Bakonyi kalandok szurdok túra Csesznek környékén Csesznek - Kőmosó-völgy - Kő-árok - Kő-hegy - Ördög-gát - Sűrű-hegyi ördöglik Ördög-árok kijárata – Csesznek A túra időpontja: 2013. július 14. vasárnap, Találkozó: a jelentkezőkkel megbeszélt helyen és időpontban (mivel autóval utazunk, így csak az tud jönni, aki előzetesen „regisztrál”) Aki Cseszneken csatlakozna hozzánk kérem, az is jelentkezzen előzetesen! Távolság: 15km, szintemelkedés 300m, menetidő: 5 - 6 óra (attól függően mennyi időt töltünk a várban) Útvonal típusa: közepesen nehéz, illetve a szurdokok egyes szakaszain nehéz. Mivel célszerű autóval odautazni, 4 jelentkezőnként kérünk egy autóval rendelkező túratársat is. Jelzés: Szükséges felszerelés: a megszokottakon túl: váltócipő, elemlámpa! Első úti célunk a Cseszneki vár. Miután felfedeztük a vár rejtelmeit a nyugatra kiágazó jelzésen indulunk tovább. A földúton ereszkedünk le a domboldalon. Balkéz felé visszatekintve, a fákkal takart sziklamászó meredély fölött inpozáns látványt nyújtanak a vár magasba törő bástyái. Rövidesen egy kicsiny, de annál festőibb szurdokvölgyben találjuk magunkat. A hatalmas kőlépcsőkön kis vízesésekkel bukik alá a patak, majd a Török-fürdő sziklamedencéjében apró tavacskát képezve folyik tovább a kertek alatt. A
jelzésen a kőmosó medrébe ereszkedve haladunk a folyásiránnyal szemben.
A kőmosó: hatalmas geológiai erők iszonyú mozgásával tolódott rá évmilliókkal ezelőtt a fiatalabb eocén mészkőre az idősebb, triász dachsteini mészkő, kiemelve a várhegy alig 100
méter széles, hosszan elnyúló gerincét. Ebbe a feltornyosuló természetes kőgátba fűrészeli be magát napjainkban is a Kő-mosó patakja, tovább mélyítve a szurdokot. A völgy felső végén, a tűzrakóhely feletti oldalban egy pár méter átmérőjű üreg fekete szája látszik. A patak túloldalán, a sziklafal tövében egy másik rövid barlang vezet a várhegy alá.
Folytatva utunkat a hegy déli lábánál emelkedő ösvény jelzésén ismét a falu főutcájára érkezünk vissza, de most jobbra fordulva az aszfaltúton a jelzést kövessük. A kőbánya színpad nádkerítése után az emelkedő útkanyarban balra letérve egy réten át indulunk a Kőárok felfedezésére.
A sáv jelzésen gyorsan a völgy aljára jutunk. Később bal oldalt 100 méter hosszan elnyúló, barlangnyílásokkal tarkított sziklafal kísér bennünket. Folytatva utunkat a jelzésen a Kő-hegy tetejéről leballagva jobb kéz felől különös gödröket pillanthatunk meg.
Rövidesen kiérünk az erdőből a nagyfeszültségű távvezeték alatti bokros területre, majd pár perc után beereszkedünk az Ördög-árok itt még sekély, és széles völgyének felső részébe. jelzést, és a jobbról érkező jelzést követve lefelé indulunk a patak mentén. Elhagyjuk a A Völgytalpon ide-oda kanyargó medret a turistaút minduntalan keresztezi. Egyre gyakrabban látunk mészkőtuskókat, szálban álló kőzetrétegeket, és egyszer csak megjelennek a barlangok is a völgyoldali sziklafalban.
Az Ördög-árok mintegy két kilométeres szakaszán összesen közel félszáz kisebb-nagyobb többnyire tíz méternél rövidebb - barlangot találtak a kutatók. Az egyre mélyebb és beszűkülő völgy fokozatosan igazi szurdokká változik. Kezdjük érteni, hogy őseink miért is adták az Ördög-árok nevet neki. Az Ördög-gát omlásos sziklahalmaza csakugyan pokolbéli tájat mutat.
Mindenfelé függőleges - néhol aláhajló, hegymászóknak való sziklafalat, törések, repedések, hasadékbarlangok láthatók. Ha éppen "működik" a patak, még egy vízesés is fokozza a látványt. Ha vállalkozunk még egy kis kalandra, akkor ötven méter magasan, a völgyperem jobb oldalán található a szurdok legnagyobb barlangja, a Sűrű-hegyi Ördög-lik. Sűrű-hegyi Ördög-lik
Az Ördög-lik hossza összesen 150 méter, mélysége 10 méter. Többszintes, labirintusos jellegű járatrendszere folyosók és kisebb termek kombinációjából áll. Látványos és érdekes képződményei az oldásos eredetű gömbüstök. Agyagos kitöltéséből a bejárat közeli ásatások során bronz-, vas- és honfoglalás kori cserepek kerültek elő, valamint római érmék és középkori edénytöredékek.
Ha még nem lett elegünk az ördögökből, és jó az erőnlétünk, akkor érdemes felmenni hozzá. Először vissza kell másznunk az Ördög-gátra, majd mögötte balra (a keleti oldalon ) egy jelzetlen, de kitaposott ösvényen óvatosan felkapaszkodhatunk csaknem a völgy széléig. Az izzasztó mászás után célszerű kicsit szusszanni, mert a barlangban többnyire ismét csak négykézláb közlekedhetünk. A bejárati tágas csarnok mögött egy szűkületen átbújva több irányban is elindulhatunk, de csak jó lámpával és tartalék izzóval, elemmel. Természetesen nem egyedül, hiszen bármikor szükség lehet segítségre. FIGYELEM: a szűkület után néhány méterrel jobbra a kiágazó, nagyon keskeny hasadékba ne menjünk be, mert a végén egy aknába zuhanhatunk! A barlang többi része némi gyakorlattal végigjárható, viszont szűkületek, csúszós helyek ott is előfordulnak.
A Völgytalpra visszaereszkedve folytatva utunkat a szurdokban, pár perc után újabb látványos sziklakapuhoz érkezünk. Itt is barlangok, üregek képződtek a mészkőben. Az erősen kanyargó, sziklamedrekkel szaggatott völgy alsó szakaszán már triász dolomit alkotja az alapkőzetet, de a szurdok legvégén ismét visszatér az eocén mészkő. A jobb oldali sziklafal előtti szakaszon érdemes megnézni a patakmedret, mivel a víz gyakran kimossa a két kőzet közé települt bauxit élénkvörös darabkáit.
Még párszáz méter, és a kitáguló völgy szurdokos része véget ér. A tisztáson áthaladva a balra élesen kiágazó földúton kapaszkodjunk felfelé. Hamarosan egy elágazáshoz érkezünk, ahol jobbra (észak felé) a földút a másfél kilométerre lévő Bakonyoszlopra visz bennünket. Mi azonban továbbra is a jelzést kövessük észak-nyugat felé! Az erdőben kanyargó és " hullámvasutazó " túristaút jelzésén jutunk vissza Csesznekre, ahol jobb kéz felé néhány száz méter után érkezünk az autóparkolóhoz. (forrás: www.turautak.com)
Jelentkezés: 2013. július 10-ig (telefonon, vagy e-mailben) Besenyei Mónika 06/30/990-9400,
[email protected]
