Bactériosol® - Bactériolit® rendszer bemutatása
A novenyek osszetetele – G. Bertrand 1951
O : 77.9 C : 11.34 H : 8.72 N : 0.82
P : 0.706 Ca : 0.58 K : 0.226 S : 0.103 Mg : 0.08
98.78 % a levegobol
1.22 % a talajbol
A talaj működése műtrágya és Bacteriosol nélkül
CO2 H2O
O2
Szervesanyag
N2
trágya, hígtrágya zöldtrágya
AUTOTRÓF MIKROORGANIZMUSOK
A talaj szervesanyag tartalma SZERVESANYAG lebomlás
Oldható anyagok A GYÖKÉRZÓNA MIKROORGANIZMUSAI
Humuszképző K+ AGYAG H+ Mg 2+
HUMUSZ
mikroorganizmusok
ásványok
NH4+ Ca 2+ K+ NH4+
Agyag-humusz komplex ANYAKŐZET
KIMOSÓDÁS
A talaj működése műtrágyával O2 CO2 H2O
N2 Szervesanyag trágya, hígtrágya zöldtrágya
Műtrágya Talajjavító szerek Autotróf mikroorganizmusok
A talaj szerv.a. tartalma SZERVESANYAG lebomlás
A GYÖKÉR MIKROORGANIZMUSAI
Oldható anyagok
HUMUSZ
AGYAG K NH + Ca 42+
Humuszképző mikroorganizmusok
+
H+ Mg 2+ K + NH4+
ásványok
Agyag-humusz komplex
ANYAKŐZET KIMOSÓDÁS
A Bactériolit®-Bactériosol®
rendszer működése: 3 mikrobiológiai üzem beindítása
CO2 H2O
O2
Szervesanyag
N2
trágya, hígtrágya zöldtrágya
Autotróf mikroorganizmusok
A talaj szerv.a. tartalma
SZERVESANYAG
lebomlás
Oldható anyagok
A GYÖKÉR MIKROORGANIZMUSAI
Humuszképző mikroorganizmusok
K+ AGYAG
H+
ásványok
NH4+ Ca 2+
Mg 2+
HUMUSZ
+ 10-szer több megkötött víz + több raktározott táplálóanyag
K
Agyag-humusz komplex
ANYAKŐZET
+ 5 –ször több negatív töltésű rész
+
NH4+
kimosódás
Gazdaságossági tanulmány Végezte: Marcel MAZOYER, a párizsi Agrártudományi Egyetem(AgroParisTech) professzora
A Bactériosol®/Bactériolit® rendszer hatása a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségére Azonos feltételek Azonos termelési zóna Termelési csoportok Azonos termelési rendszer (100 ha, legelő/ kukorica / gabona) Két – egyenkét 15 gazdaságot magába foglaló- termelési csoport összehasonlítása: • 15 legjobb gazdaság amely Bactériosol®/Bactériolit® rendszert nem alkalmazza
• 15 gazdaság, amely Bactériosol®/Bactériolit® rendszert alkalmazza
A 2008-as műtrágya árakkal reaktualizált tanulmány
A Bactériolit és Bactériosol a gazdaság szintjén lehetővé teszi:
1-
A termésmennyiség 6 %-os növelését, A ráfordítási költség 20 %-os csökkenését, Amely a haszon 23 %-os növekedését eredményezi.
2-
Állati termékelőállítás 11 %-os emelését, A ráfordítási költség 17 %-os csökkenését, Amely a haszon 16 %-os növekedését redményezi.
Ez pedig : + 162 euros / ha többletjövedelmet jelent.
Sertés hígtrágyával végzett kísérlet Forrás: Lara Europe Analyses, 75 voie du TOEC, 31 025 TOULOUSE, 1996
1/2 Bactériolit® csökkenti a puszta földből történő nitrogén kimosódást Az alábbi adatok laboratóriumi körülmények között végzett 3 ismétléses kísérlet eredményei. A kitűzött cél az volt, hogy erős kimosódásnak kitett közegben lemérjük a Bakteriolit nitrogén kimosódásra gyakorolt hatását . Ennek érdekében a kísérletet igen nagy áteresztő képességű (75 % homok) vegetáció mentes (nincs növény által megkötött nitrogén) mikroparcellákon végeztük el, amelyre hígtrágya sűrítményt (40 és 80 m3/ha),nagymennyiségű csapadék mellett (300 mm) jutattunk ki.
Lisier= hígtrágya Következtetés: Erős kimosódásnak kitett körülmények között Bactériolit® egyharmadával csökkentette a kimosódott nitrogén mennyiségét. Gyakrabban előforduló talaj típusok esetében (kevésbé áteresztő talajok, növénytakaró jelenléte) az eredmény még jobb lett volna.
Bactériosol®-Bactériolit® gyorsan növeli a humusztartalmat akár hígtrágyát használva is! A kisérlet végrehajtója Lara Europe Analyses, 75 voie du TOEC, 31 025 TOULOUSE,
+ 117% humuszsav BACTERIOLIT-tel Humuszsavak mennyisége Annak érdekében, hogy a Bactériolit® a talajok humuszképződésére gyakorolt hatását lemérjük,valamint megmutassuk azon elemek sorsát
29 mg/100g
63 mg/100g
26 mg/100g
amelyek nem mosódtak ki a talajból, az előbbiekben elvégzett kisérletet vettük alapul, amikor is 40 m3 hígtrágya, valamint Bacteriolit
tkontroll hígtrágya és bacteriolit nélkül
Csak hígtrágya
hígtrágya + Bactériolit
egyidejű kijuttatása után 5 hónappal megvizsgáltuk a talajt.
Szignifikancia határ > 10 mg/100g
Következtetés : A talaj állandó humusztartalmát képező humuszsavak,amelyek az agyagásványokhoz kötődve az agyagásvány-humusz komplexet hozzák létre, alapvetően meghatározzák a talaj tápanyagellátó-, valamint erózióval szembeni ellenálló képességét. A kísérlet szerint a hígtrágya önmagában, a talajban agyagásvány-humusz komplexhez kötötten gyakorlatilag nem tárolódik, az alkotóelemei így a hasznos anyag tartalma mint pl. a Nitrogén a talajból kimosódik. Bactériolit® segítségével a talaj humuszsavkészletét megduplázhatjuk, valamint a hígtrágyát kevéssé kimosódó stabil humusszá tudjuk átalakítani, növelve ezzel a talaj tápanyagszolgáltató képességét, hozzájárulva egyúttal ahhoz, hogy a talaj erózióval szemben ellenálóvá váljon.
Beltartalmi eltérések az alom első bekezelése után 6 héttel a komáromi Solum MgZRt.szarvasmarha telepen 100 90 80 70 60 Blittal kezelt
50
kontrol
40 30 20 10 0 N% mg/kg
P mg/kg
Ca mg/kg
Mg mg/kg
K mg/kg
Na mg/kg
A 2010.-ben a Párizsi Agrártudományi Egyetem által növekvő mélyalmos almon végzett összehasonlító vizsgálat eredményei Bacteriolit koncentrátummal kezelt és kezeletlen trágya összehasonlítása
A kisérlet leírása: Három, egymással megegyező módon kialakított és kezelt üszőcsoport egyikében az almot nem kezelték, a másik két csoportnál az alom különböző módon lett kezelve, a csatolt táblázatnak megfelelően Alom és trágyakezelés kontroll
1. Bealmolás után
Kihordás előtt
Trágyahalom kezelés
-
-
-
Korai Bacteriolitos kezelés a
4/5
1/5
-
Késői Bacteriolitos kezelés
-
4/5
1/5
A szárazanyag veszteség felére csökken
kontroll
kihordáskor
Korai kezelés
1 hónappal később
Késői kezelés
2 hónappal később
Kétszeres mennyiségű nitrogén
kontroll
kihordáskor
Korai kezelés
1 hónappal később
Késői kezelés
Késői kezelés
Magyar adatok a trágya Bacteriolitos kezeléshez köthető minőségváltozásáról
A Gyermely ZRt. Területén 2010. őszén végzett kísérlet eredménye
Szalmával kevert sima tyúktrágya és Bacteriolittal kezelt, szalmával kevert tyúktrágya komposztálás utáni összehasonlító vizsgálata.
A kezelés hatása az érlelt trágya tápanyagtartalmára 200
Szalmával kevert kezeletlen trágya tápanyagtartalma (3. trágyahalom)
150 100 50 0 N
P
K
Ca
Bacteriolittal kezelt 1/2 bála szalmát tartalmazó trágya tápanyagtartalma (4. trágyahalom)
A Bactériosol®-Bactériolit® rendszer megőrzi a tél folyamán a talajban a tápanyagokat A kísérletet 2003-ban végezte a belga AGRA-OST GOE, (Agrarzentrum für Versuche und Ausbildung in Ostbelgien, Klosterstrasse 38, B- 4780 Saint Vith) természetes legelőkön marha hígtrágyával. A kísérlet célja a téli kimosódó nitrogénmennyiség meghatározása volt, a december 7. és március 25. közötti 3,5 hónapban
A nitrogéntartalom változása a talaj felső 45 cmében
0-s kontroll
Csak hígtrágya
Hígtrágya+ NPK Ca
Eredmények : Az eltelt 3,5 hónap végeztével megfigyelhető a nitrogéntartalom kimosódásból eredő vesztesége, kivéve a Bactériolit®-al kezelt hígtrágya esetében , amikor is a tél eleji nitrogéntartalom 100%-a megmarad a tél végére. A Bactériolit® segítségével tehát megőrizhető a talaj nitrogéntartalma, úgy hogy ez nagyobb részben tartalmaz nitrátokat. A Bactériolit® -tal a szerves anyagok felhasználása optimálisabb, a kimosódás radikálisan lecsökkenthető, ami környezetvédelmi szempontból is nagyon fontos.
Hígtrágya + Bactériolit®
18
Bactériolit ®-al kezelt trágya
Durumbúza kísérlet 2011 300 kg/ha Bacteriosollal 3. éves kezelés Kijuttatott N hatóanyag
Termés q/ha
Hektoliter súly
Fehérje tartalom
0N (0/0/0/0)
48,7a
83b
10,1c
120N (30/30/30/30)
49,5a
77,2a
13,9b
120N (0/40/40/40)
47,0a
81,2a
14,8ab
140N (0/50/50/40)
49,0a
80,2a
14,9a
160N (0/80/40/40)
49,2a
79,7a
15,7a
160N (40/40/40/40)
44,6a
79,4a
16,0a
190N (40/70/40/40)
46,3a
79,3a
16,4a
Magyar adatok a Bacteriolitos trágya termésre gyakorolt hatásáról Aranykocsi ZRt. Búza összehasonlító vizsgálat 2012. terület
24 ha
30 ha
tápanyagellátás
Ősz: 20 t 150 kg Bacteriolittal kezelt trágya
Ősz: 62 kg N
Tavasz: 70 kg N 2-szerre
Tavasz:82 kg N kétszerre
Tápanyag ellátási költségek
Bacteriolit 33.900 Ft/ha Nitrogén 11.340 Ft/ha Trágyaszórás30.000 Ft/ha
Nitrogén 23.328 Ft Műtrágyaszórás:6.000 Ft
Termés
61,1 q
49,2 q
Búza értéke/ha
397.150 Ft
319.800 Ft
Nyereség/ha
321.910 Ft
290.472 Ft
Relatív nyereség
31.438 Ft/ha, összesen 754512 Ft a 24 hektáron
