Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye pedagógiai programja

Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye pedagógiai programja OM azonosító: 200959 2011.

1

Tartalomjegyzék Törvényi előírások........................................................................................................................... 8 Az iskola nevelési programja .......................................................................................................... 9 Adatok ..................................................................................................................................... 9 Helyi szintű szabályozás dokumentumai ................................................................................ 9 Helyzetelemzés.......................................................................................................................... 11 Belső feltételek ...................................................................................................................... 11 Iskolaszerkezet .................................................................................................................. 11 Bácsalmási gesztorintézmény ....................................................................................................... 11 Csikériai Tagintézmény................................................................................................................. 11 Kunbajai tagintézmény .................................................................................................................. 11 Madarasi tagintézmény ................................................................................................................. 11 Tanulmányi helyzet ........................................................................................................... 11 Külső feltételek ..................................................................................................................... 11 Társadalmi környezet ........................................................................................................ 11 Szervezeti kapcsolatok ...................................................................................................... 12 Művészeti nevelés ............................................................................................................. 12 Nemzetiségi nevelés 13 Az iskola jövőképe ................................................................................................................ 13 Küldetésnyilatkozat ............................................................................................................... 13 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...................................................................................................................................... 15 Pedagógiai alapelvek ............................................................................................................. 15 Pedagógiai célok, feladatok................................................................................................... 15 1. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes énképük .................................................................................................................. 16 2. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége .......................................................................... 17 3. Az iskolásokból tanult és tanuló művelt és művelődő ifjak váljanak ....................... 17 4. A tanulókból a társadalomba jól illeszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló ifjak váljanak ................................................................................................... 17 5. A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ifjak váljanak ............................................................................................................................. 18 6. Tegyenek szert tanulóink a mindennapi élethez nélkülözhetetlen, az élethez szükséges ismeretekre ....................................................................................................... 18 7. Az iskola növendékei érezzék jól magukat az intézményben, legyenek büszkék iskolájukra, annak hagyományaira .................................................................................... 19 Eszközök, eljárások ............................................................................................................... 19 A kompetenciaalapú oktatás nevelési elvei, céljai, feladatai .................................................... 20 Az újabb társadalmi elvárások .............................................................................................. 20 Az elméleti háttér kialakítása, az „új” pedagógiai program alapelvei .............................. 20 A kompetencia fogalmának gyakorlati megközelítése...................................................... 20 A kulcskompetenciák nyolc területe ..................................................................................... 21 Iskolai egészségnevelési program ............................................................................................. 32 Jogszabályi háttér .................................................................................................................. 32 Az egészségfejlesztés fő feladatai ......................................................................................... 32 Az egészségfejlesztés sarkpontjai ..................................................................................... 32 A prevenció (megelőzés) területei..................................................................................... 32 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai ....................................... 32 Szomatikus testi nevelés................................................................................................................ 33 Higiénés nevelés ............................................................................................................................ 33 Személyi higiénére nevelés ........................................................................................................... 33 Környezet higiéniára nevelés ........................................................................................................ 33 2

A betegségek megelőzésére nevelés ............................................................................................. 33 A kondicionális testedzés .............................................................................................................. 33 Baleset-megelőzésre nevelés ......................................................................................................... 34 Pszichohigiénés (lelki egészségre) nevelés ................................................................................... 34 Szociohigiénés (harmonikus társkapcsolatokra történő) nevelés .................................................. 34 Kommunikációs nevelés ............................................................................................................... 35 Környezeti nevelési program .................................................................................................... 36 Törvényi háttér ...................................................................................................................... 36 Környezet és természetvédelmi jogszabályok ....................................................................... 36 Egészségügyi jogszabályok ................................................................................................... 37 Közoktatási jogszabályok ...................................................................................................... 37 A környezeti nevelés színterei iskolánkban .......................................................................... 38 Tanórán kívüli programok ................................................................................................. 44 Erőforrások ........................................................................................................................ 44 Nem hagyományos tanórai keretben ............................................................................................. 44 Módszerek ......................................................................................................................... 45 Taneszközök .................................................................................................................................. 45 Kommunikáció .................................................................................................................. 46 Iskolán belüli kommunikáció formái ............................................................................................ 46 Iskolán kívüli kommunikáció formái ............................................................................................ 46 A környezeti nevelés eredményességének vizsgálati módszerei .................................................. 46 Erőforrások ........................................................................................................................ 46 Nem anyagi erőforrások ................................................................................................................ 46 Anyagi erőforrások ........................................................................................................................ 47 Konkrét célok és feladatok ................................................................................................ 48 Helyi értékek (Bácsalmás) ................................................................................................ 49 Az iskola fogyasztóvédelmi programja ..................................................................................... 50 A fogyasztóvédelmi oktatás célja ...................................................................................... 50 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ..................................................................... 50 Megvalósítást szolgáló módszertani eljárások .................................................................. 50 Megvalósítást szolgáló tevékenységi formák .................................................................... 50 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................... 52 Világnézeti, erkölcsi nevelés ......................................................................................................... 52 Esztétikai nevelés .......................................................................................................................... 52 Környezetvédelemre nevelés......................................................................................................... 53 Az egészséges életmódra nevelés .................................................................................................. 53 Közéletiségre nevelés .................................................................................................................... 53 A tanulók személyiségfejlődése ................................................................................................ 55 A tanuláshoz kapcsolódó feladataink .................................................................................... 55 Feladataink és a hozzá kapcsolódó eszközök .................................................................... 55 Művészetek területein ....................................................................................................... 55 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, rendezvények ................................................ 55 Pedagógusokat érintően..................................................................................................... 55 Gyermekközösségek.......................................................................................................... 56 A gyermekközösségek nevelési céljai, feladatai ........................................................................... 56 Rendezvények ............................................................................................................................... 57 Integrációs Pedagógiai Rendszer(IPR).......................................................................................... 59 Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, intézkedések .................................................... 59 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................. 62 Feladat ........................................................................................................................................... 63 Módszerek ......................................................................................................................... 63 A megvalósulás színterei ................................................................................................... 63 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .................................................... 65 A tehetséggondozás folyamata .......................................................................................... 65 3

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................. 73 Feladat ........................................................................................................................................... 73 A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei ............................................................... 73 Kapcsolódó tevékenységek ............................................................................................... 74 Oktatási segítség .............................................................................................................................. 7 A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet kezelésének színterei ......................... 74 A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos statisztikák írásos anyagok elkészítése...................................................................................................................................... 75 A megoldást segítő személyek, intézmények ................................................................................ 76 Megoldási lehetőségek .................................................................................................................. 76 Tapasztalatunk ............................................................................................................................... 77 A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók, felzárkóztatását segítő program ................................................................................................................................. 78 A megvalósítás keretei, eljárásai ....................................................................................... 80 A fejlesztés területei ...................................................................................................................... 81 Egyéb tevékenységek .................................................................................................................... 81 A képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja ............................. 81 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................... 83 Alkalmazott módszerek ..................................................................................................... 84 A hátrányos helyzet kezelésének színterei .................................................................................... 84 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ............................................................................................................... 85 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái .......................................... 86 A kapcsolattartás formái, szervezeti keretei .......................................................................... 86 Pedagógusok rendszeres feladatai e közös munka érdekében .......................................... 87 Szülők rendszeres feladatai e közös munka érdekében ..................................................... 87 Az iskola és a családi kapcsolatának folyamata ................................................................ 87 Szülővel, közösséggel való együttműködés formái .......................................................... 88 Együttműködés a tanulói közösséggel .............................................................................. 88 A kapcsolattartás kialakult formái................................................................................................. 88 Tájékoztatás a tanév rendjéről, programjáról ................................................................................ 89 Napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon ........................................................................... 89 Szervezeti hagyományok................................................................................................... 90 Innovációs törekvéseink .................................................................................................... 90 A pedagógiai program megvalósításának garanciái .............................................................. 90 A pedagógiai program eredményességének mutatói ............................................................. 90 Az iskola helyi tanterve ................................................................................................................. 91 A nem szakrendszerű oktatás ................................................................................................... 92 Törvényi szabályozás ............................................................................................................ 92 A tanterv kiemelt területei ..................................................................................................... 92 Óratervek ............................................................................................................................... 93 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................................................. 101 Az iskolába való belépés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ....................... 102 A tanulói jogviszony létesítésének folyamata ..................................................................... 102 A tanulók továbbhaladása ............................................................................................... 103 Tanulmányi követelmények nem teljesítése ................................................................... 104 A tanulói jogviszony megszűnése ................................................................................... 104 Iskolán belüli átjárhatóság ............................................................................................... 104 Bizonyítvány ................................................................................................................... 104 Az iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés, minősítés ............................................. 104 Az iskolai beszámoltatás követelményeinek alapelvei ................................................... 104 A tanulók minősítésének formái ..................................................................................... 105 4

Módjai ............................................................................................................................. 105 Értékelés formái .............................................................................................................. 106 Tantárgyi osztályzatok .................................................................................................... 107 Szöveges minősítés ......................................................................................................... 108 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése ill. elismerése, elmarasztalása ........... 108 A tanuló magatartása ....................................................................................................... 108 A tanulók szorgalma........................................................................................................ 109 A tanulók jutalmazása ......................................................................................................... 110 A tanulók büntetése ............................................................................................................. 111 Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése ......................................................................... 112 Az írásbeli beszámoltatás formái, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe ................................................................................................................................. 112 Az írásbeli feleletek értékelése alsó tagozaton .............................................................. 1112 Alapfokú művészetoktatás .......................................................................................................... 114 A napközis, tanulószobai és iskolaotthonos felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ........................................................................ 115 Nevelési célkitűzés .......................................................................................................... 116 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................... 117 I. Próbák az aerob állóképesség méréséhez ................................................................................ 117 II. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése ............................................................................ 118 III. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése ......................................................... 118 IV. A hasizmok erő-állóképességének mérése ............................................................................ 119 A Hungarofit teszt-rendszer pontértékelései ............................................................................... 120 A Logopédia ellátás ..................................................................................................................... 122 A logopédia céja, feladata, alapelvei ........................................................................................... 122 Beszédhibák, alkalmazott terápiák, minősítések ................................................................. 124 Pöszeség .......................................................................................................................... 124 Megkésett beszédfejlődés ................................................................................................ 126 Diszfázia .......................................................................................................................... 127 Beszédészlelés és beszédmegértés zavara ................................................................................... 129 Diszfónia ......................................................................................................................... 129 Orrhangzós beszéd .......................................................................................................... 130 Dadogás ........................................................................................................................... 134 Hadarás ............................................................................................................................ 136 Diszlexia/Diszgráfia ........................................................................................................ 137 A logopédiai fejlesztés intenzitása .................................................................................. 140 A gyógytestnevelés sajátosságai ......................................................................................... 140 A gyógytestnevelés célja, feladatai 140 A gyógytestnevelés sajátosságai 141 ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS 144 Tartalomjegyzék .............................................................................................................................. 2 Törvényi előírások........................................................................................................................... 9 Az iskola nevelési programja ........................................................................................................ 10 Adatok ................................................................................................................................... 10 Helyi szintű szabályozás dokumentumai .............................................................................. 10 Helyzetelemzés.......................................................................................................................... 12 Belső feltételek ...................................................................................................................... 12 Külső feltételek ..................................................................................................................... 12 Az iskola jövőképe ................................................................................................................ 14 Küldetésnyilatkozat ............................................................................................................... 14 I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...................................................................................................................................... 16 Pedagógiai alapelvek ............................................................................................................. 16 Pedagógiai célok, feladatok................................................................................................... 16 5

Eszközök, eljárások ............................................................................................................... 20 A kompetencia alapú oktatás nevelési elvei, céljai, feladatai ................................................... 21 Az újabb társadalmi elvárások .............................................................................................. 21 A kulcskompetenciák nyolc területe ..................................................................................... 22 II. Iskolai egészségnevelési program ..................................................................................... 33 Jogszabályi háttér .................................................................................................................. 33 Az egészségfejlesztés fő feladatai ......................................................................................... 33 III. Környezeti nevelési program .................................................................................... 37 Törvényi háttér ...................................................................................................................... 37 Környezet és természetvédelmi jogszabályok ....................................................................... 37 Egészségügyi jogszabályok ................................................................................................... 38 Közoktatási jogszabályok ...................................................................................................... 38 A környezeti nevelés színterei iskolánkban .......................................................................... 39 IV. Az iskola fogyasztóvédelmi programja ..................................................................... 51 V. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 53 A tanulók személyiségfejlődése ................................................................................................ 56 A tanuláshoz kapcsolódó feladataink .................................................................................... 56 VI. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, rendezvények .................................... 56 Integrációs Pedagógiai Rendszer(IPR).......................................................................................... 60 Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, intézkedések .................................................... 60 VII. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ..... 63 VIII. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ........................................ 66 IX. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................. 74 A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet kezelésének színterei ......................... 75 X. A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók, felzárkóztatását segítő program ....................................................................................................................... 79 XI. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................... 84 XII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................................................................... 86 XIII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái .......................... 87 A kapcsolattartás formái, szervezeti keretei .......................................................................... 87 Napközi otthon ...................................................................................................................... 90 A pedagógiai program megvalósításának garanciái .............................................................. 91 A pedagógiai program eredményességének mutatói ............................................................. 91 Az iskola helyi tanterve ................................................................................................................. 92 Törvényi szabályozás ............................................................................................................ 93 A tanterv kiemelt területei ..................................................................................................... 93 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................................................. 102 Az iskolába való belépés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ....................... 103 A tanulói jogviszony létesítésének folyamata ..................................................................... 103 Az iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés, minősítés ............................................. 105 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése ill. elismerése, elmarasztalása ........... 109 A tanulók jutalmazása ......................................................................................................... 111 A tanulók büntetése ............................................................................................................. 112 Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése ......................................................................... 113 Az írásbeli beszámoltatás formái, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe ................................................................................................................................. 113 A napközis, felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ................................................................................................................................. 116 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................... 118 A logopédiai ellátás ..................................................................................................................... 123 Beszédhibák, alkalmazott terápiák, minősítések ................................................................. 125 A gyógytestnevelés sajátosságai ......................................................................................... 142 6

NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................................... 148 A ZENEISKOLA HELYI TANTERVEI ............................................................................ 162 1.1. ZENEISKOLÁNK RÉGI HELYI TANTERVE ..................................................... 162 Furulya ................................................................................................................................ 167 Fuvola .................................................................................................................................. 170 Klarinét ................................................................................................................................ 173 Szaxofon .............................................................................................................................. 176 Kürt...................................................................................................................................... 178 Trombita .............................................................................................................................. 180 Harsona................................................................................................................................ 183 Tuba ..................................................................................................................................... 186 Zongora ............................................................................................................................... 189 Elméleti tárgyak, szakok ......................................................................................................... 192 Szolfézs ............................................................................................................................... 192 Zenetörténet-zeneirodalom.................................................................................................. 198 Fafúvós kamara ................................................................................................................... 199 Rézfúvós kamara ................................................................................................................. 200 Zenekar ................................................................................................................................ 201 Hangszeres tanszakaink........................................................................................................... 206 Fafúvós tanszakaink ................................................................................................................ 207 Furulya ................................................................................................................................ 207 Fuvola .................................................................................................................................. 210 Klarinét ................................................................................................................................ 213 Szaxofon .............................................................................................................................. 215 Rézfúvós tanszakaink .............................................................................................................. 218 Trombita .............................................................................................................................. 218 Kürt...................................................................................................................................... 221 Harsona, Tenorkürt, Baritonkürt ......................................................................................... 223 Tuba ..................................................................................................................................... 226 Billentyűs tanszakunk ............................................................................................................. 229 Zongora ............................................................................................................................... 229 Kötelező vagy kötelezően választható tárgyak ....................................................................... 232 Szolfézs ............................................................................................................................... 232 Kötelezően választható tárgyak ............................................................................................... 237 Zenetörténet-zeneirodalom.................................................................................................. 237 Kamarazene ......................................................................................................................... 239 Zenekar ................................................................................................................................ 241 4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ............................................................................. 244 4.1. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei .................................. 244 4.2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga tantárgyai ........................................................ 244 4.3. A vizsgák ideje: ............................................................................................................ 245 4.4. Előrehozott vizsga ........................................................................................................ 246 4.5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés ............................ 246 4.6.A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése ........................................................ 246 4.7.Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban ..................................................... 246 5. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ....................... 247 5.1A tanulók teljesítményének értékelése, minősítésének formái ...................................... 247 5.2. Az év végi beszámoló .................................................................................................. 248 5.3. Javítóvizsga .................................................................................................................. 248 5.4. Összevont beszámoló ................................................................................................... 248 6. A tanuló szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei .................................. 249 I. TÁVALTI TERVEINK....................................................................................................... 293 PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .................... 294 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ................................... 295 I. II.

7

Pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. sz. melléklet Eszközjegyzék

8

293 294 295

Törvényi előírások Az intézmény pedagógiai programja a közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM rendelettel módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet rendelkezései alapján, készült. Illetve a 11/1994. (VI. 8.) többször módosított MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2002. évi IX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a 2003. évi LXI. törvény módosításaival egybeszerkesztve.

9

Az iskola nevelési programja Adatok Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Alapításának éve: 2007. szeptember 1. Alapító szerve: Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás A fenntartói és felügyeleti jogot gyakorló szerv: Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Székhelye: 6430. Bácsalmás, Szent János u. 26. Telephelyei: 6430 .Bácsalmás, Rákóczi u. 27. 6456 Madaras, Dózsa Gy. u 5. 6455 Katymár, Szt. István u. 33. Tagintézményei: Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Bácsalmási Vörösmarty Mihály Általános Iskolája 6430 Bácsalmás, Szent J. u. 26. Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Csikériai Általános Iskolája 6424 Csikéria, Kossuth u. 52. Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Kunbajai Általános Iskolája 6435 Kunbaja, Szabadság tér 30. Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Madarasi Petőfi Sándor Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye 6456 Madaras, Nagyboldogasszony u. 1. Az iskola hivatalos neve:

Helyi szintű szabályozás dokumentumai  Az iskola  Alapító Okirata  Pedagógiai Programja, ennek részeként Helyi Tanterve  Minőségirányítási Programja  Szervezeti és Működési Szabályzata  Házirendje A 2003-ban módosított közoktatási törvénynek és a törvényi rendelkezésnek megfelelően az oktatási intézményeknek felül kell vizsgálni korábbi pedagógiai programjukat. A törvény 8/a (2) bekezdése egyértelműen leírja, hogy az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet. A törvény 48.§ alapján a pedagógiai program meghatározza:  Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül  az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,  a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,  a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,  a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatokat,  A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a 10

viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók (továbbiakban: sajátos nevelési igényű tanuló) nevelését-oktatását,  a tehetség, képesség kibontakozását, segítő tevékenységeket,  a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,  a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, segítő programot,  a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,  a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,  a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,  az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját, az egészségnevelési programban az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot.  Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül  az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,  az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,  az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételeit,  az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelését, minősítésének követelményeit és formáit,  az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,  az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait,  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. Programunk összeállítása során a fő szempont a számon kérhetőség volt. Belefoglaltuk az elmúlt időszak eredményeit, a kerettantervi változásokat, az EU csatlakozás utáni elvárásokat és a minőségirányítási program általunk meghatározott minőségi céljait. Azt a tényt, hogy vannak pszichés fejlődési zavar miatt nevelési és tanulási folyamatban akadályozott tanulóink is, így az oktatásban figyelembe kell venni a rájuk vonatkozó tantervi irányelveket, illetve a gyerekek speciális igényeit. Csak azt írtuk le, amit meg is valósítunk, ami a partneri elvárásoknak, küldetésnyilatkozatunknak és a jövőképünknek is megfelel.

11

Helyzetelemzés Belső feltételek A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint látjuk el alapfeladatainkat. E feladat megvalósítása érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola és eltérő tantervű tagozat működik, valamint Madarason 12 évfolyamos művészetoktatás.

Iskolaszerkezet Többcélú intézmény vagyunk. 2011-től négy általános iskola összevonásával egy általános iskolát alkotunk, valamint egy zeneiskola kapcsolódásával alapfokú művészeti oktatási feladatokat is ellátunk. Kínálat szempontjából, alapfokú művészeti oktatásunk a zeneoktatás. Az összevont intézmény a városban, illetve annak környező településein működik. Bácsalmási gesztorintézmény Az iskola két épületben működik az egyikben az alsó tagozat és az ötödik évfolyam, valamint magában foglalja az integráltan nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű tanulók alsós évfolyamait. A másik épület a 6.-8. évfolyamnak és az integráltan nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű tanulók felsős diákoknak ad helyet. Csikériai tagintézmény Az iskola két épületben végzi oktató-nevelő munkáját. Az egyik a felső tagozatnak, a másik az alsó tagozatnak ad helyet. Kunbajai tagintézmény Felújított épület, ahol modern körülmények között tanulhatnak diákjaink. Madarasi tagintézmény Ez a tagintézményünk lát el alapfokú művészetoktatást. Az általános iskolai képzés helye egy épületben folyik. A zenét két telephelyen, egy mardarasi és egy katymári épületben látják el.

Tanulmányi helyzet Tanítványaink többségének neveltségi szintjével és tanulmányi eredményével elégedettek lehetünk. A speciális osztályok minden évben kimagasló eredményt nyújtanak. Megértettük korunk kihívását, mely szerint a tudást ma nem az ismeretek egyszerű halmozása, hanem azok alkotó módon való használatát jelenti. Így joggal lehetünk büszkék töretlen sikereinkre csakúgy, mint városi, megyei ill. országos szintű rendezvényeinkre. Végzős tanulóink többsége szakközépiskolában ill. gimnáziumban tanul tovább. Törekszünk rá, és partnereink visszajelzései alapján tudjuk, hogy alapozó munkánk minőségi. Az iskola képzési struktúrája el tudja látni vállalt feladatát.. Informatikát már az első osztálytól bevezettük. Művészeti tanulmányaikat szintén 1. osztálytól kezdhetik a madarasi tagintézményben azok a tanulók, akik kedvet, érdeklődést és rátermettséget mutatnak a zene iránt.

Külső feltételek Társadalmi környezet Szülői környezetünk, foglalkozását és egzisztenciális helyzetét tekintve heterogén. A város jellegéből adódóan sokan főként mezőgazdasággal foglalkozó, kevesebb szellemi foglalkozású, értelmiségi vagy éppen egyéb vállalkozói tevékenységet folytató család van. Egyre jellemzőbb a 12

munkanélküliség, de a széthullott, rossz körülmények között élő család sem ritka. Településeink halmozottan hátrányos térségben terülnek el. Ez sikereink és kudarcaink alapja. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Partneri visszajelzéseink alapján a legfontosabb elvárások az iskolával szemben: - emberléptékű iskolára van szükség, - tegyük képessé a gyermekeket a következő iskolafokozatban való helytállásra, - bontakoztassuk ki egyéni képességeiket, - nyújtsunk egységes követelményrendszerrel korszerű alapműveltséget, - biztosítsunk alkotó, boldog gyermekkort, - a nevelők legyenek szakmailag jól felkészültek, - kísérjük figyelemmel és segítsük a tanulók fejlődését, - legyen egységes, igazságos, objektív az értékelési rendszer, - legyen folyamatos a szülők tájékoztatása, - adjunk biztos alapokat az idegen nyelv kommunikatív használatához, - kapjon nagyobb hangsúlyt a környezetvédelmi nevelés, - tartsuk tiszteletben a tanulók jogait és emberi méltóságát.

Szervezeti kapcsolatok Intézményi szintű kapcsolatainkra jellemző, hogy a tanulóink érdekében vagy szűkebb szakmai érdekből jönnek létre, és működnek. Elemi érdekünk fűződik a környező óvodákkal, középiskolával kialakított együttműködéshez. A programunk elkészítéséhez is kikértük ezen intézmények véleményét. A visszajelzések pozitívak. A partneri igényeket kétévente mérjük, és a visszajelzések alapján módosítjuk céljainkat. (M.I.P.) A város művelődési és sport intézményei működési területünkhöz tartoznak. Jelen vagyunk minden olyan rendezvényen, ami a város életében meghatározó. Szponzorainktól általában segítséget kapunk, amit viszonzunk is. Az SZMK működése körülményeinkre tekintettel talán fontosabb, mint valaha volt. A fenntartó önkormányzatokhoz, vezetőihez fűződő kapcsolataink működésünk zálogát jelentik. Napi feladataink ellátása közben még számtalan intézménnyel, szolgáltatóval kerülünk fontos kapcsolatba, amelyek révén munkánk eredményesebbé, tartalmasabbá, színvonalasabbá válik. Az előbbi felsorolás csak az alapvető köröket érintette. Nevelő-oktató munkánk a tanulóink érdeklődésére épülő nevelési program megvalósításán alapul, mely az alapműveltség megszerzése mellett biztosítja számunkra az alapvető kommunikációs készségek és viselkedési normák elsajátítását is. Korszerű eszközparkunknak köszönhetően pedagógiai munkánkban kiemelt szerepet kap a számítástechnika, illetve a számítástechnika adta lehetőségek célirányos kihasználása. Továbbá megkülönböztetett figyelmet fordítunk a matematika és az ének- zene oktatására, és a testnevelés oktatása prioritást élvez, ami tanulóink mozgásigényének kielégítésére, fizikai állóképességének növelésére rendkívül fontos. Rendszeres és tanulóink körében közkedvelt szabadidős programjainkat nevelő oktatómunkánk szerves részének tekintjük. Iskolánkat a megengedő szigorúság, és az épület egységenkénti családias békés légkör jellemzi.

Művészeti nevelés Művészeti iskolánk Európa közös kulturális hagyományainak egyik alapkövét alkotja. Az Európai Unióhoz tartozás megteremti a biztonságérzetet, a határokon átívelő összetartozás érzését A múlt és a jelen hagyományainak és értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt tanulóink számára az életkoruknak megfelelő művészeti kultúra, műveltség megszerzésére. 13

A nemzetiségi nevelés Feladat: A helyi német nemzetiségi hagyományok megismerése. Magyarországon élő németek nemzetiségi hagyományainak és nemzeti kultúrájának megismertetése. A német nemzetiségi nyelv ápolása. Feladat: A helyi horvát nemzetiségi hagyományok megismerése. Magyarországon élő horvátok nemzetiségi hagyományainak és nemzeti kultúrájának megismertetése. A horvát nemzetiségi nyelv ápolása. Feladat: A helyi cigány etnikum hagyományainak megismerése. Magyarországon élő cigány etnikum hagyományainak és nemzeti kultúrájának megismertetése. A cigány nyelv ápolása.

Az iskola jövőképe Napóleonnak tulajdonítják azt a mondást, amely szerint a gyermekek nem annyira a szüleikre, mint inkább korukra hasonlítanak. Ezért igyekszünk, hogy, intézményünka város és vonzáskörzetének alapfokú oktatási, szellemi központjává váljon úgy, hogy közben nagymértékben támaszkodik a szülői házra. Munkánkban a jövő generációi iránt érzett felelősség vezérel bennünket. Tantestületünk tudatában van annak, hogy egyaránt fontos felzárkóztatni a lemaradókat és kibontakoztatni a tehetségeket. Iskolánkban igen fontos feladat a folyton változó és esetenként egyre nehezedő élethelyzetek kezelése, a pályaválasztásra és továbbtanulásra való felkészítés. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, melyben – reményeink szerint – minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt. Gyermekeink a megszokott iskolaépületeikben a megteremtett jelentős értékek megőrzése mellett tanulnak tovább. Iskolánk megtartja az összevonás előtti intézmények profilját és értékeit, mégpedig úgy, hogy azokat minden, az egységes általános iskolába járó kisdiák élvezhesse. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a partnerekkel együttműködve, a biztos alapismeretek nyújtásán túl, a XXI. század követelményeinek megfelelő magas szintű képzéssel, önművelődésre, kulturált viselkedésre képes, testi és lelki harmóniában élő kreatív személyiségeket formálunk. Ezt a folyamatot színes iskolai programok teszik változatossá. Arra törekszünk, hogy az iskolánkból kikerülő tanulók ne csak biztos tudással legyenek felvértezve, hanem jól nevelt, magabiztos, mások értékeit is megbecsülő emberré váljanak. Mindezeket figyelembe véve állítottuk össze pedagógiai programunkat.

Küldetésnyilatkozat Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy mindenféle paradigmaváltás ellenére léteznek egyetemes emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Iskolánkban nem tudományokat tanítunk. A tudományok eredményeit tantárgyi rendszerbe foglalva úgy közvetítjük, hogy azok a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodjanak. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat akarunk nevelni, akik képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra. Tanítványaink önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókká lesznek, mire kibocsátjuk őket az iskola kapuján. Párhuzamosan folytatjuk értelmi és érzelmi nevelésüket. A művészeti neveléssel felkeltjük az érdeklődésüket, hogy legyenek nyitottak a művészetek befogadására, értésére, művelésére. Komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Nagymértékben támaszkodunk a családra, az óvodára, mert valljuk, hogy nélkülük a munkánk nem teljes. Igényeink következetes megvalósításához megfelelő színvonalú eszközök és tanulási stratégiák állnak rendelkezésünkre. Célunk, hogy mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Minden kapcsolatunkat az őszinteség és a felelősségérzet hatja át, amit partnereink visszajelzései is tükröznek. Partnerközpontú működésre törekszünk. Az iskola 14

életének és munkájának minden területén a folyamatos fejlődésre törekszünk, és ezzel együtt kiváló szolgáltatást akarunk nyújtani intézményünkben. „Okosan szeretve, tudást követelve felkészíteni a felnőtt életre.”

15

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Az iskola vezetése, nevelői és alkalmazotti közössége felelősséget vállal a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel, a szülők közösségével. Programunkban rögzítjük mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskola ennek érdekében köteles ellátni. Iskolánk kistérségi többcélú társulási fenntartású nevelési oktatási intézmény, nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az iskola pedagógiai programja biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közlését. Az intézmény pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges marad. Iskolánkban az oktatás nyelve a magyar, a nevelés és oktatás – a kötelező idegen és nemzetiségi oktatást kivéve – teljes egészében magyar nyelven folyik. Alapelveink:  a közösségszervezés,  az egységes követelményrendszer,  tehetséggondozás,  felzárkóztatás,  világnézeti, erkölcsi nevelés,  közéletiségre nevelés,  az egészséges életmódra nevelés  az esztétikai nevelés,  a környezetvédelemre nevelés,  gyermek és ifjúságvédelem,  partnerközpontúság,  a szociális hátrányok enyhítésének,  a szülői ház és az iskola együttműködésének, az intézmény kapcsolatrendszerének elve.

Pedagógiai célok, feladatok Céljaink, feladataink megfogalmazásában segítségünkre volt az eddig kialakult helyzet elemzése, a fenntartó igénye a város oktatására vonatkozóan. Az intézmény nyolc évfolyammal működő általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény. Célja a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás, minden tanuló felkészítése – érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően – középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó művészeti nevelés, amely alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására és az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Alapvetően nem művészképzés kell, hogy folyjék, hanem a zene iránti szeretetet, befogadóképességet kell fejlesztenünk az emberkékben. Tudjuk, hogy minden gyerek nyitott a környezeti hatásokra. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a nyitottságot kihasználva egy kulturáltabb, érzékenyebb nemzedék nőjön fel. Pedagógusaink igen nagy önállóságot kapnak ahhoz, hogy elsősorban játékosan formálják a növendék személyiségét, fejlesszék szépérzékét, és kitartó munkára ösztönözzék őket. Művészeti iskolánkban nemcsak az egyén szakmai fejlődése a cél, hanem az is, hogy ki tudja magát fejezni, merjen és tudjon önmaga lenni, valamint nagymértékben fejlődjön együttműködési készsége. 16

Fontos törekvésünk a bizalom, mások iránti tisztelet, megbecsülés, empátia, önmegvalósítás és belső aktivitás fejlesztése, erősítése. Az intézmény speciális feladatai közé tartozik a város képviselete. Ezek a rendezvények nagyon fontosak az iskolának, hiszen ez az, ami az igazi célja a művészetoktatásnak,vagy akár a sportnak is. Iskolánk óvja és továbbfejleszti az általános iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, eltérő képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt nevelve biztosítja a test és a lélek harmonikus fejlesztését, elősegíti a szocializáció folyamatait, kialakítja és továbbépíti tanulóink elemi műveltségbeli alapjait, megalapozza és fejleszti tanulási stratégiáit. Új, modern eszközök kerültek a bácsalmási, csikériai, és kunbajai intézményekbe. Ezekkel az eszközökkel (projektorok, digitális táblák, multimédiás számítógépek) eredményesebben, élményszerűbben valósulhatnak meg a kulcskompetenciák (szövegértés, szövegalkotás, matematika eszközszerű alkalmazása, angol nyelv) fejlesztése. Ezek közül az eszközök közül a legmodernebb technikát biztosítja az interaktív tábla, amely egy olyan jól hasznosítható IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát úgy egy számítógéppel és projektorral, hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz, illetve a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé válnak. Ezekkel az eszközökkel olyan komplex tanulói környezetet lehet teremteni a rávetített internet, multimédiás CD-k kínálta lehetőségekkel, melyekben a diákok és a tanár alkotókedvét kihasználva igazi problémamegoldás következhet be. A tanulók játszva, felfedezve, szórakozva, a tanulás közös élményére építve sajátíthatják el a tananyagot. Az interaktív tábla nagy segítséget nyújt a tanulók motiválásában, ezáltal a diákok érdeklődését folyamatosan fenntartva fokozza a tantermi munka hatékonyságát. A tábla használatával lehetővé válik a diákok egyidejű vizuális és tevékeny részvétele a tanulásban. A tanulók nagy, látványos képeken dolgozva saját kezükkel mozgathatnak szöveget, szavakat, számokat. Az ilyen tábla segítségével a tanulók többet és jobbat képesek gyorsabban megtanulni. Az intézmény a pedagógusközössége nevelési alapelveiből, célkitűzéseiből kiindulva az alapkészségek fejlesztését, az anyanyelv, a matematika az idegen nyelv, a számítástechnika, a sport fontosságát hangsúlyozza. Ugyanakkor a nevelés és oktatás kiemelt célja a tehetség kibontakoztatása és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása is. Olyan tevékenység kialakítása, melynek során világosan kitűzött célok érdekében egységes és hatékony feladatrendszerben folyik az igényes munka. A követelmények, az értékelés az adott korosztályhoz igazodik. Az alkalmazott módszerek kielégítik a mikro és makro közösség igényeit. Folyamatos cél megőrizni az intézményegységekben a bensőséges, családias légkört, az itt tanuló, nevelkedő gyermekeket felkészíteni a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. A nevelés célja minden társadalomban egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása. A megvalósítás érdekében intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg:

1.

Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes énképük

1.1. Őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön kreativitásuk, manualitásuk, beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, technikai képességeik. 1.2. Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, az önkifejezés igénye és szépérzékük. 1.3. Fontos cél a tanulók érzelmi nevelése, ennek érdekében törekszünk biztonságszükségletük kielégítésére. 1.4. Alakuljon ki a tanulókban helyes értékrend és énkép, valamint az önnevelés szándéka. 1.5. A 2011/2012-es tanévtől vezetjük be a kompetencia-alapú oktatást folyamatosan az ütemtervnek megfelelően, és kiterjesztjük a lehető legtöbb osztályra 1.6. A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges módszereket, munkaformákat folyamatos belső és külső képzéseken sajátítjuk el. 17

1.7. Alkalmazzuk a differenciálás, kooperatív oktatás tanulásszervezési eljárásokat az egyes tagintézményekben.

2.

Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége

2.1. Váljon szükségletükké saját és környezetük tisztasága, higiéniája.

3.

Az iskolásokból tanult és tanuló művelt és művelődő ifjak váljanak

Váljon szükségletükké a tudásvágy, az egy életen át tartó tanulás. 3.1. Fontos, hogy tanulóink elsajátítsák az önálló tanulás technikáját, valamint alkalmazkodni tudjanak az osztályok összevonásából adódó sajátosságokhoz, használják ki ezek lehetőségeit (ismétlés, új ismeret). Rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel, valamint a mindennapokban alkalmazható tudással és az alkalmazás képességével. 3.2. Az alapműveltség elemeit koruknak megfelelő szinten közvetítsék, kiemelten a logikai és kommunikációs készséget. Ezen belül: – könyvtárhasználat készsége, – idegen nyelv (4. osztálytól), – önmaga és fizikai, biológiai környezetének ismerete, – művészetek ismerete: zene, néptánc képzőművészet. 3.3. A tanulók készüljenek fel 5. osztálytól az új felsős környezet világába, zökkenőmentesen, eredményesen illeszkedjenek be. Sikerkritériumok: 3.1. Részcél esetén a tanulók koruknak megfelelő szinten reprodukálják az elsajátított tananyagot, élnek az összevont oktatás lehetőségeivel (gyengébbek ismételnek, a fiatalabb korosztály alkalmazza az idősebb korosztálytól elsajátított megfigyeléseit, tudását). Feleletekkel, versenyeken való eredményes részvétellel adnak számot tudásukról, valamint kimutatható, hogy ismereteiket a mindennapokban alkalmazzák. 3.2. Részcél akkor tekinthető teljesültnek, ha a tanulók megnyilatkozásaiból ez kikövetkeztethető: – szövegértés és szövegalkotás, logikai alapműveleti készségek esetén 70%-os teljesítmény, – idegen nyelv 60%-os teljesítmény, – környezetismeret 60%-os teljesítmény, – könyvtárhasználat 60%-os teljesítmény, 3.3. Sikeresnek mondható az iskola, ha az 5. osztályos tanulóink eredményesen illeszkednek be új környezetbe, tanulmányi eredményeik nem mutatnak túl nagy visszaesést. Első év végén egy érdemjegynél nem nagyobb az eltérés. Értékelés: 3.1. Részcél esetében a mindennapos, folyamatos tanítói értékelések (órai munka, feleletek, témazárók, versenyek eredményei) szolgálnak az értékelés eszközéül, melyet az osztályfőnökök kísérnek figyelemmel, ill. a nevelőtestület. 3.2. Részcél esetében az értékelés eszközrendszerét ez esetben is a tanév folyamatába ágyazott értékelési eszközök képezik. Félévkor és év végén az igazgató összegzi. 3.3. Részcél esetében a nevelőtestület végzi az értékelést a fogadó iskolák információi alapján.

4.

A tanulókból a társadalomba jól illeszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló ifjak váljanak

4.1. Kiemelt részcél a társadalmi beilleszkedés, a szocializáció, melyen az iskolában – a szokásokhoz, törvényekhez alkalmazkodást, ezen az iskolaszokás törvényrendszerének betartásában és betartatásában való részvételt értjük, 18

és

– az együttélés, együttműködés szabályainak vállalását, a másság elfogadását és tiszteletét, – szűkebb környezetek életének, működésének megértését, a meghatározó folyamatokról koruknak megfelelő véleményalkotást. 4.2. A demokráciatechnikák kifejlesztése terén kiemelt szerepet kap az egyén és a közösség összhangja, a szolidaritás, a humanitás, a kisebbségek iránti tolerancia kialakítása. A közügyekben való döntéshez szükséges információk megszerzésének igénye és képessége – a döntés, végrehajtás és ellenőrzés tevékenységeiben szerzett jártasság szintű alkalmazása, – a megbízás felelősségének átélése. Sikerkritériumok: 4.1. Sikeresnek mondható a részcél teljesítése, ha a tanulók alapfokon elsajátított ismereteiket, a társadalmi folyamatokról alkotott véleményüket szűkebb értelemben képesek kifejteni – ha a házirendet a diákok többsége, a pedagógusok valamennyien támogatják és betartják, – ha a tanulók udvariasak, együttműködők, toleránsnak bizonyulnak, – ha csökken agresszivitásuk, a csúnya szavak használata. 4.2. Részcél esetén sikeres az iskola, ha az osztályközösségek jól működnek – ha a gyermekek vállalják a humánum, a szolidaritás és a tolerancia értékeit, – ha kialakult, ill. megfelelő mértékben fejlődik feladattudatuk. Értékelés: 4.1. Részcélok teljesülését folyamatosan értékelik, és kétévenként minősítik az osztályfőnökök. 4.2. Részcél minősítése is folyamatos. A mindennapi értékelést kétévenként összegzik az osztályfőnökök. Az eszközök között a csoportos beszélgetések, (3–4. osztály), a házirend működéséről szerzett tapasztalatok játszanak szerepet.

5.

A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ifjak váljanak 5.1. Fejlődjön kötelességük és feladattudatuk. Az iskolába járás minden tanuló célja legyen. Felkészülten érkezzenek az iskolába. 5.2. Sajátítsák el a kulturált magatartás alapnormáit. 5.3. Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, a munka tisztelete. Sikerkritériumok: 5.1. Sikeresnek tekinthető az iskola, ha igazolatlan hiányzás nincs, vagy minimális, ha a teljesítetlen feladatokért kapott elégtelen osztályzatok száma csökken. 5.2. Részcél akkor teljesült, ha a rossz és változó magatartások száma az előző tanévhez képest csökken. 5.3. Részcél akkor teljesül, ha a házi ill. a területi tanulmányi versenyeken résztvevő tanulók létszáma nem csökken, eredményeik javulnak. Értékelés: 5.1. Részcél teljesülését az osztálynaplók alapján az osztálytanítók folyamatosan ellenőrzik, ill. értékelik. Az összegzést az igazgató végzi minden év végén. 5.2. Részcél teljesülését az osztálytanítók végzik a magatartási jegyek alapján. Az év végi összegzést az igazgató végzi. 5.3. Részcél értékelését az osztályfőnökök beszámolója alapján a nevelőtestület végzi az év végi nevelőtestületi értekezleten.

6.

Tegyenek szert tanulóink a mindennapi élethez nélkülözhetetlen, az élethez szükséges ismeretekre 6.1. A tanulók feladataikat irányítással vagy anélkül szívesen végezzék. 6.2. Rendelkezzenek alkalmazásképes tudással a legelemibb háztartási ismeretek körében. 19

6.3. Rendeltetésszerűen használják a rendelkezésre álló eszközöket. 6.4. Rendelkezzenek növényápolási és gondozási ismeretekkel. Sikerkritériumok: 6.1. Részcél akkor teljesül, ha a tanulók legalább 90%-a elvégzi a rábízott feladatot. 6.2. Részcél teljesültnek tekinthető, ha a tanulók legalább 70%-a eljut korának megfelelő alkalmazási szintig. 6.3. Részcél teljesült, ha a tanulók mindegyike tudja, hogy az adott eszközök mire használhatók, rendelkeznek ezekre vonatkozó ismeretekkel, és koruknak megfelelő szinten tudják használni. 6.4. Részcél teljesült, ha a tanulók 80%-a iskolán kívül is kipróbálta a tanultakat, és bizonyíthatóan alkalmazni igyekszik azokat. Értékelés: 6.1. Részcélt az osztálytanítók folyamatosan értékelik. 6.2. Részcélt az osztálytanítók és diáktársak értékelik 6.3. Részcélt az osztálytanítók értékelik dicsérettel ill. elmarasztalással, valamint érdemjeggyel. 6.4. Részcélt folyamatosan értékeljük – itt elsősorban élősarok, virágoskert, és a pici veteményeskert ápolása – gondozása kerül előtérbe.

7.

Az iskola növendékei érezzék jól magukat az intézményben, legyenek büszkék iskolájukra, annak hagyományaira

Erősödjön meg bennük a szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk. 7.1. Járjanak szívesen iskolába. 7.2. Ismerjék meg szülőföldjük és iskolájuk hagyományait. 7.3. A NAT-ban foglalt nemzeti azonosságtudatuk fejlődjön, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának elfogadását, ápolását. Sikerkritériumok: 7.1. Részcél akkor tekinthető teljesültnek, ha minden tanuló örömmel jár iskolába, a kialakult családias légkörben jól érzi magát, biztonságérzete van. Az iskolát második otthonának tekinti. 7.2. Részcél akkor sikeres, ha nemzeti ünnepeink megünneplése méltóan, hagyományos rendezvényeink színvonalasan történik. 7.3. Részcél sikeres, ha tanulóink magatartásán, viselkedésén, érzelmi kötődésén kimutatható. Értékelés: 7.1. Részcél teljesülését folyamatosan értékeljük, különös tekintettel az első osztályosok beilleszkedését, társaikhoz való viszonyukat. 7.2. Részcél teljesülését a közös ünnepségeken és rendezvényeken tanúsított viselkedésük alapján folyamatosan értékeljük a tanulók bevonásával. 7.3. Részcél teljesülését a tanulók megnyilatkozásain, viselkedésük alapján folyamatosan értékeljük a tanulók ill. a szülők bevonásával.

Eszközök, eljárások Pedagógusaink e pedagógiai program alapján választják meg a tanításban, nevelésben alkalmazott speciális eszközöket, eljárásokat.

20

A kompetencia alapú oktatás nevelési elvei, céljai, feladatai Az újabb társadalmi elvárások „A mai gyereknek nemcsak azt kell tudnia, hogy milyen a körülötte lévő világ, és hogyan alkalmazkodjon hozzá, hanem azt is, hogy hogyan alakítsa azt. El kell igazodnia az információs társadalom ingeráradatában, ismernie és alkalmaznia kell az információkereső technikákat. A gyermekeknek olyan tudásra van szükségük, amely lehetővé teszi számukra, hogy maguk tartsák kézben életüket, maguk szabjanak irányt az egész életükön át tartó képzésüknek. El kell jutniuk az innovatív tanulásig, amelyhez kreatív gondolkodásra van szükség. Gondolkodásra, amely alapkészsége minden tanulásnak; még az olyan cselekvéseknek is, mint a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás, amelyek rengeteg jól elkülöníthető kognitív készséget és szellemi műveletet tételeznek fel” (Fisher, 1999). Ezeket a gondolatokat szem előtt tartva bevezetjük a gyakorlatban a kompetenciaalapú oktatást.

Az elméleti háttér kialakítása, az „új” pedagógiai program alapelvei Gyakorlati munkánk elméleti hátteréül a Demeter Kinga által szerkesztett, A kompetencia kihívások és értelmezések. (Szerzők: Balázsi Ildikó, Falus Iván, Falus Katalin, Felvégi Emese, Heinz Gilomen, Halász Gábor, Havas Péter, Horváth Dániel, Horváth Zsuzsanna, Jakab György, Jos Letschert, Lukács Judit, Pála Károly, Rábainé Szabó Annamária, Dominique Simone Rychen, Száraz Péter, Szepesi Ildikó, Varga Attila, Vass Vilmos, 2006) című kötet szolgált.

A kompetencia fogalmának gyakorlati megközelítése Elfogadjuk azt a felfogást, mely szerint: A) Amikor valakinek a kompetenciáját szeretnénk fejleszteni, az a célunk, hogy cselekvőképessé tegyük egy olyan világban, amelyről nem tudjuk előre, milyen konkrét, specifikus cselekvéseket fog igényelni. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nem a cselekvések egy előre rögzített listáját tudja végrehajtani, hanem – egy-egy területen – az előre nem látható cselekvések végtelen sorának megtételéhez szükséges képességekkel rendelkezik. B) A jövő nyitottsága – a technológia, a kultúra és a társadalom alakulásának előre nem láthatósága – nemcsak egzisztenciális kényszerré, de morális kötelességgé is tette az emberi tanulás felértékelését. A tanulás többé nem azonosítható azzal, amit iskoláskorunkban az iskolákban teszünk, hanem azt az élet egészét horizontálisan és vertikálisan átívelő emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával. C) A kompetenciafejlesztés nem áll távol attól, amit korábban képességfejlesztésnek neveztünk. A kompetencia alapú vagy kompetenciaorientált követelmények, az ilyen irányultságú tanítási programok, pedagógiai gyakorlatok vagy az erre felkészítő pedagógusképzés ismerős azoknak, akik már korábban is képességfejlesztő logikában gondolkodtak. Innen azonban egy lépéssel tovább kell lépnünk nemcsak a komplexitás és a nyitottság imént jelzett irányába, hanem az autonómia, a felelősség és az elkötelezettség irányába is. A kompetens ember nemcsak képes valamire, hanem egyúttal elkötelezett a cselekvésre, felelősnek érzi magát saját cselekvéséért, és cselekvő helyzetbe akarja hozni magát. A kompetencia ilyen értelemben jóval több, mint az, amit képességnek vagy készségnek nevezünk. Képességeknek és készségeknek a passzív ember is birtokában lehet, a kompetens ember azonban szükségképpen cselekvő embert is jelent. D) A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „know-how” mellett a tanulásra való képességet is magában foglalja. A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: 21

- a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; - aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; - foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon.

A kulcskompetenciák nyolc területe A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.A meghatározás hangsúlyozza, hogy a kulcskompetenciák transzferábilisak azaz egyik helyzetről a másikra átvihetők, és ezáltal számos szituációban és kontextusban alkalmazhatók. Emellett többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására használhatók. A kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei.

22

Kompetencia

Meghatározás

Anyanyelvi kommunikáció

A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – az oktatásban és képzésben, a munkahelyen, otthon és a szabadidőben.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció nagyjából ugyanazokat a fő területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének alapja (szövegértés, beszéd, olvasás és írás) a társadalmi kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek. A nyelvtudás foka a négy dimenzióban, a különböző nyelveken, valamint az egyén nyelvi környezetétől és örökségétől függően eltérő lehet. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák

A matematikai kompetencia magában foglalja az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatát fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van, azaz inkább a tevékenységen, mint az ismereteken. A természettudományi kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értő alkalmazása akkor, amikor az ember a természeti környezetet felismert igényeinek vagy szükségleteinek megfelelően átalakítja.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.

A tanulás tanulása

A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának a képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

Személyközi és állampolgári A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, kompetenciák amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók. Vállalkozói kompetencia

A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív összetevője van. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának a képességét. A vállalkozói kompetencia része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív – cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, valamint a sikerorientáltság.

Kulturális kompetencia

A 'kulturális kompetencia' a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

23

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök

Terület

A kompetencia meghatározása

1. Anyanyelvi kommunikáció

A kommunikáció a  Az alapszókincs, a funkcionális gondolatok, érzések és tények nyelvtan és stílusok, valamint a szóbeli és írásbeli formában nyelvi funkciók biztos ismerete. történő kifejezésének és  A verbális interakció különféle értelmezésének képessége a típusainak (beszélgetés, interjú, társadalmi és kulturális vita stb.) és a különféle beszélt kontextusok teljes skáláján – a nyelvi stílusok és regiszterek fő munkahelyen, otthon és a jellemzőinek ismerete. szabadidőben.  A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere).  Az irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, vers, lírai költemény, dráma, novella, regény) és fő jellemzőik, valamint a nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló, cikk, esszé, beszéd stb.) és fő jellemzőik ismerete.  Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete (hivatalos, hétköznapi, tudományos, zsurnalisztikai, bizalmas stb.)  A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése.

Ismeretek

24

Készségek

Attitűdök

 Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos beszédet foglalja magában. Idetartozik az üzenetátadás sikerességének megfigyelése, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is.  Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával.  Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a vázlatkészítéstől az átolvasásig).  Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során.  Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele.  Komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotásához, előadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek,





   

Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelv a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretetének elsajátítása. A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása.

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület

A kompetencia meghatározása

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Készségek

Ismeretek

Attitűdök

vázlatok, térképek) alkalmazása.  A szókincs, a funkcionális nyelvtan, az intonáció és a kiejtés ismerete.  A verbális interakció különféle típusainak az ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, interjú stb.).  Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták megfelelő körének ismerete (novella, vers, újság- és folyóiratcikk, honlap, útmutató, levél, rövid beszámoló stb.).  A különböző beszélt és írott nyelvi stílusok és regiszterek (hivatalos, hétköznapi, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) fő jellemzőinek ismerete.  A társadalmi konvenciók és kulturális szempontok, valamint a nyelvföldrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségnek és változatosságnak a felismerése.

2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni igények és szükségletek szerint.16

3.1 Matematikai kompetencia

A legalapvetőbb szinten a A számok és mértékegységek biztos matematikai kompetencia17 az ismerete és a mindennapi összeadás, kivonás, szorzás, kontextusokban való használata, osztás, a százalékok és a amely a számtani alapműveletek és a törtek használatának matematikai kifejezésmód alapvető képességét foglalja magában formáinak – a grafikonoknak, fejben és írásban végzett képleteknek és statisztikáknak – az számítások során, különféle

25

 Szóbeli üzenetek meghallgatása és  megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében (ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi  élethez kapcsolódó témákról).  Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról.  Különféle témákról szóló, nem szakszövegnek minősülő, illetve – egyes esetekben – ismert területhez tartozó témáról szóló, szakszövegnek minősülő írott szövegek olvasása és megértése, valamint különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelő helyzetekben.  Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató, interjú, beszéd stb.) megértéséhez vagy alkotásához.  A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása.

A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek iránt általában (beleértve a szomszédos országok nyelvét, a régióban beszélt nyelveket, a kisebbségi vagy klasszikus nyelveket, a jelnyelvet stb.) és a kultúrák közötti kommunikáció iránt.



Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. Az igazságnak, mint a

A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása

    

összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek



A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület

A kompetencia meghatározása

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek

Készségek

mindennapi problémák megoldása céljából.

ismeretét foglalja magában.

A mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például:

 A matematikai kifejezések és Egy magasabb fejlettségi fogalmak biztos ismerete a szinten a matematikai legfontosabb geometriai és kompetencia18 a matematikai algebrai tételeket is beleértve. gondolkodásmód (logikus és  A matematika segítségével térbeli gondolkodás) és a megválaszolható kérdésfajták valóság magyarázatára és ismerete és megértése. leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően.

Attitűdök



 a háztartási költségvetés kezelése (a  bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás);  a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete);  az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása).  A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb.  A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció.  Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához.  Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel),

26

matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére. Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására.

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület

A kompetencia meghatározása

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Készségek

Ismeretek

Attitűdök

valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően.  A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése.  Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata. 3.2 Természettudományi és technológiai kompetenciák

4. Digitális kompetencia

A természettudományi  A természeti világ, a technológia kompetencia azoknak az és a technológiai eszközök és ismereteknek és folyamatok alapelveinek az módszereknek a használatára ismerete. való képesség és készség,  A technológia és más területek – amelyekkel a tudományos fejlődés (pl. az természettudományok a orvostudományban), társadalom természeti világot (értékek, erkölcsi kérdések), magyarázzák. A technológiai kultúra (pl. a multimédia) és a kompetencia ennek a tudásnak környezet (környezetszennyezés, az alkalmazása a természeti fenntartható fejlődés) – közötti környezet átalakításában az összefüggések megértése. ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva.

 A technológiai eszközök és gépek, valamint  tudományos adatok és megállapítások felhasználása, illetve az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében.  A tudományos kutatás lényegi jellemzőinek  felismerése.  Következtetések és a kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet ismertetése.

A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT) 18 magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a

Az ITT természetének és a mindennapi élet különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos ismerete, amely magában foglalja:20

Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben, így a tanulásban és a szabadidőben, a szükséges készségek a következők:

 a legfontosabb számítógépes

 elektronikus információk, adatok és

27





Érdeklődés a tudomány és a technológia iránt, azok kritikai értékelése, ideértve a biztonsággal kapcsolatos és az etikai kérdéseket is. A tényszerű adatok pozitív, ám kritikus szemlélete és annak felismerése, hogy a következtetések levonása egy logikai folyamat eredménye. Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány, valamint a tudományos vagy műszaki pályák iránt. Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során.

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület

5. A tanulás tanulása

A kompetencia meghatározása

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Készségek

Ismeretek

Attitűdök

kompetenciák a logikai és alkalmazások, köztük a fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása  kritikai gondolkodással, a szövegszerkesztés, a (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem magas szintű táblázatkezelés, az adatbázisok, az fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és információkezelési információtárolás és -kezelés a virtuális közötti különbségtétel), valamint készségekkel és a fejlett ismeretét; szisztematikus módon történő felhasználása; kommunikációs készségekkel  az internet és az elektronikus  a megfelelő segédeszközök (prezentációk, állnak kapcsolatban. Az kommunikáció (e-mail, grafikonok, táblázatok, térképek) használata információs és videokonferencia, egyéb hálózati összetett információk létrehozása, kommunikációs technológiák eszközök) használata által nyújtott bemutatása vagy értelmezése céljából;  (IKT) alkalmazásához lehetőségek, valamint a valóság és  internetes oldalak elérése és az azokon kapcsolódó készségek a a virtuális világ közötti történő keresés, valamint internet alapú legalapvetőbb szinten a különbségek felismerését; szolgáltatások, pl. vitafórumok és multimédia technológiájú  az ITT felhasználási elektronikus levelezés használata; információk keresését, lehetőségeinek az ismeretét a  az ITT használata a kritikai gondolkodás, értékelését, tárolását, személyiség kiteljesítését, a kreativitás és újítás szolgálatában különböző létrehozását, bemutatását és társadalmi beilleszkedést és a kontextusokban otthon, a szabadidőben és a átadását, valamint az foglalkoztathatóságot elősegítő munkahelyen. internetes kommunikációt és a kreativitás és újítás terén; hálózatokban való részvétel  a rendelkezésre álló információk képességét ölelik fel. megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadhatóság) alapszintű megértését és annak felismerését, hogy az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani.

Pozitív viszonyulás az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történő ITT-használat iránt kulturális, társadalmi és szakmai célú közösségekben és hálózatokban való részvétel révén.

A „tanulás tanulása” a saját  Saját kedvelt tanulási módszerek,  A tanulás és általában véve a pályafutás tanulás önállóan és csoportban erősségek és gyengeségek, önálló, hatékony irányítása.21 A tanulás történő szervezésének és készségek, alkalmasság értő időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás szabályozásának a képességét ismerete. és információkezelés a tanulási folyamat foglalja magában. Részét során.  A rendelkezésre álló oktatási és képezi a hatékony képzési lehetőségek ismerete és  Hosszabb és rövidebb ideig tartó időbeosztás, a annak felismerése, hogy az koncentráció. problémamegoldás, az új oktatás és képzés időszaka során  A tanulás tárgyára és céljára irányuló

A kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet

28





A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület

6.1 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák

A kompetencia meghatározása

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Készségek

Ismeretek

tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását.

A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén.

 A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete.  Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése a történelem során.  Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében.  Az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és más társadalmakban.

29

kritikai reflexió.  A kommunikáció, mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

 Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása).  Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása.  A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása).  A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől.  A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében; a diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése,

Attitűdök



    

gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság.

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület

A kompetencia meghatározása

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Készségek

Ismeretek

Attitűdök

valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése.  Tárgyalóképesség. 6.2 Állampolgári kompetenciák

Az állampolgári  A polgári jogok és a lakóhely kompetenciák átfogóbbak, szerinti ország alkotmányának és mint a személyköziek, mivel kormánya működésének az társadalmi szinten működnek. ismerete. Azoknak a kompetenciáknak a  A helyi, regionális, nemzeti, halmazaként írhatók le, európai és nemzetközi szintű amelyek az egyén számára szakpolitikák kidolgozásának lehetővé teszik az folyamatában részt vevő állampolgári szerepvállalást. intézmények szerepének és feladatainak ismerete (az EU politikai és gazdasági szerepét is beleértve).  A helyi és nemzeti szintű kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az általuk hangoztatott politikai nézeteknek az ismerete.  A demokrácia és az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatoknak (köztük az Európai Unió alapjogi chartájának és a Szerződéseknek) az ismerete.  A nemzeti, az európai és a világtörténelmet befolyásoló legfontosabb események, áramlatok és változást kiváltó szereplők, valamint Európa és szomszédai jelenlegi helyzetének az ismerete.  A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete

30

 Részvétel a település/lakóhely életében,  valamint a nemzeti és európai szintű döntéshozásban; választásokon való szavazás.  A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák  megoldása iránti érdeklődés kinyilvánítása és a problémamegoldásban való részvétel révén.  A közintézményekkel való hatékony  érintkezés.  Az EU által kínált lehetőségek kihasználása.  Az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségek. 





A lakóhelyhez, hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához és a világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése. Hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre. Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt, a társadalmi sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatása. A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása, adott esetben fellépés a társadalomellenes viselkedéssel szemben. Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása mint az európai modern demokratikus társadalmakban megjelenő szolidaritás és felelősség alapja, a férfiak és a nők közötti egyenlőség elfogadása. A különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése.

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület

A kompetencia meghatározása

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Készségek

Ismeretek európai és világviszonylatban.

7. Vállalkozói kompetencia

A vállalkozói kompetenciának  A rendelkezésre álló lehetőségek egy aktív és egy passzív ismerete és az egyén személyes, összetevője van: egyrészt a szakmai és/vagy üzleti változás kiváltására való tevékenységeihez illeszthető törekvés, másrészt a külső lehetőségek felismerése. tényezők által kiváltott újítások üdvözlésének és támogatásának a képessége. A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.

8. Kulturális kompetencia

A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.22

 Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is.  A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete.  Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása.  A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése.

31

Attitűdök 

A tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete.

 A tervezés, szervezés, elemzés,  kommunikáció, cselekvés, eredményekről  való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei.   Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek.  Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka.  A személyes erősségek és gyengeségek felismerése.  Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás.  A kockázatok felmérése és kellő időpontban és módon történő vállalása.

Kezdeményezőkészség. Pozitív viszonyulás a változáshoz és az újításhoz. Késztetés azoknak a területeknek a keresésére, ahol az ember vállalkozói készségei teljes skáláját kamatoztathatja – például otthon, a munkahelyen és a helyi közösségben.

 A különböző kifejezésmódokon keresztül  történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően.   A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete.  A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások  másokéhoz való viszonyítása.  A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat.

A kompetenciaterületek általános rendszere Kommunikáció

Együttműködés

Problémamegoldás

Szóbeliség

Nyitottság

Hibakeresés

Írásbeliség

Empátia

Döntéshozatal

Képi információ feldolgozása

Szociális interakció

Rendszerelemzés és tervezés

Információkezelés

Társas érzékenység

IKT

Felelősségérzet

Forráskezelés

Szervezőképesség

A kommunikáció értékelése

Döntéshozatal Érvelés Vita

32

II. Iskolai egészségnevelési program „Az egészség az ember legdrágább kincse, ettől függ biológiai és társadalmi életének zavartalansága. Az egészség védelme az egyes embereknek és a társadalomnak is alapvető érdeke.”

Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet, az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete.

Az egészségfejlesztés fő feladatai Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban.

Az egészségfejlesztés sarkpontjai   

Az egész lakosságra irányul és annak együttműködésére épít. Az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdasága). Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.

A prevenció (megelőzés) területei 

Az elsődleges prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami e veszélyeztetett emberekre irányul. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyes higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása.

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai   

A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedésformákat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol és kábítószer fogyasztás, a dohányzás, a családi 33

 

és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség védelmére, a lelki (pszichés) egészség védelmére, a szociális egészség védelmére, a társas társadalmi kapcsolatok harmóniájának alakítására.

Szomatikus testi nevelés A szomatikus nevelés feladatai között a személyi tisztaság, a környezeti tisztaság megteremtését, a higiénés magatartásra való szoktatást, a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását, az egészséges táplálkozásra, ruházkodásra történő nevelést tartjuk elsődlegesnek. Testi képességek: az erőnlét, állóképesség, ügyesség, gyorsaság fejlesztése. Higiénés nevelés Célja az egyén és a közösség egészségének védelme, a külső környezetből származó ártalmak megelőzése, elhárítása. Személyi higiénére nevelés Az egész nap folyamán példát mutatunk, és folyamatosan felhívjuk a figyelmet ezen szabályok betartására (bőrápolás, körömápolás, fogápolás, orr, fül, szemápolás, egészséges ruházkodás, a helyes (egészséges) táplálkozás, a kulturált étkezés nevelési feladata. Környezet higiéniára nevelés A gyerekekkel közösen végezzük az osztályterem tisztaságának megóvását, szépítését, virágosítását, a termek szellőztetését, az udvar tisztántartását, gondozását. A betegségek megelőzésére nevelés A fertőző betegségek megelőzésére nevelés magában foglalja a közvetlen érintkezés útján, cseppfertőzéssel, továbbá az élelmiszerekkel terjedő fertőzések megelőzésére nevelést. Felhívjuk a figyelmet, és megtanítjuk a helyes zsebkendő használatot, a köhögés, tüsszentés alkalmával, hangsúlyozzuk a kézmosás szükségességét az étkezések előtt, után, az óraközi szünetek után, WC használatot követően. Kiemelt figyelmet fordítunk az élősködők (rüh, fejtetű) felismerésére és kiküszöbölésére. Ebben segítséget kérünk a védőnői hálózattól. Az egyszerűbb rendellenességek megelőzése magában foglalja a beszédhibák megelőzését, felfedezését, korrekcióját, mely logopédus segítségével történik, és a tartási (ülési) rendellenességek felfedezését, korrekcióját, a helyes testtartás kialakítását, melyet testnevelés órán valósítunk meg. A kondicionális testedzés Iskolánkban a testmozgás célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. A tanórák 45 percesek, melyekben az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: Minden alkalommal megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése. A testnevelési tananyag egészében nagy hangsúlyt helyezünk a gerinc és izületvédelmi szabályok betartására, külön figyelemmel a fittség 34

mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire.(Az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című 2000-ben megjelent kiadványt használjuk a félévenkénti méréshez.) Baleset-megelőzésre nevelés A felgyorsult technikai fejlődés, a civilizáció számtalan olyan újabb eredményt is hozott, amely jelentősége mellett balesetveszélyt, életveszélyt is rejt magában. A pedagógusok minden alkalommal felkészítik a gyerekeket a baleseti helyzetek felismerésére az iskolai feltételek között, és a biztonságos eszközhasználat gyakorlására (kés, olló, villa, kísérleti eszközök). Az otthoni baleseti források felismertetése, megelőzésük gyakorlása is az iskolában valósul meg. Az utcai közlekedés szabályainak elsajátítása környezet, illetve technika órákon realizálódik. Pszichohigiénés (lelki egészségre) nevelés Az egészséges életvezetés Az egészséges napirend, életrend tartalmazza a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok alakítását, a jó családi és iskolai környezetet és a gyerekek között kialakuló légkört, az intim emberi kapcsolatok irányítását. Erre környezetismeret, magyar nyelv és irodalom órán nyílik lehetőség. A deviánsviselkedés (durvaság, agresszivitás, veszélyhelyzet és baleseti helyzet teremtése) megelőzésére a tanítói példamutatás szolgál. A családi életre nevelés az egészséges életvezetés egyik kiemelt feladata napjainkban. Az anyai és apai hivatás megértése, megbecsülése minden szakórán megvalósul a képzőművészeti, irodalmi és zenei tananyagokon keresztül. Stresszelhárítás A stresszokok kiküszöbölése azoknak az élethelyzeteknek az elkerülését tartalmazza, amelyek stresszhatásuk következtében erősen megterhelik az idegrendszert. Ilyen a füstös, áporodott levegőjű helyiségben való tartózkodás, a folyamatos zajhatás, erős fény, sok ülés, fokozott mozgáskorlátozás. A pedagógus feladata ezek megszüntetése, illetve kiküszöbölése, fokozott figyelme. A stresszelhárítás bevált módszere a tanórán kívüli tevékenység: évente 2 – 3 alkalommal gyalogtúra vagy kerékpártúra a közeli természeti környezetbe, játékos vetélkedők, akadályversenyek rendezése, egészségügyi séták alkalomszerűen, a napközi foglalkozások keretében, környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódó témakörök feldolgozása tanulmányi sétákon (pl. gyümölcsöskert, baromfiudvar, erdő, mező, vízpart élővilágának megtekintése), vízhez szoktatás, úszás, mozgásos szabad játékok. Érzelmi nevelés A gyermek személyiségében az érzelmek jelentős szerepet töltenek be, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket biztonság, otthonosság, derűs szeretettel teli légkör vegye körül az iskolában is. Nevelési szempontból feladatunkhoz tartozik a pedagógusok és más felnőtt dolgozók és a gyermekek közötti pozitív érzelmi kapcsolat erősítése, a félelmek, szorongások feloldása, a kudarc elkerülése. Iskolánkban családias légkörben folyik az oktatás, állandó a meleg érzelmi kötődés a gyerekek és felnőttek között. Elég sok tanuló hátrányos családi környezetből származik, sok gyermek szülői elhanyagolással küzd, így nekünk pedagógusoknak kell pótolni a szeretetet. Szociohigiénés (harmonikus társkapcsolatokra történő) nevelés Kedvező társas miliő működtetése. Kiemelt szerepet játszik a család társas támogató rendszere, a szülő – gyermek kapcsolat, anya – gyermek kapcsolat zavartalansága, a személyiség kibontakozási lehetőségének biztosítása, a személyiségben meglevő kreativitás kibontakozása. Ezeket, a szerepeket is a már említett hátrányos, érzelmileg szegény 35

környezetből származó tanulóink miatt az iskolának kell megtanítania, amely csak részben valósul meg, a család támogatása nélkül. Kommunikációs nevelés Az iskolánk feladatköre a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése. Arra nevelünk, hogy a tanulók gondolataikat, elképzeléseiket, érzelmeiket őszintén közöljék társaikkal és a felnőttekkel. E feladatkörből kiemeljük azt a munkát, amely a beszédnyelv tisztaságának fenntartására, a gyermek meghallgatására, a tanulói kérdések érvényesülésére, és a válaszok igénylésére irányul. Ez a feladat a tanórákon is, tanórán kívüli tevékenységekben is és a pedagógusok példamutató magatartásával, következetes neveléssel valósulhat meg. A kommunikációs zavarok feloldására, enyhítésére beszédfejlesztési gyakorlatokat, légzéstechnikai feladatokat végzünk a tanórákon, kiegészítve a szókincsbővítéssel, a kifejező készség fejlesztésével. Ezekre lehetőséget biztosítanak a magyar nyelv és irodalom, énekzene, testnevelés órák, és a logopédiai foglalkozások. Akkut esetekben gyermekpszichológus segítségét kérjük. A szerepfeszültségek feloldása: A családi és iskolai szerepek ütközése gyakran a családi élet érzelmi kötelékének lazulásához vezethet. Megelőzésükre egyszerűbb feszültségoldó technikákat alkalmazunk: vita, kérdésfelvetés, szerepjáték, drámajáték, segítő beszélgetés, kikérdezés, meggyőzés, meghallgatás. A szülőknek adandó nevelési tanácsadást, a család és az iskola közötti nevelési feszültség (kettős nevelés) feloldását a szülői értekezletek, családlátogatások alkalmával ejtjük meg. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok: – Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. Ez a szülők körében sajnos nem minden esetben valósul meg. Mi pedagógusok igyekszünk bevonni őket az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába. – Háziorvos, védőnő Az egészségügyi szolgálat segítségének igénybe vétele évi rendszerességgel történik (védőnő, iskolaorvos). Évente egy alkalommal szűrés (testmagasság mérés, testsúlymérés, mellkörfogat mérés, szemvizsgálat, fogászati szűrés és ellátás, ortopédiai szűrés), rendszeres higiéniai szűrővizsgálatok. – Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők segítségét is igénybe vesszük a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek esetében alkalomszerűen.

36

III. Környezeti nevelési program Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: b A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. 8.§

Környezet és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének u225 általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram 37

elkészítését az 1992-es Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben Ratifikált Biodiverzitás Egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55.§-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet Egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5. pontja részletesen foglalkozik a környezet egészségügyi oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak.

Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” 38

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit, és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Magyar nyelv és irodalom Alsó tagozat A tanulók  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (mesék, mondák, népdalok, versek)  egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során Felső tagozat A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével 39

 tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban  alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, tágabb környezetünket: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatásával lakóhelyünk megóvását hangsúlyozzák  természeti környezetünket ismerjék: a természet megóvását; Földünk nevezetes tájait; veszélyeztetett növényeket és állatokat  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősségük a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációs képességük, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika Alsó tagozat A tanulók  tudjanak a világ mennyiségi viszonyaiban, térben és időben tájékozódni  képesek legyenek megkülönböztetni környezetük térbeli és síkbeli alakzatait  tapasztalati úton ismerjék fel az időpont és időtartam közötti különbséget (pl. év, hónap, nap…)  ismerjék fel a mennyiségek, mértékegységek, mérőszámok közötti összefüggéseket  képesek legyenek leolvasni és lejegyezni a hőmérsékletváltozásokat  ismerjék fel környezetükben a kölcsönös és nem kölcsönös összefüggéseket 40

 ismerjék fel környezetük szimmetrikus és nem szimmetrikus alakzatait Felső tagozat A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek reális becslésekre  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni  a tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók  ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal  ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében  ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret  a tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére A pedagógus feladata:  a megismerés komplexitására, egészlegességére való törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)  természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása  környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése  ökológiai szemlélet fejlesztése  helyes környezeti attitűdök fejlesztése  értékrend alakítása  környezettudat fejlesztése  felelősségérzet fejlesztése, környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

41

 mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket  értsék meg, hogy a társadalmi-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban 42

 alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene Alsó tagozat A tanuló  ismerje meg szülőföldje néhány népszokását, népzenei kincsét  ismerje meg a művészeti ágak sajátos nyelvezetét, jelrendszerét  ismerkedjen népművészeti alkotásokkal, hagyományokkal  ismerje meg más népek, nemzetiségek és etnikai kisebbségek dalait  ismerje fel és különböztesse meg a természet hangjait Felső tagozat A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra Alsó tagozat A tanulók  legyenek képesek meglátni a környezetükben a szépet, tudják a látványt kifejezni síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással  legyenek képesek a közvetlen környezet képben való megfogalmazására  rajzaikban jelenjenek meg a változások vizuális jellemzői (pl. évszak, időjárás)  értsék meg a környezetük információs jeleit, fogják fel a jelek üzenetét  tudják megfogalmazni műélményüket  ismerjék lakóhelyük jellegzetes épületeit, néhány köztéri szobrát, rendelkezzenek helytörténeti ismeretekkel Felső tagozat A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira  ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak 43

 legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Technika és életvitel Alsó tagozat A tanulók  különböztessék meg a természetes és mesterséges alkotásokat, anyagokat  ismerjék meg az ünnepekhez fűződő népi hagyományokat, jelképeket, szokásokat  egészségmegőrző-, higiéniás szokások belátása, betartása  tudjanak az úttesten biztonságosan átkelni a KRESZ szabályait betartva  alakuljon ki a tanulók igényessége környezetük, lakóhelyük tisztasága iránt  környezetüket tiszteljék, védjék A tanulókban  alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés Alsó tagozat A tanulók  ismerjék fel az alkalmazás szintjén a mozgástevékenységeknek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét 44

 végezzenek rendszeres mozgásos tevékenységet a szabadban  viseljék az időjárás kellemetlen hatásait  váljék szokásukká az évszaknak megfelelő mozgás (játék) űzése a szabadban Felső tagozat A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban  tudatosuljon az egészség és a környezet komplexitása  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására

Tanórán kívüli programok A gyerekek olyan pályázatokat készítenek, amelyek a környezet és természetvédelem fontos témáival foglalkoznak, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (pl. rajzpályázatok) Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolánkban rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napja rajzkiállítás, Víz Világnapja rajzkiállítás, képzőművészeti kiállítás.

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli programok  A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat: o Kaán Károly Term. és Környezetism. Országos Verseny o Herman Ottó Országos Biológiai Verseny  A művészeti iskola versenyeken, pályázatokon vesz részt, ahol természetvédelemmel kapcsolatos témájú munkák is szerepelnek.  Különböző akciókban veszünk részt: o Az iskolánkban rendszeresen hulladékgyűjtési akciókat szervezünk. o A jeles napok – Víz, Föld, Madarak és fák napja – méltó megünneplése rendezvényekkel, kiállításokkal, túrák szervezésével.  Napközis foglalkozás: o Séták a városban, a környék parkjaiban, látogatás intézményekbe. o Részvétel a környezetvédelmi akciókban, gyűjtőmunkákban. o Kirándulások szervezése Mecsekbe, országunk nevezetes helyeire. 45



Érdeklődő tanulóinknak biztosítjuk a természeti és épített környezet veszélyhelyzeteire, váratlan események – időjárás, talaj-, víz-, levegőszennyezés, veszélyes anyag stb. – történő felkészülést.

Módszerek Játékok  szituációs  memóriafejlesztő  kombinációs  érzékelést fejlesztő  ráhangolást segítő  drámapedagógia Modellezés  hatásvizsgálatok  előrejelző  működő modellek készítése, elemzése Riport módszer  kérdőíves felmérés  direkt riportok  fotóriport Projekt módszer  analízis – akcióprojektek Terepgyakorlati módszerek  terepgyakorlatok  térképkészítés  egyszerű megfigyelések  célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka  természetvédelmi és fenntartási munkák  rekonstrukciós munkák  madárvédelmi feladatok  szelektív hulladékgyűjtés  rend- és tisztasági verseny Közösségépítés  csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés  vizuális művészet a környezeti nevelésben  irodalmi alkotások  zeneművészet  fotóművészet  táncművészet  népművészet  esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése  a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. A lehetőségekhez mérten folyamatosan pótolni 46

kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CDkönyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. (lásd pedagógiai program)

Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái  munkaközösségi és munkaértekezletek, egyéni beszélgetések, DÖK  kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel  házi dolgozat készítése  poszterek készítése és bemutatása  iskolarádió felhasználása híradásra  faliújságon közölt információk készítése Iskolán kívüli kommunikáció formái  szülői értekezletek, SZMK megbeszélések  környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból  környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása  környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése  Internet adta lehetőségek kihasználása  a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel  a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal A környezeti nevelés eredményességének vizsgálati módszerei o kérdőívek o különböző megfigyelések o szociometriai vizsgálatok o nyomonkövető rendszer o egyéni vagy csoportos beszélgetések

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. 47

- Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. - Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. - Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés beindításához a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontos a múzeumok, a nemzeti parkok, a környezetvédelemmel foglalkozó cégek, üzemek. Iskolai tanulmányai során, minden tanuló legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson vesz részt. - Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Rendszeresen részt veszünk előadásaikon, továbbképzéseiken, szervezett programjaikon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. - Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások Saját erőforrások - Költségvetés. A környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás folyamatos. Az iskolai költségvetésből a lehetőségekhez mérten, minden évben olyan felújításokat végzünk, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. - Alapítvány. Az iskolai alapítvány lehetőségeihez mérten, pályázat útján, támogatja a tanulók tanulmányi munkáját segítő tevékenységeket. Az eddigi tantárgyi versenyrendszer támogatását kiegészítjük a környezeti nevelés témájában. Külső erőforrások - Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése az arra megbízott pedagógus feladata, aki tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. 48

Alapelvek, célok, jövőkép, hosszú távú célok: Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszerszemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: a fenntartható fejlődés, kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggés, a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, elővigyázatosság, biológiai és társadalmi sokféleség, az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy gyerekeket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diákok fejében egységes rendszer alakuljon ki. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

Konkrét célok és feladatok   

A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. 49

     



Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.. A jelenségek természettudományos összefüggéseit bemutató tantárgyak emelt óraszámban jelenjenek meg a kerettantervben. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika életvitel, történelem, társadalomismeret etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel.

Helyi értékek (Bácsalmás) „S majd meglátod – éjfél után dúdolni kezd e drága táj, valami olyan dallamot csak errefelé hallhatót –” (Simonyi Imre) Földrajzi helyzet  alföldi, sík terület  falusias jellegű városkép  bőséges jó minőségű talaj Természeti adottságok, értékek  természetvédelmi terület a Kossuth-park, Sós-tó  védett érték – Gyapjas gyűszűvirág  a sós-tói gyógyiszap Ökológiai problémák  tranzithelyzet (határátkelő)  elhanyagolt szemetes területek Helyi célok  Sós-tó megismerése  öreg fák megőrzése  faültetés  madárvédelem Az egészségnevelési és környezetnevelési program megvalósítása elsősorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.

50

IV. Az iskola fogyasztóvédelmi programja A fogyasztóvédelmi oktatás célja -

tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos magatartás, fenntartható fogyasztás (környezeti károsító hatások csökkentése a fogyasztás fenntartása mellett) preventív, megelőző fogyasztóvédelem.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei - állampolgári, társadalmi kompetenciák fejlesztése - cselekvési értékek formálása - szükséglet és kínálat elkülönítése, - egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - természeti értékek védelme. Fogyasztás során: - tájékozódási képesség fejlesztése, - döntési helyzet felismerése, - felkészülés a döntésre. - megismertetni a tanulókkal: piac, marketing, reklám, a minőség és biztonság, gazdaságosság, takarékosság szerepét.

Megvalósítást szolgáló módszertani eljárások -

kritikus gondolkodás fejlesztése, egyéni és csoportos döntéshozás képességének fejlesztése, helyes fogyasztói szokások kialakítása, tudatos fogyasztóvá nevelés.

Megvalósítást szolgáló tevékenységi formák - piacok, üzletek, bevásárlóközpontok látogatása, - „felmérés” készítése a család vásárlási szokásairól, a kapott adatok értékelése, - különböző áruk kísérő szövegének gyűjtése, elemzése, értelmezése, - média, reklámfigyelő szolgálat szervezése, - fórumszervezés-témája: reklámkritika, - EU-s, országos, helyi fogyasztóvédelmi szabályozás figyelemmel kísérése, - szituációs játékok: vásárlói magatartás, eladói magatartás, Fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemeinek megjelenése az egyes tantárgyakban: - Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, reklámtörténet. - Magyar: Reklámnyelv, feliratok, kommunikációs csapdák a reklámban, reklámszövegírás. - Földrajz: Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások. - Idegen nyelv: Az adott nyelvterület jellemző fogyasztási szokásainak megismerése. - Biológia: Génmódosított élelmiszerek (GMO) táplálkozási kiegészítők és divatkapcsolata, egészséges táplálkozás. - Kémia: Élelmiszerbiztonság, adalékanyagok, (E-számok), vegyszerek és egészség kapcsolata, kozmetikumok szerepe. 51

-

Fizika: Mérőeszközök, mérés. Informatika: Elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. Rajz: Reklámértelmezés, lényeglátás és reklámhatás értelmezése.

52

V. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk együttműködik a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében. Pedagógusaink a tanuló személyiségének fejlesztéséről nevelése, tanítása keretében gondoskodnak. Világnézeti, erkölcsi nevelés  A tanórai, tanórán kívüli magatartás normáinak megismertetése, elsajátíttatása, betartatása (Házirend). Itt kiemelkedő szerep jut az első és a nyolcadik osztálynak.  Minden gyermeket egyéni képességének megfelelően ítélünk meg. Feladatunk olyan követelmények támasztása, melyek során minden tanuló személyiségének megfelelően tud sajátosat, kiemelkedőt tenni önmagáért, az iskoláért.  Tiszteletben tartjuk tanulóink hitét. A szülők, a gyermekek igénye alapján biztosítjuk a hitoktatást.  Feladatunk kialakítani a tanulók megfelelő én tudatát. Meg kell találni helyüket a családban, az iskolai közösségekben. Ehhez folyamatosan igényeljük a szülői ház segítségét.  Nevelőmunkánkban fontos feladatunk, hogy a gyermek megismerje az alapvető emberi értékeket, azokat magáévá tegye, azok szerint éljen. E téren alapvető példamutatása. Esztétikai nevelés  Feladatunk megismertetni a szép, az esztétikum, az ízlés fogalmát. Fedezzék föl magukban, környezetükben a harmóniát, törekedjenek annak elérésére.  A tanórákon illetve a művészeti oktatás területein képessé tesszük a tanulókat az önálló alkotómunkára.  Megismertetjük őket az alkotás örömével, mások munkájának reális értékelésével, megbecsülésével.  Megköveteljük, hogy munkáik rendezettek, esztétikusak legyenek. Fokozottan ügyelünk beszédkultúrájuk alakulására, nem tűrjük a pongyolaságot.  Igényeljük testük, ruházatuk tisztaságát, rendezettségét.  A környezet szépítésére, tisztaságának megőrzésére szoktatjuk tanulóinkat.  Rendszeres munkát végeznek az iskoláért /félévente egy délután /, részt veszünk az Önkormányzat által kiírt ilyen jellegű pályázatokon.  Kiemelt feladatunknak tekintjük a művészeti nevelést.  Az egyesített intézményben működik mind az Önkormányzati mind a Magán Zene és Művészeti Iskola, melynek keretében gyermekeink hangszeres zenei, balett, néptánc, moderntánc és képzőművészeti oktatásban részesülnek.  Biztosítjuk a rendszeres fellépéseket tudásuk bemutatására.  Tanulóinkat megismertetjük városunk, megyénk, hazánk értékeivel.  Tanulmányi sétákat szervezünk. Ezen alkalmakkor megismertetjük a környezet, a természet értékeit, szépségeit. Felhívjuk figyelmüket, a természetet romboló, a környezetet szennyező emberi tevékenységre, megismertetjük, és koruknak megfelelően gyakoroltatjuk velük a megelőzés módját.  Az iskolai védőnő segítségével mentálhigiénés órákat szervezünk. Itt megismertetjük tanulóinkkal az önmagukban rejlő értékeket, szépet, önmaguk, társaik elfogadására, a toleranciára neveljük őket.

53

Környezetvédelemre nevelés  Alapvető feladatunk kialakítani az egyén és a környezet harmonikus együttélésének képességét. Ebben nélkülözhetetlen a család szerepe.  A tanórákon szerzett ismereteket az iskola teljes életében alkalmazzuk.  Megismertetjük velük az iskola szűkebb és tágabb környezetét, megköveteljük, hogy óvják annak rendjét, tisztaságát.  A tantestülettel, tanulókkal közösen ültetünk fákat, virágokat, melyeket rendszeresen gondozunk. (Almási Tagintézmény)  Feladatunk megtanítani őket a takarékosságra, az energia ésszerű használatára. Évente két alkalommal gyűjtünk papírt.  Megtanítjuk őket az élővilág megbecsülésére, megóvására.  Figyelemmel kísérjük az apró állatot, díszállatot tartó tanulók tevékenységét, segítséget adunk nekik.  Rendszeresen részt veszünk környezetvédelmi pályázatokon. Az egészséges életmódra nevelés  Nevelőmunkánk során feladatunk, hogy tanulóinkkal elsajátítassuk a korszerű, egészséges életvitelhez szükséges ismereteket, kialakítsuk bennük ezen életmódhoz helyes viszonyukat. Ebben alapvetőnek tartjuk a család segítségét, a nevelői példamutatást.  Minden nap sor kerül olyan tevékenységre, mely kielégíti gyermekeink mozgásigényét.  Sportköreinken egyrészt labdajátékra oktatjuk gyermekeinket, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra, fegyelemre nevelésnek, a közös sikerélmény megszerzésének.  Az óraközi szünetet, a tanulás előtti időt /esős idő kivételével/ csak a szabadban tölthetik tanulóink.  Figyelemmel kísérjük tanulóink sporttevékenységét, számon tartjuk városi egyesületi tagságukat. Eredményeiket nyilvánossá tesszük az iskola előtt.  Gyermekeink fizikai állóképessége folyamatosan csökken. Feladatunknak tekintjük a megelőzést, állóképesség növelést.  Ennek érdekében évi 4 alkalommal kerékpártúrát, rendszeres gyalogtúrát szervezünk.  Feladatunk megtanítani a szabadidő megtervezését, hasznos eltöltésének módját.  Ennek érdekében működtetjük szakköreinket, szervezünk versenyeket, színházlátogatást, rendezvényeket.  Tanulóink étkezési szokásai kötöttek.  A napközit vezetők feladata a helyes étkezési kultúra tudatosítása, folyamatos gyakorlata. Intézményünkben tilos mindenfajta élvezeti cikk fogyasztása /Házirend/. Káros hatásukról prevenciós osztályfőnöki, biológia, környezetismereti órákon, előadásokon, filmvetítéseken szereznek ismereteket. Igényeljük a védőnők, a gyermekorvos, az ANTSZ segítségét. Közéletiségre nevelés  Feladatunk megismertetni tanulóinkkal az iskola, a lakóterület, a város közéletét.  Legyenek ismereteik a hazánkban, a világban zajló eseményekről.  Feladatunk kialakítani az egészséges vitaszellemet, az érvelés képességét, egymás véleményének tiszteletben tartását, elfogadását. 54

       

Kialakítjuk bennük azt a képességet, hogy tudják pontos helyüket a mikro- és a makro-környezetben. Kiemelt szerepet tulajdonítunk a Diákönkormányzatnak, a Suli Média iskolaújságnak. Kialakítjuk velük a választás, a választhatóság gyakorlatát. Megismertetjük velük a Városi Diákönkormányzat tevékenységét. Iskolai, városi, nemzeti ünnepeinken igényeljük a méltó megemlékezést, az aktív részvételt, a megfelelő külsőségeket. Iskolánkhoz tartozásukat erősítjük a számukra is közkedvelt külsőségekkel: Iskola zászló, iskolainduló, iskolapóló, iskolaújság, iskolanaptár, DVD az iskoláról. Fontos feladatunk a hagyományápolás. Ezt biztosítják bensőséges családias hangulatú épületegységenkénti rendezvényeink. A személyiségfejlesztő tevékenység kiemelt területei az iskolai sportkör és a tanítási órák keretében nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák, így különösen környezeti nevelés, kulturális, illetőleg sportrendezvények.

55

A tanulók személyiségfejlődése A tanuláshoz kapcsolódó feladataink Feladataink és a hozzá kapcsolódó eszközök -

Változatos információátadás - Jól fejlett szóbeli kifejezőképesség kialakítása, és artikulációs készség kialakítása. Alsó tagozaton: fejlesztő hatású játékok bemutatása a gyerekeknek, elsajátítás, gyakoroltatás. (Sok vers, dal, mondóka) Tanulási ambíció, alkotásvágy fejlesztése. Reálisan elvégezhető házi feladatok kijelölése, ezek rendszeres ellenőrzése, értékelése, multimédiás eszközök használata. Optimális tanulási igényszint. Egészséges sikervágy, kudarctűrés kialakítása, fenntartása. Igényességre, ismereteik folyamatos bővítésére, tudatos fejlesztésére való ösztönzés– könyvtár, szakkörök, internet. A tanuló önismeretének, együttműködési képességének fejlesztése, akaratának edzése. A külső környezettel együttműködve, változatos, fejlesztő hatású tevékenységek lehetőségének megteremtése – Hagymaház, Városi Fürdő, Sportcsarnok, könyvtár. Bekapcsolódás kulturális társintézmények programjaiba. Szülők bevonása.

Művészetek területein tanulják meg észrevenni a szépet, tanulják meg saját érzéseiket kifejezni, fejlődjön ki reális kritikai érzékük, fejlődjön ki testi-lelki erejük Sikerkritérium: Személyiségfejlesztő tevékenységünket akkor tekintjük eredményesnek, ha tanulóink a 8. évfolyam végére képesek lesznek legalább 80%-ban:  elsajátítani az alapvető tanulási módszereket, technikákat,  a középiskolai követelményeknek megfelelni,  rendelkeznek biztos, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel,  határozott elképzeléssel bírnak közelebbi és távolabbi céljaikról,  ismerik és belső igényből fakadóan követik az alapvető etikai normákat. A tanulók személyiségének formálódását nem egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket. 

-

VI.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, rendezvények

Pedagógusokat érintően Feladatunk a stabil, kiegyensúlyozott tantestület kialakítása. Ezt közös célkitűzésekkel, közös feladatvállalások rendszerével, rendszeres értékeléssel kívánjuk elérni, ill. fenntartani. Az iskola együttműködik a szülők közösségével a tanulói közösség kialakítása fejlesztése során. A szülői szervezet hatékonyan segíti a nevelőmunkát. A közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartatása iskolánk minden pedagógusának feladata, akik ennek során együttműködnek a szülővel a tanuló közösségbe történő beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatban. 56

Gyermekközösségek 1. osztályközösségek, napközis csoportok 2. sportkörök, szakkörök 3. művészeti iskolai tanulók közössége 4. énekkar, zenekar 5. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A gyermekközösségek nevelési céljai, feladatai 1. oszt.: Az osztályközösség megszervezése. Az iskola belső rendjének elsajátíttatása, betartatása. A helyes tanár-diák viszony alapjai. A közös játék szabályai. A helyes étkezés, az önálló öltözködés elsajátíttatása. Felelősi rendszer kialakítása, egymás elfogadása. A szülőiskola kapcsolat kialakítása, családlátogatások. 2. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a Házirend pontos ismerete, betartása. Tanulóközösségek, tanulópárok kialakítása, differenciált munkavégzés. Munkavégzés az iskoláért. Egymás értékelésének kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért. Az iskola környékének megismerése. A szülői kapcsolat erősítése. 3. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a felelősi rendszer önálló kialakítása. Egymás elfogadása, az osztálytárs segítése /gyengébb, vagy beteg gyermekkel történő foglalkozás/. Az osztály rendjének önálló megtartása, a Házirend betartása. Az idősebbek helyes példáinak követése. A kulturált beszéd, a szabatos fogalmazás kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért /versenyek, rendezvények/. A differenciált munkavégzés rögzítése, gyakorlata. A város megismerése, részvétel városi rendezvényeken. Közös programok a szülőkkel /anyák napja, télapó ünnep stb./. 4. oszt.: Szaktanári rendszerbe szoktatás, a felső tagozat megismerése. A házirend betartása. Egymás elfogadása, megbecsülése. Az idősebb társakkal, a felnőttekkel kialakított kapcsolat fejlesztése. A szabadidő részben önálló megszervezése. Az osztályközösség megszilárdítása. Felelősség önmagáért, a társakért. Munkavégzés az iskoláért.. A kitartás, az önmérséklet fejlesztése. Részben önálló rendezvények a szülőkkel közösen. Részvétel a város ünnepein, rendezvényein, városi versenyeken. 5. oszt.: Az osztályközösség erősítése. A tanulóközösségek kialakítása. Differenciált foglalkozások rendszere.. Kiskamaszkori helyes kapcsolatok elsajátítása. A Házirend betartása. Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában. Szereplés iskolai rendezvényeken, részvétel iskolai, városi versenyeken, ünnepeken. Munkavégzés az iskoláért, az iskola környezetének védelme. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Közös programok a szülőkkel. 6. oszt.: Az osztályközösség erősítése. Egymás elfogadása, megbecsülése. A kiskamaszkori durvaságok leküzdése, az önuralom fejlesztése. Mások véleményének elfogadása, az egészséges vitaszellem kialakítása. Az egészséges életvitel elsajátítása. Az önállóság fejlesztése a tanulás, a munkaszervezés, a szabadidő hasznos eltöltése terén. A szülőkkel kialakított kapcsolat további erősítése. Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában, Részvétel versenyek, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál, a magatartási és szorgalmi jegyek elbírálásánál. 57

7-8. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a Házirend betartása. Az önálló tanulás folyamatos erősítése. A kamaszkor testi és lelki problémáinak megismertetése, leküzdésükre történő nevelés. A másság és önmaguk elfogadására nevelés. Ismerjék meg önmaguk értékeit, tudjanak örömet találni mindennapjaikban. Társas kapcsolatukban a helyes példák megtalálása, azok követése. Az iskolához kötődésük további erősítése. Aktív szerepvállalás az iskola életének szervezésében, lebonyolításában /Diákönkormányzat, versenyek, rendezvények, ünnepek/. Részvétel a városi ifjúsági rendezvényeken. Az iskolán kívüli helyes magatartás megkövetelése. A rájuk leselkedő veszélyek /drog, csavargás stb./ tudatosítása, a megelőzés módjának elsajátíttatása, gyakorlata. A város közéletének megismerése. A helyes pályaválasztás kialakítása, felelősségtudatuk erősítése. A megfelelő vitaszellem gyakorlása, a szabatos, kulturált kifejezésmód erősítése. A szülői vélemény elfogadására nevelés, az önuralom erősítése. Munkavégzés az iskoláért. Az őszi hulladékgyűjtés önálló megszervezése, lebonyolítása, értékelése. A közösségfejlesztés további kiemelt területei az osztály közösségi programjai az iskolában, valamint a tanulók közösségei által létrehozott diákkörök (napközi, szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport) keretében végzett közösségfejlesztő tevékenység. A diákközösségek fejlődését szolgálja a diákönkormányzat működésének támogatása, munkájának segítése, évi rendszerességgel diákközgyűlés megszervezése. Az ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolása a közösségfejlesztő tevékenységnek, ezáltal pedagógusaink nevelőoktató munkájának részét képezik. Rendezvények Az intézmény megtartja az összevonás előtti intézmények már jól bevált hagyományait és kialakítja az egyesülés teremtette közös lehetőségeket. Iskola szintű ünnepélyek  Tanévnyitó  Tanévzáró  Október 6.  Március 15.  Ballagás  Karácsonyi ünnepség  Őszi és tavaszi kerékpártúrák  Télapó délutánok  Vers- és prózamondó verseny  Mesemondó verseny  Napközis rendezvények  Anyák napja  Farsang  Nyílt napok  Tanulmányi versenyeken való részvétel  Tanulmányi versenyek szervezése  Eredmények közösség előtti értékelése  Bemutató koncertek  Iskolanapok, sportversenyek, kerékpáros és gyalogos túrák szervezése  Gyermeknap  Vörösmarty napok – Vörösmarty Kupa  Petőfi napok – Petőfi Kupa  Zenekari, kamarazenei, énekkari tevékenység  Kiállítások rendezése a tanulók munkáiból 58

        

Aktív részvétel a város kulturális életében Színházlátogatások szervezése Hangversenyek, koncertek Kiállítások Hangszeres találkozók Föld napja Madarak és fák napja Játékos foglalkozások óvodásoknak Költészet napja, Magyar kultúra napja

59

Integrációs Pedagógiai Rendszer(IPR) Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, intézkedések Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a gyermekek, tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek, tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez. Az IPR működtetésének jellemzői - a be- és elfogadó szemlélet, - a gyermek- és tanulóbarát környezet, - az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában, - a széleskörű tevékenységformák biztosítása, - az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, - a kapcsolatfejlesztés, a párbeszéd jellemzi intézményünket. Az IPR működésének megnyilvánulási formái intézményi szinten - a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon (Pl. differenciált tanulásszervezés, tevékenységközpontú ismeretközvetítés, kooperatív tanulás, projektoktatás, drámapedagógia, stb.); - az info-kommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata (a tanulók a napi tanulási gyakorlatban használják a számítógépet, tudnak ismereteket szerezni, elmélyítik az internetről, fokozatosan felhasználói szinten kezelik a számítógépet); - a gyermek- és tanulóbarát intézményi környezet megléte (hagyományos helyett csoportmunkára alkalmas csoportszobai, osztálytermi be- és elrendezés); - a széleskörű tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása - a pedagógus ismeretközvetítő szerepe helyett facilitátor szerep kerül előtérbe; - a szülők és az óvoda, iskola partneri kapcsolatának tovább építése, az intézmény mindennapi életébe történő további bevonása, - a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítésében. Az IPR működésének megnyilvánulási formái az egyén szintjén: - valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és tanuló bevonásával a programba, megnyerve a szülőket is partnerként; - iskolánkban a pedagógiai munka egyik kiemelt területévé válik: az érintett tanulók hátrányainak feltérképezése az alapvető képesség és készségterületeken, az egészséges személyiségfejlődés, a szociális fejlettség, a közösségi kapcsolatok és tanulási nehézségek területe; 60

-

-

-

-

a feltérképezett hátrányok enyhítésére kidolgozott egyéni fejlesztési tervek készítése megtörténik, megjelölve benne a hátrányokat, azok fokát, a kompenzációs feladatokat, a tevékenységeket, a módszereket és a szervezeti kereteket, színtereket, gyakoriságot – ennek megfelelő folyamatos egyéni fejlesztés zajlik; a differenciált tanórai tanulásszervezés, valamint a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő szakköri tanórán kívüli foglalkozások biztosítása, melynek eredményeként a lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetenciamérési eredmények az érintett tanulók körében folyamatosan javuló mutatókat érnek el. az érintettek bekapcsolódnak az iskolán kívüli, továbbtanulást segítő programokba (pl.: Útravaló Ösztöndíjprogram. Fokozott figyelem irányítása az érintett gyermekekre, tanulókra, pozitív befogadó intézményi attitűddel, folyamatos pozitív mintaadással. a háromhavonkénti értékelő megbeszélés, amelybe minél több érintett fél bevonása indokolt az intézményfokozatok közötti átmenet pedagógiai segítésében: óvoda-iskola, illetve általános iskola-középiskola között (egymás munkájának megismerése, tanítási tartalmak összehangolása, tanulók átadás-átvétele intézményváltáskor, nyomon követés, esetmegbeszélések, közös programfejlesztések); az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd, a befogadó szemlélet erősítése a pedagógusokban, a gyermekekben, tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő fejlesztés - a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok - a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások - tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése - tantárgyi képességfejlesztő programok - kommunikációs képességeket fejlesztő programok - komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése - közösségfejlesztő, közösségépítő programok - mentálhigiénés programok - előítéletek kezelését szolgáló programok A szociális és életvitel kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges elemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció. A társas viselkedés terén az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, kezelő, megoldó képesség. Éppen ezért az integráció társadalmi jelentősége szempontjából alapvető jelentőségű képességterületről van szó, ami nem csak a hátrányos helyzetű gyerekeknek fontos; a nem hátrányos helyzetű tanulók éppen a heterogén osztályok révén sajátíthatják el például az interkulturalitás, a tolerancia, az előítélet mentesség elengedhetetlen kompetenciáit. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 61

-

patrónusi, mentori vagy tutori rendszer művészeti körök

Az integrációt elősegítő módszertani elemek - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés - kooperatív tanulásszervezés - projektmódszer A korszerű tanulásszervezési formák alkalmazása a tanórákon jelentősen növeli a sikeres integráció esélyét, hiszen ez adja a tanítási folyamatnak azt a keretét, melyben lehetőség van az eltérő fejlettségű, motiváltságú tanulók minél sikeresebb fejlesztésére. A korszerű tanulásszervezési formák alkalmazása során lehetőség van - a frontális módszerrel szemben – a tanórán minden tanuló megszólítására, aktivizálására, az egyéni haladás biztosítására. A tanári együttműködés formái - értékelő esetmegbeszélések - problémamegoldó fórumok - hospitálásra épülő együttműködés A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei - a szöveges értékelés - egyéni fejlődési napló Multikulturális tartalmak - multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban A továbbhaladás feltételeinek biztosítása - pályaorientáció - továbbtanulásra felkészítő program Elvárható eredmények - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az nevelési - oktatási intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. - Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggelrendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. - Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. - Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. - Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. A program működtetésének eredményei - Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. - Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. - Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. - Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. - Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. - Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. Az intézményi IPR program működtetésével kapcsolatos éves feladatok 62

 Központosított pályázati támogatás igénylése az OKM rendelet és mellékletei értelmében, majd a szükséges további mellékletek folyamatos, határidőre történő elkészítése, megküldése – Feladatterv, Pénzügyi terv elkészítése;  Együttműködési megállapodás megkötése;  HHH-s gyermekek, tanulók létszámadatainak (csoportok, osztályok – tagintézmények, telephelyek – intézmények között), jogosultsági feltételeinek áttekintése (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot alátámasztó határozat érvényessége), a szükséges osztályszervezési intézkedések megtétele;  Éves integrációs cselekvési ütemterv elkészítése, benne részletes Feladatterv a vállalásoknak megfelelően: konkrét feladat, határidő, felelős, indikátor, alátámasztó dokumentum meghatározása;  Munkacsoportok megerősítése, szükség esetén újak felállítása;  Munkacsoportok munkaterveinek elkészítése az éves integrációs cselekvési ütemterv lebontása alapján;  A cselekvési ütemtervben meghatározottak alapján a bevont pedagógusok körének, feladatainak (eszközrendszer programjainak, programelemeinek, tevékenységeinek) meghatározása, megbízások kiadása konkrét feladat-meghatározással a Feladattervben leírt vállalások alapján (rendelet 6. sz. melléklete szerinti vállalások részletes lebontása az 1. sz. melléklet kötelezően (60 %) és nem kötelezően (40 %) megvalósítandó feladataihoz);  Tanulói hátrányok feltárása, fejlesztendő területek beazonosítása, eszközrendszer elemeinek hozzárendelése;  Egyéni fejlesztési tervek elkészítése;  Egyéni fejlesztés megkezdése, fejlesztési naplók vezetése;  Eszközrendszer egyéb programjainak, programelemeinek, tevékenységeinek megkezdése, folyamatos dokumentálás;  Alátámasztó dokumentumok folyamatos vezetése (szakmai és pénzügyi analitikus nyilvántartás a támogatás felhasználásáról: feladat – tevékenység – gyakoriság – résztvevők – indikátormutatók alátámasztását igazoló dokumentumok, költséget igazoló számlák);  Háromhavonkénti értékelés megszervezése, lebonyolítása;  Mérések, értékelések elvégzése;  A program éves működtetésének hatékonyságvizsgálata, értékelése, feladatok meghatározása;  Önértékelés elkészítése;  Támogatásokkal történő elszámolás.

VII. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, magatartási nehézség, zavar az általános társadalmi normáktól eltérő viselkedést jelent. Az alkalmazkodás hiánya szembetűnő lesz. Kialakulásának okai a lelki fejlődés zavarában, öröklött, korai károsodásban kereshetők. Az iskola és a jól vagy rosszul szocializált gyermek összetalálkozása, az elvárt munka feltételrendszerének ugrásszerű megváltozása a gyermek életkor – specifikus, lelki, illetve társaslélektani konfliktus-lehetőségein kívül egy sor nehézséget hozhat a felszínre: teljesítményzavar, magatartászavar, kapcsolatzavar. Cél: Lehetőség szerint alkalmassá tenni ezeket, a tanulókat az „együttélésre”, együttműködésre. A perifériára szorulásuk, antiszociális helyzetbe való lecsúszásuk 63

megelőzése. A tolerancia képességének fejlesztése (tapintat, empátia, udvariasság tisztelet, érdeklődés). Feladat A beilleszkedési- és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felismerése, vezető tüneteik kiválasztása. Vizsgálati kérelem a Nevelési Tanácsadótól. Meg kell keresnünk a tanuló értékeit, melyek elengedhetetlen feltételei lesznek a fejlesztő munkához. Lehetőség szerint a kiváltó okokat kiderítjük. A magatartási problémák felmérésének és megoldásának is a legfontosabb eszköze a kommunikáció. Fel kell kutatnunk, hogy a problémák a sajátos családi háttérből, iskolai körülményből, vagy esetleg súlyosabb lelki betegségből adódnak-e. Rendszeres kapcsolatot eszközölünk a szülői házzal, a kapcsolat legyen gyümölcsöző. Az érzelmi kapcsolatok kialakulását és fejlesztését, a kapcsolattartási készségek elmélyítését segítjük. Minél több közös élmény szerzésére törekszünk, mert a közös élmények megfelelő alapot teremthetnek, hogy a gyermek ’kinyíljon’. Közös elfogadás, kulturált konfliktuskezelés a feladatunk. A tanulóinkban az önismeret, az önértékelés, és a pozitív énkép igényének kialakítása elengedhetetlen. Következetességre nevelünk és a kivárás képességének alakítására. Olyan környezet kialakítása a cél, amely alkalmas az el- és befogadásra, együttműködésre. A beilleszkedést segítő szükséges feltételeket biztosítsa szakember: fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus, iskolapszichológus. Fontos a gyermekkel kapcsolatos információk átadása, azok tapintatos kezelése. A gyermekkel kapcsolatban lévő nevelők egymást segítik munkájukban, közös megbeszéléseket tartanak. A fejlesztéshez szükséges helyiség eszközeinek, felszereltségének bővítése elengedhetetlen.

Módszerek       

Biztonságot nyújtó, megértő, bizalmon alapuló légkör, környezet kialakítása. Állandóság fontossága, megteremtése Következetes, megfelelő határokat szabó korrekciós nevelés. Ne legyenek hézagok, legyenek azonosak az elvárások. Együttműködés a tanuló szűkebb és tágabb környezetében fellelhető segítő erőkkel: hatékony együttműködés a családdal: épüljön ’híd’ szülő- pedagógus között. Nevelési tanácsadó, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, szociális munkások, ifjúságvédelmi felelős bevonása. Az intézmények legyenek együttműködők, ’kéz a kézben’, az információáramlás legyen hatékony. Szabadidő hasznos eltöltésére való nevelés. Minél több közös élmény: játék a kölcsönös elfogadás érdekében Konfliktus helyzetekben az osztályközösség pozitív erejének alkalmazása. A pedagógusok gyógypedagógusok közös megbeszélése Esetmegbeszélés, egyéni esetkezelés, egyénre szabott-egyéni bánásmód előtérbe helyezése.

A megvalósulás színterei       

iskola, osztályközösség, tanórák, osztályfőnöki órák, napközi, tanulószoba, rehabilitációs célú egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások egyéni terv szerint, felzárkóztató jellegű foglalkozások egyéni terv szerint, szakkörök, különösen a készségtantárgyak köréből, szabadidős foglalkozások, családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek. 64

A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdők beilleszkedését segítő folyamat fő tevékenységi formái: Csoportmunka  a vezető/kezelendő fő tünetekre célzott fejlesztő - oktató - gondozó programok megtervezése, a programok végigvezetése és értékelése,  kompenzáló, gyógyító tevékenység (pl.: figyelemzavar esetén),  hiánypótló, felzárkóztató tevékenység (pl.: iskolai teljesítménybeli probléma),  preferáló, megerősítő tevékenység (pl.: önértékelési zavaroknál),  viselkedésbefolyásoló tevékenység (pl.: alkalmazkodási-, beilleszkedési gondoknál félénkség vagy agresszivitás),  tanácskozó jellegű tevékenység (szűkebb- tágabb környezetre irányuló),  elfogadás, elfogadtatás, türelem, tolerancia,  megértő, elfogadó attitűd, pozitív megerősítés,  érzelmi biztonság, az állandóság biztosításának, a biztonságérzet kifejlődésének segítése,  azoknak a témaköröknek a beépítése, amelyekkel segíthetjük szocializációjukat (egészséges életmód különös hangsúllyal)  differenciált, érdeklődési körhöz kapcsolódó tanulásirányítás,  személyre szóló, konkrét, előremutató szöveges értékelés, Az iskolában, az osztályban előforduló viselkedési problémák megnyilvánulási formái, személyiségproblémák, amelyek az érzelmi élet zavarára engednek következtetni:  Nyugtalan, túl mozgékony.  Figyelmetlen, szétszórt.  Túlzottan fáradékony.  Visszahúzódó.  Fél az iskolától, a feladattól.  Támad, verekszik.  Szopja az ujját, rágja a körmét.  Iskolába induláskor fáj a feje.  Keveset beszél, hamar sír. Iskolánkban a magatartási problémák enyhítésére vagy megszüntetésére a sikeresebb iskolai haladás és beilleszkedés elérése érdekében a következőket tesszük:  Felfigyelünk az ilyen tanulókra.  Kapcsolat az óvodapedagógusokkal. A leendő első osztályos tanítók óvodai hospitálása a nagycsoportban.  Az okok megkeresése a megnyilvánulás hátterének feltárására irányuló tevékenységet végzünk és ennek megfelelő segítő eljárást dolgozunk ki.  A szülőt bevonjuk a probléma megoldásába, enyhítésébe, a vele való együttműködés nélkülözhetetlen.  Az osztályban tanító szaktanárok beilleszkedést, segítő tevékenységüket egymással és az osztályfőnökkel együttműködve végzik. Elfogadó szemléletmódjuk nélkülözhetetlen.  Külső szakemberek (pszichológus, orvos, gyógypedagógus) segítségének igénybevétele.  Kiscsoportos illetve egyéni felzárkóztató programokat szervezünk a költségvetés függvényében.  Napközis csoportokat szervezünk. Életkoruknak megfelelően az önálló ismeretszerzés módszerét tanítjuk meg elsajátítani. 65

 Igazán fontosnak tartjuk a jó tanár –diák –szülő viszony kialakítását.

VIII. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban az egyéni képességek szerinti haladást a tanulócsoportok korszerű oktatástechnikai módszerek alkalmazásával biztosítjuk. A tehetséges tanulók tanulmányi versenyekre való felkészítése tanórán kívül, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében történik. Az informatika oktatása kiemelt feladatunk, az alsó tagozaton már ismerkednek az informatika oktatás előnyeivel, ami később az 5-8. osztályokban, minden tanulóra kiterjedő. Tapasztalataink szerint ez a módszer a legmegfelelőbb a gyerek alkotóképességének, kreativitásának kialakulásában fontos szerepet játszó személyiségfejlődés szempontjából. A tanulók tanórán kívüli fejlesztésének formáiról és óraszámairól a mindenkori tárgyi- és személyi feltételek ismeretében a munkaközösségek vezetői javaslata alapján, az iskola vezetősége önkormányzati jóváhagyással dönt. A működés konkrét formáit az iskola éves munkaterve tartalmazza.

A tehetséggondozás folyamata Tevékenység Tehetségek felismerése iskolakezdés előtt

Tehetségfejlesztés az iskolán belül

Módszer - Óvodában megfigyeljük a gyermekek különböző szintű készségeinek meglétét, kialakulását - Mozgás, hallás - Ének, beszéd, gondolkodás - Emlékezet, kézügyesség - Beszélgetés a szülőkkel a gyermekek otthoni, játékaikról, érdeklődésükről, figyelmük tartósságáról, elfoglaltságaikról - Óvodában, iskolában különböző játékokon, ügyességi feladatok megoldásán keresztül megpróbáljuk kiszűrni, mely területen rendelkeznek a gyermekek az átlagosnál jobb képességekkel - Csoportfoglalkozás keretében szaktárgyi versenyek:  Zrínyi Ilona Matematika Verseny  Kazinczy verseny  Szavaló mesemondó verseny  Történelmi vetélkedő  Angol, német szépkiejtési verseny - nyelvvizsgára előkészítő foglalkozások - sportversenyek  Atlétika,  Kézilabda. labdarúgás  Három- és négytusa - differenciált óravezetés - Iskolai napokra való felkészülés - sportköri foglalkozások - szakköri foglalkozások - képzőművészeti foglalkozások 66

Felelős Óvónők, alsó tagozatos nevelők

Határidő Január-június

Óvónők, alsó tagozatos nevelők Óvónők, alsó tagozatos nevelők

Január-június

Iskolavezetés

Szeptember

Szaktanárok

Folyamatos Folyamatos

Nyelvszakos tanárok

Folyamatos

Január-június

Folyamatos Testnevelők

- Egyéni foglalkozás keretében - differenciált óravezetés keretében - a különböző szaktárgyi versenyek előtti személyes felkészítés

Valamennyi nevelő Iskolavezetés, szaktanárok Testnevelők Szaktanárok

Folyamatos

Folyamatos Folyamatos

Szaktanárok

Tehetségfejlesztés az iskolán kívül.

Tehetséges tanulók emelt szintű, (illetve a városi Iskolavezetés, zeneiskolákba) iskolába irányítása. szaktanárok

- Szülők pedagógiai felkészítése gyermekeik tehetségének további segítésére. Fellépési lehetőségek biztosítása. Dokumentáció, - A tehetséges tanulók eredményeit regisztráljuk. értékelés - Eredményeiknek megfelelően jutalmazzuk Osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi elismerés Nevük iskolai közösség előtt való kihirdetése (tanévzáró ünnep) A „leg”-ek jutalmazása

A versenyek szereplések előtti időszak Folyamatos

Iskolavezetés szaktanárok

Folyamatos

Iskolavezetés

Folyamatos

Iskolavezetés, osztályfőnökök Folyamatos Szaktanárok Iskolavezetés Tanévzáró ünnep Május

Sikerkritérium:  Felismerjük a tehetséges gyerekeket az összes társadalmi rétegben.  Megértettük a tehetséget és megjelenítési formáit.  Segítettük a gyerekeket abban, hogy felismerjék és fejlesszék képességeiket, ezáltal önismeretük is fejlődik.  Kielégítettük a tehetségek szükségleteit (megismerési, alkotási).  Ösztönöztük őket az intellektualitás és a kreativitás kibontakoztatásában.  Bevontuk őket a társadalom jelenlegi problémáiba.  Erősítettük a tehetséges személyiséget, hogy vezető szerepet tudjon vállalni.  Kompetencia alapú ismereteket tudtunk nyújtani.

67

Versenyek az 1-4. osztályokban Verseny Mesemondó verseny 1-. 4o. Sportversenyek 1-4.o. Szavalóversenyek 1-4.o. Vers- és prózamondó versenyek 1-4.o. Zrínyi Ilona matematika verseny 3-4.o. Kazinczy verseny 3-4.o. Helyesírási verseny 2-4.o. Tanulmányi versenyek magyarból, matematikából 1-4.o. Levelezős versenyek Bendegúz Nyelvész verseny 1-4.o.

Határidő január

Felelősök tanítók

folyamatos febr.-március

tanítók testnevelők tanítók

febr.-március

tanítók

folyamatos februárig márc.-április

osztálytanítók

április május

tanítók tanítók

folyamatos szept.-február

tanítók tanítók

tanítók

Magyar nyelv és irodalom A versenyekre történő válogatás osztálykeretben, majd évfolyam legjobbjainak kiválasztásával történik. A legjobbakkal külön foglalkozunk szabad délutánokon. Ellátjuk őket otthonra saját készítésű feladatlapokkal, amelyeknek a megoldását mindig megbeszéljük. A gyerekekkel a verseny jellegétől függően korcsoportban vagy egyénileg foglalkozunk. Két tagintézményben bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás. Ennek keretében nagyobb hangsúlyt kap a szövegértés és szövegalkotás. Verseny Határidő Felelősök A versenyek időpontját, felelőseit, szervezőit az szeptember mk.vezető éves munkaterv tartalmazza. Az alábbi versenyeken rendszeresen részt veszünk: 1. Mesemondó verseny január szaktanárok 4. Vers- és prózamondó verseny február szaktanárok 5. Szép Magyar Beszéd, Kazinczy-verseny március szaktanárok 5-8. osztály 7. Bendegúz Nyelvész Verseny 5-8. osztály 8. Bendegúz levelező verseny Folyamatos Szaktanárok 9. Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei November Szaktanárok Helyesírási verseny

68

Történelem Verseny A munkaterv tartalmazza az adott évben megrendezésre kerülő versenyek időpontját, témáját, felelősét. 1. Megye által kiírt évfordulókhoz kapcsolódó versenyek. Türr István történelem verseny 2. Iskolai versenyek – évfordulókhoz kapcsolódva hirdetjük meg.

Határidő szeptember

Felelősök mk. vezető szaktanár szaktanárok

március

szaktanárok szaktanárok

Határidő szeptember

Felelősök mk. vezető

szeptember

szaktanár

április

szaktanár

Határidő szeptember

Felelősök mk. vezető

Biológia Verseny Az évek óta megrendezésre kerülő versenyek a munkaterv részét képezik – határidő és felelős megjelölésével 1. Hermann Ottó biológiai verseny 7-8. o. részére Kaán Károly biológia veseny Földrajz Verseny A természettudományi munkaközösség munkaterve tartalmazza az évek óta megrendezésre kerülő versenyeket, azok felelőseit 1. Kaán Károly természetismereti verseny 5-6. o. részére 2. Hermann Ottó természetismereti verseny 5-6. o. részére

szaktanár szaktanár

Idegen nyelv Cél: kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása (használható nyelvtudás, Kertvárosi Tagintézményben az első osztálytól.) - A nyelv a kifejezés eszközévé váljon. - Legyen a nyelv eszköz mások megismeréséhez, másság elfogadásához, tiszteletben tartásához. - Mindenkit sikerélményhez szeretnénk juttatni. - Legyenek képesek további önálló tanulásra, ismeretszerzésre.. - A normál tananyag mellett plusz ismeretek elsajátítása. - Felzárkóztatás. Fejlesztési követelmények: - Folyamatos lehetőleg mindennapos nyelvtanulás - A célok és tanulási formák változatossága a motiváció fenntartása érdekében - Nagyobb tanulói önállóság, több egyéni munka 69

-

Tanulási stratégiák oktatása, média digitális anyagok A szókincs aktívabb rendszeres változatos gyakorlása Kiejtésgyakorlás Interkulturális közelítés (nyelvterületi ünnepek) A nagyon gyenge tanulók, a törvény adta lehetőségek mellett kapnak felmentést az idegen nyelv tanulása alól. Az otthoni rendszeres tanulás módszereinek elsajátíttatása. Év elején a tanulás tanításának beiktatása. Számítógépes kitekintés a nagyvilágra

Verseny Az idegen-nyelvi munkaköz. az éves munkatervében szerepelteti azokat a versenyeket, amelyekre elküldi versenyzőit. 1. Szépkiejtési verseny 2Országos idegen-nyelvi versenyek 1. Levelezős versenyek 2. Tesztmegoldó versenyek 3. Feladatmegoldó versenyek 4. Fordító versenyek

Határidő szeptember

Felelősök mk. vezető

december Februármájus

szaktanárok szaktanárok

Szeptember-

Matematika Cél: Alapvető- és kiegészítő ismeretek nyújtása. - . Alsó tagozaton az Apáczai kiadó által összeállított felmérőket használjuk. - A matematika munkaközösség szervezi a Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulóját, ahol évente 2000-2500 tanuló vesz részt. - Külön foglalkozunk a matematikából tehetséges tanulókkal, versenyekre készítjük fel őket. - A 8. osztályos tanulók részére középiskolára előkészítő foglalkozásokat tartunk. - A 4. osztályokban matematikát tanító nevelőkkel jó munkakapcsolatot alakítottunk ki. - A mindennapi munkánk során a számítógép adta lehetőségek kihasználjuk. - A szakmai problémák megvitatására rendszeres, közös munkaközösségi foglalkozásokat szervezünk, az alsó tagozatos nevelőkkel. - A középiskolában tanító nevelőkkel a szakmai, pedagógiai kapcsolatot tartunk. - A taneszközök, tantermi dekorációkat készítünk. - Megpróbálunk eredményesen felkészíteni az éves kompetenciamérésre Sikerkritérium: - A tanulóink szívesen járjanak a matematikai speciális osztályokba. - A speciális osztályokból a középiskolákba került tanulók kb. 90 %-a megtartja az általános iskolai tanulmányi eredményét. - Tanulóink nagy létszámban vesznek részt különböző matematikai versenyeken. (KMBK négyfordulós levelező versenyen, Zrínyi Ilona matematika versenyen, Kenguru versenyen) - A Belvárosi Telephely tanulói országos matematikai versenyeken „dobogós” helyezéseket értek el. Verseny A munkaterv tartalmazza mindazokat a versenyeket, amelyek már több év óta hagyományosan megrendezésre kerülnek. 1. Zrínyi Ilona mat. verseny megyei és országos ford. 70

Határidő

Felelősök munkaközösségvezető

február-március

szaktanárok

Informatika Célunk olyan ifjúság nevelése, aki tudja kezelni a modern technika eszközeit, el tud igazodni a világhálón, így kinyílik a világ előtte.  Nagy létszámú tanulói géphasználói igény.  Ezen igény nem csak játékra koncentrálódik.  Az otthon is géphez jutó tanulók az informatikai órán tanultakat fel tudják használni más órákra való készülésnél.  Gyűjtőmunkák.  Faliújság készítése.  Pontosabb, szélesebb érdeklődés körű tanulók lesznek.  Több multimédiás anyagkészítése. A meglévő anyagok használata.  Sokszínű, változatos oktatás ezen anyagokkal. Testnevelés Több mozgási, versenyzési lehetőséget biztosítunk tanulóink számára (házi versenyek, városi városkörnyéki versenyek, megyei országos versenyek): - Sportszakkörök működése több sportágban. /torna atlétika, kézilabda, labdarúgás: fiú, lány/. - Terembajnokságok szervezése, lebonyolítása. - Városi, megyei, országos versenyeken eredményes szereplés. - A gyermekfelelősöket bevonni a szervező, lebonyolító munkába. Verseny A versenyek időpontját, felelőseit, szervezőit éves munkaterv rögzíti. A következő nagy hagyományokkal bíró és újonnan bevezetett versenyeken indulunk: ATLÉTIKA - N.A.P. őszi-tavaszi többpróba – MDSZ feljutásos, - Váltóbajnokság – MDSZ körzetig rendezett,

Határidő Szeptember

Felelősök mk. vezető

Szept.-június Március

Terembajnokság Labdarúgá - VörösmartyKupa- a bácsalmási tagintézmény rendezi - Petőfi Kupa – a madarasi tagintézmény rendezi KÉZILABDA – leány, fiú III. korcsoport 5-6. o. MDSZ feljutásos IV. korcsoport 7-8. o. MDSZ feljutásos LABDARÚGÁS – fiúk I. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos II. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos III. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos IV. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos Terembajnokság: Bozsik program: MLSZ – feljutásos I-II. és III. korcsoport részére

Dec.-január

Szaktanárok Tanítók Szaktanárok Szaktanárok Tanítók

szept.-máj.

szaktanárok

márc.-jún.

szaktanárok

dec.-január

Szaktanárok Tanítók

dec.-május szaktanárok 71

Rajz Verseny Határidő A különböző intézmények, társaságok által folyamatos meghirdetett, nem rendszeresen kiírt pályázatok: Pl.: - Rendőrség, - Tűzoltóság, - VÍZMŰ, - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, - Biztosító társaságok, - Könyvtár, - Egészségügy Évente, illetve bizonyos időközönként folyamatos hagyományként megjelenő pályázatok: - Évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezések, - Karácsony, - Húsvét. Ezek lehetnek: - városi, országos, nemzetközi felfutásúak. Résztvevők: Főként a Művészeti Iskolások és a szakkörösök vesznek részt a pályázatokon.

Felelősök szaktanár

szaktanár

Zenetanítás -

Tehetséges tanulók pályára irányítása, sikeres szerepeltetése, versenyeztetés. A rendszeres vizsgák, fellépések alkalmával minden tehetséges tanulót felfedezünk. Tehetséges tanulóinkkal sikeres hangversenyeket, bemutatókat rendezünk. Tehetségeink aktívan részt vesznek a város kulturális életében. Felvételiző növendékeink szinte minden esetben felvételt nyernek a művészeti középiskolákba. Megtaláltuk a helyes arányt a megkövetelt mennyiség és minőség között, ezáltal valóban megtartjuk a tehetségeket. Egyetlen óra sem csupán gyakorlás, minőségi fejlődés nélkül. Lehetőséget nyújtunk a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres készségek megszerzésére. Zenekarunk fellépései és így kapcsolataink más intézményekkel hatalmas lehetőséget adnak az összemérettetésre.

Ének-zene -

A szép iránt érzékeny, harmonikus személyiség felnevelése. Osztályszinten jól énekelnek. Jól tájékozódnak a zenetörténeti korszakokban. Első osztálytól zenei előképző működik. Sok a hangszeres tanuló. Jelenlegi és volt növendékeink állandó hangverseny és operalátogatók. A tanulók helytállnak a választott iskolákban. Egységes a megjelenésünk

Énekkar

72

A speciális zenei osztály ének- és zenekultúrájának alakítása, elmélet és gyakorlat kérdése. Az énekkari tevékenység ez utóbbi területe munkánknak. Az énekkar az egész év folyamán, az órarendhez kapcsoltan működik. Az alapfokú művészetoktatásunkkal olyan fejlesztőpedagógiát képviselünk, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség– és személyiségfejlesztésen van. Képzőművészet Célunk: A kultúra értékeit becsülő, esztétikus tárgyi környezetet igénylő magatartás kialakítása. - Ajándéktárgyak, dekorációk készítése jeles alkalmakra. - Különböző képzőművészeti technikák elsajátíttatása, mellyel szebbé, esztétikusabbá ehetők a környezetünk tárgyai. - Különböző kultúrák, képzőművészeti korok megismertetése, az érdeklődés felkeltése. - A tanulók szívesen járnak művészeti oktatásra. - Nagy létszámban vesznek részt különböző képzőművészeti versenyeken (városi, országos, nemzetközi). Ahol kiemelkedő helyezést érnek el. - Folyamatos feladatunk az iskola esztétikusabbá tétele, ízléses tárgyi környezet kialakítása. - Művészeti korok szélesebb körű bemutatása. - Belső igényt alakítunk ki a tisztaságra, ízléses tárgyi környezetre (öltözködés, tanszerek, stb.). - Önkéntes kutatómunka, egy-egy művészeti kor mélyebb megismerése. - Kihasználjuk az Internet adta lehetőségeket. - Tárlatok, múzeumok látogatása legyen a szabadidő része. Tevékenységeink a versenyeztetéssel kapcsolatban: 1. Közlöny figyelemmel kisérése 2. Nevezés kezdeményezése 3. Jelentkezők regisztrálása 4. Felkészülés egyénileg és csoportosan 5. Feladatok megoldása szakkörökön és közös foglalkozásokon 6. A megoldások értékelése 7. A versenyre kisérés megszervezése Sikerkritérium: Tehetséggondozó munkánk hatékonyságát jelzi, ha: - az induló szakköri létszámokból nincs indokolatlan lemorzsolódás - az éves eredményeket (pályázatokon, versenyeken elért helyezéseket) hasonlítva az előző év megfelelő eredményeihez, nem tapasztalunk visszaesést, - tanulóink újabb területeken bizonyítják tehetségüket.

73

IX. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelmi és ifjúságvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló népességcsoportok (a gyermekvédelem alanyai): Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka jelenti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok folyamatos figyelemmel kísérését, gondozásukat; valamint azoknak az eseti problémáknak a kezelését, ami miatt a tanuló kapcsolataiban és teljesítményében jelentős negatív változás következik be. Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások hatásainak következtében egyre nagyobb szerepet kap az iskola, hiszen a keletkezett problémák befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedésüket; társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Így megnőtt az ifjúságvédelem jelentősége is. Cél: Korunk veszélyforrásaival szemben tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítélethozatalra, a negatív jelenségek elutasítására. A gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. segítségnyújtás annak megszüntetésében, betartva a titoktartási kötelezettség előírásait. Feladat  ön- és társismeret fejlesztése, reális énkép kialakítása,  társas kapcsolatok pozitív irányba történő változtatása,  devianciák csökkentése,  évente a veszélyeztetett- és hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartásba vétele,  törekvés a veszélyeztető körülmények felszámolására, legalábbis ezek csökkentésére,  pedagógusaink el- és befogadó szemléletének formálása, hogy alkalmasak legyenek a problémák kezelésére (egészségnevelés, drog-prevenció, pszichés fejlődés zavara miatt tanulók integrálása).  minden olyan veszélyeztető ok csökkentése, amely a tanulók fejlődését zavarja, ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk fenn: - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - védőnővel, - iskolaorvossal, - rendőrséggel, - polgármesteri hivatallal; annak gyámügyi és szociális osztályával, jegyzővel, - a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, - alapítványokkal, - pártfogóval, - az iskolai DÖK-kel.

A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei   

közvetlen kapcsolattartás a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel és szüleikkel az osztályfőnökökön keresztül; ha szükséges családlátogatás, tanácsadás, fogadóóra, szülők figyelmének felhívása, ha megváltozott a gyermek: magatartása, tanulmányi munkája, társaikhoz, felnőttekhez való viszonya, szülők figyelmének felhívása a halmozottan hátrányos gyereke esetén a kedvezmény segítség lehetőségének igénybe vételére, 74

      

pályaválasztás segítése, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel, védőnői koordinálással, szabadidős programokon való részvétel segítése propagálása, törekvés a tanulók szociális helyzetének javítására: segélyek, természetbeni juttatások, az iskolai étkeztetés lehetőségének biztosítása, napközis vagy tanulószobai foglalkozásokon való részvétel lehetősége.

Kapcsolódó tevékenységek Oktatási segítség Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások szervezése, indulási hátrány csökkentése, tehetséggondozó foglalkozások szervezése, differenciált oktatás és képességfejlesztés. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat iskolánkban ifjúságvédelmi felelős koordinálja, szervezi. A gyermekek és szüleik minden tanév elején írásban értesülnek az ifjúságvédelmi felelős fogadó idejéről, helyéről, valamint arról, hogy milyen problémával fordulhatnak felé. Iskolánk tanulóifjúságának egészséges életmódra neveléséhez, drog-prevenciós tevékenységéhez drogstratégia, drog-prevenciós program, valamint az egészségnevelési program tartalmazza ezirányú feladatainkat.

A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet kezelésének színterei -

tanítási órák, napközis foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, szabadidős programok.

Sikerkritérium A hátrányos helyzetet enyhítő tevékenységünk akkor sikeres, ha: - minden hátrányos helyzetben lévő tanuló rendszeresen jár iskolába, ott jól érzi magát - differenciált a tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos az óravezetés - differenciált a házi feladatok adása - fejlesztő foglalkozások tartása: ingergazdag környezet megteremtése, motiválás - rugalmas az időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva - felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozásokat tartunk - a hosszabb hiányzások miatti lemaradásokat pótoljuk - a hiányok miatt egyéni- és kiscsoportos pótlást, újratanítást tartunk - a felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek biztosítani tudjuk a felzárkózás lehetőségét - fejlesztjük és megerősítjük az alapkészségeket - önállóan fejlesztjük a tanulókat - páros, csoportos tanulási technikákat alkalmazunk - szabadidős tevékenységeket szervezünk - rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel és az érintett hatóságokkal - esélyegyenlőségi munkacsoport létrehozása, melynek tagja az intézmény vezetője, aki szükség esetén javaslatot tesz - kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál - dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése - folyamatos megfigyelés - folyamatos kapcsolattartás a szülővel 75

-

pedagógus továbbképzés, az IPR megismertetése a pedagógusokkal az évismétlők száma nem haladja meg az országos átlagot a célcsoport gyerekeinek minél nagyobb számban történő bekapcsolása a segítő programokba nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, csökken az iskolai rendszerből a 8. általánost elvégzése előtt kikerülő hátrányos helyzetű tanulók száma, szüleik folyamatosan érdeklődnek gyermekük iskolai munkája iránt, a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon, igénybe veszik az iskolai étkeztetést és a napközis szolgáltatást, elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyek kipróbálásától, az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják. minimális az elhajlás veszélye a deviáns életútra igénye van kulturális programokra.

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos statisztikák írásos anyagok elkészítése 1.) Hátrányos helyzetű gyermekek, akiket családi körülményeik, szociális helyzetük miatt a jegyző védelembe vett, illetve akik után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. (Azok, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak, családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren.) 2.) Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akit a jegyző védelembe vett ill. valamely szülőjének nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége 3.) Hátráltató tényezők: a. Kedvezőtlen lakáskörülmények /egészségtelen lakás, nagy laksűrűség/ b. Jövedelem viszonyok c. A család életmódja - tárgyi feltételek - kulturális színvonal - fogyasztási szint, szokások - együtt élők életkora - együtt élők egészségi állapota - család szerkezete - alapvető higiénés feltételek hiánya A gyakorlatban általában halmozottan jelentkeznek ezek a hátráltató tényezők. A szociokulturálisan hátrányos feltételek között élő gyermek bizonyos képességeinek fejlődése elmarad, majd ez áttevődik más képességekre és az egész személyiség fejlődésének lelassulásához, vezet. Ez leginkább iskolai teljesítményén és magatartásán érhető tetten. 4.) Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja, illetve bármely okból a gyermek életének alapfeltételei megváltoznak. - Kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, a családban a devianciák halmozott előfordulása valamint anyagi, erkölcsi, egészségügyi ok.(alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). - Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. 76

Segíteni tartós, szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlődési lehetőségeik javuljanak. 5.) Nehezen nevelhető gyermekek, akiknél a hagyományos módszerekkel nem lehet eredményt elérni, egyéni bánásmódot igényelnek. Egy részüknél minimális idegrendszeri károsodás is van. Fiatalok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás és/vagy kisebb pszichés sérülések miatt tanulási, magatartási zavarokat mutatnak. Általában átmeneti jellegű segítséget igényelnek, mert a szülőkkel való együttműködés és a mentálhigiénés támogatásuk nyújt jelentős segítséget a probléma kezelésében. Az esetek többségében eredményhez vezet. 6.) Szociálisan inadaptált gyermekek és fiatalok azok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de a felnőttekhez való viszonyában és/vagy a kortársakhoz való viszonyában zavar van. Olyan viselkedési rendellenesség, amely a társas viszonyok zavarára épül. 7.) Deviánsviselkedésű az a gyermek és fiatal, aki a társadalmi együttélés szabályaitól, normáitól eltér, tehát egy szabály nélküli magatartás, amely antiszociális magatartásformákban jelenik meg. - A társadalmi veszélyességi foka szerint megkülönböztetünk szabálysértő, törvénysértő és bűnöző magatartást. - Kialakulásához vezető tényezők: súlyosan veszélyeztető családi környezet, a családban élő deviáns szülő vagy más felnőtt, a család súlyos működési zavara, a szocializációs folyamatban domináló mintakövetés, összefügg a bűnözővé, alkoholistává, neurotikussá válással. - Segítésük a családból történő kiemeléssel, állami gondozásba vétellel, súlyosabb esetekben javító intézeti beutalással, ahol pszichés, mentálhigiénés gondozásban részesítik reszocializációs céllal. -

A megoldást segítő személyek, intézmények Iskolán belül Osztályfőnök Szolgálat Iskolapszichológus Igazgató Gyermekvédelmi felelős Mentálhigiénés szakember

Iskolán kívül Családsegítő

és

Gyermekvédelmi

Gyámhivatal Nevelési Tanácsadó Eü. intézmények (gyermek ideggondozó Gyermek pszichiáter, Drogambulancia) Rendőrség, Civil szervezetek

Megoldási lehetőségek - Fejlesztő csoportok létrehozása. - Többszöri családlátogatás, nevelési segítség, ill. tanácsadás, jelzés a szülők felé. - A gyermek irányítása Nevelési Tanácsadóba, Családsegítő és Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz. - Segélykérelem kezdeményezése, ill. a kérelem véleményezése az illetékes gyámhatóságtól. - Javaslat a gyermekvédelembe vételére (Gyámhivatal). - Kérelem a Gyermekvédelmi Szolgálathoz a gyermek alapellátásba vételére. - Súlyos esetben rendőrségi feljelentés (a gyermek súlyos veszélyeztetése, bántalmazása, abuzus gyanúja esetén).

77

Tapasztalatunk - A szociális, a szociokulturális hátrányok legtöbbször tanulási, beilleszkedési, magatartási problémák képében jelentkeznek munkánk során. - A hátrányos és főként a veszélyeztetett helyzetű tanulók mentálisan sérültek. - Ezekben az esetekben felmerül a család, a szülők felelőssége a közvetlen környezet ingerszegény, nevelésképtelen, sokszor értéktagadó magatartása is. Milyen ügyben hova fordulhatunk? Milyen ügyben? Nevelési problémák, viselkedés-, teljesítmény- és kapcsolatzavar

Kitől? Nevelési tanácsadó, gyermekpszichiátria, Gyermekjóléti Szolgálat, gyermekpszichológus Családi konfliktusok, Területileg illetékes életvezetési problémák családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat A kiskorú súlyos retardációja, Tanulási Képességet fogyatékosság gyanúja Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság Fogyatékos kiskorú Diákotthoni igazgató, elhelyezése (érzékszervi, Gyámhatóság mozgás) Segélyek (bármilyen formája) Gyámhivatal és/vagy Szociális Osztály Átmeneti gondozás Polgármesteri Hivatal, kezdeményezése Gyámhivatal

Ki kérheti a segítséget? szülő, törvényes képviselő, iskola iskola, törvényes képviselő, szülő

iskola, szülő, törvényes képviselő (iskola javaslata szükséges) iskola, szülő, törvényes képviselő (szakvélemény szükséges) szülő, iskola, gondozó, törvényes képviselő iskola, szülő, rokon, törvényes képviselő, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekvédelmi gondoskodás Gyámhivatal, Gyermekjóléti iskola, szülő, nevelési védelembe vétel Szolgálat tanácsadó, családsegítő kezdeményezése központ rokon Kiskorú elhelyezése v. annak Bíróság vagy Gyámhivatal apa, anya, gyermek megváltoztatása (válás után) Gyermekjóléti Szolgálat Kiskorú láthatás (válás után) Polgármesteri Hivatal, apa, anya Gyámhivatal, Bíróság Kiskorú szökése, csavargása Rendőrség szülő, iskola, törvényes esetén képviselő Kiskorú bűnelkövetése Rendőrség szülő, iskola, törvényes képviselő Kiskorú alkoholizálása, Gyermekjóléti Szolgálat, szülő, iskola, törvényes kábítószer élvezete esetén Háziorvos, Nevelési képviselő Tanácsadó, Gyermek pszichológus Kiskorú súlyos veszélyezJegyző, Védőnő, Háziorvos, iskola, szülő, törvényes tetése, bántalmazása, abuzusa Rendőrség Gyámhivatal, képviselő, bárki Gyermekjóléti Szolgálat Öngyilkossági szándék, Nevelési Tanácsadó, iskola, szülő, törvényes kísérlet esetén Gyermekpszichiátria képviselő, bárki Ideiglenes családelhelyezés, Vöröskereszt, Családsegítő iskola, szülő, családsegítő 78

ruhasegély

és Gyermek jóléti Szolgálat

E munkánk érdekében kitűzött feladataink - Felmérés (szociális helyzet). - Családlátogatások. - Okok feltárása. - Intézkedési terv készítése. - Kapcsolattartás a társintézményekkel. - Prevenció. - Mentálhigiénés programok alkalmazása. - Egyéni felzárkóztató programok. - A különböző intézmények által ajánlott programokra figyelés. - Folyamatos kapcsolattartás a DÖK-kel. - Az érintett családokkal folyamatos kapcsolattartás. - Egyéni beszélgetés a tanulókkal, problémáik, magatartás zavaraik feloldása érdekében. Mind ezekhez szükséges az intézményvezető, a szaktanárok, osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős, DÖK részvétele. Sikerkritérium A gyermek és ifjúságvédelem területén végzett munkánk akkor sikeres, ha: - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős által nyilvántartott tanulók rendszeresen járnak iskolába, - nő az évfolyamismétlés nélkül továbbhaladók száma, ezáltal csökken a 8. évfolyamot el nem végző tanulók száma, - párbeszédet tudunk kialakítani valamennyi érintett szülővel, - az iskolai igazolatlan hiányzások száma csökken, - a tanulók igénybe veszik a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat, napközis foglalkozásokat, - a tankötelezettséget teljesíti minden tanuló, - a tanulók elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyektől, - az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják.

X. A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók, felzárkóztatását segítő program Intézményünk alapító okirat szerint kiemelten foglalkozik a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásával - nevelésével, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, - illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdenek. A sajátos nevelési igény speciális területe a részképesség zavar. Ezek:  diszlexia, szóvakság (hiányzik az össz szókép)  diszgrafia, írásképtelenség  diszkalkulia, számolási nehézség  hiperkinetikus zavar  mutizmus 79

Az iskola egyik legfontosabb feladata, ezek időbeni felismerése a tünetek alapján. Szükség esetén speciális képesítésű szakemberek segítségének igénybevétele. A sajátos nevelési igényű tanulóink esetében, a „Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Iskolai Oktatásának Irányelvei” figyelembe vételével, intézményünk helyi tanterve alapján végezzük az oktatást, értékelést. A tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A fejlesztő munkában kiemelt szerepe van az intenzív prevenciónak a szakszerű funkciófejlesztésnek, a pszichés gondozásnak, a megfelelő motiváció és feladattudat kialakításának- gyógypedagógusok és pedagógusok együttműködése során gyógypedagógiai korrekciós- kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A nevelés – oktatás során a NAT-ban foglalt fejlesztési feladatok közül kiemelt szerepet kap:  énkép és önismeret  kommunikációs kultúra  testi és lelki egészség Egyéni fejlesztési terv alapján a sajátos nevelési igényű tanulót kiscsoportokban vagy egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Igyekszünk a gyermekteljesítési képességeihez igazítani, szükség esetén, szelektálni a tananyagot. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal (óvónő, szaktanárok, napközi vezetők, stb.) Próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, önbizalmát növelni. A külső motivációs bázis szükséges a továbblépéshez. A tanulás és az értékelés arányát figyelembe vesszük. Speciális esetekben segítünk megkeresni a szakemberrel (pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus) való kooperáció lehetőségeit. A szülőkkel való kapcsolattartás milyenségét ezen esetekben kiemelten fontos területként kezeljük. Fontos a reális helyzetfelismerés és helyzetelemzés a terápia szempontjából. A fejlesztést csak a szülői háttér együttműködésével tartjuk sikeresnek. Mivel a hátránykompenzáció szoros együttműködést feltételez a benne résztvevők (pedagógus, szakember, gyermek, szülő) részéről, az iskola kiemelt feladatként tekinti a kapcsolattartás milyenségét és mennyiségét, vagyis az együttműködést. Az iskolánk kiemelt célként kezeli a lehetőségek bővítését a tanulói hátránykompenzációban. Ezek a tanulást segítő módszerek (pl. tanulás tanítása) és eszközök bővítése, alkalmazása, ez irányú pedagógusképzés, minőségjavítás mind tárgyi, mind személyi kérdésekben. Beilleszkedési, magatartási Viselkedési zavarok Tanulási kudarcnak kitett nehézségekkel összefüggő pedagógiai kompenzációjával tanulók felzárkóztatását tevékenységek összefüggő pedagógiai segítő programok tevékenységek Családlátogatások rendszeressége Alsó tagozaton már megkezdődik a szűrővizsgálat a másodlatos tünetek alapján. Vélemény ill. tapasztalatcsere az óvodákkal Rendszeresség kiépítése (napi- és heti rend otthon és az iskolában) Felnőtt-gyermek Alsó tagozaton heti 1-2 óra kapcsolat. felzárkóztató foglalkozás (ifj. Személyes példamutatás. védelmi felelős). Célcsoportok megalakulása a kompenzáció érdekében (Com. II.). Stresszhelyzetek kezelése, Következetesség Több szakirányú, speciális (felkészítés, feloldás, feldolgozás) (betartás, betartatás). végzettséggel kiegészülő egyéni elbeszélgetések. diploma. Feszültségoldó szabadidős Beszédstílus, Tanulás tanításának tevékenységek. kommunikáció. módszere. 80

Együttes élmények Közösségi viszonyrendszer a tanulók ismerjék meg egymást, teremtsünk rá kellő lehetőséget tanórán kívül is. Házirend alapos megismerése, betartása, betartatása. Rendezettebb és tisztább környezet kialakítása és ennek óvása. Ált. viselkedéskultúra iskolán belül és kívül.

Kiegyensúlyozottabb társas kapcsolatok kiépítése. Durvaság, fegyelmező intézkedések csökkenése. Rendezettebb, tisztább környezet, igényesség.

Spec. taneszköztár bővítse. Homogén és vegyes napközis csoportok. Az elvégzendő feladatok számát nehézségét önállósági szintjét egyénre szabjuk. Helyiségek biztosítása (fejl.fogl.-ra). Spec. szakemberek alkalmazása az iskolán belül (logop., pszicho., fejl.ped.). Évismétlők számának csökkenése. Tanulmányi eredmény növekedése. Pszichoszomatikus tünetek csökkenése. Továbbtanuláskor való helytállás.

Élő, napi kapcsolat, a szakemberekkel. Partneri elégedettség mutatójának növekedése (intézményi, család, stb.). Szorosabb kapcsolat kialakítása a partnerekkel (óvoda, szakszolgálat, szakemberek, más iskolák stb.) Mentálhigiénés tréningek Osztályfőnöki órák Iskolán belül több speciálisan alkalmazása. témájának tudatosabb is képzett pedagógus. tervezése, végrehajtás. Megfelelő szemléletmód kialakulása. Érdeklődés, kíváncsiság felkeltése Házirend megismertetése, Célirányos órai és tananyag sok türelemmel. Elfogadás egységes és következetes felosztás, differenciálás. betartása ill. betartatása. Hospitálások (óvoda – iskola Egységes Értékelés differenciálása - Mi középiskola) követelményrendszer az eredmény? (Viszonyítás kialakítása, betartása. módja - önmagához (tananyag) követelmény). Információcsere. Kudarcérzés oldása. Sikerélményhez juttatás.

A megvalósítás keretei, eljárásai Iskolán belüli keretek:  Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: az osztálytársak megfelelő viszonyulása, az átlagos gyermek tudjon jól segíteni.  Differenciált tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos óratervezés szükséges.  Differenciált házi feladatok adása minden pedagógus részéről, gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés. 81

 

Differenciált értékelés. Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások: ingergazdag környezet megteremtése, motiválás.  Rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva.  A tananyag életszerű tartalommal való megtöltése. Gyakorlatorientált ismeretek, életviteli technikák megismertetése. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján:  a törvény által biztosított heti óraszámban,  egyéni fejlesztési terv alapján,  egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában,  a sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe. A fejlesztés területei Mozgásfejlesztés:  nagymozgások,  finommozgások.  testséma-fejlesztés  téri tájékozódás, szerialitás finomítása Percepciófejlesztés:  vizuális,  auditív,  taktilis,  kinesztetikus. Verbális fejlesztés: Pszichikus funkciók fejlesztése:  emlékezet,  figyelem,  gondolkodás. Egyéb tevékenységek  Tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása.  Állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés, játékos jelleg biztosítása.  Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások:  Kiscsoportos, csoportos szervezeti formában, tanítók és szaktanárok irányításával.  Hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása.  A hiányok egyéni- és kiscsoportos pótlása, esetleg újratanítás. A felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek biztosítani a felzárkózás lehetőségét, valamint a követelményrendszernek való eredményes megfelelés lehetőségét.  Alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés).  Önálló tanulásfejlesztés. A képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja Napközi, tanulószoba:  Páros, csoportos tanulási technikák alkalmazása.  A sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni tanulási technikák kialakítása.  Sorrend, időbeosztás, önellenőrzési, javítási módok megtanítása. 82

   

Képességfejlesztő játékok szervezése. Szabadidős tevékenységek. Szünetek, délutáni szabadidő hasznos eltöltése. Személyiség- és készségfejlesztő beszélgetések, játékok, tevékenységek szervezése pedagógusok közreműködésével. Az iskolaotthon keretein belül: - személyes kapcsolat kialakítása minden gyerekkel - otthonosság érzésének erősítése - közösségért végzett munka, megbízatás (felelősi rendszer) - az osztály közvéleményének kibontakoztatása - együvé tartozás érzésének erősítése, közösen végzett munka öröme - gyerekek közötti társas kapcsolatok fejlődése - kölcsönös udvariasság, felnőttekkel, egymással - egymás köszöntése név- és születésnapon - szabályok alkotása, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése - együttes tervezgetés, tevékenység (meglepetés, későbbi esemény, stb.) - egyéni törődést igénylő tanulók kiszűrése, fejlesztésük irányának meghatározása Mindezt pozitív gyermek – nevelő kapcsolat, jó csoportlégkör kialakításával érhetjük el. Iskolán kívüli keretek Amennyiben szükséges, a tanulási kudarcnak kitett tanuló speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó). Egészségügyi rehabilitáció: gyermekneurológiái-, fül-orr-gégészeti-, szemészeti-, érzékszervi gyógyítás, gyógytestnevelés. Folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, szülővel. Egyéb keretek:  kollégák hozzáállása, pedagógus - továbbképzés,  szakemberek felkérése,  kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal,  tanulótársak, családok, a többi szülő pozitív és támogató hozzáállása,  tankönyvek, segédanyagok körültekintő megválasztása,  szükséges eszközökkel, felszerelésekkel, játékokkal felszerelt fejlesztő terem. A fejlesztés hatékonysága, értékelése: - tesztek újrafelvétele, - kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál, - dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése (felmérések, napló, füzetek stb.), - folyamatos megfigyelés, - beszélgetés a gyerekkel, szülővel, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, - a további feladatok megjelölése. Sikerkritérium: A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programunk akkor sikeres, ha:  a tanulási kudarcnak kitett tanulóink is rendszeresen járnak iskolába,  szüleik elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé tehetik,  a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató, habilitációs, rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon,  a tanulók a legkisebb eredménynek is örülnek s igényük a további fejlődés,  az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják. 83

XI.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A cél  segíteni a tanulók beilleszkedését, (viselkedési, magatartási formák elsajátítása, ami lehetővé teszi a hasonulást máshoz, játékszabályok betartása)  ismeretelsajátítását, (a gyermek-gondozási és tevékenység specifikus képességeinek szociális, tanulási, önszabályozási képességének fejlesztése)  egyéni ütemű fejlődését (mindenkor a tanulóból kell kiindulni, hozzá mérni a célt, a tempót.) A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:  Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése.  Könyvtárhasználat  Önismereti csoportok létrehozása, működtetése (szabadidő hasznos eltöltésének megtanítása, sport, olvasás megszerettetése, mozi, múzeumlátogatás).  Drog és bűnmegelőzési programok mentálhigiénés programok lásd egészségnevelési program (életmód program bevezetése, családi életre felkészítés).  Pályaorientációs tevékenység.  Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatásokon (családok folyamatos segítése a gyermeknevelésbe).  Motiválás arra, hogy a gyerek napközis vagy tanulószobai ellátásba részesüljön.  Kapcsolat felvétel a szolgáltató intézményekkel a meglévő kapcsolatok erősítése.  Pályázatok figyelése.  Esélyegyenlőség megteremtése.  Ruhagyűjtés.  Iskolai szünetekre igény szerint foglalkozások szervezése, a városi szervezésű programok ajánlása.  Állandó és folyamatos odafigyelés a tanulóra.  Pályaorientációs tevékenység.  Szakemberekkel további kapcsolatok kiépítése, a meglévő kapcsolatok erősítése.  Ösztöndíjak megpályázása  Tankönyvek kölcsönzési lehetőségének biztosítása Feladat és kompetencia körök az 1997. évi XXXI. Törvény és a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet egyes paragrafusai alapján, valamint az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és a 16/1998. (IV. 8.) MKM. Rendelet Tevékenység Iskola Gyermek Jóléti Együttműködési formák Szolgálat Nyilvántartásba vett tanulók aktuális + + Nevelési értekezlet státuszának egyeztetése tanévenként Információ csere Esetmegbeszélés Tájékoztatás a veszélyeztetett + + Információ csere gyerekekről Esetmegbeszélés Esetkonferencia Szenvedély betegségek megelőzése, + + Szülői értekezlet és gyógyult szenvedélybeteg tanulók osztályfőnöki óra keretében beilleszkedésének elősegítése. végzett prevenció. Bűnmegelőzési programok. Információ csere. Veszélyeztető okok feltárása + + Közös családlátogatás. érdekében végzett családlátogatás Információ csere. 84

Gyermekétkeztetés területén a normatív támogatáson túli támogatás Tanulók szabadidejének hasznos eltöltéséről való gondoskodás Fogadóórák tartása az iskolában

+

+

+

+

+

+

Team és esetmegbeszélés. Információ csere, Esetmegbeszélés. Közös szabadidős program szervezése. 5. Közösen 6. Külön-külön

Alkalmazott módszerek       

rendszeres kapcsolat a szülői házzal-hatékony gyermekismeret differenciált tanulásszervezés tanítás, fejlesztésre szoruló gyermek segítése megértő, elfogadó pedagógus magatartás, személyes példaadás befogadó környezet, több együttes élményfejlesztő hatásának kialakítása tájékoztatás az ifjúság-veszélyeztető tényezőkről és annak káros következményeiről egészséges életmód iránti igény kialakítása tanácsadás szervezése a szülők és tanulók számára, életszervezési tanácsadás életvitel.

A hátrányos helyzet kezelésének színterei - tanítási órák, - napközis foglalkozások, - felzárkóztató foglalkozások, - szabadidős programok. Sikerkritérium: A hátrányos helyzetet enyhítő tevékenységünk akkor sikeres, ha: - minden hátrányos helyzetben lévő tanuló rendszeresen jár iskolába, ott jól érzi magát - nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, - nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, - csökken az iskolai rendszerből a 8. általánost elvégzése előtt kikerülő hátrányos helyzetű tanulók száma, - szüleik folyamatosan érdeklődnek gyermekük iskolai munkája iránt, - a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon, - igénybe veszik az iskolai étkeztetést és a napközis szolgáltatást, - elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyek kipróbálásától, - az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják. - minimális az elhajlás veszélye a deviáns életútra - igénye van kulturális programokra.

85

XII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola alapító okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális) eszköz és felszerelésjegyzéket [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 7. melléklet], ezen belül a szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközök és felszerelések – a Funkcionális taneszköz-jegyzék [Művelődési Közlöny 1998. 2/II. szám] alapján összeállított jegyzékét a pedagógiai program 4. sz. melléklete tartalmazza.

86

XIII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Cél: Az eredményes nevelő–oktató munka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. Partnerként kezelésük, az iskolaéletéről, gyermekükről történő széleskörű tájékoztatásuk együttműködési készségük záloga. Fontos, hogy elvárásaikat, javaslataikat, kéréseiket és véleményüket közölni tudják az iskolával. Érezniük kell, hogy érdekeink közösek. A jó együttműködés feltétele, hogy a szülő bizalommal fordulhasson az iskolához. Az iskola pedagógiai programját a szülők és érdeklődők az iskola tanári szobájában és az igazgatói irodában bármikor megtekinthetik, elolvashatják. A szülő és az iskola kapcsolattartásában döntő fontosságú szerepe van az osztályfőnöknek. Az együttműködés olyan folyamat, melynek során a közös cél elérése csak feladatmegosztással érhető el. Feladat: - tájékoztassuk a szülőket: nevelési céljainkról, alkalmazott eljárásokról, módszerekről, mindennapjainkról, - tegyük kapcsolatainkat tartalmassá, erősítsük fokozatosan, javítsuk folyamatosan azokat, - kérjük ki a szülők és tanulók véleményét az őket is érintő iskolai döntésekben, - biztosítsunk alkalmat arra, hogy a szülők gyermekeikkel együtt tevékeny résztvevői legyenek intézményünk életének, - mérjük fel partnereink igényeit, hogy elvárásaiknak eredményesen meg tudjunk felelni.

A kapcsolattartás formái, szervezeti keretei 

Az osztályok szülői munkaközössége: Iskolánkban évente két alkalommal központilag szervezett szülői értekezletet tartunk. A tanév első szülői értekezletén, megalakulnak az osztályok SZMK-i, amelyek az ott tanuló gyermekek családjának érdekeit képviselik egyéni vagy egész közösséget érintő ügyekben. Ha évközben komoly nevelési problémák merülnek fel az osztályban, bármelyik SZMK tag kezdeményezheti a rendkívüli szülői értekezlet összehívását. A kapcsolattartás az osztályfőnökön keresztül valósul meg. Erre az osztályfőnököt vagy az osztályban tanító szaktanárt meg kell hívni.  Az iskolai SZMK: Tagjai az osztályok SZMK vezetői. A választmány tagjai maguk közül elnököt választanak. A szülői testület munkáját egy összekötő tanár is segíti. Az iskolai SZMK összehívását évi rendes értekezleteiken túl indokolt, vagy az iskola egészét érintő, döntést igénylő esetekben az iskola igazgatója, vagy bármely SZMK tag kezdeményezheti. Rendkívüli választmányi értekezletre az iskola igazgatóját meg kell hívni. A Választmány elnöke állandó meghívottja az iskola vezetőségi üléseinek, és a tantestület értekezleteinek. Az elnök a tanulók, vagy a szülők nagyobb közösségét érintő kérdésekben közvetlenül az igazgatóhoz fordulhat. A kapcsolattartás személyes formái fontosak, mert közös élmények hordozói, közvetlen segítségnyújtásra, egymás megismerésére, véleménycserére adnak lehetőséget. A legtöbb probléma ilyen formában orvosolható. Fogadóórákat évi két alkalommal tartunk, amikor minden nevelő egyidőben a szülők rendelkezésére áll, illetve órarendbe beépítettünk heti egy órát az aktuális problémák megbeszélésére. A családlátogatások, az alkalmi, egyéni beszélgetések kombinációja ezért kimondottan fontos számunkra. A pedagógus nem zárkózik el előle. Az osztály és iskolai rendezvények, a nyílt napok során pedig a szülő az iskolai munka részesévé válik, ami egyébként legfőbb célunk is. 87

Pedagógusok rendszeres feladatai e közös munka érdekében       

Kezeljék partnerként, nevelőtársként a családot, a szülőt, alakítsanak ki vele jó kapcsolatot (fogadóóra, nyíltnap, családlátogatás) Ismerjék tanulóik családi hátterét, azok szerkezetét, életmódját, értékrendjét benne a gyermek helyzetét, szerepét (családlátogatás alkalmankénti beszélgetések) Osszák meg a szülővel a gyermekéhez kapcsolódó megfigyeléseiket, tapasztalataikat. Vita esetén szakmailag indokolják véleményüket, intézkedéseiket. Tartsanak rendszeres kapcsolatot a problematikus gyermekek szüleivel, lehetőségeikhez mérten próbálják kedvező irányba terelni az általuk hibásnak vélt nevelési gyakorlatot. Adjanak szakmailag indokolt tanácsot a gyermekkel kapcsolatos nevelési, magatartási és tanulmányi problémák megelőzésére. Tájékoztassák a szülőt rendszeresen, ha szükséges azonnal, a gyermek előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Törekedjenek bevonni a szülőt közvetlen iskolai, nevelési feladatok megoldásába is.

Szülők rendszeres feladatai e közös munka érdekében  Ismerjék a közoktatási törvényben meghatározott kötelességeiket, és azt gyakorolják is.  Érdeklődjenek gyermekeik iskolai munkájáról.  Közvetítsenek olyan adatokat, amelyek gyermekük tanárai számára fontosak lehetnek.  Gyermekük érdekében próbáljanak meg elfogulatlanul ítélkezni.  Működjenek együtt az iskolával, a pedagógussal. Megvalósulás feltételei mindkét oldalról az érdeklődés, megvalósulásának színterei a fogadóórák, családlátogatások, alkalmankénti beszélgetések. Sikerkritérium: ha mindkét oldal problémamentes, érzi az odafigyelést.

Az iskola és a családi kapcsolatának folyamata Tevékenység A belépő évfolyam szülőinek tájékoztatása. Az éves munka tervezése.

Módszer Összevont szülői értekezlet. Írásbeli tájékoztató az iskoláról. SZMK értekezlet. Munkaterv véleményezése.

A tanév és rendjének, feladatainak ismertetése.

- osztályonkénti szülői ért. - Házirend ismertetése. - Az osztályban tanító nevelők bemutatkozása, tantervi köv. ism. Félévi konferencia. Osztályonkénti szülői értekezlet. Fogadóóra. Egyéni majd mk. vezetői beszámoló, igazgatói összegzés. Fogadóórák. Negyedévi írásos tájékoztató (alsó o.)

A félév értékelése

Tanév értékelése Tájékoztató a diákok eredményeiről.

88

Kik végzik Igazgató, Alsós tanítók

Felelős Igazgató, Alsós mk. vezető Osztályonként szeptember Ig., SZMK 2-2 szülő, vége összekötő igazgató tanár, oszt. f. Osztályfőnök Minden év Oszt. főnök, Szaktanárok szept. szaktanárok, Napk. nevelő közepe, napközis február közepe. Igazgató, Február Igazgató, valamennyi eleje Munkaszaktanár, Február közösségvez. napk. nev., of közepe szaktanárok, május Igazgató mk.vezető, ig. szakm mk. vez. szaktanárok, Szept. és Igazgató. Of. szaktanár, febr. Igazgató. Osztályfőnök közepe. Mikor január

Osztályzatok az ellenőrzőben Közös programok Ünnepségek: Karácsony, télapó, anyákn., márc. 15.

havonta Ellenőrzőnaplóval egyezt. DÖK segítő nevelő, Oszt.f.

A hagyományoknak megfelelően.

Minden hónap 30-ig.

Oszt.f. Mk.vez. Igh.

aktuálisan

DÖK segítő nevelő, Oszt.f.

Szülővel, közösséggel való együttműködés formái Szervezeti formák: - osztály szülői munkaközösség, - szülői értekezlet, családlátogatás, fogadóóra tartása, értékelő megbeszélések, - a szülők folyamatos tájékoztatása gyermekük tanulmányi eredményéről és az iskolai élet eseményeiről, - nyílt tanítási nap, - kulturális rendezvények, - sportrendezvények. A megvalósulás színterei: Szülők bevonásával történik a papírgyűjtés kulturális rendezvények, versenyek pályaválasztási szülőértekezlet, szülők és pedagógusok együttműködése a sikeres továbbtanulás érdekében.

Együttműködés a tanulói közösséggel Szervezeti formái: - osztályközösségek, - diákönkormányzat, - napközis közösségek, A megvalósulás színterei: - Igazgatói tájékoztatás: diákgyűlésen - DÖK segítő pedagógus tájékoztatója: diákgyűlésen, faliújságon, iskolarádióban, Osztályfőnökök tájékoztatója: osztályfőnöki órákon folyamatosan, Sikerkritérium: - megvalósul a tartalmasabb sokoldalú együttműködés tanulók, pedagógusok, szülők kapcsolatában, - szülők és tanulók aktív kezdeményezők az együttműködési lehetőségek bővítésében, elismerik egymás eredményeit, - megértő, közvetlen légkör alakul ki minden közösségben. A kapcsolattartás kialakult formái Tájékoztató füzet, Napközis üzenő füzet A felsoroltak a szülő pedagógus kapcsolattartásának írásos formái. A tájékoztató füzetbe történő bejegyzésekkel a pedagógus tájékoztatja a szülőt a tanuló előmeneteléről, magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételeiről. A szülő kísérje figyelemmel a bejegyzéseket, aláírásával jelezzen vissza a pedagógusnak. A napközis nevelő az üzenő füzettel tartja a kapcsolatot a szülői házzal, jelzi észrevételeit a tanulmányi munkával és szabadidős elfoglaltságokkal kapcsolatosan. A szülők hiteles tájékoztatásához hozzátartozik, hogy az osztályzatok az értékeléssel egy időben, a naplóban és a tájékoztatóban is megjelenjenek. A tájékoztató füzetbe a dicséretek is 89

bekerülnek. Szükség esetén az írásos értesítési formák mellett más módon is gondoskodhat (telefon, hivatalos levél, családlátogatás) a pedagógus a szülő mielőbbi értesítéséről. Tájékoztatás a tanév rendjéről, programjáról A tanév rendjéről tájékoztatót a szülők a tanévnyitókor kapják meg.

Napközi otthon „Csak akkor kerülhet közel a gyermekhez és ifjúhoz a pedagógus, ha a várt bizalom fejében emberi magamagát is megláttatja velük, s a tanár-tanítvány viszonyon túl legbelsőbb gondolatait, érzéseit is feltárja a reá bízottak előtt, és úgy könnyíti meg nekik, hogy kinyúljanak segítségre kész keze felé.” Jausz Béla A tanítási időn kívül folyó nevelőmunka jelentős színtere a napközi otthon. Tevékenység rendszerével hozzájárul az iskolaalkotó, komplex személyiségformálását segítő munkájához. Célja: Olyan gyerekek nevelése:  Akik képesek lesznek önálló tanulásra  Az írásbeli házi feladat iskolában történő hiánytalan elkészítésére.  A szóbeli feladatok átismétlésére, oly módon, hogy a megszilárdításra szánt otthoni idő minimálisra csökkenjen.  Akik elsajátítják az egészséges életmódhoz szükséges ismereteket  Akik tudatosan szervezik, és hasznosan töltik szabadidejüket. Nevelési területei és azok kiemelt feladatai:  Csoport szervezése  A gyermekek biztonságos egészséges elhelyezése  Emberarcú oldott felszabadult légkör biztosítása  A tanulmányi munka megszervezése  Állandó kapcsolattartás az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szülőkkel  A délutáni foglalkozásokra illetve iskolabuszos bejáró gyerekek mozgásának koordinálásának biztosítása Egészséges életmód:  Igényszerinti étkezés biztosítása  Higiénés körülmények megteremtése  Mindennapos testnevelés elérése  Kapcsolódás az iskolai környezetvédelmi programhoz  Kommunikációs kultúra fejlesztése Önálló tanulás:  Az önálló tanuláshoz szükséges készségek képességek fejlesztése  A legeredményesebb tanulási módszerek megismertetése, elsajátíttatása  Folyamatos ellenőrzés, értékelés felzárkóztatás Szabadidő:  A szabadidő kulturált eltöltésére való törekvés  Esztétikai érzék fejlesztése  A sokoldalú érdeklődés kiegészítésének lehetőség szerinti elérése Napköziotthon adta lehetőségek: - személyes kapcsolat kialakítása minden gyerekkel - otthonosság érzésének erősítése 90

közösségért végzett munka, megbízatás (felelősi rendszer) az osztály közvéleményének kibontakoztatása együvé tartozás érzésének erősítése, közösen végzett munka öröme gyerekek közötti társas kapcsolatok fejlődése kölcsönös udvariasság, felnőttekkel, egymással egymás köszöntése név- és születésnapon szabályok alkotása, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése együttes tervezgetés, tevékenység (meglepetés, későbbi esemény, stb.) egyéni törődést igénylő tanulók kiszűrése, fejlesztésük irányának meghatározása Sikerkritérium:  Éves szinten minimális a csoport lemorzsolódása  A bukások száma csökken vagy nincs  Életkoruknak megfelelően képesek önállótanulásra  A csoportban a házi feladatok 90%-ban itt íródnak meg.  Olyan csoportéletet biztosítunk, hogy szeret itt lenni a tanuló -

Szervezeti hagyományok  

Hagyományos nyolcosztályos keret. Napközis csoportok szervezése 1-8. évfolyamon Szakmai munkaközösségek működtetése (alsós, magyar, informatikai, matematikai, idegen nyelvi, testnevelés, kompetencia, művészeti) Diákönkormányzat működése Együttműködés a környék nevelési-oktatási intézményeivel (óvodák, középiskolák) Szülői munkaközösség és szülői szervezet működése Iskolai alapítvány működése

   

Innovációs törekvéseink    

Informatikai oktatás fejlesztése, kiterjesztése a tantárgyi rendszerre Kompetencia alapú oktatás az intézmény egész területén Multimédiás oktató anyagok készítése ISK működtetése

A pedagógiai program megvalósításának garanciái -

Személyi feltételek biztosítása az intézmény pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó tervei alapján. Tárgyi feltételek biztosítása a bevezetés ütemének megfelelően. A tanulmányi munka ellenőrzése a tervezett mérési pontok szerint. Az iskolai munka értékelése a programban leírtak szerint.

A pedagógiai program eredményességének mutatói -

Tanulmányi elemzések, statisztikák, Önmagához mért/viszonyított eredmény („fejlődés”), Beiskolázási mutatók (környezetünk véleménye), Továbbtanulási mutatók, Versenyeredmények, Belső rendezvények színvonala.

91

Az iskola helyi tanterve Iskolánk egyes évfolyamain a tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglakozásokat és azok óraszámait az iskolában óratervek határozzák meg, a tantárgyanként előírt tananyagot és követelményeket a pedagógiai program melléklete tartalmazza.

92

A nem szakrendszerű oktatás Törvényi szabályozás I. Kt. 133.§ (1): A 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben 5. majd 6. évfolyamon be kell vezetni a részben nem szakrendszerű oktatást. II. Kt. 121.§ (34): Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tantárgyakat vagy azok egy részét tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Taníthat még részben nem szakrendszerű oktatás keretében:  az a tanár, aki 2004. 09. 01-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon,  120 órás akkreditált szakirányú továbbképzésen vesz részt,  akkreditált továbbképzéseken vett részt. III. Kt. 8.§ (3): Az 5. és 6. évfolyamon a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók növelésére kell fordítani. IV. Kt. 8. §. (3) A helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás is folyhat, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. Intézményünkben a nem szakrendszerű oktatást az 5.-6. évfolyamon magyar és matematika tantárgyaknál vezettük be. A helyi tanterv tartalmazza az ehhez kapcsolódó időkeret arányait, az értékelés rendszerének kidolgozását, a továbbhaladás feltételeinek meghatározását, a tanítási módszerek kiválasztását, a foglalkozásokon való részvétel meghatározását. A helyi tanterv tartalmazza az egyes évfolyamok egyes tantárgyinak elnevezését és éves óraszámát, a célok és feladatok egyszerű, tömör köznyelvi leírását, a fejlesztési követelményeket, témaköröket, tartalmakat és a továbbhaladás feltételeit. A 2011-es tanévben már csak a 6. évfolyamon folyik nem szakrendszerű oktatás. Ettől az évtől kezdve folyamatosan kivezetjük. A 2012/2013-as tanévtől megszűnik.

A tanterv kiemelt területei 1. Az önálló tanulás, a jegyzetelés tanítása 2. Az információszerzés és –feldolgozás képességének fejlesztése 3. A kommunikációs képességek fejlesztése 4. A szociális kompetenciák fejlesztése 5. A térbeli, időbeli, mennyiségbeli viszonyokban való pontosabb tájékozódás 6. Változatos módszertani kultúra alkalmazása 7. Az előzőek fejlesztése minden tantárgy feladata akkor az így felszabaduló helyeket meghirdethetjük, melyre – a tanév végén lefolytatott – egyéni adottság és képességvizsgálat után, különbözeti vizsga letételével lehet bejutni.

93

INTÉZMÉNYÜNK ÓRATERVE 1-4. ÉVFOLYAM Tantárgy

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Nemzetiségi nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfői óra Modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika Ember- és társadalomism. Médiaismeret Egészségtan Összesen Választható Bácsalmás, Csikéria, Kunbaja Nemzetiségi nyelv(német/horvát) Óraszám Kötelező óraszám Max. óraszám Madaras Énekkar Német idegen nyelv Angol idegen nyelv

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Nemzet Nem Nemz Nem Nemzet Nem Nemzet Nem iségi nemzeti etiség nemzeti iségi nemzeti iségi nemzeti ségi i ségi ségi ségi

8

8

8

8

7,5

7,5

7

7

3 4 1 1

4 1 1

4 1 1

4 1 1

4 1 1,5

4 1 1,5

3 4 1 1,5

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 3

20

20

20

20

20

20

22,5

22,5

5/4 25 22 24

5/4 20 20 22

25 22 24

5/4 20 20 22

25 22 24

4 1 1,5

2/1 20 20 22

24,5 24,5 24,5

22,5 22,5 24,5 1

1 1

1 1 94

2 2

Óraszám Kötelező óraszám Max. óraszám

21 20 22

21 20 22

22 20 22

Megjegyzés: 28/2000. (IX.21.) 7.§ (2) OM rendelet alapján az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, követelmények teljesítése az 1-8. nemzetiségi évfolyamon csak a nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a nemzetiségi osztályokba való beiratkozás a nem kötelező tanítási órákon való részvétel kötelező vállalását is jelenti. Erről az iskolába történő beiratkozáskor a tanuló szülőjét írásban tájékoztatjuk, melynek tudomásulvételét aláírásával jelzi.

95

23,5 22,5 24,5

INTÉZMÉNYÜNK ÓRATERVE 5-8. ÉVFOLYAM 5. évfolyam NAT Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Nemzetiségi nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfői óra Tánc és dráma Hon- és népismeret Ember- és társadalomismeret,etika Médiaismeret Egészségtan Összesen Választható

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Nem Nem Nem Nem Nemze Nemze Nemze Nemze nemzet nemzet nemzet nemzet tiségi tiségi tiségi tiségi iségi iségi iségi iségi 4 2 3 4 1 2

4 2 3

1 1 0,5 2,5 1 0.5

4 2

4 1

3 4 1

4 1

2

2,5

2,5

1 1 0,5 2,5 1 0,5

22,5

22,5

4 2 3

1 1 0,5 2 0,5

1 1 0,5 2 0,5

0,5

0,5

0,5 22,5

0,5 22,5

3,5 2 3 3 1

3,5 2 3

3,5 2

3,5 2 3

3 1

3 3 1

3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5 0,5

0,5

0,5

0,5 1

0,5 1

25

25

25

25

Bácsalmás Nemzetiségi nyelv (német/horvát) 1.idegen nyelv 2.idegen nyelv Testnevelés Óraszám Kötelező óraszám Max.óraszám

2/1

2/1 2

26,5 24,75 27,75

2/1 2

24,5 22,5 24,5

0,5 27 24,75 27,75

96

2/1 2

0,5 25 22,5 27,75

29 27,5 31,5

2 27 25 29

29 27,5 31,5

27 25 29

Csikéria Nemzetiségi nyelv (német) Matematika Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Egészségtan Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalomismeret Óraszám Kötelező óraszám Max.óraszám

2 1 1

26,5 24,75 27,75

2 1 1

24,5 22,5 24,5

0,5 1 0,5 0,5

27 24,75 27,75

2 0,5 1 0,5 0,5

25 22,5 27,75

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5

0,5

0,5 29 27,5 31,5

0,5 27 25 29

2 1

1

0,5 0,5

0,5 0,5

29 27,5 31,5

27 25 29

Kunbaja Nemzetiségi nyelv (német) Technika Testnevelés Matematika Óraszám Kötelező óraszám Max.óraszám

2 0,5

2 0,5 0,5

25 24,75 27,75

25,5 24,75 27,75

2

2

0,5 27,5 27,5 31,5

0,5 27,5 27,5 31,5

Madaras Testnevelés Magyar nyelv és irodalom Matematika Egészségtan Környezetvédelem Óraszám Kötelező óraszám Max.óraszám

0,5 1 1 0,5

1 1

24,5 22,5 24,5

25,5 22,5 27,75

0,5 2

0,5 2

1 28,5 25 29

1 28,5 25 29

Megjegyzés: 6. évfolyamon a 2012/2013-as tanévben lép hatályba. 28/2000. (IX.21.) 7.§ (2) OM rendelet alapján az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, követelmények teljesítése az 1-8. nemzetiségi évfolyamon csak a nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a nemzetiségi osztályokba való beiratkozás a nem kötelező tanítási órákon való részvétel kötelező vállalását is jelenti. Erről az iskolába történő beiratkozáskor a tanuló szülőjét írásban tájékoztatjuk, melynek tudomásulvételét aláírásával jelzi.

97

INTÉZMÉNYÜNK ÓRATERVE 6. ÉVFOLYAM 6. évfolyam Nem nemzeti ségi

Nemzetiségi 2009/2010 Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történele m Idegen nyelv Nemzetisé gi nyelv Matemati ka Informatik a Környezet ismeret Természet ismeret Fizika Biológia és egészségta n Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevel és és tánc Osztályfői óra Nem szk hon-és népismere t Ember- és

3

1

3

1

2

1

3

1

2

2

1

3

1

0,5

2

98

0,5 0,5 0,5

0,5

2

0,5

0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

2,5

2,5

0,5

0,5

társadalo mismeret, etika Médiaism eret Egészségt an Összesen Választhat ó Nemzetisé gi nyelv (német/ho rvát) 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Óraszám Kötelező óraszám Max.órasz ám

0,5 22,5

0,5 22,5

2/1

2 26,5

2 24,5

24,75

22,5

27,75

27,75

Megjegyzés: A 2011/2012-es tanévben csak a 6. évfolyamon érvényes, a 2011/ 2012-es tanév végén megszűnik. 28/2000. (IX.21.) 7.§ (2) OM rendelet alapján az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, követelmények teljesítése az 1-8. nemzetiségi évfolyamon csak a nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a nemzetiségi osztályokba való beiratkozás a nem kötelező tanítási órákon való részvétel kötelező vállalását is jelenti. Erről az iskolába történő beiratkozáskor a tanuló szülőjét írásban tájékoztatjuk, melynek tudomásulvételét aláírásával jelzi.

99

Integráltan nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű tanulók évfolyamonkénti óraterve Alsó tagozat

Tantárgy Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Informatika Kötelező tanítási órák összesen

Ö

K

Éves óraszám

Ö

K

1. évfolyam

Éves óraszám

Ö

K

2. évfolyam

Éves óraszám

K

3. évfolyam

Ö

Éves óraszám

4. évfolyam

4

3

259

4

3

259

4

3

259

4

4

296

2 1

2 1

148 74 37 37 37 111 37 740

2 1

2 1

148 74 37 37 37 111 37 740

2 1

2 1

148 74 37 37 37 111 37 740

2 1

2 1

148 74 37 74 55,5 111 37 832,5

1 1 1 3 1 20

1 1 1 3 1 20

100

1 1 1 3 1 20

1 2 1,5 3 1 22,5

Felső tagozat Tantárgy

Kötelező tanítási órák tantárgyai Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Természetismer et Földrajz Informatika Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki óra Hon- és népismeret+tánc és dráma Kötelező tanítási órák összesen:

5. évfolyam 1 félévi 2. félévi óraszám óraszám

Éves órasz ám

Heti óraszámok évfolyamonként 6. évfolyam 7. évfolyam 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. Éves óraszám óraszám óras óraszám félévi órasz zám óraszá ám m K Ö K Ö K Ö K Ö

K

Ö

K

Ö

3

2

3

2

185

2

3

3

2

185

2

2

2

2

1 2 1

1 2 1

1 2 1

1 2 1

74 148 74

1 2 1

1 2 1

1 2 1

1 2 1

74 148 74

1 2 2

1 2 2

1 2 2

1 2 2

1

1

1

1

74 37 37 37 37 92,5 37

1

1 1 1 2 2,5 1

1 1 1 2 2,5 1

37 37 37 74 92,5 37

1

1

37

22,5

22,5

1 1 1 1 2,5 1

22,5

1 1 1 1 2,5 1

22,5 101

1

8. évfolyam 1. félévi 2. félévi óraszám óraszám

Éves órasz ám

K

Ö

K

Ö

148

2

2

2

2

148

74 148 148

1 2 2

1 2 2

1 2 2

1 2 2

74 148 148

1

1 1 1 2 3 1

1 1 1 2 3 1

37 37 37 37 74 111 37

1

1

37

25

25

1 1 1 1 2 3 1

1 1 1 2 3 1

37 37 37 37 74 111 37

1

1

37

25

25

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és kiválasztásának elvei

taneszközök

A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása csak a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével lehetséges. Munkaközösségeink figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. Alapelvnek tekintjük, hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen meg a tanterv tartalmával. Csak olyan tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt alkalmazunk, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását és nem akadályozza a többoldalú ismertszerzést. A tankönyvet, tankönyvcsaládot felmenő rendszeren belül nem változtatjuk, kivéve, ha az addig alkalmazott tankönyvet már nem adják ki. A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál – ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését – a tanuló számára olcsóbb megoldást alkalmazzuk. Nyelvoktatás esetében előnyben részesítjük azokat a tankönyvrendszereket, ahol rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv, munkafüzet, hang, és képanyagrendszer. A tankönyvek kiválasztásánál és beszerzésénél a munkatankönyvekkel szemben előnyben részesítjük a tartós tankönyveket, hogy az iskola könyvtára minél több tanulónk számára tudjon kölcsönzés formájában tankönyvet biztosítani. A szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközöknek a pedagógiai program mellékletében szereplő jegyzékét iskolánk a munkaközösségek bevonásával tanévenként felülvizsgálja, szükség szerint módosítja.

102

Az iskolába való belépés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolába való belépés feltételei: - Beiskolázásra a törvényi előírások alapján kerül sor az 1. évfolyamon. - A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével iskolánk más településről érkező tanulókat is fogad minden évfolyamon. A belépés feltételei: – érvényes iskolai bizonyítvány (különbözeti vizsgát nem kell tenni) – az évfolyamnak megfelelő életkorú – nem fegyelmi eljárás (kizárás) következtében hagyta el előző iskoláját.

A tanulói jogviszony létesítésének folyamata Az iskola normál tantervű osztályaiba szelekció nélkül kerülhetnek gyermekek a beiratkozás sorrendjében, míg a speciális osztályokba egyéni elbeszélgetés ügyességi próba alapján nyernek felvételt. Tevékenység óvodás gyerekek beíratása. szükséges: - óvodai szakvélemény, - orvosi igazolás, - szül. anyakönyvi kivonat, - lakcím kártya. Beíratás: a jegyző által kijelölt napokon. A beiratkozást követően csak távozási bizonyítvánnyal lehet iskolát változtatni. A szülő személyes jelenléte, bejelentése alapján az isk. titkár állítja ki a távozási bizonyítványt, a tantárgyi osztályzatokat és a hiányzást az oszt. főnök jegyzi a távozási bizonyítványra. Az oszt. főnök csak akkor írhatja ki a távozó gyereket a naplóból, ha a fogadó iskola a visszaigazolást megküldte. A naplóban szerepeljen az iskola neve, címe, és a távozás pontos dátuma. Távozási bizonyítvánnyal érkező gyerekek is bekerülnek létszámba. A beiratkozott gyerekek osztályba sorolása. Lehetőleg azonos csoportba járók kerüljenek egy osztályba. Lehetőségek szerint a szülői kéréseket figyelembe vesszük. Ezt követi a gyerekek adatainak

Módszer Személyesen

Felelős isk. titkár

Határidő Ellenőrzés A kiírás szerint igazgató (általában április vége)

Írásban, számítógépen

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

ig.h. isk. titkár

júniusig

igazgató

számítógép

isk. titkár

Aug. 31-ig

igazgató

103

számítógépes nyilvántartásba vétele. A számítógépes tanulónyilvántartás karbantartása (új osztályba sorolás, változások javítása). A leendő első osztályos tanulók tanuló-nyilvántartó könyvbe való bevezetése október 1-jei állapotnak megfelelően. (A teljes első évfolyam szoros ábécében). Ugyanekkor kerül kitöltésre az osztályfőnök által az anyagkönyv is. A tanuló-nyilvántartó oldalszámozása, hitelesítése, összefűzése. A karbantartást minden évfolyam tanuló-nyilvántartó könyvében el kell végezni. Az intézményből távozó tanulónak távozási bizonyítványt kell kiállítani, amit a fogadó iskola visszaigazol, és a tanulónyilvántartó mellékleteként kell tárolni. A változást a megjegyzés rovatban záradékolni kell, és a tanulót a nyilvántartóból ki kell húzni. A volt 8. évfolyam tanulónyilvántartó könyvének lezárása, aláírása, irattárba helyezése.

számítógép

isk. titkár

Aug. 31-ig

igazgató

írásban

isk. titkár, oszt. főnök

Október 1.

igazgató

írásban

isk. titkár

Október 1.

igazgató

írásban

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

isk. titkár

A tanév befejezése. (A pótvizsgák után.)

igazgató

A tanulók továbbhaladása A belépést követően a felzárkózáshoz, az esetleges hiányok pótlására a tanuló haladékot kap. A felzárkóztatás a tanítók, a nyelvtanár, a napközis nevelő segítségével, irányításával történik. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon, melynek eredményeiről, a fejlődés üteméről illetve a felmerülő problémákról a szülőt rendszeresen értesíti az osztálytanító. A türelmi időszakban a teljesítményt csak szövegesen értékeljük, de félévkor, ill. év végén már érdemjeggyel (kivéve az első évfolyamon és második évfolyamon félévkor). A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tantervi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A követelményeket a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve szöveges értékelés alapján bírálják el. Az 1. évfolyamon automatikus a továbbhaladás, a 2-8. évfolyamon elégséges év végi osztályzatot kell megszerezni a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tantervi követelményeket a tanév végére nem teljesítette, első évfolyamra felvett tanulót a megfelelő törvényi előírásoknak figyelembevételével az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól és ekkor a többi tanulóval azonos osztályban, de előkészítő évfolyamként fejezi be az évet. A felsőbb évfolyamon tanuló javítóvizsgát köteles tenni. Ha a tanuló kettőnél több 104

tárgyból nem teljesítette a tantervi követelményeket, akkor a tantestület az osztályozó értekezleten dönt arról, hogy a tanuló javítóvizsgát tehet, vagy évet ismétel. A tantestület ezen döntéséről a szülőt írásban kell értesíteni. A magántanulók az oktatási törvény alapján az SZMSZ-ben rögzített módon osztályozóvizsgát tesznek. A nevelőtestületnek joga ezt a vizsgát más esetekben is előírni (pl.: hosszan tartó hiányzás).

Tanulmányi követelmények nem teljesítése A tanuló 2-8. évfolyamon a nevelőtestület jóváhagyásával, pótvizsgát tehet ha év végén egy, vagy több tárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott. Az első évfolyam ismétlését a szülő írásban kérheti Továbbá, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét, illetőleg az előírt gyakorlati követelmények teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga folytatásától eltiltották, ill. a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott.

A tanulói jogviszony megszűnése A megszűnés fő szabályairól a Közoktatási Törvény 75.§-a rendelkezik. A tanulók nevelését, oktatását – nyolcosztályos rendszerben – az iskola a tankötelezettségikor határáig vállalja. Ez annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a tizennyolcadik életévét. Ettől különösen indokolt esetben az osztályfőnök javaslata alapján, a szülő kérésére az igazgató eltérhet. A döntést a szülővel egyeztetni, és írásban közölni kell.

Iskolán belüli átjárhatóság Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés –oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a NAT biztosítja, engedélyezéséről az igazgató dönt. Iskolai évfolyamon normál tantervű osztályba való átlépés esetén, különbözeti vizsgát nem kell tenni. A tanulónak fél év türelmi idő áll rendelkezésére, hogy a tantárgyi követelményekben meglévő különbségeket kompenzálja. A türelmi idő alatt a tanuló a követelmények különbözőségéből eredő alacsony szintű teljesítményéért elégtelen osztályzatot nem kaphat. A türelmi idő alatt a tanuló előmenetelének osztályzattal történő értékelésétől átmenetileg a szaktanár eltekinthet, de a félévi értesítőben ill. az év végi bizonyítványban a teljesítményt érdemjeggyel kell értékelni. Az átjárhatóságot tanórán kívüli képzési lehetőségekkel is segítjük.

Bizonyítvány Az iskola a Közoktatási Törvény 46.§-ában szabályozott Oktatási Minisztérium által jóváhagyott bizonyítványt adja ki, vagyis az általános iskola egyes évfolyamainak elvégzését tanúsító okiratot.

Az iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés, minősítés A követelményrendszer 3 nagyobb részre osztható: 1. Tantárgyi követelmények 2. Magatartási követelmények – Házirend 3. Szorgalmi követelmények

Az iskolai beszámoltatás követelményeinek alapelvei 1. Motiváló – ösztönző hatású 2. Következetes – felelősségteljes 3. Egységes – áttekinthető 105

4. 5. 6. 7. 8. 9.

Folyamatos rendszeres Szakszerű, kiszámítható, azonos feltételeket teremtő Tárgyilagos objektív, feleljen meg a tanulóink életkori sajátosságainak Differenciált, tanulóra szóló Visszajelző: jelezze a tanuló és környezete számára az aktuális helyzetet. Preferálja a tehetséget, szorgalmat.

A tanulók minősítésének formái A minősítés alapja a helyi tanterv ismeret, követelmény rendszere, valamint tanulóink önmagukhoz viszonyított fejlődése. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára. Az értékelés elsődleges célja, hogy a tanulókban az önértékelés képessége kialakuljon. Az első osztálytól kezdve fokozatosan a saját képességekhez mért fejlődés értékelésétől el kell jutni a nyolcadik év végére a helyi tanterv által előírt követelmények teljesítéséig. Tanulóinknak elegendő alkalmat kell adni, hogy minél több területen ismerhessék meg magukat, próbálhassák ki képességeiket, tudásukat. Az értékelés és minősítés együtt jár a siker és kudarc megélésével. Feladatunk segíteni ezek feldolgozását. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: - ismeretek és készségek elsajátítási szintjére, - fejlődése a korábbi teljesítményhez képest, - tanórai, tanórán kívüli magatartásra, - szorgalomra és ezen belül felkészülésre – feladatvállalásra, végzésre. Az értékelés funkciója differenciált: - folyamatos munka – folyamatos visszajelzés eszköze, - tanulásra motivál, - kontrollálja az elvárt követelményekhez való viszonyt, - meghatározza a hasonló tevékenységben résztvevők relatív helyzetét, - jelenthet versenyorientációt, sikert, kudarcot, - kontrollja az önismeretnek, - előre haladás mérésének eszköze.

Módjai 

Szóbeli: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Számonkérés során törekedni kell megfelelő légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak. Lehetőséget kell adni a javításra. A gyereket önértékelésre kell megtanítani. Értékelhető szóban és jeggyel.  Írásbeli: - írásbeli felelet: kisdolgozat, szódolgozat, tollbamondás, gyűjtőmunka - témaközi dolgozat, - témazáró dolgozat: feladatait a szaktanár állítja össze a munkaközösség jóváhagyásával, vagy központi feladatot használ. (legkésőbb két héten belül értékelni kell a naplóban piros színnel jelöljük). Indokolt esetben a szaktanár eltekinthet a témazáró dolgozatok megíratásától és az ismeretek ellenőrzésének más módját választhatja.  Egyéb: - órai munka gyűjtőmunka - versenyen való részvétel, kiselőadás stb. - Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelést. 106

Értékelés formái Tanulóink félévente minimálisan a heti óraszámnál hárommal több osztályzatot kapnak, illetve havonta minimum egy érdemjegyet. Mind a szóbeli mind az írásbeli felelet követelményeit értékelésünk szempontjait előre ismertetjük. Az osztályozás alapja alsó és felső tagozaton azonos: 0 – 30 % 1 31- 50 % 2 51- 75 % 3 76- 90 % 4 91- 100 % 5 A témazárók értékelés legkésőbb egy héttel a megíratásuk után történik, amit a szaktanár pontosan megnevezve ír az ellenőrzőbe, s vele egyidejűleg a naplóba. A témazáró jegyeket a naplóba és az ellenőrzőbe pirossal jelöljük (egy témazáró jegy az átlag számításánál két osztályzatnak felel meg). Az átlag számításánál a matematikai kerekítés szabályai szerint járunk el. Külön ügyelünk, hogy a bukásra álló illetve sokat rontott tanulónak az adott félév utolsó két hónapjában több lehetősége legyen a javításra, erről a szülőt tájékoztatjuk, ami a szaktanár elsődleges feladata illetve az osztályfőnöké. Félévkor és év végén a tanulók teljesítményének elbírálásakor az osztályzatok jellegük súlya szerint kerülnek beszámításra. Az első félév teljesítménye beszámít az év végi osztályzatba, figyelembe véve az előmenetel tendencia jellegét. A félév és tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményéért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak év végén dicséretes osztályzatai vannak a tantárgyak legalább feléből, a tantestület általános dicséretét érdemeli ki, ezt a bizonyítványban és a törzslapon is dokumentálni kell. Amennyiben a tanuló a második–nyolcadik tanév szorgalmi időszakának végén egy vagy több tantárgyból elégtelenminősítést szerez a következő tanév megkezdése előtt (tehát augusztusban) javítóvizsgát tehet. Amennyiben a tanév szorgalmi időszakának végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelenminősítést a nevelőtestület dönt, hogy javítóvizsgát tehet-e, vagy köteles az évfolyamot megismételni. A magasabb évfolyamra lépés jogának illetve a tanév végi osztályzatok megszerzésének ritkább, de fontos eszköze az osztályozó vizsga. Osztályozó vizsgázni kell, ha:  Az igazgató felmenti a tanulót a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló)  Az igazgató engedélyezte, hogy a tanuló egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse  Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott a tanuló Tanulók értékelése félévkor és év végén: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelése osztályzattal, 1-5 érdemjeggyel történik. Az értékelés módszerei az 1-4. évfolyamon a következőképp történnek: Tanulóink értékelése év közben 1 és 2. évfolyam első félévében A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan megfelelt, - jól megfelelt, - megfelelt, 107

-

felzárkóztatásra szorul.

1 és 2. évfolyam első félévében szülők felé a tanulók minősítése pontértékkel, százalékkal, írásbeli szöveges értékeléssel, szóbeli tájékoztatással történik. 2. évfolyam második félévében és 3-4. évfolyamon a tanulók teljesítményét évközben és év végén is 1-5 érdemjeggyel minősítjük annak érdekében, hogy a szülők felé folyamatosabb, még rendszeresebb legyen a visszajelzés. Értékelés az 5-8. évfolyamon: 5-8. évfolyamon félévkor és év végén, valamint ezeken az évfolyamokon évközben és év végén 1-5 érdemjeggyel történik az értékelés. Az érdemjegy informatív jellegű, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében. A 2. évfolyam végén és a 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A témazáró érdemjegyek nyomatékosan számítanak. Az érdemjegyek és osztályzatok meghatározására az 5 fokozatú skálát alkalmazzuk.

Tantárgyi osztályzatok 

Kitűnő: a jelesnél jelzett követelmények teljesítésén túl jelentős az ismeretanyaga a kiegészítő anyagból. Érdemjegyei évközben 5-ösök, azaz alkalmazni képes tudása van.  Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes pontosan szabadosan fogalmaz, tud önállóan összefüggően beszélni. Kérdéseit bátran megfogalmazza.  Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, a megtanultakat kisebb hibákkal tudja alkalmazni.  Közepes (3): tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul javításra, kiegészítésre. Ismeretei felszínesek. Önállóan beszélni, dolgozni kevésbé tud. Segítséggel képes megoldani önálló feladatát.  Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért, gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre.  Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Szöveges és osztályzattal történő minősítés esetén is tantárgyanként dicséret adható a kimagasló teljesítmény elérésekor: - szöveges értékelésnél a „kiválóan megfelelt”, - osztályzattal történő értékelésnél a „jeles” minősítés esetén, melyet szöveges értékelésnél félévkor és év végén a dicséretek között kell feltüntetni, érdemjeggyel történő értékeléskor: - félévkor: „D”- jelöléssel, - tanév végén: „jeles” minősítés helyett „kitűnő” minősítéssel az adott tantárgyak esetén. Az a tanuló, aki tanév végén valamennyi tantárgyból „jeles” és a tantárgyak közül három „kitűnő” (dicséretes) nevelőtestületi dicséretben részesül. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Az egyes tantárgyak érdemjegyei osztályzatai, ill. szöveges minősítései a következőképp adhatók:

108

Szöveges minősítés 1. évfolyamon és 2. évfolyamon félévkor: - Kiválóan megfelelt: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit megbízhatóan tudását alkalmazni képes. - Jól megfelelt: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit kevés hibával sajátította el, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. - Megfelelt: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. - Felzárkózatásra szorul: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételeit, minimálisan is alig teljesíti, kizárólag nevelői segítséggel vagy azzal sem képes önálló feladatvégzésre.

A tanuló magatartásának, elmarasztalása

szorgalmának

értékelése

ill.

elismerése,

A tanuló magatartása A tanuló magatartása lehet példás, jó, változó, rossz. Példás:  Az a tanuló, aki a tanulói házirendben megfogalmazott neveltségi követelményeknek, közösségi, magatartási szabályoknak eleget tesz.  Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész.  Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti.  Fizikai és szellemi erőfeszítése egyaránt példát mutat.  Nincs igazolatlan mulasztása, fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. Jó:  Neveltségi szintjében, társas kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatóak, de törekszik ezek kijavítására.  Iskolai közösségi feladatokat önként is vállal, vagy a számára kijelölteket precízen elvégzi.  A tanulói házirendet igyekszik betartani, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, és ezek is kismértékűek.  Nincs igazolatlan mulasztása.  Fegyelmi fokozata legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztető. Változó:  Magatartásában több – kevésbé súlyos – fegyelmezési probléma adódik, többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen, önértékelése kialakulatlan, felelősségérzete rendszeretete ingadozó.  A közösség munkájában való részvétele hullámzó.  Társaival szemben időnként durva, goromba.  Két nap igazolatlan hiányzása van.  Legmagasabb fegyelmi fokozata osztályfőnöki intő. Rossz:  Fegyelmezetlen magatartásával árt a közösségnek, társainak rossz példát mutat.  A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja, a közösségi élet nem érdekli, a munkát inkább hátráltatja, mint segíti.  A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, társaival sokszor durva és goromba.  Több nap igazolatlan hiányzása van.  Legmagasabb fegyelmi fokozata igazgatói intő.

109

További magatartási problémák esetén az osztályfőnök a tanulóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. A felszerelés, üzenőfüzet vagy házi feladat hiányát, jelző bejegyzéseket a tanuló szorgalmának minősítésekor kell figyelembe venni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A fegyelmező intézkedések egy tanév időtartamára vonatkoznak.

A tanulók szorgalma A tanulók szorgalma lehet: példás, jó, változó, hanyag Példás:  Kötelességteljesítése kifogástalan, feladatit önállóan és megbízhatóan elvégzi.  Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban látja el.  A munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredmény elérésére törekszik.  Igyekszik a pontos, esztétikailag is tetszetős, hiánytalan munkavégzésre.  Felszerelése hiánytalan. Jó:  Iskolai munkáját, házi feladatait maradéktalanul elvégzi.  Munkájának esztétikuma kevésbé érdekli.  Képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik.  Órákon való aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szint alatt marad.  Munkában kevésbé kitartó, nem a tőle elvárható legjobb eredmény elérésére törekszik Változó:  Munkavégzésében ingadozások tapasztalhatók, a hanyag és jó munkák egymást váltogatják.  Gyakran dolgozik képességei alatt.  Feladatvégzés közben gyakran önállótlan szétszórt  Munkájának esztétikája gyakran igénytelen  Felszerelése hiányos, rendszeres figyelmeztetést igényel. Hanyag:  Képességeihez és körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz önmaga előrehaladása érdekében.  Gyakran elmulasztja kötelességeit, képességein alul dolgozik.  A munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan.  Munkái hanyagságról árulkodnak.  Kötelességtudata hiányzik, munkafegyelme rossz, felszerelése hiányos. A feltételek közül mindenesetben legalább háromnak kell teljesülnie a minősítés megszerzéséhez.

Az írásos fegyelmező intézkedéseket az osztálynapló feljegyzések rovatába dátummal ellátva be kell írni. A napközis csoportok havi értékelést tartanak. Értékelési hagyományaink, közé tartozik, hogy a legkiválóbb tanulókat – a nevelők javaslata és eredményeik alapján – közösség előtt dicséretben részesítjük. A legtöbb dicséretet kiérdemelt tanulók fényképeit dicsőségtáblán helyezzük el. Tanulóink jutalmazása és büntetése a Házirendben van leszabályozva. A jutalmak formái: könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: - kiemelkedő tanulmányi eredmény - példamutató szorgalom - hiányzásmentes tanév - versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel - az iskola érdekében végzett tevékenység - kiemelkedő sporttevékenység 110

A tanulók jutalmazása –

városi-, területi-, körzeti-, megyei-, országos-, nemzetközi szaktantárgyi és művészeti versenyeken elért helyezésekért (iskolai és egyesületi keretekben elért eredmények is), – az osztályfőnökök, szaktanárok, napközi vezetők javaslatai alapján a tanuló egyéb, például közösségi munkájáért. A tanulók kimagasló eredményeik alapján igazgatói- vagy tantestületi dicséretben részesülhetnek. Amennyiben a tanuló iskolán kívüli közösség színeiben ér el kimagasló eredményt, vagy más okból (pl. közösségi munka, tartósan kimagasló tanulmányi eredmény és szorgalom, kiemelkedő napközis munka, három osztályfőnöki dicséret, …), kapja az elismerést, ennek felvezetését az osztályfőnök (esetleg szaktanár) tegye meg. Fontos, hogy a tanulók tájékoztassák rendszeresen osztályfőnökeiket, szaktanáraikat eredményeikről, sikereikről (emléklapok, oklevelek bemutatásával). Az osztályfőnökök feladata, hogy a kapott dicséreteket rendszeresen vezessék a naplóba. A kitöltött tantárgy eredmények táblázatokat a helyi munkaközösség-vezetőknek el kell juttatni összesítésre. Egyúttal másolatot kérünk az eredménytáblázat összesítőjének mindig csak a legújabb eredményekről. A kitöltött versenyeredmény táblázatok alapján, ami a munkaközösség-vezetőkhöz érkezik, az eredménytáblázat összesítője tölt ki dicséret lapokat az ellenőrzőkbe, amit eljuttat az osztályfőnökökhöz. Az ellenőrzőbe beragasztott dicséreteket egyidejűleg a naplóba is be kell írni! A szereplésekért, közösségi munkáért az osztályfőnökök, szaktanárok töltik ki a dicséreteket. A jutalmazás formái: - szaktanári, tanítói dicséret SZD - osztályfőnöki dicséret OD - igazgatói dicséret ID - tantestületi dicséret TD Példás közösségi munkáért Kiemelkedő közösségi munkáért szaktanár és osztályfőnök is adhat A 5. osztályfőnöki dicséret után Iskolai versenyen 1-2-3. helyezés részt vett (szaktanár írja be) Városi, városkörnyéki 1-3. helyezés versenyen 4-10. helyezés részt vett (szaktanár írja be) nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, elismerésben részesült Megyei, területi versenyen 1-10. hely részt vett nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, elismerésben részesült Országos, nemzetközi 1-20. hely versenyen 21-30. hely részt vett nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, elismerésben részesült Iskolai-, városi rendezvényeken, ünnepségeken való 111

SZD

OD OD

SZD

OD

ID

TD

ID OD SZD ID OD SZD ID ID OD ID TD ID OD TD OD

fellépésért (kórus, zenekar, művészeti csoport, …) Megjegyzés:  Az eredményeket 2 héten belül kérjük elküldeni a kiadott táblázatban. (táblázat a honlapról letölthető)  Felfutó levelező versenyeknél csak akkor jutalmazható a tanuló, ha a versenysorozat behívásos személyes versenyzéssel zárul. Az ott elért eredménye határozza meg a jutalmazás fokát.  Szaktanár:= tantárgyakat tanítók, napközis nevelők  Különleges esetekben a jutalmazás mértékéről az igazgató dönt. Iskolán kívüli eredmények elismeréseként igazgatói vagy tantestületi gratulációt kaphat a tanuló.

A tanulók büntetése A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál általában a fokozatosság elvének kell érvényesülnie, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanulóval szemben az alábbi fegyelmező intézkedések hozhatók: - szóbeli figyelmeztetés; - írásbeli osztályfőnöki és igazgatói intések. A szóbeli figyelmeztetés lehet: - ügyeletes tanári: tanítás előtti vagy óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt - szaktanári: felszerelés hiánya, házi feladat többszöri hiánya, a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, az órákon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt - osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség-szegése és a házirend enyhébb megsértése, az első igazolatlan mulasztás miatt Írásbeli figyelmeztetés Amennyiben a szóbeli figyelmeztetések nem vezetnek eredményre, vagy a vétség súlya olyan, írásbeli figyelmeztetéssel kell élni. Ennek fokozatai: - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. (Ktv. 76, 77. §) A fegyelmi büntetés nevelőtestületi határozat alapján lehet: - megrovás; - szigorú megrovás; - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

112

A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével –, a tanulót és szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. A fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni.

Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése A sajátos nevelési igényű tanulóknak integrált ellátása folyik, az ellenőrzési, értékelési, ill. minősítési eljárás megegyezik az előzőekben leírtakkal. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulóinknál bizonyos esetekben az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása indokolt. Amennyiben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi: - szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett; - tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre; - tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. - A tantárgyi minősítés alól mentesített tanuló esetében szöveges értékelés tartalmazza, hogy a szakvéleményben javasolt fejlesztés hogyan valósult meg. Az integrálódó modulok 1-1 osztályzattal értékelődnek, amit bekarikázva jelölünk, majd a naplóban, ez egy tantárgyi jegynek felel meg, s a továbbhaladásban, mint egy jegy számít be. A modulokat kötelező tantárgyi rendszerben oktatjuk (óratervben foglaltak szerint), ezért az értékelésük és minősítésük megegyezik a többi tantárgyéval.

Az írásbeli beszámoltatás formái, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Az írásbeli számonkérés fajtái: Írásbeli felelet: röpdolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékűeknek számítanak. Írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka (munkafüzetben, füzetben) Értékelés módját a pedagógus határozza meg. Témazáró dolgozat: feladatait a szaktanár állítja össze, vagy központi feladatlapot használ. A naplóba piros színnel írjuk be. Az átlag számításánál két osztályzatnak felel meg. Házi feladat: jellegét tekintve elmélyíti, illetve gyakoroltatja az órán tanultakat. Az írásbeli beszámoltatásra minden írni tudó tanuló, aki a rendszer tagja, kötelezhető. Egyes esetekben, ha a tanuló akadályoztatva van, segítséggel vehet részt rajta (teszt lap).

Az írásbeli feleletek értékelése alsó tagozaton Az írásbeli beszámoltatás a tanulók ellenőrzésének, értékelésének szerves részét képezi. Célunk, hogy: - az írásbeli beszámoltatás járuljon hozzá a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, - alakítsa önértékelő képességüket, - legyen tervszerű, rendszeres, - a mért tanulói teljesítmények ismeretében valósuljon meg a hiányosságok pótlása, a továbbhaladás útjának és a fejlesztés lehetőségeinek kidolgozása. Formái: - Év eleji felmérő dolgozat: az előző tanévben elsajátított ismereteket, készségeket 113

Félévi felmérő dolgozat: az előző időszakban elsajátított ismereteket Év végi felmérő dolgozat: a kialakított készségeket méri Témazáró dolgozat: az adott témakörben tanult ismeretek azok, alkalmazásának mérését szolgálja - Részösszefoglaló számonkérés: a témakör egy részének ismeretanyagát ellenőrzi - Írásbeli felelet: az előző 1-2 tanítási óra anyagát kéri számon - Tanórai önálló írásbeli munka - Óra eleji tájékozódó jellegű írásbeli számonkérés - Otthoni gyűjtőmunka és önálló feladatmegoldás - Az írásbeli beszámolók lehetnek központilag kidolgozottak vagy a nevelő által készítettek - Megvalósíthatók teszt vagy esszé formájában Rendje: Az írásbeli beszámoltatás tervszerűen, folyamatosan történik. Törekszünk arra, hogy fejlesztő jellegű, változatos, sokoldalú, objektív legyen. Felmérő és témazáró dolgozatok írására a tanmenetben tervezetteknek megfelelően kerül sor. Felmérő és témazáró dolgozatok esetében legkésőbb a beszámoltatás előtt 2 tanítási órával közöljük a tanulókkal a dolgozatírás időpontját, megadjuk a felkészüléshez szükséges információkat. Részösszefoglaló dolgozat írását az előző órán jelezzük. Írásbeli feleletre előzetes bejelentés nélkül is sor kerülhet. Az otthoni gyűjtőmunkát pontos, egyértelmű feladat meghatározásokkal készítjük elő. A dolgozatokat a nevelő 2 héten belül kijavítja, értékeli. A tanulók a kijavított és kézhez kapott írásbeli munkákban lévő hibákat nevelői segítséggel korrigálják. A dolgozatírást követő javítás, megbeszélés során a nevelő útmutatást ad a hiányosságok pótlásához. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók írásbeli munkáit a szülők is megtekinthessék (haza küldve vagy fogadóórán). Korlátai: A tanulók túlterhelésének megakadályozása érdekében egy tanítási napon 1 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók. 2-nél több írásbeli számonkérést, nem tervezhetünk egy tanítási napra. A dolgozatok írásának időpontjával kapcsolatban az egy osztályban tanító pedagógusok működjenek együtt, figyelembe véve a tanulók jelzéseit is. Az osztálynaplóban a nevelők bejelölik a dolgozatírás időpontját, annak megnevezését (formáját), így az a tanulók számára is követhetővé válik, valamint betartható a korlátozó intézkedés. Az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli számonkérés előnyei, szerepe: - objektív, - követhető, - dokumentálható, - áttekinthető, - egyértelmű, - fejlesztő, mert önálló munkára épít, - biztosítja a korrekció lehetőségét. Az írásbeli számonkérések mellett törekszünk a szóbeli számonkérések megfelelő számára is (fele- fele arány). Írásbeli számonkérés súlya: a felmérések, témazárók, a félévi és év végi osztályzat, valamint a szöveges értékelés kialakításánál 2 jegynek számítanak, a résztémakörök és írásbeli feleletek egy jegyként számíthatók be. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A házi feladat a tanítási órán elsajátított ismeretek, készségek otthoni gyakorlását, bevésését, alkalmazását szolgálja. Lehetőséget ad a tanulónak az egyéni tanulási stílus és egyéni munkatempó kialakítására. A körültekintően megválasztott házi feladat segítségével a tanuló fokozatosan válik az ismeretszerzésben és alkalmazásban önállóvá és eredményessé. Az egyéni tanulási stíluson túl kialakítja az önellenőrzés és önértékelés képességét. -

114

Szóbeli és írásbeli házi feladatok elvei  eredményessége szempontjából szükséges az órán a megfelelő előkészítés, a kijelölt feladatok értelmezése,  a mindennapi tananyagon alapuljon, egyértelmű, önállóan megoldható legyen,  a ténye a füzetben vagy a leckekönyvben rögzítésre kerüljön,  az egységes feladatkijelölésnél az osztály átlagszintjét vesszük figyelembe, de lehetőség van képesség szerint differenciált feladatok adására is,  a szóbeli és írásbeli feladatok helyes aránya lényeges. Alapfokú művészetoktatás A teljesítendő és elvárható követelmények tartalmát mélységét az egyes szakaszok végére kell tervezni, figyelembe véve az egyéni fejlődési különbségek gyorsabb ill. lassúbb tanulási tempó adta korlátokat. Az ellenőrzés és értékelés folyamatának alapjait is a két szakasz végére elérendő követelmények határozzák meg. A tanulók évente két alkalommal félévkor és tanév végén, vizsgán vesznek részt, ill. vizsgamunkát (képzőművészet) készítenek. A vizsga lehet zártkörű (zeneművészet) és nyilvános (táncművészet). Az előképző osztályaiban a tanulók évi munkájuk és az összefoglaló órán illetve a beszámolón nyújtott teljesítménye alapján:  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt  Megfelelt  Nem felelt meg minősítést kap. Az alapfok és a továbbképző évfolyamain a növendékek előmenetelének értékelése a havi érdemjegyeken kívül évi két alkalommal történik. A félévi osztályzatokat a főtárgy tanára, az év végi osztályzatokat a főtárgy tanára javaslata alapján az egész évi munka figyelembevételével a vizsgabizottság állapítja meg. Értékelése: jeles, jó, változó, közepes, elégséges.  Jeles az a tanuló, aki az adott tanszakon meghatározott tantervi követelményeket 100%-ig elsajátította, megfelelő technikákat magas szinten alkalmazza.  Jó az a tanuló, aki az adott tanszakon a tantervi követelmények 75 %-át elsajátította megfelelő technikai szintet, alkalmazza.  Közepes az a tanuló, aki az adott tanszak tantervi követelményeinek 50%-át elsajátította s mindent megfelelő szinten ad elő.  Elégséges az a tanuló, aki a tantárgyi követelményt minimálisan elsajátította, technikailag elfogadhatóaz előadása, teljesítménye. Felsőbb évfolyamba az a tanuló bocsátható, aki megfelel évfolyama minimális követelményeinek, valamint a főtárgyból és a kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett. Ha bármilyen elfogadható ok miatt a növendék a beszámolón nem vett részt, osztályzatát évi munkája alapján a főtárgy tanára állapítja meg. A tanuló szorgalmának értékelése minden esetben a főtárgy tanár feladata, a menete megegyezik az iskola erre vonatkozó rendjével. Versenyeredmények Jutalmazható a tanuló: - versenyen, pályázatokon való – egyéni és csapat – eredményes szereplésért, - kiemelkedő teljesítményért, - iskolán kívüli tevékenységért. A jutalmazás formáit és az odaítélhetőséget a tanulók jutalmazása című táblázat tartalmazza. Az iskolán kívül elért eredmény regisztrálása az osztályfőnök feladata. Egyéb dokumentáció: napló, tájékoztató füzet. 115

A napközis, felkészüléshez előírt meghatározásának elvei, korlátai

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

A napközi vezető feladata, hogy a ránk bízott gyerekek mindegyikével egyformán törődjünk, mintegy második otthont adva nekik. Úgy kell gyerekeinket ellenőrizni és segíteni a tanulásukban, hogy magukból a lehető legjobb eredményeket hozzák ki. Egyre nagyobb önállóságra kell a csoportoknak szert tenniük a tanulás minden területén. Nagyon fontos a jó irányítás, a jó szervezés az egyre több munka elvégzése miatt, s ezért nagyon oda kell figyelni a jó időbeosztásra is. Mivel tanulóink jelentős része a napköziből megy el a zene, sport, tánc, hittan, rajz, balett szakkörökre, így a nevelőnek kell gondoskodnia ezeknek a gyerekeknek a segítéséről, ellenőrzéséről. Nekik ugyanis kevesebb idejük marad mind a tanulásra, mind a játékra. A nevelőnek kell odafigyelnie arra, hogy időben ott legyenek a foglalkozásokon, s hogy időben legyenek kész a leckéikkel. Ezek a szakkörök, a benne elért sikerek újabb eredményekre sarkallják tanulóinkat. Tanulószoba: (szervezése vegyes): 7. ill. 8. osztályos tanulókból áll. A tanulás szervezése differenciált, a gyerekek főleg tanulópáros rendszerben dolgoznak: - önállóan tanulóknál: azonos képességek függetlenül, melyik osztályba jár, - irányításra, segítségre szorulóknál: gyenge és kevésbé gyenge tanuló, de azonos osztály, - állandó segítségre szorulóknál: azonos képesség, azonos osztály, állandó tanári segítség. A tanulás hatékonyságának növelésében jelentős szerepet kap a tanulók közötti különbségek (életkor, szociális helyzet, motiváltság, akarat, egyéni képességek) ismerete alapján az „egyénre szabott” segítségnyújtás, a szülőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való állandó kapcsolattartása. Iskolánkban évfolyamonként más és más időpontban történik a tanulás és uzsonna ideje. A differenciálás feladata, hogy a csoporton belül lévő, de különböző fejlettségi szintű tanulókat a tanulás ideje alatt a képességüknek megfelelő feladattal lássuk el. Ezért az „üzenő” mellett elengedhetetlenül szükséges a gyakorló füzet. Jól bevált benne az írás, matematika, idegen szavak gyakorlása mellett, a tartalom leírása, rajzzal való ábrázolása, a történelem és környezet kérdéseinek megválaszolása, valamint egyéb gyakorlások, pl.: szabályok leírása. - Az önállóan tanulók (Azok a tanulók, akik szinte segítség nélkül, önállóan tanulnak) egymás mellett ülnek, vagy éppen a gyengébbeket segítik (tanulópár), - az iskolai feladaton kívül valami plusz feladatot is kapnak, ami lehet egyénre szabott, esetleg közös feladat, a tanuló által kért, stb. A kevésbé önállóan tanuló gyerekek már rendszeresen kérik a segítséget a leckéik elkészítése közben, ha egy-egy feladatnál megakadnak. A másnapra való felkészülésre elég, de a gyakorlásra egyre ritkábban marad idejük. Pedig – gyakorlat teszi a mestert – tartja a közmondás. S nekünk is mindent meg kell tennünk, hogy a lehető legtöbbet gyakoroljanak, hogy egyre önállóbbakká váljanak. Az állandó segítségre szorulókkal kell a napközis nevelőnek a legszorosabb kontaktust tartania. Jó, ha egy asztalnál/padnál foglalnak helyet, vagy közvetlen a tanári asztal közelében, esetleg egyedül ülnek. Csak így lehet folyamatosan figyelemmel követni őket, a többiek zavarása nélkül segíteni a munkájukban.

Nevelési célkitűzés Az iskolai ismeretek megszilárdítása, és a tanulókkal fokozatosan elsajátítani a képességükhöz megfelelő legeredményesebb tanulási módszereket. Az önálló tanuláshoz szükséges készségek és képességek, az ambíció, az igényszint emelése, fejlesztése. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának folyamata Jelölések: E=egyéni P=páros Cs= csoportos S= tanári segítség F = frontális

116

Tevékenység Bevezetés a tanulmányi munkába

Tanulás előkészítése

Tanulás I., „csendes” (Tanulás és írásbeli feladatok elkészítése)

Feladat Tájékozódni  a délelőtti órák eseményeiről  a házi feladatok tantárgyak szerinti mennyiségéről, jellegéről (írásbeli, szóbeli) Objektív feltételek megteremtése  kellemes tanulóhely kialakítása  A tanuláshoz szükséges eszközök biztosítása aznapra és másnapra, megfelelő külalakkal (áttekinthetőség, esztétika) Szubjektív feltételek megerősítése  A figyelem koncentrálásának növelése, a munka hatékonyságának elérése  Érdeklődés felkeltése, ébrentartása Tudatos tervezésre, szervezésre szoktatás:  Egyéni sorrend kialakítása 1. Könnyű-nehéz 2. Szóbeli-írásbeli 3. Tárgyak nehézségi foka szerint  Időtervezés maximális időkihasználással, saját tempó figyelembevételével 1. Írásbeli feladat elkészítéséhez  Ismétléssel feleleveníteni a továbblépéshez nélkülözhetetlen ismereteket  Igényszint növelése, helyességre, esztétikus munkára törekvés 2. Szóbeli tanuláshoz  a tanulás technikájának elsajátíttatása  Gondolkodva tanulás, összefüggések keresése  szótár, lexikon helyes használatának megtanítása  szókincs, kifejezőkészség javítása  választékos beszédre való törekvés, érthető fogalmazás 3. Az önművelési igény felkeltése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés 4. Megfelelő munkatempó kialakítása, fokozása

Módszer Beszélgetés Napló, ellenőrző, leckefüzet megnézése E, P, Cs 

Füzetek, tankönyvek órarend szerinti előkészítése.  Ellenőrzése  Megbeszélés  Helyes testtartást és légzést segítő gyakorlatok  Relaxációs gyakorlatok  Koncentrációs gyakorlatok  Írást előkészítő gyakorlatok  Megbeszélés  Értékelés  Tapasztalatszerzés  Óra használata F, E   

     

Tankönyv, órán írt vázlat, kézikönyv, szótár használata Tollbamondás, másolás Folyamatos megfigyeléssel kiválasztani és fejleszteni Felidézés Lényegkiemelés Vázlatpontok írása Új szavak, kifejezések kikeresése szótárból, lexikonból Csendes és hangos olvasás

Differenciált foglalkoztatás  Iskolai és városi könyvtár látogatása E, P, Cs, S, F 117

Tanulás II. (Ellenőrzés, értékelés)

Ellenőrzés  Az önellenőrzés lehetőségeinek és fontosságának megismertetése  Logikus, tömör tartalom felmondásra törekvés Értékelés  A teljesítményre való pozitív reagálás alkalmazása, fontossága

   

Ismétlés Tartalomírás Felmondás próbák A megtanultak kikérdezése  Gyakorlás  Mosoly, dicséret, apró gesztus  Egyéb jutalmazás E, P, Cs, S A cél elérése érdekében folyamatos kapcsolattartás a szaktanárokkal és a szülőkkel.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által készített „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” c. kiadvány alapján végezzük. A tanulók fizikai állapotának, fizikai képességeinek fejlődését rendszeresen végzett felmérésekkel ellenőrizzük, vizsgájuk. Évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) mérjük: I. Próbák az aerob állóképesség méréséhez 1. Cooper-teszt – az aerob, hosszú távú állóképesség műszer nélkül mérésének, ellenőrzésének egyik világszerte elfogadott módszere. C: H. Cooper a teszt megalkotásakor a futóteljesítményeket a spiroergometriás vizsgálat közben mért oxigénfogyasztással összehasonlítva (r=0.9) korrelációs együtthatót talált, ami nagyon szoros összefüggést jelent. (Spiroergometria=vizsgálóeljárás a szív, a keringés, a légzőrendszer, valamint az anyagcsereműködések színvonalának megállapítására, és ebből következtetve az egészség a teljesítőképesség megítélésére.) A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással, úszással, kerékpározással. A 12 perc alatt megtett méterek számából – a táblázatok segítségével – mindenki egyszerűen kiszámolhatja, hogy a pillanatnyi aerob teljesítőképességért mennyi pontszámot kap. A futóteszt végrehajtásához sík, lemért terep szükséges. Ideális az atlétikai futópálya, a gyepes pálya az erdei utak, de megfelelő bárhol kimért sík terep, pl. a járda is. Az értékelés megkönnyítéséhez célszerű 20 méterenként megjelölni a pályát. A legcélszerűbb közel azonos intenzitással végigfutni a 12 percet. Jó, ha a próbázót a teszt végrehajtása közben folyamatosan tájékoztatjuk, hogy mennyi idő telt már el a 12 percből, ill. hány perc van még hátra a teszt végrehajtásának befejezéséig. Az aerob teljesítőképesség vizsgálatakor a hosszú távú állóképesség mérésére alkalmazott próbában elért teljesítményt akkor tudjuk legpontosabban értékelni, ha a próba elvégzését összekötjük pulzusméréssel. A pulzusmegmérése nagyon egyszerű feladat, de a próbázók (nemcsak a gyermekek) csak néhány alkalommal elvégzett mérés és közös értékelés után szerzik meg azt a tapasztalatot, amikor a próbában elért teljesítmény (itt a 12 perc alatt megtett méterek száma) és a pulzus megnyugvás értékeinek ismerete további támpontot adnak ahhoz, ki-ki saját maga is megbízhatóan megbecsülhesse a pillanatnyi aerob teljesítőképességét. A mért pulzusértékekkel csak akkor korrigáljuk a Cooper-tesztben elért teljesítményt, ha biztosak vagyunk abban, hogy a mért pulzusértékek valósak. (A pillanatnyi aerob teljesítőképesség megismerése nélkülözhetetlen kiindulópontja az egészség megőrzéséhez szükséges, élettanilag hatásos optimális idejű és intenzitású napi, heti… egyénre szabott edzésadag kialakításának.) A pulzus adatait pulzusszám/perc formában fejezzük ki. Az egyén pillanatnyi aerob állóképességének mérésekor minden ellenőrzés alkalmával jegyezzük fel a percenkénti pulzusszámot: a futás megkezdése előtt (terhelés előtti pulzusszám), a futás befejezése után (terhelés utáni pulzusszámok) az első az ötödik és a tizedik percben. A 12 perc alatt megtett méterek száma és a mért pulzusértékek a célpulzusnak megfelelő tempó kialakítását segítik. A Cooper teszt befejezése után az első percben mért pulzus érték megmutatja, hogy elértük-e a kívánatos munkapulzust. (Munkapulzusnak a mozgást követő 15 mp-en belül számolt 10 mp-es 118

pulzusszám 6-szorosát, a 15 mp-es pulzusszám 4-szeresét, vagy a 20 mp-en belül számolt pulzusszám háromszorosát +10%-át tekinthetjük.) II. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll. (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A mozgásban résztvevő főbb izmok Nagyon komplex mozgás, szinte minden izom dolgozik. 1. fázis: elrugaszkodás négyfejű combizom; combhajlítók: félig inas, félig hártyás, kétfejű combizom; háromfejű lábszárizom. A mozgásban résztvevő egyéb izmok: nagy mellizom, mély hátizom, hasizmok, nagy farizom. 2. fázis: légmunka delta izom; csuklyás izom; elülső fűrészizom; nagy farizom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom; háromfejű lábszár izom. 3. fázis: talajfogás combhajlítók: félig inas, félig hártyás, kétfejű combizom; nagy farizom; háromfejű lábszár izom; négyfejű combizom. III. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: nők 1.5 perc, férfiak 3 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar alátámasztási felületre merőleges. Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást – és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás – és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. Vigyázat! Amint az ágyéki gerincszakasz (a törzs) egyenes feszes tartása megszűnik (=a has lesüllyed), a gyakorlatot azonnal abba kell hagyatni, mert ekkor az ágyéki gerincet károsító nyíró erők lépnek fel! A mozgásban résztvevő főbb izmok nagy mellizom; nagy farizmok; háromfejű karizom; delta izom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom. A hátizmok erő-állóképességének mérése Hason-fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: 119

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs – és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Vigyázat! A farizom és a hasizom egyidejű megfeszítése a gyakorlat során végig feltétlenül megtartandó, ellenkező esetben az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A gyakorlat során a lábakat azért nem szabad leszorítani, mert a hosszú emelőkar miatt az ágyéki gerincszakaszon – izomgyengeség esetén pedig feljebb is – a gerincet károsító nyíró erők lépnek fel. A mozgásban résztevő főbb izmok mélyhátizmok: hosszú hátizom, külsőoldali csípő-bordaizom; kis- és nagy rombuszizom; csuklyás izom (főleg a középső része); nagy farizom; elülső fűrészizom. Hosszú erőkarral erőteljesebb a trapézizom alsó és a mélyhátizmok ágyéki szakaszának munkája. IV. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Vigyázat! Ha a gerincszakaszokat nem lassan, fokozatosan emeljük el és engedjük vissza, vagy ha a lábakat külső erő szorítja le (pl. társ), akkor az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A mozgásban résztvevő főbb izmok Főként az egyenes hasizom felső szakasza dolgozik, de a többi hasizom is besegít. Hasizom: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom. A Hungarofit teszt-rendszer pontértékelései Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékelése 7-19 éves korig: 1+6 motorikus próba elvégzése esetén Az egyén általános fizikai teherbíró-képességét legpontosabban 1+6 motorikus próbarendszerrel lehet mérni. E módszer alkalmazásakor az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez az általános testi erő méréséhez javasolt hét próba közül – a végső pontértékeléshez csak a 120

tetszőlegesen megválasztott – hat próbán elért teljesítményt kell figyelembe venni. Ekkor az erőt, - erőállóképességet mérő motorikus próbák kategóriánként nem 2 pontot, hanem 1,5 pontot érnek és táblázatokban szereplő pontértékeket ennek megfelelően át kell alakítani. Cooper-teszt pontértékei: kategóriánként 7,0 pont, maximum 77,0 pont Az erőt, erőállóképességet mérő próbák pontértéke: kategóriánként 1,5 pont, maximum 10,5 pont A Cooper-tesztben megszerezhető maximális pontszám: 77,0 pont Az erőt, erőállóképességet mérő – hat – próbákban megszerezhető maximális pontszám: 63,0 pont Az elérhető maximális pontszám (77+6x10,5) összesen: 140,0 pont Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékelése 7-19 éves korig 1+4 motorikus próba elvégzése esetében. A vizsgálati módszer további egyszerűsítése érdekében elvégzett korrelációs számítások, arra engedtek következtetni, hogy végszükség esetén, az általános testi erőt csak négy, egymástól független motorikus próbával mérjük. A teljes próbarendszer elvégzésekor az elért teljesítmény értékelésekor az 1+6 és az 1+4 vizsgálati módszer pontértékei között a végső minősítésnél mindössze 3-5 pontérték különbség mutatkozik. Cooper-teszt pontértékei kategóriánként 7,0 pont, maximum 77,0 pont Helyből távolugrás páros lábbal pontértékei: kategóriánként 3,0 pont, maximum 21,0 pont Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel pontértékei: kategóriánként 2,0 pont, maximum 14,0 pont Hasonfekvésből törzsemelés: kategóriánként 2,0 pont, maximum 14,0 pont Az elérhető maximális pontszám: 77 +21+(3x14)=14 pont A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében ki-ki saját maga minősítheti az általános fizikai teherbíró-képességét. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése 0 - 20,5 pontig igen gyenge 21 - 40,5 pontig gyenge 41 - 60,5 pontig elfogadható 61 - 80,5 pontig közepes 81 - 100 pontig jó 101 - 120,5 pontig kiváló 121 - 140,0 pontig extra Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? Az „igen gyenge”, „gyenge” és az „elfogadható” minősítés arra figyelmeztet mindenkit, hogy az egészségi állapota javítása/megtartása, az egészség szempontjából hátrányos helyzetének megszüntetése érdekében több rendszeresen végzett testedzésre van szüksége. Célja kell legyen, hogy – egyénre szabott edzésterv szerint – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos, szisztematikus fejlesztésével az általános fizikai teherbíróképességet 1-3 év alatt legalább „közepes” szintre felfejlessze, majd a későbbi életük folyamán ezt az állapotot megtartsa. Akik „közepes” minősítést érnek el, arra törekedjenek, hogy egészségi állapotuk megszilárdítása érdekében legalább annyi testedzést végezzenek rendszeresen, amennyi elegendő ahhoz, hogy a kondicionális állapotukban ne következzen be romlás, ill. ha néhány próbákban elért eredményük nagyfokú hiányosságra utal, minél előbb próbálják a feltárt hiányosságukat felszámolni. Az eddigi vizsgálódásaink arra engednek következtetni, hogy a „jó” minősítést elérő, vagy nagyon jó – testi, biológiai és fiziológiai – adottságot örököltek, vagy életük korábbi és jelenlegi szakaszában is, ha nem versenyszerűen, de rendszeresen heti 3-6 órán át nagyintenzitású testedzést végeznek. 121

A „kiváló” és az „extra” legfőképpen azok a sportolók, élsportolók szerzik meg, akik alkalmasak a magas szintű sportág specifikus terhelésre, mert nem csak igen jó adottságokat örököltek, hanem több éven át igen magas szinten sportoltak, s a komoly sportolói múlt mellett jelenleg is rendszeresen kb. heti 8-10 órát nagy intenzitással edzenek, versenyeznek valamilyen sportágban. Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy kortól függetlenül, azok az egyének, akik szervi elváltozással még nem rendelkeznek akik hozzákezdenek heti kb. 5-7 óra (a kornak és nemnek megfelelő) egyénre szabott optimális idejű és intenzitású mozgásos tevékenység végzésével a rendszeres testedzéshez, még ha igen kedvezőtlen adottságokat örököltek is, a fizikai fitness szintjüket – egy-négy év alatt – minimálisan a közepes szintig fel tudják fejleszteni. Ahhoz, hogy a szívet és a vérkeringési rendszert eredményesen tudjuk fejleszteni, edzeni, ügyelnünk kell: - az edzés mennyiségére (heti 5-7 óra, 3-4 alkalomra elosztva), - az edzés intenzitására (a munka- ill. a maximális pulzusszám elérésére), - a rendszerességre, - a mozgásos tevékenység szórakoztató, örömet szerző jellegének megtartására. Általános vizsgálati szempontok, és a módszerek gyakorlati hasznossága A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal  a vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni,  az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik,  a motorikus próbákat jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani,  valamennyi próbát sportöltözetben célszerű elvégezni.

122

A logopédiai ellátás Jogszabályi meghatározás: 1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról 35. § (5) „A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.” Intézetünk tagjai szakmai tevékenységük során gyógypedagógusként, logopédusként tudatosan elkötelezettek, ismerik és betartják szakmai felelősségük köreit és határait, tiszteletben tartják kezeltjeik emberi méltóságát. Az esetleg létrejövő kötődést vagy a terápiás helyzetből adódó függőséget semmiféle előny megszerzésére nem használják fel. Titoktartási kötelezettségük van mindazon információkra, amelyeket a kezelttől, vagy a kezeltről szereznek írásban, szóban. A logopédiai fejlesztés célja: -

a nyelvi elmaradás korrekciója: a beszédészlelés, a beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése; a környezet megismerése: az analizáló, szintetizáló, lényegkiemelő készségek fejlesztése; nyelvtani szabályok kialakítása, tudatosítása; a verbális és nonverbális kommunikáció, valamint önkifejezés mozgásba ágyazott fejlesztése; a zene emocionális hatásán keresztül az önszemélyiség ritmusos harmonizálása, az önkifejező készség és kreativitás fejlesztése; a kialakult beszédhiba javítása, az aktív, passzív szókincs bővítése és a grammatikailag helyes kifejező, összefüggő beszéd tanítása; segítse elő a gyermek önmegismerését, önmagáról alkotott képének felépítését; az alapkultúrtechnikák elsajátítását megalapozó vizuális, megfigyelő és elemző készség fejlesztése; A beszédhibás, részképesség-zavarral küzdő gyermeket képessé tegye a beszéd, olvasás, írás eszközszintű használatára.

A logopédiai fejlesztés feladata A fejlesztés elsődleges feladata a képesség- és személyiségfejlesztés, nem feladatunk a korrepetálás. Elvünk, hogy elsődlegesen nem a tüneteket, hanem az okot (beszédszervi ügyetlenség, hallásfigyelem gyengeség, beszédészlelés- beszédmegértés zavar, szóritmus – érzékelési zavar, formaérzékelési zavar, téri tájékozódás zavara, grafomotoros ügyetlenség) kell megszüntetni. Amennyiben az okokat sikerül megszüntetni, vagy legalábbis enyhíteni, a tünetek (beszédhiba, írás- olvasászavar) is könnyebben megszüntethető, javítható. Ebből következő feladataink: - a gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyának, kapcsolatteremtési készségének elősegítése; - a megismerési vágy felkeltése; - összefüggések észrevetetése, az asszociációs képesség fejlesztése; - a kreativitás és absztraháló képesség fejlesztése; - a percepció fejlesztése; - beszédindítás; - az érzelmi feszültségek oldása; - a kommunikáció fejlesztése, újjáépítése; - interperszonális kapcsolatok fejlesztése; - nonverbális kifejezőeszközök fejlesztése; 123

-

a beszéd folytonosságának fejlesztése; a mozgás ritmikus összehangolása a beszéd verbális és nonverbális elemeivel; az artikulációs mozgások ügyesítése; hallási figyelem fejlesztése; a magyar nyelv normáinak megfelelő hangképzés kialakítása; a magyar nyelv grammatikai rendszerének készségszintre emelése; az összefüggő szöveges beszéltetés előkészítése; a testrészek tudatosítása; a téri helyzetek, viszonylatok észlelésének kialakítása; a bal-jobb irányok megkülönböztetése, a lateralitás fejlesztése; szem- kéz koordinációjának fejlesztése; az alakállandóság kialakítása; az alak-háttér felfogás fejlesztése; a vizuális megfigyelő- és elemző készség fejlesztése (vizuális memória, ritmus, időrendiség); vizuális helyzet, pozíció felismerése.

A fejlesztés alapelvei - olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, a speciális szükségleteket, az egyéni képességet; - egyéni, kiscsoportos formában történő fejlesztés a gyermek fejlődési ritmusához alkalmazkodó lépésekben; - a személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése; - a fokozatosság elvének szem előtt tartása korszerű ismeretek nyújtása, a képességek, készségek fejlesztése. Logopédiai szűrések, vizsgálatok - Minden tanév szeptemberében szűrővizsgálatokat végzünk az óvodák nagycsoportjaiban és az általános iskolák első osztályaiban. A szűrés elsősorban az artikulációs zavarok és a diszlexia veszélyeztetettség feltárására irányul. - A többi óvodai csoportban, iskolai évfolyamon - a szülő vagy az óvoda/iskola kérésére igény szerint folyamatosan végzünk vizsgálatokat, minden, a szakmánk körébe tartozó esetben, előjegyzés alapján. - Minden tanév januárjától – tanítói, szülői kérésre – az általános iskolák első évfolyamaiban a diszlexia-veszélyeztetettség vizsgálata folyik; - A szűrés és vizsgálat alapján - a logopédus javaslatára - a szülő beleegyezésével és kérésére a gyermek további részletes logopédiai vizsgálaton vehet részt. A vizsgálat eredményei alapján beszédhiba vagy részképesség-zavar, a szakértői bizottság vizsgálata alapján pedig beszédfogyatékosság állapítható meg; - A logopédus minden hozzáforduló gyermeket megvizsgál, a szülőt tanáccsal látja el; - A terápia folyamán szükség szerint folyamatdiagnózissal történik a gyermek státuszának megállapítása. Logopédiai felvétel - A logopédus a beszédhiba típusa és súlyossága, a gyermek életkora, a kezelés várható időtartama alapján állapítja meg a felvétel sorrendjét; - A fel nem vett gyermekeket előjegyzésbe veszi; - A „beszédhibája megszűnt”, „tünetmentes”, vagy „kimaradt” minősítéssel elbocsátott tanuló helyét az előjegyzési listáról tölti be; - A logopédus a gyermekeket a beszédhiba típusa, súlyossága és az életkor szerint lehetőleg homogén tanórai foglalkozási csoportokba osztja (létszám: 1-5 fő); A terápia adminisztrációja - A logopédus a gyermekek vizsgálatát vizsgálati űrlapokkal dokumentálja; 124

-

A vizsgálati órán, illetve az óvodai és iskolai beszédszűrésen megvizsgált beszédhibás gyermekeket a fogalmi naplóban tartja nyilván; A felvett beszédhibás gyermekek a munkanaplóba is bevezetésre kerülnek, a logopédus ebben a naplóban rögzíti a tanítási órán végzett beszédjavítás anyagát; A beszédhibás gyermekeket félévkor és év végén írásbeli minősítésben részesíti;

Beszédhibák, alkalmazott terápiák, minősítések Pöszeség A pöszeség a kiejtés tisztaságának zavara. Óvodás, illetve kisiskolás korban fordul elő leggyakrabban, az életkor előrehaladtával csökken az előfordulási aránya. Kezelésének javasolt időpontja a már betöltött 5. életév, illetve nagycsoportos óvodás kor. Diffúz pöszeség esetén ennél korábban is megkezdődhet a terápia. A logopédus kompetenciája annak eldöntése, hogy mikortól kezdi a terápiát az adott gyermekkel. Tünetei: - hanghelyettesítés: a gyermek az adott hangot más hanggal helyettesíti: Pl.: kakas-tatas, sajtszajt, róka-jóka; - hangtorzítás: a gyermek a hangot helytelenül, torzítva képezi, pl.: a sziszegő hangok esetében kidugja a nyelvét a fogsora között; - hangkihagyás: bizonyos hangokat nem ejt a gyermek, hó-ó, lapát-lapá, medve-meve. A hibás hangok száma szerint általános és részleges pöszeségről beszélhetünk. Az általános pöszék beszéde a környezet számára csaknem érthetetlen, általában 10-15 hangot érint, a mássalhangzók nagy részét és néhány magánhangzót is. Ebben az esetben a hibás beszéd a gyermek beiskolázását is akadályozhatja. A részleges pöszeség csak bizonyos hangokra, vagy hangcsoportokra vonatkozik. A leggyakoribb artikulációs hibák a sziszegők (sz, z, c, s, zs, cs) helytelen ejtése, valamint az „r” hang kiejtésének nehézsége. Ezen kívül előfordulhat zöngétlenítés (b-p, d-t, g-k), amelyet megnövekedett orrmandula, enyhébb hallássérülés is okozhat, de előfordulhat, hogy pusztán képzésbeli rendellenességről van szó. Gyakran fordul még elő a zárt orrhangzós képzés (m-b, nd), melynek hátterében leggyakrabban szintén az orrmandula, ill. allergia, gyakori náthás, hurutos megbetegedés áll. Ezért ilyenkor javasoljuk a gyermek hallásvizsgálatát, illetve fül-orrgégészeti vizsgálatát. Szabálytalan fogsor, harapási rendellenesség esetén fogászati vizsgálat is javasolt. Egyes gyermekeknél lenőtt nyelvfékkel is találkozunk, amely különösen az l, r hangok kialakítását akadályozza. Ilyen esetben szükség van a nyelvfék felmetszésére. Amikor a vizsgálatok nem mutatnak ki szervi eltéréseket, csak egyszerű működéses, vagy funkcionális pöszeségről beszélünk. A pöszeség hátterében mozgásos ügyetlenség is állhat. A pösze gyermekeknek gyakran darabos a mozgásuk, mackós a járásuk, ügyetlenül futnak, ugranak, nem tudnak összetett mozgássorokat végrehajtani. Nem jó a kézügyességük, nem, vagy nehezen képesek apró, finommozgások kivitelezésére, szem-kéz koordinációjuk összerendezésére, ilyen esetben a hangképzés javítását megelőzően, vagy ezzel párhuzamosan a nagymozgások fejlesztésére is szükség van. A pöszeség kialakulásában a környezet is szerepet játszhat. Amennyiben a gyermek pösze beszédét a család utánozza, vagy a szülők, testvér hangképzése is hibás és a gyermek ezt utánozza, nem alakulnak ki a gyermeknél a tiszta beszédhangok. Terápia Cél: A diszlália javításának célja, hogy a logopédus tiszta, a köznyelvi ejtésnormáknak megfelelő artikulációt alakítson ki, amely zavartalanul épül be a gyermek folyamatos, spontán hangos beszédébe. Feladatok: 125

Általános és részletes logopédiai vizsgálat, szükség esetén szakorvosi, illetve pszichológiai vizsgálatokra utalás, - A vizsgálati eredmények elemzése, az összefüggések értelmezése, ezek alapján az egyéni terápiás terv meghatározása, - Az egyes beszédhangok előkészítése, fejlesztése/kialakítása, rögzítése és automatizálása, a spontán folyamatos beszédszintig bezárólag, - A beszédhibával együtt járó esetleges nyelvi-grammatikai zavarok korrigálása, a beszéd általános fejlesztése, a diszlexia szempontjából veszélyeztetett gyermekeknél prevenciós munka. Tartalom Eljárások, gyakorlatok: - A mozgáskészség komplex fejlesztését szolgáló gyakorlatok, - A beszédhallás fejlesztése, az auditív emlékezet gyakorlatai (hangminőségek differenciálása, a felsoroltak utánzása), - A hallási megkülönböztető képesség fejlesztése. A hang jel funkciójának tudatosítása, - Fonémadifferenciálási gyakorlatok, - Vizuális, taktilis és kinesztéziás értékelési gyakorlatok (háttérképességek fejlesztése), - A beszédhangok fejlesztése, kialakítása (utánzás – indirekt – direkt módszer), - A kialakított hangok rögzítése (mozgáskoordinációt is bevonva)  izoláltan,  ciklikus sorokban,  „tiszta” hangkapcsolatokat tartalmazó szavakban,  szavakban: elején, végén, belül, és mássalhangzó-kapcsolatokban külön is gyakoroltatva. - A kialakított hang automatizálása (játékos tanulási szituációban)  mondatokban,  szövegben (mondóka, ének, vers, prózai szöveg),  spontán beszédben (kérdés-felelet, elbeszélés – jelen, múlt, jövő idősíkokban, társalgás különböző kommunikációs funkciókban, szituációs játékok),  aciklikus sorokban,  „tiszta” hangkapcsolatokat tartalmazó szavakban. -

Értékelés, minősítés: A diszlália javítására irányuló logopédiai munka eredményét a gyermek beszédének önmagához viszonyított javulásával értékeljük a következőképpen: Tünetmentes: a gyermek beszédhibája megszűnt, beszéde tiszta, érhető, nyelvtanilag is helyes a spontán beszédben is. Lényegesen javult: a kijavítandó hangok 80-90 %-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag helyes. Spontán beszédben még fejlődnie kell. Részben javult: a kijavítandó hangok 40-50 %-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag még javítandó. Spontán beszédben még nem használja a kialakított és rögzített hangokat. Keveset javult: a kijavítandó hangok 20-30 %-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag még javítandó. Spontán beszédben még nem használja a kialakított és rögzített hangokat. Nem javult: a gyermek beszédében a felvételi szinthez képest nincs számottevő, értékelhető pozitív változás. Eszközök: - munkafüzetek, füzet, tükör, a logopédiai táska képanyaga, lottók, memóriák a fejlesztendő hangokra, eseményképek, szívószál, gyertya, buborékfújó, színes pálcikák, korongok, magnó, kazetták.

126

Megkésett beszédfejlődés Megkésett beszédfejlődésről akkor beszélünk, ha a gyermek beszédfejlődése három éves kor után indul meg a központi idegrendszer és a hallás épsége ellenére. Hátterében örökletesség, szülési sérülés, az idegrendszer érésének késése és negatív környezeti hatások húzódhatnak meg. Az esetek nagy részében a beszéd megindulásakor súlyos kifejezésbeli nehézségek mutatkoznak. Általában jó passzív szókincs, beszédértés mellett fejletlen aktív szókincs jellemzi őket. Értelmi szintjük, gondolkodásuk, figyelmük, emlékezetük, környezethez való alkalmazkodásuk életkoruknak megfelelő. Egyes kivételes esetekben a gyermek hosszú hallgatás után hirtelen életkorának megfelelő színvonalon kezd el beszélni. Tünetei: - csökkent beszédkészség már a gagyogás időszakában; - kevesebb hangot hallat és nem figyel eléggé a környezet hangjaira; - még 3 éves kor körül sem kezd el beszélni; - megreked a beszédfejlődés 4-5 éves korban, csak a közvetlen környezetében élők nevére (papa, mama), illetve állatok nevére, igen-nem szavakra korlátozódik; - szócsonkításokkal, szótöredékekkel, hangutánzó szavakkal, dajkaszavakkal fejezi ki magát: maci-ma, kutya-vau vau; - csak magánhangzókat használ, - nincsenek mondatai, nem használ ragokat; - mutogatással fejezi ki magát; - feltűnően gyenge zenei képesség és ritmusérzék jellemzi; - nem szívesen hallgat mesét, nem köti le a figyelmét. Fontos, hogy a szülő felfigyeljen a figyelmeztető jelekre, s minél előbb vigye el gyermekét logopédiai tanácsadásra. A pontos diagnózis érdekében elengedhetetlen a gyermek neurológiai, pszichológiai és hallásvizsgálata. Terápia Cél: - A beszédkedv felkeltése, szinten tartása, - A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése, - A szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése, - Az ún. alsóbb nyelvi szintek (a beszéd hangzási arculata, a mondatfonetikai jellemzők) az életkori sajátosságoknak megfelelő megalapozása. Feladatok: Tanácsadás szülőnek (a gyermek két és fél, hároméves korában). Három és fél, négyéves korban (előkészítő szakasz) - A beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése, lépcsőzetes kiépítése, - A beszédre irányuló figyelem fejlesztése, - A mozgások speciális fejlesztése, - Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése. A logopédiai foglalkozás szakaszai: - A beszédészlelés és megértés fejlesztése, - Az előkészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása, - A gondolkodás és a figyelem fejlesztése, - A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése, - A mondatformák kialakítása, bővítése, - A prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése. Tartalom Eljárások, gyakorlatok: A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás) - A figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok, - Az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai, 127

-

Hangutánzó gyakorlatok, Zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok, A pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai, A beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai, A szó és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai, Az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok.

Értékelés, minősítés: Tünetmentes: szókincse, verbális kommunikációja életkorának és intelligenciaszintjének megfelel. Közlése nyelvtanilag megfelelő. Verbális kommunikációja korának megfelelő. Közlése nyelvtanilag megfelelő. Beszédére részleges pöszeség jellemző. További adekvát logopédiai terápia szükséges. Lényegesen javult: beszédére az általános pöszeség vagy dadogás jellemző. Szókincse korának megfelelő. Önálló mondatokat alkot grammatikai hibákkal. Nagymozgásai kielégítők, az artikulációs mozgások akaratlagos szabályozásában lehetnek még nehézségei. Részben javult: logopédiai előkészítésre és a logopédiai foglalkozásra alkalmas. Általános pösze vagy dadogó. Beszéde alig érthető, zöngés mássalhangzókat nem képez. Mondatalkotása nélkülözi a ragokat. Beszédmegértése hiányos. Beszédfeladatokkal kapcsolatban gyakran elutasító, figyelme labilis. Nagymozgásait fejleszteni kell, finommotorikája teljesen inkoordinált. Keveset javult: továbbra is csak a logopédiai előkészítő csoportban foglalkoztatható. A beszédre irányuló figyelme már kialakulóban van. Beszédszintje jóval alatta van az életkori szintjének. Beszédmegértésében a fogalmak differenciálása megkezdődött. A nagy- és finommozgások egyaránt bizonytalanok, nélkülözik a koordináltságot. Nem javult: további logopédiai előkészítésre van szükséges. Beszéde nem indult meg. Figyelme a foglalkozásokon alig köthető le. Mozgása, magatartása lényegesen elmarad az életkori átlagtól. Eszközök: - Tárgyak, játékok, tárgydoboz. - A mozgás fejlesztését elősegítő eszközök - Hangszerek és hangzó anyagok, - Érzékelőjátékok, - Építőjátékok, - Bábfigurák, bábparaván, - Képsorozatok, - Képes beszédlottó, - Színes mesekönyvek, képes füzetek, - Magnetofon kazettákkal.

Diszfázia A diszfázia jellemzője a normál nyelvelsajátítástól minőségileg és strukturálisan eltérő nyelvi fejlődés. Hátterében lassúbb agyi érés, organikus okok, öröklött tényezők állhatnak. Tünetei: - sivár gagyogás, - szó- és mondatalkotás, szó- és mondatmegértés lassú fejlődése; - lassan gyarapszik a szókincs; - értelmetlen, halandzsa beszéd, szómondatok, gyermeknyelvi szavak, töredékek használata; - hiányzik a szavak jelentésének ismerete; - a nyelvtani szabályok elsajátításának nehézségei; - helytelen nyelvi szerkezetek használata (diszgrammatizmus); - következetlen, centrális pöszeség, érthetetlenségig torzuló artikulációs zavarok; - hangátvetések, perszeverációk, rövidülések, betoldások; - szómegtalálási nehézség; 128

beszédfejlődésük stagnál, 6-8 éves korukban a nyelvi formák kialakulatlansága, alkalmazásának nehézségei miatt lényegében a beszédet, mint kommunikációs eszközt nem tudják használni; - a fejlődés egyes részterületeinek elmaradása;(mozgás, figyelem, emlékezet szerialitás, észlelés); - gyakran együtt jár egyéb részképességzavarokkal; - iskolás korban jelentkező maradványtünetek: olvasás és írás elsajátításának lassított üteme; - a nyelvi hátrány 9-10 éves korra egyenlítődik ki, illetve felnőttkorra is megmaradhat bizonyos fokú beszédgyengeség. Feltárása és a terápia tervezése komplex gyógypedagógiai vizsgálatokat igényel. -

Terápia Cél: - a kommunikáció fejlesztése, - a beszéd és a nyelvi készség fejlesztése, - az elmaradás korrekciója, - kognitív képességek fejlesztése. Feladatok: - A szenzoros és motoros funkciók fejlesztése, melyek megalapozzák és lehetővé teszik a beszéd és nyelvi zavarok terápiáját, - a gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyának, kapcsolatteremtési készségének elősegítése, - nyelvtani szabályok kialakítása, tudatosítása, - beszédészlelés-, beszédmegértés fejlesztése, - az analizáló, szintetizál, lényegkiemelő képesség fejlesztése. Tartalom: Eljárások, gyakorlatok: - Az artikuláció ügyesítése, hangutánzások, ciklizálás, - A percepció fejlesztése, - A beszédmegértés fejlesztése, instrukciók megértése, - Szókincs bővítés, mondatalkotás fejlesztése, nyelvtani szabályok tudatosítása, - mozgás-beszéd-ritmus koordinálása, - általános tájékozódóképesség fejlesztése, - főfogalom alá rendezés, - idői tájékozódás fejlesztése, - összefüggések felismerése. Értékelés, minősítés: Tünetmentes: szókincse, verbális és írásbeli kommunikációja életkorának, intelligenciaszintjének megfelel. Közlése nyelvtanilag megfelelő, beszéde tiszta, érthető. Beszédészlelési, beszédmegértési teljesítménye életkorának megfelelő. Lényegesen javult: Képes az önkifejezésre, beszédére a részleges pöszeség jellemző, szókincse megközelíti az életkorában elvárt szintet, önálló mondatokat alkot grammatikai hibákkal, írásban helyesírási problémái vannak. Beszédészlelési, beszédmegértési teljesítmény max. 1 éves elmaradást mutat. Részben javult: Beszéde alakilag és tartalmilag is jelentősen elmarad az életkori szinttől. Általános pösze, beszédére a hangátvetések, betoldások, szótagcserék, kihagyások jellemzőek. Mondatalkotására jellemző a grammatikai hibák és helyesírási hibák magas száma. Nehezen érthető a beszéde. Beszédészlelése, beszédmegértése 2-3 éves elmaradást mutat. Keveset javult: Beszédszintje jóval alatta van az életkori szintnek. Szókincse alacsony, modatalkotása nélkülözi a ragokat. Artikulációjára az általános pöszeség jellemző, szinte az 129

érthetetlenségig torzul (kihagyás, betoldás, hangátvetés, helyettesítés, torzítás). Beszédészlelése, beszédmegértése 3 évnél nagyobb elmaradást mutat. Nem javult: Beszéde nem fejlődött a terápia megkezdése óta. Eszközök: Speciális vastag ceruzák, tollak, labdák, társasjátékok a szenzorium és a motorium fejlesztéséhez apró tárgyak, bábok, képes lottók, memóriák, dominók, eseményképek, képsorozatok. Beszédészlelés és beszédmegértés zavara (a terápiát a diszfázia terápia részeként alkalmazzuk) Az ép hallásra épülő beszédészlelés a beszédhangok, hangkapcsolatok és hangsorok felismerése akkor, amikor a jelentés még nem vesz részt a hallottak feldolgozásában. A beszédészlelés során azonosítjuk a különböző beszédhangokat vagy szótagokat, azok kapcsolódásait, illetőleg sorozatát. A beszédészlelés alapszintjei: akusztikai, fonetikai és fonológiai észlelés. Részfolyamatai: szeriális, transzformációs, vizuális és ritmusészlelés, valamint a beszédhangmegkülönböztetés. A beszédmegértés nagyságrendileg a szavak jelentésének feldolgozásával kezdődik, majd a mondatok megértése és értelmezése következik. A szöveg értelmezése a legmagasabb szint, melynek során a hallott közlés megértésének következtében az emlékezetben korábban tárolt információk aktiválása is megtörténik. A teljes folyamatban a beszédmegértés a jelentések és az összefüggések felismerését is tartalmazza. A beszéd-feldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Más szavakkal megfogalmazva: ha a gyermek az életkorának tartalmilag megfelelő verbális közlések észlelésében és megértésében rendszeresen téved, illetve a hozzá intézett megnyilatkozások egyértelmű feldolgozására nem képes, akkor a beszédészlelés és/vagy beszédmegértés zavara áll fenn.

Diszfónia Hangképzési zavar, melyet a hang színének kóros elváltozása, elsősorban rekedtség és a hangteljesítmény lényeges csökkenése jellemez. Egyrészt szervi okokra vezethető vissza, másrészt oka lehet az élettanitól eltérő helytelen hangszervi működés, a helytelen hanghasználat, hangtúlerőltetés. A hangszalagok hosszú távú erőltetése másodlagos elváltozásokat okozhat hangszalagcsomók formájában. Ezek eltávolítása sokszor csak műtéti úton lehetséges. A kórkép kifejlődéséhez sokszor alkati tényezők is hozzájárulnak pl.: pszichés feszültség, túlzott temperamentum. Tünetei: - kaparó, szorító, nyomó, viszkető érzés a nyakon; - köhögés, krákogás, „gombóc-érzés”; - rekedt, préselt, fátyolos színezetű hang; - túl magas, illetve túl mély a gyermek hangja; - az erőltetett hangképzés következtében a nyakizmok megfeszülnek, a nyaki erek kiduzzadnak; - rossz légzéstechnika; - a hasfal merev tartása (kidomborodása vagy behúzása); - rendellenes hangképzés – feszítés, erőltetés; - sokat kiabál a gyermek; - időnként elhal a hangja, a hang levegőssé, erőtlenné válik; A logopédiai terápia megkezdése előtt nélkülözhetetlen a gyermek foniátriai vizsgálata. Terápia 130

Cél: A diszfónia javításának célja, hogy a logopédus a kellemes, belső harmóniát közvetítő, esztétikai és kedvező pszichés hatást keltő tiszta, egyéni beszédhangot alakítson ki, amely zavartalanul épül be a folyamatos, spontán hangos beszédbe. Feladatok: - A hangadás funkciójának foniátriai kivizsgálása, - Egyéni kezelési terv összeállítása, - Az optimális hangadási légzés kialakítása, - A test egészére kiterjedő laza izomtónus kialakítása, - A hangszalagrezgés finom megindítása, - Az egyénre jellemző alaphang kialakítása, - Az egyénre jellemző hangfekvés kialakítása. Tartalom Eljárások, gyakorlatok: - A sóhajtó-hang megtanítása, - A kitartott zümmögés, - A manuális érzékeltetés, - Skálázás egyszerű dalok, versek szövegével, - Rezonancia-gyakorlatok a testen, - A hangerő gyakorlása, - Lágy hangindítás, hehezetes gyakorlatok, - Hangringatás, - Hangutánzó gyakorlatok, - Irányadás a hangnak – hangátvetés – elküldés – a hang visszahívása - dr. Balázs Boglárka diszfónia-terápiás módszerének alkalmazása, - Jancsóné Aranyossy Emőke diszfónia-terápiás módszerének alkalmazása, - Dalok és szövegek, - „Hang és csönd”, a minimális zönge megszólaltatása, - A hang négy paraméterének (időtartam, hangmagasság, hangerő, hangszín) automatizálása olvasásban és spontán beszédben. Értékelés, minősítés: Tünetmentes: a kezelés eredményeként helyreállt a beteg egyéni hangszíne, hangfekvése és a beszéd dallama. Lényegesen javult: a folyamatos beszéd gyakorlataiban érvényesül az egyéni hangszín, hangfekvés és dallam. Részben javult: az egész testre kiterjedő lazulás jellemzővé vált, a beszédlégzés gazdaságos, az alaphang állandó. A normális színezetű hangok beszédbe beépítése most történik. Keveset javult: a lazító és légző gyakorlatokat csak a beszédterápiás órákon képes végezni, az alaphang nem állandó. Nem javult: az izomtónus és a légzés változatlan, a hangképzés továbbra is préselten történik. Eszközök: A szokásos logopédiai kezelőhelyiség teljes felszereltséggel. Hangkeltő játékok, hangszerek (furulya, síp, xilofon, Orff-hangszerek, magnetofon, kazetták, video (kamera is). Megoldható mindez számítógéppel (zenei program, bszerelt kamera). Ez utóbbi a magnetofont is helyettesítheti. Disztonométer, orvosi fektető. Szó- és képkártyák, mondókák, versek, mesék, olvasmányok.

Orrhangzós beszéd Jellemzője az élettani nazális rezonancia kóros megváltozása. Nyílt, zárt és kevert típusú orrhangzósságot különböztetünk meg. 131

- Zárt orrhangzós beszéd A gyermek a nazális hangokat szájhangokkal helyettesíti: m-n-ny helyett b-d-gy. Az orr átjárhatóságát anatómiai, vagy működésbeli okok akadályozzák, s kiejtéskor a levegő nem tud behatolni az orrüregbe (náthás beszéd). Okai: megnövekedett orrmandula, orrban fejlődött daganatok, orrsövény elhajlása, orrüregi nyálkahártya megvastagodása, átmenetileg a nátha ill. allergia. - Nyílt orrhangzós beszéd A gyermek a szájhangokat nazálisan képezi. Ilyen esetben anatómiai vagy működésbeli okok miatt hiányzik, vagy elégtelen a lágyszájpad által létrehozott zár, tehát hiányzik az orrüreg és a szájüreg közötti zárlat. Ennek következtében a levegő az orrüregbe akkor is behatol, amikor arra nincs szükség. Leginkább érezhető ez a magánhangzóknál, különösen az i és u hangoknál. Legkevésbé zavart az á hang kiejtése. Feltűnő a p-b, t-d, k-g torzulása, mert a gyermek a szükséges levegő sűrítésére, a zárlat felbontására képtelen. A sziszegő hangok és az f, v képzésekor zavaró, fúvó zörejt hallunk az orrban. Okai: ajak-szájpadhasadék, mandulaműtét utáni lágyszájpad rövidülés, lágyszájpad sérülése, bénulása. - Kevert orrhangzós beszéd Kevert orrhangzós beszéd esetén mind a nyílt, mind a zárt orrhangzósságot kiváltó okok egyidőben fordulnak elő, az orrhangok színtelenek lesznek, a szájhangok pedig nazális színezetűek. Az orrhangzós beszéd megszüntetésének, kezelésének első lépése mindenképpen orvosi feladat. Zárt orrhangzósság esetén meg kell szüntetni az akadályt pl.: orrmandula műtéti eltávolítása. Nyílt orrhangzósság esetén az ajak- és szájpadhasadékokat műtétileg zárják, vagy műszájpadot helyeznek be. A hasadékok zárása többlépcsős folyamat, műtétek sorozatára van szükség. A kezelés ez utóbbi esetben team munkát igényel, melynek tagjai sebész, fogorvos, audiológus, foniáter, pszichológus és a logopédus. Terápia Cél: Gondozási keretben, team munkában a habilitáció minél tökéletesebb megvalósítása, ami esztétikai és funkcionális eredmény elérését egyaránt jelenti. Döntő jelentőségű azonban, hogy az orvosi, majd logopédiai habilitáció minél korábban megindulhasson. Lehetőség szerint el kell érni, hogy a gyermek külsejében esztétikailag elfogadhatóan, iskolaéretten és időben kezdhesse meg iskolai tanulmányait. Mindezek zavartalan, magas szintű végzéséhez a gondozásban részt vevő logopédusnak tisztában kell lennie a hasadékosoknál megoldandó feladatok teljes skálájával. Feladatok: A gondozás legideálisabb alapja a központi kataszterben rögzített számítógépes nyilvántartás, amely a születés utáni orvosi bejelentési kötelezettségre épülhetne. Ez tenné lehetővé a gondozási munka korai beindítását. - hallásvizsgálat, - primér műtétek, - fogszabályozás, - a nyelés rendezése (ma már a logopédiai munkának szerves része), - mozgásfejlesztés, - a beszéd-nyelvi fejlesztés a gondozás leglényegesebb része, amelynek a nyelv minden szintjére ki kell terjednie, - az egyéb rendellenességek rendezése az októl függően lehet orvosi, pszichológiai és logopédiai feladat. Tartalom: A habilitációban a logopédus legelső feladata a tanácsadás, a korai fejlesztés megindítása, majd az intenzív, pösze-orrhangzós terápia beállítása, s végül az eredményektől függően az 132

utógondozás. Ennek a folyamatnak a megismerését kívánja elsegíteni többféle eljárás bemutatása. A terápiás eljárások hatékony alkalmazása a beszédelsajátítást befolyásoló tényezők ismeretére alapozódik, amelyek az alábbiak: - az anatómiai viszonyok: hasadék kiterjedtsége, a fogazat állapota, - idegrendszeri sérülés, esetleges centrális károsodás, széleskörű tünetrendszerrel, - a hallás épsége, - az ajak, a nyelv, az orrgarat izomzatának fejlettsége, - a mozgásos koordinációs készség (nagy- és finommotorika területén), - a nyelés rendellenessége, - az aduditív percepció fejlettsége, - a mentális fejlettség szintje, - a familiáris tendenciák, - a gyermek kontaktuskészsége, feladattudata, feladattartása, motiváltsága, - a környezet szerepe, - a műtétek időpontja, - a korai fejlesztés időpontja vagy a terápia kezdete, - az esetleges hospitalizáltság, - a logopédus tudása. Eljárások, gyakorlatok: Tanácsadás, home tréning. Megelőzés/Korai fejlesztés: - R. Becker programjának célja: az 1,6-3,0 év közötti hasadékos kisgyermekek beszédfejlődésének elősegítése, a súlyos beszédhiba kialakulásának megelőzése és a csengőhang kialakítása.  Gyakorlatok: - A légzésszabályozás gyakorlatai, - Az auditív differenciálás gyakorlatai, - Vizuális orientációs gyakorlatok, - Ajak- és nyelvgyakorlatok, - Hehezetes és magánhangzó-gyakorlatok, - Az életkor sajátosságaiból eredően a gyakorlás módja – egyéni és csoportos formában egyaránt – a felnőtt előmutatását követő utánmondás. - Wulff-féle terápia: a beszédlégző gyakorlatokat csak 3-6 hónappal, a hallásfejlesztést, a hangfejlesztést 4-8 hónappal, míg a hanggyakorlatokat 6-12 hónappal a műtét után javasolja elkezdeni. a) Előkészítő gyakorlatok Az úgynevezett aktív beszédszervek az ajak, szájpad, torok- és garatizmok aktivizálása a műtét előtt és után más-más gyakorlatokkal történik. b) Ajakgyakorlatok Végzésük fontos szempontja: az életkornak megfelelően játékosság, a gyakorlatok nehézségi fokának figyelembevétele, s az ajakmasszás időpontjának gondos megválasztása. c) Állkapocs-gyakorlatok Különböző nyelvizmok mobilizálását a pöszeség terápiájában alkalmazott nyelvgyakorlatokkal végezzük. Kiemelendők a helytelen (pszeudo, garat) képzés kiküszöbölését elősegítő – pl. a szájpadlást, műtött szájpadrészt és a garatizmokat aktivizáló – gyakorlatok. A megfelelő beszédlégzéshez szükséges izmok működésének rendezése. Külső és belső gégeizmok gyakorlatai. -

Korai fejlesztés/intenzív terápia (Gerebenné Várbíró Katalin) 133

Célja: a habilitációt végző team szakembereinek együttműködésével, az egyéni adottságok, a sérülés mértékének figyelembevételével lehetőleg (a pragmatikai szint kivételével) minden nyelvi szint kiépítését biztosítani. Az életkornak megfelelő kommunikációs készség birtoklásával pedig az orrhangzós gyermek egészséges személyiségfejlődését elősegíteni.  Az elvégzendő feladatok: - Az artikulációs bázis fejlesztése, - Az előkészítő-alapozó kezelési szakasz, - Adatgyűjtés, vizsgálat, tanácsadás, - Előkészítő alapgyakorlatok, - Mozgásfejlesztő logopédiai előkészítés, - Az intenzív (műtét utáni) beszédjavító szakasz, - Egyéni kezelési terv.  Logopédiai terápia: - Artikulációs mozgások fejlesztése, ajaktorna, légzéstorna, nyelvtorna, rezonanciagyakorlatok, szájpadtorna, - Szenzoros differenciálás, - Az anyanyelv helyes használata. A személyiségformálást főként a pozitív motiváció, a kitartás, a reális önértékelés, az együttműködési készség feltételének megvalósítása teszi lehetővé. A beszédhibás és környezete közötti pozitív kapcsolatok kialakítása is ezt szolgálja. - A zárt orrhangzós beszéd terápiája organikus ok fennállása esetén orvosi feladat. Funkcionális formánál a logopédiai gyakorlatok célja a lágyszájpad túlságosan feszes zárának lazítása, illetve a nazális rezonancia kifejlesztése. Prognózisa az organikus formánál jó. A funkcionális hátterű esetekben a logopédiai munka eredménye függ az intelligenciától, a beszédszervek ügyességétől, az akarattól, a kitartó gyakorlástól. - A kevert típusú orrhangzós beszéd esetén főleg a nyílt komponens etiológiájának tisztázása a lényeges. Organikus ok megszüntetésének rendezése szakorvosi teendő. A funkcionális esetekben a nyílt orrhangzós színezetet logopédiai munkával kell megszüntetni. A prognózis az okok függvénye. Értékelés, minősítés: A diszláliához hasonlóan a logopédiai munka eredményét a gyermek beszédének önmagához viszonyított javulásával értékeljük: Tünetmentes: az élettani nazali rezonancia helyreállt és folyamatos, érthető beszéd jött létre. Lényegesen javult: beszéde érthetőség szempontjából jó. A kóros nazalitás csak 4-5 hangnál figyelhető meg. Részben javult: az organikus viszonyokhoz képest kialakult a megfelelő légzés, a hallási differenciáló készség is kiépült. Keveset javult: beszédlégzésnél a kilégzés általában még az orron keresztül történik. Nem javult: beszéde változatlan Eszközök: A beszédjavító készülék használatát főként orvosilag ellenjavalt, meghiúsult vagy hegesedés miatt sikertelen műtét esetén használjuk. De szóba jöhet pl. felnőttek nem operált szájpadhasadékának megoldásaként is. Az újabb készülék előnye, hogy a palatofaringeális izomzat működését ingerli velumparézis esetén, szájpadplasztika után). Garatba nyúló része szűkíti a velofaringeális nyílást, s ezáltal az orrhangzós színezetet csökkentő hatása van. Hatékonysága a tapasztalatok szerint megegyezik a garatlebenyével. Nem alkalmazható azoknál, akik öklendeznek tőle. A terápia során jól használhatók a pöszeségnél és megkésett beszédfejlesztésnél alkalmazott füzetek, lottók, memorik, fejlesztő játékok, kártyák.

134

Dadogás A dadogás agyi eredetű, pszichogén beszédzavar, a beszéd folyamatosságának, összerendezettségének a zavara. Hátterében egy bonyolult pszichés tünet együttes húzódik meg, melynek vezető tünete a beszéd görcsös szaggatottsága, valamint a beszédritmus felbomlása. A dadogás tünetei már óvodás korban, a folyamatos beszéd kialakulásának idején jelentkeznek. Kiváltó oka legtöbbször valamilyen trauma. Kisgyermekekre jellemző, hogy többet akarnak mondani és gyorsabban szeretnék közölni mondanivalójukat, mint ahogyan azt szókincsük és még éretlen beszédmozgásuk lehetővé tenné. Ennek következtében gyakran ismétlik a szavakat, szótagokat. Ezt a jelenséget élettani dadogásnak nevezzük, melyet még nem tekintünk valódi dadogásnak. 2-3 hónap alatt el is múlik, ha azonban a tünetek tovább fennállnak, szakemberhez kell fordulni. Semmi esetre sem szabad azonban a gyermeket szidni, javítgatni, figyelmeztetni beszédhibájára, mert ennek következtében beszédfélelem alakulhat ki. Amennyiben a dadogás rögzül, a gyermek egész személyiségében zavart okoz. A dadogás elsősorban az érzékenyebb idegrendszerű gyermekek beszédhibája, nagyobbrészt a fiúk körében fordul elő. Valamilyen hirtelen jelentkező testi-lelki ráhatás, ijedtség, pszichés traumák következtében alakul ki. Okai: - örökletesség, hajlam, - születési vagy szülés utáni sérülés, - gyermekkori betegségek, - ijedtség, - az anya-gyermek kapcsolat gyengesége, - érzelmek, indulatok elfojtása pl. kistestvér születése miatti féltékenység, - szülők válása, - mások előtt való túlzott szerepeltetés okozta feszültség, - a családban előforduló dadogó beszédének utánzása, - balkezességről való erőszakos átszoktatás. Tünetei szerint megkülönböztetünk klónusos, tónusos és tono-klónusos dadogást. Klónusos dadogás: Enyhébb forma, jellemzője a szótagismétlés. (pl.: ke-ke-kenyér) Tónusos dadogás: Ez a dadogás súlyosabb formája, melynek jellemzői: - görcsös megakadások, szünetek a beszédben, - együttmozgások, - szóismétlések (hol, hol, hol van a maci?), - a mondat egyes részeinek ismétlése (nekem is nekem is van), - szótagismétlések (né-né-nézd, mi-mi-mit rajztoltam), - a kezdő hang megnyújtása (tttudod…, kkkérek…) - izzadás, kipirulás, - beszédfélelem. Tono-klónusos dadogás: Mindkét előző forma tünetei jellemzőek rá. A terápia nem csak a beszédre, hanem az egész személyiségre irányul. Legtöbbet az anya, a szülői ház tehet a dadogó gyermek érdekében a nyugodt, biztonságot adó, szeretetteljes családi légkör biztosításával, a gyermek iránt tanúsított maximális figyelemmel, türelemmel. Mindemellett a dadogó gyermek kezeléséhez team- munkára van szükség, ahol a szülő mellett az orvos, pszichológus, logopédus is közreműködik. Kezelése hosszadalmas, sokszor csekély eredménnyel jár. Terápia Cél: 135

A logopédus a dadogó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és logopédiai módszerekkel a lehetőségek határain belül alakítsa ki és rögzítse a folyamatos beszédet, az egyéni sajátosságoknak megfelelő beszédtempót és ritmust. Járuljon hozzá, hogy a kommunikációs zavar és az esetlegesen fellépő másodlagos tünetek megszűnjenek. Feladatok: A feltárható okok, előzmények kiderítése. - Különböző szakemberekkel történő együttműködés kiépítése és megtartása az egész terápia folyamatában, - Egyéni terápia kialakítása. - A test, ezen belül elsősorban a beszédszervek izomzatának lazítása, laza izomműködés kialakítása. - A beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása. - A beszédszervi mozgások, légzés és hangadás koordinációjának kialakítása, - A teljesebb kommunikációt eredményező beszédhez szükséges motivációk megteremtése, - Önismeret és önértékelés fejlesztése. Tartalom: A kezelés tartalmát minden esetben a kezelt életkora határozza meg. Eljárások, gyakorlatok: - Beszédtechnikai módszerek, - Szuggesztió vagy hipnózis, - Relaxáció, - Viselkedésterápiák, - Kognitív terápia, - Feltáró pszichoterápia, - Komplex terápiák, - Gyógyszeres kezelés Értékelés, minősítés: Tünetmentes: folyamatos, gördülékeny, helyes ritmusú, alakilag és tartalmilag is ép beszéd. Az izomtónus megfelelő, együttmozgás nincs. Lényegesen javult: a kezelt a számára biztonságos környezetben tünetmentesen, jól beszél. Az együttmozgások megszűntek, a beszédfélelem oldódott. Részben javult: tudatosan képes az ellazulásra, együttmozgások ritkán jelentkeznek. Kötött beszélgetésekben megakadások nincsenek. Keveset javult: az izmok tónusa feszes, görcsös. Az együttmozgások gyakorisága csökken. Vegetatív tünetek ritkán jelentkeznek. Nem javult: ellazulásra képtelen, az együttmozgásokban és a beszédállapotban nem történt változás. Eszközök: Technikai eszközök alkalmazása a dadogás terápiájában: - Metronóm, - Számítógépes beszédtréner, - Magnetofon, - Videofelvevő, videolejátszó. - Tárgyak, tárgysorozatok, - Képek, képsorozatok, - Képes lottók, dominók, társasjátékok, - Memory-játékok, - Bábok, bábfal, lemezek, maszkok, - Hangszerek, - Lemezjátszó, lemezek, CD-lejátszó, CD-k, - Írásvetítő, 136

-

Labdák, ugrókötelek, karikák, szalagok, kendők, stb., Gyurma, papír festékek, ecsetek, ragasztó, színes ceruzák, filctollak, stb.

Hadarás Szintén a beszéd folyamatosságának zavara, mely elsősorban a beszéd ütemének felgyorsulásában, a beszéd ritmusának rendszertelen váltakozásában nyilvánul meg. A hadarás gyakran már gyermekkorban jelentkezik, a pubertás idején rendszerint fokozódnak a tünetek. Egyes esetekben a dadogással együtt jelentkezik. A hadarók általában labilis idegrendszerűek, könnyen indulatba jönnek, elpirulnak. Gondolkodásuk is kapkodó, kusza. Beszédüket széles mozdulatokkal kísérik. A beszédbeli tünetek gyakran az írásban is megjelennek. A dadogókkal ellentétben a hadarók beszéde javul, ha figyelnek a beszédükre. Okai: Hátterében öröklött hajlam, családi halmozódás és a központi idegrendszer működési eltérése állhat. Általában gyengébb idegzetű, neurotikusabb gyermekeknél alakul ki. Oka lehet még veleszületett beszédgyengeség is, melyet kedvezőtlen környezeti hatások is fokozhatnak. Tünetei: - kapkodó, szabálytalan légzés, - szótagelnyelés, torzítás, szavak, mondatok befejezetlensége, - pontatlan artikuláció, - a beszéd ritmusának felbomlása, - szótagok, szavak ismétlése; - hangsúly, dallam nélküli, monoton beszéd; - szótagolási nehézség; - gyenge helyesírás; - szegényes szókincs; - szórt figyelem; - koncentrációgyengeség. Kezelése hosszadalmas. A terápia a beszédre és a személyiségre egyaránt irányul. A kezelésben logopédus, orvos, pszichológus és a szülő közreműködése szükséges. Terápia Cél: A hadarót nemcsak bevonni, hanem megtartani is nehéz a terápiában. A terápia típusának megválasztásakor vegyük figyelembe az életkort, a hadarás fajtáját, a tünetek kiterjedtségét, a hadaró személyiségét. Cél a tünetek tudatossá tétele, s a hadaró aktív bevonásával felszámolása vagy enyhítése. A terápia folyamán el kell érni, hogy a hadaró az ép beszédűekhez hasonlóan valósítsa meg a beszédfolyamat előkészítését és annak kivitelezését. A család – életkortól függő – bevonása a terápiába egyrészt a beszédzavar természetének megértését mozdítja elő, másrészt a személyiség rendezéséhez adhat segítséget. Feladatok: Fontos, hogy elérjük azt, hogy beszéd közben csak az éppen megformálandó gondolatra koncentráljon, annak ellenére, hogy további gondolatok tolulnak előtérbe, mert a közlés vágya erős. Ki kell alakítani a belső beszéd érettségének adott szintjét, amely ahhoz szükséges, hogy a mondanivaló kifejezésre késszé váljon. El kell érni a terápia során, hogy figyelmével a hadaró személy végigkísérje az egész folyamatot. Tartalom Eljárások, gyakorlatok: Miután a hadaró nehezen képes figyelmét összpontosítani, az órák anyaga legyen mindig változatos, egy-egy gyakorlattípus idejét csak fokozatosan növeljük. - A személyiség rendezése 137

-

-

A logopédiai kezelésnek kell tartalmaznia azokat az elemeket, amelyek a fegyelmezettebb magatartás kiépülését célozzák. A személyiség rendezettségéhez elengedhetetlen a hadaró érdeklődésének reális mederbe terelése, a már elkezdett aktivitás, téma, munka befejezése előtt ne kezdjen bele újabba. A személyiség rendezése természetesen a terápia egészét áthatja, a figyelem-, a beszéd-, a mozgás- és a ritmusgyakorlatok rejtetten vagy egyértelműen ezt a célt is szolgálják. A figyelem fejlesztése A figyelemkoncentráció kiépítése a terápia elsőrendű feladata. A beszéd terápiája A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztésére egyaránt szükség van. Az előbbi korrekcióját beszédtechnikai eszközök felhasználásával érjük el. A légzés rendezése A hangadásnál a lágy hangindításra kell törekedni. Az artikuláció hibáinak rendezése A beszédtempó csökkentése A monotónia megszüntetése A szókincs fejlesztése A hadarók beszédének nyelvi rendezése A mozgás és ritmus korrekciója

Értékelés, minősítés: A prognózist sok pozitív és negatív tényező befolyásolhatja. A kezelés eredménye nagymértékben függ az intellektus, a jellem, a hadaró magatartása (a nyugtalanság rosszul befolyásolja a terápiát), a neuropszichológiai tünetek mennyiségétől. Ehhez feltétlenül hozzá kell venni az életkor szerepét. A beszédfejlődés idején fellépő ún. „fiziológiás” hadarás esetében kedvezőek a kilátások, az a gyermek érésével megszűnhet. Ebben döntő szerepe van a környezet nyugodt, segítő magatartásának, amely nem értékeli túl a zavart. Gyermekeknél egyébként is kedvezőbb a terápia kilátása, mivel a tünetek még nem rögződtek. Idősebb beszédhibásoknál értelemszerűen nehezebb a tünetek befolyásolása. Tünetmentes: az egyén képes az anyanyelv ritmusára, és teljesítésére, az erre vonatkozó készségek kialakultak. Lényegesen javult: a beszédre már a helyes ritmus, tempó és folyamatosság jellemző. Az önkontroll kialakult. Részben javult: képes a csökkent tempójú és ritmusú beszédre. A beszéd és gondolkodás kapcsolata megvalósult a közlésben, a beszédhiba tudatosult. Légzést a mondanivalónak megfelelően szabályozza. Keveset javult: az artikulációs torzítások megszűnőben vannak, a beszédhiba tudata kezd kialakulni. Nem javult: a beszéd üteme gyors, a ritmus teljesen felborult, a szavak egymásba folynak. A beszéd tartalmilag összefüggéstelen, agrammatikus. Eszközök: - képek, - rejtvények, - újságok, - magnó, - kazetták használata ajánlatos.

Diszlexia/Diszgráfia A diszlexia az olvasás elsajátításának zavara. Diszharmónia az olvasás elsajátítására fordított idő, a gyermek intelligenciaszintje, valamint az eredmény között. Általában együtt jár az írás, helyesírás zavarával. 138

Hátterében szerepet játszhat örökletesség, érési késés, a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérések. A diszgráfia az írás elsajátításának a zavara. Általában a diszlexia kísérő tünete, de önállóan is megjelenhet. Tünetek, veszélyeztetettségre utaló tényezők: Kisgyerekkorban: - megkésett beszédfejlődés, - súlyos, elhúzódó, pöszeség; - diszgrammatikus beszéd; - gyér szókincs; - kifejezésbeli elmaradás; - mozgásfejlődési elmaradás; - gyenge forma-felismerési készség; - iránytévesztés; - bal-jobb irányok megkülönböztetésének nehézsége, - téri tájékozódás zavara, - relációk elsajátításának nehézsége, - gyenge grafomotoros készség (nem szeret színezni, rajzolni); - helytelen ceruzafogás (marokra vagy háromujjasan, görcsösen); - a finommozgások kivitelezésének gyengesége (gyöngyfűzés, gombolás, cipőkötés), - pontatlan formamásolás; - gyenge kézügyesség; - ritmusérzék gyengesége; - automatikus sorok bevésésének nehézsége (napok, hónapok, napszakok); - figyelem, koncentráció hiánya; - gyenge monotonia tűrés, alkalmazkodás - magatartási, beilleszkedési problémák, Iskolások diszlexiára utaló tünetei: - nehezen megy a betűtanulás, több időre van szükség; - téveszti a betűket: - látási kép alapján: p-b-d t-f-j h-n-m - hallás alapján: v-f t-d - összeolvasási nehézségei vannak; - lassú az olvasási tempó; - szövegértési nehézségek, - csúnya az íráskép; - rossz a helyesírás; - felcserél, kihagy betűket; - nem tartja a szó és mondathatárokat; - ékezeteket, írásjeleket hagy ki; - iránytévesztés a műveletek végzésekor, vagy olvasásban, füzethasználatban / nem balról jobbra halad/ A pontos diagnózis érdekében hallásvizsgálatra, mozgásvizsgálatra, látásvizsgálatra, pszichológiai vizsgálatra, és a családi anamnézis elemzésére van szükség. Óvodáskorban diszlexia prevenciós, megelőző, felkészítő foglalkozásban kell részesülniük a veszélyeztetett gyermekeknek, iskolás korban pedig fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásban, ún. diszlexia reedukációban. Terápia Cél: Alakítsuk ki a tanulók intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő olvasás/írás jártasságát, készségét. Fejlesszük az olvasott szöveg pontos megértésének készségét, az írásbeli 139

közlés helyességét, valamint a tanuló kifejezőképességét. Előzzük meg a kórképre épülő másodlagos tünetek kialakulását, illetve meglétük esetén csökkentsük azokat. Feladatok: - A probléma feltárása, a gyermek/tanuló vizsgálata, - a szókincs bővítése, kifejező beszéd javítása, - általános tájékozottság fejlesztése, - az olvasás/írás (számolás) előkészítése. Tartalom Eljárások, gyakorlatok: - Testséma kialakítása, a laterális dominanciára irányuló gyakorlatok, - Téri tájékozódás, térbeli viszonyokat kifejező fogalmak megismerése, alkalmazása, - Grafomotoros készséget fejlesztő gyakorlatok, - Hallási, látási, verbális figyelem-, emlékezet- és percepciófejlesztés, - Diszkriminációs készség fejlesztése, - Beszédhangok és betűk társítása, tudatosítása, a hallási, látási és mozgásos érzékelési elemek összekapcsolása, - Az olvasás/írás iránti motiváció felkeltése és szinten tartása, az olvasás és írás megtanulásához szükséges képességek fejlesztése, - A betűk megtanítása, - Az összeolvasás megtanítása, - Az olvasott szövegek megértésének fejlesztése, - Betűk, szavak, mondatok, szövegek írása, a helyesírási szabályok alkalmazása, - Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, - A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, - Az olvasás/írás alkalmazása a kommunikáció és az ismeretszerzés folyamatában. Értékelés, minősítés: Kimaradt a gyermek/tanuló akkor, ha több mint három alkalommal való hiányzás után a szülőnek küldött értesítésre sem jelenik meg a foglalkozásokon. Az értesítést kézhezvételét követő második foglalkozási alkalomról való hiányzással gyermek/tanuló kimaradtnak tekinthető. Erre a szülő figyelmét a foglalkozások megkezdése előtt fel kell hívni, célszerű a váróhelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni. Nem minősíthető, ha a megtartott foglalkozások száma kevesebb, mint tíz. Ugyancsak nehéz minősíteni a fejlődést, ha magas a gyermek/tanuló hiányzásainak száma. Ha a fejlesztési ciklus alkalmainak felében vagy több mint felében a gyermek/tanuló hiányzott, akkor szintén nem minősíthető. Nem javult minősítést kap a gyermek/tanuló, ha nem alkalmazkodott a logopédiai foglalkozások rendjéhez, ha nem sajátította el a kezelések ütemét, nem tud bekapcsolódni a foglalkozások tevékenységeibe, nem javult szervezettségének és készültségének szintje, nem mutat érdeklődést az ismeretek iránt, és valóban nem is történt javulás az állapotában. Keveset javult minősítést adunk akkor, ha a gyermek/tanuló állapota nem javult, viszont előállt az alkalmazkodás, cselekvésszervezés és szabályozás kívánatos mértéke, ha motivált a foglalkozásokon való részvételben, feladatvállaló és feladatmegvalósító, ha tud az apró sikereknek örülni, ha érdeklődéssel vesz részt a feladatmegoldásokban, és közelesen várható az állapot egy vagy több területén változás. Részben javult minősítést adunk akkor, ha a megnevezett célterületek fejlesztése nyomán a működés javulásának mértéke vizsgálattal vagy becsléssel igazolható, ha a gyermek/tanuló környezete is visszajelzést ad a tapasztalt változásról. Lényegesen javult minősítést adunk, ha gyermek/tanuló hiányosságai és elmaradásai több mint felerészben megszűntek vagy pótlódtak, ha a foglalkozások nyomán a teljesítményjavulást 140

pedagógusai is észreveszik, és ez a pedagógiai értékelésben is megmutatkozik, ha a gyermek/tanuló személyisége rendezettebb lett. Tünetmentesség valóban elsődleges célja a foglalkozásoknak, de az olvasás-, írásfogyatékosság és –zavar maradványtünetei hosszan fennmaradnak, és a későbbi életkorban is akadályként felmerülnek. Az olvasás- és írásnehézség befolyásolása nem kizárólag logopédiai beavatkozással lehetséges, többnyire jól reagálnak az általános és komplex képességfejlesztésre is. Ha a gyermeket/tanulót környezete is segíti, akkor nagy esélye van arra, hogy tünetmentessé váljon. Eszközök: Tárgyak, tárgysorozatok, képek, képsorozatok. Betű-, szótag-, szótáblák. Írásvetítő, fóliák, magnetofon, metronóm, stopperóra számítógépes programok, fejlesztő játékok.

A logopédiai fejlesztés intenzitása A foglalkozások heti 1 alkalommal, órarend szerint folynak, a befogadó intézmény által biztosított helyiségben. Amennyiben a beszédhiba súlyossága, szakértői javaslat, nevelési tanácsadó véleménye több órát javasol, a fejlesztő órák ellátásáról az adott intézmény köteles gondoskodni egyéb szervezési forma /EGYMI, megbízási szerződés/igénybevételével.

Gyógytestnevelés 1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról 35. § (8) „A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógyvagy könnyített testnevelésre utalja.” Gyógytestnevelés fejlesztés célja: -

-

a gyógytestnevelés sajátos eszközeivel elősegítse a mozgásszervi és bel-gyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre utaltak egészségszintjének emelését a testi deformitások javításával a szív és a keringési szervek munkaképességének növelésével alkalmassá tegye a tanulókat az iskolai munkában és az életben adódó feladatok teljesítésére megfelelő testi-lelki egészség kialakítása a sport, a mozgás szeretete, életformává válásának segítése a mozgás és zene emocionális hatásán keresztül az önszemélyiség ritmusos harmonizálása, az önkifejező készség és kreativitás fejlesztése; segítse elő a gyermek önmegismerését, önmagáról alkotott képének felépítését; az alapkultúrtechnikák elsajátítását megalapozó vizuális, megfigyelő és elemző készség fejlesztése; a mozgás, beszéd és gondolkodás ritmusának kialakítása, összerendezése;

A gyógytestnevelés feladata A fejlesztés elsődleges feladata a képesség- és személyiségfejlesztés, nem feladatunk a korrepetálás. Elvünk, hogy elsődlegesen nem a tüneteket, hanem az okot (beszédszervi ügyetlenség, hallásfigyelem gyengeség, beszédészlelés- beszédmegértés zavar, szóritmus – érzékelési zavar, formaérzékelési zavar, téri tájékozódás zavara, grafomotoros ügyetlenség) kell 141

megszüntetni. Amennyiben az okokat sikerül megszüntetni, vagy legalábbis enyhíteni, a tünetek (beszédhiba, írás- olvasászavar) is könnyebben megszüntethető, javítható. Ebből következő feladataink: - speciális mozgásanyag feldolgozásával biztosítsa a tanulók testi nevelését. - tegye ezt olyan mértékben, hogy egészségük, fizikai képességeik fejlesztésével, mozgáskészségük alakításával a normál testnevelésben való részvételre előkészítse őket - ha ez nem lehetséges, akkor egészségszintjüket, mozgáskészségüket, teljesítőképességüket a legmagasabb szintre emelje és tartósítsa. - a mozgásigény felkeltése, kielégítése, prevenció. - az izomtónus szabályozás fejlesztése; - a helyes légzéstechnika kialakítása;

A gyógytestnevelés sajátosságai A gyógytestnevelés speciális módon ugyanazokat a feladatokat valósítja meg, mint a testnevelés, csak differenciáltan és egyénre szabottan. Megfelelő szakértelemmel mérlegelni kell, hogy a gyermekek elváltozásához és állapotához mérten mely képességek gyengék, melyeket kell erősíteni, fejleszteni. Ezeket célgimnasztikai és speciális mozgásanyag segítségével tudja megvalósítani: – mobilizáló, nyújtó, erősítő hatású gyakorlatok, – légzési-, relaxációs gyakorlatok, – táncos-zenés mozgásformák valamilyen elváltozáshoz kapcsolódva. Mozgásanyagát a gimnasztika, játék és sport különböző területéről választják. Kórformák: 1. A tartó- és mozgató rendszer elváltozásai (ferdenyak, lapocka magas állása, tartáshiba, tartási rendellenességek, gerincferdülés, Scheuermann-féle kyphosis, mellkas deformitások, hát-ágyéki rendellenességek, csípőizületi deformitások, térd- és lábszárelváltozások, a lábboltozat és az alsó végtag elváltozásai). 2. Belgyógyászati és egyéb betegségek (szívbetegség, asztma, magas vérnyomás, vegetatív disztónia v. neurosis, elhízás, vékonyság, cukorbetegség, epilepszia, szemészeti elváltozások, csökkentlátás, sérülés utáni állapotok). Szűrés, gyógytestnevelésre utalás: Minden tanévben május 15-ig, és minden tanév elején /az új tanulók vizsgálata/ az iskolaorvos szűrést végez. Ha valamely gyermeknél mozgásszervi rendellenességet állapít meg, az óvodásnál tanácsolja, az iskolásnak kötelezően előírja a gyógytestnevelési fejlesztést, korrekciót. Az óvodavezető, iskolaigazgató elküldi a Logopédiai Intézetnek a gyógytestnevelésre utaltak névsorát. A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés a kötelező tanórai foglalkozások részét képezik. Az iskolai testnevelés gyógytestnevelési kategóriái: – könnyített testnevelés: I. kategória – gyógytestnevelés: II. kategória Azok a tanulók kapják ezt a besorolást, akiknek nagyobb mértékű egészségi, funkcionális állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre tartanak igényt. II. a – az orvos útmutatása szerint – testnevelés órán is részt vehetnek. II. b – csak gyógytestnevelésen vehetnek részt. – átmeneti vagy végleges felmentés testnevelés alól: III. kategória. A kategorizálás időtartama általában ½ - 1 év. Az indulási csoportokat, azok létszámkereteit a május 15-ig megtörtént szakorvosi vizsgálatok, valamint a tanév eleji orvosi vizsgálatok után a diagnózis ismeretében lehet kialakítani. 142

Adminisztráció A gyógytestnevelési órán résztvevő gyermek/tanuló bevezetésre kerül a „Könnyített és gyógytestnevelési naplóba” A gyógytestnevelési órán részt vevő tanulókat a gyógytestnevelő érdemjeggyel értékeli, mindig a tanuló önmagához mért fejlődését figyeli. A naplóban diagnózis mellett a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, előző betegségeket, az aktuális állapotot, egyéni gyakorlatok eredményeit is fel kell tüntetnie. Az év végi eredményt megállapító orvosi vizsgálat alkalmával a naplóban rögzíteni kell a tanuló következő évi testnevelési kategóriába sorolását is. Ennek a nyilvántartásnak tükröznie kell a tanuló állapotában történt pozitív vagy negatív változást. Mozgásanyag, foglalkoztatás A diagnózis ismeretében, sérülés-specifikusan a gyógytstnevelő kijelöli az elsajátítandó mozgásanyagot és az ellenjavalt testgyakorlatokat, meghatározza a módszereket, eszközöket. Elsősorban a betegség stagnáló vagy előrehaladó volta, a mozgásállapot és az életkor határozza meg a végrehajtandó feladatokat az egyes gyermek sajátos körülményeit figyelembe véve (személyre szabottan), akár délutáni, otthoni feladatként is. A feladatokat, a fejlődés lépéseit meg kell tervezni, a várt fejlődés bekövetkezésének idejét csak valószínűsíteni lehet. A gyógytestnevelés ötvöz néhány sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó gyógyító, a motoros képességek fejlesztését célzó pedagógiai eljárást, néhány terápiás eljárást illetve azok elemeit (pl: Ayres-, Bobath-, Alapozó terápia, Delecato, sérülésspecifikusan adaptált testnevelési mozgásanyag, játék). Foglalkoztatási színterek: órarend szerinti szárazföldi, tornatermi órák és ha sikerül megszervezni /uszodai hely biztosítása, szülői beleegyezés, utazás/úszásórák. A gyógytestnevelés megszervezése max. 16 fős csoportokban történik, heti 1 alkalommal és a befogadó intézmény által biztosított helyen./tornaterem, tornaszoba, fejlesztő szoba, csoportszoba/ Megvalósítása: – Az óvodásoknál elsődleges megelőzésként csoportos foglalkozás: mozgáskoordináció, testséma kialakítása, testtartás javítása, térben való tájékozódás, irányok gyakorlása. – Iskolásoknál a gyógytestnevelés mozgásanyaga, gyakorlatanyaga a korrekciót és a szinten tartást, komplex fejlesztést szolgál. Értékelés: Az értékelés szempontjai állapottól függően: – órán való aktív együttműködés, feladatokhoz való pozitív hozzáállás (akaraterő, önfegyelem) – saját diagnózis tudatosítása – a gyakorlatok hatásának, értelmének megismerése. – játékos utánzó gyakorlatokkal, később szóbeli utasításra pontos kivitelezés (egészen az önálló ütemezésig) – az egyéni- és házi feladat gyakorlatok helyes végrehajtása (a pontos megfogalmazásig), kitartás, önértékelés, önellenőrzés, – legalább egy kéziszer eszközszintű használata pl: labda, – kísérletek a légzés-mozgás, a lazítás elsajátítása mindezek egyéni képességeknek megfelelően. Taneszközök: – nyomtatott taneszközök (tanulói segédletek, oktatási célú ábrák egyéni gyakorlatokhoz, úszáshoz), – auditív és vizuális információhordozók (hangszalagok, CD a zenéhez, lejátszó, videofilmek mozgássorozatokról), – kéziszerek (ugrókötél, gumikötél, színes tornabot, karika, különböző méretű gumi- vagy műanyag labdák, kislabda, 1-4 kg-s tömött labdák, 1 és 2 kg-s kézisúlyzók, tépőzáras súlyzók, fitt-ball labdák különböző méretben), 143

– sportszerek, játékeszközök (2 ill. 4 m-es tornapad, bordásfal, domború bordásfal, talajszőnyeg, filcszőnyeg, mászórúd, mászókötél, lengőkötél, húzókötél, szabadtéri függőszertartó állvány és mászóállvány, zsámoly, szekrény, gyűrű, nyújtó, váltóbot, kislabda, kosárlabda és kosárlabdaállvány gyűrűvel, kézilabda, röplabda és röplabdaállvány hálóval, tollasütő és tollasháló, tollaslabdák, asztalitenisz asztal hálóval, ütők és labdák, kerékpár, uszodai felszerelések: úszódeszka, úszópárna, labdák, úszókockák, pályaelválasztó kötél, vízilabda, vízilabdakapu hálóval, békauszony, tenyérellenállás, rögzítő gumik, vízi járda, polifoam) – egyéb felszerelések (színes szalagok és trikók, testsúlymérő, mentőláda) – nevelői segédletek (módszertani kiadványok, gyakorlatgyűjtemények, gyógytestnevelési szakkönyvek, szakmai lapok A gyógytestnevelés órák felépítése Hasonló az általános testnevelési órákéhoz. Bevezető rész: bemelegítés, általános átmozgatás. Fő rész: speciális gyógytestnevelési feladatok megvalósítása – javító gyakorlatok összeállított rendszer szerint. Befejező rész: levezetés a terhelés fokozatos csökkentésével.

144

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

" Kultúrát nem lehet örökölni. az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a mienk igazán, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk. A zene is csak úgy száll belénk, ha munkával (gyakorlati zenéléssel) szántjuk fel lelkünket alája. " (Kodály Zoltán)

145

Hitvallás "Amíg a világ kiüresíti magát, addig nekünk, jövőnk érdekében, a magunk és utódaink gazdagítása a kötelességünk." (Szokolay Sándor) Hiszünk abban, hogy a zenében rejlő humánus üzenetek tolmácsolásával befolyásolhatjuk tanítványainkat. A zeneművek intellektuális, emocionális és morális állásfoglalásokat váltanak ki belőlük, melyekkel csökkenthetjük, közömbösíthetjük a kedvezőtlen társadalmi hatásokat. Minden meggyőző és megnyerő a gyermekek számára, ami saját élményük lehet. Az motiválja őket legjobban, amiben kifejezhetik önmagukat túlszabályozottság és szorongás nélkül. Ezt nyújtjuk számukra a zenei neveléssel és oktatással. Zeneiskolánknak nem pusztán az a célja, hogy a tehetségeket felkaroljuk. Küldetésünk az, hogy minél több gyermeket és fiatalt juttassunk meghatározó, pozitív élményekhez a zenén keresztül. A nevelés középpontjába a siker helyett a szeretet fogalmát állítjuk. Valljuk, hogy mindenkinek alkotó módon kell élnie. Megalkotnia saját családi életét! Gazdagítania minden napját! Belső világát is. Ehhez ad lelkierőt a műveltség, a kultúra, a zene. Nem bámulandó, zsonglőr teljesítményekért van a művészet, hanem a vigasztalásért, a lélek tisztításáért. A művészet mérhetősége nem a siker, hanem az érintés, a megszólító erő. Ami megváltoztatja az embert. A zenei nevelés során az emberi tartás nemesítését tartjuk elsődlegesnek, és nem a produktív központúság uralkodik. Ezek megvalósításában felelősségteljes szerepet vállal a zeneiskola. A zenei nevelés hagyományai községünkben Madarason gazdag hagyománya van a zenei nevelésnek. A harmonika és a fúvós hangszerek oktatásának több évtizedes a múltja. Az 50-es évek elején kezdődött el a harmonika oktatása, megalakult az első harmonika-zenekar. A 60-as években pedig lehetővé vált és előtérbe került a fúvós hangszerek tanulása, fúvószenekara lett községünknek. 1969-től 1995-ig a zenét tanuló gyerekek a Bajai Liszt Ferenc Zeneiskola kihelyezett tagozatának növendékei voltak. Geiger István vezetésével helyi, megyei, országos rendezvényeken szerepelt a madarasi fúvószenekar. Sok meghívásnak tettek eleget. Eljutottak Németországba, Olaszországba és Romániába is. Mindenütt sikerrel szerepeltek. Kiemelkedő zenei tevékenységért több kitüntetést kapott az együttes és a vezetője is. A furulya és a citera hangszerek oktatásának is voltak előzményei. Az oktatók szakkörökön foglalkoztak a gyermekekkel. A furulya és a citera csoportok rendszeresen felléptek községi rendezvényeken, versenyeken és találkozókon vettek részt szép eredményekkel. A zenei hagyományokat fontosnak, meghatározónak tartjuk a község és az iskola életében Helyzetelemzés A zeneoktatás hagyományaira építve a szülők, a tanulók és a fenntartó igényei alapján 1996 szeptemberétől, Madarason, az alapfokú művészetoktatás keretei között választható a hangszertanulás. Akkor harmonika, réz- és fafúvós valamint citera tanszakokra jelentkezhettek tanulóink. Ez bővült a 2001/2002. tanévben zongora tanszakkal. Az intézményes zeneoktatással kívántunk többletet nyújtani tanulóink számára. Mégpedig helyben, önállósulva, mivel a bajai zeneiskola zeneoktatónk halála után nem tudott 146

zenetanárt biztosítani. A zeneiskola garanciát adott arra, hogy a több évtizedes zenei hagyomány ne szakadjon meg. Úgy véljük, hogy a zeneiskola jobban köti a madarasi gyerekeket iskolájukhoz, településükhöz. Tanulóink többsége visszajár az általános iskola befejezése után is a zenekarainkba, vagy továbbra is a zeneiskola növendékei maradnak. Az 1996/97. tanévben az általános iskola 268 tanulója közül 65 kezdte meg a zenei tanulmányait is. A következő tanévben a létszám 108-ra nőtt. Az eltelt évek alatt 80-100 fő között ingadozott a tanulói létszám. Növendékeink nagy része az általános iskola tanulója. Mindez kedvezően hat a nevelőoktató munkánkra. Közvetlenebb kapcsolatban vagyunk tanulóinkkal, szaktanáraikkal, osztályfőnökeikkel Kisebb vonzáskörzetünkből (Bácsalmás, Katymár, Tataháza) is voltak, vannak bejárók. Változó szervezeti formákban működtünk.(összetett iskola, ÁMK intézményegység) Jelenleg a Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás tagintézménye (az általános iskolával összetett iskola) vagyunk. Azt tapasztaljuk, hogy a szülők és a gyerekek igénylik a zenetanulási lehetőségeket, és a fenntartó fontosnak tartja a zene ügyét. Növendékeink zenetanulási kedve is bizakodásra ad okot. Működésünkhöz megfelelő feltételekkel rendelkezünk. A már meglévő hangszerállományunkat kell folyamatosan javítani és pótolni. Új hangszerek beszerzésére is szükség van a központilag meghatározott taneszköz jegyzék alapján. Személyi feltételeinket az igények és a szakmai szempontok figyelembe vételével alakítjuk. Továbbképzéssel, önképzéssel igyekszünk megfelelni a szakmai elvárásoknak.

147

I. NEVELÉSI PROGRAM 1. A művészeti nevelés feladatai A művészet magunkat, magunkhoz és a világhoz való viszonyulásunkban ábrázol. Ennek megértéséhez, utak, pályák kijelöléséhez, a minőségi élethez ad segítséget. Nem mintákat ad, hanem képességeket fejleszt. Megbízható belső iránytűt kínál. A teljes emberi élet a technikai fejlődés századában még inkább nem lehet meg a művészetek nélkül. A művészeti nevelés kiemelt, mással nem helyettesíthető szerepet tölt be a személyiség, a képességek harmonikus és hatékony fejlesztésében. Kik vagyunk? Hová, kihez tartozunk? Mire érdemes feltenni az életünket? Mitől várhatunk boldogságot? Vannak-e vezérértékeink? Mindezek létkérdések, ugyanakkor a pedagógia alapkérdései, s benne a művészeti nevelésé. Modern korunk változásai az iskolát és a pedagógiát is érintették. A kultúra, s benne a művészet szerepe is megváltozott. Differenciált világunkban a kultúra - s benne a művészetek kétféle szerep hordozói. Egyrészt a sokféleség, a széttöredezettség, a konfliktusok ábrázolói, másrészt a különbözőségen felülemelkedő megértés és az általános értékek szószólói. A kultúra, a művészetek, s a mindezeket továbbadó pedagógia feladata e szerepek érvényre juttatása. A művészeti oktatás az emberré nevelés legtöbb alapkérdését felveti, s a válaszokat is közvetíteni tudja. - Érdemlegesen hozzá kell járulnia a nemzeti tudat kialakításához világméretű kitekintéssel. - Erősítenie kell az önálló, személyes identitást és a másság elfogadására való készséget. - Kíváncsivá kell tegyen más korok, más országok gyakorlata, szemlélete iránt. - A művészetek "üzenete" ne a szórakoztatás legyen mindenáron, hanem az elmélyítés, az erőt adás, a vigasztalás. - Át kell adnia a művészetek fő üzenetét: Az ember örömre és az öröm továbbadására született.

2. Az alapfokú művészetoktatás céljai, feladatai: - A választott területen (zene) belül nyújtson speciális művészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdagabb, kreatív személyiség kialakításához. - Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére. - Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. Feladatai: - Ismertesse meg az egyes művészeti ágak (zene) alapvető ismeretanyagát és technikáit - Alapozza meg a művészei kifejezőkészségek kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját és fejlessze improvizációs készségét. - Készítse fel az átlagosnál jobb készségű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve művészeti önképzőkörök, együttesek, munkájába való bekapcsolódásra. - Törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra. A művészeti ágak közül a zeneművészet terén alapozza meg iskolánk a művészi kifejezőkészségeket, előkészti, felkészíti a tanulókat szakirányú továbbtanulásra. Előképző, 148

alapfokú és továbbképző évfolyamokon történik az oktatás: trombita, tuba, tenorkürt, baritonkürt, harsona, kürt, fuvola, klarinét, zongora, furulya és szaxofon tanszakokon. 3. A zeneiskola céljai, feladatai - Az érzelmi és az esztétikai nevelés eszközével az általános és középiskola, a család és a környezet személyiségformáló tevékenységének kiegészítése, - a tanulók zenei ízlésének, érdeklődésének, igényességének, esztétikai kultúrájának megalapozása, - a tanulók többségének felkészítése szabadidejük tartalmas elöltésére, amatőr, társas muzsikálásra, - az arra alkalmas képességű tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. - A hangszeres, vokális zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. - A hangszertanítás értékes zenei anyagon, korszerű, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljék. A gyerekeket az első pillanattól kezdve rá kell hangolni a zene, azon belül az adott mű varázsára. Csakis a művészi érték való a gyermekeknek, minden más árt neki! - A zeneiskola adjon rendszerezett zenei ismereteket. Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és olvasásra. Vezessen rá a zene logikájára, formai összefüggéseire. - Ismertesse meg a tanulókat a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zene történeti összefüggéseivel, más művészetekkel való kapcsolataival. - Tanulóink többségének tudását olyan szintre kell fejleszteni, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra kamaraegyüttesben vagy zenekarban. - Ösztönözze a tanulókat életkoruknak megfelelő, zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására. - Fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységet, a növendékek zenei képességeit: hallásukat, ritmusérzéküket, érzékenységüket a dinamika és a hangszín különbségeire. - Szoktassa a növendékeket rendszeres, céltudatos munkára. - A zeneiskola tevékenysége irányuljon arra, hogy növendékei az életkoruknak és képességeiknek megfelelő zenei anyagot kottahűen, stílusosan, zeneileg értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassák meg - Neveljen az értékes zene szeretetére a rádió, a televízió zenei műsorainak meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, értékes hang - és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására, de mindenekelőtt az aktív, társas muzsikálásra. - A zeneiskolának támogatnia kell a község, a térség zenei életét, az egyházzenei életet. - Működjön együtt más intézményekkel a kulturális és művelődési feladatok ellátásában. - Támogassa az együttmuzsikálás működését. (amatőr zenekarok, különböző kamaraegyüttesek, kórusok) - Lehetőség szerint létesítsen cserekapcsolatot más zeneoktatási intézményekkel. - A hangszeres képzést támogató tárgyak (szolfézs, kamarazene) is fejlesszék a tanulók zenei képességeit. - Tegye képessé a növendékeket ismereteik gyakorlati felhasználására. - Bontakoztassa ki a tanulók zenei fantáziáját, adjon teret a kreatív megnyil-vánulásoknak. - Fejlessze a feladattudatot, növelje a kitartást, a figyelem koncentrálásnak képességét. Nevelje a tanulókat arra, hogy a zene a művelőitől rendezettséget, fegyelmezettséget kíván a magatartásban és a munkarend szabályozásában is. - A zeneiskola tegye a csoportos muzsikálást zeneileg és érzelmileg vonzóbbá. Alakítsa ki az egyéni és a közösségi felelősségérzetet. - Biztosítsa, hogy a tanulók egyre szélesebb rétege élhessen a zenetanulás lehetőségével. - Kísérje figyelemmel a hátrányos helyzetű tanulók képzését. 149

- Fordítson gondot a tehetségek felkutatására.

4. A zenei nevelés helye, szerepe iskolánkban Iskolánk zenével is nevelő iskola. A teljes ember megalapozása zene nélkül nem lehetséges. Az általános iskola céljaival összhangban a zeneiskola a személyiségformálás alapvető területe. A zenetanítás a zene iránti érdeklődés felkeltésével, valamint a zenei képességek kifejlesztésével az egész ember személyiségét formálja. A lelki gazdagság hatalmas forrásai erednek a zenéből. Azon fáradozunk, hogy ez minél többek számára megnyilvánuljon. "Egy tárgy sem szolgája úgy a gyermek testi-lelki javát, mint a zene." (Kodály Zoltán) A zene közvetlenül hat az érzelmekre. A jó zene nyomán, az értékes élményhatás után jó irányban változik a személyiség. Maradandó zenei élményekkel, élményszerű tanítással, tudatos, következetes tanári munkával, változatos módszerekkel, értékes zenei anyaggal minden gyermek képességei fejleszthetők, motiválhatók. Valljuk, hogy minden ember csírájában megvan, Ady kifejezésével élve "éhe a szépnek, csak nem mindenkiben fejlődött ki. Az a gyerek, aki ezt a várakozást és beteljesülést átéli, nemcsak zenére lesz fogékony. "Az élményszerzést nem bízhatjuk a véletlenre, ezt megszervezni az iskola kötelessége" (Kodály Zoltán) Meg kell találnunk az utat a fiatalok kultúrájához. Ennek megértése után tudjuk csak őket elvezetni ahhoz, amit mi is védünk, szeretünk és át kívánunk adni. Ez a zenei értékvilág a népzene és a klasszikus zene. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy minden gyermek számára élmény legyen a zenetanulás, s kihozzuk belőlük a kétségkívül meglévő zenei képességeket. Erősíteni kell a művészetek, a zene, az ének becsületét. Tanulóink zenei ízlésének formálásában is döntő szerepe van a zeneiskolának. A mi felelősségünk, hogy felfedezik-e a felületes igénytelen zenével elárasztott környezetükben az értékes alkotásokat. Zeneiskolánk Kodály Zoltán elvei alapján, a zenei nevelésben rejlő lehetőségek kiaknázásával biztosít olyan többletet tanulói számára, mellyel harmonikusabb, érzelmileg gazdagabb személyiséggé válhatnak a zenetanulás folyamatában. Intézményünk így célozza meg azt, ami egyre növekvő igényként jelentkezik. "Közszellem kell, amely óhajtja, szomjúhozza a kultúrát. Intézmények, melyek érlelik, ápolják". (Kodály Zoltán) 5.A zeneiskola nevelő-oktató munkájának szempontjai és alapelvei - Nevelő- oktató munkák alapja a zenei élmény. Hangsúlyozzuk, hogy a zenei nevelés örömet jelentő területe a hangszer és szolfézstanulás is. Zenei élmény nélkül nincs zenei nevelés. A zenetanulás nem jelentheti csak a sulykolást, a produkcióra való felkészítést. - Arra törekedünk, hogy növendékeink személyiségét, képességét, tehetségét alaposan megismerjük. - A nevelési és oktatási módszereket a kívánalmaknak megfelelően, tanulónként választjuk meg. - Zeneiskolánkban nagy szerepet kap az aktív együttmuzsikálás. Zenekarainkban és alkalmi kamaraegyütteseinkben lelkesen muzsikálnak tanítványaink. Így alakulnak a barátságok, kisebbnagyobb közösségek. A közös muzsikálás a lelki gazdagodás egyik erőforrása. - A zenei nevelést az általános nevelés fontos részének tekintjük. - Figyelembe vesszük, hogy növendékeink legnagyobb része nem lesz hivatásos zenész. Célunk ezért elsősorban az, hogy a tanítványaink szeressék, értsék a zenét. "Csak az a lelki táplálék válik a gyerek javára, amit maga is kíván." (Kodály Zoltán) - Törekedünk arra, hogy olyan feladatokat adjunk, olyan darabokat válasszunk a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően, amelyek fejlesztik a tanulók művészi ízlését, stílusismeretét. 150

- Ügyelnünk kell arra, hogy az önként vállalt zenetanulással ne terheljük túl a gyermekeket, és ne hajszoljuk teljesíthetetlen feladatokra, öncélú produkciókra. "A kirakat eredmények" helyett a stílusos, átélt, szépen megformált muzsikálást tartjuk fontosnak. - Különös gonddal kell foglalkozni a zenei pályára készülő tanulókkal. - Segítenünk kell a hátrányos helyzetű tanulóinkon (pl. tandíj mérséklése, tandíjmentesség, hangszerkölcsönzési lehetőség) - A főtárgy tanárának tájékozódnia kell növendékei szolfézs, zenekari fejlődéséről és iskolai előmeneteléről. - A zeneiskolát - Kodály Zoltán szavaival - EMBERISKOLÁ-nak tatjuk. Tanítványaink érzelmi és emberi gazdagságát kell szolgálnia. - A zeneértést nem lehet a levegővel beszívni anélkül, hogy a zene elemeit meg ne tanulja valaki. " Az iskola kötelessége, hogy minden ember kezébe adja a kulcsot, amivel bejut a zene birodalmába." (Kodály Zoltán) 6. Személyiségfejlesztés a zeneiskolában Az irány, amerre a civilizáció halad, egyre több negatív jelenséget hoz felszínre. A létrehozott mesterséges környezet, a második természet visszahat az alkotóra is. Más értékekre figyel, passzív befogadóvá válik, kisebb szerepe lesz az élő emberi kontaktusnak. A természettől idegen környezet nem alkalmas arra, hogy a személyiséget a helyes irányba terelje A korszerű nevelési-oktatási eszközök, módszerek segítségével tudunk változásokat elérni. A korszerű nevelés eszköze és módszere a művészet lehet, hiszen a művészet a személyiség megnyilatkozásainak egyszerre eszköze és színtere is. Az élet bizonytalanságai a belső rend megvalósításával, a stabil énkép kialakításával oldhatók. A zeneiskola sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy a tanulók harmonikusabb személyiséggé fejlődjenek. A zene személyiségfejlesztő hatásainak kibontakozását segítjük elő. Munkánkban nagyobb hangsúlyt kapnak azok a tevékenységek, amelyek a személyiség formálását, a képességfejlesztést szolgálják. (pl: közös muzsikálás, társakkal, pedagógussal zenekarokban, alkalmi együttesekben, kötetlen foglalkozások a növendékekkel, hangverseny látogatások) A tanulási kudarcokkal küszködő gyermekeket is sikerélményekhez juttatjuk a zenetanulás folyamán, így erősödik önbecsülésük, amely átlendíti őket a nehézségeken. A zenére való egyre tudatosabb ráfigyelés finomítja a megfigyelő képességét, fejleszti a gondolkodási műveleteket. Fejlődik a memória, kibontakozik alkotó fantázia. A zenetanulás emocionális és intellektuális élményt is ad a tanulók számára. Az értelmileg igényes, precízen jól végrehajtott munkához érzelmileg gazdag felnőtté kell majd fejlődniük. A nem kiemelkedő tehetségű gyerekek személyiségének gondozását éppolyan fontosnak tartjuk, mint a tehetségek felismerését. A zenetanulásnak általános személyiségfejlesztő hatása van. Pontosságot követel a tanulótól. Figyelemösszpontosításra és egyidejűleg figyelemmegosztásra tanít (dallam megszólaltatása, hangszertartás, pontos hangindítás, stb.) Fejlődik az igényesség, edződik az akarat, a kitartás. Az érzelmi élet is egyre szélesebb skálán fejlődik. (zene szeretete, örömszerzési vágy, tudásvágy, tisztelet az alkotó iránt, az alkotás elismerése) Az együttmuzsikálás során fejlődik a felelősségtudat, a megbízhatóság, a bajtársiasság, a vészhelyzetekhez való alkalmazkodás is. Ezek a személyiségvonások minden nevelésnek céljai, de megvalósításukhoz leginkább a zenei nevelés alkalmas. Pedagógiai feladataink: együttműködési készség erősítése a tanulókban (tanórán, tanórán kívül) értékek tiszteletére, megbecsülésére nevelés 151

empátiakészséget fejlesztő gyakorlatokkal nyitott, érdeklődő, barátságos magatartás a másikhoz való odafordulás képességének, készségének fejlesztése konfliktuskezelő képességek fejlesztése a tolerancia kialakítása (kommunikáció, másikra való odafigyelés, a probléma kulturált megfogalmazása, sok szempontú megközelítése) tanulók bevonása, részvétele a döntési folyamatokba a tanulók cselekvő részvétele az önértékelésben, önszabályozásban közösségi hangnem, stílus, érzelmi eszköztár kialakítása az iskolai és a társadalmi szocializáció és a beilleszkedés segítése a szép, az értékes, a humánus, valamint a szolidaritás megismertetése, bevésése motivációs rendszer kialakítása A személyiség fejlődését pozitívan befolyásoló tényezők a pedagógusok nevelő - oktató munkájának szempontjából a nevelés - oktatás folyamatában: pozitívumokra érzékenyen reagáló tanári magatartás eredményes tevékenységre, feleletre figyelő kiegyensúlyozott értékelés jó értelemben vett tolerancia a gyermekek esetleges krízisállapotának tekintetbe vétele állandó példamutatás képessége empátiakészség demokratikus vezetési stílus konkrét helyzetnek megfelelő alkalmazkodóképesség a valóság adekvát visszatükrözésére képes gondolkodás nagymértékű szociabilitás elfogadó magatartás képes az önfejlesztésre kreatív, kezdeményező beállítódás képes differenciálni érzelmek és feladatok között fogékony az újdonságokra önálló és teljes életvitelre képes közös célokért küzdő tantestület, demokratikus iskolai légkör A személyiségfejlesztés céljai: - Olyan attitűdök, problémamegoldó panelek kialakítása, melyek beépülnek a tanulók személyiségébe, s azokat rutinszerűen alkalmazzák. - A tanulók meg tudják különböztetni a pozitív és negatív befolyásokat, felismerjék a veszélyhelyzeteket. - Ki tudják számítani döntéseik, cselekedeteik eredményeit, következményeit. - Úgy oldják meg a konfliktushelyzeteket, hogy abból kikerülve ne érezzék magukat vesztesnek. - Olyan toleráns személyiség formálása, akinek jellemét a tanulási folyamatban megszerzett ismeretek, a személyes tapasztalatai és a belátás formálják. Demokratikus beállítódását az iskolán és az iskolán kívüli világban megtapasztaltak teszik szilárddá. 7. A zeneiskola közösségfejlesztő tevékenysége. A zeneiskola az általános iskolával mellérendelő kapcsolatban áll. Továbbfejleszti, kiegészíti, felerősíti az általános iskola és a család nevelő-hatásait. Tanítványainkat jól ismerjük. Napi kapcsolatban állunk az osztályfőnökökkel, a szaktanárokkal, és több kolléga áttanít az általános iskolába is. Ismerjük azokat a közösségeket is, ahonnan hozzánk jönnek. A zeneiskola szervezeti formái (szolfézs csoportok, zenekar, kamarazene, hangszeres tanszakok) újabb közösségek kialakulását és megerősödését 152

eredményezik. Itt a közösségek elsősorban érdeklődés, irányultság és haladás alapján szerveződnek. A zene iránti érdeklődés, nyitottság, a zene szeretete már kezdetben is olyan kapocs, amely összeköti növendékeinket. Ez azonban nem választja el őket az osztályközösségtől. A szolfézscsoportok vezetői tanórákon és tanórán kívül is törekednek arra, hogy a közös célokkal, feladatokkal összetartsák csoportjaikat. A heti 2x45 perces foglalkozások elegendő időt biztosítanak a közösségformálásra. Azonban a szolfézs tanárok ezen kívül is szerveznek kötetlen programokat a tanulóik számára. A hangszeres tanszakon általában lazább a kapcsolat a tanulók között, hiszen egyéni órákra járnak. Egy-egy feladat azonban erősíti bennük a tanszakhoz tartozás érzését. (pl: jótékonysági hangverseny a fúvószenekar vagy a zeneiskola javára, növendékhangversenyek tanszakonként.) Ilyenkor a gyermekek figyelmesen végighallgatják egymás produkcióit, örülnek egymás sikerének, együtt éreznek társaikkal, megbeszélik az élményeiket és tapasztalataikat. Az egymásra figyelés egy közösségen belül összehangolt személyi kapcsolatokat feltételez. E téren nagy felelősség hárul a zenét tanító nevelőre. A közösségformálásban legnagyobb szerepe a zenekaroknak és a kamara együtteseknek van. A művek tanulása, a szólampróbák, szereplések, utazási élmények során erősödnek a baráti kapcsolatok, kiteljesedik a tanár-diák kapcsolat, elmélyül a közösségi összetartozás érzése. Fejlődik a felelősségtudat, hiszen mindenkinek meg kell tanulnia a szólamát, nem ronthatja el a többiek munkáját. Erősödik a megbízhatóság, bajtársiasság, de még a vészhelyzetekhez való alkalmazkodás is. Egy szereplés alkalmával tévesztés esetén is össze kell tudni rázódni, és együtt befejezni a darabot. Rendezvényeink is közösségformáló erejűek. Erősítik tanítványainkban a zenéhez, a zeneiskolához való kötődésüket. Fontos számukra az a közeg, amely elismeri tevékenységüket, lehetőséget ad a zenetanulásra, a produkciók bemutatására. Meghatározó és sok zenei, közösségi élményben van részük tanulóinknak. Ilyen élmény a több napos nyári zenei tábor is, amely a személyiség fejlesztésben és a közösség formálásban is nagy szerepet játszik. Ez a program biztosítja a gyerekek igényes szórakoztatását, a közös muzsikálást, a tanár diák kapcsolat minőségi változását is. Növendékeink gyakran szerepelnek általános iskolai rendezvényeken is. Vannak közös rendezvényeink is (pl. zenei világnap, tanévzáró, pedagógusnap). Így tapasztalhatják azt is, hogy a kortárs közösség és a szaktanáraik is elismerik zeneiskolai tevékenységüket, mellyel színvonalasabbá tesznek egy-egy programot, sokszínűséget, egyediséget visznek a másik közösség életébe is. Gyermekeink életének kiegyensúlyozottsága, termékenységének eredményessége attól függ, hogy milyen közegben, miként fogadják. Hiszen közösségben kell élniük, fejlődniük, alkotniuk. A befogadás és a szeretet élményei erősítik meg a személyiségüket. A befogadás és szeretet élményét gyerekkortól kell kapni és adni. Célunk, hogy a zeneiskolában ezt a légkört biztosítsuk számára. 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Zeneiskolánk működésére jellemző a nyitottság és a partnerközpontúság. A szülők és tanulók elegendő lehetőséget kapnak arra, hogy betekintést nyerjenek, aktívan is bekapcsolódhassanak a nevelő - oktató munkánkba és programjainkba. Figyelembe vesszük közvetlen partnereink igényeit, elvárásait, javaslatait. Az együttműködés előfeltétele, hogy tárgyilagosan, folyamatosan tájékoztassuk a szülőket és diákjainkat is a zeneiskola nevelő - oktató munkájáról, céljairól, feladatairól, eredményeiről. A kölcsönös bizalom lehet az alapja az együttműködésnek. Célunk, hogy diákjaink és szüleik is részesei legyenek a zeneiskola tevékenységének. Az egészséges párbeszéd, információcsere motiválja partnereinket az összehangolt munkára. Szeretnénk, hogy 153

a szülők és diákok közül minél többen aktívak legyenek, azonosuljanak a zeneiskola céljaival, feladataival. Nevelő-oktató munkánk eredményességét, hatékonyságát jelentősen befolyásolja a szülőkkel való kapcsolattartás minősége. A közoktatási törvény 13. paragrafusa alapján választják a szülők gyermekük képességének érdeklődésének, stb. alapján a zeneiskolát. Így a szülőkkel való kapcsolatfelvétel már létrejön a felvétellel, a beiratkozással. A felvételin tájékoztatást adunk a zeneiskola céljairól, feladatairól. Lehetőséget adunk a pedagógiai program és a házirend megismerésére. A tanév során rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatást nyújtunk gyermeke magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Neveléséhez tanácsot adunk, segítséget nyújtunk, bevonjuk az iskolai programokba. A szülők az intézmény vezetője, vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vehetnek a zeneiskolai foglalkozásokon. A zeneiskola nevelő-oktató munkája szülői közreműködés nélkül nehezen tud érvényesülni. Szükség van arra, hogy a szülő teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyek gyermekével kapcsolatosak. Fontos számunkra, hogy milyen segítséget kap a tanuló a szülőktől, illetve milyen együttműködést alakít ki a pedagógussal. Az együttműködés formái: Szülői értekezletek Szülői értekezletet általában 3-4 alkalommal tartunk. Téma: Éves munkaterv előterjesztése. Célok, feladatok. Félévi munka értékelése. 2. félév feladatai. Az év végi értékelés a tanévzáró ünnepségen történik. Szükség szerint még lehetnek összejövetelek 1-1 nagyobb program szervezése előtt, vagy rendkívüli esetekben is. A szülői értekezleteken tájékoztatást adunk a szülőket és a tanulókat érintő kérdésekről. Fogadóórák Az éves munkatervben meghatározottak szerint várjuk a szülőket fogadóórára. Itt a tanulóval kapcsolatos problémákat, nevelési feladatokat beszéljük meg az érdeklődő szülőkkel, gyerekekkel. Szükség szerint célzottan hívjuk a szülőt gyermekével együtt. A fogadóóra a személyesebb kapcsolat kialakítására ad lehetőséget. Nyílt napok Évente 1 alkalommal 1 hetet biztosítunk a szülők számára, amikor látogathatják a zeneiskolai órákat. Kérésre lehetőséget adunk más alkalommal is az óralátogatásra. Családlátogatás Alkalmanként élünk ezzel a lehetőséggel is. Problémás helyzetben keressük a szülőt. A gyakorlat azt mutatja, hogy 1-1 esetben szükséges és eredményes lehet ez a forma is. Hangversenyek, rendezvények Minden rendezvényünk nyitott a szülők számára. A programok szervezésébe és lebonyolításába is bevonjuk őket, így jobban megismerhetik munkánkat, és mi is több információhoz jutunk. Iskolán kívül: utcán, üzletben is lehetőség nyílik a kapcsolattartásra. Ez a forma nagyon hatékony lehet, mert megelőzhet egy nagyobb konfliktust, problémát. Gyors visszajelzést adhatunk, kaphatunk. Alaposabb vizsgálódásra, tárgyalásra azonban nem alkalmas. Szülői Szervezet A zeneiskolai szülők önálló szülői szervezetet alkotnak, jogaik és kötelességeik érvényesítésére. Rendszeres tájékoztatást kapnak az iskola működéséről, eredményéről, feladatairól. Véleményüket, javaslataikat figyelembe vesszük minden olyan esetben, amit a közoktatási törvény előír. Az iskolát, szülőket, tanulókat érintő kérdések megvitatására meghívást kapnak. A zenei SZ SZ kapcsolatban áll az általános iskolai SZ SZ-tel. Kötetlen formák (jótékony célú rendezvények, bálak, kirándulások, színház- vagy hangverseny látogatások) A tanulókat a zeneiskola vezetője, a diákönkormányzat vezetője, a szaktanárok tájékoztatják a zeneiskola munkatervéről, az aktuális feladatokról.

154

A tanulók és szüleik is folyamatos visszajelzést kapnak az egyéni haladásról, fejlődésről a szaktanároktól (szóban, tájékoztató füzeten keresztül írásban) A tanulók kinyilváníthatják véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, választott képviselőiken keresztül vagy személyesen is közölhetik ezt az igazgatósággal, a nevelőtestülettel, tanárukkal. A diákönkormányzatba a zeneiskola is delegál saját képviselőket. A tanuló és a pedagógus együttműködése a tanórákon valósulhat meg leginkább. Ehhez a pedagógusnak meg kell ismernie növendékének személyiségét, életkörülményeit, szokásait. Alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet lehet. Iskolánk célja, hogy tanulóink személyisége harmonikusan fejlődjön, ennek feltétele a család, a szülők, a diákok és a pedagógusok együttműködése. Ennek érdekében fejlesztjük azokat a formákat, amelyek a legeredményesebbnek bizonyultak. A felsorolt lehetőségeket több kötetlen formával szeretnénk még gazdagítani. 9. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységünk „A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetőséget lehet megteremteni, ahol a tehetség kibontakozhat." (Neuhaus) A tehetséget kincsnek tartjuk. Jövőnk függ attól, hogyan bánunk szellemi értékeinkkel. Nemzeti érdek, hogy gyermekeink tehetségét időben felismerjük, fejlesszük, gondozzuk. Ezt alapvető pedagógiai faladatnak tartjuk. Összefügg más pedagógiai teendőinkkel. Pl: felzárkóztatás, esélyegyenlőség biztosítása, hátrányok csökkentése. A tehetség kibontakozásának alapvető feltétele, hogy felébresszük, ébren tartsuk tanulóinkban a tudás iránti vágyat. A zeneoktatás jellegéből adódóan sokat foglalkozunk egyénileg tanulóinkkal a tanórákon, tanórán kívül is. A tehetséggondozás eredményességét meghatározza a gyermek, a szülő, a pedagógus ambíciója. Minden foglalkozáson törekedünk tanulóink érdeklődésének ébrentartására, időt fordítunk csoportos órákon is az egyéni foglalkozásra. A fakultatív órák is lehetőséget jelentenek a tehetséggondozásra. Felelősséget vállalunk a tehetségekért. Szorgalmazzuk a kiemelkedő képességű tanulóink bekapcsolódását helyi, regionális, országos tanulmányi versenyekbe. A tehetséggondozásban az iskolán kívül szerepe van a könyvtáraknak is. Egyéni érdeklődés és búvárkodás segítője, támogatója lehet. A tehetségek kiválasztásakor körültekintőek vagyunk, Tudjuk, hogy korai időszakban nem lehet csalhatatlanul felismerni a tehetséget. Arra törekedünk, hogy a jellemet, az egész személyiséget fejlesszük. (lásd 8. pont - Személyiségfejlesztés) Hiszen akarat, helyes önértékelés nélkül nem bontakozhat ki a tehetség. A megfontolt elismerés és dicséret fejlesztheti a gyermeket. Ez pedig segíti az érdeklődés alakítását is. A különleges (zenei) adottságú gyermekek fejlesztésének sajátos szervezeti, tartalmi, módszerbeli feltételei, eszközei vannak. Ezek megválasztását felelősséggel tesszük. Növendékeink szülői vagy egyéni ambícióval kerülnek iskolánkba. Ezt az ambíciót meghatározónak tartjuk a felvételinél. Ekkor még nem ismerhetjük fel teljes bizonyossággal a tehetségeket. Tájékozódunk a zenei készségekről; ritmus és metrum érzék, hallás, muzikalitás. Majd a zenetanulás folyamán nyilvánul meg a gyermek tehetsége a tanulás tempójában. A tehetségek kiválasztását segítik: Kapcsolattartás az óvónőkkel, iskolai énektanárokkal Rendszeres (tavaszi, karácsonyi, őszi) hangversenyek az óvodákban, - iskolában Az előképző évfolyamokon végzett nevelő - oktató munka Odafigyelés, törődő tanári magatartás Fejlesztés, gondozás területei, feladatai Jól szervezett tanórák, felkészült pedagógusok Muzikalitás, koncentráció, szorgalom, kombinációs készség, memória fejlesztése Tanulókkal való egyéni bánásmód tanórákon

155

Megfelelő minőségű, mennyiségű hangszer biztosítása, szülők motiválása saját hangszer vásárlására Kapcsolattartás a hangszeres és szolfézs tanárok között Tanárok képzése, továbbképzés, módszertani kultúra fejlesztése Elegendő fellépési lehetőség, megmérettetési lehetőség biztosítása (helyi, regionális, országos szinten) Versenyekre, találkozókra való felkészítés Zenei pályára készülő tanulók felkészítése Folyamatos, következetes értékelés a tanórákon A zenei tehetségek is csak ott bontakozhatnak ki, ahol a társadalom is értékeli a művészeteket, a zenét, a pedagógus munkáját. 10.Esélyegyenlőség és hátránykompenzáció megvalósulása Községünk társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási szempontból is hátrányos helyzetű. Az általános iskola tanulóinak kb. 60%-a hátrányos helyzetű. A zeneiskolába jelentkezők között is sokan szociálisan hátrányos helyzetben vannak, ingerszegény környezetből érkeznek. Különböző tényezők gátolják előmenetelüket. (nem tudnak hangszert, kottát venni, térítési illetve tandíjat fizetni, stb.) esetleg igazolatlanul hiányoznak, magatartási problémák, tanulási kudarcok jelentkeznek. A tanulóközösségünk összetétele heterogén. A hátrányok kiküszöbölése, csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása kikerülhetetlen feladatokat jelent számunkra. Helyzetfelmérés Szakmai konzultáció az óvodákkal a gyermekek szociális helyzetéről Kapcsolattartás a fenntartóval szociális ügyekben (gyámügyi előadó, Szociális, Egészségügyi, Gyermek-és Ifjúságvédelmi Bizottság Igénybe vesszük a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat segítségét Információt nyújtanak számunkra a gyermekek osztályfőnökei, általános iskolai tanárai -A Cigány Kisebbségi Önkormányzaton keresztül is tájékozódunk Szülőkkel való kapcsolattartás Iskolai tevékenységrendszer - módszerek, megoldások A tanulók haladását gátló okok megismerése (1. pont alapján) után indulhat a hátrányok csökkentésére irányuló munka. Tanulók személyiségének alapos megismerése. (beszélgetés, interjú, családlátogatás) Egyéni bánásmód elvének érvényesítése a nevelési - oktatási folyamatban. Mindez megelőző munkát is jelent. Gyors, hatékony pedagógiai reagálás a tanulókkal kapcsolatos negatív változások esetén. Javaslat a tanuló napközibe helyezéséről. A tanulásban akadályozott tanulók (részképesség zavarok) esetében szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság segítsége a szülővel történő egyeztetés alapján. Magatartási problémák esetén a Nevelési Tanácsadó segíti munkánkat. A rászoruló, igyekvő gyerekek számára biztosítjuk a hangszerkölcsönzési lehetőséget. A gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók térítésmentesen tanulnak a zeneiskolában. Ez évente kb. a tanulóink 50%-a. Az általános iskola gyógypedagógusa konkrét segítséget ad, egyénileg foglalkozik a problémás tanulókkal Folyamatos kapcsolattartás az 1. pontban felsorolt szervezetekkel, személyekkel. Roma tanulók is élnek a zenetanulási lehetőségekkel. Munkatempójuk rapszodikus. Követeléssel, meggyőzéssel, kellő motiválással fejleszthetőek. Az általános iskolai logopédiai terápia is segíti munkánkat. Az esélyegyenlőség biztosításában feladatot vállal az Iskolás Gyermekekért Alapítvány. A harmonika zenekarnak saját alapítványa van. Rendezvényeink bevételéből segítjük tanulóinkat (ingyenes hangverseny bérlet) 156

Pályázati lehetőségek kihasználása (hangszerek, tartós taneszközök vásárlása) 11. Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai A nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező elemei. A nevelés módszerei elválaszthatatlanok a nevelés céljaitól. A módszerek alkalmazásának szabálya a módszerek kombinációja. Eszközeink: Nyelvi eszközök- beszéd, beszélgetés Az információközlésben, az információ átadásában a legmeghatározóbbak a nyelvi eszközök. Nem nyelvi eszközök-arckifejezés, mozdulatok, testközelség A zeneiskolában ezek hangsúlyozottabb szerepet kapnak. Szociális technikák A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, a meglévők erősítése minta-, modellnyújtás megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) szerepjáték dramatizáló tevékenység Eljárásaink, módszereink A meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei: minta, példa, példakép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, előadás, vita, beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás,ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás A magatartásra ható módszerek ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, írásbeli vagy szóbeli dicséret A zeneiskolában az ösztönzés, a meggyőzés eszközeit, módszereit tartjuk elsődlegesnek! kényszerítő módszerek:szóbeli vagy írásbeli felszólítás, követelés, parancs, büntetés, szaktanári figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, fegyelmi eljárás gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés,figyelmeztetés, tilalom, elmarasztalás 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő - oktató munkánkat segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzékét a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. A zeneiskola önálló épülettel nem rendelkezik. Az általános iskola és a művelődési ház biztosítja a tantermeket, a próbatermet, a hangszerek tárolásához szükséges helyet. I: HELYISÉGEK Tantermek: 3 állandó tanterem a szolfézs órák megtartásához 1 próbaterem a zenekari, kamarazenekari foglalkozásokhoz 1 helyiség (rézfúvós tanszak) 2 tanterem (fafúvós tanszak) 1 tanterem (zongora tanszak, szolfézs terem és a korrepetíciók helye is) Vezetői iroda 1 közös helyiség az általános iskola és a zeneiskola vezetői részére 157

Ügyviteli helyiség: 1 helyiség az iskolatitkárnak Nevelőtestületi szoba 1 helyiség a zeneiskolai pedagógusoknak és az általános iskolai pedagógusoknak közösen Kiszolgáló helyiségek: 1 helyiség a hangszerek tárolásához, aula (előtér, várakozó) földszinten és emeleten porta 1 helyiség személyzeti WC épületenként, nemenként tanulói WC nemenként, épületenként öltöző, zuhanyzó nemenként elsősegély helyiség a titkári irodában Az egyéni és kiscsoportos órák tantermei rendelkezésre állnak a zeneiskola munkarendje szerint. A csoportos órák (szolfézs, zenekarok próbaterme) termei biztosítottak. A fúvószenekar próbaterme a művelődési házban van. (Befogadóképessége kb. 40 fő) A hangversenyterem feladatát látja el a művelődési ház nagy terme színpaddal. (Befogadó képesség: 160 fő) A helyiségek száma, mérete a tanszakok és a tanulók, csoportok létszámának, az iskola munkarendjének megfelelő. HELYISÉGEK BÚTORZATA, EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI ÉS OKTATÁSI ESZKÖZEI A bútorzat a tanulók életkorának és a létszámának megfelelő Ruhatároló (fogasok) létszámnak megfelelőek. Szekrény tantermenként 1-2 Ötvonalas tábla tantermenként tükör a fafúvós és rézfúvós tanszakok termeiben 1 db hordozható, törölhető ötvonalas tábla Mágneses tábla a szolfézs órák termeiben Videó lejátszó, televízió, számítógép az általános iskolával közös használatban Számítógép 1 db Nyomtató 2 db (tintasugaras és lézer) zeneiskolai használatra 2db CD-s magnó 1 db Elekta Hifi HANGSZEREK Billentyűsök 1 Zimmermann pianino Roland digitális zongora 1 Hemingway digitális zongora db 40-es harmonika (Weltmeister) db 80-as harmonika (Weltmeister, Corelli) 1 db 96-os harmonika (Weltmeister) 1 db 120-as harmonika (Royal Mountana Standard) Tanulói használatra: 4 db 80-as, 3 db 96-os harmonika Fafúvósok 46 db Klarinét 18 db 1 db Clemens B 8 db Amati B 1 db Dimavery B 1 db Arthur Uebel Esz 1 db Wurlitzer B 1 DB Dietrich Erlbach B 1 db Garry Paul B 1 db Eastman B 3db B& H B Fuvola 10 db + 1db piccolo 4dbTrevor J. James 1 db Sinfonica 1 db Dimavery 2 db Garry Paul 1 db Pearl 1 db D. Conti1 db Dimavery piccolo 158

Szaxofon 4 db 1 db Amati B - tenor 1 db Weltklang Esz – alt 2 db J. Michael alt Furulyák 13 db db Angel Alt furulya db Szoprán furulya / Aulos, Yamaha, Schepherd/ 3 db Angel tenor 1 db Yamaha basszus db Angel basszus Rézfúvós hangszerek 38 db Tenorkürt 5 db ( 3 db 3 ventiles, 2 db 4 ventiles) Amati, Weltklang, Cerveny Baritonkürt 5 db(Amati, Weltklang, Lignatone, Domenico Conti) Kürt 3 db db Hans Hoyer F kürt, 1 db Dimavery B-vadászkürt, 1 db J. Michael F.kürt Tuba 5 db 1db (3 ventiles kis F-Tuba) 1 db F-helikon (Ligna 4 ventiles) 1 db 3 ventiles F-tuba 1 db Lignaton F-helikon 1 db Amati B-tuba B trombita 7 db (Amati, 2db B&S, Lidl Brno, Garry Paul, Weltklang, csehszl. B-trombita) B piszton 5db 2db Weltklang, Yamaha, Dimavery, Julius K) Szárnykürt 2 db (Weltklang, Eder Mia) Kornett 2 db (J. Michael) Harsona 4 db (Amati, 2 db Dimavery, J. Michael) Ütőhangszerek 1 db pergődob állvánnyal, 1 db harangjáték, 1 db kasztanyetta, 1 db nagydob, 1 db réztányér Amati, 1 db Dixon csörgődob, 1 db Maracas, 1 db tikfa, 1 db fa békasor 8 db triangulum ( 6 kicsi, 2 nagy), 1 db száncsengő, 1 db Dimavery menetdob, 1 db Dimavery menet nagydob, 1 db Dimavery konga, 1 db Dimavery bongó, 1 db Pearl dob felszerelés, 1 db Agogo, 3 db kisdob verővel 1 db Hangológép, 40 db Kottatartó,5 db Masszív kottatartó 4db citera 1 db zongoraszék (Stagg Beethoven) 1 db Nádvágó 2 db metronóm Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán! Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat Kodály Zoltán: Kis emberek dalai Kodály Zoltán: Ötfokú zene I. II. III. IV. Kodály Zoltán: Tizenöt kétszólamú énekgyakorlat a csoportlétszámnak megfelelően CD lemez 70 db DVD lemez 15 db, Orfeusz könyv sorozat CD melléklettel Hangszeriskolák gyűjtemények tanszakonként, évfolyamonként; 1 db Elekta Hifi, 1 db Hangsor tábla, 1 db Zeneszerzők arcképe sorozat, 1 db Zenetörténeti tabló sorozat

159

13. A zeneiskola fő tevékenységi formái (hagyományos programjaink, kapcsolataink) - Egyéni és csoportos tanórák - Tanórán kívüli tevékenységek hangverseny-látogatások ünnepélyeken, megemlékezéseken való szereplés fesztiválok cserehangversenyek művészeti, közművelődési intézmények kiállításainak, egyéb rendezvényeinek szervezett látogatásai művészeti táborok próbák találkozók, versenyek Zenei versenyek, találkozók szerepe, jelentősége A zenei rendezvények hosszú távú motivációt biztosítanak a növendékek számára. A művek kiválasztása, gyakorlása, stílusos megszólaltatása még nagyobb alapossággal történi. A megmérettetés felfokozza a tanulók teljesítményét, mozgósítja őket a megmérettetésre. A közönség előtti szereplés fegyelmezettséget, koncentrációt igényel a tanulóktól. A szakmailag és lelkileg felkészített növendékek igénylik a közönség előtti szereplést. Szükségük van arra, hogy önmaguk és mások előtt is bizonyítsák tudásukat. Az országos szintű rendezvények lehetőséget adnak a legtehetségesebbek kiemelkedésére. Őket nagy odafigyeléssel kell segíteni a pályaválasztásban az eredményes előrehaladás érdekében. A pódium megerősíti a tanítványainkban azt, hogy eredmény csak a rendszeres és elmélyült gyakorlással érhető el. Le kell küzdeniük az izgalmat, rutint kell szerezniük, s az állóképességüket is edzeniük kell. A fesztiválok és találkozók a közös zenélés színterei is. A közös muzsikálás során az együttjátszás követelményeit szem előtt kell tartani. A jó produkció ritmikai fegyelmet, tiszta intonációt, a helyes hangzásarányok betartását feltételezi a tanulók részéről. A rendezvények, versenyek, találkozók stb. visszajelzést adnak a pedagógusok számára is. A felkészítő tanár számára segítséget jelent a szakmai értékelés, a rendezvény produkcióinak és saját munkájának elemzése. A pedagógiai munka eredményeinek, hiányosságainak feltárása utat mutat az iskolának, a tanszakoknak és a tanároknak is. A feltáró elemző munka eredményeként megállapíthatók az iskola erős és gyenge "pontjai ". Ezek ismeretében kell megfogalmazni a tennivalókat. Iskolánk saját szervezésű, területi szintű rendezvénye az Ifjú zenebarátok találkozója, mellyel megmérettetési és szereplési lehetőséget nyújtunk a térség zenét tanuló diákjai számára hangszeres szóló és együttes kategóriákban. A 7 alkalommal megrendezett találkozó kb. 250 muzsikáló fiatalt mozgósított minden évben, s a térség hagyományos rendezvényévé vált. Községünk távol esik a kulturális központoktól, s így helyben kívánunk tartalmas programot biztosítani a zeneiskolásoknak. A találkozó jelentős szerepet játszik a zenei ízlés formálásában, a zeneiskola munkájának reprezentálásában, a zene megszerettetésében. 2001/2002. tanévtől zenei tábort szervezünk hagyományos tábori és zenei programokkal. Az újévi hegverseny is hagyománnyá vált. Ezzel is gazdagítjuk a község kulturális életét, melyben meghatározó szerepet játszik a zeneiskola. A tanórák és a tanórán kívüli tevékenységek, jelentősen befolyásolják növendékeink napirendjét. Szabadidejük nagy részét a zenei tevékenység tölti ki, mely fegyelmezettséget kíván tőlük magatartásban és munkarendjük szabályozásában is. Kapcsolataink: 160

Az Erdélyben lévő Csíkmadaras településsel több éves kapcsolata van községünknek. E kapcsolatot kölcsönös látogatással, a művészeti csoportok egymás előtti bemutatkozásával erősítettük, ápoltuk. 2000 augusztusában a millenniumi ünnepségsorozat keretében került sor a testvér-települési kapcsolat hivatalossá tételére a község vezetői, képviselői által. Azóta tovább fejlődött ez a kapcsolat, és ki is bővült. Még két erdélyi és egy magyarországi Madaras nevű településsel ápoljuk a kapcsolatot. Évente más-más helyszínen kerül megrendezésre az öt Madaras nevű település találkozója. Helyszínek: Backamadaras, Csíkmadaras, Mezőmadaras, Kunmadaras és Madaras. Két alkalommal hagyományőrző tábort is szerveztek a települések, mely jutalom tábor volt a települések felső tagozatos tanulói számára. A fúvószenekarunk rendszeres résztvevője a programoknak. Az erdélyi magyarság történelmének, szokásainak, néphagyományainak megismerése erősíti tanítványainkban az identitástudatot, a hazaszeretetet, a kultúra értékeinek tiszteletét. A látogatások és a közös programok eredményeként egyre szorosabbá válnak a kapcsolatok a családok, a művészeti csoportok és a települések között. A Felső Bácskai Ifjú Zenebarátok Találkozójának hagyományos, évenkénti megrendezésével rendszeres kapcsolatban állunk a térség művészeti iskoláival is. (Baja Liszt Ferenc AMI, Danubia AMI, Jánoshalma Lajtha László AMI) Szeretnénk kapcsolatainkat továbbra is ápolni és gazdagítani új programokkal.

161

II. A ZENEISKOLA HELYI TANTERVEI 1.1.

ZENEISKOLÁNK RÉGI HELYI TANTERVE

Ez a helyi tanterv a 27/19988VI.10 MKM rendelettel kiadott tanterv adaptálása a helyi sajátosságok figyelembe vételével. A tanulók képzése e szerint folytatódik felmenő rendszerben, legkésőbb 2026/2027. tanévig. Tanszakok, tantárgyak, kötelező és választható foglalkozások, azok óraszámai, tananyag, követelmények Iskolánk tanszakainak jellemzői, feladatai A hangszerek tanításának szakirányú feladatait részletesen a tanterv tartalmazza.(Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja 27/1998 MKM rendelet) Rézfúvós tanszakaink A rézfúvós hangszercsaládból a trombitát, a tenorkürtöt, a baritonkürtöt és a tubát választhatták kezdetben a tanulók. A harsonák és a vadászkürt beszerzésével bővült a hangszertanulási lehetőség A rézfúvós tanszakon Szente Alfonz Gergely tuba és kamaraművész tanár tanít teljes állásban. Az ő feladata a fúvószenekar vezetése is. A tanszak létszáma általában 20-22 fő évente. A fúvószenekar szólamarányait figyelembe véve szükséges a tanulók irányítása egy-egy hangszerre, természetesen a hangszer alkalmasság is fontos szerepet játszik az átirányításban. Alkalomszerűen rézfúvós kamaraegyüttes is működik különféle összeállításban és létszámmal. Nagy öröm tanulóink számára a közös muzsikálás. Komoly feladatot jelent számukra a rájuk bízott szólam és az együttes munka. Fúvószenekarunk 30-35 fős.”C” fokozatú, kiemelt arany minősítéssel rendelkeznek koncert fúvós kategóriában. A fúvószenekar folyamatos és színvonalas működése érdekében szükséges az utánpótlás nevelése, a fiatalítás. Sok a zenekarba visszajáró tanulónk. A rendszeres szereplések, próbák, az együtt elért sikerek és eredmények jól összekovácsolják a közösséget. A rézfúvósok tárgyi feltételeit fúvókák és hangszerek beszerzésével folyamatosan fejlesztenünk kell. Fafúvós tanszakaink Furulya A hangszert többnyire előkészítő hangszerként választják a tanulók a réz- és fafúvós hangszerek tanulásához. A furulyánál maradó növendékeinkből alkalomszerűen kamaraegyüttes alakul. A közös muzsikáláshoz rendelkezünk a szükséges hangszerállománnyal, a furulyacsalád tagjaival. (basszus, tenor, alt, szoprán furulyák). A reneszánsz táncokban a kísérethez különböző ütőhangszereket is megszólaltatnak az együttes tagjai. Feladatunk a blockflöte együttes repertoárjának gazdagítása, az utánpótlás biztosítása, a furulya további népszerűsítése, a meglévő hangszerek óvása, karbantartása. A fafúvós tanszak hangszerei még: klarinét, fuvola, szaxofon. Ezek közül is a hangszerállománynak, a fúvószenekar és a növendékek igényeinek, adottságainak megfelelően választhatnak a tanulók. A fafúvós tanszakon 2 fő tanít teljes állásban. Kovács Lajos klarinét és kamaraművész tanár és Juhász Nikoletta, aki klarinét és kamaraművész tanár tanszakon a mesterképzésen utolsó évfolyamos. 162

Ezek a tanszakok is nagyon népszerűek. Jelentős motiváló erő a fúvószenekar és a tanárok személye, pedagógiai munkája is. Feladatunk, hogy a meglévő hangszerállományt karban tartsuk, bővítsük új, jobb minőségű hangszerekkel. A réz- és fafúvós tanszakokon is ösztönöznünk kell a tanulókat saját hangszer megvásárlására is. Zongora tanszak A 2001/2002. tanévtől választhatják ezt a hangszert a tanulóink a zeneiskolánkban, és nem is volt hagyománya a településünkön. A zongora tanszakon Bundula Marcella zongora és kamaraművész tanár tanít, és az ő feladata a korrepetíció is. Rendelkezésünkre áll egy pianínó és két digitális zongora. E hangszerek biztosítják a feltételeket a tanulók gyakorlásához, a szolfézs órákhoz és a korrepetíció foglalkozásokhoz.

163

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI Tantárgyak Hangszeres tanszakaink, főtárgyak: furulya, fuvola, klarinét, kürt, trombita, harsona, tuba, szaxofon, zongora Elméleti tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom Egyéb tantárgyak: zenekar, kamarazene, korrepetícó Évfolyamok száma (előképző, alapfok, továbbképző évfolyamok) „A” tagozaton  2+6+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, zongora)  2+4+4 évfolyam (klarinét, kürt, harsona, tuba)  2+4+2 évfolyam (szaxofon) „B” tagozaton  5+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, zongora)  3+4 évfolyam (klarinét, kürt, harsona, tuba)  3+2 évfolyam (szaxofon) „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani. Az első számjegy az alapfok „B” tagozat évfolyam számainak, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Előképző 1. 2. (2) (2) 2 2

Főtárgy Kötelező tárgy Kötelezően választható tárgy Választható 2 tárgy ÖSSZESEN 2-6

2

Alapfok 1. 2. 2 2 2 2

2

2-6 4-6

3. 2 2

4. 2 2

5. 2

6. 2

Továbbképző 7. 8. 9. 2 2 2

2

2

2

2

2

2

10. 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Főtárgy:  hangszeres tanszakok (egyéni) Kötelező tárgy:  szolfézs  zongora („B” tagozaton) Kötelezően választható tárgy:  elméleti: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom  gyakorlati: kamarazene, zenekar Választható tárgy: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, zenekar 164

Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora) főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. A TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMA ÉS A KÉPZÉS IDEJE HETENTE „A” és „B” tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos) „B” tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) Korrepetíció (zongorakíséret) ideje: „A” tagozaton (minimum)  évfolyamig 5 perc  2–3. évfolyamon 10 perc  4. évfolyamtól 15 perc „B” tagozaton (minimum)  1–2. évfolyamon 10 perc  3–4. évfolyamon 15 perc  5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési ideje minimum 2x45 perc „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig „B” tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy:minimum 2x45 perc „A” tagozaton az 5–10. évfolyamig Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától egy vagy két foglalkozás „B” tagozaton  elmélet: minimum 1x45 perc  gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni)  hangszer minimum 2x30 perc (egyéni) Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2–8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc „A” és „B” tagozat, rövid tanszakok Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos) „B” tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) Korrepetíció (zongorakíséret) ideje: Hangszeres tanszakon „A” tagozaton (minimum)  évfolyamig 5 perc  évfolyam 10 perc 165

 évfolyamtól 15 perc „B” tagozaton (minimum)  évfolyam 10 perc  évfolyam 15 perc  évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig „B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy„A” tagozaton az 5. évfolyamtól:  elmélet: minimum 1x45 perc  gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás „B” tagozaton  elmélet: minimum 1x45 perc  gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2–8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc

166

A HANGSZERES TANSZAKOK FELADATAI, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

Furulya A furulyatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)  a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét;  hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,  a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:  megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,  dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot,  differenciált hangindítást és hanglezárást,  megfelelő tempójú repetíciót,  laza, egyenletes ujjtechnikát,  pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen  tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,  hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,  a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Tegye jártassá a tanulót a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében. Fordítson figyelmet  az előkészítő hangszerként furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására,  a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,  a lapról olvasási készség fejlesztésére,  a különböző alaphangú furulyák használatakor az abc-s névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra,  a tudatos zenei memorizálásra,  a művek zeneileg igényes kidolgozására,  az elsősorban barokk irodalomban gazdag hangszer más korokban keletkezett darabjainak tananyagba kerülésére,  a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulót a hangszer karbantartására. Követelmények az előképző évfolyam(ok) elvégzése után Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a tanuló az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait. A tanuló ebben az esetben is:  tudjon a tanult hangterjedelemben abc-s hangnévvel biztosan kottát olvasni,  rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával. 167

A tanulók egyéb hangszeres tanulmányaik után sokszor visszatérnek a furulyához; ezért az alábbiakról akkor sem mondhatunk le, ha csak előképző hangszerként foglalkozunk ezzel a hangszerrel:  legyen képes barokk (angol) fogásrendszerű hangszer használatára,  rendelkezzék biztos hüvelykujjtechnikával. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén (az előképző követelményein felül) A tanuló  legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni,  rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,  legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,  legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében f1-(f3-ig) g3-ig – in F,  tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,  alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, többek között a t, r, d hangindításokat és ezek különböző kombinációit,  ismerje az f1-(f3) g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat,  törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit,  rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával,  tudjon önállóan hangolni,  ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,  ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,  a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),  a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,  ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,  ismerje a furulya történetét, rokon hangszereit,  ismerje a furulya szerepét különböző zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:  dúr és moll skálák 3 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim négyeshangzat-felbontásokkal, minimum az f1-g3 (in F) hangterjedelem teljes kihasználásával (esetleg a fisz3 kihagyható),  két etűd vagy egy variációsorozat,  legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenyműből. További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló 168

 legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya XX. századi elvárásainak megfelelő hangterjedelemben (e1)f1-a3(c3)-ig in F,  alkalmazza önállóan a hangindítás és zárás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően),  ismerje az f1-a3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit,  legyen képes a segédfogások önálló megválasztására,  rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával,  legyen fogalma a furulya történetéről, fizikai sajátosságairól, irodalmáról, különböző műfajokban betöltött szerepéről,  legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket,  a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,  legyen képes az új darabok egyszerűbb, de önálló dallami díszítésére,  legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására,  rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje  hangszere történetét és irodalmát,  f1-c3-ig (in F) a fogásokat,  a trilla-, segéd-, piano-, forte- és akkordfogásokat,  az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit,  a hangszer avantgarde irányzatait. Legyen képes  a természetes, könnyed hangszerkezelésre,  megfelelő légzéstechnika alkalmazására,  a levegő tudatos beosztására,  vibrato-mentes hang képzésére,  segédfogások önálló kikeresésére és alkalmazására,  értelmesen tagolt, kifejező előadásra. Rendelkezzék  összehangolt ujj- és nyelvtechnikával,  fürge szimpla-nyelvtechnikával,  saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,  megfelelő lapról olvasási készséggel. Tudjon  tisztán intonálni,  pontos ritmusban játszani,  dúr és moll hangsorokat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal f1-a3-ig (in F).

169

Fuvola A fuvolatanítás szakirányú feladatai:  a helyes légzés kialakítása,  a kifejező fuvolahang elsajátíttatása,  a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása,  a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele,  a biztonságos hangszerkezelés kialakítása,  a belső hallás fejlesztése,  a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása,  rendszerezett zenei ismeretek átadása. Ismertesse meg a tanulókkal  a fuvola történetét,  a fuvola társhangszereit (fafúvós hangszercsalád),  a hangszer irodalmát,  a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Tudatosítsa  a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát,  a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit,  a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását,  a fuvola hangképzésének fizikai törvényszerűségeit,  a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit,  a kottahű játék – mint legfontosabb alapelv – pontos betartását. Fejlessze a tanuló zenei képességeit  hangszeres technikáját,  improvizációs tevékenységét (kreativitását),  lapról játszási készségét. Ösztönözze a tanulót  a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje  a fuvola és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát,  a hangszer teljes hangterjedelmét,  a tudatos és helyes légzéstechnikát,  a fuvola intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat),  a dúr és moll hangnemeket 6 #, 6 b előjegyzésig,  a bonyolultabb ékesítések (trilla utókával vagy anélkül, kettős ékesítés stb.) írásmódját és ritmusát,  a különböző korok zenéinek díszítésrendszerét (pl. barokk),  a vibrato szerepét a zenei megvalósításban,  ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,  ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,  a jelentősebb fuvolás előadóművészeket. 170

Legyen képes  a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával,  a különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítására,  a különböző nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának fejlesztésére,  az önálló hangolásra,  a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására,  a kottahű játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra,  hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására,  a különböző artikulációs előírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.),  egyenletes, pergő-technikához vezető ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes  dúr és moll skálákat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal, szimpla- és duplanyelvvel is,  szélsőséges dinamikák megvalósítására,  készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására (pl. Eördögh, Platonov stb.),  nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására (pl. Köhler op. 33-as és op. 66-os etűdsorozata),  egy barokk szonáta lassú és gyors tételének eljátszására egyszerűbb díszítésekkel,  hosszabb terjedelmű művek memorizálására (pl. Járdányi: Szonatina, Szervánszky: Szonatina stb.). További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló legyen képes  a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére,  a tiszta intonációra,  a hangszerét könnyedén kezelni,  a levegő tudatos beosztására,  hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására,  a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására,  a vibrato sűrűségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására,  a különböző zenei korok stílushű díszítéseinek önálló alkalmazására,  a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására,  az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra,  a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére,  önállóan 1-2 ütemes rövid zárlati kadenciák (pl. futamok, akkordfelbontás, skálamenetek stb.) rögtönzésére,  egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele, a hangolódugó folyamatos ellenőrzése stb.). A tanuló rendelkezzék  megfelelő hangszeres technikával, előadói- és formálókészséggel,  képzelőerővel,  biztos zenei memóriával,  koncentrálóképességgel,  olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges, 171

 olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők,  a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál. A tanuló tudja alkalmazni  a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.),  a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.). A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje  a modern zenei effektusokat,  az újabb légzéstechnikákat,  a fuvola társhangszereit, azok transzponálási módjait,  korunk zenéjének intonációs sajátosságait. Legyen képes  biztos hangindításra és -befejezésre,  nehéz etűd virtuóz előadására (pl. Köhler: Etűdök fuvolára op. 33 III. kötet, Wehner: 12 nagy etűd vagy Jean-Jean: Modern etűdök),  nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására. Rendelkezzék  olyan biztos hangszeres tudással, előadói- és formálókészséggel, zenei ismerettel, amelynek birtokában zenei pályára is irányítható – közép-, esetleg felsőfokra is.

172

Klarinét A klarinéttanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató). Alakítson ki  megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,  dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező klarinéthangot,  differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást,  megfelelő tempójú repetíciót,  laza, egyenletes ujjtechnikát,  pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást,  könnyed hangszerkezelést. Gyakoroltasson rendszeresen  tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mfpp), az intonáció megtartásával,  hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben,  a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet  a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,  a lapról olvasási készség fejlesztésére,  a tudatos zenei memorizálásra,  a művek zeneileg igényes kidolgozására,  a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló  legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,  e-f3 hangterjedelemben legyen képes a klarinét biztonságos megszólaltatására,  tudjon valamennyi regiszterben dinamikailag árnyalt, kulturált hangot képezni,  alkalmazza játékában a hangindítás és elválasztás különböző módjait,  ismerje az e-f3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat,  törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit,  rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával,  tudjon önállóan hangolni, legyen tisztában a klarinét transzponáló jellegével,  legyen tisztában a náddal és a nádválasztással kapcsolatos alapvető tudnivalókkal,  ismerje a hangszer karbantartásának alapvető módjait, és végezze ezeket önállóan,  tudjon folyékonyan kottát olvasni,

173

 ismerje a tanult anyagban előforduló ritmikai elemeket, ütemfajtákat, tempó- és karakterjelzéseket, dinamikai és egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,  a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (dinamika, agogika, lassítás, hangsúlyozás stb.),  rendelkezzen a játszott anyagra vonatkozó formai ismeretekkel, ismerje az egyes tételtípusok jellegzetességeit,  ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,  a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására. Legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:  dúr és moll skálák 4 #, 4 b előjegyzésig tercmenetekkel, hármashangzat-, dominánsszeptim- és szűkített szeptim-felbontásokkal,  Jeanjean: Etűdök I/2.  egy szabadon választott etűd, az előbbitől eltérő stílusú,  az alábbi versenyművek bármelyikének lassú tétele:  Leopold Koželuch: Esz-dúr klarinétverseny  Tuček: B-dúr klarinétverseny  Rössler-Rosetti: Klarinétverseny  egy szabadon választott előadási darab vagy szélső gyors tétel, amely az előbbitől eltérő stílusú. További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló  legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására,  tudjon valamennyi regiszterben széles dinamikai határok közt mozgó, színes, telt, kifejező hangot játszani,  alkalmazza önállóan a hangindítás és hangelválasztás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően),  ismerje az e-g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit,  legyen képes a legmegfelelőbb ujjrend önálló megválasztására,  rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával,  legyen fogalma a klarinét történetéről, fizikai sajátosságainak alapjairól, irodalmáról, a különböző műfajokban betöltött szerepéről,  rendelkezzen átfogó ismeretekkel a ritmikai elemekre, ütemfajtákra, tempó- és karakterjelzésekre stb. vonatkozóan,  legyen képes új ismeretek önálló megszerzésére (új ritmikai elemek megértésére, zenei műszavak lefordítására, fogások kikeresésére különböző táblázatokból stb.),  legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket,  a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,  legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei, illetve zenekari szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására, 174

 rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes  legyen képes e-a3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására,  tudatosan alkalmazni a helyes légzéstechnikát,  hangsorokat játszani: valamennyi dúr és moll hangnemben hármas- és négyeshangzatfelbontásokkal, hangközmenetekkel, valamint kromatikus skálát,  kiegyenlített hangon játszani a különböző regiszterekben, kielégítő intonáció mellett. Ismerje a különböző előadási jelek jelentését és tudja azokat megvalósítani a hangszerén. Tudjon  kielégítően transzponálni „A” klarinétra,  jól lapról olvasni. Rendelkezzék alapvető ismeretekkel a nádfaragásról.

175

Szaxofon A szaxofontanítás szakirányú feladatai A szaktanár ismertesse meg a tanulókkal  a szaxofon kialakulásának és fejlődésének történetét,  a hangszer sajátosságait,  a szaxofon irodalmát, felhasználásának és felhasználhatóságának sokszínűségét (pl. alkalmazását szimfonikus és fúvószenekarban, jazz-együttesekben stb.),  a hangszer legkiválóbb előadóművészeinek munkásságát. Hangszertechnikailag alakítsa ki  a helyes légzéstechnikát,  a helyes befúvásmódot és nyelvtechnikát,  a stabil, de nem merev szájtartást,  a megfelelő test-, fej-, kéz- és hangszertartást,  a dinamikailag árnyalt, megfelelően intonált és jól képzett szaxofonhangot. Fordítson figyelmet  a helyes légzés gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal,  a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével,  a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,  a lapról olvasási készség fejlesztésére,  a tudatos zenei memorizálásra,  a művek zeneileg igényes kidolgozására,  a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló  a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,  rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,  legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,  sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját,  ismerje a szaxofon legáltalánosabban használatos hangterjedelmén belül (b-f3-ig) kromatikusan az összes fogást, beleértve a leggyakoribb segéd- és tisztítófogásokat, és tudja ezeket alkalmazni a gyakorlatban is,  tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,  alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,  törekedjék játékában a tiszta intonációra,  rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával,  tudjon önállóan hangolni,  ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,  ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, 176

 a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),  a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,  ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,  ismerje a szaxofon történetét, rokon hangszereit,  ismerje a szaxofon szerepét különböző zenei korszakokban. Legyen képes  hangsorokat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig,  egészséges és jól intonált szaxofonhang megszólaltatására. Rendelkezzék olyan hangszertechnikai és olvasási készségekkel, hogy a továbbképző évfolyamokban elkezdhetőek legyenek a C-be történő transzponálási gyakorlatok. Tudjon  előadási darabokat kotta nélkül előadni,  könnyebb kamarazenei és zenekari szólamokat eljátszani. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje  hangszerének transzponáló jellegét,  a hangszercsalád többi tagját, hangolásukról és hangfekvésükről legyen fogalma,  a nehezebb előadási daraboknál, a kamarazenei és zenekari szólamoknál leggyakrabban előforduló zenei műszavak jelentését. Legyen képes  hangsorokat játszani 6 #, 6 b előjegyzésig,  pp-ff-ig a dinamikai skála megvalósítására,  a hangszer regisztereinek kiegyenlített megszólaltatására. Rendelkezzék olyan hangszeres és elméleti tudással, amely alapján közreműködhet amatőr zenekarban vagy zenei együttesben. Tudjon nehezebb előadási darabokat kotta nélkül eljátszani.

177

Kürt A kürttanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)  a hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait,  a kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,  a kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki  megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,  dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező kürthangot,  differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást,  megfelelő tempójú repetíciót,  laza, egyenletes ujjtechnikát,  pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást,  könnyed hangszerkezelést. Gyakoroltasson rendszeresen  tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf, ff, pp), az intonáció megtartásával,  hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben,  a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet  a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,  a lapról olvasási készség fejlesztésére,  a tudatos zenei memorizálásra,  a művek zeneileg igényes kidolgozására,  a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló  a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,  rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,  legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,  legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben,  tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező kürthangot képezni,  alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,  törekedjék játékában a tiszta intonációra,  rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával,  tudjon önállóan hangolni, 178

 ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,  ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,  a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),  ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,  ismerje a kürt történetét, rokon hangszereit,  ismerje a kürt szerepét különböző zenei korszakokban. Legyen képes  2 kantiléna,  2 különböző karakterű gyakorlat,  2 különböző stílusú darab, vagy tétel előadására kotta nélkül. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:  egy skála a tanuló meglévő hangterjedelmében (alap, terc és I. fokú hármashangzat, nyelvvel és kötve, negyed és nyolcad értékekben),  egy kantiléna,  két etűd,  egy előadási darab – ajánlott:  Skroup: B-dúr koncert (rövid kadenciával)  Beethoven: Románc  Concone: Téma és variáció. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Legyen képes  természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,  C-g2 hangterjedelemben kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával,  életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép kifejező kürthangon,  az előadási darabokat fejből játszani,  technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,  igényesebb kamarazenei művek előadásában közreműködni. Rendelkezzék  a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, formálókészséggel,  koncentrálóképességgel,  lapról olvasási készséggel, amely a mindenkori darab megszólaltatásához, illetve a kamarazenéléshez szükséges. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes  F-c3 között kiegyenlítetten, tiszta intonációval, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával játszani,  az ajaktrilla megvalósítására. 179

Trombita A trombitatanítás szakirányú feladatai:  a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására,  a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása,  a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása,  a hangszeres játék megvalósításában résztvevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása,  a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása,  az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a tanulókkal  a trombita történetét,  a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit,  a hangszer irodalmát,  a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat,  a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát. Tudatosítsa  a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát,  a helyes szájtartás mint a jó „ansatz”, befúvási mód kialakulása alapfeltételének fontosságát,  a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét,  a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a tanuló  hallását, belső hallását, „intonációs” képességét,  hangszeres adottságait,  hangszertechnikai tudását,  megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a tanulókat  rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra,  a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására,  a beállított alapfunkciók önellenőrzésére,  a tiszta intonációra,  folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra,  a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló  a helyes test- és hangszertartást,  a helyes légzéstechnikát,  a hangszere múltját, irodalmát,  a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig, 180

 a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,  a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes  a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére,  az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével:  fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel,  csak fúvókával,  hangszerrel,  az előírt hangterjedelmen belül (fisz-b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával,  a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására,  a tanult darabok stílushű megszólaltatására,  folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra,  a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására,  skálázni egy oktávon keresztül valamennyi hangnemben. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:  egy dúr és egy moll skála 5 képlete a másféloktávos rendszerben,  Clodomir: Trombitaiskola I./26., 28., 29.,  Telemann: F-dúr szonáta I-II., vagy  Händel: B-dúr szonáta I-II. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló  a hangszere múltját, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,  a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget. Legyen képes a tanuló  az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével,  az előírt hangterjedelmen belül (fisz-c3-ig) kiegyenlített és kifejező hang elérésére,  a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására,  a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére,  önálló hangolásra,  a hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására,  skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben,  az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kottaés stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló rendelkezzék megfelelő állóképességgel. Ismerje a hangképzés folyamatát. Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Tudja  az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait,  az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 7 képletben. 181

182

Harsona A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 11-12 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendő a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez. A harsonatanítás szakirányú feladatai: Ismertesse meg a tanulókkal  (életkoruknak megfelelő szinten) a harsona lehetőségeit, irodalmát; hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a harsonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,  a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:  megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket,  dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harsonahangot,  differenciált hangindítást és hanglezárást,  megfelelő tempójú repetíciót,  laza, egyenletes kartechnikát,  pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen  tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,  hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,  a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet  a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal,  a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével:  fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal,  csak fúvókával,  hangszerrel,  mindezek ellenőrzése fúvóka karikával,  a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,  a lapról olvasási készség fejlesztésére,  a tudatos zenei memorizálásra,  a művek zeneileg igényes kidolgozására,  a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló  a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, 183

 rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,  legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,  sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját; harsonánál a helyes tolókezelést,  legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására az előírt hangterjedelemben,  tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,  alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,  törekedjék játékában a tiszta intonációra,  rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával,  tudjon önállóan hangolni,  ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,  ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,  a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),  a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,  ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,  ismerje a használt hangszer történetét, rokon hangszereit,  ismerje az adott hangszer szerepét különböző zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:  egy szabadon választott skála és hármashangzat-felbontás két oktávon keresztül, E-b1 hangterjedelemben,  két, lehetőleg különböző jellegű gyakorlat (minimális szint: Ujfalusi–Pehl–Perlaki: Harsonaiskola II/300., 352.),  egy előadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül (minimum Pergolesi: Aria című mű nehézségi szintjén). További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A légzés, levegővezetés terén tanultak elmélyítése, következetes alkalmazása, az előforduló hibák korrigálása. A hangterjedelem további bővítése, fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra. A kamarazenélés és a zenekari játék előtérbe helyezése. A tanuló ismerjen és tudjon gyakorlatban alkalmazni különböző  díszítéseket,  trillákat,  előkéket, tripla- és duplanyelves megoldásokat. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje  hangszere múltját, irodalmát,  a kiművelt hangszeres technika alapjait. Legyen képes  minden regiszterben kiművelt harsonahang megszólaltatására,  biztonságos, pontos, hibátlan hangindításra, 184

 pontos kézmunkával végrehajtott legato-technikára,  dupla- és triplanyelv alkalmazására,  vibratóra és trillákra.

185

Tuba A tubatanítás szakirányú feladatai:  a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása – kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására,  a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása,  a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása,  a hangszeres játék megvalósításában résztvevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása,  a zenei elképzelések fejlesztése, a zenei előrelátás, a folyamatos kottaolvasás kialakítása,  a zenei hallás átfogó fejlesztése,  zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása,  az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a tanulókkal  a tuba történetét,  a tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit,  a hangszer irodalmát,  a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat,  a tuba hazai és külföldi művészeinek, munkásságát. Tudatosítsa  a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát,  a helyes szájtartás – mint a jó „ansatz”, befúvási mód – kialakulása alapfeltételének fontosságát,  a mindennapi gyakorlás – didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti – szükségességét,  a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a tanuló  hallását, belső hallását, intonációs képességét,  hangszertechnikai tudását,  megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a tanulókat  a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására,  a beállított alapfunkciók önellenőrzésére,  a tiszta intonációra,  folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra,  a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasításainak megvalósítására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló  a helyes szájtartást, légzéstechnikát, befúvást, hangszertartást, a könnyed hangszeres játékmódot, 186

 a rokon rézfúvós hangszereket,  a tuba felépítését, alkalmazási területeit,  a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,  a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a tanuló  ideális tubahang kialakítására, megszólaltatására,  különböző játékmódok megvalósítására,  a zenei mondanivaló megformálására (legato, staccato stb.),  az ajak és a kéz összehangolt munkájának kialakítására,  a helyes befúvás és légzéstechnika alkalmazására,  a zenei gyakorlatok, előadási darabok pontos, kottahű előadására,  az előadási darabok kotta nélküli játszására,  a gyakorlás során előforduló hibák felismerésére, azok önálló kijavítására,  a hangszer építéséből fakadó intonációs problémák korrigálására,  a hangszer önálló behangolására,  a hangszer szakszerű karbantartására. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:  egy dúr vagy moll skála (a tanuló meglévő hangterjedelméhez igazítva),  két különböző karakterű etűd a végzett anyagból,  két különböző karakterű előadási darab zongorakísérettel. A skálát és az előadási darabot kotta nélkül kell játszani. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje meg a tanuló  a tuba és a rézfúvós hangszerek rokon vonásait (fogások, részhangok, befúvási mód, fúvástechnika stb.),  a tuba irodalmát,  a zeneirodalom híres tubaszólóit. Legyen képes a tanuló  a technikailag és művészileg igényesebb előadási darabok, kamarazenei és zenekari művek interpretálására,  a skálaformációkat élénk tempóban, kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalatokkal 7 #, 7 b előjegyzésig játszani dúrban és mollban egyaránt,  az általa képzett hangszerhang szépségét, teltségét, plasztikusságát folyamatosan fejleszteni,  a megtanult előadási darabok közönség előtti színvonalas bemutatására,  tiszta intonációra, tiszta hangszeres játékra,  az önálló munkára. Tudja alkalmazni a tanuló  a hangszerhang képzésének fizikai sajátosságait,  a különböző zenei utasításokat az előadás módjára, tempójára, dinamikájára vonatkozóan. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes  természetes, oldott hangszerkezelésre, 187

 helyes test- és hangszertartásra,  a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Tudjon kontra F és f1 között  kiegyenlítetten,  különböző dinamikai árnyalatokkal,  tiszta intonációval,  megfelelő nyelvtechnikával játszani.

188

Zongora A zongoratanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal  a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait,  a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit,  a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. Alakítson ki  a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést,  megfelelő kéztartást,  független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával,  rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő),  az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését),  differenciált billentést, ujjvégérzetet. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy  tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani,  tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,  tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (prolongációs, bal – tompító, jobb),  a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani,  a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani. Fejlessze a tanuló  muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával,  zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást,  metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását,  kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját,  hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje  hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény),  a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait,  a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét,  a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.),  a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit,  a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes 189

 természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére,  egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni,  zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra,  a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,  a játszandó zongoraművek értelmes tagolására,  a zenei karakterek megvalósítására,  a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás),  életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására,  az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret). Rendelkezzék  biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel,  adottságainak megfelelő zenei memóriával,  képességei alapján kiművelt zenei hallással. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:  2 fúgaszerkesztésű J. S. Bach-mű (invenciók, kis prelúdiumok, fughetták stb.),  1 teljes klasszikus szonáta,  1 virtuóz etűd,  2 különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik XX. századi magyar mű legyen. A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje  hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György…),  a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra. Legyen képes  technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára,  a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,  saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére,  a zongorapedálok tudatos használatára,  a zongoraművek formálására és kifejező előadására. Rendelkezzék  olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására,  az együttzenélés igényével. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes  A zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására,  skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani,  a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni,  a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére, 190

 dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,  a zongorapedálok tudatos és változatos használatára. Rendelkezzék  megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással,  biztos memóriával, koncentrálóképességgel,  megfelelő lapról olvasási készséggel. A „B” tagozatos tanuló rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján – adott esetben – legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére.

191

Elméleti tárgyak, szakok Szolfézs A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a tanulókat a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy  az általános zenei képességek fejlesztését, és  a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével. A szolfézstanítás szakirányú feladatai:  a tanuló személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; érzelemvilágának kibontakoztatása, nemzeti identitástudatának megalapozása,  átfogó zenei műveltség kialakítása,  a hangszertanulás segítése,  a társművészetek iránti nyitottság megalapozása,  a zenei készségek kiművelése, a képességek fejlesztése (mind befogadásban, mind reprodukálásban) az alábbi területeken:  ritmus-metrum,  tiszta intonáció,  tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök),  dallamhallás,  többszólamúság-harmóniaazonosítás,  zenei olvasás-írás,  zenei szerkezet (forma, frazeálás, agogika),  zenei memória,  rögtönzés,  zenehallgatás (szemben az előbbiekkel: a szintetizáló hallás fejlesztése),  a zenei pályára készülő tanulók felkészítése a továbbtanulásra. A szolfézstanítás – a hangszertanítással szerves egységben – a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. Követelmények a program elvégzése után Általános követelmények Rendelkezzék a tanuló  olyan késztetéssel, mely a választott – eddig tanult – muzsikálási formát élete szerves részévé teszi,  mindazokkal a zenei készségekkel, jártasságokkal, ismeretekkel, melyek eszközt biztosítanak a zene stílushű megszólaltatásához,  olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség-készség szintjének megfelelő zenei feladatokat, 192

 a tanulmányai során elsajátított készség- (K), jártasság- (J), ismeret-repertoárral (I). Követelmények az alapfok elvégzése után Hangszeres tanszakok és szolfézs főtanszak „A” tagozat Ismerje a tanuló a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig (I). Tudjon tájékozódni ezeknél nagyobb és kisebb értékekben is. Ismerje fel hallás után és kottaképről az alábbi ritmusképleteket: szinkópa, éles és nyújtott ritmus, egyszerűbb átkötések (K). Legyen jártas ezek diminuált és augmentált formáiban is (J). Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2, 3/2, 4/2-es ütemekben (K). Ismerje az egyszerűbb aszimmetrikus metrumokat (J-I). Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4 #, 4 b-ig (K). Ismerje a pentaton hangsort (J-I). Tudja a dúr és moll hangsorokat 7 #, 7 b-ig (J). Ismerje a háromféle moll hangsort (J-I), ismerje a modális hangsorokat (J-I). Tudja megállapítani a hangnemeket – hangszeres anyagához kapcsolódóan is (K). Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban:  ismerje fel hallás után az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket (K),  ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint, szűkített szeptim hangközöket; tudja ezeket kottaképről is azonosítani (J). Ismerje a négyféle hármashangzat, a dúr és moll fordítások, valamint a dominánsszeptimhangzat felépítését (K). (A szűkített és bővített hármashangzatok megfordításait csak ismeret szinten.) Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani (K). Ismerje a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzat felépítését (I). Ismerje a funkciós főakkordokat 4 #, 4 b-ig (K). Tudja ezeket kottaképről felismerni hangszeres anyagához kapcsolódóan is (J-I). Ismerje a funkciós vonzást (I). Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát. (J-I) Tudjon lejegyezni:  rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel (K),  igen könnyű műzenei periódust, funkciót jelző basszussal (K). Legyen képes fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni (K). Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban alkalmazni):  a magyar népzene stílusjegyeit,  a periódus fogalmát,  a kis formákat,  a triós formát,  a szonátaformát,  a rondót,  a barokk és klasszikus táncokat (J-I). Rendelkezzék alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (J-I). Legyen képes zenehallgatás alapján felismerni barokk, klasszikus, romantikus és XX. századi zenét. Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket. Zenei anyag Tudjon: 193

 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (kotta nélkül),  20 műzenei szemelvényt (ebből 10-et kotta nélkül) énekes, vagy hangszeres előadásban megszólaltatni a következő zenetörténeti korokból arányosan:  középkor,  reneszánsz,  barokk,  klasszika,  romantika,  XX. század. (Ezen belül dalok, táncok, kánonok és társas énekek; témák nagyobb terjedelmű művekből.) Hangszeres tanszakok „B” tagozat „Hosszú” tanszakok (Kapcsolódva a felvételi vizsgák felvételi anyagának megfogalmazásához) Tudjon a tanuló 10 – periódus terjedelmű – barokk és klasszikus dallamot fejből szolmizálni, szöveggel előadni. Tudjon 10 magyar népdalt fejből, szöveggel, élményszerűen előadni. Ismerje a kvintkört, tudja a hangsorokat 7 #, 7 b előjegyzésig (dúr és háromféle moll hangsor). Ismerje a modális hangsorokat. Tudja ezeket énekelni ábécés nevekkel 4 #, 4 b előjegyzésig. Tudja énekelni ábécés nevekkel a hangközöket; a hármashangzatokat és fordításaikat; a dominánsszeptim- és a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzatokat dúr és moll hangsorokban, oldással. Ismerje fel a fentieket együtthangzásban hallás után, és tudja lejegyezni 2 meghallgatás alapján. Tudja ábécés nevekkel énekelni 4 #, 4 b előjegyzésig a főhármasokat dúrban és mollban. Tudjon lejegyezni  hangköz- és hangzatmenetet – mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat – 4-5 meghallgatás alapján,  kétszólamú dallamot – mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat – 6-8 meghallgatás alapján. Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségű dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel. Legyen képes az egyszerű műzenei formákat hallás után felismerni. Ismerje a fontosabb műzenei formák felépítését: szonáta, rondó, variáció. Ismerje a magyar népdalok stílusköreit és stílusjegyeit. Rendelkezzék alapvető zeneirodalmi és zenetörténeti tájékozottsággal. Legyen jártas a megismert zenei stílusokban, tudjon stílushűen megszólaltatni műveket. Legyen képes ismereteinek, zenei készségeinek szintetizálására és önálló alkalmazására. „Rövid” tanszakok Azonos a 6 éves tanszakok „B” tagozatos követelményrendszerével, kivéve: Tudjon lejegyezni  hangköz- és hangzatmenetet, mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat – 4-5 meghallgatás alapján,  kétszólamú dallamot, mely könnyű alterációt tartalmazhat, – 6-8 meghallgatás alapján. Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén 194

Ismerje és tudja alkalmazni – az alapfokon tanultakon túl – a zenehallgatási anyagban, hangszeres darabjaiban és a tanult készségfejlesztési anyagban előforduló ritmuselemeket és képleteket (K). Legyen áttekintőképessége a 9/8, 6/4-es és a zenei anyagban előforduló egyéb ütemekben (K). Ismerje az aszimmetrikus metrumokat (I). Rendelkezzék biztos tájékozódóképességgel a relatív és abszolút rendszerben (alterációkban is) 7 #, 7 b-ig (K). Ismerje a dallamhangok szerepét, tudja ezeket zeneileg értelmezni:  melizma,  főhang,  váltóhang,  átmenőhang (J-I). Ornamensek (I). Ismerje a kvintkört. (J) Tudja a dúr és háromféle moll hangsorokat, a vezetőhangokat 7 #, 7 b-ig (J-I). Ismerje  az egészhangú skálát,  az akusztikus hangsort,  a modellskálákat,  a Reihe-t (J). Tudja  a dodekafónia,  az aranymetszés fogalmát (J-I). Ismerje  a hármas- és négyeshangzatok felépítését (dominánsszeptim, mollbeli VII. fokú szűkített szeptim), ismerje fel hallás után, tudja azonosítani kottaképről, és felépíteni abszolút rendszerben (K),  a cluster fogalmát. Rendelkezzék biztos tájékozottsággal a funkciós zenében:  ismerje fel a funkciókat hallás után (K),  ismerje a funkciós fő- és jellegzetes mellékhármasokat (K-J),  ismerje az alterációk szerepét (J-I),  ismerje fel a hangnemi kitérést és modulációt – kottakép alapján (J-I). Ismerje a romantika hangzásvilágának jellegzetességeit:  alterációk,  tercrokonság (I). Ismerje a tonalitás felbomlásának elvét, ismerje a bi- és a politonalitást (I). Ismerje a legfontosabb zenei szerkesztésmódok fogalmát. Tudja ezeket alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is. Ismerje  a barokk szonátaformát,  a Scarlatti-féle szonátaformát,  a klasszikus szonáta-rondót,  romantikus szonátát (I-J). Tudjon lejegyezni  könnyű klasszikus periódust funkciót jelző basszussal,  könnyű romantikus dallamot, vagy szemelvényt (K). Tudjon lapról olvasni fentiek nehézségi fokának megfelelő dallamot. Rendelkezzék alapos zenetörténeti tájékozottsággal, zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (I-J). 195

Ismerje fel hallás után a főbb zenetörténeti korok stílusjegyeit, jellemző műfajait, formáit. Tudja ezeket néhány társművészeti alkotással összekapcsolni. Zenei anyag Tudjon a tanuló 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (10 régi, 10 új stílusút, ebből néhány parlando, rubato, díszített népdalt), Ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, válogatva a következőkből:  gregorián zene,  reneszánsz kórusmuzsika (Palestrina, Lassus),  a középkor hangszeres világi zenéje,  kora barokk (Monteverdi, Pucell),  barokk:  J. S. Bach (invenció, fúga, korál, szvit, oratorikus művek),  Händel (oratórium, concerto),  Corelli, Vivaldi (concerto, concerto grosso),  klasszicizmus:  szonáta,  szimfónia,  kamarazene,  opera,  versenymű,  romantika:  zongoramuzsika (Chopin, Liszt),  dal,  szimfonikus költemény,  opera,  a századforduló zenéje:  impresszionizmus,  második bécsi iskola,  Bartók, Kodály, Sztravinszkij,  kortárs zeneszerzők. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) (A követelményrendszer kapcsolódik a felvételi vizsgák anyagához.) Tudjon a tanuló  30 népdalt stílusosan énekelni és elemezni,  5 műdalt – különböző zenetörténeti stíluskorszakokból – saját zongorakíséretével előadni. Ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, tudja azokat elemezni formailag és harmóniailag; tudjon ezekből zenei idézetet előadni. Tudjon éneklőtársakkal kétszólamú énekgyakorlatokat, műveket előadni. Tudjon zongora-ének előadásban c-kulcsos műveket megszólaltatni. Tudjon biztosan tájékozódni az alap- és középfokon megismert ütemfajtákban, tudjon ütemezni. Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben. Ismerje az ötfokú, a hétfokú és a modális hangsorokat, tudja ezeket az abszolút rendszerben elhelyezni és énekelni. Tudja a hármas- és négyeshangzatokat felépíteni és adott hangnemekben elhelyezni. Ismerje fel ezek fordításait, tudja megnevezni ábécés nevekkel. Tudjon lejegyezni  barokk kétszólamú idézetet,  klasszikus zenei szemelvényt, 196

 XX. századi dallamot. Tudja a c-kulcsokat alkalmazni írásban is. Rendelkezzék a tanuló zenetörténeti áttekintőképességgel. Tudja a zenetörténeti, a történelmi korokat időben összekapcsolni, és társművészeti alkotásokhoz kötni. Legyen képes önállóan elemezni, tudja tudását kreatív módon alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is.

197

Zenetörténet-zeneirodalom A zenetörténet–zeneirodalom tanításának a célja, hogy  a zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zenei tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére,  legyen lehetőségük zenei műveltség szerzésére azoknak is, akik nem tanultak hangszert, illetve egyéb elfoglaltságaik miatt már nem, vagy csak kisebb intenzitással képesek hangszeres tanulmányokat folytatni. A zenetörténet-zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai  a zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése,  hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése. Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira. Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a tanulókat  rendszeres hangverseny- és operalátogatásra,  a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására,  a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre,  értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására,  aktív társas muzsikálásra. Alakítson ki szilárd értékrendet a tanulóban, melynek segítségével a későbbiekben a zene bármely műfajában és korszakában biztosan tájékozódni tud. Tegye nyitottá és érdeklődővé a tanulót minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben). Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát. Követelmények a program elvégzése után A tanulók mutassanak kellő tájékozottságot a tanult zenetörténeti stíluskorszakban. Ismerjék fel az órákon bemutatott, meghallgatott zenei példák, elemzett művek jellegzetes tematikus részleteit. Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz, művekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket. Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben. Az egyes évfolyamokban elérendő minimális követelményeket a helyi tantervben rögzítse a szaktanár az adott tanévben feldolgozandó anyag célirányainak, szerkezetének, a csoport összetételének, teljesítőképességének figyelembevételével.

198

Kötelezően választható, illetve választható tárgyak

Fafúvós kamara Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó kamarazene-tanítás – különösen a nem zenei pályára készülő tanulók esetében – az oktató-nevelő munka lényeges, kiemelt elemét jelenti. A fafúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai Fejlessze a tanulók életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik. Készítse fel a tanulókat amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására. Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a tanulók egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó tanulók gátlásainak feloldására. A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a tanuló személyiségének, egyéniségének formálásához. A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a fafúvós kamarairodalomban fellelhető zenei stílusokról, műfajokról. Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat. Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására. Fejlessze a tanulók igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra. Ismertesse meg a tanulókkal a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait. Tanítsa meg a tanulókat tájékozódni a partitúrában. A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse az alapfokú művészetoktatási intézmény és egyéb intézmények rendezvényeinek műsorát. Követelmények a program elvégzése után A tanuló legyen képes  önállóan hangolni,  beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,  jól értelmezhetően be- és leinteni,  pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani,  új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján,  saját maga jelezni a tempóváltozásokat,  hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamában visszatalálni,  önállóan, tisztán intonálni,  a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni,  figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama között,  figyelemmel kísérni az együttes összhangzását,  kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni,  a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni,  szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, 199

 megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani,  az alapfokú művészetoktatási tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére. Rendelkezzék  a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel,  a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén,  a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel,  minimális partitúraismerettel. Legyen tisztában  a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó és a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival,  a fafúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. Ismerje  a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,  az egyes tételtípusok jellegzetességeit.

Rézfúvós kamara Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó kamarazene-tanítás – különösen a nem zenei pályára készülő tanulók esetében – az oktató-nevelő munka lényeges elemét jelenti. A rézfúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai:  adjon lehetőséget a kamarazene-irodalom megismerésére és a zene aktív művelésére,  képezzen a közösségi együttmuzsikálásra érzékeny, önálló zenei elgondolással bíró, alkotó muzsikusokat,  ismertesse meg a közös zenélés alapszabályait,  fejlessze a zenei hallást, alakítsa és tudatosítsa a kamarazenei hallás fontosságát,  ismerkedjék meg a különböző zenei stílusokkal, és előadási hagyományokkal,  a rézfúvós hangszerek sajátosságaiból adódó problémák megoldása egyes zeneművekben, a rézfúvós hangzás kialakítása, amely képlékenyen beépül minden hangszer-összeállításba,  a nem rézfúvós hangszerekkel való együtt-játék fejlesztése, ezáltal a tanszakok közötti „átjárhatóság” lehetősége, előkészítve és segítve a zenekari munkát,  teremtsen lehetőséget a tanulóknak arra, hogy – az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával – érzelmileg harmonikus személyiséggé válhassanak. Követelmények a program elvégzése után A tanuló  rendelkezzék a saját hangszeres évfolyamának megfelelő elméleti és hangszertechnikai ismerettel,  szerezzen jártasságot a lapról olvasásban, mely anyagban a kamarazenei szólamához igazodik,  irányítsa figyelmét a szólamok közötti harmonikus együtt-játékhoz,  szerezzen jártasságot a kamarazenei játék alapismereteinek elsajátításához: 200

 intonáció,  levegővétel – zenei tagolás,  tempóvétel – tempótartás. Legyen képes  önállóan hangolni,  beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,  jól értelmezhetően be- és leinteni,  pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani,  új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján,  saját maga jelezni a tempóváltozásokat,  hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni,  önállóan tisztán intonálni,  a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni,  figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között,  figyelemmel kísérni az együttes összhangzását,  megfelelő szinten kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni,  a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni,  szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni,  megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani,  alapfokú művészetoktatási tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére. Rendelkezzék  a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel,  a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén,  a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel,  minimális partitúraismerettel. Legyen tisztában  a rézfúvós hangszercsaládhoz tartozó és a rézfúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival,  a rézfúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. Ismerje a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, az egyes tételtípusok jellegzetességeit.

Zenekar A zenekari foglalkozások célja, hogy sajátos eszközeivel teremtsen lehetőséget az alapfok és a továbbképző évfolyamok tanulói számára, hogy – az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával – érzelmileg gazdag, harmonikus személyiséggé válhassanak. Ösztönözze a tanulókat, hogy a zenekari játék közben megszerzett zenei kifejezőkészséget és technikai eszközöket használják fel az egyéni hangszeres játékban is. Hozzon létre együttműködést a tanulók tudásának különbözőségéből. Mutasson utat a közösség erejével a toleráns magatartásra. Alakítsa ki a kultúra iránti nyitottságot. 201

Hangsúlyozza a művészetek aktív művelésének fontosságát. A zenekari foglalkozások szakirányú feladatai A tanulók megismertetése az alapvető zenekari játékmódokkal. A különböző zenei stílusokban használt előadói hagyományok bemutatása. A „zenekari hallás” fontosságának alakítása, tudatosítása. A figyelem időtartamának és elmélyítésének (vertikális-horizontális) fejlesztése. Az egységes zenekari ritmusjáték kialakítása, tudatosítása. Az arra alkalmas tanulók felkészítése professzionális együttesben való játékra. A különböző hangszercsoportoknak megfelelő – a zenekari ülésmódból adódó – helyes hangszerkezelés kialakítása, egységesítése. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje meg  a zenekar/együttes egyes részeinek különböző funkcióit,  az alapvető zenekari játékmódokat,  az egyes zenetörténeti stílusok és hangszerek előadói hagyományait. Legyen képes  szólamát helyes tempóban, dinamikában, stílusban, az adott műben a zenekar egészében betöltött funkciója szerint eljátszani,  a szólamon belüli és a szólamok közötti harmonikus együtt-játékra irányítani figyelmét,  a szólambeosztáshoz igazodó új zenei anyagot lapról játszva is megszólaltatni. Tudja alkalmazni  az alapvető egységes zenekari játékmódhoz tartozó hangszertechnikai ismereteket,  a zenekari hallásfejlesztés közben kialakuló figyelmet a többszólamúságra, a dinamikai és ritmikai folyamatok árnyalására, a tempóvétel és -tartás differenciálására,  a zenekari kommunikációs lánc (karnagy-zenekar, zenekari szólamok között) folyamatát. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló legyen képes  felnőtt amatőr zenekarban játszani,  részt venni önálló kamarazenekari produkcióban. Alkalmazza tudatosan  a zenekari kommunikációs láncot,  a zenekari rubato játékot.

202

1.2. ZENEISKOLÁNK ÚJ HELYI TANTERVE Ezt a helyi tantervet a NEFMI 3/2011.(I.26.) rendelettel beiktatott, annak 2. mellékletében kiadott új tanterv alapján készítettük el, azt adaptáltuk a helyi sajátosságoknak megfelelően. A 2011/2012. tanévtől alkalmazzuk felmenő rendszerben. A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: – Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség. Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás . – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakaink Fafúvós tanszakok: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon Rézfúvós tanszakok: trombita, kürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba Billentyűs tanszak: zongora „A” TAGOZAT Tantárgyak Főtárgy: hangszeres tantárgyak Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező 203

Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, kamarazene, zenekar Választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, zenekar Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óraterv „A” tagozat Évfolyamok Tantárgy Előképző (1) (2) Főtárgy (2) (2) Kötelező tantárgy (2) (2) Kötelezően választható tantárgy Választható (0-2) (0-2) tantárgy Összes óra: (4-6) (4-6)

Alapfok 1 2 2 2 2 2

3 2 2

4 2 2

5 2

6 2

Továbbképző 7 8 9 2 2 2

10 2

2

2

2

2

2

2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona-tenorkürtbaritonkürt, tuba, zongora Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanítási órák időtartama hetente Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5-10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar: minimum 9 fő; kamarazene, 2-8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar: minimum 9 fő; kamarazene: 2-8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1-2. és 1. évfolyam 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc „B” TAGOZAT Tantárgyak Főtárgy: hangszeres tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora főtárgy esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, zenekar, 204

Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óraterv Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Évfolyamok Előképző (1) (2) Főtárgy (2) (2) Kötelező tantárgy (2) (2) Kötelezően választható tantárgy Választható (2) (2) tantárgy Összes óra: (4-6) (4-6) Tantárgy

3 2 2 0-1

4 2 2 0-1

5 2 2 0-1

6 2 2 0-1

Továbbképző 7 8 2 2 2 2 0-1 0-1

0-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

(4-6) 4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Alapfok (1) 2 (2) 2 (2) 2

(2)

9 2 2 0-1

10 2 2 0-1

A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona-tenorkürtbaritonkürt, tuba, zongora A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanítási órák időtartama Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3-4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc

205

Hangszeres tanszakaink Zeneiskolánkban zeneművészeti ágon 11 minősített tanszakon tanulnak a növendékeink klasszikus zenét.

206

Fafúvós tanszakaink

Furulya Az alapfokú művészetoktatás furulya tantárgyának hangszere a barokk (angol) fogású hangszer. Nálunk többnyire előkészítő hangszerként tanulják. A furulyatanítás általános céljai, feladatai Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) – a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét, – hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, – hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat, – tegye jártassá a tanulót a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében. Fordítson figyelmet – a furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a különböző alaphangú furulyák használatakor az abc-s névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – az eredeti furulyairodalom mellett más zenei korszakok műveinek megismertetésére, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulót a hangszer ápolására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után „A” tagozat A tanuló - legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni, 207

- rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, - legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., - legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében f1 g3-ig (in F), - legyen jártas mind a C, mind az F alaphangú hangszer használatában, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, többek között a t, r, d hangindításokat és ezek különböző kombinációit, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit, rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, – tudjon önállóan hangolni, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, Ismerje – az f1- g3 (in F), hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, – a hangszer ápolásának karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, – a tanult anyagban előforduló tempo- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – a furulya történetét, rokon hangszereit, – a furulya szerepét különböző zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – dúr és moll skálák 3#, 4b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim négyeshangzat-felbontásokkal, minimum az f1-g3 (in F) hangterjedelem teljes kihasználásával, – két etűd vagy egy variációsorozat, – legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenyműből. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után „A” tagozat A tanuló legyen képes – a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya XX. századi elvárásainak megfelelő hangterjedelemben, – a hangindítás és zárás különböző módjainak önálló alkalmazására, – a segédfogások önálló megválasztására, – az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközök önálló megválasztására, – a játszott zenei anyagot stílushű értelmes tagolt, kifejező megszólaltatására, – az új darabok egyszerűbb, de önálló dallami díszítésére, – megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására. Ismerje a furulya történetét, fizikai sajátosságait, irodalmát, különböző műfajokban betöltött szerepét. Rendelkezzék 208

– az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, – egyenletes, laza ujjtechnikával, – zenei képzelőerővel. „B” tagozat (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje – hangszere történetét és irodalmát, – f1-a3 -ig (in F) a fogásokat, – a trilla-, segéd-, piano-, forte- fogásokat, – az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit. Legyen képes – a természetes, könnyed hangszerkezelésre, – megfelelő légzéstechnika alkalmazására, – a levegő tudatos beosztására, – vibrato-mentes hang képzésére, – értelmesen tagolt, kifejező előadásra. Rendelkezzék – összehangolt ujj- és nyelvtechnikával, – fürge szimpla-nyelvtechnikával, – saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel, – megfelelő lapról olvasási készséggel. Tudjon – tisztán intonálni, – pontos ritmusban játszani, – dúr és moll hangsorokat játszani 4#, 5b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal.

209

Fuvola A fuvolatanítás általános céljai, feladatai: – a helyes légzés kialakítása, – a kifejező fuvolahang elsajátíttatása, – a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása, – a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele, – a biztonságos hangszerkezelés kialakítása, – a belső hallás fejlesztése, – a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása, – rendszerezett zenei ismeretek átadása. Ismertesse meg a tanulókkal – a fuvola történetét, – a fuvola társhangszereit (fafúvós hangszercsalád), – a hangszer irodalmát, – a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Tudatosítsa – a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát, – a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit, – a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását, – a fuvola hangképzésének fizikai törvényszerűségeit, – a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit, – a kottahű játék – mint legfontosabb alapelv – pontos betartását. Fejlessze a tanuló zenei képességeit – hangszeres technikáját, – improvizációs tevékenységét (kreativitását), – lapról játszási készségét, – zenei memóriát. Ösztönözze a tanulót – a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje – a fuvola és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát, – a hangszer teljes hangterjedelmét, – a tudatos és helyes légzéstechnikát, – a fuvola intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat), – a dúr és moll hangnemeket 4 #, 4 b előjegyzésig, – az egyszerűbb díszítések írásmódját és ritmusát, – a vibrato szerepét a zenei megvalósításban, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, 210

– a jelentősebb fuvolás előadóművészeket. Legyen képes – a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, – a különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítására, – a különböző nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának fejlesztésére, – az önálló hangolásra, – a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, – a kottahű játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, – hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, – a különböző artikulációs előírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.), – egyenletes, pergő-technikához vezető ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes – dúr és moll skálákat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és szimpla- és duplanyelvvel is, a játszott irodalom által megkövetelt dinamikák megvalósítására, – készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására (pl. Eördögh, Platonov stb.), – nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására (pl. Köhler op. 33-as és op. 66-os etűdsorozata), – egy barokk szonáta lassú és gyors tételének eljátszására egyszerűbb díszítésekkel, – hosszabb terjedelmű művek memorizálására (pl. Járdányi: Szonatina, Szervánszky: Szonatina stb.). Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után „A” tagozat A tanuló legyen képes – a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére, – a tiszta intonációra, – a hangszerét könnyedén kezelni, – a levegő tudatos beosztására, – hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, – a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására, – a vibrato sűrűségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására, – a különböző zenei korok megkomponált stílushű díszítéseinek önálló alkalmazására, – a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására, – az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra, – a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére, – egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele, a hangolódugó folyamatos ellenőrzése stb.). A tanuló rendelkezzék – megfelelő hangszeres technikával – olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges, – olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők, – a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál. A tanuló tudja alkalmazni – a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.), – a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.). „B” tagozat (az „A” tagozat követelményein felül) 211

A tanuló ismerje – a modem zenei effektusokat, – az újabb légzéstechnikákat, – a fuvola társhangszereit, azok transzponálási módjait, – korunk zenéjének intonációs sajátosságait. Legyen képes – biztos hangindításra és -befejezésre, – nehéz etűd virtuóz előadására (pl. Köhler: Etűdök fuvolára op. 33 III. kötet, Wehner: 12 nagy etűd vagy Jean-Jean: Modern etűdök), – nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására.

212

Klarinét A klarinéttanítás általános célja, feladatai – a helyes légzés kialakítása, – a kifejező klarinéthang elsajátíttatása, – a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása, – a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele, – a biztonságos hangszerkezelés kialakítása, – a belső hallás fejlesztése, – a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása, – rendszerezett zenei ismeretek átadása. Ismertesse meg a tanulókkal – a klarinét történetét, – a klarinét társhangszereit (fafúvós hangszercsalád), – a hangszer irodalmát, – a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Tudatosítsa – a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát, – a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit, – a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását, – a klarinét hangképzésének fizikai törvényszerűségeit, – a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit, – a kottahű játék – mint legfontosabb alapelv – pontos betartását. Fejlessze a tanuló zenei képességeit – hangszeres technikáját, – improvizációs tevékenységét (kreativitását), – lapról játszási készségét. Ösztönözze a tanulót – a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje – a klarinét és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát, – a hangszer teljes hangterjedelmét, – a tudatos és helyes légzéstechnikát, – a klarinét intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat), – a dúr és moll hangnemeket 4 #, 4 b előjegyzésig, – egyszerűbb ékesítések írásmódját és ritmusát, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – a jelentősebb klarinétos előadóművészeket. Legyen képes 213

– – – – – – – – –

a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, a különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítására, a különböző nyelvütések gyorsaságának fejlesztésére, az önálló hangolásra, a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, a kottahű játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, a különböző artikulációs előírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.), egyenletes, pergő-technikához vezető ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes – dúr és moll skálákat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, a 6. osztálynak megfelelő variációkkal – szélsőséges dinamikák megvalósítására, – készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására, – nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására, – hosszabb terjedelmű művek memorizálására. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló legyen képes – a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére, – a tiszta intonációra, – a hangszerét könnyedén kezelni, – a levegő tudatos beosztására, – hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, – a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására, – a különböző zenei korok megkomponált, stílushű díszítéseinek kottából való lejátszására, – a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására, – az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra, – a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére, – egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele). A tanuló rendelkezzék – megfelelő hangszeres technikával, – olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges, – olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők, – a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál. A tanuló tudja alkalmazni – a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.), – a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.). A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje – a modem zenei effektusokat, – a társhangszereit, azok transzponálási módjait, – korunk zenéjének intonációs sajátosságait. Legyen képes – biztos hangindításra és befejezésre, – nehéz etűd virtuóz előadására, – nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására. 214

Szaxofon A szaxofontanítás feladatai – a helyes légzés kialakítása, – a kifejező szaxofonhang elsajátíttatása, – a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása, – a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele, – a biztonságos hangszerkezelés kialakítása, – a belső hallás fejlesztése, – a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása, – rendszerezett zenei ismeretek átadása. Ismertesse meg a tanulókkal – a szaxofon történetét, – a szaxofon társhangszereit (fafúvós hangszercsalád), – a szaxofon irodalmát, – a jelentősebb alkotó- és előadóművészeinek munkásságát. Tudatosítsa – a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát, – a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit, – a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását, – a hangképzés fizikai törvényszerűségeit, – a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit, – a kottahű játék – mint legfontosabb alapelv – pontos betartását. Fejlessze a tanuló zenei képességeit – hangszeres technikáját, – improvizációs tevékenységét (kreativitását), – lapról játszási készségét. Ösztönözze a tanulót – a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje – a szaxofon és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát, – a hangszer teljes hangterjedelmét, – a tudatos és helyes légzéstechnikát, – a szaxofon intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat), – a dúr és moll hangnemeket 4#, 4b előjegyzésig, – a egyszerűbb díszítések írásmódját és ritmusát, – a vibrátó szerepét a zenei megvalósításban, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – a jelentősebb szaxofonos előadóművészeket. Legyen képes – a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, – a különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítására, 215

– – – – – –

az önálló hangolásra, a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, a kottahű játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, a különböző artikulációs előírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.), egyenletes, pergő-technikához vezető ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes – dúr és moll skálákat játszani 4#, 4b előjegyzésig tercekkel, hármashangzattal, szimpla- és duplanyelvvel – a játszott irodalom által megkövetelt dinamikák megvalósítására, – készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására – nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására – hosszabb terjedelmű művek memorizálására Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló legyen képes – a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére, – a tiszta intonációra, – a hangszerét könnyedén kezelni, – a levegő tudatos beosztására, – hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, – a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására, – a vibrátó sűrűségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására, – a különböző zenei korok megkomponált stílushű díszítéseinek kottából való lejátszására – a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására, – az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra, – a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére, – egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele stb.). A tanuló rendelkezzék – megfelelő hangszeres technikával, – olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges, – olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők, – a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál. A tanuló tudja alkalmazni – hangszerének transzponáló jellegét, – a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, stb.), – a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.). A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje – a modem zenei effektusokat, – az újabb légzéstechnikákat, – a szaxofon társhangszereit, azok transzponálási módjait, – korunk zenéjének intonációs sajátosságait. Legyen képes – biztos hangindításra és befejezésre, 216

– nehéz etűd virtuóz előadására – nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására

217

Rézfúvós tanszakaink

Trombita A trombitatanítás feladatai: – a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, – a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, – a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, – a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, – a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, – az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a tanulókkal – a trombita történetét, – a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, – a hangszer irodalmának, tananyagban megjelenő részét, – a hangszer irodalmának, tananyagban megjelenő részét – a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, – a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát. Tudatosítsa – a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, – a helyes szájtartás, mint a jó befúvási mód (ansatz) alapfeltételének fontosságát, – a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét, – a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a tanuló – hallását, belső hallását, „intonációs” képességét, – hangszeres adottságait, – hangszertechnikai tudását, – megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a tanulókat – rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra, – a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, – a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, – a tiszta intonációra, – folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra, – a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló 218

– – – – –

a helyes test- és hangszertartást, a helyes légzéstechnikát, a hangszere irodalmát a tanult anyag alapján a dúr és moll hangnemeket 4 #, 4 b előjegyzésig, a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes – a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére, – az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel, csak fúvókával, hangszerrel, – az előírt hangterjedelmen belül g2-ig kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, – a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, – a tanult darabok stílushű megszólaltatására, – folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, – a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására, – skálázni egy oktávon keresztül 4# 4 b -ig. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) Ismerje a tanuló – a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig. Legyen képes – az előírt hangterjedelemben belül (b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, – az állóképesség növelésére, – árnyaltabb zenei megformálásokra. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló – a hangszere múltját, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát, – a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget. Legyen képes a tanuló – az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével, – a játszott művek hangterjedelmén belül kiegyenlített és kifejező hang elérésére, – a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására, – a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére, – önálló hangolásra, – a hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, – skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben, – az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló rendelkezzék megfelelő állóképességgel. Ismerje a hangképzés folyamatát. Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Ismerje a tanuló – az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait, 219

– az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 6 képletben.

220

Kürt A kürttanítás célja feladatai Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) – a hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, – a kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, – a kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező kürthangot, – differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást, – könnyed hangszerkezelést. Gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf, ff, pp), az intonáció megtartásával, – hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló – a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező kürthangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, – tudjon önállóan hangolni, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), 221

– ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a kürt történetét, rokon hangszereit, – ismerje a kürt szerepét különböző zenei korszakokban. Legyen képes – Egy kantiléna, – Egy gyakorlat, – Egy darab, vagy tétel előadására. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak: – egy skála a tanuló meglévő hangterjedelmében (alap, terc és I. fokú hármashangzat, nyelvvel és kötve, negyed és nyolcad értékekben), – egy kantiléna, – két etűd, – egy előadási darab – ajánlott: J.Skroup: B-dúr koncert (rövid kadenciával), L.v.Beethoven: Románc, J.Concone: Téma és variáció, vagy ehhez hasonló nehézségű darab – előadására kotta nélkül Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Legyen képes – természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására, – C-g2 hangterjedelemben kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával, – életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép kifejező kürthangon, – az előadási darabokat fejből játszani, – technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, – igényesebb kamarazenei művek előadásában közreműködni. Rendelkezzék – a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, formálókészséggel, – koncentrálóképességgel, – lapról olvasási készséggel, amely a mindenkori darab megszólaltatásához, illetve a kamarazenéléshez szükséges. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes – F-c3 között kiegyenlítetten, tiszta intonációval, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával játszani, – az ajaktrilla megvalósítására.

222

Harsona, Tenorkürt, Baritonkürt A harsona és rokon hangszerei, a tenorkürt- és a baritonkürt-tanítás szakirányú feladatai: A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 8-9 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását és csak a tanulmányok során amikor erre alkalmassá válik, tér át a harsona tanulására. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában a továbbtanulást megelőző két évben elegendő a harsonatanulást megkezdeni a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez. A harsonatanítás szakirányú feladatai: – ismertesse meg a tanulóval (életkoruknak megfelelő szinten) a hangszerek lehetőségeit, irodalmát; történetét, akusztikai sajátosságait, az irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező zenei hangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes kartechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, – hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal, – a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: – fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal, – csak fúvókával, – hangszerrel, – mindezek ellenőrzése fúvóka karikával, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulót a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló 223

– a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, – sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját; harsonánál a helyes tolókakezelést, – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására az előírt hangterjedelemben, – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, – tudjon önállóan hangolni, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), – a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a használt hangszer történetét, rokon hangszereit, – ismerje az adott hangszer szerepét különböző zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: – egy szabadon választott skála és hármashangzat-felbontás két oktávon keresztül, – két, lehetőleg különböző jellegű gyakorlat – egy előadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül (minimum Pergolesi: Ária című mű nehézségi szintjén). Legyen képes – a használt hangterjedelmen belül kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, – az állóképesség növelésére – árnyaltabb zenei megformálásra. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A légzés, levegővezetés terén tanultak elmélyítése, következetes alkalmazása, az előforduló hibák korrigálása. A hangterjedelem további bővítése, fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra. A kamarazenélés és a zenekari játék előtérbe helyezése. A tanuló ismerjen különböző – díszítéseket, – trillákat, – előkéket, tripla- és duplanyelves megoldásokat. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje – hangszere múltját, irodalmát, – a kiművelt hangszeres technika alapjait. Legyen képes – minden regiszterben kiművelt hang megszólaltatására, 224

– biztonságos, pontos, hibátlan hangindításra, – jó legato technikára, – dupla- és triplanyelv alkalmazására

225

Tuba A tubatanítás célja feladatai: – a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása – kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, – a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, – a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, – a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, – a zenei elképzelések fejlesztése, a zenei előrelátás, a folyamatos kottaolvasás kialakítása, – a zenei hallás átfogó fejlesztése, – zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, – az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a tanulókkal – a tuba történetét, legalább elméletben a különböző hangolású hangszereket – a tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit, – a hangszer irodalmát, a hangszer zenekari-, kamarazenei- és szóló-irodalmának legalább a tananyagban megjelenő részét, – a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, – a segédfogásokat, alkalmazásuk lehetőségeit a tiszta intonáció és az előforduló díszítések könnyebb megvalósítása érdekében, – a tuba hazai és külföldi művészeinek munkásságát. Tudatosítsa – a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, – a helyes szájtartás, mint a jó befúvási mód (ansatz) alapfeltételének fontosságát, – a mindennapi gyakorlás – didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti – szükségességét, – a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a tanuló – hallását, belső hallását, intonációs képességét, – hangszertechnikai tudását, – megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a tanulókat – a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, – a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, szinten tartására és javítására – a tiszta intonációra, – folyamatos hangszerjátékra, árnyalt és stílusos előadásra, – a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasításainak megvalósítására. – társas muzsikálásra. Fejlessze és ellenőrizze a különböző funkcionális készségek kialakítását – a helyes légzést intenzív légzésfejlesztő gyakorlatokkal (hangszerrel és hangszer nélkül); – a szájizomzatot 226

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló – a helyes szájtartást, légzéstechnikát, befúvást, hangszertartást, a könnyed hangszeres játékmódot, – a rokon rézfúvós hangszereket, – a tuba szerkezeti felépítését, és felhangrendszerét a tanult hangterjedelemben (lehetőleg a 10. felhangig), alkalmazási területeit, – a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a tanuló – ideális tubahang kialakítására, megszólaltatására, – különböző artikulációs előírások (tenuto, staccato, legato, marcato) és játékmódok megvalósítására, – a zenei mondanivaló megformálására – az ajak és a kéz összehangolt munkájának kialakítására, – a helyes befúvás és légzéstechnika alkalmazására, – a zenei gyakorlatok, előadási darabok pontos, kottahű előadására, – az előadási darabok kotta nélküli játszására, – a gyakorlás során előforduló hibák felismerésére, azok önálló kijavítására, – a hangszer építéséből fakadó intonációs problémák korrigálására, – a hangszer önálló behangolására, – a hangszer szakszerű karbantartására. – skálázni 4# – 4b előjegyzésig A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) Legyen képes – az tanult anyagban előforduló hangterjedelemen belül kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, – az állóképesség növelésére, – árnyaltabb zenei megformálásokra. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje meg a tanuló – a tuba és a rézfúvós hangszerek rokon vonásait – a tuba irodalmát, – a zeneirodalom híres tubaszólóit. Legyen képes a tanuló – a technikailag és művészileg igényesebb előadási darabok, kamarazenei és zenekari művek interpretálására, – a skálaformációkat élénk tempóban, kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalatokkal 7 #, 7 b előjegyzésig játszani dúrban és mollban egyaránt, – az általa képzett hangszerhang szépségét, teltségét, plasztikusságát folyamatosan fejleszteni, – a megtanult előadási darabok közönség előtti színvonalas bemutatására, – tiszta intonációra, tiszta hangszeres játékra, – az önálló munkára. 227

Tudja alkalmazni a tanuló – a hangszerhang képzésének fizikai sajátosságait, – a különböző zenei utasításokat az előadás módjára, tempójára, dinamikájára vonatkozóan. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes – természetes, oldott hangszerkezelésre, – helyes test- és hangszertartásra, – a tudatos légzéstechnika alkalmazására. – a tanár útmutatásai alapján a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.) – játékában a hangindítás, hangelválasztás és hangbefejezés a stílus és a zenei karakter megkívánta különböző módjait, – árnyaltabb artikulációra (portato, sfz, martellato), – a tananyagban szereplő és előadott művekhez szükséges mértékű virtuozitásra. Tudjon kontra F és f1 között – kiegyenlítetten, – különböző dinamikai árnyalatokkal, – tiszta intonációval, – megfelelő nyelvtechnikával játszani. – ismerje az alapvető díszítéseket (trilla, mordent, előke), – alapszinten a dupla- és tripla nyelv-technikát, – ismerje fel alkalmazásának lehetőségét a zenekari, a kamarazenei és a szóló művekben.

228

Billentyűs tanszakunk

Zongora A zongoratanítás feladatai: Ismertesse meg a tanulókkal – a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait, – a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit, – a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. Alakítson ki – a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, – megfelelő kéztartást, – független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, – rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő), – az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes aláés fölétevését), – differenciált billentést, ujjvégérzetet. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy – tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani, – tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – tudja a zongorapedálokat megfelelően használni, – a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani, Fejlessze a tanuló – muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával, – zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, – metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását, – kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját, – hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje – hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), – a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, – a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.), – a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. 229

Legyen képes – természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, – egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, – tudatos, önálló gyakorlásra, – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) használni, – a játszandó zongoraművek értelmes tagolására, – a zenei karakterek megvalósítására, – a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás), – életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, – az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret). Rendelkezzék – biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel, – adottságainak megfelelő zenei memóriával, – képességei alapján kiművelt zenei hallással. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje – a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, Legyen képes – a kottában előforduló jelek, zenei műszavak és a hangszerre vonatkozó speciális utasítások (pl. una corda, prol. ped.), értelmezésére és használatára – a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseinek használatára – tudatos, önálló gyakorlásra – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, Rendelkezzék – biztos zenei memóriával és technikai tudással Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje – hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György...), – a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra. Legyen képes – technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére, – a zongorapedálok tudatos használatára, – a zongoraművek formálására és kifejező előadására. Rendelkezzék – olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, – az együttzenélés igényével. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) 230

A tanuló legyen képes – a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, – skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani, – a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni, – a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére, – dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, – a zongorapedálok tudatos és változatos használatára. Rendelkezzék – megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással, – biztos memóriával, koncentrálóképességgel, – megfelelő lapról olvasási készséggel. A „B” tagozatos tanuló rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján – adott esetben – legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére.

231

Kötelező vagy kötelezően választható tárgyak Szolfézs A szolfézsnak, mint kötelező tantárgynak két előképző és négy alapfokú évfolyama van, követelményei megegyeznek a szolfézs tantárgy azonos évfolyamainak követelményeivel. Az előképző évfolyamok elvégzése nem kötelező. A 4. évfolyam végén alapvizsga tehető. „A” tagozaton 4. évfolyamig, „B” tagozaton 10. évfolyamig kötelező a szolfézs. 5. évfolyamtól „A” tagozaton kötelezően választható tárgy. A szolfézstanítás – a hangszertanítással szerves egységben – a zene megszerettetését, megértését, valamint a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. A zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén túl a tantárgy sajátosságából adódóan a hangsúly a tanítás folyamatában a zenei ismeretek elsajátíttatására, a képesség– és készségfejlesztésre, a kreativitás és a tudás alkalmazásának kimunkálására kerül. A végső cél a globális zenei látásmód és gondolkozás alapjainak kialakítása, elindítása az alapfokú szolfézstanításban is: „ A tanuló, hallja, amit lát és lássa, amit hall!” (Kodály Zoltán) A tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy az általános zenei képességek fejlesztését és a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e tevékenység gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével. A szolfézstanítás célja, feladata: A tanulók zenei készségeinek kiművelése, képességeik fejlesztése és ismereteik bővítése az alábbi területeken: – belső hallás – ritmus–metrum, – tiszta intonáció, – tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök), – dallamhallás, – többszólamúság – harmóniaazonosítás – zenei olvasás – írás, – zenei szerkezet (forma), – zenei memória, – zenehallgatás ( zeneértés) – a kreativitás fejlesztése, – rögtönzés, – a megszerzett tudás alkalmazása, – a hangszertanulás segítése, – a zenei szaknyelv legfontosabb kifejezéseinek megismertetése, – a zenei műveltség igényének kialakítása, – a társművészetek iránti nyitottság megalapozása – a zenei pályára készülő tanulók felkészítése a továbbtanulásra – a tanulók személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; nemzeti identitástudatuk megerősítése, érzelemviláguk kibontakoztatása. Rendelkezzék a tanuló 232

– olyan késztetéssel, mely a választott – eddig tanult – muzsikálási formát élete szerves részévé teszi, – a tanulmányai során elsajátított készség–, jártasság–, ismeret–repertoárral, melyek eszközt biztosítanak a zene belső elképzeléséhez, értelmezéséhez, stílusos megszólaltatásához, – olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség– készség szintjének megfelelő zenei feladatokat, – biztos zenei ízléssel és ítélő képességgel és – a zene iránti elkötelezettséggel. Követelmények az alapfokú évfolyamok ( „A ”tagozat 4. évfolyam) elvégzése után Ismerje a tanuló a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig. Ismerje fel hallás után és kottaképről a szinkópa–, éles– és nyújtott ritmust, valamint az egyszerűbb ritmikai átkötéseket. Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2 –es ütemekben. Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4#, 4b előjegyzésig. Ismerje a – pentaton hangsorokat. – tudja a dúr és moll hangsorokat 6#, 6b előjegyzésig, – ismerje a háromféle moll hangsort. Ismerje fel a művek hangnemeit – hangszeres darabjaiban is. Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban: – tudja azonosítani – hangszeres tanulmányaihoz kapcsolódóan is – az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket, – ismerje fel ezeket kottaképről és hallás után. Ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint hangközöket; tudja ezeket kottaképről azonosítani. Ismerje a négyféle alaphelyzetű hármashangzat, a dúr és moll fordítások elvét, valamint a dominánsszeptim–hangzat felépítését. Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani. Ismerje a funkciós főhangokat 3#, 3b előjegyzésig. Ismerje a funkciós vonzást. Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát. Tudjon lejegyezni: – rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel, – kétszólamú, igen könnyű műzenei periódust, illetve szólamait hallás után kiegészíteni.. Legyen képes a fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni. Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban is alkalmazni): – a magyar népzene stílusjegyeit, – a periódus fogalmát, – a kis formákat, – a triós formát, – a klasszikus szonátaformát, – a rondót. Rendelkezzék a tanulmányai során érintett zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (elsősorban a bécsi klasszikus zenében). Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket. Követelmények az alapfokú évfolyamok (6 évfolyam) elvégzése után „A” tagozat Ismerje fel hallás után is kottaképről a tanult ritmusképleteket, metrumokat. 233

Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4#, 4b előjegyzésig. Ismerje a – pentaton hangsorokat. – a dúr és moll hangsorokat 5#, 5b előjegyzésig, – a háromféle moll hangsort, – a kvintkört. Ismerje fel a művek hangnemeit hangszeres anyagához kapcsolódóan is. Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban: Tudja azonosítani a hangszeres tanulmányaihoz kapcsolódóan a tanult hangközöket, hármashangzatokat és a domináns szeptim hangzatot, ismerje fel ezeket kottakép és hallás alapján. Ismerje a funkciós főakkordokat 4#, 4b előjegyzésig. Tudja ezeket kottaképről azonosítani hangszeres anyagához kapcsolódóan is. Ismerje a funkciós vonzást, a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát. Tudjon lejegyezni: – rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel, – igen könnyű műzenei periódust funkciót jelző basszussal. Legyen képes a fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni. Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban is alkalmazni): – a magyar népzene stílusjegyeit, – a periódus fogalmát, – a kis formákat, – a triós formát, – a klasszikus szonátaformát, – a rondót. Rendelkezzék alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a tanulmányai során érintett zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (elsősorban a barokk és a bécsi klasszikus zenében). Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje – a kvintkört, tudja a hangsorokat 7#, 7b előjegyzésig; – a modális hangsorokat, tudja énekelni azokat ábécés nevekkel 4#, 4b előjegyzésig. Tudja énekelni – ábécés nevekkel a hangközöket, hármashangzatokat és fordításaikat, valamint a tanult négyeshangzatokat dúr és moll hangsorokban. Ismerje fel a fentieket együtthangzásban hallás után. Tudjon lejegyezni – hangközmenetet, kétszólamú klasszikus vagy barokk dallamot Tudjon lapról énekelni könnyebb dallamot Tudjon memorizálni a tanult anyagnál könnyebb, periódusnyi dallamot kottaképről vagy hallás után. Ismerje fel hallás után az egyszerű műzenei formákat. Ismerje a magyar népdalok stílusköreit és stílusjegyeit. Ismerje a szonáta–, rondó– és variációs formák felépítését. Legyen képes az alapvető zenei összefüggések felismerésére (ritmika, dallam, funkció, harmónia, forma), önálló elemzésre Követelmények a továbbképző évfolyamainak (10. évfolyam) elvégzése után 234

„A” tagozat Ismerje és tudja alkalmazni – az alapfokon tanultakon túl – a zenehallgatási anyagban, hangszeres darabjaiban és a tanult készségfejlesztési anyagban előforduló ritmuselemeket és – képleteket. Ismerje a dallamhangok szerepét, tudja ezeket zeneileg értelmezni (melizma, főhang, váltóhang, átmenőhang– késleltetés stb.) Rendelkezzék biztos tájékozódó képességgel a relatív és abszolút rendszerben 7#, 7b– előjegyzésig. Tudja a művek hangnemét megállapítani. Ismerje – a kvintkört, – a hétfokú hangsorokat. Ismerje – az egészhangú skálát, – az akusztikus hangsort, – a modellskálákat. – a hármashangzatok és fordításaik valamint a négyeshangzatok felépítését – a dominánsszeptim hangzat fordításait (oldásokkal). Ismerje fel a funkciókat hallás után, – a hangnemi kitérést és modulációt – kottakép alapján. – a romantika hangzásvilágának jellegzetességeit: alterációk, tercrokonság. Ismerje – a tonalitás felbomlásának elvét, – a bi– és a politonalitást, – a Reihe–t. Tudja – a dodekafónia, – az aranymetszés, – a cluster fogalmát. Legyen ismerete a legfontosabb zenei szerkesztésmódokról. Rendelkezzék zenetörténeti áttekintő képességgel. Ismerje a zenei korokhoz kapcsolódó legfontosabb zenei formákat és műfajokat. Ismerje fel a főbb zenetörténeti korok stílusjegyeit, jellemző műfajait, formáit. Tudja ezeket néhány társművészeti alkotással összekapcsolni. Tudjon hallás után lejegyezni – könnyű klasszikus periódust, funkciót jelző basszussal, – könnyű romantikus dallamot, vagy szemelvényt. – lapról olvasni a fentiek nehézségi fokának megfelelő dallamot. Ismerje a zenei szaknyelv legfontosabb kifejezéseit. Az általános követelményeken túl Rendelkezzék a tanuló – olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség– készség szintjének megfelelő zenei feladatokat, – kialakult zenei ízléssel és ítélő képességgel. Tudja a tanuló a megszerzett tudását mind a zeneművek elemzésében, mind hangszeres előadásában önállóan, tudatosan alkalmazni. „B” – tagozat Rendelkezzék a tanuló az általános követelményeken túl: – a zenei tanulmányok folytatásához szükséges kiművelt hallással, zenei ismeretekkel és biztos zenei memóriával, 235

– olyan szintű tudással, mely zenei képességeivel együtt alkalmassá teszi szakirányú továbbtanulásra, – a zenei tanulmányok folytatásához zenei elkötelezettséggel, megfelelő igényes, elmélyült, aktív tanulási, gyakorlási képességgel. Legyen képes a tanuló – a tanult különböző stílusok ritmikai, dallami, harmóniai és formai jelenségeiben tájékozódni, – a megszerzett tudását mind a zeneművek elemzésében, mind hangszeres előadásában önállóan, tudatosan alkalmazni. Zenei anyag: Tudjon a tanuló harminc népdalt stílusosan énekelni és elemezni, öt műdalt – különböző zenetörténeti stíluskorszakokból – saját zongorakíséretével előadni. A zenei anyag megszólaltatása, előadása legyen muzikális, igényes és stílusos. Ismerjen minden zenetörténeti korszakból két–két jelentős művet, tudja azokat formailag és harmóniailag elemezni; tudjon ezekből zenei idézetet előadni. Tudjon éneklőtársakkal többszólamú énekgyakorlatokat, műveket előadni. Tudjon zongora–ének előadásban C–kulcsos műveket megszólaltatni. Tudjon biztosan tájékozódni az alap– és középfokon megismert ütemfajtákban. Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben. Ismerje az ötfokú, a hétfokú hangsorokat, tudja ezeket az abszolút rendszerben elhelyezni és énekelni. Tudja a hármas– és négyeshangzatokat felépíteni és adott hangnemekben elhelyezni. Ismerje fel ezek fordításait, tudja megnevezni ábécés nevekkel. Tudjon lejegyezni – barokk kétszólamú idézetet, – bécsi klasszikus zenei szemelvényt, – könnyű XX. századi dallamot. Rendelkezzék zenetörténeti áttekintőképességgel. Tudja a zenetörténeti, a történelmi korokat időben összekapcsolni, és társművészeti alkotásokhoz kötni. Ismerje a zenei szaknyelv legfontosabb zenei kifejezéseit.

236

Kötelezően választható tárgyak Zenetörténet-zeneirodalom (kötelezően választható 5. évfolyamtól „A” tagozaton, „B” tagozaton választható tárgy) A zenetörténet–zeneirodalom tanításának a célja, hogy a zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zenei tanulmányaik során képessé válnak a további önművelésre, valamint a zene aktív művelésére, és sajátos eszközeivel, minél szélesebb körű zenei műveltséget biztosítson. A zenetörténet–zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai – a zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, az eddig megszerzett készségekre építve, – hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése. Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira. Neveljen az értékes zene szeretetére, ösztönözze a tanulókat – rendszeres hangverseny– és operalátogatásra, – a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására, – a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, – értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására, – aktív társas muzsikálásra. Alakítson ki szilárd értékrendet a tanulóban, melynek segítségével a későbbiekben a zene bármely műfajában és korszakában biztosan tájékozódni tud. Tegye nyitottá és érdeklődővé a tanulót minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben). Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát. Követelmények a alapfokú évfolyamok (2 évfolyam) elvégzése után ( A 2 évfolyam elvégzése után művészeti alapvizsgát lehet tenni) A tanulók mutassanak kellő tájékozottságot a feldolgozott zenetörténet stíluskorszakok időrendjében. Ismerjék fel az adott zenei korszak jellemző zenei példáit, a feldolgozott művek jellegzetes tematikus részleteit. Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz, művekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket. Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben. Követelmények a továbbképző 4 évfolyamának elvégzése után (A 4 évfolyam elvégzése után művészeti záróvizsgát lehet tenni.) A tanulók mutassanak kellő tájékozottságot a zenetörténet stíluskorszakainak kronologikus időrendjében. Ismerjék fel az órákon bemutatott, meghallgatott zenei példák, elemzett művek jellegzetes tematikus részleteit.

237

Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz, művekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket. Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben.

238

Kamarazene (kötelezően választható és választható tárgy is) Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó kamarazene tanítás – különösen a nem zenei pályára készülő tanulók esetében – az oktató–nevelő munka egyik legfontosabb tevékenysége. A kamarazenei attitűd elsajátításához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen olyan személyes (fizikai és érzelmi), hangszeres és vokális kompetenciákkal, melyek nélkül a közösségi zenélés hatékony elsajátítása nem képzelhető el. A kamarazene tantárgy alá tartozik a 2 fő feletti, tetszőleges összeállítású hangszeres és/vagy vokális szólamokból álló együttes. A kamarazene kötelezően választható, vagy választható tantárgyként is tanulható. A kamarazene tanítás célja feladatai: Adjon lehetőséget a zene aktív művelésére és a kamarazene–irodalom megismerésére. Képezzen a közösségi együttmuzsikálásra érzékeny, önálló zenei elgondolással bíró, alkotó muzsikusokat. A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a tanulók személyiségének, egyéniségének formálásához. Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, növelje a tanulók egymás iránti felelősségérzetét, használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó tanulók gátlásainak feloldására. Fejlessze a zenei hallást, az intonációs készséget, alakítsa és tudatosítsa a kamarazenei hallás fontosságát. Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására. Tanítsa meg a tanulókat tájékozódni a partitúrában. A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni az eltérő létszámú és hangszerösszeállítású együttesekről. Törekedjen a művek által a kamarairodalomban fellelhető zenei stílusok, műfajok lehető legszélesebb spektrumából választani. Készítse fel a tanulókat amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására. Követelmények az alapfokú évfolyamok (2 évfolyam) elvégzése után A tanuló legyen képes – megadott hangra önállóan hangolni, – hangolni, intonálni a hangológép jelzéseinek megfelelően, – be– illetve leintésre játékát pontosan megkezdeni (felütésre is), és befejezni, – be– és leinteni, – az avizó, a beintés alapján a helyes tempót azonnal felvenni, – biztosan tempót tartani, – játék közben új tempót felvenni a partner jelzése alapján, – lassítani–gyorsítani a partner jelzése alapján, – tempóváltozásokat ő maga is jelezni, – intonációs hibáit javítani a tanár jelzései alapján, – homofon műben tájékozódni, hiba esetén visszatalálni. A tanuló legyen tisztában – saját hangszere intonációs jellemzőivel, – a különböző ütemfajták ütemsúlyaival, – a játszott művek stílusával, műfajával, formájával. 239

Ismerje – a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, Követelmények a továbbképző 4 évfolyamának elvégzése után A tanuló legyen képes – bonyolultabb átkötött ritmusokat, komplementer ritmusokat gond nélkül eljátszani, – partitúrából játszani, – a helyes intonációt crescendo–decrescendo során is megőrizni, – figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama közt, – saját szólamának szerepét önállóan felismerni, annak megfelelően szólamát kiemelni vagy háttérbe helyezni, – figyelemmel kísérni az összhangzást is, – polifon műben „elúszás” esetén – partitúrából játszva – visszatalálni, – saját szólamán belül és a partnerekhez is önállóan intonálni, – önállóan kialakítani az adott zenemű stílushű előadásához illő hangképzést, dinamikát, artikulációt stb. A tanuló legyen tisztában – a játszott művek stílusával, műfajával, formájával, – az együttjátszó hangszerek intonációs és egyéb jellemzőivel, – az akusztikus intonáció alapvető tudnivalóival. Ismerje – az egyes tételtípusok jellegzetességeit.

240

Zenekar (kötelezően választható és választható tárgyként is tanulható) A zenekari foglalkozások célja, hogy sajátos eszközeivel teremtsen lehetőséget az alapfokú és a továbbképző évfolyamok tanulói számára, hogy – az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával – érzelmileg gazdag, harmonikus személyiséggé válhassanak. Ösztönözze a tanulókat, hogy a zenekari játék közben megszerzett zenei kifejezőkészséget és technikai eszközöket használják fel az egyéni hangszeres játékban is. Hozzon létre együttműködést a tanulók tudásának különbözőségéből. Mutasson utat a közösség erejével a toleráns magatartásra. Alakítsa ki a kultúra iránti nyitottságot. Hangsúlyozza a művészetek aktív művelésének fontosságát. A zenekari foglalkozások feladatai A tanulók megismertetése az alapvető zenekari játékmódokkal. A különböző zenei stílusokban használt előadói hagyományok bemutatása. A „zenekari hallás” fontosságának alakítása, tudatosítása. A figyelem időtartamának és elmélyítésének (vertikális–horizontális) fejlesztése. Az egységes zenekari ritmusjáték kialakítása, tudatosítása. Az arra alkalmas tanulók felkészítése professzionális együttesben való játékra. A különböző hangszercsoportoknak megfelelő – a zenekari ülésmódból adódó – helyes hangszerkezelés kialakítása, egységesítése. Kezdő Középhaladó Haladó

1–2. évfolyam 3–4. évfolyam 2–6. évfolyam

( –14 éves korig) (12–18 éves kor) (16–22 éves kor)

Kezdő csoport Fejlesztési feladatok – A helyes zenekari ülés kialakítása. – Egymásra figyelés, alkalmazkodás. – Hosszú és rövid hangok. – A szólamon belüli frazeálás betartása. – Zenekari hallásfejlesztés, többszólamúság. – Tempóvétel, tempótartás. – Dinamikai folyamatok kialakítása. – A zenekari kommunikáció kialakítása (a karnagy és a zenekar, illetve a zenekari szólamok között). Követelmény A különböző hangszercsoportoknak megfelelő hangszerkezelés egységesítése, a zenekari ülésmódból adódó helyes hangszertechnikai mozgások kialakítása. Az év végi meghallgatás anyaga – Év végi meghallgatás: 10–12 perces nyilvános bemutató. Középhaladó csoport Fejlesztési feladatok – Az eddig tanult ismeretek, készségek fejlesztése, adott esetben önálló használata 241

– – – –

A zenekari hangzás iránti igényesség kialakítása, alkalmazása. Dinamikai és ritmikai folyamatok árnyalása, fejlesztése. A tempóvétel és –tartás differenciálódása. A zenekari kommunikációs lánc tudatosításának elkezdése.

Követelmény A közös alkalmazkodás képességének kialakítása. Az év végi meghallgatás anyaga – Év végi meghallgatás: 15–30 perces nyilvános hangverseny. Haladó csoport Fejlesztési feladatok – Az eddig tanult ismeretek, készségek további fejlesztése. – A zenekari rubato játékmód elsajátítása. – A zenekari kommunikációs lánc tudatos alkalmazása. Követelmény Önálló kamarazenekari játék kialakítása. Az év végi meghallgatás anyaga – Év végi meghallgatás: 25–40 perces nyilvános hangverseny Követelmények a program elvégzése után A tanuló ismerje meg – a zenekar/együttes egyes részeinek különböző funkcióit, – az alapvető zenekari játékmódokat, – az egyes zenetörténeti stílusok és hangszerek előadói hagyományait. Legyen képes – szólamát helyes tempóban, dinamikában, stílusban, az adott műben a zenekar egészében betöltött funkciója szerint eljátszani, – a szólamon belüli és a szólamok közötti harmonikus együtt–játékra irányítani figyelmét, – a szólambeosztáshoz igazodó új zenei anyagot lapról játszva is megszólaltatni. Tudja alkalmazni – az alapvető egységes zenekari játékmódhoz tartozó hangszertechnikai ismereteket, – a zenekari hallásfejlesztés közben kialakuló figyelmet, a többszólamúságra, a dinamikai és ritmikai folyamatok árnyalására, a tempóvétel és –tartás differenciálására, – a zenekari kommunikációs lánc (karnagy–zenekar, zenekari szólamok között) folyamatát. Továbbá A tanuló legyen képes – felnőtt amatőr zenekarban játszani, – részt venni önálló kamarazenekari produkcióban. Alkalmazza tudatosan – a zenekari kommunikációs láncot, – a zenekari rubato játékot. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Az együttes működéséhez szükséges hangszerek A létszámhoz igazodva kottapultok, karfa nélküli székek. Felvételek készítéséhez (a produkció értékeléséhez) audio– és videofelvevő és –lejátszó. 242

2. Az alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A felhasználható irodalmat, kottákat egyéb kiadványokat a központilag kiadott tanterv tartalmazza. Ebből a következő szempontok alapján választunk: -

alkalmas legyen több évi használatra és a pedagógiai programunk megvalósítására felmenő rendszerben kidolgozott kiadványokat előnyben részesítjük elfogadható minőségű, és árú legyen

3. A tanulók felvétele a zenei tagozatra A zenei tagozaton májusban felvételi vizsgán, szükség esetén szeptember első hetében pótfelvételi hallgatjuk meg a meghirdetett tanszakokra jelentkező gyermekeket. A felvételi bizottság tagjai felmérik a gyermekek zenei képességeit; hallásukat, ritmusérzéküket. Megvizsgálják, hogy a választott hangszerhez alkatilag megfelelnek-e. Új tanuló felvételéről az igazgató dönt a felvételi bizottság javaslatát, a tárgyi, személyi feltételeket, a tanulók létszámát figyelembe véve. A felvétel eredményét írásban közöljük a tanulókkal és szüleikkel. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint amennyi felvehető, a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján rangsoroljuk, illetve átirányítjuk más tanszakra. A tanulók osztályba sorolására a felvételi bizottság tesz javaslatot a felvételi vizsgán nyújtott teljesítményük, előzetes tanulmányaik alapján

243

4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A zeneiskolában előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon történik az oktatás. Az előképzőnek két évfolyama van, amely fakultatív. A tanuló már az előképző osztállyal egyidejűleg elkezdheti hangszeres tanulmányait is a hangszeres előképzőben, amennyiben alkalmas az adott hangszer tanulásához. Ha a hangszeres előképző követelményeinek megfelelt, az alapfokú évfolyamokon kezdi, illetve folytatja a zenetanulást. Az alapfokú osztályok száma "rövid" tanszakon 4, "hosszú" tanszakon 6. A 2011/12. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv alapján az alapfokú évfolyamok száma egységesen hat. A felsőbb évfolyamra lépés feltétele az előző évfolyam követelményeinek teljesítése a tanuló egyéni képességeinek függvényében. A zeneiskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott, és tanulmányait nem szakította meg. Felmentés vagy más ok miatt a tanuló osztályba tartozása szolfézs és főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni. A 2004/2005-ben 1. alapfokú évfolyamos tanulók csak sikeres művészeti alapvizsga letétele után folytathatják a továbbképző évfolyamokon a zenetanulást. A közoktatási törvény 31.§ (2) (3) bekezdése alapján a tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.

4.1. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A vizsgák anyagát, követelményeit, lebonyolításának szabályait részletesen a vizsgaszabályzatban rögzítettük, ami az SZMSZ melléklete. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

4.2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga tantárgyai Alapvizsga tantárgyai

244

Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók, számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zenetörténetzeneirodalom Hangszeres tanszakok főtárgy „B” tagozat: szolfézs 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zenetörténetzeneirodalom Hangszeres tanszakok főtárgy „B” tagozat: szolfézs 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy „A” és „B” tagozat Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A. „B” tagozatos, tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs vagy zenetörténet-zeneirodalom Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs vagy zenetörténet-zeneirodalom Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat: főtárgy

4.3. A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Szolfézs főtárgy Gyakorlati vizsga: „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti vizsga: „A” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc 245

4.4. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető.

4.5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható.

4.6.A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

4.7.Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban - Ha a tanuló önhibáján kívül nem tudta elvégezni a tantervi anyagot, ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. Kérheti, hogy tanulmányait ugyanannak az osztálynak a tanulójaként folytathassa. - Osztályát folytatja az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja a kötelező óraszám egyharmadát, és a követelményeket nem tudta teljesíteni.

246

5. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 5.1A tanulók teljesítményének értékelése, minősítésének formái A tanulók tudását, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen (havonkénti) érdemjeggyel értékeljük. Negyedévenként szöveges értékelést is adunk a szülők igényei alapján a hangszeres főtárgyból. A tanév folyamán a tanulók munkáját részjegyekkel is értékeljük. A részjegyeket kisebb feladatok elvégzésére, ösztönző céllal adjuk. A félévi és év végi osztályzás a tantervi követelmények, a gyakorlati és elméleti eredmények valamint a tanulók egyéni képességei alapján történik. A tanulók munkáját - kivéve a hangszeres és szolfézs előképző tanulóit - félévkor és tanév végén osztályozzuk. A félévi és a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetve az egész évi munkáját, valamint a tanév végi beszámolón mutatott teljesítményét kell tükröznie. A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg az 1. félév érdemjegyei alapján. A tanév végén hangszeres főtárgyból, hangszeres előképzőben is, valamint szolfézsból illetve zenetörténet- zeneirodalom tantárgyakból bizottság előtt beszámolót kell tenni. A beszámolón az érdemjegyet, szöveges minősítést a bizottság tagjai véleményének figyelembe vételével a bizottság elnöke állapítja meg. - Főtárgy, szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom tárgyak esetében az 5 fokozatot használjuk: jeles / 5 jó / 4 közepes / 3, elégséges / 2 elégtelen / 1 Elégséges teljesítmény esetén az eltanácsolást mérlegeljük a szülővel és a tanulóval. jeles /5 : Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg és azokat zeneileg is kiválóan alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái is teljes önállóságra vallanak. jó /4 : A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit tökéletesen tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézség nélkül alkalmazza. közepes /3 : Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátította, az alapvető mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni. elégséges /2 : Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái is hátráltatják a tantervi anyag biztos alkalmazását (hangban, intonációban, stb.) még a tanár 247

segítésével is. Elképzelései a művek zenei tartalmát illetően nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd, és folyamatosan ellenőrzésre szorul. elégtelen/1 : Ha a tantervi követelményeknek nevelői útmutatással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az előképzőben, hangszeres előképzőben szöveges értékelést alkalmazunk. Kamarazene, zenekar és korrepetíció tantárgyakból szintén szöveges minősítést kapnak a tanulók: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.

5.2. Az év végi beszámoló Az év végi beszámoló 3 tagú bizottság előtt történik. Nem nyilvános. A bizottság elnökét és tagjait a zeneiskola vezetője jelöli ki. A bizottság elnöke egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. A bizottság tagjai: a vizsgatárgy tanára és még egy zeneiskolai tanár Tanév végén a tanulók az év során végzett munkájukat kamarazene és zenekar tantárgyakból, hangszeres főtárgyból nyilvános hangverseny keretében mutatják be a beszámolókat követően. Egész évi munkája alapján osztályozzuk azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradását orvosi igazolással bizonyítja. Tanév végi beszámolóra nem bocsátható, nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította, és a zeneiskola vezetője engedélyezi a beszámolót.

5.3. Javítóvizsga Főtárgyból és kötelező tárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát tehet a tanuló. Ha a tanuló a javítóvizsga napján felróható okból nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, mely nyilvános és nem ismételhető meg.

5.4. Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár javaslata alapján a zeneiskola vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót a tanuló. A főtárgyi beszámoló anyagát 2/3 részben a magasabb osztály anyagából kell kiválasztani, a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Az összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg kell megtartani.

248

6. A tanuló szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei A tanulóknak a zenetanulás folyamatában tanúsított szorgalmát havonként, a félév végén és év végén is értékeljük főtárgyból és kötelező tárgyból is. Erről a szülők és tanulók a tájékoztató füzetből és a bizonyítványból kapnak értesítést. Év végén az új bizonyítványokba és törzslapba csak egy, közös szorgalom osztályzat kerül. A szorgalom osztályzat megállapítása a tanuló tanárainak javaslata alapján történik. Amennyiben nem egyezik meg a két osztályzat, akkor átlagolunk, és a főtárgy szorgalom osztályzata lesz a döntő a kerekítésnél. A szorgalom minősítésére 4 fokozatot használunk: példás / 5 jó / 4 változó / 3 hanyag / 2 A 3 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén "változó" minősítésnél jobb nem adható. SZORGALOM 1. Tanulmányi munkája 2. Munkavégzése

3. Kötelességtudata 4. Tanórákon kívüli információk, ismeretek felhasználása

PÉLDÁS céltudatosan törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzése kitartó, pontos, megbízható, lankadatlan kifogástalan, precíz

JÓ figyelmes, törekvő,

VÁLTOZÓ ingadozó

HANYAG hanyag, lassító

rendszeres, többnyire önálló megfelelő, néha ösztökélni kell

megbízhatatlan, gondatlan

rendszeres, érdeklődő

előfordul, ösztönzésre dolgozik

rendszertelen hullámzó, önállótlan felkészültsége gyakran felületes ritkán

249

felkészültsége állandóan felületes egyáltalán nem

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

Vizsgaszabályzat Legfontosabb jogszabályok a művészeti alap- és záróvizsgához Az 1993. évi LXXIX. törvény alapján az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti alapvizsgát kell szervezni, illetve művészeti záróvizsga szervezhető. A vizsgákon központilag meghatározott vizsgatantárgyakból zeneiskolánk helyi tantervében meghatározott követelmények alapján kell vizsgát tenni. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait helyi tantervünkben, az alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában foglaltak alapján határoztuk meg. Az alapfokú művészetoktatási intézménynek – az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint – legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. A törvény 71. § (8) bekezdése alapján az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett. 75. § (1) g alapján megszűnik a tanulói jogviszony az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha a szülő, illetve a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 26. § (3) alapján az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjében meghatározott időpontban kell megszervezni. Intézményünk a szorgalmi idő utolsó két hetében, helyben szervezi meg. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a zeneiskola vezetője bízza meg. 51. § (3) alapján művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2004/2005. tanévben kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első alapfokú évfolyamán. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát az alapfokú művészetoktatási intézmények közösen is megszervezhetik. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolításakor – a 2.8. pontban, a 3.4. pont második mondatában, illetve a 3.8. pont első mondatában foglaltak kivételével – figyelemmel kell lenni e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire. A 9. számú melléklet rendelkezései a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága 1.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítettee 250

a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. 1.2. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. 1.3. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató ( a zeneiskola vezetője) készíti elő. Az igazgató ( a zeneiskola vezetője) felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. 1.4. Az igazgató ( a zeneiskola vezetőjének ) feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 1.5. Az igazgató (zeneiskola vezetője ) feladatainak ellátásában közreműködhet – az igazgató ( zeneiskola vezetője ) megbízása alapján – más megbízott is. 1.6. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. Az írásbeli vizsga menete 2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. 2.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 2.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. 2.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. 2.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. 2.6. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. 2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni 2.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 2.10. A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 2.11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet 251

megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga (2.15–2.16. pontok) harmadik vizsgaként – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – is megszervezhető. 2.12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. 2.13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 2.14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné a) az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek – hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. 2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben. 2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. 2.18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 2.19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. 2.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból – a javítóvizsga kivételével – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. 2.21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A szóbeli vizsga menete 3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 3.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 3.3. A vizsgateremben egyidőben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat 3.5. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 3.6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a 252

vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 3.7. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania 3.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére 3.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 3.12. A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. 3.13. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 3.15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 3.16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 2.13., 2.15–2.18., 2.21. pontokban leírtak szerint jár el. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés (27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet 2. melléklet) Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló: • aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került. • Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható.

253

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI/régi/ 1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. Hangszer, illetve magánének („A” tagozat) főtanszakos tanulók szolfézs vagy zenetörténet – zeneirodalom vagy zeneelmélet vizsgatantárgyak közül választhatnak. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 4. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Szolfézs tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető. 5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 254

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA RÉSZEI Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, magánének főtanszak („A” tagozat): − Szolfézs vagy − Zenetörténet-zeneirodalom vagy − Zeneelmélet Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): − Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: − Szolfézs − Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak: − Szolfézs − Zeneelmélet Az irásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer és magánének főtanszak („A” tagozat): − Szolfézs vagy − Zenetörténet-zeneirodalom vagy − Zeneelmélet Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): − Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: − Szolfézs − Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak: − Szolfézs − Zeneelmélet A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 10-20 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer és magánének főtanszak („A” és „B” tagozat): − Főtárgy A gyakorlati vizsga időtartama 15-25 perc. Hangszer, elmélet és magánének tanszak („B” tagozat): − zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc.

A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA RÉSZEI A „záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): 255

− Szolfézs Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): − Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: − Szolfézs − Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak: − Szolfézs − Zeneelmélet Az irásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, kamarazene főtanszak („A” tagozat): − Szolfézs vagy − Zenetörténet-zeneirodalom vagy − Zeneelmélet Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): − Szolfézs Szolfézs főtanszak („A”és „B” tagozat) − Szolfézs Zenetörténet – zeneirodalom főtanszak: − Szolfézs − Zenetörténet – zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak: − Szolfézs − Zeneelmélet A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 15-25 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak ( „A” és „B” tagozat): − Főtárgy − Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) Szolfézs, zeneirodalom-zenetörténet és zeneelmélet főtanszak: − Zongora − elmélet: minimum 1x45 perc A gyakorlati vizsga időtartama főtárgyból 20-30 perc, zongora kötelező tantárgyból 10-20 perc. Kamarazene főtanszak: − Kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA TARTALMA

SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszakok A vizsgán az iskola választhat a) és b) feladat közül. Diktálás, elemzés a) feladat – Egy magyar népdal lejegyzése és elemzése A népdal négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempo giusto, izometrikus (2/4 vagy 4/4) lehet, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal tizenkétszer 256

hangozhat el. – Periódus terjedelmű, funkciós basszusú műzenei idézet felső szólamának lejegyzése és elemzése Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetésű, nem moduláló, lehetőleg a-av felépítésű, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmazó, de akkordfelbontást, illetve könnyebb alterációt lehetőleg tartalmazó szemelvény. Előre szükséges megadni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: a funkciók bejelölése, formai felépítés, a zenei elemek megjelölése (hármashangzat-felbontás, szekvencia, késleltetés stb). Az idézet zongorán két szólamban tizenkétszer hangozhat el. b) feladat – Egy magyar népdal első két sorának lejegyzése és kiegészítése A népdal négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempo giusto, izometrikus (2/4 vagy 4/4) legyen, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. A befejezéshez meg kell adni a szöveget. A népdal tizenkétszer hangozhat el. – Periódus terjedelmű, funkciós basszusú műzenei idézet előtagjának lejegyzése és befejezése két szólamban, vagy felső szólamának lejegyzése Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4 -es lüktetésű, nem moduláló, lehetőleg a-av felépítésű, nehezebb hangközlépéseket nem, de akkordfelbontást, illetve könnyebb alterációt lehetőleg tartalmazó szemelvény. Előre szükséges megadni a kulcsokat, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán tizenkétszer hangozhat el. Szolfézs főtanszak – Egy magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése A népdal négysoros, 8-10 szótagszámú, tempo giusto, izometrikus, szinkópát, nyújtott és éles ritmust, valamint színező hangokat tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el. – Periódus terjedelmű műzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 lehet. Ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig. Lehet benne szinkópa, éles és nyújtott ritmus, triola, valamint átkötések. Az idézetben előfordulhatnak nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, esetleg moduláció is. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. „B” tagozat Hangszer főtanszak – Hangközmenet lejegyzése 10 hangközből álló hangközmenet lejegyzése tonális keretben (oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközök, bővített kvart és szűkített kvint). Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, és a kezdő hangközt, elnevezéssel együtt. A hangközlánc zongorán hatszor hangozhat el. – Hangzatlejegyzés 10 akkordból álló akkordsor lejegyzése tonális keretben, vagy 10 akkord felismerése és lejegyzése adott hangra, oldással együtt (valamennyi hármashangzat és fordításaik, valamint domináns szeptim). Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést és a kezdő harmóniát, elnevezéssel együtt, illetve adott hangra felépítésnél az adott hango(ka)t. A harmóniasor zongorán hatszor hangozhat el. – Egy négysoros, közepesen nehéz magyar népdal lejegyzése szövegge együttl, és elemzése Előre meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el. 257

– Periódus terjedelmű műzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 legyen. A ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig. Az idézet tartalmazhat változatos ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el.

ZENETÖRTÉNETZENEIRODALOM „A” tagozat Hangszer főtanszak − A zenei korszakok felsorolása időrendben. A barokk korszak ideje, rövid általános jellemzése és zenei jellegzetességei. − A barokk zeneszerzők felsorolása, a korszak vokális és hangszeres műfajai. Néhány hangszeres műfaj bemutatása részletesebben (pl. concerto, concerto grosso, szvit [táncok, táncpárok], fúga). Domenico Scarlatti és a barokk szonáta jellemzése. Két – a tanuló által ismert, meghallgatott – mű bemutatása (pl. Händel: Vízizene, Vivaldi: Négy évszak, Bach: A fúga művészete vagy a Wohltemperiertes Klavier kötetei). Egy vokális műfaj jellemzése (pl. Bach kantátái, a kantáták tételei). − A bécsi klasszicizmus időszakának 3 jelentős és több kevésbé ismert, de fontos zeneszerzőjének felsorolása. A klasszikus zene általános jellemzése. A bécsi klasszika korszakának jellemzése a barokkal összehasonlítva. A bécsi klasszika műfajai és jellemző formái, a szonátaforma részei. Joseph Haydn életéről röviden, fontosabb művei; a szimfónia tételei; Haydn szimfóniáinak három korszaka egy-egy példán kersztül; a vonósnégyes hangszerei. W. A. Mozart műveinek jellemző műfajai egy-egy példával; két különböző műfajú művének részletes bemutatása. 2. A SZÓBELI VIZSGA TARTALMA

SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer főtanszak − A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 10 népdalt, és isnerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 5 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/ barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), abből kettőt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. − A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerű zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai, és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. „B” tagozat Hangszer főtanszak – Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, tartalmazhat változatos ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket; alterált hangokat és hangnemi kitérést, modulációt is. – A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 10 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 4 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből kettőt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. – A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság 258

zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

ZENETÖRTÉNETZENEIRODALOM „A” tagozat Hangszer főtanszak – Teszt, ami 15-20 általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos feladatot tartalmaz. – A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. A GYAKORLATI VIZSGA TARTALMA Gyakorlati vizsgát főtárgyból, elméleti tanszakok esetén zongora kötelező tárgyból, illetve kamarazene főtanszakon a tanult hangszerből kell tenni.

FURULYA „A” tagozat − Egy etűd vagy technikai jellegű mű szoprán- vagy altfurulyán (Kállay G.: Hangnemgyakorló, Paubon: Etűdök, Baroque Solo Book-ból könnyebb darabok, Giesbert: Furulyaiskola 2. rész nehézségi szintjén). − Egy előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is (Anon: Greensleeves to a Ground, Marcello: d-moll szonáta, Loeillet de Gant: Szonáták op. 1 és op. 3, Vivaldi: F-dúr szonáta RV 52, d-moll RV 36, Telemann: F-dúr szonáta, kamaraművek: Boismortier: Leichte Duos, 6 Suite, Loeillet: 6 szonáta 2 furulyára, Naudot: Triószonáta, Czidra: Régi magyar táncok nehézségi szintjén). Az előadási darabot a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Egy etűd vagy szólómű (Kállay G.: Hangnemgyakorló, V. Eyck: Variációk, Braun: etűdök/Baroque Solo Book, Winterfeld: 12 etűd altfurulyára nehézségi szintjén). − Egy előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is (Telemann: C-dúr szonáta, Veracini: a-moll szonáta, Lavigne: Rondeau és Tambourin I-II. tétel, Fesch: F-dúr szonáta op. 6. no. 2; Telemann: 6 duett, Telemann: Kánonszonáták, Loeillet de Gant: Szonáta 2 altfurulyára nehézségi szintjén). Az etűd és kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

FUVOLA „A” tagozat − Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Jeney: Fuvolaiskola II. kötet/5685., Bántai: Válogatott etűdök II. kötet/12., Köhler: Etűdök op. 33 no. 1/1-3. nehézségi szintjén). − Egy barokk szonátatétel (Marcello: d-moll szonáta, Telemann: F-dúr szonáta valamelyik tétele nehézségi szintjén). − Egy előadási darab (Romantikus album, 3 Menüett, 3 Tambourin, Népszerű előadási darabok nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Két különböző karakterű etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Platonov: 30 259

etűd 1-10., Köhler: Etűdök op.33 no. 1/1-5., Eördögh: Technikai és olvasógyakorlatok I/1-4. nehézségi szintjén). − Egy barokk szonáta-tételpár (Händel: Hallei szonáták nehézségi szintjén). − Egy karakterdarab vagy kamaramű (Járdányi Pál: Szonatina nehézségi szintjén). A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

KLARINÉT „A” tagozat − Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű (Perényi Éva: Klarinétetűdök 60-tól, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II: 13., 28. nehézségi szintjén). − Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is (Dancla: Románc [Perényi Éva–Perényi Péter: Repertoár 39.], Weber: Sonatina [Perényi Éva–Perényi Péter: Repertoár 44], Haydn: Szent Antal korál [200 év klarinétmuzsikája] Barokk és klasszika, Mozart: Románc [Klarinétmuzsika 10.], Weber: Vadászkórus [Kis előadási darabok 19]; Ludwik Kurkiewicz I.: 57., 72., 74., Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 15., 69., 84., Balassa György–Berkes Kálmán: Klarinétiskola II.: 13., 27., 28., 30., 74. nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű (Perényi Éva: Klarinétetűdök 86-tól, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 36., 46., 59., 75.; Jean-Jean I: 2. nehézségi szintjén). − Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is (Bärmann: Románc, Debussy: Kis néger, Mozart: Sonatina, Mendelssohn: Dal szöveg nélkül, (Berkes: Előadási darabok klarinétra és zongorára II. kötetből a 9-es), Donizetti: Concertino II. tétel, Glinka: Vocalise, Tuček: B-dúr klarinétverseny II. tétel, Leopold Kozeluch: Esz-dúr Klarinétverseny II. tétel nehézségi szintjén; kamaraművek: Devienne: 6 duó, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 72., 86., Balassa György–Berkes Kálmán II.: 31., 40., 55., Kocsár Miklós: Ungaresca nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

SZAXOFON „A” tagozat A vizsga bármilyen hangolású szaxofonon teljesíthető. − Egy etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű a felsorolt kötetekből, vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Easy Classical Studies (J. Harle, Universal Edition UE 17 770) 50., 222 etűd (Perényi É.-P., EMB Z. 14371) 158., 178., 182., 24 könnyű etűd (M. Mule, A. Leduc AL 20455) 5., 13., 35 Studies (J. v. Beekum, Harmonia, HU 3794) Valsette (in a), Tiroler Ländler (in Esz). − Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, legalább az egyik kotta nélkül: J. S. Bach: Gavottes (A. Leduc AL 19 664), B. Marcello: Adagio (Schuster-Perényi: Szaxofoniskola III/5., Simonffy 028), A. Corelli: Adagio (A. Leduc AL 25 707), Dancla: Románc (Szaxofonmuzsika kezdőknek – Kraszna L. EMB 14 251), Fr. Schubert: Sérénade (A. Leduc AL 25 708), Glinka: Vocalise (Simonffy 014), Debussy: A lenhajú lány (Hofmeister FH 2136). Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű. Egy kíséretes vagy szólóművet lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Klasszikus irányban tovább tanulni szándékozók számára a vizsga kötelező alaphangszere az altszaxofon, egy előadási darabnál azonban más hangolású hangszer is használható. 260

− Két különböző karakterű etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű a felsorolt kötetekből, vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Schuster–Perényi: Szaxofoniskola III. (Simonffy 028) 37., 222 etűd (Perényi É.-P., EMB Z. 14 371) 192., 194., 201., Szaxofon ABC II. (Perényi, EMB Z 14 299) 99., M. Mule: 24 könnyű etűd (A. Leduc AL 20 455) 9., 15., J. v. Beekum: 35 Studies (Harmonia HU 3794) Square Dance (in B), Tarantella (in c), Invention (in f), Klosé: 25 napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 8. − Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, kotta nélkül (pl. egy barokk tételpár esetében még egy más stílusú művet is választani kell): G. Fr. Händel: Sicilienne et Gigue (A. Leduc AL 20 834), G. Pescetti: Presto (Hresztomatyija 5-6 Muzika 14 103), F. Mendelssohn: Andante (Perényi: Szaxofon ABC II/53. EMB 14 299), M. Muszorgszkij: Ódon kastély (Simonffy 053/C), Rimszkij-Korszakov: Hindu dal (Simonffy 053/D), Cl. Debussy: A kis néger (Simonffy 074 v. A. Leduc AL 19 555), E. Bozza: Aria (A. Leduc AL 19 714). Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű (pl. egy kíséretes előadási darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes darab és egy etűd). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

KÜRT „A” tagozat − Egy kantiléna (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/31., II/47., II/52., II/73. nehézségi szintjén). − Két különböző karakterű etűd (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/9., II/15., II/16., II/37., II/42., II/68., II/90. nehézségi szintjén); az egyik etűd helyett lehet kamaramű is (Tarjáni Ferenc: Muzsikáljunk c. gyűjteményéből G. F. Händel: Sándor-ünnep nehézségi szintjén). − Egy előadási darab (J. Mattheson: Ária, A. J. Varlamov: Orosz népdal, J. A. Hasse: Két tánc, G. F. Händel: Bourrée, Mező: Tánc, Schubert: A tavaszhoz nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Egy skála különböző képletekkel, a meglévő hangterjedelemben. − Egy kantiléna (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/110., II/116., II/142., II/155. nehézségi szintjén). − Két etűd (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/119., II/150., II/167., II/209. nehézségi szintjén; az egyik etűd helyett lehet kamaramű is. − Egy előadási darab (Beethoven: Románc, Loeillet: Szonáta, Skroup: B-dúr koncert, Frehse: Andante, Székely: Szonatina II-III. tétel nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TROMBITA „A” tagozat − Egy másfél oktávos skála első képlete. − Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1-65., Clodomir: Petits exercices 1-21., Arban: Trombitaiskola – ritmustanulmányok, díszítés- és trillaelőkészítő tanulmányok, egyszerű díszítések és trillák nehézségi szintjén). − Egy előadási darab (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./66-74., Baldassari: Szonáta, Händel: Hallei szonáta, Rangers: Velencei karnevál, Tornyos: Szonatina nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. 261

„B” tagozat − Egy másfél oktávos skála öt képlette. − Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1-65., IV./1-53., Clodomir: Petits exercices 1-29., Arban: Trombitaiskola – ritmustanulmányok, díszítés- és trillaelőkészítő tanulmányok, egyszerű díszítések és trillák nehézségi szintjén. − Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele (Albinoni: Esz-dúr concerto III-IV. tétel, Albinoni: F-dúr concerto I. tétel, Händel: B-dúr szonáta, Telemann: F-dúr szonáta nehézségi szintjén). − Egy, az előbbitől eltérő stílusú előadási darab (Balay: Andante et allegro, Bogár: I. és II. Concertino nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

HARSONA „A” tagozat − Egy dúr hangsor másfél oktávon keresztül, a hozzátartozó hármashangzat-felbontással. − Egy etűd (Ujfalusi–Pehl–Perlaki: Harsonaiskola II./151., 158., 247., Steiner: HarsonaABC 16/2. Andante, 17/1. Andantino, 18/2. Allegretto, 19/2. Allegretto nehézségi szintjén). − Egy előadási darab (Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből F. Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl.: hármashangzat-felbontás, tercmenet, futóskála, futóskála oktávzárással). − Egy etűd (Ujfalusi–Pehl–Perlaki: Harsonaiskola I./136., 137., Ujfalusi–Pehl–Perlaki: Harsonaiskola II./217., 300., 352., Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I./4. Poco Allegro, 6. Allegro, 12. Allegretto nehézségi szintjén). − Egy előadási darab (Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből J. S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. Pergolesi: Aria [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TENORKÜRT „A” tagozat − Egy másfél oktávos skála első képlete. − Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola II. 51-116. nehézségi szintjén). − Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi–Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből F. Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Egy másfél oktávos skála három képlettel. − Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola II. [51-116.] Clodomir: Etűdök I-II. nehézségi szintjén). − Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi–Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből J. S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. 262

Giordani: Arietta [33.], G. B. Pergolesi: Aria [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

BARITON „A” tagozat − Egy másfél oktávos skála első képlete. − Egy etűd (Steiner: Bariton-ABC 56-66; Perényi: 347 etűd harsonára 100-115. nehézségi szintjén). − Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi–Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből F. Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok). − Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Egy másfél oktávos skála három képlettel. − Egy etűd (Steiner: Bariton-ABC 70-86; Perényi: 347 etűd harsonára 130-137. nehézségi szintjén). − Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi–Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből J. S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. Pergolesi: Aria [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok). − Egy periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TUBA „A” tagozat − Egy skála (legalább három variációval). − Egy gyakorlat (Kietzer: I. kötet, Sára: Tubaiskola, Jakab Gedeon: Tubaiskola I. kötet 172., 183., 187., 192., gyakorlatainak nehézségi szintjén). − Egy előadási darab (F. Schubert: Bölcsődal [169], H. Purcell: Rigaudon [166] nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Egy skála (dúr és moll változata, legalább három variációval). − Egy gyakorlat (Kietzer: I. kötet, Sára: Tubaiskola, Jakab G.: Tubaiskola I. kötet 161., 163., 179., 186. gyakorlatainak nehézségi szintjén). − Egy előadási darab (J. Brahms: Bölcsődal – [176] H. Purcell: Rigaudon – [166] nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

263

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI /ÚJ/ Ez a vizsgaszabályzat a 2011/2012. tanévben felmenő rendszerben bevezetésre kerülő új tantervre épül. 1. A vizsgára bocsátás feltételei Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú, illetve továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A vizsgakövetelmények és vizsgafeladatok meghatározásának módja A vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A vizsgán a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon. A vizsgafeladatokat a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. 3. A vizsga egyes részei alóli felmentés Mentesül az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. 4. A vizsga minősítése A tanuló teljesítményét vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Szolfézs tantárgyból köztes vizsga szervezhető. A köztes vizsga eredménye a művészeti alapvizsgán figyelembe vehető. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 5. A vizsga szervezése A művészeti alapvizsga és záróvizsga csak alapfokú művészetoktatási intézményben szervezhető. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA TARTALMA/új/ 1. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA TARTALMA SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszakok A vizsgán az iskola választhat a) és b) feladat közül. Diktálás, elemzés a) feladat - Egy magyar népdal lejegyzése és elemzése A népdal négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempó giusto, izometrikus (2/4 vagy 4/4) lehet, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, 264

stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal tizenkétszer hangozhat el. - Periódus terjedelmű, funkciós basszusú műzenei idézet felső szólamának lejegyzése és elemzése Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetésű, nem moduláló, lehetőleg a-av felépítésű, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmazó, de akkordfelbontást, illetve könnyebb alterációt lehetőleg tartalmazó szemelvény. Előre szükséges megadni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: a funkciók bejelölése, formai felépítés, a zenei elemek megjelölése (hármashangzat-felbontás, szekvencia, késleltetés stb.). Az idézet zongorán két szólamban tizenkétszer hangozhat el. b) feladat - Egy magyar népdal első két sorának lejegyzése és kiegészítése A népdal négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempó giusto, izometrikus (2/4 vagy 4/4) legyen, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. A befejezéshez meg kell adni a szöveget. A népdal tizenkétszer hangozhat el. - Periódus terjedelmű, funkciós basszusú műzenei idézet előtagjának lejegyzése és befejezése két szólamban, vagy felső szólamának lejegyzése Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetésű, nem moduláló, lehetőleg a-av felépítésű, nehezebb hangközlépéseket nem, de akkordfelbontást, illetve könnyebb alterációt lehetőleg tartalmazó szemelvény. Előre szükséges megadni a kulcsokat, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán tizenkétszer hangozhat el. Szolfézs főtanszak - Egy magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése A népdal négysoros, 8-10 szótagszámú, tempó giusto, izometrikus, szinkópát, nyújtott és éles ritmust, valamint színező hangokat tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el. - Periódus terjedelmű műzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 lehet. Ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig. Lehet benne szinkópa, éles és nyújtott ritmus, triola, valamint átkötések. Az idézetben előfordulhatnak nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, esetleg moduláció is. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. „B” tagozat Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszakok - Hangközmenet lejegyzése 10 hangközből álló hangközmenet lejegyzése tonális keretben (oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközök, bővített kvart és szűkített kvint). Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, és a kezdő hangközt, elnevezéssel együtt. A hangközlánc zongorán hatszor hangozhat el. - Hangzatlejegyzés 10 akkordból álló akkordsor lejegyzése tonális keretben, vagy 10 akkord felismerése és lejegyzése adott hangra, oldással együtt (valamennyi hármashangzat és fordításaik, valamint domináns szeptim). Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést és a kezdő harmóniát, elnevezéssel együtt, illetve adott hangra felépítésnél az adott hango(ka)t. A harmóniasor zongorán hatszor hangozhat el. - Egy négysoros, közepesen nehéz magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése Előre meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el. 265

- Periódus terjedelmű műzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 legyen. A ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig. Az idézet tartalmazhat változatos ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. Szolfézs főtanszak - Hangközmenet lejegyzése 10 hangközből álló hangközmenet lejegyzése tonális keretben, hangnemi kitérésekkel. Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, és a kezdő hangközt, elnevezéssel együtt. A hangközlánc zongorán háromszor hangozhat el. - Hangzatlejegyzés 10 akkordból álló akkordsor lejegyzése tonális keretben, maximum egykvintes hangnemi kitéréssel, vagy 10 akkord felismerése és lejegyzése adott hangra, oldással együtt. Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést és a kezdő harmóniát, elnevezéssel együtt, illetve adott hangra felépítésnél az adott hango(ka)t. A harmóniasor zongorán hatszor hangozhat el. - Egy közepesen nehéz, enyhén díszített magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése Előre meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el. - Periódus terjedelmű kétszólamú műzenei idézet lejegyzése Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 3/8, 6/8 lehet. Az idézet tartalmazzon változatos ritmikai, dallami fordulatokat átkötéseket, lehetnek benne hangnemi kitérések és moduláció. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM „A” tagozat Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom főtanszak - A zenei korszakok felsorolása időrendben. A barokk korszak ideje, rövid általános jellemzése és zenei jellegzetességei. - A barokk zeneszerzők felsorolása, a korszak vokális és hangszeres műfajai. Néhány hangszeres műfaj bemutatása részletesebben (pl. concerto, concerto grosso, szvit [táncok, táncpárok], fúga). Domenico Scarlatti és a barokk szonáta jellemzése. Két - a tanuló által ismert, meghallgatott - mű bemutatása (pl. Händel: Vízizene, Vivaldi: Négy évszak, Bach: A fúga művészete vagy a Wohltemperiertes Klavier kötetei). Egy vokális műfaj jellemzése (pl. Bach kantátái, a kantáták tételei). - A bécsi klasszicizmus időszakának 3 jelentős és több kevésbé ismert, de fontos zeneszerzőjének felsorolása. A klasszikus zene általános jellemzése. A bécsi klasszika korszakának jellemzése a barokkal összehasonlítva. A bécsi klasszika műfajai és jellemző formái, a szonátaforma részei. Joseph Haydn életéről röviden, fontosabb művei; a szimfónia tételei; Haydn szimfóniáinak három korszaka egy-egy példán keresztül; a vonósnégyes hangszerei. W. A. Mozart műveinek jellemző műfajai egy-egy példával; két különböző műfajú művének részletes bemutatása. 2. A SZÓBELI VIZSGA TARTALMA SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszak - A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 10 népdalt, és ismerje azok 266

legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 5 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/ barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), abból kettőt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerű zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai, és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. Szolfézs főtanszak - Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4, vagy 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, lehet benne szinkópa, nyújtott és éles ritmus, triola, átkötések; lehetnek benne nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, moduláció is. - A „hozott” anyag: 10 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése (forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján); 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) - ezek közül három kotta nélkül - saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. „B” tagozat Hangszer, magánének főtanszak - Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, tartalmazhat változatos ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket; alterált hangokat és hangnemi kitérést, modulációt is. - A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 10 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 4 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből kettőt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. Szolfézs főtanszak - Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 3/8, 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, lehet benne szinkópa, nyújtott és éles ritmus, triola, átkötések; lehetnek benne nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, moduláció is. - A „hozott anyag”: 10 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése (forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján); 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) - ezek közül hármat kotta nélkül - saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. 267

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM „A” tagozat Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom főtanszak - Teszt, ami 15-20 általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos feladatot tartalmaz. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. 3. A GYAKORLATI VIZSGA TARTALMA Gyakorlati vizsgát főtárgyból, elméleti tanszakok esetén zongora kötelező tárgyból, illetve kamarazene főtanszakon a tanult hangszerből kell tenni. FURULYA „A” tagozat - Egy etűd vagy technikai jellegű mű szoprán- vagy altfurulyán (Kállay G.: Hangnemgyakorló, Paubon: Etűdök, Baroque Solo Book-ból könnyebb darabok, Giesbert: Furulyaiskola 2. rész nehézségi szintjén). - Egy előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is (Anon: Greensleeves to a Ground, Marcello: d-moll szonáta, Loeillet de Gant: Szonáták op. 1 és op. 3, Vivaldi: F-dúr szonáta RV 52, d-moll RV 36, Telemann: Fdúr szonáta, kamaraművek: Boismortier: Leichte Duos, 6 Suite, Loeillet: 6 szonáta 2 furulyára, Naudot: Triószonáta, Czidra: Régi magyar táncok nehézségi szintjén). Az előadási darabot a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólómű (Kállay G.: Hangnemgyakorló, V. Eyck: Variációk, Braun: etűdök/Baroque Solo Book, Winterfeld: 12 etűd altfurulyára nehézségi szintjén). - Egy előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is (Telemann: C-dúr szonáta, Veracini: a-moll szonáta, Lavigne: Rondeau és Tambourin I-II. tétel, Fesch: F-dúr szonáta op. 6. no. 2; Telemann: 6 duett, Telemann: Kánonszonáták, Loeillet de Gant: Szonáta 2 altfurulyára nehézségi szintjén). Az etűd és kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. FUVOLA „A” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Jeney: Fuvolaiskola II. kötet/5685., Bántai: Válogatott etűdök II. kötet/12., Köhler: Etűdök op. 33 no. 1/1-3. nehézségi szintjén). - Egy barokk szonátatétel (Marcello: d-moll szonáta, Telemann: F-dúr szonáta valamelyik tétele nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Romantikus album, 3 Menüett, 3 Tambourin, Népszerű előadási darabok nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két különböző karakterű etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Platonov: 30 etűd 1-10., Köhler: Etűdök op.33 no. 1/1-5., Eördögh: Technikai és olvasógyakorlatok 268

1/1-4. nehézségi szintjén). - Egy barokk szonáta-tételpár (Händel: Hallei szonáták nehézségi szintjén). - Egy karakterdarab vagy kamaramű (Járdányi Pál: Szonatina nehézségi szintjén). A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. KLARINÉT „A” tagozat - Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű (Perényi Éva: Klarinétetűdök 60-tól, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II: 13., 28. nehézségi szintjén). - Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is (Dancla: Románc [Perényi Éva-Perényi Péter: Repertoár 39.], Weber: Sonatina [Perényi Éva-Perényi Péter: Repertoár 44], Haydn: Szent Antal korál [200 év klarinétmuzsikája] Barokk és klasszika, Mozart: Románc [Klarinétmuzsika 10.], Weber: Vadászkórus [Kis előadási darabok 19]; Ludwik Kurkiewicz I.: 57., 72., 74., Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 15., 69., 84., Balassa György-Berkes Kálmán: Klarinétiskola II.: 13., 27., 28., 30., 74, nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű (Perényi Éva: Klarinétetűdök 86-tól, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 36., 46., 59., 75.; Jean-Jean I: 2. nehézségi szintjén). - Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is (Bärmann: Románc, Debussy: Kis néger, Mozart: Sonatina, Mendelssohn: Dal szöveg nélkül, (Berkes: Előadási darabok klarinétra és zongorára II. kötetből a 9-es), Donizetti: Concertino II. tétel, Glinka: Vocalise, Tuček: B-dúr klarinétverseny II. tétel, Leopold Kozeluch: Esz-dúr Klarinétverseny II. tétel nehézségi szintjén; kamaraművek: Devienne: 6 duó, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 72., 86., Balassa György-Berkes Kálmán II.: 31., 40., 55., Kocsár Miklós: Ungaresca nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. SZAXOFON „A” tagozat A vizsga bármilyen hangolású szaxofonon teljesíthető. - Egy etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű a felsorolt kötetekből, vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Easy Classical Studies (J. Harle, Universal Edition UE 17 770) 50., 222 etűd (Perényi É.-P., EMB Z. 14371) 158., 178., 182., 24 könnyű etűd (M. Mule, A. Leduc AL 20455) 5., 13., 35 Studies (J. v. Beekum, Harmónia, HU 3794) Valsette (in a), Tiroler Landler (in Esz). - Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, legalább az egyik kotta nélkül: J. S. Bach: Gavottes (A. Leduc AL 19 664), B. Marcello: Adagio (Schuster-Perényi: Szaxofoniskola III/5., Simonffy 028), A. Corelli: Adagio (A. Leduc AL 25 707), Dancla: Románc (Szaxofonmuzsika kezdőknek Kraszna L. EMB 14 251), Fr. Schubert: Sérénade (A. Leduc AL 25 708), Glinka: Vocalise (Simonffy 014), Debussy: A lenhajú lány (Hofmeister FH 2136). Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű. Egy kíséretes vagy szólóművet lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Klasszikus irányban tovább tanulni szándékozók számára a vizsga kötelező alaphangszere az altszaxofon, egy előadási darabnál azonban más hangolású hangszer is használható. 269

- Két különböző karakterű etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű a felsorolt kötetekből, vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Schuster-Perényi: Szaxofoniskola III. (Simonffy 028) 37., 222 etűd (Perényi É.-P., EMB Z. 14 371) 192., 194., 201., Szaxofon ABC II. (Perényi, EMB Z 14 299) 99., M. Mule: 24 könnyű etűd (A. Leduc AL 20 455) 9., 15., J. v, Beekum: 35 Studies (Harmónia HU 3794) Square Dance (in B), Tarantella (in c), Invention (in f), Klosé: 25 napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 8. - Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, kotta nélkül (pl. egy barokk tételpár esetében még egy más stílusú művet is választani kell): G. Fr. Händel: Sicilienne et Gigue (A. Leduc AL 20 834), G. Pescetti: Presto (Hresztomatyija 5-6 Muzika 14 103), F. Mendelssohn: Andante (Perényi: Szaxofon ABC II/53. EMB 14 299), M. Muszorgszkij: Ódon kastély (Simonffy 053/C), Rimszkij-Korszakov: Hindu dal (Simonffy 053/D), Cl. Debussy: A kis néger (Simonffy 074 v. A. Leduc AL 19 555), E. Bozza: Aria (A. Leduc AL 19 714). Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű (pl. egy kíséretes előadási darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes darab és egy etűd). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. KÜRT „A” tagozat - Egy kantiléna (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/31., II/47., II/52., II/73. nehézségi szintjén). - Két különböző karakterű etűd (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/9., II/15., II/16., II/37., II/42., II/68., II/90. nehézségi szintjén); az egyik etűd helyett lehet kamaramű is (Tarjáni Ferenc: Muzsikáljunk c. gyűjteményéből G. F. Händel: Sándor-ünnep nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (J. Mattheson: Ária, A. J. Varlamov: Orosz népdal, J. A. Hasse: Két tánc, G. F. Händel: Bourrée, Mező: Tánc, Schubert: A tavaszhoz nehézségi szintjén), Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy skála különböző képletekkel, a meglévő hangterjedelemben. - Egy kantiléna (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/110., II/116., II/142., II/155. nehézségi szintjén). - Két etűd (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/119., II/150., II/167., II/209. nehézségi szintjén; az egyik etűd helyett lehet kamaramű is. - Egy előadási darab (Beethoven: Románc, Loeillet: Szonáta, Skroup: B-dúr koncert, Frehse: Andante, Székely: Szonatina II-III. tétel nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

270

TROMBITA „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála első képlete. - Egy etűd (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III./1-65., Clodomir: Petits exercices 1-21., Arban: Trombitaiskola - ritmustanulmányok, díszítés- és trillaelőkészítő tanulmányok, egyszerű díszítések és trillák nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III./66-74., Baldassari: Szonáta, Händel: Hallei szonáta, Rangers: Velencei karnevál, Tornyos: Szonatina nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy másfél oktávos skála öt képlettel. - Egy etűd (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III./1-65., IV./1-53., Clodomir: Petits exercices 1-29., Arban: Trombitaiskola - ritmustanulmányok, díszítés- és trillaelőkészítő tanulmányok, egyszerű díszítések és trillák nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele (Albinoni: Esz-dúr concerto III-IV. tétel, Albinoni: F-dúr concerto I. tétel, Händel: B-dúr szonáta, Telemann: F-dúr szonáta nehézségi szintjén). - Egy, az előbbitől eltérő stílusú előadási darab (Balay: Andante et allegro, Bogár: I. és II. Concertino nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. HARSONA „A” tagozat - Egy dúr hangsor másfél oktávon keresztül, a hozzá tartozó hármashangzatfelbontással. - Egy etűd (Ujfalusi-Pehl-Perlaki: Harsonaiskola II./151., 158., 247., Steiner: HarsonaABC 16/2. Andante, 17/1. Andantino, 18/2. Allegretto, 19/2. Allegretto nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből F. Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl.: hármashangzat-felbontás, tercmenet, futóskála, futóskála oktávzárással). - Egy etűd (Ujfalusi-Pehl-Perlaki: Harsonaiskola I./136., 137., Ujfalusi-Pehl-Perlaki: Harsonaiskola II./217., 300., 352., Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I./4. Poco Allegro, 6. Allegro, 12. Allegretto nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből J. S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. Pergolesi: Ária [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. TENORKÜRT „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála első képlete. - Egy etűd (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola II. 51-116. nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi-Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. 271

gyűjteményből F. Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy másfél oktávos skála három képlettel. - Egy etűd (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola II. [51-116.] Clodomir: Etűdök III. nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi-Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből J. S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. Pergolesi: Aria [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; HarsonaABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. BARITON „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála első képlete. - Egy etűd (Steiner: Bariton-ABC 56-66; Perényi: 347 etűd harsonára 100-115. nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi-Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c, gyűjteményből F. Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok). - Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy másfél oktávos skála három képlettel. - Egy etűd (Steiner: Bariton-ABC 70-86; Perényi: 347 etűd harsonára 130-137. nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi-Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből J. S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. Pergolesi: Aria [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; HarsonaABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok). - Egy periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. TUBA „A” tagozat - Egy skála (legalább három variációval). - Egy gyakorlat (Kietzer: I. kötet, Sára: Tubaiskola, Jakab Gedeon: Tubaiskola I. kötet 172., 183., 187., 192., gyakorlatainak nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (F. Schubert: Bölcsődal [169], H. Purcell: Rigaudon [166] nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy skála (dúr és moll változata, legalább három variációval). - Egy gyakorlat (Kietzer: I. kötet, Sára: Tubaiskola, Jakab G.: Tubaiskola 1 kötet 161., 163., 179., 186. gyakorlatainak nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (J. Brahms: Bölcsődal - [176] H. Purcell: Rigaudon - [166] 272

nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. ZONGORA „A” tagozat A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. - Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab (Bach: 18 kis prelúdium 13, 15, 18, Händel: Válogatott darabok, Telemann: Kezdők zongoramuzsikája nehézségi szintjén). - Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, könnyebb variáció (Könnyű szonatinák, 15 könnyű szonáta, Szonatina album, Clementi: C Op. 36 Nr. 3., Haydn: D Hob. XVI/4, Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina-gyűjtemény I-II. kötet nehézségi szintjén). - Romantikus mű (Schumann: Emlékezés, Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás, Pacsirtadal, Schubert: Táncok, Keringők nehézségi szintjén). - XX. századi mű (Bartók Béla: Mikrokozmosz III/84 Mulatság, 90 Oroszos 91-92, Kromatikus invenció IV/97 Nottumo, Kodály: Gyermektáncok 5-10 nehézségi szintjén). A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Négy különböző stílusú darab: - Barokk mű, többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit-tétel (J. S. Bach: 18 kis prelúdium 9, 16, 17, Kétszólamú invenciók C, a, F nehézségi szintjén). - Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, variáció (15 könnyű szonáta, Haydn: Szonáták A Hob. XVI/12, E Hob. XVI/13, D Hob. XVI/14, Mozart: 6 bécsi szonatina, Beethoven: Szonatinák, Grazuoli: G-dúr Szonáta nehézségi szintjén). - Romantikus mű (Schumann: Fantáziatánc, Chopin: Keringők a, h, nehézségi szintjén). - XX. századi mű (Bartók: Mikrokozmosz IV/100 népdalféle, 109 Bali szigetén, Mikrokozmosz: V/128, Dobbantós tánc, Kurtág: Játékok nehézségi szintjén). A vizsgaműsorban legyen egy éneklő és egy virtuóz jellegű darab. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

4. Művészeti Záróvizsga (új) Fafúvós tanszak

Furulya A művészeti záróvizsga követelményei Művészeti záróvizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Furulya főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Egy technikai jellegű mű vagy szólódarab; Brüggen: Etűdök, Linde: Neuzeitliche Übungsstücke (Schott), Winterfeld: Technische Studien, (Hofmeister), Telemann: Fantáziák (Bärenreiter), Eyck: Der Fluyten Lust-hof I-III. (Amadeus) nehézségi szintjén. 273

– Egy teljes szonáta vagy concerto (kettősverseny). – Egy korabarokk, vagy XX. századi illetve kortárs mű, vagy tétel; Telemann: vagy Händel szonáták, Telemann: Metodikus szonáták 1-6., (Bärenreiter), nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat – Egy etűd vagy szólódarab; Brüggen: 1., Quantz: Solos 1-5. (Baroque Solo Book), Eyck, J. van: Der Fluyten Lust-hof I-III. (Amadeus), G. Ph. Telemann: Fantázia 2, c-moll (Bärenreiter), nehézségi szintjén. – Egy teljes szonáta vagy concerto. – Egy korabarokk vagy XX. századi mű vagy tétel, amely lehet kamaramű; Krähmer, E: Variációk op. 18, Händel: g-moll szonáta (V.) (EMB 13405, Castrucci, P.: Szonáták op. 1/5, op. 1/6, nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség.

Fuvola A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Fuvola főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Bántai: Fuvolaetűdök III. kötet (EMB 8593, vagy Köhler: Etűdök op. 33 no. II. kötet (EMB 8514) nehézségi szintjén. – Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű; Marcello: a-moll szonáta, (EMB 12534), Telemann: C-dúr szonáta (EMB 13535), Händel: F-dúr szonáta nehézségi szintjén. – Egy karakterdarab, vagy XX. századi mű; Fauré: Siciliano (EMB 7583), Doppler: Berceuse (EMB 12350), Mező Imre: Szvit (EMB 3358), Szervánszky Endre: Szonatina (EMB 1372) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat – Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Köhler: Etűdök op. 33 no. III. 1-5., (EMB 8514) Andersen: 24 etűd fuvolára/1. (EMB 8520); Hangversenyetűdök fuvolára c. gyűjtemény (EMB 12652) nehézségi szintjén. 274

– Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű; Händel: Hat szonáta (EMB 13404), egy barokk triószonáta két tétele nehézségi szintjén. – Egy XX. századi mű; Farkas: Bihari román táncok (EMB 958) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség.

Klarinét A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Klarinét főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Két etűd, vagy technikai jellegű mű; Klosé: Karakterisztikus etűdök (Leduc 05963), JeanJean: Etűdök I. (Leduc) nehézségi szintjén; – Két különböző stílusú és műfajú zongorakíséretes előadási darab, vagy kamaramű; Wagner: Adagio, Barat: Szláv dal, Donizetti: Concertino I-II. tétel (Peters), Niels Gade: Fantáziadarab op. 43., Draskóczy: Korondi táncok (EMB 12064); kamaraművek: Pleyel: Duók: I-II., Devienne: Concertino 2 klarinétra és zongorára (EMB 8687) Stamitz: Kettősverseny(EMB 6046) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat – Két etűd, vagy technikai jellegű mű; Klosé: Napi gyakorlatok (Leduc), Klosé: Karakterisztikus etűdök (Leduc), Jean-Jean: Etűdök I.(Leduc) nehézségi szintjén. – Két különböző stílusú és műfajú zongorakíséretes előadási darab, vagy kamaramű; Danzi: Szonáta, Stamitz: Esz-dúr koncert (Leduc), Weiner: Csűrdöngölő (EMB 8292), Dimler: Bdúr klarinétverseny, Wasilenko: Keleti táncok, Weber: Variáció op. 33 (Peters); kamaraművek: Kreutzer: Duók, Pleyel: Duók I-II. nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, 275

– artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. –

Szaxofon Művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Szaxofon főtárgy „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 15 erc A vizsga tartalma „A” tagozat A vizsga bármilyen hangolású szaxofonon teljesíthető. – Egy szabadon választott dúr vagy harmonikus és melodikus moll skála legalább három előjegyzéssel, hármashangzat-felbontással, tercmenettel, domináns-, ill. szűkített szeptimfelbontással, minél teljesebb hangterjedelemben, kotta nélkül. – Egy etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű; J.Harle: Easy Classical Studies (Universal Edition UE 17 770) 49., 66.; Perényi É.-P.: 222 etűd (EMB Z 14 371) 210., 211., 221.; SchusterPerényi: Szaxofoniskola III. (Simonffy 028) 9.; M.Mule: 24 könnyű etűd (A.Leduc AL 20 455) 9., 15.; J.v.Beekum: 35 Studies (Harmónia HU 3794) Musette (in G); Klosé: 25 napi gyakorlat (A.Leduc AL 6402) 13-tól; Klosé: 25 mechanikus gyakorlat (A.Leduc AL 6403) 9-től; Klosé: 15 dallamos gyakorlat (A Leduc AL 6404) bármely etűd; Ferling: 48 etűd (A Leduc AL 20 402) nehézségi szintjén. – Két különböző stílusú és karakterű előadási darab; A.Corelli: Gigue (Muzika 13 672); G.Fr.Händel: Allegro, Largo et Final (A.Leduc AL 20 835); G Fr.Händel: 4. szonáta (A.Leduc AL 20 828); J.S.Bach: Badinerie (A. Leduc AL 19 511); J. S. Bach: Esz-dúr szonáta (Hresztomatyija 5-6. Muzika 14 103 v. G.Schirmer 45 722); J.B.Singelée: Solo de concert (H.Lemoine 26 260 H.L.); A.Chailleux: Andante és Allegro (A.Leduc AL 22 177); E.Bozza: Aria (A.Leduc AL 19714); M.Ravel: Darab Habanera formában (A.Leduc AL 17 679); Götz Nándor: Koncertetűdök (Fon-Trade); nehézségi szintjén Az egyik előadási darab lehet szólómű, vagy kamaramű. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A vizsga kötelező alaphangszere az altszaxofon, egy előadási darabnál azonban más hangolású hangszer is használható. – Két dúr vagy harmonikus és melodikus moll skála, legfeljebb öt előjegyzéssel, hármashangzat-felbontással, tercmenettel, domináns-, illetve szűkített szeptimfelbontással, minél teljesebb hangterjedelemben, kotta nélkül. – Két különböző karakterű, megfelelő etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű ; Klosé: 25 napi gyakorlat (A.Leduc AL 6402) 19-től; Klosé: 25 mechanikus gyakorlat (A.Leduc AL 6403) 9-től; Klosé: 15 dallamos gyakorlat (A.Leduc AL 6404) bármelyik etűd; Ferling: 48 etűd (AL 20 402) nehézségi szintjén. – Két különböző stílusú és karakterű, előadási darab, (egy barokk szonáta vagy versenymű lassú-gyors tétele, és egy romantikus, impresszionista vagy későbbi mű); J.S.Bach: Szonáta 276

(A.Leduc AL 20 831); G.Fr.Händel: 2. szonáta (A.Leduc AL 20 829); G.Fr.Händel: 6. szonáta (A.Leduc AL 20 830); A.Vivaldi: Concerto Op. 3/6 RV 356 (Universal Edition UE 19 075); R.Schumann: Fantáziadarab (G.Schirmer 45 722); J.B.Singelée: Fantaisie brillante (H.Lemoine 26 260 H.L.); J. B. Singelée: Solo de concert (H.Lemoine 26 259 H.L.); E.Bozza: Scaramouche (A.Leduc AL 20 299); Busser: Aragon (A.Leduc AL 21 143); Götz Nándor: Koncertetűdök (Fon-Trade) nehézségi szintjén. Az egyik előadási darab lehet szólómű, vagy kamaramű Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. Rézfúvós tanszak

Trombita A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Trombita főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Egy másfél oktávos skála öt képlettel. – Egy etűd; Clodomir: Petits exercices (Leduc) 22-70., Clodomir: Etűdök (Leduc) II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola (Hofmeister) etűdjeinek nehézségi szintjén. – Két különböző karakterű előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is; Albinoni: Esz- dúr, g-moll, C-dúr concerto, Barat: Fantázia (Leduc), Gedicke: Koncertetűd ; kamaraművek: Borst: Trombitaduók (EMB 6870), Mező Imre: Variációk (EMB 4687), Clodomir: Six petits duo és Six duo faciles, Reschofsky: Trió (EMB 6819), Farkas Ferenc: Régi magyar táncok nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat – Egy skála másfél oktávon, öt képlettel. – Egy etűd; Clodomir: Petits exercices (Leduc) 22-70., Clodomir: Etűdök (Leduc) II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola (Hofmeister) etűdjeinek nehézségi szintjén; kamaraművek: Clodomir: Six duo Faciles, Scheidt: Brass: Quintets I-II., nehézségi szintjén. – Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele; Albinoni: Esz-dúr, g-moll, C-dúr concerto, Corelli: e-moll szonáta, Purcell: B-dúr szonáta, Vivaldi: d-moll concerto nehézségi szintjén. 277

– Egy más stílusú előadási darab Bozza: Capricco (Leduc) nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség.

Kürt A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Kürt főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Egy kantiléna transzponálása Esz-kürtben; Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II (EMB 13370) II/110., II/161., II/203. nehézségi szintjén. – Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, ill. versenymű, vagy szonáta lassú és gyors tétele; az egyik előadási darab helyett kamaramű játszható; Schubert: Szerenád, Telemann: Allegretto, Mozart: D-dúr kürtverseny (Breitkopf), Händel: Ária, Skroup: B-dúr koncert, Csajkovszkij: Édes álom, Glinka: Északi fény, Martini: Gavotte, Székely: Szonatina (EMB 5990 kötetben), Szervánszky: Kis szvit (EMB 5990 kötetben) nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat – Transzponálás Esz-, vagy D-kürtben; Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II (EMB 13370) II/136., II/187. nehézségi szintjén. – Egy etűd; Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II (EMB 13370) II/182., II/193., II/210. nehézségi szintjén. – Egy kamaramű; Mozart-kürtduók (Hofmeister), Haydn: Divertimento, Farkas F.: Régi magyar táncok – fúvósötös (EMB 14056) – nehézségi szintjén. – Egy előadási darab, vagy 2 különböző karakterű tétel zongorakísérettel; Bogár: Változó felhők, Zempléni: Rapszódia nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, 278

– hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. –

HARSONATENORKÜRTBARITONKÜRT A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Harsona-Tenorkürt-Baritonkürt főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 10 perc Harsona A vizsga tartalma „A” tagozat – Egy etűd; Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I.: (EMB14143) 20. Andante con moto, 27. Allegretto, 28. Mazurka, 30. Allegro moderato, 31. Allegretto, 32. Allegro moderato nehézségi szintjén. – Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is (barokk szonáta, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat – Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható); Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I. EMB14143: 33-35., 37., 38., 44., 46-50. gyakorlatok nehézségi szintjén. – Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors). – Egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. Tenorkürt A vizsga tartalma „A” tagozat – Egy skála másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel – Egy etűd; Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola IV. (EMB13493)1-30. nehézségi szintjén. – Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab; Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat – Egy skála másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel – Egy etűd Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola IV. (EMB13493) 30-53. nehézségi szintjén. – Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors). – Egy más stílusú előadási darab. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. 279

Baritonkürt A vizsga tartalma „A” tagozat – Egy skála másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel – Egy etűd; Kopprasch: Technikai etűdök I füzet (Hofmeister) nehézségi szintjén. – Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab; Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat – Egy skála másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel. – Két etűd; (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) Kopprasch: Technikai etűdök 7-22. I füzet (Hofmeister), Perényi: 347 etűd harsonára 250-270 (EMB14452); Bordogni: Vocalises nehézségi szintjén. – Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors). – Egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. –

TUBA A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Tuba főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Egy skála, legalább 3 képlettel, – Egy etűd; Kietzer: Tubaiskola I-II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet (Ed. Simonffy) 291., 297. gyakorlatok nehézségi szintjén. – Két előadási darab; G. F. Händel: Siciliana, W. A. Mozart: Menuet nehézségi szintjén vagy egy könnyebb barokk szonáta két tétele és egy, az előbbitől eltérő stílusú előadási darab. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat – Egy skála, legalább 4 képlettel, mely szekvenciát is tartalmaz – Egy gyakorlat; Kietzer: Tubaiskola I-II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet (Ed. 280

Simonffy) 291, 297 Kopprasch: I. kötet: (Hofmeister FH6045) 3., 8., gyakorlatok nehézségi szintjén. – Egy barokk szonáta két tétele; B. Marcello: F-dúr szonáta, C-dúr szonáta nehézségi szintjén. – Egy, az előbbitől eltérő stílusú darab; Hidas F.: Három kis tétel tubára nehézségi szintjén. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. Billentyűs tanszak A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei Írásbeli, vagy szóbeli vizsga A vizsga tantárgya és időtartama Zenetörténet–zeneirodalom Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. A vizsga tartalma Írásbeli vizsga Teszt kérdések a zenei ismeretek köréből a képzés során feldolgozott tematikák zenetörténeti korszakok főbb tendenciáinak, stiláris jelenségeinek, mestereinek, műfajainak, alkotásainak ismeretére, elemzésére vonatkozó témában. A tesztlap az alábbi témakörökből tartalmaz kérdéseket: – Gregorián elnevezése, általános jellemzői, műfajai. Egy műfaj részletes bemutatása. A többszólamúság kialakulása (orgánum típusai). Világi zene a középkorban (trubadúr, trouvére, Minnesänger). Reneszánsz (szó jelentése, ideje, általános jellemzése, jellegzetes műfajainak ismerete.) Korareneszánsz, reneszánsz fénykora, későreneszánsz zeneszerzőinek felsorolása. Homofónia, polifónia fogalma. Mise típusai, mise részei, (Ordinarium, Proprium), motetta és madrigál összehasonlítása. Világi vokális műfajok felsorolása. – A barokk korszak általános stílusjegyei és zenei jellemzése, vokális és hangszeres műfajok sorolása. Egy vokális műfaj (pl. kantáta) tételeinek bemutatása, két hangszeres műfaj (pl. concerto, fúga) részletesebb magyarázata zenei példát hozva. A szvit (táncok és táncpárok), egy tánc bemutatása (pl. menüett). Barokk zeneszerzők felsorolása. – A bécsi klasszika sajátosságai (formák, szerkezet, hangnem). Főbb műfajok sorolása, szonáta vagy szimfónia tételeinek általános jellemzése, pl. szonátaforma bemutatása. Haydn vagy Mozart művészete, (egy mű bemutatása alapján). – Romantika – új műfajai, élményanyaga (témái). Chopin zongorazenéje (kisformák), Schumann zongoradarab–ciklusai (címek). Az opera műfajának, kiemelkedő mestereinek és alkotásainak ismerete a tanult szemelvények elemzésével. – A programzene (példával). A századforduló zenéje – Debussy művészete, impresszionista művei (zenéje, jellemzői). Egészhangú skála, politonalitás, dodekafónia magyarázata zenei példa alapján. Bartók életműve, jelentősége, népdalgyűjtő útjai. Kodály egy művének 281

részletes bemutatása (pl. Psalmus Hungaricus, Háry–szvit, Felszállott a páva – variációk). A szóbeli vizsga – A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban, vagy a 6 éves képzési időkeretben feldolgozott zenetörténet–zeneirodalom anyagából a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel, gyakorlati feladatokat ad. – A tanuló által játszott zenemű kottájáról maga gondoskodik, a további célfeladatok megoldásához szükséges szemelvényanyagot (kottát, hangfelvételt, audio–vizuális eszközt) a vizsgát szervező intézmény biztosítja. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; – fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. A szóbeli vizsga értékelése – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), – zenetörténeti tájékozottság, – stílusismeret, – formai ismeretek, – tájékozódás a zenei műfajok között. –

ZONGORA Művészeti záróvizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Zongora főtárgy „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 15 erc A vizsga tartalma „A” tagozat A négy stílusból választható három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. – Barokk mű, többszólamú szerkesztésű darab vagy szvit-tétel, vagy könnyebb barokk variáció; Händel: Könnyű zongoradarabok Chaconne (EMB 6991 kötetben), Scarlatti: Szonáta C K.513 h K. 377, (EMB 7817 kötetben) Bach: Francia szvit (EMB 7190) tánctételek nehézségi szintjén. – Klasszikus szonáta-tétel; Beethoven: Szonáta G Op. 49 (EMB 8152) no 2 I tétel, Beethoven: Szonáta G. Op. 79. (Schott); rondók, variációk, bagatellek Beethoven: Bagatelle C Op. 33 (Peters) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Schumann: Kinderszenen (EMB 7146), Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül (EMB 7354) 14., 19, Chopin: Mazurka g Op. 67 no. 2 (EMB 6877 kötetben, PWM kötetben) nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók: Mikrokozmosz IV. 102 Felhangok, V.130 Falusi tréfa nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Négy különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. – Egy barokk mű; többszólamú szerkesztésben írt darab vagy szvit-tétel; J. S. Bach: h-moll 282

háromszólamú invenció (EMB 6913), Francia szvit (EMB 7190) Esz Allemande, Courande, Sarabande. Scarlatti: A-dúr szonáta K.453. nehézségi szintjén. – Egy klasszikus szonáta-tétel; Haydn: Szonáta D Hob. XVI/19 (Peters), Mozart: C-dúr szonáta KV. 309 (EMB 3996 kötetben, EMB 3997 kötetben, Peters kötetben) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Liszt-Zempléni: Etűd (EMB 766) 2 a, Liszt: Consolation (EMB 12697) Desz nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók: Szonatina (EMB 117), Mikrokozmosz VI (EMB 130) Hat tánc bolgár ritmusban, Debussy: Arabesque (EMB 6029) E nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test- és kéztartás, – hangminőség, billentés, – pedálhasználat, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség.

A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA TARTALMA 1. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA TARTALMA

SZOLFÉZS „A” tagozat Zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszakok Diktálás, elemzés zenei mondat/periódus hosszúságú, egyszerűbb hangnemi kitérést tartalmazhat. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: formai felépítés, zenei értelmezés (felütések, kötések, előadásmódra vonatkozó jelek bejelölése), zenei elemek megjelölése (hangzatfelbontás, késleltetés, szekvencia). Az idézet zongorán két szólamban nyolcszor hangozhat el. ú barokk vagy romantikus dallam felének lejegyzése és befejezése. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet átlagos zenei mondat/periódus hosszúságú, amely zongorán hatszor hangozhat el. Szolfézs főtanszak zólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése. A dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. 283

„B” tagozat Hangszer, kamarazene főtanszak változatos dallami és ritmikai fordulatok. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. Szolfézs főtanszak et lejegyzése. Az idézet tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsokat, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. ritmikai fordulatokat. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. 2. A SZÓBELI VIZSGA TARTALMA

SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer, kamarazene, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszak − Periódus terjedelmű dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami fordulatokat, hangnemi kitérést, esetleg modulációt. − A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 15 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 5 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. Szolfézs főtanszak − Periódus terjedelmű dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami ésfordulatokat, hangnemi kitérést, esetleg modulációt. − A „hozott anyag”: 15 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján; 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig), ezek közül három kotta nélkül, saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. „B” tagozat Hangszer, kamarazene főtanszak − Periódusnyi dallam lapról éneklése – rövid átnézés után – szolmizálva vagy hangnévvel; a dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok, hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. − A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 15 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 6 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből hármat kotta nélkül, és ismerje az 284

énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. Szolfézs főtanszak − Periódusnyi dallam lapról éneklése – rövid átnézés után – szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami fordulatokat, lehet benne hangnemi kitérés és moduláció is; C-kulcs előfordulhat. − A „hozott” anyag: 15 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése (forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján); 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) – ezek közül három kotta nélkül – saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

ZENETÖRTÉNETZENEIRODALOM „A” tagozat Hangszer, kamarazene és zenetörténet- zeneirodalom főtanszak − Teszt, ami 10-15 egyszerű, általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos kérdést tartalmaz. − A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. 3. A GYAKORLATI VIZSGA TARTALMA Gyakorlati vizsgát főtárgyból, elméleti tanszakok esetén zongora kötelező tárgyból, illetve a tanult hangszerből kell tenni.

FURULYA „A” tagozat − Egy technikai jellegű mű vagy szólódarab (Paubon: Études Melodiques 1., 7., Brüggen: Etűdök, Linde: Neuzeitliche Übungsstücke, Winterfeld: Technische Studien, Telemann: Fantáziák, Eyck: Der Fluyten Lust-hof I-III. nehézségi szintjén). − Egy teljes szonáta vagy concerto (kettősverseny) és egy korabarokk, vagy XX. századi mű, vagy tétel (Telemann: f-moll szonáta, d-moll szonáta, Telemann: Metodikus szonáták 1-6., Vivaldi: G-dúr concerto, Dornel: Sonate op. 3 no.7, 3 altfurulyára nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Egy etűd vagy szólódarab (Brüggen: 1., Quantz: Solos 1-5./Baroque Solo Book, Eyck, J. van: Der Fluyten Lust-hof I-III., G. Ph. Telemann: Fantázia 2, c-moll nehézségi szinzjén). − Egy teljes szonáta vagy concerto és 1 korabarokk vagy XX. századi mű vagy tétel, amelyből 1 lehet kamaramű (Krähmer, E: Variációk op. 18, Händel: g-moll szonáta (V.), Castrucci, P.: Szonáták op. 1/5, op. 1/6, Vivaldi: a-moll piccoloverseny RV445 nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

FUVOLA „A” tagozat − Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Bántai: Fuvolaetűdök III. kötet, 285

vagy Köhler: Etűdök op. 33 no. II. kötet valamelyik darabja nehézségi szintjén). − Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű (Marcello, Veracini, Telemann műveinek nehézségi szintjén). − Egy karakterdarab, vagy XX. századi mű vagy kamaramű (Fauré, Doppler, Mező Imre, Szervánszky Endre műveiből). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Köhler: Etűdök op. 33 no. III. 1-5., Andersen: 24 etűd fuvolára/1.; Hangversenyetűdök fuvolára c. gyűjtemény valamelyik darabja nehézségi szintjén). − Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű (Händel: Hat szonáta, egy barokk triószonáta két tétele nehézségi szintjén). − Egy XX. századi mű (Farkas: Bihari román táncok nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

KLARINÉT „A” tagozat − Két etűd, vagy technikai jellegű mű (Klosé: Karakterisztikus etűdök, Jean-Jean: Etűdök I. nehézségi szintjén); − Két különböző stílusú és műfajú zongorakíséretes előadási darab, vagy kamaramű (Wagner: Adagio, Barat: Szláv dal, Donizetti: Concertino I-II. tétel, Niels Gade: Fantáziadarab op. 43., Bartók: Három csíkmegyei népdal, Draskóczy: Korondi táncok; kamaraművek: Pranzer: 3 duó concertante, Pleyel: Duók: I-II., Devienne: Concertino 2 klarinétra és zongorára nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Két etűd, vagy technikai jellegű mű (Klosé: Napi gyakorlatok, Klosé Karakterisztikus etűdök, Jean-Jean: Etűdök II. nehézségi szintjén). − Két különböző stílusú és műfajú zongorakíséretes előadási darab, vagy kamaramű (Danzi: Szonáta, Stamitz: Esz-dúr koncert, Weiner: Csűrdöngölő, Dimler: B-dúr klarinétverseny, Wasilenko: Keleti táncok, Weber: Variáció op. 33; kamaraművek: Kreutzer: Duók, Pleyel: Duók I-II., Pranzer: 3 duó concertante nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

SZAXOFON „A” tagozat A vizsga bármilyen hangolású szaxofonon teljesíthető. − Egy szabadon választott dúr vagy harmonikus és melodikus moll skála legalább három előjegyzéssel, hármashangzat-felbontással, tercmenettel, domináns-, ill. szűkített szeptimfelbontással, minél teljesebb hangterjedelemben, kotta nélkül. − Egy etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű az itt felsorolt, ill. a szakközépiskola tantervében 2. évfolyamtól szereplő kötetekből; vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Easy Classical Studies (J. Harle, Universal Edition UE 17 770) 49., 66.; 222 etűd (Perényi É.-P., EMB Z 14 371) 210., 211., 221.; Schuster-Perényi: Szaxofoniskola III. (Simonffy 028) 9.; M. Mule: 24 könnyű etűd (A. Leduc AL 20 455) 9., 15.; J. v. Beekum: 35 Studies (Harmonia HU 3794) Musette (in G); Klosé: 25 napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 13-tól; Klosé: 25 mechanikus gyakorlat (A. Leduc AL 6403) 9-től; Klosé: 15 dallamos gyakorlat (A. Leduc AL 6404) bármely etűd; Ferling: 48 etűd (A. Leduc AL 20 402) bármely azonos hangnemű lassú-gyors gyakorlatpár. 286

− Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, legalább az egyik kotta nélkül: A. Corelli: Gigue (Muzika 13 672); G. Fr. Händel: Allegro, Largo et Final (A. Leduc AL 20 835); G. Fr. Händel: 4. szonáta (A. Leduc AL 20 828); J. S. Bach: Badinerie (A. Leduc AL 19 511); J. S. Bach: Esz-dúr szonáta (Hresztomatyija 5-6. Muzika 14 103 v. G. Schirmer 45 722); J. B. Singelée: Rondo Op. 63. (Perényi: Szax. ABC II/84 EMB 14 299); J. B. Singelée: Solo de concert (H. Lemoine 26 260 H.L.); A. Chailleux: Andante és Allegro (A. Leduc AL 22 177); E. Bozza: Aria (A. Leduc AL 19 714); M. Ravel: Darab Habanera formában (A. Leduc AL 17 679); Götz Nándor: Koncertetűdök (Fon-Trade); lásd még a szakközépiskolai tanterv 11-13. évfolyam anyagát. − Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű. Egy kíséretes vagy szólóművet minden esetben kívülről kell játszani. „B” tagozat Klasszikus irányban tovább tanulni szándékozók számára a vizsga kötelező alaphangszere az altszaxofon, egy előadási darabnál azonban más hangolású hangszer is használható. − Két dúr vagy harmonikus és melodikus moll skála, legfeljebb öt előjegyzéssel, hármashangzat-felbontással, tercmenettel, domináns-, illetve szűkített szeptimfelbontással, minél teljesebb hangterjedelemben, kotta nélkül. − Két különböző karakterű, a 6. évfolyam szintjének megfelelő etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű a felsorolt kötetekből, vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Klosé: 25 napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 19-től; Klosé: 25 mechanikus gyakorlat (A. Leduc AL 6403) 9-től; Klosé: 15 dallamos gyakorlat (A. Leduc AL 6404) bármelyik etűd; Ferling: 48 etűd (AL 20 402) egy azonos hangnemű lassúgyors gyakorlatpár; lásd még a szakközépiskolai tanterv 11-13. évfolyam anyagát. − Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, kotta nélkül (ajánlott pl. egy barokk szonáta vagy versenymű lassú-gyors tétele, és egy romantikus, impresszionista vagy későbbi mű): J. S. Bach: Szonáta (A. Leduc AL 20 831); G. Fr. Händel: 2. szonáta (A. Leduc AL 20 829); G. Fr. Händel: 6. szonáta (A. Leduc AL 20 830); A. Vivaldi: Concerto Op. 3/6 RV 356 (Universal Edition UE 19 075); R. Schumann: Fantáziadarab (G. Schirmer 45 722); J. B. Singelée: Fantaisie brillante (H. Lemoine 26 260 H.L.); J. B. Singelée: Solo de concert (H. Lemoine 26 259 H.L.); E. Bozza: Scaramouche (A. Leduc AL 20 299); Busser: Aragon (A. Leduc AL 21 143); Götz Nándor: Koncertetűdök (Fon-Trade) bármely darab; lásd még a szakközépiskolai tanterv 11-13. évfolyam anyagát. − Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű. Minden esetben összesen két vizsgadarabot kívülről kell játszani: pl. egy kíséretes előadási darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes darab és egy etűd.

KÜRT „A” tagozat − Egy kantiléna transzponálása Esz-kürtben (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/110., II/161., II/203. nehézségi szintjén). − Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, ill. versenymű, vagy szonáta lassú és gyors tétele kotta nélkül; az egyik előadási darab helyett kamaramű játszható; (Schubert: Szerenád, Telemann: Allegretto, Mozart: D-dúr kürtverseny, Händel: Ária, Skroup: B-dúr koncert, Csajkovszkij: Édes álom, Glinka: Északi fény, Martini: Gavotte, Székely: Szonatina, Szervánszky: Kis szvit nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat 287

− Transzponálás Esz-, vagy D-kürtben (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/136., II/187. nehézségi szintjén). − Egy etűd (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/182., II/193., II/210. nehézségi szintjén). − Egy kamaramű (Mozart-kürtduók, Haydn: Divertimento, Farkas F.: Régi magyar táncok – fúvósötös – nehézségi szintjén). − Egy előadási darab, vagy 2 különböző karakterű tétel zongorakísérettel (ajánlott előadási darabok a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai tanterv 8-10. oldalán, valamint Bogár: Változó felhők, Zempléni: Rapszódia). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TROMBITA „A” tagozat − Egy másfél oktávos skála öt képlettel. − Egy etűd (Clodomir: Petits exercices 22-70., Clodomir: Etűdök II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola etűdjeinek nehézségi szintjén). − Két különböző karakterű előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is (előadási darabok: Albinoni: Esz- dúr, g-moll, C-dúr concerto, Barat: Fantázia, Gedicke: Koncertetűd; kamaraművek: Borst: Trombitaduók, Mező Imre: Variációk, Clodomir: Six petits duo és Six duo faciles, Reschofsky: Trió, Farkas Ferenc: Régi magyar táncok nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Egy dúr és 1 moll skála másfél oktávon, öt képlettel. − Két etűd, vagy 1 etűd és 1 kamaramű (Clodomir: Petits exercices 22-70., Clodomir: Etűdök II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola etűdjeinek nehézségi szintjén; kamaraművek: Clodomir: Six duo Faciles, Scheidt: Brass: Quintets I-II., nehézségi szintjén). − Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele (Albinoni: Esz-dúr, g-moll, C-dúr concerto, Corelli: e-moll szonáta, Purcell: B-dúr szonáta, Vivaldi: d-moll concerto nehézségi szintjén). − Egy más stílusú előadási darab (Bozza: Capricco nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

HARSONA „A” tagozat − Egy etűd (Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I.: 14. Andante, 16. Allegretto leggiero, 17. Allegro moderato, 18. Allegro moderato, 19. Andante, 20. Andante con moto, 27. Allegretto, 28. Mazurka, 30. Allegro moderato, 31. Allegretto, 32. Allegro moderato nehézségi szintjén). − Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab (az ajánlott darabokat lásd a hatályos tanterv 46. oldalán). − Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I.: 33-35., 37., 38., 44., 46-50.; II.: 3., 4., 9-12., 14-16., 18., 20., 21., 29., 30., 32., 33., 38-40., 46. gyakorlatok nehézségi szintjén). − Egy barokk szonáta két tétele (lassú–gyors), és egy más stílusú előadási darab 288

zongorakísérettel (az ajánlott darabokat lásd a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai tantervben). − Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TENORKÜRT „A” tagozat − Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl. hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással). − Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (VarasdyNagyiván-Sztán: Trombitaiskola IV. 1-30. nehézségi szintjén). − Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab (az ajánlott darabok: Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták, valamint a trombitairodalom szólóművei). − Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl. hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással). − Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (VarasdyNagyiván-Sztán: Trombitaiskola IV. 30-53. nehézségi szintjén). − Egy barokk szonáta két tétele (lassú–gyors), és egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel (az ajánlott darabokat lásd a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai trombita tantervben). − Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

BARITON „A” tagozat − Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl. hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással). − Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Kopprasch: Technikai etűdök 7-16. Perényi: 347 etűd harsonára 250-270. nehézségi szintjén). − Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab (az ajánlott darabok: Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták, valamint a trombitairodalom szólóművei). − Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl. hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással). − Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Kopprasch: Technikai etűdök 7-22. Perényi: 347 etűd harsonára 250-270; Bordogni: Vocalises nehézségi szintjén). − Egy barokk szonáta két tétele (lassú–gyors), és egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel (az ajánlott darabokat lásd a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai harsona tantervben). − Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 289

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TUBA „A” tagozat − Két etűd (Kietzer Tubaiskola I-II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet 291., 297. gyakorlatok nehézségi szintjén). − Két előadási darab (G. F. Händel: Siciliana, W. A. Mozart: Menuet nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat − Két gyakorlat (Kietzer Tubaiskola I-II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet 291 297. gyakorlatok nehézségi szintjén). − Két előadási darab (B. Marcello: Szonáta I. tétel, Hidas F.: Három kis tétel tubára nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

ZONGORA „A” tagozat A négy stílusból választható három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. − Barokk mű, több szólamú szerkesztésű darab, vagy szvit-tétel, vagy könnyebb barokk variáció (nehézségi szint: Händel: Könnyű zongora darabok Schaconne, Scarlatti: Szonáta C K.513 h K. 377, Bach: Francia szvit G tánctételek). − Klasszikus szonáta-tétel (Beethoven: Szonáta G Op. 49 no 2 I tétel, Beethoven: Szonáta G. Op. 79.; rondók, variációk, bagatellek Beethoven: Bagatelle C Op. 33 nehézségi szintjén). − Romantikus mű (Schumann: Kinderszenen, Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül 14., 19, Chopin: Mazurka g Op. 67 no. 2 nehézségi szintjén). − XX. századi mű (Bartók: Mikrokozmosz IV/102 Felhangok, V/130 Falusi tréfa nehézségi szintjén). A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. − Egy barokk mű: többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit-tétel (J. S. Bach: h-moll háromszólamú invenció, Francia szvit, Esz Allemande, Courande, Sarabande. Scarlatti: A-dúr szonáta K.453. nehézségi szintjén). − Egy klasszikus szonáta-tétel (Haydn: Szonáta D Hob. XVI/19, Mozart: C-dúr szonáta KV. 309 nehézségi szintjén). − Romantikus mű (Liszt-Zempléni: Etüd 2 a, Liszt: Consolation Desz nehézségi szintjén). − XX. századi mű (Bartók: Szonatina, Mikrokozmosz VI/Hat tánc bolgár ritmusban, Debussy: Arabesque E nehézségi szintjén). A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

290

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÉRTÉKELÉSE 1. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai

Fúvós hangszerek − megfelelés az előírt követelményeknek, − technikai felkészültség, − helyes légzés, testtartás, hangszertartás, − hangképzés, − intonáció, − hangszerkezelés, − artikulációk és díszítések alkalmazása, − helyes ritmus és tempó, − előadásmód, − a zenei stílus és az előírások megvalósítása, − memória, − alkalmazkodóképesség, − állóképesség.

Billentyűs hangszerek − megfelelés az előírt követelményeknek, − technikai felkészültség, − helyes test- és kéztartás, − hangminőség, billentés, − pedálhasználat, − hangszerkezelés, − artikulációk és díszítések alkalmazása, − helyes ritmus és tempó, − előadásmód, − a zenei stílus és az előírások megvalósítása, − memória, − alkalmazkodóképesség, − állóképesség. 2. Az írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai

Szolfézs, zenetörténetzeneirodalom − teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; − fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, − dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. 3. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai

Szolfézs, zenetörténetzeneirodalom − általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), − zenetörténeti tájékozottság, − stílusismeret, − formai ismeretek, − tájékozódás a zenei műfajok között. 4. A vizsga értékelése 4.1. A gyakorlati vizsga értékelésének szempontjai 291

4.1.1. Fúvós hangszerek − megfelelés az előírt követelményeknek, − technikai felkészültség, − helyes légzés, testtartás, hangszertartás, − hangképzés, − intonáció, − hangszerkezelés, − artikulációk és díszítések alkalmazása, − helyes ritmus és tempó, − előadásmód, − a zenei stílus és az előírások megvalósítása, − memória, − alkalmazkodóképesség, − állóképesség. 4.1.4. Billentyűs hangszerek − megfelelés az előírt követelményeknek, − technikai felkészültség, − helyes test- és kéztartás, − hangminőség, billentés, − pedálhasználat, − hangszerkezelés, − artikulációk és díszítések alkalmazása, − helyes ritmus és tempó, − előadásmód, − a zenei stílus és az előírások megvalósítása, − memória, − alkalmazkodóképesség, − állóképesség. 4.2. Szolfézs írásbeli vizsga értékelésének szempontjai: – teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; – fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás. – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. 4.3. Szolfézs szóbeli vizsga értékelésének szempontjai: – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete) – zenetörténeti tájékozottság – stílusismeret – formai ismeretek – tájékozódás a zenei műfajok között

292

I. TÁVALTI TERVEINK Tervező munkánkat meghatározzák: - célkitűzéseink, feladataink - tárgyi, személyi feltételeink - zenei hagyományaink - szülői, tanulók, fenntartó elvárásai Tervező munkánkat megnehezíti az, hogy a zenetanulási kedv alakulása előre nem látható teljes bizonyossággal. Több tényező is befolyásolhatja ezt. (Pl.: a zenei nevelés megítélése társadalmi, községi, iskolai szinten). A lemorzsolódás is kockázatot jelenthet. Ebben meghatározó lehet a tanuló képessége, erőfeszítése, a szülői háttér stb. A zeneoktatás eddigi hagyományait, az eltelt évek tapasztalatait, az elért eredményeket figyelembe véve hosszú távon is bizakodóak vagyunk. Szeretnénk azt a többletet nyújtatni diákjainknak, amit a zenei neveléssel adhatunk számukra. A szülőknek kiadott kérdőívek alapján megállapíthattuk, hogy fontosnak tartják gyermekeik zenei nevelését. A zeneiskolától elsősorban azt várják, hogy zenét szerető, szívesen muzsikáló gyerekeket neveljünk. A zeneiskola ezen elvárás szellemében akar működni a továbbiakban is. Fúvószenekarunk létszámban egyre gyarapodik. Feladatunk az utánpótlás biztosítása, az elért eredmények megőrzése. Távlati céljaink közt szerepel az, hogy a körzetünkben lévő kisebb települések gyermekeit is bevonjuk a zeneoktatásba. Megfelelő személy feltételekkel szeretnénk bővíteni a képzést népi tánc tanításával. Olyan tevékenységi formákat szeretnénk biztosítani a továbbiakban is tanulóinknak, amelyek fellendítik a község és a térség kulturális életét. Kiművelt, magyarságukat valló, lelkes, erényes emberekre van szüksége az országnak. Ma a pozitív világnézet megvallása nem magánügy, hanem kényszerű kötelesség. /Szokolay Sándor/

293

PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2011. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2011. szeptember 1. napjától 2016. augusztus 31. napjáig – szól. II.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 2. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. III.

A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására:  az iskola igazgatója;  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközösségei;  az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, illetve diákönkormányzatai képviselői útján a fenntartónak javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. IV.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál;  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;

294

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A pedagógiai programot a nevelőtestület 2011. augusztus 18-án tartott ülésén elfogadta.

………………………………….. nevelőtestület képviseletében

…………………………….. igazgató

2. A Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programját Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Társulási Tanácsa a …/2011. (VIII.. 30.) KTT. h. számú határozatával 2011.augusztusr 30. napján tartott ülésén jóváhagyta.

Németh Balázs társulási tanács elnöke

295

1. számú melléklet A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

Az

1.

iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

2.

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Szólások, közmondások könyve. Hívóképek. Nemzeti jelképek. (falitabló) Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Fali táblák: Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép)  Igék Betűsín.  Az igenév Írott kis és nagy ABC.  A teljes hasonulás Bábok (10 db).  Mondat Fali tablók:  Az állítmány fajtái  Hangtani ismeretek  A jelzők rendszere  Szavak alakja, jelentése  Ok és célhatározó  A szó Történelmi arcképsorozat.  A mondat Helyesírási szabályzat és szótár (10 db). Gyermeklexikon (10 db).

3.

Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Űrmértékek (cl, dl, l). Helyiérték-táblázat. Demonstrációs óra. Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Táblai vonalzók. Hőmérő. Táblai körző. Színes rudak. Számkártyák (1-1000-ig).

4.

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az idő (oktatótábla).  Vadon nőtt gyógynövényeink. Iskolai iránytű.  Dunántúli középhegység. Magyarország domborzati térképe.  Dunántúli dombvidék. Magyarország közigazgatási térképe a  Alpokalján. megyecímerekkel. Homokasztal. Szobai hőmérő. Tanulói kísérleti dobozok (8 db). Borszeszégő. Ásványok. Domborított földgömb. Magyar nemzet jelképei (falitabló) Videokazetták: Élő természet (diapozitívek).  Életközösségek I. Testünk (videofilm).  Életközösségek II. Közlekedés szabályai (videofilm).  Életközösségek III. Nagyító.  Életközösségek IV. Szűrőpapír.

5.

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n:  Magyar népzenei anyag.  Gyermekdalok.  Himnusz.  Szózat.  Magyar és rokon népek dalai.

6.

Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek:  Steindl Imre: Országház.  Kispaládi parasztház.  Thököly vár - Késmárk.  Medgyessy Ferenc: Anyaság.  Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra.  Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű.  Szőnyi István: Este.

296

     

Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyeskar. Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusművek, műzenei szemelvények.

        

Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. Pabló Picasso: Maia arcképe. Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin. Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. Hollókői ház. Füstös konyha. Matyó tisztaszoba. Mai lakóház külső és belső képe. Árva vára.

             

7.

8.

9.

 

Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat. Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf: Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, Ember alakú butella. Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház Hegyhátszentpéter. Hősök tere.

           

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Olló, kés, vonalzó (40 db). Mintázó eszközök (20 db). Építőkocka (fa). Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp. Gumilabda (20 db). Babzsák (20 db). Ugrókötél (20 db). Kislabda (20 db). Tornapad (3 db). Tornazsámolyok (6 db). Medicinlabda (10 db). -

Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók. Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Fényes Adolf: Babfejtők. Koszta József: Tányértörölgetők. Glatz Osztkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények.

Szövőkeret (30 db). Csiszolópapír.

Karika (20 db). Jelzőszalagok (10 db). Ugrószekrény (1 db). Dobbantó (1 db). Tornaszőnyeg (4 db). Bordásfal (10 db). Mászókötél (5 db). Mérőszalag (1 db).

A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: Térkép (irodalomtörténeti) (3 db). Videofilmek: Írói arcképsorozat (3 db).  Magyar népmesék. Magyar értelmező szótár (5 db).  János vitéz (rajzfilm). Szinonima szótár (5 db).  A Pál utcai fiúk (film). Helyesírási tanácsadó szótár (5 db).  Rab ember fiai (film). Életrajzi lexikon (5 db).  Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló Helyesírási szabályzat és szótár (20 db). mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Hanganyag (hangkazetta, CD): Lehel kürtje, István megkoronázása.  Népdalok, népmesék.  Arany: A walesi bárdok.  János vitéz.  Lúdas Matyi (rajzfilm).  Mitológiai és bibliai történetek.  Egri csillagok (film).  Versek (Petőfi, Arany).  Janus Pannonius emlékére.  A kis herceg.  Mátyás könyvtára.  Görög regék és mondák.  A Corvinák.  Rege a csodaszarvasról.  Balassi, Csokonai: A felvilágosodás.  Népballadák.  Mikszáth : Szent Péter esernyője (film).  Arany: A walesi bárdok.  Mikszáth prózája.  Toldi.  Liliomfi (film).  Egri csillagok (részletek).  A reformkor I-II.  Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi  Petőfi. Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei.  Egy magyar nábob (film).  Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi  Kárpáti Zoltán (film). Sándor, Arany János Jókai Mór művei.  A kőszívű ember fiai (film).  Halotti beszéd és könyörgés.  Halotti beszéd.  Ómagyar Mária - siralom  Légy jó mindhalálig (film).  Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó  Móricz és a Légy jó mindhalálig. mindhalálig (rádiójáték).  Móricz élete.  Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi  Nyugat. Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei.  A fiatal József Attila.  Megzenésített versek.

297

-

-

 Erőltetett menet (film). Könyv:  Népmesegyűjtemények (10 db).  O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db).  Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db).  Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db).  Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db).  Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db).  Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db).  Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db).  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db).  Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db). Falitablók:  Hangtan.

-

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép:  Az ókori Kelet.  Az ókori Görögország.  A Római Birodalom.  Bibliai országok - Pál apostol utazásai.  Magyarország X-XI. sz.  A magyar népvándorlás és a honfoglalás.  Európa Nagy Károly korában.  Magyarország a korai feudalizmus idején.  A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig.  A tatárjárás Magyarországon 1241-42.  A Föld népei a XIV-XV. században.  Magyarország 1526-1606.  Európa a XIV-XV. században.  A feudális Magyarország a XV. században.  Magyarország a XVII. században.  Európa a XVII. század közepén.  Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század.  Magyarország Bethlen Gábor korában (1629).  Magyarország népei a XVIII. század végén.  Európa a XVIII. század végén.  A Föld népei a XVI-XVIII. században.  Az 1848/49-es szabadságharc.  Európa a XIX. század második felében.  Európa a XIX. században.  Európa 1815-1849.  Európa az I. világháború idején.  A gyarmati rendszer 1830-1914.  Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben.  A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975).  A Tanácsköztársaság honvédő harcai.  Európa a II. világháború idején.  Hazánk felszabadulása. Videokazetta:  Az ókori Egyiptom.  Egyiptomi hétköznapok.  Egyiptom, a Nílus ajándéka.  Széthi, a fáraó.  A piramisok.  A kínai Nagy Fal.  Az ókori Hellász.

-

11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor). Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet videokazettához).

298

-

 A teljes hasonulás.  Jelentéstan.  Szótan.  A szófajok.  Jelentés.  Szerkezet.  Mondattan.  Magyar nyelvemlékek.  Nyelvcsaládok. Egyéb eszközök:  Petőfi (diasorozat).  Fogalmazás 5. (diasorozat).  Arany János: Toldi (diasorozat).  Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm).  A főnév (oktatócsomag).  Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm)  Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm).

 Görögország.  Az ókori Róma.  Róma és Pompei.  Róma építészete.  A Colosseum, Róma.  Álmos vezér.  Honfoglalás, államalapítás.  Aquincum.  Élet a középkori Európában.  Céh, inas - legény - mester.  A románkori művészet.  A román stílus.  Mátyás király.  Hunyadi János.  Mátyás országa.  Mátyás király könyvtára.  A lovagok, a Hunyadiak.  Mohács.  Magyar ereklyék.  Nagy Szulejmán és kora.  Rákóczi szabadságharca.  A francia forradalom.  Reformkor I-II. rész.  Kossuth élete.  A kiegyezés.  Oroszország a cártól Sztálinig.  Versailles.  A II. világháború.  1956. október 23. Egyéb:  Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).  Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).  A magyar államcímer története (falikép).  Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép).  A középkori társadalom (falikép).  Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához.  Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.

New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). Videokazetták:  Muzzy in Godoland  Muzzy Comes Back

 

Window on Britain Guide to Britain

12. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta). Tematikus képek. Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv). Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta). ABC kártya (betűkártyák). A névelő (falitabló). Gyenge ige ragozása (falitabló) Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hagkazetta). A névelő (falitabló) A főnév szótári alakjai (falitabló). Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).

-

CD-ROM: Mano angol

-

Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). Erős ige ragozása (falitabló). Időbeli, módbeli segédigék (falitabló). A személyes névmás (falitabló). Az elöljárószó (falitabló). A melléknév ragozása (falitabló). A személyes névmás ragozása (falitabló). A főnév ragozása (falitabló). Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). A birtokos névmás (falitabló). A melléknév ragozása (falitabló). Németország (falitérkép).

-

13. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző fa (2 db). Táblai vonalzó 450-os fából (5 db). Táblai vonalzó 600-os fából (5 db). Táblai szögmérő fából (5 db). Méterrúd fából (5 db). Összerakható m3 (5 db). Alaphálók, alapábrák (2 db). Nagy matematikusok arcképei (5 db). Sík és mértani modellezőkészlet (2 db). Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítőfólia). Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia) Oszthatósági szabályok (falikép). Százalékszámítás (falikép). Kétkaros mérleg és súlysorozat. Hatványozás azonosságai (falikép). Halmazok (falikép). Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítőfólia). Lineáris függvény (falikép). Másodfokú függvény (falikép). Abszolútérték függvény (falikép). Mértékegységek (falikép). 14. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium típusú számítógép Monitor (SVGA) Billentyűzet Egér CD meghajtó 40x Hangkártya + hangfal . Projektor Modem MR 56 SVS-EX 2 Tintasugaras nyomtató Falitablók:

-

Területszámítások (falikép). Kocka, téglatest (testek). Űrmérték sorozat. Szétszedhető dm3 Tükrözés (falikép). Terület és kerületszámítások (falikép). Négyszögek, kerülete, területe (falikép). A kör kerülete, területe (falikép). Szögpárok (falikép). Hasábok (falikép). Eltolás (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Az egyenes körkúp, gúla (falikép). Az egyenes henger, gömb (falikép). Műanyag henger. Műanyag kúp. Műanyag gúla. Műanyag hatszög alapú hasáb. Műanyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép). Algoritmus folyamatábra (falikép).

 A számítógép belső felépítése (IBM - 02)  Az input-output eszközök csatlakoztatása  A billentyűzet. Alapvető programok:  WINDOWS 98 vagy 2000.  OFFICE 97 vagy 2000.  Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez.

15. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Terepasztal. A Föld morfológiai térképe a tengerfenék 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz domborzatával (falitékép). tanításához. A Föld forgása és keringése (falikép). 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a Afrika domborzata és vizei (falitérkép). környezetismeret és a földrajz tanításához. Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép). Kőzetgyűjtemény. Afrika domborzata (falitérkép). 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat. Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). Hőmérő (15 db). Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei Iránytű (15 db). (falitérkép). Térképjelek. Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). Magyarország térképe (falitérkép). Európa domborzata és vizei (falitérkép). A Föld éghajlata (falikép). Európa országai (falitérkép). A Föld természetes növényzete (falikép). Észak-Európa (falitérkép). A Föld domborzata (falitérkép). Kelet-Európa (falitérkép). Földgömb (10 db). Ázsia domborzata (falitérkép). Tellúrium. Közép Európa (falitérkép). A Föld felszíne (dombortérkép). A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).

299

16. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály). Mágneses rúdpár fatokban. Táblai mágnes 25 mm-es. Fényből áram (videokazetta). Részecskemodell (videokazetta). Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). SI mértéktáblázat (falikép). Mágneses készlet (komplett). A naprendszer (tabló). Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db). Mikolacső (10 db). Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db). Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db). Rugós erőmérő (25 db). Kétkarú emelő (5 db). Karos mérleg, súlysorozattal (5 db). Hőmérő. Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db). 17. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Biológiai egységcsomag. Bonctű. Csíráztató. Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. Kézi nagyító (15 db). Metszettároló. Mikroszkópizáló. Lámpa. Mikroszkóp. Szilvafa virága (modell). Burgonya virága (modell). Almafa (oktatótábla). Rovarok (oktatótábla). Lepkék (oktatótábla). Sertés koponya. Juh koponya. Madár csontváz. Emlős csontváz. Fogtípusok. Lábtípusok. Szarvasmarha (oktatótábla). Házityúk (oktatótábla). Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Fenyő (oktatótábla). Erdei pajzsika (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák). Keresztes pók (oktatótábla). Mókus (oktatótábla). Sün (oktatótábla). Szarka (oktatótábla). Sertés koponya. Róka (oktatótábla). Szarvas v. őzagancs. Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Görény (oktatótábla). Sáska (oktatótábla). Ürge (oktatótábla). Varjú (oktatótábla).

-

-

-

18. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Videofilmek:  Az élelem  Alapvető élelmiszerek  Az izmok és a mozgás  A dohányzás és az egészség  Vigyázz a gyógyszerekkel 19. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

300

Kétütemű motorminta (1 db). Négyütemű motorminta (1 db). Áramátalakító (1 db). Csengőreduktor (1 db). Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). Generátor minta (1 db). Elektromotor és generátor (4 db). Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). Transzformátor modell (2 db). Mérőműszer (Voltax) (25 db). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db). Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db). Prizmatartó (1 db). Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db). Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Hal (csontváz). Béka (csontváz). Rák testfelépítése (oktatótábla). Fürge gyík (csontváz). Nemzeti parkjaink (falitérkép). Falitablók:  A sejtmagnélküli egysejtűek  Szivacsok, csalánozók  Gyűrűsférgek  Puhatestűek  Ízeltlábúak  Gerincesek  Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok  Nyitvatermők  Zárvatermők  A lomblevél működése  A virág és virágzat  Termések, terméstípusok  Fásszár keresztmetszete  Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet). Emberi csontváz. Csípőcsont. Csövescsont. Koponya. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Emberi nyelv fogakkal (modell). Légzés (oktatótábla). Szív-modell. Vese (metszet). Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell).

  

Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

-

-

Kémcső (50 db). Főzőpohár (25 db). Óraüveg (10 db). Borszeszégő (10 db). Kémcsőfogó (10 db). Vasháromláb (8 db). Azbesztháló (8 db). Vízbontó készülék (1 db). Kalotta molekulamodell (1 garnitúra). Pálcika modell (1 garnitúra). Mágneses atommodell (1 garnitúra). Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db). Falitáblók:  Atomok elektronvonzó képessége  Fémek jellemerősségi sora  Periodusos rendszer  Elektronhéjak kiépülése Oktatótáblák:  Fémek reakciói vízzel  Fémek reakciói savval  Sav-bázis reakció  Közömbösítés

-

-

20. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pianíno. A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. Videofilmek:

-

 Redukció a redukáló sorban  Peptidkötés Videokazetták:  Ismeretlen ismerős a víz  Kincsek a homokban és a bányákban  A fémek általános jellemzése  A víz  Az élet elemei  Levegő, tenger, kőzet  Atom és molekula  A víz egy csodálatos nyersanyag  A konyhasó  Tűzijátéktól a házépítésig  A magyar ezüst, az alumínium  Az év féme a vas  Lidércfény és nitrátos vizek  Kénsav a felhőből és a gyárból  Szabadon és kötve  Atom és molekula Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).

 Tánctípusok.  Jeles napok népszokásai. Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök.

21. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz. Táblai körző (fém hegyű). 600-os táblai vonalzó. 450-os táblai vonalzó. 100 cm-es táblai vonalzó. Táblai szögmérő. Műanyag, átlátszó kocka, tégla. Demonstrációs testek (fa). Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db). Videofilmek:  Képzőművészet a honfoglalás idején  A román stílus  A gótika  Reneszánsz  XIX. század művészete  XX. század művészete  Pásztorkodás a Hortobágyon  Testbeszéd, gesztus 22. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 (15 db). Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db). Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). Vasreszelő lapos 25x200 (15 db). Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db). Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). Laposfogó (10 db). Kalapács 15-20 dekás (15 db). Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db). Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db). Lyukfűrész (10 db). Kézi fúró (amerikáner) (4 db). Lemezvágó olló (10 db). Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db). Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db). Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db). Asztali fúrógép (állványos) (1 db). Asztali körfűrész (1 db). A gépek (falitabló) (3 db). Kerékpár (1 db). KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 db). LEGO-DACTA építőkészlet (4 db).

301

23. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Ugródomb (1 db). Magasugrómérce fém (1 pár). Magasugróléc (1 db). Maroklabda (10 db). Súlygolyó 3 kg (1 db). Súlygolyó 4 kg (1 db). Tornaszekrény (1 db). Gyűrű (1 db). Gerenda (1 db). Dobbantó (1 db). Tornazsámoly (4 db). Medicinlabdák (20 db). Ugráló kötél (20 db). Kézi súlyzók (10 db). Mászókötél (5 db). Kosárlabda (15 db). Kézilabda (5 db).

-

Focilabda (5 db)

302