Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság
T Á J É K O Z TAT Ó az élelmiszerlánc-felügyelet aktuális kérdéseiről
Élelmiszerlánc-biztonsági stratégia 2013-2022 I. célterület - Élelmiszerlánc-biztonsági tudásmenedzsment I.A. Tudáscentrum kiépítése és működtetése I.B. Tudáshálózat kialakítása és innováció II. célterület - Élelmiszerlánc-kockázatok kezelése II.A. Ismert kockázatok kezelése II.B. Ismeretlen veszélyek és elfogadhatatlan mértékű kockázatok kelezése (küzdelem a visszaélések ellen, kritikus infrastruktúrák védelme) (Megjelenik az elfogadható mértékű kockázat fogalma /kérdés, hogy milyen mértékű fogadható el)
Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság (FM, NÉBIH, Megyei Kormányhivatalok, Járási Hivatalok)
a
s z o l g á l t a t ó közigazgatás része Nem a büntetés a cél, hanem az ügyfelek jogkövető magatartásának biztosítása.
Ügyfélbarát, segítő szándékú, de a szándékos jogsértéseket, pl. az élelmiszerhamisítást szigorúan szankcionálja.
NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága Országos hatáskör Társhatóságokkal együtt végzett ellenőrzések a teljes élelmiszerlánc területén
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj Jogszabály változás: Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvény 47/B. § (3a)A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett, a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében az e tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételének – 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, – az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, – az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, – a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%, – a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%, – a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4%, – a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5%, – a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6%.
(7) Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 19. pontja szerinti mezőgazdasági kistermelő kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában.
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj felhasználása 2008. évi XLVI. Törvény 47/B. § 10)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani. A felügyeleti díjból befolyt bevétel működésre is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. Rendelet 8. § (14) Az évente befolyt felügyeleti díjnak az Éltv. 47/B. § (10) bekezdése szerint fejlesztésre fordítandó 10%-a a NÉBIH bevétele. A felügyeleti díj bevétel fennmaradó összegének 40%-a a NÉBIH bevétele, 60%-át a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére tovább kell utalni.
40/2012. (IV. 27.) VM rendelet az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól
Élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (FELIR) http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/felir-kereso 2008. évi XLVI. törvény 38/C. §(1) E törvény hatálya alá tartozó terméket nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra. E rendelkezés megsértése esetén az élelmiszerláncfelügyeleti szerv a vásárló, illetve az átvevő vonatkozásában is alkalmazza az 57. § és a 63/A. § szerinti jogkövetkezményeket. A nyilvántartásba vételt a FELIR azonosító igazolja. Azok, akik a NÉBIH felé korábban már teljesítették élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallási kötelezettségüket, illetve mindazok, akik őstermelői vagy családi gazdálkodói tevékenységet végeznek, a rendszerben már korábban automatikusan regisztrálásra kerültek.
EKÁER Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer
https://ekaer.nav.gov.hu/ https://ekaer.nav.gov.hu/articles/view/az-elektronikuskozuti-aruforgalom-ellenorzo-rendszer-bevezetesevelkapcsolatos-uj-kotelezettsegekrol Tömeg/érték határ: kockázatos élelmiszer tömege а 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke250 000 forint, egyéb kockázatos termék tömege 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke1 millió forint nem kockázatos termékek tömege 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke а 2 millió forint
EKÁER jogszabályok Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22/E. § A nemzetgazdasági miniszter 50/2014. (XII. 31.) NGM rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer működéséről A nemzetgazdasági miniszter 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról
EKÁER A kockázati biztosíték 2. Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli beszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történő behozatalát is), illetve az első belföldi adóköteles – nem közvetlen végfelhasználó részére történő – termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani. 3. A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az I. és III. alcím szerinti bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó
kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát.
OROSZ EMBARGÓ 2014-08-07 Oroszország egyévi időtartamra teljes embargót vetett ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból Az embargó nem érinti a magyar élőállat, gabona és olajosmag kivitelt, a vetőmagokat, a liszteket, a borokat és szeszesitalokat, a dísznövényeket és a fűszereket, sertés- és baromfizsírt, húskonzerveket, zöldség és gyümölcs konzerveket, zöldség- és gyümölcsleveket, ásványvizeket és takarmányokat
NÉBIH és Kormányhivatalok 2014. november célellenőrzések
Szállítások Kínába 2014. októbertől Magyarországról 8 üzem szállíthat fagyasztott sertés vagy kacsa húst Kínába, az üzemek közül 3 található Bács-Kiskun megyében (HU 23 EK, HU 131 EK, HU 543 EK).
Járványügy Veszettség megállapítások Lépfene megállapítások Kéknyelv betegség megállapítások Afrikai sertéspestis veszély Madárinfluenza veszély
_________________________________ PRRS mentesítés folyamatban
Élelmiszer eredetű megbetegedés gyanú kivizsgálása az eljárást szigorú protokoll szabályoza, gyors cselekvést igényel, együttműködés a NÉBIH-hel és az NSZSZ-szel, (lépfene /JNSZ megye/közétkeztetés)
Tejkvóta megszűnése 2015. március 37/2010. (III. 31.) számú MVH Közlemény TEJKVÓTA-SZABÁLYZAT Az országos referenciamennyiséget (országos kvóta) a mindenkor hatályos 1788/2003/EK rendelet 1. számú melléklete, a kvótához tartozó referencia zsírtartalmat a 2. számú melléklete határozza meg. Országos referenciamennyiség (országos kvóta): alapja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság között megkötött csatlakozási szerződésben megállapított országos referenciamennyiség, amely összesen 1 947 280 tonna volt a csatlakozás pillanatában (a 2009/2010. kvótaévben 2.050.159.812 kg) Országos referencia zsírtartalom: az országos referenciamennyiséghez országos referencia zsírtartalom tartozik, amely 3,85%
A tagállamok és a piaci szereplők lényegében annyi tejet termelnek, amennyire képesek. Az Európai Unió nagy termelőnek számító országai már eddig is teljes mértékben kihasználták a tejkvótájukat, és rendszerint csak azért nem lépték túl, mert akkor büntetést kellett volna fizetniük. A tejkvóta-rendszer megszűnésével fokozhatja viszont termelését több ország is, így például Hollandia, Belgium és Franciaország, valamint Németország és Dánia is. Kínálati piac /árcsökkenés Fogyasztónak kedvező/termelőnek kedvezőtlen
Jelölési rendelet módosulása A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletet 2014. december 13-tól kötelező alkalmazni A kötelező adatok feltüntetése Olyan betűméretben kell a csomagolásra vagy a címkére nyomtatni, amelynél a IV. melléklet szerint meghatározott x-magasság legalább 1,2 mm Egyes allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek jelölése II. melléklet listáján szereplő anyag vagy termék nevét olyan szedéssel – például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől. (19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet
az élelmiszerek jelöléséről/nagy része hatályon kívül)
Élelmiszer reklámok/gyerekekre irányuló élelmiszermarketing 2007 decemberében hívták életre az EU Vállalás (EU Pledge) nevű iparági kezdeményezést. Az aláírók nem hirdetik termékeiket – a kifejezetten a gyermekek táplálkozási igényeire szabott termékek kivételével – tévében, nyomtatott sajtóban és interneten olyan médiaközönségnek, amely legalább 35 százalékban 12 évesnél fiatalabb gyermekekből áll. 2012 decemberében Magyarországon 8 cég aláírta az EU Vállalás magyar változatát
FRÖCCS jövedéki törvény módosítása megtörtént (2014. évi LXXIV. törvénnyel ), a szakminisztériumi jogszabály-módosítás még nem jelent meg Egyéb termék (fröccs) előállítása az adóraktár keretei között egyszerűsített adóraktárban, illetve boradóraktárban előállíthatóvá válik a legalább 50 tf% szőlőbor, illetve ízesítés nélküli szénsavas víz keverékéből előállított olyan ital
8,5 tf%
(egyéb termék), amelynek alkoholtartalma legfeljebb lehet. Az „egyéb termék” palackozására alkoholtermék adóraktárban (italgyár, szeszpalackozó), illetve pezsgőüzem, pezsgőpalackozó üzemekben is lehetőség nyílik az egyszerűsített adóraktárra vonatkozó szabályok alkalmazása mellett. Adóbevallási kötelezettséget az „egyéb termék” (föccs) esetében sem kell teljesíteni. Az „egyéb termékkel” kiegészített szőlőborral végzett jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység esetében továbbra sem kell jövedéki biztosítékot nyújtani.
Asztali bor / fröccs probléma Nincs 98,7 forintos literenkénti jövedéki adó a fröccsre. A 9 százalékos borokhoz kevés szénsavas vizet keverve az fröccsnek számít, és így adómentesen lehet csaknem tiszta, olcsó asztali borokat a piacra dobni. Az asztali boroknál a literenkénti 30 forintos ellenőrzési díjat is meg lehet spórolni, ha szénsavas vízzel fröccsé változtatják.
Magyar Értéktár - Hungarikumok Gyűjteménye 1. A nemzeti érték megnevezése Fröccs 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása turizmus és vendéglátás 3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye Budapest 05. ker. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik Pest Megyei Értéktár Bizottság megyei értéktár 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A fröccs, szőlőbor és szikvíz (szódavíz) változó arányú, közvetlenül a fogyasztás előtt készített keveréke. A fröccs lehet kicsi, nagy, hosszú, lórúgás vagy távolugrás. Itt-ott feltűnik a polgármester és nyomában az alpolgármester. Vendéglátókban kérhetünk rezzentet vagy „lüvetet” vagy akár Krúdy-t esetleg Bakteranyóst. A fröccsfajták száma az ötvenhez közelít. Kérhetjük fehérből, roséból vagy kedvünk szerint vörösből. Kérhetjük, de csakis borból és szikvízből. „Házasságuk” immáron közel 200 éves és történelme alatt hatással voltak egymásra, együtt fejlődtek és alakultak. A fröccs csakis szőlőbor és szikvíz párosítására érvényes. http://www.hungarikum.hu//ertek/54d4284b3231b0b42749076766a977941b7ba7df
PAZARLÁS ELLENI ÖSSZEFOGÁS Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslései szerint világszerte az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada, körülbelül évi 1,3 milliárd tonna kerül kidobásra. Magyarországon becslések szerint évente 400 ezer tonna a lakossági élelmiszer-hulladék. A kidobott élelmiszer amellett, hogy kidobott pénz, komoly károkat okoz környezetünknek, egyúttal növeli a világ éhezőinek számát is.
2012-es adat szerint a pazarlás az EU 27 tagállamában: 89 millió tonna évente (ez fejenként 179 kg-ot jelent) Előrejelzés 2020-ra (ha nem történik intézkedés): 126 millió tonna (40%-os növekedés) Az élelmiszer-pazarlás felelősei: – háztartások: 42% (ennek 60%-a elkerülhető lenne) – gyártók: 39% – kiskereskedők: 5% – étkeztetési ágazat: 14% (Forrás: Európai Bizottság)
Az Európai Parlament 2012. január 19-i állásfoglalása: Hogyan kerüljük el az élelmiszer-pazarlást: hatékonyabb élelmiszerláncra irányuló stratégiák az EU-ban
Fazekas Sándor Miniszter Úr kezdeményezte az élelmiszer-veszteség és pazarlás uniós szintű vitáját 2013 júliusában az Agrárminiszterek Tanácsán.
Bioetanol/biodízel dilemma Előny, hogy bioetanol nyersanyagát ásványkincsekben szegény, mezőgazdasági területeken is elő lehet állítani, így a fosszilis energiahordozókban szegény országok importfüggősége csökkenthető. A bioetanol gyártás hátránya a gyártási folyamat fajlagosan magas energia igénye (lepárlás), a kinyert energia százalékos arányban. Élelmezési célra használható növényeket felhasználni üzemanyag-gyártás céljára akkor, amikor a
Föld jelentős népessége éhezik – egy etikai vonzatú dilemma.
A Föld népessége 1650 1900 1960 1980 2001 2014
545 millió 1,6 milliárd 3 milliárd 4,4 milliárd 6,1 milliárd 7 milliárd
várhatóan 2050-ben 9,2 milliárd körül
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET
