BÁBOLNAI ,,ALL IN SZENT IVÁN-ÉJ. Tanévzáró és ballagás (Képes tudósítás a 10. oldalon) XV. Bábolnai Kerékpárderby XVIII. ÉVFOLYAM 7

XVIII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM

BÁBOLNAI 2007. JÚLIUS

Tanévzáró és ballagás (Képes tudósítás a 10. oldalon)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HAVONTA MEGJELENÕ L APJA

,,ALL IN’’ SZENT IVÁN-ÉJ

Nemzetközi Veteránmotoros Verseny (Képes tudósítás a 2. oldalon) 2007. június 24-én a Bábolnai Szabadidõközpontban és környékén megrendezésre kerültek a GYÖK által szervezett Szent Ivánéji programok. (Folytatása az 2. oldalon

A tartalomból

XV. Bábolnai Kerékpárderby (Képes tudósítás a 21. oldalon)

,,All in’’ – Szent Iván-éj Javuló életkörülmények a pusztákon Önkormányzati híradó Közrendért és Közbiztonságért Közalapítvány közhasznúsági jelentése A bábolnai Ménesbirtok mûemlékvédelme A mûemlékvédelemrõl más szemszögbõl... Gyermeknap az óvodában Nyugdíjasok mûsora az óvodában Évzáró az oviban Óvodásaink Hidaskürtön jártak Tanév vége az általános iskolában Báli bevétel átadása az iskolában Szakmunkásvizsga a lovasiskolában Irodalom – Vajda János Festészettel ismerkedtünk Tanévzáró a zeneiskolában Erdei iskola Balatonszárszón Válasz a zeneiskola fúvósainak a cikk írójától Titok, de mégsem az! A bábolnai protestáns templom története Pécs – erdei iskola a mediterrán városban Jutalomnap ,,Sudoku’’ – a megoldási technikák V. Megyei labdarúgó-bajnokság Teke Kardirex Egészségügyi Központ Bábolna Kft. tájékoztatója II. kézilabda-elõkészítõ dzsembori XV. Bábolnai Kerékpárderby Befejezõdött a kézilabda-bajnokság

2 3 4 4 6 7 8 8 9 9 10 11 11 12 12 13 14 14 15 16 17 18 19 20 21 21 22 23 24

2. oldal

2007. július

Nemzetközi Veteránmotoros verseny Június 9-10-én immár harmadszor adott otthont városunk a Nemzetközi Veterán Motoros Versenynek. A rendezvényre egyre több versenyzõ jelentkezik, így a mostani futamokon már több mint százan álltak rajthoz, akik Németországból, Ausztriából, Szlovákiából és természetesen zömmel Magyarországról érkeztek. Ezúttal hét kategóriában edzettek, versenyeztek két napon keresztül Bábolna utcáin az öreg, és fõként különleges motorok tulajdonosai. A közel két kilométeres zárt pályán a laikus szemlélõdõk számára hajmeresztõ manõvereket produkáltak a versenyzõk korosabbnál korosabb vasparipáikkal. De nemcsak idõs motorokat láthattak a nézõk, hanem moderneket is. Tulajdonosaik azért hozták el „õket” Bábolnára, mert ma hazánkban a zárt pályán zajló versenyzés rendkívül költséges – túl azon, hogy maguk a jármûvek is irdatlanul sok pénzbe kerülnek. Viszont fontos, hogy megmérettessék magukat kategóriáikban, és a településün-

kön kialakított pálya, illetve a szervezõk által kínált lehetõség kapóra jött számukra. Nem csak hogy kapóra jött, de nyilatkozataik alapján Bábolnát ideális környezetnek tartják bemutatók, versenyek megrendezéséhez – annak ellenére, hogy az út minõsége nem tökéletes. Talán legérdekesebb volt látni, ahogy a gyermekek versenyeztek. A legfiatalabb motoros még óvodás korú volt, és társa is, aki alig múlt hét éves - és mellékesen megverte az egész mezõnyt - hallani sem akar másról, mint a motorozásról. Egyébként mindketten lányok, akiknek élete álma, hogy Talmácsi Gábor nyomdokaiba léphessenek. És itt voltak az „MZ”-sek, akik a valaha volt múlt rendszer legkiválóbb „NDK”s mûszaki csodáját ápolgatják, dédelgetik, mi több, versenyeznek vele. 250 ccm, sok-sok fanatizmus, és bátorság – de ne felejtsük el a dugattyúkat, fogaskerekeket, csapágyakat, az olajat és persze a jó kis keverék benzint.

A valódi veterán motorosok azok, akik olyan motorokkal rendelkeznek, melyek a második világháború elõtt készültek. Sajnos egyre kevesebben vannak, mert igazán költséges és idõigényes mûfaj az ilyen gépek iránti szerelem. De aki ebbe belekóstolt, azt egész élete során elkíséri ez a fertõzés, sõt, még családját is megtámadja. Legjobb példa erre Bódis János,

aki több BMV, sõt, egy ritka motortípus, a Norton tulajdonosa, versenyzõje is. Tizenkét éves fia is a fertõzés áldozata, hiszen már õ is versenyez gyermek kategóriában. A komáromi Kassák Klub és Bábolna Város közös rendezvénye településünk eseménynaptárának immár állandó pontjaként szerepel, és a szervezõk szándéka szerint szerepelni fog a jövõben is.

,,All in’’ - Szent Iván-éj! A Bábolnai Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat a hagyományokhoz híven idén is megrendezte a Szent Iván éji napot. Mint ahogyan a címben már utaltam rá, ebben az évben igyekeztünk mindent beleadni annak érdekében, hogy városunk fi-

ataljai nagy számban vegyenek részt az eseményeken. A GYÖK ezért új ötletekkel gazdagította a rendezvényt a már jól bevált hagyományos programokon túl. A póker napjainkban a fiatalok körében nagyon népszerû „sportággá” vált. Ezért ké-

zenfekvõ volt az ötlet: szervezzünk egy pókerbajnokságot Bábolnán. Ha már póker, akkor egybõl Korda György jutott az eszünkbe. Meghívtuk hát a verseny levezetésére a sikeres mûvészházaspárt, Balázs Klárit és Korda Györgyöt. Kérem ne vegyék szerénytelenségnek, de bejött az elképzelésünk. Igaznak bizonyult az ismert TV mûsor címe: „Csináltuk a fesztivált !” Hat asztalon, több mint 40 fiatal tette próbára tudását és szerencséjét. Az elsõ körbõl minden asztaltól három fiatal jutott be a 18 fõs középdöntõbe. A következõ fordulóban már a döntõbe jutás volt a tét. Na meg persze az a tudat, hogy a döntõben már asztalhoz ül Korda György is. Erre az élményre azonban csak asztalonként a két elsõ helyezettnek volt lehetõsége. A hat továbbjutóhoz kapcsolódott a három

BÁBOLNAI FÓRUM

asztal legszerencsésebb harmadikja, és maga a Póker Király. A döntõ izgalmai elõtt került sor Balázs Klári és Korda György koncertjére, amit telt ház fogadott a Szabadidõ Központ színháztermében. A nézõknek fergeteges élményben lehetett része a mûvészek jóvoltából. Idõs és fiatal egyaránt nagyon élvezte a mûsort. Tetszését sorozatos vastapssal ki is nyilvánította a nagyérdemû. A csattanó azonban csak ezután következett: mintegy 50-60 ,,szur-

2007. július

3. oldal

koló” figyelte a nyolcas döntõ résztvevõinek csatáját. Iskolások és nyugdíjasok lélegzetüket visszatartva szorítottak az általuk kiválasztott játékosnak. Igazi póker asztal, igazi Dealer, igazi zsetonok, és egy igazi sztárvendég. És hét fiatal titán, akik minden a gyõzelem reményében ültek asztalhoz. Változatos lapjárás után az alábbi végeredmény született az I. Bábolnai GYÖK Pókerbajnokságon: 1. Balogh Attila 2. Vörös Torma Martin 3. Banadics Attila 4. Bartos Miklós

5. Vámos Gábor 6. Körmendi Imre 7. Lengyel Bence Korda György a végjátékban egy elegáns „all in”-el szállt ki a játékból. Tette mindezt azért (természetesen szándékosan), hogy a finálét élõben közvetítse, akár a Sport 1-en a Texas Hold’Em versenyeit. A közönség nagyon élvezte a közvetítést. A verseny végén a népszerû házaspár 20 000,-Ft-ot ajánlott fel a gyõztesnek. Minden döntõbe jutott játékos kupát kapott, az elsõ 20 helyezett pedig Korda György által aláírt oklevél elismerésben részesült.

A póker után következett a tûzgyújtás és a DJ verseny. A színvonalas zenei összeállításnak köszönhetõen nagyon sok fiatal mulatta végig Szent Iván éjjelét. Szeretnénk megköszönni minden támogatónknak a segítséget, mellyel még színessebbé tudtuk varázsolni ezt a szép napot. Támogatóink voltak: Polgármesteri Hivatal Bábolna, Vaski Alida, Ötösfogat Étterem Kft., Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., Csicsatka Judit, Agribrands E.H. zRt., dr. Vámos Gábor, Mészáros János,

Csöbönyei-Pábli Bt., Slánicz Béla, BTV Kht., Bábolnai Polgárõrség, Bábolnai Önkéntes Tûzoltóság, Nagy Károly falugazda. Külön köszönjük Balázs Klárinak és Korda Györgynek, akik a pókerbajnokság levezetését teljesen ingyen vállalták el. Köszönjük szépen minden résztvevõnek ezt a remek hangulatú napot, ami a Bábolnai Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat egyik legsikeresebb programja volt. Lengyel Dániel mb. Gyök polgármester

Javuló életkörülmények a pusztákon Bábolna Város Önkormányzatának feladatai közé tartozik a pusztán élõk életkörülményeinek javítása is. Az alapvetõ szolgáltatások közül különös fontossággal bír az iható víz biztosítása. Jelenleg a pusztákon a biztonságos vízszolgáltatás nincs mindenhol megoldva, vagy a vízminõséggel, vagy a szolgáltatás folyamatosságával vannak problémák. A víz minõségére az utóbbi idõben többször érkezett panasz: a szolgáltatott ivóvíz rozsdás, kénes szagú volt. A Bábolnai Szolgáltató Kft. által vett vízmintát akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgálata. A vízvizsgálat eredménye igazolta a lakók panaszát: a víz vastartalma és szulfát-ion tartalma meghaladta a határértékben rögzített mennyiséget. A kajándpusztai kút által kitermelt víz mindezek ellenére felhasználható a háztartásban, akár szomjoltásra, fõzésre, vagy tisztálkodásra. A fentebb említett két vízminõségi jellemzõ nem jelent veszélyt az emberi egészségre és nem jelen-

ti azt, hogy a víz ihatatlan, de közvetve szag- illetve ízhatás problémát okozhat. (Példának hozhatnánk fel a Dunaalmás, Neszmély települések ivóvizét, vagy bükfürdõi gyógyfürdõ vizét, mely jellegzetes kénes szaga ellenére is iható.) Gyakori a kajándi kútnál, hogy a magas vastartalmú víz vastalanításának céljából beépített szûrõberendezés a túlterhelésbõl adódóan eltömõdik és ilyenkor a víz nyomása csökken. A pusztákon, a lakásokon kívül állattartó - elsõsorban baromfi - telepek is mûködnek, melyek gazdálkodó szervezetek tulajdonát képezik. A tulajdonosoknak - hasonlóan Városunk Önkormányzatához - érdeke a vízhálózat problémáinak megoldása. Az állattartó telepek esetében egy a vízhálózaton bekövetkezõ meghibásodás és az abból eredõ hosszabb vízhiány a baromfiállomány részleges pusztulását is okozhatja. Az Agrotrust Kft. beruházásában Bábolnán egy állateledel gyártó üzem épül. A ki-

BÁBOLNAI FÓRUM

bocsátásra kerülõ szennyvíz mennyisége után az Agrotrust Kft.-nek egyszeri közmûfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie. Az üzemeltetõ részére fizetendõ közmûfejlesztési hozzájárulás nagysága a napi kibocsátott szennyvíz mennyiségének a függvénye. A befizetett közmûfejlesztési hozzájárulást az üzemeltetõ kizárólag viziközmû fejlesztésre, felújításokra fordíthatja. Bábolna Város Polgármesteri Hivatala tárgyalásokat folytatott az Agrotrust Kft.vel, a fentebb említett pusztai lakások ivóvíz problémájának megoldása érdekében. A tárgyalásokba annak elõrehaladásával az Önkormányzat Képviselõtestületének kérésére a Bábolnai Szennyvízkezelõ és Szolgáltató Kft. is csatlakozott. Az egyeztetések eredményeképpen a közmûfejlesztési díj terhére az Agrotrust Kft. elvállalja, hogy a tulajdonába, illetve érdekeltségi körébe tartozó egyéb cégek tulajdonában lévõ bábolnai lakott pusztákon a lakosság részére biztosítja az egészséges ivóvíz szolgáltatást. A vállalásának teljesítése érdekében, az Agrotrust Kft. az alábbi beruházásokat és felújításokat végzi el: – Kisbábolnán új kút fúrása, és egy 25 m3-es víztároló létesítése, – Csemerházán a régi kutak helyett egy új fúrása, – Farkaskúton a régi kút felújítása és mûködésének megbízhatóvá tétele, – Kajándon új kút létesítése hidrofor tartállyal és az egyenletes vízszolgáltatást biztosító vezérlõ berendezéssel. A felsorolt beruházásokkal a vízszolgáltatásban mennyiségi és minõségi oldalon is javulás következik be, az életkörülmények pozitív irányú változása érezhetõvé válik. Remélhetõleg a fenti kútfúrásokkal, kútfelújításokkal, elindul egy olyan folyamat, mely folytatása a városhoz tartozó pusztákon élõ lakosok életkörülményei javulását vonja maga után.

4. oldal

2007. július

ÖNKORMÁNYZATI HÍRADÓ

Tájékoztató a képviselõ-testület 2007. június 28-i ülésérõl Az elsõ napirendi pont keretében beszámolók hangzottak el a két ülés között történt eseményekrõl, a lejárt határidejû határozatokról és a bizottságok által hozott döntésekrõl. Két lejárt határidejû határozatot tárgyalt a képviselõtestület. Az elsõ az AgroTrust Kft.-vel kötendõ szerzõdésrõl szól, a második pedig, egy ingatlanok megvételérõl szóló pályázat volt. A pályázatot olyan bábolnai közterületekre írták ki, amelyek korábban a Bábolna Rt. tulajdonában voltak, majd egy budapesti cég tulajdonába kerültek. Ilyen közterületek például a Csikótelepi utca egy része, a Kisfaludy Lakótelep alatti/melletti földterület, vagy a Tárkányi út. Ezeket a területeket szeretné most visszavásárolni a bábolnai önkormányzat. Szintén az elsõ napirend keretében számolt be Dr. Horváth Klára polgármesterasszony az önkormányzat és a polgármesteri hivatal gazdasági helyzetérõl. Az adóbevallások elemzése alapján a tervezetthez képest mintegy 40 millió forint adóhiány várható erre az évre. A bábolnai önkormányzat a prognosztizálható adóhiányt „önhiki” támogatással és telekértékesítéssel próbálja kompenzálni. A második napirendi pont keretében a szemétdíjakról szóló rendelet módosítására került sor, mivel a Gyõri Kommunális- és Szolgáltató Kft. július elsejével, emelte a szemétdíjakat. A 35-és 50 literes edényért ezen túl 174 forint plusz áfát kell fizetni. A 7090-110- és 120 literes edény esetén pedig, 276 forint plusz áfát kell fizetnünk. Az 1100 literes edény szemétdíja 3232 forint plusz áfára módosult. A harmadik napirendi pont keretében a Kardirex Egészségügyi Központ Bábolna Kft. tájékoztatója hangzott el. A Kardirex vezetõi részletesen beszámoltak az eddigi tevékenységükrõl és az egészségügyi átalakításokról. Hosszasan tárgyalta a képviselõtestület a bábolnai laborszolgáltatás megmentésének lehetõségét. Ha a kistérségi társulás felvállalja azt, hogy egy mozgó járat begyûjti Bana, Bábolna, Kisigmánd, Nagyigmánd és Csém labormintáit, majd a komáromi kórházba szállítja azokat elemzésre, akkor továbbra is lesz laborszolgáltatás városunkban. A negyedik napirendi pontban beszámolók hangzottak el a KomáromBábolna Többcélú Kistérségi Társulás munkájáról. Itt kiemelt szerep jutott a központi orvosi ügyelet és a logopédiai szolgáltatás tárgyalásának. A városvezetés reményei szerint szeptember elsejétõl megoldódnak a bábolnai logopédiai szolgáltatás gondjai. A kö-

vetkezõ tanév kezdetétõl az eddig betöltetlen logopédiai állások betöltésre kerülnek, a logopédiai szolgáltatás pedig, a korábbi már meglévõ 18 órára fog visszaállni. A képviselõtestület döntött arról, hogy a szeptemberi ülésen beszámolót kér a Bábolnán alapellátást végzõ orvosok, a szakorvosok, a gyermekorvos és a gyógyszertár munkájáról. Az ötödik napirendi pont keretében a Bábolnai Általános Iskola munkájáról szóló beszámoló hangzott el, ezen kívül pedig, módosították az intézmény alapító okiratát is. Ehhez tartozik, hogy Hrubi Ferenc most utoljára számolt be az iskola munkájáról iskolaigazgatói tisztségében, hiszen augusztustól már más tölti be ezt a tisztséget. Egyébként az önkormányzat által kiírt - iskolaigazgatói posztra vonatkozó - pályázatra egy jelentkezõ nyújtott be anyagot. A bábolnai képviselõtestület rendkívüli ülés során fog dönteni a pályázó alkalmasságáról. A hatodik napirendi pontban a Városi Óvoda és Bölcsõde munkájáról szóló beszámolók hangzottak el. A beszámolók alapján kiderült, hogy az óvodában ugyan csökken a gyereklétszám, a bölcsõde azonban maximális kihasználtsággal mûködik, sõt az igény nagyobb, mint amekkora létszámot jelenleg el tud látni az intézmény. Mivel a bölcsõde jelenleg nem tud annyi gyereket befogadni, mint amennyit a szülõk beíratnának, az önkormányzat felvetette annak a lehetõségét, hogy a jövõben még egy bölcsõdei csoportot indítana. Ebben a kérdésben az õsz folyamán születhet majd döntés. A hetedik napirendi pont során a bábolnai fejlesztõ pedagógusok beszámolója hangzott el. A nyolcadik napirendi pontban a Bábolnai Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény beszámolója hangzott el. Az intézmény az elmúlt tanév eseményeirõl, rendezvényeirõl és eredményeirõl számolt be. A mûvészeti iskolával kapcsolatos egyik legfontosabb esemény, hogy az intézménybõl kivált a néptánccsoport és szeptembertõl, az iskolától független egyesületként folytatja munkáját. A kilencedik napirendi pont keretében a Bábolnai Sport Egyesület beszámolója hangzott el. Ezek szerint a jövõben az egyesület, fõleg bábolnai játékosokra építve szeretné a bábolnai futballcsapatot az eddigieknél magasabb szintre juttatni. Ezen kívül fontos még, hogy a jövõben a szakosztályok mindegyikében tagdíjat fognak szedni.

Következtek az Egyebek napirendi pontok. Elsõként arról tárgyaltak, hogy mi legyen a körforgalom közepén. A képviselõk egy hõmérsékletmérõvel ellátott órát szeretnének építtetni. A testület a kérdésrõl azonban csak szeptemberben fog dönteni, mert szeretné megvizsgálni annak a lehetõségét, hogy az óra és a hõmérõ mellett hogyan lehetne egy körbeforgatható kamerát is felszerelni a körforgalomban. Ez utóbbi a közbiztonság javítása érdekében lehet fontos tényezõ. Az Egyebek napirendi pontok között az Agro-Trust Kft. megkeresése volt a második. Az említett cég a Bábolna melletti pusztákon vesz részt a megfelelõ ivóvízellátás biztosításában. Az Agro-Trust Kft. a pusztákon új kutakat fog építeni, vagy a már meglévõ kutakat hozta rendbe a megfelelõ ivóvízellátás érdekében. A cég egyébként ezzel a tevékenységével a rá kirótt közmûfejlesztési hozzájárulás egy részét fogja kiváltani. Az Egyebek napirendi pontok tárgyalása után szót kért az ülésen Rombauer Tamás, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetõ igazga-

tója, aki a Ménesbirtok gazdasági helyzetérõl és tevékenységérõl számolt be. Rombauer úr felszólalásának eredõje valószínûleg a Heti Világgazdaság 2007. június 23.-i számában megjelent Lóláb címû cikk volt. Az írás közvetlenül érinti a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t., így magát Rombauer Tamást és személyesen dr. Horváth Klára polgármester aszszonyt is. A képviselõtestület ezután zárt ülés keretében tárgyalt tovább. A zárt ülésén befektetõi megkeresésekrõl volt szó. A bábolnai termálfürdõ megépítésével kapcsolatban július 26-án rendkívüli testületi ülés formájában fogják tárgyalni a képviselõk a befektetõi elképzeléseket. Július 26-án elõre láthatóan minden befektetõ képviselõje személyesen próbálja majd meggyõzni a bábolnai önkormányzatot arról, hogy az övé a legjobb elképzelés a termálfürdõvel kapcsolatban. Az említett testületi ülés egyébként zárt lesz, tehát nem közvetíti a televízió. Az ott elhangzottakról a település lakossága csak késõbb fog értesülni. Nagy Attila István

Közrendért és Közbiztonságért Közalapítvány 2006. évi közhasznúsági jelentése Adószám: 18609350-11-111

A közhasznúsági jelentés könyvvizsgálat nélkül készült. Egyszerûsített éves beszámoló mérlege Ezer forintban Tárgyi eszközök: 0 Pénzeszközök 210 Eszközök összesen 210 Induló tõke 660 Tõkeváltozás -68 Értékelési tartalék -382 Források összesen 210 Egyszerûsített éves beszámoló eredmény-kimutatása Ezer forintban Alapítóktól kapott támogatás 460 Egyéb szervtõl kapott támogatás 205 Egyéb bevétel (pénzintézeti kamat) 2 APEH 1 % 52 Összes bevétel 719 Értékcsökkenési leírás 1 Egyéb ráfordítás 786 Összes ráfordítás 787 Tárgyévi közhasznú eredmény -68 A Közrendért és Közbiztonságért Közalapítvány 2006. évben a központi költségvetésbõl támogatást nem kapott. A Közalapítvány 2006. évben a cél szerinti tevékenysége keretében az alábbi támogatást nyújtotta: Bábolnai Polgárõr Egyesület 210.000,- Ft Banai Polgárõr Egyesület 190.000,- Ft Tárkányi Polgárõr Egyesület 135.000,- Ft Kisigmándi Önkormányzat 48.000,- Ft Csépi Önkormányzat 40.000,- Ft Az alapító önkormányzatoktól kapott támogatás mértéke:

BÁBOLNAI FÓRUM

Bábolna Város Önkormányzata 200.000,- Ft Bana Község Önkormányzata 50.000,- Ft Tárkány Község Önkormányzata 100.000,- Ft Kisigmánd Község Önkormányzata 60.000,- Ft Csép Község Önkormányzata 50.000,- Ft Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata 0,- Ft A Közalapítvány vezetõ tisztségviselõi részére juttatást nem nyújtott, feladataikat közérdekû felajánlásként, ingyenesen látják el. A Közrendért és Közbiztonságért Közalapítványt 1998. március 27-én kelt alapító határozat alapján hat település önkormányzata hozta létre. Célja a Bábolna székhelyû Rendõrõrs mûködtetésének elõsegítése, a közrend és közbiztonság védelme. Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2006. évi bevételei az alapítók befizetéseibõl, helyi vállalkozók támogatásából, és a pénzintézeti kamatbevételbõl, APEH 1 %-os átutalásból tevõdött össze, melynek összege 719.091,-Ft volt. A kiadások legnagyobb részét a területen mûködõ polgárõr egyesületek támogatására fordította, ügyvédi díj került kifizetésre, illetve írószert vásároltak, kifizették a számlavezetési díjat, szórólapot nyomtattak, valamint fényképezõgépet vásároltak. Az összes kiadás 785.712,- Ft volt. 2006. évi záró pénzkészlet összege 210.579,- Ft. Bábolna, 2007. május 7.

Sáhó András kuratóriumi elnök

2007. július

5. oldal

Kedves Bábolnai Fiatalok! DÁNIAI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ LESZ 2007. július 29-tõl augusztus 7-ig Ardenben, melyre 4 fõ 16-18 év közötti, angolul társalgási szinten beszélõ bábolnai fiatalt várnak. Elõnyben részesülnek azok, akik még nem vettek részt hasonló találkozón. Több jelentkezõ esetén angol nyelvû elbeszélgetést tartunk. Részletek és jelentkezés június 29-ig Bata Enikõnél a 70/378-00-59-es telefonon.

A Tiamo Moderntánc csoport nevében szeretnénk megköszönni kedves Polgármester Asszonynak, Szabó Ferenc úrnak és a kedves Szülõknek a sok segítséget, amellyel hozzájárultak ahhoz, hogy eljussunk az országos versenyre, ahol elsõ helyezést értünk el! Köszönjük Derzsi Mariannak, a csoport vezetõjének a felkészítést!

BRINGÓ-HINTÓ BÉRELHETÕ BÁBOLNÁN! Töltsön egy kellemes órát családjával vagy barátaival!

1 óra: 1500,- Ft A hirdetés felmutatója 500,- Ft kedveznényben részesül! Idõpontegyeztetés a következõ telefonszámon:

06-30/351-9237 3

Mozifilmek a BTV mûsorán Július 10., kedd – Egy maréknyi dollárért (western film) Július 17., kedd – Futball-legendák: Ronaldo és Ronaldinho Július 24., kedd – Futball-legendák: Beckham és Owen Július 31., kedd – Julius Ceasar (történelmi film) Augusztus 7., kedd – Telihold gimi (vígjáték) Augusztus 14., kedd – A harmadik ember (bûnügyi film) Augusztus 21., kedd – A vihar (amerikai thriller) Augusztus 26., kedd – Kék acél (amerikai thriller) Szeptember 4., kedd – Az ötödik támadás (háborús dráma) Szeptember 11., kedd – Sasok London felett (háborús film) ISMÉTLÉS SZERDÁNKÉNT 11 ÓRAI KEZDETTEL!

www.pearlnatural.hu telefon: 06-20/444-5667 A természet gyöngyei, a tisztán csillogó jéghideg vízcseppek, a hófödte hegyek közül indulnak, és egyenesen a poharába érkeznek. Alpesi forráavizünk minden kristálytiszta cseppje frissítõen hat a család valamennyi tagjára, akár a legkisebbekre is.

BÁBOLNAI FÓRUM

6. oldal

2007. július

A bábolnai ménesbirtok mûemlékvédelme Bábolna két évszázados kincse és öröksége az innen eredõ bábolnai arab ló, a ma ismertebb nevén Shagya-arab fajta. A bábolnai Ménesbirtok a világ elsõ arab vérre alapuló katonai célú lótenyésztõ helye, s mára fontos és egyedülálló a génmegõrzõ szerepe is. Egyetemes értékét és kiemelkedõ kulturális jelentõségét a könnyû huszárló, mint katonaló, és ennek nemesítõje, az arab ló szellemi öröksége adja. A Magyar Országgyûlés 32/2004. (IV.19.) számon határozatot hozott a védett õshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselõ tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról. A bábolnai tenyészet minden kétséget kizáróan olyan világhírû ismertséggel és elismertséggel rendelkezik, ami méltán indokolttá teszi, hogy Bábolnát az emberiség közös örökségeként, a magyar állattenyésztés ezen belül is a magyar lótenyésztés jelképeként tartsuk számon és világörökségi értékként õrizzük meg. 2004-ben – a Shagya-arab ló nemzeti kinccsé nyilvánításának évében – kezdõdött el a tenyésztés helyszínének, a bábolnai történeti ménesbirtok építészeti és természeti értékeinek feltárása, számbavétele és tudományos kutatása, amelyet a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Mûemléki Tanszékén végeztek el. A dokumentáció megállapította, hogy a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok, illetve az arab lótenyésztés szellemi örökségének értékéhez méltó történeti birtok- és gazdálkodásstruktúra megõrzésének és további fejlesztésének rangját és szakmai alapjait az országos szintû, egységes mûemléki védelem teremtheti meg, amely ma még nem biztosított. A Shagya-arab gén fennmaradásán túl ugyanis fennmaradt, és mûködik a lótenyésztés helyi sajátosságú, a Ménesközpont és a külsõ majorok (Csikóudvar, Ölbõ) között térben és „technológiában” megosztott tenyésztési módszer, melyhez úttörõként egy magánvállalkozás (Kisbábolna) is értékõrzõ, turisztikai programmal, együttmûködõ módon kapcsolódik. A többi major viszont pusztul, a rossz állagú épületeket – elsõsorban a hajdani lóistállók és más gazdasági épületek együttesét – az összedõlés fenyegeti. A történeti ménesbirtok XVIII. századi eredetû határai, valamint a határát kijelölõ árkok, határutak a mai napig fennmaradtak. Ezek és régi birtoktérképek segítségével a történeti határvonal – mai közigazgatási szétszabdaltsága (déli Tárkány, nyugati pereme Bana közigazgatási külterületének része) ellenére – hitelesen rekonstruálható. Töredékes, de felismerhetõ és értelmezhetõ – helyreállítható – a birtok jellegzetes sugaras-gyûrûs útrendszere, mely több helyen még ma is járható, s a még létezõ régi ma-

jorokat történeti útvonalon teszi megközelíthetõvé. A birtok hagyományos struktúrájától idegen, jelentõsebb közútvezetés vagy nagyléptékû ipari beépítés a területen máig nem történt. Napjainkig fennmaradt a birtok területének hagyományos mûvelésmódja – szántó, legelõ, erdõ, szõlõ – amely az alapvetõ hagyományos tájkaraktert ma is biztosítja, valamint a részben mesterséges, részben természetes vízhálózat és csatornarendszer. A XX. század második felében létesített új üzemegységek – baromfitenyésztõ és sertéshizlaló telepek – ma üresen pusztuló, könnyûszerkezetes épületeinek látványa megszüntethetõ, de több esetben ma is facsoportokkal takartan, nem zavaró nyitottsággal jelennek meg. A Ménesközpont nyugati és déli területének modern ipari beépítése, a volt ipari üzem viszont jelentõs és zavaró tájseb, amelynek rehabilitációja a jövõ egyik legfontosabb feladata. A 2004-ben elkészült értékfeltáró dokumentációra támaszkodva idén áprilisban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Bábolna élõ örökségének legmagasabb szintû védelme érdekében elindította a történeti ménesbirtok mûemléki védettségének eljárását, amely tulajdonképpen a központi fekvésû Ménesudvar 1979 óta fennálló egyedi mûemléki védelmének korszerû mûemléki kategóriákkal (egyedi és területi védelem) történõ térbeli kiterjesztését valósíthatja meg. Ebben a Ménesudvar és a központ még fennálló XIX. századi épületei, illetve ingatlanjai egyedi mûemléki védelmet kapnak, amelyet a településen belül közel fekvõ terület, mûemléki környezet határol. Ez a védelem biztosíthatja a településközpont további fejlõdésének, új beépítéseinek a Ménesudvar történeti környezetébe való megfelelõ színvonalú illesztését. A történeti ménesbirtok területe, mint történeti táj részesül védelemben, amely, mint ilyen Magyarországon az elsõ lehet. A hat legértékesebb, s ma már fennmaradásában veszélyeztetett XIX. századi major, pedig egyedi mûemléki védelmet kap. A mûemléki védelem nemcsak a kiemelkedõ jelentõségû örökségi érték fenntartását szolgálja a törvény erejével, hanem a védett ingatlan fejlesztésére, esetleges újrahasznosítására is erõs befolyással lehet, nemcsak az építésügyi hatósági eljárások során, hanem a mindennapi élet terén is. A magyarországi örökségvédelmi gyakorlat szerint az egyedi mûemléki védelem esetében az elsõfokú építésengedélyezési hatóság szerepét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tölti be. A területi védelemnél a Hivatal szakhatósági állásfoglalással nyújt szakmai segítséget az adott ingatlan fejlesztését illetõen, s az ingatlan jellemzõitõl függõen, annak megfelelõ használata, bemutatása gyakorta hasznot hozó, például turisz-

BÁBOLNAI FÓRUM

tikai tevékenység megalapozását is szolgálhatja. A mûemlék értékeinek feltárásában és megõrzésében, bemutatásában hazai és európai közösségi források is igénybe vehetõk, amelyek ma még elsõsorban pályázati támogatások, kisebb mértékben kedvezmények lehetnek. Ma már Magyarországon is egyre gyakrabban tapasztalható, hogy befektetési, ingatlan- vagy turizmusfejlesztési programok központja, fontos „húzóeleme” lesz egy mûemléki védelem alatt álló épület vagy nagyobb terület, s mint ilyen keresetté, frekventált turisztikai csomaggá, vonzó befektetéssé válik. A fentieket szemlélteti az 1996-ban világörökségi értékké nyilvánított mûemléki védelem alatt álló Pannonhalmi Bencés Fõapátság, vagy a 2000-ben világörökségi listára került, a Pécs városközpont alatt húzódó mûemlék ókeresztény temetõjének, a 2001 óta világörökség Tokaj-hegyalja borvidék kultúrtájának, vagy a 2002 óta világörökség budapesti Andrássy út és történelmi környezete, mint mûemléki jelentõségû terület rehabilitációjának példája, kulturális turizmusa is. A jó állapotú, vagy jó állapotba hozott mûemlékeknél az országos, vagy világszintû védelem ténye, tehát olyan presztizsérték-többletet jelent, amely az ingatlan vagyonértékét, ezzel a befektetõi kedvet is növelheti, megteremtve a helyszín európai léptékkel mérhetõ kulturális örökségturizmusának alapját. Bábolnán a korszerû mûemlékvédelem feladatai között nemcsak a Ménesközpontra koncentrálódó lovas- és kulturális örökségturizmus területi kiterjesztése és erõsítése szerepelhet, hanem az ebbõl keletkezõ presztizs-növekedéssel segíthet olyan befektetõi fejlesztéseket, amelyek a turisztikai kínálat színesítését célozó, ugyanakkor a településhez is kapcsolódó gyógyfürdõ-együttesnek a történeti tájba való megfelelõ és jó illesztését szolgálja. A volt ipari üzem rehabilitációjában, amely egy reális léptékû, szabályozott ipari park létesítésével is bõvülhet, az örökségvédelmi szempont érvényesülését csak a mûemléki védelem biztosíthatja, s ennek révén módosulva ugyan, de a bábolnai táj, s a benne megjelenõ település hagyományos karaktere és arculata fennmaradhat. Fekete J. Csaba mûemlékvédelmi egyetemi szakmérnök

Helyreigazítás A múlt havi számunkban ,,Ballagás a lovasiskolában’’ címû cikkünkben Rombauer Tamás beosztása tévesen szerepelt, ugyanis õ a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetõ igazgatója és nem ménesvezetõ. A tévedésért ezúton szíves elnézését kérjük. (Szerk.)

2007. július

7. oldal

A mûemlékvédelemrõl más szemszögbõl..... A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dokumentációs Igazgatósága megindította a „Bábolna, ménesbirtok” mûemléki védetté nyilvánítását elõkészítõ eljárását. A Hivatal elnöke a védetté nyilvánítási javaslat támogatása mellett döntött, és a mûemléki védetté nyilvánítást kimondó miniszteri rendelet kiadására tett javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek. Az eljárás során három mûemléki kategóriába – mûemlék (M), mûemléki környezet (MK) és történeti táj (MTT) - sorolnák a település szinte teljes külterületét, valamint a lakóterületek kivételével a belterületet is. Az eljárással érintettek olyan területek, amelyeken Önkormányzatunk jelentõs, a

település további életét, fejlõdését meghatározó beruházásokat tervez. A tervezett beruházások - termálfejlesztés, ipari területek fejlesztése - több millió, esetenként milliárdos nagyságrendûek, ezenkívül jelentõs számú új munkahely létrehozását jelentik. A mûemléki védelem alá vonás azonban valószínûleg megakadályozná ezeknek a terveknek a megvalósulását. Érintettek a Bábolna településhez tartozó külsõ puszták is, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mûemlékké szeretne nyilváníttatni. Az Önkormányzat az értesítés kézhezvétele után megkezdte érintett ingatlanok azonosítását, amelynek során megállapítottuk, hogy az ingatlanok jelentõs része ma-

gántulajdont képez. A jelenlegi tulajdonosok az ingatlanokat annak tudatában vásárolták meg, hogy ott a tervezett beruházásaik, tevékenységeik a jelenleg hatályos szabályozások figyelembe vételével megvalósíthatók. Amennyiben azonban a mûemléki védettség alá vonás megtörténik elképzelhetõ, hogy ezek a tervek már nem valósulhatnak meg. A tervezett védelem alá vonás magával vonja a település teljes területére vonatkozó Településszerkezeti és Szabályozási Terv, valamint Helyi Építési Szabályzat módosítását, amely óriási költséget jelentene az Önkormányzat számára. Önkormányzatunk természetesen egyetért azzal, hogy a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok történelmi épületegyüttesei mûemléki védelem alá kerüljenek, de a leghatározottabban tiltakozik az olyan eljárás ellen, amely az érintett ingatlantulajdonosok érdekeit semmibe véve, megkerülésükkel egy teljes település életét nehezíti meg, és hozza gazdaságilag hátrányos helyzetbe. Sérelmesnek tartjuk, hogy az eljárás elsõ, a miniszteri rendelet megalkotását elõkészítõ szakaszába sem az Önkormányzatot, sem pedig az eljárással érintett ingatlanok tulajdonosait nem vonták be. Mindezeket figyelembe véve Bábolna Város Önkormányzata kezdeményezte egy új, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõ, az érintettek teljes körû bevonásával történõ eljárás lefolytatását. Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, ingatlan tulajdonosokat, hogy az eljárással érintett ingatlanok listája megtekinthetõ Bábolna Város Önkormányzat építésügyi osztályán. Polgármesteri Hivatal Bábolna

Tisztelt Lakosság! A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint A Parlagfûmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság ,,Parlagfûmentes Ház 2007.’’ elnevezésû akciót hirdetett meg. Az akció részletei megtekinthetõk a www.babolna.hu, valamint a www.nepegeszseg.net honlapon. Kérjük a Tisztelt lakosságot, az akcióban való részvétellel segítsék településünk rendezett környezetének fenntartását. Szennay István

BÁBOLNAI FÓRUM

8. oldal

2007. július

Gyermeknap az óvodában A sok színes év végi óvodai programot június 2-án szombaton a gyermeknappal zártuk. Az égiek ezúttal kegyesek voltak hozzánk – tavaly ilyenkor a kisóvoda épületébe szorultunk – verõfényes napsütésben gyülekeztek 9 óra után óvodásaink szüleikkel, nagyszüleikkel együtt az óvoda udvarán. Mesét mondani-hallgatni az egyik legérdekesebb, szinte ünnepi óvodai élmény. Ezért választottuk, s nagy érdeklõdéssel vártuk Écsi Gyöngyi felvidéki mesemondó mûsorát, s ezúttal sem csalódtunk. Écsi Gyöngyi az Angyalbárányok c. mesét keltette életre oly módon, hogy a mese kristályszerkezetébe rakta fel a pompásan kiszínezett részleteket, szép magyar beszéddel komponálta meg a szöveget végig biztosan kezelve a történetet. A jól kiválasztott mesén érezhetõ volt az anyanyelv zenéje és észjárása, emellett szórakoztató és mulatságos volt, s az elejétõl a végéig a közös élmény bûvköre kötötte össze a nagy képzeletû, képszavú mesemondót és a gyerekeket, illetve a hallgatóságot. E csodás élmény után különbözõ érdekes tevékenységekben vehettek részt a gyerekek az óvó nénik segítségével, ahol kipróbálhatták kézügyességüket és kreativitásukat. Marica néninél és Ildi néninél napellenzõket, a bölcsõdés Klári

néninél és Marika néninél fakanálból kutyust és cicát, Erzsi néni és Márta néni asztalánál színes golyókból bohóc – és virágképet készíthettek, míg Ili néni a gyöngyfûzés rejtelmeibe vezette be a kicsiket. Baráth Kati néninél aktuálisan virágot vágtak és ragasztottak pillangóval díszítve, Andrea néni és Éva néni szép formájú kavicsokat gyûjtöttek, melybõl festéssel kavicsképet varázsoltak az ügyes kezû gyerekek. Mindezzel párhuzamosan Szijártó Kati néni és Judit ügyességi játékokat szervezett. Igazi meglepetés volt a farsangról már ismert bohóc megjelenése,melyet Sárkányné Gerencsér Henriettának köszönhetünk – és az a gyerekek által kedvelt két munkagép (traktor, kotrógép), amelyet az Agrofil 2000 Kft. biztosított.Nagy kedvvel kapaszkodtak föl rá még a kislányok is a fiúk mellett. A program ideje alatt a Szülõi Szervezet és a gondozó nénik folyamatosan gondoskodtak arról, hogy a gyerekek szomjúságukat és éhségüket csillapítsák. A jó hangulatról pedig Bognár Tamáska apukája gondoskodott. Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek aki bármilyen módon hozzájárult rendezvényünk sikeréhez és részt vett annak lebonyolításában. Nagy Lászlóné címzetes óvodavezetõ

Nyugdíjasok mûsora az óvodában Június 7-én a bábolnai Idõsek Klubjának tagjai a Városi Óvodába látogattak, hogy gyereknapi mûsort adjanak az óvodásoknak. A kicsik hallhattak itt mesét, például az álomszuszék kiskakasról, az egyszerû szarkáról, vagy a kiöregedett cirkuszi medvérõl. A mûsor végén az óvodások és a nyugdíja-

sok egy nagy körtáncot járva, énekelve búcsúztak el egymástól. Az idõsek egyébként ajándékot is hoztak. Kicsi, felfújható repülõgépeket, amiket a Magyar Vöröskereszt Bábolnai Szervezete ajánlott fel erre az alkalomra. Mint azt már sokan tudják, a bábolnai óvoda és az Idõsek

Klubja évek óta jó viszonyt ápol egymással. Mára már hagyomány, hogy az idõsek napján, vagy mondjuk karácsonykor, az óvodások köszöntik az Idõsek Klubjának tagjait. Ezeket az alkalmakat viszonozzák a nyugdíjasok a gyermeknapi mûsorukkal. Persze ezzel az óvodai mû-

BÁBOLNAI FÓRUM

sorral nem áll meg az élet az Idõsek Klubjában. Az intézmény vezetõje, Márkusné Major Ida elmondta, hogy július elején megtartják a hagyományos júliusi udvari party-t, majd augusztusban a nyugdíjasok Szolnokon, a Tiszaligeti Nyugdíjas Fesztiválon szeretnének fellépni. Ehhez azonban az Idõ-

2007. július sek Klubjának szponzort kell találnia, mert az utazás csak külön buszjárattal megoldható, aminek költségeit az intézmény nem tudja állni. A Klub nyugdí-

9. oldal jasai ezen kívül meghívást kaptak a Banán Fesztiválra, az idei Kukorica Fesztiválra pedig új mûsorral készülnek majd. Nagy Attila István

Évzáró az oviban Óvodánk minden csoportja az eddigi évekhez hasonlóan kis mûsorral készült az év végére. Az idén rendhagyó módon – hagyományteremtõ szándékkal - rendezték meg az eseményt, ugyanis az intézmény udvarán felállított színpadon mutatta be minden csoport a produkcióját. Így szeretnék biztosítani, hogy a gyermekek és a szülõk is láthassák, „mit tudnak a többiek”. A bemutatókat követõen az iskolába készülõ nagycsoportosokat búcsúztatta el Somogyiné Szabados Mariann óvodavezetõ és fiatalabb társaik. A program végén minden kedves vendéget megvendégeltek egy kis süteménnyel és innivalóval. Szerencsére az idõjárás is kedvezõ volt, így igen jó hangulatban térhetett haza mindenki. T. S.

Óvodásaink Hidaskürtön jártak Évek óta hagyomány, hogy gyermeknap táján, a bábolnai és a hidaskürti gyerekek együtt ünnepelik meg a gyermeknapot. Az egyik éven mi megyünk, a másik évben pedig vendéglátók vagyunk. Az idén mi kaptunk meghívást, melyet örömmel el is fogadtunk. A hosszú út miatt, no meg a létszám korláta miatt úgy döntöttünk, hogy az iskolába menõ gyermekeket visszük el. Június 1-Jén elérkezett a nagy nap, 19 óvodással és néhány felnõttel elindult a busz Hidaskürtre. A vendéglátóink nagy örömmel fogadtak bennünket. Ahogy beléptünk az ottani óvodába, a gyerekek rögtön feltalálták magukat, a játékokhoz szaladtak, s kipróbáltak mindent. Leginkább a bábozó sarok tetszett mindenkinek. Miközben a gyerekek önfeledten játszottak, addig nekünk felnõtteknek az iskola és óvoda igazgatónõje bemutatta az intézményt. Náluk az óvoda és iskola egymás mellett mûködik egy vezetéssel, de külön épületben. Ezután az ebédlõbe

kísértek bennünket, ahol finom szendvicsekkel, süteményekkel és teával kínáltak mindnyájunkat. 10 órára megérkeztek az ottani óvodások is kísérõvel, no meg egy szép emeletes busz, mellyel indultunk Pozsonyba, az állatkertbe. Az emeletes buszon való utazás nagy élmény volt mindenkinek, de az állatkerti látnivalók felülmúlták azt. Láttunk oroszlánokat, tigriseket, zebrákat, zsiráfokat, különféle majomfajtákat, orrszarvút, hüllõket és még sorolhatnánk tovább. A gyerekek hosszasan figyeltek minden állatot, azok viselkedését. Vendéglátóink nem feledkeztek meg az ebédrõl sem. Letelepedtünk egy árnyékos helyre, ahol megint szendviccsel és üdítõitallal kínáltak bennünket. Ebéd után minden kisgyermek kipróbálhatta az állatkert szebbnél-szebb mászókáit és rugós játékait. 3 órakor indultunk vissza a busszal Hidaskürtre, ahol még uzsonnáztunk, majd az ottani ovisok és a mi ovisain együtt játszottak az udvaron. Miután jól kimo-

zogták magukat a gyerekek, elköszöntünk a vendéglátóinktól. Megköszöntük az egész napot, a sok-sok élményt, mellyel nagy örömet szereztek a kicsiknek is, és nekünk felnõtteknek is. Nem búcsúztunk hosszasan, hiszen megbeszéltük, hogy jövõre ismét találkozunk, de akkor mi leszünk

BÁBOLNAI FÓRUM

a vendéglátók, s megpróbáljuk viszonozni azt a sok szeretetet, melyet kaptunk ezen a napon. Elég késõn érkeztünk haza, kellemesen elfáradtunk, de az egész nap élménye feledtette a fáradságunkat. Hadverõ Ferencné óvónõ

10. oldal

2007. július

Tanév vége az általános iskolában A hagyományokhoz híven idén is a végzõs tanulók vidám ballagásával kezdõdött a tanév búcsúztatása iskolánkban. Június 14-én a reggeli órákban a nyolcadikos osztályok elbúcsúztak tanáraiktól, majd humoros, a pedagógusokat és diákokat kifigurázó mûsoraikkal folytatódott a nap. A jó hangulat mellett, ahogy az ilyen alkalmakkor elõfordul, a könnyek is kicsordultak. Sokan a közös éneklések alkalmával elérzékenyültek, hiszen nyolc évet nem lehet csak úgy elfelejteni, s bezárni, mint egy ajtót. Ezt követõen a bolondballagók végigjárták az egész iskolát, minden tanterembe betértek. Majd városunk központjában tet-

tek egy rövid sétát. Este hat órakor a búcsúzó gyerekek a klub ablakai elõtt szerenáddal kedveskedtek a bent várakozó tantestületnek, majd közösen fogyasztották el a süteményeket és üdítõket. Másnap reggel sok szorgos kéz díszítette az intézmény folyosóit és tantermeit, hogy ezzel is felejthetetlenné tegyék búcsúzó társaiknak az itt töltött éveket. Délután öt órakor kezdõdött az évzáró és ballagási ünnepség. Miután minden osztály elfoglalta helyét a sportpályán, Németh Kristóf és Lengyel Dániel a hetedik osztályosok nevében köszöntek el ballagó diáktársaiktól. Ezt követõen Tóth Kozma Kitti és Szász Viktória bú-

csúztak el iskolájuktól a nyolcadikosok nevében. Az ünnepség hátralévõ részében Hrubi Ferenc igazgató úr értékelte az elmúlt tanévet, majd a Bábolnai Általános Iskola kiváló pedagógusa kitüntetést Slániczné Schimdt Irén vehette át dr. Horváth Klárától és az intézmény vezetõjétõl. Ezután polgármesterünk köszöntötte az egybegyûlteket. Említést tett az oktatás nehéz helyzetérõl, a sok-

szor nehéz döntésekrõl. Megköszönte Hrubi Ferenc eddigi munkáját, aki az idén esedékes igazgatóválasztásra nem adta be pályázatát. A folytatásban jutalomkönyveket adtak át a kitûnõ tanulmányi eredményt elért illetve tantestületi dicséretben részesített diákoknak. Az ünnepség végén a hozzátartozók köszöntötték a ballagó diákokat. A Szózat hangjait követõen minden tanuló átvette év végi bizonyítványát, s kezdetét vette a vakáció. T. S.

A tanévzárón, bizonyítványosztás után búcsúztunk osztályfõnökünktõl, Klincsok Lászlótól. Megható percek voltak ezek. Egy szomorú kis csapat köszönte meg Laci bácsi 3 évi törõdését, gondoskodását, munkáját. 7/a osztály

BÁBOLNAI FÓRUM

2007. július

11. oldal

Báli bevétel átadása az iskolában Farsang idején rendezik meg hosszú évek óta a Szülõk Nevelõk Bálját, melynek bevételét az általános iskola fejlesztésére fordítják. Így történt ez ebben az évben is. Június 14-én egy kis ünnepség keretében Mészárosné Domján Hajnalka a Szülõi Munkaközösség elnöke átadta az elõbb említett rendezvény bevételét Hrubi Ferencnek, az intézmény igazgatójának. Igaz, az átadás „csak” képletes volt, mivel az összegbõl egy új fénymásolót és hangtechnikai berendezést vásároltak, melyeket már üzembe is helyeztek. Bízzunk abban, hogy mindig lesznek olyan lelkes szülõk és nevelõk, akik továbbviszik ezt a hagyományt, mellyel hozzájárulnak iskolánk T. S. további fejlõdéséhez.

Szakmunkásvizsga a lovasiskolában A legtöbben örülnek, néhányan pedig elégedetlenkednek az iskolai tanévzárókon. A vakációt persze általában vizsgák, és cseppet sem vágyott izgalmak elõzik meg. Valaki a jobb jegyért dolgozik, valaki pedig, végzõs diákként, a tanultak öszszességérõl ad számot. Látogassunk most el a bábolnai Pettkó-Szandtner Tibor Lovaskollégium és Szakiskolába, ahol a végzõs diákok szakmunkásvizsgájáról az iskola igazgatója, Pelczéder Zoltán adott felvilágosítást. „A záróvizsga több napig tartott. Május 21-én központi írásbeli feladatokkal kezdtek a diákok. Ezt gyakorlati feladatok követték június 4-én és 5-én. A szakmunkásvizsgát végül június 6-án szóbeli megmérettetés zárta.”- mondta el Pelczéder Zoltán. A gyakorlatok a Bábolna Nemzteti Ménesbírtok Kft. területén zajlottak. A lovas pályákon a vizsgázóknak „A” osztá-

lyú, vagyis alapfokú díjlovaglást, illetve díjhajtást kellett bemutatniuk. Ezen kívül a végzõsöknek teljesíteniük kellett egy B1-es díjugrató pályát, ahol 80-100 centiméteres akadályokkal kellett megbirkózniuk. Szintén itt kellett futószárazni egy fiatal csikót is. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. területén a tanulók összesen négy helyszínen: a kancaistállóban, a ménistállóban, a fedeztetõ állomáson és a kocsimúzeumban adtak számot a tudásukról. Ezeken a helyeken a feladatok istállómunkára, lóegészségügyre, és szerszámhasználatra vonatkoztak. A szakmunkásvizsgát június 6-án egy 20-30 perces szóbeli megmérettetés zárta, ahol a végzõsöknek gazdálkodási- és uniós ismeretekbõl, lóismeretbõl, lóhasználatból, és versenyzési ismeretekbõl kellett felelniük.

BÁBOLNAI FÓRUM

„A lótenyésztõ szakmunkások tanulmányi átlaga 3,85, míg a belovaglóké valamivel 4 felett volt. Ez jó teljesítménynek mondható”- mondta Pelczéder Zoltán. Persze a diákok nagy részének ezzel véget is ért a tanév, ám a bábolnai lovasiskolában nyáron is zajlik az élet. Errõl is beszélt az intézmény igazgatója: „Június 25-tõl indul az elsõ lovas táborunk, ahová 30-40 gyereket várunk. Ezután készülünk az Arab show-ra, amelyet késõbb egy újabb lovas tábor követ. Egyébként nem megy haza a diákok mindegyike, hiszen nyolcan-tízen nyári gyakorlaton vesznek rész. Ezen kívül itt maradnak a kollégiumban az iskola versenyzõi is, hiszen körülbelül két hetente lesznek versenyek, amire fel kell készülniük.” Interjú: Hantos Péter Összeállította: Nagy Attila István

12. oldal

2007. július

IRODALOM – IRODALOM – IRODALOM – IRODALOM – IRODALOM

Vajda János (1827–1897) A középiskolai szóbeli érettségik tájékán én is visszagondoltam a saját magyar vizsgámra. A tételem címe ez volt: Vajda mint híd Petõfi és Ady költészete között. Miközben azon elmélkedtem, hogy mai tudásom és tapasztalatom alapján hogyan felelnék a feltett kérdésre, eszembe jutott, hogy milyen keveset beszélünk az éppen 180 évvel ezelõtt született Vajda Jánosról. A mostani irodalmi rovat e hiányosságot hivatott pótolni. Tehát Vajda mint híd Petõfi és Ady költészete között. Vajda János az összekötõ kapocs a Petõfi-nemzedék és a modern magyar költészet között. Õ maga ifjú fõvel ott áll Petõfi mellett, a forradalmat elõkészítõ pilvaxbeliek egyike, a szabadságharc honvédtisztje. Nem utánozza Petõfit, de mindenki másnál jobban érzi és következetesebben vállalja hagyományát. Az új magyar költõi nemzedék pedig, élükön Adyval, õbenne látja a közvetlen elõzményét, a modern magyar líra kezdetét. Hetvenesztendõnyi életében pedig alig vették tudomásul; úgy írta remekmûveit, hogy valójában nem volt jelen az epigonokért lelkesedõ irodalomban. Plebejusfiú volt, egy dunántúli erdész gyermeke. Pesten született ugyan, de gyermekkorát Vállon töltötte, iskoláit pedig jórészt Székesfehérvárott járta, majd maga is az erdõgazdálkodás szolgálatába lép, és mint erdészeti tisztviselõ kerül fel már ifjú költõként a fõvárosba, ahol azonnal a forradalmi ifjúság körében találja magát. Indulása nem is visszhangtalan, közvetlenül a forradalom elõtt õ is odatartozik a haladó költõk egyre népszerûbb gárdájához. De a szabadságharc bukása után a honvéd hadnagyot büntetõszolgálatra besorozzák osztrák közlegénynek, és több mint egy évet tölt sanyarú körülmények között Itáliában. Harcias elszántsággal érkezik haza. A forradalom bukása õt is elkeseríti, mint egész nemzedékét, de õ tisztábban lát a többiek nagy részénél, és ijedten veszi észre, hogy a nemzet még mindig nemesi illúziókban él, és úgy várja a kibontakozást, hogy nem akar mindenestül szakítani a forradalom elõtti múlttal. Vajda a plebejus indulatával áll a nemességgel szemben, és értve a világtörténelmet, feltétlen híve a polgárosodásnak. Ennek a felismerésnek ad hangot publicisztikája, amely az elnyomatás korának legjelentékenyebb politikai irodalmához tartozik. Vajda János költõi erényei mellett a legtisztábban látó, legszínvonalasabb publicistáink közé tartozik, ebben is elõdje Adynak. S akárcsak Petõfi, õ sem alkuszik. Sem politikában, sem szerelemben. Boldogtalan szerelme a léha

és üres, de gyönyörû szép Kratochwill Georgina iránt, akit Gina néven halhatatlanná tesz, egy életre elkeseríti. Politikai nézeteit vagy süketen fogadják, vagy éppen azt állítják, hogy Bécs szolgálatában áll. Elkeseredésében Bécsbe költözik, ott vállal hivatalt. De ott sem bírja sokáig, noha az a néhány bécsi év jelenti számára a viszonylag gondtalan megélhetést. Õ azonban magyar költõ, akinek otthon a helye. Hazajön, és senkinek sem kell. A hivatalos irodalom, élén Gyulai Pállal, még csak a nyomorgó íróknak kijáró segítséget sem hajlandó megadni neki. Drámával próbálkozik - és megbukik. Holott az Ildikó majdnem jó tragédia, de senki sem bocsátja meg neki, hogy Attilát barbár zsarnoknak ábrázolja. Ha felfigyeltek volna rá, ha biztatják, alighanem kitûnõ drámaíró vált volna belõle. Ehhez is volt tehetsége. De légüres térben élt. Európai távlatú, polgári szempontú publicisztikája idegen volt a nemesi hazafiasságnak. Költészete egyre távolabb került a petõfieskedõktõl, noha hívebben õrizte Petõfi hagyományát, mint azok. Egyaránt megvetette Petõfi híg epigonjait és Arany üres formabravúrokat keresõ utánzóit. Azok pedig a megvetésre tudomásul nem vétellel válaszoltak. A kiegyezés után mint újságíró él, szerkesztõségi robotmunkával tartja fenn magát. Közben szakadatlanul megjelennek a versei lapokban is, olykor kötetekben is, késõbb még a Kisfaludy Társaság is tagjául választja, csak éppen senki sem méltatja. Lírájával nem tudnak mit kezdeni. Ez a líra sokkal érzékibb, mint ahogy azt akár a Petõfi-, akár az Arany-epigonság eltûrné. Ez a líra sokkal pesszimistább, mint ahogy a hazafias lelkendezés eltûrné. Közben ír két nagyon érdekes elbeszélõ költeményt. A Találkozások, amelyben egy kissé érezhetõ a hirtelen divatossá vált Anyegin hatása is, a nagyvárossá alakuló Pest képét örökíti meg. A másik, az Alfréd regénye némiképpen byroni hatásokat is mutatva, egy rosszul sikerült szerelem kapcsán a világpusztulás látomását vetíti fel nagy lírai erõvel. Mind a kettõ fontos és sokértékû állomása a magyar verses regény történetének. A kortársak elolvasták... és semmi sikerük nem volt. Lírája közben egyre elmélyültebb és formailag is egyre csiszoltabb lesz. Ezt sem veszi észre senki. Még egyszer próbálkozik a szerelmi boldogságban vigaszt találni. Ötvenhárom éves korában megnõsül. Fiatal lányt vesz feleségül. A házasság nem sikerül. A nyûgös, morgolódó, örökké sértett férfi szerencsétlenné teszi a fiatalasszonyt, aki nem is érti

férje emberi-költõi nagyságát. De a komor férfi sem alkalmas arra, hogy boldoggá tegyen egy asszonyt. Másfél év után elválnak. Ettõl kezdve még mélyebb a magány és még kifinomodottabb a költészet. Jóval túl van már hatvanadik esztendején, amikor egy belvárosi utcán véletlenül összetalálkozik a dicsõsége teljében ragyogó Jókaival. Még 1848-ból, a Pilvax kávéházból ismerték egymást. Jókai örömmel üdvözli, szeretettel érdeklõdik, mi van vele. Kiderül, hogy évtizedek óta még csak nem is hallott felõle, azt hitte, már rég nem él. Amikor Vajda elpanaszolja neki sorsát, Jókai lelkesen áll mellé, hogy segítse. Ettõl kezdve találkoznak, Jókai meleg hangú cikket ír Vajdáról, egész tekintélyét latba veti, hogy a költõ újabb mûveit szép, díszes kiadásban jelentessék meg. De a közönyön és a hivatalos irodalom ellenszenvén ez sem segít. Messze elõtte jár nemzedékének, az õt méltányolók pedig még nem nõttek fel. Egész költészetének ez a tragédiája. 1897ben, hetvenéves korában úgy hal meg, hogy még a versolvasók java része sem tudja, hogy volt egy Vajda János nevû költõ, vagy ha nevét észre is vették, és egy-egy mûvét el is olvasták, mûvészi nagyságát senki sem vette tudomásul. Még Jókai is, az egyetlen, aki kiállt mellette, inkább a negyvennyolcas emlékek hív õrzõjét, az egykori bajtársat érezte benne, mint a kor legnagyobb élõ költõjét. Hiszen akkor már Arany is meghalt, és valójában senki nem volt, aki költõi nagyságában felérhetett volna vele. Érdekes, hogy még azok a fiatalok is, akik az új költészetet elõkészítették, és szembefordultak az epigonizmussal - mint Reviczky, Komjáthy, Kiss József vagy a rövid ideig oly divatos Ámbrányi Emil -, csak alig-alig látták meg Vajdában az újat, a mást,

az õ törekvéseik nagy elõdjét. Halála után még egy évtizedig kellett várni, hogy Ady és a Nyugat költõi felfedezzék benne az elõdöt és hagyományt. Vajda János egyenetlen költõ. Óriási életmûvében, különösen a korábbi verseiben, sok a nehézkes fogalmazás. Indulata és szertelensége gyakran elragadja úgyannyira, hogy a költemény formátlanná, terjengõssé válik. De ahogy az évek haladtak, egyre nagyobb lett a formafegyelme. Igazán nagy költõvé akkor lett, amikor már teljes volt a magány, és a keserûségek ellen csak a költészet adott vigaszt. Szemlélete pesszimista, mint a XIX. század második felének világköltészete. Ebben rokona a kortárs dekadenseknek. Hitetlen, és szenved a hitetlenségtõl. De férfias bátorsággal vallja be reménytelenségét, amely a mindenségig terjed. 1848-ban gyökeredzik, de túllép Petõfi nemzedékén, és igazi modern költõ. Õ a legmodernebb a magyar klasszikusok között. De mivel még odatartozik a Petõfi-nemzedékhez, õ a legklasszikusabb a modernek között. Éppen ezért nem tartozott sehová sem. Vele végzõdik a Petõfi-kortársak története. És vele kezdõdik az új magyar költészet. Veresné Szkocsek Mária

Festészettel ismerkedtünk Az utolsó tanítási napok egyikén Tóth Zoltánné, Marika nénitõl hallottam a négy napos festõkurzusról, amit Ácson szerveztek. Június 28-tól július 1-ig naponta 9-17 óráig tartott a tanfolyam, annak a 18 fõnek, akik jelentkeztünk rá. Mûhelymunka keretében Orbán Ilona kurzusvezetõ és meghívott mûvésztanárok segítségével megismerkedtünk a különbözõ festészeti technikákkal, megfigyeltük, hogy viselkednek a különféle festékek a papíron. Festettünk akvarrelt, tájképet, csendéletet, vázlatokat készítettünk és saját fantáziánkat is felhasználhattuk alkotásaink során. Használtunk vizes bázisú festéket, akrilfestéket, tustintába mártott hurkapálcikát. Nagyon érdekes volt a festõállványon történõ festés. Elméleti foglalkozáson helytörténettel ismerkedtünk, vetítést nézhettünk a festészeti technikák változásáról a mûvészettörténet tükrében, festõk életérõl, festési módszereikrõl. A kurzus július 1-jén az általunk készített képekbõl rendezett kiállítással zárult, ahova szüleinket, és hozzátartozóinkat is meghívhattuk. A kurzusvezetõ köszöntõ szavai után méltatta a mûvészetet, a festészet szépségét, majd rövid zenei mûsor után a vendégek megtekintették mûveinket. Lehetõség volt arra, hogy mindenki szavazhatott a neki legjobban tetszõ képre. A tanfolyam során készült alkotásainkat 1 kivételével haza hozhattuk. Az ott maradt képeket bekeretezik és az 1. festõkurzust örökíti meg kiállítás formájában. Én nagyon jól éreztem magam. Kuti Bence 7/a osztályos tanuló

BÁBOLNAI FÓRUM

2007. július

13. oldal

Tanévzáró a Zeneiskolában Ebben az évben zárta tizenkettedik tanévét a bábolnai zeneiskola – hivatalos nevén: Bábolnai Mûvészetoktatási Intézmény. A Szabadidõközpontban megrendezett ünnepség keretében minden gyermek átvehette bizonyítványát, s a legjobbak külön jutalmat is kaptak. Az intézmény 2006-2007-es tanévérõl Bánfi Csaba igazgató úr lapunk számára elmondta: szép, de nagyon nehéz év volt. Büszke arra, hogy mind gazdaságilag, mind szakmailag, mind pedig törvényesség tekintetében egyenesben vannak. Ez nagy eredmény akkor, amikor az állami normatívák csökkennek, a szülõk és az önkormányzatok anyagi helyzete sem rózsás. Igazgató úr kiemelte, hogy ez a tanév mintegy csúcspontja volt eddigi tevékenységüknek. A negyvenegy tagú nagyzenekar koncert fúvós kategóriában arany fokozatot kapott, ami azt jelenti, hogy bekerültek a hazai „elit” közé, nevét országosan jegyzik. Mellettük létre jött a huszonöt tagú kiszenekar, mely önállóan mûködik, de idõvel a nagyok utánpótlását képezi majd. A Tiamo moderntánc csoport növendékei három versenyen is megmérettették magukat. Szerepléseik ilyen jól még sosem sikerültek, melyekre a koronát a Gödöllõn megrendezett országos bajnokság tette fel. Itt két kategóriában is elsõ helyezést, és kiváló minõsítést szereztek. Az Anonim drámacsoport nincs könnyû helyzetben egyrészt létszámát tekintve, másrészt pedig azért, mert mindig meg kell újulnia. Ugyanakkor nemzeti ünnepeink, önkormányzati rendezvényeink állan-

dó és sikeres szereplõi, májusi záróvizsgájuk pedig összeforrt társulat képét nyújtotta. A Cseperedõk néptáncosai tizenegy évvel ezelõtt tizenegy fõvel kezdték, ma már közel hatvan tagú kitûnõ együttessé nõtte ki magát a csoport. Sikeresen léptek fel Európa több országában, idén például Németországban vendégszerepeltek több napon keresztül. Bánfi úr sajnálattal említette, hogy a néptánccsoport kiválik a zeneiskola kötelékébõl, és önálló egyesületként fog tovább mûködni. Az okokat maga sem érti, de nagyon sajnálja a szakítást, mely komoly következményekkel fog járni a zeneiskola további mûködését illetõen. Bánfi Csaba beszélgetésünk során hangsúlyozta, hogy a zeneiskola életében rendkívül fontos szerepet tölt be a gyerekek egyéni hangszeres képzése. Tanulhatnak fafúvós hangszereken – klarinét, furulya, fuvola, szaxofon -, rézfúvós hangszereken – trombita, tenorkürt, baritonkürt, tuba -, ütõhangszereken, hegedûn, zongorán, valamint folyik szolfézsoktatás is az intézményben. Jövõrõl szólva az iskola vezetõje sok nyitott kérdést említett. Mindenesetre az eddig megalapozott dolgokat szeretnék folytatni, és abból a minõségbõl, melyet felépítettek, semmiképpen nem engednek. Annál is inkább, mivel ez évben elkezdõdött az alapfokú zenei és mûvészeti intézmények minõsítése, melytõl az iskola léte függ. Természetesen azt szeretnék, és azért dolgoznak, hogy a szakemberek munkájuk végeztével a legjobb minõsítést adják majd a Bábolnai Mûvészetoktatási Intézménynek.

ANGOL NYELV OKTATÁSÁT VÁLLALOM BÁBOLNÁN gyerekek és felnõttek részére, kezdõtõl haladó szintig. Érdeklõdni lehet:

Zoltán Csenge 06-20/377-4122

Tájékoztatjuk a Tisztelt lakosságot, hogy az ÚJ TEMETÕGONDNOK 2007. június 26-tól BÁLINT JÓZSEF. A temetõgondnok elérhetõ a 369 541, illetve a 06 30 634 4303 telefonszámon, vagy Bábolna Rózsaerdei u. 22 1/3. címen.

BÁBOLNAI FÓRUM

14. oldal

2007. július

Erdei iskola Balatonszárszón A Bábolnai Általános Iskola 5/b és 5/c osztálya egy éven át takarékoskodott, hogy június elsõ hetében elindulhassunk a balatonszárszói erdei iskolába. Miért is jó lehetõség ez a diákoknak? Mint az elnevezés is mutatja, természetesen az öt nap alatt sok mindent megtanulnak az oda látogatók. A tanulási forma és módszer azonban teljesen más, mint az iskolában. A közvetlen megtapasztaláson és élményszerzésen át jutnak a tanulók fontos ismeretekhez. Rendhagyó órák keretében tesznek szert a tudásra. Nevelési szempontból is óriási szerepe van e formának. Diákjainkat sokkal mélyebben megismerhetjük az együtt töltött idõ alatt, és terelgethetjük õket a helyes irányba. Gazdag program várt ránk hétfõtõl péntekig. A vonato-

zás fáradalmait még ki sem pihentük, de már elindultuk Szárszó feltérképezésére, a Balaton-part felderítésére. Ellátogattunk Lellére a konyakmeggy-gyártó üzembe, ahol megtanultuk mibõl és hogyan készül e sokak által kedvelt édesség. Rendhagyó irodalom órán vettünk részt a József Attila Múzeumban Balatonszárszón, ahol felidéztük a költõ életét, illetve életének utolsó napjait. Egész napos hajókirándulást tettünk Tihanyba. A történelmi panoptikumban felidéztük a régi korok nagy királyait, az Apátságban gyönyörködtünk a freskókban, tisztelegtünk I. András sírja elõtt, sétáltunk a Kálvárián, majd felidéztük a még nem is régi gyermekkorunkat a babamúzeumban. Zamárdiban az akváriumban a tengerek, óceánok élõvilágával ismerkedtünk, ten-

geri uborkát simogathattunk. A kilátóból elénk tárult a csodálatos balatoni panoráma. Természetesen maradt idõ játékra, fürdésre is. Az utolsó este számot adtak a diákok a tanultakról játékos formában. A szellemi erõpróba után egy kis fizikai próbatétel következett. A közeli kiserdõben bátorságpróbán vettek részt a lányok és fiúk.

Sok élménnyel, tapasztalattal és tudással gazdagodva tértünk vissza Bábolnára. Ezúton mondunk köszönetet a Bábolnáért Közalapítványnak, az Iskolánkért Alapítványnak a támogatásért, a BTV munkatársainak – Hantos Péternek és Török Sándornak -, akik színes mûsor keretében meg is örökítették az erdei iskola egy napját. Köszönjük! Veresné Szkocsek Mária osztályfõnök

Válasz a zeneiskola fúvósainak a cikk írójától Kedves Zenekari Tagok!

Elõször is szeretnék bemutatkozni. Török Sándor vagyok, aki a májusi számban azt a bizonyos (állítólag felháborító) cikket írta. (Azért használom írásaim végén a monogrammomat, mert úgy gondolom, ha valaki megnézni az újság hátoldalát, láthatja teljes nevemet a munkatársak között.) Úgy érzem, félreértettetek valamit, ugyanis én nem azt írtam, hogy nem hívtátok meg a régi tagokat és vezetõtöket, hanem „hogy az alapító tagok és Bogdán Gábor, egykori vezetõ neve el

sem hangzott a színpadon, …”. Ahogy ezt személyesen is elmondtam, sokak számára és számomra is egyértelmû, hogy egy jubileum alkalmával a múlttal is foglalkozni kell! Ha az idõ nem engedi, legalább felsorolás szintjén. Ez a koncert pedig így lett meghirdetve: „Ünnepi minõsítõ koncert – 10 éves születésnapi rendezvény”. Azt hiszem, elég régóta ismerjük egymást, s mondhatom, hogy szinte napi kapcsolatban állok többetekkel. Van valamennyi betekintésem a zenekar életébe.

BÁBOLNAI FÓRUM

Örülök, hogy végre a zenekar részérõl is tollat ragadtatok, hiszen ki más tudná a leghitelesebben leírni azt, ami veletek történik. Bízom abban, hogy eddigi jó kapcsolatunkat nem rontja meg ez a (szerintem) félreértés. Állok rendelkezésetekre, ha esetleg még tisztázni szeretnétek bizonyos dolgokat. Szerintem megérne még egy beszélgetést. Addig is sok sikert, s ha idõm engedi, ezután is ott leszek a koncertjeiteken. T. S.

2007. július

15. oldal

TITOK, de mégsem az! Tavalyi évben is ezt a címet adtam annak az írásomnak, melyben örömmel számoltam be a Herman Ottó nevéhez fûzõdõ TITOK országos versenyrõl. A három fordulóból álló írásos verseny végén azokat a tanulókat hívják meg az országos döntõbe, akik a harminc pontból álló feladatból legalább huszonhat pontot szereznek. Így jutottak be az országos versenybe tanulóink is. Az ország különbözõ iskolájából 155 ötödik osztályos, és 136 hetedik osztályos tanulót hívtak be. Ebben a népes mezõnyben kiemelkedõ eredményt értek el tanulóink. Kovács Zsófia 5. osztályos tanuló, és Lengyel Dániel 7. osztályos tanuló 4. helyezést értek el.

Parizek Dániel a középmezõnyben végzett. Ebben az évben második olyan versenyen vettünk részt, amely Herman Ottó nevét viseli, ezért röviden szeretném bemutatni az életútját. Herman Ottó (1835. jún. 26. Breznóbánya – 1914. dec. 27. Bp.): természettudós, etnográfus, polihisztor, politikus. Szülei 1847-ben települtek át a Felvidékrõl a Miskolc melletti Alsóhámorba. Felesége Borosnyay Kamilla (1856–1916) írónõ. A középiskolát Miskolcon, az evangélikus fõgimnáziumban végezte, tanulmányai befejezése után géplakatos képesítést szerzett. Bécsben munkája mellett autodidakta módon rendszeres természettudományi tanulmányokat folytatott, bejárt a bécsi Természettudományi Múzeumba; a bécsi politechnikumot apja halála miatt nem fejezte be. Hatévi dalmáciai katonai szolgálata után Kõszegen fényké-

pészként dolgozott (1863-tól); megismerkedett Chernel Kálmánnal, akinek ajánlásával 31 éves korában a Brassai Sámuel igazgatta kolozsvári Erdélyi Múzeum Egylet preparátora lett. Itt lépett tudományos pályára, s ekkor jelentek meg elsõ írásai. Ekkor fõként a madarakkal és pókokkal foglalkozott. 1875-ben került Budapestre, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi tárának õrsegéde lett (1875–1879). Elindította (1877) és szerkesztette a tár folyóiratát, a Természetrajzi Füzeteket. A Természettudományi Társulat megbízta Magyarország pókfaunájának felkutatásával; a munka eredménye a háromkötetes Magyarország pókfaunája c.

könyv, amelyben 314 pókfajtát írt le (ebbõl a tudományra nézve 36 új faj volt.). Közben politikai mozgalmakban vett részt, állást foglalt a Párizsi Kommün mellett (1871). A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt tagjaként kapcsolatban állt Kossuth Lajossal, akit Turinban többször is felkeresett (1887, 1892); Kossuth javaslatára Szeged országgyûlési képviselõjévé választották (1879). Felhívta a figyelmet a filoxéra veszélyére (A phylloxera ügye Bp., 1877; A filoxera Bp., 1879), ismertette a külföldi védekezési módokat, s mivel felismerte, hogy a homokon nem pusztít a filoxéra, propagálta a homoki szõlõtermesztést. Nagy része volt az Állatvédõ Egyesület megalapításában (1883). A tudományos madártan, az ornitológia megalapítója Magyarországon. A Természettudományi Társulat megbízásából egy madárélettel kapcsolatos könyv-

höz adatgyûjtés céljából Skandináviába utazott (1888). Megszervezte az ornitológusok II. nemzetközi kongresszusát Budapesten, amelynek nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt létrehozta a Magyar Ornitológiai Központot (1893; Madártani Intézet néven ma is mûködik), amelynek haláláig igazgatója volt. Az általa megindított Aquila (1894-tõl) c. folyóirat a hazai madártani kutatások központi orgánuma volt. Darányi Ignác földmûvelésügyi miniszter megbízásából megírta hatalmas sikerû könyvét (A madarak káráról és hasznáról, 1901). A millenniumi kiállítás halászati és pásztorkodási részlegének rendezõje (1896). Gyûjtötte a magyar „õsfoglalkozások” (halászat, pásztorkodás) népi szokásait és tárgyi emlékeit. Az 1885. évi Országos Kiállításon nagy sikert aratott halászati gyûjteménye. Továbbfejlesztett, s az Ezredévi Kiállításon (1896) bemutatott anyaga a Magyar Mezõgazdasági Múzeumba, majd a Néprajzi Múzeumba került. A Természettudományi Társulat megbízásából megírta A magyar halászat könyve c. kétkötetes monográfiáját. A pásztorélet tárgykörében 1891-tõl végzett kutatásait kisebb-nagyobb tanulmányokban tette közzé, a hatalmas gyûjtött tárgyi anyagot kiállításokon mu-

tatta be, de összefoglaló könyve megírására már nem maradt ideje. A 20. sz. elején a Magyar Mezõgazdasági Múzeum számára az õsfoglalkozások körébõl akart gyûjteményt létrehozni, anyagából 1907-ben nyílt meg a kiállítás (a háborúk alatt a tárgyak nagy része elkallódott). Elkészítette a magyar állattartás történeti öszszefoglalóját és szakszótárát. A miskolci ún. Bársony-házi leletekben (1891) az õsember eszközeit fedezte fel; ezzel a magyarországi õsrégészeti kutatások elindítója, a Bükk hegység õsrégészeti feltárásainak kezdeményezõje. Élete végén gyakran idõzött gyermekkora színhelyén, Alsóhámorban, Pele-lak nevû üdülõjében, amely ma emlékháza. Támogatta Miskolc és Borsod Vármegye Múzeumának megalapítását, amely 1953-tól a nevét viseli. A Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja, majd elnöke (1892-tõl). A francia Becsületrend kitüntetettje (1900). Sírja Miskolcon a Hámori temetõben található (1965-tõl). Minden tanulónknak, akik az év folyamán képviselték iskolánkat a különbözõ versenyeken szívbõl gratulálok, megköszönöm az odaadó felkészülést, és a nyárra megérdemelt pihenést kívánok. Bierbauer Imréné felkészítõ tanár

Természetismeret, Biológia tantárgyak versenyeredményei 2006/2007. 1. A Duna Múzeum és a Környezetvédelmi Minisztérium által a „Víz Világnap jára” meghirdetett levelezõ internetes országos verseny I. helyezett csapattag jai: (5. o.) – 1. Kun Attila; 2. Kéri Áron; 3. Parizek Dániel. 2. ,,Madarak és Fák” napjára meghirdetett területi versenyen II. helyezés (7. o.) Csapattagok: Agócs Noémi, Horváth Levente, Greiner Márton. IX. lett az 5. o. csapata: 1. Németh Levente; 2. Kiss Áron; 3. Sallai András 3. Kaán Károly megyei versenyen az 5. osztályból: Kovács Zsófia 5., Suhajda Anna 7., Rostonics Bence 9. helyezett lett. 4. Kaán Károly megyei versenyen a 6. osztályból Kiss Fruzsina 8. ; Mészáros Nóra 9. és Kovács Dorottya 10. helyezett lett. 5. Hermann Ottó megyei versenyen elért eredmények a 7. osztályból Lengyel Dániel II. helyezés; Bodányi Anett V. helyezés 6. TITOK Herman Ottó levelezõ verseny országos döntõjébe bejutott 1. Kovács Zsófia 5. o. VI.helyezett (155 bejutott tanuló közül) 2. Parizek Dániel 5. o. 3. Lengyel Dániel 7. o. I. helyezett (136 induló tanuló közül) 7. A nyíregyházi E-m misszió Környezetvédelmi Egyesület levelezõ 3 fordulós versenyén az országos listán szereplõ 245 induló csapatból a 26. helyen végeztek: (7. osztályosok) 1. Legyel Gyenge, 2. Körmendi Kitti, 3. Popovics Linda. Felkészítõ tanár: Bierbauer Imréné

BÁBOLNAI FÓRUM

16. oldal

2007. július

A bábolnai protestáns templom története Vitéz Felsõdriethomai Pettkó Szandtner Tibort 1920. szeptember hó 1–jén helyezték a bábolnai m. kir. állami ménes állományába, a menekült nyitrai, felosztás elõtt álló ménteleprõl. Megdöbbenve látta, hogy itt a honvédség protestáns tagjai, valamint az állami ménesbirtok polgárai, alkalmazottai, iparosai, cselédei, semminemû lelki gondozásba nem részesülnek . Néhai Kemény Géza akkori evangélikus jószág-fõigazgatóval, hogy ezen a szomorú állapoton segítsenek, olyképpen határoztak, hogy meg fogják alapítani a bõnyi ág. hitv. evangélikus egyházhoz tartozó bábolnai református fiókegyházat. Ezt a tervet még ebben az évben (1920) meg is valósították. Az anyaegyházak lelkészei jó szívvel, önzetlenül és készséggel vállalták, az itteni fiókegyháznak lelki gondozását és úgy állapodtak meg, hogy a hó elsõ vasárnapján református a hó utolsó vasárnapján evangélikus Istentiszteletet fognak tartani. A lelkészek elhozatala végett a ménes és a ménesbirtok közösen állít kocsikat, az Istentisztelet helyéül a ménesintézeti iskola egyik tantermét jelölték ki . Hanem az iskolaterem csak üggyel–bajjal felelt meg kis padjaival az Istentisztelet megtartására. Szandtner Tibor elhatározta, hogy egy közös protestáns templom építését fogja a ménesbirtok anyagi segítségével megkezdeni. Sajnos a ménesbirtok fõigazgatósága teljesen elzárkózott a segítség adásától úgy, hogy a két kis fiókegyház teljesen magára maradt. Miután ezek a fiókegyházak katonákból, tisztviselõkbõl és cselédségbõl, vagyis mind csak állami alkalmazottakból álltak, közadakozásra hívta fel õket. Csodálattal kellett látnia, mint a templomépítõ bizottság elnöke és pénztárosa, hogy a legszegényebb béresasszonyok is milyen lelkesedéssel, szeretettel, protestáns öntudattal telve hozták el összekuporgatott filléreiket e szent célra. Így aztán hogy az akkori inflációs világban a pénzük el ne értéktelenedjen, a befolyt pénzen 12 vagon követ, 1 vagon meszet vásárolt. A meszet, hogy el ne romoljon, a ménesbirtoknak adta át nyugtára kölcsön, hogy majdan az építkezés megkezdésekor friss mész álljon rendelkezésükre. A belügyminiszterhez benyújtott kérvényük, amelyben országos gyûjtés engedélyezését kérték, kedvezõen intézõdött el. De sajnos a gyûjtés nem hozta meg a remélt eredményt, de hálával vették a legkisebb adományt is. Kaptak kérésükre a Beadvány alapból, az evangélikus gyámintézettõl, a szombathelyi protestáns nõegylettõl, Kapi, Raffay, Kis püspök uraktól kisebb nagyobb összegeket, a tatai kõszénbánya

Rt. vezérigazgatójától kettõ vagon követ, a dunaalmási kõbánya Rt.-tõl kettõ vagon követ ajándékul. Szandtner Tibor a templom építését meg akarta kezdeni, de a ménesbirtok fõigazgatósága nem engedélyezte az építkezést arra hivatkozva, hogy a templom megépítése után, majd bizonyára protestáns lelkészeket fognak kérni. Már pedig a birtokot amúgy is erõsen terheli a róm. kath. plébánia fenntartása és és újabb terhet nem hajlandó vállalni . Ezt az utasítást Szandtner Tibor megfellebbezte, amelyre az építkezés engedélyezését kilátásba helyezték, ha mindkét fiókegyház kötelezvényt állít ki, hogy soha az uradalomtól protestáns lelkészt nem fog kérni, hanem azt a fiókegyháznak kell magának saját anyagi erejébõl elvégeznie és sem erre, sem az építéshez uradalmi fogatot, vagy más segítséget nem engedélyeznek. Így aztán mást nem tehettek, mint a kötelezvényt aláírva a ménesbirtok fõigazgatóságához felterjesztették. Ezen munka közepette jött meg 1926-ban a parancs, ami Vitéz Pettkó Szandtner Tibort a pusztaszentkirályi új méncsikótelep berendezésére és felállítására vezényli. A megkezdett munkát hû munkatársának Antal László jószágfelügyelõnek, a ref. fiókegyház gondnokának adta át. Aki a templomépítõ bizottság pénzét olyan gonddal, körültekintéssel forgatta, hol gabonában, hol takarékpénztárakban, hogy az a nehéz gazdasági viszonyok dacára nem kisebbedett, hanem inkább gyarapodott. 1932-ben hat évi távollét után a vezénylése megszûnt és a Kormányzó Úr Õfõméltósága újra a Bábolnai ménes parancsnokságával bízta meg. Vitéz Pettkó Szandtner Tibor, amint a Kormányzó Úr Õföméltóságától a Bábolnára szóló kinevezést megkapta, megfogadta, hogy a hat évvel ezelõtt elhagyott munkát elsõ kötelességének tartva, minden körülmények közepette a megnehezedett viszonyok dacára is meg fogja kezdeni. Visszaérkezése után az építési engedélyt kikérte, sõt uradalmi igák segítségül adását is sikerült kieszközölnie. Bár tudta, hogy a meglévõ összeg közel sem elegendõ a templom építésére, mégis 1932-ben a templom építését megkezdte és isten különös kegyelmébõl sikerült is azt felépíteni . 1933. június 16-án Szandtner Tibort kinevezték a bábolnai protestáns katonai egyházközség gondnokává. Saját jövedelmébõl egy orgonaharmóniumot is ajándékozott a templomnak sõt a templom harangjának megöntetését is magára vállalta. Késõbb, keresztfia, Nemes

Arentschildt Károly Tibor megkeresztelésének és egyúttal a templom elsõ keresztelésének emlékére 1934. szeptember 30-án egy keresztelõ medencét adományozott a templomnak. Harmadik Viktor Emánuel olasz Király és Császár 1937. május hó 20diki Budapesti látogatása alkalmával a bábolnai állami ménes fogatai szerencsés szereplésének emlékére az Úrvacsora szertartásához használatos ezüst kelyhet adományozott a templomnak. A kenyértartó tálcát Borbáth János magy. kir. méneskari tiszthelyettes és neje Melegh Julianna adományozta 1934. május 21-én. Mindezek ma is használatosak és díszei a templomunknak. Az oltár fölött levõ színes ólomüveg ablakot Palka József Budapesti üvegfestõ mester készítette Müllerné Õnagysága megrendelésére, amelyet 1933. április 11-ére vasúton le is szállított. Legnagyobb fájdalmunkra az 50-es évek áldatlan állapotainak következtében a színes üvegablak, amely templomunk fõ dísze volt, majdnem teljesen elpusztult. A megmaradt része ma már csak kívülrõl látható. Mivel a templom két felekezet, a református és evangélikusok részére készült, az Istentiszteletek rendjében is példamutatóan megegyeztek. Miszerint az elsõ és harmadik vasárnap az evangélikusoké, a második és negyedik vasárnap a reformátusoké. A megállapodásban rögzítették, hogy a fiók gyülekezetek templomszolgát, harangozót nem tarthatnak, de a harangok szokásos idõben való húzásához a templomhoz közel fekvõ csikósházból egy protestáns legényt vezényel a ménesvezetõség. A templom takarítását a hívekbõl választott vagy önként jelentkezõ lányok vagy asszonyok végzik havi vagy évi beosztásban.

Idézet a közös szerzõdéses megállapodásból: „Minthogy a templom létesítéséhez a magy. kir. Honvédség protestáns tábori püspöksége magas erkölcsi támogatásával és nemes lelkû adományaival nagyban hozzájárult, továbbá mivel mindkét protestáns egyház híveinek nagy részét a magy. kir. Bábolnai állami ménesnél szolgálatot teljesítõ honvéd egyének képezik, kik a protestáns katonai egyházközség tagjai. Így a bábolnai protestáns templom egyben a protestáns honvéd helyõrségi templom céljait is minden idõkig szolgálja, vagyis abban a magy. kir honvédség protestáns lelkészei minden egyházi ténykedésüket akadálytalanul jogosan végezhetik. „1943. okt. 13-án a dunántúli református egyházkerület 135/ 1943 . sz. közgyûlési határozatában elõterjesztik és elfogadják, hogy a bábolnai fiókegyházközség a tatai evangélikus fiókegyházzal protestáns egyházközséggé alakuljon. A Tatai egyházkerületi közgyûlés megerõsíti és véglegesíti az egyesülést és Bábolnát elismeri protestáns egyházközséggé, mely egyformán tagja az evangélikus egyetemes egyháznak és a református egyetemes egyháznak. Elsõ szolgálatot teljesítõ lelkészei az amúgy is régen Banáról átjáró Hódy Pál evangélikus és Maller Kálmán református lelkipásztorok. Utánuk itt szolgáltak még: id Lehel László, Jakus Imre, Weltler Ödön, Biczó Ferenc, Baráth József, Szekeres Sándor, Mohácsi Imre, Marosi József, Kiss Péter, Lukács József, Jakab Zsigmond. Jelenleg szolgálatot teljesítenek Molnár Varga Péter református és Ihász Beatrix evangélikus lelkészek. Böröcz Ferenc

Szentmisék rendje

Nepomuki Szent János Római Katolikus Templom, Bábolna

JÚLIUS 08-án Vasárnap

10 óra 15 perc - szentmise Évközi 14. vasárnapja 15-én Vasárnap 10 óra 15 perc - szentmise Évközi 15. vasárnapja 22-én Vasárnap 10 óra 15 perc - szentmise Évközi 16. vasárnapja 29-én Vasárnap 10 óra 15 perc - szentmise Évközi 17. vasárnapja A szentmiséket celebrálja Varga Imre plébános. Elérhetõsége: 20/4655-373 Sekrestyés: Árvai Lászlóné Magdika 368-546 A szentmisék idõpontja változhat. Az aktuális idõpontot a BTV közli hetente, TXT 631. oldal.

BÁBOLNAI FÓRUM

2007. július

17. oldal

PÉCS

- erdei iskola a mediterrán városban Nagy elhatározásba fogott a 7/b osztály, amikor ennek a gyönyörû városnak a nevezetességeit, és a Mecsek élõvilágát terveztük megismerni az ötnapos erdei iskola kapcsán. Volt már gyakorlatunk és tapasztalatunk arra vonatkozóan, hogy miképpen illeszthetõ be a tananyagba egy tájegység feldolgozása. Elsõként a város történetével és nevezetességeivel ismerkedtek meg tanulóink: – a korai keresztény korszakot idézõ Székesegyházzal, mely a Dóm téren épült – az egykori Szent Bertalan-templom helyén épült török Dzsámival

– a közel félszáz csorgókút emlékét idézõ ozinmázas Zsolnay-kút – a kulturális értékeket képviselõ múzeumok közül a Zsolnay, a Vasarely, a Csontváry, és a Marcipán kiállításait tekintettük meg. – A belvárosban 10 méterrel a föld alatt kapott helyet az Akvárium – Terrárrium kiállítás, melyet nagy érdeklõdéssel tanulmányoztak tanulóink. Az Éger-völgy természeti értékeit szakvezetõnk segítségével ismertük meg. A mészkerülõ törpebükkös, és a Fehérlõ vánkosmoha kifejezést

mindenki megjegyezte. Emellett számtalan ehetõ gombafajt ismertünk meg. Az Abaligeti-cseppkõbarlang értékeit és a Denevér-múzeum védett értékeit mindenki áhítattal figyelte. A Nyugat-Mecsek élõvilágát bemutató Tanösvény körbejárására már kevesebb lelkesedéssel indultak el tanulóink. Tettye, Pécs városának legfestõibb tája. A Duna-Dráva Nemzeti Park Oktatóközpontjában diaképes elõadást hallgattunk meg, majd a Pintér-kert növényvilágát közvetlenül figyeltük meg, szakvezetõnk kíséretében. A Pécsi Állatkert , majd a Misina tetõn lévõ TV-torony-

BÁBOLNAI FÓRUM

ból a város megtekintése feledtette velünk a hegyre vezetõ túra megtételét. Utolsó nap kedvezett a fürdõzésre is. Az esti órák vetélkedéssel, játékkal, és egymás jobb megismerésével telt el. Megköszönjük a támogatóinknak az utazáshoz és a programhoz nyújtott anyagi támogatást. A sok-sok ismeret, a látvány, a tanultak közvetlen megtapasztalása, a természeti értékeinek megismerése biztosan meghatározó lesz a gyerekek emlékezetében. Bierbauer Imréné 7/b osztályfõnöke

18. oldal

2007. július

JUTALOMNAP Harmadik éve támogatja a városi önkormányzat és dr. Horváth Klára polgármester asszony azt a kérésünket, hogy az egész évben kitartó, és kitûnõ tanulmányi munkát végzõ tanulók eljussanak egy közös jutalomkirándulásra. Két alkalommal Budapest nevezetességeivel ismerkedtek meg a tanulók, idén a Dunakanyar természeti és kulturális életébõl kapott bepillantást 44 diák.

A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bõvítette, korszerûsítette. Az 1251-re elkészült várban az öregtorony a támadásnak legjobban kitett északkeleti oldalra épült. Az ötszög alaprajzú, kelet felé ék alakú, tömör épületnek fontos szerepe volt a vár védelmében. A kutatások szerint a torony második emeletén lehetett az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt várkápolna. A fellegvár a Nyulak-szigeti domonkos apácáknak, köztük Margit királyleánynak készült menedékvárként, ezért a tornyokon kívül egy lakópalotát is építettek, ennek a falmaradványait is feltárták a régészek. A kulturális értékek után a tanulók nagy izgalommal várták a Bobozást és a Lepence településen a fürdõzést.

kal kapcsoltak két (57 méter magas) tornyot. A fõoltárkép a világ legnagyobb egy darab vászonra festett olajképe. A középkori templom helyén 1822-1869 között négy hercegprímás építtette a bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint. 1856-ban szentelték fel. Erre az alkalomra írta az Esztergomi misét Liszt Ferenc, melyet maga vezényelt az ünnepségen. A kupola látogatható, nagyszerû körpanorámát kínál. Az altemplomban Magyarország fõpapjai nyugszanak, köztük Mindszenty József bíboros. Következõ érdekesség Visegrádon a Fellegvár volt, bár néhány felsõs tanuló már járt arrafelé.

A tanulók kiválasztását az osztályfõnökök és az adott osztályközösség végezte, így osztályonként 2-4 fõ vehetett részt az élményekkel teli programon. Érdekességnek számított, hogy a játékos felvetést ,,Kisebb testvér” választást a gyerekek komolyan vették, így valóban vigyáztak és figyeltek egymásra a nap során. A kiadások költségeihez a szülõk 2000 Ft összeggel járultak hozzá. Elsõként Esztergomban álltunk meg, és megcsodáltuk a Dunát és a Mária Valéria hidat, majd a Bazilikát tekintettük meg. Magyarország rangban elsõ és egyben legnagyobb temploma. A klasszicista stílusú bazilikába belefoglalták a reneszánsz remekmûvét: a Bakócz-kápolnát. Kincstára kiemelkedõen gazdag. A bazilika hossza 118, szélessége 49, magassága 100 méter. A fõbejárati timpanontól jobbra és balra az épület tömbjéhez árkádok-

A kettõs várrendszert 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária Bizáncból magával hozott ékszereinek árából. A vár a hegycsúcsot övezõ erõdítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt.

BÁBOLNAI FÓRUM

Erdõs hegyoldalban épült a 2400 személy befogadására alkalmas strandfürdõ. A parkosított környezetben úszó-, gyermek-, és teraszos kiképzésû termálmedencék várják a látogatókat. A termálmedencéket folyamatosan, a fürdõ területén feltörõ, saját forrásból származó 39 C fokos hévízzel töltik fel. Az összehúzó és gyulladáscsökkentõ hatású víz kalcium mellett magnéziumot és hidrogénkarbonátot, valamint viszonylag kis sókoncentrációjú alkaloidokat is tartalmaz. Az izgalmas és vidám nap biztosan feledtette a tanulókkal az év közben átélt feszültségeket, és kudarcokat. Bízzunk abban, hogy jövõre is lesz lehetõség arra, hogy megjutalmazzuk a legjobbak Bierbauer Imréné szervezõ tanár

2007. július

19. oldal

A múlt havi rejtvényünk nyertese: Kõvári Jánosné, aki 15 darab CD lemezt nyert. Nyereményét átveheti a szerkesztõségben, az átvétel idõpontjáról kérjük érdeklõdjön a 568-009 vagy 20/390-49-97 telefonszámon. A helyes megfejtõk között minden hónapban értékes ajándé-

,,Sudoku’’ – a megoldási technikák V.

kokat sorsolunk ki, melyeket a Foxbit Kft. (Suhayda András) ajánlott fel. A megfejtéseket minden hónap utolsó napjáig várjuk a szerkesztõség címére – 2943 Bábolna, Jókai u. 12. – vagy a következõ E-mail címre: [email protected]

2007. július havi feladványaink

Variációk egy témára ,,páros-páratlan sudoku" A sudoku alapjáték sikerén felbuzdulva a játéknak számos változata jött létre. Ilyen a páros-páratlan sudoku is. Ennél a változatnál az alapjáték szabályait egyetlen feltétellel bõvítik, mely szerint a játéktábla szürkével jelölt celláiba kizárólag páros számok kerülhetnek. A páros-páratlan sudoku szabályai Töltse ki a játéktáblát úgy, hogy valamennyi sorban, oszlopban, valamint a határral elválasztott négyzetekben az egyes számjegyek csak egyszer szerepelhetnek, és a szürkével jelölt cellákba csak páros számok kerülhetnek!

2007. július havi beküldendõ feladvány A bábolna ménes megalakítójának és elsõ parancsnokának neve

Kellemes játékot, élvezetes fejtörést, sikeres rejtvényfejtést kívánva, üdvözlettel: Sárdi Tibor Honlap: www.sarditibor.hu

AZ ELÕZÕ HAVI BEKÜLDENDÕ FELADVÁNY MEGFEJTÉSE

A kérdés az volt: A szürke mezõkben olvasható egy lónév (szürke Shagya-Arab herélt, elsõ helyezést ért el az Aachenben rendezett FEI Lovas Világjátékok Távlovas (160 km) versenyén.

BÁBOLNAI FÓRUM

20. oldal

2007. július

Sport

Sport

Sport

MEGYEI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Nagyigmánd–Bábolna 0-11 (0-11) 2007. június 3.

Nagyigmánd, 300 nézõ, vezette: Széplábi Nagyigmánd: Gucsi - Mészáros, Vörös, Molnár, Patzák, Bercsi, Polgár, Petõcz, Török Zvér, Major (Hugyecz) (Csige). Edzõ: Czanik Károly Bábolna: dr. Bérczi – Bõsze (Lõrik L.), Szakál Horváth Cs., Szendi, Kovács Holbik, Horváth M., Dömötör, Szedlacsek Z. (Lõrik M.), Nagy. Edzõ: Horváth Dénes Gól: Szedlacsek Z. Gyors góllal vezetést szerzett a vendég Bábolna, majd ezután próbáltak ráülni az eredményre. A hazai csapat végig fölényben játszott, fõleg a második félidõben uralta a mezõnyt, de a jobbnál jobb gólhelyzeteket is kihagyták. Sportszerû mérkõzés volt. Czanik Károly: - Be vagyunk oltva gól ellen, hiába játszottuk a második félidõt fölényben, jobbnál jobb helyzeteket is kihagytunk. Horváth Dénes: - Gyors vezetés után eldönthettük volna a meccset, de kihagytuk a helyzeteket. A végére minden volt, ami a presztízs csatákat jellemzi. Sajnos a hordágyak is mozogtak mindkét oldalon. Ifi: 1-11 (1-11), gól; Csidei, ill. Róth

Bábolna–Kecskéd 0-44 (0-11) 2007. június 10.

Bábolna, 200 nézõ, vezette: Varga I. Bábolna: dr. Bérczi (Joós) Földes, Szedlacsek D. (Lõrik M.), Horváth Cs., Szendi, Szabó, Kovács, Horváth M., Holbik (Lõrik L.), Szedlacsek Z., Nagy (Katona). Edzõ: Horváth Dénes Kecskéd: Sztán - Kucsera, Zink, Kohl, Wéber T., Földi, Simon, Purger (Kiss), Molnár, Schmuck (Andor), Princz (Wéber B.). Edzõ: Linczmayer László Gól: Simon (2), Zink, Wéber B. Az elsõ félidõben egyenlõ erõk küzdelme volt, mindkét kapu elõtt adódtak helyzetek, és a félidõ lefújása elõtt a vendégcsapat 11-esbõl szerzett vezetést. A második félidõben is mindkét oldalon adódtak helyzetek, amelyekbõl a vendég-csapat eredményes volt. A játék képe alapján az eredmény túlzott, és ezt a Kecskéd a nagyszerûen védõ Sztán kapusnak köszönheti. Horváth Dénes: - A játék képe nem azt mutatta, de ez egy ilyen nap volt. Az otthon melegét élvezõ vendégcsapat a végére realizálta a táblázaton elfoglalt helyezéseket. Linczmayer László: - Gratulálok a csapatomnak a taktikus és jó játékhoz! Ellenfelünk komoly energiákat mozgósított, de ma a játékban föléjük nõttünk. Ifi: 2-22 (2-00), gól: Babai, Bajcsai, ill. Cságola, Harmann

Környe–Bábolna 2-11 (1-00) 2007. június 17.

Környe, 300 nézõ, vezette: Schubert Környe: Várkövi - Hornyák, Iványi, Zsidó, Soós, Türk, Dupai, Zsilinszky, Kuzma, Pajor, Altrichter. Edzõ: Dupai János Bábolna: Joós - Szakál (Lõrik M.), Rózsahegyi, Földes, Szendi, Kovács, Horváth, Szedlacsek, Nagy, Katona, Dömötör. Edzõ: Horváth Dénes Gól: Iványi (2), ill. Szedlacsek A nagy meleg rányomta a bélyegét mindkét csapat játékára. A vendégeknek és a hazai csapatnak is adódtak helyzeteik, amelyekbõl csak a környei csapat értékesített egyet az elsõ félidõben. A 40. percben Iványi 19 méteres szabadrúgását nem bírta hárítani a bábolnaiak jól védõ kapusa, 1-0. A második félidõ nagy irammal kezdõdött, elõbb a vendégek elõtt adódott kétszer is nagy helyzet, de a remek formában lévõ Várkövi bravúrral hárította mindkét helyzetet. A hazaiak is sorozatban dolgozták ki a helyzeteiket, majd az 51. percben Iványi ismét gólt rúgott, 2-0. Erre a találatra hamar válaszoltak a vendégek, Szedlacsek révén a 62. percben, 2-1. Összességében egy hajtós, kemény mérkõzésen gyõztek a hazai csapat játékosai. Megérdemelt gyõzelem született. Dupai János: - Újabb értékes három pont, gratulálok a csapatomnak! Horváth Dénes: - Addig, amíg féltucat helyzet kell egy gólhoz, nem érünk el bravúrt a dobogósok ellen. Ifi: 8-00 (3-00), gól: Fodor (.4), Szappanos, Venter, Bokros, Auerbach.

BÁBOLNAI FÓRUM

Bábolna–Zsámbék 3-22 (2-22) 2007. június 24. Bábolna, 200 nézõ, vezette: Maszlavér Bábolna: dr. Bérczi - Rózsahegyi (Szedlacsek D.), Horváth Cs Földes, Szendi, Szabó (Holbik), Kovács, Horváth M., Szedlacsek Z. (Lõrik M.), Nagy (Katona), Dömötör (Frank). Edzõ: Horváth Dénes Zsámbék: Dániel - Fekete Cs., Veréb (Burkodi), Bodó, Horváth, Bors (Dósa), Cservák (Kenyeres), Nagy (Járfás), Szabó, Tuba Fekete Zs. Játékos-edzõ: Burkodi Sándor Gól: Szedlacsek Z., Kovács, Frank, ill. Tuba, Fekete Zs. A hazai csapat már a 3. percben vezetést szerzett. Pár perc elteltével egyenlített az ellenfél. Mezõnyben egyenlõ erõk küzdelme folyt. A félidõ közepén a Zsámbék vezetést szerzett, amelyet a Bábolna a félidõ befejezése elõtt kiegyenlített. A második félidõben végig fölényben játszott a hazai csapat, sikerült is megszerezni a gyõzelmet jelentõ gólt. A mai mérkõzésen nagy akarással játszó Bábolna megérdemelten nyert. Horváth Dénes: - Köszönet mindazoknak a bábolnai sportbarátoknak, akik segítették munkánkat, támogatták elképzeléseinket, bíztak bennünk, vagy együtt éreztek velünk! Burkodi Sándor: - A tavaszi idény lezárásához nem volt méltó a mutatott játék. Gratulálok az ellenfélnek! Ifi: 0-77 (0-33), gól: Nagy Sz., Pervák (2), Káldi, Tóth (2), Kiss

2007. július

21. oldal

Sport A felnõtt bajnokság végeredménye:

1. Sárisáp 2. Környe 3. Komárom 4. Kecskéd 5. Tokod 6. Bajót 7. Naszály 8. Zsámbék* 9. Tardos 10. Vértesi Erõmû 11. Bábolna 12. Esztergom 13. Nagyigmánd 14. Piliscsév 15. Vértessomló 16. Vértesszõlõs *1 pont levonva

22 21 20 18 17 14 14 13 12 10 11 7 7 6 5 4

3 5 7 6 6 3 3 6 6 7 1 8 5 4 5 3

5 4 3 6 7 13 13 11 12 13 18 15 18 20 20 23

62-18 81-31 82-25 60-36 67-38 58-37 48-61 59-47 65-58 44-63 42-661 29-51 38-69 40-75 44-97 25-77

Sport 69 68 67 60 57 45 45 44 42 37 34 29 26 22 20 15

Sport

Az ifjúsági bajnokság végeredménye: 1. Komárom 5 2 3 133-21 77 2. Zsámbék 25 2 3 116-26 77

3. Esztergom 4. Sárisáp 5. Környe 6. Kecskéd 7. Tardos 8. Vértesi Erõmû 9. Tokod 10. Nagyigánd* 11. Bajót 12. Bábolna* 13. Vértessomló 14. Vértesszõlõs 15. Piliscsév 16. Naszály *1 pont levonva

21 20 20 19 18 13 12 11 11 7 6 6 3 3

1 3 2 3 4 3 1 2 4 2 1 2 4

8 7 8 8 8 14 17 17 19 19 22 23 23 23

108-44 69-28 95-40 94-45 95-47 68-71 51-80 55-88 80-74 44-110 32-106 54-121 50-157 28-119

64 63 62 60 58 42 37 34 33 24 20 19 16 13

,,AZ IFICSAPATRÓL’’ Befejezõdött a labdarúgó bajnokság az ifjúsági csapat számára is. Nehéz helyzetben volt, és van jelenleg is az együttes. Bábolnán ma a fiatalok nagy többségét tekintve a sportnak nincs igazi értéke, legalábbis ha azt mûvelni kellene. A számítógépek, az internet, a buli, a discok világa rendkívül csábító, és ezért nem kell különösebb fizikai erõkifejtést tenniük, csupán pénz, és idõ kérdése. Egyesek ha mégis rászánják magukat, hogy egyesületben sportoljanak, ahol alkalmasint edzõ mondja meg a teendõket fegyelmet követelve, néha a kimondott szó, utasító mondat hallatán úgy gondolják: „nekem ne parancsolgasson senki, én jól el vagyok otthon is”. Éppen ezért tisztelet és megbecsülés illeti mindazon fiatalokat, akik vállalják a heti néhány edzést, elviselik az edzõ néha korholó szavait, és a vasárnaponkénti mérkõzéseken becsülettel teljesítenek. A fent leírtakat Blaesius Ede, a BSE ifjúsági labdarúgócsapatának edzõje is alátámasztotta, amikor a bajnokság utolsó fordulóját követõen beszél-

gettünk. Úgy gondolja, a kialakult nehéz helyzet elsõsorban abból eredt, hogy az õszi szezonban például volt két mérkõzés is, amikor a csapat nem tudott teljes létszámmal szerepelni. Mint mondta, a gyereklétszám végül is meglenne – az igazolások alapján. Mivel még nem „elhivatott” focistákról van szó, a srácok nem minden meccsen voltak ott, sõt, az edzésmunkájuk is hiányos, ezért az eredmények is elmaradtak. Sok mérkõzést a serdülõ korosztályú focisták húztak ki a slamasztikából. Õk azok, akik fiatalabb koruk és kevesebb tapasztalatuk ellenére is hasznos tagjai lehettek az ifjúsági csapatnak. Blaesius Ede minden probléma és nehézség ellenére bizakodva tekint a jövõ elé, hiszen az õszi szezonhoz képest a tavaszi fordulókban 50%-kal javult az együttes teljesítménye. Ez természetesen nem valami csodálatos szereplést jelent, hanem mindössze annyit, hogy az utolsó három helyet sikerült elkerülni. Így ifjúsági labdarúgóink a tabella 12. helyét foglalták el a bajnokság befejeztével.

TEKE Helyszín: Gyõrladamér. 15 csapat részvételével rendeztek kupát a gyõrladaméri tekepályán. A 4 fõs csapatok, 4x100 vegyes dobással küzdöttek a díszes kupákért. A bábolnai csapat a kilencedik helyen végzett. Az egyéni küzdelmekben nagy csata volt a helyezésekért. Végül a 60 fõs mezõnybõl Balom Sándor, a Bábolna versenyzõje az elõkelõ negyedik helyen végzett. A 438 fás teljesítménye az NB I-es játékosok között nagyon dicséretes teljesítmény. További egyéni helyezések: Barányi Ferenc 28-ik, Körmendi Zoltán 46-ik, Körmendi Imre 50-ik. Gratulálunk az elért eredményekhez. Torma József

KARDIREX EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT BÁBOLNA KFT. tájékoztatja betegeit, hogy a nyári idõszakban szakrendeléseik az alábbi idõpontokban szünetelnek: Szemészet 2007. július 16-án, 23-án, 30-án, augusztus 13-án és 27-én Ideggyógyászat 2007. július 20-tól augusztus 20-ig Urulógia 2007. augusztus 1-jén, 8-án, 15-én Foglalkozás-egészségügyi szakrendelés 2007. július 30-tól augusztus 3-ig Fül-orr-gége 2007. július 9-tõl július 20-ig Belgyógyászat, fogl.-eü. Dr. Boncz Ágota 2007. augusztus 1-tõl augusztus 15-ig Belgyógyászat Dr. Lakatos János 2007. augusztus 10-én és 17-én Sebészet Dr. Pápai Péter 2007. aufusztus 1-tõl 31-ig Ultrahang Dr. Bartek Péter 2007. július 13-án, 20-án, 27-én augusztus 3-án Reumatológia 2007 július 12-én és 23-án

BÁBOLNAI FÓRUM

22. oldal

2007. július

Sport

Sport

Sport

II. KÉZILABDA-ELÕKÉSZÍTÕS DZSEMBORI Eltelt újabb egy esztendõ és a gyerekek létszáma mit sem változott! Talán ez is lehetne a szlogenje ennek a „kis sportemberekbõl” álló csapatnak. Fiúk és lányok, kicsik és nagyok egyaránt együtt sportoltak, vigadtak ezen a csodás júniusi vasárnapon, az Ölbõi tó partján. A szokásos gyülekezõ után kis csapatunk kikerekezett Ölbõre, ahol a korán kelõ szülõk várták a gyerekeket finomságokkal. A jó hangulatú muzsikát a Csöbönyei-Pábli Bt. szolgáltatta. Volt, aki tekert egyet a tó körül, és volt, aki a lovakkal kacérkodott, de 10 órakor mindenki a sor-és váltóversenyek helyszínére sietett. Kezdetét vette egy maratoni vetélkedõ a legkülönfélébb feladatokkal. Az elszánt versenyzõknek meg kellett küzdeniük különféle labdákkal, karikákkal, fittball-lal, ugráló kötéllel, floorball ütõvel, tojásokkal és kanalakkal valamint a rekkenõ hõséggel! A 90 perces fantasztikus hangulatú verseny végére mindenki kellemesen elfáradt. A küzdelemsorozat végén a Piros csapat megelõzve a Fehér csapatot- végzett az élen. A gyerekek megrohamozták az üdítõket és a szódásballont, vagy éppen a büfét. Némi rágcsálni valóval a „hónuk alatt” egy árnyékos helyen összegyûltek a gyerekek, hogy Sáhó András szervezésében, Simon Csaba rendõr alezredes úr tarthasson roppant érdekes és hasznos elõadást a kerékpáros közlekedésrõl, valamint a kerékpár kreszrõl. A közel egy órás elõadás után következett a 1500m-es kerékpáros gyorsasági verseny.

Eredmények: Fiúk: 1. Márkus Péter, 2. Tóth Levente, 3. Pogács Dániel Lányok: 1. Kovács Zsófia, 2.Csillag Vivien, 3. Patkó Noémi Amíg a szülõi összefogással készült bográcsgulyás az utolsókat rotyogta a kondérban, a gyerekek igyekeztek a lehetõ leggyorsabban és legkevesebb hibaponttal teljesíteni a kombinált kerékpáros ügyességi pályát, ami egyben a nap legizgalmasabb versenye volt. Eredmények: Fiúk: 1. Tóth Levente (1’01), 2. Márkus Péter (1’02), 3. Csatlós András (1’03) Lányok: 1. Suhayda Anna (1’18), 2. Csillag Vivien (1’22), 3. Suhayda Viola (1’37) Ezután az ebéd következett, majd egy rögtönzött eredményhirdetés, ahol mindenki csoki szeleteket, gyümölcstortát és emléklapot kapott a szervezõktõl. A gyerekek hatalmas tapssal köszönték meg Szilágyi Ágnes egész napos munkáját. Az eredményhirdetést követõen következett a már-már hagyományos szülõk - gyerekek kidobós játék! Óriási elánnal vetette bele magát a küzdelmekbe mindkét fél. A szülõkben Suhayda András tartotta a reményt a végsõ gyõzelemre, ám ez is kevésnek bizonyult a gyerekek elszánt, lelkes és összeszokott játékával szemben. 2:1 arányban a gyerekek diadalmaskodtak. A nap zárásaként biciklire pattant a csipetcsapat és hazafelé útba ejtették a Kisbábolna Lovas Klubot, ahol Jakusné Udvardy Hedvig

BÁBOLNAI FÓRUM

látta vendégül a népes gyerektábort egy lovaglásra, állatsimogatásra. A szemfülesebbek elleshettek néhány fortélyt a lóápolás rejtelmei közül és a ló etetésérõl is. Volt, aki száron, és volt, aki szabad száron lovagolhatott, tudásától függõen. Jövõre remélhetõleg még többen kísérnek el minket erre a napra! Találkozunk 2008ban! …és akik nélkül ez a nap nem sikerült volna: - Szilágyi Ágnes - A Suhayda, a Tóth, a Csatlós és a Pogács család - Szikvízüzem, Bábolna - Koppendorfer Tamás, Bábolna - Jakusné Udvardy Hedvig, Bábolna - Polgármesteri Hivatal Bábolna - Csöbönyei-Pábli Bt. - BTV Kht., Hantos Péter

2007. július

23. oldal

Sport

Sport

Sport

XV. Bábolnai Kerékpárderby „Bábolnai Kerékpárderby” néven immár tizenötödik alkalommal zajlott kerékpárverseny szombat délelõtt Bábolna, és a várostól mintegy 8 km-re - festõi környezetben - található Ölbõ között. Az embert próbáló távot ezúttal 65 általános iskolás korú biciklista teljesítette, akik 8 kategóriában versengtek a helyezésekért. A résztvevõk elsõsorban a környékbeli településekrõl – Ács, Bana, Bábolna, Nagyigmánd, Tárkány – érkeztek, de gyõri, kisbéri és tatai kerékpárosok is indultak a megmérettetésen. A célban értékes díjak és nyeremények várták a versenyzõket. Fõdíjként a szervezõk 8 db kerékpárt sorsoltak ki, melyeket helyi és környékbeli vállalkozók, valamint önkormányzatok ajánlottak fel – Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., Trouwn Nutrition Környe Kft., Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat, Tata Város Önkormányzata, Bábolna Város Önkormányzata, Bábolna Naposcsibebolt, Kisbér Város Önkormányzata, Pannon Takarékszövetkezet. A kerékpárosok a korábbi évek hagyományaihoz híven ezúttal is az

Állategészségügyi Laboratórium épülete elõl rajtoltak. A rendkívül fegyelmezett biciklisták egy-egy felvezetõ autót követve a Darányi elágazást követõen kezdhették el az igazi pedálozást. Elõfordult, hogy bolyban haladtak a versenyzõk, de voltak, akik nagyobb, illetve kisebb teljesítményüknek köszönhetõen egyéni iramot diktáltak. De mindannyian tisztában voltak azzal, hogy aki kitartásának köszönhetõen befut az ölbõi célba, már nyert. Popovics György, a verseny fõszervezõje elfogódott nosztalgiával tekintett az elmúlt tizenöt év kerékpárversenyeire. Nagy érdeklõdéssel nézte a Bábolnai Televízió néhány héttel ezelõtti adását, melyben felidézték az 1992-ben megrendezett elsõ versenyt. Lapunk számára elmondta, bizonyos dolgok már csak halványan éltek emlékezetében, ezért érdekes volt látni a tizenöt évvel ezelõtti arcokat, a versenyzõket, szervezõket, a mûsorszámokban fellépõket. Az évek során folyamatosan fejlõdött a rendezvény. Elõször a környezõ településekrõl érkeztek résztvevõk, majd késõbb Kocsról, Kisbérrõl, Tatáról, Tatabányáról, sõt,

1. Mátyás Kata, Bábolna, 2. Bors Petra, Nagyigmánd 3. Pál Péter Tárkány

1. Mentes Péter, Ménfõcsanak 2. Vörös Gergõ, Ács 3. Pálmási András, Nagyigmánd

1. Bucsi Petra, Gyõr 2. Bucsi Rebeka, Gyõr 3. Szabõ Netti, Bábolna

1. Fischer Péter, Nagyigmánd 2. Szijj Balázs, Bábolna 3. Csillag Marcell, Bábolna

1. Pál Petra, Bábolna 2. Bor Beatrix, Bábolna 3. Suhayda Viola, Bábolna

1. Molnár Kitti, Bábolna 2. Bors Nikolett, Nagyigmánd 3. Krajcár Mónika, Ács

1. Popovics György, Bábolna 2. Balom Tamás, Kisbér 3. Szente-Varga Márk, Bábolna

1. Nagy Róber, Bábolna 2. Ollé Gábor, Ács 3. Lengyel Dániel, Bábolna

most Gyõrbõl is jelentkeztek a versenyre. Popovics úr beszélgetésünk során kiemelte, hogy a legértékesebb díjakat nem a versenyeredmények alapján lehet megnyerni, hanem a részvételt, az erõfeszítést díjazzák. Az esemény fõ támogatói voltak még – a korábban említetteken kí-

vül: Misztótfalusi Nyomdaipari Kft., FIDESZ Magyar Polgári Szövetség. A versenyt a felsoroltakon kívül támogatták még: Vasért Tata Kft., Tempo Tours Kft., Bábolnai Általános Iskola tantestülete, Bábolnai Rendõrörs, Bábolnai Polgárõrség, Fidelitas bábolnai csoportja. Hantos Péter

A nyolc kerékpár boldog nyertesei: Balogh Dávid Bábolna, Danka Ádám Kisbér, Németh László Bábolna, Koch Gábor Ács, Bor Beatrix Bábolna, Skultéti Gábor Nagyigmánd, Pápai Csaba Kisbér, Fischl Péter Nagyigmánd

BÁBOLNAI FÓRUM

24. oldal

Sport

2007. július

Sport

Sport

Befejezõdött a megyei kézilabda-bajnokság Amint azt elmúlt havi lapszámunkban röviden megírtuk, június 2-án befejezõdött a megyei kézilabda bajnokság – természetesen ahol mi is érintettek vagyunk: a hölgyek számára. Azt ígértük, legközelebb részletesen is beszámolunk lányaink szereplésérõl. Ezért megkerestük Szabó Ferencet, a BSE kézilabda szakosztályának edzõjét, értékelje csapata teljesítményét, a megszerzett negyedik hely jelentõségét. Szabó Ferenc lapunk számára elmondta: a bajnokság tavaszi szezonja elég furcsán indult, hiszen néhány mérkõzést – az ellenfelek kérésére – elhalasztottak, más idõpontokban játszottak. Ez néha javunkra fordította a mérleg nyelvét, mert több idõ jutott a felkészülésre, a társaság jobban össze tudott szokni. Ugyanis négy új játékossal erõsödött együttesünk: Bõnyrõl, Rétalapról és Nagy-szentjánosról sikerült kézilabdázókat igazolni. Az õ beilleszkedésük rendkívül fontos volt, mivel alapjában véve képzett kézilabdázókról volt szó, így csupán a csapategység kérdése maradt nyitott probléma. Szerencsére az új lányok hamar felvették az együttes stílusát, így az eredmények sem maradtak el. Ugyanakkor néhányan távoztak is a csapatból vagy sérülés, vagy pedig átigazolás miatt, így a létszámot tekintve kevesebben lettünk ugyan, de a teljesítmény, a lelkesedés maradt a régi.

A csapat edzõje például kiemelte a Tata ellen vívott mérkõzést, mikor is idegenben négy góllal gyõztük le ellenfelünket, de ugyan ilyen fontos volt a Komárom felett idehaza aratott szintén négy gólos gyõzelem. A Vulkán (Tatabánya) gárdája mindig kiemelkedett a mezõnybõl, de idegenben így is tisztes helytállás jellemezte csapatunkat. Az igazi meglepetés majdnem Esztergomban következett be, ahol lányaink oroszlánként küzdöttek, s végül csupán három gólos vereséget szenvedtek. Az utolsó mérkõzésen hazai pályán kézilabdázóink a Lábatlan csapatát verték – kötelezõen – három góllal.

A fent leírtakhoz magyarázatként tarozik, hogy a megyei nõi kézilabda bajnokság tavaly óta sokkal erõsebb lett. Több, néhai NB IIes csapat került a mezõnybe elsõsorban anyagi és technikai problémák miatt, akik ugyan vesztettek jó néhány játékost, de sokkal rutinosabb, képzettebb kézilabdázókból álló együttesek – például az Esztergom, a Tata, a Környe gárdája, de például a komáromiak mögött is sokkal komolyabb erõk állnak. Ezen kívül jó néhány csapatnak sikerült erõsíteni, mint például a lábatlaniak, akikre már sokkal komolyabban oda kell figyelni. Összességében Szabó Ferenc úr sikeresnek értékeli csapata szereplését. Ezúttal is ugyanaz a két együttes elõzött meg bennünket, mint tavaly – a most második Vulkán és a harmadik Kisbér -, az esztergomiak pedig korábbi hírnevükhöz méltóan magasan nyerték a bajnokságot. Ami komoly fegyvertény, hogy a Tata, a Komárom és a Környe együttese mögöttünk végzett a küzdelmek befejeztével. Az edzõ természetesen már a jövõn gondolkodik. Tudomása szerint Nagyigmánd

BÁBOLNAI FÓRUM

visszalép a bajnokságtól, ahol jó néhány tehetséges fiatal játékos kézilabdázott. Közül szeretne leigazolni Bábolnára olyanokat, akik csapatunk hasznára lehetnek. A nyári szünetben – támogató szellemû bábolnai vállalkozóknak köszönhetõen – a társaság ismét eltölthet egy hosszú hétvégét a Balatonnál, mely építõen hat majd a csapategységet illetõen.

BÁBOLNAI FÓRUM AZ ÖNKORMÁNYZAT HAVONTA MEGJELENÕ LAPJA FELELÕS KIADÓ: a BTV KHT ügyvezetõje Fõszerkesztõ és fotók: Hantos Péter A szerkesztõség munkatársai: Török Sándor Valkó Ferenc (tördelõszerkesztõ) Veresné Szkocsek Mária Levélcím: Bábolnai Fórum szerkesztõsége 2943 Bábolna, Jókai M. u. 12. Telefon: (34) 568-000, 568-009 Fax: (34) 369-759 Készült: Misztótfalusi Kft. nyomdaüzemében