BABAPSZICHOLÓGIA Lélek, viselkedés, fejlődés kétéves korig

Vida Ágnes

BABAPSZICHOLÓGIA Lélek, viselkedés, fejlődés kétéves korig

Tartalom

Copyright © Vida Ágnes, 2011 Szerkesztette: Ábrahám Zoltán és Gutman Bea Borítóterv: Szabó György

Hungarian edition © Kulcslyuk Kiadó, 2011 Minden jog fenntartva!

1. Bevezetés....................................................................

7

2. A fejlődés megértése................................................ 17 3. A személyiség fejlődése........................................... 47 4. A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése...................................................................... 109 5. A mozgásfejlődés lélektani szempontból............ 145 6. Az önállóság fejlődése............................................. 183 7. Babanevelés................................................................ 207 Utószó..............................................................................324

/ÍSBN 978-963-89026-7-2

Jegyzetek

Felelős kiadó: Hasenfracz Péter Nyomás: AduPrint Kiadó és Nyomda Kft. Felelős vezető: Dr. Tóth Zoltán

www.kulcslyukkiado.hu

333

I 1. BEVEZETÉS

A csecsemők viselkedésének értelmezése a lélektan tudományának egyik legnagyobb kihívást jelentő terü­ lete. Szavak híján csak megfigyelésekre, mérésekre, hi­ potézisekre támaszkodhatunk a babák viselkedésének kutatásában, és bizony nemcsak a szülő, de néha a vé­ dőnő és a gyermekorvos is nehéz helyzetben van, ha szeretné megérteni a nemrég született gyermeket, hi­ szen az elmúlt száz, de még az elmúlt tíz évben is ren­ geteg egymásnak ellentmondó elmélet látott napvilá­ got ezen a területen. Tény, hogy alig harminc évvel ezelőtt a csecsemőkről megjelent könyvek zöme a babaápolásról szólt, első­ sorban egészségügyi szempontokat figyelembe véve, majd ezekhez kapcsolódott a „Hogyan oldjam meg?" könyvek sora, melyek a kisgyerek „rendre szoktatásá­ hoz" kínálnak módszereket. Ezek a kiadványok azon­ ban gyakran csak a felszínt érintik. Miért alszik édesdeden a fogzó baba az egyik családban, és miért riasztja kétóránként szüleit a másik?

7

Babapszichológia

Miért kötözködik a békés, hangját soha fel nem emelő anyu­ ka kisgyereke másfél évesen a játszótéren? Miért nézelődik csendben akár órákig az egyik féléves, és miért üvölt azonnal a másik, ha magára hagyják? Ezek az igazán fontos kérdések. A csecsemő biztonsággal bújik meg anyja ölében, és elégedetten szopizik. Vajon mit érez? És amikor magá­ ra hagyva sír, vagy amikor felveszik ugyan, de nem ab­ ban kap segítséget, ami miatt sírva fakadt? Tudjuk, hogy minden, amit átél, hatással lesz későbbi életére, az első években átélt érzelmi mélységek és magaslatok későbbi érzelmeit is meghatározzák. Tud-e majd fel­ hőtlenül boldog és felszabadult lenni? Bízni másokban? Igazán szeretni? Elsőként a mi példánk révén tanul­ hatja meg mindezt. Nagyon fontos, hogy mi, szülők, képesek vagyunk-e ezekre az érzelmekre, és hogy ő, élete első éveiben, mit tapasztal meg ebből. Azt, hogy „hiába minden erőlködés, úgysem kapok segítséget", vagy azt, hogy „a világ jó velem, és én szeretem"? Eze­ ket a tapasztalatokat meghatározza a csecsemőt körül­ vevő felnőttek tudatossága, önismerete és önuralma. Hogyan válasszunk gyermeknevelési módszereket, ha a gyermeket magát sem ismerjük igazán? A baba vi­ selkedésének megváltoztatását célzó megoldásokkal, ötletekkel, tippekkel tele a padlás. „Hagyja sírni, anyu­ ka" - mondja a védőnő. „Adj neki cumit, nekünk az se­ gített" - mondja a szomszéd kismama. „Szoptasd meg,

8

Bevezetés

ha sír" - ajánlja a szoptatáscentrikus internetes portál. De melyik a jó módszer? Sokan a megérzéseikre ha­ gyatkoznak, mások vakon bíznak az orvos, a védőnő tanácsaiban, megint mások csak gyűjtik-gyűjtik az in­ formációkat, míg végül elbizonytalanodnak, mit is kel­ lene tenniük. Egyetlen tényező marad ki ebből a gondolatmenet­ ből: maga a gyermek. A baba, aki tudja, miért sír, miért nem alszik, miért nem úgy viselkedik, ahogyan elvár­ nánk tőle - csak éppen elmesélni nem képes még, mi a baja. Ezt a problémát sokan sokféleképpen próbálták megoldani. Néhány kutatásban például a babák sírását vizsgálták, és igyekeztek felvázolni az egyes sírásfajták jelentését. Mások a csecsemők arckifejezéseit és testbe­ szédét írták le. És vannak, akik babajeleket tanítanak a kicsiknek, hogy ily módon közölhessék, mi bántja őket, mit szeretnének. Ezek a módszerek nagyon hasznosak, mind-mind hozzátesznek valamit ahhoz, amit a cse­ csemőkről tudunk - ennek ellenére minden anya be tud számolni olyan pillanatokról, amikor bizonytalan volt abban, hogy vajon miért is sír a gyermeke, miért nyűgös, miért rosszkedvű, miért nem eszik rendesen... Miért fontos, hogy megértsük a csecsemőkort? Pél­ dául azért, mert szülőként így sokkal könnyebb a hely­ zetünk: tudjuk, miért viselkedik a gyermekünk úgy, ahogy, nem aggódunk azon, vajon „normális-e", amit csinál, átlátjuk és megértjük fejlődésének menetét, és

I

Babapszichológia

Bevezetés

innen már csak egy lépésre vagyunk egy-egy konkrét nevelési helyzet megoldásától. De könnyebb a helyzetünk azért is, mert így egy­ szersmind jobban megértjük a gyermekkort, hiszen a kisgyermek szokásainak, reakcióinak egy része a cse­ csemőkorból származik. Ez egy olyan sorozat, amely­ ben a főszereplő, a csecsemő totyogóvá, majd kisgyer­ mekké cseperedik, végül nagy óvodás, aztán iskolás lesz belőle, és bizony az első időkben „felszedett" ta­ pasztalatait, szokásait viszi tovább magával. Például, ha egy baba mindig segítséggel alszik el,1 ez a szokása kisgyermekkorban is megmarad: fogni kell a kezét, míg le nem ragad a szeme, illetve ellenáll az esti elalvásnak. Ha a kisgyermek nem tanulja meg kezelni az indulata­ it a dackorszak elején, ha a hisztijére mindig figyelem­ mel (babusgatással, figyelemeltereléssel, vigasztalással, győzködéssel vagy a hiszti tárgyának beteljesítésével) válaszolunk, akkor az rögzül benne, hogy ez egy jó esz­ köz a szülői figyelem megszerzésére, ezért továbbviszi magával a gyermekkorba is. Freud munkássága révén tömegek ismerték fel, mi­ lyen sokat számítanak a csecsemő- és kisgyermekkori élményeink későbbi felnőtt viselkedésünk, reakcióink megértése szempontjából. A családunk, a szüléink, a testvéreink hatása mind-mind visszatükröződik felnőtt életünkben - ez a gondolat pedig gyakran félelmet kelt a szülőkben. Mi van, ha „elrontok" valamit csecsemőkor­

bán, amit később nem lehet helyrehozni? Mi van, ha életre szóló traumát okozok a gyermeknek? Ez a félelem abból a gondolatmenetből ered, hogy ha a csecsemőkori élmé­ nyek hatással vannak a felnőttkori viselkedésre, akkor egy-egy nagyobb „hiba" többé nem korrigálható. Ez azonban szerencsére nem így van. Úgy kell ezt elkép­ zelni, mint ha egy fát nevelgetnénk. Ha néha meg­ metsszük a facsemetét, vagy a viharban letörik egy ága, attól még képes lesz gazdagon termő gyümölcs­ fává cseperedni. Ha azonban folyamatosan nyirbáljuk az ágait, lekötözzük, levágjuk friss hajtásait, akkor örökre bonszaj marad. A gyermekek rugalmasak, alkalmazkodóak, megfelelő segítséggel képesek feldol­ gozni az élményeiket, de az állandó rossz hatások, a számukra még értelmezhetetlen, feldolgozhatatlan ta­ pasztalatok és a tartósan negatív befolyást gyakorló környezet elhajlíthatja személyiségüket a „normális" irányból. A babák neveléséről szóló kézikönyvekből legtöbb­ ször éppen ez a faktor, a csecsemő, mint egyedülálló egyéniség hiányzik. Ezeket a könyveket olvasva úgy tűnhet, hogy adott problémákra csak kész, konzerv megoldások léteznek - és persze minden ilyen könyv­ ben benne foglaltatik a szülők lelkiismeretének meg­ nyugtatása is, hogy e megoldások alkalmazásával sem­ milyen maradandó kárt nem okoznak a gyermeknek. Kimarad azonban belőlük a legfontosabb szempont,

it

11

Babapszichológia

Bevezetés

azaz hogy a babának elsősorban kiegyensúlyozott kör­ nyezetre, szeretetre és a fejlődését támogató nevelésre van szüksége. És kimarad még valami: az, hogy min­ den gyermek más. Persze meg lehet próbálkozni min­ den gyermeknél a Ferber- vagy a Suttogó-módszerrel, csak éppen lesznek, akiknél nem működnek majd a könyvben olvasottak, mert azok nem veszik figyelem­ be a baba személyiségét. És bizony mi, szülők is különbözőek vagyunk. Van, akinek nem okoz gondot következetesen betartani pél­ dául azt az utasítást, hogy hagyja sírni a babát, más azonban erre képtelen volna. Tehát olyan nevelési módszert kell találni, amely nemcsak a gyerek szemé­ lyiségéhez illik, de a szülő számára is megfelelő, jó szív­ vel végigvihető. Ha ugyanis a szülő a lelke mélyén nem tudja elfogadni az adott módszert, az a próbálkozások eredményén is meglátszik majd. Ez a könyv arról szól, hogyan találd meg az egyen­ súlyt gyermeked egyénisége, a saját személyiséged és a sokféle módszer között. Négy esztendő alatt, az inter­ neten évente több ezer anyuka kérdéseire válaszolva gyűjtöttem össze azokat a tapasztalatokat és formáltam azokat a módszereket, amelyeket e könyvben bemuta­ tok. Ez nem egy hagyományos babaápolási könyv, amely orvosi szempontból közelíti meg a csecsemőket, és nem is egy adott módszert leíró kötet, amely unifor­ mizált nevelési tippeket ad. Ezeken az oldalakon lélek­

tani szempontból igyekszem végigkövetni, hogyan is „működik" a baba, mit érez, miként formálódik a sze­ mélyisége, milyen veleszületett tulajdonságai vannak, melyek azok, amik később alakulnak ki, és mi az, amit szülőként mi tudunk alakítani. Anyaként magam is tisztában vagyok azzal, mekko­ ra kihívás a mai korban gyermeket nevelni, hiszen ren­ geteg egymásnak ellentmondó információ és impulzus zúdul ránk azzal kapcsolatban, hogy mivel tesszük a legjobbat a kicsinek, miközben nincs, aki ezek között segítene szelektálni, magunkra vagyunk hagyva a dön­ tésekkel. Szilárd keretek híján nem csoda, hogy az új­ donsült szülők bizonytalanok, és megkérdőjelezik a ko­ rábbi generációk nevelési szabályait. „Szükséges este nyolckor lefektetni a babát, ha magától csak este tízkor álmosodik el? Hiszen mi is éjfélig ébren vagyunk..." Harminc évvel ezelőtt ez még nem volt kérdés: a nyolc órai fek­ tetés elfogadott volt, a gyerekek hamar bölcsődébe ke­ rültek, és ezáltal már a kezdetektől kialakult az alkal­ mazkodáshoz szükséges rend. De vajon mi a jobb? A kicsi egyéni igényeihez igazodó, az individualitás ki­ bontakoztatására törekvő nevelés, vagy a szigorú sza­ bályok betartása? Ezzel is foglalkozom majd a könyv későbbi fejezeteiben.

12

13

Babapszichológia

Bevezetés

Esszéi vagy szívvel?

képzeld el, mintha egy idegen nyelvet szeretnél meg­ tanulni anyanyelvi környezetben. Kivisznek egy ide­ gen országba, ahol nyelvtankönyv és szótár nélkül kell helytállnod. Mit csinálsz egy ilyen szituációban? Nyil­ ván figyelsz és tanulsz, próbálod megfejteni, mi mit je­ lent. Helyzetek és hanglejtések alapján tájékozódsz, míg végül spontán megtanulod a nyelvet, anélkül, hogy értelmezted volna a nyelvtani szabályokat vagy bemagoltad volna a szavakat. Ezzel szemben mit csi­ nálnak ma az anyukák? Lázasan lapozgatják a könyve­ ket, törik a fejüket, próbálják megfejteni a szabályokat. Pedig a „tankönyv" a szívükben van, lelkűk mélyén tudják, mi mit jelent, az egyetlen dolog, ami gátat szab annak, hogy jól működő ösztöneiket használják a szel­ lemi képességeik helyett, a mai kultúra, amely a logi­ kát, az intellektuális képességeket helyezi előtérbe a megérzésekkel, az érzelmi intelligenciával szemben. Ez a kötet nem fejlődés-lélektani szakkönyv. Nem próbál meg az egyes területekről minden kutatást be­ mutatni, mert az a tapasztalatom, hogy egy önmagá­ ban álló kutatási eredmény gyakran csak összezavarja a szülőket, különösen, ha az teljesen ellentmond min­ dennapi tapasztalataiknak. Hiába olvasható például egy kutatás eredményei között,2 hogy a stresszes élet­ vitel a gyermeknél akár asztmatikus tüneteket is okoz­ hat, ha az anya bizonytalan, vajon az ő életében meny­ nyire van jelen a stressz, egyáltalán mekkora az a

✓

Amikor a gyerekek problémáival, furcsa, aggasztó szo­ kásaival foglalkozunk, vajon az eszünkkel vagy a szí­ vünkkel, az érzelmi intelligenciákkal figyeljük a visel­ kedésüket, vonjuk le a szükséges következtetéseket, és hozzuk meg a döntéseket? Az esetek nagy részében azt látom, hogy az anyukáknak erős érzelmeik vannak a gyermek aktuális problémájával kapcsolatban, azon­ ban a döntéseiket már észérvek alapján akarják meg­ hozni. Eddig jó alvó volt, most viszont már nem az, mi tör­ ténhetett vele? - kérdezik tőlem gyakran, majd logikai alapon levezetik, mi mindent tettek a gyerek jó alvása érdekében, milyen megoldások kizártak az ő esetük­ ben, valamint elmondják, melyik ismerősük mit taná­ csolt az ügyben, és megpróbálnak logikus megoldást keresni a problémára. A baba, a kisgyermek viselkedé­ se azonban nem matematika, annak megértésében el­ sősorban nem a szellemi képességeinkre, hanem az ér­ zelmeinkre kell hagyatkozni. Hányszor hallom néhány hetes picurok anyukáitól, hogy egyszerűen nem értik a babát, nem látják a napirendjében a logikát. Már ho­ gyan is lenne benne logika és rendszer? Egy ilyen pici­ nek nincsen időérzéke, az első hetekben még azt sem tudja, mikor van nappal és mikor éjszaka, ezt a mi szo­ kásaink révén tanulja meg. A gyermek születése utáni heteket, hónapokat úgy

14

15

Babapszichológia

stressz-szint, amely már problémát jelenthet. Kutatá­ sok és számok helyett inkább összefüggéseket és ta­ pasztalatokon alapuló gyakorlati megoldásokat muta­ tok be. A célom az, hogy azoknak a szülőknek nyújtsak információkat, akik szeretnék megérteni a baba visel­ kedését, támogatni pszichés fejlődését, és megoldá­ sokat találni a mindennapokban felmerülő nevelési problémákra. Nem célom, hogy csak és kizárólag el­ méleteket és kutatásokat ismertessek, mert az a ta­ pasztalatom, hogy ezek olvastán gyakran felmerül a szülőkben a kérdés: De akkor most mit kéne tennem ? M it csináljak másként? És nem célom az sem, hogy csak és kizárólag gyermeknevelési tippeket, módszereket oszszak meg, mert ezeket olvasva újra meg újra előbuk­ kanhat a gondolat: D e miért kéne ezt tennem ? Hogyan működik ez a módszer? Biztosan jó lesz nekünk? M i állhat a háttérben? Biztosan illik az én gyermekem egyéniségéhez? N em okozok vele kárt neki?

Ehelyett olyan könyvet szeretnék a szülők kezébe adni, amelyben a tudomány és a mindennapok gya­ korlata harmonikus egységet alkot. Hiszen mi más le­ hetne a cél, mint az elméleti tudás és a gyakorlat isme­ rete révén megtalálni a saját gyermekünk, családunk számára legmegfelelőbb megoldásokat?

16

2. A FEJLŐDÉS MEGÉRTÉSE

Xáblázatok, melyek szerint a babának átlagos tempó­ ban kéne fejlődnie... Ismerősök, rokonok, akiknek a gyermeke hamarabb mászott, kúszott, beszélt, mint a miénk... Gyermekorvos és védőnő, akik szerint túl gyorsan vagy túl lassan fejlődik a csecsemő... Vajon miért nem úgy fejlődik a legtöbb gyermek, ahogyan a „nagykönyvben" meg van írva? Miért okoz számunk­ ra, szülők számára annyi fejtörést és aggodalmat a megfelelő fejlődés? Ahhoz, hogy megismerjük a vála­ szokat ezekre a kérdésekre, és megértsük magát a cse­ csemőt, meg kell értenünk a fejlődését is. Mi határozza meg a gyermek belső fejlődési ütemét? Hogyan befo­ lyásolja a környezet a fejlődést? Miként tudjuk támo­ gatni ezt a folyamatot? A fejlődés maga sokkal koráb­ ban megkezdődik, mint azt sokáig gondoltuk: a gyermek fogantatásának pillanatában. Az anyaméh­ ben.

17

Babapszichológia

A fejlődés megértése

így kezdődik

lékezni3. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) meg­ határozása szerint a születéskori időszak a születés előtti öt hónapra és a születést követő egy hónapra vo­ natkozik. A magzat már az anyaméhben érzékel:

*

Amikor az anya még nem is tudja, hogy a kicsi egyál­ talán beköltözött a pocakjába, a baba már akkor is érző lény, és ezek az első anyaméhben töltött hónapok is ki­ hatással vannak a későbbiekre. A gyermeket pár száz évvel ezelőtt még csak nagy­ jából két-három éves korától tekintették önálló szemé­ lyiségnek, amikor már tudott beszélni. Ennek oka fő­ ként a magas kisgyermekkori halandóság volt: a járványoktól, betegségektől, balesetektől való védelem érdekében a babát szigorú szabályok szerint ápolták és nevelték. Mivel pólyában, szűk bölcsőben vagy szoro­ san testközelben tartották őket, a picik nem tudtak szabadon mozogni, ezért a szüleiknek nemigen volt módjuk arra, hogy megfigyeljék a viselkedésüket, fel­ ismerjék a természetüket. A XIX. században már akadt olyan nézet, mely sze­ rint a lelki élet a születés pillanatában elkezdődik, a pszichoanalízis elterjedésével azonban bizonyossá vált, hogy már az anyaméhben töltött hónapok is be­ folyásolhatják a későbbi érzelmeket. Az anyaméh­ ben a magzat különböző fizikai kihívásokkal talál­ ja szembe magát, és ezekre érzelmi élmények formájában is reagál. Pszichoanalízis során, a legmé­ lyebb emlékekben kutatva kiderült, hogy a magzati korban tapasztaltakra is képesek vagyunk visszaem­

18

- Hallja a külvilág hangjait, az élesebb zajoktól meg­ ijed, összerezzen. - Hallja az anya szívverését, például stresszes hely­ zetben a gyorsabb kalapálást, így akaratlanul is ta­ núja lesz annak, ha idegesek vagyunk valami miatt. - Érzékeli a hormonális változásokat, sőt a hormo­ nokból kap is valamennyit. - A hatodik hónaptól érzi a fájdalmat. - Lát is: fényeket, foltokat érzékel. - A bőrérzékelés kezdettől fogva működik, ez a leg­ jelentősebb mód, ahogyan a magzat kapcsolódik a külvilághoz (és ezért van kitüntetett szerepe a ké­ sőbbiekben az érintésnek a baba életében). Ha mindezek alapján belegondolunk, érthető, miért akkora megrázkódtatás a picinek az anya balesete, hi­ szen ilyenkor nemcsak rázkódik a pocakban, amit érez a bőrével, de a fájdalmat is érzi, hallja a felfokozott szív­ ritmust és kap a stresszhormonokból is. De nem is kell ennyire szélsőséges esetet említenünk: ha egy kisma­

19

Babapszichológia

A fejlődés megértése

mának stresszes munkája van, amit nem végez szívesen, ha hajlamos a depresszióra, ha folyamatosan idegeske­ dik, aggódik, az mind-mind hatással van a magzatára is.4 És fordítva is igaz ez: ha egy anyuka szívesen végzi a munkáját, jól érzi magát a bőrében, képes pihenéssel ellensúlyozni a napi stresszt, nehéz helyzetekben is nyu­ godt tud maradni, azzal jót tesz a babának is. Hidas György, Raffai Jenő és Völlner Judit5 azt is be­ bizonyították, hogy a babával analízis által aktív kap­ csolatot lehet létesíteni. Az általuk bemutatott példák igazolják, hogy azok a picik, akikkel magzati korban ilyen mély kapcsolatot építettek ki, később sokkal gyor­ sabban fejlődtek, nyugodt, kiegyensúlyozott csecsemők lettek. Az analízisek során hetente két-három alkalom­ mal vették fel az anyák a kapcsolatot magzatukkal, il­ letve újraélték saját születésüket, sőt néhány alkalom­ mal a fogantatásukat is. A kutatás során kiderült, hogy a kapcsolat egyértelműen létrejött: ultrahangos vizsgá­ lat közben például meg lehetett kérni a magzatot, hogy forduljon meg, és mutassa meg a nemét. Meditáció segítségével várandósán Te is kapcsolat­ ba kerülhetsz a magzatoddal: nyugodt helyen ülj vagy feküdj le, hunyd be a szemed, és képzeld el a gyer­ meket pocakodban, milyen a feje, az arca, a keze, a lába, milyen a környezet, ami körülveszi. Miután ráhango­ lódtál a baba környezetére, elmondhatod neki, milyen csodálatos világba érkezik majd, mi mindent szeretnél

vele megosztani, ha majd megszületik, megköszönhe­ ted, hogy ilyen szépen fejlődik, és elmondhatod neki az érzéseidet az anyasággal kapcsolatban. Hasonló vizualizációs technikával a szülés is megkönnyíthető, ha ezen meditációk során „beszélgetsz" a méhszájjal is. El­ képzelheted, hogy amikor eljön majd az idő, a méhszáj, mint egy virág, fokozatosan kinyílik. Ez a fajta rend­ szeresen végzett meditáció nemcsak várandós anya­ ként csökkenti a stressz-szintedet, de a későbbiekben is segítségedre lehet:

20

- A vajúdás folyamán immár rutinosan tudsz majd „kapcsolatba lépni" a méhszájjal - az egyes fájások alatt elképzelheted, hogyan nyílik szét a méhszáj, és csúszik egyre lejjebb és lejjebb a baba. - A 36. hét után megkérheted a méhszáját, hogy most már nyíljon ki, kezdjen felpuhulni, így meg­ kezdődhet az úgynevezett rejtett vajúdás, és rövidebb lesz a fájásokkal kísért szakasz. - Könnyebben el tudod majd viselni a fájásokat, különösen, ha erre előre felkészülsz, és megta­ nulsz néhány olyan mantrát vagy eltervezel előre olyan képeket, amelyekre a fájások alatt gondolsz majd. - Szülésed gyorsabb lesz, hiszen lélekben felkészül­ tél rá. - Jobban megérted gyermeked jelzéseit, hiszen nem

21

Babapszichológia

egy „ismeretlen" kisbabát kapsz kézbe, hanem egy olyan valakit, akit már ismersz „odabentről". - Jobban a babára leszel hangolva, megérted a sírá­ sát, magabiztosabban bánsz majd vele és oldod meg a problémákat. - A későbbiek során is szorosabb lesz a kapcsolatod vele.

A fejlődés megértése

zikai vagy lelki bántalmazás éri, betegség kínozza, ha a baba nem tud megfelelően mozogni, ha nem várt ter­ hesség esetén sikertelenül próbálják elhajtani a magza­ tot, akkor arra félelemmel reagál, sarokba szorítva érzi magát, világvége érzése támad, pánikba esik. BPM 2 A tehetetlenség, veszélyeztetettség állapota

A várandósság hónapjait a születés követi. Az, amit a baba születéskor átél, és ahogyan a születést követő hetekben alkalmazkodni tud a környezetéhez, megha­ tározza a világról alkotott alapvető benyomásait, alap­ élményeit. Stanislav Gróf négy szakaszt különített el a születés folyamatában6, melyeket ő születéskori mintá­ zatoknak (Basic Perinatal Matrices, röviden BPM) ne­ vezett el.

A méhszáj még zárt, de a méhösszehúzódások már el­ kezdődtek. Egyre kevesebb az oxigén és a táplálék, a magzat testhőmérséklete csökkenni kezd. A baba úgy érzi, csapdába esett, gyanú ébred benne, hogy valami nincsen rendjén. Elveszettnek, tehetetlennek érzi ma­ gát, már nincs visszaút, a nyomás egyre nő, és ő semmit sem tehet ellene.

BPM 1 A magzati lét állapota

BPM 3 Küzdelem

Az ideális körülmények időszaka, amikor a magzat ál­ landó hőmérséklet és tápanyagellátás mellett bizton­ ságban fejlődik édesanyja méhében. Léte időtlen és ha­ tártalan, az egyesülés, a „minden egy" élménye járja át. Mintha egy hatalmas óceánban úszna, vagy a világ­ űrben lebegne súlytalanul. Ám még ez a periódus sem mindig zavartalan a szá­ mára. Ha az anyagcsere nem megfelelő, ha az anyát fi­

A méhszáj tágulni kezd, a fájások egyre erősebbek, idő­ tartamuk alatt a baba fejére 25-50 kilogrammnyi nyo­ más nehezedik. Az oxigénhiány egyre nő, a vérellátás pedig csökken. A gyermek fuldokló érzést él át az egyes fájások alatt, ami egyre fokozódik. Ebben a fá­ zisban a magzat már nem passzív áldozat, hanem aktív közreműködő, hiszen gyakorlatilag élethalálharcról van szó. A kicsi küzd az életéért, miközben igen erős

22

23

Babapszichológia

érzések és benyomások széles skáláját éli át - mérhe­ tetlen fájdalmat és nyomást, agressziót, szexuális felajzottságot, önfeláldozást... Pszichoterápiában a klien­ sek ennek az élménynek a felidézése során gyakran tűzről, égető érzésről is beszámolnak, ami a csecsemő megnövekedett testhőmérsékletével magyarázható. BPM 4 Megnyugvás, pihenés, alkalmazkodás Ebben a fázisban minden gyötrelem megszűnik, de en­ nek ára van: az anya és a gyermek szervezete a köl­ dökzsinór elvágásával végleg különválik. A baba se­ bezhetőnek érzi magát, tehetetlen, minden ismeretlen a számára. A teljes megsemmisülés érzését éli át, ám eközben megtapasztalja a felszabadulás, a megváltás, a megtisztulás élményét is. Vagyis már az anyaméhben töltött kilenc hónap és a születés ideje alatt is fantasztikus fejlődésen megy ke­ resztül: megtanulja, hogyan kell megváltozni, és életé­ nek minden egyes változási, változtatási folyamatá­ ban ezt a mintát fogja ismételni. Az egyik legelső, nagyon mély emléknyom ez az életünkben, amelyet ké­ sőbb tudattalanul is újra és újra átélünk - anélkül, hogy erről fogalmunk lenne. Mindez ijesztően hat az anya számára, aki a legjobbat szeretné gyermekének, ugyan­ akkor születése sorsát kénytelen részben mások (az or­ vosok, szülésznők) kezébe adni. Kutatások bizonyítják7

24

A fejlődés megértése

például, hogy a császármetszéssel született gyerekek félnek átbújni a játék alagúton. Persze önmagában a születés élménye nem határoz meg véglegesen min­ dent: új tapasztalatok átélése során képesek vagyunk megtanulni, hogyan találjunk megoldásokat az élet kü­ lönböző problémáira - ám olyan helyzetekben, ahol spontán kell cselekednünk, ösztönösen a legmélyebb mintához nyúlunk. Ezért lehetséges az, hogy életünk fő vonalaiban még felnőttkorunkban is felfedezhetők a születésélmény hatásai. Amikor újra és újra ugyan­ azokba a helyzetekbe sétálunk bele, és magunk sem ért­ jük, hogyan fordulhatott ez elő velünk megint... Ami­ kor azon kapjunk magunkat, hogy ugyanúgy döntöttünk, mint az előző alkalommal... Ilyenkor a legmélyebb, legősibb részünk „dönt" helyettünk. Lát­ szólag lényegtelennek tűnő helyzetekben, amikor nincs szükség túlzott megfontoltságra, zsigerből indulunk el az egyik vagy a másik irányba, és sok ilyen kis döntés eredményeképpen kerülünk mindig kísértetiesen ha­ sonló helyzetekbe. Hogyan döntünk? Ha nem jól mennek a dolgok, csapot-papot otthagyva elmenekülünk egy másik világba? Lassan átgondolva, mérlegelve, fokozatosan változtat­ va a helyzeten? Mindig segítséget várva másoktól? Minderre a születés során átélteknek jelentős hatásuk van - a modern társadalmakban különösen, hiszen nagy a döntési szabadságunk, sokkal kevésbé kell má-

25

Babapszichológia

A fejlődés megértése

sokhoz alkalmazkodunk, mint elődeinknek, és kényel­ mesebbek is lettünk. Kevésbé vállaljuk fel a rizikós döntéseket, a változásokat, mert szinte mindig van ke­ rülőút a komfortzónán belül. Mivel túlságosan sok in­ formáció vesz minket körül, gyakrabban reagálunk ösztönösen, mert nincs időnk megfontoltan, átgondol­ tan dönteni. Éppen ezért pszichés értelemben véve nem fejlődünk, egy helyben toporgunk, és ugyanazokat a hibákat ismételgetjük újra meg újra. A születésélmény pszichoterápiás feldolgozása éppen ebből a csapdából segít kimászni, kialakítva a változásra való nyitottsá­ got. Az ember tökéletlenül, életképtelenül születik meg, az első életév végére azonban önálló, mozgásra képes, kommunikatív lény lesz belőle. Élete első évében nem­ csak testileg fejlődik rohamos léptékben, hanem a moz­ gása, az értelmi fejlődése, a szociális kapcsolatai, a kommunikációs képességei is jelentős változáson esnek át viszonylag rövid idő alatt. Hogyan is várhatnánk tőle, hogy mindezt békésen gügyörészve viselje? A sze­ mélyiségétől, egyéni érzékenységétől függ, hogy nagy hanggal tiltakozva, vagy viszonylag csendesen, ki­ egyensúlyozottan fogadja a változásokat. Amikor meg­ születik, még teljesen magatehetetlen, kilenc hónapig a félhomály és a tompa zajok világában élt, innen kerül ki az erős fények és a temérdek ismeretlen hanghatás közé. Eddig a köldökzsinóron keresztül folyamatosan

kapta a tápanyagokat, most meg kell ismernie a kínzó éhségérzetet. Eddig állandó hőmérséklet vette körül, most hirtelen fázni kezd. Mindenben a környezete gon­ doskodására van utalva, ám számos veleszületett ké­ pessége segíti őt az életben maradásban:

26

1. Az úgynevezett védekező reflexek közé tartozik a pislogás, a fogóreflex (más néven majomreflex, amely­ nek lényege, hogy ha nyitott tenyerébe helyezed az uj­ jadat, rögtön megszorítja azt olyan erősen, hogy akár fel is lehetne emelni így), a Moro-reflex (más néven át­ karoló reflex, amely ijedtség hatására lép fel), a járóref­ lex (ha lábujjai érintik a talajt, járáshoz hasonló moz­ gást végez), az úszás és az ejtőernyős reflex (ha leesik, karját és lábait kifeszíti). 2. Az érzékszervei is ezt a célt szolgálják: - szaglása kiváló, így bárhol megérzi az anyatej illa­ tát (az erős szagokra, illatszerekre emiatt érzéke­ nyen reagálhat) - éles a hallása, a magas hangokat jobban kedveli, így tudja felismerni édesanyja hangját is, amelyet már magzati korban is sokat hallhatott - az édes ízeket szereti (amilyen az anyatej is), a sós vagy savanyú ízekre fintorog - 20-25 centiméter távolságra lát élesen, vagyis pont

27

Babapszichológia

a maga és az őt szoptató édesanyja közötti távol­ ságot képes jól blendézni. A születés hatalmas változást jelent a baba számára: nemcsak maga a világrajövetel folyamata kimerítő, ha­ nem az elkövetkező pár hét, az új környezet megszo­ kása is problémákat okoz neki. Mi, felnőttek, régóta ebben a világban élünk, számunkra már minden ter­ mészetes, észre sem vesszük az állandó alapzajt a kör­ nyezetünkben, tudatosan ki tudjuk zárni pillanatnyi ál­ lapotunkból a fájdalmat vagy az éhséget, és képesek vagyunk kezelni a hőmérséklet-változásokat is. Sokan a néhány hetes csecsemőtől is elvárnák, hogy mindezt gond nélkül megtanulja kezelni, és ne sírjon, amikor kakilnia kell, amikor fázik, vagy ha egy új zajtól meg­ ijed. Ráadásul a modern időkben még további informá­ ciós terhet is teszünk a kicsik vállára: sok lakásban ál­ landóan szól a tévé, a babákkal hipermarketekben sé­ tálunk, ahol egy-két óra után még a felnőttek is elfáradnak a rájuk zúduló sok ingertől. A csecsemőt a kiegyensúlyozott, állandó környezet segíti leginkább a külvilághoz való alkalmazkodásban. Ha van módja a maga tempójában észlelni a környezete változásait, megtapasztalni, megtanulni, mi hogyan működik, ak­ kor kevésbé viselik meg az első hetek. A mi feladatunk biztosítani a számára ezt az állandóságot: reagálni a ké­

28

A fejlődés megértése

réseire, biztonságot nyújtani neki. És bizony a későb­ biekben is az állandó napirend, az „unalmas" környe­ zet az, amiben igazán jól érzi magát a baba, ugyanis ő ebben is számos újdonságot, felfedeznivalót talál. Ter­ mészetesen nem arról van szó, hogy ne vihetnénk el őt olykor vásárolni, ne látogathatnánk meg a nagymamát, vagy ne utazhatnánk el pár napra nyaralni, de a kicsi számára ekkor is biztosítani kell a fix pontokat az éle­ tében: az evés-alvás megfelelő ritmusát, és saját ma­ gunkat, mint a biztonság állandó forrását.

Miért nem úgy fejlődik a baba, ahogy a „nagykönyvben" meg van írva? Attól kezdve, hogy világra jött, a baba fejlődésének üte­ mét többféle tényező befolyásolja: 1. Magával hozott, öröklött tényezők Például az első fogak megjelenésének idejét egyértel­ műen befolyásolja, hogy a szülők tejfogai mikor bújtak ki, de ehhez hasonlóan a hízékonyságban vagy éppen az étvágytalanságban, a lassabb hízásban is szerepet játszanak örökletes tényezők. Genetikailag meghatáro­ zott a testalkat, az izomzat is, amely a mozgásfejlődést befolyásolja - és ennek folyományaként fordulhat elő,

29

Babapszichológia

A fejlődés megértése

hogy a gyermek mozgásfejlődése lassabb, csak később mászik, áll fel, éppen úgy, mint valamelyik szülője.

fejlődő gyermekeket, és ami még meglepőbb: amikor megkapták a szabad mozgás lehetőségét, alig néhány óra alatt már meglepően nagy fejlődésről tettek tanúbizonyságot, pár hét leforgása után pedig behozták le­ maradásukat. Modern viszonylatban hasonló átmene­ ti gátlást okozhat a szabad mozgásban a csípőpelenka vagy a Pavlik-kengyel, ám ezek viselése nem jelent ma­ radandó hátrányt a fejlődésben. És bizony a korán el­ kezdett fejlesztés, a gazdag környezet az, ami segíthet még az alapvetően hátrányból indult (például Downkóros vagy oxigénhiánnyal született) gyerekek fejlődé­ sét is pozitív irányban befolyásolni.

2. A környezet, amely támogatja vagy gátolja a fejlődésben Bármilyen adottságokkal is születik a gyermek, a kör­ nyezete támogató vagy éppen gátló hatásai meghatá­ rozzák fejlődésének ütemét. A gyakran hasra fektetett csecsemők mozgásfejlődése gyorsabb, a többnyire ha­ nyatt fekvésben nézelődőké lassabb lehet. Ha a babá­ nak nagy mozgástere van, az egy bizonyos ponton, a mászás, a járás gyakorlásában nagy segítségére lehet, de kúszni, mászni, felállni a járókában is megtanulhat. Meglepő azonban, hogy a mozgásban való akadályozottság egyáltalán nem okoz behozhatatlan lemaradást csecsemőkorban. Két bécsi pszichológusnő, Danzinger és Franki egy olyan albán törzs gyermekeit vizsgálta, akik a helyi szokásoknak megfelelően életük első évét egy fabölcsőben lekötözve töltötték. A babáknak nem voltak játékaik, nem tudtak mozogni, ám szoptatták őket, gondoskodtak róluk, beszéltek hozzájuk, és a nagy család jövés-menése, gazdag szociális környezet vette őket körül. A kísérletek során a tárgyi érdeklő­ désben és a mozgásban ezek a gyerekek jóval a kor­ osztályuk alatt teljesítettek, azonban a szociális készsé­ gek terén felülmúlták a normális körülmények között

30

3. A gyermek személyisége Érdeklődő vagy visszahúzódó? Ingerkereső vagy nyu­ galomra vágyó típus inkább a baba? Ezek a veleszüle­ tett személyiségjegyek gyorsíthatják vagy éppen lassít­ hatják fejlődése ütemét. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ha va­ lamit meg szeretnénk tanulni, akkor az fokozatosan szokott csak sikerülni. Egy-egy új ismeretet lépésen­ ként tudunk elsajátítani. Először csak gyűjtjük az adott területről az információkat, próbálkozunk, de nem tud­ juk még megvalósítani, amit szeretnénk. Aztán kis lé­ pésekben elkezdünk haladni, eleinte nehezen boldo­ gulunk, az eredmény is tökéletlen, végül sok gyakorlás

31

Babapszichológia

A fejlődés megértése

árán egyre magabiztosabbak, profibbak leszünk az adott területen. Miért várjuk el akkor a babától, hogy amit éppen megtanul, azt azonnal hibátlanul tudja? Nem egy szü­ lőtől hallottam például, hogy „Hiába adok neki kanalat, csak maszatol, nem eszik szépen". Ezért inkább kiveszik a kanalat a gyerek kezéből: „Majd később újra megpróbál­ juk, amikor megérett rá”. De ha nincs lehetősége gyako­ rolni, akkor soha nem fog megérni rá! Vagy: elkezdett járni a baba, de egyelőre csak inga­ tagon totyog, néha még inkább mászik, mert az biz­ tonságosabb, azt már begyakorolta. Az anyukát hatal­ mába keríti az aggodalom, ezért elkezdi erőltetni a járást, kézen fogva sétáltatja a gyereket - hiszen ha a kicsi már tud járni, akkor miért nem jár...?! Hát azért, mert ez egyelőre még inkább nehézség és macera a szá­ mára, gyakorolnia kell, hogy egyre jobban menjen, és ezt bizony kézen fogva nem tudja megtenni - úgy ugyanis a legfontosabb része vész el a járásnak: az egyensúly. Ugyanez a helyzet a beszéddel is. Vannak olyan to­ tyogók, akik sok szót használnak, lelkesen utánoznak, csak éppen a kiejtésük nem megfelelő még - és olyanok is, akik inkább csendesen figyelnek, tanulnak, és csak akkor kezdenek el teljes szavakat mondani, ha már többé-kevésbé helyesen tudják kiejteni azokat. Nem vár­ hatod el, hogy a gyereked azonnal tökéletesen mond-

jón mindent, és az első szavak kiejtése után nem sokkal már mondatokban beszéljen. Először ugyanis gyako­ rolnia kell ahhoz, hogy megtanulja a jó kiejtést, a meg­ felelő hangsúlyokat, hangerőt és hanglejtést. Nem csak szavakat kell utánoznia, a beszéd számtalan egyéb té­ nyezőjét is mind ki kell figyelnie, el kell lesnie tőlünk, hogy végül tényleg érthető legyen, amit mond. Nem szabad tehát kétségbeesni, amikor a gyermek csinál valami új dolgot, de az nem elég szép, nem elég tökéletes azonnal. Inkább meg kell dicsérni, amiért megpróbálta, és alkalmat adni arra, hogy minél többet gyakorolja, legyen szó akár önálló öltözésről, bilizés­ ről, kúszásról-mászásról vagy éppen az első bicikli­ zésről. A túlzott elvárások, a javítgatás, a „jaj, nem csinálja tökéletesen" érzés csak szorongást kelt a gyerekben, bá­ tortalanná és bizonytalanná teszi - mint azt a kislányt, akinek az anyukája mindig törölgette a száját evés köz­ ben, és folyton rászólt, hogy ne maszatoljon. Ez a kis­ lány kétévesen már nem mert egyedül enni, hagyta, hogy etessék csak, így legalább nem volt állandó ku­ darcélménye. Ha biztatod a gyermeket, és elegendő időt hagysz neki arra, hogy megtanuljon valamit, akkor jóval ha­ marabb válik magabiztossá és önállóvá, mint ha állan­ dóan sietteted, és a nyomában járva javítgatod az első, még tökéletlen lépteit.

32

33

Babapszichológia

A fejlődés megértése

Fejlődés és a fejlődés akadályozottsága

sikra meglep minket egy csomó új tudománnyal, aztán látszólag hetekig-hónapokig nem történik semmi ér­ demleges a fejlődésében. (Dehogyisnem: ő közben fo­ lyamatosan gyakorolja, tökéletesíti, amit már megta­ nult.) Sokszor fokozatosan alakul ki az új képesség, néha pedig két apró lépés között egyszer csak látszó­ lag megreked a fejlődés - ilyenkor szoktak az anyukák megijedni. Előfordul, hogy három hónapos korában a baba egyetlen alkalommal átfordul a hátáról a hasára, ám utána két hónapon át nem ismétli ezt meg. „Most akkor mit mondjak a védőnőnek?” - teszi fel a kérdést a tanács­ talan anyuka. - „Hogy már átfordult? Vagy hogy még nem tud átfordulni?" Néhányszor kimondja, hogy „anya", ám utána hete­ kig nem használja ezt a szót. Egyszer nagy nehezen felkapaszkodik a kanapénál, de aztán hosszú ideig, akár hetekig nem áll fel újra. Valójában ezek az esetek egyáltalán nem rendkívü­ liek. A baba ugyanis nem tudja, milyen tempóban kéne fejlődnie a „nagykönyv" szerint, őt a természetes kí­ váncsisága és az ösztönei hajtják. Ha még öt hónapo­ sán is háromóránként éhezik meg, akkor háromórán­ ként fog enni. Ha egyszer véletlenül átfordult, de nem talált benne semmi érdekeset, akkor ezt nem fogja to­ vább gyakorolni. Ilyenkor csak arról van szó, hogy a kicsi eljutott a fejlődés egy bizonyos fokára, és onnan

Három olyan jellegzetes probléma szokott felmerülni a fejlődéssel kapcsolatban, ami komoly fejtörést okoz az anyukáknak. Az első, hogy vajon normálisan fejlő­ dik-e a gyermek, biztosan jó-e, elég-e az, amit már tud, amit már csinál. A második, hogy ha megtanult vala­ mit, ha már egyszer produkálta, akkor vajon később miért nem teszi folyamatosan? Talán visszafejlődik? A harmadik pedig egy jellegzetes félreértés a szülők ré­ széről: amikor azt gondolják, hogy ha a gyerek felvett egy új szokást, akkor azt „vissza lehet csinálni" valahogy, mintha lenne visszaút két fejlődési szakasz között. 1. Normális? A gyerekek néha furcsaságokat produkálnak a fejlődé­ sük folyamán. Előfordulhat, hogy a baba mászni még nem tud, de már magától feláll. Már nyújtogatja a kezét a játékok felé, de csak oldalirányban, előre soha. Csak a szavak elejét mondja ki, a teljes szavakat nem. Ezek a dolgok különösnek tűnhetnek, és sok anyukában ag­ godalmat kelthetnek. De vajon hol húzódik meg a ha­ tár az átmeneti jelenségek és a valódi problémák között? Bár mi, anyukák azt szeretnénk látni, hogy a baba szép fokozatosan, napról napra fejlődik, ő néha egészen sajátos ütemben halad. Olykor egyik pillanatról a má­

34

35

Babapszichológia

A fejlődés megértése

valami miatt még nem akar továbblépni. Neki pont jó, ahol van, és amikor elérkezik az ideje, magától lendül tovább. Vannak persze olyan esetek is, amikor nem átmene­ ti jelenségről van szó. Ha valami nagyon gyanús a szü­ lőnek, ha a fejlődési táblázatok szerint már rég tudnia kéne valamit a babának, és ő egyáltalán nem tudja, de még csak arra sem mutat hajlandóságot, hogy gyako­ rolja, akkor érdemes szakember segítségét kérni. A hasonlítgatást viszont tényleg el kellene felejteni. Míg a különféle mozgás- és beszédfejlődési stádiu­ mokra vannak átlagértékek, amikhez a baba fejlődését viszonyíthatjuk, addig arra nincsen szabály, hogy mi­ kor kellene átaludnia az éjszakát, vagy elhagynia egyegy szoptatást - ezeket ugyanis a saját ösztönei és a környezete hatásai egyaránt befolyásolják.

ni, ha nem tudja a játékokat megragadni. Ha egyéve­ sen nem tud egyszerre mindkét kezében egy-egy játé­ kot megtartani. Ha másfél évesen még nem próbálja a szájához emelni a kanalat. (Ez utóbbit például kancsal­ ság is okozhatja.)

Mire figyeljünk oda? Milyen szélsőségek esetén szükséges orvoshoz fordulni? Manuális készségek: Érdemes szakemberhez fordul­ ni, ha három hónaposan még egyáltalán nem nyúl a já­ tékok felé, se előre, se oldalra, se akkor, ha felé nyújtod, se akkor, ha föléje lógatod azokat. Ha hat hónaposan még nem próbál meg a mellette levő játékok felé nyúl­

36

Hallás: Ha három hónaposan anyja hangjára egyál­ talán nem reagál. Ha egyévesen nem hallgat a nevére vagy egyszerűbb utasításokra. Egyéves kor után, ha ko­ rábban jól hallott, de egyszeriben mindent kétszer kell mondani neki, vagy csak a hangos beszédet érti meg elsőre. (Ennek a problémának például középfülgyulla­ dás szövődményeként kialakult halláscsökkenés állhat a hátterében.) Beszéd: Ha hat hónaposan még nem gagyarászik. Ha egyévesen még nem beszél babanyelven egy-egy szót sem. Ha kétévesen még egyetlen érthető szava sin­ csen. (Ennek például hallásprobléma lehet az oka.) Ha a korábban nyitott és kommunikatív baba hirtelen viszszahúzódóvá, félénkké válik. 2. Visszafejlődik a gyerek? „A kislányom nemrég fordult át először. Néhányszor meg­ csinálta, de aztán abbahagyta. Mikor fog végre rendesen fo­ rogni?"

37

Babapszichológia

„A kisfiam a múlt héten már kimondta, hogy »autó«, de azóta egyszer sem, hiába kérem tőle. Elfelejtette volna?" Néha úgy tűnhet, hogy a kicsi visszafejlődik: tegnap még tudott valamit, aztán egyszer csak nem csinálja többé. A félreértést ilyen esetekben is az okozza, hogy neked konkrét elvárásaid vannak a baba fejlődésével kapcsolatban, például úgy gondolod, hogy ha forogni kezd, akkor azt most már mindig produkálja majd. A gyerek azonban nem az általad elképzelt módon fej­ lődik, hanem a maga tempójában. Néhányszor átfor­ dul, mert már próbálgatja, de amikor sikerül neki, nem igazán érdekli a dolog, nem akarja tovább gyakorolni, mert valami más, érdekesebb tevékenység köti le a fi­ gyelmét. Az is lehet, hogy egyszer véletlenül átfordult, de utána hiába próbálgatja, még sem sikerül újra meg­ csinálnia. Majd előbb-utóbb sikerülni fog. Ugyanez a helyzet a többi területen is: - Amikor a kúszásból megtanul felállni, utána se kúszni, se mászni nem akar egy ideig, csak álldo­ gál, mert ez nagyon tetszik neki. Ne izgulj: egy-két hét után elunja, és újra mászni kezd, mert állva nem lehet nagy távolságokat megtenni. - Egy darabig játszik a hangjával, gőgicsél, „beszél­ get", aztán hirtelen a kúszás vagy az átfordulás kezdi foglalkoztatni, esetleg a kézügyessége fejlő­

38

A fejlődés megértése

dik nagyot, és a játékokkal köti le magát, így a hosszas „tádádádádá" monológok elmaradnak. - Megtanul pápázni, de aztán elunja, és nem akarja produkálni magát még kérésre sem, mert nincs kedve hozzá. Nem feltétlenül jelent tehát problémát, ha a kicsi lát­ szólag nem foglalkozik egy korábban már megtanult dologgal - ez valószínűleg csak annak a jele, hogy épp valami újat tanul. Figyelj azonban oda, ha azt látod, hogy több, korábban már megtanult dolgot hagy el egyszerre, ha komplex képességek tűnnek el - például már tudott mászni, és egyik napról a másikra tehetet­ lenül fekszik csak - , illetve, ha ezek helyébe nem lépnek új ismeretek, amiket aktuálisan tanul. Ha például so­ kat gőgicsélt, és ezt hirtelen teljesen elhagyja, vagy ha korábban már beszélt néhány szót, és helyette elkezd mutogatni, akkor érdemes szakember segítségét kérni. 3. Van visszaút? „Korábban olyan jól aludt a babám, és csendben eljátszott magában is... Én csak azt szeretném, ha megint olyan lenne, mint volt" - írja nekem segélykérőén sok anyuka. Rossz hírem van: a babát nem lehet „visszacsinálni", a régi szép idők sosem térnek vissza. Jó hír viszont, hogy he­ lyettük új, izgalmas idők jönnek...

39

Babapszichológia

A fejlődés megértése

A gyerekekkel kapcsolatban minden életkorban csak egy dolog állandó: a változás. Különösen igaz ez a cse­ csemőkorra, amikor egyik hétről a másikra (sőt: egyik napról a másikra) tanul meg új dolgokat, ismer fel öszszefüggéseket, áll elő újabb szokásokkal, reakciókkal a világban tapasztalt jelenségekre és a saját változásaira. Gondolj bele, milyen nehéz helyzetben is van ő. Hi­ hetetlen gyorsasággal fejlődik, gazdagszik új képessé­ gekkel, melyek által egyre többet és többet érhet el. Olyan ez, mintha egyik reggel szárnyad nőne, és más­ nap már tudnál repülni - alaposan felforgatná az éle­ tedet, a lelkivilágodat, nem? A babánál ugyanez törté­ nik: az egyik pillanatban még magatehetetlen kis lény, aki csak szemlélni tudja a világot, de másokra van utal­ va. Aztán már el is tud érni dolgokat. Aztán egyre újabb és újabb tárgyakat képes megszerezni, új helyek­ re eljutni. Nincs mese, mindezt fel kell dolgoznia ma­ gában, és meg kell barátkoznia vele. Miért „romlik el" a baba? Egyáltalán nem romlik el, csak változik. Új képességeket szerez, új részleteket ta­ pasztal meg a világból, és ezekre reagál. Vannak idő­ szakok, amikor valami nagy változás előtt áll, ezért nyűgösebb. Máskor épp egy nagy változást (például felállás vagy járás) kell feldolgoznia. Az, hogy vízszin­ tesből függőlegesbe kerül, és erre magától képes, szá­ mára igen jelentős változás, amihez az idegrendszeré­ nek is alkalmazkodnia kell.

A leggyakrabban előforduló esetek, amikor hirtelen megváltozik a baba:

40

1. A már viszonylag jól alvó csecsemő öt-hat hóna­ pos kora körül újra többször felébred éjjelenként. Ez teljesen érthető: egyrészt ilyenkor indul be inten­ zívebben a mozgásfejlődés, másrészt megkezdődik a fogzás - mindkettő megzavarhatja a kicsi álmát. 2. A három-négy hónapos baba nappal nehezen al­ szik el. Ebben az életkorban van egy olyan időszak, amikor a kicsi elkezd minden hangot élesebben hallani, min­ den fényhatást erőteljesebben látni, emiatt nehezebben merül álomba. 3. Az öt-hat hónapos picur elkezd tiltakozni a lefek­ tetés ellen. Mostanra már annyira érdeklik a tárgyak, a történé­ sek, hogy képtelen kikapcsolni, és megfelelően ellazul­ ni az elalváshoz. Felesleges azon munkálkodni, hogy jól kifáraszd, mert ez csak tovább pörgeti az idegrend­ szerét. Inkább abban érdemes segíteni neki, hogy ké­ pes legyen kizárni a külvilágot és ellazulni. 4. A hét-nyolc hónapos állandóan elégedetlenkedik, nem akar egyedül játszani.

41

Babapszichológia

A fejlődés megértése

Éppen egy nagy fejlődési ugrás előtt van: szeretne mindent megszerezni, mindenhova eljutni, de még nem képes rá. Hagyni kell küzdeni, próbálkozni, így általában legfeljebb két-három hét alatt átesik ezen az időszakon, és hatékonyan kúszni-mászni kezd. Ettől azonnal megnyugszik majd.

rendszeres napirend - ezek a biztos pontok az életében. Ha minden változásra te is változtatással reagálsz, az­ zal rosszat teszel neki. Ehelyett igyekezz a jól bevált ru­ tint megtartani, s például az altatások módján nem vál­ toztatni. Figyelem: nem az időpontján, hiszen az a fejlődéssel együtt változik, hanem a módján, vagyis azon, ahogyan eddig altattad, ha az bevált. Ugyanígy az ébrenléteknek is legyen meg az ismétlődő ritmusuk: például ébredés után evés, aztán játék egyedül, játék együtt és így tovább. Ha te türelmes és kiszámítható vagy, és a környeze­ tét is ilyenné teszed, akkor ő is könnyebben viseli majd a változásokat. Persze a változás valamennyire min­ dig nehéz - de elkerülhetetlen. Neked tehát nem „helyrehoznod" kell a gyereket, nem azon kell mun­ kálkodnod, hogy megint minden a régi legyen, hanem támogatnod és segítened ezt a folyamatot, hiszen er­ ről szól a gyermeknevelés.

5. A tizenegy hónapos mindig az anya nyomában van. Ez is egyik napról a másikra kezdődik. Nem kell kü­ lönösebben aggódni miatta, vond be a kicsit a házi­ munkába, és máris elfoglalja magát. (így ugyan lassab­ ban végzel, de legalább nem kell egész nap pörölni vele.) 6. Az egyéves egész nap nyűgös. A járástanulás előtt egy-két hétig kevésbé kiegyen­ súlyozott lehet a gyerek, ám ez abban a pillanatban el­ múlik, amint rájön, hogyan kell járni. 7. A tizenkét-tizenhárom hónapos hisztizik játék köz­ ben. Ilyenkor azzal szembesül, hogy valamit nem képes megoldani, és ez bosszantja, idegesíti. Ha higgadtan el­ magyarázod neki, mit hogyan kellene csinálnia, és ezt minden egyes alkalommal megteszed, akkor hamar túljuthattok ezen az időszakon. A baba számára fontosak az állandó szokások, a

42

Átmenetek Ahogy korábban is említettem: vannak olyan átmeneti időszakok a baba életében, amikor már megtanult va­ lami újat, de még csak ímmel-ámmal csinálja azt. Ez tel­ jesen természetes, a fejlődés a legtöbbször fokozatosan megy végbe.

43

Babapszichológia

A fejlődés megértése

Nézzük hát, melyik területen milyen átmeneti idő­ szakokra lehet számítani:

szás kimarad a mozgásfejlődésből, mivel a térben mo­ zogni, eljutni különféle helyekre a lakásban még min­ dig kúszva-mászva tud a leghatékonyabban. Nem sza­ bad tehát megijedni ettől - hamarosan a kúszásból mászásba vált majd.

Szobatisztaság Már ismeri a bilit, tudja, hogy rá lehet ülni, de még nem használja minden alkalommal. Néha ráül és sikerül belekakilnia, néha mellémegy. A rossz reakció ilyenkor az, ha megörülve annak, hogy a gyerek már szobatisz­ ta, leszidjuk, amikor mégis a bugyiba megy a pisi. El kell fogadni, hogy ez egy ilyen időszak, és türelmesen kivárni, amíg a kicsi kísérletezik. Ezzel sokkal többet segítünk abban, hogy hamar túlessen az átmeneten, mintha erőltetnénk az új viselkedésformát, csak azért, mert „már képes rá". Járás-mászás Ha a baba megteszi az első önálló, kapaszkodás nélkü­ li lépéseket, az nem azt jelenti, hogy mostantól min­ denhova gyalog jár majd. Egy darabig még felváltva jár és mászik - ez az időszak néhány hétig is eltarthat. Felállás-mászás

Alvás Attól, hogy a kicsi már átaludta az éjszakát, jöhetnek olyan nehezebb időszakok, amikor a fogzás, egy be­ tegség vagy a mozgásfejlődéssel járó izom- és idegrendszeri fejlődés felébreszti éjjelente. Az „éjszaka átalvása" nem egy képesség, amit ha egyszer elsajátít a baba, akkor már biztosan sikerülni fog neki máskor is, ahogyan ezt a legtöbb szülő elkép­ zeli, hanem egy átmeneti állapot, ami bármikor felbo­ rulhat. Ha tehát a korábban az éjszakát átalvó baba megint felébred, akkor azon gondolkodj el elsőként, mi éb­ resztheti fel, és ezen próbálj segíteni. (Hozzáteszem: hat hónapos korig leggyakrabban az a gond, hogy a baba megint megéhezik éjszaka. Hiszen ahogy a kicsi fejlő­ dik, mind több tápanyagra van szüksége, nappal vi­ szont egyre rövidebb ideig, egyre kevesebbet eszik, ezért éjjel is újra megéhezik.)

Sok baba a kúszásból megtanul felállni, holott mászni még nem tud. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a má­

44

45

Babapszichológia

Napirend

3. A SZEMÉLYISÉG

A napirendben is vannak átmeneti időszakok: két-három hónapos kor között az áttérés a négyről a három nappali alvásra. Hat-nyolc hónapos kor körül az áttérés a háromról a két nappali alvásra. Egyéves kor körül az áttérés az egyszeri nappali alvásra. Ezeknek a korszakoknak az a jellemzőjük, hogy a ki­ csi mind nehezebben merül álomba a nappali alvások­ nál, egyre tovább akar ébren lenni, az alvási idők foko­ zatosan rövidülnek, míg az utolsó nappali alvás egészen lerövidül, majd elmarad.

FEJLŐDÉSE

A gyermek viselkedését tehát - pláne, ha úgy gondol­ juk, hogy valami probléma van vele - minden esetben meg kell vizsgálnunk a fejlődés szempontjából is. Vajon az adott viselkedés a fejlődés velejárója? Van funkciója a gyermek fejlődésében? A felszínes alvás például, ami a szülők számára oly nehezen elviselhető, és amiről so­ kan le akarják szoktatni a csecsemőt, természetes, át­ meneti jelenség, ami az idegrendszer fejlődésével ma­ gától is rendeződik. A másfél évesek hisztije is a normális fejlődési folyamat része. Olyan jelenségek ezek, amelyeket nem lehet sem elkerülni, sem vissza­ fordítani, mert a növekedés velejárói.

46

]V Iég mielőtt belevágnék a gyermek személyiségfejlő­ désének ismertetésébe, fontos meghatározni, mi is az a személyiség. Nagyon leegyszerűsítve: a személyiség az a rendszer, amely meghatározza az egyén jellemző gondolkodását és viselkedését. (Allport, 19978) A személyiség öröklött és tanult tényezőkből tevő­ dik össze. Legbelsőbb magját a velünk született adott­ ságok képezik, amelyeket szüléinktől örököltünk. Olyan egyszerű tulajdonságok tartoznak ide, mint hogy valaki mennyire visszahúzódó vagy barátságos, aktív vagy passzív, kiegyensúlyozott vagy inkább szo­ rongó. A személyiség második rétege az első öt életév folyamán alakul ki, a biológiai érés és a szociális tanu­ lás eredményeképpen. A harmadik, könnyebben vál­ tozó réteg pedig ötéves kor után fejlődik ki. Ez utóbbi a tapasztalatok, élmények, élethelyzetek révén folya­ matosan velünk alakul, azonban a velünk született és az ötéves korig felépült mag később már nehezen vál­ toztatható.

47

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

Csak egy halom kő vagy kész szobor?

későbbi viszonyulását ezek az alapélmények határoz­ zák meg. Ezek a kora gyermekkori tapasztalatok befo­ lyásolják leginkább az önbizalmat is. A gyermek sok­ féleképpen élheti meg a szüleivel való kapcsolatát: „Bízhatok a szüléimben és magamban is", vagy „Nem bízhatok másokban, az élet harc, és én egyedül állok a többiekkel szemben", vagy „A világ tele van veszé­ lyekkel, fel kell készülnöm a védekezésre" - és még hosszan folytathatnánk a sort. John Locke, a XVII. századi filozófus elmélete szerint születésekor a gyermek tabula rasa, tiszta lap, azaz minden gyermekből bármi lehet a környezetétől füg­ gően: zseni, kutató, sportoló vagy bűnöző egyaránt, minden csak a korai kondicionálástól függ. Ez a meg­ közelítés a behaviorizmusban is megjelenik. John B. Watson9, a behaviorizmus’ képviselője szerint a gyer­ mek előtt minden lehetőség nyitva áll, bármilyen irány­ ba fejlődhet, ehhez csak céltudatos nevelésre van szük­ ség. Bár a „bárkiből lehet bármi" szemlélet nagyon von­ zó, a pszichológusok egyetértenek abban, hogy igenis vannak velünk született adottságaink, amelyeket nem lehet felülírni, azonban a környezetből szerzett be-

„Megláttam az angyalt a márvány tömbben, és addig véstem, míg ki nem szabadítottam" - írta Michelangelo. De vajon nekünk, szülőknek az-e a dolgunk, hogy segítsünk a gyermekben élő angyalt kiszabadulni, vagy inkább úgy tekintsünk rá, mint alapanyagra, amiből bármilyen szobrot faraghatunk? Nekünk, szülőknek kell teremte­ nünk, vagy a gyermek önmagát alkotja meg, és nekünk csak terelgetnünk kell őt, lehetőséget adva számára a kibontakozáshoz? Freud szerint az ember lelke születésekor egyáltalán nem üres: veleszületett ösztönökkel jön világra, ame­ lyeket akkor tud kibontakoztatni, ha élete minden kri­ tikus fejlődési szakaszában megfelelő támogatást kap ehhez (végjegyzet: Erikson, Erik Childhood and Society [1950]). Az élet első szakaszában kiemelt szerepe van annak, hogy ne akarjuk olyanná faragni a gyermeket, amilyennek látni szeretnénk, hanem vegyük figyelem­ be vérmérsékletét is. Miért pont az első időszak ennyi­ re fontos? Mert ekkor alakulnak ki a gyermek szokásai, jellemző reakciói, és ezeket viszi magával tovább élet­ kora előrehaladtával. Ezért hibás az a látásmód, amely szerint „meg kell várni, amíg kinövi a gyerek ezt az időszakot". Ha az a csecsemő benyomása, hogy a szü­ leiben megbízhat, ezt a meggyőződést viszi magával a „nagyvilágba", a többi társas kapcsolatába is, minden

48

*A behaviorizmus a pszichológiának az az irányzata, amely az emberi lélek megismerésében legfontosabbnak a viselkedés tanulmányozását tartja.

49

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

nyomások és a nevelés által ezek negatív vagy pozitív irányba befolyásolhatók. Például egy visszahúzódó vérmérsékletű csecsemőből nem lesz a társaság kö­ zéppontja, viszont ha jó tapasztalatokat szerez az emberi kapcsolataiban, mély és értékes barátságokat köthet. Miért ilyen akaratos? Miért ennyire visszahúzódó? Lehet ezen változtatni? - teszi fel a kérdést sok szülő gyermeke viselkedését látva. Fontos tudni, hogy a sze­ mélyiség nem azonos a viselkedéssel. Attól, hogy egy tizenöt hónapos gyermek félénken viselkedik, még nem biztos, hogy tényleg visszahúzódó típus - az ide­ genekkel szemben mutatott bizalmatlanság lehet át­ meneti jelenség is az életében, a fejlődés velejárója. Mint ahogyan az egy-két éves kor között jelentkező akara­ tosság és agresszió sem jelenti azt, hogy valóban aka­ ratos és agresszív személyiség a baba. Mindez csak ide­ iglenes jelenség, és itt is vannak egyéni fokozatok az alapbeállítottságnak megfelelően: vannak veleszületet­ ten temperamentumosabb, hangosabb gyerekek, akik nagyobb hangot adnak az akaratuknak, és vannak ele­ ve csendesebb, visszahúzódóbb babák, akik általában inkább elszenvedői, mint okozói a játszótéri, totyogók közötti agressziónak.

viselkedési stílust határozza meg, és három diszpo­ zícióból áll, melyeket a baba a szülőktől örököl. (Buss&Plomin, 197510)

A személyiségnek van egy öröklött alapja, amit temperamentumnak nevezünk. A temperamentum a

50

1. Az aktivitás szintje, azaz hogy a baba inkább nyüzsgő, sokat mozgó, ingerkereső típus, vagy passzív, csendben nézelődő. 2. A barátságosság szintje, vagyis hogy a baba szíve­ sen ismerkedik-e új emberekkel, helyzetekkel, vagy inkább zárkózott, nehezen alkalmazkodó. 3. Az érzelmi beállítottság, azaz hogy a baba inkább kiegyensúlyozott vagy szorongó alkat. Ezeket az alaptulajdonságokat felülírni nem lehet, de az élmények, a tapasztalatok, a családi környezet még ezeket is jelentősen módosíthatják. Meghatározzák, mennyire válik a szorongó típusú baba szorongóvá, mennyire fog félni a zárkózott csecsemő az emberek­ től, vagy éppen a barátságos picur nyitott marad-e, vagy a rossz élmények hatására félénkebbé válik. Ha például sokat járunk társaságba, gyerekek közé, és a zárkózott babának módja van megtapasztalni a kap­ csolatok kínálta örömöket, nyitottabbá válhat. Ha nem erőlteted mindenáron a barátkozást, hanem hagyod, hogy a maga módján először csak megfigyelje az em-

51

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

bereket, majd saját - lassabb - tempójában oldódjon fel, akkor sok jó élményt szerezhet, és így barátságosabbá válhat. Ha ezt a három alaptulajdonságot meghatározod a gyermekeddel kapcsolatban, máris közelebb kerültél a megértéséhez. Általában az aktivitás szintje okozza a legtöbb fejtörést, hiszen egy felnőtthöz képest minden baba nagyon aktívnak tűnik. Ilyenkor gondolj arra, mi­ lyen volt gyermeked az első hat hétben, ez segíthet meghatározni, melyik típusba is tartozik ő valójában. Az aktív gyerekek már az első hetek folyamán keve­ sebbet alszanak, sokat nézelődnek, érdeklődőek, aktí­ van szopnak. Ha valami problémájuk támad, hango­ san, élesen sírnak, zeng tőlük a ház. A passzív gyerekek ezzel szemben sokat alszanak, nehezen, lassan szop­ nak, csendesebben sírdogálnak, sokszor inkább csak nyöszörögnek.

esetek többségében reagálj a baba igényeire, segíts neki - de nyilván vannak, lesznek olyan esetek, amikor ez nem sikerül. Vannak például olyan babák, akik min­ den erőfeszítés ellenére végigsírják az első heteket, az­ tán kinövik ezt a korszakot. A tartós bizalmatlanság ki­ alakulásáról általában a nagyon elhanyagolt csecsemők esetében beszélhetünk, akiknek szülei például alkoho­ listák, vagy csecsemőotthonban nevelkedik a baba, és nincs módja érzelmi kötődést kialakítani a nevelőihez. Átlagos családban, normális körülmények között ne­ velődött babáknál ez nem szokott előfordulni.

Az első életévben alakul ki a gyermekben a bizalom a szociális környezet irányában - vagy a bizalmatlan­ ság mint pszichoszociális krízis. Ha a kicsi igényeit megfelelő módon kielégítik, ha a szülei jól reagálnak az igényeire, akkor kialakul benne a bizalom, mer hinni, bízni az őt körülvevő emberekben. Sok anyuka nagyon aggódik amiatt, hogy ha egyszer is hibázik, akkor máris elveszítette az ősbizalmat. Ettől nem kell félni! A hangsúly mindig azon van, hogy az

52

A második életévben alakul ki az önkontroll, a szé­ gyenérzet és az önbizalom. Ha a gyerekre állandóan rá­ szólnak, amikor függetlenedni, önállósodni próbál, ha azt mondják rá, hogy „rossz vagy", akkor kialakul ben­ ne a szégyenérzet, ami akár az egész életét végigkísér­ heti. Ebben a korban az a legfontosabb számára, hogy kiszámítható, állandó határok legyenek az életében, de ezeken belül szabadon mozoghasson, fejlődhessen. Legtöbbször azzal a problémával találkozom csalá­ doknál, hogy maguk sem tudják, mit akarnak, ezért bi­ zonytalanok a gyerek számára is a határok. Például az anya néha megengedi a távirányító piszkálását, néha meg rászól a gyerekre. Néha le kell feküdni este idő­ ben, néha nem. Az nem okoz gondot, ha apa megengedi a távirányí­

53

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

tó-piszkálást, anya pedig nem, mert a gyerek tud dif­ ferenciálni a személyek által felállított határok között. A zavart mindig az okozza, ha ugyanattól a szülőtől néha leszúrást kap olyasmiért, ami máskor meg van en­ gedve neki. A második életév jelszava tehát a követke­ zetesség legyen a számodra.

Könnyű és nehéz, barátságos és visszahúzódó

A három-hat éves kor közötti időszakban alakul ki a bűntudat. Ilyenkor a gyerekek már tudatosan cselek­ szenek, és ehhez támogatásra, megerősítésre van szük­ ségük. Tipikus helyzet, amikor a gyerek „alkot" valami nagyot, például egy szép legóvárat, és büszkén mutat­ ja teljesítményét anyjának. Ha megdicsérik, akkor bol­ dog, megerősítést nyert, hogy jót tett, amit máskor is érdemes megismételnie. Ha viszont letolják, hogy játék helyett miért nem rakott még rendet a szobájában, ak­ kor bűntudat alakul ki benne - és nem a rendrakás, ha­ nem az alkotás miatt, ez pedig később, iskoláskorban, felnőttkorban gátlásokká alakulhat: „Nem alkotok, mert úgysem ismerik el." Ennek az időszaknak a nehézsége a számodra az, hogy megtanuld kezelni azokat a helyzeteket, amikor a kicsi óriási butaságot csinált, és ezzel neked kellemet­ lenséget okozott - például összekente a csempét a für­ dőszobában - , de büszke rá. Ilyenkor ne szidd le, de utána vond be a helyreállítási munkálatokba is, így bűntudat helyett felelősségvállalásra neveled.

54

Vannak más személyiségtípus-felosztások is. Az egyik legelterjedtebb ezek közül Thomas és Chess11 modellje, amely könnyű, nehezen bemelegedő és nehéz temperamentumú csecsemőket különböztet meg egymástól. A könnyű temperamentumú babák evési és alvási ritmusrendszere jó, jól alkalmazkodnak az új helyze­ tekhez. A nehezen bemelegedő babák lassan szokják meg az új helyzeteket, nehezebben alkalmazkodnak, de utána már barátságosak és érdeklődőek. A nehéz tem­ peramentumú babák lassan oldódnak fel, nehezen adaptálódnak az új helyzetekhez, visszavonulnak, sok időre van szükségük a változások elfogadásához. A barátságosság szintjén barátságos vagy visszahú­ zódó lehet a baba alaptermészete. Ez a tulajdonság öröklődik: rendszerint a visszahúzódó szülők gyerme­ kei is kevésbé bátrak, a társaságkedvelő szülők babái pedig általában maguk is belevaló, barátkozó szemé­ lyiségek. A visszahúzódó baba szereti a csendet, a nyugalmat. Könnyen megijed. Új helyzetekben bátortalan, anyás. Nem szereti az idegeneket, a nagy társaságot, az új kör­ nyezetet és a szokatlan dolgokat. Számára fontos az ál­ landóság, ezért megviseli, ha túl sok a program, ha

55

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

nincs rendszeres napirendje, ha a mindennapoknak nincs megfelelő ritmusuk, a tevékenységeknek meg­ szokott rutinjuk (például, ha a fürdés nem mindig ugyanúgy történik). Ha egy visszahúzódó babának fel­ borul a megszokott napirendje egy program vagy be­ tegség miatt, az nála hamar alvászavarhoz vezet, ezért az ő esetében különösen fontos, hogy állandó szokáso­ kat alakíts ki, és azokhoz tartsd magad.

otthon ülő anyának pedig komoly kihívás lekötni az ál­ landó ingereket kereső, barátkozó, társaságkedvelő ba­ bát. Ha azonban felismered, hogy melyik típusba tar­ tozol te, és melyikbe ő, akkor valamivel könnyebb lesz összeegyeztetni az érdekeket. A baba alapvető személyiségjegyeinek meghatáro­ zásában sokat segíthet, ha néhány fontos területen megfigyeled őt.

A bátor baba számára az élet a felfedezésről szól, és minél jobban előrehalad a korban, ez annál inkább jel­ lemző rá. O szereti a jövés-menést, a programokat, az új embereket, a változatosságot, és már néhány hetesen a tudtodra adja, ha unatkozik. Az ő nevelésében is szük­ ség van rendszerességre, ugyanakkor az ébrenléti idő­ ben nem lehet mindig ugyanaz a program, mert a bátor csecsemő bizony hamar unatkozni kezd. Nála gondot okozhat az altatás is. Ő nehezebben la­ zul el, kapcsol ki elalvás előtt, élénkebb, ezért úgy tűnhet, még nem álmos. Pihenésre azonban neki is szüksége van, ezért nála fokozottabban oda kell figyel­ ni a megfelelő elalvási szokások kialakítására. A gyermeknevelés során sok feszültséget okozhat, ha az anya személyisége ütközik a gyermekével. Egy nyüzsgést, társaságot, változatos programokat kedve­ lő anya számára nehéz elfogadni azt a fajta monotoni­ tást, amit egy bátortalan csecsemő nevelése jelent, egy

1. Hogyan kér? Hangosan üvölt, vagy csak csendben mormog, tudva, hogy úgyis meghallod?

56

2. Hogyan viselkedik a közös játék során? Ha együtt játszotok, akkor is inkább elvan magában? Megvár­ ja, hogy te kezdeményezz? Szereti, ha szórakozta­ tod, ha te játszol, ő meg nézi, vagy maga is aktív? 3. Első gyerek, második gyerek? Az első gyerek álta­ lában makacsabb, a második alkalmazkodóbb, mert kezdettől így tanulta meg. Minél kisebb a kor­ különbség a testvérek között, annál inkább érvé­ nyesül ez a hatás. 4. Közösségi lény? Az egyik baba kezdettől fogva ba­ rátságos az idegenekkel, a másik bizalmatlan. Az egyik gyerek szereti, ha kézről kézre adják, a má­ sik nem.

57

Babapszichológia

5. Örökmozgó? Folyton jön-megy, vagy inkább keres valami érdekeset, és azzal elmélyülten babrál? 6. Akaratos? Ha nem tudja betenni a kisautót a do­ bozba (a formát a formabedobóba, az építőkocká­ kat egymásra), elkezd nyafogni, sírni, hisztizni? Segítséget kér? Esetleg otthagyja az egészet? 7. Bújós? Vannak igazi „ölbe babák", akik még na­ gyobb korukban is imádnak puszilkodni, bújni, mint ahogy igazi kis vadócok is, akik nem akarnak kézben lenni, mert annál sokkal fontosabb dolguk van. Egy bújós természetű elsőszülött remekül érzi magát az ágyatokban, számára rettenetes élmény, ha sírni ha­ gyod. Ám például a testvére, aki második a születési rangsorban, ezért megszokta az alkalmazkodást, gyor­ sabban megtanulja, elfogadja, hogy éjszaka nincs anyu. Egy akaratosabb, belevaló kisfiút sokkal nehezebb rászoktatni az éjszakai alvásra, mint egy nyugodt ter­ mészetű kislányt. Vannak olyan örökmozgó csöppsé­ gek, akik annyira kifárasztják magukat, hogy nincs szükségük altatódalra, ugyanakkor az állandó nyüzs­ gés mellé egy igazi diktátor lelke is társulhat, aki meg­ követeli, hogy anya altassa őt el. Bármilyen problémát is szeretnél megoldani, legyen

58

A személyiség fejlődése

szó altatási vagy evési gondokról, hisztiről, önállótlanságról, mindig fontosak az előzmények is. Gyakran épp a szülők szoktatják rá valamire a kicsit, aztán abban re­ ménykednek, kinövi majd. (Nem növi ki, ha egyszer ta­ nult szokásról van szó.) Ha például újszülöttkorától ringatva altattad el, izzadságos munka lesz megtaníta­ ni neki, hogy magától merüljön álomba a kiságyban. Ha mindig feladod rá a cipőjét, mert úgy gyorsabb, ma­ gától sosem fogja megtanulni felvenni. Ha már hét óra­ kor ágyba dugod, hogy nyugodt estétek legyen, ne cso­ dálkozz, ha hajnali ötkor már ébren van - és még sorolhatnám. Persze nemcsak az előzmények számítanak, hanem a szülő lelkiállapota is. Ha látja rajtad a gyermek, hogy bizonytalan vagy, nagyon nehezen fogod tudni rá­ venni az új szokások bevezetésére, ha viszont érzi az eltökéltségedet, akkor könnyebben beadja a derekát. Éppen ezért fontos, hogy határozott legyél. Az az anyuka, aki sehogy sem tudja eldönteni, mit tegyen, ezért hol az egyik módszerrel kísérletezik, hol a má­ sikkal, teljesen összezavarja a gyerekét. Ha kiválasz­ tottál egy módszert, akkor azt következetesen végig kell vinni, ezért nagyon lényeges, hogy ne hasraütésszerűen dönts, hanem alaposan fontold meg, me­ lyik megoldás illik a gyerekedhez, a körülményekhez. Felesleges a kiságyban alvással kísérletezni, ha a nap nagy részében úton vagytok, mint ahogy nem szabad

59

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

egy érzékeny gyereket órákig sírni hagyni, ha melletted fél perc alatt elaludna - és te is érzed, tudod, hogy az a jó neki.

Egészen a XX. század közepéig úgy vélték, hogy a kötődés elsősorban a táplálkozással függ össze - hogy a gyermek azért kötődik anyjához, mert így jut táplá­ lékhoz. Egy angol pszichiáter, John Bowlby12 azonban a második világháborút követő vizsgálatai során felis­ merte, hogy a kötődés alapvető és önálló késztetés, nem a táplálkozással kapcsolatos, hanem elsősorban az utód túlélését szolgálja. Anya és gyermek közös evolú­ ciós érdeke, hogy a pici épségben felnőjön, ezért ehhez meg kell teremteni a megfelelő, biztonságos légkört. Bowlby azt is hangsúlyozta, hogy e tekintetben a cse­ csemő ösztönös igénye mellett nagy szerepe van az anyai válaszkészségnek és érzékenységnek is, hiszen csak megfelelő szülői reakció esetén alakulhat ki a biz­ tonságos kötődés. A csecsemőknél olyan veleszületett, ösztönös visel­ kedésminták figyelhetők meg, amelyek biztosítják számukra a kapcsolatot édesanyjukkal. E mintáknak vannak többek között jelző funkcióik (mosoly, sírás, gőgicsélés) és végrehajtó funkcióik (átölelés, közelítés­ követés, megkapaszkodás), amelyek arra késztetik az anyát, hogy vegye fel a kapcsolatot gyermekével. (Ter­ mészetesen az anyának is aktív, kezdeményező szere­ pe van ebben a folyamatban, és őt terheli nagyobb fe­ lelősség az egyensúly fennmaradásáért.) Ha a gyermek biztonságban tudhatja magát, akkor kiegyensúlyozot­ tabb, magabiztosabb lesz, könnyebben feltalálja magát

Korai kötődés és a személyiség A kötődés elsődleges funkciója - akár az állatvilágban - az ember esetében is az, hogy az éretlen, egyedül még életképtelen utódot a biztonságot jelentő gondozója kö­ zelében tartsa. Ha kell, legyen kihez fordulnunk: ez evolúciós szükséglet. A kötődésre ezért mind a fajfenntartáshoz, mind egyéni életben maradásunkhoz szükség van. A hét-nyolc hónapos babát két, egymásnak ellent­ mondó vágy vezérli: szüksége van arra, hogy bizton­ ságban lehessen, hogy ismerős körülmények vegyék körül, hogy kötődhessen valakihez - ugyanakkor arra is, hogy szabadon felfedezhesse, megtapasztalhassa a világot. Fejlődésének akkor ideálisak a körülményei, ha az anya mindkét igényét képes kielégíteni. A kötődés egy rugalmas kötelék, egy komplex sza­ bályozórendszer anya és gyermeke között, amelyet kö­ zösen alakítanak ki, miközben igyekeznek egyensúlyt teremteni az önállóság vágya és a biztonság iránti szük­ séglet, az elszakadásra való törekvés és a közelség igé­ nye között.

60

61

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

társaságban, mély és értékes kapcsolatokat alakíthat ki élete folyamán - ám ha nem, akkor nagy a veszélye an­ nak, hogy felnőttként is csak bizonytalan, felszínes kap­ csolatai lesznek.

3. Az anya hol válaszol, hol nem Az anya hektikusan reagál a baba jelzéseire: hol vá­ laszol azokra, hol nem, olykor dédelgeti őt, máskor egyáltalán nem törődik vele, néha pedig teljesen félre­ érti, mit is szeretne.

A korai kötődés tekintetében háromféleképpen ala­ kulhat az anya és a baba kapcsolata: 1. Az anya válaszol a gyermek jelzéseire Ha a baba megfelelő választ kap jelzéseire, akkor jól érzi magát, bátran és kiegyensúlyozottan vág neki a vi­ lág felfedezésének, és szükség esetén a szülőtől kér se­ gítséget. 2. Az anya nem válaszol a gyermek jelzéseire Ha a kicsi jelzései válasz nélkül maradnak, vagy csak elutasító reakciókat kap, akkor kifelé fordul, minden energiájával a külvilágban zajló tevékenységeire össz­ pontosít, nem fut vissza az anyjához, a bajban nem kér tőle segítséget. Téves az a felfogás, mely szerint az ős­ bizalom nem törik meg, ha éjszaka sírni hagyjuk a ba­ bát, hiszen nappal úgyis megkapja a szeretetünket és a figyelmünket. Az éjszaka ugyanis majdnem a nap fele - éjszaka nagyon is lerombolhatjuk azt, amit nappal fel­ építettünk.

62

Tipikusan az utóbbi helyzet alakulhat ki, ha a cse­ csemőt megszabott időpontokban eteti az édesanyja, s ha a baba két etetés között jelzi, hogy éhes, akkor csak teát vagy cumit kap. A kicsi egy ideig tiltakozik, aztán „beleszokik" a rendszerbe, azaz egyre kevesebbet sír. Ugyanez a helyzet áll elő akkor is, ha az anya „túlgon­ dolja" a gyermek igényeit, például az orvos tanácsára csak húsz percig hagyja őt szopizni, hogy ne legyen hasfájós, a baba viszont ennyi idő alatt még nem lakik jól. Tehát éhségében sír, anyja viszont azt hiszi, a hasa fáj, s erre próbál gyógyírt találni, holott „csak" enni sze­ retne szegény gyerek. De kialakulhat ilyen helyzet akkor is, ha valaki na­ gyon jó anya szeretne lenni, ám mivel a külvilág elvá­ rásainak is igyekszik megfelelni, néha tudatosan fi­ gyelmen kívül hagyja a baba kéréseit. Ha a baba hol ilyen, hol olyan választ kap a kérései­ re, elbizonytalanodik, a biztonság érdekében inkább le­ mond a világ felfedezéséről, és túlzottan ragaszkodóvá válik. Nem mer elszakadni anyja szoknyájától, mások­ kal szemben bátortalan lesz.

63

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

Elronthatom?

alapján négy kötődési típust különítettek el a kutatók a baba reakciójától függően:

Nem kell aggódnod, ha a gyermeked néhány napig vagy hétig állandóan csak „felfedez", máskor pedig na­ pokig csak karban akar lenni. E korszakában a gyermek egyszerre akarja megélni az elszakadást és a kötődést. Felfedezi, hogy már képes önállóan is elindulni, meg­ ragadni korábban elérhetetlen tárgyakat; ez azonban nemcsak örömforrás a számára, hanem ijesztő is. Újra és újra visszaszalad biztonságot nyújtó anyukájához, olykor egész nap csak bújna, máskor pedig vágányán és bátran indul felfedezőútra - mindez a totyogóskor sajátja, a fejlődés velejárója. A kulcsszó: érzékenység, empátia. Ki kell zárni a za­ varó külső tényezőket, a kéretlen tanácsokat, az elmé­ letgyártást arról, mit miért csinál a baba - csak őrá fi­ gyelj, hogy megértsd a viselkedését és az igényeit. A kötődés tudományosan is vizsgálható, például a Mary Ainsworth által kidolgozott Idegen Helyzet Teszt segítségével. Ennek lényege, hogy a 12-18 hónapos gyermeket beviszik egy játékokkal teli szobába. Az első három percben az édesanya is jelen van, és a pici bátran nekilát a szoba felfedezésének. Ekkor belép egy idegen, aki beszélgetni kezd az anyukával, és kedvesen foglal­ kozik a gyermekkel is. Ezt követően az anya távozik, majd három perc múltán visszatér. A megfigyelések

64

1. A biztonságosan kötődő gyermek nyugtalan lesz, keresi az anyját, majd sírni kezd, és sem a játékok, sem az idegen személy nem tudják megnyugtatni az anya visszatéréséig. 2. Vannak babák, akik ebben a helyzetben nem rea­ gálnak édesanyjuk távozására, sem az idegen személy jelenlétére, és anyjuk visszatéréséről sem vesznek tu­ domást. Ezt a viselkedést elkerülő kötődésnek nevez­ zük. A vizsgálatok szerint ezek a csecsemők ugyan­ olyan stresszt élnek át édesanyjuk távozásakor, mint az előbbiek, csak nem mutatják ki, éspedig azért nem, mert tapasztalataik szerint úgysem kapnak választ a jelzéseikre, tehát nem érdemes kommunikálni. S itt ér­ kezünk el a személyiség és a kötődés összefüggéséhez. A kötődés kialakulását nyilvánvalóan befolyásolják a baba jelzései - a temperamentumosabb csecsemő pél­ dául hangosabban és kitartóbban sír, ami megnehezíti az anya számára, hogy mindig pozitív reakciót adjon. Ezért általában épp a nehéz temperamentumú babák esetében alakul ki bizonytalan kötődés olyan helyzetek nyomán, amelyekben az anya nyíltan elutasító volt a babával szemben. (Például: „Hagyom sírni", „Nem ve­ szem fel folyton, még a végén elkapatom.")

65

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

3. Az ambivalens kötődésű babák már az idegen helyre megérkezve nyugtalanná válnak, nem érdekli őket sem a szoba, sem a játékok, nem indulnak felfede­ zőútra. Édesanyjuk távozásakor heves sírásban törnek ki, alig lehet megnyugtatni őket. A baba tehát egyálta­ lán nem tekinti biztonságos háttérnek az édesanyját, ő pedig nem képes megnyugtatni a kicsit. Ez a fajta kö­ tődés olyan esetekben alakul ki, amikor az anya a han­ gulatától függően hol így, hol úgy reagál a kicsi jelzé­ seire.

Hogyan neveljünk biztonságosan kötődő gyermeket?

4. A dezorganizált kötődésű gyerekek általában sú­ lyos érzelmi elhanyagoltságban szenvednek, a szüleik esetleg bántalmazzák is őket. Menekülnek az édesany­ juk elől, vagy távozásakor ijesztő magatartásformákat produkálnak (például a fejüket a falba verik). A kötődés modellje nemzedékről nemzedékre örök­ lődik: ösztönösen a szüléinktől tanultak alapján reagá­ lunk mi is a gyermekeinkre, ezáltal hasonló kötődési mintázat alakul ki. Ha azonban felnőttként felismerjük a kötődéssel kapcsolatos zavarokat a saját életünkben, akkor tudatos erőfeszítések árán mi már jobb mintával szolgálhatunk számukra.

66

A közhiedelem szerint az a jó gyerek, aki csendben vár­ ja az anyukáját, ha pedig együtt vannak, el sem mozdul a szoknyája mellől. A kötődést vizsgáló kutatások azonban bebizonyították, hogy éppen a biztonságosan kötődő babák kezdenek el nyugtalankodni, sírni, ami­ kor édesanyjuk távozik a szobából, viszont ugyanők ta­ lálják fel magukat a legjobban idegen helyen, ők mer­ nek próbálkozni, kísérletezni, felfedezni, mert bíznak az édesanyjuk által nyújtott biztonságban. Ahhoz, hogy a gyermeknek jó élményei legyenek a világról, hogy bízzon az emberekben és önmagában, csecsemőkorában meg kell tapasztalnia, hogy komo­ lyan veszik a jelzéseit, és reagálnak azokra. Nem sza­ bad elbagatellizálni az érzéseit, félelmeit - ha jelez, ak­ kor segíts neki, foglalkozz vele. Ez persze nemcsak a csecsemőkorra vonatkozik, később is ugyanannyira fontos, hogy meghallgasd a síró vagy segítséget kérő kisgyereket. Az emberi természet szerencsére rugalmas, a kötő­ dés kialakulása pedig hosszú folyamat eredménye, ezért még a huzamosabb ideig tartó negatív hatások is felülírhatok, ha később pozitív, a kötődést támogató él­ mények érik a gyermeket. Például a csecsemőotthon­ ban nevelkedett babák is képesek kötődést kialakítani,

67

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

ha szerető család fogadja örökbe őket - de még felnőtt­ korban is van mód a nem megfelelő kötődési mintázat kijavítására.

A másik típusba a testesebb, nyugodt, jó evő babák tartoznak. Ők az első hónapokban jól híznak, keveset mozognak. Féléves koruk után egy részük behozza a lemaradást: csakhamar mászni kezdenek, majd pedig felállnak. Egyik napról a másikra nyűgösködni kezde­ nek, rosszul alszanak - ezzel párhuzamosan látványo­ san beindul a mozgásfejlődésük. Ahhoz, hogy egy ilyen pufók baba rávegye magát a kúszásra majd a mászásra, komoly akaraterőre van szükség, amely gyakran nem­ csak a mozgásfejlődésben mutatkozik meg, hanem az élet egyéb területein is: a pici akaratossá, hisztissé vál­ hat. Az e típusba tartozó babák másik része viszont las­ san, komótosan fejlődik. Ők nem feltétlenül maradnak le a fejlődésben, de megmaradnak olyan nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak, mint korábban voltak. Mindent összevetve: noha a fejlődési tempó más és más, körülbelül hároméves korra mindegyik gyerek nagyjából ugyanúgy mozog, függetlenül attól, hogy mikor kezdett mászni vagy járni.

Mozgásfejlődés és személyiség A gyermek személyisége leginkább talán a mozgásfej­ lődésében mutatkozik meg. Aktív vagy passzív? Bát­ ran felfedezi a világot, vagy félénkebb típus? E té­ nyezők hatással vannak arra, hogy miként, milyen tempóban fejlődik a mozgása. Valamint azt is segít megértenünk, hogy az egyik baba miért képes már fé­ lévesen mászni, felállni, és miért halad lassabban a másik. Vannak örökmozgó gyerekek, akik mindent korán csinálnak, féléves korukban már másznak, tíz hónapo­ sán járnak, egész nap szaladgálnak, mocorognak. Ők azok, akiket semmilyen játék nem köt le hosszabb ide­ ig, akik mindenbe belekapnak, aztán már szaladnak is tovább. Általában a rosszabbul hízó gyerekek közé tar­ toznak - nem véletlenül, hiszen a kalóriákat lemozog­ ják, elégetik. Rendszerint másban is gyorsan fejlődnek: korán kezdenek fogzani, beszélni. Többnyire nyugta­ lan, rossz alvó babák, de akadnak köztük olyanok is, akik annyira kifárasztják magukat, hogy gyorsan álom­ ba merülnek, és sokáig alszanak.

68

A baba érzelmi fejlődése Hogyan fejezi ki az érzéseit, és hogyan fogadja be a vi­ lág jelenségeit? Mindez nemcsak a temperamentumát segít felfedezni, hanem a személyiségfejlődésében is nagy szerepet játszik, hiszen anyaként egészen más­

69

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

ként reagálunk egy nyugodt, kiegyensúlyozottan né­ zelődő babára, mint egy nagyhangú, állandóan aktív, huncut bajkeverőre. A csecsemő már egészen korán rengeteg dolgot meg­ ért, a beszéddel csak végre a külvilág számára is érthe­ tően képes kifejezni belső tartalmait. Ám az, hogy a kicsi még nem beszél, nem jelenti azt, hogy nem is­ merhetjük meg az érzéseit, hiszen számos fogódzónk van ehhez. Kezdetben leginkább sírással, sőt az egész testével jelzi, mit szeretne, mit érez, később pedig egy­ re változatosabb mimikájával, gesztusaival, hangjelzé­ seivel üzen nekünk. Nevet, kacag, morog, gagyog, de már néhány hetesen is egészen másként sír, ha unat­ kozik, mint amikor fájdalmat érez vagy álmos. Már nyolc-kilenc hónaposan abba az irányba nyúl, ahonnan szeretne megkapni valamit. Ha például szom­ jas és látja a poharát, akkor arrafelé nyújtja a kezét. Ké­ sőbb egyre pontosabban mutatja, mit szeretne, tizenöt­ tizenhat hónaposan pedig már azt is elmutogatja, mit kéne tennie az adott tárggyal. Érzelmi és szociális fejlődése sokáig párhuzamosan halad: az első mosoly; a sírásban, illetve általában a hangadásban bekövetkező változások; a testbeszéd és a mimika fejlődése mind-mind fontos részét képezik en­ nek a folyamatnak.

Az érzelmi fejlődés fontos állomásai

70

Körülbelül egy hónaposan: Ha rámosolygunk, elmo­ solyodik, és ettől kezdve egyre gyakrabban mosolyog vissza. Kezdetben csak arra, aki rámosolyog, később vi­ szont már akkor is mosolyog, ha kapcsolatot szeretne felvenni valakivel. Körülbelül három hónaposan: Az egész testével fe­ jezi ki örömét, jár a keze-lába, teljes izgalomba jön. Körülbelül öt hónaposan: Már képes kifejezni szégyenlősségét is. Pontosan ismeri a családtagokat. Ha is­ merős arcot lát, mosolyog, de idegenek társaságában hajlamos elbújni, eltakarni az arcát és lehunyni a sze­ mét. Már humorérzéke is van: nagyokat kacag, és ő maga is próbál velünk kukucskajátékot játszani, amit nagyon élvez, és egyre gyakrabban ő kezdeményez. Körülbelül hét hónaposan: Nyújtja a kezét, ha azt szeretné, hogy felvegyük. Körülbelül nyolc hónaposan: Már figyeli a többi gyereket, megérinti őket, próbálja utánozni tevékeny­ ségeiket, hangokkal és gesztusaival igyekszik felhívni magára a figyelmüket.

71

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

Körülbelül tíz hónaposan: Odabújik hozzánk, ha biz­ tonságra vágyik, átölel bennünket. Megérti a „nem" szót. Ismeri a „pápázást", pontosan érti, mire való a köszönés.

A baba értelmi fejlődése

Körülbelül tizenöt hónaposan: Szeret társaságba jár­ ni, barátkozni. Ha alkalma adódik rá, a beszélgetések­ be is bele-beleszól a maga kis babanyelvén. Körülbelül tizennyolc hónaposan: Egyre többet se­ gít a házimunkában, mindent utánoz. Szeretetét puszi­ val és öleléssel fejezi ki. Kétéves kor körül: Egyre gyakrabban ő akarja át­ venni az irányítást mások felett. Egyre körvonalazottabb az éntudata, már érti az „enyém" és a „tiéd" fo­ galmát is - így a féltékenység is megjelenik nála. Hároméves kor körül: Önzetlenné válik, és megérti a barátság lényegét is. Szilárd barátságokat köt, a baj­ bajutottakon pedig segíteni szeretne. Szívesen ajándé­ koz, kedvesen odaadja akár a saját játékait is. Természetesen egyéni eltérések előfordulhatnak, nem kell izgulni, ha egy-egy fejlődési fázishoz kicsit ké­ sőbb vagy korábban érkezik el a gyermek.

72

Régebben úgy tartották, hogy amíg nem beszél, a baba szinte öntudatlan ösztönlény. Egyszer egy idős néni azt mondta nekem, hogy a kétéves gyerek még „nem tudja, mit csinál". Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy az értelmi fejlődés nagyon hamar elkezdődik, és egy alig néhány hónapos baba már rengeteg dolgot tud. Elmélyülten játszik, egy dologra koncentrálva, vagy inkább csapong a lehetőségek között? A közös játéko­ kat élvezi, vagy jobban szeret magában „molyolni"? A technikai játékokat (például építőjátékokat, autókat, vonatokat) kedveli inkább, vagy azok a játékok állnak közel hozzá (például babázás, főzés, állatokkal való foglalkozás), amelyekben a gondoskodás nyilvánul meg? Ahogy az érzelmi fejlődésnek, úgy az értelmi fejlő­ désnek is jelentős állomása az első mosoly megjelené­ se három-hat hetes kor között. A baba kifigyeli a mo­ solyt, kipróbálja új tudományát, és ha pozitív reakciót kap (visszamosolyognak rá), akkor szorgalmasan gya­ korolja ezt a képességét, a kapcsolatteremtés új, izgal­ mas eszközét. Négy-nyolc hetes kor között azt is felismeri, hogy hangjával képes befolyásolni a környezetét: másként sír, ha éhes, ha unatkozik, ha álmos... A megfelelő szü­

73

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

lői reakció esetén kifejezési skálája tovább differenciá­ lódik - egyre pontosabban közli velünk, mit szeretne, és egyre ritkábban sír (ilyenkor az anya már gyakran a csecsemő mimikájából felismeri, mi a probléma, és még azelőtt cselekszik, hogy a baba sírni kezdene). Azok a babák viszont, akik szünet nélkül és szinte mindig egy­ formán sírnak, általában annak az áldozatai, hogy a szülők mindenfajta sírásra ugyanúgy reagálnak (pél­ dául felveszik, ringatják), vagy nem megfelelően telje­ sítik a kéréseit (például altatni akarják, ha éhes, meg­ etetik, ha álmos). Körülbelül három-négy hónaposan ismerkedni kezd a tárgyakkal, s szeretné már meg is érinteni őket. Le­ gyen sikerélménye: lógassunk fel számára tárgyakat el­ érhető távolságban, hogy hintáztathassa, zörgethesse őket - nagyon fogja élvezni!

lág megismerésének része az is, hogy a megszerzett tár­ gyakat a szájába veszi. (Ez utóbbi jelenség a kezdődő fogzás miatt erősebben jelentkezhet.) Körülbelül hét-nyolc hónapos kortól kezdve egyre fontosabb számára, hogy eljusson egyik helyről a má­ sikra, hogy megszerezzen tárgyakat. A kúszásból ha­ mar megtanul felülni, és ettől kezdve más perspektí­ vából látja a világot. Idegrendszerének azonban hozzá kell edződnie az új látásmódhoz, ezért a baba átmene­ tileg nyűgösebb lehet. A kúszás, majd a mászás révén annyi új élményt sze­ rez, hogy nincs is kedve leállni, ezért az etetés vagy az altatás komoly feladat elé állíthatja a szülőt. A gyermek egyszerűen nem tud megülni egyetlen pillanatra sem, hogy megetesd, vagy annyira ellazulni, hogy el tudd altatni. Az etetést ezért érdemes úgy szervezni, hogy kedvére mozoghasson közben, ehessen egyedül is - így a dolog érdekesebb lesz a számára, és többet eszik majd. Az elalváshoz ráhangolódásra, nyugodt és in­ gerszegény körülményekre van szüksége, valamint olyan napi rutinra, ami segíti, hogy kikapcsoljon és el­ lazuljon. Körülbelül nyolc hónapos kortól olyan rohamos fej­ lődésnek indul, hogy alig tudod tartani az iramot. Min­ dent kipróbál, mindent megszerez, ha pedig nem sike­ rül neki valami, akkor hangosan reklamál, segítséget kér. Körülbelül tíz-tizenkét hónaposan kimondja az

Körülbelül öt-hat hónaposan különleges felfedezést tesz: észreveszi a kezét, és felismeri, hogy az az ő része. Először csak nézegeti, aztán játszani is kezd vele. Ha­ marosan a lábával is. Ebben a korban jellemző, hogy a kicsi állandóan leveszi a zokniját - a lába részének hi­ szi - , és rágja a lábujjait. Ez a testkép-felismerési folya­ mat nagyon fontos szakasza. A baba ugyanis abban a pillanatban kezd el igazán játszani, hogy megismerte saját testrészeit: ami érdek­ li, azt szeretné elérni, megszerezni. Ettől kezdve a vi­

74

75

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

első szavakat is. Kezdetben csak a számára fontos fő­ neveket, például anya, apa, cica... Miután egyéves kora körül járni kezd, az érdeklő­ dési köre is kibővül: szívesen nézeget könyveket, sze­ ret építőkockából építeni, mondókákat, meséket hall­ gatni, képeket nézegetni - vagy éppen önmagát a tükörben, hiszen ez a testséma megszilárdulásának időszaka is. Körülbelül kétéves koráig látványosan fejlődnek szellemi képességei: egyre több szót mond, és a bo­ nyolultabb összefüggéseket, feladatokat is megérti. Már megkérhetjük kisebb, egytagú feladatokra (példá­ ul: tedd a kisautókat a dobozba), kétéves kor táján pe­ dig már a két tagból álló feladatokat is képes megje­ gyezni és megcsinálni (például: menj a fürdőszobába és moss kezet).

Nagy figyelem irányul manapság a baba értelmi fej­ lődésére. Minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke okos legyen, és már egészen kis korban előnyre tegyen szert a kortársaihoz képest. Ezért számos intelligencia­ teszt is készült a kisgyerek szellemi képességeinek mé­ résére. Ám tudnunk kell, hogy az intelligencia részben tanult képesség is, ezért rendkívül fontos tényező, hogy a gyermeket körülvevő környezet mennyire segíti elő szellemi fejlődését. (És a szellemi teljesítmény mellett mennyire támogatja az érzelmi „teljesítményt", vagyis az olyan cselekedeteket, mint a másokra való odafi­ gyelés, gondoskodás, az érzelmek őszinte kimutatása, nyílt megfogalmazása.) A család, illetve a közvetlen környezet tehát jelentős mértékben hat a gyermek intelligenciájának kiformáló­ dására.

Egyre inkább érti a logikai összefüggéseket is (pél­ dául: „ha nem eszed meg az ebédet, akkor nem játsz­ hatsz a kisautóval"). Lehetnek olyan időszakok, ami­ kor folyton kérdez: „Mi ez? Mi az?" Nagyjából hároméves kor körül kezdődik a „miért?" korszak. A gyermeket nagyon érdekelni kezdik a világ történései, néha egészen komoly kérdéseket kell neki elmagyarázni. (Például: Miért állnak autók a ház előtt? Hova mennek az emberek a villamossal? Hova folyik le a víz a fürdőkádból?)

76

Az emlékezet fejlődése Életünk első éveinek élményeire egyáltalán nem em­ lékszünk. Legkorábbi emlékeink általában három-négy éves korunkból származnak. Kétéves koráig a gyer­ meknek nincsen úgynevezett epizodikus emlékezete, azaz nem emlékszik vissza konkrét történésekre - ám a világgal kapcsolatos benyomásai, élményei megma­ radnak. Képes visszaemlékezni helyekre, vagy akár va­

77

Baba pszichológia

A személyiség fejlődése

lamely eseményre is, de benne inkább az élmény egyegy részlete marad meg. Előfordulhat például, hogy ha kellemetlen élmény éri a fürdőkádban, akkor utána egy ideig félni fog a fürdéstől. Ha azonban megváltozta­ tunk valamit - mondjuk egy másik helyiségben vagy a kis kád helyett a nagy kádban fürdetjük - , akkor lehet, hogy megszűnik a félelme. Benne ugyanis még nem részleteiben, hanem összbenyomásként tudatosulnak az élmények. Nagyon fontos, hogy az első három évben a baba mi­ nél sokoldalúbb élményeket szerezzen - különösen nagy szerepük van a mozgásos élményeknek. A rend­ szeres, változatos mozgás elősegíti az idegrendszer fej­ lődését, így jó eséllyel elkerülhetők lehetnek bizonyos későbbi problémák, mint például a diszlexia.

Ebben a korszakban lesz egyre nagyobb szerepe az éle­ tében a szokások állandóságának. Elkezd ragaszkodni az ágyához, rögzülnek benne különböző szokások (pél­ dául hogyan szoktunk enni, aludni), s ha valami elté­ rést tapasztal a dolgok menetében, reklamál. Kilenc hónapos kora körül: ha sokan veszik körül, az ismerős arcok között felismeri az idegeneket, és megrémülhet. Nagyjából három-négy hétre vissza­ menőleg tudja felidézni a történéseket. (így előfor­ dulhat, hogy a múlt hónapban járt valahol, és most nem ismeri fel a helyet. Ám azokra a helyekre, ahol erős érzelmeket élt át - például az orvosi rendelőre képes visszaemlékezni még akkor is, ha két-három hó­ napja volt ott utoljára.) Egyéves kor táján: tudja, mi hol van a lakásban, el­ igazodik a szobák között, és még azzal is tisztában van, hogy mit rejtenek bizonyos szekrények. Visszaemlék­ szik dalokra, mondókákra és az ezeket kísérő mozgá­ sokra. Nagyjából tizennyolc hónaposam már képes felidéz­ ni két-három hónappal korábbi eseményeket és hely­ színeket is. Pontosan eligazodik például egy néhány hónapja látott rokon lakásában, és felismeri az ott élő személyeket. Kétéves kora körül: vissza tud idézni fél évvel ko­ rábbi eseményeket és helyszíneket is.

Mire emlékszik? Nagyjából három hónaposam már emlékszik a rend­ szeresen visszatérő napi eseményekre, például a für­ detésre, valamint a mindennap látott családtagokra is. Körülbelül hat hónaposam emlékszik a rendszere­ sen, legalább heti egy alkalommal látott személyekre és helyekre. Kezd kialakulni benne a tárgyállandóság: ha leesik a játéka, akkor keresni kezdi ott, ahol leesett.

78

79

Ba ba pszichológia

A személyiség fejlődése

A személyiség fejlődése

igény első látványos megnyilvánulása is egyben. Felis­ meri, hogy az anyja mindig ott van vele, és ez határoz­ za meg élete következő hónapjait.

Újszülöttkor Mit érez az újszülött?

Mit tud az újszülött? Az újszülöttkor látszólag teljesen felhőtlen időszak a baba számára: hathetes koráig szinte úgy érzi, mintha egy lenne az édesanyjával. Gyakorlatilag ugyanúgy éli az életét, mint előtte odabent a pocakban, és általában igen rosszul visel mindent, ami eltér az anya hasában megszokottól. Odabent állandó hőmérséklet vette kö­ rül, s tompa zajokat hallott; idekint erős zajokat, fénye­ ket és hirtelen változó hőhatásokat kell elviselnie - rá­ adásul mindezeket még nem tudja megkülönböztetni belső ingereitől, a szervezete jelzéseitől. Ebből adódóan nem tudjuk olykor eldönteni, vajon az éhség miatt sír-e, vagy pedig valamilyen külső tényező zavarja. Esetleg fáj valamije? Fázik? Az első hat hétben a kicsi még nem tudja elkülöníte­ ni a világot magától, mindent egyetlen nagy egység­ ként érzékel - tehát hiába adsz neki játékokat, még nem fogja érdekelni. Ha valami hozzáér, az azonnal kivált­ ja nála a keresőreflexet, tehát szopni kezd, mert az az ősi ösztön munkál benne, hogy csak így maradhat élet­ ben. E korai időszakot követően ébred rá a világra. Rá­ mosolyog az anyjára: ez a társas kapcsolatok iránti

80

Bár még nagyon védtelen, mégis számos, a túléléshez szükséges képességgel rendelkezik. Ilyen például az erőteljes szopóreflex. Már a terhesség tizennyolcadik hetétől megfigyelhető ultrahangfelvételen, hogy a baba szopja az ujját az anyaméhben. Ha megszületése után közvetlenül anyamellre kerül, akkor az előtejből olyan értékes immunanyagokhoz jut hozzá, amelyek segíte­ nek szervezetének felvenni a harcot a baktériumokkal, betegségekkel. Ugyanez a reflex biztosítja számára, hogy táplálékhoz jusson. Az újszülöttet a szaglása is segíti a táplálék megtalá­ lásában: az anyatej szagát felismerve fordul az anya­ mell felé. Sokáig azt hitték, hogy az újszülött semmit sem lát, de mára kiderült, hogy ez tévedés. Igaz, ekkor még csak a tőle 20-25 centiméterre levő személyeket, tár­ gyakat látja élesen - ekkora távolságra van tőle az édes­ anyja arca szoptatás közben. Vizsgálatok bizonyították, hogy már a néhány napos csecsemő is felismeri édes­ anyja arcát, csak ekkor még nem az arcvonásai, hanem az arcformája alapján tájékozódik13

81

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

Az újszülöttek szeretik és szívesen nézegetik a kontrasztos képeket. A pasztellszínű játékok helyett sze­ rencsésebb, ha fekete-fehér vagy más színű, de kontrasztos játékokat vagy képeket helyezünk a közelükbe, mert ezekre erőteljesebben reagálnak, és hosszabban nézegetik őket. Az újszülöttek hallása is jó. Elsősorban a magasabb frekvenciájú hangokra reagálnak, a női hangokra kife­ jezetten fogékonyak, és már két-három naposan felfi­ gyelnek az édesanyjuk hangjára. Az érintés is nagyon fontos az újszülött számára. Ez kézenfekvő, hiszen az jelenti számára a biztonságot, ha édesanyja a közelben van, és meg tudja védeni. A ta­ nulási folyamatot is az érintés indítja el: a bőr tele van ideg végződésekkel, az érintés, a simogatás stimulálja ezeket a területeket, ez pedig fejleszti a gondolkodást.

kábban fog előfordulni), nem gyújtasz lámpát, hanem egyszerűen csak megeteted, a válla dón kicsit büfizteted, és máris alszotok tovább. Az egyhetes baba többnyire már visszanyeri születé­ si súlyát, és nagyobb adagokat kezd szopni. A napi fo­ lyadékigény testsúly-kilogrammonként körülbelül 120150 ml (vagyis egy 3,5 kilós baba esetében 360-500 ml). A baba naponta hat-hét adagban fogyasztja el ezt a mennyiséget. Olykor (általában este) csak 20-30 ml-t iszik meg, máskor pedig 100-120 ml-t is - általában a reggeli első szoptatáskor.

Az egyhetes baba Az újszülött még szinte az egész napot átalussza, de előfordulhat, hogy kora este már nem akar visszaalud­ ni. A nappal és az éjszaka még egybeolvad a számára. Úgy segíthetsz neki a napszakok elkülönítésében, ha nappal aktívabbak vagytok, evés után nem teszed le azonnal aludni, hanem hagyod nézelődni, míg éjszaka nem, vagy csak alig beszélsz hozzá, nem teszed tisztá­ ba ébredéskor (hacsak nem kakilt be, de ez egyre rit­

82

A négyhetes baba Négyhetes korára magatehetetlen újszülöttből érdek­ lődő kis emberpalántává fejlődik a csecsemő. Az első hónapban 800-1000 grammot hízik a születési súlyához képest, vagyis hetente körülbelül 200-250 grammot szed magára. Ekkor már általában átáll a háromóránkénti evésre, de - különösen késő délután, illetve estefelé - előfor­ dulhat, hogy gyakrabban követeli az adagját. Hirtelen növekedni kezd, ezekben a periódusokban néhány na­ pig gyakrabban kér enni. Ha ilyenkor igény szerint szoptatod, egy-egy alkalommal akár többször is válto­ gatva a melleket, a tej mennyisége megnő, s néhány nap múlva magától helyreáll az egyensúly.

83

Baba pszichológia

A személyiség fejlődése

Ritkulni kezdenek a nappali alvás periódusai. Két etetés között gyakran már csak harminc-hatvan percet alszik, egyre többet van ébren, nézelődik, „játszik". Ilyenkor tedd a hátára, hogy kedvére nézelődhessen, mutogass neki érdekes tárgyakat, beszélj hozzá, éne­ kelj neki! Temperamentumjellemzőinek egy része már ebben a korszakban megmutatkozik: a nehezebb temperamentumú babák hangosabban sírnak, nehezebben al­ kalmazkodnak, míg a könnyebb temperamentumúak kevesebb sírással idomulnak a születés utáni környe­ zethez, nyugodtabbak. Annak megítélése, hogy a baba nehéz vagy könnyű temperamentumú-e, nagyban függ az anya személyiségétől is. Van, aki nehezen éli meg azt is, hogy a gyermekét háromóránként szoptatni kell, érzékenyen és tanácstalanul reagál még a ritkább sí­ rásra is, míg mások a nehezebb természetű baba igé­ nyeit is képesek türelemmel kielégíteni. Ezek az első hetek határozzák meg azt, hogy milyen természetű gyermekként könyveljük el a babát, és ez a jövőre vo­ natkozóan is sok mindent előrevetít. Ha nagyon sírós, nyugtalan, akkor „nehéz esetnek" ítéljük meg, és en­ nek megfelelően bánunk majd vele: természetesnek vesszük, ha sír, ha gond van vele; már a kisebb egész­ ségügyi problémákra is jobban odafigyelünk és szak­ emberhez fordulunk. Később esetleg túlóvhatjuk, pél­ dául nem mehet a többiekkel úszni, mert „beteges"

típus. Mindez a kicsire is hatással van, a későbbiekben esetleg azt tanulja meg ebből, hogy ő problémás, nehéz eset, és a szülei figyelmét is betegségre utaló tünetekkel („fáj a hasam") próbálja megszerezni, társaságban pe­ dig bátortalanabb lesz. Ám az is előfordulhat, hogy a gyermek kiegyensúlyozott, nyugodt alaptermészete ki­ egyenlíti az anya túlzott aggódását és nehezebb alkal­ mazkodását, s ennek köszönhetően az anyában az a meggyőződés alakul ki, hogy gyermeke valójában nem nehéz, problémás alkat.

84

Egy-hat hónapos kor A paradicsomi állapot Margaret Mahler, a magyar származású amerikai pszi­ chiáter az újszülöttkortól a körülbelül hat hónapos ko­ rig tartó időszakot paradicsomi állapotnak nevezte.14 Hathetesen a kicsi már tudja, hogy ő és a világ nem azonos, azt azonban még nem, hogy ő és az édesanyja nem egy és ugyanaz a személy. Ezt a periódust nevezik szimbiotikus korszaknak. A hónapok múlásával azt is megtanulja, hogy a tár­ gyak sem azonosak vele. Érdekes jelenség, hogy nagy­ jából három hónaposan felfedezi a saját kezét, s mivel azt is önmagától elkülönülő tárgynak hiszi, ugyanúgy játszik vele, mint a tárgyakkal. Már érdekli a külvilág, a játékok, de temperamentu­

85

Baba pszichológia

A személyiség fejlődése

mától függően legfeljebb tizenöt-húsz percre köti le magát, és ha bármire szüksége van, azonnal hívja anyát. Ilyenkor már nemcsak azért szól, mert valami­ lyen testi szükségletét kell kielégíteni, például éhes, fáj a hasa, álmos, hanem másfajta igényeinek is hangot ad: például nyafog, ha unatkozik, vagy ha már álmosodik ugyan, de még nem szeretne aludni. Ebben a korban még folyamatosan vágyik a testközelségre, nem érzi jól magát idegen helyen vagy a babakocsiban. Ezért ha hosszasan sétálunk, idegen emberek közé, új helyre megyünk, vigyünk magunkkal kengurut vagy hordo­ zókendőt is, amiben sokkal könnyebb megnyugtatni a gyermeket. Egyes - felszínes, félreértésen alapuló - vé­ lemények szerint a baba azért sír, mert fel akarja vetet­ ni magát, s így manipulál bennünket. A síró csecsemőt azonban igenis fel kell venni, meg keli nyugtatni, ám ebben a korban, amikor egyre sokrétűbb érzelmeket fe­ jez ki egyre pontosabban, nagyon fontos, hogy a mi re­ akciónk se legyen mindig ugyanaz. Meg kell külön­ böztetnünk egymástól a nyafogást és a sírást, az unalmat és az „éhes vagyok", „álmos vagyok" közlé­ seket. Ha úgy gondolod, azért fakadt sírva, mert ki­ mentéi a szobából, nem kell azonnal felvenni és hor­ dozni, csak azért, hogy ne sírjon. Ilyenkor sokszor elég, ha csak simogatod vagy beszélsz hozzá. Két hónaposan a baba már igazi társas lény, renge­ teget mosolyog, kedveli maga körül az embereket, szí­

vesen nézelődik. Némelyik csecsemő még sokat alszik, sokat eszik, és csak nagyjából félórát marad ébren, ám az átlagos alvásidő ebben az életkorban már inkább három-négyszer egy-két óra napközben és tíz-tizenkét óra éjszaka. A hasfájós időszak ekkorra többnyire elmúlik, és ál­ talában a hízás üteme is felgyorsul. A kicsi most kezdi felfedezni a saját hangját, és egyre jobban szereti használni, próbálgatni, játszani vele. Egyes babák már tárgyak után nyúlnak, ezt azzal ösztönözhetjük, ha az ébrenléti időszakban játszósző­ nyegre fektetjük őket, és föléjük lógatunk játékokat, amelyeket lökdöshetnek. Ezzel hosszú időre leköthet­ jük a kicsi figyelmét. Játszószőnyeg híján a kiságy vagy a járóka fölé kifeszített madzagra is függeszthetünk élénk színű játékokat. Ha később szeretnénk járókát használni, érdemes eb­ ben a korban megkezdeni a használatát, mert ekkor még könnyen megszokja a baba. Ekkor még viszonylag könnyen elfogadtathatjuk a picivel az önálló elalvást is, és már a hasfájás miatti sírás sem korlátoz ebben. Ekkor már egyre szebben és egyre hosszabb ideig ké­ pes megtartani a fejét a csecsemő. Ha nem szeret hason feküdni, úgy ösztönözheted gyakorlásra, ha a hátadat megtámasztva lefekszel, a kicsit a hasadra fekteted és rámosolyogsz, mire ő felemeli a fejét és visszamoso­

86

87

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

lyog. Ezt a játékot nagyon szeretik a picik, ráadásul a hát- és a nyakizmaik is fejlődnek közben. Három hónaposan a babák egy része megduplázza születési súlyát - ez azonban inkább csak a gyorsan gyarapodó csecsemőkre érvényes, a többiek hat hóna­ pos korukig dupláznak, a koraszülöttek nemritkán tripláznak. A duplázás után általában lassul a hízás üteme, és gyakran akár hetekre is megtorpanhat a folyamat. En­ nek hátterében nem az áll, hogy kevés az anyatej (vagy tápszeres babánál több tápszerre van szükség), hanem az egyre tökéletesebb emésztés. Ugyanez az oka annak is, hogy a csecsemők egy részének egyre ritkábban van széklete ebben a korban (gyakori jelenség, hogy heten­ te akár csak egyszer). Amíg a kicsi naponta pukizik, nem puffadt és nem okoz gondot a ritkább széklet, ad­ dig nem szükséges segíteni neki ebben. Vannak babák, akik viszont mindennap erőlködnek, nyűgösek, nehe­ zen és fájdalmasan kakiinak - náluk szükséges, hogy orvosi segítséget kérjünk, és hasmasszázzsal, glükóz­ sziruppal vagy szélcsővel segítsünk néhány naponta az ürítésben. A harmadik hónap elején általában van egy növeke­ dési ugrás, amikor a kicsi hirtelen több tejet követel. Ez jobban meg szokta viselni az anyát, mint a hatodik hé­ ten bekövetkező növekedési ugrás, hiszen ilyenkor már kialakult napirendje van a babának. Ám a megnöveke­

dett tejigény csak néhány napig tart, és ha ilyenkor igény szerint szoptatsz, három-négy nap után vissza­ állhat a megszokott napirend. Három hónapos korra a legtöbb baba napközben há­ romszor alszik harminc-kilencven percet, és egy-egy al­ vás között két-három órát van ébren. Az átlagos csecsemő mostanra már a játékok után nyúl, a fölé lógatott játékokat megfogja, a mellé letett játékokat pedig maga mellé nyúlva próbálja megmar­ kolni. A - téves - közvélekedés szerint három hónaposan már át kell aludnia a babának az éjszakát. Ebből annyi igaz, hogy ennyi idősen a gyerekek többsége már job­ ban alszik, és gyakran egy-egy éjszakai étkezés is ki­ maradhat, azaz öt-hat órát is átalhat a pici. Ám az is tel­ jesen normális, ha mégis gyakrabban ébred a baba, hiszen még éjszaka is megéhezhet. Négy hónapos korra a csecsemők többsége már jó eséllyel megduplázza születési súlyát, és ezt követően lelassul a súlynövekedés, ami annak is köszönhető, hogy a baba egyre többet mozog. Most már stabilan tartja a fejét függőleges helyzet­ ben is, képes megtámasztva ülni, ezt azonban még ne erőltesd túlságosan hosszú ideig, mert megerőlteti a ge­ rincét. Van olyan babafotel, amelyben teljesen megtá­ masztott háttal, körülbelül százhúsz fokos szögben, fé­ lig fekvő helyzetben ülhet a kicsi: így jól tud nézelődni,

88

89

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

és a hátát sem terheli meg. (Ugyanilyen jól használha­ tó a dönthető etetőszék, amit általában nagyon élvez­ nek a babák.) Négy hónaposan - a könyökére vagy a kezére tá­ maszkodva - a baba ügyesen kinyomja a felsőtestét: így már jobban szeret hason feküdni, és egyre kevesebbet erőlködik. Ügyesen megfogja a tárgyakat, pakolássza őket, de ha egy játék eltűnik a szeme elől, még azt hiszi, végleg eltűnt, ha pedig megint feltűnik, egy másik tárgynak gondolja. Hosszasan elszórakoztatja magát gombbal irányítható játékokkal. A kicsi napközben háromszor egy-egy órát alszik, éj­ jel pedig tíz-tizenkettőt. Játék közben most már hamar elunhatja magát, ezért érdemes a lakásban több helyen is játszókuckót kijelölni a számára. Ha elunta magát a nappaliban, kiviheted magadhoz a konyhába, ha ott is elunta magát, jöhet a gyerekszoba és így tovább. Szereti a hangodat hallgatni, ezért értékeli, ha mesét olvasol vagy énekelsz neki - házimunka közben így szórakoztathatod őt. Az öt hónapos baba már bámulatos dolgokat tud. Néhányan maguktól felülnek, kúsznak, de a lustáb­ baknál is látványos fordulatokat vesz a mozgásfejlődés. A legtöbb baba ebben a korban kezd el átfordulni, elő­ ször a hasáról a hátára, majd vissza. A másik új mutatvány az ekkor még csak egészen kezdetleges formában mutatkozó kúszás. A baba elein­

te a könyökére támaszkodva nézelődik hason fekve, utána már a tenyerére támaszkodik, majd pedig elkezd először a saját tengelye körül körbeforogni vagy hátra­ felé kúszni. A „kommandós" stílusú kúszás csak ez­ után következik, néhány hét szorgalmas gyakorlás után. Más téren is változások következnek be. A baba egy­ re jobban figyel, és egyre látványosabban utánozza a mimikánkat, a beszédünket, a mozdulatainkat. Lassan megérik a hozzátáplálásra is. Érdeklődve fi­ gyeli, amikor eszünk, már meg lehet kínálni egy kis gyümölccsel vagy gyümölcslével is. Ha azonban a fa­ latot kitolja a nyelvével, tehát még nem érdeklik az éte­ leink, és elég neki az anya tej, akkor nem kell erőltetni a hozzátáplálást. Idővel magától megérik rá. A legtöbb babánál a fogzás is megkezdődik. Általá­ ban több hét nyálazás és egy-két hét nyűgösköd és u tán bújik ki az egyik, majd két-három héten belül a másik alsó metszőfog. Ezzel egy időre szinte biztosan elbú­ csúzhatunk a nyugodt éjszakáktól. A szoptatással is adódhatnak problémák. A babát már annyira érdekli a világ, hogy szopizás közben el­ kezd nézelődni, abbahagyja, beszélget, mosolyog. Ha ezt tapasztalod, érdemes nyűgöd tabb helyre átköltöz­ ni a szoptatások idejére. Bizonyos furcsaságokat is megfigyelhetünk a csecsemőnél ebben az időszakban, amelyek a fogzás miatt jelentkezhetnek: tépi-harapdál-

90

91

Babapszich ol ógia

A személyiség fejlődése

ja a cicit, tekergőzik szopizás közben. Ilyenkor minden anyukának az az első gondolata, hogy talán kevés a tej, a valóság azonban az, hogy áttörtek a fogacskák. A baba egyre jobban szeret egyedül játszani, igyek­ szik felfedezni a körülötte levő világot, és a kúszás erre remek lehetőséget nyújt. Ha még csak körbe tud for­ golódni, akkor elegendő általa elérhető helyre tenned játékokat, és máris remekül elszórakoztatja magát ezek­ kel. Megtámasztva ügyesen ül - sőt egyes babák eset­ leg már maguktól is felülnek - , ebben a testhelyzetben is nagyon szeret játszani és nézelődni. Körülbelül hat hónapos korig tart az a rendkívül nyugodt állapot, amikor a kicsinek semmi kétsége nincs, hogy mindig számíthat az anyjára. Ekkor azon­ ban megváltozik valami.

rajta a kis kópén. A mozgásfejlődését is ösztönzi a kí­ váncsisága: fokozatosan elkezd különféle módokon közlekedni a lakásban. Túlságosan messzire azonban még nem mer menni - kíváncsi ugyan, de ezer ideg­ szálával rajtunk csüng, mert mi jelentjük számára a biz­ tonságot. Mivel most tanul meg bánni a testével, ez az igazi jó kis gyömöszölések időszaka: lehet tornásztatni, hancúrozni, csiklandozni, mert ez segít neki megismerni a sa­ ját testrészeit. Nagyjából tíz hónapos korig lelkileg intenzívebb idő­ szak következik. Gyermekünk szeretne elszakadni tő­ lünk, de még fél az újtól, ráadásul a sok élményt nem is tudja egyszerre feldolgozni: ezért az alvás és az evés te­ rén is problémák adódhatnak. Nehezen merül álomba, nyugtalanul alszik, sokat forgolódik, gyakran felébred; ám ezek a gondok tíz hónapos kor körül részben vagy teljesen megszűnhetnek.

Hat-tizenkét hónapos kor Elszakadás az anyától és az „én" kialakulása Az anya és a baba tökéletes egysége öt-hét hónapos kor tájékán egyszer csak megszűnik, a kicsi ugyanis ráéb­ red arra, hogy ő és az anyja különböző személyek. En­ nek látható jelei vannak: eltol minket magától, keresi az önmaga és a környezete között húzódó határokat, például húzogatja a hajunkat és az orrunkat. Ebben a korban kezd el mindent megfogni és időn­ ként a szájába tömni, ezért fél szemünk mindig legyen

92

A szeparációs szorongás A szeparációs szorongás időszaka nyolc hónapos kor körül kezdődik. Általában az a jele, hogy a korábban egyedül is jól eljátszó baba hirtelen sírni kezd, ha a szü­ lő kilép a szobából, éjszaka gyakrabban felébred, és csak az anyja mellett nyugszik meg. E jelenségek a lel­ ki fejlődés természetes velejárói.

93

7

] |

Babapszichológia

A kicsi előtt ugyanis hirtelen kitárul a világ: - eddig a mozgáshoz a mi segítségünket igényelte, most viszont már tud legalább kúszni (vagy mász­ ni), ezért magától el tudja érni a játékokat; ~ elkezdi felfedezni a számára korábban ismeretlen helyeket is a lakásban; - feláll, ezért más szemszögből látja a világot. Vagyis egyre ügyesebb lesz, ám az új élmények meg is rémítik. Az anyukák többsége ekkoriban kezdi azt érezni, hogy itt az ideje kicsit szabadabban élni, néha „kölcsön­ adni" a babát a nagyszülőknek, pedig a gyermek ép­ pen ekkor kezd sokkal erősebben kötődni. Ráadásul ek­ kor kezdi el mindenki mondogatni, hogy „most már igazán átaludhatná az éjszakát", ő pedig köszöni, pont most nem kér ebből. Először is engedd el a füled mel­ lett a rossz tanácsokat, csak arra koncentrálj, mi a jó nektek! Ez egy átmeneti időszak, nagyjából tíz hóna­ pos kor körül javulni kezd a helyzet. Ha ott szeretnéd valahol hagyni a gyermekedet, be­ széld meg vele. Higgadtan mondd meg neki: „Anyának most el kell mennie, de ebéd után visszajön." A kicsi persze még nem fogja megérteni az összefüggéseket, de a legfontosabb a nyugodtságod és az őszinteséged. Ha házimunkát végeznél, de a kis kópé mindenhova

94

A személyiség fejlődése

követ, engedd meg neki! Adj neki apróbb feladatokat, például kaphat lábost és fakanalat, kis szivacsot, amivel törölgethet, foghatja a porszívót, kis seprűvel seperhet. De a már mászni tudó baba is szívesen „segít" például kipakolni a mosógépből, kiteregetni a ruhát, ügyesen utánozva mozdulataidat. Ha olyasmit csinálsz, ami veszélyes lehet a számára, akkor hordozóban vagy etetőszékben vidd magaddal: így láthat téged, de nem keveredik bajba. Ebben az időszakban érdemes bababaráttá alakítani a lakást. Ne legyenek veszélyes, törékeny dolgok a ki­ csi által elérhető helyeken, beleértve az abrosszal borí­ tott asztalon lévő tárgyakat. Legyen gyerekzár minden, általa is elérhető szekrényen és fiókon (az öntapadós nálunk nagyon bevált - a hűtőre is tegyetek, hamar megtanulja kinyitni). Az éles asztalsarkokra kerüljön élvédő, a macskaalmot és más veszélyes, nem higiéni­ kus dolgokat pedig pakoljátok el! Nyolc-kilenc hónapos kor táján mutatkoznak a leg­ erősebben a szeparációs szorongás jelei, majd a kicsi fo­ kozatosan hozzászokik az új érzésekhez. Tizenöt-ti­ zennyolc hónapos kor tájékán azonban ezek a jelek újra fölerősödnek, ami ekkor már inkább a mozgásfejlődés­ sel hozható összefüggésbe. Mostanra már ügyesen jár, szinte mindent meg tud szerezni, amit szeretne, le­ nyűgözi a saját „mindenhatósága", a felfedezés öröme - hirtelen azonban megijed mindettől, és elkezd jobban

95

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

„őrizni" téged. Ez egyfajta se veled, se nélküled idő­ szak, amikor se az anyáról, se az önállóságról nem akar lemondani a baba. Ekkor ismét jelentkezhetnek alvás­ zavarok, de a legjellemzőbb jel, hogy nem lehet senki­ re ráhagyni a csöppséget, ha pedig azt hiszi, hogy el­ mentél, megijed, és sírni kezd.

őt. Meg kell találnod az egyensúlyt az önállósulást kor­ látozó határok, az állandó fegyelmezés és a teljes sza­ badság között. Elsősorban arra kell ügyelned, hogy semmi veszélyeset ne csináljon a gyermek. Azt tanítsd meg neki, hogy miként másszon le az ágyról, lépjen le az úttestről, hogy ne nyúljon bele a konnektorba és így tovább. A babázásra azokat a pillanatokat használd ki, amikor kicsit odabújik hozzád megpihenni és „szeretetet tankolni". Ekkor már fontos számára a jutalmazás, tehát szigor és tiltás helyett sokkal többre megyünk a dicsérettel. A baba másfél éves koráig a világ közepének hiszi magát, készpénznek veszi, hogy ha kér valamit, azt azonnal meg is kapja, és azt csinálhat, amit akar. Foko­ zatosan rádöbben azonban arra, hogy vannak korlátok is, ezért olykor a határokat szabó anya válik dühe cél­ pontjává. „Hogy lehet az, hogy eddig szabad volt, most pe­ dig anya megtiltja?" És hogy megtapasztalja, tényleg ti­ los-e, újra és újra teszteli a reakciódat. Másfél éves koráig a totyogó afféle nagy felfedező módjára járja útját a világban, neked pedig tulajdon­ képpen nincs más dolgod, mint a határokat megmu­ tatni neki. Az általad megfogalmazott tilalmak és saját korlátainak felismerése révén tudatosul benne, hogy nem szabad mindent megtennie, és hogy van, ami ve­ szélyes rá nézve. Emiatt kettős érzés alakul ki benne: egyrészt tudja, hogy függ tőled és nálad találja meg a

Egy-két éves kor Kisbabából kisgyermek Nagyjából tíz hónapos kortól izgalmas változások kö­ vetkeznek be a baba fejlődésében. Továbbra is minden érdekli, de most különösen a tárgyak. Ilyenkor lehet a kezébe adni a kanalat, meglepni egy „alvós" állatkával. Ebben a korszakban jellemzően pró­ bálgatja a tárgyakat: huszonötödször is ledobja a kana­ lat a földre, kilocsolja a vizet a pohárból, letépi a szo­ banövény leveleit, mert kíváncsi, mi hogyan működik. Szívesen produkálja is magát, de nem az elismerés kedvéért, hanem azért, mert bennünket is tesztel, kí­ váncsi a reakciónkra. Most fedezi fel ugyanis, hogy sa­ ját elhatározásából képes megváltoztatni dolgokat, el­ mozdítani tárgyakat, és ezt az új tudását be is szeretné mutatni nekünk. Nehézség lehet ebben a korszakban, hogy míg a ki­ csi lelkesen függetlenedik tőlünk, sok anyuka szeretné még egy kicsit „babának" tudni, babaként szeretgetni

96

97

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

biztonságot, másrészt zavarják a tilalmak, a korlátok. Ezért egyre erőteljesebben tiltakozik majd sok minden ellen, kedvenc szava pedig a „nem" lesz. Azért is megváltozik a veled való kapcsolata, mert míg korábban azt hitte, anya mindig ott van, anyára mindig lehet számítani, anya mindenre képes, tehát anya mindenható, most rájön, hogy anyának néha más dolga van, anya néha türelmetlen, anya sem tud min­ dent megcsinálni. A kicsi még nem képes kezelni az indulatait, ezért tör ki néha hisztiben - ez a tehetetlenség jele nála. Jó példát mutatva segítsünk neki. Ha mi magunk türel­ mesek vagyunk, és higgadtan elmagyarázzuk neki a helyzetet: („tudom, hogy most haragszol, mert szerettél vol­ na még a játszótéren maradni, de most már késó' van, haza kell menni"), akkor megtanulja, hogyan viselkedjék a hasonló szituációkban. Ha viszont a hisztijétől te ma­ gad is kiborulsz, türelmetlen leszel, kiabálsz vele, az­ zal rossz viselkedésmintát mutatsz neki. Ebben a korszakában kezd el mindent utánozni a gyermeked: utánozza, hogyan mosol fogat, hogyan eszel, kiles egyéb tevékenységek közben, s rögzülnek benne a különböző helyzetekben mutatott reakcióid is. Ha te magad sosem eszel ülve, akkor ő sem fog, ha soha nem eszel zöldséget, akkor neki se lesz kedve hoz­ zá, ha egyes helyzetekre kiabálással reagálsz, akkor ő is azt teszi majd...

Ugyanebben az időszakban a szeparációs szorongás­ sal is meg kell küzdeni: egyre nehezebben válik el tőled a gyermek, különösen nagy gondot okozhat a bölcső­ dei beszoktatás, vagy ha újabb baba érkezik a családba. A megoldás az, ha higgadtan kezeled a helyzetet, el­ magyarázod, hogy például „anya most elmegy a doktor bácsihoz, de hamar visszajön", és mindig adsz neki vala­ mi viszonyítási pontot, hogy tudja, mikor érkezel viszsza. Például: „Megebédeltek a mamával, alszol egyet, és mire felébredsz, már itthon is vagyok." A bölcsődei beszoktatásnál is nagyon jól alkalmaz­ hatod ezt a módszert - elsőre is könnyebben elfogadja majd, ha ilyen módon búcsúzkodsz tőle, mintha csak otthagyod, vagy ha (ezt gyakran látom) elmondod, mennyire sajnálod, hogy ott kell maradnia. Ha az anya titokban oson el, az - bármennyire is úgy tűnik, hogy akkor és ott nem jár konfliktussal - bizalomvesztést okoz a gyermeknél. Kétéves kor táján nyugalmasabb időszak következik, de a dackorszak azért még nem ér teljesen véget. Ek­ korra lecsitul a másfél évesek szeparációs szorongása, egyre ritkábban „őrzik" az anyjukat, és egyre inkább meg lehet velük tárgyalni az „elválásdolgot". A kétévesekre azonban leginkább az jellemző, hogy nincsen közös jellemzőjük. Meglehetősen nagy eltéré­ sek vannak közöttük mind tudásban, mind a képessé­ gek terén: néhányan csak babanyelven halandzsáznak,

98

99

Baba pszi chológia

A személyiség fejlődése

míg mások (főként a lányok) esetleg már gyönyörűen beszélnek - de akadnak olyanok is, akik egy árva szót sem szólnak még. Mindegyik normálisnak tekinthető. Ugyanez érvényes a testi képességekre is. Néhány baba már a legmagasabb mászókára is biztonsággal fel­ mászik, kitartóan fut, tudja tekerni a triciklit, mások pe­ dig még épp csak fel tudnak kapaszkodni a lépcsőn le­ esés nélkül. E különbségek abból adódnak, hogy érdeklődésük és kíváncsiságuk más-más utakra hajtja a gyerekeket, más és más területeken fejlődnek, az idegrendszer éré­ se sem azonos ütemben zajlik, ezért adott időszakban az egyik ebben jobb, a másik abban. A kapcsolatokban is nagyon különböző módon vi­ selkednek. Vannak félénkebb babák, akik szégyenlő­ sek, főleg, ha nincsenek idegenekhez, társasághoz szok­ va, és barátkozós gyerekek, akik bátran beszélgetnek bárkivel az ismeretlen társaságban. Különösen érdekes ebből a szempontból a beszédkészség. Néhány kétéves gond nélkül beszélget bárki­ vel; a többség azonban előbb inkább a családtagokon „teszteli" a tudását, és sokáig nem áll szóba idegenekkel. A kicsi egyre jobban megtanulja kezelni az akaratát, kialakulóban van az önfegyelme, és kezdi elfogadni a korlátokat is. De ebben is nagy eltérések lehetnek. Né­ hány gyerek eltökélten ragaszkodik ahhoz, amit ki­ gondolt, míg mások kevésbé makacsak. Egyre inkább

hat a türelmes szép szó, miközben mind jobban kiis­ merik a szülői figyelemelterelést és egyéb anyai csele­ ket, ezért már szinte felesleges is ezekkel próbálkozni. Ha eddig szopizott, akkor két-három éves kor kö­ zött valamikor már magától el fogja hagyni azt, és a ko­ rábbi alvászavarok is mérséklődnek, ugyanis a baba al­ vásciklusa mostanra teljesen a felnőttekéhez hasonló. Amennyiben azonban rossz szokásai alakultak ki az al­ tatással kapcsolatosan, akkor a probléma akár iskolás­ korig is megmaradhat, ha nem teszünk ellene semmit. Ebben a korban a legtöbb baba ragaszkodik a bevált szokásokhoz. Ha másfél-két éves korában megtanítjuk neki, hogy szépen ülve egyen, ne ugráljon fel, tegye el maga után a játékokat, akkor nyert ügyünk van. Elérkezik a „mi ez?" korszak, amikor a gyermek nap­ jában akár százszor is megkérdezi ugyanarról a tárgy­ ról, hogy az micsoda. Legyünk türelmesek a válasz­ adásban, mert ez hozzátartozik a beszédfejlődéshez. A szülők ezt a folyamatot azzal is segíthetik, ha maguk tesznek fel kérdéseket - „mi ez?", „mit csinál?", „mi­ lyen?" amelyekre maguk is válaszolnak.

100

Mini kamaszkor egyévesen? Idővel elérkezik az a pillanat, amikor csemetéd önálló­ sodni kezd, „lázad". Egyévesen a baba hirtelen egy ra­ koncátlan kamasz szeszélyes viselkedését kezdi pro-

101

Babapszichológia

A személyiség fejlődése

dukálni, és ezt a szülő n ehezen éli m eg , m ert nem sz á ­

Az „enyém" korszak

m ít rá. H iszen néhány hete m ég m agateh etetlen újszü­ lött volt! „Akkor most mit tegyek?" - kérdezheted.

V erekedés, hiszti a játszótéren - a m o so ly gó s baba a g ­

Ez az életkor azért nehéz, m ert - m int m ár m o n d tam

resszív fen evad d á változik, és ölre m eg y egy h o m ok o ­

- a kicsi eg yszerre szeretne önállósodni és veled lenni.

zó lap átért. A z an y a n em érti, m iért nem hajland ó a

Kinyílt sz á m á ra a világ , de m ég b izo n y talan n ak érzi

gyerm ek felfogni, h ogy nem szabad elvenni m ások já­

m ag át benne. Látszólag nehezen foglalja el m ag át bár­

tékát, s m iért borul ki rögtön , ha elveszi valaki az övét

m ivel is, m ert azt sem tudja, hova kapjon. N ehezen v á­

(hiszen m ajd visszaadja). A gyerekek nagyjából m ásfél

lik el tőled, hiszen h o zzád ragaszkodik leginkább. E zt a

éves korig ú gy gondolják, h o g y am it m eg szereztek , az

problém át ú g y oldhatod m eg, h ogy állandó napirendet

az övék. C sak ezt követően kezdik kapiskálni, h o g y az

vezetsz be, és ahhoz következetesen tartod is m agad.

ad o tt tá rg y esetleg m ásé, d e ig a z á n csak h á ro m év es

A k arata érvényesítésével is kísérletezik, s persze ezt

korra értik m eg , m it jelent az „en y ém " és a „tiéd ".

is rajtad próbálja ki először. H a v álo g atás nélkül en­

N em m eg lep ő teh át, h ogy ha e g y -h á ro m éves kis­

ged sz neki - hiszen tegnap m é g m agatehetetlen kisba­

g y erek ek et ö sszeen g ed ü n k , abból bizony csetep até

ba volt, akinek a k íván ságai, a sírása m indig kom oly

lesz. Ők a kortársaik at m é g szinte tárgyak n ak tekintik,

g on d o t jelzett - , akkor a gyerek azt tanulja m eg, h ogy

eg yelőre inkább m ellettük játszanak, m int velük.

m indig az ő ak arata érvényesül. Ettől u gyan ak k or el is

A szülő szám ára nem egyszerű ez a helyzet, hiszen

bizonytalanodik, hiszen ebben a korban m ég nem iga­

állan d óan v éd őp ajzsk én t kell állnia a m áso k játékait

zán tudja, m i a jó neki, sokszor kér olyasm it is, am ire

m ag áén ak tekintő, örökké újat felfedező gyerek e és a

csak kíváncsi.

többi gyerek között, akiknek a szülei sem örülnek, ha

A szülőnek nagyon nehéz feldolgoznia, h ogy m ilyen

atrocitás éri a csem etéjüket. „Miért lett ilyen agresszív a

gyorsan változik a gyereke, ez alaposan próbára teszi a m egtan u lod elfogadni, h o g y fejlődik, változik és foko­

kisfiam ¡kislányom?" - teszi fel a k érdést ilyenkor a leg­ több an yu k a, h o zzátév e: „ Otthon soha nem látott ilyes­ mit!"

zato san leszakad rólad, akkor a gyerm ekkorban bekö­

A kicsi kétféleképpen reagálh at arra, ha a játszótéren

tü relm ét és az alk alm azk od ó k észségét. Á m ha m o st

vetkező többi k om oly váltást és önállósági törekvést is

elvesznek tőle valam it:

könnyebben kezeled m ajd.

102

103

Baba pszichológia

1. A kiskakas: Ő nekim egy a m ásik gyereknek, azo n ­ nal o d acsap , de az is lehet, h ogy néhány p erc után áll

A személyiség fejlődése

rítsd a kicsit, h o g y kérje vissza a játékot, v a g y - ha neki ez m ég nem m eg y - kérd vissza tőle te.

b o sszú t. E z ö sztö n ö s reak ció, ezért n em kell m eg le­ pődni, ha egy békés család gyereke is képes h arcm ű v é­

2. H a ő vesz el m ástól játékot, eg y ü tt m enjetek od a a

szeket m egszégyenítő m ozdulatokkal elpáholni társait,

m ásik gyerekh ez, kérjetek bocsánatot, és adjátok vissza

h o gy m egvédje a kism otorját, különösen, ha fiú az ille­

neki.

tő. H ozzáteszem : a rajzfilm ekben látott verekedés m ég nagyobb hatással van a gyerekekre, m intha élőben lát­

3. H a m inden gyerek u g y a n a z t a játékot akarja: osz-

nák a z t,15 ezért körültekintően v álo g asd m eg , m ilyen

szátok be, m ilyen sorren db en játszh atnak vele, és m in­

film eket en g ed sz neki m egnézni.

denkivel tartasd be a szabályt. N agyjából kétéves kor­ tól a gyerekek m á r m egértik ezt.

2. A kisnyuszi: Ő m egijed, am ikor elvesznek tőle v a ­ lam it, és nem m er utánam enni, inkább m eglepődve néz

4. A z ilyen idős gyerekek m ég nem értik m eg igazán,

v a g y sírva fakad. Sokan m egijednek ilyenkor, m ilyen

m it jelent m egosztozn i valam in, ezért nem szabad őket

b átortalan a gyerekük, különösen az ap ák at szokta z a ­

k én yszeríten i erre. E zzel u g y an is a z t ü zen ed nekik,

varni ez. T öbbször láttam m ár, h ogy az apa győzködi a

h o g y m áso k igén yei fontosabbak, m in t az övéik. In­

gyerek ét, m enjen o d a, és szerezze vissza, am i az övé.

kább m on d d azt: „ Adjuk neki oda a motort, hadd menjen

E z teljesen felesleges. A bátortalan gyerek szám ára nem

vele egy kört. Kipróbálja, aztán majd v is s z a a d ja Ez a kicsi

az a jó m egold ás, ha arra biztatjuk, h o gy erővel vegyen

szám ára is érthető szabály. H a újra és újra m e g ta p a sz ­

igazságot, han em az, h a m egtanítjuk civilizált m ó d on

talja, h ogy a m ásik gyerek kipróbálja, m ajd p edig tén y ­

m egoldani a helyzetet.

leg visszaadja a játékát, akkor legközelebb könnyebben m eg fogja osztan i azt a többiekkel.

Mit lehet tenni?

5. M utass példát! A m ik o r tőled kér valam it a kicsi, m indig h an g sú ly o zd , h ogy te m ost a sajátodból adtál,

1. Tanítsd m eg gyerekednek , m i az elvárt viselkedés.

m eg oszto ttad vele a tiédet. Ez is segít tudatosítani ben­

M enjetek o d a kézen fogva a m ásik gyerekhez, és b áto­

104

105

Baba pszichológia

A személyiség fejlődése

ne, h o g y neked is van n ak saját tárg y aid , és te is m eg

néha enged, néha nem , akkor nem m egy át az üzenet, és

szoktál osztozni rajtuk.

a gyerek továbbra is csinálni fogja, am it nem szeretnél. Ebben az időszakban alapozódik m eg az önbizalom

N e v árd , hogy egyik napról a m ásikra véget ér az

is. H a m ost m egtan ulja a gyerek , h o g y b izon yos d o l­

„enyém " korszak, annyit azonban m egtehetsz, hogy tü­

g o k ra m a g a is k épes, akkor később e g y re b átrabb és

relem mel és finom m ódszerekkel m egm utatod a kicsinek,

ügyesebb lesz. E z é rt nem szabad túl sok m indent m eg ­

h ogy m iként viszonyuljon a saját és m ások igényeihez.

tiltani neki, hanem fok ozatosan kell bevezetni az aláb­ bi szabályokat:

Anya szerepet cserél

- eg y év es k o r körül m ég csak a z o k at a d o lg o k at tiltsd m eg, am ik kifejezetten veszélyesek rá nézve,

A z újszülött először azt hiszi, h o g y anya egy vele, a z ­

felü gyeleted d el azo n b an sok m in d en t k ip rób ál­

u tán azt, h o g y anya az a szem ély, akinek az a dolga,

hasson (lép csőzzön , m ászh asson fel a m ászó k ára

h ogy m indent m egadjon neki. H át persze h ogy csod ál­

és így tovább);

kozik, am ikor anyja eg y szer csak azt m ondja neki v a ­

- m ásfél-k ét évesen m eg lehet neki tanítani olyan

lam ire: nem szabad! S zám od ra term észetes, h ogy fokozatosan korlátokat

szabályokat is, h o g y ne nyúlkáljon be a kerítésen,

kell szabnod gyerm eked szám ára, Ő azonban nem érti

~ két-három évesen m ár képes m egtanulni olyan il­

a hirtelen v áltozást. A kicsi első reakciója általában az, h ogy m eglepődik, m ajd újra m egp rób álja a tilto tt cselekvést. A z an y a

v ag y ne szaladjon ki az útra; lem szab ályokat is, h ogy figyeljen a tisztaságra, ne eg yen a kan apén , ne kenje össze a falat, ne kenje össze m ag át a főzelékkel.

ilyenkor gyak ran m egijed, h ogy „elro m lo tt" az addig szófogadó gyereke, v agy ő rontott el valam it, pedig a

A lényeg a fokozatosság: ha hirtelen m inden tilos, ha

baba csak tesztel: kíváncsi, hogy a következő alkalommal

túl sok at v á rsz el tőle, akkor b áto rtalan n á és ön állót-

mi történik. H a újra és újra azt hallja, hogy „nem szabad",

lanná válik.

akkor idővel (a sokadik alkalom m al) m egérti: tényleg

E z az időszak alap o zza m eg a ti későbbi k ap csolato ­

nem szabad. H a viszont következetlen a válasz, a szülő

tokat is. H a a kicsi ú g y éli m eg a folyam atot, h o g y „ed­

106

107

Babapszichológia

dig én voltam a világ közepe, most viszont teljesen elutasíta­ n a k az az ö n b izalm ára, az ö n érték elésére is n egatív h atással lesz. itt is a fok ozatosság segít. Sok anyukával találkoztam , akit nagyon m egviselt az, h ogy a baba el­ kezd „ellentm on dani" neki, „rosszalkodik" - pedig ez

4. A TÁRSAS KAPCSOLATOK ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ FEJLŐDÉSE

a fejlődés útja. N ekünk nehéz és ellentm ondásos kor­ szak , az ő sz á m á ra v isz o n t élete eg yik leg fo n to sab b fejlődési szakasza - m ost tanulja m eg, m i m indenre ké­ p e s, és a z t is, m i m in d e n re n em k ép es m é g . M a g a ­ teh etetlen, m ások segítségére szoru ló em berkéből kü­

„Tanulj meg csendben lenni, és meghallod, mit mond a baba."

lönleges, eg y ed i szem élyiségg é válik, akinek saját

A társas kapcsolatok és a kom m unikáció fejlődése egy­

gond olatai, saját ak arata és saját cselekedetei vannak.

mással szorosan összekapcsolódik, párhuzam osan halad.

N ekü nk , szülőknek nem az a feladatunk, h o g y átala­

A baba utánzás révén tanulja m eg, hogyan illeszkedjék be

kítsuk, csupán az, h ogy finom an terelgessük őt.

a környezetébe, miként létesítsen kapcsolatot a körülötte élőkkel Figyel és tanul. Kifigyeli a hanglejtést, a hangzó­ kat és a szavak érzelmi töltetét is. Eleinte a világ minden furcsa hangját képes produkálni, hat hónapos korára azonban m ár elsősorban az anyanyelve hangzóit hasz­ nálja. (Pontosabban a környezetében hallott nyelvekéit: ezért lehetséges, hogy a kicsi, ha két-három nyelvet hall maga körül, egyszerre több nyelven kezd majd el beszél­ ni.) A néhány hónapos baba akár az ágya fölött lógó ze­ nélő forgóval is képes remekül elbeszélgetni. Öt-hat hó­ napos korban m ár egyre

ügyesebben

gagyarászik,

próbálgatja a hangját: gyakran ugyan azt a hangsort is­ mételgeti kitartóan, m áskor felváltva gyakorol különféle hangzókat. A beszéd azonban csak az egyik eleme a kom ­

108

109

Babapszichológia

munikációjának, szám os m ás eszköze is van arra, hogy környezete tudom ására hozza szükségleteit.

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

Az első néhány hétben, am ikor a baba m ég nagyon ki­ csi, néha bizony látszólag ok nélkül is órákat sírhat. Ez az

A term észet egy kiváló jelzőeszközt bocsátott a csecse­

úgynevezett „hasfájós" sírás, aminek vajmi kevés köze a

m ő rendelkezésére, amellyel felhívhatja m agára a figyel­

hasfájáshoz, ám igencsak m egterhelő lehet a szülők szá­

met: a sírást. Mint egy kis sziréna, úgy sivít föl a baba

m ára. A sírás hallatán ugyanis a csecsem ő környezetében

hangja, pont azon a frekvencián, amely a szülőt arra kész­

lévő felnőttek és nagyobb gyerekek vérnyom ása m eg­

teti, hogy azonnal rendelkezésre álljon. A baba szám ára a

emelkedik, szívverése felgyorsul - ez a term észet hívó

sírás az életben m aradás eszköze. Kezdetben még minden

szava: ha egy csecsem ő sír, akkor valaki, bárki, menjen

igényét és érzelm ét így jelzi, ám ha pozitív visszajelzést

oda, és segítsen neki. (Ezért zavarja jobban a szom szédo­

kap, vagyis segítünk rajta, akkor a sírás helyett egyre

kat a sírás, mint a dübörgő rockzene, m ert a gyereksírás

többször választ majd finomabb kifejezési módokat.

ösztönösen azonnali cselekvésre szólít fel: rögtön rohan­

Az újszülött torkaszakadtából sír, ha éhes, ha álmos, ha

ni szeretnénk segíteni a kicsin.)

fáj a hasa, ha fázik, ezért nehéz felismernünk, mikor mit

Csakhogy egészen kicsi korban vannak olyan babák,

szeretne. Ráadásul m inden problém ája kiváltja belőle a

akikkel csin álh atu n k b á rm it, nem n y u g szan ak m eg.

szopási ösztönt, s miután szopni kezd, m eg is nyugszik a

Először általában lefut az anyuka fejében a m egszokott

cicin. Em iatt az anyuka tévesen azt gondolhatja, a gyere­

„program ": talán éhes, talán álmos, talán melege van, ta­

ke folyton éhes.

lán pelenkát kéne cserélni... Ám , ha a pocak tele, a baba

Négyhetesen m ár sokkal kifejezőbben sír: m eg-m egáll,

aludt, száraz a pelusa és nincs meleg, de m ég mindig sír,

várja a választ, és egészen másként sír ha éhes, ha fáj v a­

akkor az anya aggódni kezd, hogy a kicsinek talán ko­

lamije (ilyenkor sokkal erőteljesebben és egybefüggőb-

m olyabb baja lehet, esetleg fájdalmai v an n ak ... Sokan

ben), ha álmos (ilyenkor inkább nyűgösen, szakadozva)

ilyenkor először a hasfájásra gondolnak mint lehetséges

vagy ha csak unatkozik.

okra, ám ezenkívül szám os egyéb m agyarázata is lehet

H árom hónaposan m ár ritkábban sír, a mimika és a sí­

m ég a m egm agyarázhatatlannak tűnő sírásnak.

rás dallam a pedig árulkodik az okról. Nyolc hónaposan a sírás dallamával m ár egyértelm űen

X. Dohányfüst: M ég az is zavaró lehet a szám ára, ha

visszautasítja a téves reakciókat is: ha nem találtuk ki a

vele nem egy helyiségben vagy nyitott ablaknál dohány­

baját, hangosabban, illetve másképpen sír.

zik valaki.

110

111

Baba pszichológia

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

2. Éhes: Hiába írják azt a könyvek, hogy h árom órán­

5. Feszültségek: Ha a szülők feszültek, idegesek, az még

ként kell ennie, az újszülött nem gép, a saját tempójában

akkor is kihat a csecsem őre, ha közvetlenül nem hall kia­

éhezik meg, akár egy-két óránként is. Az első hetekben,

bálást vagy veszekedést m aga körül.

akár anyatejes, akár tápszeres a baba, m indenképpen igény szerint kell etetni, akkor, amikor kéri az ennivalót.

6. Reflux: H a a baba gyakran és sokat bukik, nyugtala­

A hatodik hétre általában kialakul a saját ritm usa, és egy­

nul alszik, hasfájós, akkor felvetődhet a reflux gyanúja.

re inkább kiszámítható időpontban kér majd enni.

Keresd fel a gyerm ekorvost, hogy mihamarabb kizárjátok ezt az okot, vagy kiderüljön a betegség, és megfelelő ke­

3. Álm os: A z első pár hétben m ég legfeljebb csak har-

zelést kaphasson.

m inc-hatvan percet tud nyűgösködés nélkül ébren lenni a baba, utána m ár nagyon elálmosodik. A sírás oka gyak­

7. Unalom : Két-három hetesen m ár előfordulhat, hogy

ran az, hogy bár álm os, nem tud elaludni, m ert nem ké­

a baba egy darabig nézelődik, de aztán unatkozni kezd.

pes kizárni a külvilág ingereit. Ilyenkor ringatással vagy

Ilyenkor ha játszani kezdünk vele, beszélünk hozzá, m eg­

sim ogatással segíthetünk neki - de azért jó, ha nem m in­

nyugszik.

dig így altatjuk el, hanem törekszünk arra, h ogy az idő előrehaladtával egyre gyakrabban aludjon el a saját ágyá­

Mit tehetünk?

ban. 4. Túlterhelt: Egy mai lakás rengeteg ingerforrást biz­

Szoptatás

tosít a baba szám ára, aki egyre többet észlel ezekből, és ez

A baba szám ára a legm egnyugtatóbb a testközelség, a dé-

túlterheli az idegrendszerét. Az állandó háttértévézés, a

delgetés - és term észetesen a szoptatás, amellyel kapcso­

folyton szóló rádió vagy zene, a túlságosan gyakori csa­

latban sok anyukának fenntartásai vannak, m ert attól tar­

ládi program ok, a nagy nyüzsgés és a rendszertelen élet­

tanak, hogy talán épp ettől hasfájós a baba. Pedig a

vitel egyáltalán nem tesz jót neki. Reggeltől kezdve csak

szoptatással több problém át is elháríthatsz, hiszen nem ­

halm ozódik benne a sok feldolgozatlan inger, és a nap

csak megnyugszik a baba, hanem jól is lakik az anyatejtől,

végére túlterheltté válik a baba - ez okozhatja az esti sí­

ha m elege van, a szom ját is oltja, ráadásul a fájdalmat is

rást.

csillapítja. N oha „hivatalosan" elég három óránként en­

112

113

Baba pszichológia

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

nie, az újszülött lehet, hogy gyakrabban igényli a szopta­

hogy vannak babák, akiket ugyanezek irritálnak, és job­

tást, és egy-egy alkalom akár egy óra hosszat is eltarthat.

ban szeretik, ha nem m ozgatják őket, hanem egy helyben

Ez serkenti a tejképződést, tehát nem m arad éhen a baba,

m aradhatnak.

és szoptatás közben te is tudsz pihenni. Előfordul, hogy a kom fortszoptatást is leszólják kéretlen tanácsadók, holott a legtöbb csecsem ő nagyon is igényli azt. Tápszeres baba esetében testi közelséggel, dédelgetéssel és cumival pótolhatjuk a szoptatás jótékony hatásait.

Fürdés Sok babát m egnyugtat egy kis fürdés, segít neki ella­ zulni, ha túlpörgött, de hasfájáskor is jótékony hatású le­ het.

Vannak csecsemők, akik szinte egész nap csak cum izná­ nak, m ert ez nyugtatja m eg őket. Ilyen kis korban m ég

Babamasszázs

nem kell m indenáron elvenni tőlük a cum it, csak hogy ne

Nem csak a hasfájáson segíthet, de nyugtató hatású is, a

szokjanak rá - ha ez nyugtatja m eg őket, akkor nyugod­

baba és a mama pedig jobban egym ásra hangolódhat tőle.

tan adjuk oda nekik. A heteken át tartó állandó sírás m egterhelő az anya

Testközelség

szám ára is, és ez depressziót, levertséget, kim erültséget

A z első hetekben a baba szám ára nagyon idegen m ég a

okozhat. Éppen ezért foglalkoznod kell m agad dal is:

külvilág. M egnyugtatja, ha az anyam éhben m egszokott

menj minél többet sétálni, szabad levegőre, akár a babá­

szívverést hallhatja, ezért segíthet, ha a m ellkasodra fek­

val együtt is - ism erek olyan anyukát, aki az első sírós

teted vagy hordozókendőbe teszed, de hasonló hatást vált

heteket szinte végig sétálással töltötte a kicsivel, m ert

ki a ringatás, a sim ogatás, a dédelgetés is.

csak ilyenkor nem sírt a baba, és ez mindkettőjüknek jót tett. Jótékony hatású a testm ozgás is: akár m ár tíz-tizen­

Ritmus

öt perc is elegendő lehet, hogy csökkenjen a stressz. Ha

A dúdolás, a ritmikus zene, az ütem es ringatás (baba­

van rá m ód, két szoptatás között legalább hetente egy­

kocsiban is), az egyenletes - úgynevezett fehér - zajok

szer bízd rá valakire a babát, és szervezz m agadnak v a­

(például porszívó, ventilátor) egyaránt megnyugtathatják

lamilyen p ro gram o t - például sport, m asszázs, közös

a keservesen síró babát. Sok csecsem ő kim ondottan sze­

ebéd a pároddal - , am i felfrissít, és segít kiszakadni az

reti, ha cipelik, ringatják, tologatják, de azt is tudni kell,

állandó készenléti állapotból. A legfontosabb pedig: merj

114

115

Babaps/.ichológia

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

beszelni arról, hogy mi zajlik benned, oszd m eg az érzé­

„valahogyan végre elhallgasson", hanem m egérteni, mit

seidet a férjeddel, m ás anyukákkal, barátnőkkel vagy

szeretne, és abban segíteni neki, amiben kéri. Sok későb­

akár az interneten - ez segíthet átvészelni az első, nehéz

bi rossz szokástól és fáradságtól kíméli m eg m agát az az

heteket.

anyuka, aki m ások tanácsai helyett („biztos éhes", „nem aludt eleget", „nincs elég tejed") az első naptól kezdve in­ kább saját gyerekére hallgat.

Sírás vagy valami más?

Féléves kor után a baba m ár egyre kevesebbet sír, csak­ hogy a kis huncut egyre tudatosabban használja a sírást

A születés utáni első néhány hónapban a baba mindig va­

mint jelzést, főleg miután megkezdődik a dackorszak. Fél­

lamilyen fontos szükségletére hívja fel a figyelmet sírásá­

évesen m ár nem csak azért sírhat, m ert éhes vagy fáj va­

val. Hat hónapos kora után azonban m ár akkor is sírhat,

lamije, hanem például azért is, m ert valami nem a m eg­

ha kimész a szobából, ha valam ilyen akadályba ütközik,

szokott m ódon történik.

valam i nem sikerül neki. Ez is sírás m ég, de m ár nem lét-

O ugyanis ragaszkodik a dolgok jól bevált rendjéhez, s

szükségletet fejez ki, hanem a baba lelkiállapotát. Ebből a

bizony nehezen visel m inden változást, legyen szó kör­

fajta sírásból alakul ki később a hisztis sírás, amely m ár a

nyezetváltozásról (nyaralás, költözés, utazás), a napiren­

baba indulatainak a levezetését szolgálja.

di szokások vagy az alvási szokások m egváltozásáról

H a sírásról van szó, akkor mi, szülők szeretnénk biz­

(„szaladjunk el délután a nagym am ához, majd alszik út­

tosra menni, minél ham arabb m egnyugtatni a babát.

közben"; „mostantól nincs cici éjszaka"), vagy csak arról,

Gyakran látom , hogy az anyukák a sírás ellen jól bevált

hogy az apja a szokásosnál később jön haza este.

m ódszereket - biztos, ami biztos - m egtartják későbbre

Nehéz időszak ez, hiszen a baba sokat sír látszólag ok

is. így születnek olyan kreatív megoldások, mint a csak a

nélkül, sőt néha hisztizik is, és a korábbi sírás elleni trük­

porszívó hangjára elalvó baba. ( A pici egyszer elaludt a

kök nem válnak m ár be.

porszívó hangjára, ezért újra m egpróbálták, m íg a végén szokássá vált a porszívóra alvás.)

Féléves kor után az is előfordulhat, hogy órákig ülsz a kicsi ágya mellett, ám ha a fejed tetejére állsz, akkor is sír.

M eg kell tanulnunk m ár egészen kicsi kortól kezdve

Ez nagyon kellemetlen helyzet, m égse legyen lelkiisme-

odafigyelni arra, hogy mit akar üzenni nekünk a baba.

ret-furdalásod miatta, ha egyszer mindent megtettél, amit

Nem rutinból reagálni, nem csak azért cselekedni, hogy

tudtál. Ha nagy ritkán véletlenül nem rohan oda hozzá

116

117

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

Baba pszichológia

valaki azonnal, am ikor sírni kezd, vagy nem tudja m eg­

sírás m indig valami rosszat jelez, ám ez nem egészen így

vigasztalni, attól m ég nem dől össze a világ.

van.

Ism erek olyan családot, ahol elhatározták, hogy m ár­

Miközben a baba sír, figyelnünk, elemeznünk kell a tel­

pedig náluk nem fog sírni a gyerek soha. A z első babánál

jes viselkedését, a testbeszédét, a közérzetét (kiegyensú­

m ég sikerült is ezt megoldaniuk: a kislány szinte m indig

lyozott, jókedvű stb .), a m im ikáját (fájd alm asan n éz,

kézben volt - szerencsére jó nagy a család, így m indig

bágyadt, m osolyog, álmos) is, m ert mindezek együtt tá­

akadt, aki dajkálja. A másodiknál azonban m ár nehezeb­

jékoztatnak arról, hogy éppen mit szeretne közölni velünk.

ben m ent a dolog, hiszen ott volt a m ég totyogó első is.

A lényeg az, hogy folytassunk „párbeszédet" a babá­

Több gyermeknél bizony előfordul, hogy néhány percig

val - mert ha az ember kényelmes, akkor hajlamos ugyan­

sír a kicsi, m ire oda tudsz rohanni hozzá, m ert a naggyal

úgy reagálni a különböző problém ákra. A zt gondoljuk,

vagy elfoglalva, és akkor esetleg ő hisztizik egy darabig,

ha sír, akkor elég cicire tenni vagy felvenni, holott néha

am íg a kicsi befejezi a szopizást.

éhes, néha m eg a hasa fáj, m áskor unatkozik vagy álmos.

N e az legyen tehát a m érce, hogy mennyit sír a baba.

Ha félreértjük a baba jelzéseit, akkor csak látszatsegítséget

N em igaz, hogy a keveset síró babának jók a szülei, a so­

nyújtunk neki, de nem elégítjük ki a valódi igényeit. Ez

kat sírónak pedig rosszak. A z anyák hajlamosak a m axi-

főként a dackorszak beköszöntével jelent majd problé­

m alizm usra, és igyekeznek minden eszközzel m egakadá­

m ákat: ilyenkor m ár, ha nem abban kap segítséget, am i­

lyozni, hogy sírjon a gyerekük, m ert ettől érzik m agukat

ben szeretne, annak csak m ég hangosabb sírás lesz az

jó anyának. Jó anya azonban valójában attól leszel, hogy

eredm énye.

odafigyelsz a kicsi jelzéseire, és rugalmasan követed a vál­

Sok anyuka bárm ire hajlandó, csak hogy csend legyen,

tozásait. N e m ások gyerekeire, ne m ások (nem m indig

ne sírjon a baba. De vajon lehet-e ez a fő cél? Milyen ké­

építő jellegű) tanácsaira figyelj, hanem arra, mit szeretne

sőbbi problém ákhoz vezet ez a hozzáállás? N agyon sok

közölni veled a gyereked, miben tudsz segíteni neki. En­

első gyermekes anyuka keresett m eg az elm últ években

nek később beérik a gyüm ölcse: az óvodai élm ényeiről

egy-hat hetes babákkal. A gond általában ugyanaz: a baba

vagy az első szerelm éről is őszintén fog beszélgetni ve­

sír, ők pedig minden elképzelhető cselt kipróbálnak, hogy

led, m ert kezdettől azt tapasztalta meg: figyelsz arra, amit

abbahagyja. Ha beválik valam i, akkor újra m eg újra be­

mond. Mi, szülők hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a

118

vetik a m ódszert, a baba pedig hozzászokik. Ennek kö­ vetkeztében furcsa és kényelmetlen szokások alakulnak

119

Babapszichológia

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

ki: például csak kézben alszik el a gyerek, csak akkor nem

azonban egy kutatás16 kiderítette, hogy a m indössze ki-

sír, ha járkálunk vele, vagy ha ventilátor megy a szobában.

lencperces újszülött is képes felismerni az emberi arcot.

Vannak olyan ingerek, amelyek hatására a kicsi abba­

A kísérlet során ugyanis egy norm ális és egy eltorzított

hagyja a sírást, m ert felkeltik a figyelmét, ilyen például a

arcot m utattak a csecsem őnek, aki a normális arcot hosz-

zene. A másik m egoldás az lehet, ha felvesszük a síró cse­

szasan nézte, míg az eltorzítottra nem reagált.

csem őt - újszülöttkorban a testközelség önmagában m eg­

Bár az újszülött látása m ég hom ályos, a színeket m ár

nyugtató lehet a szám ára. Később azonban, ha felveszed,

képes megkülönböztetni - jól látja a pirosat, a sárgát, a ké­

a baba m ár azért nyugszik m eg, m ert azt várja, hogy se­

ket és a zöldet. Két hónapos korra alakul ki teljesen a szín­

gíteni fogsz neki. Ez m egtévesztő lehet a szülő szám ára,

látás. A form ák közötti különbségeket is felismeri: m eg

aki úgy gondolja: azzal, hogy felvette a babát, m ár m eg is

tudja különböztetni egym ástól a három szöget, a kört, a

oldotta a problémát, holott ez csak a m egoldáshoz veze­

négyzetet és a keresztet.

tő út volna. H a a kicsi sosem kap valódi választ a kérése­

A hallása sem olyan fejletlen, m int korábban gondol­

ire, az a későbbiekben oda vezethet, hogy m ár attól sem

ták. A z emberi hangot képes m egkülönböztetni más han­

nyugszik m eg, hogy felvettük. (Persze lehetnek olyan

goktól; édesanyja hangját szereti a legjobban, s felvétele­

helyzetek, am ikor tényleg csak arra vágyik, hogy karba

ket hallva képes m egkülönböztetni a saját sírását m ás

vedd, illetve hasfájás esetén is sokat segíthet a testközel­

újszülöttekétől.

ség. Ám ahelyett, hogy folyton kézben cipelnéd, érdem es

Először kism acskáknál figyelték m eg, hogy m ind­

vásárolni - vagy varrni - erre a célra egy hordozókendőt.)

egyiknek m egvan a preferált mellbimbója, vagyis az egyes cicák minden egyes szoptatásnál ugyanabból a bim­ bóból szopnak. Ezt követően kezdték kutatni, vajon a gye­

Testbeszéd, mimika, hangok

rekek képesek-e m egkülönböztetni édesanyjuk m ellét másokétól. Mára kiderült: az újszülött nem csak édesany­

A kom m unikációhoz az érzékszerveit (látását, hallását,

ja mellének az illatát ismeri fel, hanem a saját testének ter­

szaglását, ízérzékelését és bőrérzékelését) is használja a

mészetes illatát is. Ezt tapasztalhatjuk babáknál, kisgyer­

csecsem ő.

mekeknél a kedvenc alvósállatka/ pelus vagy kispárna

A tekintete m ég réveteg, úgy tűnhet, nem lát sem m it -

esetében, am elyet kim osva m ár nem szívesen fogadnak

sokáig úgy is gondolták, hogy csak a m ozgást érzékeli - ,

el. A szaglásnak a picik m egnyugtatásában is komoly sze­

120

121

Babapszichológia

repük van. Gyakran m ár attól is megnyugszanak, ha m eg­ kaphatják anya pólóját vagy párnáját, azaz olyasmit, am i­

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

„Unatkozom": rövid periódusokban sír, m intha kia­ bálna, hogy gyere, anya, foglalkozz velem ;

nek „anyaszaga" van - ezért okozhat problémát szám uk­ ra a túl erős illatú parfüm és a sokféle kozmetikum, akár a ruhán, akár az édesanya vagy a saját testén. A csecsem ő élete első hónapjaiban sokféle sírással jelzi

„Valami nem jó ": rosszkedvem van, tele a pelus, m e­ legem v a n ... ezeket az igényeit a baba egyre fokozódó sí­ rással közli velünk.

nekünk különböző problémáit, igényeit. Kis gyakorlattal az alábbiakat különböztethetjük meg:

Kezdetben a baba csak játszik a hangjával, véletlen­ szerűen gagyog, ám ha közléseire reagálunk, azokat egy­

„Éhes vagyok": ilyenkor periodikusan sír, mély leve­

re tudatosabban kezdi használni. N égy-öt hónaposan fel­

gőt vesz, majd újrakezdi, egészen addig, amíg nem kap

csendül az első babakacaj, m int érzelm einek m ásodik

enni;

hallható jele. H at hónaposan m ár nem csak a testbeszéd­ del, de a hangjával is jelzi örömét. Fokozatosan rájön arra,

„Fáj valami": ez erős, éles sírás, amit szinte alig tud ab­

hogy a beszédünk révén terem tünk vele kapcsolatot

bahagyni a baba. Ilyenkor nem vesz m ély levegőt sírás

(ezért fontos, hogy m ár akkor beszélgess vele, am ikor ő

közben, hanem gyorsan lélegzik, arca kivörösödik. Gyak­

m ég látszólag nem érti m eg), majd pedig elkezdi utánoz­

ran ezt a sírást megelőzi a száj lebiggyesztése abban a pil­

ni is, am it tőlünk lát, hall - a mimikánkat, gesztusainkat,

lanatban, am ikor a fájdalom érte a kicsit;

hanglejtésünket - , m ég mielőtt az első szavait kimondaná. Á m nem is a hangjából, hanem a mimikájából ism er­

„Álmos vagyok": ilyenkor a baba inkább nyafog, az or­

hetjük föl legbiztosabban, hogyan érzi m agát a baba. Hz a

rát és a szem ét dörzsöli, a fülét markolássza. Ha felvesz-

legterm észetesebb kifejezőeszköze, m elyet születésétől

szük, azonnal befúrja a fejét az ölünkbe, láthatóan össze-

kezdve folyam atosan használ. A mimika gyakran jól lát­

szedetlenebb a m ozgása. Ha nem tud elaludni, ez a

ható gesztusokkal kísért, melyeket a kicsi teljes teste kö­

nyafogós sírás átalakulhat fájdalmasabb, erőteljesebb sí­

vet.

rássá, amivel gyakorlatilag addig fárasztja m agát, amíg álomba nem merül;

- Ha örül, a szem e csillog, arca m osolyog, keze-lába élénken mozog.

122

123

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

Babapszichológia

- Ha elégedett, kiegyensúlyozott, akkor arca nyugodt,

- H a erőlködik, teljes teste megfeszül, erősen koncent­

m osolygós. Biztos jele ez annak is, ha evés után jól­

rál az elérni kívánt tárgyra vagy helyre. G yakran

lakott. Ilyenkor mozdulatlan, karja és lába is pihen.

mindehhez m ég sóhajtozik vagy nyafogva elégedet­ lenkedik is.

- Ha fáj valamije, akkor először lebiggyed a szája, majd megfeszülnek a szája és a szeme körüli izmok, és éles

- Ha nem akar enni, elfordítja a fejét, kiveszi a ke­ zünkből a kanalat, vagy ledobja, kiköpi az ételt.

sírásban tör ki. Kezével és lábával megpróbálja „je­ lezni" nekünk, hol érzi a fájdalmat: hasfájás esetén a két térdét a pocakjához húzza, összegörnyedve pró­

Beszédfejlődés és babanyelv

bálja csillapítani fájdalmát; fül- vagy torokfájás ese­ tén a füléhez kapkod; fogzás esetén az ínyét dörzsölgeti, a kezét rágja. - Ha éhes, a kezét rághatja, szophatja, ezzel jelezve ne­ künk, hogy mire van szüksége.

H árom -hat hónapos korára a kicsi felfedezi a hangját, és lelkesen kísérletezni kezd vele. Előfordulhat és teljesen normális, hogy akár egész nap „beszél", de azzal is m in­

- Ha megijed vagy meglepetés éri, szem ét tágra nyitja,

den rendben van, ha csak néha gügyörészik. Ebben a kor­

karját kitárja, majd hátát megfeszítve ölelő m ozdula­

ban m ég „nem zetközi" a beszéde, vagyis olyan hangzó­

tot tesz (M oro-reflex). A rcizm ai m egfeszülnek, sze­

kat is használ, amelyek az anyanyelvében nem fordulnak

möldökét felhúzza.

elő, s ez gyakran egészen izgalm as hanghatásokhoz ve­

- Ha fél, szem ét tágra nyitja, száját m ereven zárva tart­ ja. M ozdulatlanul figyel, am íg a vélt vagy valós ve­ szélyforrás m eg nem szűnik a közelében. - H a undorodik, orrát felhúzza, szem öldökét lehúzza, száját összeszorítja, arcizm ai megfeszülnek.

zet. Nyolc-kilenc hónaposan m ár próbálja utánozni a kör­ nyezetéből ellesett hangzókat és a hanglejtést. Ebben az időszakban hosszasan képes „dádádádázni". Egyéves korára m ár sok m indent m egért, de általában

- Ha dühös, szem e résnyire nyílik, szája enyhén nyi­

m ég csak egy-egy szót m ond, azt sem feltétlenül tisztán.

tott, ajka feszes, és m indezt rendszertelen, „dühös"'

Lányoknál előfordul, hogy hosszabb szavakat is m onda­

sírás kíséri.

nak, de ez nagyon ritka. A kisgyerekek ebben a korban

- Ha szomorú, szemöldökét ráncolja, száját zárva tartja. M ereven m aga elé néz, keze és lába is mozdulatlan.

124

rendszerint m ég csak néhány két szótagos szót használ­ nak, például baba, m am a, papa, dádá.

125

i

Baba pszichológia

Egy-két éves kor között három fő típust figyelhetünk meg:

A társas kapc solatok és a k om m u nik áció fejlődése

(általában a „zs", az „f", az „r" és az „1" problém ás), ám ezeket a beszédhibákat négyéves korukra több­ nyire kinövik.

1. Egyes babák - többnyire lányok - m ár szépen be­

- A testbeszéd, a babanyelv és a „rendes" szavak egy­

szélnek, jól használják a szavakat, ügyesen ismétlik, amit

idejűleg vannak jelen ebben az időszakban, és a gye­

m ondunk nekik;

rekek csak két-három éves koruk körül kezdenek a „mi nyelvünkön" beszélni.

2. Más babák lelkesen és hosszasan m agyaráznak, de beszédük nagy része még babanyelv, gagyarászás, am ely­ ben fokozatosan jelennek m eg az értelm es szavak;

A beszédfejlődés ütemében nagy szerepet játszik a kör­ nyezet. A gyerekek ugyanis utánzással tanulnak, így mi­ nél színesebb, gazdagabb nyelvet hallanak maguk körül,

3. A megfontoltabb picik addig nem használják a szá­

minél több nyelvi inger éri őket, annál ham arabb fognak

mukra új szavakat, amíg azokat rendesen ki nem tudják

egyre tisztábban beszélni. A sok vers, mese, ének, m on­

m ondani - viszont kézzel-lábbal jól kifejezik m agukat.

dóka sokat segít ebben. Különösen fiúknál fordul elő, hogy akár kétéves koru­

A beszédfejlődésről az alábbiakat m ondhatjuk el ugyanebben a korszakban:

kig sem nagyon beszélnek m ég, csak olykor-olykor hasz­ nálnak egy-egy szót. Főként az elsőszülött, illetve a kö­ zösségbe nem járó gyerekeknél gyakori ez a jelenség.

- Sok baba csak az első szótagokat mondja ki másfél­

Egy-két éves kor között nagyjából húsz-kétszáz szót hasz­

két éves kora között, és csak ezután következhetnek

nálnak a gyerekek, sokszor saját neveket adnak a tárgyak­

a teljes szavak.

nak, cselekvéseknek, és felcserélnek szótagokat. Gyakran

- Lehetnek olyan szavak, am elyeket következetesen hibásan mond. Felesleges ilyenkor nekiállni gyako­ roltatni vele a problémás szót, pár héttel később m a­ gától is jól mondja majd. - A tökéletes kiejtés is v árat m ég m agára. Gyakori, hogy egyes mássalhangzókat nem jól ejtenek a kicsik

126

kérdezik, „Mi ez?", s csak úgy szívják magukba az új sza­ vakat, de m ég nem használják ezeket rendszeresen. K ét-három éves kor között m ár tisztábban beszélnek, hosszabb m ondatokat is mondanak, és szeretik elismétel­ ni, amit hallanak tőlünk. A beszédkészség azonban négy­ éves korig m ég igen intenzíven fejlődik.

127

A társas kapcsolatok cs a kommunikáció fejlődése

Baba pszichológia

M eg kell említenem két jelentős problém át, amelynek jelei a beszéd fejlődésben érhetők tetten először:

szélni, és a szókincsük sem b ő v ü l A z amerikai gyerm ekorvosok szerint kétéves kor előtt egyáltalán nem ajánlott a tévézés, és később is m axim um napi két óra javasolha­

1. Hallásproblémák esetén a gyerek nem élvezi a saját

tó, több szakaszra elosztva. A hazai szakem berek közül

hangját, ezért ritkán és m onotonon gügyög. Hallási ne­

többen m ég a három éveseket sem engednék a képernyő

hézségek például fülgyulladás m iatt is felléphetnek - eb­

elé. Ezzel szemben egy 2011-ben megjelent felmérés ered­

ben az esetben a kicsi nem, vagy csak sokadszorra hallja

ményei szerint a kétévesek többsége naponta több mint

m eg, amit m ondunk neki.

két órát tölt a képernyő előtt. A szülők azzal védekeznek, hogy a gyerm ek „szeret" a képernyő előtt ülni, s „így leg­

2. Autizm us esetén a gyerek egyéves kor után sem szó­

alább fejlődik a beszéde és a szövegértése".

lal m eg: ha szeretne valam it, akkor inkább kézen fogva

M anapság egyre több csatorna kínál az egy éven aluli­

odavezet téged a kívánt tárgyhoz, m elyre a te kezeddel

ak szám ára is m űsorokat, ezért a W ashingtoni Egyetem

m utat rá.

kutatói18 olyan, egészen kicsi babákat vizsgáltak m eg, akiknek a környezetében rendszeresen szólt háttérzajként

A beszédhibák a beszédfejlődés velejárói. Általában az

a televízió. A vizsgálat során egy kis kártyaszerű szerke­

„r" hang okozza a legtöbb gondot, de ötéves korig rend­

zettel rögzítették tévézés közben a baba által kiadott han­

szerint kialakul - ha m égsem , javítását csak ezután érde­

gokat. Egy-egy kisbabát két éven keresztül, havonta egy

mes elkezdeni. Ha a gyerek dadog, selypít v agy pösze,

alkalom mal figyeltek m eg, így nyom on követhető volt a

négyéves kortól lehet logopédushoz fordulni vele.

kicsik fejlődése. A kutatók m egfigyelése szerint akár aktívan nézte a baba a tévét, akár csak passzívan szólt m ellette az adás,

Segíti-e a tévé a beszédfejlődést?

a tévé előtt töltött időszakban átlagosan 770 szóval keve­ sebbet hallott a kicsi, m int a tévém entes periódusokban.

A legújabb kutatások17 szerint a gyermekek m ár egészen

A felm érésből egyértelm űen kiderült az is, hogy az ál­

kiskorban túlságosan sokat tévéznek, és - a gyakori szü­

landó televíziózajban felnövő gyerekek később kezdenek

lői hiedelmekkel ellentétben - ennek nincsenek jótékony

el beszélni, beszédfejlődésük pedig elm arad kopásaiké­

hatásai: a kicsik ettől nem tanulnak m eg ham arabb be­

tól.

128

129

Babapszichológia

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

Mindezt egy másik vizsgálat is megerősítette: a Temple

- A m esék hallgatásának köszönhetően javul a gyer­

Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, mit lehet elsajá­

mek szövegértése, s ez elősegíti a beszédfejlődést is;

títani a képernyő előtt ülve. A z eredm ényekből egyér­

- A mesélés gazdagítja a kicsi szókincsét;

telműen kiderült, hogy a gyerekek a főneveket megértik

- A rendszeres m esem ondás, m eseolvasás ötéves kor

és megtanulják ugyan a műsorokból, az igéket azonban

előtt az egyik legjobb szellemi fejlesztő m ódszer;

nem, így nem értik igazán a mesék cselekményét sem. Ép­

- A m esehallgatás javítja a gyerek környezettel való

pen ezért a kutatók azt javasolják, hogy am ikor a gyer­

kapcsolatát, segít m egérteni a hétköznapi élet törté­

mek tévézik, üljünk mellé, és beszéljük m eg a történése­

néseit, ok-okozati összefüggéseit. H a például egy

ket, m ert a gyerm ek valójában csak akkor érti m eg, amit

kétéves következetesen ragaszkodik egy-egy rossz

lát, ha azt értelm ezzük, m egm agyarázzuk neki.

szokásához (például húzgálja a cica farkát, piszkál­ ja a szobanövényeket, irigy a többi gyerekre), fe­ gyelm ezéssel nehéz leszoktatni róla. Á m ha a m e­

Meseolvasás és a babák

sében

találkozik

ezekkel a helyzetekkel

és a

m egoldásukkal, akkor könnyebben m egérti, m it A beszéd fejlődést a mondókák, a ritmikus versikék, a da­

kellene tennie. A z egy-két éves gyerekeket egy-egy

lok és a m eseolvasás is segítik. A mesék legfőbb szerepe

ünnepi alkalom ra (például karácsony, húsvét, csa­

azonban az, hogy segítsenek megérteni, feldolgozni a kül­

ládi ebéd) is úgy készíthetjük fel, ha m esélünk neki

világ dolgait és a gyerek belső szorongásait. A néhány hó­

ezekről;

napos babának m ég csak egyszerű kis történeteket m ond­

- A mesélés a koncentrációs készséget is javítja.

junk a saját m indennapjairól, olyanokat, am elyeknek ő m aga a főszereplője. Később m ár m esélhetünk neki egy

A m esem ondás célja azonban, m int m ár em lítettem ,

kis állatkáról vagy egy m ásik kislányról/kisfiúról is, aki­

nem csak a fejlesztés, hanem főként a lelki feldolgozás, a

nek a személyében m ég mindig m agára ismerhet.

feszültségoldás segítése. A z első néhány hónapban min­ den a csecsem ő körül forog, m indent m egkap, am it csak

- A baba szám ára nagyon m egnyugtató a szülei hang­

kér, ennek az idilli állapotnak azonban fokozatosan vége

ja, ezért jót tesz neki, ha huzam osabb ideig hallgatja

szakad, ahogy a kicsi egyre önállóbb lesz, és megjelennek

a beszédedet, m ég ha nem érti is a szöveget;

életében a szükségszerű korlátok. A baba szám ára ez min-

130

131

Baba pszichológta

deliképpen csalódás, am it a m ese, a fantázia világa segít­ het feldolgozni. A meséktől sokan azért ódzkodnak, m ert úgy gondol­ ják, hogy utána a valóságos világban a kicsi nem fogja ér­ teni, hogy nem m indig a jó győz, és nem történnek cso­ dák. Ez azonban félreértés. A mese az élet olyan valóságos képeit mutatja fel szim bólum ok formájában, amelyekről m ás m ódon m ég nem tudnánk a gyerekkel beszélni. A ki­ csi az első éveiben érti m eg a jó és a rossz fogalmát. Fon­ tos, hogy a mesék által olyan világképet közvetítsünk felé, amelyben rend és igazságosság uralkodik: a jók győzze­ nek, a rosszak veszítsenek, igenis legyen értelm e az élet­ nek, a jók pedig „éljenek boldogan, m íg m eg nem hal­ nak"! A gyerek szám ára az is fontos, hogy legyenek csodák. N em szabad elvenni tőle ezt a hitet, amellyel egy nagyon lényeges belső erőforrást és optim ista szemléle­

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

olyasmi, ami az ő m indennapi életükről szól. N ézegessé­ tek közösen a képeket, m egbeszélve, mit láttok rajtuk, de a kor előrehaladtával egyre többet olvassatok képek nél­ kül is. Fontos, h ogy az olvasás m ellett m ondjatok m eséket fejből is, találjatok ki együtt szereplőket és történeteket. A közös mesében m indketten bevonódtok a történetbe: ez egyrészt segít a kicsinek feldolgozni a m indennapok élményeit, m ásrészt titeket is közelebb visz egym áshoz, fokozza az együttlét m eghittségét. A fejből mesélés nem olyan nagy ördöngösség, m int sokan képzelik: a leg­ könnyebb úgy elkezdeni, hogy a kicsinek az aktuális nap­ ját meséljük el - mit csinált reggeltől estig, mi minden tör­ tént vele. U tána m ár m ondhatunk m esét a játékairól, a háziállatainkról vagy az óvodás társairól is. Ez a fajta m e­ sem ondás fejleszti a kicsi képzelőerejét is.

tet ajándékozunk neki. A m esem ondást akár újszülöttkortól el lehet kezdeni. Jóm agam m ár az első napokban ösztönösen meséltem a gyerm ekeimnek arról, hogy mi lesz, ha hazam együnk, ki várja őket otthon - aztán pedig m indenről, am it m agunk körül láttunk. H at-hét hónaposan m ár szívesen nézegetnek a kicsik vastag leporellókönyveket, egyéves kortól pedig jöhetnek az egyszerűbb, hétköznapokról szóló mesék - a Vackor, a Brum i-történetek, a Bogyó és Babóca, az A nna és Peti, G azdag Erzsi és W eöres Sándor versei, vagyis m inden

132

Milyen mesét mondjunk? A baba egy-két hónapos korban a m esét m ég nem érti, de a kedves mondókák, dalocskák m egnyugtatják, m ert szí­ vesen hallgatja az édesanyja hangját. A csendes altatóda­ lok az álomba m erülését is megkönnyíthetik. A négy-öt hónapos gyerekek m ár jól szórakoznak azon, ha énekelsz, verselsz nekik, akár házimunka közben is. A hum orérzékük m ár ekkor m egm utatkozik: tudják, mikor

133

Baba ps/.i ehológia

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

jön a kedvenc részük a versben v agy a dalban, és előre

tünk (például Csip-csip csóka, János bácsi, keljen fel), né­

kuncognak rajta.

hány alkalom után ő is lelkesen m utogat velünk együtt.

H at hónapos kor után a babák kifejezetten élvezik és

Kétéves kor után m ár a hagyom ányos form átum ú, p a­

szeretik a ritmikus versikéket, kezdődhet a térden lova-

pírlapos mesekönyveket is ügyesen lapozza. A kedvenc

goltatós játékok korszaka. A puha plüssből vagy gumiból

m eséket közösen elbáhozhatjuk, ezt nagyon fogja élvezni

készült, könnyen lapozgatható könyvecskéket is odaad­

a kicsi.

hatjuk m ár nekik. A zokat érdem es m egvenni, am elyek­

H árom éves kora körül kezdi igazán érdekeim a kicsit a

ben egy oldalon csak egy egyszerűbb kép szerepel, pél­

jó és a rossz fogalma, ekkor m ár lassan a klasszikus m e­

dául gyüm ölcsök vagy állatok.

séket is olvashatjuk neki, de eleinte inkább a rövidebb m a­

Nyolc-kilenc hónaposan m egmutathatjuk a babának az

gyar népmesék közül válasszunk (például A kis gömböc,

első leporellókönyvecskéket, am elyeket szívesen lapoz­

A kiskakas gyém ánt félkrajcárja, A kism alac és a farka­

gat majd. A harmonika formájú szétnyithatós m ost m ég

sok).

jobb, mint a lapozható, m ert azt önállóan is könnyebben tudja forgatni. Tíz-tizenkét hónapos kor körül m ár szívesen nézegeti

Szabad-e sírni hagyni a babát?

velünk együtt a könyvet, és m eghallgatja a m eséket is. A baba tem peram entum ától függ, hogy ebben az inten­

Ha sírni hagyom a babát, akkor lelki beteg lesz? - kérde­

zív mozgásfejlődési időszakban mennyi ideig lesz türel­

zi sok anyuka szorongva. Csakugyan minden ilyen alka­

m e m esét hallgatni. A m ozgékonyabb babákat célszerű

lom tanult tehetetlenséghez és bizalom vesztéshez vezet­

bevonnunk a mesébe, így m utogathatnak, m agyarázhat­

ne? Finn tudósok szerint19 semmiképp. A Turkui Egyetem

nak, lapozgathatnak is közben.

kutatócsoportja olyan babákat vizsgált m eg, akik az első

Egyéves kor után m ár nem csak m esélhetünk, hanem

hónapokat vigasztalhatatlanul végigsírták, például has­

rám utathatunk képekre is, és megkérhetjük gyerm ekün­

fájás miatt. Bár ez az időszak a szülők szám ára nagyon

ket, mutasson m eg egyes figurákat a könyvben. A papír­

ijesztő, és úgy érezhetik, a kicsi gyógyíthatatlan sebeket

lapos könyvet a kicsi m ár szívesen lapozgatja, de m ég

szerzett, azonban a kutatásból kiderült: nincs m iért a g ­

kcjnnyen összetépi, összegyűri.

gódniuk. Míg korábban úgy tartották, szem élyiségzavart,

A m ondókáknál nagyon szereti, ha közben m utoga-

134

sőt akár hiperaktivitást is okozhat a csecsem őkori vigasz­

135

Babapszichológia

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

talhatatlan sírás, kiderült, hogy az hosszú távon nem jár

tehetetlenség kialakulásától tartanod, hiszen annak tartós

negatív következményekkel. A Turkui Egyetem kutatási

hatásai főként intézeti gyerekeknél szoktak jelentkezni,

eredm ényei szerint azonban a kezdetben sokat síró, has­

akik huzam os ideig nem kapnak választ a jelzéseikre. Ha

fájós babák csecsem őkorban kevesebbet alszanak - vi­

tehát a te gyermeked szám os esetben jelzi az igényeit (pél­

szont akkor mélyebben, s ritkábban ébrednek fel.

dául torkaszakadtából sír, am ikor éhes), akkor nála szó

Ez persze nem azt jelenti, hogy a babát „büntetlenül"

sincs tanult tehetetlenségről.

sírni hagyhatjuk. H a sír, azzal az elégedetlenségét jelzi,

A baba úgy ismeri m eg édesanyját, m int akinek fő fel­

kom m unikálni próbál, tehát segíteni kell neki - de leg­

adata a segítségnyújtás, ám azt m eg kell tanulnia, hogy a

alábbis m eg kell kísérelni. M ég a legelvetemültebb „sírni

többi családtaghoz miként viszonyuljon. Fokozatosan ér­

hagyós" m ódszereket javasló szakemberek sem ajánlják,

dem es kialakítani az életében, hogy féléves kortól néha

hogy a nyolc hónaposnál kisebb babát hosszasan sírni

egy_egy órára (később több órára vagy akár fél napra is)

hagyják. A Ferber- és a hasonló m ódszerek szerint is né­

apa, a nagym am a vagy m ás családtag vigyázzon rá. Ez

hány percenként vissza kell menni a csecsem őhöz, és meg

nemcsak neked nagy segítség, hanem neki is jó, hiszen ta­

kell próbálni m egnyugtatni őt.

pasztalatot szerez m ás emberekkel is, alkalmazkodóbbá

Ha egészen kiskorban mindig segítesz neki, am ikor sír,

és rugalm asabbá válik. Ezzel azt is segítheted, hogy m eg­

és nem erőltetsz rá különféle elm életeket (például nem

tanulja kifejezni m agát, hiszen apa v agy a n agym am a

m eghatározott időközönként, hanem igény szerint ete­

nem biztos, hogy m egérti azt a babanyelvet, am elyben

ted), akkor sokkal ham arabb elm aradnak a nagy, látszó­

anya m ár elég jól eligazodik.

lag ok nélküli sírások, és egyre árnyaltabban, érthetőbben fejezi ki m agát a baba.

A baba egészséges lelki fejlődése szempontjából is na­ gyon fontos, hogy az apja is részt vegyen a nevelésében.

Ezzel együtt m inden csecsem őnek lehetnek rossz nap­

A gyerm ek életében az anya a feltétel nélküli szeretetet, az

jai, am ikor nyűgösebb, sokat sír, és semm ivel sem tudod

elfogadást, a m egértést, az odaadást képviseli, míg az apa

m egnyugtatni. Ilyenkor ne legyen lelkiism eret-furdalá-

teljesítménycentrikusabb, és elvárja az önállóságot is. E

sod, gondolj arra, hogy az aktuális helyzetet bőven ellen­

két oldal harm óniája teszi a gyerm ek lelki fejlődését is

súlyozza a szerető családi környezet, az a sok babusga-

harm onikussá, így válhat kiegyensúlyozott, önm agában

tás, segítség, am it megkap, s am ire más helyzetekben jól

bízni képes személyiséggé.

is reagál. Egy-egy ilyen alkalom miatt nem kell a tanult

136

137

Babaps/ichológia

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

Amikor már a többiekkel is beszélget...

játékait, sőt azokat is, amelyekkel éppen játszik vagy ját­ szott, esetleg csak tetszenek neki. Ennek pedig sokszor ve­

H árom éves koruk előtt a gyerekek, m int m ár említettem,

rekedés a vége, főként fiúk esetében.

nem igazán játszanak egym ással, ez azonban korántsem

A gyerek reakcióját nagyban befolyásolja, hogy m eny­

jelenti azt, hogy ne tanulnának egym ástól, s ne foglalkoz­

nyire van közösséghez szokva. Ha csak ritkán van más

nának egym ással játék közben.

gyerekek társaságában, akkor sokkal jellemzőbb lehet a

A szülők gyakran tapasztalhatják, hogy a testvérek gye-

fentebb leírt viselkedés. Kisebb testvéreknél ez kevésbé

pálják egym ást (sokszor az egy-két éves kötekedik a na­

erőteljesen jelentkezik, hiszen ők otthon folyam atosan ta­

gyobbik testvérrel), vagy a játszótéren alakulnak ki konf­

pasztalják, hogy nem m inden az övék.

liktusok. Mi lehet ennek az oka, és szülőként hogyan oldjunk m eg ilyen helyzeteket?

A szülők egy része azt mondja, jobb a kicsikre ráhagy­ ni az ilyen konfliktusokat, majd lerendezik egymás között

A baba egyéves kora körül elkezdi m egtapasztalni az

- m ások viszont úgy vélik, hogy le kell szidni, m eg kell

énhatárait. Ráébred, hogy van ő, és vannak a többiek, ez

büntetni a gyereket, am iért bántotta a másikat. Én ezt ár­

pedig frusztrációt okoz szám ára.

nyaltabban közelíteném m eg. Ha közel egykorú gyere­

Másfél éves korig a kicsik gyakran csupán azért „in­

kekről van szó, és nem durvul el nagyon a dolog, akkor

téznek tám adást" m ás gyerekek ellen, m ert például nem

hagyhatjuk, hogy m aguk oldják m eg a nézeteltéréseket,

tudnak egy játékkal megfelelően játszani, és Üyenkor el­

ám am int komoly verekedés kezdődik, igenis közbe kell

kezdenek csapkodni, dobálózni. Ez nem kifejezetten a

avatkozni.

többi gyerek ellen irányul, csak a frusztráció levezetésére

A szidásnak azonban ebben a korban nem sok foga­

szolgál. Ebben a korban a többi gyereket m ég nem sze­

natja van, nem is emlékszik rá később a leszidott gyerek,

mélynek, hanem játéknak tekintik, és eszerint is bánnak

és a büntetést sem érti m ég m eg.

velük, ez azonban nem szándékos durvaság, hanem kí­ váncsiság.

Másfél éves kora előtt a legjobb, am it tehetsz, ha m eg­ fogod gyerm eked dobásra lendülő kezét, és miközben tü­

Másfél éves kor után belép a képbe a birtoklási vágy is.

relmesen m egm agyarázod neki, hogy nem szabad, együtt

A kicsi úgy gondolja, m inden játék csak az övé, otthon

leteszitek a földre az elhajítani szánt tárgyat. U gyanígy te­

m ég a lakás berendezési tárgyait is féltheti m ás gyere­

gyél, ha durván viselkedik társaival - finoman vedd le a

kektől. A játszótéren m ár-m ár kényszeresen védi a saját

kezét a másik gyerekről, és nyugodt, de határozott han­

138

139

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

Babapszichológia

gon m ondd m eg neki: nem szabad! Semmiképpen se kia­

változhat: alvászavarok léphetnek fel, megjelenhet a szo­

bálj rá hisztérikusan, hiszen ezzel éppen azt tanítod neki,

rongás, felerősödhetnek a dackorszakkal járó jelenségek.

hogy az ilyen szituációkban indulatosan kell reagálni.

A baba gyakran kistestvére születése előtt elkezd m ég job­

Másfél éves kor után is a példam utatás a fő eszköze a

ban ragaszkodni az anyához, például bú jósa bb lesz, éj­

konfliktusok rendezésének. Sok szülő hosszas m agyará­

szaka csak vele szeretne aludni. A dackorszakban lévő

zatba bonyolódik („ez a vöd ör nem a tiéd, hanem az

gyereknek a korábbiaknál erősebb dühkitörései lehetnek,

övé"), ám abból a gyerek sem m it nem jegyez meg. A leg­ jobb m ódszert én a családi napköziből lestem el, ahol konfliktusok esetén a dadus mindig m egsim ogatta mind­ két fél buksiját, és azt m ondta: „Nem szabad verekedni:

s a m egszokottnál agresszívebben viselkedhet m ás gye­ rekekkel. Tettlegességben m egnyilvánuló féltékenység általában nem jelentkezik a testvér m egszületése után, a nagyobb

m eg kell osztozni." Aztán az egyik gyerek játszhatott a já­

gyerek csak a legritkább esetben szokta bántani a kisba­

tékkal, a m ásik pedig várt, am íg m eg nem kapta. Ez a

bát. A féltékenység jelei fokozatosan szoktak kibontakoz­

m egoldás tökéletesen m űködött, az újonnan jött gyerekek

ni, és nem állandóan vannak jelen a gyerekek életében:

is néhány nap alatt megtanulták, hogy m eg kell osztozni, és várni kell, am íg a másik befejezi a játékot.

néha erősödhetnek a „belharcok", m áskor m eg csillapod­ nak. A féltékenység első látványos jelei akkor szoktak

A gyerekek így megtanulják kezelni az indulataikat, és

megjelenni, am ikor a kilenc-tíz hónapos kistestvér m ár

azt is, hogy m i a helyes m agatartás - ebben a korban pe­

kúszik-mászik, ezért „betolakszik" a nagy m ozgásterébe,

dig ez a tanulás legfontosabb eszköze.

piszkálja a játékait, és sokkal több figyelmet igényel, mint korábban. Közvetlenül a testvér születése utáni hóna­ pokban rendszerint csak akkor fordulnak elő negatív ér­

Testvérek egymás között

zelemkitörések a kishúg vagy kisöcs irányába, ha a kicsi arányaiban sokkal több figyelmet kap, m int a nagy, aki­

A szülők a család bővülése kapcsán leginkább a testvér­ féltékenységtől szoktak tartani: szereti-e majd az elsőszü­

nek em iatt a korábbiakhoz képest nélkülöznie kell. Törekedni kell tehát arra, hogy az első hetekben, hóna­

lött a testvért, nem lesz-e féltékeny? Nehéz kérdés, ugyan­

pokban a nagyobb gyerek igényei és napirendje szerint

is a legtöbb gyerm eken nem látszik, hogy féltékeny lenne,

alakuljanak a dolgok, a kicsi ugyanis sokkal könnyebben

a viselkedése azonban m ár a testvér érkezése előtt m eg­

140

alkalm azkodik. H a az idősebbik testvér élete és napi­

141

Baba pszichológia

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

rendje nem egyik napról a m ásikra változik m eg, hanem

sebb viták esetén is. Jobb, ha ők m aguk alakítják ki az erő­

a szülés után nagyjából a korábbi m enetrendet tartjátok,

viszonyokat. Ha viszont komolyabban verekednek, dur­

és azt csak fokozatosan alakítjátok át, akkor sokkal kisebb

ván bántják egym ást, akkor maradj higgadt, ne kiabálj, de

a súrlódások valószínűsége.

határozottan különítsd el a „bűnöst", és röviden beszél­

A kisebb gyerekek szerencsére kevésbé unatkoznak, hi­

gess el vele. N égy-öt éves korában m ár arra is rákérdez­

szen ott van a nagy, aki játszik, nyüzsög a lakásban, s ez

hetsz, hogy vajon m it csinált rosszul, szabad-e ilyet csi­

jól leköti a kicsit. Később érdem es olyan tevékenységeket

nálni, és m egígértetheted vele, hogy többé nem tesz ilyet.

is bevezetni, am elyeket kettesben csinálsz a nagyobbik

Fontos, hogy ő m aga, a saját szavaival m eg tudja fogal­

gyerekkel. Ez lehet például egy közös séta késő délután,

m azni, mi volt a problém a, m it kéne m ásként csinálnia -

játszóterezés vagy akár főzőcskézés, hiszen ti m ár „na­

és persze az is, hogy megtanuljon lehiggadni. Persze ettől

gyok" vagytok. Esténként, amikor a kicsit lefektettétek, a

m ég m áskor is előfordulhat csetepaté, de m ivel ilyenkor

nagynak lehet egy saját félórája-órája, am ikor csak vele

kezd el fejlődni a gyerekek igazságérzete, így rá tudod ve­

foglalkoztok. Meseolvasás, közös rajzolás, gyurm ázás, be­

zetni a helyes viselkedésre, ő pedig fokozatosan m egta­

szélgetés, játék, am ikor csak ő kap figyelmet. M inél ke­

nul uralkodni magán.

vésbé érzi azt a nagyobb gyerek, hogy ő háttérbe szorult a testvér érkezése m iatt, annál kevésbé lesz féltékeny.

Érdekes problém a, h ogy mi történik, ha a harm adik vagy a negyedik gyerm ek érkezik a családba. Ilyenkor ál­

Szólni kell m ég a kisebbik gyerm ek féltékenységéről is,

talában a legfiatalabb testvérnél jelentkeznek a fent leír­

hiszen erre is van példa. Sőt, gyakran a kisebbek az erő­

tak, a nagyobbak m ár kevésbé szoktak féltékenykední.

szakosabbak: ha ők kezdettől fogva kevesebb figyelmet

Különösen nehéz a három gyerm ekes családokban a kö­

kaptak, rá vannak utalva, hogy egyértelm űen és határo­

zépső gyerekek helyzete, m ert általában ők kapják a leg­

zottan fejezzék ki a szándékaikat. Ezért gyakori (főként

kevesebb figyelmet. Ezért náluk gyakrabban fordulhat elő

fiúknál), hogy az egy-m ásfél éves kisebb páholja el a na­

bepisilés, szorongás és szám os m ás olyan jelenség („fáj a

gyobbat. A z ilyen összetűzésekbe csak akkor érdem es be­

hasam ", „anya, vegyél fel"), amelyekkel a szülők figyel­

avatkozni, ha veszélyes, am it csinálnak - egy kis gyepá-

m ét tudattalanul m agukra próbálják irányítani, ezért rá­

lás, dögönyözés, birkózás, csapkodás belefér, m indez a

juk folyam atosan több időt és figyelmet kell fordítani.

gyerm ekkor velejárója. H a mindig közbelépsz, akkor ál­

Sok gyerm eknél jelentkeznek alvászavarok a testvér

landóan árulkodni fognak egym ásra, és téged hívnak ki­

m egszületése után. Ez term észetes jelenség. N em szeren-

142

143

Babapszichológia

esés ilyenkor m indenáron erőltetni, hogy szokjon rá a

5. A MOZGÁSFEJLŐDÉS

saját ágyban alvásra - inkább hagyd, hogy am ikor felriad éjjel, átk ö ltözzö n a te á g y ad b a, ha ú gy jobban alszik.

LÉLEKTANI SZEMPONTBÓL

A testvérek akkor alhatnak egy szobában, ha m ár a kicsi is jól alszik, és nem ébreszti fel a nagyot. Az újszülöttet praktikusabb a hálószobátokban altatni addig, am íg ki nem ismeritek az alvási szokásait. H a a kisebb és a nagyobb gyerek is rossz alvó, akkor

V a jo n szükséges-e fejlesztem a babát? Miért nem úgy fej­

egy darabig akár mindketten alhatnak veletek egy szobá­

lődik, mint a szom széd (a rokon, az ismerősök) gyerm e­

ban - így kevésbé fárasztó velük az „éjszakai m űszak".

ke? Kellene-e m ár m ásznia? Mikor kezdi el végre? A szü­ lők egy része állandóan aggódik, vajon eleget tud-e m ár a kicsi, míg m ások úgy vélik, hogy úgyis m agától kialakul minden, ha eljön az ideje. A z arany középutat követő szü­ lő nem aggódja túl a dolgot, nem rohan minden apróság m iatt fejvesztve a gyerm ekorvoshoz, de azért szeretné tudni, milyen m ódon segítheti gyerm eke fejlődését. A különböző életkorokban az alábbiakat mondhatjuk el a babáról a mozgásfejlődés szempontjából:

Egy hónaposán: Fényre, hangra odafordítja a fejét. Egy­ két m ásodpercre képes m egtartani a fejét.

Két hónaposan: Szemével követi a m ozgásokat, m eg­ m arkol tárgyakat. Kezét m egfogva hanyatt fekvő hely­ zetből fel tudjuk húzni ülő helyzetbe.

144

145

1

Babapszichológia

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

Három hónaposan: H ason fekve képes m egem elni a

m ár „kom m andós stílusban" is képes közlekedni a kicsi,

fejét. M ár akaratlagosan m egm ark ol tárgyakat, de leg­

vagyis igazi kúszást láthatunk. Vannak gyerekek, akik az

alábbis tudatosan odanyúl értük. H a a feléje nyújtott tár­

oldalra fordulás tudom ányát fejlesztik profi szintre, és gu­

gyat nem akarja m egfogni, akkor legyünk m ég egy-két

rulva közlekednek, mások pedig az első kúszóm ozdula-

hetet türelemm el, de ha m ég négy hónaposan sem képes

tok után rögtön áttérnek a m ászás gyakorlására.

erre, akkor m indenképpen m utassuk m eg szak em b er­ nek. Ha ölbe vesszük, felemeljük, m ár valam ennyire tartja a fejét, de m ég nem elég stabilan.

Hét hónaposan: E gyedü l ül, a kezével tartja m agát. A legtöbb baba m ég csak körbe-körbe kúszik vagy gurul, de néhány a n m ár előrefelé is haladnak. Olykor négykéz­ láb állásba is feltornássza m agát, de m ászni m ég csak ke­

Négy hónaposan: Képes a hátáról az oldalára fordul­

vesen kezdenek. Ne aggódj, ha nem tud m ég önállóan

ni. (A nagyobb, dundibb és lustább babák m ég nem for­

ülni, de abban az esetben fordulj orvoshoz, ha m ég egyet­

dulnak át, vagy csak egyszer, aztán hetekig, hónapokig

len alkalommal sem fordult át.

nem. N e aggódjunk ilyenkor: a lényeg, hogy m eg tudja csinálni.) H atározott m ozdulattal nyúl a tárgyakért.

Nyolc hónaposan: A babák többsége még mindig csak a kúszást próbálgatja, néhányan m ár mászni is kezdenek.

Öt hónaposan: Egyre összetettebb, határozottabb m oz­

A kezedbe kapaszkodva fel tud ülni. H a m ég nem m á­

dulatokkal pakolássza a játékait. M egtám asztva m eg tud

szik, de helyváltoztatásra m ár képes - kúszik vagy gurul

ülni, hason m agasra emeli a fejét és a kezére tám aszko­

- , ne aggódj, m inden rendben van.

dik. Ha m ég m indig nem hajlandó az oldalára fordulni vagy átfordulni, ne aggódjunk.

Kilenc hónaposan: Legkésőbb ekkor elkezd kúszni. Ha m égsem , fordulj orvoshoz!

Hat hónaposan: A z első kom olyabb helyváltoztató m ozgásokat végzi. A legtöbb csecsem ő hasáról a hátára

Tíz hónaposan: Fokozatosan mászni kezd, majd önál­

fordul (és vissza), lábujját rágcsálja, és az első kúszóm oz-

lóan felül és feláll. H a a hónap végére sem kezd el m ász­

dulatokat gyakorolja. Eleinte többnyire csak hátrafelé

ni, fordulj orvoshoz!

vagy körbe-körbe sikerül, de p ár hét gyakorlatozás után

146

147

Babapszichológia

A mozgásfej lód és lélektani szempontból

Tizenegy hónaposam Olykor egy-egy pillanatra ka­

Fontos tudni, hogy az első önálló lépések m egtétele

paszkodás nélkül is megáll, de előfordulhat, hogy ez csak

akár tizennyolc hónapos korig várathat m agára, és ez még

később, egyéves korban vagy azután következik be. Ka­

mindig normális - ha azonban ezután sem kezd el járni a

paszkodva képes járni a bútorok mentén oldalazva. Lép­

kicsi, feltétlenül konzultálj szakemberrel! H a úgy látod,

csőn négykézláb lemászik, és a kanapéról is le tud m ász­

hogy valamelyik fejlődési fázisban nagyon el van m arad­

ni hátrafelé, ha megtanítjuk neki. Az első kapaszkodva

va a baba, akkor is fordulj a gyerm ekorvoshoz.

m egtett lépések láttán sok szülő örülni kezd, és kézen fog­ va járni tanítja a kicsit, de ez teljesen szükségtelen, sőt ár­ talm as. A baba m agától elkezd majd járni, ha eljött az ideje.

A mozgásfejlődés és a baba lelkivilága

Egyévesen: A legtöbb baba kapaszkodás nélkül feláll,

A mozgásfejlődés során a baba nagyon sokat tanul a vi­

néhányan m ár cl is indulnak egyedül, de a többségnél ez

lágról és önm agáról is. M egism eri a fizika törvényeit.

csak egyéves kor után következik be. A kicsik előszere­

M egtanul küzdeni. Megtanulja fejleszteni m agát. Szüle­

tettel kapaszkodnak valam ilyen tologatható játékba (pél­

tésekor m inimális izom zattal rendelkezik, azt m ozgása

dául kis bevásárlókocsiba, m űanyag kerti székbe, baba­

révén fejleszti ki. Először a fejét kell m egtartania, ami szü­

kocsiba), és így sétálnak.

letésekor m ég teljes testm éretének az egynegyedét teszi ki (kétévesen m ár csak az egyötödét), ám m ég nincsenek

Tizenhárom hónaposam Általában ekkor teszi m eg az első önálló, m ég bizonytalan lépéseket. Egyensúlyát a ke­

nyakizmai - azok csak az első két-három hónap folyamán erősödnek m eg ehhez eléggé.

zével igyekszik m egtartani. A z új m ozgásform ával járó

K arizm ai sincsenek az újszülöttnek. A hhoz, hogy ké­

élmények olyan nagy hatással vannak rá, hogy legszíve­

pes legyen a játékokért nyúlni, előbb ezeknek kell kiala­

sebben egész nap ezt gyakorolná. Elfelejti, hogy éhes, nem

kulniuk. Ahhoz, hogy kúszni kezdjen, nyak-, hát- és kar­

játszik a játékaival, egész nap csak menne. A z új m ozgás­

izmainak egyaránt fejlődnie kell. M indehhez hason kell

form a lelkileg is megviselheti: nem akar aludni, éjszaka

feküdnie a csecsem őnek, am it kezdetben nagyon kelle­

nyugtalanabb lehet. Ez az állapot azonban általában egy­

metlennek talál. H anyatt fekve érdekesebb szám ára a vi­

két hét alatt elmúlik.

lág, többet lát, jobban elfoglalja m agát - csak éppen eb­

148

149

Baba p szich ológia

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

ben a szinte passzív testhelyzetben sokkal lassabban fej­

lóképpen biztosnak érzi m agát, néha kapaszkodás nélkül

lődik az izom zata. Ezért fontos, hogy mindennap hason

álldogál. M ár az is előfordul, hogy fel is áll kapaszkodás

és háton fekve is nézelődhessen. Mindig keményebb fe­

nélkül, majd pedig egyszer csak m egteszi az első önálló,

lületen fektesd hasra, ne a puha ágym atracon vagy a ka­

bátortalan lépését. Személyiségétől függ, hogy bátrabban

napén, m ert azon sokkal nehezebb felemelnie m agát vagy

vág neki a nagyvilágnak, és azonnal elkezd szaladni -

a kezére tám aszkodnia. Ilyenkor te is lefekhetsz mellé,

alighanem el fog esni

szórakoztathatod, beszélhetsz hozzá, bábozhatsz neki -

fontoltan lépegetve, és csak keveset bukva jut előre. Ke­

ez elvonja a figyelmét arról, milyen kellemetlen szám ára

m ény fizikai m unkáról van szó, hiszen újra és újra pró­

ez a testhelyzet. M iután hason m ár képes kinyomni m agát, és a karján

bálkoznia kell, s akkor sem szabad feladnia, ha néha

vagy pedig óvatosabban, m eg­

elesik és m egüti m agát. Á m a mi felelősségünk is nagy:

vagy a kezén m egtám asztva nézelődni, rájön, hogy haté­

nem szabad korlátoznunk, de ne is siettessük a gyerm ek

konyabban tud mozogni, ha a lábát is használja. Próbál­

életének első nagy „önfejlesztését".

kozásai során fejlődik a hátizm a, a nyakizmai, és idővel

Ebben az időszakban tapasztalja m eg a baba, milyen

általában is összerendezettebb lesz a m ozgása. Fantaszti­

küzdeni, dolgozni egy célért. M egtanulja, milyen érzés,

kus időszak következik az életében: eddig a nap nagy ré­

am ikor akar valam it, de m ég nem tudja elérni. M egisme­

szében vízszintes helyzetből látta a dolgokat, m ost, m i­

ri a saját korlátait, a „nem vagyok képes mindenre" érzését.

után felállt, az idegrendszerének át kell hangolódnia a

Gyakran napokig nyűgös, m ert hiába próbálkozik, eről­

függőleges dimenzióra. H atalm as változás ez a szám ára,

ködik, m ég nem tud megcsinálni valam it - aztán egyszer

nem véletlen, hogy ebben a korban a legnyűgösebb, ilyen­

csak sikerül neki, ő pedig megnyugszik, és élvezi az ered­

kor jelentkezik a legtöbb alvászavar.

m ényt. Lehetnek olyan időszakok, am ikor m intha nem

Á m ezzel m ég nem ért véget a mozgásfejlődés. Most,

fejlődne, nem tanulna sem m i újat a kicsi, holott éppen

hogy m ár áll, m eg kell tapasztalnia, hogy így sem tud

ilyenkor tökéletesíti új tudom ányát, fejlesztve ezzel az

m indent elérni. Tovább tökéletesíti hát a m ászótudom á-

adott m ozgásform ával összekapcsolódó egyéb képessé­ geit is.

nyát, miközben fáradhatatlanul kísérletezik azzal is, mit lehet kihozni abból, hogy felállt. Megtanul például leülni,

Mozgásfejlődése és szellemi fejlődése kéz a kézben jár­

kapaszkodik és próbál lépegetni, erősödnek a lábizmai és

nak. Ahhoz, hogy el akarjon érni tárgyakat, az kell, hogy

a talpizmai, fejlődik az egyen súly érzéke. Amikor m ár kel­

ezek a tárgyak érdekeljék. A hhoz, hogy el akarjon jutni

150

151

Babapszichológia

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

valahová, kíváncsinak kell lennie. Egy-egy új m ozgásfor­

fejedet m egem elve nem látsz annyit, m int ha a kezeddel

m a megjelenését követően sokat fejlődik az idegrendsze­

is ki tudod nyom ni m agad. A karizm ok és a kézügyesség

re, s ennek köszönhetően javul például a szem és a kéz

hanyatt fekve is fejlődnek, ha a baba m aga előtt emelgeti

koordinációja. De a mozgásfejlődés során elsajátított vi­

a kezét, hason fekve azonban egészen m ás részeket m oz­

selkedésminták is sokat segítenek neki más területeken.

gat m eg. Körülbelül négy-öt hónaposan m ár képes lesz

A z utánzás képessége például az önálló evésben vagy a

m egtartani m agát, de nem fog mindjárt kúszni is, hiszen

beszédfejlődésben is hasznára van.

ehhez a lábizm okra, illetve a kéz és a láb összehangolt

Ebben a nagyon izgalm as korszakban sokat tudhatsz m eg a kicsi term észetéről is, arról, hogy milyen szem élyi­

m űködésére is szükség van. A kúszáshoz tehát kell m ég néhány hónap.

ség is ő valójában. Nekivág bátran az ismeretlennek, vagy

A kúszástól - erről a m ozgásform áról fentebb m ár rész­

inkább m egfontolt? A biztonságra törekszik, vagy a v á­

letesen szóltam - fejlődik a hát-, a kar- és a lábizom, s in­

gyai hajtják előre? Előbb gondolkodik, mint ahogyan cse­

nen m ár csak egy lépés a m ászás.

lekszik? Ezek a tulajdonságai a későbbiekben is m eghatá­ rozóak lesznek majd.

A m ászás során tovább fejlődik a lábizomzat, és a hát is m egerősödik, am i a járáshoz nélkülözhetetlen. A m ikor a kicsi először feláll, sokan azt gondolják, ha­ m arosan járni is fog. N éhány hónap átldogálás, kapasz­

Izomfejlődés

kodva sétálgatás azonban kell ahhoz, hogy a lábizmai, az idegrendszere, az egyensúlyérzéke a kellő szintre fejlőd­

A baba a m ozgásával fejleszti ki izom zatát. Elsőként a

jön, és az egyensúlyozáshoz szükséges talpizom zata is

nyakizmok fejlődéséért kell megdolgoznia, hiszen ahhoz,

elég fejlett legyen már.

hogy lásson valam it az őt körülvevő világból, fel kell

Éppen ezért fontos, hogy am íg a baba nem jár segítség

emelnie a fejét. Nincs egyszerű dolga, mivel a feje a testé­

nélkül, addig inkább mezítláb gyakoroljon, m ert ez segí­

hez képest m ég igen nagy, de a kíváncsiság gyakorlásra

ti a talpizom zat megfelelő fejlődését. Később is váltogas­

inspirálja: először függőleges helyzetben lesz képes m eg­

suk a mezítlábas és a cipős járást, m ert a talpizom zat így

tartani a fejét, majd pedig ez m ár hason fekve is sikerülni

fejlődhet optimális ütemben. Egyenetlen, term észetes te­

fog neki.

repen - például fűben - nyugodtan lehet mezítláb. A la­

Ezután a karizmok fejlesztése következik, hiszen csak a

152

kást illetően m egoszlanak a vélem ények: egyesek azt ta­

153

Babapszichológia

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

nácsolják, hogy inkább jó minőségű cipőt viseljen, mások

tétjük. Ekkor ő megemeli a fejét, és mivel látja az arcunkat,

szerint jobb, ha otthon mezítláb vagy zokniban van, főleg

m osolyog, és irtóra élvezi a játékot.

ha - például télen - erre m áshol nincs lehetősége. Szám os izom csoport a járás m egtanulása után indul

Három hónapos kora után naponta egy-két alkalom ­

igazán fejlődésnek. A hasizm ok például csak két-három

m al fektessük hasra öt-tíz percre, és próbáljuk valamilyen

éves korra fejlődnek ki annyira, hogy hanyatt fekvésből

érdekes játékkal lekötni a figyelmét.

fel tudjon ülni, holott sok anyuka m ár a baba nyolc-tíz hó­ napos korában azon aggódik, hogy a kicsi féloldalasan, a

Négy-öt hónaposan m ár nem sír, ha hasra fektetjük, de

kezére tám aszkodva ül fel, vagy csak térdelésből tud le­

tíz-tizenöt perc után biztosan elfárad, és ilyenkor nyűgös-

ülni.

ködni kezd. Ha a hátára fordítjuk, megnyugszik.

Az izom zat egyenletes fejlődésében sokat segíthet a ba­ baúszás, hiszen a vízben minden irányban szabadon m o­ zoghat a kicsi.

Öt-hat hónapos kora körül rájön, hogyan tudja m eg­ fogni hason fekve is a játékait. Ez nagyon tetszik neki, egyre többször gyakorolja ezt a tudom ányát, am inek eredm ényeképpen hat hónaposan m ár m indkét kezében

A fejlődés útja: fektessük hasra az újszülöttet!

tud játékot tartani ebben a testhelyzetben is.

Hat-hét hónaposan m egpróbál kúszni, egyelőre általá­ A z újszülöttet célszerű gyakran hasra fektetni. Mint m ár

ban m ég kevés sikerrel. Fokozhatjuk a kúszási kedvet, ha

em lítettem, kezdetben nem szereti ezt, m ert így nem lát

a látóterébe olyan játékokat helyezünk, am elyeket kú­

körbe, és a fejét is nehéz m egtartania.

szással el tud érni, akkor is, ha körbe-körbe halad.

Két-három hónaposan m ár ügyesen emeli a fejét, de ez

Nagyjából hét-nyolc hónapos korra összerendeződik a

m ég m indig elég m egerőltető a szám ára. Ez az a kritikus

m ozgás, és a kicsi általában m egtanul előrefelé is kúszni.

kor, am ikor sír, ha hasra fektetjük, m ert m ár élesen lát, és

(Vannak babák, akiknél viszont akár kilenc hónapos korig

háton fekve sokkal izgalm asabb a világ. Ilyenkor azzal

is várni kell a hatékony kúszásra.) N éhány baba szinte

motiválhatjuk, ha félig ülő helyzetben a mellkasunkra fek-

azonnal elkezd m ászni is, ám ezt általában m egelőzi egy

154

155

Babapszichológia

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

átmeneti időszak, am ikor a kicsi négykézlábra állva ku-

sebb gyerekeknél. A féléves kor egyébként is forduló­

tyázik, előre-hátra m ozog, de m ászni m ég nem tud.

pontot jelenthet: előfordulhat, hogy a korábban nagyon sírós gyereknek annyira tetszik a helyváltoztatás, hogy

Ebben az időszakban az szokott m ég problém át jelen­

ezután napokig a hangját sem halljuk, a korábban nyu­

teni, hogy ha a baba egyszer felül, akkor többé nem akar

godt, egész nap békésen szemlélődő picurt pedig egészen

hason lenni, hiszen ülve mindent elér, am it szeretne, és

felkavarhatja a sok új élmény, és nyűgösebb lehet. A fél­

sokkal többet lát, jól elfoglalja m agát. Mégse engedj a kí­

éves kor körüli nyűgösköd és-unatkozás oka tehát, hogy a

sértésnek, m ert ez lassítja a fejlődését és m egerőlteti a ge­

pici m ár okos, sok mindent lát-hall m aga körül, s kezd ki­

rincét, ami később akár gerincferdüléshez is vezethet.

fejlődni az önálló akarata is, de m ég sok mindent nem tud

A kicsi egészsége érdekében ragaszkodj ahhoz, hogy m i­

megtenni, am it szeretne, nem tud eljutni oda, ahova sze­

nél többet legyen hason, és ne üljön, am eddig m agától,

retne, s nem tudja úgy kezelni a játékokat sem, ahogyan

kapaszkodás nélkül nem képes felülni.

szeretné. Könnyen elronthatjuk ebben a korban a babát, ha am i­ kor unatkozik, m indig felvesszük, babusgatjuk, szóra­

Unatkozó félévesek

koztatjuk. Neki ugyanis tetszik, hogy m indig a segítségé­ re sietünk, s m egszokja ezt, pedig ennek az időszaknak

Szinte minden szülő megtapasztalja, hogy öt-hét hónapos

arról kellene szólnia, hogy gyakorolja a helyváltoztatást

kor között egyszer csak beköszönt a babánál egy korszak,

és fejlődik a kézügyessége. Ezért ha unatkozik, inkább ad­

am ikor sokat unatkozik. A z addigi játékokkal nem elég­

junk oda neki egy másik játékot, illetve fordítsuk a hátá­

szik m ár m eg, nem akar háton feküdni, hason is ham ar

ról a hasára vagy vissza - idővel ezt maga is megoldja majd.

elunja m agát, de kúszni, helyet változtatni m ég nem tud.

Ebben a korban m ár akár három -négy órát is ébren tölt

Ez az állapot egyfajta fejlődési frusztráció, am ely bár­

egyhuzam ban a kicsi, és nyilván nem szeretne ez idő alatt

mennyire kellemetlen is, nagyon hasznos a gyerm ek szá­

végig a járókában csendben nézelődni, hiszen annyi iz­

m ára. Ez a helyzet vezet oda, hogy a csecsem ő egyszer

galm as fel fedezni való van a világon! Ezért a legjobb m eg­

csak kúszni, majd mászni kezd. A kisebb, m ozgékonyabb

oldás az, ha biztosítod szám ára a változatosságot: m ond­

babáknál ez általában nem jelent akkora gondot, m int a

juk, miközben főzöl, a baba félórát az etetőszékben vagy

nagyobb termetű, kevésbé eleven, illetve am úgy is nyűgö­

a hordozóban csücsül, esetleg a kezébe adhatsz valam i­

156

157

Babapszichológia

A mozgásiejlődés lélektani szempontból

lyen rágcsálnivalót (ha m ár tud rágcsálni), vagy valam i

Tud-e már ülni a baba?

érdekes konyhai eszközt. Utána húsz-harm inc perc önál­ ló játék a járókában, aztán húsz-harm inc perc közös játék,

A babának m ég nincs hasizma, ezért nem várhatod el tőle,

birkózás a hálószobában, a nagyágyon, utána önálló játék

hogy lendületből fel tudjon ülni. Igaz, hogy m ár akár há­

a nappaliban, a játszószőnyegen, aztán jöhet az ebéd, újra

rom -négy hónaposan is m egpróbálhatja felhúzni m agát

egy kis közös játék, mesem ondás, énekelgetés, majd az al­

az öledben az ujjadba kapaszkodva vagy a babahordozó­

vás. Jó szolgálatot tehet egy rugós hinta is: sok baba akár

ban, de ez m ég nem igazi ülés. A hasizom a kúszástól és

fél órát is elugrál benne egyedül, és ez erősíti a lábizmo­

a m ászástól fejlődik majd igazán, ennek következtében

kat, fejleszti az egyensúly érzéket.

lesz képes m agát ülésbe tornászni, és körülbelül egy-m ás-

A mozgásfejlődéshez térre is szükség van. A járóka na­ gyon praktikus dolog, hiszen biztonságos, és a baba szá­

fél éves korra erősödik m eg annyira, hogy szabályosan fel tudjon ülni.

m ára átlátható játszóterületet ad, am ikor azonban m ár

Külön feladat szám ára, hogy megtanuljon állásból le­

m egkezdődik a kúszás-m ászás időszaka, nagyobb térre

ülni, ezért az első napokban bizony m eglehetősen nagyo­

lesz szüksége a kicsinek, ahol korlátok nélkül m ozoghat.

kat huppanhat, vagy akár hanyatt is vágódhat szegény­

Ez persze nem azt jelenti, hogy mostantól ne legyen a já­

ke. Szerencsére pár nap alatt m aga is rájön a lecsücsülés

rókában, sőt. A kúszó-m ászó baba ugyanis m indenhova

m ódjára, innentől kezdve pedig nincs gond.

el akar jutni, m indent ki akar próbáim , akkor is, ha éppen

H at-hét hónapos korban m ár tud a két kezére tám asz­

nem tudsz odafigyelni rá. A balesetek elkerülése érdeké­

kodva ülni; ezt azonban hosszú ideig ne engedd neki,

ben érdemes járókába tenni a csecsem őt, ha nem tartóz­

m ert ilyenkor m ég nem egészséges pozíció.

kodsz vele egy helyiségben, ám am ikor figyelni tudsz rá,

H a m ár ügyesen kúszik vagy m ászik és feláll, akkor a

akkor hagyd, hogy szabadon m ozoghasson a szobában.

babakocsiban is felültetheted - általában ekkor m ár ő

Hasznos találmány a védőrács is, amellyel egy nagyobb

m aga is felhúzza m agát benne, ebből látszik, hogy érett

teret vagy akár egy egész szobát lezárhatsz, így az adott

rá.

területen biztonságosan közlekedhet a kicsi.

M egtám asztás nélkül ülni nagyjából tíz hónaposan tud, de ez jórészt attól függ, hogy mennyi ideig kúszott-m ászott korábban. Azok a babák, akik csak később kezdenek el kúszni-m ászni, általában tám aszték nélkül ülni is ké­

158

159

Babapszichológia

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

sőbb tanulnak meg. A z is előfordulhat, hogy a gyerek

A z is előfordulhat, hogy a baba egyszerűen nagyobb

egyáltalán nem szeretne ülni, hanem inkább mászik, fel­

termete m iatt sajátítja el lassabban az új m ozgásform ákat

áll, járkál, m ert ez jobban érdekli. N em probléma - huza­

- de a kisebb term etűek között is akadnak, akik sokáig

m osabb ideig üldögélni majd később fog.

gyakorolják a forgást és a kúszást, s csak ezt követően szánják el m agukat a m ászásra.

Mikor fog végre mászni? Előfordulhat, hogy a nyolc-tíz hónapos baba m ég m indig

Diszlexiás lesz a gyerek, ha nem mászik?

nem mászik. Mi lehet ennek az oka? Például az ülés. Am i­ kor ül a pici (amit általában nagyon szívesen tesz, hiszen

Miután elkezd kúszni, a baba m integy önm agát - izom -

teljesen új szem szögből nézheti a világot), passzív tevé­

zatát és idegrendszerét - fejleszti a folytonos m ozgással.

kenységet végez, és ez nem motiválja az önálló m ozgás­

A z egyes m ozgásform ák m enetrendszerű begyakorlása

ra. Ülés helyett inkább sokat feküdjön felváltva hason és

alapozza m eg a későbbi finom m ozgások (például a ce­

háton: m indkettőre szükség van.

ruzafogás és -vezetés) elsajátítását is. Éppen ezért fon­

Am ikor ott tudunk lenni vele, akkor tegyük őt játszó­

tos, hogy a baba a saját ütem ében fejlődjön, s ne m arad ­

szőnyegre vagy más egyenes felületre, ahol kedvére m oz­

janak ki a m ozgásfejlődés egyes szakaszai. N em szabad

golódhat. A habszivacs lap különösen jó erre, m ert nem

kézen fogva vezetgetni a kicsit, am ikor m agától m ég

fázik fel a kicsi a hideg padlón, a csúszósabb felületen

nem tud járni, m ert azzal ortopédiai és lelki szem pont­

könnyebben kúszik, és nem tudja m aga alá gyűrni sem a

ból egyarán t rongáljuk a járás biztonságát. Ekkor m ég a

próbálkozások közepette. A holdkomp (m ás néven járó­

m ászás a legfejlesztőbb m ozgásform a a szám ára, ezáltal

ka) m ár egészen kicsi korban m egadhatja a babának az

fejlődik ki az egyen súlyozásh oz szükséges izom zat és

önálló közlekedés élményét, hiszen könnyedén hajthatja

id egren d szer. A m ászásh oz a jobb és a bal agyfélteke

benne m agát a gyermek. A baj csak az, hogy a kúszáshoz-

koordinációjára van szükség, ezáltal pedig fontos ideg-

m ászáshoz így kevésbé lesz kedve, hiszen a holdkom p­

rendszeri összeköttetések alakulnak ki, am elyek az írás,

pal e nélkül is eljuthat bárhová. Ez is késleltetheti a m á­

az olvasás és a szám olás elsajátításánál nélkülözhetet­ lenek.

szás és a járás megkezdését.

160

16 1

B abapszichológia

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

Sok baba gyorsan végigm egy az egyes fázisokon, vagy­

M anapság divat „ösztönözni" a gyerekeket, fejleszteni

is a kúszást nagyon ham ar egy-két m ászóm ozdulat kö­

őket, nehogy lem aradjanak a m ozgásfejlődésben - erre

veti, de am int ráébred a felállás kínálta élményekre, in­

azonban egy egészséges babának nincs szüksége. Vannak

kább azt gyakorolja. A szülőnek ezért úgy tűnhet, hogy

azonban olyan lehetőségek és eszközök, amelyek erőlte­

kim aradt egy fázis, de voltaképpen a gyerm ek csak gyor­

tés nélkül, term észetesen fejlesztik a m ozgáshoz szüksé­

san túljutott egy fejlődési szakaszon, és továbblépett a kö­

ges készségeket:

vetkezőbe. Az sem gond, ha a baba nagyon gyorsan, akár m ár kilenc-tíz hónapos korában elkezd járni, ha ez a saját fejlő­ dési üteméből adódott így, mint ahogy azon sem kell ag­ gódnod, ha csak jóval egyéves kora után kezd el önállóan sétálgatni. Megijesztheti a szülőket, am ikor a kúszásból egyszer csak feláll a baba: „I,ehet, hogy kimarad a mászás?"

- a babaúszás jótékony hatású, m ert a vízben a baba teljes teste szabadon m ozoghat; - a hintáztatás (kézben vagy hintában) az egyensúly­ érzéket fejleszti; - a rugós hinta a lábizmokat erősíti, és az egyensúly­ érzék fejlődésére is jó hatással van;

- kérdezik ilyenkor tőlem az anyukák. Erről azonban szó

- am ikor m ár kapaszkodva jár, kaphat kis m űanyag

sincs. Előfordul, hogy a baba előbb feláll, egy darabig ezt

széket vagy m aga előtt tolható járássegítőt, am ivel

gyakorolja, majd idővel ráébred, hogy így nem tud helyet

gyakorolhatja a tudom ányát;

változtatni, ezért visszatér a sokkal hatékonyabb kúszás­ hoz és m ászáshoz is.

- fejlesztik őt a különféle ritmikus versikékre, m ondókákra, dalocskákra végzett gyakorlatok;

Szülőként a feladatod nem az, hogy siettesd a baba

- egyes játékok segítenek neki m egérteni a fizika tör­

m ozgásfejlődését, hanem az, hogy add m eg neki az eh­

vényeit, és m ozgásra ösztönzik: például dobhattok,

hez szükséges szabadságot - szükség esetén pedig fordulj

guríthattok labdát, kisautót, vagy játszhattok nagy

szakem berhez. A baba felültetése, am ikor m agától m ég

strandlabdával, am it m eg kell emelni - am ikor m ár

nem képes erre, felállítása, am ikor m ég nem tudja fel­

m agától áll a baba, ez az egyensúlyérzékének fej­

húzni m agát, kézen fogva jártatása, amikor m ég nem tud

lesztésében segíthet.

kapaszkodás nélkül járni, mind a term észetes fejlődési fo­ lyam atot gátolja. Minden gyereknek a m aga tempójában kell haladnia.

162

163

Babapszichológia

Jár a baba. Jár?

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

7.

egyszer csak m agától m egteszi az első lépéseit, álta­

lában hárm at-négyet, az egyik kapaszkodótól a másikig. Ahhoz, hogy tudd, hol tart gyerm eked a járástanulás fo­

U tána hetekig ezt a tudását tökéletesíti, majd összekap­

lyam atában, és szükséges-e segítséget kérned, érdem es

csolja az állást és a járást, s így kapaszkodó nélkül is tud

tisztában lenned azzal, hogy milyen lépések vezetnek a

m ár menni (általában tizenhárom -tizenhat hónaposan).

járáshoz. M indegyik szak asz nélkülözhetetlen a fejlődésben. A járástanulás folyamata:

Hiába tud m ár felállni kapaszkodva, az nem jelenti azt, hogy le is tud ülni. Hiába tud a bútorok mentén kapasz­

1. feláll a baba (nyolc-tíz hónaposan);

kodva járni, az nem azt jelenti, hogy m ár önállóan is ké­ pes rá. A sok lépegetésnek, kapaszkodásnak köszönhe­

2. megtanul leülni is (kilenc-tizenegy hónaposan);

tően alakul ki az egyensúlyérzéke, szokja m eg a különféle

3. m egtanul oldalazva járni, a bútorok m entén kapasz­

gyakorlásra van szükség.

terepeket, m indehhez pedig - nincs m ese - sok önálló kodva (tíz-tizenkét hónaposan, általában hat-nyolc héttel azután, hogy felállt);

Heti rendszerességgel kérnek tőlem segítséget olyan anyukák, akik megpróbálják feltartott kézzel vagy a baba egyik kezét fogva járni tanítani a kicsit, a baba pedig any-

4. m egtanul kapaszkodva járni úgy, hogy előrefelé lép (tizenegy-tizenhárom hónaposan);

nyira rászokott erre, hogy nem is hajlandó m ásképp m o­ zogni: nyafog, sír, nyújtja a karját, követeli a sétáltatást, am it nagyon élvez. H át persze hogy élvezi, hiszen ebben

5. m egtanul úgy járni, hogy valam it tol m aga előtt (tizenkét-tizennégy hónaposan);

az életkorban m inden idegszálával arra koncentrál, hogy felfedezhesse a világot. M ilyen jó érzés is a lakás egyik pontjából eljutni a másikba, elérni olyan tárgyakat, am e­

6. közvetlenül a járás előtt két-három héttel megtanul

lyeket eddig nem sikerült, és m indehhez m ég ott van

segítség nélkül felállni és egy helyben állni (tizenkét-ti-

anya is, akihez oda lehet bújni, ha valami ijesztőt lát, ha el­

zenöt hónaposan);

fáradt v agy éhes. Ez szám ára nagy élm ény, a fejlődése szempontjából azonban korántsem szerencsés m egoldás.

164

165

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

Ba bapszichológia

Akik járni tanítják a babát, abban a tévhitben vannak,

rulna). Zajos m ulatság ez, de hasznos, hiszen a baba biz­

hogy a járás egyenlő a lábak egym ás után rakosgatásával,

tonságban érzi m agát, m eg tud tám aszkodni, mégis sza­

azonban itt jóval többről van szó. Képesnek kell lennie

badon m ozoghat vele egészen addig, am íg rá nem jön,

egyensúlyban tartani m agát, ezt pedig neki kell hosszas

hogy szék nélkül is képes ugyanerre.

saját gyakorlással kifejlesztenie. Megfigyelhető, hogy sok baba Chaplin-szerűen kifelé tartva a lábát indul el, esetleg lábujjhegyen, m ert így érzi megfelelően kiegyensúlyozva

A

Állandóan gyakorol a gyerek, mit tegyek?

magát. Ez azonban egy idő után észrevétlenül korrigáló­ dik.

Ha a baba a mozgásfejlődésben új állom áshoz érkezik, az

Ha feltartott kezekkel vezetgeted, akkor gyakorlatilag

mindig izgalm as időszak a család életében. A pici nap­

súly nélkül emelgeti a lábait. Ha a jobb vagy bal kezét fo­

hosszat csak az új tud om ányát gyakorolja, s ez néhány

god, akkor mindig azon az oldalon támaszkodik, ahol ve­

napra a feje tetejére állíthat m indent, a baba alvási szoká­

zeted, tehát nem alakul ki az önálló járáshoz szükséges

saitól kezdve az addig jól bevált napirendig.

egyensúly. Ha folyton holdkompba (járókába) teszed, ak­

Persze a kicsi alapterm észetétől is függ, hogy m ire szá­

kor pedig járás helyett azt tanulja m eg, hogyan lökdösse

míthatsz, hiszen az egyik ugyanúgy játssza tovább a m eg­

előre m agát a lábával, aminek m egint csak sem m i köze

szokott játékait is, m int addig, de a többség, ha m egtanul

nincs a szabályos járáshoz.

valami újat, akkor hetekig csak azt akarja csinálni. Ha pél­

Ha mire ezeket a sorokat olvasod, a baba m ár rászokott

dául m egtanul átfordulni, akkor állandóan csak forog, já­

a vezetgetésre, akkor próbálj m eg járássegítőt adni neki.

tékkal a kezében és játék nélkül, szőnyegen, kiságyban és

Ne vegyél m éregdrága szerkezeteket, ezek ugyanis álta­

parkettán... Vagyis az új tudom ányát újabb és újabb hely­

lában inkább azoknak a gyerekeknek jók, akik m ár a fal­

zetekben teszteli. H a m egtanul felállni, akkor egyre ne­

ba vagy a bútorokba kapaszkodva határozottan jól járnak,

hezebben viseli azokat a helyzeteket, amikor ülnie vagy

és tám aszték nélkül m eg is tudnak állni. A m ég kevésbé

feküdnie kell, ezért a pelenkázás, az altatás, a fürdetés, de

stabil babának segíthet a m űanyag szék is, amelybe bele

akár m ég a babakocsis sétáltatás is problém ás lehet. H a­

tud kapaszkodni, és tologathatja. Itt ugyanis a testsúly

talmas türelem re és kitartásra van szükség ahhoz, hogy

előreesik, mint a szabályos járásnál, viszont a szék nem

elviseld ezt az időszakot, am ikor egyetlen m ozgásform a

tud kigurulni a keze alól (a d rága járássegítő m ég kigu­

határozza m eg a gyerek életét. Á m tudnod kell, hogy ez

166

167

r Baba pszichológia

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

a korszak fontos, szükség van rá. Minél többet gyakorol a

fel a kanapéról, hogy le ne essen, hanem inkább fogd meg,

kicsi, minél több szabad m ozgásra van lehetősége, annál

és m utasd m eg neki, hogyan forduljon m eg, és m ásszon

hamarabb véget ér ez a periódus, és ő újra a te aranyos,

le háttal. Sokat segíthet, ha kitalálsz ehhez egy vezényszót

nyugodt babád lesz.

is - ezt a baba megtanulja, és később m ár csak ki kell m on­ danod, eszébe fog jutni, hogy m ost m eg kell fordulnia. M iután m egtanult járni, a gyerm ek egész nap csak jön-

Örökmozgó egyévesek

ne-m enne, pakolászna. Érdem es ezért úgy alakítani a na­ pirendet, hogy ném i otthoni játék után kiadós m ászkálás,

A járásnak köszönhetően a baba szám ára egyszer csak ki­

séta, játszóterezés következzen, és am ikor a baba m ár jól

nyílik a vüág. Hirtelen m indent elér, am it addig nem tu­

elfáradt, akkor foglalkozz a házim unkával. A délutáni al­

dott, és az új tapasztalatok nyom án mind szellem ileg,

vás után is célszerű hosszabb sétát tenni, így biztosan ki­

mind m ozgásában roham os fejlődésnek indul.

tombolja m agát a kis örökm ozgó.

M aga a járás óriási élmény a szám ára, ám a térben való

Ebben az időszakban persze a sétálás is kom oly kihí­

tájékozódás, m ozgás, az egyensúly m egtartása kezdetben

vást jelent az anyukának, mivel a kicsi minden bokornál

komoly erőfeszítést igényel, ami nagyon leterheli őt. A ko­

m egáll fél órára nézelődni. Ha nincs sem m i fontos elin­

rábban keveset alvó babák is hirtelen elkezdhetnek hatal­

téznivalótok, akkor hagyd, hadd szerezzen tapasztalato­

m asakat aludni napközben. Ez az időszak azonban ijesz­

kat az utcán, ha azonban haladni szeretnél, akkor érde­

tő is a kicsi szám ára, ezért előfordulhat, hogy néhány

mes babakocsival útnak indulnotok. (N éhány picur ekkor

hétig nyugtalan, nehezebben alszik el, többször kívánko­

m ár utálja a babakocsit, ezért érdem es lehet beszerezned

zik karba, állandóan cumizni vagy szopizni akar, felsír al­

például egy szülőkorm ányos triciklit, am in a gyerm eked

vás közben. Ez az állapot nagyjából három-négy hétig tart.

akkor is szívesen elücsörög, am ikor te sietnél, vagy egy

Amikor m ár m agától m egtesz jó pár lépést, újabb m oz­

lábhajtós kism otort, am ivel nagyjából másfél éves korá­

gásformák elsajátítása vár rá. H ónapok telhetnek el pél­ dául, mire igazán stabilan, kapaszkodás nélkül m egtanul

ban m ár m agabiztosan közlekedik.) A napirend is m egváltozhat egyéves kor után. Sok baba

lépcsőn közlekedni, ezért legyél türelm es. Van egy idő­

ekkor tér át a napi egyszeri alvásra, és m ég erre is egyre

szak, amikor felmászik m ár ugyan a kanapéra, de lejönni

nehezebb lesz rávenni. G yakran annyira felpörög n ap ­

m ég fejjel akar. Ilyenkor ne sikoltozz rémülten, és ne vedd

közben, hogy nagyon nehéz ellazulnia a délutáni alvás­

168

169

Babapszichológia

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

hoz. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a napi program ­

esetet, ám szerencsére a babák m ég nagyon rugalm asak,

nak szerves részét képezze a délelőtti m ozgás a szabad le­

ezért nagyobb esésektől sem ütik m eg annyira m agukat,

vegőn - m ég hidegben is - valam in t a délutáni alvás

m int mi, felnőttek. Persze kellemetlen a sok esés, de ez a

előtti ellazulás (közös csendesebb játék, például építés,

tanulási folyamat része. Nagyobb kárt okozol azzal, ha ál­

rajzolás, aztán m esélés, éneklés). Egyre fontosabb lesz,

landóan a nyom ában vagy és a széltől is óvod, m ert így

hogy a délutáni elalvásnak is meglegyen a m aga kialakult

lassabban tanul m eg egyedül biztonságosan közlekedni.

koreográfiája.

Fontos, hogy úgy alakítsátok ki a szobáját, hogy ne kell­

A kicsi az étkezésben is egyre ügyesebb és önállóbb

jen folyton a nyom ában lenni, ha ott m ozog. A z éles sar­

akar lenni, ami némi m aszatolással jár. Ha hagyod neki,

kú bútorokat igyekezz eltüntetni vagy biztonságossá ten­

hogy néha m alackodhasson, ham ar m egtanul majd kana­

ni, például élvédővel. A sok kicsi szőnyeg nem praktikus.

lazni, pohárból inni, villával enni.

Jó, ha a bútorok a szoba szélére kerülnek, és ha nincsenek

M egváltozhat az étvágya is. Egyes babák egész nap

a szobában nagy szintkülönbségek, például lépcső. V e­

enni akarnak, m ásokat annyira lekötnek a világ dolgai,

hettek gyerekrácsot is, hogy tudjon m ozogni, és jól jöhet

hogy megfeledkeznek az éhségről. N em szabad sem eről­ tetni az evést, sem a nagyobb étkű babákat visszafogni,

a habtapi szőnyeg a padlóra, m ert azon nem üti m eg m a­ gát, ha elesik.

m ert ebben a korban m ég ösztönösen tudják a kicsik,

Am ikor m ár járni tanul, valószínűleg nem lesz kedve a

mennyi táplálékra van szükségük.

járókában játszani, de azért m ég szükség lesz rá, ha a ki­ csit pár percre m agára kell hagynod. Segíthet, ha a járó­ kában olyan különleges tárgyak, játékok vannak, amiket

A mozgásfejlődés során felmerülő problémák

csak ott kaphat m eg (például egy nyom ogatós játék vagy

Am ikor feláll a baba, kezdetét veszi egy egészen új idő­

gyon fáradt, akkor is próbáld egy helyben tartani, m ert

szak; a baleseteké. A kicsi ugyanis eleinte nem tud leülni,

ilyenkor kevésbé figyel oda és többet esik el. Olvassatok

ezért folyton elesik. U tána m ár le tud ülni, de mászásból

m esét, nézegessetek képeskönyvet, m ondókázzatok egy

mindenhol feláll, és beveri a fejét. A ztán elindul a saját lá­

kicsit, hogy közben kipihenhesse m agát.

egy színes m agazin, am it cafatokra téphet). H a m ár na­

bán a lakásban, és m indennek nekim egy, folyton m eg­

A z esések általában ijesztőek, de többnyire ártalm at­

botlik. A legtöbb anyuka aggód va figyeli ezt a sok bal­

lanok. A fejsérülésekre azonban érdem es külön odafi­

170

171

Babapa/icboUígia

A mozgásfejlőd és lélektani szempontból

gyelni: ha nagyon beüti a baba a fejét, akkor célszerű m i­

mint azt sokan hiszik, hanem ösztön, hiszen szám ára m ég

ham arabb orvoshoz vinni. Veszélyesek lehetnek továb­

a kóstolgatás is a m egtapasztalás része. Éppen ezért tedd

bá a szem sérülések, m ég ha kívülről nem is látunk sem ­

szám ára elérhetetlen helyekre a vegyszereket, a kozm eti­

mi rendellenességet. Ha eséskor a baba fogából törik le

kumokat, az apró tárgyakat, amiket lenyelhet. (És tudd,

egy darabka, érdem es m egm utatni gyerekfogásznak,

hogy m ég ennek ellenére is előfordulhatnak m eglepeté­

m ert a törött fogacska sérült vége felsebezheti a kicsi

sek, például hogy felcsipegeti a padlóról a m orzsákat v agy a hangyák at...)

nyelvét.

A biztonsági intézkedéseknél gondolkodj kicsit előre: ha például m ég nem éri el a baba a legfelső fiókot, ahol a

Biztonságos terep

késeket tartod, egy-két hét múlva m ár bizony elérheti. Ha m ég nem tudja kinyitni a szekrény ajtót, ham arosan rá fog

„Katasztrófa, mi van nálunk mostanában! A kilenc hónapos fiam mindent megszerez, mindent ki akar próbálni, ha pedig el­ veszek valamit tőle, visít. Egész nap a nyomában kell lennem. Normális egyáltalán, hogy ezt csinálja? Mit tegyek?" - kér­

jönni, hogyan kell. Az egyetlen biztos m ódszer: néhány

dezte tőlem egy elkeseredett anyuka. Ha neked is hason­

Mihelyt elkezd járni a gyerek, folyton veszélyben lesz

ló problémáid vannak, ha úgy érzed, a lakásotok kész csa­

minden a lakásban, így az elektromos készülékek is: a táv­

tatér és állandó veszélyforrás, akkor tudd: a legtöbb

irányító, a telefon, a DVD- és a videolejátszó, a tévé, a hi­

család ugyanezt éli át. Nagyjából három -négy hónapos

fi. .. Az apróbb és sérülékenyebb dolgokat (távirányító, te­

szekrényt gyerekzárral felszerelni, és oda rejteni a veszé­ lyes dolgokat, esetleg a szekrény tetejére vagy egy jól zár­ ható helyiségbe pakolni őket.

korban a baba hirtelen m indenre fogékony lesz, és válo­

lefonok) érdem es szám ára nem elérhető helyekre tenni.

gatás nélkül szívja m agába a rengeteg információt. Min­

Azonban a tévét m ár nem dughatod el, ezért itt a türel­

dent m ost kell m egismernie, m egtapasztalnia: a fényeket,

mes tanításé a főszerep. H agyd, hogy a tiltott tárgyakat

a szagokat, az ízeket, a színeket, a zajokat, a zenét, az ar­

felügyelet alatt kipróbálhassa: hadd fogja kézbe a távirá­

cokat, a szavakat, a szok ások at... M indent-m indent...!

nyítót, m utasd m eg neki, mit kell csinálni vele. Ha türel­

A hogy elkezd kúszni, végre önállóan is szem ügyre ve­

mesen tanítgatod, akkor nem csak azt érti m eg, mi m ire

heti a világot, és egyszer csak azt veszed észre, hogy m in­

való, hanem idővel m eg is unja az ad o tt tárgyat, és to ­

dent m eg is kóstol, amit m egszerez. Ez nem rossz szokás,

vábbszalad egy újabb érdekes felfedeznivaló felé.

172

173

Baba pszichológia

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

A „nem " szót egyéves kor alatt nem értik a gyerekek, és

lemben hiperaktív. A hiperaktivitás fő tünetei az állandó

bár a hangsúly alapján esetleg kitalálják, mit szeretnél tő­

m ozgásigény, a figyelem zavar, a koncentráció hiánya, a

lük, ekkor m ég valójában felesleges megtiltani bárm it is,

türelmetlenség, a célszerűtlen m ozgások sokasága. Ebben

mint ahogy kézre csapni sem szabad. Egyéves kor előtt

az értelemben a legtöbb csecsem ő hiperaktívnak tekint­

ezért a legjobb m ódszer az „akadálymentesítés", azaz tün­

hető, hiszen állandóan keresik az ingereket, m indenre

tess el mindent a baba közeléből, ami veszélyes lehet rá néz­

odafigyelnek, és mint a szivacs, úgy szívják magukba az

ve, vagy amiben kárt tehet. Egyéves kor után m ár tudato­

információkat. Csakhogy a hiperaktivitás diagnózisát öt­

sabban lehet tanítgatni azt, hogy mit szabad és m it nem.

hat éves kor előtt nem lehet felállítani, a fentebb leírt je­

Mivel a kicsi nagyon kíváncsi, és szeret pakolászni, ér­

lenségek ugyanis normális esetben fokozatosan eltűnnek,

dem es néhány dobozt megtölteni érdekes, de ártalmatlan

azokat kinövik a kicsik. O rvoshoz csak akkor kell fordul­

tárgyakkal, és a lakás különböző pontjain elhelyezni eze­

nunk, ha ezek öt-hat éves kor után is m egm aradnak.

ket. így kedvére rakodhat, kutathat a kincsek között, és

Vannak eleve nyüzsgőbb gyerekek, akik kezdettől ne­

kevésbé akarja majd a nagyi kristály vázáját m egszerezni.

hezebben kötik le m agukat, nagyobb a m ozgásigényük,

A konyhában a legalsó fiókot is kiutalhatod neki: néhány

de m ég őket sem nevezhetjük ilyen kiskorban hiperak­

fakanállal, m űanyag edényekkel, habverővel kibélelve re­

tívnak. Van szülő, akit annyira kimerít a baba állandó

mekül elszórakozhat vele, amíg te főzöl. A fiókokkal elein­

nyüzsgése, hogy a saját fáradtságából kiindulva beszél hi-

te gondok adódhatnak: nincs olyan baba, aki legalább egy­

peraktivitásról. Félrevezethet az összehasonlítgatás is más

szer ne csípné oda a kezét. Á m ha többször is m egm utatod

gyerekekkel. H a ismerőseid csem etéi csendben eljátsza­

neki, hogyan kell csinálni, hova ne tegye a kezét, akkor ha­

nak magukban, míg a tiéd nyüzsgőbb, akkor bizony m eg­

m ar m eg fogja tanulni a fiók nyitását-csukását.

ijedhetsz ettől a különbségtől - de m ég ez sem hiperakti­ vitás. A hiperaktivitásra gyakran mondják azt, hogy a m o­

Hiper aktív?

dern kor „betegsége" (valójában nem betegség, hanem ve­ leszületett adottság). Ez annyiban igaz, hogy a m odern

Sok szó esik m ostanában a hiperaktív gyerekekről, ám e

kor jellegzetességei felerősíthetik a gyerekben ezeket a vo­

téren is szám os félreértéssel találkozhatunk. Az, hogy a

násokat, éppen ezért m ár egészen kicsi korban érdem es

baba nagyon aktív, m ég nem jelenti azt, hogy orvosi érte­

odafigyelni az alábbiakra:

174

175

Babapszicholőgia

A mozgásícjlőJés lélektani szempontból

1. Sok családban állandóan megy a tévé, szól a zene vagy valamilyen háttérzaj, azaz kezdettől fogva túl sok inger éri a babát. Ezt az idegrendszere nehezen tudja fel­ dolgozni, ezért már kisebb korában is rossz alvó lehet, napközben pedig nyugtalan, türelmetlen.

rekeket, az úszás pedig még ennél is korábban elkezdhe­ tő. A hiperaktív gyerekeknél különösen jó hatású lehet a csapatsport, hiszen önmagukra és másokra is oda kell fi­ gyelniük közben.

2. A babáktól sokan elvárják, hogy kössék le magukat a játékokkal, és - noha egy kisbaba egészen egyszerű tár­ gyakkal is remekül elvan - zenélő, csillogó, mozgó cso­ dákat adnak nekik e célból. 3. A felnőttek többsége mozgásszegény életmódot foly­ tat, és ezt a mintát adja tovább a gyerekeknek is. Kezdet­ ben még természetes, hogy a babát mindennap sétálni visszük (bár sokan már ezt is megspórolják, és csak kite­ szik az erkélyre aludni, vagy elviszik bevásárolni, autóz­ ni, úgy gondolván, hogy ennyi elég a friss levegőből), később azonban már nem - miközben a gyerekek moz­ gásigénye változatlanul nagy. Nem csoda hát, hogy a la­ kásban rekedt totyogó egész nap unatkozik, nem köti le magát semmivel. A gyerekeknek sok mozgásra van szükségük a szabad levegőn. Nagyon fontos a teljesen kötetlen szaladgálás, de a játékok is, mert ezek tanítják meg koncentrálni a gye­ rekeket. Egészen kicsiknél még a szabad mozgás legyen előtérben, szaladgáljanak, mászókázzanak, azonban négy-öt éves korban már el lehet vinni sportolni is a gye­

176

4. Az odafigyelést, a koncentrációt is meg lehet tanulni. Sajnos sok családban az a szokás, hogy a gyereket leülte­ tik a tévé elé, hogy „nyugton maradjon"; vagy pedig egy­ szerűen felszólítják: „foglald el magad valamivel". A baba ettől szabályosan megtanul unatkozni, mert a program legtöbbször csak tévézés, mert előre megmondják, mit csi­ náljon, ahelyett, hogy neki kellene kigondolnia, és mert a „foglald el magad" típusú helyzetekből kiérződik a szem­ rehányás, tehát a kicsiben az önálló játék fogalmához ne­ gatív érzések társulnak majd. A csecsemőknek vannak olyan furcsa szokásaik, ame­ lyeket sok szülő szintén a hiperaktivitás jelének tarthat: fejrángatás, kiabálás, hiszti a hányásig, ugyanannak a mozdulatnak az ismételgetése, vagy az, hogy állandóan jár kezük-lábuk. Ezek azonban normális jelenségek, ame­ lyeket a gyerek idővel kinő, és semmi közük sincs a hiperaktivitáshoz. Ha valami miatt nagyon aggódsz, fordulj gyermekorvoshoz, de az esetek többségében csak átme­ neti szokásokról van szó, nem pedig idegrendszeri prob­ lémákról.

177

Baba pszichológia

Babaúszás: nem csak mozgásfejlesztésre Vajon tényleg hasznos a babaúszás, vagy csak egy múló divatról, jópofa családi programról van szó? Nos, a baba­ úszásnak számos áldásos hatása van. Erősödik tőle az immunrendszer, gyorsul a mozgásfejlődés, enyhülnek a szeparációs szorongás tünetei és a mozgásfejlődéssel öszszefüggő zavarok. Tévhit, hogy a baba búvárreflexe megmarad az úszás miatt. A búvárreflex lényege, hogy a baba nagyjából hét hónapos koráig reflexszeruen elzárja külső orrnyílásait és a száját, ha az arcát víz éri, így nem tud vizet belélegezni. Az úszás által ez a reflex tovább megmarad, ami azonban nem hasznos, sőt kifejezetten gátolhatja az úszástanulást. Ez azonban nem jelent komoly problémát. Az úszni ta­ nuló babák nem fognak félni a víztől, nagyobb lesz a vízbiztonságuk, ami részben annak köszönhető, hogy amikor még működött a búvárreflexük, módjuk volt használni azt. Miért érdemes babaúszásra járni? - a baba a vízben már akkor is szabadon mozoghat, amikor a „szárazföldön" még nem tud helyet vál­ toztatni, ezáltal mérséklődik az ebből fakadó fruszt­ ráció; - a rendszeres mozgástól jobban fejlődik az izomzata, s ez általában segíti a mozgásfejlődést;

178

A mozgásfejlődés lélektani szempontból

- a víz lazítja az izmokat, így a merev izomzatú babák­ nak is segíthet; - a víz nyugtató hatással van a sírós, „többemberes" csecsemőkre; - a kölcsönös egymásra figyelés által elmélyülhet a szülő-gyermek kapcsolat. A babaúszás tanfolyamokra három hónapos kortól le­ het vinni a gyereket. Egyes helyeken a cél csupán a közös játék, és a tanfo­ lyam tíz-tizenkét hónapos korban, a búvárreflex meg­ szűnésével véget is ér. Ilyen tanfolyamokra általában nem lehet három-négy hónaposnál idősebb babát beíratni, olyat meg végképp nem, akinél már eltűnt a búvárreflex. Máshol másfél éves korig tart a tanfolyam, amíg a babák meg nem tanulnak karúszóval úszni. Az igazán jó tanfolyamokon fokozatosan vezetik rá a gyerekeket a babaúszásról a „rendes" úszásra. Egy-másfél éves kor között karúszóval, majd deszkával, polifoamkarikával úsznak a kicsik, kétéves kor körül pedig már önállóan is képesek fennmaradni a vízen, és megta­ nulják a „meneküléshez" szükséges mozdulatokat, vagy­ is ha vízbe esnek, hogyan kell kiúszni a partra. Három­ éves kortól önállóan, szülő nélkül folytatódnak a foglalkozások. Ha tehát azt szeretnéd, hogy a gyermeked úszni is megtanuljon, akkor ilyen tanfolyamot keress neki.

179

Babapszichológia

Ha aggódsz a vízben terjedő fertőzések miatt, minden­ képpen nézz utána, hogy az adott helyszín megfelel-e az ANTSZ előírásainak. A víz ne legyen 32 °C-nál melegebb, legyen megfelelő a fűtés. A fertőtlenítőszer ne klór legyen, hanem például DEWAN-50, ami a kicsik bőrére és sze­ mére kevésbé ártalmas. A legjobb, ha a babamedencében csak babafoglalkozásokat tartanak, tehát nem fordulhat meg bárki a vízben. Bár az uszoda párás levegőjében elvileg jobban terjed­ nek a különféle fertőzések, nem mondható, hogy az úszásra járó babák gyakrabban lennének betegek. Éppen ellenkezőleg: az úszástól és attól, hogy már három hóna­ pos kortól kezdve járnak közösségbe, erősödik az im­ munrendszerük, s ellenállóbbak lesznek a kórokozókkal szemben. Miért jobb a babaúszás, mintha a gyerek csak óvodás­ korában kezdene úszni tanulni? Mert így nagyobb lesz a vízbiztonsága, megmarad benne a víz ösztönös szeretete. Könnyebben tanul majd meg úszni, nem okoz gondot szá­ mára a légzés vagy a különféle úszásnemek. Az óvodás­ korú gyerekek java része kimondottan fél attól, ha víz kerül az arcára, és ilyenkor már nincs ott a szülő, hogy megvigasztalja. A babaúszáson a többieket figyelve, szü­ lői közvetítéssel sajátítja el a szükséges mozdulatokat, így azokat később ösztönösen használja majd. A vízben sza­ badon mozogva kivívott önállóság, a feladatok végzése során kialakuló alkalmazkodóképesség és a már egészen

180

A mo/gás fejlőd és lélektani szempontból

kis korban megszerzett közösségi élmény pedig jótéko­ nyan hat a későbbi viselkedésére is. A dackorszakban a közös úszás segít feloldani a feszültségeket, hiszen ilyen­ kor az állandóan ellenkező kisgyermek is ellazul, élvezi a vizet, a feladatokat, ami a folytonos vitatkozástól és ne­ veléstől megfáradt anyukára is üdítő hatással van, és vég­ re harmonikusan működhet a kettejük közötti kapcsolat.

181

6. AZ ÖNÁLLÓSÁG FEJLŐDÉSE

A

baba fokozatosan, de meglepően gyorsan kibontako­ zó önállósága általában teljesen felkészületlenül éri a gya­ korlatlan elsőgyermekes szülőt. Bár a picit a legtöbben ön­ állónak szeretnék látni például az evésben, ivásban, szobatisztaságban, ugyanakkor alkalmazkodónak a rend­ rakásban vagy az alvásban. A kisgyermektől azonban nem várhatjuk el, hogy az egyik területen önálló legyen, a másikon pedig adja fel az önállóságát, ugyanis az aka­ rata egységesen fejlődik. Különösen érdekes időszak a család életében, amikor a pici már egyre ügyesedik (ezért büszkék vagyunk rá), vi­ szont mindenre elkezd nemet mondani, még akkor is, amikor erre látszólag semmi oka sincsen. Ne várjunk a babától logikát ezen a területen, ilyenkor ugyanis a leg­ fontosabb számára az akarata kinyilvánítása, és annak tesztelése, vajon mi hogyan reagálunk erre. Nem arról van szó, hogy például a kicsi valóban nem szereti a főzeléket (hiszen tegnap még szerette!), és ezért tiltakozik, hanem arról, hogy próbálgatja az akaratát. Gyakran még a korábban nyugodt gyerekek is egyik nap-

183

Baba pszichológia

Az önállóság fejlődése

ról a másikra előállnak érthetetlennek tűnő reakciókkal, s hirtelen minden ellen tiltakozni kezdenek. Az ilyen hely­ zetek megoldása kulcsfontosságú a későbbi hisztik keze­ lése szempontjából is. De miért kezd el látványosan ellenkezni a gyerek? Mi­ lyen előjelei vannak ennek? Mekkora önállóságot vár­ hatsz el tőle a különféle életkorokban, s hogyan terelheted helyes mederbe önállósági törekvéseit? A szülő számára az önállóság (jó esetben) nevelési cél, amit szeretne meg­ valósítani, a baba számára pedig a fejlődés útja. Törekvé­ seink tehát egybeesnek, azonban egyáltalán nem mind­ egy, hogyan terelgetjük a kicsit az úton: erőltetjük-e, vagy csak támogatjuk, kísérjük őt ebben a folyamatban.

alkalmazkodásról szól. Élete első három hónapjában fo­ kozatosan javul a látása, megismerkedik a színekkel, a formákkal, egyre nagyobb érdeklődéssel figyeli környe­ zete hangjait. Ezek az első tapasztalások ösztönzik arra, hogy megtegye az első bizonytalan kézmozdulatát vala­ milyen tárgy vagy játék felé. Ettől kezdve rohamosan fejlődik: hamarosan már saját kezében tudja tartani a cumisüveget, visszateszi szájába a cumit, szoptatáskor magához húzza az anyamellet. Egye­ di igényeit fogalmazza meg, amikor jelzi, hogy unatko­ zik, vagy hív, mert társaságra vágyik. Még csak rövidebb időszakokra köti le magát önállóan, és ha valami baja van, azonnal anyát hívja segítségül. Idővel ez odáig fokozód­ hat, hogy a kicsi folyton felvetetné magát - nem azért, mert ölbe szoktattad vagy elkapattad, hanem mert ekkor ébred rá, hogy fizikailag nincs mindig együtt az anyuká­ jával. Szó sincs tehát arról, hogy a néhány hónapos baba már tudatosan „manipulálna'7 téged, hogy vedd fel: egy­ szerűen csak megijed attól, hogy nem vagy ott vele. Anyatejes babáknál (amennyiben módjuk van igény szerint szopni) ez a folyamat talán nem jelentkezik ilyen erőteljesen, mert az ő testközelségigényüket kielégíti a szoptatás. A többieknél azonban előfordulhat, hogy sok­ kal nyugtalanabbak, gyakrabban vetetik fel magukat, ke­ vésbé „vannak el" egyedül.

Az önállóság fejlődése öt hónapos korig Újszülöttkorban még nem beszélhetünk önállóságról. A baba teljesen ránk van utalva, nem képes ellátni magát, helyet változtatni. Nem várhatjuk el, hogy tudja, mikor van nappal s mikor éjszaka, mert még nem tudja megkü­ lönböztetni a napszakokat. Nem várhatjuk el, hogy ne sír­ jon, hiszen ő az ösztönei szavát követve kér segítséget tő­ lünk, jelzi nekünk fájdalmát, kellemetlen érzéseit. Ekkor még nem érdekli különösebben a világ, számára egyelő­ re minden a létfenntartásról és az új körülményekhez való

184

185

Baba pszichológia

Az önállóság fejlődése

Mit várhatunk el a gyerektől az önállóság tekintetében öt hónapos korig?

Önálló játék Ha nyugodt a környezete és a hasa sem fáj, akkor a hat­ nyolc hetes baba akár huzamosabb ideig is elnézelődik egyedül. Lógass fölé játék hidat két-három figurával úgy, hogy a kezével csapkodva véletlenül el tudja találni azo­ kat: hamarosan rá fog jönni arra, hogy képes magától hintáztatni őket, ezzel pedig már két-három hónapos korá­ ban jól elfoglalja magát. Három hónapos korra a babák többsége képes nagyjá­ ból tíz-tizenöt percet önállóan „játszani": nézelődnek, a játék híd után nyúlnak, a kezüket nézegetik vagy a hang­ jukat próbálgatják. Ha nem akarod mindig szórakoztatni a gyermekedet, hanem hagyod, hogy amikor kipihent és jóllakott, magától játsszon, akkor hosszabban lesz képes önállóan elfoglalni magát. Ez a későbbi elmélyült, önálló játék egyik legfontosabb feltétele.

Evés A kezdetben rendszertelenül szopó baba hat-nyolc he­ tes korára már kiszámítható időpontokban eszik - ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy három-négy óránként, ahogyan a „nagykönyvben" meg van írva. Ha odafigyelsz a jelzéseire, rá fogsz érezni az ő saját ritmu­ sára. A cumisüvegből etetett baba három-négy hónaposan már képes önállóan tartani az üveget. Ennek ellenére se hagyd magára etetéskor, mert balesetveszélyes! Három-négy hónapos korában már egyértelműen jelzi, ha jóllakott; egyre ritkábban fordul elő, hogy túleszi ma­ gát vagy korábban abbahagyja az evést. Öt-hat hónapos korában elkezdik érdekelni a ti ételei­ tek, szeretne ő is enni, utánozza a mozdulataitokat, a rá­ gást: ez az első biztos jele annak, hogy a baba megérett a hozzátáplálásra. Ültesd oda az asztalotokhoz hordozóban vagy dönthető etetőszékben, figyelje, ahogy esztek. Az első falatokat is megkaphatja, így számára is nagyobb él­ mény, hogy a családdal ehet - és ami nagyon fontos, ez­ által összeköti a fejében a családi étkezésnél tapasztaltakat (hogyan kell enni, az evés mint társasági esemény) a saját étkezésével.

186

Alvás Az újszülött még nem tudja átaludni az éjszakát, sem az ahhoz szükséges ellazult állapotba kerülni, ráadásul sokkal felszínesebben alszik, mint a felnőttek - mindez az életben maradási ösztönével magyarázható. Az alvás ki­ alakulása tanulási folyamat eredménye. Az első hat hét­ ben a babának meg kell szoknia az éjszakák és a nappalok váltakozását, ezért ügyelj arra, hogy nappal egyhuzam­ ban ne aludjon négy óránál többet. Ha ébren szeretne ma­ radni etetés után, ne akard mindenáron lefektetni; éjjel pe­

Babapszichológia

dig ne kapcsold fel a villanyt, amikor felébred, és ne be­ szélj hozzá hangosan. Hathetes korára általában már kialakult rend szerint ébred éjszaka enni a baba: nagyjából két-három óránként. Ha evés után nem tud visszaaludni, annak lehet az oka hasfájás, vagy az, hogy nappal túl sokat alszik. Nappal ne akard mindenáron elaltatni! Amikor elálmosodott, dédelgesd meg, esetleg kicsit sötétíts be, hogy a fény ne zavarja, majd tedd le a kiságyba. Az altatás lé­ nyege nem az, hogy mély álomba merüljön a baba, ha­ nem, hogy ellazuljon elalvás előtt. Ha így teszel, megtanul önállóan elaludni. Nappal kezdetben szinte folyton alszanak az újszülöt­ tek, ám három-négy hetes korukban etetés után többnyi­ re ébren maradnak egy ideig (legfeljebb egy órát), utána viszont már nagyon nyűgösek és álmosak lesznek. Ennek a biztos jele, ha már kézben sincs el a baba, dörzsöli a sze­ mét, orrát, ásítozik: ilyenkor kell letenni a kiságyba. Hat hónapos korig teljesen normális, ha éjjel három­ négy óránként felkel enni a kicsi. Sőt, az is előfordulhat, hogy a két-három hónapos korában ritkán ébredő baba később gyakrabban felébred, mert a testsúlyának növe­ kedése miatt megnő a tápanyagszükséglete. Hat hónapos korig legfeljebb annyit várhatsz el tőle,, hogy öt-hat órányi folyamatos alvás után keljen fel elő­ ször éjjel. A teljes éjszakát azonban a legtöbb csecsemő ek­ kor még nem alussza át.

188

Az önállóság fejlődése

Szobatisztaság Bár még messze a bilizős korszak, és a baba egyelőre nem képes akaratlagosan befolyásolni a vizelet- és a szék­ letürítését, már képes jelezni, mikor jön a pisi vagy a kaki. Két-három hónapos korra kialakul a székletürítés rendje, ettől kezdve az nagyjából ugyanazokban az időpontok­ ban történik majd. Súlyos hiba szoptatás közben bilit tol­ ni alá, mint ahogy a bilivel kombinált etetőszék sem ja­ vasolt.

Az önállóság fejlődése öt-tíz hónapos kor között A kicsit ebben a korban már nagyon érdekli a külvilág, ezért egyre önállóbb lesz. Mind bátrabban közlekedik, míg végül az egész lakást az „uralma alá vonja". Egyre inkább kinyilvánítja akaratát az élet minden területén. Kezdetben csak jelzi, hogy nem ért egyet valamivel, pél­ dául az esti lefektetésnél sírni kezd vagy nyafog, később fokozatosan minden hétköznapi tevékenységet megpró­ bál felborítani. Nem szereti, ha pelenkázás közben nyug­ ton kell maradnia, etetéskor kiüti a kezedből a kanalat, hisztiben tör ki, ha be akarod ültetni a babakocsiba, és még sorolhatnám. Ugyanakkor fokozódó önállósági tö­ rekvései nemcsak nehézségeket okoznak a szülőnek, ha­ nem örömet, büszkeséget is: már meg lehet próbálni oda­

189

Babapszichológia

Az önállóság fejlődése

adni neki a kanalat, és önálló evésre ösztönözni, adhatunk neki apróbb feladatokat, amelyeket örömmel elvégez, pél­ dául rendrakáskor beteszi a kisautót a dobozba. Hoszszabban tud egyedül játszani, öltözéskor a kezét nyújtja, segít.

Helyváltoztatás A legtöbb baba hat hónapos korban fordul át, majd ro­ hamosan beindul a mozgásfejlődése. Általában legkésőbb kilenc hónapos korukra már jól kúsznak, tíz hónaposan pedig képesek mászni és felülni. Lelkesen fedezik fel a la­ kás minden zegzugát. Hagyd hát a gyermekednek, hogy felügyeleteddel kutasson, ha pedig nem tudsz vele lenni, tedd járókába, vagy szerelj gyerekrácsot az egyik bizton­ ságos szobára.

Mit várhatsz el önállóság tekintetében az öt-tíz hónapos gyerektől? Evés Hat-hét hónaposan már adhatunk a kezébe kanalat: meg­ fogja, játszik vele, esetleg a szájához is emeli, de még nem várhatod tőle, hogy kanállal egyen. Viszont ügyesen meg­ tanul inni cumisüvegből vagy itatópohárból. Először te­ gyél az itatópohárba egy kis gyümölcslevet (természete­ sen olyat, amit már ivott), és két etetés között add oda neki játszani - így magától fog rájönni, hogyan kell használni. Nyolc-kilenc hónaposan már ügyesen felcsipegeti a da­ rabos ételeket a tányérról. Kölesgolyóval, puffasztott bulátával lehet kezdeni ezt a korszakot, mert ezek akkor is szétolvadnak a szájában, ha nem rágja őket meg rende­ sen. Uzsonnára vagy tízóraira is kaphat ilyet. Fokozatosan adjunk egyre többet a darabos ételekből, és szorgalmaz­ zuk, hogy ezeket önállóan fogyassza el. Tíz hónapos korra már a pépeken, főzelékeken, levese­ ken kívül minden ételt képes egyedül - persze még kéz­ zel - megenni.

190

Önálló játék Ekkor már nagyon érdekli őt a külvilág, ezért azt hihetnéd, hogy egyre jobban elfoglalja magát - mégis azt ta­ pasztalhatod, hogy nagyon anyás és nyűgös. Féléves kor­ ban ennek általában az az oka, hogy már nem igazán kötik le a megszokott játékai, viszont még sok mindenre nem képes, ami már érdekelné, s ezért frusztrált, nyűgös. Emiatt úgy tűnhet, hogy „visszafejlődik", ez azonban csak átmeneti állapot. Amint képes egy kicsit hatékonyabban változtatni a helyét, például odagurulni tárgyakhoz, már­ is jobban elfoglalja magát. Játsszatok közösen, de játsszon a pici önállóan is! Igye­ kezz továbbá változatossá tenni a környezetét. Adj a ke­ zébe érdekes, de biztonságos háztartási eszközöket néze­ getni, cipősdobozokba tegyél neki játékokat, hogy kedvére pakolászhasson, és már jól elfoglalja magát a kü­ lönféle gombnyomogatós játékokkal is. Nagyjából tíz-ti­

19 1

Babapszichológia

Az önállóság fejlődése

zenöt percet tud egyedül eljátszani, utána már nyűgös, unatkozik - ilyenkor tedd másik helyre, vagy adj neki új játékokat, esetleg játsszatok közösen egy darabig, aztán hagyd megint magára. Ha nyűgösködik, ne rohanj azon­ nal oda hozzá, hanem előbb szóval nyugtasd: ebből meg­ tanulja, hogy a közelben vagy, jönni fogsz, s így türelme­

Szobatisztaság Általában már jól kiszámítható, mikor kakil a baba, gyakran ugyanazokban az időpontokban a nap folyamán, és többnyire ugyanannyiszor naponta (persze a táplálá­ sától függően lehetnek eltérések). A bili ekkor még nem érdekli különösebben a kicsiket, viszont kilenc-tíz hóna­ posán négykézláb már utánunk jöhetnek a fürdőszobába, megnézni, mit csinálunk.

sebbé válik. Alvás Nappal általában már csak kétszer - ha aluszékonyabb, esetleg még háromszor - alszik. Ekkor már el tud aludni egyedül is, de előfordulhat, hogy tiltakozni kezd az alta­ tás ellen. Ez is az önállósodási folyamat része: egyrészt egyre érdeklődőbb, ezért nehezen tud ellazulni, kikap­ csolni, mert mindig csak keresne, kutatna, új élményeket fedezne fel, másrészt kezd rájönni, hogy nem vagy min­ dig ott vele. Ilyenkor figyeld meg, valóban álmos-e már, amikor le szeretnéd fektetni - hiszen ebben a korban elő­ fordulhat, hogy egyik napról a másikra akár félórával hosszabb ideig akar fenn lenni a kicsi, de utána már gond nélkül elalszik illetve segíts neki abban, hogy ellazul­ jon, és ki tudja zárni a külvilágot. Ne elaltatni akard min­ denáron, hanem teremts nyugodt körülményeket (igen: neked is nyugodtnak kell lenned - ha feszült vagy, akkor nehezebben fog elaludni a baba); tapasztald ki, hogyan tud ellazulni. Ám ahhoz ragaszkodj, hogy amikor már el­ lazult, a saját ágyában aludjon el, magától.

Az önállóság fejlődése tíz-tizennyolc hónapos korig Ekkor már nagyon önálló a baba: egyre ügyesebben eszik egyedül, iszik pohárból, próbálgatja maga fel-le húzni a ruháit. Ugyanekkor kezd el tiltakozni gyakorlatilag min­ den ellen, sokszor „csak úgy7', a reakció tesztelése céljából, bontakozó akaratát próbára téve. Igazi kis makrancos her­ cegnő/herceg lehet belőle, akinek semmi sem elég jó. Ez azonban nem azt jelenti, hogy rossz lett a gyereked vagy te rontottál el valamit: egyszerűen csak önállósodik. Állíts fel egyértelmű szabályokat: amit nem lehet, azt nem le­ het, és ehhez következetesen ragaszkodj. így a kicsi meg­ tanulja, hol húzódnak a határok, mi az, amire nem lehet nemet mondani. Ha mód van rá, mindig kínálj neki döntési lehetőséget. Például ne azt kérdezd tőle, mit kér reggelire, hanem: „va­

193

Babapszichológia

Az önállóság fejlődése

jas kenyeret vagy tojást kérsz?". És ha van rá mód, tartsd felé, hogy rá tudjon mutatni, így az ő kívánsága is érvé­ nyesül, és nem kell mindig közelharcot vívni vele.

közben téve egy-két lépést - ez teljesen normális jelen­ ség. A gyermek élvezi az önállóságot és a szabadságot, hát ne vezetgesd, hagyd minél többet egyedül sétálgatni! Amikor már ügyesen megy, tanítsd meg neki a biztonsá­ gos közlekedés szabályait is: az utcasarkon megállunk, az útra nem szaladunk ki, a kerítésen nem nyúlunk be... Ha ezeket a szabályokat betartja, akkor a járdán nem kell fog­ ni a kezét séta közben. Lépcsőzni ebben a korban legfeljebb csak néhány fokot tud a baba, magasabbra ölben kell felvinni.

Mit várhatsz el az önállóság tekintetében a tíz-tizennyolc hónapos gyerektől? Evés Ha korábban támogattad az önálló evésben, tíz-tizenkét hónaposan már ügyesen eszik egyedül (kézzel felcsipe­ getve az ennivalókat), ezért elkezdheted megtanítani neki a villa és a kanál használatát. Ez a folyamat sok maszatolással járhat, azonban ne vedd el a kedvét állandó törölgetéssel, tisztogatással. Miután evett, adj neki szalvétát vagy konyharuhát, tanítsd meg neki, hogyan törölje meg a kezét, valamint azt, hogy evés előtt és után kezet kell mosni - az ilyen típusú egyértelmű szabályokat ebben a korban nagyon szívesen és lelkesen betartják a totyogók. Egyéves kora után már bevonhatod a főzőcskézésbe is. Ha érdekli, adj a kezébe répát, krumplit, kislábast, en­ gedd, hogy megkeverje a tésztát, szemezze a borsót, ma­ gozza a meggyet. Ez az étvágyának, az önállóságának és a kézügyességének is jót tesz majd. Helyváltoztatás Legkésőbb egy-másfél éves korban a legtöbb baba jár­ ni kezd. Eleinte természetesen még sokat másznak is,

194

Önálló játék Ebben a korban nagyon jól elfoglalja magát a lakásban tevékenykedve, de olykor elbátortalanodhat, anyásabbá válhat. Alakíts ki a számára nagy, szabad, ugyanakkor biztonságos mozgásteret a lakásban, hogy kedvére ka­ landozzon, de menjetek mindennap szabad levegőre is, csináljatok változatos közös programokat, így biztosan nem fog unatkozni. Alvás Nappal ebben a korban a babák többsége már csak egy­ szer alszik. Előfordulhatnak azonban olyan napok is, ami­ kor a nappali alvás ellen nagyon tiltakoznak, vagy fárad­ tak, de nem tudnak elaludni. A hosszas altatás helyett ilyenkor inkább tartsunk egy rövid csendes pihenőt: fe­

195

Babapszichológi a

Az önállóság fejlődése

küdjünk le közösen az ágyra mesét olvasni vagy aludni, esetleg diavetítőzzünk. Ha a baba még szopizik, akkor ilyenkor szophat is egy kicsit, s közben kipiheni magát. Az éjszakát a babák ebben a korban többnyire már átalusszák, de másfél éves korig hajnalban még előfordul­ hat, hogy felébrednek enni vagy inni.

Az önállóság fejlődése tizennyolctól huszonnégy hónapos korig

Szobatisztaság Még nem tudja szabályozni a vizelet- és székletüríté­ sét, de már nagyon érdekli a dolog: utánunk jön a WC-re, ha az utcán kutyagumit lát, mondja rá, hogy „kaka". A bi­ lire néha ráül, de még nem feltétlenül kakil/pisil tudato­ san - ha mégis sikerül neki, dicsérd meg érte. A nyári idő­ szakban sok baba napközben szobatiszta lehet. Rendrakás Már adhatunk a gyermeknek egyszerűbb, egytagú fel­ adatokat (például „hozd ide a tányért!"), de összetettebb kérésekkel még ne próbálkozzunk. Bevezethetjük a játék utáni rendrakást, egyszerűbb, egyértelmű utasításokat használva. Tehát ne azt mondd: „rakd el a játékokat!", ha­ nem: „tedd el a kisautókat a dobozba!". Fontos, hogy mu­ tass neki példát, és közösen rakjatok rendet, így egyre ön­ állóbb lesz ezen a téren is.

196

Miután egyszerű esetekben megtanulta már a baba, hogy léteznek korlátok is, másfél éves kor után fokozatosan összetettebb tilalmakat is megfogalmazhatunk, például: „ne kend össze a kanapét a vajas kenyérrel", „ne egyél a szobában". E tüalmak már nem veszélyhelyzetekhez kap­ csolódnak, hanem a szocializáció, a beilleszkedés, az együttélés normái. Ezek már nehezebben megmagyarázhatóak a számára, ráadásul gyakran a szülők sem bizto­ sak abban, hogy milyen szabályokat szeretnének betarta­ ni. A kicsi ezt megérzi, elbizonytalanodik az elvárások jogosságát illetően, és újra meg újra teszteli: „Vajon tény­ leg nem szabad a szobában enni? Hogyan reagál anya?" Ha anya mindig ugyanolyan határozottan - mélyen a gyerek szemébe nézve - reagál, akkor a baba idővel megtanulja és elfogadja majd a szabályt, ha azonban néha szabad a szobában enni, néha meg nem, akkor bizony úgy gondolja majd, hogy ez nem is annyira fontos szabály. A kicsi ugyanakkor utánoz minket, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy azt is tesszük-e, amit mondunk. Ha azt látja, hogy a szülő a tévé előtt vacsorázik a szobában, akkor úgy gondolja, neki is szabad. De éppen ezt az után­ zási hajlamot aknázhatod ki a nevelés érdekében: mutass jó példát a kicsinek azokban a dolgokban, amiket elvársz tőle, és egyszerűen téged utánoz majd.

197

Babapszichológia

Az önállóság fejlődése

Mit várhatsz el az önállóság tekintetében a tizennyolc-huszonnégy hónapos gyerektől?

rácsonykor. De ugyanígy készülhetünk fel a testvér érke­ zésére vagy a bölcsőde megkezdésére is.

Evés Már gond nélkül eszik önállóan, és bár a kanál használa­ tában is egyre ügyesebbnek bizonyul, hígabb ételeket (például levest) még nem tud szépen enni. Hagyd, hadd gyakorolja!

Alvás Éjjel néha újra felébredhet, mert ebben a korban kez­ dődnek az éjszakai félelmek. Ezen például egy alvósállatkával segíthetünk, vagy egy kis éjszakai lámpával, ami világít a szobájában. Ha már kimászik a kiságyából, eb­ ben a korban kaphat saját kis heverőt, vagy le lehet sze­ relni a kiságy rácsait.

Helyváltoztatás Másfél-két éves korban a lassabban fejlődő babák is megtanulnak járni. Másfél éves kor után egyre több moz­ gásformát művelnek nagyon ügyesen: futnak, leguggol­ nak, hátrafelé mennek, kismotorral lökik magukat előre, lépcsőznek... Megtanulnak a szülőknek sok aggodalmat okozó új mozgásformákat is: például felmásznak min­ denre a kanapétól kezdve a konyhapulton át a létráig - és bizony már a kiságyból is ügyesen kimásznak, ezért le­ gyünk nagyon résen. Önálló játék A korábban önállótlanabb baba is egyre ügyesebben és hosszabban eljátszik egyedül. Szívesen elbíbelődik pél­ dául az építőkockával, a kisautókkal, az öltöztetős babá­ val. Könnyen megtanulja a különféle szokásokat is, ha kö­ zösen eljátsszuk őket - például a babákkal elbábozzuk az ebédet, az ünnepre készülve lerajzoljuk, mi történik ka­

198

Szobatisztaság Néhány baba időnként már bilibe pisil, főként a nyári időszakban, és sokszor ügyesen jelzik azt is, ha pisilni vagy kakilni kell - ám a többség még nem megbízható ebben.

A baba felfedezőúton A baba idővel elindul a lakásban, és annak minden zuga nagyon érdekli. Minden tárgyat meg akar fogni, ki akar próbálni, kezdve a féltve őrzött vázáktól a fényképeken át apa szerszámos ládájáig. Hogyan adjuk meg számára egyszerre a biztonságot és a szabadságot? A régi felfogás azt diktálta, hogy tartsuk vissza a babát, és tanítsuk meg neki, hova nem nyúlhat. Csakhogy egy akaratos másfél

199

Baba pszichológia

éves esetében ez kizárólag akkor működik, ha anya idegei vasból vannak - arról nem is szólva, hogy idővel a baba úgyis fel fogja fedezni a tiltott gyümölcsöt is... Mi történik például, ha egy nap valaki más vigyáz rá, és megengedi azt, amit anya megtiltott? A baba bizony azonnal kipróbálja, amit addig nem volt szabad, a szabá­ lyok ugyanis még személyhez kötötten érvényesek. A leg­ jobb, amit tehetsz, ha megengeded neki, hogy mindazt, ami biztonságos - például a távirányítókat vagy egyes konyhai eszközöket - a jelenlétedben fogja meg, akár ve­ gye a szájába (legfeljebb utána elmosogatod), a veszélyes dolgokat viszont tedd magasra és zárd el. Készülj föl bosszantó apróságokra is. Előfordulhat, hogy gyermeked - letekeri és széttépdesi a WC-papírt, - kinyomkodja a fogkrémet, - megszerzi és kinyomkodja a sampont vagy tusfür­ dőt, - szétkeni a popsikenőcsöt (vagy egyéb krémet), - miszlikbe tépkedi a papír zsebkendőt és a szalvétát, - kipakolja a fiókokat, s felpróbálja a ruhadarabokat, - tépdesi a szobanövények leveleit, piszkálja a földjü­ ket, - rángatja a függönyt, - szekálja a macskát vagy a kutyát, - tizennégy-tizenöt hónapos kortól székre állva akár a

200

Az önállóság fejlődése

konyhapultra is felmászik, pakol, megkóstolgatja az édességeket vagy a gyógyszereket - éppen ezért a ve­ szélyes, számára nem ehető dolgokat biztonságosan el kell zárni előle! A dackorszakban különösen nehéz a tilalmak erdejé­ ben élni a kicsinek. Ha mindent megtiltasz neki, akkor az egész napotok veszekedésből és hisztiből fog állni; ezért csak néhány szigorú szabályt állíts fel, a többi dologban ^gy engedékenyebb! Idővel szépen a helyére kerül minden: a gyerekek éppen ebben az életkorban ragaszkodnak különösen a szabályokhoz, ha tehát újra és újra türelme­ sen elmondod neki a tudnivalókat, akkor idővel megta­ nulja majd azokat. Nagyjából hároméves korra a kicsi már tudja, mi veszélyes, mihez nem szabad nyúlnia, ennek el­ lenére még néhány évig a veszélyes holmikat érdemes el­ zárva tartani előle, mert a játék hevében megfeledkezhet a szabályokról - és tudod: jobb félni, mint megijedni.

Nagyobb az akaratereje, mint az enyém? Attól kezdve, hogy megtanul járni, nagyon akaratos lesz a baba, hirtelen mindent egyedül akar csinálni. A lá­ nyoknál inkább csak a dacolást és a hisztit tapasztaljuk, a fiúknál ezek mellé még agresszió - csípés, marás, harapás - is társulhat. A szülők, akik addig mindent megtettek a

201

Babapszichológia

kicsiért, egyszerűen nem értik, honnan ez a nagy agresz-

Az önállóság fejlődése

A nagyobbik fiamnak például tizennégy hónaposan az

szivitás, s azt hiszik, ők rontottak el valam it. Ez nem így

volt a legújabb felfedezése, hogy a székeket a konyha­

van. Tudniillik abban a pillanatban, ahogy a baba járni

pulthoz tolta, és felmászott rá. Először m egpróbáltuk el­

kezd, kitárul előtte a világ. Ú gy érzi, ő m ost m ár mindent

tenni a székeket, aztán végül m egengedtem neki néhány­

képes megtenni, elérni, ám kénytelen szembesülni képes­

szor, hogy felm ásszon a pultra úgy, hogy én is mellette

ségei határaival és a szám ára kijelölt korlátokkal is. Ettől

álltam. N éhány alkalom után leszokott róla.

elégedetlen lesz, indulatba jön.

A túl sok tilalomtól a gyerek feszült lesz. A zzal, hogy

A z indulatokat azonban m eg kell tanulnia kezelni. Ez

önállóan m ozoghat, m egfoghat dolgokat, sok tapasztala­

új jelenség a szám ára: korábban, ha sírt, csak az ösztöne­

tot szerez, és a saját korlátaira is ham arabb rádöbben,

inek engedelm eskedett. M ost azonban m ár azért is sír,

mint ha állandóan a nyom ában vagy, és letorkolod, mit

m ert újra m eg újra m eg kell tapasztalnia a határokat és

csinált m ár megint. Ebben a korban ugyanis m ég csakis a

korlátokat.

saját tapasztalatából okulva ism eri fel, m ire nem képes még. Például a fiókba legalább egyszer be kell csuknia az

H ogyan kezeljük ezeket az eseteket?

ujját, hogy megtanulja óvatosan használni. Am ikor a gyerek indulatai m ások ellen fordulnak, ak­

1. Ha valam ire nem képes, ülj oda mellé vagy guggolj

kor nem szabad megjátszani a fájdalmat. A kicsi ponto­

le hozzá, és m ondd: „Tudom, hogy most dühös vagy, mert

san tudja, hogy ez nem valódi sírás, és minél nagyobb a

nem sikerült felépíteni a tornyot, de gyere, csináljuk meg együtt." Fontos, hogy fogalmazd meg szám ára, mit is érez,

„m ű so r", annál inkább ki fogja próbálni m egint u gyan­

hogy az benne is tudatosuljon, utána pedig m ondd el, mi

term észetes érzelm eket tanúsítasz, azzal leszerelheted az

fog m ost történni. Előfordulhat, hogy ő ennek ellenére

agressziót.

hisztizni kezd, csapkod, nem nyugszik meg. Ilyenkor állj fel, és m ondd azt neki, hogy nem szabad.

azt, csak azért, hogy megint kiváltsa a hatást. Ha ilyenkor

Ez azért nehéz helyzet, m ert úgy érezheted, a dühe el­ lened irányul, nem szeret m ár a kicsi. Term észetesen nem így van, ilyenkor m indig gondolj arra, hogy ez csak egy

2. Csak olyasm it tilts m eg, ami valóban balesetveszé­ lyes. N em szabad ugyanis, hogy a teljes lakás tilalmi zóna

átmeneti időszak, ami a gyerm ek indulatkezeléséről szól, nem pedig a hozzád fűződő érzelmi viszonyáról.

legyen.

202

203

Babapszichológia

Az önállóság fejlődése

Ijesztő hisztijelenségek

nem érzi a fájdalmat, m ég nem tudja felmérni a tette je­ lentőségét és következményét; egyszerűen egy adott hely­

A hiszti általában ártalm atlan dolog: a gyerek sírni kezd,

zetben szeretné valahogy levezetni az indulatait. N em

aztán toporzékol, esetleg a földhöz veri m agát. Ezt a szü­

szabad rászólni, nevelni, tiltani! Csak az vezethet célra,

lők kellemetlennek érezhetik, főként nyilvános helyen, de

ha tudatosítod benne az érzelmeit: „Tudom , hogy m ost

aggodalom ra nincs ok, m ert a fejlődés term észetes vele­

dühös vagy, m e r t . . H a ez sem válik be, próbáld elterel­

járója az az időszak, am ikor a kicsi képtelen féken tartani

ni a figyelmét. Az a fontos, hogy türelmesen és higgad­

az indulatait. Á m előfordulhatnak a hiszti által kiváltott,

tan reagálj, m ert ha azt látja, hogy te is pánikba esel, a ke­

de nagyobb riadalom ra okot adó jelenségek is. H ogyan

zére csapsz, kiabálni kezdesz, akkor csak m ég feszültebb

kezeljük ezeket?

lesz, és fokozódik a hiszti.

Hányás: Gyakran megesik, hogy a hiszti hányással vég­

Nem vesz levegőt: A z úgynevezett affektív apnoe fél­

ződik - ez a jelenség akár m ég három -négy éves korban is

éves kortól jelenhet m eg, és ötéves korukig általában ki is

előfordulhat. Bár nagyon ijesztő, kóros folyamatról nincs

növik a gyerekek, de másfél éves korig gyakran előfor­

szó: egyszerűen a sírással járó erőlködés m iatt enged a

dulhat. Ilyenkor a baba annyira sír, hogy nem vesz leve­

kisgyermek egyébként is könnyebben nyíló gyomorszája.

gőt, elkékül, akár el is ájulhat. N éha ehhez bevizelés, a

Lelki értelemben a hányás az indulatoktól való m egtisz­

szem fennakadása, rángás vagy m erevség társulhat. E je­

tulás is egyben; ezért előfordulhat, hogy a kisgyermek, aki

lenségek felléptekor gyorsan locsoljuk le hideg vízzel a

hisztizik, vagy akit valamilyen sérelem ért, m aga kezdi el

kicsi arcát, így azonnal rendeződhet az állapota. Ha azon­

ingerelni kezével a szájpadlását. Ez arra is utalhat, hogy a

ban ez nagyon gyakran, naponta többször lép fel, akkor

környezet figyelmét szeretné így m agára vonni, m ert tud­

forduljunk vele orvoshoz, hogy kizárhassuk az epilepszia

ja, hogy ha hány, akkor mindenki vele foglalkozik.

gyanúját. A legrosszabb, amit ilyenkor a szülő tehet, hogy

A hányás megelőzhető, ha a kicsit szorosan m agadhoz öleled, mivel ez segít neki m egnyugodni.

az affektív apnoe megelőzése érdekében minden szabályt, tiltást felfüggeszt.

Csapkodja, karmolja önmagát: Ez is ijesztő jelenség, de gyakran előfordul a dackorszakban. A kicsi ilyenkor

204

205

6. BABANEVELÉS

A m ily e n jó élm ény látni, ahogy a tegnap m ég m agate­ hetetlen újszülöttből néhány hónap alatt önállóan m ozgó, gondolkodó, játszó, kom m unikáló kis em berpalánta vá­ lik, olyan sok nehézséggel is szem betalálkozhat a szülő. A baba ugyanis nagyjából ki lene-tíz hónapos korától kezdve egyre több galibát okoz. Hol ő m aga kerül ve­ szélybe, hol a lakást rongálja m eg, állandóan pakol, min­ dent levesz vagy leránt, m indenre felmászik, és ezzel bi­ zony nagy próbatételnek teszi ki a szülők idegeit is. A z első szülői reakció a nevetés: „N ézd, milyen a ra ­ nyos, kipakolta a fiókot!7' A m ikor aztán újra m eg újra ki­ pakolja, állandóan veszélyes dolgokat m űvel, folyton pluszm unkát term el, akkor az anyuka idővel m ár nem örül, inkább ingerült és dühös lesz. Ilyenkor vetődik fel először, hogy talán ideje lenne fegyelmezni is. Mindenek­ előtt azt kell tudatosítanunk magunkban, hogy a fegyel­ m ezés nem azonos a büntetéssel, sokkal inkább tanítást jelent. Tíz hónapos kor után m eg kell ism ertetnünk a kicsivel a határokat: mit szabad, mit nem szabad, s mi veszélyes.

207

Babapszichológia

Ba banevelés

A tudnivalókat pedig újra és újra, egyre több szituáció-

ti, de ebben is az arany középút követendő. Előfordulhat,

bán el kell mondanunk, m eg kell m utatnunk neki.

hogy a túlságosan szigorú nevelést kapott gyerek a szülői

Ezt követően lehet elkezdeni önfegyelem re tanítani őt.

felügyelet alól kikerülve később nem találja majd a helyét,

Ez hosszú folyamat, lépésenként sajátítja el a kicsi, és nagy

ha nem mondják m eg neki, m it csináljon; ha viszont túl

szerepet játszik benne a mi példam utatásunk: ha te is kia­

engedékenyek a szülők, akkor a gyerm ek nem lesz fe­

bálsz, károm kodsz v agy agresszíven csapkodsz, amikor

gyelm ezett az iskolában, és később az életben sem , nehe­

felbosszantanak, akkor nem várhatod el a gyerekedtől

zen fog alkalm azkodni új helyzetekhez, bizonytalannak

sem, hogy ő higgadtan reagáljon konfliktushelyzetben. Kétéves kortól egyre fontosabbá válik, hogy m ások ér­

érezheti m ag át az életben, sok m indent befejezetlenül hagyhat.

zéseit m egértő és elfogadó kisgyerm ekké cseperedjék a

Fontos, hogy a fegyelmezési stílus a gyerek szem élyi­

baba. Rengeteg helyzetben lesz szüksége erre a képes­

ségéhez is igazodjék. Vannak eleve alkalm azkodóbb, a

ségre, m elyet ezért szép lassan, érzelmi m anipulációk és

szabályokat könnyebben elfogadó, fegyelmezettebb gye­

felesleges játszmák nélkül kell fejlesztgetni.

rekek, és igazi belevaló, huncut, folyton kalandot kereső

Ha például nagyon fáradt vagy, ezért nem tudsz azon­

csem eték is, akik nehezen viselik a korlátokat. Ezek a kü­

nal ugrani, amikor kér valam it, akkor ne színészi játékkal

lönbségek m ár csecsem őkorban is jól láthatók, és a szü­

próbáld m eggyőzni, hogy aztán am ikor hisztizni kezd,

lőktől örökölt adottságokból is fakadnak.

m égis beadd a derekadat - egyszerűen kérd m eg, hogy

Vezessük be fokozatosan a korlátokat! Első önállósági

várjon egy kicsit, am íg kifújod m agad. Ha pedig m ár ké­

törekvéseinek idején, tíz hónapos kor környékén inkább

pes egy kicsit várni, akkor lassan kezdd el tágítani az idő­

arra törekedjünk, hogy a kicsi m indent nyugodtan és biz­

határokat.

tonsággal felfedezhessen a lakásban, idővel azonban fo­

Kell-e nevelni a gyereket? M anapság mindkét végletet

kozatosan tanítsuk m eg neki, mihez nem nyúlhat, mit

sokan képviselik: a szigorú nevelés, az állandó fegyelme­

nem piszkálhat. Ám legyenek olyan dolgok is, amelyeket

zés hívei éppolyan határozottan m egfogalm azzák állás­

bátran kipróbálhat, s vonjuk be a házim unkákba is: így

pontjukat, mint azok, akik úgy gondolják, „m agától is fel­

segíthetünk neki abban, hogy próbálkozzon, sikerei le­

nő a gyerek". Leszögezem : a fegyelmezés nemcsak (sőt,

gyenek, és tanuljon a saját hibáiból.

elsősorban nem) a szülők kényelmi szem pontjait szolgál­ ja, hanem a kicsi társadalom ba való beilleszkedését segí­

208

Babaps/ichológia

Hangolás kérdése

Baba nevelés

mek megfelelő lelki fejlődéséhez az is elég, ha az esetek többségében pozitív hozzáállást tapasztal, jó érzéseket és

Hamisan szól a zenekar, ha játék előtt nem hangolják ösz-

az „oké vagyok" élm ényét éli m eg.

sze a hangszereket. U gyanez igaz a szülő-gyerm ek kap­

Totyogókorban szaporodni kezdenek a konfliktusok

csolatra is. Az újszülött m ég nem képes szabályozni az

szülő és gyerm ek között. A gyerek egyre többször csinál

érzelmeit, az indulatait vagy a feszültségét. H a kellemet­

olyasm it, ami kellemetlenséget okoz szám odra (például

lenség éri, azonnal jelzi, és a szülők feladata helyreállítani

nyakig sáros lesz), esetleg szégyenkezned kell miatta (pél­

az egyensúlyi állapotot. H a például éhes és sír, az anyja

dául az utcán hisztizni kezd). Ilyenkor bosszankodhatsz,

m egszoptatja, amitől a kicsi m egnyugszik. Ha unatkozik,

de nem szabad a gyereket m egverni, büntetni v agy fe­

az anyja játszik vele, s így áll helyre az egyensúly.

nyegetni. E negatív élmények hatására ugyanis nem mer

Ha jól működik a kapcsolat, vagyis az anya m indig

majd igazán önfeledten örülni (szám ára a sárban tapics-

megfelelően válaszol a kicsi jelzéseire, akkor a baba m eg­

kolás öröm , ha szám odra nem is az), és m agára m arad a

tanulja, hogyan tud az optimális izgalmi szintre kerülni

kellemetlen érzéseivel (például, ha nem kap m eg valamit,

(megnyugtatni m agát, ha sír, elfoglalni m agát valamilyen

am ire vágyik, te pedig m ég meg is bünteted). Minél több

játékkal, ha unatkozik), és egyre kevésbé lesz ehhez szük­

ilyen élm ény éri az első két életévében, annál zárkózot­

sége szülői segítségre, jó eséllyel a dackorszak is köny-

tabbá és szégyenlősebbé válhat.

nyebb lehet, hiszen m ár képes szabályozni az indulatait Sok családot látok, ahol nincs m eg ez az összehangolt­

De mégis, akkor mit lehet tenni?

ság. A szülők - N e mások véleményére hallgass, hanem a gyerekedet - nem megfelelően reagálnak a baba jelzéseire;

figyeld! A felesleges aggodalm ak jórészt abból fakad­

- ráerőltetik akaratukat a babára;

nak, hogy mások mondtak valamit, ami elbizonytala­

- rem énykednek benne, hogy majd kinövi a sírós idő­

nított, holott a baba köszöni szépen, jól érzi m agát.

szakot, addig pedig „m ajdcsak kihúzzák valahogy".

- Ne akarj m indig megfelelni másoknak! Képtelenség szuperanyának, szuperfeleségnek, szuper háztartási

Persze nem lehetsz minden helyzetben higgadt, és nem

mmdenesnek lenni egyszerre - ne is próbálkozz vele.

reagálhatsz mindig a legtökéletesebb m ódon, de a gyer­

A tökéletességre való törekvés feszültséghez vezet,

210

211

Babaps/ichologia

kapkodni kezdesz, nem lesz türelm ed a kicsihez,

Babanevelés

Elvárások a babával szemben

nem veszed észre a jelzéseit, holott ez a legfontosabb! - Számolj le a lelkiism eret-furdalással! Term észetes,

Teljesítményelvű világban élünk, szeretünk mindent m ér­

hogy vannak rossz napjaid, amikor nem tudsz ural­

ni, s a kapott eredm ényre ráütni a siker vagy a kudarc pe­

kodni a helyzeten, kikészít az állandó készenlét, és

csétjét. Mivel m agunknak is szám talan elvárásnak kell

elveszíted a türelm edet - m ásnapra m inden jobb

megfelelnünk, ezért a gyerektől is sokat várunk. De vajon jól tesszük-e?

lesz, ha nem kezdesz el rágódni rajta. De segíthet az is, ha ilyenkor kikapcsolódsz, pihensz egy kicsit. - Ha a kicsi dühös és hisztizik, akkor fogalmazd m eg, nevezd nevükön az érzéseit: „Tudom, hogy most dü­ hös vagy, és ezért sírsz/' így később m ár nem sírni

„Normális-e, hogy háromóránként felébred éjjel enni, amikor a könyv szerint három hónapos kortól már át kéne aludnia az éj­ szakát?"

vagy hisztizni fog, hanem azt mondja: „Dühös v a­ gyok, m e rt..." - M utass jó példát! A gyerm eked tőled tanulja m eg az

„A tévében azt hallottam, nyolc hónaposatt már mászni kez­ denek a babák, de ő még csak kúszik!"

indulatok kezelését. Ha dühödben károm kodsz, csapkodsz, ő is ezt teszi majd a m aga módján, akár szavak nélkül is. Ha a kicsi nem tudja kezelni az érzelm eit, ha tehetet­ lennek érzi m agát, hisztizni kezd, hogy érvényre juttassa

„A védőnő szerint százötven grammot kéne szopiznia, de ő csak százat eszik!" „A szomszéd fiának már nyolc foga van, neki meg még az első sem jött ki!"

akaratát. Ha ilyenkor pozitív választ kap (például m eg­ veszed neki a nyalókát a boltban, am iért sírni kezdett,

Tessék elfogadni, h ogy a gyerekek nem egyform ák.

csak hogy ne hisztizzen m ár), akkor ezt joggal tekinti ha­

M ég az egypetéjű ikrek sem! Ikrek anyukái szoktak a leg­

tékony eszköznek, és később is alkalmazza majd, mint be­

jobban m eglepődni azon, hogy a testvérek m ennyire kü­

vált fogást. Ha viszont nem szentelsz neki túl nagy figyel­

lönböznek egym ástól, például az egyik átalussza az éj­

met, higgadt m aradsz és m egnevezed az érzéseit, akkor a

szakát, a másik nem , az egyik lassabban hízik, a másik

hiszti egyre inkább kikopik majd az eszköztárából.

gyorsabban.

212

213

Baba nevelés

Babapszichológia

Ha elvárásaid vannak a babával szemben, és azok nem

Később akár az is előfordulhat, hogy az óvodás- vagy

teljesülnek, csalódott leszel. H a azt gondolod, hogy a gye­

kisiskolás korú gyerek m inden lelki problémája, szoron­

rekkel valami nincs rendben, és szorongani kezdesz, ak­

gása evészavarban nyilvánul meg. Például nem fogad el

kor ennek megfelelően is viselkedsz majd vele. Ezzel gya­

semm ilyen ételt az óvodában (de legalábbis nagyon válo­

korlatilag beléneveled, hogy ő kilóg a sorból, nem

gatós), ha fél az iskolától, azt mondja, fáj a hasa, m ert tud­

megfelelő - azaz öntudatlanul is rombolod az önbizalmát.

ja, hogy ez a hívó szó otthon. Mindez pedig továbbgyű­

Ez a helyzet szám os játszm át is elindíthat a szülő és a

rűzhet a kam aszkorra és a felnőttkorra is evészavarok

gyerm ek között, amelyek a probléma m egszűnése után is

formájában. A folyam at pedig egyetlen apró félreértéssel

m egm aradhatnak.

kezdődött, azzal, hogy „a gyerek étvágytalan, nem eszik eleget".

Sok baba életében van például olyan időszak, amikor nagyon izgága, nem tud m egülni a székében etetéskor. Ha ezt az anya úgy értelmezi, hogy a gyerek nem szeret enni, étvágytalan, és ehhez m ég méricskélni is kezd, m eg­

Hogyan lesz „normális" a gyermek?

állapítva, hogy csem etéje nem hízott, akkor elkezd ag ­ gódni - m iközben a picinek kutya baja, lelkesen és v i­

Mikor mondhatjuk egy viselkedésre, hogy „nem norm á­

d ám an éli világát. Ezért az anyuka trükköket vet be

lis” , szélsőséges? A pszichológia egyik alapkérdése, hogy

etetéskor: eltereli a gyerek figyelmét, s közben becsem pé­

egyáltalán mi a norm a. H a ugyanis ezt m indig tudnánk,

szi szájába a falatot, bohóckodik neki, hogy egyen, folyton

akkor könnyedén fogalm azhatnánk m eg célokat a gyer­

a kedvenc ételeit készíti, hátha abból több fogy m ajd...

meknevelésben, állíthatnánk betartandó szabályokat a ki­

A hogy a kicsi nagyobb lesz, talán m ár m agától is jól

csi elé. Ám sok szabállyal kapcsolatban - am elyek egy ré­

enne, ám m egszokta, hogy etetés közben m indig van va­

szét m ég gyerm ekkorunkban tanultuk m eg - kétségeink

lami „m ű so r", hát ennek megfelelően viselkedik. Ebből

vannak. Különböző forrásokból egym ásnak ellentmondó

az anyuka azt a következtetést vonja le, hogy a baba még

inform ációkhoz juthatunk. Hogyan tűzzünk így ki neve­

mindig étvágytalan, a napok tehát továbbra is az evés kö­

lési célokat? Egyáltalán: mikortól beszélhetünk nevelés­

rül forognak, m ár az egész család ezzel foglalkozik - a

ről egy baba esetében?

gyerkőc pedig azt tanulja m eg, hogy az evés olyasvalami,

Japánban például term észetes dolognak szám ít akár

am iért m indig szekálják, és sem m i öröm nincs benne.

tíz-tizenkét éves korukig együtt aludni a gyerekekkel -

214

215

Babapszichológia

Babancvelés

itthon viszont m ár a kezdetektől félve fogadjuk be a ki­

m egy - de láttam m ár babát, aki három hónaposán

csit az ágyunkba, attól tartva, hogy ha egyszer m egen­

m ég nem tudta m egkülönböztetni egym ástól a nap­

gedjük neki, nem akar-e m ég esetleg öt-hat évesen is ve­

palt és az éjszakát, m ert a szülei alkalmazkodtak hoz­

lünk aludni. (Egyébként is elgondolkodtató, m ennyire

zá, s nem ő a világhoz.

összetartó társadalom a japán. Nemrégiben láttam egy rö­

- A kicsinek be kell illeszkednie a társadalom ba, szo­

vid előadást olyan falvakról, amelyekben több, száz év­

cializálódnia kell. Ehhez m eg kell tanulnia önállóan

nél idősebb ember is élt. Ők mind azt m ondták el, hogy

helyet változtatni, beszélni, és m ég rengeteg szokást

hasznosnak érzik m agukat a társadalomban, a családban;

el kell sajátítania (például az önálló evést, ivást).

vigyáznak a déd- és ükunokákra, feladataik vannak, dol­

- A hogy egyre önállóbb lesz, m eg kell ismernie, mi az,

goznak. El tudom képzelni, hogy az együttalvásnak kö­

ami veszélyes lehet szám ára a vüágban (például nem

szönhetően létrejövő erős lelki kapcsolat is hozzájárulhat

nyúlunk a konnektorba, a forró sütőhöz, a kutya szá­ jáb a...).

a társadalmi kohézióhoz.) Persze nem állítom, hogy együttalvás nélkül ne lehetne

- Mindehhez jönnek m ég az általunk m egszabott nor­

szoros a szülő-gyerm ek kapcsolat, azt mindenesetre m eg­

mák: nem állunk fel az asztaltól, am íg a többiek esz­

tanulhatjuk a japánoktól, hogy nem ördögtől való dolog

nek, szépen köszönni kell az ismerősöknek - és m ég

az sem, ha beengedjük az ágyunkba a sötéttől félő, a szü­

sok minden m ás, amiről úgy gondoljuk, tudnia kell a

lői hálószobába belopod zó gyerekeket.

kicsinek ahhoz, hogy befogadja a világ. Ezek a célok

A normát ugyanis mi, emberek állítjuk fel: az adott kul­

m ár szülőfüggők, és nagym értékben abból is fakad­

túra, az ország, a környezetünkben élők, a családunk, az

nak, ahogyan minket neveltek.

ismerőseink, s mi magunk. S mivel m ás és m ás norm ákat fogadunk el, gyakran m ég a közeli rokonainkkal sem ér­

Probléma általában az alábbi esetekben szokott adódni:

tünk egyet például abban, hogy m eddig és hogyan kéne szoptatni a babát. M iért van szükség nevelési célokra?

1.

Ha a m egszabott cél szükségességében m agad sem

hiszel, azt a gyerek is érezni fogja rajtad. Ő m ég biztos ka­ paszkodókat keres a világban, ám ha te sem vagy m eg­

- A picinek m eg kell tanulnia alkalmazkodni a külvi­ lághoz. Ez a folyam at látszólag m agától is végbe­

216

győződve arról, hogy csakugyan muszáj neki minden dél­ után aludnia, akkor nem fogod tudni rávenni.

217

Babapszichológia

2. H a nem egyértelm űek a határok: egyik nap m ég nem

Babanevelés

Hogyan tűzzünk ki nevelési célokat?

szabad felállni az asztaltól, am íg a többiek esznek, de m ásnap m ár m egengeded, m ert a család m ég beszélgetni

Ha valami gond adódik a gyerekkel, a legtöbb szülő ha­

szeretne. Ilyenkor a dackorszakát élő, a világban fogód­

sonlóan reagál: információt gyűjt, majd pedig eldönti, mi­

zókat, határokat kereső gyerm ek elbizonytalanodik: „Le­

lyen m ódszert alkalmaz a probléma m egoldására. Sokan

het, hogy ez a szabály m égsem olyan fontos?" S legköze­

azonban belekezdenek bár egy módszerbe, de azt nem vi­

lebb talán m ár nem fogja betartani.

szik v égig, kipróbálják, de az első akadályba ü tk özve inkább abbahagyják. Van, akinek azért nagyon nehéz

3. Ha nem a korának megfelelő célokat tűzöl ki. Ezért

rászoktatnia a babát bárm ire is, m ert úgy érzi, hogy ha

fontos tisztában lenned azzal, hogy mit kell tudnia a ki­

„ellenszegül" a pici akaratának, akkor rossz anya. De

csinek egy adott korban, mire képes m ár, s m it nem tud

akadnak helyzetek, am ikor lehetetlen teljesen megfelelni

m ég teljesíteni.

a gyereknek, m ert fizikailag nem bírja tovább az anyuka, vagy éppenséggel tudja, hogy nem tesz jót neki, ha vala­

Furcsának tűnhet néhány hónapos baba esetében m ár

mit ráhagy. Ilyenkor ambivalens szituáció alakul ki: a szü­

nevelési célokról beszélni, pedig sok későbbi szokás m ár

lő lelkiism eret-furdalást érez, viszont azzal is tisztában

ebben a korban eldől. H a például szám odra fontos az,

van, hogy muszáj változtatni. El is kezdi - majd az első

hogy a kicsi a saját ágyában, önállóan aludjon el, akkor

problém ától megijed, és félbeszakítja az új szokások be­

tartsd is m agad következetesen ehhez. Ha viszont a lel­

vezetését.

ked m élyén úgy érzed, szívesebben dajkálnád a szülői

Gondolj csak bele, milyen nehéz, ha fogyókúrára kell rá­

ágyban, és látszik, hogy ő is ezt szereti igazán , akkor

szánnod magad! Nem csak az, hogy kevesebbet szabad en­

m iért ne dönthetnél másként? A lényeg az, hogy m egta­

ned, hanem az átm enet a két helyzet között, a megszokott

nulj súlyozni: tudd, mi az, aminek feltétlenül és azonnal

rutin feladása. Ha felnőttként, tudatosan végiggondolva

m eg kell történnie, mi az, am i ráér később is; s néha m erd

ennyire nehéz változtatásokat bevezetned a saját életed­

azt is kim ondani, hogy „ha neki úgy jó, akkor legyen

ben, akkor miért gondolod, hogy a baba szokásainak m eg­

ú g y ". Hiszen a gyermeknevelés nem egy kis robot prog­

változtatása könnyen fog menni? Nyilván ő is ragaszkodik

ram ozása, hanem a nevelési céloknak és a kicsi egyénisé­

a saját kis szokásaihoz, szám ára ezek jelentik a fogódzót

gének, igényeinek összehangolása.

a m indennapokban, ezek adják m eg a napok ritm usát.

218

219

Babapszichológia

Ha tehát változtatni akarsz, akkor mindig ellenállásba

Brtbanevefés

teljesebb döntést tudsz hozni, és azt könnyebben

fogsz ütközni, legfeljebb kisebb korban kisebb, nagyobb

m eg is valósítod, mintha a délelőtt hallott praktikát

korban nagyobb ellenállásba.

este m ár be is veted.)

Ha csak kipróbálsz m ódszereket, de nem alkalm azod

- Mennyire tudod elfogadni a választott m ódszert?

azokat következetesen, azzal teljesen összezavarod a ba­

(Ha a lelked mélyén ellenérzéseid vannak, akkor in­

bát. Ő a régi szokáshoz ragaszkodna, de ha egyik nap az

kább válassz valam i olyat, ami jobban összhangban

egyik, m ásik nap a m ásik m ódszerrel találkozik, akkor

van az ösztönös érzéseiddel.)

feszültebb lesz, nyűgösebb, sír - és m ár egészen m ás

- Milyen következm ényekre szám íthatsz az átmeneti

problém a állt elő, m int am elyet eredetileg m eg akartál

időszakban? (Minden változásnál van átmeneti idő­

oldani.

szak, amikor egy ideig rosszabb lehet a helyzet, mint

Tudnod kell, hogy a nem döntés is döntés. Nincs olyan,

volt, és csak aztán kezd el fokozatosan javulni. Erre

hogy „visszacsinálom ", am it elkezdtem. H a m ár változ­

fel kell készülni, így könnyebben el tudod fogadni,

tattál egy kicsit, kipróbáltál valam it, azzal m eghoztál egy

és képes leszel kitartani.)

döntést. Csikicsuki helyett érdemesebb inkább végiggon­ dolni az alábbi kérdéseket:

Hogyan neveljünk kisgyermekkorban? - Pontosan min szeretnél változtatni? - Mit szeretnél elérni rövid távon? (Például jó lenne négy órát egybefüggően aludni éjszaka.)

A gyerekek utánzással tanulnak. A baba első igazi m oso­ lya az utánzási képesség első m egnyilvánulása. Látja,

- Mit szeretnél elérni hosszú távon? (Fontos, hogy a

hogy mi m osolygunk rá, és mivel működik benne a szo­

rövid és a hosszú távú cél összhangban legyen: ha

ciális kapcsolatok iránti vágy, utánozza, am it lát: vissza­

csak azért próbálsz ki egy m ódszert, m ert hátha attól

mosolyog. Ez nagyon fontos pillanat az ő életében.

könnyebben elalszik m ost a baba, de három évesen

Az utánzási képesség azonban minden m ásra is vonat­

m ár nem lehet alkalmazni, akkor később a mostani

kozik. A baba az arcunkból tájékozódik: ha folyton ide­

gyors döntés komoly kellemetlenségeket okozhat.)

geskedünk, aggódunk, rosszkedvűek vagyunk, akkor ne

- M ilyen m ódszert szeretnél alkalmazni? (Olvass utá­

várjuk, hogy ő kiegyensúlyozott és m osolygós legyen.

na, és gondold végig alaposan, m ert így felelősség­

Felmérések kim utatták20, hogy a depressziós anyák gyer­

220

221

Babapszichológia

Baba nevel és

mekei egy órával többet sírnak naponta, és gyakrabban

jón enni, ha ő gyakrabban éhes, és a kétéves gyereket is

küszködnek alvászavarokkal, mint az alapvetően opti­

tartsuk m ég járókában a „biztonság kedvéért". Á m a ló

mista és jókedvű anyák csemetéi. (Ez fordítva nem igaz,

túloldalára sem szabad átesni. H a m indent ráhagyunk a

tehát ha a család kiegyensúlyozott és a baba is jókedvű, az

gyerekre, nem állítunk korlátokat, azzal bizony nehéz

nem azt jelenti, hogy ettől m ég ne lehetnének alvászava­

helyzetbe hozzuk saját m agunkat, de őt is.

rai.) A kicsi pontosan érzékeli a lelkiállapotunkat, ezért

Sok családban látom azt is, hogy m indent eltesznek,

ne gondoljuk, hogy csak az után vitatkozunk egymással,

amihez a gyerek nem nyúlhat, csak akkor végeznek házi­

hogy ő m ár elaludt, akkor nem fogja érzékelni a feszült­

m unkát, am ikor a kicsi alszik, és folyton aggódnak, nem

séget. Tudnunk kell, hogy a gyerm ek nem csak a jó, hanem a

okoz-e a gyerek kárt m agában vagy a lakásban. Fel sem vetődik, hogy a kicsit m egtanítsák például arra, hogyan

rossz szokásainkat is utánozza. H a mi sohasem eszünk

tud m agától lem ászni a kanapéról. Pedig minden babá­

gyüm ölcsöt-zöldséget, valószínűleg ő sem fog majd. De

nak van olyan korszaka, amikor m ár fel tud mászni rá, de

ez fordítva is igaz: ha nem akarja m egenni az egészséges

m ég nem tud lem ászni róla. Nálunk m indkét gyereknél

ételeket, felkelthetjük az érdeklődését azzal, hogy mi el­

körülbelül egy hétig tartott, am íg nap mint nap m egm u­

kezdünk ilyeneket enni.

tattuk nekik, hogy nem fejjel előre jövünk le, hanem meg

A napirend témájára fokozottan érvényes mindez: ha a

kell fordulni - de utána megértették, miért jó ez, és attól

te életedben rendszer van, azzal jó példát m utatsz a ba­

kezdve nem volt gond. Ezzel szemben sok családban oda-

bának is, ő is könnyebben alkalmazkodik majd a napok

ugranak, és gyorsan leveszik a kicsit a kanapéról, talán

ritm usához. Azokban a családokban, ahol a szülők hol éj­

m ég rá is kiabálnak ijedtükben, am itől ő is m egretten, de

jel kettőkor fekszenek, hol este tízkor, a gyerekek pedig akkor alszanak, amikor éppen úgy jön ki a lépés, nagy va­

legközelebb persze m egint próbálkozik, m ert érdekli a dolog.

lószínűséggel lesznek alvásgondok m ég két-három éves

A babának szüksége van tanításra. Elsőre term észete­

korban is. U gyanez vonatkozik az evési szokásokra és

sen nem érti m eg, m iért nem nyúlhat a forró sütőhöz és

m inden m ásra is. A kisgyermek számára nagyon fontosak a szabályok és

m iért nem ugrálhat a kanapén, de ha türelm esen és kö­

a határok is. N o, nem arra gondolok, hogy mindent m e­

hét alatt javulást fogsz elérni. A baba, a kisgyerm ek ál­

reven szabjunk m eg, akkor is csak három óránként kap-

landóan kíváncsiskodik, keresi a kapaszkodókat, a vála­

222

vetkezetesen m indig elm ondod neki, néhány nap vagy

223

Babapszichológi a

Baba nevelés

szokat a kérdéseire: „ Vajon hozzányúlhatok a távirányító­

hanem leteszed a kiságyba. Ám abban a pillanatban, hogy

hoz? Mire való?" Fárasztó, de nagyon fontos szülői feladat,

a kicsi sírni kezd, arra gondolsz, mennyivel egyszerűbb

hogy m egtanítsuk neki, mit szabad és m it nem: nem kell

volt cipelni, úgy legalább csendben volt - és inkább m e­

m egvárni, am íg „m egérik" rá. (Már hogyan érne m eg, ha

gint felveszed.

nem tudja, mire is kéne megérnie?!)

A kom fortzóna az aktuális élethelyzetedben kialakult, stabil szokásrendszer, am elyhez ragaszkodsz. Ha vala­ min változtatni szeretnél az életedben, ezt kell átlépned.

Miért nem tudom megnevelni?

A gyerm ek érkezése például sok változással jár, am i a szülőt alaposan kipenderíti a komfortzónájából, ezért m i­

A gyerm eknevelés rólunk, szülőkről is szól. A cél eléré­

nél ham arabb szeretne új szokásokat kialakítani, m egol­

séhez m agadon is erőt kell venned, és ez bizony fájdal­

dani az új problémákat - hát azt teszi, ami az adott pilla­

mas dolog. Például elhatározod, hogy holnaptól m árpe­

natban a legkényelmesebbnek tűnik. Például úgy dönt,

dig a kiságyban kell aludnia „őfelségének", de váratlanul

hogy elalvás előtt cipeli a babát, m ert ettől nyugszik meg

m egsajnálod, aztán pedig m agadat ostorozod, am iért

és hallgat el a leggyorsabban.

megint feladtad. Milyen láthatatlan akadályok állnak az utadba ilyenkor, és hogyan m ozdíthatod el őket?

A baba közben folyam atosan változik, ám az első idők szokásai hónapokon keresztül m egm aradhatnak, ha mi kényelemszeretetből ragaszkodunk azokhoz - holott ezek m ár nem szolgálják a kicsi érdekeit. A változtatás azért

Komfortzóna

tűnik nehéznek szám unkra, m ert ahhoz ki kellene lépni a komfortzónánkból.

Ez a kis gálád m indig az utadban áll, hogy ne juthass előre, legyen szó akár a fogyókúráról, akár a gyerm ekne­ velésről. Amikor például diétázni és sportolni kezdesz, ő

Türelmetlenség

az, aki egy átkoplalt nap után azt súgja a füledbe, hogy kom penzálásképp m ost dupla annyit kéne enned. És ő

Sok szülő úgy gondolkodik a gyereknevelésről, mint

tesz keresztbe a gyereknevelésnél is. Elhatározod, hogy

bűvésztrükkök összességéről: „M utassatok nekem egy

holnaptól nem cipeled a babát, am íg csak el nem alszik,

m ódszert, amellyel elérhetném, ho g y . . -

224

és várják a cso-

225

Babapszichológia

Babii nevel és

dát, a m egoldást arra, hogy a gyerek aludjon, ne hisztiz-

Elkényeztettem?

zen, szépen egyen ... Csakhogy a tanulás hosszú folyamat. Úszni sem lehet

A régebbi felfogás szerint az újszülöttet sem szabad túl­

varázsütésre megtanulni: sok gyakorlás, kitartás és egy jó

ságosan elkényeztetni, m ert rászokik a cipelésre, a szop­

edző szükséges ahhoz, hogy ne csak a vízen tudj fenn­

tatásra, és ki tudja m ég, mi minden m ásra, ami a szülők

m aradni, hanem szabályosan, szépen ússz, és m ég élvezd

szám ára kényelmetlen. Csakhogy az újszülött nem m ani­

is a m ozgást. Ugyanígy lépésenként lehet csak m egtaní­

pulálni akar, ha sír! A sírásnak mindig oka van, m ég ak­

tani a gyereket is arra, hogyan kéne viselkednie, mit kéne

kor is, ha a szülők szám ára nehéz azt megfejteni. Sokszor

csinálnia.

épp azzal alakítanak ki rossz szokásokat a gyerekben, hogy ezeket teljesen félreértelmezik. Például, ha a síró ba­ bát felveszed, többnyire elhallgat. Ez nagyon becsapós,

A „nem vagyok jó anya" szindróma

m ert azt gondolhatod, azért sírt, hogy felvedd, holott

A megfelelési kényszer igazi „női baj", am elyet a legtöbb

get szokott kapni, és várja, hogy segíts neki. Például tedd

anya ismer. El bennünk egy kép arról, hogy milyen a jó

le aludni, adj neki enni, tedd tisztába, vagy szórakoztasd,

anya, és ennek szeretnénk m axim álisan megfelelni. Ebbe

m ert unatkozik.

azért hallgatott csak el, m ert tudja, hogy ilyenkor segítsé­

a szerepbe egyetlen dolog „csúnyít bele" sokszor: a baba.

M eg kell tanulnod értelm ezni a jelzéseit! Soha ne az

Ha a fejedben élő „szuperanyaképet" nem sikerül össz­

legyen a szem pont, hogy m indenáron hallgasson el - az

hangba hozni a valósággal, az nagyon fájdalmas, ám le-

a fontos, hogy a sírás okát találd m eg, am i az idő előre­

hét, hogy egyáltalán nem a gyerm ekeddel van baj, hanem

h alad tával egyre bonyolultabb lesz. Egy hét hónapos

az idealizált képpel, amelynek reálisan nem lehet m egfe­

például lehet n yű gös a fogzás m iatt is, a tíz hónapos

lelni.

am iatt is hisztizhet, hogy nem tud két építőkockát egy­

Ilyenkor önm agunkat kell „m egnevelnünk", m agun­

másba illeszteni, tipegő korban pedig m ár egészen szé­

kon kell változtatnunk ahhoz, hogy eredm ényt érjünk el

les a nyafogás okainak tárháza. A leglényegesebb, hogy

a nevelésben. S ez a magunkon végzett munka sajnos sok­

m eg tudd különböztetni a valódi sírást a hisztitől. Sok­

kal nehezebb és fájdalmasabb, mint valam i trükköt be­

szor ugyanis az is sírást vált ki a kicsiből, ha egy koráb­

vetni, amitől a baba végre elhallgat.

bi szokásán szeretnél változtatni, például nem akarod

226

227

Baba nevelés

B abapszichológia

m ár kézben altatni v agy nem kap m eg egy csokit a bolt­

lehet az oka, hogy kicsit babaként kezelik a szülők,

ban.

nem hagyják önállósodni.

N agyon gyakran hallom anyukáktól a kérdést: „Elron­ tottam?" A z esetek többségében azonban arról van szó,

M it tehetsz? A legfontosabb, h ogy fokozatosan szabj

hogy félreértette vagy figyelmen kívül hagyta a gyerm ek

szám ára határokat és szabályokat. Körülbelül tíz hónapos

jelzéseit. Á m ez szerencsére sohasem visszafordíthatatlan

kortól a biztonság legyen a fő cél, majd következzenek az

folyamat: a kialakult rossz szokásokon következetes ne­

együttélés szabályai, végül három -négy éves kortól az il­

veléssel mindig lehet változtatni.

lemszabályok. N agyon fontos a következetesség. Ha az a szabály, hogy a saját ágyában egyedül kell elaludnia, ak­

A változtatást sürgető jelek:

kor ettől csak nagyon indokolt, kivételes esetben (példá­ ul betegség miatt) térj el. Ha pedig valam i rosszat csinál a

- ha a háromévesnél idősebb gyerek mindent hisztivel

kicsi, lehetőleg m indig m aradj higgadt. Ha elveszíted a

próbál elérni, „m űsírást" produkál, az egyértelm űen

fejed, azzal rossz példát m utatsz neki, ráadásul, ha látja,

elkényeztetésre utal.

hogy bizonyos viselkedéssel heves érzelmeket vált ki be­

- ha a gyerm ek csak bizonyos ételeket hajlandó m eg­

lőled, azt tipegőkorban előszeretettel fogja tesztelni. Ezért

enni, válogat (ez természetesen csak másfél éves kor

érdem es inkább tízig szám olni, és utána megbeszélni a

után érvényes, am ikor m ár sokféle ételt eszik), vagy

gyerekkel a történteket.

ha egyéves kor után is szórakoztatni kell etetés köz­ ben, és nem is próbál m eg önállóan enni. - túlzott függésről akkor beszélhetünk, ha a kicsit so­ hasem lehet m ásra hagyni; ha nem tanul m eg foko­

Balul elsült fegyelmezési módszerek

zatosan egyre önállóbban, egyre kevesebb segítség­ gel elaludni; ha gyerm ekek között, társaságban

M inden anya és apa jót szeretne a gyerm ekének, ám

mindig bátortalan; ha nem m er egyedül felfedezőút­

ahogy a kicsi akarata fejlődni kezd, egyre több lesz a konf­

ra indulni.

liktus szülő és gyerm ek között. A szülők egyre indulato­

- ha a gyerm ek m ég három -négy évesen sem növi ki a

sabbak és feszültebbek lesznek a csem ete rendre szokta­

dackorszakra jellemző hisztis viselkedést, annak az

tására irányuló sikertelen próbálkozásaik miatt, és bizony

228

229

Babaps/ichológia

fcSoba n e v e lé s

ilyenkor néha olyan m ódszereket vesznek elő, amelyek

három éves korától kezdi el m egérteni a ha-akkor össze-

aztán balul sülhetnek el.

függéseket, így azt is, hogy tettei következményekkel jár­ nak. Am ez nem büntetés kellene hogy legyen. Célsze­

Verés

rűbb arra rászoktatnunk gyerm ekünket, hogy tegye jóvá, ha valam i rosszat tett. Például rakjon rendet, ha szétdo­

Általában úgy kezdődik, hogy az anyuka odacsap a kicsi

bálta a játékait (persze m ég nem várható el, hogy ez telje­

kezére vagy popsijára, így próbálva nyom atékosítani a

sen egyedül sikerüljön neki, de legalább próbálkozzon

„nem szabad" parancsot. Csakhogy a verés felesleges fáj­

m eg vele), vagy ha kiöntött valam it, akkor azt törölje fel.

dalm at okoz a kicsinek, hiszen a szabályokat következe­

A négyéves gyerek m ár érti a rossz és a jó közötti kü­

tes, határozott neveléssel, kiegyensúlyozott napirenddel

lönbséget; ekkor érdem es neki elm agyarázni, hogy m iért

is m eg lehet tanítani neki. Ha azt mondjuk, „nem szabad",

rossz, amit tett.

és jó példát m utatunk, az elég ahhoz, hogy m egértse, m i­ kor m eddig mehet el. Még a hírhedt Makarenko, a gyak­

„Nem szeretlek"

ran emlegetett „makarenkói pofon" atyja is csak tizenhá­ rom éves kortól ajánlotta a testi fenyítést, amikor a gyerek

Sok anya sosem üti m eg a gyerm ekét, ám elfordul tőle, és

m ár pontosan tisztában van azzal, hogy m it lehet és mit

szavakkal vagy a viselkedésével azt fejezi ki: „nem sze­

nem , és ennek ellenére másként cselekszik, A fő gond az,

retlek". A szeretetmegvonás azonban még súlyosabb bün­

hogy a szülő gyakran idegességében, feszültségében csap

tetés, mint a testi fenyítés. Ilyenkor a kicsi azt érzi, hogy

oda, ezzel viszont rossz példát m utat a gyereknek, hiszen

ő rossz, s ezzel aláásod az önbecsülését. Éppen ezért na­

épp az lenne a lényeg, hogy a baba megtanulja kezelni az

gyon fontos, hogy am ikor valam i rosszat tesz, akkor soha

indulatait, várni, türelmesnek lenni... Ha indulatból oda­

ne őt értékeld, hanem a viselkedését. N e azt m ondd:

csapunk, azzal éppen az ellenkezőjét tanítjuk neki.

„Rossz vagy", hanem azt, hogy „ Rosszul viselkedtél". Azt kell éreznie, hogy a viselkedésével van a probléma, azzal,

Büntetés

am it tesz, s nem vele m agával. Tudnia kell, hogy akkor is szereted, ha néha rosszul viselkedik.

Egészen kis korban a gyerm ek m ég nem látja az össze­ függést a tettei és a következmények között. Körülbelül

230

231

Babapszichológia

Babartevelés

A leggyakrabban előforduló nevelési problémák az első két életév során

m ár a kezdetektől azonos időpontban és körülmények kö­ zött fektessék le. A z esti program legyen nyugodt, a gye­ rek ne nézzen tévét, és ne legyen túl sok ingergazdag él­

Altatási problémák

ményben része lefekvés előtt. A zt javasolják tehát, hogy hagyjuk sírni a babát? Nem .

Egy 2008-ban, a M ontreali Egyetem en végzett kutatás­

M indössze arról van szó, hogy ha azt szeretnénk, hogy

ban21 915, féléves és három éves kor közötti kisgyermek

ham ar megtanuljon önállóan aludni, és később se legye­

szüleit kérdezték ki gyerm ekük alvási szokásairól, vala­

nek alvászavarai, akkor nagyon fontos a rendszeresség az

mint arról, hogy miként oldották m eg az ezzel kapcsola­

esti lefektetésben, a lefekvés előtti ellazulás és nyugalom ,

tos problém ákat, milyen m ódszereket próbáltak ki. A z

valam int az, hogy éjszaka ne az etetés legyen a visszaal-

eredm ényekből egyértelm űen bebizonyosodott, hogy

vás eszköze egyéves kor után. A totyogó korú gyerekeket

azok a gyerekek, akiknek a szülei mindig megitatták vagy

m ár sokkal nehezebb leszoktatni az éjszakai evés-ivásról,

m egetették őket, ha sírtak éjszaka, valam int azok, akikkel

ezért a legjobb, ha m ár kezdetektől az éjszaka átalvására

együtt aludtak, többségükben m ég három éves korukban

szoktatod a babát, az éjszakai táplálkozást pedig legké­

is rossz alvók voltak, és gyakran napi tizenkét óránál ke­

sőbb egyéves korra elhagyjátok.

vesebbet aludtak. Ez egybevág egy korábbi kutatással, am elyet a Londo­

Az újszülött alvásának fázisai

ni Egyetem kutatója, Alice G regory végzett el 2076 gyer­ m eken, akiknek sorsát egészen tizennyolc éves korukig

A baba alvása (is) szakaszokból áll: mély alvási és felszínes

nyomon követte. A z éjszaka m egetetett gyerm ekek több­

alvási szakaszok követik egym ást.

sége m ég kam asz korában is alvászavarokkal küszködött, aminek folyom ányaként több esetben depresszió, anore­

M élyalvás: A baba szinte m ozdulatlan, kivéve néhány

xia, beilleszkedési és tanulási zavarok jelentkeztek. A fel­

akaratlan rezdülést, rándulást. Az arcán néha kisebb, szo­

mérésben arra is fény derült, hogy azoknak a gyerekek­

pásra emlékeztető szájm ozgások figyelhetők m eg. Légzé­

nek tizenhét százaléka, akik m ég három évesen is rosszul

se halk és egyenletes. Ebben az állapotban a zajok nem za­

aludtak, napi két óránál többet televízióztak.

varják m eg, m ozgásra sem reagál, nehéz felébreszteni,

A kutatók azt tanácsolják a szülőknek, h ogy a babát

232

ilyenkor soha ne keltegesd, m indig várd m eg a felületes

233

Babapszichológia

Baba nevelés

alvási szakaszt, akkor könnyebb felébreszteni. Újszülött­

alszanak, amennyire szükségük van. Persze az életkor elő­

korban nagyjából harminc-negyven perces mélyalvási sza­

rehaladtával sok külső tényező, félreértések, rossz szo­

kaszt követ körülbelül húszperces felszínes alvási szakasz.

kások befolyásolhatják az alvásmennyiséget. Á m valójá­ ban azok a babák is ugyanolyan jól fejlődnek, akik a

Felszínes alvás: Ilyenkor a baba szem e gyorsan m ozog

szülők szerint ijesztően keveset alszanak. Itt az okozhat­

a szemhéja alatt, am i néha csak félig van lecsukva, meg-

ja a félreértéseket, hogy a babák sokkal felszínesebben al­

megrebben, a szem e fennakadhat. N éha m ozgolódik, ar­

szanak, többet m ocorognak, és nem csak a kiságyban, ha­

cán m osoly játszhat, sírásra görbülhet a szája, esetleg kü­

nem például szoptatás közben is tudnak aludni.

lönféle arckifejezéseket vehet fel. Légzése egyenetlen, a

Az alábbi táblázatban átlagértékeket, illetve tól-ig érté­

külső ingerekre (m ozgatásra, zajokra), illetve saját belső

keket láthatsz, ám ezektől m inden irányban lehetséges

ingereire (például em észtésre) könnyen reagál. Ebből az

egyéni eltérés. Fontos tudni, hogy a délelőtti alvásidő ha­

állapotból felébredhet, vagy pedig újra m élyalvási sza­

m arabb következik el, m íg a nap későbbi szakaszában

kaszba kerülhet. A csecsem ők alvásidejük jelentős részét

egyre hosszabban fenn tud lenni a baba. N égy-hat hetes

tölthetik ebben a felszínes állapotban, néha felsírhatnak

korukban gyakran m ár az egész nap alvó babák is fent

közben, forgolódhatnak. A z aggódó szülők ezért be-be-

szeretnének lenni este egy rövid ideig. A z, hogy mennyit

szaladhatnak a kicsi szobájába, megijedhetnek, miért nem

tud ébren lenni, megint csak nagyon függ a baba habitu­

alszik jól, mi zavarja az álm át. Ez a fajta „aktív7' alvás

sától: egyes csecsem ők m ár újszülöttként is élénkebbek,

azonban term észetes dolog, a baba így is ki tudja pihenni

mások pedig kezdetben szinte csak alvással töltik az időt.

m agát. Mielőtt m egetetnéd vagy m egvigasztalnád, érde­

A z ébrenléti időknél m inden esetben az éberen, jó­

m es m egvárni, amíg teljesen felébred, és csak akkor segí­

kedvűen töltött időtartam ot veszem alapul a táblázatban.

teni neki, ha valóban segítséget kér.

A baba éjszakai és nappali alvásigénye jelentős m ér­ tékben összefügg egymással: lehetséges, hogy a baba nap­ pal sokat és jól alszik, de éjjel csak az életkori m inim um ot

A baba alvásigénye

teljesíti. Ugyanez fordítva is igaz lehet: lehet, hogy az éj­ jel hosszan és jól alvó baba nappal csak keveset és rövi­

Sokféle táblázat és ajánlás látott napvilágot a csecsem ők

den alszik.

alvásigényéről, de a helyzet az, hogy a babák pont annyit

234

235

1 Bíibanevelés

Ba k i p s/u h o l úgi a

A z alvási szokásokat szám os tényező befolyásolja:

Éjszakai alvás­ igény

Nappali alvásigény - a baba kora,

Milyen hosszan alszik?

Mennyit tud ébren lenni?

4-5

1-3 óra

30-60 perc

4-5

1-3 óra

30-60 perc

Hányszor alszik? Új­ szülött 1 hóna­ pos 2 hóna­ pos 3-5 hó­ napos 5-7 hó­ napos 7-10 hó­ napos 10-12 hó­ napos 12-18 hó­ napos 18-24 hó­ napos 24-36 hó­ napos

- a táplálás m ódja (a tápszeres babák általában m é­ lyebben és többet alszanak, ám etetés közben keve­ sebbet, ezért összességében rövídebb ideig alszanak, mint az anyatejes babák22),

12-14 óra

- az alvás helye, - a baba term észete, személyisége.

12-14 óra

Születése után az újszülött általában tizenkét-tizen12-13 óra

1-2 óra

1-1,5 óra

3

30-90 perc

1,5-2 óra

2

30-90 perc

2,5-3 óra

4

nyolc órát alszik naponta, s ebben vannak néhány perces alvási periódusok és három -négy órás hosszabb szaka­

11-12 óra

szok egyaránt. A z alvások hosszát és m ennyiségét az ét­ kezések határozzák m eg, hiszen ebben a korban m ég

11-12 óra

többnyire az éhség m iatt ébred fel a baba. Hathetes korá­ ra m ár kiszámíthatóbb az alvási ciklusa. H árom hónapos

10-12 óra

1-1,5 óra

3-4 óra

1-2

1-2 óra

4-5 óra

1-2

1-2 óra

5-6 óra

2

korban nő m eg annyira a baba gyom rának űrtartalm a, hogy akár Öt-hat órán át is képes legyen aludni anélkül,

9-12 óra

hogy megéhezne. Ám m ég ezt követően is lehetnek olyan életszakaszok, am ikor átm enetileg éjszaka is gyakrabban

9-12 óra

kér enni a baba - például azért, m ert nappal nem lakik elég jól, vagy a m egnövekedett súlya m iatt nagyobb lesz

9-11 óra

1

1,5-3 óra

5-7 óra

1-2 óra

6-9 óra

a tápanyagigénye, s azt nappal nem tudja kielégíteni. Fél­ éves kor után általában m ár nem az éhség m iatt ébred fel

9-11 óra 1

1

éjszaka (kivéve a kis testsúllyal született, lassan gyarap o­ dó vagy koraszülött csecsem őket), azonban hajnalban ál­

236

237

r Baba pszichológia

talában m ég felkel enni, s ezt a szokását csak egy-másfél éves kor között hagyja el teljesen.

Bű b,-i neve] és

A z újszülött viszont húszperces RÉM fázissal kezd aludni (ezért van az, hogy ha a látszólag mélyen alvó ba­

A táplálás mikéntje is összefüggést m utat az alvás­

bát leteszed az ágyába, azonnal felébred), majd negyven

mennyiséggel: az anyatejjel táplált és a szülőkkel együtt

perc m élyalvás következik. A csecsem ők éjszaka a REM-

alvó csecsemők kétszer olyan gyakran kelnek fel, mint a

fázisok alatt általában felébrednek. Ha m indent rendben

tápszerrel táplált babák, és három szor annyi tejet fo­

találnak, visszaalszanak, ha azonban segítségre van szük­

gyasztanak23. Ez érthető is, hiszen az anyatej laktóztartal-

ségük, azt sírással jelzik. H at hónapos korra az alvási cik­

m a m agasabb, viszont protein- és zsírtartalm a alacso­

lus elkezd h ason lítan i a felnőttek éhez: h a tv an p erces

nyabb, ezért gyorsabban m egem észtik a babák, így ham arabb lesznek éhesek. A z együtt alvó csecsem ők

m élyalvással kezdődik, és tíz-húsz perces RÉM -fázissal folytatódik.

azonban kevesebbet sírnak: mindössze fél órát éjszakán­

A koraszülöttek REM -fázisban töltik az alvásidejük

ként, míg a tápszerrel tápláltak átlagosan két és fél órát is.

nagy részét (90% -át), a kisebb csecsem ők alvásidejének

Egy másik tanulm ány24 nem talált jelentős különbséget az

nagyjából a felét, m íg a m ár kúszó-m ászó babákénak csak

anyatejjel és a tápszerrel táplált csecsem ők alvása között,

30% -át teszi ki a felszínes alvási szakasz.

azonban arra a m egállapításra jutott, hogy az anyatejes babák élénkebben reagálnak a zavaró tényezőkre.

Hogyan alszik a baba?

A REM-fázis hosszáért több tényező is felelős az újszü­ löttek esetében: - ha hosszú lenne a mélyalvási szakasz, a baba nem éb­

A felnőttek alvási ciklusa átlago san kilencven perces

redne fel, am ikor éhes, ezért nem fejlődne megfele­ lően;

m élyalvásból és húszperces felszínes alvásból (RÉM fá­

- az anyaméhben m ég sokkal kevesebb inger érte a ba­

zis) áll. Ezek a szakaszok váltják egym ást reggelig. Egy

bát, ezért nem volt szüksége m élyalvásra, a pihené­

éjszaka alatt egy felnőtt négy-hat RÉM fázison m egy ke­

séhez elegendő volt a felületesebb alvás is;

resztül, ezek alatt forgolódunk, m ozgunk, álm odunk, ha

- a felszínes alvás ideje alatt az agy vérellátása m eg­

szükséges, felkelünk inni, betakarózni, de ezt követően

duplázódik: ilyenkor dolgozza fel a kicsi a nap él­

gyorsan vissza tudunk aludni.

m ényeit, és ilyenkor fejlődik az agya a legjobban.

238

239

Babanevelés

B ab ap s/ich o íó gia

(Szüksége is van a fejlődésre, hiszen az újszülött agy-

H ogy hogyan altasd a gyerm eket, az leginkább attól

kapacitása a felnőttének mindössze 25% -a, m íg a két­

függ, hogy m it szeret, illetve mit szokott meg korábban.

éves gyerm eké m ár közel 70%-a.)

Az altatásnak két fő típusa van, és jellemző, hogy az egyik baba az egyiket, m íg a másik a másikat szereti.

Az anyát azért viseli m eg annyira az éjszakai ébredés, m ert m íg az ő alvási ciklusa 90-110 percig tart, addig az

1. A „mozgásos" altatás

újszülötté 60 perces, tehát a baba nagy valószínűséggel a m élyalvásból ébreszti fel édesanyját, akinek szervezete

Ide tartozik a babakocsiban tologatás (nemcsak szabad le­

így nem jut hozzá a napi élmények feldolgozásához szük­

vegőn, hanem a lakásban is), a mászkálás-cipelés, a rin-

séges REM -fázishoz. A term észet bölcsessége azonban,

gatás, a hordozókendőben altatás és minden, amihez ci­

hogy a szoptató anyák szervezete jobban alkalmazkodik

pelni, m ozgatni kell közben a babát. H árom -négy kilós

a csecsem ő ritm usához, náluk hosszabb lesz a REM-fázis,

csecsem ővel m ég könnyű ide-oda mászkálni a lakásban,

és könnyebben vissza tudnak aludni. A REM-fázissal m a­

ő pedig kim ondottan élvezi ezt, a m agzati korra em lé­

gyarázható az is, hogy egyes csecsem ők mindig sírva éb­

kezteti. A z ilyen baba szereti a hintában alvást, a hinta­

rednek fel. Ilyenkor ugyanis a baba nem a felszínes alvá­

székben altatást, az au tózást és gyakorlatilag m indent,

si szakasz folyam án ébred fel fokozatosan, hanem

ami m ozog alatta.

valamilyen külső vagy belső zavaró tényező hatására rög­ tön a m élyalvási szakasz végén, ez pedig nagyon kelle­

2. „Mozdulatlan" altatás

metlen érzés a szám ára. Ide tartozik a hátsim ogatás, az ölben altatás, a cicin alta­ tás, az összebújva altatás - azaz minden, amihez nem kell

Az altatásról

cipelni, mozgatni a babát. Általában az érdeklődő, nagyon élénk babáknak segítenek az ellazulásban ezek a m ód ­

Term észetes, hogy a baba nem tud m agától elaludni. Mi­

szerek: őket csak az nyugtatja m eg, ha békén hagyják őket

vel az idegrendszere szüntelen ingerkeresésre van beál­

altatáskor, így tudják teljesen „kikapcsolni" a világot.

lítva, különösen nehezére esik kikapcsolni, és az elalváshoz szükséges ellazult állapotba kerülni.

240

De vajon feltétlenül szükséges-e altatni a babát? Sokan m ár az első naptól kezdve gondosan elringatják a kicsit,

2 41

Baba p szich ológia

Babanevelés

és csak akkor teszik le a kiságyba, am ikor m ár mélyen al­

nak ütemesen (hanyatt fekve): ők biztosan a „m oz-

szik. Vannak babák, akik az első hetekben m ég minden

gásos" típusba tartoznak, a mozgással altatják el m a­

evés után elalszanak, ezért náluk csak később vetődik föl

gukat.

a kérdés, am ikor evés után m ár ébren m aradnak: „De mit tegyek, am ikor elálm osodik?" Az ösztön azt diktálja,

A hogyan a felnőtteknek is m egvan az elalvás előtti ru­

hogy altassuk el, és itt kezdődnek a problém ák: ha

tinjuk, például olvasnak vagy tévéznek, úgy a babának is

ugyanis az álm os babát leteszed a kiságyba, és hagyod

kell egy cselekvéssor, am ely segít kikapcsolni a külvilá­

kicsit forgolódni, akkor idővel rájön, hogyan tud m agá­

got. N agyon fontos azonban, hogy az „altató" m ódsze­

tól elaludni. A kulcs az, hogy ha a babának hagyják, hogy

rekkel nem kell teljesen elaltatni a babát. Csak a külvilág

ő m aga egyedül elaltassa m agát, akkor néhány próbál­

kikapcsolásában, a m egnyugvásban és az ellazulásban

kozás után rá fog jönni arra, hogy miként tud álomba m e­

kell neki segíteni. Ha hagyod, hogy megtanuljon egyedül

rülni.

elaludni, azaz kialakítsa a saját m aga m egnyugtatására szánt m ódszereit, akkor megtanulja, hogyan kell aludni,

M it csinál a baba, am ikor beteszed álm osan a kis­

és egyre kevesebb idő telik majd el az altatással.

ágyba? — Vannak babák, akik elsőként a cicit keresik, azaz for­

Csak eszik és alszik?

gatják a fejüket, m ert az alvásról ösztönösen a szopizás jut az eszükbe. Őket jól lehet cicin is altatni, de

A z ember azt hinné, hogy az újszülött, az egészen kicsi

ha ezt nem szeretnéd, akkor néhány próbálkozás

baba csak eszik-aIszik, és ez m ég jó darabig így is marad.

után a cumit is el szokták fogadni. Gond akkor van,

Á m sokan szembesülnek azzal, hogy a néhány hetes baba

am ikor az egyébként cicin szépen elalvó babát kép­

többet van ébren, m int amennyit alszik, és akkor is nyű­

telenség letenni a kiságyba, ugyanis a m ásodik tí­

gös, sírdogál: nem tudod, m it tegyél vele. A kezdő szülő

pusba tartozik, tehát m ozgatásra felébred. Ezen a

ekkor tudja a leginkább elrontani a gyereket. Ha ugyanis

helyzeten biztosan segíthet, ha a kiságyában altatod.

a kicsi egész nap nyűglődik, az anyukák többsége külön­

- Vannak babák, akik az ágyat gyűrögetik, esetleg

féle praktikákkal igyekszik m egnyugtatni - például pop-

csapkodják (hason fekve), vagy a lábukkal rugdos­

siveregetéssel, babakocsiztatással, fel-alá sétálgatással...

242

243

Babapszichológia

Daba nevelés

Az alapfeltevés az, hogy majd kinövi a baba ezt az idő­

kendőbe teheted vagy Tum m y Tub fürdetővödörbe ül­

szakot, m egtanul m agától elaludni, és akkor m inden jó

tetheted a kicsit, mindkettőt nagyon fogja szeretni. Az al­

lesz. Ám a csecsemőknek csupán egy kis része hajlandó

vás ilyen kicsi korban jobban m egy félhomályban és szűk

erre, a többiek megszokják, hogy mindig segítséget kap­

fekvőhelyen (bölcsőben vagy mózeskosárban), mivel ezek

nak az elalváshoz, és valamilyen formában még akár óvo­

hasonlítanak a pocakból m ár ism erős helyzetre. Ha csak

dáskorban is segítséget fognak kérni.

kiságyatok van, akkor egy szivacsdarabbal vagy nagy­

Mindez persze nem azt jelenti, hogy hagyd sírni az új­ szülöttet, hogy ne nyújts neki segítséget. Épp ellenkező­ leg! De minden törekvésed afelé m utasson, hogy a baba

párnával is beszűkítheted a teret, így jobban alszik majd a baba. A hason alvást is azért szeretik a csecsem ők, m ert kö­

ne szokjon rá sem mi olyasm ire, am it később, félévesen,

zelebb van a m agzati pózhoz, ezért ha nem tudod háton

egyévesen m ár nem tudsz m egvalósítani (például azért,

altatni a kicsit, akkor érdem es megpróbálni hason.

m ert egy tízkilós babát m ár nehezebb kézben ringatni).

Sok anyukának beválik az is, hogy alaposan bebugyo­

M ielőtt m egpróbálnád elaltatni, nagyon fontos, hogy

lálja a babát, és m agához öleli. Ezt a taktikát akár később

m egtaláld a baba alvási nehézségeinek okát, gyökerét,

is bevetheted a túlm ozgásos, túlpörgött baba m egnyug­

ami lehet például:

tatására, alvás előtti ellazítására.

1.

A biztonság hiánya: a baba kilenc hónapon át a po­

2.

Éhség: az első növekedési ugrásnál, a baba három ­

cakban kellemes, szinte állandó hőmérsékleti viszonyok

négy hetes korában sok anyuka kétségbeesik, hogy máris

mellett, tompa zajokkal körülvéve, félhomályban éldegélt.

elfogy a teje, és hogy m egint kétóránként kell szoptatnia.

Ezzel szemben idekint szól a rádió, a tévé, hangosan be­

Ezért inkább úgy gondolják, m ás m iatt sír a baba, és gya­

szélnek az emberek, vakítóak a fények - nem csoda, ha

koribb szoptatás helyett fölösleges trükkökhöz folya­

m indez felzaklatja őt. Az „odabentről" ism erős zajok és

m odnak - pedig a baba pontosan jelzi, mit akar. Érdem es

az anyja szívhangja m egnyugtatják a babát.

a kicsi három -négy hetes, hathetes és három hónapos ko­

Éppen ezért, ha nagyon nyűgös vagy felzaklatta vala­

rában számolni ezzel a jelenséggel, s ha észreveszed, hogy

mi, öleld a mellkasodhoz, és megnyugszik. Zűrösebb ese­

egyik napról a m ásikra többször kér enni a baba, akkor

tekben ugyanerre apát is be lehet vetni. A m agzati póz is

adj neki, m ert éppen a gyakoribb szoptatástól gyarapszik

sok esetben segíthet a m egnyugvásban. Ehhez hordozó­

majd a tej m ennyisége.

244

245

B abapszichológia

A növekedési ugrástól eltekintve, nyáron, kánikulában is szám olnod kell vele, hogy többször kell szoptatnod, hi­ szen a kicsi is gyakrabban megszomjazik.

Baba nevelés

li, ha csak egy alkalom m al is kim arad a délelőtti séta, a másikat ugyanez nem zaklatja fel túlságosan. Általános tévhit, hogy ha a kicsi hozzászokott az állan­ dó jövés-menéshez, a változatos program okhoz, akkor ál­

3. Hasfájás: nagyjából három hetes kortól szám íthatsz

talában is jobban viseli a változásokat. Épp ellenkezőleg.

arra, hogy a baba hasfájós lesz (főként fiúknál jellemző,

Ha a csecsemő rendszeres napirend szerint él, akkor viseli

de lányoknál is előfordul). A hasfájás oka, hogy evés köz­

sokkal jobban az esetleges változásokat, mintha az egyik

ben a baba levegőt is nyel, a légbuborékok pedig kelle­

nap így, a másik úgy alakul. A kiegyensúlyozott napirend

metlen feszülő érzést, fájdalmat okoznak neki. Ezért na­

kisgyermekkorban és m ég később is nagyon fontosnak bi­

gyon fontos evés után az alapos büfiztetés, aminek

zonyul majd, ezért nem árt minél ham arabb kialakítani.

körülbelül tíz percig, de legalább addig kell tartania, amíg

Például úgy, hogy ragaszkodsz a napi tevékenységek sor­

a baba nem büfizik vagy pukizik.

rendjéhez: evés után büfi, játék egyedül, játék közösen; ha

N em érdem es szoptatás után azonnal ágyba dugni a

elfáradt, alvás, ha felébredt, m egint evés - és így tovább.

babát m ég akkor sem, ha egyébként a szopi alatt elaludt.

Ha a baba tudja, hogy alvásidő következik, és m ár kellő­

H a elaludt, akkor is büfiztetni kell, különben húsz-har­

képpen fáradt, akkor könnyebben alszik el, és ez a nyűgö­

minc perc múlva felébred a saját bélm ozgásaira, és visz-

sebb napokon is nagy könnyebbséget jelent.

szaaludni m ár csak nehezen tud. Büfi után érdem es tisz­

H a az altatáshoz m ár mindent kipróbáltál, ám semmi

tába tenni (úgyis a legtöbbször szopizás közben, illetve

sem használt, akkor tehetsz néha engedm ényeket: altat­

utána kakil a baba), és m ég ébren hagyni addig, am íg el

hatod olykor cicin a gyereket, beteheted a babakocsiba, és

nem álmosodik.

járhatsz egy kört vele, de ezek a praktikák m indig csak egy alkalom ra vonatkozzanak.

4. N apirend: a csecsem ők a napirend alapján tájéko­ zódnak a világban. Persze nem kell nagyon szigorú napi­

5» A baba az első két-három hétben m ég viszonylag so­

rend, de fontos, hogy kiegyensúlyozott, nyugodt környe­

kat alszik napközben, ám aztán fokozatosan egyre keve­

zet vegye körül a kicsit, és a nap m eghatározott eseményei

sebbet. Elsőként a késő délutáni elalvás szokott elm arad­

nagyjából ismétlődő időpontban történjenek. Minden baba

ni: a baba m ár nem akar visszaaludni, v agy korábban

máshogyan érzékeny a változásokra. Az egyiket m egvise­

felkel az utolsó nappali alvásából.

246

247

Babapszichológia

Babancvelés

N éhány napon belül bekövetkezik az is, hogy ha evés

dód ringatni; és odakint a kertben sokkal nyugodtabb a

után rögtön elalszik, akkor húsz-harm inc perc múlva fel­

világ, sokkal inkább az ősi, term észetes helyzetnek m eg­

ébred, és m ár nem akar visszaaludni, vagy evés után nem

felelő.

akar elaludni. Ilyenkor fontos, hogy - ha eddig nem tetted

A z ellazításhoz bármi m egteszi, ami ütemes. A szopta­

- ezután ne fektesd le evés után rögtön aludni, hanem

tás, a ringatás, a popsiütögetés, a hátsim ogatás, a cum i­

előbb legyen ébren, nézelődjön, játsszatok közösen, és

zás, a fel-alá járkálás, a dűdolás, a susogás egyaránt rit­

csak akkor kerüljön ismét ágyba, amikor m ár nagyon ál­

mikus tevékenységek. N em is az tehát a kérdés, hogy

mos.

kell-e segíteni a gyerm eknek az ellazulásban, hanem az, hogy miként segítsünk neki, am i szám unkra is hosszú tá­ von elfogadható és kényelmes.

Nem akar elaludni

Szokták m ondani, hogy kétéves korra „m egérik az idegrendszere" a babának az alvásra. Ez a gyakorlatban

Gyakran írom meg a hozzám forduló anyukáknak, hogy

azt jelenti, hogy ekkorra m ár megtanulja az alvást és az

a babák egész egyszerűen arra vannak p rogram ozva,

elalvást - szülőként csak annyi a dolgunk, hogy segítsünk

hogy ne aludjanak. A szakkönyvek szerint naponta mini­

neki végigjárni ezt az utat.

mum tizenöt-tizenhat óra alvásra lenne szüksége egy át­ lagos nyolc hónaposnak, de ők nem olvassák ezeket a könyveket, éppen ezért a többség jó, ha tizenkét-tizenhá-

Baba mellett lábujjhegyen?

rom órát alszik. A baba idegrendszere ugyanis arra van beállítva, hogy csak úgy szívja m agába a sok élményt és

A közvélekedés szerint a csecsem ő minden zajra felébred,

tudást, a mai m odern világ rengeteg ingerére, a sokféle

ezért csendben kell lenni, amikor alszik, különben oda a

zajra, hangra, szagra, fényre, m ozgásra pedig túlpörgés-

nyugalom . Vannak ellenben, akik úgy gondolják, nyu­

sel, alvászavarokkal reagál.

godtan zajongjunk a kicsi mellett is, „hadd szokja m eg".

Ezért kell segíteni a kicsinek elalvás előtt ellazulni, és

A zajérzékenység valójában két tényezőtől függ: az élet­

ez az oka annak is, hogy babakocsiban a legtöbb picur

kortól és a veleszületett érzékenységtől, valam int az is

könnyebben elalszik. Ilyenkor ugyanis általában kint van

közrejátszik benne, hogy melyik alvási fázisban van a ki­

a szabad levegőn, ami eleve „elnyom ja"; a kocsival el tu­

csi, am ikor a zajt hallja.

248

249

r Babapszichológia

Baba nevelés

A z újszülöttet m ég egyáltalán nem zavarják a zajok,

kásban, am ikor alszanak. Pontosabban - és ez nagyon

mellette akár porszívózni is lehet, miközben alszik. Há­

fontos - nem akkor kell csendben lennünk, amikor a baba

rom -négy hónapos kor körül azonban a baba egyre nyi­

alszik, hanem addig, am íg elalszik (nagyjából az altatás

tottabbá, érzékenyebbé válik a világra, így a zajokra is.

kezdetétől szám ított húsz percig), illetve am ikor felületes

Ekkor m ár fontos, hogy az elalvás idejére csend legyen a

alvási szakaszba ér, nagyjából az altatás kezdetétől szá­

lakásban, és a kicsit egy kutyaugatás is felriaszthatja, am i­

mított hatvanadik perc táján. Ekkor ugyanis a hirtelen za­

kor m ég nem alszik olyan mélyen.

jok m egzavarják az altatást, illetve ha éppen a felülete­

Ebben az életkorban jellemző, hogy a velünk együtt

sebb szakaszban van, felriasztják a kicsit. Ha a baba

alvó babát zavarják éjjel az általunk keltett zajok (például

ébredés után rém ülten sír, akkor szinte mindig arról van

szuszogás, forgolódás), ám ha külön szobába költöztet­

szó, hogy nem m agától, kipihenten kelt fel, hanem vala­

jük, akkor nyugodtan alszik.

milyen külső zaj, probléma m egzavarta az alvását.

H at hónapos korra ezek a problém ák általában rende­ ződnek (ebben az időszakban m ás miatt alszik el nehezen a baba), de ha korábban az anyuka azt tapasztalta, hogy

Melyik életkorban miért nem alszik a baba?

zajérzékeny a kicsi, akkor lehet, hogy továbbra is síri csen­ det tart alvásidőben a lakásban, holott erre m ár nem len­

A baba alvása az első hetekben

ne szükség. Az egyéni érzékenység is nagyon fontos. A csecsem ők

A szülés utáni első hetek kaotikusnak tűnhetnek a gya­

körülbelül húsz százaléka hiperérzékeny2-, ami azt jelen­

korlatlan kismama szám ára: a baba napközben sokat al­

ti, hogy m ár egészen kicsi korban is különösen érzékeny

szik, éjjel keveset, hajnalban fenn van, aztán m ásnap épp

a zajokra, az éles fényekre, a nyüzsgő program okra, a

fordítva. Ennek az időszaknak az átvészeléséhez elen­

nagy társaságra. A sok élménytől kifáradnak, ingerléke­

gedhetetlenül fontos, hogy m egértsük, a csecsem ő m iért

nyek lesznek, elsírják m agukat, nem veszik szívesen, ha

alszik annyit, am ennyit, m iért ébred fel, és mit tehetünk

odébb rakják őket, rosszul viselik a babakocsizást, a köz­

annak érdekében, hogy javuljon a helyzet.

lekedést, ijedősek. Ezeket a jeleket m ár az első napokban

A z újszülöttek többsége a kórházi napokat végigalusz-

észre lehet venni, ezért az érintett babáknál fokozottan

sza. Ez érthető, hiszen a megszületés kifárasztja őket, sőt

kell ügyelni arra, hogy tényleg lábujjhegyen járjunk a la­

m aga a „kinti" élet is roppant kimerítő: az anyam éhben a

250

251

B abapszichológia

Baba nevelés

baba folyamatosan kapta a köldökzsinóron át az oxigént

ben cipelik, nonstop szoptatják, babakocsiban tologatják,

és az élelmet, idekint viszont m inden lélegzetvételért és

ringatják... És itt kezdődnek a későbbi alvászavarok, el-

m inden falatért m eg kell küzdenie. A z újszülöttek több­

alvási gondok: a szülők azt gondolják, majd kinövi a baba

sége folyamatos alvással reagál erre a tényre, míg a rek-

ezt a nehéz időszakot (és ez így is van) - de a m egszoká­

lamálósabbak nonstop sírással adnak hangot a helyzettel

sokat nem növi ki.

kapcsolatos elégedetlenségüknek. Az m indenesetre biz­

Ezért m ár az elején nagyon fontos, hogy m egszerettes­

tos, hogy gyermekünk kezdetben nem fog kiszámítható

sük a babával a kiságyat (bölcsőt), kellemes hellyé tegyük

napirend szerint aludni, hanem hol így, hol úgy szende-

azt, és elérjük, hogy egyedül aludjon el benne. Ennek az

rül majd álomba.

a módja, hogy am ikor sír, m egnyugtatjuk a picit, és csak

„A baba az első hetekben szinte mindig alszik" - írják a

n y u g o d t, kellőképpen álm os állap otb an fektetjük le.

szakkönyvek. N os, ők m ég bizonyára nem találkoztak a

A mostani trend a háton alvás, de a csecsem ők többsége

csecsemők másik 90% -ával, akik nemcsak enni kelnek fel,

felületesebben alszik így, gyakrabban ébred fel (hiszen a

hanem a fennm aradó időben is elég sokat vannak ébren.

fényeket, hangokat jobban érzékeli), ezért érdem es ki­

Ez annak köszönhető, hogy a picik az idő nagy részében

próbálni a hason altatást is. A bölcsőhalált m egelőzendő,

még meglehetősen éberen alszanak, hiszen alvásciklusa­

gyakran javasolják az anyáknak, hogy háton altassanak,

ik rövidek, és sokkal hosszabb az éber alvás fázisa. Ebből

azonban vannak újszülöttek, akik szám ára ez a testhely­

adódik, hogy a világ éles zajai és fényei zavarhatják őket,

zet ijesztő, védtelennek érzik m agukat így, ezért gyakran

könnyebben felébrednek. M ivel szervezetük sok szem ­

ébrednek fel. Ha tartasz a bölcsőhaláltól, inkább vegyél

pontból másként működik, mint az anyaméhben, gyak­

vagy kölcsönözz légzésfigyelőt, és végezz el egy csecse­

rabban éreznek fájdalmat, éhséget, hideget, új jelensége­

mő-újraélesztési tanfolyamot. A hason alvásnak vannak

ket

zavaróak,

egyéb egészségügyi előnyei is, például jó hatással van a

kellemetlenek szám ukra, és az egyébként is éber alvásu­

csípő fejlődésére, valam int ha a kicsi álmában bukik, nem

kat m egzavarják.

fogja visszanyelni azt, m int a hátán fekve tenné (ami

(például

em észtés),

am elyek

m ég

E problémák folyom ányaként az újszülött gyakran fel­

egyébként fulladáshoz is vezethet).

ébred, nem , vagy csak nehezen tud visszaaludni, sokat

Sok baba szereti, ha a nappali alvásnál félig be van sö­

sír. A szülők pedig a legváltozatosabb praktikákat vetik

tétítve a szoba, a csend pedig m agától értetődő igény -

be, hogy gyerm eküket ismét elaltassák: hordozókendő­

senki sem szeret úgy aludni, hogy a fülébe bömböl a tévé.

252

253

Babapszichológia

Babanevelés

Mikor fogja átaludni az éjszakát?

kel, és nem tud visszaaludni - ezt hasfájás okozza, és has­ fájás elleni szerekkel lehet rajta segíteni. H at hónapos ko­

Néha hat-nyolc hetes babák anyukái aggódnak, m ert há­

rig teljesen normális, ha éjjel három -négy óránként felkel

rom óránként ébred a pici, és nem alussza át az éjszakát,

enni, de néhány baba m ár három hónapos kora körül leg­

m áskor pedig kétévesek szülei írják, hogy egyszer m ég

alább öt-hat órát alszik egyhuzam ban éjjel.

mindig felkel a gyerek éjjel, mikor fog m ár rendesen alud­ ni. Ideje hát alaposabban rendbe tennünk ezt a témát.

Alvás hat-tizenkét hónapos korban

Az éjszaka átalvása alatt a legtöbben azt értik, hogy este nyolckor leteszem a gyereket, és reggel nyolcig a hangját

A baba alvása szem pontjából hat-hét hónapos kortól

sem hallom. Ezek, m int az m ár az előzőekből is kiderült,

nagyjából tíz-tizenkét hónapos korig tart a legkritikusabb

nem reális elvárások. A baba felébred az éhségre, a saját

korszak, am it a fogzás, a mozgásfejlődés és a szeparációs

m ozgására, a külső hangokra, zajokra, fényekre, fájda­

szorongás együttese m agyaráz. N agyon intenzív időszak

lomra. .. A hónapok m úlásával azonban egyre mélyebben

ez a csecsem ő életében, hiszen egy helyben békésen né­

alszik, és egyre nyúlik az alvási ciklus is, am ely m ásfél­

zelődő babából ekkor válik önálló szem élyiséggé. Nap

két éves kor között éri el a felnőttekre jellemző másfél órás

mint nap egyre többet tud, ugyanakkor folyam atosan a

hosszt.

saját korlátaiból adódó kudarcokkal kell szembesülnie.

Videós vizsgálatok kim utatták, hogy egyéves korig

Mindeközben elkezdődik a fogzás is, ami a húzódó íny

m ég azok a babák is felébredtek éjszaka, akiket egyébként

miatt kellemetlen érzés, és bizony akár egy-két hónapig

a szülők jó alvónak tartottak. Éppen ezért Thom as An-

is eltarthat, am íg a kicsi fájlalja a növekvő fogacskát.

ders26 szerint helyesebb lenne nem éjszakát átalvó és nem

Az értelem roham os fejlődése is m egzavarja a kicsi lel­

átalvó gyerekekről beszélni, hanem aszerint m egkülön­

ki békéjét. Am ikor leteszed az ágyába, néha azért várod

böztetni a babákat, hogy jelzők (azaz éjszaka sírással a szü­

hiába, hogy elaludjon, m ert nem a megszokott időben fek­

leiket hívók) vagy Önmegnyugtatók.

tetted le, hiányzott a szokásos rituálé lefekvés előtt, eset­

Mennyit kéne aludnia? H at-nyolc hetes korig bárm i el­

leg közben érdekes zajokat hall az utcáról vagy a szom ­

képzelhető. Még csak m ost alkalm azkodik a világhoz,

szédból. Ezek mind-mind megnehezíthetik az elalvást. Az

ezért változó mennyiségeket alhat, és a legkülönbözőbb

alvásigény is csökkenhet egyik napról a másikra: szegény

időpontokban ébredhet fel. Gyakori, hogy hajnalban fel­

anyuka a m egszokott időpontban lefekteti a babát, ám a

254

255

B abapszichológia

Babanevelés

kicsinek esze ágában sincs m ég elaludni. Ilyen esetben

vegyük figyelembe, hogy ha altatjuk a babát (cicin

egy nappali alvást el kell hagyni, és máris rendeződik a

v agy ringatva), húsz perc m úlva lehet csak letenni -

helyzet,

ennél korábban előfordulhat, hogy felébred, és kezd­

A kicsi ham ar rájön, hogy a legbiztosabb pont az éle­

hetjük elölről az egészet.

tében anya, aki viszont nincs m indig ott vele, ezért úgy

- Am ennyiben a baba fogzik, kapjon fogzást könnyítő

dönt, hogy érdem es őrizni, és néha éjszaka is ránézni,

hom eopátiás szereket, fájdalom, duzzadt íny esetén

m egvan-e még. A szeparációs szorongás nyolc hónapos

m egfelelő fájdalom csillapítót. Ezek használatáról

kor környékén okozhat alvásgondokat.

mindig egyeztess a gyerm ekorvossal. Saját elhatáro­ zásból adható lehűtött rágóka.

Mit lehet tenni?

- Sokszor az is megoldja az éjszakai alvásproblémákat, ha például együtt alszunk egy-két éjszakát a kicsivel.

- A nyugodt, kiegyensúlyozott napirend előfeltétel.

A baba sokszor azért alszik rosszul, m ert egy-két al­

N em az a fontos, hogy m indig ugyanakkor egyen

kalommal felkelt éjjel, m egtanulta, hogy olyankor mi

m eg aludjon a kicsi, inkább az, hogy a cselekvések

történik, és utána m ár m indig felébred ezekben az

sorrendje ugyanaz legyen (például alvás után m in­

időpontokban. Ha néhány éjszakára visszabillen az

dig evés, aztán játék).

egyensúly, akkor utána m ár minden bűvészkedés

- Az esti rutincselekvések elalvás előtt szintén mindig

nélkül is jól fog aludni.

ugyanazok legyenek, soha ne változtassunk a sor­ renden.

Egyéves kor után

- Ha lehet, ebben az időszakban ne utazzunk sehova (vagy ha igen, akkor ott is igyekezzünk biztosítani a

Tíz-tizenkét hónapos kor körül egy nyűgödtabb korszak

m egszokott napi rutint), és ne aludjon éjszaka m ás­

kezdődik az addig rosszabbul alvó babák életében is: a

hol a baba, m ert ez hetekre felboríthatja a napirendjét.

mozgásfejlődéssel, szeparációs szorongással kapcsolatos

- A babának körülbelül húsz percre van szüksége az

problémák véget érnek, a felső metszőfogak m ár kibújtak,

elalváshoz. Ebben az időszakban legyen csend, ne za-

és a napközbeni sok mozgás, mászás, felállás, járás annyi­

jongjunk. Később majd kevésbé lesz zajérzékeny, de

ra kifárasztja a lurkókat, hogy délután is többet és mélyeb­

hét-tíz hónapos korban ez m ég nagyon fontos. A zt is

ben alszanak, valam int éjszaka is ritkulnak a felkelések.

256

257

Baba pszichológia

Babanevelés

A legtöbb baba ekkorra m ár átalussza az éjszakát, vagy

- kánikulában, illetve fűtési szezon elején gyakran fel­

ekkor kezdi el, a nagyon rossz alvóknál pedig ritkul az éj­

ébrednek a gyerekek inni éjszaka. Ez term észetes (hi­

szakai nyűgösködés, kevesebbszer kelnek fel és köny-

szen mi, felnőttek se tudunk nagy m elegben olyan

nyebben visszaalszanak.

jól aludni), mint ahogyan az is, hogy ilyenkor a kicsi

Ennek az idilli állapotnak tizennégy-tizenöt hónaposan ideiglenesen vége szakad: először a kisőrlő fogak, majd a szem fogak kibújása okoz álmatlan éjszakákat. A különb­ ség a korábbiakhoz képest az, hogy m ost m ár a fogak át­ törése egyértelm űen azonosítható folyamat: a kicsi ínye m egdagad, gyakran az arca is, a rágás fájdalmas, látható­

reggel korábban felkelhet, este nehezebben alhat el (viszont cserébe a délutáni szieszta tovább tarthat), - orrdugulás, m egfázás is sokszor m agyarázza a gya­ kori felkeléseket, - fülfájás, nagy orrm andula miatti nehézlégzés is lehet az alvászavarok okozója,

an egész nap m asszírozza sajgó ínyét, am ely gyakran vé­

- lelki okok, szorongás, bölcsődébe való beszoktatás,

res. A fogacska kibújásával (ez négy-öt napig tart) vissza­

idegenektől való félelem (például ha valaki más vi­

áll a m egszokott rend.

gyázott rá napközben) is állhat a háttérben.

Egyéves korra a kicsik alvása m ár - a felnőttekéhez ha­ sonlóan - nagyjából m ásfél órás szakaszokra tagolódik,

H a egyéves korban a baba éjszakánként nem alszik át

így ha a baba ebben a korban m ég m indig félóránként kel

legalább másfél órát egyhuzam ban, akkor alvászavarról

fel éjszaka, akkor valószínű, hogy nem alussza ki m agát

beszélhetünk, idegrendszeri érettsége alapján ugyanis

rendesen. Ilyen esetekben érdemes alvásam bulancián se­

ennyit m ár át kéne tudnia aludni. Ha a baba csak m oco­

gítséget kérni, hiszen elképzelhető, hogy valam ilyen

rog, csukott szem m el forgolódik, az nem tekinthető fel­

egészségügyi probléma áll az alvászavar hátterében (pél­

ébredésnek - csupán az, am ikor teljesen felébred, és se­

dául fülfájás vagy orr m andula-problém ák).

gítséget kér a visszaalváshoz. Norm ális esetben ebben a korban m ár csak nyom ós ok­

Az egy-m ásfél éves kor közötti tartós alvászavarokat

kal kelnek fel a babák éjszaka (például fogzás, nátha,

gyakran a korábbról visszam arad t rossz m egszokások

szomjúság). H a m égis felébred, és nem tud visszaaludni,

m agyarázzák, de lehetnek egyéb problémák is a háttér­

akkor m eg kell nézni, vajon milyen problém a okozhatja

ben:

az ébredését. A berögzült szokásokon egyéves kor után változtatni nagyon nehéz, sírás nélkül m egúszni pedig

258

Baba pszichológia

szinte lehetetlen. Ekkor ugyanis m ár annyira erős a kicsi

Babanevelés

neki, hogy mostantól milyen új szokásokat vezettek be el-

akarata, és annyira ragaszkodik m indenhez, am it m eg­

alváskor, m iért fontos, hogy aludjon. Ha érzi a határo­

szokott, hogy igen komoly munka m ásra rábírni.

zottságodat és kitartó vagy, akkor ezzel a m ódszerrel is

Célt csupán akkor érhetsz, ha apró lépésekben változ­

sikert érhetsz el.

tatsz. Például az első pár napban csak annyit próbálj m eg, hogy cicin vagy ringatva altatod, ahogy szoktad, de nem várod m eg, am íg m élyen elalszik, hanem m ég fél­

Alvásra szoktató módszerek

álom ban beteszed az ágyába. Ha sír, kiveszed, m eg­ n yugtatod, de aztán m egint visszateszed m indaddig,

Akinek m ég nincs gyereke, az el sem tudja képzelni, mi­

am íg el nem alszik. Éjszakai felkeléseknél, nappali és esti

lyen hónapokon át a fél éjszakát álm atlanul tölteni, vagy

elalvásnál u gyan ezt a játékot kell végigjátszanotok, de

félóránként felkelni a bömbölő, hisztiző kisbabához. Aki

tudnod kell, hogy ebben a korban akár m ásfél órába is

pedig éppen benne van ebben az őrületben, el sem tudja

beletelhet, m ire egy csökönyösebb gyerek beadja a dere­

képzelni, hogy ham arosan vége lehet. Előrebocsátom :

kát, és elalszik. M ásodjára és harm adjára azonban m ár

kész recep tek n in csen ek , az ig azán kitartó g yerek ek

egyszerűbb dolgod lesz.

képesek akár másfél éven át sakkban tartani a családot.

Ha nincs kedved átszoktatni, választhatod a kényel­

A „csodatechnikák", mint a Ferber-m ódszer vagy a Sut­

mesebb m ódszert is, hogy ezentúl együtt alszotok, amíg

togó néhány családban beválnak, m ásoknál nem, ez rész­

ki nem növi ezt a nyűgös időszakot. Ha m ár jobban alszik

ben a szülői kitartás, de elsősorban a gyerek szem élyisé­

éjszaka, egyszerűbb lesz a saját ágyába szoktatni.

gének a függvénye.

Köztes m egoldás lehet, ha pár napig apa m egy be hoz­

Szám os m ódszer született az anyukák-apukák szám á­

zá éjjel, és ő fekteti le. Ilyenkor az első alkalomm al m ég

ra akár az elviselhetetlenségig fokozódó álm atlanság

talán lesz egy kis sírás, de m ásodszorra m ár valószínűleg

m érséklésére. Tény, hogy a csecsem ők nagyjából negy­

nem.

ven százaléka küzd élete során legalább egy hónapig tar­

Ebben a korban m ár a kicsi értelm ére is hathatsz: elal-

tó alvászavarral, am i a szülők szám ára nagy kihívást je­

váshoz bevezethetsz rituálékat (m ese, éneklés, hátsimi),

lent, ezért se szeri, se szám a a közkézen forgó altatási

kaphat kabalaállatokat, cici helyett pedig vizet. A saját

tippeknek. M ielőtt választanánk ezek közül, m inden­

nyelvén, higgadt, érthető hangon el is m agyarázhatod

képpen m eg kell nézni, mi állhat az alvászavar hátteré­

260

261

Babcmevclós

Babapszichológia

ben, illetve, hogy valóban alvászavarról van-e szó. Gya­

felébred, és nehezen vagy csak egy bizonyos m ódon

kori, hogy az anya a környezet túlzott elvárásainak sze­

nyugszik meg.

retne megfelelni („a szomszéd kislány már átalussza az éj­ szakát"), v agy egyszerűen csak nem bírja m ár, hogy csecsemője három -négy óránként enni kér éjszaka, holott

A legismertebb altatási módszerek

a baba egész egyszerűen éhes, és ezért kel fel. A lvásza­ varról akkor beszélhetünk, ha

1. Spock-módszer (ezt Cold Turkey - m agyarul: hideg pulyka

a hat hónaposnál fiatalabb csecsem ő - éjjel ébren van, vagy óránként felébred, míg nappal hosszan alszik,

- m ódszernek is nevezik) A dr. Benjámin Spock27 által ismertetett m ódszer nem iga­ zán vette m ég figyelembe a babák egyéni igényeit, sem az

- késő éjjel vagy hajnalban alszik el, és délben ébred,

alvászavarok okát. A m ódszer lényege, hogy a csecsem ő­

vagy délután öt és hét óra között alszik el, és hajnali

vel éjszaka minél kevesebbet érintkezzünk, ha m égis, ak­

három -öt óra között kel fel - vagyis eltolódott a bio­

kor az csak az etetés célját szolgálja. Ha nem éhes a baba,

ritm usa,

akkor nem kell kivenni a kiságyból, tehát gyakorlatilag

- kétórás időközöknél gyakrabban ébred fel enni,

azt javasolja, hogy hagyjuk sírni a gyereket.

- éjszaka felriad, és hosszasan ébren van, nem tud visszaaludni. a hat hónapnál idősebb csecsem ő

2. Ferber-módszer A CIO, azaz cry-it-out (m agyarul: hagyd sírni) típusú csecsem őaltatási m ódszer dr. Em m ett Holt 1895-ben megje­

- három órás időközöknél gyakrabban ébred fel enni,

lent The Care And Feeding Of Children című könyvében

- bioritmusa eltolódott,

látott napvilágot először. Ezt a m ódszert alakította tovább

- éjszaka vagy hajnalban felriad, és hosszasan ébren

dr. Richard Ferber28, aki azonban m ár nem javasolta, hogy

van, játszik, - egy-két óránként vagy rendszertelen időközönként

262

„csak ú gy" hagyjuk sírni a babát éjszaka. M ódszerének lényege az úgynevezett késleltetett válasz alkalm azása,

263

Baba p szichológia

Babanevelés

am ely azon a feltevésen alapul, hogy a baba, am ikor éjjel

küdjön le a gyermek, előtte ugyanazokat a rutin m űvele­

felébred, ugyanazokat a körülményeket keresi, amelyek

teket végezzük el, azonban a lefektetés után, ha sír a kicsi,

között elaludt. Ha felébred, és más helyzetben van, akkor

akkor mellette kell m aradni, m egnyugtatni (de a kiságy­

sírni kezd. Ezért aztán, ha este elaltatod a babát (például

ból nem kivenni). Ha m egnyugszik, kimenni a szobából.

szoptatással, ringatással), akkor éjjel is ugyanezt követeli

Ha megint sír, megint bemenni, sim ogatással, szavakkal

majd. A Ferber-m ódszer lényege, hogy a babát minden

m egnyugtatni, de nem kivenni - és így tovább. A Suttogó

este ugyanabban az időpontban, ugyanazon rutin tevé­

szerint előfordulhat, hogy az első éjszaka akár százszor is

kenységeket követően tesszük le m ég éber állapotban a

lejátszódik ez a nyugtatásos jelenet, de a helyzet napról

kiságyába, majd kimegyünk. H a sír, először egy percet

napra javulni fog, míg végül a baba átalussza az éjszakát.

várunk, majd bem együnk hozzá, megsimogatjuk a hátát,

Ezt a m ódszert nyolc hónapos kortól javasolják a szerzők.

elm ondunk egy előre kitalált szöveget (például: „M ost

4. Együtt alvás

aludni kell, aludj szépen, anya nagyon szeret, de m ost nem játszunk"), aztán kimegyünk. Ha tovább sír, m egint egy perc kivárás után bem együnk, egészen addig, amíg

Együtt aludni jő dolog! Ha a baba éjjel felkel, és szopta­

el nem alszik. Éjszaka ugyanígy teszünk. Kivenni az ágy­

tással alszik vissza, akkor nagyon kényelmes m egoldás

ból nem szabad. K övetkező este m ár három percet v á­

lehet, de azoknál a kicsiknél is beválik, akik m ár nem

runk, aztán ötöt, hetet és így tovább. Pár éjszaka után -

szopnak.

elvileg - m agától elalszik a baba, és nem ébred fel éjsza­

Ezt a m ódszert m ár újszülötteknél is alkalmazhatjuk,

ka sem. Ezt a m ódszert hat hónapos kor felett lehet ki­

amennyiben nem félünk attól, hogy ráfekszünk a picire.

próbálni, tehát a fél év alatti csecsem őt m ég ne igyekez­

Egyes kutatások szerint az együttalvás csökkenti a böl­

zünk ilyen m ódon alvásra szoktatni.

csőhalál kockázatát is. A baba, a kisgyerm ek igényli a testközelséget. A m íg

3, Suttogó-módszer

egészen kicsi, addig azért, m ert az anya szívdobogása m egnyugtatja, a szeparációs szorongás kezdetével pedig

A Tracy H ogg2- nevéhez fűződő m etódus a Ferber-m ód-

könnyebben visszaalszik, ha látja, érzi, hogy ott van m el­

szerhez hasonló, ám itt nem hagyjuk m agára a babát, am i­

lette anya (ez a gyerek természetétől is függ persze). M ás­

kor sír. Szintén fontos, hogy este azonos időpontban fe­

fél éves kor körül kezdődik a sötétben érzett félelem és az

264

265

Babapszichológia

első álmok időszaka, ilyenkor em iatt lehet szükség anyá­ ra a közelben.

B ab anevclcs

„De még mindig felkel!" - panaszkodik sok szülő, aki m aga mellé fektette rosszul alvó gyerm ekét. Az együttal-

Tipikus helyzet, hogy éjszaka m ár nem, de a nappali el-

vás elsősorban nem arra jó, hogy m ostantól teljesen át-

alváshoz kell a kicsinek a segítség. N appal világos van,

aludja a kicsi az éjszakát - bár arra is ham arabb sor ke­

sokféle fény, hang, élm ény éri a gyereket, ezért nehezen

rülhet így, m intha erőlködtök a kisággyal. Inkább arra

veszi rá m agát az alvásra. Esetleg „fél" elaludni, m ert tud­

szolgál, hogy am ikor felébred, könnyebben visszaalud­

ja, hogy olyankor egyedül m arad. Ilyenkor kifejezetten

jon, és neked is egyszerűbb így ism ét álom ba segíteni,

küzd az elalvás ellen, és m egnyugtató lehet szám ára, ha

mintha át kellene hozzá rohangálni a másik szobába.

segítséget kap.

Vannak olyan anyukák, akik nehezen tudnak vissza­

Noha köztudott, hogy a kicsiknek szükségük van a test-

aludni, akiket stresszel, hogy mellettük van a kicsi, és fél­

közelségre, a dédelgetésre, vannak olyan babák, akiket hi­

nek, hogy ráfekszenek. Olyan esetet is hallottam m ár,

ába teszel a szülői ágyba, inkább a fejed tetején ugrálnak,

hogy valaki egyszerűen nem tudott a babával aludni,

játszani akarnak, jobban felélénkülnek, mintha külön al­

m ert reggelre mindig elfeküdte a derekát, és ettől előjött

tatnád őket. ilyenkor a kétségbeesett anyuka egy éjszaka

a lumbágója, napokig nem tudott járni. Ha valam i nem jó

után úgy dönt, hogy „ez sem jött be", és visszaköltözteti

a szám odra, akkor nem kell erőltetni! Lehet, hogy nektek

a babát a saját ágyába. Tudni kell azonban, hogy az együtt-

pont nem válik be az együttalvás, de ettől m ég nem dől

alvást is m eg kell szokni - az első éjszaka m ég semmilyen

össze a világ.

„m ódszer" nem működik. Ezért mindenképpen érdem es

Sokan olyan történetekkel riogatnak az együttalvás

tenni m ég néhány próbát, és szükség esetén csak ezután

kapcsán, hogy a kisfiú m ég hatévesen is együtt aludt a

dönteni az eredeti rend visszaállítása mellett.

szüleivel, m ert „rászokott". Ezen aztán mindenki ször-

„Elkényezteted azt a gyereket/" Ne hagyd, hogy m ások

nyűködik, hogy „hiíúú, az rémes lehetett". Ehhez tudni kell,

vélem énye elrontsa az alvásotokat! Azok az emberek,

hogy a testközelség iránti erős vágy a kisgyerm ekkor ve­

akik ilyeneket mondanak, elfelejtették m ár, hogyan m ász­

lejárója, am ely fokozatosan csitul el. Ennek tükrében tel­

tak át gyerekkorukban hajnalonként a szüleik ágyába.

jesen term észetes, ha m ég hat-hét évesen is szívesen al­

A kicsi szám ára ez m egnyugtató dolog, és neked is végre

szik a szüleivel egy gyerek. H ozzáteszem , három -négy

nyugodtabban telnek az éjszakáid - mi lehet ennél fonto­

éves korban m ár fel lehet ajánlani a különalvást, meg le­

sabb?

het beszélni azt a kicsivel. Ő választhatja ki a boltban az

266

267

Baba nevel és

Babapszichológia

ágyat, az ágynem űt, az alvós állatkát, m egm ondhatja,

- ha apa nem tud aludni, m ert ott a gyerkőc, akkor

hova kerüljön az ágyikö. De az is elképzelhető, hogy fo­

m egtehetitek azt is, hogy a gyerekszobába költöztök

kozatosan költözik ki a szülői ágyból, először csak egy

át, és egy m atracon vagy m ásik ágyon alszotok

m atracra az ágy mellett, aztán a m atrac átköltözhet a gye­

együtt.

rekszobába. A gyerekek nagyon szeretnek a földön alud­ ni, ezért lehet ez jó ötlet. A biztonságérzetet erősíthetik olyan játékos m egoldások is, m int a saját kis alvókuckó

Egyéb házi praktikák

építése a szobában, amiben ő is közrem űködhet. Biztosít­ suk róla, hogy anya és apa a másik szobában vannak, és

Számos m ódszer él a köztudatban, amelyeket a baba al­

ha éjjel felébred, bárm ikor átjöhet közénk.

tatására alkalmaznak. Ezek egy része egy-egy adott hely­

Ha azok közé tartozol, akik félnek „teljesen" egy ágyba

zetben hatékonyan működhet:

költözni a kicsivel, jó, ha tudod, hogy van azért köztes m egoldás is:

- Ha a gond az, hogy csak szoptatással (vagy teával, tápszerrel) alszik vissza éjszaka a baba (általában

- lefektetheted este a saját ágyába, és ha éjjel felébred,

egyéves kor után, am ikor m ár biztosan nem az éh­

csak akkor viszed át a ti ágyatokba (ez azért is jó,

ség miatt ébred éjszaka), szoptatás helyett adjunk vi­

mert ha m ár jobban alszik, akkor lassacskán m agától

zet cum isüvegből. Idővel rájön, hogy éjszaka nincs

ki tud majd szokni az ágyatokból),

evés, és em iatt többé nem kel fel.

- elalhat veled közösen a nagyágyon, és utána viszed

- Anya helyett apa fektesse le a kicsit, és ő menjen be

át az ágyába (ha csak az esti elalvással van baj, ez jó

hozzá éjszaka. Ha rájön, hogy éjjel nem lehet anyát

megoldás lehet),

zaklatni, akkor nem fog em iatt felkelni.

- a napközbeni altatási nehézségek kiküszöbölésére is

- Ha felkel, ne vegyük ki az ágyból, hanem kapjon cu­

jó lehet, hogy a ti ágyatokban alszik, és odafekszel

mit, és adogassuk neki vissza, ha kiköpi, egészen ad­

mellé, am íg álomba nem merül,

dig, amíg el nem alszik. (Ha egyébként is cumizik, ez

- kap egy m atracot, és azt teszitek az ágy mellé, így ve­ letek alszik, m égsem köztetek (a kiságy is állhat az ágy mellett, ha odafér),

268

be szokott válni.) - H a a fogzás m iatt sírdogál, hom eopátiás szerekkel segíthetünk rajta.

269

B ab apszich ológia

Baba nevelés

- Ha felkel, és játszani szeretne - a legtöbb babánál van

- H a eddig velünk egy szobában aludt, költöztessük

ilyen korszak, főként tíz-tizennégy hónapos korban

át a másik szobába, lehet, hogy a mi m ozgolódásunk

fordulhat elő

miatt ébred fel.

beválhat, ha azt mondjuk neki, játsz-

szon nyugodtan a félhomályban (villanyt sem m i­

- Ha eddig külön szobában aludt, tegyük a kiságyát a

képp se kapcsoljunk), mi visszafekszünk aludni. De

mi szobánkba, hátha a közelségünk hiányzik neki.

segíthet az is, ha ilyenkor m agunk mellé fektetjük. - Ha este nem akar elaludni, feküdjünk le vele együtt. H a csend van, és látja, hogy mi is alszunk, idővel ő is

Hibák, amelyeket elkövethetünk

elalszik. - H a nem tudjuk, mitől kel fel, akkor érdemes kiszűrni

- Tévé előtt alszik el: ettől nyugtalanabbul alhat, de az

néhány lehetséges okot: például nézzük m eg, jön-e a

is lehet, hogy egyáltalán nem tud majd elaludni, mert

foga (a duzzadt íny, fehér csík az ínyen, esetleg véres

a képek és a hangok lekötik a figyelmét.

íny erre utalhat), a következő éjszaka pedig kapjon

- Cum isüveggel a kezében alszik el: tönkremennek a

homeopátiás bogyót. Ha javul a helyzet, akkor a foga

fogai a cukros levektől, és éjszaka felébredve köve­

volt a ludas a felkelésben, ha nem, akkor tovább kell

telni fogja a cum isüveget.

keresnünk.

- Minden este m ás m ódszerrel próbáljuk leszoktatni az éjszakai felkelésről: ez teljesen m eg fogja zavarni,

Léteznek úgynevezett alkati szerek is a hom eopátiá­ ban, amelyek a túlságosan szorongó, alvászavaros babák­

és végül rosszabbul alhat, mint előtte. - Egy időben több m ódszert próbálunk ki. Például el­

nál, kisgyerekeknél lehetnek hatásosak. Érdem es erről

kezdünk valamilyen szert adni a fogzásra, és közben

egy hom eopátiás orvostól tájékozódni - nem egy esetről

vízzel itatjuk, hogy szokjon le az anyatejről - így nem

hallottam , am ikor egy ilyen szer hozta m eg a javulást.

fogjuk tudni, m elyik oldotta m eg a problém át, és a

Vannak olyan illóolajok is, am elyek a szobájában páro­

babát is összezavarhatjuk vele.

logtatva m egnyugtatják a kicsit. Ha anya hiányzik neki éjszaka, adjuk oda neki a kis­

Fontos tudni, hogy am ire rászoktatjuk a babát, az na­

párnánkat. Sok gyerek, ha érzi az anyukája illatát, m agá­

gyon sokáig m egm aradhat - akár éveken át ugyanígy fog

tól visszaalszik.

elaludni. Ám az biztos, hogy az éjszakai felébredések szá­

270

271

Batw ps/.ichulógia

Babanevelés

m a egyéves kor után csökkenni fog. A kisgyerekkor fo­

- Családi feszültségek, m egváltozott élethelyzetek

lyam án azonban lehetnek m ég olyan időszakok, amelyek

- M egváltozott napirend

megviselik, ezért felkel éjszaka, de ekkor m ár pontosan tudni fogjuk, hogy ennek m i az oka (például betegség,

Vizsgáljuk m eg ezeket részletesebben is!

testvér születése vagy óvodakezdés).

Mozgásfejlődés, beszédfejlődés: Új m ozgásfejlődési szakaszok előtt, illetve amíg az új m ozgásform át teljesen

Éjszakai felébredéssel összefüggő problémák

el nem sajátította a baba, általában rosszabbul alszik. Ez a probléma aztán egyik napról a másikra m eg is szűnik, sőt,

Eddig jól aludt, most miért ébred fel?

rendszerint m ég jobb lesz a helyzet, mint előtte volt, m ert az új mozgásform ától jobban kifárad a pici. Ez vonatkozik

Vannak olyan babák, akik m aguktól kiválóan alszanak,

a kúszásra (öt-hét hónapos kor között), a m ászásra (nyolc­

aztán egyszer csak elkezdenek éjjel felkelni, rövidül a nap­

tizenegy hónapos korban), a járásra (tizenegy-tizennégy

pali alvásuk, nyűgösek lesznek, sírva ébrednek vagy ál­

hónapos kor között), és bizony m ég a beszédfejlődés is

mukban sírnak. Ha a korábban jó alvó baba elkezd nyug­

hasonló m ódon megviselheti a gyerm eket (az az időszak,

talankodni, gyakrabban ébredni a m egszokottnál, az

am ikor elkezd teljes szavakban, m ondatokban beszélni).

anyukák azonnal az okokat keresik. Lássuk, mik lehetnek

A z alvászavarok általában három -négy hétig tartanak,

ezek!

utána alábbhagynak.

- M ozgásfejlődés, beszédfejlődés

Növekedési ugrás: Hathetes, három hónapos és hat hó­

- Növekedési ugrás

napos korban, egyévesen, de m ég ezt követően is lehet­

- K örnyezetváltozás, utazás

nek növekedési ugrások, amikor több ételre van szüksé­

- Fogzás

ge a babának. Am íg csak szopizik, addig ilyenkor igényli,

- Betegség

hogy éjjel is ehessen, de ezzel p árhuzam osan nappal is

- Testvér születése

többet eszik. Tehát olyan nincs, hogy napközben ugyan­

- Szoptatás abbahagyása

annyit eszik a baba, de éjszaka csak azért kel fel, hogy

- Ó voda, bölcsőde kezdete

ehessen.

272

Babapszichológia

Környezetváltozás, utazás: Ilyenkor gyakran elkezd nyűgösködni a baba, ám ha igyekszünk egy-két nap alatt

Babanevelés

kened légzéskönnyítő balzsam m al, akkor jó eséllyel elke­ rülheted, hogy a m egfázásos tünetek ébresszék fel.

visszarendezni a kicsi napirendjét, akkor hazatérve viszszaáll a rend.

Testvér születik: A z anya újabb terhessége, a kistest­ vér születése szinte m inden gyereknél okoz alvásproblé­

Fogzás: A fogzás sok babánál az alvászavarok kezdetét

mákat, ezek azonban elmúlnak, ha nappal beszélünk a ki­

jelenti. A négy felső és a két alsó m etszőfog kibújása után

csivel a tesóról, az új helyzetről, és igyekszünk kitüntetett

általában rendeződnek a panaszok. Sajnos azonban, am i­

figyelmet szentelni neki, hogy ne érezze m agát hátrány­

kor az első tünetek jelentkeznek, egyidejűleg m ás okok is

ban a kicsivel szemben.

életben vannak, ezért gyakori, hogy am ikor m ár kijött a kicsi foga, másból kifolyólag az éjszakai ébredések tovább folytatódnak.

Szoptatás abbahagyása: H a hirtelen hagyod abba a szoptatást, vagy ha leszoktatod, am ikor ő m ég nem érett m eg rá, az bizony komoly alvásproblém ákat okozhat, kü­

Betegség idején, vagy ha bujkál valami a babában:

lönösen, ha addig cicin aludt el. A cicit mindig helyette­

Ilyenkor gyakran felébred éjszaka, például, mert bedugult

síteni kell valam ivel, ami segít majd a kicsinek az elal-

az orra, és nem kap levegőt, vagy a saját köhögése kelti fel.

vásban. H a e nélkül szoktatod önálló alvásra, várható,

A problémák általában azzal kezdődnek, hogy sok anyu­

hogy ha valam i m egzavarja az álm át, akkor nem lesz esz­

ka ilyenkor engedékenyebb, a babát m aga mellé fekteti,

közöd a m egnyugtatásra.

aki ezt megszokja, és a betegség m últán is igényli. Érde­ mesebb inkább arra az egy-két napra kitartani, és elvisel­

Óvoda, bölcsőde kezdete: Abban az időszakban, am i­

ni az éjszakázást, különben hosszú távú alvászavarokkal

kor a kicsi közösségbe kerül, nagyon gyakori, hogy sírva

fizethetünk érte. Nagyjából egy-másfél éves kor után m ár

ébred, éjszaka felriad. E zért (is) nagyon fontos, hogy

m egérti a gyerek, hogy az együttalvás kivételes dolog, és

kellő időt szánjunk a beszoktatására, foglalkozzunk vele

nem lesz ezentúl m indig így, ezért ekkor m ár kevésbé

délután-este a m egszokottnál többet, ovi-bölcsi után szer­

okoz ez problémát. H a este nem köp te tőt, hanem inkább

vezzünk extra program okat, egy közös fagyizást, játszó­

köhögéscsillapítót kap, illetve ha orrdugulás esetén lefek­

teret, beszélgessünk sokat - így a kicsi érzi majd, hogy kü­

vés előtt orrszívóval kitisztítod az orrát, a hátát pedig be­

lön figyelem irányul rá.

275

Baba p szich ológia

Családi feszültségek, megváltozott élethelyzetek: H a például anya újra dolgozni kezdene, de nem talál m un­

Babanevelés

Sok m inden benne van ebben a (teljesen téves) következ­ tetésben:

kát, ha anyagi problém ák m iatt idegeskedtek, az bizony átragad a gyerekre is. Talán nem látja, nem hallja a vitá­ kat, nem tudja, hogy anya m iért ideges, de érzi, hogy v a­

- a saját m agunkkal kapcsolatos félelmeink: „Jó anya vagyok? Biztosan nem én rontottam el valamit?''

lami m egváltozott. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy a sa­

- a m ásoktól hallott félinforrnációk: „ Ennyi idősen mär

ját nyelvén elmondjátok neki, mi a problém a, miről van

nem kéne en n ie...", „Az én fiam egy hónaposan mär át-

szó - akkor is, ha a baba m ég kisebb. Talán a szavakat

aludta az éjszakát."

m ég nem érti meg, de a hangsúlyból érzi, hogy fontos do­

- a baba iránt érzett aggodalom : „Biztosan nem éhezik?", „Biztos, nincs semmi haja?"

logról van szó.

Megváltozott napirend: Ha valami miatt felborul a na­

A baba azonban nem azért kel fel, m ert m egszokta a

pirend, például m ert óraátállítás volt, vagy korábban (ké­

felkelést, és nem is azért, m ert felkeléskor m indig anya­

sőbb) akarjátok lefektetni a babát, esetleg ő m aga ébredt

mellet kap. Ennek a folyam atnak a m egértéséhez azon­

máskor, mint szokott (például mert átáll a napi háromról a

ban tudnunk kell, hogy a baba alvási ciklusa hétről hétre

napi két óra alvásra), akkor is előfordulhat, hogy rövidül az

egyre nő, három -négy hónapos korban m ár hatvanperces.

alvás, vagy átmenetileg nyugtalanabbá válik. Aggodalom ­

Mikor is kel fel a baba éjjel enni? Újszülöttkorban álta­

ra nincs ok: ha átszervezed a napirendet, néhány nap után

lában két-három óránként, tehát 4 x 4 5 percenként, ami há­

a kicsi is felveszi az új ritmust, és visszaáll az alvókája.

rom -négy hónapos kor között nő négyórás időközökre, tehát 4x6 0 percre, azonban itt is lehetnek egyéni eltéré­

Megszokta, hogy felkel?

sek. N éhány baba kezdetben kétóránként éhezhet m eg, és lehetséges, hogy hat-hét hónapos koráig ragaszkodik éj­

Vajon szem ünk fénye néhány hónaposan valóban képes

szaka a három óránkénti evéshez. Egészen addig, am íg a

csak azért felkelni az éjszaka közepén, m ert m egszokta?

baba csak anyatejet eszik, éjjel teljesen normális, ha három ­

Ugye, így leírva nem is tűnik annyira valószínűnek? Pe­

négy óránként felkel enni, függetlenül attól, mennyi idős

dig hány anyuka jut arra a következtetésre, hogy m árpe­

és hány kiló. (Attól, hogy félévesen kilenc kiló, m ég lehet

dig az ő babája azért kel fel, m ert „m egszokta" a felkelést.

éjjel éhes - ezek a dolgok nem függnek össze egym ással.)

276

277

Babanevelés

Ba ba p s/ieh o ló gia

Gond akkor van, ha nem három -négy óránként ébred

- fáj a hasa (például, ha m ost kezdtétek a hozzátáplá-

éjjel, hanem gyakrabban, de ebben sem a szoptatás a lu­

lást, ha nincs m ég tízhetes vagy ha új ételt kapott),

das. A baba alvásciklusának végén ugyanis a m élyalvás

- a saját m ozgására ébred (ha m ostanában tanult meg

után tíz perc felszínes alvás következik - ha ilyenkor v a ­

átfordulni, kúszni, m ászni, felállni vagy járni),

lami m egzavarja, felébred, segítséget kér, majd visszaal­

- túlságosan m ozgalm asak a napjai,

szik. N agyon fontos rész a „segítséget kér". A z anyák

- beköszöntött a szeparációs szorongás (ha m ár elmúlt

ugyanis szeretik praktikusan intézni a dolgokat: ha a baba

nyolc hónapos, és nappal is láthatóan „anyásabb",

felébred, akkor ugyanúgy reagálnak rá minden esetben,

mint eddig),

és itt rontják el! Ha ugyanis a babának a foga fáj, megijedt az utcáról beszűrődő kutyaugatástól vagy a saját m ozgá­

- fülfájás, torokfájás, bedugult orr, reflux - ezek na­ gyon gyakori okai m ég az alvászavaroknak.

sa ébresztette fel, akkor nem minden esetben szoptatásra van szüksége. Persze a m egnyugvásban ez segít, a baba

Az a régi városi legenda, m ely szerint az anyatejes ba­

visszaalszik, de lehet, hogy újra felriad, m ert a probléma

bák rosszabb alvók, nem teljesen igaz. Újszülöttként va­

oka nem szűnt m eg. Felesleges tehát m inden eszközzel

lóban gyakrabban ébredhetnek az anyatejes babák, mint

leszoktatni a szoptatásról, hátha akkor majd jól alszik,

arról korábban m ár szó volt, azonban később, am ikor

mert ez az esetek többségében nem segít (sőt: m ég ronthat

hozzátáplálod, ez a különbség m ár nem fedezhető fel. Ezt

is a helyzeten). V iszont am ikor felébred, és fogalm ad

a félreértést azok a harm inc-negyven évvel ezelőtti fel­

sincs, mi a baja, teljesen eszköztelen leszel, nem tudod,

mérések is tám ogatják, amelyek keretében olyan anyákat

hogyan altasd vissza. Éppen ezért először azt próbáld

vizsgáltak, akik nem szoptattak, ham arabb hozzátáplál­

megfejteni, m iért ébred fel éjszaka.

tak, és a babákat hagyták sírni éjjel, ha nem aludtak. így tényleg: a nem anyatejes babák jól aludtak - ez azonban

Ennek konkrét oka kell hogy legyen, ami a legtöbb eset­

nem jelenti azt, hogy az ellenkezője is ig a z ...

ben pofonegyszerű:

Hajnalban felkel, és játszani szeretne - éhes, - fogzik (ha nappal nyál zik és mindent a szájába töm köd, az ennek biztos jele),

278

Tíz-tizennégy hónapos kor között gyakori jelenség, hogy a baba éjjel vagy hajnalban felébred, és játszani szeretne.

279

B a ba p s / ichol óg ia

Baba nevel és

Mi ilyenkor a teendő? Kinövi a baba? Le lehet szoktatni

rologtatása is - ezek akkor jó hatásúak, ha a gyerm eket

róla? A hajnali felkelés általában ú gy kezdődik, hogy a

napközben sok élm ény éri, nyüzsög, új m ozgásform ákat

baba felébred, m ert valam i baja van (például fogzik), és

sajátít el, és em iatt túlságosan éber.

kipihentnek érzi m agát. Tavasszal és nyáron gyakrabban fordul elő ilyesmi, m ert a baba bioritm usát m egzavarja a hajnali világosság. Ilyenkor a m egszokottnál nehezebben

Nappali altatással összefüggő problémák

alszik vissza, vagy egyáltalán nem sikerül neki. A kicsi ekkor teszteli is a szülőket: vajon hogyan reagálnak arra,

Nem alszik napközben

ha felébresztem őket? Vajon m egengedik-e, hogy fenn­ maradjak? Lehet-e ilyenkor játszani?

A napközbeni alvás, altatás tém aköre legalább akkora in­

M ivel azonban a baba m ég nem aludta végig a m eg­

dulatokat szokott kelteni, és akkora problém ákat okoz,

szokott alvásm ennyiséget, az éberség ilyenkor csak rövid

m int az éjszakai felkeléseké. Á m itt is igaz, hogy minél ki­

ideig tart, általában egy órát, utána elfárad, és könnyen

sebb a baba, annál könnyebben vehetjük rá az alvásra.

visszaalszik. Mit tehetünk? A z egyik m egoldás, hogy leszoktatjuk

H ogyan alakul a nappali alvások rendje?

erről. Ha felkel, és játszani akar, m eg kell neki mondani, hogy m ost éjszaka van, és ti alszotok. N em szabad felkel­

- Egy-két hónapos korban naponta négy alkalom m al

ni hozzá, lám pát kapcsolni. H a akar, kim ászhat az ág y ­

alszik a baba napközben, ideális esetben egy-két órát,

ból, játszhat m agában, de ti ebben ne legyetek partnerek.

de az is lehet, hogy fél óra után m ár felkel.

Előfordulhat, hogy bemászik hozzátok az ágyba, és pró­

- H árom hónapos korra m ár pontosan beáll a napi­

bál rávenni a közös játékra. H agyjátok neki, hogy odabúj­

rendje: ebben a korban napközben általában egy­

jon, de nem szabad felkelni, beszélgetni vele, szórakoz­

m ásfél ó rát alszanak a babák. Ennél kevesebb sem

tatni. Rövid időn belül rájön, hogy ez így m űködik, és

okoz problém át, ha utána nem nyűgös és fáradt, és a

m agától visszaalszik. A következő éjjel m ár lehet, hogy

két-három órás napközbeni alvással sincs baj, ha nem

fel sem kel, vagy ha igen, egy-két nap után m egtanulja és

zavarja m eg az éjszakai alvást. Fontos azonban, hogy

elfogadja, hogy ilyenkor nincs játék, és kész. Ezenkívül

az alvások szám a ne legyen kevesebb! Ha csak két­

segíthet m ég a hom eopátia vagy a különféle illóolajok pá­

szer fél órát alszik a baba, az biztosan nem elég neki,

280

281

Babapszichológia

Babanevelés

és a napi egy alvás is kevés lehet. Ennyi idősen nagy­

előtt. A nappali alvásnál is éppen olyan fontos a szer­

jából két-három órát képesek ébren lenni nyűgöskö-

tartás, m int az éjszakainál.

dés nélkül egyhuzam ban, a nappali alvások szám á­ nak is ezt kell követnie. - Féléves kor után m ár a kétszeri alvás is elég lehet, de a napi három is előfordul még.

M ár kezdettől alakítsd úgy, hogy a baba a saját ágyában m agától, tehát m inden altatás, ringatás, szoptatás, babakocsiztatás nélkül aludjon el. Vannak néha nyűgösebb na­

- Kilenc-tíz hónapos korban egyes csecsem ők m ár át-

pok, am ikor ez nem sikerül, de az legyen a kündulópont,

állnak az egyszeri hosszabb alvásra, de sok babánál

hogy így alszik el. Ha m ár m egszokta a kicsi, hogy baba­

m egm arad a kétszeri nappali alvás.

kocsiban és ringatva alszik el nappal, akkor csakis fokoza­ tosan, legalább hét-tíz napot az átszoktatásra szánva vehe­

Am ire oda kell figyelni:

ted rá arra, hogy m agától aludjon el. Választhatod azt, hogy beteszed a kiságyba, és ha sír, kiveszed, m egnyugta­

- Ne erőltesd az alvást! Ha idegeskedsz rajta, azzal

tod, majd visszateszed. Ez az első alkalommal akár egy órát

csak azt éred el, h ogy a baba is feszültebb lesz, és

is eltarthat, de végül rájön, hogy mit szeretnél tőle. Másfél­

juszt se fog aludni. Ha fél óra próbálkozás után nem

két éves kor körül előfordulhat, hogy egyáltalán nem akar

akar aludni, akkor biztosan nem álmos. Játsszatok to­

m ár aludni napközben - ettől nem kell megijedni, és nem

vább, és am ikor álmosodik, akkor tedd le megint.

szabad erőltetni. Gyakran az is elég, ha csak lepihen nap­

- Mindig akkor fektesd le, am ikor m ár álm os! Ennek

közben egy kicsit, mesét olvastok, vagy az ágyban néze­

jelei: lelassul, játék közben lefekszik, dörzsöli a sze­

geti a könyveit, esetleg megnéz egy m esét a tévében.

m ét, fülét, ha felveszed, hozzád bújik, ásít, nyűgösködik, sem m i sem jó neki. - Legyen napirendje, és nagyjából m indig ugyanakkor

Hogyan hagyjuk el a nappali alvásokat?

feküdjön le. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetnének elcsúszások néha, de a dolgok sorrendje m indig

A baba az első időben napközben általában ötször alszik,

ugyanaz legyen.

majd ez fokozatosan csökken négyre, három ra, kettőre,

- A z álm os babát kicsit dédelgesd m eg; ha m ár na­

egyéves kor körül pedig egyre. A z egyes alvások „elha­

gyobb, bújjatok össze, és olvassatok m esét elalvás

gyása", az átm eneti időszakok és aztán a napirend m eg­

282

283

Baba pszi ch ológia

B ab anevelés

változása gyakran okoz problém át az anyukának. Az első

K ét-három hónapos kor táján érkezik el a következő át­

átmeneti időszak m ár az első hetekben beköszönt. A z új­

m enet ideje: az ébrenléti idők egyre hosszabbak lesznek,

szülött többnyire m ég m inden evés után m ély álom ba

és a negyedik alvás szépen kikerül a napirendi pontok kö­

szenderül, ez az idill azonban nem tart tovább négy-hat

zül. M ost m ár m ásfél-két órát is ébren tölt a baba, ezért

hétnél. Az élénkebb babák m ár a m ásodik-harm adik hé­

egyre távolabb kerülnek egym ástól az alvások, míg végül

ten ébren m aradnak evés után, v agy húsz-harm inc perc

a negyedik egyszerűen elm arad. Ez az átm enet a legza­

alvás után felébrednek. Ilyenkor tér át a baba a négyszeri nappali alvásra. Ekkor m ég nagyjából harm inc-hatvan

vartalanabb, általában term észetes úton, m agától is be­ következik.

percet tud egyhuzam ban, nyűgösködés nélkül ébren len­

Az átm eneti időszakok titka, hogy m indig a két alvás

ni, utána elálmosodik. Ha tehát m ár eljutottatok addig,

közötti ébrenléti időt kell megnyújtani. Akkor jön el az át­

hogy nappal nem akar szopi után azonnal elaludni, vagy

m enet ideje, ha a kicsi m ár nyűgösködés nélkül kibírja a

rövid alvás után felkel, akkor érdem es áttérni a követke­

következő alvásig. A m íg három szor alszik a baba, a na­

ző ritm usra:

pirendje körülbelül így néz ki (reggel nyolc órai kelést ala­ pul véve, am i term észetesen egyénenként változhat):

1. felébredés után szoptatás, 2. szopi után büfi,

5:00 - 6:00 - szo p tatás/ev és

3. büfi után átpelenkázás (erre akkor is felébred, ha

8:00 - evés

egyébként elszenderült volna),

10:00 - 1 1 :30 - alvás (ennek időtartam a az életkor előre­

4. átpelenkázás után ébrenlét, játék,

haladtával egyre csökken, féléves korban álta­

5. ha elálm osodott, akkor fektesd le.

lában m ár csak fél óra, ilyenkor érkezik el az át­ m enet ideje)

Ezzel eléred, hogy

11:30 - evés 13:30 - 15:00 - alvás

- akkor fekszik le aludni, amikor m ár valóban elfáradt, - nem fekszik le teli hassal, így nem fogja a saját emésztése vagy a hasfájás felébreszteni, - megszokja azt a ritmust, amit utána követni fog majd.

284

15:00 - evés 17:00 - 18:30 - alvás 18:30 - evés 21 :00 - 21:30 - lefekvés

285

Bab apszich ológia

Babanevelés

A z életkor előrehaladtával egyre rövidebben alszik az

családban azonban m ereven ragaszkodnak egy adott idő­

alvásidőkben, és egyre hosszabban van ébren az ébrenlé-

ponthoz, függetlenül attól, hogy akkor a kicsi valóban ál­

ti időkben, így a harm adik alvás elhagyhatóvá válik. H a

m os-e v agy sem. Féléves kortól azonban a baba m ár erő­

ragaszkodunk a m egszokott ütem hez, holott ő m ár ki­

sen tiltakozik, ha akkor akarjuk lefektetni, am ikor m ég

nőtte azt, akkor egyre nehezebbé válik az altatás, és egy­

nem álmos. El kell fogadni, hogy m ost m ár este három ­

re rövidebben alszik a baba, m ert m agától m ég nem alud­

négy vagy akár öt órát is ébren van, és ehhez kell igazíta­

na el abban az időpontban. A kicsi valam ikor öt-nyolc hónapos kor között tér át a

ni a napirendjét is. H a nem jönne ki az utolsó délutáni fel­

napi három szori alvásról a kétszerire. Ez azért szokott

kelés után ennyi ébrenléti időszak, akkor a napirenddel van a problém a.

gondot okozni, m ert ettől kezdve nem alkalm azható tel­ jesen a korábbi jól bevált ütem ezés. Általában így szokott kinézni ilyenkor a napirend: reggeli felkelés után evés, kö­

A kétszeri nappali alvás mellett a napirend körülbelül így nézhet ki:

rülbelül három óra ébrenlét után egy-másfél óra alvás. A z ébrenléti időben lehet tízóraizni. Mivel üyenkor m ár a leg­

5:00 - 6:00 - szo p tatás/táp szer

több baba m ást is kóstolgat, ezt az időszakot rem ekül ki

8:00 - szoptatás vagy reggeli

lehet használni arra, hogy két alvás között kóstolgassunk.

(10:00 - tízórai - ez a hozzátáplálástól függ)

A m ikor a kicsi felkelt, akkor m egint eszik (ez lehet az

11:00 - 1 2 :3 0 - a l v á s

ebéd), m ajd játék következik, ism ét körülbelül h árom ­

12:30 - ebéd

négy órás ébrenléti idővel, majd megint egy-másfél órányi alvás. Ebbe az ébrenléti időbe szintén belefér m ég egy kis kós­

(14:30 - uzsonna - ez a hozzátáplálástól függ) 1 5 :3 0 - 1 7 :0 0 - a l v á s 20:30 - 21:00 - lefekvés

tolgatás, de mivel előtte ebédelt a kicsi, ez nem feltétlenül szükséges, hiszen m ég így is csak négy-öt órányi idő telik

A következő nehézkes átm enet (talán ez okozza a leg­

el a két evés között. Ébredés után m egint következhet az

több problém át) a kétszeri alvásról az egyszeri alvásra

evés, majd lefekvés és elalvás előtt a vacsora.

való átállás egyéves kor táján. Sok baba m ár tíz hónapos

Gyakori hiba, hogy ahogyan a babának nő az ébrenléti

kora körül igényli ezt, d e vannak olyan totyogók is, akik

ideje, ú gy egyre későbbre tolódna az esti lefektetés, sok

egészen m ásfél éves korukig kétszer alszanak. A z első jele

286

287

Baba pszichológia

Babanevelés

annak, hogy a kicsi m ár csak egyszer aludna, a délutáni

kor kevésbé fárad el a kicsi, m ert nem tudtok elég időt

alvás m egrövidülése, vagy az, hogy ilyenkor m ár nehe­

szabad levegőn tölteni - nem szeretne délután elaludni.

zen alszik el. H a ezt tapasztalod, akkor jó eséllyel el lehet

N em érdem es ebből nagy patáliát csapni, egy-egy alka­

hagyni a délutáni alvást. Ennek az a módja, hogy a dél­

lom m al előfordul.

előtti ébrenléti időt megnyújtod egy órával, így később

A nappali alvások időtartam a is csökken: m íg egyéve­

kerül ágyba a kicsi, és tovább is alszik. Lehetséges azon­

sen m ég három -négy órát alszik nappal a kicsi, addig két­

ban, hogy ez nem vagy nem mindig sikerül, m ert a baba

évesen m ár csak két-két és fél órát (az sem gond, ha ke­

hamarabb elálmosodik, nyűgös. Ez az időszak egy-két hó­

vesebbet, ha jókedvűen ébred, és utána kibírja ébren

napig tarthat, m ialatt egyik nap kétszer, a másik nap csak

estig), három éves korra pedig ez lecsökken egy-m ásfél

egyszer alszik napközben. H a ragaszkodik a délelőtti al­

órára. A z otthon felvett rossz elalvási szokásokat az óvo­

váshoz, de a délutáni m ár nehezen m egy, viszont m ég

da általában jótékonyan ellensúlyozza, de gyakori, hogy

nem bírja ki este ébren öt órán keresztül, akkor cselhez

am ikor otthon van a pici, akkor egyáltalán nem alszik

kell folyamodnod: például m indig a m ásodik alvás idő­

napközben, m íg az óvodában igen.

pontjában sétáltok egy nagyot, így ilyenkor biztosan al­

A nappali alvást hat-hét éves korig igényli a szerve­

szik fél-egy órát, és kibírja estig. V agy - ha m ég szopizik

zet. N em ritka, hogy a nagycsoportban m ár egyáltalán

- ilyenkor megkínálod, és közben pihen egy fél órát.

nem alvó gyerm ek kisiskolás korban alszik délután egy-

Ez a m ódszer azonban fontos, hogy átm eneti legyen,

egy órát, ha van rá m ódja, ugyanis míg az óvodában m ár

közben mindennap arra kell törekedni, hogy fokozatosan

nem fáradt el napközben, az iskola kiszívja az energiáját.

tíz-húsz percenként haladva megnyújtsuk a délelőtti éb­ renléti időt annyira, am ennyire m ár m agától igényli, és jókedvűen ébren tud m aradni. Fontos tudni, hogy ennyi

Testvérek altatása

idősen m ár öt órát van ébren a baba egyhuzam ban, tehát ha reggel nyolckor ébred, akkor egy óra körül fog aludni.

A m ikor az elsőszülött alvása végre kezd rendbe jönni,

Kétéves kor körül m ár előfordulhat az is, hogy egy-egy

sokszor máris érkezik a következő baba, a m aga m erőben

alkalom m al kim arad a nappali alvás. Ebben a korban

új szokásaival, ilyenkor felmerül az anyukában a kérdés:

azonban a kicsinek m ég szüksége van erre, tehát teljesen

hogyan is oldja m eg a csoportos altatást, ki hol aludjon,

nem hagyható el, de ne lepődj meg, ha - főként télen, ami­

hogyan aludjon, m ikor aludjon...

288

289

Baba pszich ológia

Babane veles

Van, ahol ennél is nehezebb a helyzet, hiszen a na­

csolhatja le a lám pát), de m égse tartson órákig a fek­

gyobbik gyerm ek m ég m indig nem alszik el egyedül, éj­

tetés (például te m ondod m eg, m ikor van a lám paol­

jel felébred, amikor megérkezik a kicsi. Mondani sem kell,

tás ideje, de ő viheti azt véghez). Szánj időt erre az

hogy a nagyot ez a tény csak m ég inkább m egzavarja, ami

esti, kettesben töltött program ra! Minél nyűgödtabb

tovább fokozhatja az alvási problémákat. N éhány anyuka

v ag y ilyenkor, annál könnyebb lesz elérni, hogy

épp azért próbálja m ár várandósán m egtanítani a nagyot

tényleg aludjon a kicsi.

saját ágyban, saját szobában aludni, m ert nem sokára ér­ kezik a kicsi - és mi lesz akkor, ha két gyerekhez kell fel­ k elni...? Erre a problém ára többféle m egoldás van:

- N em változtatsz: H a m ár van egy kialakult alvásialtatási rítus, am i bevált, akkor azon kár lenne pont a tesó kedvéért változtatni. Persze sok családban fel­

- K itartóan és következetesen m egtanítod a nagyot

merül, hogy mi lesz a m ég cicin elalvó, éjjel is szopó

m agában aludni - ám ez nem feltétlenül jelenti azt,

nagyobbikkai abban a néhány napban, am íg anya a

hogy a kicsi m egszületése után nem fog időnként fel­

kórházban van, de ezt általában gond nélkül át szok­

ébredni ő is, vagy nem költözik át néhanapján a ti

ták vészelni a gyerekek. Egy-m ásfél évesen ugyanis

ágyatokba. Sok családban tapasztalom azt is, hogy a

m ár pontosan tudják, hogy apa vagy a nagym am a

nagyobbik a kicsi születése után néhány hónappal el­

nem tud tejet adni, és elalszanak akkor is, ha anya

kezdi egyre hosszabbra nyújtani az esti lefektetése­

nincs ott. (Az első alkalom m ég nehézkesebben m e­

ket. Ennek oka, hogy ilyenkor próbálja m egszerezni

het, de utána m ár megszokják az új helyzetet.) E rö­

m agának azt a figyelmet, am it - úgy érzi - napköz­

vid, anya nélküli időszak m ég jól is jöhet: nem egy

ben nem kap m eg. Hiába gondolod úgy, hogy min­

kisgyerekről hallottam m ár, akinek ez a három -négy

dent m egteszel, am it lehet, és sok időt töltesz vele,

nap éppen elég volt arra, hogy leszokjon az éjszakai

attól ő m ég érezheti kevésnek a törődést, hiszen ko­

szopiról, és többé ne kérje azt.

rábban ő volt a figyelem középpontjában, m ost pe­

290

dig nem. Ezért ebben a helyzetben nagyon türelm es­

Ha viszont m égis m arad az éjszakai szopi a nagynál,

nek kell lenned vele. Alakítsd úgy a helyzetet, hogy

akkor sincs gond, hiszen nyugodtan alhattok együtt. Ez

neki is legyen döntési lehetősége (például kiválaszt­

történhet úgy, hogy a nagy veled egy ágyban alszik, de

hatja, melyik m esét szeretné este hallani, v agy ő kap­

úgy is, hogy az ágy melletti kiságy, heverő vagy m atrac az

291

Baba nevelés

Baba pszichológia

övé. A kicsit így nem fogja zavarni a nagy éjszakai m ocorgása, és a nagyot se a kicsié.

V annak olyan babák is, akiket nem zavarnak a szülők zajai, ők m aradhatnak egy-két éves korukig is velük egy

Balesetveszélyes megoldás, ha a kicsi és a nagy is veled

szobában, és csak utána költözhetnek össze a testvérek­

alszik, mert míg egy felnőtt képes vigyázni álmában a mel­

kel - ez a kicsi alvási szokásaitól is függ. H a m ár össze­

lette fekvő csecsem őre, addig a baba m ás gyermekekkel

költöztek, a legnehezebb dolog a napirend összehangolá­

nem alhat együtt. Ezért ezt sem m iképpen sem ajánlom.

sa. Ha ugyanis a kicsi este nyolckor m ár a közös szobában

Totyogó korban azonban m ár alhatnak együtt a gyerekek.

durm ol, a nagy pedig csak kilenckor fekszik, akkor bi­

Lényeges kérdés, hogy egy szobában vagy külön alud-

zony ütheti egym ást kettejük program ja. Ilyenkor az le­

janak a testvérek. N ekem az a tapasztalatom , hogy ha a

het a m egoldás, ha

nagy m ár szépen alszik a saját szobájában, akkor nem sze­ rencsés melléköltöztetni a m ég gyakran felébredő kicsit. Több anyuka kérdezte m ár tőlem aggódva, hogy a nagyot

- am íg a kicsi szopizik, addig a nagynak mesét olva­ sol,

vajon nem bántja-e, ha a kicsi a szülőkkel alszik, de a ta­

- a m eseolvasást nem a gyerekszobában ejtitek meg,

pasztalat azt mutatja, hogy ez csak az anyukák félelme -

- a kicsi is m eghallgatja a m esét, am ennyiben van elég

a nagyobbik gyerek szám ára fontosabbak a szokásai, a

türelme hozzá.

m egszokott környezete. A z első hónapokban tehát jó, ha a kicsi veletek alszik, hogy ne ébressze fel a nagyot éjjel,

Egy darabig el lehet odázni a két gyerek napirendjének

illetve hogy közel legyen hozzád, ha m eg kell etetni vagy

összehangolását, de hosszú távon az a jó m egoldás, ha a

a hasa fáj. A m ikor a kicsi négy-öt hónapos lesz, és elkezdik za­

gyerekek este egyszerre fürdenek és fekszenek le. A közös fürdéstől is sokan ódzkodnak, pedig jól m egoldható:

varni a ti zajaitok, valam int éjjel sem kel m ár fel enni, ak­ kor két lehetőség van:

- am íg a kicsi nem tud ülni, addig a kiskádban fürödhet, am íg a nagy a nagy kádban csücsül,

- beköltözik a nagyhoz (de az ő zajai is zavarhatják éjjel), - külön szobát kap (ha a zajokra könnyen ébred, és van rá lehetőség, akkor ez utóbbi m egoldás m arad csak).

292

- ha m ár tud ülni (vagy vehetsz neki fürdetőfotelt v agy karikát is, am it m ég az önálló ülés elsajátítása előtt lehet használni), akkor együtt is fürödhetnek a nagy kádban (term észetesen felügyelet mellett).

B ab apszich ológia

Babanevelés

A fürdés végén először mindig a kicsit vedd ki, addig

csem őre is ráerőltetni. A problém ák gyakran m ár a baba

a nagy m aradhat, vagy kiszállhat m agától, ha tud. Gyak­

m egszületése előtt jelentkeznek: a terhesség előrehalad­

ran ők is lelkesen segítenek a kicsi esti öltöztetésében, pe-

tával egyre több pihenésre, lassuló életm ódra lenne szük­

lusozásában - ha bevonod a feladatokba, nagyon fogja él­

ség, ezt azonban a várandósok többsége nem tartja be. A zután m egszületik a baba, és a családok ugyanúgy

vezni. A nappali alvásidő összehangolása csak fokozatosan

próbálnak élni, m int előtte. G yakran találkozom olyan

történhet m eg, hiszen egy újszülött alvásigénye egészen

anyukákkal, akik m ég csak két hete szültek, de m ár sze­

m ás, mint egy két-három éves kisgyermeké. Kezdetben a

retnének néhány órát a baba nélkül tölteni. M iért? Igenis

kicsi m ég sokat alszik, ezért elsősorban a nagy napirend­

el kell fogadni, hogy az első hetekben-hónapokban a ba­

jéhez kell igazodni: semm i baja nem lesz a kistesónak, ha

bának szüksége van anyára! Persze ettől m ég el lehet

a délelőtti alvás a babakocsiban történik a játszótéren,

menni közösen nyaralni, de a nyaralás alatt is ugyanúgy

vagy séta közben. Amikor három szor alszik m ár a kicsi,

tartani kell a napirendet, ugyanúgy az alvás és az evés­

akkor a délutáni alvás egy része általában m ár egybeesik,

idők határozzák m eg a család életét, mint otthon.

am ikor pedig áttér a kétszeri alvásra, akkor a délutáni

A baba első két-három életévére tehát mindenképpen

időszak egy részében biztosan együtt fog aludni a két gye­

ki kell szakadni a rohanásból, le kell lassítani. A hogy nő

rek - erre törekedni is kell lehetőség szerint.

a kisgyermek, úgy képes egyre többet befogadni, és egy­

M inden gyereknek van olyan időszaka, amikor nehe­ zen alszik el délután, ezért ilyenkor praktikusabb - ha le­

re rugalm asabban állni az egyéni igényeidhez, ezt az időt azonban türelmesen ki kell várni.

hetséges - külön szobában altatni őket, vagy könnyen az

Tipikus m odern, városi anyaszokás az állandó p rog­

lehet a vége, hogy egym ást szórakoztatják elalvás helyett.

ram szervezés is. Ism erek olyan családokat, ahol a baba napközben csak az autóban tud aludni, m ert minden nap­ ra esik kirándulás, vásárlás, találkozó. A kicsi fejlődése

Napirenddel kapcsolatos problémák

szempontjából fontos, hogy hetente egy-két alkalommal legyen valam ilyen különleges program is, azonban az ál­

A m ai csecsem ők sokkal nyugtalanabbak, több velük a

landó rohanás, a rendszeres „felébresztem , m ert külön­

gond, mint nagyanyáink korában. Ennek legfőbb oka a

ben elkésünk" teljesen összezavarja a rendszerességre és

rohanó életforma, amiben élünk, és am it próbálunk a cse­

biztonságra vágyó csöppséget.

294

295

B abapszichológi a

Fontos tehát, h ogy m egtanulj fékezni a várandósság

Baba nevelcs

Sok helyen az a gond, hogy a család élete rendezetlen,

alatt, és fokozatosan, a babával együtt gyorsítani az ott­

a szülők hol vásárolni, hol vendégségbe, hol kirándulni,

hon töltött évek során.

hol moziba mennek, miközben elvárják, hogy a baba zök­ kenőm entesen aludjon m indenhol, és pontosan tartsa a napirendjét. M ás családokban pedig a napirend tekinte­

Túlterhelt gyerekek?

tében engedékenyebbek: „Nem baj, ha ma csak később fek­ szik le, mert este vendégek vannak ”

Száz éve m ég nem volt tévé, internet, nem szólt egész nap

Minél idősebb a baba, annál érzékenyebben reagálhat

a lakásban a rádió, nem vitték a babákat túlzsúfolt plá-

arra, ha a m egszokott életritm usa felborul. Szám ára

zákba vásárolni. A gyerekeket viszont egészen kis kortól

ugyanis a biztonságot az jelenti, ha a dolgok kiszám ítha­

nagy család vette körül, ami sokféle szociális ingert jelen­

tó sorrendben történnek, ha ugyanazok a körülm ények,

tett a szám ukra, segítette a fejlődésüket, és motiválta őket,

emberek és szokások veszik körül nap mint nap.

hogy m iham arabb megtanuljanak járni, beszélni, kapcso­

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne csinálhatnátok néha

latot létesíteni másokkal. Sok időt töltöttek a szabad leve­

egész napos program ot. De figyelni kell arra, hogy a ki­

gőn is télen-nyáron, nem volt kérdés, hogy „ki merjem-e

csi m egszok ott napirendjét jelentősen ne borítsd fel,

vinni ilyen időben". Felm erül persze a kérdés, h ogy ha mi a m ai korban

vagy ha m égis, akkor m ásnap visszaálljon a m egszokott rend. A z ő szám ára m ég egy-két hét is hosszú idő - ha

élünk, ahol felnőtt emberek tizenöt éves kamaszoktól ta­

például egy betegség m iatt felborulnak a korábbi szoká­

nulják a digitális eszközök használatát, akkor vajon miért kéne száz évvel ezelőtti környezetben nevelgetni a kicsi

sai, akkor ő m ár el is felejti azokat, és az újakra em lék­ szik.

gyerekeket. N em fognak-e előbb-utóbb úgyis találkozni

Ilyenkor szokott előfordulni, hogy az anyukáktól két­

az inform ációtól túlterhelt világgal?

ségbeesett leveleket kapok: „A kisfiam mindig jól aludt, de

A z arany középutat kell keresni ebben is. A baba ideg-

két hetet a mamánál voltunk, és azóta folyamatosan problémák

rendszere m ég fejletlen, de roham os tem póban gyűjti m a­

vannak - hogyan érhetném el, hogy ismét visszazökkenjen a régi

gába az információkat. H a túl sokat kap, túltelítődik, hi­

kerékvágásba?” N os, nem arról van szó, hogy a baba ré­

szen neki m ég annyi inger is bőven elég a tanuláshoz, ha

gebben „tudott" aludni, m ost m eg elfelejtett, hanem ar­

elnézegeti a falevelet, ahogy m ozog a fán.

ról, hogy korábban m egvolt az életében az a harm ónia és

296

297

Baba pszich ológia

Babanevelés

állandóság, am i ahhoz kellett, hogy nyugodtan aludjon,

káosz következik, és az aluszékony baba hirtelen nyűgös

m ost pedig nincs meg. A m egoldás az, hogy biztosítjuk szám ára a kiegyensú­

és tíz órát ébren levő csecsem ővé változik - egy-két nap után ez is elmúlik. H a sokat alszik, ebben a korban még

lyozott környezetet, a pihenést, a m egszokott rendet.

bizony ébresztgetni kell, ezért napközben négy óránál to­

Egyéves kora körül majd ő m aga kezdi el keresni és fe­

vább sose aludjon egyhuzam ban, m ert ez m indig az éj­

szegetni a határokat, hogy m egtudja, m i van azokon túl.

szaka rovására m egy. Éjjel viszont nem kell három órán­ ként felkelteni, hogy egyen - hagyd aludni, am eddig m agától fel nem ébred (hacsak nem koraszülött és nincs

S. O. S.! Elcsúszott a napirend

besárgulva, vagy nem beteg). A z első hat hét arról szól, hogy a kicsi tanulja, mikor

„Elcsúszott a napirendünk, mi lesz most???" - kérdezi tőlem

van éjszaka és m ikor nappal, leginkább ebben kell neki

sok anyuka kétségbeesve. „Erőltessem mindenképpen a meg­

segíteni. Semmiképpen sem szabad ekkor m ég napiren­

szokott napirendet, ha reggel később¡korábban ébred? " , „Éb­

det, kötelező három - vagy négy óránkénti evéseket ráeről­

resszem fel, ha tovább alszik? " , „Altassam el, ha hamarabb kelt

tetni: ilyenkor az ösztönei m ég pontosan m egsúgják neki,

fel?" A válaszom : nem. A hogy a felnőtteknek, úgy a babáknak is lehetnek jobb

mikor van szüksége evésre és alvásra, neked csak a jelzé­ seire kell figyelned.

és rosszabb napjaik. Van, amikor nagyon elfáradnak, és

H athetestől hat h ónapos korig: a babának k iszám ít­

rengeteget alszanak - m iért ne? M áskor pedig nyugtala­

ható m enetrendje van, és ragaszkodik a szokásaihoz. Eb­

nok, jön a foguk, fáj a hasuk, ezért alakul m ásként a na­

ben a korszakban többnyire azonos időpontokban eszik

pirend. Ez Önmagában nem gond. A babának nem arra

és alszik, kezdetben naponta négy alkalom m al, később

van szüksége, hogy mindennap pontosan délben kapja az

m ár csak h árom szor, és a kezdeti kétóránkénti szopizá-

ebédet, hanem arra, hogy am ikor éhes, akkor kapjon enni,

sokat lassan felváltják a három - és négyóránkénti eteté­ sek.

am ikor álm os, akkor alhasson. Ráadásul a kicsi folyam atosan fejlődik.

Napirendi káosz akkor szokott kialakulni, ha m inden­

A z első hat hét m ég nagyon változékony, éppen ezért

áron ráerőltetnek olyan szabályokat és körülm ényeket,

felesleges pánikolni, ha egy-két nap viszonylagos nyuga­

amelyek nem neki valóak - például egész napos autóká-

lom és kiszám ítható „alszik-eszik" üzem m ód után teljes

zás, rossz altatási szokások (lefektetés, amikor nem álmos,

298

299

Bab apszich ológia

Babanevelés

vagy amikor m ár túl fáradt, altatás csak babakocsiban, au­

Segítség! Még enni sem tudok a babától

tóban, u d v aro n ...). Hattól tíz hónapos korig: a fogzás, a mozgásfejlődés és

A kórházból hazatérve az első hetekben a baba fokozott

az ezzel járó idegrendszeri fejlődés, valam int a baba fo­

tem póra kényszeríti a szülőket. Elm aradnak a korábbi ké­

lyam atos önállósodása és az alvásigény csökkenése miatt

nyelmes közös ebédek és vacsorák, m ert a kicsi éppen fel­

a napirend általában kérészéletű dolog a család életében.

ébred, sír, altatni kell, vagy enni akar, reggel pedig azt ve­

N éhány hétig érvényes egy-egy szokás, majd új jön he­

heted észre, hogy m ire

lyette. Fontos, hogy ne alkalm azkodjunk m indenáron a

m egreggeliznél, m ár ebédidő van. Mit lehet tenni? Elő­

baba hirtelen jött „szokásaihoz", hanem ebben az egyéb­

ször is hozzá kell szoknod ahhoz, hogy a baba érkezésé­

ként is gyorsan változó időszakban mi nyújtsuk szám ára

vel m egváltoznak a dolgok az életedben. Sokan úgy gon­

az állandóságot azzal, hogy biztosítjuk a pihenését, a táp­

dolják, hogy volt a „régi életük", am elyben m indenre

lálását, a megfelelő környezetet és a lelki biztonságot a fej­

jutott idő, és ahogy cseperedik a baba, majd egyre több

lődéséhez.

idejük lesz, hogy visszatérhessenek ehhez a régi élethez.

utoléred m agad , és végre

K isgyerm ekkor felé haladva: tíz hónapos kor után a

Ez azonban illúzió, m ert az egy-két éves kicsi mellett sem

baba m ár nem csecsem ő többé, hanem egyre inkább kis­

lehet m indent ugyanúgy csinálni, mint korábban, és ne-

gyermek. Biztosítanod kell szám ára a nyugodt pihenést,

hogy azt hidd, hogy ha óvodába, iskolába m egy a gyerek,

ugyanakkor hozzá kell szoknod, hogy egyre nehezebben

akkor majd annyival több időd lesz. Tehát nem élheted

sikerül a napirendet betartatnod. A lényeg, hogy minden

többé ugyanazt az életet, mint előtte, csak egy MÁSIKAT.

délután legyen olyan időszak, am ikor lehetőség szerint

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tarthatnád m eg a ked­

alszik, de ha nem jön össze, akkor is gondoskodj egy kis

venc hobbidat, ne juthatna időd például edzésre, fod­

pihenésről vízszintes testhelyzetben.

rászra, de anyaként m eg kell tanulnod ezeket az igénye­

A jó napirend titka nem a katonás fegyelem, hanem az,

ket összeegyeztetni a családdal is.

hogy a kicsi szám ára kiszám íthatóak a nap eseményei, ki

Más kismamák éppen ellenkezőleg, teljesen elmerülnek

tudja pihenni m agát, van ideje nyugodtan enni és játsza­

az anyaságban: m axim álisan szeretnének teljesíteni min­

ni, és a család élete is tud haladni közben: mindenki jól

den területen a babával kapcsolatban, ezért a saját elemi

érzi m agát. Anya is.

szükségleteik is háttérbe szorulnak. Ez sem jó m egoldás, hiszen az anya tejterm eléshez m egfelelő táplálék- és fo-

300

301

B ab apszich ológia

Babanevelés

Iyadékbevitelre van szükség, a babának pedig egy kipi­

Táplálással kapcsolatos problémák lélektani oldalról

hent, nyugodt anyukára. A z első hetekben m indez érthe­ tő, hiszen m ég új a feladat - de nem szabad évekig tarta­ nia annak az állapotnak, hogy nem eszel, nem iszol, nincs

A táplálás a baba szám ára több m int tápanyagbevitel31’:

időd elszaladni zuhanyozni, hajszoltak a napjaid, m ert

élete első tapasztalása az önállóságról és az a folyamat,

úgy érzed, nem tudod utolérni m agad a baba körüli te­

melynek során önbecsülése is fejlődik. M ár a néhány hó­

endőkkel és a házim unkával.

napos baba is nyúl az anyam ell felé, próbálja m egfogni,

Mi akkor a m egoldás? Először is gondold végig, mi is a

irányítani, am ikor pedig m egkezdődik a hozzátáplálás,

fontos szám odra anyaként. És feleségként? Mi a legfon­

az étel felé nyújtja a kezét, turkálni szeretne benne, és erre

tosabb a családi életedben? N em lehetsz tökéletes m in­

nem csak a m egism erés vágya hajtja. Azáltal, hogy m a-

denben. Vannak időszakok, amikor a baba lesz a legfon­

szatolja, piszkálja, a m agáévá teszi, a sajátjának kezdi

tosabb, például a szülés utáni hetekben, ilyenkor kicsit

érezni, és ezáltal passzív résztvevőből („engem etetnek")

lejjebb adhatsz m ás területen az igényeidből (például pár

aktív részesévé („én eszem a saját ételem et") válik az

hétig elfogadhatod, hogy a nagym am a főz, vagy rendeli­

evésnek. Á m nem csak ebben mutatkozik m eg a baba ön­

tek az ebédet, esetleg valaki besegít a takarításban), és

állósághoz való viszonya: m ár öt-hat hónaposan nagyon

lesznek olyan időszakok is, am ikor egy-két órát muszáj

szeret kukucskajátékot játszani, nagyokat kacagni, és

kettesben töltened a pároddal, hogy nyugodtan beszél­

gyakran próbál ő m aga kezdem ényezni. Ha sikerül anyát

gethessetek egy kicsit.

rávennie a játékra, akkor nyertesnek, kom petensnek érzi

Meg kell tanulnod fontossági sorrendbe rakni a teen­

m agát, éppúgy, m int am ikor nemcsak őt etetik, hanem ő

dőket: a baba igényei és a te igényeid nagyon fontosak -

etetheti m eg anyát. Ez az önbizalma kialakulására is nagy

a vasalás vagy a konyha felm osása kevésbé.

hatással van. Ha van m ódja kedve szerint, öröm m el enni, akkor szívesen próbálkozik majd önállóan is az evéssel. Ha viszont anya belediktálja a nem kívánt ételt, akkor a baba passzív elszenvedője lesz az etetésnek, és idővel ét­ vágy talan ság gal teljes elutasítással reagálhat.

302

303

Baba p szich ológia

Szoptatás és lélek

Babanevelés

közelséget, és am ikor valam i baja van, dédelgessük, búj­ junk össze vele, dajkáljuk. N em lehet elvárni, hogy gyor­

A szoptatás nem csak táplálás: lelki szükséglet is a babá­

san feldolgozza ezt a helyzetet a kicsi, legyünk vele tü ­

nak. A testkontaktus, az érzés, hogy „anya vigyáz rám, se­

relmesek. Ha anélkül választjuk el, hogy a szoptatás

gít nekem, biztonságban vagyok" az életkor előrehaladtával

helyett valam i m ás m ódszert vezetnénk be a m egnyugta­

egyre fontosabb részévé válik a szoptatásnak, m íg az

tására, akkor az elválasztás sokkal jobban megviselheti.

anya tej szerepe féléves kor után táplálékként mind job­

A testvérféltékenységet és az újszülött érkezésével kap­

ban háttérbe szorul. Ú gy tűnhet, ettől kezdve m ár nincs is

csolatos frusztrációt is csökkenthetjük a gyerm ekben, ha

szükség rá, a szoptatás azonban egészen totyogó korig

nem csak a kicsi szophat, hanem ő is - így nem érzi azt,

m egnyugvást jelent a gyerm ek szám ára: ha álm os, ha

hogy a testvér m iatt nem kaphat többé anyatejet. A tan­

nyűgös, ha elesett, ha szorong, ha beteg, egyaránt jót tesz

dem szoptatásnak többféle m ódját választhatjuk: m egbe­

neki. A z anyatejben található im m unanyagok ráadásul

szélhetjük a naggyal, hogy akkor szophat, ha a kicsi m ár

egészen kétéves korig védik a kicsit a betegségektől. De

befejezte, v agy szophatnak egyszerre is, például, ha

jót tesz az anya lelkének is: a testközelség, a dajkálás tá­

mindketten hónaljtartásban vannak, vagy az egyikük hó­

mogatja az anya-gyerm ek kapcsolatot, segít az anyának

naljtartásban, a másik pedig bölcsőtartásban szopizik.

csak a babára koncentrálni, megfigyelni a viselkedését, ol­ dani a kicsivel kapcsolatos feszültségeket. H a pedig éj­ szaka szoptatással altatod vissza a felébredő babát, köny-

S. O. S.! Szoptatás közben harap a baba

nyebben tudsz te is visszaaludni. Ideális esetben a totyogó m aga választhatja el m agát, a

Ahogy a kicsinek nőnek a fogai, a szoptatás egyre nehe­

saját tempójában, de lehetnek olyan kényszerhelyzetek,

zebbé válik, m ert a baba néha bizony harap. Régebben

am elyek m iatt korábban el kell választani - például az

ilyenkor azt m ondták az anyukáknak, hogy hagyják abba

anya betegsége vagy m űtété m iatt, újabb terhessége ese­

a szoptatást, de a m ai szem lélet szerint em iatt nem kell

tén, amennyiben a szoptatás a terhességet veszélyezteti. A

véget vetni neki. De akkor mit tegyünk, ha a kicsi harap,

hirtelen elválasztás természetesen megijesztheti a babát,

és az nagyon fáj? Először is: ha lehet, ilyenkor ne kiálts fel

hiszen elveszíti a m egnyugtatás eszközét, ezért ilyen ese­

hangosan, ne sikíts - ám a tévhittel ellentétben nem azért,

tekben különösen fontos, hogy megkapja a szükséges test­

m ert a kicsi megijed tőle (bár ilyen is van), hanem azért,

304

305

Babaps/.icho logia

Baba nevelés

m ert sok babának ez éppen hogy nagyon tetszik, és ké­

kezd. M ég ha te ennél lazább anyuka vagy is, akkor is van

sőbb m ár csak azért is csinálni fogja, hogy megint kivált­

néhány dolog, am i m egváltozik ilyenkor a szoptatás te­

sa belőled a sikolyt.

rén, és ezekről jó, ha tudsz:

Ilyenkor óvatosan ki kell venni a kicsi szájából a cicit, és azt mondani, hogy „nem szabad". N éhány nap alatt meg

1. Fokozatosan csökken az anya tej mennyisége

fogja tanulni, hogy ez a tiltott dolgok közé tartozik. A harapás egyébként általában nem szándékos, előfor­

Mindegy, hogy szoptatás után vagy előtt kínálod meg

dul (különösen, ha a szem fogak m ár kint vannak), hogy a

a babát az első falatokkal, m ostantól egyre kevesebb lesz

kicsi egyszerűen nem tud úgy szopizni, hogy a fogával ne

az anyatej. Ez egyáltalán nem jelent gondot, hiszen a gyü­

nyomja valamennyire a mellbimbót. Kellemetlenebb hely­ zet, ha a kicsi m indig elalvásnál harap rá a cicire. Ilyenkor

mölcsök, főzelékek fokozatosan kiváltják a szoptatást, így a baba nem lesz éhes.

az ujjaddal próbáld m eg óvatosan kiszabadítani a mell­

H a eddig a nagyobb tejm ennyiség m iatt fejtél, akkor

bimbót, és csak akkor visszaadni neki, ha felébred.

abbahagyhatod, és ha m ár jóízűen eszik a baba teljes ada­ gokat a gyümölcsökből, akkor a tejserkentő teára sem lesz többé szükséged.

Hozzátáplálás

H a azért fejtél, hogy a főzelékekhez felhasználhasd a tejet, v agy m ert néha m ás vigyáz a kicsire, akkor fejhetsz

Megkezdtük a hozzátáplálást, de mi lesz a szoptatással?

a továbbiakban is igény szerint. De azt is m egteheted, hogy am ikor m ár teljes adagok fogynak a főzelékből, ak­ kor a hozzátáplálást a babafelvigyázás idejére időzíted, és

Sok lelkiismeretes anyukát ismerek, akiket egészen elré-

ilyenkor főzeléket kap a baba. (A nagym am ák nagyon

m iszt a hozzátáplálás kezdete, m ert m ár annyira m eg­

fogják élvezni, hogy végre kanalazhatnak a picinek.)

szokták a szoptatást. Pontosan m érték, m ennyit evett a baba, tudták, elég-e neki a tej - ehhez képest a hozzátáp­

2. A kicsinek m egnőhet az étv ág ya...

lálás teljesen új, és nagyon bonyolultnak tűnik. A ggód ­ nak, vajon eleget eszik-e a pici, az m eg különösen m eg­

V annak olyan babák, akik az első falat gyüm ölcstől

ijeszti őket, hogy a tejmennyiség egyszer csak csökkenni

kezdve imádják az etetést, és néhány hét leforgása alatt

306

307

Bab;i ps/.i c hol ógia

Bribanevclés

elfordulnak a szoptatástól. Ez az anyukák egy részét

pótlásra (anyatejre vagy tápszeres babánál tápszerre) is

m egviseli, különösen, ha szerettek volna sokáig szoptat­

szükség van. Am ikor azonban m ár megeszik legalább 150

ni. Ilyenkor általában a reggeli és esti - v agy legalább az

gram m főzeléket (gyüm ölcsöt), és utána nem kéri a pót­

esti - szoptatást m eg lehet tartani m ég egy darabig, de

lást, akkor el lehet hagyni azt.

hagyni kell, hogy a baba a m aga tem pójában hagyja el azokat.

H a egy teljes adagot (200 gram m ) megeszik m ár a főze­ lékből, akkor egyáltalán nem kell foglalkozni a pótlással.

Az anyukák másik része örül, hogy végre m egszaba­

Éhségsztrájk?

dulhat az állandó méricskélés és tejmennyiség miatti ag­ gódás „kínjától'', és lelkesen adja a babának az újabb és újabb finomságokat. Á m azért nem érdem es azonnal min­

A hozzátáplálás és a szoptatás során is előfordulhat, hogy

den szoptatást elhagyni, m ert

bár van mit enni, a baba átm enetileg m égsem eszik vagy nem eleget. Ez nagyon ijesztő helyzet, de szerencsére min­

3. .. .néha teljesen visszatérhet a szopizáshoz

dig m eg lehet találni a háttérben húzódó okokat. A z aláb­ biakban ilyen eseteket gyűjtöttem össze.

Betegség, fogzás idején bizony előfordulhat, hogy a baba teljesen visszatér az anyatejhez, és néhány napig

1.

Van tej, jól szopik a baba, majd hirtelen egyik napról

egyáltalán nem akar m ást enni. Em iatt nem kell aggódni

a m ásikra ritkábban kéri a cicit, kevesebbet eszik egy-egy

- ha elmúlik a betegség, kinő a fogacska, akkor visszatér

alkalom m al, rángatózik és sír szopizás közben, vagy na­

a baba étvágya is.

gyon ham ar végez az evéssel.

4. Kell-e mérni?

- Ha ritkábban szopizik, akkor vagy nem igényli m ár olyan gyakran a cicit (például éppen áttér a háromról

Ha eddig lelkesen méricskélted a babát m inden etetés

a négyóránkénti evésre), vagy - ez négy-hat hónapos

után, akkor ezzel m ost teljesen felhagyhatsz - a további­

kor között fordulhat elő - m ár annyira érdekli a kül­

akban csak azt kell figyelned, mennyit eszik m eg egy-egy

világ, hogy nincs türelme a szopizáshoz.

etetés alkalm ával. Ha csak néhány kanállal, akkor m ég

308

- Rángatja a cicit, sír szoptatás közben: egészen kis

309

Baba pszich ológia

Babanevelés

korban (két hónapos kor előtt) ennek a hasfájás az

Átmeneti étvágytalanságot okozhat a fülfájás, torokfá­

oka, de az is lehet, hogy túl sok a tej, ezért mindig ki­

jás, m egfázás is. Betegségek után is időlegesen elmehet a

csúszik a szájából a cici. H a ezt tap asztalo d , evés

kicsi étvágya, m ert a fájós torokkal m egevett falatok kel­

előtt fejj ki kézzel néhány cseppet, és töröld le száraz

lemetlen élményt okoztak neki. Ilyenkor türelmesnek kell

pelussal a bimbót, hogy ne csússzon. Ha hasfájós a

lenni, és elfogadni, hogy néhány napig csak folyékony

baba, kapjon hasfájásra való szereket.

vagy nagyon pépes ételt adhatunk neki. A tünetek múltán

- H am ar végez az evéssel: ez általában öt-hat hónapos

fokozatosan vissza lehet térni a darabosabb táplálékokhoz.

kortól kezd gyakorivá válni. E gyrészt m ár hatéko­ nyabban szopizik, ezért tíz perc is elég neki, m ásrészt annyira érdekelheti a világ, hogy inkább nézelődik.

Ételdobálás, maszatolás

Segíthet, ha fekve, félhomályban szoptatod. - A szopási sztrájk hátterében szám os más dolog is áll­ hat, például torokfájás, fülfájás vagy fogzás.

A m ozgékonyabb gyerekek kilenc-tíz hónapos korra ál­ talában m ár nagyon unatkoznak az etetőszékben. Ilyen­ kor kezdődik az ételdobálás és a m aszatolás evés közben,

2. Hirtelen kevesebbet eszik

vagy amitől m inden anya tart: néhány kanál után elunja a baba az etetést. Először is le kell szögeznünk, hogy tel­

Ha m ár kanalazgat a baba, és hirtelen elutasítja az ételt,

jesen normális jelenségről van szó. A baba szám ára az ét­

annak gyakran a fogzás az oka. Ez általában átmeneti, leg­

kezés nem csak a pocak m egtöltéséről szól ebben a kor­

feljebb egy hétig tartó időszak, am ikor kevesebb szilárd

ban, hanem a kísérletezésről, a felfedezésről is. A hhoz,

ételt vesz m agához, esetleg csak anyatejet vagy tápszert

hogy m eg tudjon tanulni önállóan enni, bizony szükséges

fogyaszt.

az, hogy belenyúlhasson az ételbe, megfoghassa a kezével

Ha elkezd türelmetlenkedni evés közben, vagy nem fo­

is, szétm aszatolhassa azt. Azok a gyerekek, akiknek erre

gadja el a kanalas ételeket, akkor az is lehet, hogy nem

nincs lehetőségük, idővel elunják az etetést, válogatósak,

szereti m ár az etetőszéket, nem bír nyugton m aradni ben­

finnyásak lesznek, és sokkal később tanulnak m eg önál­

ne. Ilyenkor segíthet, ha túlnyom órészt olyan ételeket

lóan enni, m int azok, akik kedvükre „m alackodhattak".

kap, amiket m aga csipegethet fel kézzel, m ert ez leköti a

Az ételdobálás kellemetlen szokás (legalábbis a tiszta­

figyelmét, valam int ha kisszékről kisasztalnál ehet.

310

ság és a takarítás szempontjából), azonban ennek is m eg­

311

Babapszichológia

van a m aga oka: a baba a tárgyállandóság fogalmát tesz­ teli ezen a m ódon. „H a ledobom a kanalat, vajon mi tör­

Baba nevelés

- hagyd minél többet m agától enni, ne akard m inden­ áron te adni neki az ételt, ha nem fogadja el,

ténik?" Ezt próbálgatja újra és újra. Ha ilyenkor zaklatot-

- amíg nem tud pohárból inni, adj neki csőrös poharat,

tá válsz, vagy éppen nagyot nevetsz, akkor a baba legközelebb m egint kíváncsi lesz a reakciódra, tehát ez­

- am eddig dobál, ne adj a keze ügyébe törékeny tá­ nyért és poharat,

zel csak fokozod a „harci kedvét". A legjobb, ha csendben

- egyszerre mindig csak egyféle ételt tegyél a tálcájára,

és higgadtan csak annyit m ondasz: „ezt nem szab ad ".

m ert a bőség zavara oda vezethet, hogy csak szét-

Nem csecsemőkorban kell m egtanítani a babát, hogy tisz­

maszatolja az ételt, de nem eszi meg.

tán és illedelm esen egyen, ez ráér három éves kor után, am ikor a közösségben úgyis látja a jó példát. N em kell ál­

A hhoz, hogy m egtanuljon önállóan enni, szükséges,

landóan törölgetni és mindenáron tiszta evésre buzdítani,

hogy m ár ham ar (kilenc-tíz hónapos kor körül) kapjon

amikor m ég képtelen erre, m int ahogyan megszidni sem

evőeszközöket a kezébe, és kipróbálhassa, hogyan kell

szabad.

őket használni. Először valószínűleg csak dobol majd ve­ lük, de ha heteken keresztül m indig megkapja őket, és lát

A m it tehetsz: készülj fel rá, hogy belenyúl az ételbe, és em iatt m inden m aszatos lesz, ezért

titeket is evés közben, hogyan használjátok az evőeszkö­ zöket, akkor megtanulja, mire valóak. H a nem ül m ár m eg az etetőszékben, hanem ficereg,

- adj rá olyan élőkét, am i az ölébe is leér (papírboltban,

unatkozik, és em iatt nem eszik, akkor nem kell tovább

drogériában lehet kapni gyerekeknek festőköpenyt,

erőltetni a bekötést. Legkésőbb másfél éves korra minden

az a legbiztosabb védelem , de egy három szám m al

baba megunja, hogy egy helyben ül, és nem m ehet seho­

nagyobb régi gyerekpóló is jó lehet),

va evés közben - de előfordulhat, hogy m ár tíz hónapo­

- ha hosszú ujjú felső van rajta, hajtsd fel az ujját,

sán sor kerül erre. Ilyenkor a legjobb m egoldás, ha a baba

- az etetőszék alatti részt terítsd le újságpapírral,

kis m űanyag asztalnál, m űanyag székről ehet, nem be­

- készíts a közeibe sok szalvétát vagy papírtörlőt,

kötve. Persze felm erülhet benned, hogy m iért vennétek

- am íg belenyúlkál az ételbe, és nem tud ügyesen ka­

m éregdrága etetőszéket arra a néhány hónapra, és jó-e az,

nalazni, addig mély tányérba add neki az ételt, ne la­

hogy fel tud ugrálni evés közben. M inden kisgyerm ek

posba,

életében van olyan időszak, am ikor annyira m ozgékony,

312

313

Bab dp s/ich ológia

B abanevelés

hogy képtelen egy helyben m egülni, és inkább szaladgál

De vajon mennyi folyadékra van szüksége? A z anya tejes

v agy állva eszik, de ezek a korszakok elmúlnak. Az el­

babákat m ég nagy melegben sem szükséges vízzel itatni,

lenben nagyon fontos, hogy jól érezze m agát, am ikor

hiszen az anyatej fedezi a folyadékszükségletet. Tápszeres

eszik, jó élmények társuljanak az étkezés mellé, ne pedig

babáknál viszont evés után, valam int melegben két étke­

tilalmakat, elvárásokat tapasztaljon.

zés között is kell adni egy kevés vizet. A régebbi könyvek

Amellett, hogy sok dologban engedsz neki, hagyod ki­

teát írnak, és gyakran az orvosok is azt javasolják, de en­

bontakozni, és nem erőltetsz rá felesleges elvárásokat, a

nek valójában nincs egészségügyi indoka, tehát nyugod­

határokkal is tisztában kell lennie. Ha olyasvalam it tesz,

tan lehet adni helyette babavizet v agy forralt vizet is.

amiről szeretnéd leszoktatni, akkor azt el kell neki m on­

A m eddig többségében anya tejet és gyüm ölcspépeket kap

dani m inden egyes alkalommal higgadtan, egyszerű sza­

a csecsem ő, addig elegendő minden étkezés után - vala­

vakkal, hogy m egértse. H a így teszel, akkor egy-két hét

mint két evésidő között legalább egyszer - megkínálni az

alatt célt érhetsz. H osszú távon attól lesz önálló és m aga­

itatópohárban egy kis vízzel. Egyelőre m ég nem fog so­

biztos a gyerek, ha azt látja, hogy bizonyos dolgokat rá­

kat inni, csak egy-egy kortyot, de em iatt nem kell aggód ­

bíznak, és megbíznak benne. Igen, lehet, hogy fel fog ug­

ni: a csecsem ők ösztönei m ég jól m űködnek ilyen téren,

rálni evés közben, néha többet szaladgál majd, mint

pont annyit isznak, am ennyire szükségük van.

am ennyit eszik, és nagy koszt csinál a konyhában - de

Gondot okozhat ellenben, ha édes teákhoz, gyüm ölcs-

m indaz, ami ezzel jár, nem csak az önálló evésre tanítja

levekhez, kakaóhoz szoktatjuk a kicsit. Ezek ugyanis nem

m eg, hanem a kettőtök kapcsolatában is fontos szerepet

oltják a szomjat, nem tesznek jót, viszont „itatják m agú-

játszik. Te m egtanulod elengedni a kicsit, ő pedig m egte­

k a r , ezért az anyát is m egtéveszthetik a baba folyadék­

szi az első lépéseit az önállóság útján.

igényével kapcsolatban. Melegben (de hűvösebb évszakban is, ha hosszabb útra indultok) m indenhova vidd m agaddal a baba itatópoha-

Nem iszik

rát, és benne egy kis vizet, m ert az innivalóra m indig szüksége lehet. Ha m agától nem kéri, egy-két óránként

A m ikor a baba m ár nem csak anya tejen él, akkor el kell

akkor is kínáld m eg vele (kánikulában óránként).

kezdeni az itatását is. Ez persze m ég nem jelenti azt, hogy

H a cumi süvegből iszik, idővel érdem es áttérni a puha

sokat fog inni evés után, hiszen egyelőre anyatejet is kap.

csőrös pohárra, am i jó átm enet a pohár és a cum isüveg

314

315

B abapszichológia

Babanevelés

között. H a korábban csak szopizott, akkor azonnal a po­

Nem eszik önállóan

hárral is lehet próbálkozni - b ár a csőrös p o h ár nagy előnye, hogy bárhova m agatokkal tudjátok vinni, és ha

Mikortól lehet együtt enni a babával? - teszik fel az anyu­

szelep is van benne, akkor nem folyik ki belőle az inni­

kák a kérdést, hiszen sok helyen m ár-m ár varázslatnak

való. Ha van módja próbálkozni, a legtöbb baba egy-másfél

tűnik m egoldani a közös családi étkezéseket, főleg a kü­

éves kora között m egtanul pohárból inni, és általában na­

csonykor, étteremben), amikor jó lenne legalább tíz percig

gyon szeretik ebben a korban a csőrös m űanyag üvege­

nyugodtan, együ tt enni. A legtöbben szívesebben vá­

ket is (például baba vizes palackok). N agy lyukú m űanyag

lasztják azt, hogy először a kicsit etetik m eg, aki aztán el­

lönlegesebb alkalm akon (például születésnapon, k ará­

palackból azonban csak három éves kor körül tanulnak

m egy játszani v ag y lefeküdni, és utána (ha m inden jól

m eg inni a gyerekek.

m egy) nyugodtan lehet enni.

A könyvek többsége egy liter folyadékbevitelt javasol

Ez ugyan kényelm esebb m egoldás, m égis m egfonto­

naponta, ebben azonban benne van az anyatej, a gyüm öl­

landó, hogy a babát m iham arabb a közös asztalhoz szok­

csök, a főzelékek folyadéktartalma is, a levesek - és ezek­

tassuk. M iért?

hez jön m ég a többi innivaló és a tápszer. rek nagyjából kettő-négy deci vizet iszik m eg naponta,

- M ert így ham arabb megjön a kedve a család ételei­ hez.

melegben ennél akár jóval többet is. De a számoknál sok­

- M ert így előbb fog önállóan enni.

kal fontosabb az, hogy am ikor szomjas, akkor legyen

- M ert így m ár kiskorától m egszokja, megtanulja, ki­

m ódja inni. Tehát tartsatok m indig azonos helyen a la­ kásban egy ivós poharat, am it bárm ikor használhat, és te

lesi az étkezés „szabályait", és elkezdi ezeket leutánozni.

is kínálhatod neki étkezés után és étkezések között. így

- M ert így megtanulja, hogy az étkezés nem szükséges

N orm ális esetben tehát egy egy-két év közötti kisgye­

biztosan eleget iszik majd.

rossz, hanem hasznos és kellemes társasági időtöltés is. Szívesebben és jobb kedvvel fog enni később. M ár egészen kis korától kezdve m agunk mellé „ültet­ hetjük" a hordozóban, amikor a család együtt étkezik. H at

316

317

Ba ba pszichológia

Babanevelés

hónapos kortól, amikor m ár hozzátápláljuk, érdem es leg­

Jó időben érdem es olyan étterm et választani, amelynek

alább egy főétkezésnél az etetőszékben az asztalhoz ül­

nagy, körbekerített udvara van, és ha kint esztek, közben

tetni, és ha valam it kér, kíváncsiskodik, a korának m eg­

szem m el tudjátok tartani a csemetéket.

felelő ételekkel m eg lehet kínálni. N yolc-kilenc hónapos kortól m ár m inden főétkezés­

Minél többet van alkalma „gyakorolni" a picinek az ott­ honi közös étkezést, a vendégségben, nyilvános helyen

nél együnk együtt, kapjon ő is a kezébe kanalat, m aga

való evést, annál gyorsabban m egtanulja m ajd, hogyan

elé olyan ételt, am it önállóan csipegethet, vagy italt, amit

viselkedjen ilyen helyzetekben.

ihat. A darabos ételekhez és a házi koszthoz is ham arabb megjön a kedve, ha az etetés nem arról szól, hogy „anya megpróbálja gyorsan belém kanalazni a bébiételt", hanem ar­

Válogatós?

ról, hogy „egyedül ettem, mint a nagyok, és anya megdi­ Nagyjából akkortájt, amikor elkezd járni, sok baba hirte­

csért". Másfél-két éves korban, amikor a gyerm ek m ár ügye­

len m egváltoztatja az étkezési szokásait is: kevesebbet

sen és bátran eszik egyedül, el lehet kezdeni neki m egta­

eszik, válogatós lesz, játszik az étellel.

nítani a szalvéta használatát, az óvatosságot az asztalnál,

Te a m egszokott időben, a m egszokott m ódon szeret­

kétéves kor után pedig azt is, hogyan egyen például le­

néd őt m egetetni, ám ő erről m ásként gondolkodik (igen,

vest kanállal. (De három -négy éves korig m ég ne tegyük

totyogó korban m ár önálló gondolatai is vannak): „Úgyis

nagyon m esszire az élő k ét...)

mindennap többször kapok enni, ha most nem eszem, később lesz

Étteremben lehet a legnehezebb a babával, m ert ott sze­

még rá módom.” Éppen ezért ne keríts nagy feneket az ét­

retnénk hosszabb ideig nyugodtan enni, neki pedig ide­

kezési időpontoknak. M íg a csecsem őnél nagyon fontos,

gen a hely. A totyogóknál m indig az a gond, hogy el­

hogy m indig ugyanabban az időpontban egyen, addig a

mászkálnak, veszélyes helyekre tévedhetnek, mindenhez

totyogó étkezése ezen a téren m ár közelebb áll a felnőtte­

hozzányúlnak. Érthető: az új, érdekes helyet fel kell fe­

kéhez. Lehet, hogy m ég nem éhes pontosan az uzsonna

dezni - mi pedig azt kérjük tőle, m aradjon n y u g to n ...?

m egszokott időpontjában, de egy óra m úlva m ár m eg­

Léteznek persze bababarát éttermek, ahol a játszósarok­

éhezik. Semmi sem történik, ha a m egszokottnál kicsit ké­

ban foglalhatják el m agukat az örökm ozgó picurok, ám

sőbb (vagy ha éhes, előbb) eszik.

itt is legyen rajtuk a fél szemünk.

318

N e erőltesd! Szám os tanulm ány bebizonyította, hogy

319

B abapszichológia

az egészséges totyogók, akik annyit ehetnek, am ennyit m aguktól elfogadnak, nem szenvednek em iatt hátrányt a

Babanevelés

- Tedd az új ételt a kedvenc mellé a tányérra (de csak egy kicsit), ezzel kíváncsivá teheted.

fejlődésben. Sőt, azok a gyerekek, akiknél nem erőltetik

- Egyetek gyakran együtt, hiszen ez a legjobb példa-

az evést, ritkábban alakítanak ki rossz táplálkozási szo­

m utatás a kicsi szám ára. Lám -lám , anya milyen ér­

kásokat, és kevesebb gond van a hízásuk m értékével is.

dekeseket eszik!

Ebben az életkorban (egy-három éves kor között) jellem­

- Játsszatok konyhásat! Ha van egy nagyobb testvér,

ző, hogy a kicsinek egyik nap farkasétvágya van, a másik

akivel lehet ebédest játszani, az m ég jobb: ő felszol­

nap pedig csak eszeget. Ez összefügghet a fogzással, de

gálhatja a kicsinek az ételt, megetethetik e g y m á s t...

növekedési ugrásokkal is. Lehetnek olyan időszakok is,

Ez segíthet a babának nyitni az új étel felé.

am ikor fokozottabban kíván bizonyos ételeket (például

- Főzzetek együtt: vond be a kicsit a feladatokba, m u­

tejet, sajtot, húst, gyüm ölcsöt) - ez teljesen norm ális je­

tasd m eg neki az alapanyagokat, hagyd, hogy m eg­

lenség, ilyenkor általában a szervezetének szüksége van

kóstolja az ételeket.

valam ilyen tápanyagra. Gyanakodj azonban rossz szo­

- Ebben a korban m ár el tudja m ondani, mikor éhes,

kásra, ha állandóan édességet, sütem ényt kíván, vagy ha

tehát m eg is kérdezheted tőle! Ha nem mindenáron

ezek mellett m ást egyáltalán nem eszik meg.

óra szerint etetsz, hanem akkor, amikor tényleg m eg­

Fontos tudnod, hogy ebben a korban sok kicsi elutasí­ tó a még ismeretlen ételekkel szemben, ezért - a Pennsyl­

éhezik, kevesebb gondod lesz a válogatással és a túl­ ságosan kis adagokkal.

vaniai Egyetem 2010-es kutatásai szerint - minden új ételt legalább tizenöt aJkalommal kell m egm utatni neki, mire szívesen elfogyasztja.

Akaratosság, hiszti, dackorszak

Am it m ég tehetsz: A dackorszak n agyon korán kezdődik, korábban, m int - Kezdd kicsiben! A z új ételből csak egy egészen kicsit

gondolnád. Mi m ég úgy gondolunk a babára, mint m a­

tegyél a tányérra. H a ugyanis sok van rajta, az ijesz­

gatehetetlen csöppségre, aki m indenben a mi segítsé­

tőbb - úgy érezheti a kicsi, hogy ő ennyit úgysem tud

günkre szorul, holott ő m ár a saját akaratát próbálgatja,

megenni.

és szeretne önállósodni.

320

321

Baba pszichológia

Babanevelés

Ahhoz, hogy a kicsi kielégítse olthatatlan kíváncsisá­

kadni. Szeretné a saját útját járni, de aztán anyához visz-

gát, egyre messzebbre jusson el, folyam atosan fejleszte­

szaszaladni. Ezt hívják a gyerekpszichológusok újra kö­

nie kell izmait, gyakorolnia kell a m ozgást. Ehhez viszont

zeledési krízisnek. Es m int m inden krízishelyzet, ez is

hatalmas akaraterőre van szüksége. Ahogy tehát a m oz­

hangulatingadozással jár. N agyon nyitott és érdeklődő,

gása fejlődik, egyre akaratosabb is lesz, és kilenc-tíz hó­

de aztán bújna vissza anyához. Közösségben vagy na­

napos korban m ár bizony igen határozott elképzelései

gyon barátságos és bátor, vagy félénk, bújós, nem m er

vannak a világról. Leginkább a szokásaihoz ragaszkodik,

odam enni a többiekhez. Ezen segíthet, ha rendszeresen

hiszen ezek jelentik a tám pontokat az életében. H a eze­

mentek emberek közé, játszótérre, vendégségbe, játszó­

ken változtatni szeretnénk, akkor az első hisztiknek is ta­

házba, családi látogatásra. Minél több lehetősége van

núi lehetünk m ár tíz-tizenkét hónapos kor között. A baba

megtapasztalni, hogy mennyifélék az emberek, annál bát­

ilyenkor m ár m egérti a „nem " szót is, azonban előszere­

rabb lesz ő is.

tettel cselekszik az ellenkező m ódon, gyakran éppen azért, m ert „teszteli", hogyan reagálunk rá. „Vajon ez most tényleg tilos, vagy csak úgy mondta? Meddig mehetek el? Mi

„Csakazértis"

az, amit szabad, és mi az, amit már nem?" Az anyának ilyenkor határokat kell húznia, és szabá­

A dackorszak kezdetén van egy periódus, am ikor ügy

lyokat kell alkotnia, m égpedig következetesen. A totyo­

tűnhet, hogy a baba minden tilalom ellenére csak azért is

gó lassan és elsősorban utánzással tanul, neki százszor

a tiltott dolgokat csinálja. Mit lehet tenni? Először is pon­

kell elmondani ugyanazt, hogy szép lassan m egtanulja,

tosan érteni kell, miről szól ez az időszak. A baba önálló

és szám talanszor m egm utatni, m ire m ár Őis úgy csinálja.

akaratának első m egnyilvánulásai m ár féléves kor körül

Ez a korszak, egy-két éves kor között, a játszm ákról

jelentkezhetnek, de általában csak kilenc-tíz hónapos kor­

szól: ha a kicsi m indig kézben akar lenni, nem lehet tőle

ra öltenek látványos méreteket. A kicsi az élet egyre több

enni, inni, házim unkát végezni, és te minden alkalom mal

területén szegül szem be a szülői akarattal: nem bír m eg­

engedsz neki, akkor megtanulja, hogy ez a módja annak,

m aradni a pelenkázón, nem nyitja ki a száját etetéskor,

hogy elérjen valamit.

sír, ha abba kell hagynia a játékot és így tovább. Ezt kel­

M ás szem pontból is nehéz időszak ez, hiszen a baba

lemetlennek érezhetik a szülők, hiszen egyre nehezebbek

egyre önállóbb, ugyanakkor nagyon nehezen tud elsza­

a kicsivel a hétköznapok, m indenért küzdeni kell. N em

322

323

B abapszichológia

Baba nevelés

szabad azonban elfelejtened, hogy éppen az akarat első

érési folyamat, m elynek folyamán megtanulja szabályoz­

m egnyilvánulásai vezetnek el az Önállósághoz, am it m a­

ni a széklet- és vizeletürítését.

gad is el szeretnél érni nála.

N orm ál esetben a szobatisztaság m agától alakul ki:

Bizony, ahhoz, hogy később egyedül egyen, m egbízha­ tóan közlekedjen a lakásban, képes legyen vigyázni m a­ gára, ismerje a h atáro k at a szab ály o k at tudjon alkal­

1. Egy-m ásfél éves kora körül a kicsi m ár kifigyeli, mit csinálunk a W C-n, érdekli m aga a folyamat.

m azkodni és önálló döntéseket hozni, át kell esnie ezen az időszakon, m indent ki kell próbálnia - és m eg kell tud­

2. Másfél-két éves kora körül m ár ő is ki akarja próbál­

nia, vajon anya és apa mit szól m indehhez, mit tanít az

ni, am it látott, ráül a bilire, felmászik a W C-re, használja

adott dologgal kapcsolatban.

a W C-papírt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy m ár szo­

A „csakazértis" játszma akkor alakul ki, ha a kicsi szá­ m ára nem egyértelm űek a határok. H a kellőképpen

batiszta, csak ismerkedik a szokásokkal, és utánozza-gyakorolja, am it mi teszünk.

egyértelm ű vagy, akkor nem lesz szükség állandó tiltá­ sokra és fegyelm ezésre, m ert ham ar m egtanulja, m it le­

3. Két-két és fél éves kora körül néhány órára m ár pe-

het és mit nem . A lényeg az, hogy egészséges m értéket

lus rtélkül lehet, és néha sikerülhet pont a bilin pisilni-ka-

tarts a túlzott korlátozás és a teljes elengedés között. Ez

kilni. Bizonyos helyzetekben képes visszatartani a szék­

elsőre nehéznek tűnhet, de valójában csak arról van szó,

letét (például vízben, autóban), és ebben az időszakban

hogy tudd: te alakítod ki a szabályokat, am it nem kell túl­

m ár elkezdheti zavarni a pisis-kakis pelenka.

zásba vinni, de amit m egszabtál, ahhoz következetesen tartsd is m agad.

4. Két és fél-három éves kora között egyre m egbízha­ tóbban jelzi, ha pisilni, kakilni kell, de m ég nem teljesen szobatiszta, és néha visszakéri a pelust. Sok gyerek még

Mikor legyen szobatiszta?

ebben a korban is ragaszkodik a pelenkához, és előfor­ dulhat az is, hogy m íg pisilni m ár a W C-re jár, a kakit csak

A szobatisztaság kialakulását két tényező szabályozza: az

a pelenkába hajlandó üríteni - de ez teljesen normális. Ha

egyik a tanulási folyamat, am elynek révén a kisgyermek

erőlteted a szobatisztaságot, az sokkal rosszabb, mintha

kifigyeli, m it hogyan kell csinálni, m i a szokás, a másik az

m ég pár hétig, hónapig pelusos m arad.

324

325

Ba b ap s/ich o ló g ia

Babanevelés

5. H árom éves korra a legtöbb gyerek nappal m ár m eg­

telenül a gyerek. Valóban rengeteget tanul ilyenkor a baba

bízhatóan szobatiszta. Van egy átmeneti időszak, néhány

arról, mi hogyan m űködik, ez azonban nem jelenti azt,

hét, am ikor még egy-egy alkalommal bepisilhet, és rá kell

hogy az idegrendszere is m egérett m ár a szobatisztaság­

szoktatni, hogy játék közben is odafigyeljen, m ikor kell

ra. Éppen ezért ne erőltessük a bilizést csak azért, m ert

pisilni. Ez a korszak azonban általában gyorsan elmúlik,

nyár van! Ha m ár megérett rá, akkor az ősz beálltával a ta­

ha türelm es vagy, és pozitív visszajelzéseket kap a gye­

nultak m egm aradnak, ha viszont nem , akkor am int több

rek tőled.

ruha lesz rajta, m egint nem érzi, m ikor kell pisilnie, vagy nem tudja tartani, és bepisil. H a a gyerek érett rá, télen is

6. A z éjszakai szobatisztaság hatéves korig alakul ki,

szobatisztává fog válni.

addig előfordulhat, hogy éjjel m ég bepisil. Nem kell ag­ gódnod, ha m ég négy-öt éves kora körül is kell a pelus éj­ szakára! Fokozatosan azt fogod tapasztalni, hogy a p e­

Tanítsd meg félni!

lenka száraz m arad reggelig, a gyerek mégis ragaszkodik hozzá, m ert biztonságosnak érzi. A z éjszakai szobatiszta­

A m ikor a baba elindul a lakásban, szám os veszélyhely­

ságban lehetnek visszaesések is, például, ha új közösség­

zettel találkozhat - és ez általában sokkal hamarabb be­

be kerül a kicsi vagy testvére születik.

következik, m int ahogy szám ítanál rá. Éppen ezért m ár

Egyes gyerekek csak a bilit szeretik, m ert az éppen az ő

korán érdem es m egtanítani őt arra, hogy m ire kell vi­

m éretükre szabott, kényelmes. M ások élvezik, hogy fel­

gyáznia. A m ódszer nagyon egyszerű: találj ki olyan egy­

m ászhatnak oda, ahova a nagyok. Kezdetben szerintem

szerű szavakat, am elyeket m indig ugyanúgy használsz a

praktikusabb a bili, de ki kell próbálni, mi tetszik jobban

veszélyforrások m egjelölésére. Például a sütőre, hogy

a gyereknek.

„forró", a veszélyes tárgyakra, hogy „vigyázz", és ezeket

Fiúknál gyakran felm erül a kérdés, hogy állva vagy

rendszeresen m ondd el neki, amikor adott szituációba ke­

ülve tanítsuk őket pisilni. Véleményem szerint jobb ülve

rül (például a bekapcsolt sütő mellett szaladgál). Fontos,

kezdeni (m ert így biztosan a bilibe kerül a pisi), aztán

hogy hatásosan fogalm azz. A m ikor például forgalm as

majd egy idő után megtanulja állva is.

úton mentek át, akkor nem elég elm ondani, hogy az „út

Gyakran hallom, hogy nyáron érdemes elkezdeni a szo­

szélén m eg kell állni" - ezt lassabban jegyzi m eg a kicsi,

batisztaságra szoktatást, m ert akkor úgyis sokat van m ez­

mintha azt m ondod: „jaj, de nagy autók jönnek, nagyon

326

327

Babapszichológia

gyorsak, nagyon veszélyesek". Ez utóbbi szemléletesebb,

UTÓSZÓ

így a kicsi ham arabb jegyzi m eg az információt. Légy türelemmel, m ert elsőre általában nem érti m eg a gyerek, hogy m iről van szó, de néhány hét alatt m eg tu­ dod tanítani neki, am it szeretnél. E zt a m ódszert m ár hét-nyolc hónapos kortól alkal­ m azhatod arra, hogy a veszélyforrásoktól távol tartsd a babát.

M agam ra hallgassak vagy a tanácsadóra? Tudok-e való­ ban ösztönösen nevelni? N agyanyáink korában nem volt ennyi probléma a gyer­ mekneveléssel: a m ódszereket, a m ozdulatokat term észe­ tesen, m agától értetődően adta át egyik generáció a m á­ siknak a nagycsaládban. M ára ez a rendszer m ár egyáltalán nem létezik. De nem csak em iatt okoz nagyobb fejtörést szám unkra a gyerm eknevelés: a világ teljesít­ ménycentrikus lett, ezért hangsúlyozottan fontos, hogy a megfelelő tempóban fejlődjön a gyerm ek, ne m aradjon le, hogy az iskolában és később a munkában is jól szerepel­ jen, sikeres legyen. Ugyanakkor m a nagy a választási sza­ badságunk is: míg évszázadokkal ezelőtt a gyerm ekek ál­ talában a szülők foglalkozását, életmódját vitték tovább, addig m a szabadon választhatnak. Mi, szülők pedig be­ írathatjuk őket alternatív óvodába, képességfejlesztő fog­ lalkozásra, babaangolra, babajógára, tagozatos iskolába, edzésre, kreatív játszóházba, zeneiskolába - és m ég hoszszan folytathatnám a sort. Rengeteg lehetőség van, és a bőség zavarában ki tudja eldönteni, hogy egy szépen raj­

328

329

B abapszichológia

U tószó

zoló, tisztán éneklő, ügyesen úszó gyermeknek melyik ké­

hoztál, am it a te szüleid tettek v agy m ondtak, am it fél­

pességét fejlesszük inkább? M indez bizonytalansághoz

retettél v agy elnyom tál m agadb an , am iről k am aszk o­

vezet: vajon kire, mire támaszkodjunk a döntéseinkben?

rodban elhatároztad, hogy „én ilyet soha nem fogok ten­

Tartsuk távol m agunkat a rengeteg információtól, és csak

ni

a belső hangra figyeljünk, a megérzéseinkre hallgassunk

sérelm eket, fájdalm akat, újraélni nehéz perceket, akár a

gyerm eknevelési kérdésekben? Valóban boldogabbak

saját születésedet is ... N ehéz út ez, ám ha végigjárod, ki­

a

gyerm ek eim m el".

Felszínre

hozni

elfeledett

lennénk a sok szakértői vélemény, kutatási adat, jó tanács

tisztulnak belső csatornáid, és nyitva állnak majd gyer­

nélkül? Ú gy gondolom, nem. Nem is olyan régen m ég ön­

m ekeid előtt. E nélkül nem m egy az „ösztönös" gyer­

tudatlannak tartották a csecsem őket, nem voltak tisztá­

meknevelés.

ban vele, mi m indent tud m ár születése pillanatában, és

F. Várkonyi Zsuzsa Tanulom m ag am 31 cím ű könyvé­

hogy m indaz, ami az első hetekben-hónapokban történik

ben ír a család tipológiáról, olyan családmodellekről, am e­

vele, m ennyire m eghatározó a fejlődése szempontjából.

lyek generációról generációra öröklődnek, adódnak to­

Felelőtlenség lenne félresöpörni azt a tudást, am it az el­

vább a családon belül. H ogyan lehetséges ez? Ú gy, hogy

m últ száz év orvosi, pszichológiai kutatásaiból nyerhe­

a tudatos elhatározásaink - „én majd másként fogom csi­

tünk - azonban m eg kell tanulnunk helyesen élni vele. So­

nálni, mint a szüleim" - ellenére szüléink példáját visszük

hasem a tudással van gond ugyanis, hanem azzal,

tovább. M indannyiunknak rengeteg tudattalan, prever-

ahogyan használjuk.

bális, vagyis beszédtanulás előtti időszakból szárm azó

A valóban jó döntésekhez nem csak adatokkal, infor­

emlékünk van, hiszen a fogam zástól kezdve m inden sej­

mációkkal kell rendelkeznünk, de önism erettel és érzé­

tünk tud arról, am i a szervezetünkben történik, az egész

kenységgel is. A szülővé válás nem azon a napon kezdő­

testünk a velünk történt esem ények, az átélt élm ények

dik, am ikor a gyerm ekünk biológiailag m egfogan v agy

emlékét hordozza. Szüléink viselkedési mintái, az ő reak­

m egszületik - hanem akkor, am ikor hajlandóak v a ­

cióik tehát m ár egészen korán belénk rögzülnek, s ezt a

gyunk m agunkba nézni, és elindulni egy hosszú önis­

modellt felülírni csak komoly önismereti munka révén le­

m ereti úton, am elynek a végén m egtaláljuk önm agun­

het. A jó tanácsadó ezért soha nem az, aki konkrét recep­

kat, a szerepünket, a helyünket anyaként, feleségként,

teket, „hogyan csináld" leírásokat ad a szám odra, hanem

nőként. Ez az út gyakran fájdalmasabb, m int gondolnád.

az, aki m egnyitja az elm édet és a szívedet a saját gyer­

Szem besülni kell m indazzal, am it a gyerm ekkorodból

meked és a saját m ódszereid felé.

330

331

JEGYZETEK

1 Touchette, É. - Petit, D. - Paquet, J. - Boivin, M. - Japel, Ch. - Tremblay, R. E. - Montplaisir, J. Y. (2005): Factors Associated With Fragmented Sleep at Night Across Early Childhood. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine, 159:242-249. 2 The parenting attitudes and the stress of mothers predict the asthmatic severity of their children: a prospective study, BioPsychoSocial Medicine (2010) 3 Grof, Stanislav: Beyond the Brain: Birth, Death, and Transendence in Psychotherapy (State University of New York Press, 1986) 4 Macrae, Fiona Stress in pregnancy „makes child unruly": Mother's anxiety can raise baby's risk of ADHD http://www.dailym ail. co.uk/health/article-1384486/Stresspregnancy-makes-child-unruly-Mothers-anxiety-raise-babysrisk-ADHD.html#ixzzlVXqzmAJQ 5 Hidas György, Raffai Jenő, Völlner Judit: Lelki köldökzsinór (Helikon Kiadó, 2007) 6 Grof, Stanislav: The Adventure of Self-Discovcry: Dimensions of Consciousness and New Perspectives in Psychotherapy and Inner Exploration State University of New York Press (1988) 7 Emerson, William, PhD: Treating Cesarean Birth Trauma During Infancy and Childhood (Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Health, Vol. 15, #3, Spring 2001) 8 Allport, Gordon W.: A személyiség alakulása (Kairosz, 1997) 4 Watson, J. B.: Psychological Care of Infant and Child. (New York: W. W. Norton Company, Inc., 1928)

333

Baba pszichológia

Jegyzetek

10 Buss, Arnold H., Plomin, Robert: A temperament theory of personality development (New York: Wiley, 1975) 11 Chess, Stella, M. D., Alexander, Thomas, M. D., Birch, Herbert G. PH.D.: Your Child I k A Person: A Psychological Approach To Childhood Without Guilt (The Viking Press, New York: 1965) 12 Bowlby, John: Attachment and Loss (New York: Basic Books, 1969) 13 Pascalis, Oliver: Development of face processing during childhood: a new look using the after effect (2008) 14Mahler, S ., Pine, M, M., F., Bergman, A.: The Psychological Birth of the Human Infant, (New York: Basic Books, 1973) '■ Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. (Gondolat Kiadó, Budapest, 1985) Buckingham, David: A gyermekkor halála után: felnőni az elektronikus média világában. (Helikon Kiadó, Budapest, 2002) 16Fantz, R. L.: Pattem vision in newborn infants (Science 140. 296-297,1963) 17 Roseberry, Sarah, Hirsh-Pasek, Kathy, Parish-Morris, Julia, Golinkoff, Roberta M.: Live Action: Can Young Children Learn Verbs From Video? (Child Development, 2009) 18 Dimitri A. Christakis, MD, MPH; Jill Gilkerson, PhD; Jeffrey A. Richards, MA; Frederick J. Zimmerman, PhD; Michelle M. Garrison, PhD; Dongxin Xu, PhD; Sharmistha Gray, PhD; Umit Yapancl, PhD: Audible Television and Decreased Adult Words, Infant Vocalizations, and Conversational Turns (Arch Pediatr Adolesc Med. 2009;163(6):554-558.) 19Maunu J, Kirjavainen J, Kórja R, Parkkola R, Rikalainen H, Lapinleimu H, Haataja L, Lehtonen L; Relation of prematurity and brain injury to crying behavior in infancy. (PIPAR1 Study Group. Pediatrics. 2006 Jul;118(l):e57-65.) 20 Lia C. H. Fernald, Ph.D., MBA, Jessica C. Jones-Smith, MPH, Emily J. Ozer, Ph.D., Lynnette M. Neufeld, Ph.D., and Ann M. DiGirolamo, PhD, MPH: Maternal depressive symptoms and physical activity in very low-incomc children (Development and Psychopathology, 2009)

21 Sleep, baby, sleep: parents' behavior has direct impact on children's slumber, Université de Montréal research in Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine (2008) 22 Elias, Nicholson, Bora, Johnston. "Sleep-wake patterns of breastfed infants in the first two years of life", Pediatrics 77 (1986) 23 McKenna, James and Thomas McDade. "Why babies should never sleep alone: A review of the co-sleeping controversy in relation to SIDS, bedsharing and breast feeding. ("PAEDIATRIC RESPIRATORY REVIEWS (2005) 6,134-152) 24 Horne RSC, Parslow PM, Eerens D, Watts AM, and Adamson TM.: Comparison of evoked arousability in breast and formula fed infants. (Arch Dis Child 89: 22-25. 2004) 25 Elaine Aron, The highly sensitive person (1997, Broadway Books, New York) 26 Anders, Thomas F.: Infant sleep, nighttime relationships, and attachment (Psychiatry Vol. 57. 1994) Anders, Thomas: Night waking in infants during the first year of life. (Pediatrics 63: 860-864. 1979) 27 Dr. Steven J. Parker - Dr. Benjamin Spock: Kézikönyv szülőknek a gyermekek helyes gondozásáról, születéstől a kamaszkorig (1977) 28 Dr. Ferber Q & A: The sleepless child (Pediatric News, June 2004, p. 2-3. Children's Hospital Boston) 29 Hogg, Tracy; Blau, Melinda A suttogó titkai I.—II. (Európa könyvkiadó, 2009) 30 Bettelheim, Búron: Az elég jó szülő (Gondolat Könyvkiadó, 1994, Budapest) 31 F. Várkonyi Zsuzsa; Tanulom magam (M érték kiadó, 1999)

334

335