„BABAI
MESTERSÉG" A HEGYALJÁN (17 1 1 - 1 8 4 9) HOGYE ISTVÁN:
születés, a házasság és a halál n é p ü n k életének h á r o m legfontosabb határpontja volt. Köréjük szokások, b a b o n á k csoportosultak. Sok babona élt, de az ősiből m ó d o s u l t vál tozatokban még ma is hagyományként t o v á b b él a születésről és az annak folyamatát segítő b á b a s á g mesterségéről. E szép, de nehézségekkel, előítéletekkel terhes hivatás néprajzi vonatkozásairól Temesváry Rezső írt közleményt: „Előítéletek, népszokások és b a b o n á k a szülészet körében M a g y a r o r s z á g o n " címmel. Jelen közlemény az ezektől eltérő szokásokról és a mesterség hegyaljai művelőiről p r ó b á l új adatokat közölni, felvázolva a bábák gyógyító, segítő munkáját, műveltségüket, képzésüket, a hatóságok intézkedéseit érdekükben vagy elle n ü k , a lakosság előítéleteit, a velük, m u n k á j u k k a l kapcsolatos b a b o n á k a t . A bába szó szláv származék, ahol elsősorban öregasszony jelentésű, de jelent boszor kányt is. Ennek teljesen azonos magyar megfelelője is, hiszen a néphitben a boszorkányt, gonosz öregasszonyt b á b á n a k vagy vasorrú b á b á n a k nevezték, akiről rengeteg népmese, szólás, k ö z m o n d á s van. A régi bába szóhoz t ö b b rossz mint j ó jelentésárnyalat k ö t ő d ö t t , ezért az újabb időben leginkább a latin obstetrix vagy a francia sage-femme foglalkozás jelölések magyar fordítását, a szülésznő elnevezést használják, amely t a r t a l m á b a n , han gulatában jobban kifejezi a mesterség lényegét. Sok magyar népi növénynév, mint bábafésű (scandix), bábafog (claviceps purpurea), bába fű (pimpinella), bábakalács (carlina) — amelyeket a b á b á k gyógynövényként hasz náltak szülés előtt, szülés közben és u t á n a vérzések, a fájdalmak enyhítésére — őrzi emléküket. A népi elnevezések — főleg a tájnyelvben — a b á b a előtaggal negatív színe zetet adnak a szavaknak. így az 1792-ben kiadott Kisded Sző-Tárban Boróti Szabó Dávid a b á b a k a k a s = fattyú kakas, fél-kakas magyarázattal élt, amelyet a nép fajtájának, nemének nem teljes értékű tagjára mond. H a s o n l ó a bábaseprű megnevezés, amely külön féle fákon kóros elváltozásokat, ágkinövcseket, á g b o k r o s o d á s o k a t , beteges változást jelent, mivel a néphit szerint ezeken, ilyeneken lovagoltak a boszorkányok. A palócok a szivárványt bábabukrának hívják. Földrajzi neveink előtagjaikban őrzik a — hiedelmek szerinti — boszorkánygyülekezők helyeit: Bábahalom, Bábahegy, Bábákat, Bábaszék, Bábavár stb. A Hegyalján is régi a hasonló megjelölés: 1245-ben Bábatava, 1248-ban pedig Bábacsere határrész fordul elő 1
2
3
4
1
2 3 4
Temesváry R. : Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon. Néprajzi Értesítő XXX. (1938). 297.; X X X I . (1939). 156. Balassa I . —Ortutay Gy. : Magyar népráz. Bp. 1979. 637. Baróti Szabó D . : Kisded Szó-fára. Kassa 1792. 14. Révai Lexikon I I . k. 372-375.
5
G
Olaszliszkári. Ondon Bábahegy a Z e m p l é n megyei Vekén Bábatava, K ö v e s d e n szintén Bábahegy található. A bábák, bábaasszonyok, szüleszasszonyok olyan n ő k , akik a szülés önálló levezetésére, a gyermekágyas n ő k tisztántartására, ápolására, az újszülött gyermek gondozására voltak rendelve. Előtanulmányaikat, mesterségbeli t u d á s u k a t vagy anyjuktól vagy idősebb bábáktól, a gyakorlatból szerezték. A 18. század közepétől orvosi oktatás által képesítést, a század végétől pedig bábaképzőben oklevelet nyerve, szakképzetten végezhették mun kájukat. A 18. század során azonban a gyakorlat, a tapasztalat volt a legfőbb iskola számukra. A felvilágosodott u r a l k o d ó k — Mária Terézia és I I . József — utasításai sze rint többszöri intézkedés történt szervezettebb képzésükre, műveltségük emelésére. 1769-ben a Helytartótanács a következő leiratot küldte a bábák o k t a t á s á r a Zemplén megyének, amelyet kiadtak a kerületi szoigabíráknak. így a hegyaljai szolgabíró is kör levél formájában továbbította a helységek, városok elöljáróihoz, b á b á i h o z : „ . . .Gyak ran meg történik, hogy némely Gyermekek egy nehéz lassú szülés, egy erejében meg fogyót Anyától, avagy más történetből a szokott elevenség nélkül mint meg holt jön ez világra. Hogy az életérül vagy meg holtárul az ollyan születetnek bizonyosabbak lehessenek, az leg illendőbb s hasznosabb segítség következendőképpen állani láczatik tudniillik: .. . Azon Kisdedet gyengén dörgölni, mellyét lassan nyomogatni az hátát ütögetni és melegített ruhá ban tartani keletik. Vagy fújni kell csendesen száján levegő eget tüdejébe, lehet lágy meleg igen kevés füszerszámmal készített Bor fürdőben füreszteni, Salmiak Spiritust is lehet venni, az olly gyermekeknek csendesen órok alá kell tartani, az oly ese mellyet egyenehányszor tekben az Sóval való Klistir is hasznos. De ha ezen itt meg eset módok is mind haszon nél kül volnának, és d Gyermek semmi jegyet életéről nem adna tehát 24 óra múlva minden ké telkedés nélkül el lehet temetni, addig pedig míg az 24 óra el nem jön szabad levegő égben kelletik tartani, és nem bé zárt vagy is be vert koporsóban tenni.. . Az Helység Bábáit egyben hivassák az Nótáriusok és nékiek magyarázzák." Később Fodor András seborvosnak a „Bábák M e s t e r s é g é i r ő l írt könyvét ajánlották t a n u l m á n y o z á s r a . Ennek azonban az volt az akadálya, hogy nem minden falusi bába tudott olvasni. 1812-ben is két orvos adta be „véleményét" a falusi b á b á k oktatásáról. Egyik könyvek ből oktatott volna, míg a másik a gyakorlattal, b e m u t a t ó k k a l . A megyei közgyűlés is tárgyalta ez ügyet és az újhelyi főorvos, Meczner Pál véleményét fogadta el az alábbi indoklással: ,,. . .Mint hogy az írást nem tudó falusi Bábáknak könyv által leendő nevel tetések a" czélnak minél előb lehető el érésében tsak akadályokat szülne, de külömben is az praxisnak ezen mesterségben elsősége lévén d theoria felet. .. Meczner Pál vélekedése el fogadtatik. . . " Műveltségük emelésére a következő megyei határozat született: „ . . .Tapasztaltativán az, hogy sok Bábák a Bábaságra tartozó tudományoknak tsekélyebb részeiben is járatlanok lennének, a Tekintetes Vármegye kegyessen rendelni méltóztatott, hogy ezen túl tsak azok, akik a Megye Fisicusának [ti. orvosának] meg visgálását ki álhattyák, helyben hagyását nyeremlik, fognak a Bábaságra alkalmaztatni. Mellyhez képest meghagyatik ezennel, 7
8
9
1 0
5 6
7 8 9 10
Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez (ezután AZT.) I I I . köt. 236 és 256. Zemplén megye levéltára, Sátoraljaújhely (ezután Z. lt. S.) Tállyai körlevelek jegyzőkönyve (ezután fkv.) 204. AZT. I . 54. Z. lt. S. Tokaj körlevelei 1769. 228. Z. //. S. Tállyai körlevelek jkv. 1818. 132. Z. tt. S. I V - 1001/e/19. 216.
hogy a Város vagy Helység Bírói Július 31.-ik napján Processualis Chirurgus által leendő egy heti oktatás végett (ide értvén az examinait Bábákat is, hogy azok a Tanításban segétvéget ségül légyenek) Bodrog Kereszturba olly utasítással, hogy itten magokat kvártély a Város Bírójánál jelentsék bé .. . a tehetetlenebb [szegényebb] Bábáknak a Város vagy Helység Cassájábul élelmekre 3 Ftot kiadván.. . a Klistelyozáshoz megkívántató eszközök ingyen jognak adatni. ... Az ezen rendelést tellyesíteni nem akarók pedig a Bábaságnak Bábáknak follytatásátúl azonnal testi büntetés terhe alatt el til tatnak. . . a Bírák alkalmatos szerzése eránt gondoskodni köteleztettnek." 1834 ben Szerencsen volt alapképzésük, illetve továbbképzésük. „...Minden bábák szükséges oktatás véget.. . egybe gyűjtetni és a megyei orvostól nyoltz egymást követő napok alatt további szolgálattyaik biztosabb és rendesebb jölytathatása nézetébül folytono san taníttatni rendeltetvén . . . április 17-től a Bírák minden bábákat a szükséges élelembeliekkel ellátva a Kösség költségeire fogadandó szekeresekkel küldjék át Szerencsre. . . . Kötelességül tétetvén a Szerencsi Bírónak, hogy gondoskodjon jó szállás és alkalmatos helyről, hová oktatás végett összegyűlhessenek . . . " 1841-ben 14 napos képzést kaptak az orvosoktól: „A Tekintetes Nemes Vármegye kegyes rendelése, hogy minden város és helység szükséges bábákkal el látva légyen, akik aratás után 14 napokig az illető rendes sebészeknél oktatás végett meg fognak jelenni és az illető orvosok jóváhagyása nélkül semmiszemélynek d bábái szolgálatba avatkozni meg ne engedjék. . . " A megyei próbálkozások mellett többet jelentett azonban az alaposabb, hcsszabb időn át történt o k t a t á s a pesti egyetemen, amelyre szinte évente felszólítások érkeztek Zemplén megyéhez, amit a főorvos Csermák Márton, majd Meczner Pál mindig megküldött a hegyaljai városoknak kihirdetésre. 1819. július 26-án érkezett a felhívás „ . . .d Bábák eránt . . .ha ezen megyében több számmal lennének szükségesek és ezen mesterségre valakik kívánnák magokat adni, azok a Pesti Universitásba oktatás véget fel küldessenek." Álta Mesterséget lában egyéves képzés volt, és n y á r végén, augusztusban kezdődött „a Bába meg tanulni akaróknak Cursussa." * A k i k egyetemi oktatásban vettek részt cédulás, okleveles bábák lettek. Közülük kerül tek ki a járásbábák, a b á b á k „elöljárói", felügyelői, akiknek főispáni kinevezéséről t u d ó sították a falusi b á b á k a t : ,,. . . Tétessen dobszó által mindenütt és különösen minden vallá son levő felekezetek templomaiban az közönségessé: hogy a' Hegyallyai Járásnak eddig volt, s idő közben meg halálozott ki tanult Bábája helyett d Fő Ispányi Hivatal . . . Baronovszki Borbála ki tanult Bába neveztetett ki. . . . Meghagyatik tehát mindenütt a' Bírák nak, hogy az előfordulható veszedelmes szülések eseteiben az illető feleket d most nevezett ujj Bábához Tokajba utasíttsák, 's annak segedelmével éljenek." 1814-ben C s e r m á k M á r t o n megyei főorvos beadvánnyal fordult Zemplén megye köz gyűléséhez, hogy „ . . .a Helytartó Tanácstól ... a megyében megüresedett 3 Bábák helyei nek ki pótolására valami alkalmatos személyeket ide rendeltettni méltóztasson..." A kért h á r o m , üresedésben levő hely járási, kerületi bábái állás v o l t . A pesti egyetemen kívül az 1820-as években m á r N a g y v á r a d o n , Kolozsváron is történt bábaképzés, sőt megyei k i m u t a t á s o k szerint voltak, akik Bécsben, P r á g á b a n , Boroszlóban szerezték okleveleiket. Az 1840-es években nemcsak a hegyaljai kerület nagyobb mezővá11
1 2
1 3
1
15
16
" Z. z. Z. Z. Z. Z. 12
l a 14
1 5 1C
It. it. tt. ît. lt. lt.
S. S. S. S. S. S.
Tállyai korlevelek jkv. 1820. 139. Tállyai körlevelek jkv. 1834. 301. Tállyai körlevelek jkv. 1841. 260. IV-lOOl/e/11. 389. és 1809. évi jkv. 710. Tállyai körlevelek jkv. 1820. 376. Zemplén vm. közgyűlési jkv. 1814. 122.
rosaiban, de az egész Zemplén megyében megfelelő bábák végezték teendőiket, a kor „ t u d o m á n y o s " színvonalán. Akár a megyei főorvostól nyert 8—14 napos „ t u d o m á n y u k k a l " , a k á r felsőbb végzett séggel, „ c é d u l á v a l " rendelkező b á b á k m u n k á b a lépésekor a helységek, városok elöljárói előtt a következő hivatali esküt tették le: „Én . . . N.N. esküszöm a Telyes Szent Három Kötelességet, melyet ezen Helység részére ságra Egy élő Istenre, hogy ezen Bábaaszszonyi fel válaltam, abban kívánok igazan hiven el járni, Szegényeknek, Gazdagoknak egyaránt szolgálni ágy, hogy akar mely órában szóiitatom, azonnal magamot meg nem tagadom és az beteg mellett amint d Tanításban tanultam minden szorgalmatossággal, tisztasággal el járok. /T mi a' Gyermek Keresztelését illeti valamint az Papiul tanultam a tevő leszek, d mi d Titkot illeti azt meg tartom, más híjába való történeteket d mik oly helyen történni szoktak ki nem jelentem, ha pedig valami veszedelem adódik elő az olyan helyen, azonnal d Bíráknak ki jelentem d véget, hogy Processualis Chirurgusnak futtára adassék. Melyre engemet a telyes Szent Háromság Egy élő Isten úgy segélyen.'''' A fenti eskűszöveg is k ö r v o n a l a z t a a b á b á k kötelességeit, a szülés levezetését úgy, ahogy a „ t a n í t á s b a n t a n u l t á k " , a keresztelésig végzendő teendőket, a gondoskodást és gyakran m a g á t a keresztelést, vagy annak előkészítését. Fontos feladatuk volt a gyenge, beteg újszülöttek azonnali megkeresztelése, úgy ahogy „az paptul t a n u l t á k " . A keresz telés szövegét többször m ó d o s í t o t t á k , még a 18. század végétől gr. Eszterházy K á r o l y egri püspök — akinek római katolikus egyházmegyéjéhez tartozott a Hegyalja katolikus lakossága — 1796. október 13-án Egerben kelt pásztori körlevelében így rögzítette vég legessé: „ . . .Naponként e' világra jövő Kisdedek és idétlen Szülemények melyekben már az Isten a maga képére teremtett halhatatlan lelket bé öntötte avégett ez Fő Pásztori Levelünk nek Erejével parancsollyuk minden Bábáknak jól eszekben tartván, hogy a' Keresztségnek Szentsége az Üdvösségre legszükségesebb.. . Hogy a Keresztség helyesen szolgáltassék szándéka légyen keresztelni. 2. Hogy a keresztelés szükséges először; hogy a keresztelőnek igaz természet szerént való vízzel véghez vitessen. 3. Hogy szinte akkor midőn vízzel meg öntetik a' Gyermek mondassanak egyszersmind ezen Igék: Én tégedet keresztellek az Atyának és Fiúnak és Szent Lélek Nevében. 4. Különösen kell arra vigyázni hogy ezen Szent Szókból egy se maradgyon el, se meg ne csonkulyon. Arra is kell vigyázni: 1. hogy a szükség idején természetbeli víz nem találtatnék, hanem csak kétséges, tehát így kell szóllani: Ha ez a víz alkalmatos a keresztséghez én tégedet keresztellek . . . etc. 2. Valami kor kétséges, ha életben vagyon é d Gyermek, így kell keresztelni: ha alkalmatos vagy én tégedet keresztellek ... 3. Hogy ha keze vagy lába vagy éppen csak ujjacskája láczik elevennek, meg kel keresztelni ezen szókkal: ha alkalmatos vagy. . . etc. 4. Ha olyas csuda szülemény jönne e' világra, hogy egy Gyermeknek két feje volna, ez ilyetén esetre mind a' két fejét meg kell keresztelni ezen külömbséggel, hogy midőn az első főre a víz öntődik a Keresztség Igéi mind kimondattassék, a masikat pedig ezen szókkal: ha nem vagy meg keresztelve, én téged keresztellek . . . etc. 5. Ha valamely Szülő Aszony Kettős Gyermekkel volna terhes és két láb, vagy két keze láczana ki d méhébül, úgy hogy nem lehetne tudni, ha ezen tagocskák egy gyermeké vagy kettőé volnának, akkor mind a két tagot egymás után, de külömböző fel tételek alatt meg kellene keresztelni, az elsőt ugyan így: ha alkalmatos vagy én tégedet keresztellek etc., a másikat pedig, ha alkalmatos vagy és nem vagy meg keresztelve, én tégedet keresztellek etc. Hogy tehát a Bábák valaha Isten Széke előtt kemény számadásra ne húzatassanak d véget ha az ő tudatlanságok miatt valamely halha11
1 7
Z. //. S. Bodrogkisfalud jkv. 1719-1839. 212. „Bába Asszonyok Eskütési Formulája"
fátlan lelkű teremtése az istennek örökre el veszne, szorosan intyük, hogy ezen Fő Pásztori Rendelésűnkhöz magokat tökéiletessen alkalmaztassák." A református vallású b á b á k azonban m é g ilyen rendkívüli esetben sem keresztelhették meg a „ p á p i s t a " szülők újszülötteit: „. . . A Helvétzia Vallásttartó Bábák Pápista Szüléktől született"s életveszedelemben levő gyermeket magok ne keresztellyenek, hanem Catholica Személyt el hívni köteleztetnek." Zsidó újszülötteket semmiféle vallásfelekezetű bábának nem volt szabad keresztelni. „ . . .Többször tapasztaltatván azon visszaélés a többször kihirdettetett rendelések ellenére veszedelemben forgó Zsidó némelly helyeken a Bábák . . . a szülés alkalmatosságával Gyermekeket szüleik akarattyának ellenére is megkeresztelik, melyeknek elhárítása tekin tetéből tétessen mindenütt közönségessé, hogy az ollyatén Bábák akik azt végbe vinni merészelnék, kemény büntetés alá jognak vonatattatni. . . " Az ilyen keresztelést földi vagy szárazkeresztelésnek nevezték, és szükségből éltek vele, mert a kereszteletlenül elhalt gyermek és szülei büntetése is nagy volt. Az ép, egészséges gyermekek keresztelésével is siettek, mert nagyon sok rossz hiedelem élt a kis pogány megrontása, megronthatósága felől (pl. keresztelőig nem volt szabad magára hagyni, csak az anya ágyában alhatott, idegen nem l á t h a t t a , az ingét fonákul lehetett r á a d n i stb.). Általában 3-4 nap múlva, de 1-2 héten belül illett megkereszteltetni. Keresztelésig és az anya gyermekágyi betegségéből való „ l á b a d o z á s á i g " a b á b a j á r t füröszteni. A z ú j szülött első fürösztéséhez esővizet használtak, abba faszenet tettek, tejet ö n t ö t t e k , a keresztapa pénzt dobott a teknőbe — fiúnál többet, lánynál kevesebbet — , amely a bábáé lett. A bába kötelessége volt a keresztszülőket meghívni, a keresztelés napját k ö zölni, a keresztelés ügyében eljárni a paphoz és az újszülöttet „ P o g á n y t viszünk, keresz tényt hozunk" jelszóval az ünnepi menet élén keresztelni vinni. Keresztelés u t á n ő is visszatért a l a k o m á r a , ahol kalácsot, perecet, pénzt kapott a k o m á k t ó l . A b á b a hivatásával j á r ó kötelessége csak két hétig tartott egy-egy újszülöttel, amiért j á r a n d ó s á g á t a következő képpen határozták meg: „Rendes Bábáknak fizetések követke zendő módon határoztatott meg. .. Az első szülőt el fogásától lészen fizetése 2 Rhenes Forint, 1 Kenyér és 1 szakajtó liszt. A nem első szülöttektől 1 Rhenes Forint 1 Kenyér és 1 szakajtó liszt. Ha pedig úgy történne, hogy olly szegény sorsú betegedne le, akiknek tellyességgel leg kisebb tehetsége nem lenne a Bábái Taksának ki fizetésére a körüli teendőket d Bába köteles ingyen, minden fizetés nélkül szolgálni." A fenti fizetésért. . . „kötelessége d Bábának a le betegedett Aszonyt az első hétben minden nap kéczer meg látogatni és d szükséges kötelességeket körülötte, gyermeke kéirül rendesen meg tenni, d második hétben pedig, ha több betegei nem lennének minden másodnap, ha pedig betegei vágynak minden harmad nap legalább köteles elvégezni munkáját." A községek, városok bábáit az elöljáróság fogadta és fizette „illendő sóiddal". 1822ben pl. Rudolfi Anna, az egyik újhelyi bába évi fizetése 50 Ft volt. Pestről hozták a v á r o s b a és útiköltségül kapott külön 55 rajnai forintot. Tállyán egy b á b a 150 magyar forintot kapott évi fizetésként 1832-ben. l%
l9
20
21
22
23
24
1 8 1 9 2 0 2 1
2 2 2 3 24
Z. //. S. Bodrogkisfalud iratai 1796. 215. Z. lt. S. Tállyai körlevelek jkv. 1817. 193. Z. lt. S. Tállyai körlevelek jkv. 1820. 354. Z. lt. S. Boronkay család levéltára és Szendrey Zs. : Születés, gyermekkori szokások. Magyar ság Néprajza. IV. köt. 138. Z. lt. S. Bodrogkisfalud iratai. 1824. 357. Z. lt. S. IV-1001/e/19. 209. Z. lt. S. Tállyai körlevelek jkv. 1832. 510.
A fenti fizetések mellett — amikért talán a hivatalos szolgálatokat vagy a szegények ingyenes ellátását voltak kötelesek megtenni — minden szülésnél k ü l ö n díjazást és aján dékokat, természetbeni j u t t a t á s o k a t is kaptak a családtól. A városok ú g y is segítették a b á b á k a t , hogy öregségükre régi fizetésük egy részét vagy az egészet halálukig megkapták. 1814-ben Sátoraljaújhely város úgy határozott, hogy egyik „elvénült és a szolgálatra már alkalmatlan bába... eddig volt fizetése mellett holta napjáig meg hagyatik... ", helyébe Pestről hívták meg Ns. Légrády Juliannát, aki m u n k á j á t , szerepét á t v e t t e . Általában „szolgálati" lakást is kaptak 1828-ban a megyei h a t á r o zat szerint Tokajban felépült a Seb Orvos, Ispotály és Bába Ház, amely tágasabb, mai érte lemben vett egészségügyi központ, szülészet-kórház lett. Költségeire — nemcsak a fel építésére, de fenntartására is — a kerület helységei, városai pénzt, g a b o n á t , bort, aján dékokat adtak, amit a tokaji főszolgabíró gyűjtetett össze. A „bábák elöljárója", a fabába vagy járásbába általában Tokajban lakott. Többszöri adat, utalás van arra, hogy nehéz szülés esetén hozzá hozták a beteget, vagy kocsin vitték k i a tapasztalt b á b á t a helyszínre. A bábák kötelességévé tették a „ h a l o t t k é m " szolgálatot is, a m i é r t külön díjazást kaptak : „A megye utasítja a községi elöljáróságot, hogy halottas házat építsen és a halot takat oda vigyék ki. . . A község nagyságához képest 2-3 férfi és ugyan annyi Asszonyi személyeket fogadni köteles, akik a halottak körül kívántató felvigyázásokat fogják végez ni. .. ezek közzül a Bábák ki nem maradhatnak. . . . Ezen fel vigyázóknak szoros köteles ségek lészen arra különösen fel vigyázni, ha v ally on a halottak valóságosan meg holtak é, avagy azokon valamely erőszakos ütések, szúrások és egyéb külső sérelmek nem találtatnak é ? mely esetben jelentést tenni a leg nagyobb sietséggel köteleztetnek. . .. Ezen választott személyek Orvos Urak által meg fognak taníttatni arra, miről kellessen és lehessen d való ságos halottat meg esmérni. ... Fáradozásaiknak jutalmául minden halottól 6 ezüst krajtzárok fognak fizettetni.''''' ' A bábák — különösen ott, ahol orvos nem volt — helyettesítették, illetve ellátták a leg szükségesebb orvosi teendőket. 1808-tól a himlőoltások idején segítettek a járási orvos n a k j á r v á n y o k esetén a szükséges intézkedéseket megtették és az óvintézkedéseket betar tatták, tudásuk, felkészültségük hiányában azonban nem tudták pótolni az orvost, gyak ran többet á r t o t t a k , mint használtak. Az orvosi m u n k á b a való belekontárkodás, kuruzslás ellen a H e l y t a r t ó t a n á c s , de Z e m p l é n megye is sokszor szigorúan intézkedett. : „ . . . Bá bák, a kuruzslók és babonás, tudatlan nép megfékezésére szigorúan intünk ... sok áldozat esett már e miatt pl. Lengyel Mária Mádon, aki 30 sár fűmagot evett és meg holt. " Az 1834. évi megyei körrendelet szerint „ál-orvosok és bűbájosok, bábák ... kik a lakosoknak nyil vános [ t i . nyilvánvaló] veszedelmére tilalmas gyógyításokkal foglalatoskodnak ... újab ban is eltiltatnak.," A boszorkányperekben is leggyakoribb szereplők a bábák, akiknek mesterségét és mesterkedéseit a néphit összekapcsolta a „bűbájosság"-gal „ördöngősség"-gel. A magyar országi boszorkányperek 1529—1768. o k m á n y t á r á b a n negyven-ötven olyan elmarasztaló tanúvallomás van, amelyben a b o s z o r k á n y - b á b á k bűneit sorolják fel. Leggyakoribbak: a varázslatokkal, mérgekkel, főzetekkel okozott halál, tiltott m ű t é t e k , meddőség, n ő i betegségek o k o z ó i , torz és n y o m o r é k újszülöttek miatti felelősségrevonás. Betegségeket 25
20
2 1
2 8
29
25 2 6 2 7 2 8 2 9
Z. Z. Z. Z. Z.
lt. lt. //. //. lt.
S. S. S. S. S.
I V - 1001/e/2. Közgyűlési jkv. 1814. 603. Tállya iratai 1828. 283. Tállyai körlevelek jkv. 1829. 324. Tállyai körlevelek jkv. 1820. 513. Tállyai körlevelek jkv. 1834. 10.
hozó, amiket csak maga tud meggyógyítani, orvosolni; tejet elapasztó, gyermeket, álla tokat m e g r o n t ó , bájitalaival párokat erőszakkal összekapcsoló, szerelmeseket akaratuk ellenére elszakító, szerelemre gyújtó, b ű n r e csábító mesterkedéseik miatt a n é p alázó tisztelettel, t a r t ó z k o d ó félelemmel vette őket körül. Szép irodalmi példája ennek Arany János „ V ö r ö s R é b é k " c. balladája, ahol a b á b a „. . . addig főzte Pörge Dani bocskorai, míg elvette a Simkóék cifra lányát, a Terát. . . " Zemplén megye levéltárában hasonló boszorkányperek találhatók, ahol hegyaljai b á b á k „ b ű n e i r ő l " vettek fel tanúvallomási jegyzőkönyveket. 1740-ben az újhelyi b á b a , L a s k ó felesége „Balásházy Lászlónét, Bodor Erzsébetet ördöghi Mesterségekkel meg kerülvén és mézes pálinkával vagy más tsinált italokkal itatván rossz életre vitte... " A perhez csatolt másik tanúvallomásban : „ . . . az aszonyt rá vette, hogy férjét elveszétcse. . . először fejét olly ördöngös fűből készített víz ben mosta meg hogy meg bolondullyon és siketüllyön. . . ételébe vagy italába mérget és más 1759-ben a tokaji b á b a , Panda tanácsára és segít elvesztésre való eszközöket csinált." ségével C z a g á n y Ferencné maszlaggal mérgezte meg u r á t . A n é p körében a róluk alkotott rossz előítéletek sokáig megmaradtak m é g , hiszen egyszerűbb volt gyógyíthatatlan betegség esetén az ő hibájuknak tudni a halált, n y o m o r é k születésénél az ő gondatlanságuknak, bosszújuknak tulajdonítani a szégyent és a család szomorúságát. Mégis egyre többen és t ö b b e n választották ezt a hivatást, k ö z ö t t ü k olyan felvilágosodott személyek, mint Tóthpápai István szerencsi orvos leánya, Krisztina, aki a pesti egyetemen tanult, majd járási b á b a lett, és sokat tett a reformkorban a felvilágosí tásért és az o r v o s t u d o m á n y eredményeinek népszerűsítésért, azok gyakorlati alkalma zásával. A hegyaljai kerületben az 1840-es években m á r több orvos is volt, aki magát szülész szakorvosnak vallotta, pl. Szabó László Tállyán (diplomáját B u d á n nyerte 1831-ben) vagy Székely József, aki 1840-től Tokajban m ű k ö d ö t t és Sulkovszky József Szerencsen. Azon ban csak Eötvös József sürgetésére, 1868-tól lett kötelező tantárgy a szülészet az orvosi egyetemen. A n ő k , a falu asszonyai még sokáig nem bíztak a szülészorvosokban, t ö b b bizalmuk volt a szülésznőkben, a „ t i t k a i k a t " b á t r a b b a n e l m o n d h a t t á k , k ü l ö n ö s e n azoknak, akiket jól ismertek, akik 2-3 vagy t ö b b gyermeküket sikerrel életre segítették. Sokáig ragasz kodtak ahhoz, hogy otthon, lakásukban szüljenek, még akkor is, ha az sok veszélyt rej tett m a g á b a n . Jellemző, hogy az 1803-ban Sátoraljaújhelyben alapított Zempléni K ö z k ó r h á z b a n csak 1839-ben történt az első szülés, ahol már orvos és bába is volt a szülésnél; a bába díja a szülésben való közreműködéséért, a gyermek és anya ápolásáért, gondozá sáért 1 forint v o l t . Ma a szülésznők csak kisegítő szerepet töltenek be és elsősorban s z ü l ő o t t h o n o k b a n , kórházak szülészeti osztályain orvosok irányítása mellett végzik munkájukat. A m i t évszá zadokig ö n á l l ó a n végeztek, ma szakorvosok látják el. Azért tartottam szükségesnek, hogy egy (szokásaiban, módszereiben, körülményeiben lényegesen megváltozott) szakma múltjáról, történeti, néprajzi vonatkozásokban szóljak, mert az o v o s t u d o m á n y és technika fejlődése a feledésbe takarja az emberiség egyik leg fontosabb, legősibb „mesterségének" fényét és árnyait. 30
31
32
33
34
3 0 3 1 3 2 33 3 1
Schräm F. (szerk.): Magyarországi boszorkányperek 1529—1768. I — I I . Bp. 1970. Z. //. S. Fasc. Crim. 378. No. 92. Ao. 1740. Z. lt. S. Fasc. Crim. 380. No. 62. Ao. 1759. Rendeletek Tára 1868. 22. p. 14248. sz. rendelet. Chudovszky M . : Zemplénvármegye első közkórházának története. 1803 — 1933. Sátoraljaújhely, 1933. 34.
Zusammenfas sung Geburt, Ehe und Tod waren die wichtigsten Grenzpunkte im Leben unseres Volkes. Viele Aberglauben und Bräuche lebten von der Urzeit an bis zum heutigen Tag in verschiedenen Varia tionen, auch schon als Tradition verstarrt, die sich auch auf die Geburtshilfe beziehen. Über die ethnographischen Züge dieses schönen, schweren mit Vorurteilen verflochtenen Berufes verfaßte Rezső Temesváry eine Arbeit unter dem Titel: Vorurteile, Volksbräuche und Aberglauben in der Geburtshilfe in Ungarn, Die vorliegende Mitteilung veröffentlicht Einzel heiten besonders aus Hegyalja, dem nordöstlichen Gebiet Ungarns, die teils vom Bekanntgege benen abweichen, teils neu sind und auf die Hilfstätigkeit und Hilfsbereitschaft der Hebammen sich beziehen. Bildungsgrad, Ausbildung bzw. Maßnahmen der Behörden für oder wider die Hebammen kommen zu Wort genauso wie die Vorurteile und Aberglauben der Einwohner mit Inbegriff ihrer Arbeit. I . HŐGYE, M A , PhD Director of the Archives of Zemplén Sátoraljaújhely, Hungary, H-3980
