Baán 23 Back. Bachraty Ferenc, ügyvéd, szül. Modor, (Pozsony m.), 1888 júl. 31. Középiskolai és egyet, tanulmányait Bpesten végezte

23

Baán

Back

Β Baán Jenő, felsőházi tag, szül. Ivánc, 1869 márc. 25. Középiskoláit S o p r o n b a n , a teológiát Győrött végezte. 1891. szentelték áldozópappá. A süttöri r. k. egyház esperes­ plébánosa. Az egyházi élet terén kifejtett értékes működéséért a m. kir. k o r m á n y f ő tanácsosi címmel tüntették ki. A felsőház­ ban, mint Sopron vm. t.-hatóságának kikül­ dötte foglal helyet. Babits Mihály, költő, szül. Szekszárd, 1883. Középiskolai tanulmányainak befeje­ zése után a bpesti tud. egyetem filozófiai karának hallgatója volt és tanári oklevelet szerzett. Pályafutását középiskolai t a n á r k é n t kezdte. Versei először a Holnap c. antológia első kötetében jutottak nyilvánosság elé. Az egész irodalmi világ felfigyelt a r r a a ma­ gyar költés2etben ismeretlen hangra, ame­ lyen szólott. A Nyugat c. folyóirat, amelynek azóta egyik szerkesztője lett, akkor hívta meg munkatársául. Első önálló verskötetéről, Le­ velek Írisz koszorújából, a legmelegebb h a n ­ gon emlékezett meg a kritika. Költészetét elő­ kelő forma, ösztönös tartózkodás jellemzi. Regényei teljesen új területeit tárják fel az ember bensőjének. B. a mai ember vívódó lelkének költője és írója. Figuráiban a saját kínzó kérdései elevenednek meg és tragikus sorsukban a maga problémáinak megoldha­ tatlanságát szimbolizálja. Egyike az élő ma­ gyar esszéisták legkiválóbbjainak. Tanulmá­ nyaiban egyéni irodalmi felfogás és sokré­ tegű kultúra nyilvánul meg. Műfordításai az új magyar irodalom fejlődésére jelentős be­ folyást gyakoroltak. B. legmaradéktalanabbul verseiben fejeződik ki. ö n á l l ó művei: Nyugtalanság völgye, Recitativ, Sziget és Ten­ ger, Versek, Herceg, hátha megjön a tél is, Timur Virgil fia, Kártyavár, Élet és irodalom, A gólyakalifa, Halálfiai, Karácsonyi Ma­ donna, Irodalmi problémák, Tanulmányok, Gondolat és Írás. Az írástudók árulása és ez­ után következő cikkeiből új irányok kere­ sésére lehet következtetni. A Baumgarten iro­ dalmi alapítvány k u r á t o r a . Babits Viktor, oki. gépészmérnök, mű­ egyetemi adjunktus, szül. 1900 m á r c . 14. Kö­ zépiskoláit és egyetemi tanulmányait Buda­ pesten végezte. 1923. gépészmérnöki oklevelet nyert, majd a Műegyetem technikai, fiziKai tanszékének tanársegéde lett. Ugyanezen tan­ széken 1924. adjunktussá nevezték ki. Több

nagyobb külföldi t a n u l m á n y u t a t tett. F r a n ­ ciaországban és Angliában a rádió-technika fejlődését és oktatását tanulmányozta. 1926. a Magyar Rádióujság szerkesztőbizottságá­ n a k tagja lett. 1927. a Marconi Wireless Te­ legraph Co. felkérésére, mint ennek tanács­ adó m é r n ö k e m ű k ö d ö t t . A Műegyetemi Rádió Klub igazgatója, a Magyar Rádióegyesületek Országos Szövetségének műszaki igazgatója. Szakirodalmi tevékenysége közismert. A tá~ volbalátás c. m u n k á j a 1929. jelent meg. B a c h m a n n József zeneszerző, szül. Wildsteinban (Csehország), 1888 m á j . 6. Zenemű­ vészeti t a n u l m á n y a i t Égerben és Pettschaub a n végezte. A régi Népopera koncertmes­ tere volt, m a j d a klagenfurti és m á s külföldi operánál, mint k a r m e s t e r m ű k ö d ö t t . A m o ­ dern tánczene kultiválója. Számos dal szer­ zője. Ezek között a legközismertebbek: iVe játsz velem, Cserebogár, Csicsóné, Kicsiny fa­ lusi ház. B a c h ó István (dezseri), festőművész, szül. Ürmény (Nyitra m.), 1890 nov. 15. Közép­ iskoláinak befejezése u t á n a Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett, majd a bécsi aka­ d é m i á n folytatta t a n u l m á n y a i t . Hosszabb t a n u l m á n y u t a t tett Francia-, Német- és Olasz­ országban. A h á b o r ú alatt m i n t százados harctéri szolgálatot teljesített és számos ki­ tüntetésben részesült. A leszerelés u t á n a Műcsarnok állandó kiállítója lett. Nevezete­ sebb portréi: Windischgrätz herceg és csa­ ládja, a Lánczy-család, Pálffy Daun gróf és Jambrikovics László. Művészetében a klasszi­ kus iskolát követi, mély színek és erős plasz­ tika jclemzik. B a c h r a t y F e r e n c , ügyvéd, szül. Modor, (Pozsony m.), 1888 júl. 31. Középiskolai és egyet, t a n u l m á n y a i t Bpesten végezte. Ta­ n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n ügyvédi iro­ dát nyitott. A v i l á g h á b o r ú b a n h a r c t é r i szol­ gálatot teljesített és a v a s k o r o n a r e n d d e l , a 111. o. k a t o n a i érdemkereszttel, ezüst és bronz Signum Laudis-szal, Károly-csapatkereszttel és a sebesülési éremmel tüntet­ ték ki. A h á b o r ú u t á n Újpesten ügyvédi irodát nyitott és azóta tevékeny részt vett a városi politikában. A Keresztény Községi Párt alelnöke. Back Bernát (bégavári) felsőházi tag, szül. 1871 nov. 4. Mint győri g ő z m a l o m t u ­ lajdonos m á r fiatalon vezefőszerepet vívott

Bacsa

24

ki m a g á n a k . Értékes gazdasági és társa­ dalmi m u n k á s s á g á é r t 1906. m a g y a r nemes­ séget k a p o t t . Ipartelepét később Szegedre helyezte át és ott a város t á r s a d a l m i életé­ nek kimagasló alakja lett. É r d e m e i n e k el­ ismeréséül Szeged város a felsőház póttag­ j á v á választotta. Kószó Istvánnak 1927. tör­ tént lemondása óta az új országgyűlés fel­ sőházának rendes tagja. Bacsa András, festőművész, szül. Szepesmindszent, 1870 nov. 23. T a n u l m á n y a i n a k •befejezése után Lotz és Benczúr mesterek mellett dolgozott, majd külföldön hosszabb tanulmányutat tett. Biblikus tárgyú képeivel jelentős sikerei voltak. A Csongor és Tündeciklus freskókompozíciója általános feltűnést keltett. A g r a f i k á b a n szintén jelentékeny he­ lyet tölt be. Úttörő m u n k á t végzett a fotó reprodukciójának technikája terén. A főren­ diháznak kilenc elnökét, két háznagyát fes­ tette meg. 1907. a Műegyetemről hívták meg az Iparművészeti Iskola geometriai tanszé­ kére. A Képzőműv. Egyes, választm. tagja. Magyarra fordította Reynolds akadémiai be­ szédeit. Bacsinszky Vladimir (bacsinai), ny. bosznia-hercegovinai tartományi oszt.-főnök, szül. Radvány, 1867 júl. 6. Középiskoláit Eperje­ sen, az egyetemet Bpesten végezte, ahol jogés államtud. oklevelet nyert. T a n u l m á n y a i n a k befejezése után ügyvédi, majd közjegyzői gyakorlatot folytatott. 1896. mint segédtitkár a Máv. szolgálatába lépett. 1899. a kereske­ delmi főosztályában osztályvezetővé nevezte­ tett ki. Később a kereskedelemügyi minisz­ térium vasúti szakosztályába került, ahol a legfontosabb vasútpolitikai és szervezeti kér­ désekkel foglalkozott. Érdemeinek elismeré­ séül főfelügyelővé és a debreceni üzletvezető­ ség helyettesévé nevezték ki, majd 1910. a Máv. zágrábi üzletvezetője lett. 1917. kiváló munkásságának jutalmául udv. tanácsosi cím mel tüntették ki és mint III. fiz. o. osztály­ főnök a bosnyák-hercegovinai k o r m á n y tagja lelt. A szerb megszállás u t á n Bpestre költözött. Jelenleg magángazdasági téren fejt ki értékes tevékenységet A Magánvasúti kocsi Tulajdono­ sok Orsz. Szövetségének és a Bpest Autóbusz Közi. r.-í.-nak elnöke. A B. Sz. K. R. T. igazg. tagja. A vaskoronarend tulajdonosa. Bacsó Jenő, egyet. ny. r.-tanár, szül. Debrecen, 1877 m á j . 2. Középiskoláit és jogi tanulmányait szülővárosában végezte, majd Kolozsvárott jog- és államtudományi dok­ torrá avatták. 1905. Bpesten ügyvédi vizsgát tett. Ugyanez évben a máramarosszigeti Jog­ akadémia t a n á r a lett. Ε minőségében Német­ országban t a n u l m á n y o k a t végzett. 1912. a kolozsvári egyetem a polg. törvénykezési jog­ ból egyet, m a g á n t a n á r r á képesítette. 1913. a debreceni ref. jogakadémia rendes t a n á r a és 1914. a debreceni Tisza István Egyetem ny. r. t a n á r a lett. Széleskörű szakirodalmi tevé­ kenységet fejt ki. Nevezetesebb m u n k á i : A per­ alapító cselekmények, A jogvédelem előfelté­

Baja telei a polgári perben, A felülvizsgálati eljá­ rás, A polgári perrendtartás tankönyve, A végrehajtási eljárásjog tankönyve. Ezenkívül számos cikke jelent meg különböző m a g y a r jogi szaklapokban. A debreceni Tisza István Tudományos Társaság tagja. Badiny Lajos, v. orsz.-gyül. képv., szül. Besztercebánya, 1860. Középiskoláit szülő­ v á r o s á b a n végezte, majd a m a g y a r ó v á r i gazdasági a k a d é m i á t látogatta. Tanulmá­ n y a i n a k befejezése u t á n átvette családi b i r ­ t o k a i n a k kezelését. Az 1910-iki á l t a l á n o s választásoknál m u n k a p á r t i p r o g r a m m a l a szliácsi k e r ü l e t b e n másodízben j u t o t t m a n ­ dátumhoz. Badó R a y m u n d (Bodovetz), tisztviselő, szül. Budapest, 1902 aug. 15. Sportkarrierjét mint atléta kezdte, de azután áttért a b i r k ó ­ zásra és sok nemzetközi mérkőzést nyert meg. Magyarország birkózóbajnoka. Bagossy Károly, ügyvéd, tisztifőügyész, szül. Szolnok, 1886 j a n . 1. Középiskoláit Szolnokon, az egyetemet Budapesten és Ko­ lozsvárott végezte. P á l y á j á t , m i n t bírósági jegyző kezdte meg. A h á b o r ú alatt orosz fogságba került. 1922. ügyvédi diplomát nyert. 1924. Szolnokon megválasztották tiszti főügyésznek. Közhivatali tevékenysége mel­ lett, jelentős szerepet játszik Szolnok v á r o ­ sának t á r s a d a l m i életében is. A szolnoki vm. kaszinó igazgatója. B a i n t n e r F e r e n c , ny. gazd. akadémiai igazg., szül. Balassagyarmat, 1871 m á j . 20. Kö­ zépiskoláit Besztercebányán, P o z s o n y b a n és Iglón, egyet t a n u l m á n y a i t Bpesten végezte. Pályáját mint a magyaróvári Gazdasági Aka­ démia segédtanára kezdte meg. 1920-ig ren­ des t a n á r a volt a kolozsvári gazd. akadémiá­ nak, majd mint a kolozsvári vegyvizsgáló állomás igazgatója m ű k ö d ö t t . 1920. a föld­ művelésügyi minisztérium megbízásából Ba­ l a s s a g y a r m a t r a került, ahol 1924. nyugdíjba vonult. A Munkabérmegállapító Bizottság el­ nöke. A Nógrádmegyei Stefánia-Szövetség igazgatóságának, a városi képv.-testületnek, a r. k. egyházközség igazgatótanácsának tagja és számos m á s egyesületben visel tisztséget. A technológiai és mezőgazdasági s z a k m a k ö r bői több önálló m u n k á j a és tankönyve je­ lent meg. Baja Mihály, ref. lelkész, költő, szül. Vég­ vár, 1879 dec. 11. Középiskoláit Temesvárott, teológiai tanulmányait pedig Debrecenben és Budapesten végezte. Lelkészi oklevelének megszerzése u t á n egyházi hatósága kiküldte Északamerikába, ahol 1908—1914. lelkészkedett. Hazajövet a túrkevei, majd a d e b r e ­ ceni ref. egyház lelkésze lett. Már k o r a ifjúsága óta foglalkozik szépirodalommal. Szórványosan megjelent versein és cikkein kívül napvilágot látott önálló művei: Bokréta, Üj bokréta, Ünnepi hangok, Babiloni vizek mellett és Oh, szép ifjúságom! Ezidőszerint két verskötetét rendezi sajtó alá. B. ismert nevű költő, akinek verseiben vallásos és h a -

Baján

25

zafias lélek szólal meg. A Debreceni Csoko­ nai Kör és a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság rendes tagja. Baján Gyula, hírlapíró, szül. Pozsony­ ban, 1883 május 20. Középiskoláit Pozsony­ ban, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. 1907. a hírlapírói pályára lépett. M u n k a t á r s a volt az Alkotmány, Magy. Táv. Iroda, Nem­ zeti Újságnak és szerkesztette a „Par­ lamenti Almanach"-ot. A h á b o r ú t a fronton küzdötte végig és a III. o. kat. érdemkeresz­ tet, a Signum Laudist, a II. o. vitézségi érmet és a Károly-csapatkeresztet k a p t a meg. Jelenleg szerkesztője a Fővárosi Közlöny­ nek, munkatársa a Nemzeti Üjságnak. Bajcsy-Zsilinszky E n d r e (vitéz), lapszer­ kesztő, v. nemzetgyűlési képv., szül. Szarvas, 1886 jún. 6. A kolozsvári, lipcsei és heidelbergi egyetemek jogi k a r á n végezte tanulmá­ nyait, majd közig, pályára lépett. A h á b o r ú kitöréséig mint főispáni titkár m ű k ö d ö t t a Felvidéken. A háború alatt a 3. huszárezred­ ben küzdött a fronton és számos b r a v ú r o s fegyverténnyel tüntette ki magát. 1916. sú­ lyosan megsebesült. Több h á b o r ú s kitüntetés tulajdonosa. Az összeomlás után résztvett az ellenforradalmi szervezkedésekben. A prole­ tárdiktatúra alatt a kommunisták üldözése elől Bécsbe szökött, ahonnan Szegedre ment. A kommün bukása után Bpesten a Szózat c. napilapnak egyik vezető publicistája, majd főszerkesztője. A nemzetgyűlésnek szereplő tagja volt, főként a szélső baloldali képvise­ lőkkel állott éles harcban. A Szózat meg­ szűnése után Előőrs címen alapított ugyan­ csak fajvédő irányú hetilapot, amelynek meg­ alapítása óta szerkesztője. Bajnok József, isk. igazg., szül. Duna­ keszin, 1875 október 10. T a n u l m á n y a i n a k elvégzése után a főváros tanügyi szolgála­ tába lépett, ahol m á r 35 éve működik. 1917 óta a Váci-út 21. szám alatti elemi és leány ipari tanonciskola igazgatója. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített. Számos peda­ gógiai és fővárosi egyesületnek elnöke és választmányi tagja. Az a m e r i k a i gyermek­ védő akció keretén belül végzett önzetlen munkásságáért kitüntetésben részesült. A pedagógiai szaklapok állandó cikkírója. Bajor (Bayer) Ágost (vitéz), r é z k a r c m ű vész, szül. Esztergom, 1892 szept. 17. Kö· zépisk. tanulmányait Esztergomban, a rajz­ tanárképzőt Bpesten végezte. A h á b o r ú alatt frontszolgálatot teljesített és a nagy ezüst, 2 kis ezüst, a bronz vitézségi é r m e t és a Ká­ roly-csapatkeresztet k a p t a meg. 1928. olasz­ országi t a n u l m á n y ú t o n j á r t , melynek folya­ mán sok olasz kiválóságot, közöttük Musso­ linit és Ettore Romagnolit rajzolta le, majd Bpesten műtermet nyitott. Festészettel, fő­ leg rézkarcokkal foglalkozik. Tehetsége leg­ inkább az arcképfestészetben mutatkozik, s mint ilyen a legismertebb nevek között foglal helyet. Megfestette két ízben Csernoch János acképét, Esztergom s z á m á r a elkészí­

Bakách tette a polgármester, továbbá Csernoch és Vaszary Kolos portréit. 1928. a bpesti parla­ m e n t r ő l r é z k a r c o k a t készített. Ugyanezen évben a r ó m a i m a g y a r reprezentatív kiállí­ táson az olasz k i r á l y vette meg egy képét a q u i r i n á l i p a l o t a részére. Bajusz Gábor, ügyvéd, szül. Solt, 1878 okt. 15. Középiskoláit Kunszentmiklóson, P o z s o n y b a n és Debrecenben, az egyetemet Bpesten végezte, majd u g y a n i t t bírói okleve­ let n y e r t . T a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n a keresk. és valtótvszeken m ű k ö d ö t t , majd a járásbíróság!..:t k e r ü l t . 1904. a pestvidéki tvszéken j o g g y a k t ^ n o k , majd 1907. jegyző lett, később albíróvá és 1^13. b í r ó v á nevez­ ték ki. A h á b o r ú alatt m i n t százados harctéri szolgálatot teljesített, súlyosan meg­ sebesült. Felépülése u t á n a bpesti honvéd­ kerületi ügyészségnél m ű k ö d ö t t és t ö b b ki­ tüntetésben részesült. A leszerelés után nyugdíjba vonult és azóta, m i n t gyakorló ügyvéd Solton m ű k ö d i k . 1929. t b . vm. tiszti ügyésszé nevezték ki. A Vitézi Széknek, a solti r e f o r m á t u s egyházmegyének és Pest vmegyének ügyésze. A helyi t á r s a d a l m i élet jelentős tagja. Bajza József, egyet. ny. r. t a n á r , szül. Fugyivásárhely, 1885 jan. 31. Egyetemi ta­ nulmányait Budapesten végezte, a h o l 1906. bölcsészdoktorrá avatták, 1907. pedig t a n á r i oklevelet nyert. 1906. a Nemzeti Múzeum k ö n y v t á r á n a k lett tisztviselője, majd 1910. segédőrré nevezték ki. 1923. a bpesti Páz­ mány-Egyetemen a horvát-nyelv és irodalom rendes t a n á r a lett. A Magy. Tud. Akadémia 1926-ban lev.-tagjai sorába választotta. A Szent István-Akadémia rendes tagja. Számos értekezésén és t a n u l m á n y á n kívül önállóan megjelent művei: A kuruc elbeszélő költészet, Bajza József, Horvátország népessége, Die kroatische Publizistik, A magyar-horvát Unió felbomlása, Petőfi István versei. Bak Antal, polg. isk. igazgató, szül. Kiskunlacháza, 1892 szept. 23. Középiskoláit Kiskunhalason, a teológiát Bpesten végezte, ahol pappá szentelték. Mint s.-lelkész Bpesten, Somban, Drávafokon, majd Kiscsány-Oszlób a n működött. 1919. Dunavecsén a ref. polg. isk. hittanára, majd polg. iskolai t a n á r i ok­ levelének megszerzése u t á n igazgatója lett és azóta ott fejt ki értékes pedagógiai tevé­ kenységet. T ö b b helyi társ. egyesület tagja. Belső m u n k a t á r s a a Kis-Kúnság-Dunamellék c. lapnak. Bakách-Bessenyei György (báró), I. oszt. követségi titkár, szül. Bpest, 1892 ápr. 14. Középiskoláit a f ő v á r o s b a n végezte, m a j d a bécsi egyetem hallgatója lett. T a n u l m á ­ n y a i n a k befejezése u t á n Pest vármegye szolgálatába lépett. A h á b o r ú alatt k a t o n a i szolgálatot teljesített. 1919. p é n z ü g y i se­ g é d t i t k á r r á nevezték ki. 1920. a m. kir. kül­ ü g y m i n i s z t é r i u m b a került, a h o n n a n a ró­ mai m. kir. követséghez osztották be. 1926. a k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m politikai osztályába

Bakay

26

rendelték, ahol 1927. mint I. o. követségi titkárt, az osztály h. vezetőjévé nevezték ki. Bakay Lajos, orvostanár, szül. Hódmező­ vásárhely, 1880 jún. 5. Orvosi tanulmányait a budapesti tud. egyetemen végezte. 1903—4. Lenhossek tanár mellett volt t.-segéd, majd a Dollinger-klinikán működölt. 1913. magán­ tanárrá képesítették. 1914. az új pozsonyi egyetem sebészeti tanszékére hívták meg. A pozsonyi egyetem áthelyezése következtében Pécsre ment, ahol 1925—26. az egyetem rek­ tora volt. Munkái: A gáttá] sérveiről, Csont­ üregek pótlásáról, Sérülés utáni koponyaüregi vérzésekről, A nyelőcső pótlásáról, A duodenum passage zavarairól. Bakó József, (hetei), a budapesti ítélő­ tábla alelnöke, szül. Fehérgyarmaton, 1862. nov. 6. Ösi, nemesi földbirtokos családból származik. Anyai ágon vérségi kötelékek fűzik a Báthory fejedelmi családhoz. Kö­ zépiskoláit Szatmárnémetiben, jogi tanul­ mányait a budapesti tudományegyetemen végezte. Ügyvédi vizsgát telt. 1891. lépett a bíróság szolgálatába és 1891. a debreceni tvszéknél viselt jegyzői állásából Szilágyi Dezső, akkori igazságügyminiszter, pályázat nélkül kinevezte Mátészalkára albíróvá. Még ez évben a debreceni királyi ítélő­ tábla tanácsjegyzőjévé, 1895. a mármarosszigeti törvényszék bírájává, majd az ítélő­ tábla elnöki titkárává, 1902. pedig bírájává nevezték ki. Innen csakhamar a budapesti ítélőtáblához helyezték át. 1911. már a Kúria bírájává, 1915. pedig a budapesti ítélőtábla tanácselnökévé, majd az ítélő tábla alelnökévé lett. B. nagy látókörű, ki­ váló műveltségű jogász és a magyar nem­ zeti társadalmi mozgalmak egyik lelkes istápolója. Bakóczy István, ítélőtáblai tanácselnök, szül. Hajdúböszörményben, 1870 szept. 20. Atyja u. o. ref·. lelkész volt. Középiskoláit szülővárosában és Késmárkon, jogi tanul­ mányait Debrecenben és Budapesten vé­ gezte. 1892. a ráckevei járásbíróság joggyakornává, később a komáromi törvényszék aljegyzőjévé, majd a győri ítélőtábla ta­ nácsvezetőjévé nevezték ki. Azután Gyön­ gyösön, Szolnokon és a pestvidéki törvény­ széken bíráskodott. 1917. tanácselnökké, 1918. a budapesti ítélőtábla bírájává, 1923.' a Kúria bírájává, 1924. pedig a budapesti ítélőtábla tanácselnökévé lépett elő. Azóta a X. tanács élén polgári ügyekben ítélkezik. Bakonyi Endre, r.-t. ügyv. igazgató, szül. Budapest, 1891 ápr. 26. Tanulmányainak be­ fejezése után műszaki pályára lépett és a Standard műsz. ker. r.-t., majd a Nay és Róna gépgyár cégvezetője lett. 1924. a Róka és Társa r.-t.-hoz került, ahol jelenleg mint igazgató fejt ki értékes működést. A r.-t. igaz­ gatósági tagja. Bakonyi János, a Szfőv. Tattersall és Lóvásártelep igazgatója, szül. Csákvár, 1887 ápr. 14. Középiskoláinak elvégzése után ka­

Bakonyi tonatiszti pályára lépett. A háborút mint tényleges százados küzdötte végig. Kitünte­ tései: ezüst és bronz Signum Laudis a kar­ dokkal, a koronás arany érdemkereszt a vit. é. szalagján, sebesülési érem, II. o. vöröske­ reszt. A nemzeti hadseregben eltöltött 4 évi szolgálat után nyugdíjazását kérte. 1926. a Szfőv. Tattersall igazgatója lett. A Buda­ pesti Lovaregylet ügyv. igazgatója. Mint ilyen kezdeményezte a főiskolai hallgatók­ nak a lovassportban való állandó kiképzését. Egy új lovasgeneráció felnevelése már is szép eredménnyel szolgálja a világhírű ma­ gyar lótenyésztés fellendítését. Bakonyi János Pál, B. H. Ë. V. igazg., szül Budapesten, 1877. júl. 19. Középiskoláit Egerben és Budapesten, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. 1902. a Kassa-Oderbergi vasút szolgálatába lépett. 1905. a budapesti vezérigazgatósághoz osztották be, ahol ké­ pességeinek felismerése után hamarosan ve­ zető állásba került. 1918. a jótékonysági és egészségügyi szakosztály főnöke és a válla­ lati betegpénztár igazgatója lett. A háború alatt az élelmezési nehézségek leküzdésére alakult gazdasági hivatal élén működött. 1921. a csehek nyugdíjazták. Akkor a JB. H. Ε. V. igazgatójául hívták meg, ahol részt vett a forradalmak következtében beállott állapotok rendbehozatalában és megszervezte az alkalmazottak jóléti intézményeit. Vasút­ ügyi kérdésekben elsőrendű szaktekintély. Számos íársadalmi és kulturális egyesület vezető tagja. Bakonyi Miksa, hírlapíró, szül. Duna­ földvár, 1862 aug. 23. Középiskoláit és orvosi tanulmányait Bpesten végezte. 1884. az Orszag-Világ szerkesztőségébe lépett és 1885. a Magyar Föld, majd a Magyar Újság s.-szerkesztője lett. Az Újságnak megalapítása óta főmunkatársa. Tíz éven át szerkesztette a Dél c. szabadgondolkodó folyóiratot. 1928. jelent meg Az élet komédiái c. verskötete. Bakonyi Pál, ügyv., lapszerkesztő, szül. Pápán, 1870 ápr. 21. Szülővárosában és Bu­ dapesten tanult. 1897. szerzett jogi doktorá­ tust. Utána több helyiérdekű vasút vezértitkáraként működött. 1901. ügyvédi vizs­ gát tett és a fővárosban nyitott irodát. Több, mint két évtizede foglalkozik köz­ ügyekkel és a jogi irodalom fejlesztésével. Jelentős része van az Országos Ügyvéd­ szövetség alapításában, melynek sokáig közp. ügyésze volt; jelenleg az igazgatóta­ nácsban foglal helyet. Ezenkívül tagja: a Magyar Jogászegyl. igazgatótanácsának, a Budapesti Ügyvédi Kör választmányának, a VI. ker. adófelszólamlási bizottságnak, társ­ elnöke a Vöröskereszt VI. ker. választmá­ nyának, megalakulása óta a Polgári Egység Klubja központi választmányának, egyik megalapítója és jelenleg ügyv. elnökhelyet­ tese az Orsz. Ügyvéd Otthonnak. Több cik­ luson át volt a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányának tagja. Ujabban élénk részi

Baksa vesz a Terézváros polit, m o z g a l m a i b a n , az Egységes Közs. Polg. P á r t V l / k e r . központ­ jának alelnöke és a Terézvárosi Gazdasági Egyesületnek ügyv. elnöke. B. főszerkesz­ tője a XX. évfolyamú „Magyar Jogélet" c. közlönynek. Ebbe írja figyelmet keltő jogi cikkeit és értekezéseit. Baksa János, államr. főkapitányhelyet­ tes, a közigazgatási osztály vezetője, szül. Keszthely, 1878 aug. 19. Középiskoláit Keszthelyen, főiskolai t a n u l m á n y a i t Bpesten végezte. 1904. á l l a m t u d o m á n y i állam­ vizsgát tett. T a n u l m á n y a i elvégzése u t á n a bpesti járásbíróságon, mint díjnok teljesí­ tett szolgálatot. 1904. a rendőrséghez került. Először különböző ker. k a p i t á n y s á g o k o n telesített szolgálatot, majd a főkapitányság bűnügyi osztályára helyezték át. Azután a II. fokú kihágási és büntetőbírósághoz osz­ tották be. B. szervezte meg az Életvédelmi Hivatalt, amelynek hosszú ideig az élén ál­ lott. Utóbb a belügyminisztérium szervezési osztályára rendelték, majd a közbiztonsági osztályon működött. Később a zalaegerszegi internáló tábor élére került. 1925. a köz­ igazgatási osztály vezetésével bízták meg. 1929. megkapta valóságos főkapitányhelvettesi kinevezését. 1923. megírta a Rendőrség 50 éves történetét. Egész sereg rendőri szak­ lapnak volt a cikkírója. 1921—26. szerkesz­ tette a fiend-et. Kitüntetései: a III. o. hadi­ érdemkereszt, a vöröskereszt hadidíszítményes ezüst díszérme, a jubileumi emlékérem polgári alkalmazottak számára és a polgári jubileumi kereszt. Baksay Miklós, ügyvéd, szül. Szentistvánbaksa, 1887. Jogi tanulmányait Bpesten végezte és 1914. ügyvédi vizsgát tett. A há­ borúban mint tart. főhadnagy harctéri szol­ gálatot teljesített és számos kitüntetésben részesült. Élénk politikai tevékenységet fejt ki a Friedrich-pártban. Bpesten folytat ügy­ védi gyakorlatot és számos politikai bűnperben, mint védő szerepelt. így a Tisza­ gyilkosság bűnperében Friedrich Istvánt védte. Baktay Ervin, író, szül. D u n a h a r a s z t i , 1890. Festőnek készült. Mint író főként az indus irodalommal és filozófiával foglalko­ zik. 1928 óta Rabindranath Tagore egyetemé­ nek tanára. Fő művei: Rabindranath Tagore az ember, az író, a bölcs. Mahábháráta. 1929. ismét hazatért Bpestre. Baky Lajos, földbirtokos, szül. Kunszentmiklós, 1871 febr. 11. Iskolai t a n u l ­ mányait Kecskeméten végezte. Mint gazdász különböző u r a d a l m a k b a n folytatott tanulmányokat, majd saját b i r t o k á n a k ve­ zetését vette ót. 1924. a Kunszentmiklósi Tkpénztár elnöke lett. 1903 óta volt igaz­ gatója a kunszentmiklósi takarékpénztárnak. Érdemeinek elismeréséül kormánvfőtanácsossá nevezték ki. A helvi egvesületek ve­ zető tagja. A város társadalmi életében tevé­ keny részt vesz.

27

Bálás Balanyi György, egyet. m.-tanár, szüí. Kecskemét, 1886 febr. 10. Középiskoláit szü­ lővárosában, Vácott és az egyetemet Bpesten végezte, ahol bölcs. tud. oklevelet nyert. A bpesti tud. egyetem bölcsészeti k a r á n a legú j a b b k o r i t ö r t é n e l e m m a g á n t a n á r a lett. A Szt. István-Akadémia második osztályának titkára. A Kat. Középiskolai Tanáregyesület­ nek alelnöke és a Tört. Társulat választmányi tagja. Megjelent művei: A világpolitika, A Balkánprobléma fejlődése, Szent Ferenc me­ nyegzője a Szegénység úrnővel, Dante mo­ narchiája, A szerzetesség története, Calasanzi Szt. József élete, Assisi Szt. Ferenc élete, Assisi Szt. Ferenc, A római kérdés és Anima F ranciscana. Számos t a n u l m á n y a jelent meg a XIII, század és a legújabb k o r történetéből. Balázs Adolf, ügyvéd, szül. Bpest, 1871. aug. 31. Középiskoláit és egyet, t a n u l m á n y a i t Bpesten végezte. 1902. Erzsébetfalván telepe­ dett le. Résztvett a h á b o r ú b a n , a b r o n z vitézségi érmet és 'az a r a n y érdemkeresztet k a p t a meg. 1903 óta képv. test. tag. A Füg­ getlenségi Párt titkára, majd alelnöke lett. 1923. a város első tiszti főügyészévé válasz­ tották. Újjászervezte a Stefánia fiókszövetsé­ get, a városi k ö n y v t á r t ; az E. A. C. alapítója és hosszú ideig vezetője volt. Számos hiva­ talos és társadalmi egyesületnek ügyésze. Helybeli l a p o k n a k m u n k a t á r s a . Balázs Árpád, dalköltő, szül. Kolozsvár, 1874. A m. kir. á l l a m r e n d ő r s é g főkapitány­ helyettese. Ipen sok dalt írt és k o m p o n á l t , amelyek közül a Petőfi-dalok európai hí­ rűek. (Fa leszek, h a fának vagy virága.1 Az Erdélyi I r o d a l m i T á r s a s á g és a Petőfi T á r s a s á g tagja, összegyűjtött dalai öt kö­ tetben jelentek meg. Nagy népszerűségre tett szert önállói szerzői estiéi révén. Balázs Arthur Aladár, vállalkozó, szül. Bpest, 1882 dec. 22. A Keleti Akadémia el­ végzése után a Magyar Keresk. r.-t. konstan­ tinápolyi fiókjához került. A h á b o r ú kitöré­ séig állandóan Keleten tartózkodott. A h á b o r ú alatt a vezérkarnál nyert beosztást. A k o m ­ m ü n elől Svájcba menekült. Bernben irodát nyitott, a h o n n a n kezdeményezte és 1920. lét­ rehozta azt a b é r m u n k a a k c i ó t , amelyből a magyar gyáripar éveken át m u n k a a l k a l m a t merített. 1922 óta bpesti vállalatát vezeti. Az Argens Telegrafte Suisse, a Le Journal és a L'Egypte c. l a p o k n a k m u n k a t á r s a . A magy. kir. keresk. m ú z e u m n a k feloszlásáig külföldi levelezője volt. Bálás B a r n a (sipeki), felsőházi tag, nagy­ birtokos, szül. Sir»ek, 1864 dec. 26. Közép­ iskolai t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n a m a g y a r ó v á r i Gazd. Akadémia, majd a bu­ dapesti tud. egyetem jogi k a r á n a k hallga­ tója volt. 25 évig m ű k ö d ö t t , m i n t főszol­ gabíró a b a l a s s a g y a r m a t i j á r á s élén. A f o r r a d a l o m kitörésekor elhagyta h i v a t a l á t és földbirtoka kezelését vette át. N ó g r á d vármegye t ö r v é n y h a t ó s á g a választotta fel­ sőházi taggá.

Bálás Bálás Béla (sipeki) nyűg. főispán, szül. Budapesten, 1863 aug. 3. Egyetemi tanul­ m á n y a i n a k elvégzése u t á n n a g y o b b kül­ földi utazásokat tett. Hazatérve ügyvédi pá­ lyára lépett és 1893-ban ügyvéddé a v a t t á k . Utána a fővárosban nyitotta meg irodáját. Szilágyi Dezső, akkori igazságügyminiszter, m i n t törvényszéki jegyzőt, rövidesen beosz­ totta az igazságügyminisztériumba, hol az elnöki, majd a bűnügyi osztályban 17 éven át működött. A Budapesten m e g t a r t o t t bün­ tetőjogi kongresszusokon kifejtett tevékeny­ ségéért, legfelsőbb elismeréssel tüntették ki. Hivatalában miniszteri osztálytanácsossá lépett elő. Nyugalomba vonult és attól fogva politikával foglalkozott. 1911. Zala megye főispánjává nevezték ki. Állásáról 1917., a Tisza-kormány távozásával, lemon­ dott. Tisza István gr. legszűkebb környeze­ téhez tartozott. Sokévi közéleti m ű k ö d é s é é r t megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, a szolgálati és j u b i l e u m i érmet és a görög Megválíó-rend tiszti keresztjét. A h á b o r ú végén visszavonult» a politikai élettől és ki­ z á r ó a n e m b e r b a r á t i i n t é z m é n y e k n e k szen­ teli idejét. Balázs Béla Hugó, r.-t. igazgató, szül. Bécs, 1873 okt. 25. Iskolai tanulmányait Auszt­ riában és Németországban végezte, majd Ber­ linben a m.-tisztviselői pályára lépett. 1890. Budapestre került. 1899. megalapította a Magyar Fém- és Lemezipar r.-t.-ot, melynek ügyvezető-, majd vezérigazgatója lett. Válla­ latainak termékeivel bel- és külföldi kiállítá­ sokon sikeresen vett részt és számos díjat nyert. A Vakokat gyámolító orsz. egyesület társelnöke. A Gyosz., a Magyar vas- és gép­ gyárak orsz. egyesületének és a KM AC igazg. tagja. Kormányfőtanácsos. Bálás György (báró, lissai), ny. tábor­ szernagy, szül. Gyergyótölgyes, 1854 m á j . 1. Tanulmányainak elvégzése után katonai pá­ lyára lépett. Hosszabb ideig a Ludovika Akadémia tanára volt és egy évtizeden át, mint mérnökkari tiszt szolgált. 1894. megírta az 1866. évi osztrák-porosz háború történe­ tét. Tanulmányai és szakcikkei főleg a Ke­ let Népe c. folyóiratban jelentek meg. A há­ ború alatt emlékiratot adott át Károly ki­ rálynak a háború folytatására vonatkozóan. A román hadüzenet után a Románia elleni hadműveletekről írt m e m o r a n d u m á t is a ki­ rályhoz juttatta. Nagy szerepet vitt az olasz fronton elesett katonák síremlékének felállí­ tásában és az 1927. évi felavatáson a magyar kormány képviselője volt. A palermói ü n n e p ­ ségeken nagy előadást tartott Magyarország háború utáni helyzetéről. Balázs J e n ő , oki. m é r n ö k , szül. Morva­ szentjános, 1885 szept. 19. Középiskoláinak befejezése után Bpesten műegyet. tanulmá­ nyokat folytatott. 1908. a Hazai Kőolaj R.-T. mérnöke lett, ahol 1919 óta mint igazgató fejt ki értékes tevékenységet. Szakcikkei a technikai szaklapokban jelennek meg.

28

Balassa

Bálás Károly (sipeki), egyet. ny. r. t a n á r , szül. Balassagyarmat, 1877 j a n . 4. T a n u l m á ­ nyainak végeztével előbb bírósági, majd közigazg. szolgálatba lépett. 1906. a kassai jog­ a k a d é m i á r a a nemzetgazdaságtan, p é n z ü g y t a n és pénzügyi jog t a n á r á v á nevezték ki. 1908. a bpesti egyetemen a nemzetgazdaságtan m.-tan á r á v á képesítették. 1914. a pozsonyi, m a j d 1918. a bpesti egyet. ny. r. t a n á r a lett. Nagy munkásságot fejt ki a szakirodalomban, ö n ­ álló művei: A népesedés. A nemzetközi fizetési mérleg problémájához, Kivándorlásunk és visszavándorlásunk, A járadékszerü függel­ mek köréből, A jövedelemelosztás főágai, Statisztikai tanulmányok, Indukció, valószí­ nűség és statisztikai módszer, A pénz csere­ értéke, Politikai gazdaságtan és Társadalmi politika. Ezenkívül megjelent több német­ nyelvű könyve is. Balassa Benő, főorvos, szül. B u d a p e s t , 1891. Középiskolai és egyet, t a n u l m á n y a i t Bpesten végezte. A h á b o r ú alatt, m i n t t á b o r i k ó r h á z p a r a n c s n o k teljesített szolgálatot és a Signum Laudiszt, k o r o n á s a r a n y érdemke­ resztet, Károly-csapatkeresztet s a vöröske­ reszt II. oszt. tiszti díszjelvényét k a p t a meg. A h á b o r ú u t á n különböző k ó r h á z a k bőrgyó­ gyászati osztályának segédorvosa, később a Kaszab poliklinika alorvosa lett. 1924 óta a Teleia II. bőrgyógyászati osztályának vezető főorvosa. Fenti egyesületben évek óta tevé­ keny munkásságot folytat, nagyszámú felol­ vasást tartott az egyesület által évente ren­ dezett népies felvilágosító előadássorozatban. Számos t u d o m á n y o s értekezés, népszerű or­ vosi cikk és kiadvány szerzője, segédszer­ kesztője a Dermatológia c. orvosi szaklapnak. Balassa Gyula, ügyvéd, szül. P á r k á n y , 1880 márc. Jogtudori és ügyvédi oklevelét Bpesten szerezte. A h á b o r ú t végigszolgálta és több kitüntetésben részesült. Alapító tagja a Hadröának és vezetőségi tagja az abból ala­ kult Honsznak. Balassa I m r e , író és h í r l a p í r ó , szül. Szeged, 1886. Az Orsz. Színművészeti Aka­ démia elvégzése vitán, 21 éves k o r á b a n a Nemzeti Színház szerződtette. Már a k k o r kezdett írással foglalkozni. 1912. búcsút m o n "dott a színháznak és újságíró lett. A h á b o ­ r ú b a n , m i n t t. honv. f ő h a d n a g y k ü z d ö t t . Egyike a legszebben dekorált tart. tisztjeink­ nek. A h á b o r ú u t á n több m a g y a r napilap belső m u n k a t á r s a , majd öt évig a Pesti Hír­ lap segédszerkesztője volt. B. alapította az első m a g y a r művészeti napilapot, az azóta megszűnt Esti Életet. Most az Űj Nemzedék főmunkatársa. Színházi kritikái különös fi­ gyelmet keltettek. Kritikáiban a színjátékot, a színész és a rendező m u n k á j á t elemzi. Ri­ portjai színesek és érdekesek. Irt több re­ gényt és t a n u l m á n y t . F ő b b művei: Színpadi problémák, Elek Pál regénye, A magyar ki­ rálytragédia, IV. Károly, Nagy idők (Petőfi életének regénye), Kossuth, Krisztus. B. so­ káig volt főtitkára a Magyar Újságírók Egye-

Balassa

29

sületének és jelenleg az egyesület elnöki ta­ nácsának tagja. Választmányi tagja továbbá az Otthon írók és Hírlapírók Körének és a La Fontaine Társaságnak. Balassa József, író, szül. Baja, 1864. E l ő b b vidéki középiskoláknak, majd 1896—1918. a bpesti VIII. ker. főgimn. t a n á r a volt. 1914. a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy helyettes nagymestere lett. 1920 óta a Magyar Nyelvőr szerkesztője. Irodalmi munkásságá­ nak főtárgya a magyar nyelvtudomány és általános fonetika. Főbb művei: A phonetika elemei, A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése, Magyar hangtan, A magyar nyelv, Helyes magyarság, A szabadkőműves­ ség története. Balassa József, hírlapíró, szül. H ó d m e z ő ­ vásárhely, 1884 okt. 10. Jogi t a n u l m á n y a i után hírlapíró lett. Egyideig Szegeden volt lapszerkesztő, Bpesten több lapnál mint szer­ kesztő és publicista működött. A h á b o r ú t végigküzdötte. Egyik vezetője volt az újságírói mozgalmaknak, szervezte az első m a g y a r könyvhetet. Egyike a legnépszerűbb naciona­ lista publicistáknak."Megjelent művei: Mátyás király élete, A magyar békeszerződés, Az er­ kölcstelenek (regény), Csokonai Pesten (sza­ tirikus irodalmi regény), Kérdezz —• felelek. Sajtó alá rendezte Vázsonyi Vilmos munkáit, Kristóffv József emlékiratait s számos soro­ zatos könyvkiadványt szerkesztett. Balassa László, orvos, szül. Székesfehér­ vár, 1889. Egyetemi tanulmányait Buda­ pesten végezte, majd több németországi ideggyógyászati intézetben dolgozott. Több éven át volt a bpesti elme- és idegkórtani klinika tanársegéde, és 1919 óta a Charitépoliklinika ideggyógyászati osztályának fő­ orvosa. Főleg az afázia és epilepszia k é r d é ­ seiről írt tudománvos m u n k á k a t . Balásy Antal, pénzügyi államtitkár, szül. 1865 aug. 8. Közép- és főiskolai tanulmánvait a fővárosban végezte, majd naevobb külföldi utat tett és 1892. mint miniszteri fogalmazó lénelt a pénzügyminisztérium szolgálatába. 1914. miniszteri tanácsossá ne­ vezték ki, 1920. pedig h. államtitkár lett. 1927. államtitkári címet és jelleget kapott. Mint a pénzügyi közigazgatás egyik legala­ posabb ismerője, annak átszervezését irá­ nyította. A Magyar Földhitelintézetnek ki­ nevezett kormánybiztosa, a Közszolgálati Alkalmazottak Főszövetségének első társ­ elnöke, stb. Balázsovich Dezső, h. államtitkár, szül. Szentes, 1876 márc. 27. Középiskoláit szülő­ városában végezte, maid 1899. a budapesti egyetemen államtudományi doktorátust szer­ zett. Tanulmányainak befejezése után a földmívelésügyi minisztérium szolgálatába lépett, ahol fokozatos előléptetések u t á n 1924. h. államtitkárrá nevezték ki. 1920 óta az 0 . F . B. hivatalból kiküldött tagja. Balhauser István, r.-t. igazgató, helyettes főmérnök, szül. Kistapolcsány, 1863 márc. 15.

Bálint Középiskoláit Léván és Pozsonyban, műegyet. tanulmányait Bécsben végezte. Mérnöki ok­ levelének megszerzése u t á n Bécsben folyta­ tott gyakorlatot, majd a szab. osztrák-magyar államvasúttársaság u r a d a l m a i n a k és vasmű­ veinek resicai vasgyárába került. Később Diósgyőrött az állami vasműveknél a löveg­ gyártást rendezte be és vezette, míg 1890. a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmüvekhez he­ lyezték át. Működése alatt a sodronygyárat há­ romszor építtette át és mint üzemvezető-fő­ mérnök, irányítója volt ezen üzem n a g y a r á n y ú fejlődésének. A város társadalmi életének jelentékeny alakja. A vmegyei törv.-hat. biz. és a városi képv.-test. tagja. Az igazoló vá­ lasztmány helyettes elnöke. Az adófelszólamlási bizottság elnöke. Bálint Artúr, ügyvéd, szül. Bpest, 1888 jan. 20. Középiskoláit és egyet, tanulmányait Bpesten végezte. Ügyvédi oklevelének meg­ szerzése után a fővárosban telepedett le. A Bpesti Ügyvédi Kamarának választm. tagja. A Magyar Üjságirók Egyesületének ügyésze. Cikkei a jogi l a p o k b a n jelennek meg. Bálint E r n ő , kir. főügyész, szül. B u d a ­ pest, 1873 j a n u á r 1. Középiskoláit és egye­ temi t a n u l m á n y a i t s z ü l ő v á r o s á b a n végezte. Ügyvédi oklevelet szerzett. 4 évi ügyvédi gyakorlat u t á n a b a l a s s a g y a r m a t i , majd a kecskeméti ügyészség szolgálatába lépett. 1906. pedig a b u d a p e s t v i d é k i ügyészségnél m ű k ö d ö t t , hol a n n a k i d e j é n a d á n o s i rabló­ gyilkos cigányok ügyében képviselte a köz­ vádat. 1917. a b u d a p e s t i ügyészséghez he­ lyezték át és még ez évben a fiumei ügyész­ ség vezetőjévé lett. 1918. megint B u d a p e s t r e helyezték. A f o r r a d a l m a k u t á n a p r o l e t á r d i k t a t ú r a pénzügyi visszaéléseinek felderí­ tésével bízták meg és a b u d a p e s t i törvény­ széken m ű k ö d ő rögtönítélő bíróság statáriális ügyészévé nevezték ki. Ε minőségében két éven át teljesített szolgálatot. Jelenleg a budapesti ügyészség egyik előadó csoport­ j á n a k revizora. Bálint Ferenc, ügyvéd, szül. Budapest, 1888. Kereskedelmi iskolát és g i m n á z i u m o t végzett, majd a Z e n e a k a d é m i á t is abszol­ válta. Jogtudori oklevelét a bpesti t u d . egye­ temen nyerte 1912. Mint t a r t a l é k o s főhad­ nagy végigküzdötte a h á b o r ú t és számos ki­ tüntetésben részesült. 1920. ügyvédi vizs­ gát tett. L e g i n k á b b b ü n t e t ő p e r e k k e l foglal­ kozik. Bálint György (S), felsőházi tag, szül. Makó, 1881. T a n u l m á n y a i n a k elvégzése után birtokán gazdálkodott. A h á l rú alatt harc­ téri szolgálatot teljesített és több kitüntetés­ ben részesült. 1918. a Makói Gazdasági Egye­ sület alelnökévé, majd az újjászervezése kö­ rül elért eredményes működéséért 1922. el­ n ö k k é választották. Gazdasági és közéleti te­ vékenységének elismeréseképen a k o r o n á s bronzéremmel tüntették ki. Àz Orsz. Mező­ gazdasági Kamara választotta a felsőház tagjává.

Bálint

30

Bálint I m r e , közgazdasági író, szül. Bpest, 1873. Egyideig a Budapesti Hírlap közgazda­ sági rovatát vezette. 1896. a Magyar Gazda­ szövetség hivatalos közlönyét szerkesztette. 1900. a kereskedelmi minisztérium kereske­ delmi attasévá nevezte ki Konstantinápolyba. Budapestre visszatérve, a Kereskedelmi Mú­ zeum aligazgatója, majd 1911. a kereske­ delemügyi minisztérium osztályfőnöke lett. Jelentősebb önálló művei: Megjegyzések a biztosítási törvénytervezetre, Aukciók és vá­ sárok, Vám- és kereskedelmi szövetségünk Ausztriával, Valuta bimetallizmus, Kereske­ delmi szerződéseink megújítása, Zálogleve­ leink, Keleti képek, Kiviteli áruk csomagolása. Bálint Lajos író, hírlapíró, szül. 1886. Egyideig a Magyar Hírlap színikritikusa, ké­ sőbb a Világ művészeti referense volt. 1914. résztvett a Thalia Társaság megalapításában. 1915. a Nemzeti Színház művészeti titkára, majd dramaturgja lett. 1922—25. m i n t a Genius könyvkiadó társaság irodalmi veze­ tője működött. Több regényt és d r á m á t for­ dított magyarra, ö n á l l ó m ű v e : Táncosok és artisták (tanulmányok). Bálint Mihály, orvos, szül. Bpest, 1896. * Középiskoláit és egyet, t a n u l m á n y a i t Bu­ dapesten és Berlinben végezte. Az orvosi és filozófiai t u d o m á n y o k doktora. Biokémiai értekezései és pszichoanalitikai t a n u l m á n y a i főleg szaklapokban jelentek meg. Bálint Rezső, egyet. ny. r. t a n á r , szül. Bpest, 1874. Egyet, t a n u l m á n y a i t Bpeslen végezte. 1910. m a g á n t a n á r , 1914. a bpesti tud. egyetemen a belorvostan ny. r. t a n á r a lett. Élénk irodalmi munkássága főleg az ideggyógyászai, emésztőszervi b á n t a l m a k és a belső elválasztás terén mozog. Bálint Zoltán, építész, szül. Nagyvárad, 1871 márc. 6. Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Bpesten végezte, ahol építészi oklevelet szerzett. T a n u l m á n y a i n a k befejezése után Német-, Francia— Olasz- és Spanyol­ országban, valamint Angliában, hosszabb ta­ nulmányúton volt. 1899. a párisi kiállítás magyar részét tervezte. Hazatérése u t á n szá­ mos köz- és magánépületet alkotott. A Mil­ lenáris kiállítás architektúrája, A francia reneszánsz és a Loire völgy kastélyai címen önálló művei jelentek meg. Több cikket írt bel- és külföldi folyóiratokba. Az Építési Kongresszusok Állandó Bizottságának elnöke. A Mérnök- és Építész-Egylet választmányá­ nak, a Művészeti Kongresszusok Állandó Bi­ zottságának, a Képzőművészeti T á r s u l a t n a k cs az Országos Képzőművészeti Tanácsnak tagja. A francia becsületrend lovagja. B a l k á n y i Kálmán, közgazdasági író, az OMKE igazgatója, szül. Debrecen, 1883 júl. 14. Jogi t a n u l m á n y a i t Berlinben és Bpesten végezte, majd ügyvédi diplomát szerzett. 1908. az Orsz. Magyar Kereskedelmi Egyesület tit­ kára, 1918. pedig igazgatója lett. Lánczy Leó­ val együtt tevékenyen közreműködött a Ma­ gyar-Bosnyák Keleti Gazdasági Központ meg­

Ballá alapításában. 1922. a genovai, 1923. a genfi konferenciákon, m i n t hivatalos szakértő vett részt. Igen értékes közgazdasági és publicisz­ tikai működést fejtett ki. Az OMKE hetilap­ j á n a k szerkesztője. Balkay Dezső, ny. ezredes, ügyvéd, szül. Nagyszombat, 1872. aug. 22. Középiskoláit Kolozsvárott, a katonai akadémiát Bécsújhe­ lyen és a j o g a k a d é m i á t Pécsett végezte, a h o l jog- és á l l a m t u d . oklevelet nyert. T a n u l m á ­ n y a i n a k befejezése u t á n , m i n t h a d n a g y a cs. és kir. hadsereghez került. 1904. főhad­ nagyi r a n g g a l a m. kir. honvédséghez lé­ pett át. 1906. a pécsi honv. h a d a p r ó d i s k o l a t a n á r a volt. 1913. századossá, majd a há­ b o r ú kitörésekor őrnaggyá nevezték ki. Mint zászlóaljparancsnok h a r c t é r i szolgála­ tot teljesített. A III. o. v a s k o r o n a r e n d és a III. o. k a t o n a i é r d e m k e r e s z t (a h a d i é k í t m é ­ nyekkel és a k a r d o k k a l ) , a k a t o n a i érdem­ érem, (az é r d e m k e r e s z t szalagján és vörös szalagon), a Károly-csapatkereszt, a sebesü­ lési érem, a III. o. n é m e t vaskereszt, a tö­ rök vasfélhold és a porosz vöröskereszt III. o.-t k a p t a kitüntetésekül. 1916. a honv. mi­ n i s z t é r i u m b a helyezték. A leszerelés u t á n ezredesi r a n g b a n n y u g a l o m b a vonult. 1921. ügyvédi vizsgát tett és Bpesten ügyvédi iro­ dát nyitott. Kir. trvszéki hites német, tót és cseh tolmács.

Balku Gyula, (bisztrai), főispán, szül. Makó, 1872 m á r c . 24. Középiskolai és gaz­ dasági t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n a gazdasági p á l y á r a lépett. 1910. állami szol­ gálatba lépett és a földmívelésügyi miniszté­ r i u m kötelékébe került. 1911. a Bács-Bodrog vármegye gazdasági felügyelőség felállításával bízták meg. 1922. Magyar-Szabadka törvény­ hatóságának főispánjává nevezték ki és 1923 óta, mint Bács-Bodrog vm. és Baja város kinevezett főispánja fejt ki értékes tevékeny­ séget. A II. oszt. csillagos Magyar É r d e m ­ kereszt és az olasz k o r o n a r e n d tiszti kereszt­ jének tulajdonosa. Ballá Aladár (ireghi), v. belügyminiszter, v. nemzetgyül. képv., szül. Újvidék, 1867 ápr. 4. Középiskoláinak elvégzése u t á n a cambridgei egyetem hallgatója lett. 1894. Bpesten ügyvédi vizsgát tett. Egyideig Újvi­ dék főispánja volt. 1917. függetlenségi pro­ g r a m m a l K o m á r o m képviselőjévé választot­ t á k . 1918. m i n t zágrábi r k . követ, az Olasz­ országból visszatérő m a g y a r c s a p a t o k rend­ ben t ö r t é n ő hazajöveteléről gondoskodott. Mivel a z o n b a n a bpesti k o r m á n y a zágrábi k o r m á n n y a l kötött feltételeket n e m teljesí­ tette, állásáról l e m o n d o t t és a k o m m u n i s ­ t á k k a l szemben alakult nemzeti blokknak\ élére állt. A p r o l e t á r d i k t a t ú r a kitörésekor a Felvidékre m e n e k ü l t . 1919. Szegedre ke­ rült, ahol a m á s o d i k e l l e n f o r r a d a l m i kor­ m á n y belügyminisztere lett. Teleki P á l gV., majd Belitska Sándor kíséretében t ö b b íz­ ben folytatott t á r g y a l á s o k a t Belgrádban, hogy a szerbek t á m o g a t á s á v a l törje le a

Ballá proletárdiktatúrát. A létesített megállapo­ dást a szerbek később felbontották. 1920. az első nemzetgyűlés választásain Békéscsaba képviselője lett kisgazdapárti p r o g r a m m a l . Ballá Pál, gépészmérnök, m. kir. posta műszaki főigazgató, szül Bpest, 1864. febr. 19. Középiskoláit a fővárosban, a műegyetemet Bécsben végezte. T a n u l m á n y a i n a k befejezése után a Ganz vili. r.-t., majd a M. Kir. Posta mérnöke volt. 1896. a bpesti nemzetközi táv­ írda konferenciának titkára lett. 1897. a táv­ beszélőhálózat újjászervezésének és újjáépí­ tésének vezetésével bízták meg, amely a Teréz-központnak megnyitásával fejeződött be. A Milleneumi kiállítás rendezésében ered­ ményes tevékenységet fejtett ki. 1926. nyug­ díjba vonult s ez alkalommal a helyettes államtitkári címet kapta. A Ferenc József­ rend tiszti keresztjének, az orosz Szt. Annavendnek, a görög Megváltórendnek, a j a p á n Szt. Sírrendnek és a bolgár polg. érdemrend­ nek tulajdonosa. A Magyar Mérnök- és Épí­ tészegylet főtitkára, utóbb alelnöke volt. A szakfolyóiratokban több cikke jelent meg. Ballá Sándor, r.-t. vezérigazg., szül. Lú­ gos, 1881 okt. 7. Középiskoláit szülővárosá­ ban, az egyetemet Kolozsvárott végezte, ahol gyógyszerészi oklevelet nyert. T a n u l m á n y a i ­ nak befejezése u t á n hosszabb ideig Német­ országban, Angliában, F r a n c i a o r s z á g b a n és Svájcban működött. Hazatérése u t á n rövid ideig a Hunnia-gyógyszertár tulajdonosa volt, majd 1912. a dr. W a n d e r gyógyszer- és tápszergyár részvénytársaságot alapította. Ma e vállalat alelnök-vezérigazgatója. A Ferencz József-rend lovagkeresztjének, a polg. érdem­ kereszt II. o.-nak, a vöröskereszt díszjelvénye II. o.-nak és a német vöröskereszt díszjel­ vénynek tulajdonosa. A bpesti ref. egyház presbitere, a Vegyészeti Gyárosok Egyesüle­ tének igazgatósági- és a Pesti Keresk. Ipar­ kamarának zsűritagja. Érdemeinek elismeré­ séül kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Ballá Szigfrid Frigyes, a M. Kleresk. Csar­ nok főtitkára, szül. Bpest, 1895 jún. 6. A budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után a Keleti Akadémia hallgatója volt. A háborút, mint tüzérfőhadnagy szolgálta végig és megkapta a Signum Laudist, a kisezüst vitézségi érmet, valamint a Károly-csapatkeresztet. 1920. lépett a Keresk. Csarnok szol­ gálatába, ahol 1925. főtitkárrá választották meg. Közgazdasági író, a Nagykereskedelem főszerkesztője. Ballá Vilmos, h í r l a p í r ó , szül. Bpest, 1862. A Bpesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után az újságírói pályára lépett és a Pesti Hírlap belső m u n k a t á r s a lett. ö n á l l ó művei közül nevezetesebbek: A gabonatőzsde re­ formja. A megreformált börze, A mindennapi kenyér, II. Gergely, A hatvanhetes idők köz­ gazdasága, A kávéforrás, A gabonatőzsde romjain és a Vadember. Ballá Zoltán (mándi), r.-t. igazgató, szül. Bpest, 1883 aug. 3 1 . Középiskoláit és az egye­

31

Halló

temet a fővárosban végezte. T a n u l m á n y a i ­ nak befejezése u t á n a Nord British angol bizt. intézet bpesti fiókjának tisztviselője, majd a kolozsvári vezérügynökségének titkára lett. A h á b o r ú alatt, mint h a d n a g y , h a r c t é r i szolgá­ latot teljesített és több kitüntetésben része­ sült. A leszerelés u t á n a Magyar-Hollandi Biztosító Intézet cégvezetője volt, majd mint aligazgató, a Berlin Viktória Biztosító kötelé­ kébe lépett. 1925 óta magyarországi igazga­ tója a Royal Exchang Assurancenak. A biz­ tosítás terén elismert szaktekintély. Mint sakkmester számos bel- és külföldi díjat nyert. Nemzetközi viszonylatban is az első mesterek között foglal helyet. A Budapesti Hírlapnak volt belső m u n k a t á r s a . Számos biztosítási értekezése és szépirodalmi müve jelent meg. Az Istenek harca c. regényét a Bpesti Hírlap közölte. Ballagi E r n ő , ügyvéd és újságíró, szül. Bpest, 1890. Iskolai t a n u l m á n y a i n a k elvégzése után a tud. egyetemen jogtudori oklevelet szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett és Bpesten ügyvédi irodát nyitott. Gyakran szerepel védőként nagyszabású bűnperekben. Ügyvédi m ű k ö d é s e mellett újságírással is foglalkozik, m a j d n e m másfél évtizede m u n k a t á r s a az Egyenlőségnek. Ballő Alfréd, a főv. köztisztasági hiv. igazgatója, szül. Bpest, 1877 febr. 28. Közép­ iskoláit, a felsőépítőipari iskolát és a mű­ egyetemet a fővárosban végezte. Tanulmá­ nyainak befejezése u t á n a főváros útépítési szakosztályának kötelékébe lépett. 1904. a köztisztasági hivatalhoz helyezték át. 1907. a főv. fuvartelep főnöki teendőivel bízták meg. 1909. a köztisztasági hivatal igazgatójává ne­ vezték ki. Újjászervezte és modernizálta az elavult berendezéseket és elkezdte az egész köztisztasági üzem automobilizálását. Saját találmányú szabadalmával a pormentes a u t ó ­ szemétfuvarozás bevezetésén fáradozik. A Köztisztasági Igazgatók Nemzetközi Egyesü­ letének elnöke, a Német Birodalmi Köztisz­ tasági Hiv. igazg. egyesületének tagja. A polg. hadiérdemkereszttel és a legfelsőbb elismerés­ sel tüntették ki. Szakcikkei a bel- és külföldi lapokban jelennek meg Balló Ede, festőművész, ny. főiskolai ta­ nár, szül. Liptószentmiklós, 1859 dec. 17. L ő ­ csén végezte a középiskolát, majd a bpesti egyetemen rajztanári oklevelet szerzett. Ké­ sőbb a müncheni a k a d é m i á n folytatta tanul­ mányait. 1884. kinevezték r a j z t a n á r r á a bu­ dapesti V. ker. főreáliskolához. 1891. Parisba ment, ahol J u l i á n mester tanítványa volt. 1892—94. R ó m á b a n dolgozott. 1894. az Or­ szágos Mintarajztanoda és Bajztanárképző ta­ nára lett. Első nagy sikerét 1893. aratta, ami­ kor a r ó m a i jubiláris műkiállításon nagy . a r a n y é r m e t nyert. 1896. a milleneumi nagy­ érmet, 1897. az áll. kis a r a n y é r m e t nyerte el, majd 1900. a párisi világkiállításon bronz­ és 1910. ezüstéremmel tüntették ki. B. főként arcképfestő és mint ilyen számos közéleti

Bal6 férfiú portréját örökítette meg. Mint peda­ gógus jutott a r r a a meggyőződésre, hogy a festészet történetét csak az elsőrendű meste­ rek alkotásai n y o m á n lehet tanítani. Éppen ezért munkásságának tekintélyes részét for­ dította arra, hogy kiváló festészeti alkotáso­ k a t lemásoljon. Másolatainak nagy része a Szépművészeti Múzeum birtokában van. Tech­ nikai tapasztalatait Az olajfestés mestersége c. könyvben írta le, amely német nyelven is megjelent. Baló József, egyet. ny. r.-tanár, szül. Bpest, 1885 nov. 10. Középiskolai tanulmá­ nyainak elvégzése u t á n a bpesti tud. egyetem orvosi k a r á n a k hallgatója volt, ahol orvos­ doktorrá avatták. 1915. katonai szolgálatra hívták be. 1918. mint egészségügyi zászlós szerelt le. 1917. a bpesti I. sz. kórbonctani intézetnél gyakornok, majd tanársegéd, ké­ sőbb adjunktus lett. 1926. a szfőv.-i Szt. István-kórház főorvosává nevezték ki és a kórbonctani diagnosztika tárgyköréből ma­ gántanárrá képesítették. A baltimorei School of Hygiene-ben folytatott tanulmányokat. A Kir. Orvosegyesületnek titkára, az újpesti Károlyi-kórház főorvosa és az Orsz. Stefánia Szöv. központi laboratóriumának vezetője volt. Két ízben Rockefeller-ösztöndíjat nyert. A Deutsche Pathologische Gesellschaft tagja. Számos értekezése jelent meg angol, magyar és német orvosi lapokban. T a n u l m á n y a i az idegrendszer megbetegedéseivel és a belső élválasztású mirigyekkel foglalkoznak. A cu­ korbetegség és az insulin címen Bálint t a n á r társaságában könyvet írt. Balogh Andor, (galanthai), az Orszásos Társadalombiztosító Intézet vezérigazgatója, szül. P ü s p ö k l a d á n y , 1886 j a n u á r 2. Közép­ iskolai tanulmányait Szolnokon, Győrött és Bpesten végezte. A kolozsvári tud. egyetemen szerzett államtudori oklevelet. Közszolgála­ tát 1904. a Központi Statisztikai Hivatalnál kezdte meg. 1918. a Munkaközvetítő Hivatal­ hoz került, ahol rövidesen miniszteri osztály­ tanácsos-aligazgató lett. Egész életét a m u n ­ káskérdések tanulmányozásának szentelte. A népjóléti miniszter az újonnan fölállított Orsz. Társadalombiztosító Intézet vezérigaz­ gatójává nevezte ki. A munkanélküliségről és a cselédkérdésről nagy feltűnést keltő k o ­ moly tanulmányai jelentek meg különböző szaklapokban. A Munkahiány Elleni Küzde­ lem Magyarországi Egyesületének 1920. tit­ k á r a lett, résztvett a pályaválasztási tanács­ adás megszervezésében és kiváló m u n k á s s á ­ gával elősegítette, hogy az Egyesület m a m á r Magyar Társadalompolitikai Társaság néven a hazai t u d o m á n v o s szociálpolitikának leg­ ismertebb tényezője lett. Balog Arnold, jogi író, szül. Tápiógyörgy, 1870. 1892. ügyvédi p á l y á r a lépett. A keres­ kedelmi jog tárgykörébe vágó kérdésekről értékes tanulmányokat írt. ö n á l l ó m u n k á i : A kereskedelmi ügynökök jogi állása, A hi­

32

Balogh

telezők megkárosítására irányuló vágyónál ruházások, Törvény és bíró, stb. Balogh Arthur, egyet. ny. r. t a n á r , szül. Abony, 1866. 1904-ig a bpesti tud. egyetemen az alkotmányi és kormányzási politika m.~ t a n á r a volt, majd a kolozsvári egyetem r. t a n á r a lett. F ő b b művei: Törvényhozó hata­ lom, A magyar államjog alaptanai, Az állam felfogása a magyar szent korona elmélete szerint, Az állam tudománya. Balogh Benedek (baráthosi), isk. igazg., szül. 1870. P á l y a f u t á s á t m i n t t a n á r kezdte, majd t a n u l m á n y u t a k a t tett J a p á n b a n , Kíná­ ban, Belső-Ázsiában s végig E u r ó p a és Ázsia legészakibb vidékein. Tapasztalatairól több | könyvben számolt be. Ifjúsági műveiben ka 1 landos és színes formában dolgozta fel út­ j á n a k részleteit és eredményeit. Megjelent művei: Turáni regék és mondák, Khína lelke, Dai Nippon, Bolyongások mandzsúriai né pek között, Japánföldi bolyongások, Sziromi -— Eszti, Három székely diák kalandjai Ázsiá­ ban stb. Balogh Dénes, főszolgabíró, szül. Kup, 1881 dec. 28. Középiskoláit Keszthelyen, egyet, t a n u l m á n y a i t Bpesten végezte. Pá­ lyáját 1904. Sopron megyénél kezdte meg. 1904. Csepregen szolgabíró lett. A h á b o r ú ­ b a n résztvett és m i n t főhadnagy, hadifog­ ságba került. Hazajövetele u t á n 1920. fő­ szolgabíró lett. Balogh Elemér (almási), szöv. vezérigaz! gató, a felsőház tagja, szül. Bpest, 1871 okt. 22. Középiskoláinak elvégzése u t á n a Ker. Akadémián fejezte be iskolai tanulmányait. Pályafutását a Moktár szolgálatában kezdte meg. 1893. hosszabb t a n u l m á n y ú t r a indult és 5 esztendeig időzött Nyugat-Európa külön­ böző nagy városaiban. Másfél évig a bécsi Depositen Bank szolgálatában állott, majd Berlinbe ment. 1896. megírta első tanulmá­ nyát A valuta szerepe a gazdasági válságban. P á r i s i t a r t ó z k o d á s a idején a S o r b o n n o n egészítette ki ismereteit. 1898. tért vissza Bu1 dapestre és a szövetkezeti eszme leglelkesebb I hívévé szegődött. A Magy. Gazdaszövetség ! vezérei a Hangya fogy. szöv. központ megj szervezésével bízták meg. Ezt a feladatát fé­ nyes eredménnyel végezte el, amiért 1900. a Hangya ü. v. igazgatójává nevezték ki. Ki­ építette a H a n g y a raktárhálózatát, majd 1916. kezdeményezésére és tervei szerint meg­ alakult a H a n g y a i p a r r.-t., amely számos ι gyár- és egyéb vállalatával különböző fogyasz­ tási cikkeket állít elő. 1905. a Háztartás F o ­ gyasztási Szövetkezetet szervezte nieg, amely | a Hangya Szövetkezet vidéki fiókjai által öszszegyüjtött gazdasági termékeket juttatja el a főváros fogyasztóközönséghez. A h á b o r ú u t á n az O. K. H.-val együtt m ű k ö d v e Fut u r a elnevezés alatt megalapította a Magyar Szöv. Közp. Áruforgalmi r.-t.-t abból a cél­ ból, hogy közvetlen összeköttetést teremtsen a külföldi piaccal. B. kezdeményezésére állí­ tották fel 1920. a bpesti tud. egy. közg. fa-

Balogh

33

kultását, amely érdemének elismeréséül 1925. tiszteletbeli doktorrá avatták. Számos hírlapi cikkén és valuta-tanulmányán kívül több szakmunkája jelent meg: Külföldön és otthon, Útmutató szövetkezetek megalapítására és vezetésére. 1927. a kormányzó a felsőház élet­ hossziglani tagjává nevezte ki. Balogh Emil, főorvos, belgyógyász, szül. Üjarad (Temes m.), 1895 okt. 30. Középisko­ láit Lúgoson és Aradon, az egyetemet Bpesten végezte, ahol orvostud. oklevelet nyert. Ta­ nulmányainak befejezése után, mint alorvos, a Szt. Rókus-kórház kötelékébe lépett. 1927. az Első Bpesti Polgári Betegsegélyző Egylet főorvosa lett. Az egyletet újjászervezte, mo­ dern színvonalra emelte és orvosi működési szabályzatát és ügyrendjét alkotta meg. Hazai orvosi lapokba több tudományos és orvos­ társadalmi cikket írt. Balogh Ferenc, ny. államtitk., szül. Nagy­ károly, 1872 dec. 2. Középiskoláit Kecskemé­ ten, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. 1899. állami szolgálatba lépett. Több mint két évtizedes szolgálat után 1922. államtit­ kári rangban nyugalomba vonult. A minisz­ terelnökségen az elnöki osztályt vezette. 1919. a Legfőbb Állami Számvevőszék alelnöke lett. Balogh Gábor (vitéz, gyulafehérvári), ügyvéd, szül. Kolozsvár, 1883 m á r c . 7. Kö­ zépiskolai tanulmányainak befejezése u t á n a kolozsvári egyetemen jogot hallgatott. 1905. doktorrá avatták. 1909. ügyvédi irodát nyi­ tott. A háborúban, mint főhadnagy vett részt. 1919 óta Bpesten van ügyvédi irodája. Az Országos Vitézi Szék ügyésze. Kitüntetései: arany-, nagy és kis ezüst vitézségi érem és a Kiároly-csapatkereszt. Balog Gábor, r.-t. vezérigazgató, szül. Kővágóőrs, 1870 dec. 2. Középiskoláinak el­ végzése után a bpesti tud. egyetem hallgatója volt. 1896. gyógyszerészi oklevelet nyert. 1922. a Mone orvosi műszerüzem és kórházberendező r.-t. kötelékébe lépett, amelynek vezérigazgatójává nevezték ki. Értékes mű­ ködésének elismeréséül kercsk. tanácsosi címmel tüntették ki. A budai ref. egyház gondnoka, a Magyar Droguista Testületnek és a Budapesti Drog. Ipartestületnek örökös díszelnöke, a Belvárosi Keresk. r.-t. ig. tagja és a Statisztikai Hivatal értékmegállapító bi­ zottságnak tagja. Balogh István, gazdálkodó, szül. Debre­ cen, 1874 okt. 4. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Közéleti szereplését 1898. kezdte meg. 1909. városi törv.-hatósági tag lett. A debreceni ref. egyház presbitere és több más egyházi tisztség viselője. A Pol­ gári és Gazdakör elnöke, a Debrecen és Vi­ déke Mezőgazdák Hitelszövetkezetének alel­ nöke, a Hangya igazgatósági és alapító tagja. Az Egységespárt kerületi elnöke. Balogh Jenő, egyet. ny. r. tanár, ny. mi­ niszter, szül. Devecser, 1864. 1888. a bpesti egyetemen a büntetőjog m.-'anára, majd

Balogh 1900, a m gyar büntetőjog és büntetőperjog ny. r. t a n á r a lett. Mint kir. ítélőtáblai bíró dolgozott az igazságügyminisztérium törvény­ előkészítő osztályán. 1910. vallás- és közok­ tatásügyi államtitkár, 1913. igazságügymi­ niszter, u t ó b b a M. T u d . Akadémia főtitkára lett. A büntetőjog egyik legkiválóbb műve­ lője. F ő b b müvei: Magyar büntetővádi eljá­ rási jog, Fiatalkorúak és a büntetőjog, A bűnvádi perrendtartás magyarázata. Balogh Károly, egyet, tanársegéd, szül. Krasznacégény, 1895 febr. 13. A középiskolát Zilahon végezte, majd a bpesti egyetemen or­ vosdoktori oklevelet szerzett. A h á b o r ú alatt a harctéren szolgált. A h á b o r ú u t á n a b u d a ­ pesti egyetemen k ó r b o n c t a n i előtanulmányo­ kat folytatott, majd az egyetem stomatologiai klinikáján mint gyakornok m ű k ö d ö t t . 1924 óta I. tanársegéd. T ö b b ízben hosszabb kül­ földi t a n u l m á n y u t a t tett. Értékes m u n k á s s á ­ got fejt ki a szakirodalomban. Művei: A száj lágy részeinek cystáiról, Az epulis pathogènesise, Ritkább hámdaganatok a szájban, Vér~~ zéscsillapítás a fogászatban. Balogh Lajos, gépészmérnök, szül. Budapest, 1903 m á j . 10. Egész fiatalon kezdett a sporttal foglalkozni. A főiskolai és országos, versenyeken sok győzelmet aratott. 1926. 722 cm-es u g r á s á v a l m e g n y e r t e Bpest b a j n o k s á ­ gát, de szépen szerepelt Berlinben is. M a ­ gyarország t á v o l u g r ó b a j n o k a . Balogh Pál, újságíró, szül. 1854. T a n u l ­ m á n y a i n a k befejezése u t á n újságírói pályára lépett és 1875. a Nemzeti Hírlap m u n k a t á r s a lett. A párbajozási mániát kigúnyoló cikkei­ vel nagy feltűnést keltett. B. honosította meg a c s a k h a m a r népszerűségre jutott ország­ gyűlési karcolatokat. Hosszú időn át a leg­ tekintélyesebb publicisták sorába tartozott, különösen feltűnést keltettek a tiszaeszlári bűnper idején írt cikkei, amelyekben az anti­ szemita izgatás által felkorbácsolt (szenve­ délyeket igyekezett lecsillapítani. B. érdeme, hogy a lipótvárosi Bazilikát n e m Szent Lipót­ ról, hanem Szent Istvánról nevezték el. Ve­ zércikkeiben felvetett eszméivel nagy befo­ lyást gyakorolt a közügyekre. B. írta meg monográfia alakjában Magyarország fajnépes­ ségi statisztikáját. Goethének egyik legjobb fordítója. Balogh Sándor (teleki) h. államtitk. szül. Székelyhíd, 1875. Középiskoláit Magyaróvá rott és Debrecenben, egyet, tanulmányait Bu­ dapesten végezte, ahol államtud. doktorátust nyert. T a n u l m á n y a i n a k befejezése után hoszszabb külföldi t a n u l m á n y u t a t tett, majd 1896. a földművelésügyi minisztériumba ke­ rült. 1918. min. tanácsossá nevezték ki. A k o m m ü n alatt n e m teljesített szolgálatot és 1921—22. a tanácsköztársaság ügyeit likvi­ dálta. 1923. mint h. ügyv. igazgatót az Orsz. Gazd. Munkásbiztosítő Pénztár ügyeinek ve­ zetésével bízták meg, 1925. pedig h. állam­ titkári ranggal a Pénztár ügyv. igazgatója lett.

34 Balogh Sándor, ügyvéd, szül. Nagydobrony, 1858. Középiskoláinak befejezése után Bécsben és Bpesten jogi tanulmányokat foly­ tatott, 40 év óta a fővárosban mint gyakorló­ ügyvéd működik. Bpest székesfőváros köz­ gyámja. A kerületi közjótékonysági és gyer­ mekvédelmi bizottság tagja. A Budapesti Ügyvédi Kör alelnöke, ezenkívül számos m á s hivatalos testületnek, társadalmi és kulturális egyesületnek vezetőségi tagja. Balogh Zoltán (szendrei), szöv. igazg. v. főispán, szül. Kassa, 1883 aug. 2. Középisko­ láinak befejezése után a nagyváradi jogaka­ démián folytatott tanulmányokat, majd 1906. Borsod vármegye szolgálatába lépett. 1909. Miskolc város rendőrfőkapitány-helyettesévé nevezték ki. 1918. Borsod vármegye főispán­ kormánybiztosi teendőinek ellátásával bízták meg. 1919. a szoc.-demokrata u r a l o m m i a t t ebből az állásából távozni kényszerült, vissza­ vonult a közszerepléstől és az utóbbi évek­ ben csupán a szövetkezetek érdekében fej­ tett ki értékes munkásságot. 1924. a Tisza­ jobbparti Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövet­ kezet igazgatójává választották.

Baltazár

a Berinkey-kormányban a kommunizmus kitöréséig közélelmezési miniszter volt. Állam­ titkársága idején készült a nevezetes Nem nem soha-plakát, melyet a Magyarországba­ érkezett Coolidge, volt amerikai köztársasági elnök és társai között terjesztett. Most ismét ügyvédi gyakorlatot folytat Bpesten. Balpataky József, k ú r i a i bíró, szül. Bal­ patak. Középiskoláit Lőcsén, a jogot az eperjesi jogakadémián végezte. T a n u l m á n y a i ­ n a k befejezése u t á n a bírói pályára lépett és c s a k h a m a r törvényszéki bíróvá nevezték ki, Később a bpesti kir. ítélőtáblához került, ahol egyideig szavazóbíró volt, majd táblai ta­ nácselnök lett. 1924. kúriai bíróvá nevezték ki. E b b e n a minőségében a III. sz. büntető­ tanácsnál m ű k ö d ö t t , majd 1929. bírói kor­ h a t á r á t betöltve, nyugalomba vonult. B. min­ taképe volt a nagytudású, bölcs b í r ó n a k , aki az írott törvényeket az ítélet kiszabásánál m i n d e n k o r a való élethez alkalmazta. A jogi szaksajtónak á l l a n d ó m u n k a t á r s a volt, szá­ mos nagyfontosságú értekezése látott n a p ­ világot. Baltazár Dezső, ref. püspök, felsőházi tag, Baloghy E r n ő (de genere Balogh), ny. az egyetemes konvent és zsinat elnöke, szül. miniszter, ügyvéd, szül. Wien, 1866 nov. 8. Hajdúböszörmény, 1871 nov. 15. A debreceni Középiskoláit Bpesten és Z o m b o r b a n végezte, kollégium főgimnáziumában 1890-ben érett­ egyet, tanulmányait Grazban, Berlinben és ségizett, majd a kollégium teológiai fakultá­ Bpesten, itt nyert jogtudori oklevelet. Tanul­ sának hallgatója lett. Mint gróf Tisza Lajos mányainak befejezése után Parisban és Lon­ nevelője, hatodfélévet töltött a Tisza-kúrián. donban hosszabb időt töltött. Parisban ideig­ | Közben a bpesti egyetemen elvégezte a jogot lenes karmestere volt az ottani m a g y a r m u n ­ | és doktorátust nyert, majd a fiatal gróffal kás-dalárdának és ezzel szerepelt a híres ! együtt a berlini és heidelbergi egyetemen Munkácsy-estélyeken. Hazatérése u t á n Buda­ folytatta tanulmányait. 1899. a kultuszminisz­ pesten ügyvédi oklevelet szerzett és Zombor­ térium szolgálatába lépett, ahol a kongruaban ügyvédi irodát nyitott. Ugyanitt a keosztály előadójává nevezték ki. 1900. a hajdú­ resk. és jogi ismeretek t a n á r a lett a felsőszoboszlói ref. egyház lelkipásztora lett. 1901. keresk. iskolában. Hosszú ideig szerkesztője az alsószabolcs-hajduvidéki egyházmegye volt a Bácska c. politikai lapnak. Tevéke­ jegyzőjévé választották és a megye képvisele­ nyen résztvett a megyei közéletben. Vm. és tében az egyházkerületbe küldték. 1903. be­ városi törv. hat. biz. tag, vármegyei tb. fő­ választották a Zsinatba és ebben a minősé­ ügyész volt, 1904. a nemzeti ellenállás idején gében tevékeny részt vett az egyházi törvény­ a vármegyében vezető szerepet játszott és a alkotás m u n k á j á b a n . 1904. egyházmegyei es­ Tisza-kormány lemondása után, a koa­ peressé választották és u g y a n a k k o r szülő­ líció alatt, az újverbászi kerület orssz.városa meghívta lelkipásztorául. 1908. az Or­ gyül. képviselőjévé választották. Előadója szágos Ref. Lelkészegyesület megalakulása­ volt a mentelmi bizottságnak. Hírlapírói, kor, a n n a k elnöke B. lett. 1911. a Tiszán­ publicisztikai tevékenységet is fejtett ki. túli ref. egyházkerület püspökévé választot­ Egyik önálló műve: A magyar kultúra és a ták és u g y a n a k k o r a debreceni egyház lelké­ nemzetiségek, élénk feltűnést keltett. Ujverszéül hívták meg. 1914. a főrendiház tagjává bász és Topolya községek díszpolgárrá vá­ nevezték ki, majd a református egyetemes lasztották. A Khuen-Héderváry-féle válasz­ Konvent lelkészelnöke lett, majd az orsz. tásokon kisebbségben m a r a d t . Zomborban Zsinat elnöki székét foglalta el. Elnöke lett ismét folytatta ügyvédi tevékenységét. 1917. a Magy. Prot. írod. Társaságnak és tb. dok­ Bácsbodrog vm., Zombor és Szabadka váro­ t o r a a debreceni Tisza István egyetemnek. sok főispánjává nevezték ki. Mint főispánt, Kora ifjúsága óta foglalkozik az irodalom­ a hadsereg élelmezése körüli értékes szolgá­ mal. Első ódái és tárcái a Debreceni Ellenőr lataiért a hadiékítményes Lipótrenddel tün­ hasábjain jelentek meg. 1896 óta a Debreceni tették ki. Mint főispán vármegyéjében nagy­ Prot. Lapban, majd 1904 óta a Magyar Szó arányú akciót kezdett meg a tuberkolózis c. polit, napilapban különböző egyházjogi elleni védekezés terén. A szerb megszállás közleményei jelentek meg. Hajdúszoboszlói után főispáni állását el kellett hagynia és lelkész k o r á b a n az ottani Független Hajdúság Bpesten miniszterelnökségi államtitkár, majd c. függetlenségi lapnak volt állandó cikkírója.

Balthazar 1909 óta a 0. R. L. Ε. hivatalos lapjának főszerkesztője és állandó vezércikkírója. P o ­ litikai tárgyú cikkei a Pesti Hírlap, Buda­ pesti Hírlap, Pesti Napló, az Újság és több debreceni és környéki lap hasábjain jelentek meg. Az egyetemes rel. énekeskönyv szer­ kesztésében mint a szerkesztőbizottság elnöke tevékeny részt vett. Az énekeskönyv össze­ állításához részint a héber eredetiből fordí­ tott zsoltárversekkel, részint önálló szerze­ ményekkel járult hozzá. A különböző ref. naptárak évről évre hozzák B. vallásos és társadalmi tárgyú cikkeit. A debreceni városi nyomda kiadásában megjelent önálló művei: Az én hitvallásom, Elég nekem az Isten ke­ gyelme és A próbáltatások idejéből c. mun­ kája. Három vastag kötetre való egyházi be­ szédei és imádságai várják a sajtó alá ren­ dezést. B. tagja a debreceni egyetemmel kap­ csolatos Népszerű Főiskolai Tanfolyam vá­ lasztmányának és a Tisza István Tud. Társa­ ságnak, üíszelnöke az Oisz. Ref. Tanítóegye­ sületnek és számos egymázmegyei tanító­ egyesület örökös dísztagja. Két ízben járt Amerikában és tetemes segélyt gyűjtött, az ú. n. Baltazár-amerikai alapítványt, a h á b o r ú alatt vagyonát vesztett debreceni ref. kollé­ gium számára. A Kálvineumok, árvaházak és tanintézetek létesítésében tevékeny részt vett. Előkelő helyet foglal el közgazdasági téren is, mint a Köztisztviselők Fogyasztási, termelőés értékesítő szövetkezetének alelnöke és mint ÍX Protestáns Orsz. Hitelszövetkezet elnöke. B. a magyar közélet egyik legszámottevőbb és legnagyobb koncepciójú egyénisége. Fel­ világosodott szelleme, óriási képzettsége és tudása révén nemcsak az egyházi életben, hanem társadalmi téren is nagy szerepet ját­ szik. Harcos kálvinista, aki a protestantizmus ősi hagyományaihoz képest mindenkor fel­ emelte szavát olyan törekvésekkel szem­ ben, amelyek az emberi gondolat és cselek­ vés szabadsága ellen irányultak. Mint a tár­ sadalmi békének meggyőződéses harcosa, több ízben nyilatkozott az egyetemi diák aavargások ellen is. Az aktív politikával so­ hasem foglalkozott ugyan, mindamellett az ország súlyos helyzete 1929. arra késztette, hogy ezen a téren is szerepet vállaljon. Gróf Bethlen István miniszterelnökhöz intézett le­ velében, 14 pontban sorolta fel azokat a kö­ veteléseket, amelyeket az ország talpraállítása érdekében megvalósítandóknak tart. A felső­ háznak egyházi méltóságánál fogva tagja. Balthazar Emil, Ο. Τ. I. aligazgatója, szül. Újpest, 1886 márc. 31. Gimnáziumi ta­ nulmányait Budapesten végezte. 1909. ál­ lamtudományi doktorátust szerzett. 1905. a földművelési minisztérium szolgálatába lé­ pett. Résztvett a háborúban és a Károlycsapatkeresztet és a sebesülési érmet a két­ szeri sávval kapta meg. 1921. a legfőbb ál­ lami számvevőszék titkára lett. 1929. az 0. T. I. aligazgatójává nevezték ki, ahol mint helyettes főosztályvezető fejt ki érté­

35

lîaneth

kes működést. B., m i n t kiváló amatőr sakkjátékos ismeretes. 1913. szimultán ver­ senyen megverte F r a n k Marschall, 1925. Réti Richard, 1928. pedig Maróczy Géza világnagyrnesterekeí. Bán Aladár, t a n á r és író, szül. Várpalota, 1871. nov. 3. A bpesti egyetemen tanulta A bpesti VIII. ker. főgimnázium t a n á r a , majd igazgatója lett. Két ízben hosszabb tanul­ m á n y u t a t tett Finn- és Oroszországban. A Turáni Társaság Finn-Eszt intézetének el­ nöke, a Petőfi Társaság és a Szent IstvánAkadémia tagja. Jelentősebb m u n k á i : Egye­ dül, Áhítat szárnyain, Kantelatar (a finn n é p ­ költés gyöngyei), Képek a finn nép életéből, Az ezer tó országából (finn elbeszélések), Finn költőkből (műfordítások). B á n Tibor, festőművész, r a j z t a n á r , mtíegyet. adjunktus, szül. Dunaszentgyörgy, 1894 jan. 4. A Képzőművészeti Főiskolát Bpesten végezte, majd a műegyetemen Nádler professzor mellett tanársegéd volt. Tárla­ tokon több ízben vett részt. „ M ű t e r e m s a r o k " c. interieurjével 1921. a Riegler-díjat nyerte meg. 1926. a Nemzeti Szalonban kollektív kiállítást rendezett. Nevezetesebb kompozíciói:; A winspergi asszonijok, Fekvő akt, Felesé­ gem. Az impresszionizmusból kiindulva m o ­ dern i r á n y b a n h a l a d ; élénk plen-air színek jellemzik. Mint portrait-festő és illusztrátor is elismert. B a n d a Márton, hegedűművész, okleve­ les zenetanár, szül. Bpest, 1903 júl. 3. Kö­ zépiskoláit és zeneművészeti tanulmányait Bpesten végezte. A „Fővárosi Szimfonikus Zenekar"-nak négy éven át hangverseny-; mestere volt. 1928. az Operaház zenekará­ nak és a Melles-vonósnégyes társaságnak tagja lett. : Bándl Zoltán, főrabbi, szül. Ráckeve, 1883 szept. 24. T a n u l m á n y a i t Budapesten és Berlinben végezte. 1907. Bpesten bölcsészetdoktori oklevelet szerzett. Eleinte Bpesten h i t t a n á r volt, majd Csongrádon főrabbi lett. 1912 óta Kispest főrabbija és mint ilyen a konzervatív irány képviselője. Működése alatt létesült a felekezeti iskola. 1928. meg­ alapította az Üj Hold c. felekezeti lapot,, amelyet ma is szerkeszt. A felekezeti lapok­ nak állandó m u n k a t á r s a . A h á b o r ú alatt tá- : bori imakönyvet adott ki. Az Orsz. Rabbiegyesület elnökségi tagja. Baneth Sándor, a Magyar-Angol Keres­ kedelmi Kamara igazgatója, szül. Bonyhád, 1879 szept. 14. Középiskolai és keresk. aka­ démiai t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n a Mozdonyvezetők Építőbankjánál kezdte pá­ lyafutását, ahol rövidesen vezérigazgatói ál­ lásba került. A h á b o r ú alatt több h á b o r ú s károsultakat segélyező egylet ügyvezető al­ elnökeként m ű k ö d ö t t . Érdemeit a vöröskereszt tiszti keresztjével és a német polgári vas­ kereszttel jutalmazták. Hírlapírással is fog­ lalkozik. Hosszú ideig volt a Pester Lloyd belső m u n k a t á r s a . Jelenleg a Daily News és a

Bánffy Star c. hírlapok magyarországi tudósítója. Gerdanan város (Németország) díszpolgára. A Külföldi Sajtószindikatus és az Államközi Keresk. Kamarák Testületének ügyv. szindikusa, a Magyar Angol Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója. Bánffy Miklós gróf, ny. külügyminiszter, szül. 1873 dec. 30. Hosszabb ideig az Opera és a Nemzeti Színház intendánsi székében működött. Kisbán Miklós néven írta nagy­ sikerű drámáit. 1926. Erdélybe költözött. Az­ óta a r o m á n o k által megszállott m a g y a r te­ rületek kulturális életében erősen érezhető B. értékes tevékenysége. Erdély magyar pártjá­ ban is vezérszerepet visz. Kivételes írói egyé­ niség, darabjait a romanticizmussal párosult modern realizmus jellemzi. Minden írása át van itatva lángoló hazaszeretetétől. Legma­ gyarabb műve Attila c. drámája. Ezenkívül ismertebbek: A nagy úr, Az erősebb, Maskara. Bánffy Zoltán (báró, losonci), ny. követ­ ségi tanácsos, szül. Beresztelke, 1886 aug. 2. Középiskoláinak elvégzése után a kolozsvári egyetemen államtudományi doktorátust szer­ zett. Közszolgálati működését a vármegyei közigazgatás szolgálatában kezdte meg, majd 1908. a párisi École Livre des Sciences Poli­ tiques hallgatója lett. Hazatérése u t á n a kül­ ügyminisztérium szolgálatába lépett. 1914. a berlini nagykövetséghez osztották be. A for­ radalom alatt Bécsben és Szegeden résztvett az ellenforradalmi mozgalmakban. A kom­ mün után mint a békeelőkészítő bizottság tagját, kiküldték Neuillybe. Mint követségi tanácsos egyidőben a k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m kabinetfőnökeként is működött. 1923. vonult nyugalomba és azóta közgazdasági téren te­ vékenykedik. Cs. és kir. k a m a r á s . Bangha Béla, kat. teológus, író és hit­ szónok, szül. Nyitra, 1880 nov. 16. 1895. a Jezsuita-rendbe lépett. 1909. p a p p á szentel­ ték. 1911. Innsbruckban a teológia doktorává avatták. A katolikus hitéleti és sajtómozgal­ mak egyik legtevékenyebb előharcosa. Nevé­ hez fűződik a Központi Sajtóvállalat meg­ teremtése, melynek az első években szellemi vezére is volt. A legkiválóbb egyházi szóno­ kok egyike. Megalapítója s szerkesztője 3 Magyar Kultúra c. tudományos és társadalmi kétheti folyóiratnak, melyben cikkei főleg az intellektuális hítvédelem tárgykörében mozognak; ezenkívül szerkesztője a Mária kongregáció című havi folyóiratnak. A Szent István-Akadémiának s az Aquinói Szent Ta­ más-Társulatnak rendes tagja. A Katolikus Hölgyek Országos Sajtóegyesületének s a Márta Önkéntes Ápolónői Egyesületnek társ­ elnöke. H á r o m éven át (1923—26) R ó m á b a n a Mária-kongregációk központi irodájának s a O. R. I. című nemzetközi Katolikus Sajtó­ tudósítónak volt vezetője. Cikkein kívül, ame­ lyek magyar, latin, német, angol, francia, olasz, holland és szlovén nyelven nagy szám­ ban jelentek meg, önálló művei közül leg­ ismertebbek: Jellemrajzok a katolikus Egy­

36

Bánó ház életéből, Istenhit és istentagadás, Jézus istenségének bizonyítékai, A katolikus egy­ ház isteni eredete, Magyarország újjáépítése és a kereszténység, Római levelek, A Jezsuitarend és ellenségei, Imakönyv a művelt kö­ zönség számára, Amerikai missziós körutam, Nagy kérdések útján, Handbuch für Leiter der Marian-Kongregationen. A sajtó alatt levő Magyar Katolikus Lexikon főszerkesztője. Bánhidy Gábor, kir. ügyészségi elnök, szül. Kiskunfélegyháza, 1876 j ú n . 14. Közép­ iskoláit N a g y v á r a d o n végezte, majd Kolozs­ várott szerzett jogi és á l l a m t u d o r i oklevelet1904. a bírói vizsga letétele u t á n , mint jog­ g y a k o r n o k kezdte meg igazságügyi szolgála­ tát Félegyházán. 1907. Sopronba bírósági jegyzővé nevezték ki. Rövid ideig, m i n t alügyész m ű k ö d ö t t Sátoraljaújhelyen, 1908. ugyanezen minőségben Kalocsára helyezték át. 1910. ügyésszé lépett elő. 1921. címzetes, 1924 óta pedig m á r m i n t tényleges ügyész­ ségi elnök tevékenykedik Kalocsán. Bankó Lajos, felsőkeresk. isk. igazgató? szül. Tác (Fejér vm.), 1882 febr. 21. Közép­ iskoláinak elvégzése után a bpesti egyetemen tanári oklevelet, később közgazdasági dokto­ rátust szerzett. Működését 1904. mint a b u ­ dapesti kereskedelmi a k a d é m i a s e g é d t a n á r a kezdte meg, majd 1905. kinevezték a fővá­ roshoz. 1908. r. t a n á r , 1922. címzetes igazgató lett. 1923. az Izabella-utcai felsőkereskedelmi iskola igazgatójává választották meg. E b b e n a minőségében m ű k ö d i k m a is. Egyben 1921 óta a közgazdasági egyetem előadója. A Felsőkeresk. Isk. Tanárvizsgáló Bizottság tagja, a Keresk. Szakiskolai Tanárok Orsz. Egyesületének alelnöke. Számos cikke jelent meg a szaklapokban, ö n á l l ó művei: A modern malomipar problémái, Az áruismeret tárgy­ köre és rendszere. Ezenkívül megjelent négy tankönyve keresk. iskolák használatára. Szer­ kesztője volt a Magyar Védőegyesület hiva­ talos lapjának. Intézetében számos ifj. egye­ sületet létesítet. B a n n e r J á n o s , t a n á r , szül. Székudvar, 1888. m á r c . 6. A kolozsvári egyetemen tanult, ahol 1910. filozófiai d o k t o r r á avatták. T ö b b ­ évi tanári m ű k ö d é s e u t á n 1922. a szegedi egyetemen m a g á n t a n á r r á képesítették. 1923. az egyetem archeológiai intézetének adjunk­ tusa lett. F ő b b önálló művei: A békési ma­ gyarság népi építkezése, A Jász múzeum tör­ ténete, Tiszai halászok közt, Török rab" ságban. B á n ó Vince, városi t a n á c s n o k , szül. Tol­ mács (Nógrád m.), 1878 nov. 25. Középisko« Iáit Selmecen végezte s 1900. m i n t gyakor­ nok az újpesti járásbíróságra került. 1906. Űjpest szolgálatába lépett s 1907. a városi elöljáróság tafíja lett. 1913. főszámvevővé, 1922. t a n á c s n o k k á nevezték ki. Igen jelentős társadalmi tevékenységet fejt ki, különösen a sport fejlesztése k ö r ü l szerzeit érdemeket. Az U. T. E. a m a t ő r footballszakosztályának elnöke, az Üjpesti Zenemüvelődési Egylet

Bánócxi

37

választmánya és az Újpesti Stefánia Szövet­ ség felügyelőbizottsági tagja. Bánóczi Dezső, színész és rendező, szül. Veszprém, 1889 márc. 26. Középiskoláit Veszp­ rémben, jogot pedig a budapesti t u d o ­ mányegyetemen végezte, ahol doktorátust szerzett. Tanulmányai közben a Thália Társaság úttörői között szerepelt, majd 6 évig a kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt. 1916. a bpesti Modern Színpadhoz, majd a Belvárosi Színházhoz szerződött. Később a Renaissance, Apolló, Andrássy-úti és Belvárosi Színház főrendezője volt. Rendkívül képzett és alapos művész, akinek képességeit a ren­ dezés terén is elismerik. Bányai Aladár, miniszteri tanácsos, a Bpesti Giró- és Pénztáregylet r.-t. vezérigaz­ gatója, szül. Bpest, 1876 szept. 23. Bpesten végezte a középiskolát, majd az itteni egye­ temen jogi és államtudományi doktorátust szerzett; azután külföldön folytatta tanulmá­ nyait s hazatérve, rövid ideig mint hírlapíró működött, majd a pénzügyminisztérium szol­ gálatába lépett, ahol fokozatos előléptetések után mint miniszteri tanácsos a pénzintézeti és közhiteli ügyosztály vezetője lett. Ε mel­ lett a tanári pályán is működött s legutóbb 1919. a kommün kitöréséig a Keleti Akadé­ mián volt a közgazdaságtan tanára. A felső keresk. iskolák használatára írt keresk. jogi tankönyvét számos iskolában tanítják. A Bu­ dapesti Giró- és Pénztáregylet r.-t. vezér­ igazgatójául és igazgatósága tagjául 1923. hívták meg, amikor a tőzsdei inflációs for­ galom megnövekedése folytán a lebonyolí­ tásban mutatkozó nehézségek a tőzsde rendes funkcionálását veszélyeztették. A háború alatt a II. oszt. polg. hadi érdemkeresztet kapta. Bányász László, író, tanár, p. ü. főtaná­ csos, jog- és államtud. doktor, szül. Szinyeújfalu, 1876 dec. 23. Egyet, tanulmányait Német-, Olasz- és Franciaországban végezte, majd művészettörténeti kutatásokat folyta­ tott. Hazatérése után mint hírlapíró és műkritikus működött. Később pénzügyi szolgá­ latba lépett és rövidesen pénzügyi titkár lett. Tanára volt a bpesti Keresk. Akadémiának. Jelenleg pénzügyi főtanácsos és ker. adófel­ ügyelő Bpesten. Sokoldalú irodalmi tevé­ kenységet fejtett ki; szépirodalmi, művészettörténelmi és gazdasági szakirodalmi m ű k ö ­ dése egyaránt jelentékeny. Szerkesztője volt a Magyar Dohány újságnak, ö n á l l ó kötetei: Pálma Panna (regény), Dohánygyári mun­ kásviszonyok Magyarországon. Barabás Arnold, városi tisztifőorvos, szül. Sárospatakon, 1873. Középiskoláinak elvégzése után a bpesti tud. egyetemen 1898. orvosi diplomát nyert. Mint m a g á n o r ­ vos, először Szabadkán praktizált, majd 1913. Pesterzsébeten, mint községi másod­ orvos, közszolgálatba lépett. Nemsokára megkapta főorvosi kinevezését és 1923 óta, mint városi tisztifőorvos működik. Alel­

Barabás nöke a Pesterzsébeti ö n k é n t e s Mentőegye­ sületnek, a pesterzsébeti ref. egyház presbitere. A közegészségügy terén kifejtett ér­ tékes m u n k á s s á g á n a k elismeréséül a h a d i é k í t m é n y e s II. oszt. vöröskereszt díszjel­ vényt, a j u b i l e u m i e m l é k k e r e s z t e t és érmet k a p t a meg. Barabás József (árkosi), min. t a n á c s o s , szül. Székelykereszturon, 1876 dec. 10. Kö­ zépiskoláit szülővárosában, főiskolai tanul­ m á n y a i t Kolozsvárott végezte, a h o l 1900. or­ vosdoktorrá avatták. Utána egészségtan­ tanári, tisztiorvosi és törvényszéki orvosi képesítést szerzett, majd 1907. a fehér­ templomi közkórház igazgatójává nevezték ki. Akkor írta népszerű Egészségtanát, melyet számos középiskolában és tanító­ képző intézetben használtak tankönyvül. A tüdővész elleni m o z g a l o m n a k egyik legelső szervezője volt és m á r 1900. k ö r ü l a szana­ t ó r i u m o k k a l szemben a diszpenzerek mellett foglalt állást. Az egész országra kiterjedő hirlapi propagandájával kezdeményezte az Alföldön ilyen egyesületek megalapítását. Ε mellett a pellagra-kérdéssel is b e h a t ó a n foglalkozott. Számos cikkben ismertette ku­ tatásainak eredményét. A világháborút meg­ előzően a belügyminisztériumban közegész­ ségi segédfelügyelő volt. Jelenleg a népjóléti m i n i s z t é r i u m betegellátási (kórházi) főosz­ tályának vezetője, B. élénk szakirodalmi te­ vékenységet is fejt ki. T ö b b mint 60 orvosi és egészségügyi értkezése jelent meg külföldi és hazai szaklapokban. Barabás L o r á n d , író, hírlapíró, szül. Bpest, 1884 febr. 12. Középiskoláinak elvég­ zése u t á n az újságírói pályára lépett. Munka­ t á r s a volt több fővárosi napilapnak, amelyek hasábjain szépirodalmi m u n k á i jelentek meg. A h á b o r ú alatt katonai szolgálatot teljesített és a IV. Hadsereg Tábori Újságjának szer­ kesztője volt. Munkatársa volt a Déli Hírlap­ nak, majd a Pesti Naplónak színházi rova­ tát vezette. 1927. az Andrássy-úti Színház dra­ maturg-igazgatója lett. 1929. került színre a Magyar Színházban Rasputin című d r á m á j a (Laczkó Gézával és Csortos Gyulával). Földes Imre társaságában Orkán címen d r á m á t írt. Barabás Samu, orsz.-gyűl. képviselő, ref. lelkész, szül. Dés, 1863. Középiskoláit Ko­ lozsvárott, a teológiát pedig Nagyenyeden végezte. Működését Kolozsvárott kezdte meg mint s.-lelkész. Később Magyarláposra került és 12 évig az ottani ref. egyház lelkésze volt. 1907. kolozsvári lelkésszé választották. E b ­ ben a minőségében esperes is volt. A h á b o r ú alatt a ref. egyetemes Konvent Baltazár Dezső püspökkel együtt a harctérre küldte a refor­ mátus tábori lelkészek m u n k á j á n a k ellen­ őrzésére. T á b o r i élményeit Harctéri utunk c. könyvében írta meg. A r o m á n megszállás elől Csonka-Magyarországra menekült és 1921. a kab ref. egyház lelkészévé válasz­ tották meg. --ΓΤ- második nemzetgyűlésen úgy­ szintén az országgyűlésen is a hajduszobosz-

Baralt ásy

38

Bárány

lói kerület képviseletében foglal helyet egysé­ Baracs Marcell, ügyvéd, orsz.'-gyűl. kép­ gespárti programmal. , viselő, szül. Bpest, 1865. Középiskolai és jogi Barabásy István (makfalvi), kir. ítélő­ tanulmányait Bpesten végezte és itt szerezte táblai bíró, szül. Szabéd, 1880 jan. 28. Közép­ jogi és á l l a m t u d o m á n y i d o k t o r á t u s á t is. Ta­ iskoláit és egyetemi tanulmányait Kolozs­ n u l m á n y a i n a k befejezése után, hosszabb kül­ várott végezte, ahol 1904. jogtudományi dok­ földi t a n u l m á n y ú t o n volt, amelynek során torátust szerzett. T a n u l m á n y a i n a k befejezése majdnem egész E u r ó p á t beutazta. Hazaérke­ u t á n a marosvásárhelyi törvényszékhez ke­ zése u t á n Bpesten ügyvédi irodát nyitott és rült mint joggyakornok. Rövidesen aljegy­ m á r ekkor élénken részt vett az ügyvédtársa­ zővé, majd jegyzővé nevezték ki. Marosvásár­ dalom, valamint a főváros politikai életében. helyi működése alatt tagja volt Maros-Torda Szakirodalmi és publicisztikai munkássága vm. törvényhatóságának. 1909. betétszerkeszlö értékes; a jogászi egyletekben tartott előadá­ albíróvá, 1912. pedig bíróvá nevezték ki a sait mindenkor rendkívüli érdeklődés kísérte. karánsebesi törvényszéken. A háború alatt a Elsőízben tagja az országgyűlésnek, Budapest harctéren teljesített szolgálatot. Számos ütkö­ északi kerülete küldte a Házba. Nagy szere­ zetben vett részt, majd megsebesült. Érde­ pet játszik a fővárosi törvényhatóság életé­ méiért megkapta a Signum Laudist, a Mária­ ben, a budapesti községi d e m o k r a t a p á r t el­ keresztet, a Károly-csapatkeresztet és a se­ nöke. T á r s a d a l m i téren vezető szerepet visz. besülési érmet. A honvédhadbírói vizsga le­ elnöke a Lipótvárosi Kaszinónak. A Budapesti tétele után 1917. a legfelsőbb honv. törv.Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. székhez osztották be, ahol az összeomlásig B a r a n s k i E. László, festőművész, szül. működött. Egy évig a Nemzeti Hadseregben | szolgált. Leszerelése után a népjóléti minisz­ j O-Palánka, 1877 m á j . 11. Festészeti t a n u l m á ­ nyait a Képzőművészeti Főiskolán és a lon­ térium lakásügyi osztályára került. 1923 óta doni School of Arts-on végezte. A h á b o r ú alatt a bpesti kir. ítélőtábla bírája. Egyben az OFB mint honvédszázados szolgált és a Signum előadója és 1929 óta a földmérői vizsgáló­ Laudisszal tüntették ki, A Képzőművészeti bizottság tagja. Számos szakcikke jelent a Főiskola t a n á r a és az egyetem rektori taná­ Telekkönyv c. folyóiratban és a Geneológiai csának tagja. T ö b b művészeti társaság ve­ Füzetekben. Mint a magyarországi unitárius zető tagja. Festményeivel hazai és külföldi egyház igazgatótanácsának tagja, egyháza kiállításokon számos díiat és kitüntetést életében is nagy szerepet tölt be. nyert. A Képzőművészeti Múzeum tulajdoná­ Baracs István, színházi gazdasági főnök, b a n a következő alkotásai v a n n a k : Fasor. szül. Baracska, 1883. Középiskoláit Bpesten Teschcn látképe (rajzok), Félhomályban, Pi­ végezte. 1902. a vasúti tisztiképző tanfolyam henő hölgy, Bpest a miniszterelnökségi palo­ hallgatója lett. Különböző Máv. állomásokon tából nézve (rézkarcok), Albán férfi, A két és a központi üzletvezetőségnél teljesített peiló (rajz, illetve vízfestmény). Különböző szolgálatot. A h á b o r ú alatt a katonai vas­ n a p i l a p o k b a n és művészeti folyóiratokban üti forgalom irányítása körül szerzett érde­ számos cikke jelent meg. meket. Koronás a r a n y érdemkereszttel tün­ Bárány Ervin, igazg.-főmérnök, törvszki tették ki. 1920. nyugdíjazták és az Unió hit. szakértő, szül. Bpest, 1890 okt. 17. Kö­ Szinházüzemi R.-T. gazdasági főnöke lett. zépiskoláinak elvégzése után a bpesti egvete1925. óta a Király Színháznál m ű k ö d i k . men gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1914 Baracs Károly, vasútigazgató, szül. Bu­ a székesfőváros m é r n ö k e lelt és a közlekedési dapest, 1868. Egyetemi tanulmányainak be­ ügyosztályban főként autóügyekkel foglalko­ fejeztével a Győr—Soproni—Ébenfurti vasút­ zott. 1919. főmérnökké választották. 1921, a társaság kötelékébe lépett. Gyors előlépteté­ Budapest Székesfővárosi Autóbuszüzem veze­ sek után a vasúttársaság vezérigazgatói állá­ tésével bízták mea, m a i d 1925 óta annak sába emelkedett. A közlekedésügy egyik leg­ szerződéses igazgatója. A h á b o r ú alatt a hon­ alaposabb szakértőjének tartják. 1921—1926. védelmi minisztérium és a közös hadvezető­ a Budai Izr. Hitközségnek elnöke volt, sokat ség, valamint a közigazgatási és rendőrható­ fáradozott a hitközség érdekében. A lajstroságok megbízásából szakértői funkciót vég­ mos szavazás és a női választójog bevezetése zett. 1923 óta hites törvényszéki szakértő. A a hitközségi életbe B. nevéhez fűződik. A városi forgalom szabályozására kiadott ren­ Rabbiszeminárium vezénylő bizottságának deletek megszerkesztésében tevékeny részt tagja, alapítója és elnöke a Magyar Zsidók vett. T ö b b " t a n u l m á n y u t a t tett külföldön a Pro Palesztina Szövetségének. A köz érdeké­ közlekedési rendészet és a gépkocsigyártás ben kifejtett értékes működését a király ud­ vari tanácsosi címmel jutalmazta. tanulmányozására. Egvike a legkitűnőbb autó szakembereknek. Aktív sportember, számos Baracs Lajos, r.-t. ügyv.-igazg., szül. Ba­ autóversenyen nyert díiat. A K. M. A. C. ver­ racs, 1892 nov. 21. T a n u l m á n y a i t Budapesten végezte, majd a Magyar Általános T a k a r é k ­ senyrendező bizottságának és a K. M. A. C. pénztár kötelékébe lépett. 1919. megválasz­ választmányának tagja. Ugyancsak tagja a Magyar Mérnökés Építészegyletnek, vala­ tották a D u n á n t ú l i Bank és T a k a r é k p é n z t á r is. Felelős szer­ igazgatójául. 1927. a Szolnoki Magyar Bank­ mint a Mérnöki Kamarának kesztője volt az Automobil és a Mótorvilág c< n a k lett ügyv. igazgatója.

Bárány, szaklapoknak. Több folyóiratnak m a is mun­ katársa. Bárány Gerő, közoktatásügyi h. állam­ titkár, szül. Désen, 1878. Középiskoláinak el­ végzése után, a kolozsvári, bpesti és lipcsei egyetemen végzett jogi és filozófiai tanulmá­ nyokat. A kolozsvári tud. egyetemen jogi és államtudori oklevelet szerzett. 1900 óta a köz­ oktatásügyi minisztérium fogalmazói kará­ ban foglal helyet, hol kiváló képességeivel a h. államtitkári rangot érte el. Jelenleg az elnöki osztály főnöke. A bpesti egyetem köz­ gazdasági karán a filozófia előadója. B. igen ériékes műveket alkotott a filozófiai iroda­ lom terén; főbb önálló m u n k á i : Az ember és világa, Kant Immanuel, Carmen miserabile, Jogbölcselkedés, Bűn és bűnhődés, A kultúra értékéről, A determinizmusról, Philosophiai essagk, Ethikai előadások, Az etnikai világ­ rend útjelzői, Útközben, Filozófiai mozaik, Tat tvam asi. Bárány Imre, gazdálkodó, volt nemzet­ gyűlési képviselő, szül. Gomba, 1863. Közép­ iskoláinak elvégzése után a keszthelyi gazda­ sági akadémiát hallgatta, majd a Héderváryuradalom központi intézője lett. Később na­ gyobb birtokot bérelt és azon gazdálkodott. Hosszabb tanulmányutat tett Belgiumba, Né­ metországban, Svájcban, Hollandiában és Dá­ niában, ahol a mezőgazdasági viszonyokat tanulmányozta. 1920. a somorjai kerület kép­ viseletében, kisgazdapárti p r o g r a m m a l került be az első nemzetgyűlésbe. Bárány István, jogszigorló, szül. Eger, 1907 dec. 20. Egyetemi tanulmányai elvégzése után 1929. doktorrá avatták. E u r ó p a legjobb úszója. Magyarország többszörös bajnoka. 1925. Anglia bajnokságát, 1925., 1926. és 1927. a párisi Grand-Prixet nyerte meg. 1928. az olimpiászon 100 méteren második lett, de 1929. nov. 58'6 mp.-el új európai r e k o r d o t állított fel. Bárány Sándor (rendesi), orszgy. képv. szül. Igal, 1878. Középiskoláinak elvég­ zése után a bpesti egyetemen jogi t a n u l m á ­ nyokat folytatott és politikai államvizsgát tett. 1901. Somogymegyében szolgabíró, 1914. pedig a nagyatádi járás főszolgabírája lett. 1924. a nagyatádi választókerületben egysé­ gespárti programmal nemzetgyűlési képvi­ selővé választották. Az új országgyűlésben is régi kerülete juttatta m a n d á t u m h o z . Baranyay Jusztin, egvet. ny. r. t a n á r , szül. 1887 dec. 3. Középiskoláit Székesfehér­ várott, az egyetemet I n n s b r u c k b a n végezte. Î909. Veszprémben pappá szentelték. Tanul­ mányainak befejezése után a Cisztercita-rend tanárképzőintézetének tanára, majd igazga­ tója lett. 1925. az egyházjogi tárgykörből egyet. ny. r. tanárrá nevezték ki. A közéleti, egyházi és politikai mozgalmakban tevékeny részt vesz. A Központi Sajtóvállalatnak és a Pallas Irodalmi Társulatnak igazg. tagja. A hittudományok bekebelezett doktora; Ciszter­ cita-rendi áldozópap. Egyházjogi, egyháztör-

Barát ténelmi és egyházpolitikai tanulmányai a belés külföldi t u d o m á n y o s folyóiratokban je­ lentek meg. B a r a n y a y Lajos, a Központi Sajtó-Vál­ lalat vezérigazgatója, szül. Várpalotán, 1884 júl. 28. Székesfehérvárott végezte középisko­ láit, u t á n a a h i t t u d o m á n y i főiskolát hallgatta és 1908. az ottani egyházmegye papjává szentelték. Két évvel később P r o h á s z k a Otto­ kár, az elhunyt nagynevű püspök, megbízta a Fejérmegyei Napló felelős szerkesztésével. Ezt a tisztségét 1918-ig töltötte be. A h á b o r ú alatt a h a d i j ó t é k o n y s á g egyik legelső i r á n y í ­ tója volt. 1918. Bpestre költözött és országos akciót indított a keresztény irányú Központi Sajióvállalat megalakítására, melynek vezér­ igazgatója lett. Ezt a felelősségteljes állá­ sát m a is nagy szakavatottsággal tölti be. Tízéves publicistái tevékenysége mellett szép­ irodalommal is foglalkozott. Barát Ármin, író, h í r l a p í r ó , szül. Illava, 1860 július 7. T a n u l m á n y a i n a k befejezése után a hírlapírói pályára lépett. Hosszú ideig élt Temesvárott, ahol előbb mint polgár­ mesteri titkár m ű k ö d ö t t , m a j d a Temesvarer Zeitung szerkesztését vette át, a m e l y n e k ha­ sábjain a magyar k u l t ú r a érdekeiért küzdött. Szabolcska Mihállyal része volt az Arany J á n o s Társaság alapításában. 1906. a minisz­ terelnökség sajtóosztályához került, ahol kir. tanácsosi, majd min. tanácsosi címmel a mi­ niszterelnökségi sajtóiroda főnöke volt. 1915. nyugalomba vonult. Értékes szak- és szép­ irodalmi m ű k ö d é s t fejtett ki. Lefordította Lenau Szerelmes verseit, továbbá lírai ver­ seinek csaknem teljes gyűjteményét és Heine Dalok könyvét. A magyar klasszikus költők verseiből n é m e t r e fordított. Baráth Lajos (martonosi) műépítész, szül. K o m á r o m 1879 febr. 10. T a n u l m á n y a i t Ko­ m á r o m b a n és Bpesten végezte. E z u t á n az Árvái Kőszénbánya r.-t. bányatelepét építette fel. 1907. építészi irodát nyitott Budapesten. Megtervezte a kisszállási hercegi u r a d a l o m kastélyát, majd Móron, Pozsonyban, T a t á n épített át templomokat. 1927. résztvett a Keresztény Építőiparosok Szöueffcezefének megalapításában, amelynek igazgatója. Terve­ zője a Horthy-telepnek. B. tervezte a T. I. T. Á. Sz. tiszti és tisztviselői társasházépítő szö­ vetkezetnek épületcsoportját és a ker. szoc. kultúrházat. A F. A. N. Sz. négy hatemeletes társasházát építi. A magyarországi kapucinus rendházak műszaki tanácsosa. Barát Sándor, ügvvéd, szül. Budapest, 1888 okt. 20. Középiskoláit és egyet, tanul­ mányait Bpesten végezte. Egyet, t a n u l m á n y a i alatt szakmunkájával pályadíjat nyert. A há­ b o r ú b a n frontszolgálatot teljesített és hősies magatartásáért az I. és II. oszt. vitézségi ér­ met, két Signum Laudist és a Károly-csapatkeresztet k a p t a meg. Hazatérve kitünte­ téssel ügyvédi vizsgát tett és 1919. Üjpesten irodát nyitott. A jogi szaklapokban több ér­ tekezése, „Kereskedelmi tulajdon és üzleti

Barcsay

40

telep védelme" c. dolgozata önállóan jelent meg. A Közművelődési Kör és az Orvosszö­ vetség ügyésze, a Pestvidéki Ügyvédszövetség titkára, a Pestvidéki Ügyvédi Kamara meg­ alapításának egyik kezdeményezője és titkára volt. Barcsay Andor (nagybaresai), volt orsz.gyűlési képviselő, szül. Nagyrápolt, 1880 ápr. 15. Középiskoláinak elvégzése után a buda­ pesti, majd a kolozsvári egyetemen tanult, ahol 1903. jogtudományi doktorátust szerzett. Mint a függetlenségi 48-as párt tagját 1906. az ákosfalvai, 1910. pedig Justh-párti pro­ grammal a dévai kerület küldte be az ország­ gyűlésbe. Barcsay Oszkár (nagybarcsai), gépész­ mérnök, szül. Máramarossziget, 1876 jún. 19. Középiskoláit Déván, az egyetemet Bu­ dapesten és Charlottenburgban végezte, ahol gépészmérnöki oklevelet nyert. Tanul­ mányainak befejezése után külföldön tanul­ mányokat folytatott. Hazatérése után a Ganz és Társa, majd a Siemens-Schuckertmüvek mérnöke lett. 1920. óta, mint ma­ gánmérnök működik. 1928. a kikötő-kormánybiztosság műszaki tanácsadója lett. A bpesti büntetőtörvényszék h. szakértője, az Orsz. Bányászati és Kohászati Egyesület­ nek alapítótagja, a Mérnöki Kamarának r. tagja. A bányászati és kohászati lapok mun­ katársa. Barcza Ernő, h. államtitkár, szül. Csöglén, 1877 aug. 5-én. Iskoláit vidéken és Budapesten végezte és 1902. a budapesti tudományegyetemen államtudományi dokto­ rátust szerzett. 1902. lépett a földművelés­ ügyi minisztérium kötelékébe. 1921. már miniszteri tanácsossá, 1928. pedig h. állam­ titkárrá nevezték ki. Majdnem 18 esztendőn keresztül a minisztérium vízjogi osztályán dolgozott, ahol 1915. már ügyosztályvezető volt. 1920 az állatforgalmi osztály és még ebben az évben a gazdaságpolitikai főosz­ tály vezetésével bízták meg, 1929. pedig az egész növényi termelés irányítását intéző Jerméspolitikai főosztály élére került. Az 1929-ig kötött összes kereskedelmi és tarifa­ szerződések tárgyalásán képviselte a föld­ művelésügyi tárcát és nagy hozzáértéssel érvényesítette a mezőgazdasági szemponto­ kat. B. készítette elő a kötött gazdálkodás megszüntetésére vonatkozó javaslatokat. Az utóbbi évek egyik legcélszerűbb intézménye, a mezőgazdasági exportintézet létesítése is nevéhez fűződik, melynek célja a mezőgaz­ dasági export fokozása. Sokévi közéleti mű­ ködése alatt közgazdasági irodalommal is foglalkozott. Különböző szaklapokban szá­ mos figyelmet keltő cikket és értekezést közölt. Eredményes működésééit többször kitüntették. Katonai kitüntetései mellett megkapta a II. o. polgári érdemkeresztet, a Polonia Restituta commandeur kereszt­ jét, az osztrák nagy arany érdemjelet és a francia becsületrend keresztjét.

Barczaújfaluggy Barcza* György (nagyalásonyi) rk. követ és meghatalmazott miniszter, szül. 1888 júl. 2. Egyet, tanulmányainak elvégzése és a doktorátus megszerzése után Pest vmegye szolgálatába lépett. 1910. a közös külügymi­ nisztériumhoz került. 1911. diplomatavizs­ gát tett és attaséi rangban Athénben, Kopenhágában és más követségeken teljesített szolgálatot. A magyar külügyminisztérium felállítása után itt folytatta működését. Je­ lenleg, mint rk. követ és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott I. o. követségi tanácsos a vatikáni kir. kö­ vetség vezetője. A háború alatt kifejtett ér­ tékes külügyi szolgálataiért magas kitünte­ tésben részesült, Barcza József, felsőkeresk. isk. igazg., szül. Alsódabas, 1885 júl. 28. Középiskoláit Kecskeméten, egyet, tanulmányait Kolozs­ várott és Lipcsében végezte. Tanári okleve­ lének megszerzése után a kecskeméti felső­ keresk. iskola helyettes tanára, majd 1913. rendes tanára lett. 1918 óta az újonnan lé­ tesült városi női felsőkeresk. iskola élén, mint igazgató fejt ki értékes működést. A város társadalmi életében tevékeny részt vesz. Városi törv.-hat. biz. tag. A ref. egyházi presbítere, a ref. reálgimn. és leánylíceum igazgatótanácsának, a városi múzeum és könyvtárbizottságnak tagja. A Kecskeméti Atlétikai Club ügyvezető elnöke. A Testneve­ lési Bizottság és a Kbrcsolya Egyesület vá­ lasztmányának tagja. A klub sporttelepének felépítése nevéhez fűződik. Társadalmi vo­ natkozású cikkei a helyi lapokban jelennek meg. Barcza-Botter Béla, kir. főügyészhelyet­ tes, szül. 1869 dec. 9. Egyetemi tanulmányait Bpesten végezte, ahol 1893. jogtudorrá avat­ ták. 1893. lépett a bírói pályára. Először Devecseren aljárásbíró, majd Sopronban alügyész és 1911. ugyanott az ügyészség veze­ tője lett. 1920. amikor Sopront át akarták csatolni Ausztriához, hathatósan működött közre a népszavazásnál Magyarország ja­ vára. 1921. Győrbe helyezték át főügyész­ helyettesnek. 1923. a bpesti kir. főügyészség­ hez osztották be. Sopronban B. vezette a kommunista bűnperekben a nyomozásokat. Számos polgári kitüntetés tulajdonosa. A jogi szaksajtó állandó cikkírója. 1920. ter­ jedelmes és nagy feltűnést keltő értekezése jelent meg a Büntetőjog tárában. Barczaújfalussy-Köpc Egon (vitéz), ny. tűzérőrnagy, Szabolcs m. vitézi székének szék­ tartója, szül. Brassó, 1886 okt. 29. Középis­ koláit Szatmáron és Bpesten végezte, majd elvégezte a nagyváradi honvédhadapródisko­ lát és a budapesti kereskedelmi akadémiát. Tanulmányainak végeztével a lugosi 8-ik honvédgyalogezred kötelékébe lépett, majd a cs. és kir. 21. vadászzászlóaljnál és a 8. tá­ bori ágyúsezrednél teljesített szolgálatot. Ké­ sőbb beutazta Európa legtöbb országát, Egyptomot és Kisázsiát is. A háború alatt külön-

Bârczay

41

böző harctereken szolgált, előbb, mint főhad­ nagy, majd mint százados. Kitüntetései: a III. oszt. vaskoronarend, két katonai érdemke­ reszt, három Signum Laudis és a Károly-csapatkereszt. 1912. a lugosi árvíz alkalmával, több ember életének megmentéséért a béke­ beli Signum Laudisszal tüntették ki. 1918. a lugosi honvédtart. tisztiiskola parancsnokává nevezték ki. A forradalom után egyik tiszti igazoló bizottságnál működött. 1920. Kapos­ várra került, mint ütegparancsnok, majd a honvédelmi minisztériumba osztották be szol­ gálattételre. 1923. vitézzé avatták és kine­ vezték Szabolcs vm. vitézi széktartójává. Ez alkalommal a régi családi neve helyett a B. nevet vette fel. Bárczay Ferenc (bárczai), v. orsz.-gyül. képv., szül. Kassa, 1875 aug. 31. T a n u l m á ­ nyainak befejezése után katonai szolgálatot teljesített. Miután a katonaságtól megvált, birtokain gazdálkodott. 1910. a gönci k e r ü ­ let képviselője lett pártonkívüli p r o g r a m ­ mal. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és kiváló magatartásáért 1916. aranysarkantyús vitézzé avatták. 1918. ok­ tóberében több képviselővel a frontra ment, hogy a felbomlott rendet helyreállítsák. Barezen Gábor (vitéz Barcy), keresk, ta­ nácsos, r.-t. igazg., szül. Bpesten, 1887 dec. 31. Középiskolai és jogi tanulmányait Bpes­ ten végezte, 1907. az Orsz. Közp. Hitelszövet­ kezet kötelékébe lépett, a h o n n a n 1920. mint az elnöki és személyzeti osztály vezetője vált ki. 1914. önként frontszolgálatra jelentkezett és 7 harctéri kitüntetésben részesült, amelyek alapján 1928. vitézzé is avatták. 1920 óta a Kováid Péter és Fia R.-T. igazgatója. A Fő­ városi Kereskedők Egyesületének alelnöke, több éven át alelnöke volt a Baross-Szövet­ ségnek, számos keresk. és ipari egyesületnek vezetőségi tagja, megalapítója a főiskolai hallgatók gazdasági irányú egyesületének, a Baross Gábor Körnek. Egyik kiváló egyéni­ sége a főváros társadalmi és közéletének. Bárczy Boldizsár (bárcziházi), ügyvéd, szül. Temesvár, 1894 máj. 1. Középiskoláit és egyet, tanulmányait Bpesten végezte. A háborúban harctéri szolgálatot teljesített, a nagy- és kisezüst és két bronz vitézségi érem­ mel és a Károly-csapatkereszttel tüntették ki. 1920. Budapesten ügyvédi irodát nyitott. Főleg polg. perekkel foglalkozik. Iskola­ széki tag, számos vállalat ügyésze. Bárczy Elek (bárcziházi), m i n . titkár, ízül. Budapesten. 1887 dec. 6. Középiskoláit Wienben, egyetemi tanulmányait pedig Bu­ dapesten végezte. Utána állami szolgálatba lépett. A háború kitörésekor bevonult és mint huszárhadnagy harcolt különböző frontokon. Hősies magatartásáért a Signum Laudis-t, az I. és II. o. ezüst és bronz vitéz­ ségi érmeket és a Károly-csapatkeresztet nyerte el. Jelenleg a honvédelmi miniszter titkára.

Bárczy Bárczy István, v. igazságügyminiszter, orszgy. képv., szül. Bpest, 1866 okt. 4. Kö­ zépiskoláinak elvégzése u t á n a bpesti tud. egyetemen jog- és államtud. doktorátust nyert. T a n u l m á n y a i n a k befejezése után, 1889. a főváros szolgálatába lépett. Mint községi keresk. iskolai t a n á r a nemzetgazdaságtan előadója volt. 1901. közoktatásügyi tanács­ nok lett, 1906. pedig Bpest polgármesterévé választották. Működése alatt a gázüzemet, élelmiszerüzemet, műszerüzemet, a városi villamosvasutakat, a hirdetővállalatot, az ál­ latkertet, n e m k ü l ö n b e n a szeméttelepet köz­ ségi üzemekké alakította át. 1918. főpolgár­ mesterré választották és a főrendiház tagja lett. Mint a liberális polgári pártok egyik exponense, több ízben jelent meg a király előtt és előterjesztéseket tett a vál­ ság megoldása ügyében. A Károlyi-kormány felmentette állásától. A k o m m u n i z m u s ide­ jén rövid ideig Bpesten tartózkodott, m a j d vidékre menekült. A tanácsköztársaság bu­ kása u t á n Ugrón Gáborral együtt megalakí­ totta a szabadelvű pártot és a d e m o k r a t a ­ párttal történt fúzió után, a n n a k egyik ve­ zére lett. A Clark-féle tárgyalásokon, mint a polgári pártok exponense vett részt és rövid idő múlva a Huszár-féle koncentrációs kabinet igazságügyminisztere lett. Az első nemzetgyűlésben a főváros XIII. választó­ kerületének képviselője volt. Bárczy István nevéhez fűződik a Polgárok és Munkások Szö­ vetségének megalakítása és megszervezése. A második nemzetgyűlésen, mint Buda­ pest III. kerületének képviselője vett részt. Az 1926-i választások u t á n a Ripka-párthoz csatlakozott. Az új országgyűlésbe balpárti p r o g r a m m a l Bpest I. választókerülete kül­ dötte be. Pártjából azonban kivált és az egy­ séges p á r t tagja lett. Bárczy István (bárcziházi), á l l a m t i t k á r , szül. Bpest, 1882 okt. 21. Középiskolai és jogi tanulmányait Bpesten végezte, majd Buda­ pesten, Münchenben, P a r i s b a n és L o n d o n b a n egyetemi t a n u l m á n y o k a t folytatott. Állam,ludományi doktorátusát Bpesten szerezte meg. 1904. Zemplén vármegyénél kezdte meg köz­ igazgatási pályafutását. 1905. a miniszterel­ nökségre osztották be, mint fogalmazógya­ kornokot. Hét éven át W e k e r l e és KhuenHéderváry miniszterelnökök személyi titkára volt. 1917. min. tanácsossá lépett elő. Egy ideig az elnöki osztály h. vezetőjeként mű­ ködött, majd 1919. az osztály vezetésével bízták meg. 1922. h. államtitkárrá nevezték ki. 1928 óta államtitkár. A h á b o r ú b a n k a t o ­ nai szolgálatot teljesített, mint a 15. dragonyosezred tart. kapitánya. A II. oszt. m a g y a r érdemkereszt a csillaggal, a Ferencz József­ rend lovagkeresztje, a hadiékítményes III. o. katonai érdemkereszt a hadiékítményes ezüst és bronz katonai érdemérem a k a r d o k k a l és számos külföldi magas kitüntetés tulajdo­ nosa. 12 év óta a minisztertanács jegyzője.

Bárd Bárd F e r e n c , z e n e m ű k i a d ó , szül. Miskolc, 1865. Testvérével együtt 1893. alapította meg z e n e m ű k i a d ó vállalatát. Számos opera, ope­ retté, tánc, dal és zenetanítást szolgáló könyvet adott ki. Nagy érdemeket szerzett a magyar zeneszerzőknek külföldi népszerűsí­ tése körül. Bárd Imre, ügyvéd, szül. Somogynagybajomban, 1884. nov. 12. Középiskoláinak befejezése után a budapesti tud. egyetemen jogot hallgatott és jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1910-ben lett ügyvéd. Közben t a n u l m á n y ú t o n volt Amerikában és 2 éven át az amerikai „ E l ő r e " c. m a g y a r heti­ lapot szerkesztette. A mozgósításkor be­ vonult katonai szolgálatra. A h á b o r ú kez­ detétől végéig a harctéren teljesített szol­ gálatot. Megsebesült és hősiességéért a nagy ezüst vitézségi érmet és több m á s kitünletést kapott. B. jelentős irodalmi m u n k á s s á g o t fejt ki. Maxim Gorkijnak az ,,Anya" c. regényét lefordította. Sok érteke­ zést és szocialista t a n u l m á n y t írt. Elnöke a m a g y a r szociáldemokrata jogászszervezet­ nek. Bárd Miklós (családi nevén leveldi Kozma Ferenc), ny. méneskari ezredes, költő, szül. Marcali, 1857 febr. 26. Középiskolái el­ végzése után a bpesti Műegyetem hallgatója volt, majd 1878. a hadsereg kötelékébe lé­ pett, ahol 1880. a 16. huszárezred hadnagyává nevezték ki. Később 1905-ig a 10. huszárez­ redben szolgált. Mint százados átlépett a mé­ neskarhoz, ahol 1918. ezredesi r a n g b a n tör­ tént nyugalomba vonulásáig teljesített szol­ gálatot. Még egyetemi hallgató k o r á b a n kez­ dett költészettel foglalkozni. T ö b b kötet verse jelent meg. Különböző napilapok és folyó­ iratok hasábjain is gyakran szerepelt érzel­ mes hangú verseivel. 1904. a Kisfaludy Tár­ saság tagjai sorába választotta. Bárd Skrabák István, szobrászművész, szül. F i u m e , 1882 aug. 19. T a n u l m á n y a i t a fiumei magyar iskolában kezdte és Buda­ pesten érettségit tett. Nagy akaraterejével rövidesen j ó nevet szerzett m a g á n a k pálya­ társai körében, b á r az iparművészeti tanfo­ lyamot csak esténkint l á t o g a t h a t t a . Jelen­ leg a tóvárosi hősök síremlékének modelljein dolgozik. Az N. S. C. egyik alapító tagja. Bardócz Árpád, festőművész, szül. Buda­ pesten, 1882 okt. 27. T a n u l m á n y a i n a k elvég­ zése u t á n táj- és portrait-képeivel, figurális kompozícióival h a m a r ismertté lett. Végigkíizdötte a világháborút. A bpesti és külföldi tárlatok állandó kiállítója. Ismert illusztrá­ tor és művészi plakátfestő. 1927. a pasztellíestők I. államdíját, 1928. New-Yorkban és Spanyolországban díjakat nyert. A Politikai Magyarország c. ötkötetes m u n k á n a k illuszt­ rátora, az 1917. megjelent Toporoutz c. 10 eredeti kőrajzot tartalmazó albuma nagy sikert ért el.

Báré

j | \ |

Bárdos Artúr, író, r e n d e z ő és színigazg.. szül. 1882. Egyetemi t a n u l m á n y a i u t á n Szín­ játék címen művészeti folyóiratot alapított. Alapítója volt az Üj Színpadnak, 1915. a Modern Színpadot, 1916. a Belvárosi Színhá­ zat alapította és élén állt 1927-ig, közben a Renaissance Színházat is vezette. T ö b b éven át berlini színházakat igazgatott, ö n á l l ó mű­ vei: Két ösvény (verseskötet), Üj színpad (esztétikai t a n u l m á n y ) . Bárdos Ferenc, orsz.-gyűl. képviselő, szül. Újpest, 1880 dec. 31. Elemi iskoláinak be­ fejezése után lakatosinas lett. Már 16 éves ko­ r á b a n belépett a szociáldemokrata-pártba. A pártmozgalomban nagy tevékenységet fejtett ki. T ö b b külföldi államban, Amerikában is dolgozott, ahol egy magyarnyelvű újság szer­ kesztője lett. Angol nyelvtudásánál fogva az amerikai szakszervezeti mozgalomban is te­ vékeny részt vett. 1905. az Ácsok Országos Szakegyletének titkári tisztét vállalta el, majd a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár szolgálatába állott. Működése közben keresk. iskolai t a n u l m á n y o k a t folytatott és érettségit tett. A Munkások Rokkantsegélyző és Nyugdíjintézeténél 1917. titkárrá válasz­ tották, majd főtitkárrá nevezték ki. 1926. szociáldemokrata p r o g r a m m a l orsteággyűlési képviselővé választották. A szociáldemokrata pártvezetőség tagja. A Vas- és F é m m u n k á s o k Szövetségének elnöke, a székesfőváros tör­ vényhatósági bizottságának tagja. B á r d o s Rémig, p a n n o n h a l m i főapát, szü), Ipolyság, 1868 febr. 28. 1885. lépett a Szt. Benedek-rendbe. Egyet, t a n u l m á n y a i n a k be­ fejezése u t á n d o k t o r r á avatták. 1892. áldozó­ p a p p á szentelték és az esztergomi gimná­ zium t a n á r á v á nevezték ki. 1907. a kőszegi gimnázium igazgatója és a székház főnöke lett. 1920 óta p a n n o n h a l m i főapát. A m a g y a r bencés kongregáció elnöke. Nagyszámú cikke jelent meg a Szent Gellért c. folyóiratban. Purisztikus törekvések a magyar nyelvben címmel könyvet írt. Bárdossy László (bárdosi), min. tan., szül. Szombathely, 1890 dec. 10. Középisko­ láit Eperjesen és Bpesten, egyet, tanulmá­ nyait Bpesten, Berlinben és P a r i s b a n vé­ gezte. 1912. a j o g t u d o m á n y o k doktorává avatták. 1913. a vallás- és közoktatásügyi minisztérium szolgálatába lépett, a h o l rövi­ desen min. titkár lett. Résztvett a Magyal Békeelőkészítő Bizottság munkájában és 1922. min. titkári r a n g b a n a külügyminisz­ térium szolgálatába lépett, ahol a sajtó­ osztály h. főnöke lett. 1924. min. osztály­ tanácsosi címmel a sajtóosztály vezetését vette át. Utóbb min. tanácsossá nevezték ki és a londoni m a g y a r követségen nyert be­ osztást. Báré Emil, hegedűművész, szül. Bécs. 1870 szept. 8. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bécsi, később a párisi kon­ zervatórium növendéke volt. 1880. Bécsben tartotta első hangversenyét. 1891. a mainzi

Barla

43

konzervatórium tanára lett. 1892. Kölnben tanított. 1897. Chikagóban működött, mint hangversenymester. 1903. meghívták a M. Kir. Operaházhoz és még ez évben a Nem­ zeti Zenede tanára lett. A Filharmonikusok első hangversenymestere. Barla Sz. Gerő, (dragomirfalvi), ÜÍ'YV. nyűg. táblabíró, szül. Tordán, 1864. Kolozs­ várott végezte középiskoláit és jogi tanul­ mányait és itt szerzett doktori oklevelet. 1885. a tordai járásbírósághoz nevezték ki joggyakornoknak, majd a brassói, m a r o s v á ­ sárhelyi és erzsébetvárosi törvényszéken teljesített szolgálatot, mely u t ó b b i n a k el­ nökhelyettese volt. A r o m á n megszálláskor megtagadta a hűségesküt, szembeszállt a prefektussal és ezért állásából elmozdították. Bpestre menekült, ahol válságos n a p o k a t élt át. 1921. lépett a magyar bírói k a r b a és mint táblabírót a pestvidéki törvényszékhez osztották be. 1927. m a j d n e m félszázados bírói tevékenysége után n y u g a l o m b a vonult és a fővárosban ügyvédi irodát nyitott. Barla-Szabó József, orvos, v. orszgy. k é p ­ viselő, szül. Somogyvisonta, 1883 m á r c . 23. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bpesti tud. egyetemen o r v o s d o k t o r i oklevelet nyert. Működését Réczey orvosta­ nár klinikáján kezdte meg. 1909. műtőse­ bészi oklevelet kanott. Hatósági tisztiorvosi és középiskolai egészségtani tanári oklevele­ ket is szerzett. Két ízben volt tagja a nem­ zetgyűlésnek, majd a szigetvári kerület orsz. gyűl. képviselőjévé választotta. Az OTI-hez vezető-főorvossá nevezték ki és ekkor m o n ­ dott le mandátumáról. Munkásbiztosítási és orvosi kérdésekkel foglalkozó tanulmányai folyóiratokban jelennek meg. Működését egészségügyi főtanácsosi címmel j u t a l m a z ­ ták. Barna Béla, államr. főtanácsos, a VI. kerkapitányság vezetője, szül. Gödöllő, 1875 szept. 21. Tanulmányait Bpesten végezte, ahol államtudományi államvizsgát tett. 1901. lépett a rendőrség szolgálatába. 1920. rendőrfőtanácsossá nevezték ki és m i n t ilyen a VI. ker. rendőrkapitányság élén áll. Ki­ tüntetései: a vöröskereszt h a d i é k í t m é n y e s II. o. díszjelvénye, a jubileumi e m l é k é r e m fegyveres erők számára, ugyanez polgári alkalmazottak számára és a polgári jubi­ leumi kereszt. Baross Gyula, ny. főispán, volt orsz.-gyűl. képviselő, szül. Csejte, 1859 ápr. 9. Tanulmá­ nyainak elvégzése után résztvett a boszniai hadjáratban és szolgálataiért megkapta a hadiérmet. 1887. letette az ügyvédi vizsgát és a bírói pályára lépett. Mint törvényszéki bí­ rót 1895. az igazságügyminisztériumba ren­ delték be szolgálattételre. 1897. debreceni láblabíróvá nevezték ki, de ebben aminőségé­ ben is megtartotta igazságügyminiszteriumi beosztását. 1905. kinevezték Trencsén vár­ megye főispánjává. 1906. nyugalomba vo­

Baróthy nult. 1910. m u n k a p á r t i programmal a nagybiccsei kerület országgyűlési képviselője lett. Baros Gyula, t a n á r , középiskolai igr ; /·.. szül. Budapest, 1876 j a n . 22. Középiskoláit és egyet, tanulmányait Bpesten végezte, ahol bölcsészetdoktori oklevelet nyert. 1906 óta a bpesti Veres Pálné leánygimnázium tanára. Pedagógiai m u n k á s s á g o n kívül jelentős iro­ dalomtörténeti tevékenységet fejt ki. F ő b b m u n k á i : Petőfi a magyar költők lantján, Arany, Petőfi és a ponyvairodalom, Jókai a szépirodalomban, stb. Széleskörű és értékes irodalomtörténeti munkásságáért a Magy. Tud. Akadémia lev. tagjává választotta, A Magyar Irodalmi Társaság rendes, a Magyar Irodalomtörténeti és a Budapesti Philológiai Társaság választm. tagja, az Orsz. Tankönyvügyi Bizottság előadója, az Orsz. Népkönyv­ iúri Bizottság bírálója. Baross József (bellusi), alispán, szül. Varsány, 1881 nov, 27. Középiskoláit Kassán, az egyetemet Bpesten végezte, ahol áll. tud. oki. nyert. T a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n mint gyakornok a nógrádi j á r á s b a n kezdte közigazgatási pályáját. Később megyei al­ jegyző, majd főszolgabíró lett. 1923. Nógrád és Hont vármegye alispánjává választatott meg. Balassagyarmatnak várossá szervezésé­ ben tevékeny részt vett. Az utak építése, űj közkórházak és még számos közintézmény létesítése fűződik nevéhez. A Vmgyei Gazda­ sági Egyesület alelnöke, a Move alelnöke, valamint számos helyi és megyei egyesület vezetőségének tagja. Érdemének eilismeréséül a II. o. polg. hadiérdemkereszttel tüntették ki. Baróthy P á l (csíkszenttamási), kir. fő­ ügyész, a budapesti ügyészség sajtóosztályá­ n a k vezetője, szül. Nagyváradon, 1872 okt. 16. Régi székely nemesi család sarja. Elő­ deinek a XVII. században Apaffy Mihály er­ délyi fejedelem a d o m á n y o z t a a címeres m a ­ gyar nemességet. B. s z ü l ő v á r o s á b a n végezte középiskolai és jogi t a n u l m á n y a i t . U t á n a hosszabb külföldi t a n u l m á n y u t a t tett. Nagy­ v á r a d o n lépett igazságügyi szolgálatba. 1899. albíróvá, 1901. pedig alügyésszé nevezték ki. 1908. a n a g y v á r a d i ügyészség Vezetőjévé lett, 1915. pedig főügyészhelyettesé léptették elő. 1920 óta a b u d a p e s t i ügyészség sajtóosztá­ l y á n a k vezetője. 1926. a k o r m á n y z ó főügyészszé nevezte ki. B. évtizedes közszereplése alatt jogi i r o d a l o m m a l is foglalkozott. Külön­ féle politikai, n a p i és jogi s z a k l a p o k b a n te­ vékeny publicisztikai m ű k ö d é s t fejtett ki. Nagyvárad város törvényhatósági bizott­ ságának választott tagja volt és igen élénk szerepet vitt. Alelnöke a Biharmegyeiek és Nagyváradiak Szövetségének, igazgató-választ­ m á n y i tagja a Nemzeti Szövetségnek és a J á s z ó p r e m o n t r e i Iskolák B a r á t a i Szövetségé­ nek, igazgatósági tagja a P á t r i a Magyar í r ó k , H í r l a p í r ó k és Művészek K l u b j á n a k . B a r ó t y az ezeréves Magyarország legsúlyosabb n a p j a i b a n állott a fővárosi sajtóügyészség élén, hol a nagy politikai ellentétek temér-

Bars!

44

Bartha

<dek összeütközése közepette kellett a töme­ Bársony Oszkár, vezérigazgató, szül. ges sajtó- és becsületvédelmi pörökben a Ny Urán, 1879. Tanulmányai végeztével a lon­ vádhatóság munkáját irányítania. Ezt a ne­ doni Cook-féle utazási iroda tisztviselői ka­ héz feladatát igen nagy tudással és mérsék­ rába lépett. 1902. a Máv. Hivatalos Menet­ lettel oldotta meg, mindenkor a magasabb jegyirodájához hívták meg, hol sokévi érté­ szempontok hatása alatt. B. ügyészi pozíció­ kes munkássága után vezérigazgatóvá ne­ jában is igen sok politikai jellegű bűnügy vezték ki. Ma is betölti ezt a hivatalát. A tapintatos elintézését vitte sikerre. A magyar magyar idegenforgalom egyik leghivatottabb konszolidáció sokat köszönhet áldozatkész, propagálója. Számos külföldi kongresszuson -önzetlen és hazafias munkásságának. képviselte a hazai idegenforgalom érdekeit. Barsi László (Tomaschek), póstaszámtiszt, Minden számottevő európai utazási és ide­ -szül. Léva, 1904 jún. 21. A legnépszerűbb at- genforgalmi szövetség és egyesület tagjai so­ iéták egyike. Megnyerte Budapest és Magyar­ rába választotta. B. az idegenforgalmi szak­ irodalommal is behatóan foglalkozik. Számos ország futóbajnokságait a 400 és 800 méte­ cikke és tanulmánya jelent meg a hazai és res távokon. Bársony Andor, állatorvos, közvágóhídi külföldi napilapokban, folyóiratokban és kül­ igazgató, szül. Heves, 1883 jan. 8. Középisko­ földi szaklapokban. Javaslatai és tervei szak­ láit Miskolcon, az Állatorvosi Főiskolát Bu­ körökben mindenkor érdeklődést keltenek. dapesten végezte. Gyakorlóéveit Parisban és Főbb munkái: A hazai és külföldi idegen­ Berlinben töltötte. 1908. Miskolc város köz- forgalom, Tallózás az idegenforgalom körül, vágóhidi állatorvossá választotta. A háborút Utitervek. Barsy Aladár, min. tan., szül. Budapest, Λ harctéren töltötte. 1918. a miskolci köz­ 1879 nov. 4. Középiskolai tanulmányainak vágóhíd igazgatói állását foglalta el. 1926. a földművelésügyi minisztérium a húsvizsgálói elvégzése után a bpesti tud. egyetemen jogtanfolyamok vezetésével bízta meg. Tárcáit tudori oklevelet szerzett. 1906. a szfvi pénz­ bpesti napilapok is közölték. Szakirodalmi ügyigazgatóságnál kezdte közhivatali pályá­ működése jelentős. Közismert munkája: A ját. 1907. min. segédfogalmazóvá nevezték ki a honv. minisztériumba. 1912. a főrendi­ modern húsipar. Bársony Elemér, gyógyszerész, v. mi­ ház elnöki hivatalába került, mint fogal­ később segédtitkár, majd elnöki tit­ niszter, szül. Bpest, 1879 jan. 28. Középisko­ mazó, kár lett. 1919. osztálytanácsosi rangban a láit és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte miniszterelnökségre helyezték át. 1928. min. és 1902. gyógyszerészi oklevelet szerzett. Már tanácsos lett. Értékes szolgálatainak jutal­ mint fiatal gyógyszerészsegéd nagy ambíció­ mául kormányzói elismerésben részesült. A val foglalkozott a szakirodalommal, azon­ Magyar Vöröskereszt érdemkeresztjének, a kívül számos novellája és regénye jelent meg. Ferenc József jubileumi emlékéremnek tu­ 1908. a Gyógyszerészeti Hetilap h. szerkesz­ lajdonosa. Az Oszágos Vitézi Szék tagja, a tője lett. 1914. Csepelen gyógyszertárat nyí­ svéd királyi Észak csillaga rend lovagja. lott. 1918. megalapította a Gyógyszerészi Több előkelő társadalmi egyesület tagja. Szemlét és a Vidéki Gyógyszerészek Orsz. Számos jogi szaklap és napilap állandó Szövetségét, amelynek ügyvezető elnökévé cikkírója. választották. 1918. mint a függetlenségi és Bartha Albert, (nagyborosnyói), vezér­ 48-as párt tagja, élénk tevékenységet fejtett kari volt honvédelmi miniszter, ki a Lovászy-féle polgári blokk megalakítása szül. ezredes, Kolozsvár, 1877. Középiskoláit és a érdekében és Lovászyval együtt Károlyi Mi­ gazdasági akadémiát Kolozsvárott, a Ludohály ellen foglalt állást. A kommün kitöré­ vika Akadémiát és a felsőtiszti tanfolyamot sekor csatlakozott az ellenforradalmi mozgal­ Bpesten, a hadiiskolát Bécsben végezte. Ka­ makhoz és ezért menekülnie kellett. Aradra tonai pályafutását a kolozsvári honvédezred­ ment, ahol a gróf Károlyi Gyula-féle ellen­ nél kezdte, majd különböző helyőrségekben forradalmi kormány népjóléti minisztere lett. teljesített szolgálatot. Később, mint vezér­ Mikor a kormány Szegedre tette át székhe­ kari tiszt visszakerült a kolozsvári honvéd­ lyét, az újjáalakított kabinetben a népjóléti kerülethez. A törzstiszti vizsga letétele után tárca a szociáldemokrata pártnak jutott. B. a honv. minisztérium I. o. helyőrségi veze­ miniszteri rangban, mint államtitkár vezette tője lett. A világháború alatt a Balkán po­ az ügyeket. A kommün bukása után a Nem­ litikai o. vezetőjévé, majd Belgrád elfogla­ zeti Demokrata Pártnak Vázsonyi és Ugrón lása után a városparancsnokság vezérkari mellett társelnöke lett. 1920. törv.-hat. biz. főnökévé nevezték ki. A Kárpátokban har­ taggá választották. Ekkor elvállalta a Nagy coló II. hadsereg hadtápvezérkari főnöke, Magyarország c. politikai hetilap szerkeszté­ majd a második szerbiai hadjáratnál az ott sét és értékes tevékenységet folytatott a tör­ működő osztrák-magyar hadsereg hadtáp­ vényhatósági bizottság keretében. 1929. Bu­ vezérkari főnöke volt. Szerbia elfoglalása dapesten gyógyszertárat nyitott és megírta a után visszakerült a II. hadsereghez, majd Magyar Gyógyszerészet Története c. könyvet, később, mint a románok ellen működő had­ meiy egyedül áll a magyar közegészségügyi seregek főszállásmestere Erdélybe került. irodalomban. 1918. a II. szaloniki hadsereg vezérkari fő-

Barta

45

nöke volt. A forradalom T e m e s v á r o n érte, amikor is a Bánát t e l j h a t a l m ú k o r m á n y ­ biztosává nevezték ki. A belgrádi fegyver­ szüneti tárgyalások megkezdésekor a kor­ mány honvédelmi miniszteréül hívta meg. Tisztiezredek megszervezésével a honvédség balra való eltolódását a k a r t a m e g a k a d á ­ lyozni és részben a k o r m á n y felfogásával ellentétbe jutva, részben az ellene rendezett katonai tüntetések m i a t t állásáról l e m o n ­ dott. Politikai felfogása m i a t t letartóztat­ ták és a kommün bukásáig fogságban volt. 1924—25. a magyar-török k a p c s o l a t o k fel­ újítása céljából keleten nagy utazást tett. Számos irodalmi m u n k á j a jelent meg, me­ lyekben főleg a s z a b a d s á g h a r c h a d t ö r t é ­ nelmi anyagával foglalkozott. A világháború alatt számos kitüntetésben részesült. A Li­ pótrend, Vaskoronarend, k a t o n a i é r d e m k e ­ reszt, Signum Laudis, I. és II. o. vaskereszt, Bajor kath. érdemkereszt nagykeresztjének, a Porosz vőröskeresztrendnek, s a T ö r ö k vasfélholdnak tulajdonosa. Barta Endre, gyógyszerész, szül. D e b r e ­ cen, 1882 febr. 15. Középiskoláit szülőváro­ sában, az egyetemet Bpesten végezte, a h o l gyógyszerészi oklevelet, majd gyógyszerészdoktori diplomát nyert. 1909. a Szt. Szív gyógyszertár gondnoka, majd tulajdonosa lett. Pesterzsébeten laboratóriumot állított fel, ahol megkezdte calciumterápiás ta­ lálmányainak előállítását, amelyeket külföldi államokban is szabadalmaztatott. Készítmé­ nyei Középeurópa legtöbb á l l a m á b a n köz­ használatban vannak. A Desoform, Calcifór, Sedatin, stb. feltalálója. Barta Ernő, festőművész, grafikus, szül. Székesfehérvár, 1878. Középiskoláit és az Iparművészeti Iskolát Budapesten végezte, majd Münchenben folytatta tanulmányait. Hazatérése után állandóan résztvett a buda­ pesti kiállításokon. Az állam ösztöndíjjal tüntette ki, amellyel Berlinben és Drezdá­ ban tanulmányúton volt. Számos festménye és grafikai műve a Szépműv. Múzeum a Székesfőv. Múzeum és a londoni British mú­ zeum tulajdonában van. Jelentős alkotásai: Jeremiás siralmai, Kenyér, Életképek a ma­ gyar tanyavilágból és Budapest a Duna gyöngye. Festményeivel több díjat nyert. A Paál László Társaságnak rendes, a Magyar Cjságrajzolók Egyesületének választmányi tagja. Barta Dezső, gyárigazgató, ny. szfv. ta­ nár, szül. Baja, 1879 jún. 28. Középiskoláit Baján és Bpesten, a tanárképzőt Bpesten vé­ gezte. 1919-ig igazgatója volt a Wesselényiutcai polg. iskolának. A h á b o r ú b a n m i n t nép­ fölkelő hadapród katonai szolgálatot teljesí­ tett. 1921. az újpesti Winternitz Gyula Bőr­ gyár R.-T. szolgálatába lépett, ahol jelenleg mint igazgató működik. A város közéletében tevékeny részt vesz. A dr. Wenetianer Κδζművelődési Egyesület élén t u d o m á n y o s elő­ adásokat tart. Mint a Szabad Lyceum főtit­

Bartha kára, nagy érdeme van az idegenajkúak m a ­ gyarosításában. Bartha Gyula, á l l a m r . tanácsos, a VI. ker^ k a p i t á n y s á g h. vezetője, szül. Marosvásár­ hely, 1887 május 10. Főiskolai tanulmányait Kolozsvárott végezte, ahol á l l a m t u d . dok­ t o r á t u s t tett. 1909. a r e n d ő r s é g szolgálatába lépett, ahol először a f ő k a p i t á n y s á g bűn­ ügyi osztályán, m a j d k ü l ö n b ö z ő kerületi ka­ p i t á n y s á g o k o n teljesített szolgálatot. Ké­ sőbb az intellektuális csoport vezetőjévé ne­ vezték ki. Az a r a n y érdemkereszttel, a vö­ röskereszt h a d i d í s z í t m é n y e s ezüst díszérmé­ vel és a polg. j u b i l e u m i kereszltel tüntették ki. B. derített fényt a h á b o r ú s szállításoknál elkövetett különféle csalásokra, m a j d foly­ tatólag 1929 évig ő folytatta le az összes nagy és szenzációs intellektuális b ű n ü g y i nyomozásokat. A nyomozásaival kapcsola­ tos k é r d é s e k r ő l érdekes szakcikkei jelentek meg k ü l ö n b ö z ő r e n d ő r i s z a k l a p o k b a n . Bartha I m r e , r.-t. ügyvezető igazgató, m . kir. gazd. főtanácsos, szül. Sárosd, 1887 szept. 4. Középiskoláit Hódmezővásárhelyen és Szegeden végezte, majd a lipcsei Hoch­ schule für Bodenkultur hallgatója volt. Ta­ n u l m á n y a i n a k befejezése után a marosvécsei bárói u r a d a l o m b a n mint segédtiszt kezdte el pályáját, majd Bisztrára került, ahol F a r k a s testvérek b i r t o k á n m ű k ö d ö t t . A h á b o r ú s esz­ tendők alatt mint főhadnagy harctéri szol­ gálatot teljesített. Kitüntetései: Signum Lau­ dis, katonai érdemkereszt, Károly-csapatkereszt. A h á b o r ú u t á n a nagyteleki uradalom­ ba helyezték át és mint uradalmi intéző, később 1920. mint főintéző teljesített szol­ gálatot. Ugyanekkor a Monori Magtenyész­ tési r.-t. igazgatója lett. 1922. a Selekta mag­ termelő r.-t.-ot alapította, amelyet m i n t ügy­ vezető igazgató a mai napig is vezet. 1926. gazdasági főtanácsossá nevezték ki. Magyar és német mezőgazdasági szaklapok állandó cikkírója. Bartha J e n ő (kisgörgényi), m. kir. á l l a m ­ rendőrségi főfelügyelő, osztályparancsnok, szül. Marosvásárhely, 1895 m á r c . 5. Közép­ iskoláit Marosvásárhelyen végezte. A h á b o r ú alatt mint főhadnagy az olasz és az orosz harctéren küzdött, ahol több ízben súlyosan megsebesült. Magatartásáért megkapta a IIT. o. hadiékítményes katonai érdemkeresztet a kardokkal, a II. o. ezüst vitézségi érmet, a Károly-csapatkeresztet és a sebesülési érmet. A leszerelés u t á n Kolozsvárott és Maros­ vásárhelyen k a r h a t a l m i tiszt volt. 1918. mint rendőrfelügyelő az államrendőrség szolgála­ tába lépett. Először az V. ker. kapitánysá­ gon teljesített szolgálatot, majd Gödöllőre a k o r m á n y z ó személyének őrizetére kirendelt őrség vezetésével bízták meg. 1920. a IV. ker. kapitányság beosztott tisztje volt, majd a nyugati pályaudvari kirendeltséghez osztot­ ták be. 1926 óta a VIII. ker. osztályparancsnokság vezetője.

Bart ha Bartha Károly, szül. Budapest, 1907 nov. 4, Már k o r a ifjúságában foglalkozott az úszósporttal, amelynek egyik r e p r e z e n t á n ­ sává nőtte ki magát. 1923. Magyarország bajnoka volt. A göteburgi olimpiászon má­ sodik lett. B a r t h a László, műépítész, szül. Bpest, 1895. Középiskoláit Bpesten, Egyetemi tanul­ m á n y a i t Münchenben és Bpesten végezte. Jelenleg mint önálló tervezőépítész m ű k ö ­ dik. Kiváló képességeit számos fővárosi és vidéki kastély, villa és gyárépület dicséri. Több biztosító t á r s a s á g n a k kinevezett szak­ értője. A szakirodalom terén értékes m u n ­ kásságot fejt ki. Cikkei n a p i l a p o k b a n és szakfolyóiratokban jelennek meg. B a r t h a Miksa, r.-t. igazg., szül. Baja, 1853 m á j . 5. Középiskoláit Baján végezte, majd az Osztrák-Magyar Államvasút szolgá­ latába lépett, ahol aligazgatói rangra emel­ kedett. Az államvasutaktól megválva, a biz­ tosítási szakon folytatta értékes működését. Megalapítója és vezérigazgatója volt a Her­ mes Biztosítónak, jelenleg az Első Betörés és Tüzbiziosító igazgatója, az Ilobai Szt.-István Bányatársulat elnöke. B. volt a hitelbiztosítás úttörője és bevezetője Magyarországon. Cik­ kei a szakfolyóiratok hasábjain jelennei: meg. A biztosítási üzletág kifejlesztése k ö r ü l és a gazdasági élet terén elért érdemeiért m. kir. kormányfőtanácsossá nevezték ki. Baftsl Alajos, laiiííókópzőintézeti igazg., szül. Párkány, 1884 aug. 1. Középiskoláit Esztergomban, a polgáriiskolai tanárképzőt Bpesten végezte, majd az egyetemen tanító­ képzőintézeti tanári oklevelet szerzett. 1918-ig állami szolgálatban állott, 1918 óta az eszter­ gomi érs. róm. kat. lanítóképzőintézetben működik, amelynek 1926 óta vezető igaz­ gatója. Az esztergomi főegyházmegyei tanítók fegyelmi tanácsának és a Tanítóképzőintézeti Tanárok Orsz. Egyesületének választm. tagja. Barthoderszky Béla, földbirtokos, szül. Mihályi, 1872. Középiskoláit Sopronban, a gazd. a k a d é m i á t Magyaróvárott végezte. Tanulmányainak befejezése után beledi gazdaságának vezetését vette át. Közgazda­ sági téren kifejtett m u n k á s s á g á é r t számos el­ ismerésben részesült. Községének közéleté­ ben tevékeny részt vett. Számos egyesület ve­ zetőségének tagja. Barthos Andor, (szigethi), orszgy. képv. szül Sátoraljaújhelyben, 1865 m á j 27. Kö­ zépiskoláit Kassán végezte. Budapesten n y e r t j o g t u d o r i és államtudori okleveleket. Közpá­ lyáját Abaújtorna vármegyében kezdte meg. 1913-ban nevezték ki miniszteri taná­ csossá. A kereskedelemügyi minisztérium­ ban az ipari közigazgatási szakosztálynak, majd a belkereskedelmi szakosztálynak volt a főnöke és a közlekedési tanfolyamok igaz­ gatója. A műegyetemen a vasúti jognak és az ipari közigazgatásnak volt meghívott elő­ a d ó j a . A nyilvános rendkívüli t a n á r i címet 1928-ban k a p t a meg. 1917. a Budapesti Köz­

46

Bartes úti A^asutak k o r m á n y b i z t o s a volt. Vasúti s z a k i r o d a l m o n kívül szépirodalmi téren dol­ gozott. 1921. mint helyettes á l l a m t i t k á r n y u ­ galomba vonult, 1922. a m á t é s z a l k a i kerület egységespárti p r o g r a m m a l képviselővé válasz­ totta. Nagyecsed és F á b i á n h á z a nagyközsé­ gek, Kántorjánosi és Olcsvaapáti községek díszpolgára. B a r t ó k Béla, r.-t. vezérigazg., szül. Bpest, 1871 m á j u s 1-én. T a n u l m á n y a i n a k befeje­ zése u t á n az Óbuda-Újlaki T a k a r é k p é n z t á r szolgálatába lépett, a m e l y n e k 1906 óta vezér­ igazgatója. A kerület t á r s a d a l m i életének je­ lentékeny alakja. T ö b b k u l t u r á l i s és gazda­ sági egyesület vezetőségi tagja. Bartók Béla zeneszerző, az Országos Ma­ gyar Zeneművészeti Főiskola r. tanára, szül. Nagyszentmiklós, 1881 m á r c . 25. Középisko­ lai t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n a Zene­ művészeti Főiskola növendéke lett. A m o ­ dern m a g y a r muzsika egyik legkiválóbb m ű ­ velője, aki zeneszerzői m ű k ö d é s e mellett korszakos jelentőségű m u n k á t végzett a régi magyar és r o m á n népdalok kutatásával és összegyűjtésével, valamint a magyar, tót és oláh népi zene gyűjtésével és t a n u l m á ­ nyozásával. Üj harmóniáival és eredeti zenei modulációival, a m o d e r n zene egyik legfé­ nyesebb tehetségű és legjobban ismert út­ törője. Neve világszerte a legnagyobbak so­ r á b a n áll és műveit a világ minden részén ismerik és kultiválják. De nemcsak m i n t zeneszerző, h a n e m mint előadó zongoramű­ vész is kiváló. E b b e n a minőségében m á r minden világvárosban szerepelt a hangver­ senydobogón állandóan nagy sikerrel. F ő b b művei: A kékszakállú herceg vára (drámai jelenet), A fából faragott királyfi (táncjáték), A csodálatos Mandarin (némajáték); 2 suite, két kép és táncsuite (zenekarra) ; 4 vonós­ négyes, 2 hegedűszonála, zongorakoncert. Zenetudományi m u n k á i : A magyar népdal (megjelent magyarul, németül és angolul), Volksmusik der Rumänen in Maramures. B a r t ó k Tibor, h í r l a p í r ó , szül. B u d a p e s t , 1901 jan. 16. Középiskoláit Bpesten végezte, majd m é r n ö k i t a n u l m á n y o k a t folytatott a charlottenburgi technikai főiskolán. T a n u l ­ m á n y a i t 1920. abbahagyva, az újságírói pá­ lyára lépett és több berlini l a p n a k volt cikk­ írója. 1924. az autószakirodalomra tért át, a 8 Órai Újságban B. nyitotta meg az első m a ­ gyar autórovatot. 1927. megalapította az Úr­ vezető c. szaklapot, melynek azóta kiadója és felelős szerkesztője. A magyar a u t ó s p o r t n a k egyik külföldön is jól ismert neve, a K. M. A. C. sajtóügyeinek intézője, a M. A. C. m o ­ torsportosztályának lelkes m u n k a t á r s a . 1928. B. rendezte az első m a g y a r Concours d'Élegance-ot. A Turistaság és Alpinizmus és szá­ mos napilapnak szakcikkírója. Bartos Gyula színművész, szül. Szeged, 1872. Középiskolai t a n u l m á n y a i t szülőváro­ sában, a Színművészeti Akadémiát Bpesten végezte. Krecsányi társulatánál kezdte szí-

Bartos aészi működését, majd 1907. a Nemzeti Szín­ ház szerződtette. Elsőrangú jellemszínész. Legjobb szerepei: Lear király és Sylock. Bartos János, orsz.-gyül. képv., szül. Besz­ tercebánya, 1885. Tanulmányainak befeje­ zése után Zólyom vármegye kötelékében kezdte meg pályafutását. 1908. a Kat. Nép­ szövetség központi titkára lett. 1911. az aranyosmaróti kerület néppárti programmal or­ szággyűlési képviselővé választotta. A h á b o r ú alatt harctéri szolgálatot teljesített. Hadi ér­ demeit több kitüntetéssel jutalmazták. 1918. a Magyarországi Tótok Tanácsát alakította meg. A kommunizmus alatt Szegeden, mint a nemzeti hadsereg toborzóbizottságának al­ elnöke működött. Az első Friedrich-kormány Fejér, Győr, Esztergom, Komárom és Vesz­ prém megyék kormánybiztosi teendőivel bízta meg. Az első nemzetgyűlésben az ugodi kerületet a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának programmjával képviselte. A má­ sodik nemzetgyűlésbe a pacsai választókerü­ let küldte be. Orsz.-gyűl. képviselővé ker. gazdasági párti programmal választották. Barthos Tivadar (szigethi), ny. h. állam­ titkár, felsőházi póttag, szül. Sátoraljaújhely, 1871 nov. 10. Középiskoláit Kassán, Bpesten és Sárospatakon végezte, majd a bpesti egyetemen jogot hallgatolt. 1893. a földmívelésügyi minisztérium szolgálatába lépett, ahol fokozatos előléptetések után 1911. osz­ tálytanácsossá nevezték ki. A h á b o r ú alatt hadi szolgálatot teljesített, megkapta a vas­ koronarendet, a polgári hadiérdemkereszt II. oszt. és a hadiékítményes vöröskeresztérem II. osztályát. 1919. miniszteri tanácsosi rang­ ban a vadászati ügyek korm.-biztosává ne­ vezték ki. 1924. nyugalomba vonult és meg­ kapta a h. államtitkári címet. B. jelentős munkásságot fejt ki úgy a közgazdasági, mint a szépirodalomban. Önálló művei: örökzöld, Aranybilincs és Laci bácsi. Ismert sportférfiú. A milleneum idejében szép eredménnyel vett részt a nemzetközi galamblövőversenyeken és azóta is számos hazai és külföldi díjat nyert. Zemplén vármegye törv.-hat. bizottsá­ gának örökös tagja. Felsőházi póttaggá Zemplén vármegye törv.-hatósága választotta meg. Számos társadalmi és kulturális egye­ sület élén tevékenykedik. Bartucz Lajos, antropológus, szül. Szeg­ vár (Csongrád m.), 1885 ápr. 1. A hazai antropológia irodalmának egyik legjelesebb müvelője és mint ilyen, külföldön is meg­ becsülésnek örvend. Művei: Arad megye ma­ gyar népe, Honfoglaláskori magyar kopo­ nyák, A fajkérdés, Martinovics és társainak antropológiai leírása. Tanulmányainak ered­ ményéről számos szakcikkben számolt be, amelyek a szakirodalom kiváló értékei közé tartoznak. Az Antropológiai Füzetek szer­ kesztője. Basch Andor Mihály, festőművész, szül. Bpest, 1899. jan. 30. Középiskolai tanulmá­ nyainak befejezése után katonai szolgálatté­

Báthy télre vonult be. A Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, majd hosszabb németországi és párisi t a n u l m á n y u t a t tett. 1921. a Műcsar­ nok tárlatán Fürdő után c. képével szerepelt. 1927. kollektív kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. Számos gyűjteményes illusztrá­ ciója jelent meg. Basch Árpád festőművész, szül. Bpest, 1873 ápr. 16. Középiskoláit és festészeti ta­ nulmányait a fővárosban végezte, majd Mün­ chenben, P a r i s b a n és Olaszországban foly­ tatott t a n u l m á n y o k a t . Még a régi Műcsar­ nokban, 16 éves k o r á b a n állította ki első festményét. „Derű" cím alatt, mely élénk feltűnést keltett. Pályájának első idejében aquarellfestészettel és grafikával foglalko­ zott és az elsők közé tartozott, ki ha­ zánkban e háttérbe szorított művészeti ággal foglalkozva, t á r l a t a i n k o n is szerepel­ tette. Művészetével a bel- és külföldi szak­ lapok elismeréssel foglalkoztak (így a fran­ cia „Cherét", „Maîtres de VAfíiche", az an­ gol „The Poster" stb.). A londoni Crystal Pa­ lócéban rendezett nemzetközi kiállításon, ké­ sőbbi időkben önálló kiállításon szerepelt műveivel, nagy sikert aratott. Herczeg Fe­ renc, P a p Zoltán, Kóbor T a m á s , Tolsztoj, Dickens és még számos nagynevű író megje­ lent műveihez készített művészi illusztráció­ kat. A milleniumi kiállításon nagy bronz­ éremmel, L o n d o n b a n arany- és ezüstérem­ mel tüntették ki, majd a Ferencz Józsefrend lovagja lett. Jelentősebb portréi: Károly király, Zita királyné, Szurmay és PflanczerBaltin altábornagyok, gróf Keglevich Gábor. Nevezetesebb festményei: A Kárpátok védői, a Homonnai ütközet, Kirohanás Przemyslből. Rákóczi XIV. Lajos udvarában, Zrínyi, Arbe ostroma, ö n á l l ó kiállításokon Buda­ pesten is b e m u t a t t a munkásságát, rajzait és grafikai műveit a Műcsarnokban, festmé­ nyeit két ízben a „Nemzeti Szalon"-ban. Báthory Dániel, ref. lelkész, szül. Nagy­ kőrös, 1887. Középiskoláit Nagykőrösön, teo­ lógiai t a n u l m á n y a i t Bpesten végezte. Először m i n t segédlelkész, k ü l ö n b ö z ő vidéki v á r o ­ sokban m ű k ö d ö t t és 1921 óta Dunaföldvár lelkésze. Értékes tevékenységet fejtett ki az egyházközség fejlesztése, iskolák építése és a templom renoválása körül. Báthy László (báthi), felsőházi tarf, aoostoli p r o t o n o t á r i u s , p r é p o s t k a n o n o k , szül. Léva, 1861 júl. 13. ivözépiskoíáit Léván, Selmecbányán és E s z t e r g o m b a n , a teológiát a bécsi egyetemen végezte el. 1884. p a p p á szentelték. Hosszabb tanulmányutat tett E u r ó p a k ü l ö n b ö z ő o r s z á g a i b a n . Mint nagy­ szombati érseki h e l y t a r t ó t a csehek 1918. elfogták; Brünn, m a j d Spielberg börtönében, később pedig egy b a r a k k b a n r a b o s k o d o t t . Kiszabadulása u t á n Nagyszombatra tért viszsza, de 1919. kiutasították. Komárom-Esz­ tergom vármegyék törv.-hatósága által bekül­ dött felsőházi tag.

Battez

48

Bâtiez Gyula, v. nemzetgyűl. képv., szül. Zalaszántó, 1878 j a n . 20. Kitanulta a k ő ­ művesmesterséget és 1897. Bpestre jött. A kőművesek szakegyesületének 1898. vezető tagja és jegyzője lett. 1899. S á t o r a l j a ú j ­ helyre és 1906. Szegedre költözött és itt 1909-ig a szociáldemokrata párt titkára volt, majd p á r t t i t k á r i minőségben az építő­ m u n k á s o k ügyv. t i t k á r a lett. A h á b o r ú b a n katonai szolgálatot teljesített. 1918. a szak­ szervezeti vezetőség, 1919. a pártvezetőség tagja lett. 1922—26. tagja volt a nemzet­ gyűlésnek. Az 1926. évi országgyűlési vá­ lasztásokon a pesti déli kerület pótképvise­ lőjévé választották. Bátky Zsigmond (felsőbátkai), m ú z e u m i igazgató, szül. Kocs, 1874 jan. 5. A bpesti egyetemen avatták filozófiai d o k t o r r á . 1896. a Nemzeti Múzeum szolgálatába lépett, ahol később a néprajzi osztály igazgatója lett. A különböző folyóiratokban számos tanulmá­ nya jelent meg. ö n á l l ó m u n k á i : Magyar­ ország néprajzi fali térképe, Magyarország néprajza stb. Battenberg Lajos, h. á l l a m t i t k á r , felső­ házi póttag, szül. Nemesfelsőpulya, 1865 okt. 1. Középiskoláinak befejezése u t á n a bu­ dapesti egyetemen jogi t a n u l m á n y o k a t foly­ tatott, majd a posta szolgálatába lépett. 1917. a pécsi postaigazgatóság vezetője lett. 1918. minisztériumi szolgálatra osztották be. A k o m m ü n b u k á s a u t á n postafőigazgatói r a n g b a n a bpesti posta és távírda igazgató­ ság vezetője lett. 1926. mint h. á l l a m t i t k á r vonult n y u g a l o m b a . A képviselőválasztáso­ kon a pesti északi kerület egységespárti lis­ táján pótképviselő lett. A főváros th. bi­ zottsága a felsőház póttagjává választotta. Batthyány Elemér gróf (németujvariï, felsőházi tag, szül. Bpest, 1847. Fia Magyar­ ország első alkotmányos miniszterelnökének, a vértanú Batthyány Lajos grófnak. A ki­ egyezés után honvédtiszti vizsgát tett és tart. honvédhuszár-hadnagyi rangban szolgált. Hosszú időn át elnöke volt a Magyar Lovaregyletnek. Sokat tett a m a g y a r lovassport fejlesztése érdekében; kezdeményezésére a Kerepesi-úton lóversenytér épült, amelynek külső berendezése jórészt az ő tervei szerint készült. Tagja volt a régi főrendiháznak. Az új felsőháznak a k o r m á n y z ó által kinevezett tagja. Batthyány Gyula (gróf), festőművész, grafikus, szül. Bpest, 1888 m á j . 10. Bpesten, majd Münchenben, később P a r i s b a n folyta­ tott művészi tanulmányokat. Számos képé­ vel szerepelt a hazai kiállításokon. Művésze­ tét groteszkség és keleti bujaság jellemzik. Legutóbb Páholy c. képével nagy feltűnést keltett. Alkotásait több pályadíjjal és kitün­ tetéssel jutalmazták. B a t t h y á n y Iván gróf (németújvári), v. főrendiházi tag, szül. 1850 december 14. B a t t h á n y Zsigmond gróf titkos tanácsos és a Batthyány Ágnes grófnő csillagkereszles

/

Batthyány hölgy második f.ia. 1891 óta c s á k á n y i u r a ­ d a l m á t vezeti. Belső titkos tanácsos. Batthyány Lajos gróf (németújvári), fel­ sőházi tag, szül. Egyed, 1860 júl. 27. Kö­ zépiskoláit Győrött, a jogot Bpesten, Ber­ linben és P a r i s b a n végezte, majd külügyi szolgálatba lépett és rövid ideig attasé is. volt. 1884. Győr megye főispánja, 1892. pedig F i u m e k o r m á n y z ó j a lett. 1896. lemondott állásáról és Győr város, m a j d 1901. F i u m e szabadelvű p r o g r a m m a l képviselőjévé vá­ lasztotta. 1905., m a j d 1910. ellenzéki pro­ g r a m m a l a bodajki kerület mandátumát n y e r t e el. Röviddel megválasztása u t á n le­ mondott mandátumáról, de a főrendiház­ b a n résztvett a m u n k a p á r t elleni küzdel­ m e k b e n . Az ú. n. t u l i p á n - m o z g a l o m n a k ve­ zére volt. Batthyány P á l gróf, v. országgyűl. képv., szül. Klustyán, 1860 j a n . 20. Középiskolái­ n a k elvégzése u t á n k a t o n a i p á l y á r a lépett. Mint h u s z á r s z á z a d o s n y u g a l o m b a vonult és zalamegyei birtokán gazdálkodott. 1906. Zala megye főispánjává nevezték ki és 1910. J u s t h - p á r t i p r o g r a m m a l a zalaeger­ szegi kerület képviselőjévé választották. Batthyány-Strattman László herceg " (né­ metújvári), felsőházi tag, szül. Kiliti, 1870 okt. 28. Középiskolai t a n u l m á n y a i n a k befe­ jezése u t á n a bécsi n e m z e t g a z d a s á g i fő­ iskola hallgatója lett, m a j d a bécsi egyete­ m e n a vegyészeti, filozófiai és az orvosdok­ tori diplomát szerezte meg. H a z a t é r v e 19Γ2. köpcsényi k a s t é l y á b a n 24 ágyas modern, k ó r h á z a t létesített, ahol m i n t igazgató-fő­ orvos ingyenes á p o l á s b a n részesítette a kör­ nyék betegeit. Cs. és kir. k a m a r á s , a régi f ő r e n d i h á z n a k örökösjogú tagja volt. Csa­ l á d j á n a k m a j o r á t u s i törvényei értelmében 1915. hercegi r a n g o t k a p o t t . IV. Károly ki­ r á l y m e g k o r o n á z t a t á s a k o r a r a n y g y a p j a s vi­ téz lett. A M. T u d . A k a d é m i á n a k t b . tagja. Mint az örökösjogú főrendi c s a l á d o k kül­ dötte, tagja a felsőháznak. Batthyány T i v a d a r (gróf), v. miniszter, szül. Zalaszentgrót, 1859 febr. 23. Középisko­ láit Kalocsán és F i ú m é b a n végezte, majd a fiumei tengerészeti a k a d é m i á n tanult. Mint tengerészhadapród és később segédtiszt na­ gyobb hajóutat tett. 1883. a keresk. minisz­ tériumba került mint titkár. 1884. az Adria­ hajóstársaság kormánybiztosa lett. 1892. sza­ badelvűpárti programmal, F i u m e képviselő­ jévé választották. 1896. résztvett az ezredévi kiállítás rendezésében. 1901. a zurányi kerü­ let küldte az országgyűlésbe. 1903. kilépeti a k o r m á n y p á r t b ó l és 1904. tagja lett a függ. és 48-as p á r t n a k . 1905. m á r ezt a p á r t o t kép­ viselte az országgyűlésen, úgyszintén 1909. is, amikor Szekszárd választotta képviselő­ jévé. 1917. elvállalta a király személye körüli miniszteri tárcát, majd mint tárcanélküli mi­ niszter, megkezdte a népjóléti minisztérium megszervezését. 1918. lemondott, ugyanakkor v. b. t. t. lett. Amikor a Károlyi-kormány

Batthyány megalakult, Β. Károly király határozott kí­ vánságára elvállalta a belügyminiszteri tár­ cát, de a kormány balratolódásakor lemon­ dott. A kommün alatt résztvett a bécsi ellen­ forradalmi mozgalmakban. 1927. Beszámolóm c. adta ki emlékiratait. Batthyány Zsigmond gróf (németújvári), felsőházi tag, szül. Zalaszentgrót, 1856 okt. 29. Tanulmányainak befejezése u t á n k a t o ­ nai pályára lépett, de mint főhadnagy, csendlaki birtokára nyugalomba vonult. 1903. a főrendiház tagja, 1905. és 1906. a muraszombati kerület képviselője lett. 1910. a főrendiházban, mint az ellenzék egyik je­ lentős tagja szerepelt. Hadik Barkóczy Endre gróf lemondása után a felsőház tagja lett. Baumann Frigyes, r.-t. igazg., szül. Irsee, (Bajorország), 1880 jún. 13. A technikai fő­ iskolát Münchenben végezte, ahol m é r n ö k i oklevelet és technikai doktorátust szerzett. Két éven át a fenti iskola Anorganisches Laboratóriumának segédtanára volt. Nemso­ kára az augsburgi Wolframlampen A.-G. fő­ mérnöke lett. Innen az Elektrische Glühlampenfabrik Watt ,4.-G.-hoz került, mint műszaki igazgató. A német hadsereg kötelé­ kében végigküzdötte a világháborút és h ő ­ sies magatartásáért a német vaskeresztet kapta meg. 1924 óta az Egyesült Izzó mű­ szaki vezetője. B. értékes szakirodalmi m u n ­ kásságot fejt ki. Nevezetesebb müvei: Quan­ titative Arsenbestimmung Arbeiten über Ar­ sensulfhydrate, stb. A tokodi üveggyár igaz­ gatósági tagja. Bauer Ernő, államr. tanácsos, detektívfőnökhelyettes, szül. Bpest, 1890 j ú n . 9. Kö­ zépiskoláit és jogi t a n u l m á n y a i t Bpesten vé­ gezte. Államtudományi d o k t o r á t u s t 1913. szerzett. A háború alatt, mint t ü z é r h a d n a g y szolgált. 1914. kezdte r e n d ő r i m ű k ö d é s é t és fokozatosan haladva, 1924. r. t a n á c s o s lett. 1926 óta detektívfőnökhelyettes. Résztvett a kommunista bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásban. Kitüntetései: a hadidíszítményes ezüst és a b r o n z k a t o n a i ér­ demérem, kormányzói elismerés, a II. o. ezüst és a bronz vitézségi érem, a Károlycsapátkereszt, a sebesülési érem és a porosz becsületérem a kardokkal. Baumfeld Lajos, ügyvéd, szül. Budapes­ ten, 1877 febr. 28. Középiskolai és jogi ta­ nulmányait a fővárosban végezte. Joghallgató korában az ifjúság egyik vezére volt. 1904. szerezte ügyvédi oklevelét. Neve még jogász­ korában vált ismertté, amikor néhai Vázsonyi Vilmos a Józsefvárosban megalapí­ totta a Demokrata Kört, melynek B. éveken át ügyv. titkára volt. A h á b o r ú b a n mint tart. honv. százados vett részt. Sokévi ügyvédkedése alatt számos nagyszabású b ű n ü g y vé­ delme fűződik nevéhez. Ilyen minőségében gyakran szerepel a k a t o n a i bíróságok előtt is. Baumgarten Artúr, r.-t. igazgató, szül., Saékesfehérvár, 1868 m á j . 23. Tanulmányai­

49

Bajer-Krucsay nak befejezése után mint segédkönyvelő a Magyar Fém- és Lámpaárugyár kötelékébe lépett. Rövid m ű k ö d é s e u t á n raktárfőnökké nevezték ki. A keleti államokat beutazta és gyártmányaiknak nagy piacot létesített. 1927. a részvénytársaság igazgatója lett. 1927. mű­ ködésének 40 éves jubileumán a keresk. mi­ niszter kitüntető elismerésben részesítette. Az Omke választmányának és az Üveg- és Porcellánkereskedők Orsz. Egyesülete elnöki ta­ nácsának tagja. B a y e r Antal, gyógyszerész, szül. Eger, 1860 szept. 4. Középiskoláit Pilsenben, egyet, tanulmányait Bécsben végezte, ahol gyógysze­ részoklevelet szerzett. T a n u l m á n y a i n a k befeje­ zése után 4 évig dolgozott szakmájában. 1888. Bpesten gyógyszertárat nyitott. 1890. a Buda­ pesti Gyógyszerész Testület pénztárosa, majd alelnöke, 1905. a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület elnöke lett. 1920. tisztségéről le­ mondott. Érdemeinek elismeréséül az egye­ sület tb. elnökévé választották. 1905 óta tagja a főváros törv.-hatóságának. Az Orsz. Köz­ egészségügyi Tanács rk. tagja. 20 évig a bu­ dapesti gyógyszerészgyakornoki vizsgák vizsg. biztosa volt. Az egyetemi szigorlatok kor­ mánybiztosa. Az Adófelszólamlási Bizottság elnöke. 1927. ünnepelte 50 éves gyógyszerészi működését. Készítményeit külföldön is több­ ször aranyérmekkel tüntették ki. Tb. tagja az Österr. Apotheker Verein-nek és levelező tagja a Pharmazeitische Ge.-nak. A VI. ker. Egys. Közs. Polg. Párt, valamint a Magyar Vörös­ kereszt VI. ker. választmányának elnöke. Az 1926. évi képviselőválasztásokon a bpesti északi kerület egységespárti pótképviselője lett. Érdemeinek elismeréséül 1929. m. kir. kormányfőtanácsossá nevezték ki. Bayer Antal, gyógyszerész, szül. Bpest, 1893 aug. 6. Középiskolai és egyetemi tanul­ mányait Bpesten végezte. 1915. gyógyszerészi, 1917. gyógysz.-doktori diplomát szerzett. 1917. az Orsz. Bírósági Vegyészeti Intézet vegyésze volt. 1921. a dr. Bayer és T á r s a cég gyógysz.-vegyészeti gyár kötelékébe lépett, ahol 1923 óta vezetői állást tölt be. 1923. a cég vegyészeti igazgatója lett. Értekezései, tu­ dományos és szakcikkei szaklapokban és tu­ dományos folyóiratokban jelennek meg. Idő­ közönként t u d o m á n y o s és gazdasági vonat­ kozású előadásokat t a r t ' különböző szakkö­ rökben. Bayer-Krucsay Dezső (krucsói) vegyé­ szeti gyáros, svéd kir. főkonzul, szül Bpest, 1874 j a n . 9. Középiskoláit Kalocsán, az egye­ temet Bpesten végezte, ahol gyógyszerésztudori oklevelet nyert. T a n u l m á n y a i n a k befe­ jezése u t á n , Ausztriában, N é m e t o r s z á g b a n és F r a n c i a o r s z á g b a n t ö b b évi t a n u l m á n y ú t o n volt, m a j d 1901. Budapesten vegyészeti gyá­ rat létesített, és vállalatát oly n a g g y á fej­ lesztette, hogy az összes világrészekbe ex­ portálja gyógyvegyészeti gyártmányait. A II. o. m a g y a r é r d e m k e r e s z t n e k , a svéd Észak­ csillagrend I. o. lovagkeresztjének, a P á p a i

Beck Nagy Szent Gergely-rend lovagkeresztjének, a II. o. m a g y a r , svéd és osztrák Vöröske­ resztjeinek, a Német lovagrend II. o. Maria ner keresztjének stb. tulajdonosa. Beck Jenő, r.-t. vezérigazgató, szül. Szé­ kelyhíd, 1882 szept. 9. Iskolai t a n u l m á n y a i t Kolozsvárott végezte. Mint tisztviselő Bpesten kezdte működését. 1911. a Herczeg és Geiger-féle vegyigyár tulajdonosa lett, amely 1922. Müller Testvérek vegyigyárával egye­ sült. Az Ingyenkenyér Akciónak, az Orsz. Gyermekvédő Egyesületnek alelnöke és a Műszaki Egyesületnek elnöke, számos szak­ egyesület vezetőségi tagja. Szakcikkei gaz­ dasági lapokban jelennek meg. Beck Károly k ú r i a i bíró, szül. Keszt­ hely (Zala megye), 1874 febr. 7. Egyetemi ta­ nulmányait Bpesten végezte, ahol 1896. jog­ t u d o r r á avatták. 1899. bírói vizsgát tett Bu­ dapesten. Tanulmányai elvégzése után igaz­ ságügyi pályára lépett és működését 1895. a budapesti törvényszéken kezdte meg.mint jog­ gyakornok. 1898. aljegyző, a következő esz­ tendőben jegyző, 1901. pedig albíró, 1908. törvényszéki bíró lett. 1917. m e g k a p t a a tábla­ bírói címet és jelleget. 1923. táblabíróvá ne­ vezték ki a budapesti kir. ítélőtáblához, 1929. a magyar kir. Kúriához, kúriai bíróul ne­ vezték ki. Beck Lajos (madarasi), ny. államtitkár, országgyűlési képviselő, született Budapest, 1876 június 12. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Hallgatója volt a berlini t u d o m á n y egyetem jogi fakultásának, m a j d Budapesten avatták d o k t o r r á . Kossuth F e ­ renc felszólítására a k ö r m e n d i kerület k é p ­ viselőjelöltségét vállalta, ahol meg is vá­ lasztották. A h á b o r ú alatt 1917. W e k e r l e koalíciós k o r m á n y á n a k igazságügyi állam­ t i t k á r á v á nevezte ki a király. 1918. kilépett a Károlyi p á r t b ó l és visszavonult az aktív politikai élettől. így a gr. Károlyi által fel­ ajánlott miniszteri tárcát is visszautasította. Később az Osztrák Magyar Bank vezetésével bízta meg a k o r m á n y . B. érdeme, hogy a bank aranytartalékának Magyarországot il­ lető részét megmentette. A k o m m ü n b u k á s a u t á n ő vállalta a szocialisták és a jobboldali e l l e n á r a m l a t kibékítését. 1926-től p á r t o n k í ­ vüli p r o g r a m m a l újból tagja az országgyű­ lésnek. Több. mint 2 évtizeden át fejt ki szé­ leskörű irodalmi, t u d o m á n y o s és publicisz­ tikai működést. 1916—17-ben a Magyaror­ szág és a Friss Üjság c í m ű n a p i l a p o k n a k lapvezére volt, több l a p n a k á l l a n d ó cikk­ írója. Számos nemzetgazdaságtani m ű v e je­ lent meg. Szépirodalmi m ű k ö d é s é t is siker koronázta. Beck Oszkár, ügyv., szül. Budapesten, 1884 ápr. 13. A fővárosban végezte közép­ iskoláit és jogi tanulmányait. Ezalatt a Buda­ pesti Hírlap és A Nap c. napilapok m u n k a ­ társa volt. 1910. nyitotta meg ügyvédi irodá­ ját és több nagy bűnügy védelmét látta el. Irodalmi téren is m ű k ö d ö t t . A fővárosi la­

50

Beck p o k b a n több novellája jelent meg. 1920. „Zá­ logbanhagyott feleség" c. n a g y o b b novellájá­ val pályadíjat nyert. T ö b b jogtudományi cikket írt k ü l ö n b ö z ő s z a k l a p o k b a . Beck Ödön F ü l ö p , szobrászművész, szül P á p a , 1873 jún. 22. Középiskoláit szülőváro­ sában, az I p a r m ű v . Iskolát Bpesten végezte, majd a párisi Beaux Arts növendéke lett. T a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n Olasz-, Né­ met- és Görögországot utazta be. Jelentősebb szobrai: A hős megdicsőülése, Aphrodite, Jézus, a budapesti Corvin-áruház plasztikái és a m o s t a n á b a n leleplezett Baumgarten-síremlék. Női fej c. alkotása a Szépművészeti Múzeum, az önportré c. m ű v e pedig az Üj Képtár t u l a j d o n á b a n van. Az éremkészítés terén kifejtett úttörő működésének eredmé­ nyeképen az Éremkedvelők Egyesülete alel­ nökévé választotta meg. Plakettjei London, Paris, Berlin, Drezda, Bécs, Koppenhága Stockholm stb. m ú z e u m a i b a n a m a g y a r kép­ zőművészet magas színvonalának bizonyságai. Nevesebb p o r t r é i : Tisza István, Chorin Ferenc mellszobra Salgótarjánban, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, stb. Díjai: Grand Prix (Milánó, 1906) és az 1911. R ó m a nem­ zetközi kiállításának I. díja. Stílusa kötött, erősen törekszik a stilizálásra. Beck Sándor, ügyvéd, szül. Rinyakovácsi, 1883 ápr. 2 1 . Középiskolai t a n u l m á n y a i t Nagykanizsán és Kaposvárott, egyet, tanul­ mányait Bpesten végezte. Mint a Nagysurányi Cukorgyár igazgatója, 1913. ügyvédi vizsgát tett. 1920. a csehek kiutasították, mire Űjpesten megalapította a Dr. Just Izzólámpagyárát, melynek igazgatója lett. 1925. ügy­ védi irodát nyitott. Egy időben a felsőkeres­ kedelmi iskolákhoz kinevezett min. vizsgáló­ biztos volt. Üjpest társadalmi életének jelen­ tékeny alakja. Városi képv. testületi és vm. törv. hat. biz. tag. B. volt a kezdeményezője a négyévfolyamú kereskedelmi iskolának. Szakcikkei különböző folyóiratokban jelen­ tek meg. Beck Soma, orvos, egyet, nyilv. r. tanár, szül. Keszthely, 1872 aug. 3. Egyetemi tanul­ m á n y a i t Budapesten végezte. Orvosi okleve­ lének megszerzése u t á n két évet töltött to­ vábbi t a n u l m á n y o k céljából Bécsben, Paris­ ban, H a m b u r g b a n és t ö b b m á s világváros­ ban. Hazatérése u t á n a B r ó d y Adél-gyermek­ k ó r h á z főorvosa lett, majd a budapesti tud. egyetemen a gyermekkori szifilis t a n á b ó l m. tanárrá képesítették. 1919. kinevezték a Zita-kórház főorvosává. 1921. a pozsonyi Erzsébet-egyetem nyilv. r. t a n á r á u l hívták meg, és a bőr- és nemibetegségek tanának előadója lett. A pozsonyi egyetem Pécsre költözésekor a pécsi bőrgyógyászati klinika igazgatását vette át. Számos hazai és kül­ földi orvostársaság vezetőségében foglal he­ lyet. T ö b b mint 80 m ű v e közül a legfonto­ s a b b a k : A csecsemőkor veleszületett szifilisze és annak kezelése, Bőrbetegségek és diszpo-

Becsey

51

Békeffi

ziciók, A csecsemőkori bőrbántalmak, A marosvásárhelyi bírói és ügyvédi vizsgáló­ nemi úton kívül szerzett szifiliszről. bizottság tagja lett. 1914. a marosvásárhelyi ügyvédi k a m a r a elnökévé választotta. 1917. Becsey Antal, mérnök, szül. Pozsony, udv. tanácsosi címmel tüntették ki. 1927. 1871 dec. 18. 1896. a főváros szolgálatába Bpestre költözött és a Nemzeti Hitelintézet lépett, később irodát nyitott és több bpesti ügyv. alelnöke lett. 1926. a nyírbátori kerü­ középület gépészeti berendezését, 25 város let egységespárti p r o g r a m m a l országgyűlési vízművét és csatornázását építette ki. 1913. képviselőjévé választotta. A bpesti bírói és tervei szerint épült a kissármás-tordamarosügyvédi vizsgálóbizottságnak, a Kir. Kúria újvári földgázvezeték. 1912 óta a fővárosi ügyvédi t a n á c s á n a k és a m a g á n a l k a l m a z o t ­ th. biz. tagja. Napi- és várospolitikai la­ tak nyugdíjügyeiben ítélkező kúriai külön­ pokba számtalan közgazdasági és várospoli­ bíróságnak tagja. Nagy szerepet visz a bpesti tikai cikket írt. A Magyar Mérnök- és Épíügyv. k a m a r a életében is. lész-Egylet szakosztály-elnöke volt; az Orsz. Közi. Biz., a Közmunkák Tanácsának, a B e h r Dezső n a g y k e r e s k e d ő , szül. Kecske­ Bpesti Keresk és Iparkamarának tagja, ügymét, 1868 febr. 4. T a n u l m á n y a i t Bécsben és vez. elnöke az Országos Kézműves Testület­ Bpesten végezte, majd hosszabb külföldi tanek. A II. oszt. polgári érdemkereszt tulaj­ | n u l m á n y ú t r a indult. 1908. megalapította a donosa, m. kir. kormányfőtanácsos. Behr és Flusser textilárunagykereskedést, Bedé József, m. kir. államrendőrségi ta­ amelyet rövid idő alatt az ország szakmabeli nácsos, szül. Orbaitelek, 1876 m á r c . 12. Kö­ cégei között az elsők közé emelt. A Magyar zépiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen, Kereskedelmi Csarnok elnöki tanácsának, az OMKE és az OHE igazgatóságának tagja. jogi tanulmányait a bpesti tud. egyetemen 1903. értékes közgazdasági és kereskedelmi végezte. 1909. államtudományi államvizsgát tett. 1911. jogtudori oklevelet szerzett. A há­ működésének elismeréséül kereskedelmi ta­ ború előtt, mint hadnagy teljesített szolgá­ nácsossá nevezték ki. 1924. pedig a k o r m á n y ­ zótól megkapta a magy. kir. k o r m á n y f ő t a n á ­ latot. 1911. államrendőrségi s.-fogalmazóvá nevezték ki. 1914. a főkapitányságon a bűn­ csosi címet. Közgazdasági vonatkozású cikkei különböző szaklapokban és n a p i l a p o k b a n je­ ügyi osztály előadója, majd mint rend. taná­ csos az intellektuális osztály helyettes veze­ lennek meg. tője lett. A III. ker. református egyház presB e h y n a Miklós, igazgató, szül. Sátoralja­ bítere. A II. o. polgári hadiérdemkereszt tu­ újhely, 1887 m á r c . 3. Középiskolai t a n u l m á ­ lajdonosa. n y a i n a k befejezése u t á n a bpesti tud. egye­ Bednar János festőművész, szül. Bpest, tem hallgatója lett. 1912. középiskolai t a n á r i 1886 febr. 12. Művészeti t a n u l m á n y a i n a k be­ oklevelet nyert. Pályáját, mint polg. isko­ fejezése után két esztendőt P a r i s b a n töltött, lai t a n á r kezdte. 1919. a zuglói gazd. isk.ahol behatóan tanulmányozta a különböző hoz igazgatóvá nevezték ki. 1924. a Községi festészeti irányzatokat. 1907 óta állít ki a fő­ Tanszerkészítő Int.-nek tanára, majd 1929. városban, főképen női alakokat, k é p m á s o k a t igazgatója lett. Ismert szakíró. és tájképeket. Viskók a hó alatt c. képét Beké József, m é r n ö k , szül. P á p a , 1867. megvette az állam, Álmodozás és Szőke fej Középiskoláit P á p á n , egyet, t a n u l m á n y a i t c. képeit a székesfőváros vásárolta meg gyűj­ Bpesten végezte. Előbb műegyetemi a d j u n k ­ teménye számára. tus, majd min. tanácsos lett. A F e r e n c J ó zsef-hídnak és az Erzsébet-hídnak egyik ter­ Bedő Pál oki. építész, építőmester, mér­ vezője. nök, építési vállalkozó, szül. Békéscsaba, 1896 jún. 21. A magyar sportéletnek egyik Beké Manó, m a t e m a t i k u s , nyűg. egyet, kiemelkedő egyénisége. Mint súlydobóatléta ny. r. tanár, szül. P á p a , 1862 ápr. 24. Egyet, országos hírnévre tett szert. 1920. megnyerte és műegyet. t a n u l m á n y a i n a k elvégzése u t á n Magyarország súly- és diszkoszvetőbajnoksá­ Göttingába került, ahol Felix Klein tanít­ gát, valamint a budapesti és főiskolai baj­ ványa lett. 1883. reáliskolai, 1895. a gya­ nokságokon is első lett. 1921., 1924. és 1925. korló főgimnázium t a n á r a , 1896. magán­ ismét Magyarország súlydobóbajnoka lett. tanár, 1900. a bpesti egyetem ny. r. t a n á r a Résztvett az 1924. évi párisi olympiászon. és ebben a minőségében m ű k ö d ö t t nyugdí­ jaztatásáig (1922). Matematikai értekezései Bedő Rudolf r.-t. igazgató, szül. Bpest, hazai és külföldi folyóiratokban jelentek 1893. Iskolai tanulmányainak elvégzése u t á n meg. Számos tankönyvet, népszerű t u d o m á ­ atyja vállalatába, a Phönix vegyészeti gyár nyos és pedagógiai cikket írt. Nagyobb m ű ­ kötelékébe lépett. Résztvett a h á b o r ú b a n , sú­ vei: Bevezetés a differenciálés integrálszá­ lyosan megsebesült és több kitüntetésben ré­ mításba, Differenciálés integrálszámítás szesítették. Hazatérése után a részvénytársa­ (két kötet), Determinánsok. sággá alakult vállalat igazgatója lett. Vegyé­ J^ékeffi István ifj., író, született Szeged, szeti és közgazdasági folyóiratokban számos 19~01 a u g . 3 1 . Középiskolái elvégzése u t á n rikke jelent meg. a soproni honvéd főreáliskolában tanult, Bedő Sándor (káinoki), ügyvéd, orsz.u t á n a az egyetem bölcsészettani hallgatója gyül. képv. szül. Székelyhíd, 1877. Közép­ lett. Már a k k o r az Apolló-kabaré vezetője iskolai és jogi tanulmányainak befejezése volt. Darabjai: „Bábjáték 1919. — Mesék az után ügyvéddoktori oklevelet nyert. 1902. a

Békeffi írógépről. — Régi n y á r . — A párisi d i v a t " stb. Békeffi László, író és színművész, szül. Szeged, 1892 jan. 14. Középiskoláit a szegedi Piarista főgimnáziumban, a Színművészeti Főiskolát Bpesten végezte. Mint újságíró kezdte pályáját, majd 1912. Ferenczy Károly kabaréjához szerződött, ahol A Boyok c. da­ rabjában lépett először színpadra. Ugyancsak itt kezdett először konferálni. A következő évben Medgyaszay kabaréjához, majd a Mo­ dern Színpadhoz szerződött. H á r o m éven át Vidám Színpad néven saját kabaré-színháza volt. 1927. és 1928. Bécsben, Drezdában és Berlinben vendégszerepelt. Jelenleg az Andrássy-úti Színház konferansziéja. Több, mint 200 egyfelvonásos nagysikerű d a r a b szerzője. A Szerzők iskolája c. világhírű darabját majd­ nem minden európai nyelven előadták és mindenütt sok száz előadást ért el. Bazsa­ rózsa c. színmüvét (Raggamby Andrással) és az Aranypáva c. haromíelvonásos operettjét fővárosi színpadokon adták. Igen sok egész estét betöltő, nagyobb színpadi művével fő­ leg külföldi színpadokon szerepel. Mint író és konferanszié országos népszerűségre tett szert. Békeffy Mihály, zongoraművész, zene­ szerző, szül. Zomborban, 1900. Budapesten, mint Bartók és Toldi t a n í t v á n y a végezte a zeneakadémiát. 1919—1928. a nagyváradi színház k a r m e s t e r e volt. Aztán a budapesti Operaház szerződtette. Később megalapította a Békeffy-vocal kvartettet és rövidesen igen népszerűvé lett. Mint zongoraművész sok si­ kert aratott. A z e n e i r o d a l o m b a n a m o d e r n irány művelője, de kerül m i n d e n szertelen­ ségét. Bekény Zoltán (mikófalvi), ny. h. állam­ titkár, szül. Debrecen, 1879 dec. 24. Egye­ temi t a n u l m á n y a i t Debrecenben, Budapes­ ten, illetve Kolozsvárott végezte. Állami ösztöndíjjal nemzetközi jogi t a n u l m á n y o k a t folytatott Berlinben és n a g y o b b t a n u l m á n y ­ u t a t tett Német- és Olaszországban. 1901. a honvédelmi minisztérium kötelékébe lépett, a h o n n a n 1919. min. tanácsos, 1923. h. ál­ lamtitkári r a n g b a n vonult n y u g a l o m b a . Békessy J e n ő , min. tan., szül. Debrecen, 1873 júl. 26. T a n u l m á n y a i t a debreceni gazd. tanintézetben végezte. 1895. a m. kir. mezőhegyesi ménesbirtokon, mint g y a k o r n o k kezdte meg pályafutását. 1902. Szegedre gazd. se­ gédfelügyelővé nevezték ki. 1903. Segesvárra helyezték át, 1905. Temesvárra, ahol gazd. felügyelővé lépett elő. 1912. a földműv. mi­ nisztérium állattenyésztési osztályába ren­ delték gazd. főfelügyelői r a n g b a n . 1919 óta, mint min. tanácsos az állattenyésztési ügy­ osztály élén áll. Kitüntetései: a Ferenc J ó ­ zsef-rend lovagkeresztje, a II. o. polg. hadi­ érdemkereszt. Az Orsz. Tenyész- és Haszonállatvásártelep intézőbizottsági tagja. Állandó szakbiz. tag. Számos szakegyesületben és vállalatban visel tisztséget. A Köztelek, az

52

Bélák

Állattenyésztők Lapja és az Aprójószág c. szaklapok állandó m u n k a t á r s a . Békési Lajos, zeneszerző, szül. B a r a n y a szentlőrincen, 1891 nóv. 22. Középiskoláit Budapesten és N a g y v á r a d o n végezte. A világ­ h á b o r ú b a n hősiességéért bronz vitézségi érem­ mel és Károly-csapatkereszttel tüntették ki. Összegyűjtött zenekompozíciói m o s t v a n n a k sajtó alatt, Béla Henrik, h í r l a p í r ó , v. országgy. kép­ viselő, szül. Tarnov, 1864 m á r a 11. Középj iskoláinak elvégzése u t á n egyetemi tanulmáj nyokat folytatott. Korán kezdett az irodaI l o m m a l foglalkozni. Első szépirodalmi m u n ­ kái, versei, tárcái, kritikái a Budapesti Hírlapban jelentek meg s 1889. a B. H. szerkesztőségének kötelékébe lépett. Később 1 cikkírója lett az Esti Üjságnak is. 1907. a trencséni kerület a l k o t m á n y p á r t i p r o g r a m ­ mal, 1910. pártonkívüli p r o g r a m m a l képvise­ lőjévé választotta. 1922. a felvidéki m a g y a r ellenzéki p á r t o k szövetségének felkérésére P r á g á b a n lapot indított, amelynek főszer­ kesztője lett, mely az idegen u r a l o m alá jutott m a g y a r nemzeti kisebbség jogainak h ű szó­ szólója, volt. A Prágai Magyar Hírlapnak, inely m a is kitűnő o r g á n u m a a k ü z k ö d ő fel­ vidéki m a g y a r s á g n a k és B. b á t o r h a n g ú , erős cikkeinek olyan nagy h a t á s a volt a felvidé­ ken, hogy a cseh hatóságok B.-t kiutasítot­ ták. B. 33 évig dolgozott a Budapesti Hirlap" kötelékében Rákosi J e n ő mellett, s ez idő alatt irodalmi, színházi és t u d o m á n y o s kriti­ káival, majd politikai i r á n y ú cikkeivel tette ismertté nevét. Lefordította Sudermann Egy­ szer volt c. világhírű regényét és A kis her­ ceg címen ifjúsági regénye jelent meg. Kép­ viselői működésének elismeréséül Alsószecs községe díszpolgárrá választotta. Béla P á l szemorvos és m ű t ő o r v o s , szül. Tolna, 1865 j a n . 20. Egyetemi t a n u l m á n y a i t Bpesten és Bécsben végezte. Evekig a bpesti egyetemi szemészeti, később a bpesti egye­ temi sebészeti klinikán folytatott tanulmá­ nyokat. 1897. a Fehérkereszt-kőrház szemé­ szeti osztályának főorvosi állását foglalta el. E k k o r választották meg a Charité poliklinika szemosztályának főorvosává is. 1900. a szé­ kesfővárosi Erzsébet-szegényház rendelőfő­ orvosává nevezték ki. 1902 óta az állami gyermekmenhely szemész-főorvosa. A háború alatt a szfőv.-i Zita-kórház szemészeti osz­ tályának kinevezett főorvosa volt. T ö b b tu­ dományos s z a k m u n k á t írt. Bélák Sándor egyet. ny. r. t a n á r , szül. Enying, 1886 júl. 17. Egyetemi tanulmányait a bpesti tud. egyetem orvosi k a r á n végezte, amelyeknek befejezése u t á n 1908. tanársegéd lett az ált. kórtaní intézetben, majd külföldi tanulmányútjáról visszatérve, a gyógyszertani intézet adjunktusa lett. 1917. magántanári képesítést nyert. 1921. a debreceni Tisza Ist­ ván-egyetem r. t a n á r á v á nevezték ki. Nagy­ számú, főként német nyelven megjelent érte­ kezésben foglalkozott a gyógyszerhatástan a«

Belánji kolloidkémia, a vérképzés és a bakteorológia körébe vágó kérdésekkel. Belánji Viktor, festőművész, szül. Nyitraludány, 1877 okt. 5. Középiskoláinak be­ fejezése után az Iparművészeti Főiskola hall­ gatója lett, majd Münchenben, Parisban, Madridban és Velencében folytatott tanul­ mányokat. Hazatérve alkotta nagysikerű festményeit. Édes anyám c. olajfestménye és 4 drb. rajza és egy rézkarca a Szépművé­ szeti Múzeum, a Tanulmányfej és egy víz­ festménye a Székesfővárosi Múzeum és a Csendélet c. képe a soproni m ú z e u m tulaj­ donába került. A soproni katonai főreál­ iskola részére három nagy h á b o r ú s festményt és a Szfőv. Gobelinszövő Műhely részére pe­ dig több nagyértékű gobelintervet készített. A Paál László Társaságnak és a m ü n c h e n i Luipold Gruppénak tagja. Erősen dekoratív hatású és élénk színekkel festett, jól meg­ rajzolt alakjain a színfoltok teljes összhangzására törekszik. A fejlődő m o d e r n piktúrá­ nak a híve.

53

Beliczey

zött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Helyi É r d e k ű Vasutak és a Magyar Távirati I r o d a igazgatóságának tagja. B. igen jelentős szerepet játszik a m a g y a r közéletben és a közgazdaság felvirágoztatása k ö r ü l her­ v a d h a t a t l a n é r d e m e k e t sz3rzett. Belatiny-Braun Géza, gyáros, v. korm.biztos, szül. Bpest, 1872 szept. 29. Középisko­ lai és k a t o n a a k a d é m i a i t a n u l m á n y a i n a k be­ fejezése u t á n tényleges szolgálatba lépett, majd 1900. főhadnagyi r a n g b a n leszerelt és atyja likőrgyárának vezetését vette át. A h á b o r ú alatt századosi r a n g b a n harctéri szol­ gálatot teljesített. Hadi érdemeit a hadiékítményes vaskoronarenddel, az ezüst és bronz Signum Laudisszal jutalmazták. A hadifo­ golymentő mozgalom egyik szervezője. A Canadian Paci fi Railway Co. magyarországi helyettes vezetője. Belatiny-Braun Zoltán, ügyvéd, szül. Bu­ dapest, 1879 jún. 22. Középiskolai és egyet, t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n jogi dok­ torrá avatták, majd ügyvédi oklevelet szer­ zett. A h á b o r ú alatt tart. h a d n a g y i r a n g b a n Belaimy Artúr, közgazdász, a Budapesti küzdött különböző harctereken. 1918. Buka­ Kereskedelmi és I p a r k a m a r a elnöke, a felső­ restbe helyezték. A k o m m ü n alatt az osztrák ház tagja, szfv. bizottsági tag, szül. Buda­ követségen fejtett ki tevékenységet. A Nem­ pesten, 1869 okt. 18. Középiskoláinak befe­ zetközi Kereskedelmi Kamara tagja. Több­ jezése után a budapesti kereskedelmi a k a d é ­ ször járt el külföldön m i n t Magyarország miát végezte, majd F r a n c i a o r s z á g b a n foly­ hivatalos képviselője. Közgazdasági vonatko­ tatta tanulmányait. Több éven át a m a g á n ­ zású cikkeit bel- és külföldi szaklapok közlik. gazdaságban vitt előkelő szerepet. Később átvette a földmívelésügyi minisztérium fel­ Béldi Ákos gróf (uzoni), n a g y b i r t o k o s , ügyelete alatt álló Országos Központi Minta­ cs. és kir. k a m a r á s , szül. Kolozsvár, 1846 pince igazgatását. A Magyar Pezsgőgyárosok dec. 19. Középiskolai t a n u l m á n y a i n a k befe­ Egyesületének megalapítása fűződik nevéhez. jezése u t á n a kolozsvári tud. egyetem hall­ Ennek kezdettől fogva elnöke, 1920. pedig gatója volt, majd birtokai kezelését vette A Magyar Borkereskedők Egyesülete válasz­ át. 1880. a főrendiház tagja lett, a m e l y n e k totta társelnökké. Ez évben a Budapesti Ke­ rövid ideig alelnöke volt. 1887—1905-ig Ko­ reskedelmi és I p a r k a m a r a ültette Lánczy lozsvár város és Kolozs megye főispánja Leó örökébe, az elnöki székbe. Ezt a tiszt­ volt. 1908. belső titkos tanácsosi méltóság­ séget ma is rendkívüli szaktudással tölti be. gal tüntették ki. Az EMKE díszelnöke, az Számos közgazdasági és t á r s a d a l m i egyesület erdélyi r ó m . k a i . státus elnöke. élén igen jelentős tevékenységet fejt ki. El­ Beliczay I m r e székesfővárosi tanácsjegyző, nöke a Magyar Vámpolitikai Központnak, a szül. Kecskemét, 1886 jún. 1. Középiskoláit Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség ma­ Kecskeméten, az egyetemen Bpesten végezte, gyarországi bizottságának, társelnöke a Pá­ ahol 1909. állanitudorrá avatták. A szfőv. risi Nemzetközi Kamara m a g y a r bizottságá­ szolgálatába 1911. lépett és 1921 óta tanács­ nak, tiszteletbeli tagja a Magyar Kereske­ jegyző, e minőségében a tanácsi pénzügyi delmi Csarnoknak, tagja a Magyar Külügyi j osztályában teljesít szolgálatot. A szfőv. kölTársaság elnöki T a n á c s á n a k , a Budapesti í csönügyeinek és a Községi Takarékpénztár Kereskedelmi Testület igazgatóságának, a adminisztratív ügyeinek előadója. A pénztári Budapesti Kereskedelmi Akadémia vezérlő és számvevőségi hivatalok szolgálati utasí­ bizottságának, a Magyar Közgazdasági Tár­ tásainak a kodifikátora. saságnak, a Magyar Szőlősgazdák Egye­ Beliczey Géza (baiczai), a felsőház pót­ sülete választmányának, a Budapesti Kir. tagja, v. orsz.-gyűl. képviselő, szül. Békés­ Magyar Tudományos Egyetem közgazda­ csaba, 1863 ápr. 28. Középiskoláit Körmöc­ ságtudományi kar véleményező bizottságá­ bányán, technológiai tanulmányait Grácban nak, a Közegészségügyi és Munkásvédelmi és Bécsben végezte. E u r ó p a i t a n u l m á n y ú j á ­ Tanács elnökségének, az Alföldi Magyar Köz­ nak befejezése után mint Békéscsaba váro­ művelődési Egyesület igazgatóságának; dísz­ sának m u n k a p á r t i p r o g r a m m a l megválasztott tagja a Közgazdák Egyetemi Szövetségének képviselője kezdte meg politikai pályafutását. és tagja a Magy. Tudakozódó Egylet igazgató­ Kerületét egész az összeomlásig képviselte. ságának. Ε mellett számos ipari, kereske­ A proletárdiktatúra alatt sok üldöztetésnek delmi és vasúti vállalat elnökségében és volt kitéve és magatartása miatt a k o m m u ­ igazgatóságában foglal helyet. Többek kö­ nisták börtönbe vetették. Több vállalatnak

Belitska és egyesületnek vezetőségi tagja. Értékes m u n ­ kásságának elismeréséül 1922. a gazdasági főtanácsosi címmel tüntették ki. A felsőház­ b a n mint Békés vármegye törvényhatósági bizottságának választott tagja foglal helyet. Belitska Sándor, varsói követ, volt hon­ védelmi miniszter, szül. Lajosfalva (Toron­ tál m.), 1872 ápr. 1. Középiskolai és L u d o vika akadémiai t a n u l m á n y a i n a k befejezése után hadnagyi rangban tényleges katonai szolgálatba lépett. Rövid idő múlva a buda­ pesti felsőtiszti tanfolyamra, majd a bécsi hadiiskolába vezényelték. 1895. a kassai had­ testparancsnokságra került mint vezérkarhoz beosztott főhadnagy. 1898. századosi rangra emelkedett. 1908. alezredessé lépett elő és a honvédelmi minsztérium első vezérkari osz­ tályának főnöke lett. 1912. a véderőtörvény tárgyalásakor a honvédelmi minisztériumot képviselte a Házban. A háború alatt a mi­ nisztérium katonai csoportjának főnökségét és szervezési munkálatainak vezetését látta el. 1917. a 77. gy.-dand. élén az orosz, majd a r o m á n harctérre került. Háborús szolgálatai­ nak elismeréséül több ízben részesült magas kitüntetésben. A forradalom kezdetén a fő­ parancsnokságot vállalta el, azonban elvi okokból c s a k h a m a r lemondott. A k o m m ü n alatt egy ideig a szegedi ellenforradalmi kor­ m á n y hadügyminisztere volt. 1920. a kor­ mányzó honvédelmi miniszterré nevezte ki. 1923. saját kérelmére nyugalomba vonult, de rövidesen a varsói követség élére helyezték. 1925. gyalogsági tábornokká lépett elő. Bell Miklós, volt nemzetgyűlési képviselő, szül. 1879. Középiskolai és egyetemi tanul­ mányainak elvégzése után Heves megye szol­ gálatába lépett. 1922. a pétervásári kerület nemzetgyűlési képviselőjévé választotta be egységespárti programmal. Bélley Géza, főjegyző, szül. Mány, 1875 j a n . 6. Középiskoláit Kecskeméten, a köz­ igazgatási tanfolyamot Kaposvárott végezte. T a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n Somogy vmegye szolgálatába lépett. 1895. m i n t al­ jegyző Rákoscsabára került és 1907 óta Rá­ kosliget vezető jegyzője. Községében számos k u l t ú r i n t é z m é n y t létesített és értékes köz­ egészségügyi m u n k á s s á g á n a k elismeréséül a hadiékítményes vöröskereszt kitüntetést és az Orsz. Vöröskereszt érmét k a p t a meg. Bély Miklós, testnevelési t a n á r , szül. Budapest, 1902. Középiskolai tanulmányait Bpesten végezte, majd testnevelési t a n á r i ok­ levelet szerzett. B. az iskolai testnevelési ok­ tatáson kívül értékes tevékenységet fejt ki a magyar sport fejlesztése érdekében. A Ma­ gyar Országos Torna Szövetség főtitkára, a Testnevelési Tanárok Országos Egyesületének, a Magyar Síszövetségnek, a ///. Egyetemes Tanügyi Kongresszus testnevelési szakosztá­ lyának titkára, az amszterdami Olympiász női tornaversenyének Magyarország részéről delegált versenybírája volt. A Testnevelési Tanárok Orsz. Egyesületében feltűnést keltő

54

Benard előadásokat tartott A tornarendszerek bírá­ lata, Gimnasztika a kozmetika szolgálatában, Versenyevezősök és atléták téli foglalkozása, stb. stb. címen. Benamy Sándor, író, szül. Sáp, 1899 m á j . 6. A Keleti Akadémiát Bpesten végezte. Hír­ lapírói pályafutását Kolozsvárott kezdte. Ké­ sőbb a Nagyváradi Napló szerkesztését vette át. Érdekes útleírásai jelentek meg könyv­ a l a k b a n : Európától Ázsiáig, Üj-Palesztina. Modern, egyéni felfogását jellemző regénye Három ágy története címen jelent meg. A színpadi irodalomnak ismert alakja. Blanche és Konfliktus c. drámáit nagy sikerrel ját­ szotta a berlini Robert színház. Kajüt c. drá­ máját a bpesti Üj Színházban adták. Benárd Ágoston (szilvágyi), ovos, volt népjóléti miniszter, szül. Bpest, 1880 j a n . 3. Középiskolai és egyetemi tanulmányainak befejezése, valamint orvostudorrá avatása után előbb a belgyógyászati, majd a sebé­ szeti klinikán működött, később az I. ker. Munkásbiztosító pénztár orvosa lett. Rövi­ desen a Munkásbiztosító főorvosává lépett elő. A k o m m u n i z m u s b u k á s a u t á n a Munkás­ biztosító Pénztár igazgatásával és új a l a p o k r a helyezésével bízták meg. A Huszár-kormány alatt a m u n k a ü g y i és népjóléti minisztérium­ ban adminisztratív államtitkár lett, majd a Simonyi-Semadam-kabinetben a népjóléti mi­ niszteri tárcát vállalta el. Tárcáját m i n d k é t Teleky-kormányban megtartotta. A trianoni békeszerződést Drasche-Lázár Alfréd minisz­ terelnöksági államtitkárral együtt B. írta alá Versaillesben a m a g y a r k o r m á n y nevében. Az első nemzetgyűlési választáskor a főváros II. kerületének m a n d á t u m á t a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának programmjával nyerte el. A második nemzetgyűlésen a budai kerületet képviselte. A budai keresztényszoc. mozgalmak egyik legtevékenyebb vezére. Az ÉME. vezetőtagja, a Nép c. azóta megszűnt napilap főszerkesztője volt. Benárd Géza (szilvágyi), az O. T. I. aligazg., szül. Bpest, 1883 ápr. 13. Középisko­ lai tanulmányait Nyitrán végezte, majd 1905. államtud. államvizsgát tett. 1906. Pest vár­ megye szolgálatába lépett mint közigazg. gyakornok, majd tb. főszolgabíró lett. 1914. önként vonult be k a t o n á n a k és magatartá­ sáért a Signum Laudist k a p t a meg. 1915. orosz fogságba került, 1920. a szombathelyi kerületi munkásbizt. pénztár vezetője lelt. 1929. a bpesti O. T. I. aligazgatójává nevez­ ték ki. A Stefánia-Szöv. szombathelyi fiók­ j á n a k alelnöke. Róm. kat. egyháztanácsos, több társadalmi egyesület vezetőségi tagja. B. érdeme a szombathelyi tüdőbeteggondozó felállítása. A gyermekvédelem és a nemzeti munkavédelem terén kifejtett működéséért a népjóléti miniszter elismeréssel, a belügy­ miniszter pedig dicsérő oklevéllel tüntette ki. Benárd J e n ő Vilmos (szilvágyi), állam­ rend, főtanácsos, az államrendészeti oszt. h. vezetője, szül. Kecskemét, 1883 márc. 9. Kő-

Bencs

55

Bendel

zépiskoláit szülővárosában, az egyetemet Bu­ tanulmányútja u t á n a Korányi-klinika aszdapesten végezte, ahol jogtudományi okle­ szisztense lett. A h á b o r ú t a fronton és kü­ velet nyert. 1910. rendőri p á l y á r a lépett. lönböző k ó r h á z a k n á l töltötte és a k o r o n á s Mint díjnok a főkapitányságon működött, a r a n y érdemkeresztet, a Signum Laudiszt, a majd az intellektuális, később az államren­ ! II. o. vöröskeresztet, a Károly-csapatkereszdészeti osztályhoz osztották be. Fokozatos I tet és a polgári érdemkeresztet k a p t a meg. előléptetés után az osztály h. vezetője lett. 1916. egyet, m a g á n t a n á r r á nevezték ki. 1918. 1923. a new-yorki rendőrkongresszuson a megalapította a Németvölgyi-úti tüdőbeteg­ belügyminisztérium képviseletében vett részt, kórházat. 1919 óta a Szent Gellért Gyógyfürdő majd Európa államaiban a rendőrszerveze­ vezető főorvosa. A „Nyukosz" belgyógyász teket tanulmányozta. A Rac választámányáfőorvosa. T ö b b orvosi könyvet (Hydrotheranak, a Magyarországi Lengyel Egyletnek és pia, Diaetetika) és számos cikket írt a bel­ az International Police Conferenc-nek tagja. gyógyászat és physikális therapia kérdéseiről. A III. o. polg. jub. keresztnek és a kor. ar. Munkatársa bel- és külföldi szaklapoknak. érdemkeresztnek tulajdonosa. A közegészségügy terén kifejtett érdemes szolgálataiért egészségügyi főtanácsosnak ne­ Bencs Kálmán, polgármester, szül. Nyír­ vezték ki. Tagja az összes nemzeti orvosegye­ egyháza, 1884 szept. 6. Középiskolai t a n u l ­ sületeknek, a Nemzetközi és a Német Bal· mányait Nyíregyházán, jogi t a n u l m á n y a i t neológiai Egyesületnek. a debreceni jogakadémián és a b u d a p e s t i egyetemen végezte. Jogi d o k t o r á t u s t a ko­ B e n d a Béla k ú r i a i bíró, szül. Beregszász lozsvári egyetemen szerzett. 1900—1909. ügy­ 1873 dec. 12. Középiskolái végezitével a sá­ védjelölt. 1909. nyíregyházi városi közigaz­ rospataki j o g a k a d é m i á n és a budapesti tud. gatási gyakornok, 1910. városi II. aljegyző egyetemen jogi t a n u l m á n y o k a t folytatott. 1916. pénzügyi tanácsnok lett. 1918. polgár­ 1898. mint bírósági joggyakornok állami szol­ mesterré választották. 1925. k o r m á n y f ő t a n á ­ gálatba lépett. 1899. ügyvédi vizsgát tett. csosi címmel tüntette ki a k o r m á n y z ó . A vá­ 1904. a bpesti VIII., X. kerületi kir. j á r á s ­ rosi felső keresk. iskolának, a h ő s ö k szobrá­ bíróság aljárásbírája és 1913. a budapesti nak, a köztemetőnek létesítése, Nyíregyháza polg. törvényszék bírája lett, ahol 1916. az utcáinak rendezése és b u r k o l á s a , v a l a m i n t egyik házassági tanács elnöke volt. 1927. a a vízvezeték és csatornázás létesítésének elő­ bpesti kir. ítélőtábla bírájává nevezték ki, készítése B. érdeme. A h á b o r ú alatt a köz­ ahol örökösödési perek szaktanácsában mű­ élelmezés terén szerzett érdemeinek elisme­ ködött. 1928 óta kir. kúriai b í r ó . Tevékeny réséül a II. o. polg. h a d i é k í t m é n y e s é r d e m ­ részt vett az Orsz. Bírói és Ügyészi Egyesü­ kereszttel tüntették ki. Az ág. ev. egyház let működésében. Értékes igazságügyi m u n ­ felügyelője, a Kossuth Lajos reálgimn. kor­ k á s s á g á n a k elismeréséül a II. o. polg. h a d i mányzótanácsának elnöke, a Bessenyei Kör érdemkereszttel tüntették ki. zenei szakosztályának elnöke, a Városi Dal­ B e n d a J e n ő h í r l a p í r ó , szül. Huszt, 1883. egylet és Tűzoltó Egyesület díszelnöke. Középiskoláinak elvégzése u t á n jogi tanul­ Bencsik Géza, j á r á s b í r ó s á g i elnök, szül. m á n y o k a t folytatott és ügyvédi oklevelet Recskemét, 1887 m á j . 25. Középiskoláit szerzett. Újságírói pályáját a Magyar Szó c Kecskeméten, egyet, t a n u l m á n y a i t Bpesten napilapnál kezdte meg, majd az Egyetértés végezte. Tanulmányainak befejezése u t á n egy« szerkesztőségének lett a tagja. 1911. a Pesti ideig, mint újságíró m ű k ö d ö t t Kecskeméten. Hírlap kötelékébe lépett. Riportjaival, vala­ 1910. ügyvédi vizsgát tett és a kecskeméti mint aktuális külpolitikai interjúival csak­ rendőrségen működött, m i n t közig, joggya­ h a m a r általánosan ismertté tette nevét. Ri­ kornok. 1914. tvszéki jegyzővé, 1919. tvszéki portjaiból több kötet jelent meg. A béke kál­ bíróvá és 1928. jelenlegi állásába, a k i s k u n ­ vária útján, Paristól Genováig. Szépirodalom­ félegyházi járásbíróság elnökévé nevezték ki. mal és színdarabírással is foglalkozott, regé­ Tagja Kecskemét város képv. testületének nyei: Circe, A mosolygó álarc, Uszítók, Hajtóés a ref. egyház tanácsának. Városa m i n d e n vadászat egy férfire. Színművei: Mikor a kulturális és társadalmi tevékenységében halottak visszatérnek, Megcsal? (vígjáték). élénk részt vesz. Benda Miksa, r.-t. igazgató, szül. Bpest, Bencze István, a javadalmi őrség főpa­ 1875 ápr. 23. Középiskoláit és a kereskedelmi rancsnoka, szül. Szili, 1880. T a n u l m á n y a i t akadémiát Bpesten végezte. Pályáját a Buda­ Vácott és Bpesten végezte. 1900. mint t a n á r pesti Közúti Vaspálya Társaságnál kezdte s került a főváros szolgálatába. 1923. a tanács később mint a Beszkárt főfelügyelője m e n t a fogyasztási adóhivatal mellé rendelt 500 nyugalomba. Utóbb a Móri Szénbánya r.-t. főnyi javadalmi őrség megszervezésével bízta igazgatója lett. meg. Ezt a megbízást 1924. közmegelége­ Bendel József, községi orvos, szül. P é désre befejezte és ekkor szolgálatainak elis­ cel, 1862 dec. 8. Középiskoláinak elvégzése meréséül a javadalmi őrség főparancsnokává után Bpesten orvosi oklevelet szerzett. 1890. nevezték ki. Pécelen telepedett le és 1891. községi orvossá Benczúr Gyula, egyet. m. t a n á r , szül. választották. C s a k h a m a r M. Á. V. pályaorvos, München, 1879 márc. 31. Középiskoláit és tb. járási orvos és 1908. a M. Á. V. orvosi egyet, tanulmányati Bpesten végezte. Külföldi tanácsadója lett. Ugyanez évben még az

Benedek

56

Orsz. Munkásbiztosító Pénztár kezelőorvo­ sává nevezték ki. A község társadalmi életé­ nek közszeretetben álló alakja. 1921. har­ minc éves közegészségügyi szolgálatainak el­ ismeréséül egészségügyi tanácsosi és 1929. kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Benedek Géza (kisbaioni), redőrí'elügyelő, szül. Lompérd (Kolozs ni.), 1893 márc. 8. Középiskoláit Nagyenyeden, az egye­ temet Bpesten végezte. A h á b o r ú alatt, mint főhadnagy harctéri szolgálatot teljesített. A Signum Laudisszal, nagyezüst vitézségi érem­ mel, a Károly-csapatkereszttel és a sebesü­ lési éremmel tüntették ki. A leszerelés u t á n az államrendőrség kötelékébe lépett. 1920. rendőrfelügyelőjévé nevezték ki. A Rendőr és a Magyar Detektív c. rendőri szaklapok m u n k a t á r s a . Több cikke, tárcája és regény­ fordítása különböző lapokban jelent meg. Benedek László, egyet ny. r.-lanár, szül. Belényes, 1887 szept. δ. Középiskoláinak el­ végzése után a kolozsvári egyetemen tanult. Majd külföldi t a n u l m á n y u t a k a t tett: Bécs­ ben, Berlinben, Münchenben, a svájci egye­ temeken, Olasz-, F r a n c i a · és Angolország­ b a n . Már orvostanhallgató k o r á b a n tudo­ m á n y o s tevékenységet fejtett ki. Azóta szá­ m o s magyar-, német-, angol- és francia­ nyelvű értekezést és két n a g y o b b m o n o g r á fiát írt. Monográfiái 1921. és 1926. a n é m e t könyvpiacon is megjelentek. A h á b o r ú b a n , mint zászlóaljorvos, harctéri szolgálatot tel­ jesített, 1917. és 1918. pedig az I. és VI. had­ sereg központi idegkórházát vezette. Több hadi kitünietésben részesült Előszeretettel és eredményesen foglalkozott az agyszifilisz és paralízis, továbbá az epilepszia, a veszettség és az e x í r a p i r a m i d á l i s mozgászavarok kérdésével, valamint h u m o r a i p a t o l ó g i a i problémákkal. Ezenkívül t ö b b hazai és külföldi orvosi ideggyógyászati s z a k l a p n a k állandó munkatársa. Benedek Marcell, író, k r i t i k u s , szül. Bu­ dapest, 1885 szept. 22. T a n u l m á n y a i n a k be­ fejezése után, mint tanár kezdte pályafutá­ sát, de különböző folyóiratok számára is dolgozott. 1919. a bpesti tud. egyetem elő­ adójául hívta meg. 1920. megvált katedrájá­ tól és kizárólag irodalmi tevékenységet fejt ki. Esztétikai és irodalomtörténeti írásai nagy tudással, széles látókörrel épültek fel. Mint szépíró is értékes műveket alkotott, ö n á l l ó művei: Victor Hugo, A francia re géni) a XIX. században, A francia irodalom története, A modern világirodalom, A mo­ dern magyar irodalom, Délsziget, avagy a magyar irodalom története, Irodalmi minia­ tűrök, Zola, Bevezetés az olvasás művésze­ tébe. Vulkán, Pokoljáró far Lőrinc, Hamlet tanár úr, Az erősebb c. drámájával sikert aratott. Az Ady-breviárium és az első ma­ gyar Irodalmi Lexikon szerkesztője. Benedek Péter, festőművész, szül. 1889. Paraszti sorban élt, míg 1922. fel n e m fe­ dezték művészi képességeit. Rendkívüli fel­

] | j ! j j j

Beniczky tűnést keltett és sikert aratott primitív, de nagy művészi erejű festményeivel, amelyek főként a falusi élet jeleneteit ábrázolják. Benedek Sándor (kisbaconi), a közig, bíróság másodelnöke, felsőházi tag, szül. Nagykálló (Szabolcs m.), 1854 szept. 14. Kö­ zépiskolai és jogi t a n u l m á n y a i n a k befejezése, valamint jogtudorrá avatása u t á n , 1876. a pénzügyigazgatóság szolgálatába lépett, ahol fokozatos előléptetések után p. ü. igazgató, mini. oszt.-tanácsos lelt. 1897. igazságügyi szolgálatot vállalt és mint ítélőbíró a köz­ igazgatási bíróságnál fejtett ki tevékenysé­ get. 1913. politikai államtitkárrá nevezték ki és képviselői m a n d á t u m o t vállalt. 1914. a közigazgatási bíróság másodelnökévé nevez­ ték ki és tagja lett a főrendiháznak. 1920. az orsz. pénzügyi tanács tagjai s o r á b a került. A Nemzet és a Magyar közigazgatás c. szak­ lapok pénzügyi rovatát szerkesztette. Suhogó álnév alatt szépirodalmi művei is jelentek meg. A ref. egyház egyetemes konventjének tagja. Az Állami Tisztv. Orsz. Egyletének volt társelnöke, az I. o. polg. hadiéremkereszt és a 40 éves szolgálati érem birtokosa. Beniczky Aladár (beniczei és micsinyei), gazdálkodó, felsőházi póttag, szül. Gyön­ gyös, 1859. T a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n földbirtoka kezelését vette át. Élénk szere­ pet tölt be Borsodmegye politikai életé-, ben. 50 éve törv.-hatósági bizottsági tag. A sajószögedi hitelszövetkezet alapítója. Az OKH felügyelőbizottságának tagja. A Lipótr e n d tulajdonosa. Borsod m. választotta felsőházi póttaggá. Beniczky Ödön, volt belügyminiszter, szül. Zólyom, 1878 febr. 12. Középiskolai és egye­ temi t a n u l m á n y a i n a k befejezése, valamint önkéntesi évének leszolgálása után, mint hírlap­ író kezdte pályafutását. Hosszú ideig m u n k a ­ társa volt az Alkotmány c. napilapnak. 1906. Rózsahegy n é p p á r t i p r o g r a m m a l orsz.-gyűl. képviselővé választotta. 1917. Bars, majd Bars és Esztergom megyék főispánjává ne­ vezték ki. A bécsi ellenforradalom megszer­ vezésében tevékeny részt vett. Az első nemzet­ gyűlésben a szombathelyi kerületet képvi­ selte a Ker. Nemzeti Egyesülés Pártjának programmjával. A F r i e d r i c h - k o r m á n y belügyi államtitkára volt. 1919. belügyminiszteri tár­ cát vállalt. IV. Károly király húsvéti látoga­ tása óta visszavonult a politikai élettől. Beniczky Péter (ceniczei és micsinyei), főszolgabíró, szül. Bpest, 1882 aug. 19. Is­ kolai t a n u l m á n y a i t a f ő v á r o s b a n végezte. Működését, m i n t közigazgatási gyakornok kezdte meg. Később külföldi t a n u l m á n y u t a t tett. Hazatérése u t á n S z e n t - E n d r e rendőr­ k a p i t á n y a , majd szolgabírája volt. A há­ ború alatt, mint t a r t a l é k o s h a d n a g y harc­ téri szolgálatot teljesített és s z á m o s kitünte­ tésben részesült. A leszerelés óta mint fő, szolgabíró Dunavecsén fejt ki értékes köz­ igazgatási tevékenységet. Az ág. hitv. ev, egyházmegye főjegyzője.

Benkó Benkó Ferenc, h. államtitkár, szül. Tiszavárkony, 1877 jún. 10. T a n u l m á n y a i n a k befejezése és doktorrá avatása u t á n 1898. a pénzügyminisztérium szolgálatában kezdte pályafutását. Fokozatos előléptetések u t á n 1918. min. tanácsossá nevezték ki. 1924. h. államtitkári rangra emelkedett. 1928. köz­ ponti igazgatói minőségben a dohányjöve­ dék vezetését vette át. Munkásságát több ízben jutalmazták legfelsőbb elismeréssel. Benkó Géza, Hajdú várm. tisztifőügyé­ sze, szül. Hadad. Középiskoláit H a j d ú n á n á ­ son és Debrecenben, egyet, tanulmányait Ko­ lozsvárott végezte. Ügyvédi oklevelének meg­ szerzése után Ziíahon nyitott irodát. Értékes társadalmi tevékenységének jutalmául a ref. egyházmegye 1906. ügyészévé, majd az egy­ házkerület képviselőjévé és 1908. Zilah vá­ ros képviselőtestülete városi főügyészévé vá­ lasztotta meg. Ε tisztségében a h a d b a v o n u l ­ tak ingatlanainak megmunkáltatása körül szerzett érdemeket. Egyidőben mint helyet­ tes, Zilah város polgármestere volt. A r o m á n megszállás alatt az ántánt képviselőitől a románok által elkövetett atrocitások miatt •oly eréllyel követelte az orvoslást, hogy le­ tartóztatták, súlyosan bántalmazták, majd 1920. állásától megfosztva, kiutasították. 1921. Hajdú vármegye szolgálatába lépett és 1923 óta mint annak tiszti főügyésze fejt ki «rtékes működést. Az alsófokú bíróság fel­ állítása érdekében számos figyelemreméltó előadást tartott. Benkő István, ref. lelkész, szül. Rákos­ palota, 1889 máj. 15. Középiskoláit és teo­ lógiai tanulmányait Bpesten és E d i n b u r g h ­ ban végezte. Tanulmányainak befejezése után a Magyar Evangéliumi Ker. Diákszövetség utazó titkára, majd a Kálvin-téri ref. temp­ lom segédlelkésze s 1914. Palota-Üjfalu lel­ késze lett. 1920 óta mint Rákospalota lel­ késze fejt ki értékes egyházi tevékenységet. Munkatársa a Protestáns Szemlének, a Refor­ mátus Híradónak, stb. A „Gyermekkereszt­ ség" címen apologetikai m u n k á j a jelent meg. A Pesíi ref. egyházmegye tanácsbírája. Benkő Lajos, kir. közjegyző, szül. Ha­ dad, 1877 júl. 10. Középiskoláit Marosvásár­ helyt, egyet, tanulmányait Kolozsvárott vé­ gezte. Ügyvédi vizsgájának letétele u t á n a közjegyzői pályára lépett és a Debreceni Közjegyzői Kamara ügyeit mint s.-titkár 8 évig intézte. Utána Losoncra nevezték ki, ahol a Felsőnógródi Klubnak igazgatója, a magyarság egyik vezetője és a ref. egyház­ nak gondnoka volt. A h á b o r ú b a n mint fő­ hadnagy, gömöri állomás- és k ó r h á z p a r a n c s ­ nokként katonai szolgálatot teljesített és 1921 óta Cegléden működik. A város közéletében tevékeny részt vesz. A Közjegyzői Kamara választmányának és a város képviselőtestü­ letének tagja. Bentheim Artúr, festőművész-tanár, c. igazgató, szül. Kolozsvár, 1877 aug. 15. Kö­ zépiskoláit Bpesten, iparművészeti tanulmá­

57

Beöthy

nyait Bécsben végez>te. Középiskolai rajz­ tanári oklevelet a Képzőművészeti Főiskolá­ ban nyert. 1904. a Székesfővárosi Iparrajz­ iskola alak- és díszítményi rajztanára lett. Részt vett intézetének fiumei, monzai és barcelóniai kiállításnak rendezésében. 1919 óta az Iparrajziskola helyettes igazgatója. 1922. el­ nyerte az igazgatói címet. A Műcsarnokban mutatkozott be először a nyilvánosság előtt. A Fáradt aratók c. kompozíciója élénk fel­ tűnést keltett. 1929. a Nemzeti Szalonban kiállított Halpiac Velencében c. aquarelljének jelentős sikere volt. Számos nagyértékű egyházi vonatkozjású művet alkotott. Benyovszky Móric gróf (benyói és u r b a nói), n a g y b i r t o k o s , ny. főispán, szül. Nagy­ lég, 1872 ápr. 8. Középiskolai t a n u l m á n y a i ­ n a k befejezése u t á n a bécsújhelyi k a t o n a i akadémia növendéke volt és h a d n a g y i r a n g b a n ténylegesítették. Rövid k a t o n á s k o ­ dás u t á n a párisi, majd a berlini egyetemek hallgatója lett és gazdasági a k a d é m i a i ok­ levelet szerzett. 1905. a siklósi kerület füg­ getlenségi p á r t i p r o g r a m m a l képviselőjévé választotta. A koalíciós k o r m á n y B a r a n y a m. főispánjá\ r á nevezte ki. 1910. régi kerü­ lete m a n d á t u m á t Kossuth-párti p r o g r a m m a l ismét elnyerte. Benyovszky Rezső (gróf, benyói és u r b a nói), nagybirtokos, volt főrendiházi tag, szül. Tengelice, 1876. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a hohenheimi mezőgazdasági a k a d é m i á n tanult. T a n u l m á n y a i n a k befeje­ zése u t á n átvette n a g y b i r t o k á n a k vezetését. Mint a 48-as függetlenségi p á r t tagját 1903., 1905. és 1906. a kölesdi választókerület küldte fel az országgyűlésbe. Azóta visszavonultan él. Beöthy László (bessenyei és örvendi), ny. kereskedelmügyi miniszter, a felsőház alel­ nöke, szül. Hencida (Bihar vm.), 1860 jún. 4. Középiskolai és jogi t a n u l m á n y a i n a k befeje­ zése után Bihar vm. szolgálatába lépett, ahol 1886. megyei aljegyzővé választották. 1890. az élesdi kerület szabadelvüpárti p r o g r a m m a l orsz.-gyűl. képviselőjévé választotta. 1893. Bihar m. és Nagyvárad főispánjává nevezték ki. 1905. lemondott állásáról. 1910. a hosszúpályi kerület nemzeti m u n k a p á r t i p r o g r a m ­ mal képviselőjévé választotta. 1911. elvállalta a kereskedelemügyi tárcát. Minisztersége alatt főként a közlekedésügy terén fejtett ki ered­ ményes tevékenységet. 1913. megvált tárcá­ jától és visszavonult hencidai birtokára. A forradalom alatt tartózkodott a közszerep­ léstől. A felsőházba Biharmegye küldte be. Itt egyhangúlag alelnökké választották. B. a régi Biharmegye egyik legtekintélyesebb ve­ zéralakja, m a is számos társad, és kultúr­ egyesület élén áll. A Tisza István-Társaskör egyik alapítója és vezetője. A Lipót-rend lo­ vagja, valóságos belső titkos tanácsos. Beöthy László, író és színigazgató, szül. Bpest, 1873. Előbb újságíróskodott, majd a Nemzeti Színháznak, Magyar Színháznak és az általa alapított Király Színháznak volt

Berauer igazgatója. Végül az Unió Színházüzemi r.-t.-t létesítette, amelynek vezérigazgatója, majd elnöke lett. Az 1928-as színházi évad­ b a n a Belvárosi Színházat igazgatta. Negyed­ százados jubileumán a Színművészeti Aka­ démia tb. tanára lett. Munkái: A három Kázmér, Kovácsné, Aranylakodalom. Berauer József, igazgató, szül. Militics, 1865. Középiskolai tanulmányait 1883. a ka­ locsai tanítóképezdében végezte, u t á n a ugyan­ ezen intézet t a n á r a lett. 1914 óta a Sárközi Takarékpénztár igazgatója. A város társa­ dalmi és egyházi életének vezéralakja. A vá­ rosi képviselőtestület tagja. Egyházi irodalom terén tevékenykedik. Megjelent művei: Az egyházmegyei népiskolák története 1894, és Imádságosés énekeskönyv 1927. Az egyház körüli érdemeiért a p á p a a pro eclesia et pontifice magas kitüntetésben részesítette. Berchtold Lipót (gróf, ungarschitzi), volt cs. és kir. külügyminiszter, szül. Bécs, 1863. ápr. 8. Középiskoláinak elvégzése u t á n a bécsi jogtudományi egyetemen tanult. 1893. a cs. és kir. külügyminisztérium szolgálatába lépett. 1894. a párisi osztrák-magyar nagy­ követséghez osztották be, mint követségi tit­ kárt. 1899. a londoni nagykövetségre került első követségi titkárként. 1903. Szentpéter­ várra helyezték át. és előbb követségi taná­ csossá, majd 1906. nagykövetté nevezték ki. 1911-ig B. vezette a m o n a r c h i a szentpétervári követségét. 1912. a király kinevezte közös külügyminiszterré. Ebben a minőségében 1912. B. kötötte meg újból a hármasszövetséget, a monarchia, Németország és Olaszország között. A balkáni h á b o r ú alatt B. akadályozta meg Szerbiának az Adriai-tengeren tervezett előnyomulását és Ferenc F e r d i n á n d meg­ gyilkolása után B. intézte Szerbiához az ulti­ mátumot. 1915. megvált a külügyminiszté­ rium vezetésétől és katonai szolgálatra je­ lentkezett. A h á b o r ú b a n előbb mint dragonyosszázados, majd mint őrnagy vett részt. 1916. Károly király második főudvarmestere lett. Később a király főkamarásmesterévé ne­ vezte ki. V. b. t. t., es. és kir. k a m a r á s , volt főrendiházi tag. Berezel J e n ő , Bpest szfv. alpolgármes­ tere, szül Komárom, 1873 ápr. 7. Középis­ koláit Kalocsán, jogi tanulmányait Bpesten végezte, ahol doktorátust szerzett. 1894 a fő­ város szolgálatába lépett, ahol fokozatos elő­ léptetések u t á n 1912. jegyző lett. Ez idő alatt a középítési, majd a pénzügyi és gazdasági ügyosztályban működött. Mint főjegyző a pénzügyi osztály élére került. 1913. tanács­ nokká választották és értékes munkásságá­ n a k elismeréséül, mint legfiatalabb tanácsno­ kot meghagyták az egyik legfontosabb ügy­ osztálynak, a pénzügyi osztálynak az élén. Ügykörébe tartozott a költségvetések össze­ állítása, a bel- és külföldi kölcsönügyletek lebonyolítása, a főváros pénzügyeinek egyen­ súlyban tartása. Ezenkívül értékes működést fejtett ki különösen a fürdőépítkezések (Szt.-

58

Beide Gellért gyógyfürdő és szálló, hullámfürdő, Széchenyi strandfürdő stb.) terén, a város­ gazdasági, továbbá közjogi, illetőségi és ka­ tonai ügyosztályokban. Mint a székesfőváros közigazgatásának egyik legkiválóbb egyénisé­ gét, 1929. Bpest alpolgármesterévé választot­ ták. Évtizedes értékes m ű k ö d é s é é r t a II. o. polgári hadiérdemkereszttel és a m. kir. kor­ mányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Berczeller P á l , községi orvos, szül. Solt, 1893. m á j 26. Középiskoláit Nagykőrösön, egyet, t a n u l m á n y a i t Bpesten végezte. T a n u l ­ m á n y a i n a k befejezése u t á n , m i n t t a r t . h a d ­ n a g y h a r c t é r i szolgálatot teljesített és maga­ t a r t á s á é r t a II. o. ezüst vitézségi érmet, a Károly-csapatkeresztet és a sebesülési ér­ met k a p t a meg. 1918. Solton telepedett le és 1925 óta a község orvosa. Berezelly J e n ő (berceli), n y . kir. ítélő­ táblai tanácselnök, felsőházi tag, szül. Bér­ cei (Nógrád m.), 1842 ápr. 19. Középiskolai és jogi t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n igaz­ ságügyi szolgálatba lépett. Az igazságügy­ minisztériumban, a n n a k felállítása után, hoszszú ideig m ű k ö d ö t t , m a j d 1885. a bpesti ítélőtáblára tanácselnökké nevezték ki. 1891. a kolozsvári ítélőtáblán fejtett ki tevékeny­ séget. 1894. a kassai ítélőtáblára került. 1905. valóságos belső titkos tanácsosi címet nyert. 1912. min. tanácsosi r a n g b a n nyugalomba vonult. Szépirodalommal is foglalkozott. Tár­ cái többnyire Jenőké álnév alatt jelentek meg. T ö b b szépirodalmi folyóiratnak volt m u n k a t á r s a . Nógrád megye küldte a felső­ házba, amelynek 1929. korelnöke lett. Berczy Géza, színművész, szül. Bpesí, 1902 m á r c . 6. Középiskoláit és a színiiskolát a fővárosban végezte, majd 1921. a Vígszín­ ház tagja lett, ahol számos szerepben sikert aratott. A Belvárosi Színház, a Fővárosi Ope­ rettszínház, a Király- és a Városi Színház színpadjain is föllépett. Berde Károly (laborfalvi, vitéz), egyet, m.-tanár, szül. Nagyenyed, 1891 m á r c . 6 Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Kolozsvárott végezte, ahol orv. tud. okleve­ let nyert, majd francia, német, d á n és olasz egyetemek bőrklinikáin folytatott tanulmá­ nyokat. A h á b o r ú alatt mint főorvos harctéri szolgálatot teljesített. Az ezüst és b r o n z Sig­ n u m Laudis, a nagyezüst vit. érem, Károlycsapatkereszt, sebesülési érem és a vörös­ kereszt II. o. tulajdonosa. A leszerelés után a kolozsvári bőrklinikán m ű k ö d ö t t . A román megszállás u t á n Nagyenyeden orvosi gya­ korlatot folytatott. 1921. a Szegeden újból felállított Ferenc József tud. egyetem bőr­ klinikájának tanársegéde, majd adjunktusa lett. 1926. a fertőző bőrbetegségek kór- és gyógytanából m a g á n t a n á r r á képesítették. 1929. állami ösztöndíjjal Bécsben folytatott tanul­ m á n y o k a t . Értékes orv. tud. irodalmi tevé­ kenységet fejt ki. A b ő r k ó r t a n r a vonatkozó cikkei a bel- és külföldi folyóiratokban je­ lentek meg. A Vitézi Rend tagja.

Beregi

59

Beregi Ármin mérnök, szül. Bpest, 1879 okt. 19. A bpesti műegyetemen szerezte mér­ nöki oklevelét. Mindenkor élénken résztvett a zsidó felekezeti mozgalmakban. 1918. Fried­ rich akkori hadügyi államtitkár felszólítására karhatalmi századokat létesített, amelyek a rend fenntartásában sikeresen vettek részt. A Budapesti Palesztina Hivatalnak vezetője; ez a szerv intézi a zsidó kivándorlási ügye­ ket, Múlt és Jövő és Zsidó Szemle cikkírója. Beregi Oszkár, színművész, szül. Bpest, 1876 jan. 24. Az Orsz. Színiakadémia elvég­ zése után Krecsányi társulatánál kezdte szí­ nészi pályafutását. Rövidesen Kolozsvárra került, majd a Vígszínház, 1899. pedig a Nemzeti Színház szerződtette. 1907—10. Reinhardtnál működött és bejárta Németország nagyobb városait. 1910. újból a Nemzeti Színház tagja lett. 1919. végleg elhagyta a Nemzeti Színházat. Ezután Bécsben és Ber­ linben aratta sikereit, majd Amerikába m e n t és előbb az Universal, majd a First National nagyszabású filmjeinek főszerepeit alakí­ totta. B. a régi irányú iskola követője, kép­ zett, komoly fajsúlyú művész. Szavalóművészete szinte lázban tartotta hallgatóságát. A Nemzeti Színház színpadán, legjobb szerepei voltak: Faust, Romeo, Hamlet, Jázon, Kon­ stantin (Bizánc). Még külföldi útja előtt, m á r idehaza voltak sikerei a filmszínészet te­ rén. Különösen: A gólyakalifa c. m a g y a r filmben keltett nagy feltűnést. Berente István, községi orvos, szül. Gödöllő, 1887 aug. 29. Középiskoláit és egye­ temi tanulmányait Bpesten végezte. D o k t o r r á avatása után Békésgyulán és Pécsett mint kórházi orvos működött, majd a bpesti orrés gégeklinikán szerzett gyakorlatot. 1914 óta Gödöllőn működik. Résztvett a h á b o r ú b a n és a Signum Laudist, a Károly csapatkeresztet és a II. oszt. vöröskeresztet k a p t a meg. A község társadalmi életének tevékeny tagja, tiszteletbeli járásorvos, a k o r o n a u r a d a l o m és a premontrei gimnázium orvosa. A Gödöllői Takarékpénztár és a Hangya Szövetkezet igazgatósági tagja, a Stefánia Fiókszövetség alelnöke. Berény Imre, hírlapíró, szül. Pásztó, 1892 ezept. 2. Középiskoláit és egyet, tanulmá­ nyait Bpesten végezte. 1910. a Világ, u t ó b b Az Est párisi tudósítójaként működött. T ö b b éven át a Magyarország és az Esti Újság kötelékébe tartozott. Jelenleg a 8 Órai Üjság rendőri rovatvezetője. A h á b o r ú b a n mint tart. főhadnagy vett részt. A III. o. kat. ér­ demkeresztet, az arany és a nagyezüst vitéz­ ségi érmek tulajdonosa. A Napilapok Rend­ őri Rovatvezetői Szindikátusának szindikusa. A Világháború története címen 12 kötetes munkát írt. Berény Róbert, festőművész, szül. Bpest, 1887 márc. 18. Középiskoláit Bpesten vé­ gezte, uiána a Képzőművészeti Főiskolát majd a párisi Académie Julan-t látogatta. 1907-ben a párisi Indépendant-kiállításon,

Berinkey 1909-ben Bpesten a „Nyolcak" művésztársa­ ság kiállításán tűnt fel. A „Nyolcak", majd a „Kút" alapító törzstagja, önarckép 1908, Golgotha 1911, Bartók Béla portréja 1912, Csellózó nők 1926, Fekvő nő 1927, Csendélet 1929 c. műveiben, m i n t a legmodernebb ma­ gyar festészet elöharcosát ismerjük. Bcrényi István, városi tisztiorvos, szül. Apa (Szatmár m.), 1886 m á j . 3. Középiskolai t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n Bpesten or­ vosdoktorrá avatták. Működését Debrecen­ ben, mint tanársegéd kezdte meg. A h á b o r ú kitörésekor bevonult és több kitüntetést nyert. Főorvosi r a n g b a n szerelt le. 1926. városi tisztiorvossá választották. A Debreceni Or­ vosszövetség választmányi tagja. A Debre­ ceni Orvosegyesületnek és a Tisza István Tu­ dományos Társaságnak tagja. Beretvás H u g ó zeneszerző, szül. Bpest, 1872 júl. 24. Zenei t a n u l m á n y a i t Bécsben, Fuchs t a n á r vezetése mellett folytatta, majd Magyarországra hazatérve, kereskedelmi pá­ lyára lépett. Közben Siklósnál folytatott ellenponttani és hangszereléstani t a n u l m á n y o ­ kat. Első sikereit Ady-versek megzenésítésé­ vel aratta. Legnevezetesebb szerzeménye: Assziszi Szent Ferenc c. o r a t ó r i u m , amelyet Lányi Viktor szövegére írt, az Operában 1926. került b e m u t a t á s r a . Beretvás F e r e n c , földbirtokos, szül. Nagy­ kőrös, 1869. A gazdasági a k a d é m i á t Kolozs­ várott végezte, majd 1898-ig nagykőrösi bir­ t o k á n gazdálkodott. Jelenleg Alsódabason szőlőgazdasággal foglalkozik. Az adókivető bizottság volt elnöke. A ref. egyház presbitere. Számos társadalmi és gazdasági egye­ sület vezetőségi tagja. Berg Ottó, k a r m e s t e r , szül. Bpest, 1895 m á j . 15. Középiskoláit és a Zeneakadémiát Bpesten végezte. T a n u l m á n y a i n a k elvégzése u t á n a Medgyaszay Színház titkára, majd 1919. a M. Kir. Operaház k o r r e p e t i t o r a lett. Ez idő alatt a Városi Színházban is vendég­ szerepelt. 1925. lett az Operaház k a r m e s ­ tere. A h á b o r ú b a n , mint tiszt, harctéri szolgá­ latot teljesített és több kitüntetésben része­ sült. B. a bpesti rádió-studió első k a r n a g y a . Berinkey Dénes, ügyv., ny. miniszter­ elnök, szül. Csúzon (Komárom m.), 1871 okt. 17. ősrégi r e f o r m á t u s család ivadéka. Közép­ iskoláit szülővárosában, jogi t a n u l m á n y a i t a bpesti tud. egyetemen végezte. 1898. ügyvédi vizsgát tett. Először rövid ideig vidéki ügy­ véd volt, majd 1898. mint aljegyző a bpesti törvényszék szolgálatába lépett. 1901. az igazságügyminisztérium nemzetközi osztályá­ ba rendelték, melynek akkortájt T ő r y Gusz­ táv volt a vezetője. Itt fokozatosan miniszteri tanácsossá és a nemzetközi osztály vezetőjévé lépett elő. 1918. a Károlyi-kormány alatt igazságügyminiszterré nevezték ki, amit ked­ venc eszméjének, a k ü l ö n bírói státus meg­ valósításának érdekében vállalt. Ezt a célját meg is valósította. 1919. j a n . 19. Károlyi Mihály kormányalapítással bízta meg és így

Berkes rövid ideig Magyarország miniszterelnöke volt. 1919 m á r c . 21. az ösmeretes Vyx-féle jegyzék h a t á s a alatt k o r m á n y á v a l együtt le­ mondott. Azóta politikával n e m foglalkozott. 1920-tól kezdve ügyv. gyakorlatot folytat. Miniszteriális pályája alatt tevékeny szerepe volt a bűnügyi statisztika és az Országos Bűnügyi Nyilvántartó megszervezésében. Több mint egy évtizeden át a Keleti Akadé­ mián nemzetközi jogot, jogi enciklopédiát, közgazdaságtant és spanyol nyelvet tanított. Számos nemzetközi szerződés megalkotása fűződik nevéhez. A m a g y a r jogi irodalom egyik legösmertebb mívelöje. Különféle jogi szaklapokba és külföldi lapokba írta érdek­ lődést keltő cikkeit. A háború és a nemzet­ közi szerződések c. m u n k á j á v a l a Magyar Jogászegylet nemzetközi jogi pályázatán dí­ jat nyert. Berkes Antal, festőművész, szül. 1874 m á r c . 28. Bpesten folytatott művészeti ta­ n u l m á n y o k a t . L e g g y a k r a b b a n a Műcsarnok t á r l a t a i n szerepel. Eleinte h a n g u l a t o s tája­ kat, majd városi részleteket festet. A m a ­ gyar p i k t ú r a legkedveltebb alakjai közé tar­ tozik. Berkes I m r e , író, szül. Szigetvár, 1878. Egyet, t a n u l m á n y a i n a k elvégzése u t á n a hílapírói pályára lépett. Újságírói m ű k ö d é s e mellett leginkább a szépirodalom iránt ér­ deklődött. Már 1913. pályadíjat nyert egyik műve: a Bábel c. regénye. Több éven át a Magyarság c. politikai napilapnak volt éjjeli szerkesztője, majd a Reggeli Újság szerkesz­ tője lett. Ismertebb regényei: Csillagok, ha kialszanak, Ezer leányfej, Odakünn süt a nap. Sárfészek v. regényével, amelyet a Pesti Napló közölt, megnyerte az Olthon-Kör nagydíját. Berkes Róbert, a Központi Sajtóvállalat igazgatója, szül. Győrött, 1890. Szombathe­ lyen és Keszthelyen végezte középiskoláit, Budapesten a kereskedelmi akadémiát. Utána Pozsonyban és a fővárosban jogot hallgatott és doktori oklevelet szerzett. A h á b o r ú b a n résztvett és mint főhadnagy megsebesült. Többször kitüntették. Később az u d v a r n a k és a hadsereg főparancsnokságának kurírja­ ként szolgált. Az összeomláskor a Pesti Hírlap propaganda-főnöke volt, majd a Ma­ gyarság megalakulása után a Központi Sajtóvállalat igazgatójává választották meg. B. igen élénk tevékenységet fejt ki vállalata éSén és a magyar kultúréletben kitűnő nevet szerzett. B e r k e s Vilmos, államr. főtanácsos, az ál­ lamrendészeti osztály vezetője, szül. Török­ becse, 1881 m á j . 16. Főiskolai tanulmányait a budapesti és kolozsvári tud. egyetemen vé­ gezte, ahol 1903. á l l a m t u d o m á n y i doktorá­ tust nyert. Tartalékos főhadnagy a volt cs. és kir. 29. gyalogezredben. 1900. kezdte meg rendőri működését. Először a főkapitánysá­ gon teljesített szolgálatot, azután különböző

60

liernátii kerületi k a p i t á n y s á g o k o n m ű k ö d ö t t , hosszú időn keresztül kihágási r e n d ő r b í r ó is. 1923— 1925-ig a rendőrtiszti tanfolyam t a n á r a volt. Jelenleg az államrendészeti osztály veze­ tője. A vöröskereszt hadiékítményes dísz­ érem, a polgári jubileumi emlékkereszt és a legfelsőbb (kormányzói) elismerés (Signum Laudis) tulajdonosa. B e r k é n y i Károly, isk. igazg., szül. 01mányfalván, 1879 márc. 15. Középiskoláit Besztercebányán végezte, tanítói oklevelét Kassán szerezte meg. Krivány-Gyetván és Zólyomban tanítóskodott és 1906. a kisgar a m i áll. népiskola igazgatója leit. 1913. a zólyomi, majd a pesterzsébeti áll. iskola igazgatásával bízták meg. Értékes irodalmi m u n k á s s á g o t folytat, számos verskötete je­ lent meg, melyek közül a Dóczy c. elbeszé­ lést a k a d é m i a i dicsérettel tüntették ki. Köl­ tői m u n k á s s á g á n a k elismeréséül a Felvidéki Madách-Társaság és az Orsz. Gárdonyi Iro­ dalmi Társaság rendes tagjává választotta meg. 1929. a M. Tud. Akadémia a Wodiànerdíjjal, XI. Pius p á p a a P r o ecclesia érdem­ renddel tüntette ki. Berki Gyula földbirtokos, országgyűlési képviselő, szül. Szalánta (Baranya v m j , 1884. Középiskolai t a n u l m á n y a i n a k befeje^ zése u t á n a bpesti, majd a kolozsvári tud. egyetem jogi k a r á n a k hallgatója volt. Miután megszerezte a jogi doktorátust, vasmegyei birtokán gazdálkodni kezdett. A szerb meg­ szállás alatt hazafias m a g a t a r t á s a m i a t t in­ ternálták. A forradalom u t á n a nagyatádi Szabó István vezetése alatt álló Orsz. Kisgazdapart titkára lett, majd, amikor a pár! az Országos Földmívespárttal egyesült, an­ n a k igazgatójául választották. Mindkét nem­ zetgyűlésnek tagja volt. 1926. a nagyszalontai kerület egységespárti p r o g r a m m a l orsz.-gyűl. képviselőjévé választotta. A Házban közgaz­ dasági és közigazgatási kérdésekkel foglalko­ zik. Könyvet írt a magyarországi mezőgaz­ dasági munkásviszonyokról, az egyke társa­ dalmi és gazdasági okairól, valamint a vár­ megyei és községi közigazgatás reformjáról Cikkeit a fővárosi újságok közlik.

Berkovits Lajos hegedűművész, szül. Bu­ dapest, 1874. Művészeti t a n u l m á n y a i t a Zene­ művészeti Főiskolán végezte, Hubay és Pop­ per Dávid voltak a mesterei. 1895. Parisba költözött és első hegedűse volt a Lamoureuxzenekarnak. 1896. a m. kir. Operaház szerző­ dési ajánlatát fogadta el. B e r n á t h Aurél, festőművész, szül. 1896. Iskoláinak befejezése u t á n képzőművészeti t a n u l m á n y o k a t folytatott, m a j d különböző mestereknél tanult. A m o d e r n festőgárda egyik legjellegzetesebb képviselője, aki fény­ á r n y é k h a t á s s a l dolgozó képein a falusi éle­ tet eleveníti meg. Jelentős sikereket ért el grafikai munkáival is. A Műcsarnok, Nem­ zeti Szalon és az E r n s t - m ú z e u m állandó ki­ állítója.

Bernáth Bernáth Géza ny. államtitkár, felsőházi tag, szül. Kocsord (Szatmár vm.), 1845 okt. 2. Középiskolai és jogi tanulmányainak be­ fejezése után ügyvédi vizsgát tett. 1867. bírói szolgálatba lépett. 1895. a szegedi tábla elnö­ kévé nevezték ki. 1899. berendelték az igazságügyminisztériumba államtitkári rangban. 1906. a Kúria másodelnöki méltóságába emel­ kedett. 1908. belső titkos tanácsosi címmel tüntették ki. 1910. megvált hivatalától és nyu­ galomba vonult. 1911. a főrendiház örökös tagja lett. 1926. a kormányzó örökös felső­ házi taggá nevezte ki. Bernát István (korláti), földbirtokos, egyet. ny. r. tanár, felsőházi tag, szül. Rima­ szombat, 1854 júl. 3. Középiskolai és egye­ temi tanulmányainak befejezése, valamint jogtudorrá avatása után hosszabb európai tanulmányutat tett. 1884. a földmívelésügyi és kereskedelmügyi miniszter megbízásából az Egyesült Államokat utazta be. 1888. a kultuszminisztérium szolgálatába lépett, ahol az iparostanonciskolák felügyeletével bízták meg. 1889. Szövetkezés címen az első ma­ gyar szövetkezeti szaklapot indította meg. 1892. kilépett, az állam szolgálatából. 1896. a Magyar Gazdaszövetség ügyvezetőjévé, 1902. pedig igazgatójává választolták. 1906. a rima­ szombati kerület a Házba küldte, ahol a munkaügyi és szociális törvényjavaslatok előadója volt. 1920. a közgazdasági egyetem ny. r. tanára, majd első dékánja lett. 1924. a Magyar Nemzeti Bank alelnöki székébe került. 1927. a Magy. Tud. Akadémia r. tag­ jává, a Magy. Gazdaszövetség pedig elnökévé választotta. Az Orsz. Mezőgazdasági Kamara választotta felsőházi taggá. A gazdasági iro­ dalom körébe vágó művei közül nevezeteseb­ bek: Észak-Amerika, Zálogbatett Magyaror­ szág, Agrárpolitika, A magyar földbirtok te­ hermentesítése, Szociális programmok. Bernátsky Jenő György, egyet, m.-tanár, szül. Versec, 1873. Iskoláinak elvégzése u t á n egyideig, mint botanikus, a Nemzeti Mú­ zeum könyvtárában 1896. majd a Szőlészeti Intézetnél működött. 1907. egyetemi m.tanárrá képesítették. Több monográfiát írt az egyszikűek és a növényföldrajz t á r g y k ö ­ réből. Bernauer Izidor, ügyv.-igazgató, szül. Bpest, 1860. Műegyetemi t a n u l m á n y a i t Bu­ dapesten végezte, majd a gázművek szol­ gálatába lépett. 1910. műszaki igazgatóvá nevezték ki. Érdemeinek j u t a l m á u l a székesfôv. gázművek örökös igazgatósági tagjává és örökös műszaki tanácsadóvá nevezték ki. A Magyar Gázművek Orsz. Szövetségének űgyv.-igazgatója. A hazai és külföldi szak­ sajtó jelentékeny munkása. Bernfeld Imre, ügyvéd, szül. Budapest, 1902. A budapesti egyetemen szerezte doktori oklevelét. Két éven át az Ügyvédjelöltek Or­ szágos Szövetségének elnöke volt. 1928. avat­ ták ügyvéddé és ekkor az Ügyvédjelöltek Szövetsége díszelnökké választotta. Több

61

Bernolák

cikke jelent meg különböző jogi szaklapok­ ban. Főként bűnügyi védelemmel foglalkozik. Védőként vett részt Erdélyi Béla gyilkossági, Nagy István megvesztegetési és Eskütt Lajos megvesztegetési bűnügyében. Gál J e n ő (1. o.) ügyv., országgyűlési képviselő irodavezetője. Bernhardt Emil, ügyvéd, szül. 1883. T a n u l m á n y a i t Bpesten, Berlinben, m a j d Ko­ lozsvárott végezte és 1910. jogi d o k t o r r á avatták. 1913. mint Brassó város ügyészi megbízottja m ű k ö d ö t t . A büntető- és keres­ kedelmi joggal kapcsolatosan számos feltű­ nést keltő jogi t a n u l m á n y t írt. A háborút /nint főhadnagy küzdötte végig és hősies m a g a t a r t á s á é r t több kitüntetésben részesült. 1920. ügyvédi vizsgát tett és Bpesten telepe­ dett le. A perzsa követségnek és több külföldi vállalatnak jogtanácsosa. Főleg a hiteljoggaî kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Az Ügy­ védi Kamarának fegyelmi biztosa. Bernhardt J á n o s , főorvos, szül. Baja. A bécsi egyetemen avatták orvosdoktorrá. Előbb bécsi k ó r h á z a k b a n gyakornokoskodott, majd Baján telepedett le. 1880. átvette a vá­ rosi k ö z k ó r h á z vezetését. 1885. kivívta a szegényház felépítését. 1886. városi tisztifő­ orvossá nevezték ki. A munkásbiztosító meg­ alakulásakor a n n a k tisztviselő-főorvosa lett. 1923. e. ü. főtanácsossá nevezték ki. Az Orvosszövetség tb. elnöke, a bájai Nemzeti Kaszinó örökös tb. elnöke. B e r n o l á k K á l m á n , leányliceumi ig., szül. Besztercebányán, 1883. A bpesti egyetemen szerezte t a n á r i oklevelét és a szegedi áll. reál­ iskolában kezdte működését. 1908. a fővá­ rosi II. ker. egyetemi főgimnázium t a n á r á v á nevezték ki. 1911—1912. áll. ösztöndíjjal a heidelbergi egyetemen fizikai t a n u l m á n y o k a t folytatott. Utána megjelent: Über Elektrizi­ tätsbildung bei abreissenden Flüssigkeits­ tropfen című m u n k á j a . A h á b o r ú b a n ka­ tonai szolgálatra vonult be. 1918. a brassói áll. felsőleányiskola, 1919. a Mária Terézia leányliceum igazgatójává nevezték ki. T ö b b számtankönyvet írt, melyek új oktató rend­ szert h o n o s í t o t t a k meg. Bernolák N á n d o r (haraszti), ügyvéd, egyet, m a g á n t a n á r , n y u g a l m . népjóléti és m u n k a ­ ügyi miniszter, szül. Radvány, 1880 okt. 8. Középiskoláit Besztercebányán végezte, majd Budapesten, Berlinben és Kolozsvárott egye­ temi t a n u l m á n y o k a t folytatott. Később a turini, nápolyi, római, lyoni és párisi egyete­ meken egészítette ki tanulmányait. 1905. a bíróság szolgálatába lépett, 1906. meghívták az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályára. 1908. a kassai jogakadémia ta­ nárává nevezték ki, a büntetőjog és jogböl­ cselet, valamint a bűnvádi eljárási jog taná­ rává. Ugyanakkor nagy tevékenységet fejtett ki az anya- és csecsemővédelem országos szervezeteinek kiépítése, nemkülönben a büntetőjogi reform élőkészítése terén. 1913. táblabírói r a n g b a n visszakerült az igazság­ ügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya-

Berrár

62

ba, ahol a fiatalkorúak bíróságáról, a köz­ veszélyes m u n k a k e r ü l ő k r ő l és a választójog büntetőjogi védelméről szóló törvények, to­ vábbá a sajtótörvény és az esküdtbírósági novella előkészítésében vett részt. A h á b o r ú alatt a hadfelügyeleti bizottságban B. kép­ viselte az igazságügyminisztériumot. A deb­ receni egyetem megnyitása u t á n az egyete­ men a büntetőjog és a bűnvádi eljárási jog m.-tanárává képesítették. A forradalom alatt a parlamentarizmusnak és a jogfolytonos­ ságnak volt a híve és ezért üldöztetésben volt része. A k o m m ü n alatt, mint túszt el­ fogták és hetekig fogságban tartották. A ro­ m á n megszállás alatt a r o m á n hatóságok visszaéléseiről informálta az angol közvéle­ ményt és a békekonferenciát. Ezért a romá­ nok hadbíróság elé a k a r t á k állítani, de B. elmenekült. Az első nemzetgyűlésbe Debrecen IV. kerülete küldte, keresztény nemzeti pro­ grammal. Az első Bethlen-kormány alatt el­ vállalta a népjóléti és m u n k a ü g y i tárcát, amelyet közel egy évig viselt. Β a jogi iro­ dalom egyik legkiválóbb magyar művelője, ö n á l l ó művei: A visszaesés dogmatikai és politikai szempontból, A tévedés tana a bün­ tetőjogban, A büntetőtörvénykönyv és a bün­ tetőnovella, A büntetőjogszabályok gyűjte­ ménye és a Büntetőjogi törvénytár. Berrár Mihály orvostanár, szül. Tisza­ bura, 1884 dec. 5. A bpesti egyetemen vég­ zett tanulmányai után 1906. az élettani in­ tézet tanársegéde volt, majd tanulmányuta­ kat tett Német- és Franciaországban, Egyip­ tomban, Indiában, J a p á n b a n és Észak-Ame­ rikában. 1912. a sebészeti klinikán segéd­ tanárrá, 1921. az állatorvosi főiskolán ny. rk. tanárrá, 1924. a sebészet és a szemészet r.-tanárává képesítették. F o n t o s a b b önálló munkái: A patahengergyulladás kór- és gyógyίαηα, Α lencse sclerosis myopias eredete, A myopia megállapításának egyszerű módja. Berthóty Károly (berthóti), ügy v., orszgy. képv., szül. Németújfalu (Somogy m.), 1870. Középiskolai tanulmányainak befejezése u t á n a nagyváradi j o g a k a d é m i a , m a j d a b u ­ dapesti tud. egyet, jogi k a r á n a k hallgatója volt, ahol j o g t u d o m á n y i d o k t o r r á a v a t t á k . Később ügyvédi vizsgát tett. O r o s h á z á n folytatott ügyvédi gyakorlatot. Veszprém m. t á r s a d a l m i és közéletében jelentős szerepet tölt be. 1922. k o r m á n y f ő t a n á c s o s i címet nyert. 1926. a tótkomlósi kerület egységes­ párti p r o g r a m m a l képviselőjévé választotta. Berti László, ny. honvédezredes, szül. Bpest, 1875 j ú n . 24. A legnagyobb képzett­ ségű m a g y a r vívók egyike. Precíz t e c h n i k a és elméleti t u d á s jellemzi. Vívási képzettsé­ gét a bécsújhelyi k a t o n a i vívó- és torna­ t a n á r k é p z ő b e n nyerte, ahol mint segédtanár is működött. Tíz évig a honvéd LudovikaAkadémia vívó- és t o r n a t a n á r a volt. A ma­ gyar nemzeti hadsereg első sportoktató tan­ folyamának megszervezője és első parancs­ noka. Az Országos Testnevelési Tanács III-ik

Berzericzy szakbizottságának 7 évig első alelnöke és mint ilyen a Levente-intézmény egyik első szervezője. Berzeviczy Albert (berzeviczi és k a k a s lomniczi), a Magy. T u d . Akadémia elnöke, felsőházi tag, szül. Berzevice (Sáros m.), 1853 jún. 7. Középiskolai és jogi t a n u l m á n y a i n a k befejezése, valamint önkéntesi évének leszolgálása után, 1877. Sárosmegye szolgálatában kezdte meg pályafutását. Előbb, m i n t al­ jegyző, később, mint főjegyző m ű k ö d ö t t . Hi­ vatali elfoglaltsága mellett az eperjesi jog­ a k a d é m i á n tanári állást is vállalt. 1881. Eperjes város szabadelvűpárti p r o g r a m m a l orsz.-gyűl. képviselőjévé választotta. Képvi­ selőtársai között h a m a r o s a n nagy tekintélyt szerzett és a delegáció előadója lett. Eperjes m a n d á t u m á n a k másodszor történt elnyerése után a Házban, mint a n n a k jegyzője műkö­ dött. 1884. min. tanácsosi minőségben a kul­ tuszminisztériumba került, ahol a felső ok­ tatási ügyeket intézte. 1887. Lőcse város kép­ viselőjeként került az országgyűlésbe és ugyanakkor államtitkárrá nevezték ki. 1890. Bpest VIII. kerületének képviselője lett. 1894. lemondott államtitkári állásáról. 1895. a képviselőház alelnökévé választották. 1896. valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki. 1898. alelnöki tisztéről lemondott és a dele­ gációban, valamint a magyar-horvát bizott­ ságban vállalt jelentős szerepet. 1899. a Kisfaludy-Társaság tagja lett, majd a M. Tud. Akadémia is tagjai sorába választotta. 1903. Tisza István k o r m á n y á b a n a kultusztárcát vállalta el. Minisztersége idején értékes ok­ tatásügyi reformokat valósított meg. 1905. megvált miniszteri székétől és a Magy. Tud. Akadémia elnöke lett. Hosszú időn keresztül nem foglalkozott politikával. 1910. Budapest II kerülete a kezdeményezésére alakult Nem­ zeti M u n k a p á r t programmjával az ország­ gyűlésbe küldte, amelynek elnöki tisztét más­ fél évig töltötte be. 1916. képviselői mandá­ t u m á r ó l lemondott és főrendiházi taggá ne­ vezték ki. A h á b o r ú után, mint az Interpar­ lamentáris Unió magyar csoportjának elnöke, értékes munkásságot fejtett ki a megcson­ kított Magyarország érdekében. 1924. a sze­ gedi Ferenc József T u d . Egyetem közéleti tevékenységének félszázados évfordulója al­ kalmából tb. d o k t o r r á avatta. Az olasz-ma­ gyar barátság híve, amelynek kimélyítése céljából Olaszországban felolvasó k ö r u t a t tett és a hazai Corvin Mátyás irodalmi társasá­ got alapította. Irodalmi m ű k ö d é s e sokirányú és terjedelmes. Kiválóbb önálló művei: Be­ szédek és tanulmányok, Itália, Az ismeret­ terjesztés eszközei az iskolán kívül, Régi em­ lékek, Beatrix királynő, A Cinquecento fes­ tészete, szobrászata és művészi ipara^ A ter­ mészetfeletti elem Shakespeare színműveiben, Az abszolutizmus kora Magyarországon, A M. Külpolitikai Társaság, a Kisfaludy-Társaság és a Magy. Tud. Akadémia elnöke. A felsőházban az Akadémiát képviseli.

Berzeyiczy

63^

Beraviczy Zsigmond, nyűg. m i n . tan., «züL Berzevice, 1867 szept. 14. Középiskolái elvégzése után a magyaróvári Gazdasági Aka­ démia hallgatója lett. 1891. a kisbéri ménes­ gazdaságnál kezdte meg állami szolgálatát. 1894. igazgatósági titkári minőségben Bábol­ nára helyezték. 1897. a földművelésügyi mi­ nisztérium állattenyésztési osztályára került. 1907. állattenyésztési felügyelő lett és a mi­ niszteri kirendeltség vezetésével bízták meg. 1917. min. tanácsossá léptették elő. Az össze­ omlás után megszállt területen tartózkodott, majd 1921. ismét a földművelésügyi minisz­ tériumba tért vissza. 1922. a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara igazgatójává nevez­ ték ki. Besnyő Béla, műkereskedő, szül. Tiszaújlak, 1876 ápr. 4. Iskolai tanulmányait Be­ regszászon végezte, majd Bpesten műkereskedést nyitott. A háború alatt a Chiffre-osztály vezetője volt. A leszerelés után ismét átvette műkereskedésének vezetését. Érde­ mes munkásságának elismeréséül m. kir. kormányfőtanácsossá nevezték ki. Mint festő a Nemzeti Szalon kiállításain nagy sikereket aratott. Bessenyei Gyula, műasztalosmester, or­ szággyűlési pótképviselő, szül. Nagyvárad, 1876 márc. 1. Iskoláit Debrecenben végezte, majd a fővárosban és külföldön szerzett ta­ pasztalatai és szorgalma révén önálló ipaTossá küzdötte fel magát és mint ilyen, 27 éve dolgozik közmegelégedésre. Ipari m u n ­ kásságával számos kitüntetést és legmagasabb elismerést érdemelt ki. Mint az ipari és tár­ sadalmi élet vezéregyénisége, közmegbecsü­ lésben részesül. A debreceni kerület egysé­ gespárti pótképviselője és a törv.-hat. bizott­ ság tagja. A háborúban katonai szolgálatot teljesített. Bessenyei Zénó (nagybessenyői), földbir­ tokos, ügyvéd, orsz. gyűl. képv., szül. Migléc (Zemplén m.), 1880. Középiskolai és egyet, tanulmányainak befejezése u t á n jog­ éi államaidon oklevelet szerzett. Hosszabb tanulmányutat tett Európában. Közigazga­ tási pályafutását Zemplén vm. szolgálatában kezdte meg. 1908. a sárospataki j á r á s fő­ szolgabírójává választották. 1915. alispáni hatáskörrel felruházott tb. megyei főjegyző lett 1916., mint kormánybiztos, jelentős munkásságot végzett az oroszok által el­ pusztított felsőzempléni falvak újjáterem­ tése érdekében. 1922. és 1926. egységespárti programmal nyerte el Sárospatak mandátu­ mát. Betegh Péter, vezérigazgató, kereske­ delmi tanácsos, szül. Egeresen, 1884 m á j . 30. Kolozsvárott végezte középiskoláit és jogi ta­ nulmányait. U. o. szerezte 1906—1908. jog«és államtudori oklevelét. Utána több éven át Kémet- és Angolországban közgazdasági taPantodrog t nulmányokat folytatott. 1918. a Magyar Gyógynövény R.-T. igazgatójává, majd vezérigazgatójává nevezték ki. 1923. a

Bethlen

közgazdaság terén kifejtett érdemes m u n k á s ­ ságának elismeréséül a k o r m á n y z ó a keres­ kedelmi tanácsosi címmel tüntette ki. Mint főhadnagy résztvett a h á b o r ú b a n és meg­ kapta a III. oszt. katonai érdemkeresztet a k a r d o k k a l és a Károly-csapatkereszlet. Bethlen Artúr, h í r l a p í r ó , szül. Sopron, 1876. A bpesti tud. egyetemen szerzett jog­ tudort oklevelet. Egyet, hallgató k o r á b a n Hitbizományok reformja c. t a n u l m á n y á v a l akadémiai díjat nyert. Eleinte az Egyetértés majd a Hazánk szerkesztőségében dolgozott. 1904—1912. a Pesti Napló politikai rovatát vezette. 1913. megalapította a Déli Hírlap c. esti lapot. A Politikai Magyarország gyűjte­ ményes m u n k á b a n több t a n u l m á n y a jelent meg. Bethlen István (gróf, bethleni), Magyar­ ország miniszterelnöke, szül. Gernyeszeg (Marostorda), 1874 okt. 3. Atyja B. István gróf, anyja Teleki Ilona grófnő. Középiskoláit a kolozsvári ref. kollégiumban és a bécsi Teréziánumban, főiskolai tanulmányait külföldi egyetemeken, a budapesti tudományegyetem jogi k a r á n és a m a g y a r ó v á r i gazdasági a k a d é m i á n végezte. T a n u l m á n y a i n a k befeje­ zése után egy ideig családi b i r t o k á n gazdál­ kodott, majd hosszabb külföldi u t a t tett. P o ­ litikával 1901. kezdett foglalkozni, a m i k o r a szabadelvű párt programmjával a mezőségi kerület képviselője lett. Î904. a véderőjavaslat körül t á m a d t politikai b o n y o d a l m a k so­ r á n Apponyi Albert gróffal együtt kilépett a pártból és a függetlenségi párt tagja lett. Az 1905. és 1906. évi általános választásokon régi kerülete m á r a függetlenségi és 48-as párt p r o g r a m m j á v a l küldte a parlamentbe. 1910. a párt kettészakadása u t á n Kossuth Ferenchez csatlakozott, amikor azonban 1916. Károlyi állott a párt élére, B. kilépett és az Andrássy Gyula gróf k ö r é csoporto­ suló p á r t tagja lett. A forradalom kitörése után visszavonult a politikai élettől. Károlyi Mihály többször felszólította, hogy vegyen részt a forradalmi k o r m á n y m u n k á j á b a n , de B. mindannyiszor mereven elzárkózott min­ den szereplés elől. Ez időben Erdélyben tar­ tózkodott és mindent elkövetett, hogy az Erdélyt fenyegető veszélyt elhárítsa. A ro­ m á n megszállás elől Magyarországra jöt^, ahonnan azonban a proletárdiktatúra kitö­ rése miatt menekülnie kellett. Előbb Bécsben, majd Szegeden tartózkodott és a szegedi kormány megbízásából a bécsi ellenforra­ dalmi szervezkedés élére állott. Az akkori­ ban Bécsben megjelenő Pester Lloyd hasáb­ jain láttak napvilágot cikkei, melyek m á r körvonalazták politikai irányelveit és egész bécsi működése egy vezérszerepre hivatott államférfiú kibontakozását engedte sejteni. A tanácsköztársaság bukása után hazatért és Huszár Károly miniszterelnöksége alatt a kül­ ügyminisztérium békeelökészítő osztályán működött és mint a békeküldöttség előadója értékes szolgálatokat tett a neuilly-i béketár-

Bethlen gyalásokon. A Simonyi-Semadam-kormány bukása u t á n kabinetalakításra kapott meg­ bízást, ami azonban nem sikerült. 1920. Hód­ mezővásárhely első kerülete képviselőjévé választotta. Az első nemzetgyűlés t a r t a m a alatt azonban inkább a Menekültügyi Hiva­ tal keretén belül működött, melynek elnöke volt. 1921. Teleki Pál lemondása után a kor­ mányzó ismét miniszterelnökké dezignálta. B. megbízatásának 24 óra alatt m á r eleget is tett és az víj k o r m á n y 1921. április 19. be­ mutatkozott a nemzetgyűlésen. A fogadtatás tartózkodó volt, d a c á r a an­ nak, hogy az új kabinet a jogrend és a köz­ szabadságok visszaállítását tűzte ki céljául. Mikor azonban a k o r m á n y gazdasági és pénzügyi téren h a m a r o s a n sikereket ért el, a hangulat kedvezőbbre vált. Nemsokára az akkori igen nyomott közéleti atmoszféra ha­ tása a parlamentben is mutatkozni kezdett és az ellenzék jogrend-akciójának, valamint a királykérdésnek a napi politikába való be­ nyomulása természetszerűleg nagy viharokat váltott ki. A Beniczky- és Szmrecsányi-féle mentelmi jogsértés, az Ereky-Andaházy-affér, Friedrich szerepe a Tisza István-gyilkossági perben, a Duna-Tiszaközi gyilkosságok pertraktálása válságos helyzetbe hozták a kor­ mányt, amit később még súlyosabbá tett a Ház elnökének, Rakovszky Istvánnak, a kis­ gazdák n y o m á s á r a történt távozása, ami ké­ sőbb szerteágazó afféreket vont maga után. A kisgazdapárt az ingatlan vagyonváltság javaslat miatt kezdett békétlenkedni, kirob­ bant az Eskütt-féle botrány, a nyugatmagyar­ országi felkelés óriási kavarodásokat terem­ tett, Hegedűs pénzügyi politikája összeom­ lott. Ebben a terhes légkörben B. őszinte ba­ rátságával lecsendesítette a kisgazdapártot, a fenyegető külpolitikai helyzetre való tekin­ tettel mérsékletet kért és kapott az ellenzék­ től, majd a Ház parlamenti szünetet hatá­ rozott el. A szünet alatt B. likvidálta a nyu­ gatmagyarországi felkelés ügyét és a népsza­ vazás útján Magyarországnak ítélt Sopron ünnepélyes visszacsatolásával B. egyik leg­ kiválóbb kormányzati és diplomáciai sikerét érte el. Legnagyobb nehézségeit és lelki próbáját kormányelnöksége első időszakában IV. Ká­ roly király visszatérési kísérletei okozták, amelyek maguk után vonták a nagyhatal­ m a k t ó l követelt detronizáció törvénybeikta­ tását, viszont életre keltették a nemzetben azt a megérzést, hogy a királykérdést, mely az országot áldatlan veszélybe döntheti, ki kell kapcsolni hosszú időn át és ezáltal bel­ politikai n y u g a l m a t teremteni egy közös nem­ zeti erőfeszítés érdekében. A detronizációs javaslat beiktatása u t á n kormányával együtt lemondott. A kormányzó a lemondást elfogadta, de a kormányalakí­ tással ismét B.-t bízta meg, aminek rövidesen eleget is tett. Az új kabinet azonban m á r bemutatkozásakor nehéz helyzetbe került,

64

Bethlen

inert a k o r m á n y z ó p á r t legitimista tagjai is ellenzékbe mentek. B. 1922. jan. 23. kifejtette a királykérdésben elfoglalt álláspontját és ez a beszéd, amelyet 100,000 p é l d á n y b a n ki is nyomattak, szilárdan mögéje tömörítette a kisgazdapártot. E r r e a p á r t r a támaszkodva a k a r t a B. az új választójogi javaslatot tör­ vényerőre emeltetni, ami a z o n b a n m á r nem sikerült, az ülésszak rövidsége miatt. A nem­ zetgyűlés m a n d á t u m a február 16. lejárt és B. egy általa egybehívott országbírói érte­ kezlet döntése u t á n rendeleti ú t o n kodifikálta azt a választójogi javaslatot, amelynek alap­ j á n megejtett választások a kormányzópárt győzelmével végződtek. Az új nemzetgyűlés 1922 jűl. 1. exlexbe került és a Ház az indemnitást csak aug. 3-án szavazta meg. Az ország pénzügyi és gazdasági helyzete azonban egyre rosszabbo­ dott. Egyre világosabbá vált, hogy a kibon­ takozás csak külföldi kölcsön útján lehet­ séges. B. tehát felvétette Magyarországot a Népszövetség tagjai közé és megkezdte a re­ konstrukció m u n k á j á t . B. Kállay Tibor pénz­ ügyminiszterrel együtt Parisban, Londonban és R ó m á b a n személyesen terjesztette elő ter­ vezetét. Közvetlen kapcsolatot teremtett a volt ellenséges n a g y h a t a l m a k k a l és meg­ nyerte Anglia és Olaszország szimpátiáját. Nemsokára azonban a k o r m á n y jegyzéket intézet a jóvátételi h a t a l m a k h o z , amelyben kifejtette a népszövetségi kölcsön kivihetetlenségét, az eddigi jóvátételi feltételek mel­ lett. A jegyzéknek, valamint B . személyes tár­ gyalásainak megvolt az eredménye, amenynyiben akceptálták a m a g y a r álláspontot és így a kölcsönakció létrejött. A népszövetségi tanács záróülésén H a n o t a u x francia meg­ bízott elragadtatott szavakkal m o n d o t t kö­ szönetet B.-nek, aki ezzel a m u n k á j á v a l fel­ becsülhetetlen szolgálatot tett Magyar­ országnak. Az egyesség feltételei szerint megalakult a Nemzeti Bank és Mr. J. Smith, a Népszö­ vetség főbiztosa megkezdte ellenőrző műkő- ; dését. Kezdetét vette tehát a rekonstrukció nagy munkája. B. áttért az államélet össze­ omlás által teljesen szétzilált ágazatainak újjáépítéséhez: keresztülvitte a házszabályon revízióját, a választójogi reformot és a Nép­ szövetség 1925 dec. 4. ülésén, m i u t á n B. be­ számolt a rekonstrukció eredményeiről, a népszövetségi elnök köszönetet m o n d o t t B.nek az újjáépítés h a t a l m a s m u n k á j á n a k si­ keres befejezéseért. Egyideig teljes csendben folyt ezután a parlamenti m u n k a , de 1925. decemberében kirobbant a frankhamisítási botrány. Az ügy dagadó hullámai percek alatt az egész vilá­ got bejárták és elmerüléssel fenyegették a k o r m á n y t , de vele együtt az országot is. B. államférfiúi képessége a z o n b a n mesteri mó­ don parírozta a külföldi sajtónak és az itt­ honi ellenzéknek h a t a l m a s erővel meginduló pergőtüzet és a frankvitában mondott záró-

Bethlen beszéde után a kormány helyzete erősebb volt, mint valaha. Mikor pedig a Népszövet­ ség pénzügyi bizottsága Magyarországot fel­ oldotta a pénzügyi ellenőrzés alól, B. és kormánya a külföld előtt is rehabilitálva, sziklaszilárdan állott. B. azonban a frankügynek a Kúria előtt történt jogerejű lezajlása után beadta lemon­ dását. A kormányzó a lemondást nem fo­ gadta el és B. Magyarország miniszterelnöke maradt. Miután a parlamentben tető alá ho­ zatta a felsőházi javaslatot, visszaállította az alkotmányosság régi formáit. Mikor pedig 1926. novemberében a kormányzó a nemzet­ gyűlést feloszlatta, a kormánypárt az orsz.gyűlési képviselőválasztásokon példátlanul álló győzelmet aratott; 245 m a n d á t u m közül 207 jutott a kormányt támogató pártok ke­ zébe. Az országgyűlés megnyitása után B. rö­ videsen Rómába utazott, ahol elvi megálla­ podásra jutott Mussolinivei, barátsági és döntőbírósági szerződést kötött Olaszország­ gal és ezzel a ténnyel megnyitotta a sorom­ pót a háború utáni ellenséges hangulattól elszigetelt Magyarország nemzetközi kapcso­ latainak kiépítése felé. B. a háború és a forradalmak által szét­ züllesztett magyar államéletet visszavezette arra az útra, amelyről új és messzeható lehe­ tőségek nyúlnak a céltudatos gazdasági és társadalmi berendezkedésre. A nemzetközi fórumokon őrt állt az ország érdekei felett és lehiggadt tárgyilagosságával, átfogó szel­ lemével és diplomáciai képességeivel mindig sikerült a magyar érdekeknek megfelelő kap­ csolatul· À kiépítenie és a népszövetségi kon­ ferenciák merev álláspontjait az igazság meg­ győző erejével meghajlítania. Magyarország legsúlyosabb történelmi óráiban vette át a kormány vezetését és a még súlyosabb esz­ tendők majdnem mindent elsöprő viharai­ ban is töretlenül vezette ki az ország hajó­ ját a csendesebb nyílt vizekre. Nyilvános be­ szédeinek külső struktúrájában is megnyilat­ kozik kemény és objektív egyénisége, mert szónoklatai nélkülöznek minden felesleges orátori díszítményt és hatástkeltő frazirozást; inkább a tárgyi tartalomra és a reális rész­ letek szigorúan kötött vonalvezetésére fekteti a fősúlyt, így beszédei inkább a gondolatok dinamikai erejénél fogva hatnak. Hanotaux, a Népszövetség francia meg­ bízottja, többek között így beszélt róla: . . . bölcs szellemével fölébe tudott emelkedni azoknak a nehézségeknek, amelyek az emberi dolgokban természetszerűen lakoz­ nak. Meg vagyok győződve róla, hogy Bethlen István gróf neve hamarosan azok közé fog kerülni, akiket Európa újjáteremtői között emlegetnek. Bethlen Pál gróf (bethleni), ügyvéd, fel­ sőházi tag, szül. Drág (Szolnok-Doboka vm.), 188S szept. 11* Középiskolai és egyetemi ta­ nulmányainak befejezése u t á n 1906. jogi-

65

Bezegh

doktori oklevelet nyert. Később ügyvédi vizsgát tett. 1909. ügyvédi irodát nyitott. 1910. a bethleni kerület m a n d á t u m á t , m u n ­ kapárti p r o g r a m m a l , szerezte meg. A h á b o r ú alatt h a r c t é r i szolgálatot teljesített. E r d e ­ meit számos kitüntetéssel j u t a l m a z t á k . Az összeomlás u t á n teljesen ügyvédi hivatásának és g a z d a s á g á n a k szentelte idejét. Az örökösjogú főrendi c s a l á d o k a t képviseli a felső­ h á z b a n , a h o l először korjegyző volt, majd jegyző lett. Tevékeny részt vesz a ref. egy­ ház életében és számos egyh. és társ. egye­ sület vezetője. Betlen Gyula, szobrászművész, szül. Bu­ dapest, 1879. m á j 8. Művészi t a n u l m á n y a i t Bpesten és P a r i s b a n végezte. Résztvett szá­ mos hazai és külföldi kiállításon, a párisi st. lousi és milánói kiállításon első díjat, ill. bronz- és a r a n y é r m e t nyert. Kisebb bronz- és t e r r a k o t t a - a k t o k o n és emlékérmeken kívül, több nagy síremlék tervezője. A szegedi hősi halottak emléke, a nyíregyházai Kossuth-szo­ bor és több emléktábla tervezője és mintázó ja, Betsey László, székesfővárosi köztiszta­ sági hiv. fuvarostelepének igazgatója, szül. Budapest, 1878 m á j u s 7. Középiskolai t a n u l ­ m á n y a i n a k befejezése u t á n a szfőv. szolgá­ l a t á b a lépett. 1898. államszámviteli állam­ vizsgát tett és g y a k o r n o k , majd számtiszt, u t ó b b számvevőségi főtiszt volt. 1918. szám­ tanácsos. 1921. igazgató lett. 1914. az o m n i ­ buszvállalat átvételekor a n n a k vezetésével bízták meg. Bettelheim Miksa, b a n k á r , szül. Bpest, 1876. Iskolai t a n u l m á n y a i t a bpesti kereske­ delmi a k a d é m i á n fejezte be. Kereskedelmi pá­ lyára ment és egy tőzsdebizományos cégnél nyert elhelyezkedést. 1900. önállósította m a ­ gát és Krausz Simonnal társulva bank- és tőzsdebizományos céget alapított, mely cég­ nek, Krausz Simon 1924. történt kiválása óta egyedüli tulajdonosa. Pénzügyi körökben nagy tekintélynek és megbecsülésnek örvend, minek következtében 1917. tőzsdetanácsos, 1922. az Értékpapírkereskedők Egyesületének elnöke lett. Bezegh-Huszágh Miklós (hajniki), a bpesti államrendőrség főkapitánya, szül. H a j ­ nik, 1881 jan. 22. Középiskoláit Besztercebá­ nyán és Selmecbányán, az egyetemet Bu­ dapesten végezte. T u n u l m á n y a i n a k befeje·· zése után egyéves önkéntesi szolgálatot teljesített. 1903. a balassagyarmati királyi törvényszék j o g g y a k o r n o k a lett. 1905. a sal­ gótarjáni járásbíróságon, mint aljegyző mű­ ködött. 1906. Budapesten megszerezte a bírói oklevelet. 1907. a pozsonyi kir. tör­ vényszékhez, m a j d az ügyészséghez helyezték át, ahol tvszéki jegyzővé léptették elő. 1912. kir. alügyésszé nevezték ki Sopronba, m a j d soronkívül kir. ügyésszé léptették elő és a bpesti ügyészséghez helyezték át, ahol a sajtó­ termékek cenzúráját bízták reá. A h á b o r ú alatt, m i n t tűzérfőhadnagy h a r c t é r i szolgála­ tot teljesített és az ezüst és b r o n z Signum

Bezerédj

66

Laudisszal, a Károly-csapatkereszttel, a né­ met harcos érdeméremmel és a jubileumi emlékéremmel tüntették ki. 1916. súlyos be­ tegen jött haza a h a r c t é r r ő l és visszatért ügyészi hivatásához. 1908. az igazságügyminisz­ tériumban, majd az Orsz. Közp. Árvizsgáló Bizottságban teljesített szolgálatot, később a közélelmezési minisztériumba került, ahol a jogi-osztály vezetője lett. A k o m m u n i z m u s bukása után a bpesti kir. ügyészségnél a k o m ­ munista bűnperek irányításával bízták meg, és ezzel egyidőben a miniszterközi sajtó­ ellenőrző bizottságba delegálták. 1921. viszS2arendelték az igazságügyminisztériumba, ahol a büntető és főfelügyeleti osztályon az adminisztráción és a kegyelmezési ügyeken kívül a politikai b ű n p e r e k irányítása és fe­ lülvizsgálata képezte feladatát. Miniszteri biz­ tosi hatáskörben a nagyobb politikai bűn­ cselekményekben kapott különleges megbí­ zásokat (Márffi-féle bombaper, frankhamisí­ tás, stb.). Általában a bizalmasabb és kénye­ sebb természetű politikai bűnperekben az igazságügy és a többi minisztérium között az összekötő szerepét töltötte be. 1922. kir. főügyészbelyettes lett. 1928. a n y u g a l o m b a vonult Marinovich J e n ő helyére a m. kir. ál­ lamrendőrség bpesti főkapitányává nevezték ki. Rövidesen sikerült is hozzáértő m u n k á s ­ sága révén jelentős eredményeket elérnie. A rendőrlegénység kultúrnívóját nyelvtanfolya­ m o k létesítésével emeli, a forgalom növeke­ désének megfelelően kiépíti és széles ala­ p o k r a fekteti a közlekedési rendőrséget, sze­ mélyes látogatásaival ellenőrzi a legénység működését és minden i r á n y b a n kiterjedő fi­ gyelemmel biztosítja a m a g y a r rendőrség ma­ gas nívóját. Erélyes és tapintatos intézkedé­ sei a társadalom legszélesebb rétegeinek szim­ pátiáját és elismerését biztosították számára. A Bethlen Gábor Szövetség társelnöke, a Zó­ lyom-Vármegyei Egyesület elnöke. Bezerédj István (bezerédi), felsőházi tag, szül. Bpest, 1866 febr. 22. Középiskolai ta­ n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n a bpesti t u d . egyetem jogi k a r á n a k hallgatója volt, ahol jogi d o k t o r r á avatták. 1888., mint tb. al­ jegyző Vas megye kötelékében kezdte meg pályafutását. F o k o z a t o s előléptetések u t á n 1901. alispáni r a n g r a emelkedett. 1906. Vas v m . főispánja lett. A felsőházban Vas vár­ megyét képviseli. Bezsilla István, ügyvéd, szül. T ú r a , 1866. j a n . 29. Középiskoláit Jászberényben, egye­ temi t a n u l m á n y a i t Bpesten végezte. Az ügy­ védi vizsga letétele után Gödöllőn telepedett le. A község társadalmi életének jelentős egyénisége, a Gödöllői T a k a r é k p é n z t á r jog­ tanácsosa, az Űri Kaszinó elnöke, vármegyei bizottsági tag, Pest vm. tb. főügyésze. A szép­ irodalom terén is m ű k ö d ö t t , szerkesztője volt a Hazánk c. lapnak, főszerkesztője és tulaj­ donosa a Gödöllői Hírlapnak. Egyik megala­ pítója volt a bpesti Uránia Színháznak.

Bicskei Beyer J e n ő , m i n . tanácsos, szül. Kő­ szegen 1906. N a g y b á n y á n az erdőrendezőség vezetőjévé, 1907. főerdésszé, 1912. főerdőmérn ö k k é nevezték ki. A h á b o r ú alatt a nagy­ bányai főgimnázium t a n á r a volt. 1916. a föld­ művelésügyi minisztériumba rendelték. 1918. pedig föerdőtanácsossá léptették elő. 1925. Parisban, mint erdészeti szakértő vett részt a jóvátételi bizottságban, az elszakadt terü­ leteken visszamaradt állami j a v a k értékelési tárgyalásain. 1926. a minisztérium erdészeti főosztályának vezetőjévé és miniszteri taná­ csossá nevezték ki. B. a m a g y a r erdészeti ügy egyik ismert szaktekintélye, akinek nevé­ hez az erdőgazdálkodás számos eredménye fűződik. Bibő Lajos, író, h í r l a p í r ó , szül. Hód­ mezővásárhely, 1890 dec. 20. Iskoláit u. o. végezte, majd Szegeden hírlapíró lett. 1913— 1918. mint főhadnagy, k a t o n a i szolgálatot teljesített. Főszerkesztője volt a Szeged és Vidéke c. lapnak. Később a Virradat szer­ kesztését vette át, az utóbbi években pedig a Nemzeti Üjság m u n k a t á r s a . Kiváló publi­ cisztikai m u n k á l k o d á s a mellett igen jelentős irodalmi m ű k ö d é s t fejt ki. 1927. megnyerte Budapest szfv. Ferenc József irodalmi nagy díját. Két színdarabját: A juss, Báthory Zsig­ mond c. a Nemzeti Színház a d t a elő. Elbe­ szélő kötetei: A fáklya füstölve ég. A föld. Regényei: Ladikon az ősmagyar hazába. Anyám. Kétlelkű szerelem. Meg kell a szív­ nek hasadni. Van orvosság mindenre. A sárhelyi veszedelem. Az új m a g y a r írói gárda egyik legtehetségesebb egyénisége, ki min­ den ízében m a g y a r életet lehelő, erőteljes írá­ saival a nagykultúrájú m o d e r n m a g y a r írót reprezentálja. Bicskei J e n ő , m ű s z a k i főtanácsos, szül. Tápió-Bicskén, 1879 jún. 14. Középiskoláit Jászberényben, műegyet. t a n u l m á n y a i t Bpes­ ten végezte és 1903. m é r n ö k i oklevelet szer­ zett. A B. H. É. V. szolgálatába lépett 1904. és résztvett a vasút vonalainak elektrifikálási m u n k á l a t a i b a n . 1907—1923. a BudapestNagytétény—Törökbálint-i és a Bpest—Szent­ endre-! vonalak osztálymérnöke volt és azóta a kisajátítási és statisztikai osztály vezetője. B. vezette a Ráckeve-Dunapataj-Kalocsa-i va­ sút nyomjelzési munkálatait. Széleskörű szak­ irodalmi munkásságot fejtett ki. Közgazda­ sági és vasúti cikkei a szaklapokban és a napilapokban jelentek meg. A Nemzetközi Helyi Érdekű Vasútegyesület k o p p e n h á g a i kon­ gresszusán előadást tartott. Vasút politikai és vasútigazgatási cikkeket írt a Községfejlesz­ tés c. közgazdasági lapban, a Vasúti és Hajó­ zási Hetilapban. Síkmértani, testmértani és számtani tankönyve jelent meg. Élénk társa­ dalmi működést fejt ki. A Budai Klub igaz­ gatója, a Természettudományi Társulatnak, a Mérnöki Kamarának, a Vasúti és Hajózási Klubnak és a Vajda János Irodalmi Társaság­ nak tagja.

Bien

67

Bien Zoltán, egyetemi m a g á n t a n á r , szül. Somogy-Túron 1891. nov. 20. 1916. szerezte ι budapesti tud. egyetemen orvostudori ok­ levelét. A háborúban harctéri szolgálatot tel­ jesített és a Signum Laudisszal tüntették ki. Azután kórházi gyakorlatot folytatott. Később a leideni egyetemen adjunktus volt, majd 1924. u. o. magántanári képesítést nyert. 1927. az Országos Társadalombiztosító Intézet osz­ tályvezető orvosává nevezték ki. Az orvosi szakirodalomban sokat dolgozik; közlemé­ nyei külföldön is elismerést keltettek, ö n á l l ó munkái: Über Fleckfieberdiagnose (Göttin­ gen). Allergia és allergiás betegségek (Bpest). Biffl Ferenc (vitéz, pilicai), n y ű g . altá­ bornagy, szül. Pozsony, 1868. j ú n . 12. Kö­ zépiskolai tanulmányait és a h a d a p r ó d i s k o ­ lát Pozsonyban végezte. Tényleges k a t o n a i szolgálatát a 38. gyalogezrednél kezdte meg. Később a 82. gyalogezredhez került, m a j d a 20. honvédekhez osztották be. A h á b o r ú alatt hosszú időt töltött a h a r c t é r e n . Az öszszeomlás után a Nemzeti Hadsereg helyettes főparancsnokává nevezték ki. Hosszú, érde­ mes szolgálat után n y u g a l o m b a vonult. Ki­ tüntetései: Hadoszt.-érdemkereszt, a Lipót­ rend középkeresztje, bronz és ezüst Signum Laudis a kardokkal, Lipót-rend a hadiékít­ ménnyel és a k a r d o k k a l .

Biró

sai felsőkereskedelmi iskolának elvégzése u t á n hosszabb ideig gyári tisztviselő volt. Ké­ sőbb Egerben vasárugyárat létesített, melyet éve­ ken át vezetett. 1901. megalapította a Magyar Vaskereskedő c. szaklapot, majd a Magyar Vaskereskedők ás Vasiparosok Országos Egyesületét, amelynek előbb főtitkára, majd társelnöke lett. Ε tisztséget m a is betölti. Mint lapszerkesztő értékes szakirodalmi tevé­ kenységet fejt ki. A m a g y a r vasipar propa­ gálásában ú t t ö r ő m u n k á t végzett. Érdemei­ ért a F e r e n c József-rend lovagi és tiszti ke­ resztjével, legfelsőbb elismeréssel és a porosz v a s k o r o n a r e n d d e l tüntették ki. Biró E n d r e , ügyvéd, szül. Ópécska, 188¾. Középiskoláinak elvégzése után Bpesten és Strassburgban jogi t a n u l m á n y o k a t folytatott. A h á b o r ú b a n , mint tüzérfőhadnagy harctéri szolgálatot teljesített. Bpesten folytat ügy­ védi gyakorlatot. Számos szépirodami és jogi t a n u l m á n y a jelent meg. T ö b b n y i r e polgári ügyekkel foglalkozik. Biró H e n r i k (beczkói), k o r m á n y f ő t a n á ­ csos, szfv. th. biz. tag, szül. Bpesten, 1866 jan. 25. Atyja Beczkói Biró Károly, jeles fővárosi építész volt. B. t a n u l m á n y a i n a k elvégzése u t á n a közgazdasági életben helyezkedett el. T ö b b vállalat alapítása fűződik nevéhez. A közélet terén évtizedeken át értékes m u n k á s s á g o t fej­ tett ki. A h á b o r ú alatt a főváros VI. ker. soBihary István, vez. kir. tanfelügyelő, rozóbizottságának elnöke volt. 1901. a szfv. ízül. Nagyenyed, 1881 aug. 1. Középiskoláit th. biz. tagjává választották, melynek kebe­ izülővárosában, filozófiai tanulmányait Ko­ lében két évtizeden át számos közintézmény lozsvárott, jogi tanulmányait Eperjesen véalapítását kezdeményezte. A községi kenyér­ jezte. Pályáját Nagyküküllő megyében kezdte, gyár B. javaslatára létesült. Ugyancsak indít­ najd Rimaszombatra került, ahol rövidesen v á n y á r a h a t á r o z t a el a főváros Budapest főbb rir. tanfelügyelő lett. Rövid ideig k a t o n á s ­ útvonalainak villamos ívlámpákkal való föl­ kodott, majd újból elfoglalta állását. 1918. szerelését, valamint a Községi T a k a r é k p é n z ­ Szolnokra helyezték át és azóta a jász-nagytun-szolnokmegyei tankerületet vezeti. A letár fölállítását. A Kereskedelmi és I p a r k a m a ­ írenteintézmény megszervezése, valamint új r á b a n is sokat fáradozott a közért. Éveken iskolák létesítése k ö r ü l n a g y érdemeket át különböző adókivető és fölszólamlási bi­ szerzett. A Nagy Küküllő és a Szolnok és zottságok tagja és h. elnöke volt .A h á b o r ú Vidéke c. lapok szerkesztője volt. A Gárdonyi végén az Orsz. Népélelmezési Akció ügyvezető Géza írod. Társaság, a Verseghy írod. Társ. alelnökévé nevezték ki. Az összeomlás u t á n , és az Alföldi Közműv. Egyes, tagja. Az Orsz. az első nemzetgyűlési választások idején, a Tanfelügyelői Egyesület vál. tagja. I r o d a l m i Hegedűs L ó r á n t - p á r t elnökévé választották. munkássága mellett, népdalaival is ismertté Közben a szfv. n y o m o r e n y h í t ő akció végre­ tette nevét. hajtóbizottságának tagja is volt. 1918. köz­ életi működésének elismeréséül m e g k a p t a a Bilkey Ferenc, esperes-plébános, szül. Ferenc József-rend tiszti keresztjét és 1923. Sárszentmihály, 1872 jún. 13. Középiskoláit a k o r m á n y z ó k o r m á n y f ő t a n á c s o s s á nevezte ki. Székesfehérvárott, egyetemi tanulmányait Biró I m r e Boldizsár, h í r l a n í r ó , szül. Bpesten végezte. Kétévi kápláni m ű k ö d é s Nagykanizsán, 1891. Középiskoláit Kapos­ után Székesfehérvárra került, amelynek 1912 váron végezte, m a j d az ottani Somogyi Üjság óta plébánosa. Élénk irodalmi m ű k ö d é s t fejt ki. Cikkei a helyi és a fővárosi l a p o k b a n c. napilaphoz került, ahol a nagyatádi Szabó jelennek meg. Művei: Hét országon keresztül, István-féle kisgazda-párt tagja lett. Értékes Az éjféli nap országában, Magyar ember hírlapírói m u n k á s s á g o t fejtett ki a Kisgazda, Amerikában, Kalauz a katholikus vallásba Külügy-Hadügy, Szántó-vető, Magyar Falu, visszatérőknek, Az oltárszentség élő csodája, stb. stb. c. agrárpolitikai lapoknál. A m á s o d i k Gárdonyi és a buddhizmus, örök dolgok, nemzetgyűlés alatt ellenzéki kisgazdapárti Vasárnapi könyv, Miért tiltja az egyház a p r o g r a m m a l képviselőjelöltnek lépett fel a vtgyes házasságokat? Városi bizottsági tag. nagykátai kerületben, de a pártszavazás a 1902. pápai kitüntetésben részesült. k o r m á n y p á r t i jelöltnek j u t t a t t a a m a n d á t u ­ mot. Kosaras Gáspár és más elbeszélések c. Bíró Ármin, közgazdász és lapszerkesztő, novelláskötetén kívül igen sok agrárpolitikai szül. Eger, 1864. Középiskoláinak és a kas­

Bfró

68

tanulmánya, szakcikke és szaknaptára jelent j még* Értékes és aktív harcosa a kisgazda- j mozgalmaknak, a párt egyik legrégibb tagja, számos agráregyesületnél tisztséget tölt be. Bíró Lajos, zoológus és etnográfus, szül. Tasnád, 1856. Debrecenben teológiát hallga­ tott, majd a kecskeméti reí. koll. h. t a n á r a lett. B. dolgozta fel először Zemplén vm. bogárvilágát, majd 1895. Üj-Guineába ment, ahol 7 esztendeig nép- és természetrajzi gyűj­ téseket végzett. Gyűjteménye rendkívül m ó ­ don gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum tárait. 1903 óta a Nemzeti Múzeum tisztelet­ beli őre, a Magyar Entomológiai Társulat, volt elnöke, a szegedi egyetem díszdoktora. Önálló müve: Hét évig Üj-Guineában. Biró László (beczkói), ügyvéd, szül. Bu­ dapest, 1892 jan. 19. T a n u l m á n y a i t a bpesti tud. egyetemen végezte. 1914. jog- és államtudori oklevelet szerzett. 1915. a mesterutcai, majd az izabellautcai felsőkeresk. iskola jog­ tanára lelt. 1918. a bírói és ügyvédi oklevél elnyerése után ügyvédi irodát nyitott. A Kühne Mezőgazdasági Gépgyár jogtanácsosa és felügy.-biz. tagja, a Munkácsy Céh ügyé­ sze, a Herkules Müvek r.-t. igazg. tagja. Az Orsz. Ügyvédszöv. bpesti osztályának ügyv. alelnöke. Pest m. tb. tisztiügyésze. A VI. ker. iskolaszék és Adófelszólamlási Bizottság tagja. Bíró Pál (hámori), r.-t. elnök-vezérigaz­ gató, orszgy. képv., szül. Bpest, 1881. Középis­ koláit a fővárosban, egyet, tanulmányait u.ott, majd Berlinben és Freiburgban végezte. Doktorráavatása után 1903. a RimamurámjSalgótarjáni Vasművek szolgálatába lépett. 1912. kiváló m u n k á s s á g á n a k eredményéül a részvénytársaság igazgatója lett. A brüszszeli konferencián, mint a m a g y a r vas­ ipar r e p r e z e n t á n s a vett részt. 1917. a Iiimcmurány-Salgótarjáni Vasművek r.-t. vezér­ igazgatójává választották. A h á b o r ú után, mint a magyar békedelegációnak ipari szak­ értője, értékes tevékenységet fejtett ki. A közgazdaság terén kifejtett kiváló m u n k á s ­ ságának elismeréséül 1922. m. kir. keresk. főtanácsosi címmel tüntették ki. A második nemzetgyűlésen, mint az ózd? kerület k é p ­ viselője vett részt. Az 1926. összeült or­ szággyűlésben régi kerületét képviseli. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségé­ nek alelnöke. A Statisztikai Értékmegállapító Bizottság szakosztály-elnöke, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara beltagja, a Ma­ gyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesületé­ nek társelnöke és a Vámpolitikai Központ elnöki T a n á c s á n a k tagja. Biró Zsigmond, felsőházi póttag, szül. §zentmártonkáta, 1850 m á j . 1. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bpesti tud. egyetem jogi k a r á n a k hallgatója volt, később ügyvédi oklevelet szerzett. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár kötelékébe lépett és 1889. az intézet igazgatója lett. ' 1911. udv. tanácsosi címet nyert. Intézetének előbb alelnöke, majd; 1929; elnöke lett. Pest vm. felsőházi póttagja.

Kitinéi* Birtha József, ref. lelkész, volt nemzet­ gyűlési képviselő, szül. \)r, 1877. Középisko­ láit Nyíregyházán, a teológiát pedig Debre­ cenben végezte, majd Utrechtben, Berlinben és Heidelbergben egészítette ki tanulmányait. Hazatérése után a kolozsvári ref. főgimná­ zium t a n á r a lett, majd két év múlva a lévai ref. egyházközség lelkészévé választotta. A cseh megszállás alatt egyik lelkes szervezője volt a magyarság ellenállásának. Hazafias magatartása miatt a csehek internátálták. Ki­ szabadulása u t á n Budapestre menekült. Az első nemzetgyűlésbe a nyírbátori kerület küldte be kereszténypárti p r o g r a m m a l . Bitskey Aladár, szül. Eger, 1905 okt. 18 Számos m a g y a r h á t ú s z ó b a j n o k s á g o n kívül győzött a lipcsei, m a g d e b u r g i , drezdai, h a n ­ noveri versenyeken is és n a g y része volt az egri úszógárda világraszóló előretörésében. Evek óta Magyarország h á t ú s z ó b a j n o k a . Bitter Illés, t a n k e r , főigazg., clairveaux-i apát, szül. Apar. Középiskoláit Pécsett vé­ gezte, majd a bpesti tud. egyetem hallgatója lett. T a n á r i oklevelének megszerzése u t á n 1891. p a p p á szentelték. Már 1890-ben a Cisz­ tercita-rend pécsi főgimnáziumának tanára lett. Élénk részt vett a város kulturális életé­ ben. F ő k é p a Pécsi Kath. Körben talált teret szervező és rendező erejének érvényesíté­ sére. Az 1907. tarlottt pécsi katolikus nagy­ gyűlésen B. vetette fel a Kath. Tanáregye­ sület gondolatát, amelynek később h a l éven át elnöke is volt. Ε minőségében vetette meg alapját a Kath. T a n á r o k Nevelőházának. 1908. megszervezte a pécsi kat. felsőbb leányisko­ lát, melynek öt éven át volt igazgatója. Mi­ kor a Ciszterci-rend 1922. megnyitotta Buda­ pesten a Szent Imre-gimnáziumot, Békefi Piemig, zirci apát őt bízta meg az inté­ zet szervezésével és vezetésével. 1920. B. lel­ kes kezdeményezése hozta létre a Foederatio Americanat, a kat. egyetemi hallgatók szövetséget, amelynek m a is c o m m e n d a t o r a . 1921. megszervezte a középiskolai dalosver­ senyeket, amelyeknek rendezője és zsűriel­ nöke lett. 1922. főigazgatóvá nevezték ki, majd 1925. a székesföv. törvényhat. bizott­ ság tagjává választották. Széleskörű tudomá­ nyos és irodalmi munkásságot fejt ki. A k ö ­ zépiskolai tanulók számára írt német nyelv­ könyveit általánosan használják. A kat. hit­ élet terén is buzgón tevékenykedik. Az Ifjú sági Irodalmi Tanács elnöke, a Szent IstvánAkadémia, az Országos Közoktatási Tanács, a Pedagógiai Társaság tagja. Számos értékes pedagógiai cikke jelent meg a tanügyi lapok­ ban. Í927. a pápai clairvauxi a p á t t á nevezte ki. A közoktatás terén szerzett érdemeiért 1929. a II. o. polg. érdemkereszttel tüntették ki. Bittner J á n o s , a Budapesti Kereskedelmi és I p a r k a m a r a alelnöke, felsőházi tag, szül. Nagy Apponyban, 1867. T a n u l m á n y a i t Buda­ pesten végezte. 25 éves k o r á b a n kezdte meg sikerekben gazdag önálló ipari tevékenysé­ gét. 1900 óta a budapesti hentesipartestület

Bizony

69

elnöke. 1903 óta tagja, 1920 óta pedig alel­ nöke a szfv. törvényhatósági pénzügyi és köz­ élelmezési bizottságának, elnöke a budapesti kereskedelmi és iparkamara ipari választmá- ] nyának. 1928. a Kereskedelmi és I p a r k a m a r á k j választották felsőházi taggá. A szfv. th. szé­ leskörű tevékenységet fejt ki. A hentesipar­ testület szellemi, kulturális és gazdasági éle­ tének legfőbb irányítója. 1915. kereskedelmi tanácsossá, 1914. pedig kormányfőtanácsossá nevezték ki. Bizony László, hírlapíró, szül. Bpest, 1893 okt. 27. Iskolai tanulmányait Kassán végezte, majd a Világ belső m u n k a t á r s a lett. Számos könyvet és tanulmányt írt, amelyek közül az első A keleti határról címmel az er­ délyi nemzetgazdasági problémákkal foglal­ kozott. 1915. az 0 . K. H. megbízásából Az első nemzeti kölcsön és a nép címmel brosúrát írt, amelyet sok ezer példányban terjesztettek a falusi szövetkezeti élet köré­ ben. A Pénzintézeti Központ megalapításá­ nak eszméjét Pénzügyi emancipációnk című könyvével szolgálta. 1922. alapította Középeurópai Lloyd c. közgazdasági lapját, amely a magyar gazdasági élet és a megszállt terü­ letek között elsőnek igyekezett a hírszolgá­ lati kapcsolatot megteremteni. Itlaha Sándor, belü?,'vi h. áll. ÜH-:.. s?nj. Budapesten, 1875. szept. 25. Középiskolai és egyet, tanulmányait Bpesten végezte. 1897. Zala vármegyében szolgabíróvá választották. 1903. a belügyminisztériumba nevezték ki, ahol előbb a vármegyei, majd a törvényelő­ készítő osztályban, mint előadó m ű k ö d ö t t . A háború alatt katonai szolgálatot teljesített, mint szolgálaton kívüli huszárszázados. 1917. mint osztálytanácsos, a vármegyei osztály élére került, még u. azon évben min. taná­ csos lett, 1922. h. államtitkári címet kapott és a törvényelőkészítő osztály főnöke lett. 1928. nevezték ki valóságos h. államtitkárrá. Az utóbbi évtizedek alatt valamennyi belügyi í vonatkozású törvényjavaslat előkészítésében részt vett, képviselte a belügyi k o r m á n y t a Brüsszelben és Parisban tartott nemzetközi közigazgatási kongresszusokon és a párisi kongresszuson az egyik osztályban elnöki tisztet is töltött be. Résztvett a k o r m á n y kép­ viseletében a városok nemzetközi szövetsége által Szevillában rendezett kongresszuson. A Magyarország és Románia között a trianoni szerződés által kettészakított városok, vár­ megyék és községek vagyoni viszonyának ren­ dezése érdekében létrejött egyezmény végre­ hajtása során a magyar k o r m á n y választott i bíróul jelölte és ebben a minőségben, az érde­ kelt testületekre nézve rendkívül előnyös egyezséget kötött. Az utódállamokkal kötött egyezmények közül ez volt az első, amelyet ezideig végrehajtottak, még pedig olyan ered­ ménnyel, amelynél többet várni sem lehet. B. állandó cikkírója a szaklapoknak és napi­ lapoknak. Az ország érdekében teljesített ki­ váló szolgálataiért a II. oszt. m a g y a r érdem­

Blaskorlc» kereszt, a III. oszt. vaskoronarend, Ferenc József-rend lovagkeresztje, II. oszt. p'olg. hadi érdemkereszt, vöröskereszt hadi ékítményes II. oszt. díszjelvénye, stb. kitüntetések­ ben részesült. Blaske Lajos, min. tanácsos, szül. Po­ zsonyban, 1883 júl. 30. Középiskoláit a tatai és zalaegerszegi gimnáziumokban, jogi tanul­ mányait a budapesti tud. egyetemen vé­ gezte. 1906. avatták jogtudorrá. Utána mind­ járt a földmívelésügyi minisztérium köte­ lékébe lépett, hol 1925. m á r miniszteri taná­ csosi címet k a p o t t . 1919-ig a gazdasági szak­ oktatási osztályban teljesített szolgálatot. 1920-tól fogva pedig a földbirtokpolitikai osz­ tályt vezette. 1922. az Ο F . B. rendes tagjává nevezték ki. A közélet terén szerzett érdemei­ ért a II. oszt. polg. hadi érdemkereszttel tün­ tették ki. Blaskovich Iván, j á r á s i főszolgabíró, szül. Bpest, 1882 j a n . 22. Középiskoláit Pécsett, egyet, t a n u l m á n y a i t Bpesten végezte, ahol á l l a m t u d o m á n y i d o k t o r á t u s t nyert. 1903 óta B a r a n y a vm. törv.-hatóságának szolgálatá­ b a n áll. 1927 óta a h e g y h á t i j á r á s főszolgabírája. A h á b o r ú b a n h a r c t é r i szolgálatot teljesített és t ö b b kitüntetést n y e r t . 1919— 1920. B a r a n y a vármegye és Pécs szab. kir. város főispáni és k o r m á n y b i z t o s i teendői­ nek ellátásával volt megbízva. 192G—1927. a pécsi ker. m u n k á s b i z t o s í t ó p é n z t á r kor­ m á n y b i z t o s a volt. Blaskovics László egyet. nv. r. tanár, szül. Rózsahegy, 1869. szept. 19. Középiskoláit és az egyetemet Bpesten végezte, ahol 1893. o r v o s t u d o m á n y i oklevelet nyert. T a n u l m á ­ n y a i n a k elvégzése u t á n a bpesti egyetemi szemklinika tanársegéde lett. 1905. magán­ t a n á r r á képesítették, majd 1912. rk. tanári cí­ met kapott. A világháború alatt, mint a II. sz. cs. és kir. t a r t a l é k k ó r h á z szemosztályának vezetőjét a vöröskereszt II. o. díszjelvényével és a III. o. Ferenc József-rend lovagkereszt­ jével tüntették ki. 1917. a bpesti M. Kir. Áll. Szemkórház igazgatója lett és szolgálataiért a m. kir. egészségügyi főtanácsosi címmel tüntették ki, majd 1921. a debreceni egye­ temi szemészeti tanszék vezetésével bízták meg. 1928 óta a budapesti Egyetem II. szemészeti tanszékének ny. r. t a n á r a . Uj el­ veken alapuló műtétmódjait külföldön is al­ kalmazzák. Különösen sok újítása van a szemhéji műtétek módozataiban. Az eddigi műté­ teket részben megjavította, részben új eljá­ rásokat talált fel. A m ű t é t t a n o n kívül a látó­ élesség meghatározásával is foglalkozik. E n ­ nek mérésére új egységet az oxyoptriát aján­ lotta. A Gräfe—Sâmisch-îéle szemészeti kézi­ könyv több műtétét főmódszerként tárgyalja. A M. Kir. Munkásbiztosító Felsőbíróság or­ vosszakértői tanácsának, az Igazságügyi Ta­ nácsnak és a debreceni Tisza István Tud. Társaságnak tagja. T u d o m á n y o s írásai a sze­ mészeti m ű t é t t a n köréből valók. A $zenir operálások c. m u n k á j a a Grósz—Hoór-féle

Blasnek

70

kézikönyvben, az Oxyoptriás látáspróbák és A szem lueszcs megbetegedései c. m u n k á i az Engel—Guszman-kézikönyvben jelentek meg. T u d o m á n y o s cikkei a bel- és külföldi tudo­ m á n y o s folyóiratokban látnak napvilágot. Blasnek Hugó, tűzoltóparancsnok, szül. Bpest, 1876 jan. 23. A fővárosban érettségi­ zett. 1895. városi napidíjas lett. 1898. tűz­ oltótiszt. 1912. t ű z o l t ó p a r a n c s n o k k á nevez­ ték ki. A h á b o r ú t századosi r a n g b a n küz­ dötte végig. Több k a t o n a i és polgári k i t ü n ­ tetés tulajdonosa. Az Orsz. Tűzoltóegyesü­ let elnöki előadója, számos vidéki tűzoltó­ testület p a r a n c s n o k a . S z a k i r o d a l m i m u n k á s ­ ságot fejt ki. Értékes m u n k á s s á g á n a k elis­ meréséül kormányzói Signum Laudist és számos polg. kitüntetést kapott. Blatniczky Pál, ev. főesperes, képesített teol. tanár, szül. Besztercebánya, 1869 febr. 1. Középiskoláit Besztercebányán, a teológiát pedig a pozsonyi akadémián s a göttingai egyetemen végezte. T a n u l m á n y a i n a k befeje­ zése után 1893. p a p p á szentelték, majd Zó­ lyom városának segéd lelkésze lett. Mindöszsze 26 éves volt, a m i k o r a tekintélyes zólyomi egyház egyhangúlag lelkésszé választotta 1910 óta a cinkotai ev. egyház lelkipásztora. Ebben a minőségében c s a k h a m a r a bányai egyházkerület tanfelügyelőjévé, a pesti egy­ házmegye tanügyi esperesévé 1924. pedig főesperessé választották meg. A keresztgén egy­ ház rövid története és Konfirmációs káté c tankönyvei több kiadást értek el. Egyházi beszédei és cikkei az egyházi lapokban jelen­ tek meg. Az egyetemes ev. vallástanítási bi­ zottság és a bányakerületi tanügyi bizottság elnöke, a bányai egyházkerület törvényszéki bírája, valamint számos egyetemes és egy­ házkerületi bizottság tagja. A cinkotai Han­ ggá Fogyasztási Szövetkezet és a Cinkotai Gazdakör elnöke. Blattner Géza festőművész, szül. Debre­ cen, 1893 febr. 15. A m ü n c h e n i i p a r m ű v é ­ szeti főiskolán tanult Hollósy S i m o n n á l . Grafikai m u n k á i és dekoratív tervezései a legértékesebbek. Első gyűjteményes kiállí­ t á s á t 1924. rendezte s azóta t ö b b kiállításon vett részt. Jelenleg párisi m ű t e r m é b e n dol­ gozik. Blau Lajos, az Orsz. Rabbiképző Int. igazgatója, szül. P u t n o k o n , 1861 ápr. 26. 1887. avatták a bpesti egyetemen bölcsészeti dok­ torrá. 1888. pedig rabbivá. E k k o r m á r a r a b ­ biképző intézet t a n á r a volt. 1913. óta a n n a k igazgatója. Évtizedeken át igen értékes iro­ dalmi és kulturális tevékenységet fejtett ki, különösen a zsidóság szellemi életének és a magyar nemzeti nevelés szolgálatában. A tal­ mudi t u d o m á n y o k kiváló tekintélye. 1891 óta szerkeszti a Magyar Zsidó Szemlét, 1921 óta társszerkesztőkkel. Ε folyóiratban ezrével kö­ zölte a zsidó irodalmi m u n k á k r ó l írt hivatott bírálatait. 1911. megindította a Hacofe című hébernyelvü folyóiratot. I r o d a l m i alkotásai az ország határain túl is ismertek. Hollan­

Bleyer diában, a katolikus egyetem aulájában és 1924. Németországban, t u d o m á n y o s előadá­ sokat tartott. F ő b b művei: Izrael kiválasz­ tása (1890). Masoretische Untersuchungen (1891). Tanulmányok a bibliai bevezetés kö­ réből (1894). Az ózsidó bűvészet (1898). Az óhéber könyv (1902). Leo Modena levelei és írásai (1905—6). A assuani és elephantinei aram papyrusok (1908). A zsidó házasság}el­ bontás és válólevél története (1911—1912). Etika a Talmudban (1920). A Talmud. 1926. ünnepelték irodalmi m ű k ö d é s é n e k 40 éves jubileumát. B l a u n e r Miksa, ügyvéd, szül. Imely, 1880 aug. 21. Középiskoláit Vácott, egyet, tanul­ mányait Bpesten végezte. Ügyvédi oklevelé­ nek megszerzése u t á n 1910. Vácott telepe­ dett le. 1914—1918. honvédségi szolgálatot teljesített. Iskolaszéki és hitközségi elnök, a városi képv.-test. tagja. Blazsek József, az esztergomi főkáptalani u r a d a l o m közp. főpénztárosa, szül. Bu­ dapest, 1886 m á r c . 3. Középiskoláit Buda­ pesten, a Gazdasági akadémiát, valamint a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamot Kassán végezte el. Pályáját Eszterházy Mi­ hály örköseinek birtokán, Alsójattón kezdte, mint gyakornok, m a j d br. W o d i á n e r Albert komjáti gazdaságának segédtisztje lett. 1911. került az esztergomi k á p t a l a n h o z , a h o l 1912. segédtisztté nevezték ki. A h á b o r ú b a n 1914— 1918. frontszolgálatot teljesített m i n t főhad­ nagy és a Károly-csapatkereszttel tüntették ki. 1921. inlézővé : m a j d 1927. közp. főpénztárossá léptették elő. Bleszl F e r e n c , r.-t. elnökigazgató, szül. Esztergom, 1857 jún. 30. A budapesti keres­ kedelmi a k a d é m i a elvégzése u t á n 1876. az Esztergomi Takarékpénztár r.-t szolgálatába lépett, melynek 25 év óta elnökigazgatója. A város társadalmi életének kimagasló alakja, vármegyei törvényhatósági és képviselőtes­ tületi tag. A Magyar Nemzeti Bank szám­ vizsgáló bizottságának tagja, a P. K. igazga­ tósági és végrehajtóbizottsági tagja. Értékes szolgálataiért a királyi tanácsosi és a kincs­ tári főtanácsosi címmel tüntették ki. Bleyer I m r e ügyvéd, szül. Bpest, 1897. márc. 5. Középiskoláit Bpesten végezte. Kö­ zépiskolai t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n bevonult és a h á b o r ú alatt, mint tartalékos tiszt, a r o m á n és orosz fronton küzdött. Egy ideig a főhadiszálláson volt beosztva, majd a repülőcsapatokhoz helyezték át. Szolgála­ tainak elismeréséül megkapta a kisezüst vi­ tézségi érmet, a Károly-csapatkeresztet és a sebesülési érmet. A leszerelés u t á n jogot hall­ gatott a kolozsvári egyetemen és 1926. Bu­ dapesten tette le az ügyvédi vizsgát és azóta a fővárosban ügyvédi gyakorlatot foly­ tat. B. egyik elismert tagja a fiatal m a g y a r ügyvédtársadalomnak és nagy jogi felkészült­ ségét egész sereg eredményes büntetővédelem és a Kúria által is elismert elvi jelentőségű döntéseket provokáló m ű k ö d é s e jelzi. Széles-

Bleyer körű társadalmi tevékenységet fejt ki. A T. T. C. főtitkára, a Terézvárosi Polgári Kaszinó igazgatója, a Demokrata-párt választmányi tagja. A párt hivatalos lapjának, a Nagymagyarországnak felelős szerkesztője volt. A jogi sajtó állandó munkatársa és 1920. je­ lent meg a szakkörök által is nagy mértékben elismert a Magántulajdonjogi rend befolyása a jövedelemelosztásra c. közgazd. munkája. Bleyer Jakab, nyűg. miniszter, egyet. ny. r. tanár, országgy. képviselő, szül. Dunacsében, 1874 jan. 25. Egyszerű földmíves szü­ lők gyermeke. A budapesti egyetem végezté­ vel, Münchenben és Lipcsében folytatta ta­ nulmányait. 1903—1904. a budapesti egyetem filozófiai karán szerzett bölcsészettudori, majd tanári oklevelet. Utána a budai m. kir. F e r e n c József-nevelőintézet, majd a soproni főreál­ iskola tanára volt. 1902-ben a budapesti markóutcai gimnáziumhoz helyeztetett át és 1905. a budapesti egyetemen a néniét nyelv és iro­ dalom magántanárává képesítették. 1908. a kolozsvári egyetem ny. r. tanárává, 1911. pe­ dig a budapesti tud. egyetem ny. r. t a n á r á v á nevezték ki, ahol német irodalomtörténetet tanított. A forradalom alatt a Budapesti Hír­ lapban és a Pester Lloydban szembeszállt a Károlyi-kormány és Jászi miniszter nemzeti­ ségi politikájával. Megszervezte a m a g y a r h ű németséget. Az összeomlás u t á n a nemzeti ke­ resztény irányzat egyik vezető szerepvivője lett. 1919—1920. végéig az első nemzeti, majd a többi magyar k o r m á n y nemzetiségi minisz­ terévé nevezték ki. Az első nemzetgyűlési vá­ lasztáson a szentgotthárdi ker. küldte a par­ lamentbe. 1926. óta a villányi kerületet képvi­ seli. A német irodalomtörténet egyik legismer­ tebb mívelője. ö n á l l ó m u n k á i : A magyar vo­ natkozású német történeti népénekek 1551-ig (1897). Behám Mihály élete és müvei a nagy történelem szempontjából (1902). A magyar hunmonda germán elemei (1905). Gottsched hazánkban (1909). Hazánk és a német filo­ lógia a XIX. század elején (1910). Fridrich Schlegel auf dem Frankfurter Bundestage (1913). A Sonntagsblatt c. hetilap, továbbá a Deatschungarische Heimatsblätter c. folyó­ irat kiadója. A Magyar T u d o m á n y o s Aka­ démia 1910. levelező tagjává választotta. Bliesner Ágoston, prépost-plébános, szü­ letett Hunfalván, 1883 aug. 15. Középisko­ láinak befejezése után az esztergomi teoló­ gia növendéke volt. 1907. p a p p á szentelték. Működését mint káplán-hitoktató kezdte meg, 1916-tól a Józsefvárosban k á p l á n k o d o t t és adminisztrátori teendőket végzett. A h á b o r ú alatt Kőbányán kórházigazgató és s.-lelkész volt. A vöröskereszt érdemkereszttel tüntet­ ték ki. 1921. plébánossá lépett elő. 1925. pré­ post-plébánossá nevezték ki. Blockner Gyula, m é r n ö k , isk. igazg., szül. Székesfehérvár, 1877 ápr. 7. Középisko­ láinak elvégzése után a bpesti Műegyetemen építészmérnöki oklevelet nyert. Eleinte kü­ lönböző építészi vállalatoknál m ű k ö d ö t t , majd

Boczonádi-Szabó mint az iglói áll. faipari szakiskola t a n á r a , állami szolgálatba lépett. Végigküzdötte a há­ borút és súlyos sebesülése következtében rok­ kanttá nyilvánították. A III. oszt. hadiékítményes kat. tiszti érdemkeresztet, a sebesü­ lési érmet és a Károly-csapatkeresztet kapta meg. Mint r o k k a n t százados, a bpesti rokkan­ tak iskolájánál mühelyfőnöki teendőket vég­ zett. Szolgálatainak elismeréséül a Budapesti Áll. Felső Ipariskolába került, mint műhely­ főnök-tanár. Jelenleg az Újpesti Faipari Szak­ iskola igazglója. Műszaki cikkei különféle fo­ lyóiratokban jelennek meg. Pedagógiai m u n ­ kásságának elismeréséül jubileumi emlékér­ met, a m a g y a r vöröskereszt II. oszt. díszjel­ vényét és a III. oszt. polg. hadiérdemkeresz­ tet k a p t a m e g . B l u m Gyula, gyógyszerész, szül. Telek­ háza, 1886 okt. 9. Középiskoláit Eperjesen és Sátoraljaújhelyen, az egyetemet Bpesten végezte. T a n u l m á n y a i n a k elvégzése u t á n Deb­ recenben, Pancsován, H o m o n n á n és Lőcsén m ű k ö d ö t t . 1916. Szepsin gyógyszertárat nyi­ tott. A cseh megszállás u t á n gyógyszertárát Bpestre helyezte át. A Budapesti Gyógyszerész Testületnek és a Magyar Orsz. Gyógyszerész Egyesületnek választm. tagja. B l u m e n t h a l Béla, földbirtokos, r.-t. ve­ zérigazgató, szül H a t v a n , 1867 m á r c . 5. Ta­ n u l m á n y a i t Bpesten végezte, majd Hatvan­ b a n fakereskedelmi vállalatot alapított. Az általa alapított Hatvani Hitelszövetkezet ve­ zetése alatt virágzó intézménnyé lett. A szö­ vetkezetből kiválva a Hatvanvárosi Takarék­ pénztár vezérigazgatójául választották meg, majd az intézet fúziója óta, mint a Magyar Olasz Bank hatvani fiókjának vezérigazga­ tója működik. Számos fakereskedelmi vál­ lalat alapítója, a vmegyei törv.-hat. biz. tagja, az izr. hitközség elnöke, önzetlen m u n ­ k á s s á g á n a k elismeréséül Új-Hatvan egy ré­ szét nevéről nevezték el. Bobula J á n o s , építész, szül. Bpest, 1871. Középiskoláit és egyet, t a n u l m á n y a i t Buda­ pesten végezte. Nagyobb vidéki k ó r h á z a k a t és középületeket épített. Legjelesebb m ű v e a debreceni gör. kat. t e m p l o m . Boczonádi-Szabó Imre lapszerkesztő, ny. min. számvizsgáló, szül. Pálmonostor, 1882 szept. 14. Középiskoláit Bpesten végezte, majd államszámviteli vizsgát tett. Közhiva­ tali pályafutását a földmívelésügyi miniszté­ r i u m b a n kezdte. Eleinte a földmív. miniszté­ rium székelyföldi és felvidéki kirendeltségei­ nél m ű k ö d ö t t . A világháborúban katonai szol­ gálatot teljesített. 1918. a bpesti közp. szám­ vevőségnél nyert beosztást. 1920. n y u g a l o m b a vonult és Újpesten telepedett le. A méhészet terén ismert szakember. 1919. a Méhészet c. szaklap szerkesztője. A város politikai életé­ ben tevékeny részt vesz. Az 1926-i ország­ gyűlési választás alkalmával a fajvédő-párt választási vezetője volt. Az újpesti EME. volt elnöke, a Keresztény Községi Párt alelnöke, városi képv. test. tag.

Bocskor

72

Bocskor Antal, kir. k ú r i a i ítélőbíró, szül, Fogarason, 1864. Középiskoláit és a jogaka­ démiát Nagyszebenben végezte és 1886. az ottani kir tvszékhez került joggyakornoki minőségben. Csakhamar aljegyzőnek, majd jegyzőnek nevezték ki és 1891. a seges­ vári járásbíróság albírája lett. 1892. m á r a gyulafehérvári királyi ügyészségnél alügyész, Nagysinkon járásbíró, 1900 óta a nagyszebeni kir. törvényszék bírája, 1904. a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla bírája lett. 1913 óta m. kir. kúriai bíró, a Baross Szövet­ ség lev. tagja, a budapesti bírói és ügyvédi vizsgálóbizottságnak 1917 óta tagja. B. álta­ lánosan elismert és érdemes tagja a m a g y a r bírói társadalomnak. Boda Dezső (rádóczi), ügyvéd, szül. Bu­ dapest, 1888 okt. 18. Középiskoláit Késmár­ k o n és Budapesten, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. 1913. évben ügyvédi ok­ levelet szerzett. 1913. évben Budapesten nyi­ totta meg ügyvédi irodáját. A h á b o r ú b a n előbb mint hadiönkéntes, majd 1916. évtől honvédügyész-hadbíró-főhadnagy Pozsonyban teljesített szolgálatot. Megkapta a kisezüst vitézségi érmet és a Károly-csapatkeresztet. A k o m m ü n alatt vidékre menekült. Vissza­ térése után ismét folytatta gyakorlatát. T ö b b nagy vállalat ügyésze. Főként perenkívüli és büntetőügyekkel foglalkozik. A Jogi Hírlap belső m u n k a t á r s a . A szakirodalomban jelen­ tős munkásságot fejt ki. Boda István, filozófiai író, szül. Máramarossziget, 1894. Egyet, tanulmányait Bu­ dapesten és Kolozsvárott végezte. Előbb a fiumei A/. Kir. Kiviteli Akadémia, majd a Kereskedelmi Akadémia t a n á r a volt. Az ab­ normális lelkiállapotokról, az álomról szóló tanulmányai főleg folyóiratokban jelentek meg. Két kötete francia nyelven jelent meg. Bodnár Ferenc, szolnoki kir. törv. t a n á c s ­ elnök, szül. Rozgony, 1867 dec. 13. Közép­ iskoláit és jogi tanulmányait Kassán végezte. Pályáját mint joggyakornok a kassai tör­ vényszéken kezdte. 1894. a pancsovai tör­ vényszékhez került albírónak. Nagymihályban, majd Királyhelmecen működött, ahol 1901. vezetőjárásbíró lett. 1908. a szolnoki törvényszékre helyezték át, ahol 1917. tábla­ bíróvá lett, majd 1921. kir. tvszéki tanács­ elnökké minősítették át. B. élénk szerepet játszik a szolnoki társadalmi és egyházi életben. A református egyház presbitere. Bodó J á n o s (diósadi), szerkesztő, orsz.gyül. képv., szül. Töröktopolya (Torontál m.), 1886. Tanulmányainak befejezése u t á n tényleges katonai szolgálattételre vonult be. A háború alatt a harctéren küzdött és szá­ mos kitüntetésben részesült. Mindkét nemzet­ gyűlésnek tagja volt, mint a törőkkanizsai kerület képviselője, 1926. ugyanott ország­ gyűl, képviselővé választották, ö n á l l ó művei: Erősödjünk!, Nemzetközi jogok a háborúban, Kémkedés békében és háborúban. A Levente c. folyóirat alapítója és szerkesztője. Érde­

I>öilou

meit Szőreg község, egyik telepének Bodó névre keresztelésével ismerte el. Bodola Lajos (zágoni), n y . műegyetemi ny. r. tanár, szül. Sanpierdarena (Olaszor­ szág), 1859 okt. 9. Középiskolai és egyetemi t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n 1885. a bu­ dapesti Műegyetemen m é r n ö k i oklevelet nyert. Előbb mint tanársegéd, később adjunktusi minőségben m ű k ö d ö t t a Műegyetemen. 1894. a geodézia nyilv. rk. t a n á r á v á nevezték ki. 1896. ugyanezen tanszék nyilv. r. t a n á r a lett. Az ezredéves országos kiállítás a l k a l m á b ó l legfelsőbb elismerésben részesült. A Mexikói Tudóstársaság tiszteletbeli tagjává választotta. 1900. a párisi nemzetközi kiállítás felsőokta­ tási zsűrijében kifejtett eredményes tevékeny­ ségéért az Officier de l'lnstrucktion Publique címet és ennek rendjelét kapta. 1903. az Er! zsébet-híd építése körül kifejtett tevékenyI ségéért a III. oszt. Vaskorona-renddel tüntet! ték ki. 1905. a Magyar T u d o m á n y o s Akadé­ mia levelező tagjává választotta. 1906. a ki­ rály m a g y a r kir. udvari tanácsosi címmel tüntette ki. 1910. a kolozsvári Ferencz József tudományegyetem tiszteleti bölcsészdoktora, 1922. a budapesti Műegyetemen a mű­ szaki t u d o m á n y o k tiszteletbeli d o k t o r a lett. 1928. a Signum Laudisszal tüntették ki és a francia Legion d ' H o n n e u r tiszti rend­ jelének adományozásában részesült. 1929. a Comité International des Poids et Mesures tiszteleti tagja lett. Mint az Állami Központi Mértékhitelesítő M. Kir. Bizottság igazgatója készítette el a m é r t é k e k r ő l és ezek használa­ táról, valamint ellenőrzéséről szóló. 1907. évi V. törvénycikknek azt a tervezetét, amely alapjául szolgált a később hozott törvény­ nek. 35 éven át választott tagja és 5 éven át titkára volt a Comité International des Poids et Mesures-nek. Nemzetközi t u d o m á n y o s érte­ kezleteken a m a g y a r k o r m á n y képviseleté­ ben számos a l k a l o m m a l vett részt. Bodon Károly egyet, m a g á n t a n á r , szül. Brunócz, 1867 jún. 4. Középiskoláinak el­ végzése u t á n egyet, t a n u l m á n y o k a t folyta­ tott, miközben újságírással is foglalkozott. Munkatársa volt a Pester Lloydn&k és Révai | Lexikon szerkesztőségének. Orvosi oklevelének | elnyerése u t á n L o n d o n b a n , Parisban, Berlin! ben, Münchenben és Bécsben folytatott kli­ nikai gyakorlatot. Budapesten Pertik, Tengi, Dollinger és Kétly egyetemi t a n á r o k mel­ lett végzett t u d o m á n y o s kísérleteket. Egyik nagyobbszabású tanulmányával a francia a k a d é m i á n pályadíjat nyert. A b u d a p e s t i tud. egyetem orvosi k a r á n a szív- és vérerek be­ tegségeinek m a g á n t a n á r á v á képesítették. Tu­ d o m á n y o s működése mellett belgyógyászati orvosi gyakorlatot folytat. 35 önálló orvosi műve jelent meg magyar, angol és német nyelven. Több művét a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia adta ki. Tagja a németországi Ge­ sellschaft für Kreislaufforschung-nsk. A há­ ború alatt harctéri szolgálatot teljesített. Ki-

Bodor

73

Kogrdán

tüntetései több magyar rendjelen kívül a bol­ hez fűződik a káposztásmegyeri vízművek, az gár katonai érdemrend tiszti keresztje, a kar­ Állatkert, az Artézi- és Szent Gellért-fürdők dokkal és a német Vöröskereszt-rendjel. Ér­ építkezése. Legfőbb irányítója volt a Bu­ tékes szolgálatainak elismeréséül, előbb a m. dapesti Villamos Városi Vasutaknak, elnöké kir. tanácsosi, majd az egészségügyi főtaná­ volt a Magyar Városok Orsz. Kongresszusá­ csosi címet kapta. nak, tagja a Közélelmezési T a n á c s n a k és a Haditermény R.-T. igazgatóságának, mely Bodor Aladár, tanár, költő és író, szül. minőségében felbecsülhetetlen szolgálatokat 1880. Költeményeiben erős nemzeti érzés, tett a legínségesebb időkben Bpest és az egész finom kultúra és mély gondolkodás szólal ország élelmezésének irányításában. Hosszú meg. Irt számos novellát, tanulmányt, cikket, közéleti pályáján többször részesült legfel­ irodalmi értekezést különféle lapokba. F ő b b sőbb elismerésben. 1912. a király az ősrégi művei: Zátonyon (versek), Ütilevelek Erdély­ Bódy-család nemességét és a losonci előnevet országból, Keletiek Nyugaton. B. jelenleg a a d o m á n y o z t a számára. 1916. a h á b o r ú v a l öszMagyarság belső munkatársa. szefüggö közigazgatási intézmények élén lúBodor György gazdálkodó, volt nemzet­ fejtett buzgó tevékenységéért a m. kir. udv. gyűlési képviselő, szül. Dunaföldvár, 1855 tanácsosi címet k a p t a . Tulajdonosa a vörös­ márc. 28. Iskoláinak elvégzése után dunakereszt hadi ékítményes tiszti díszjelvényé­ földvári kisbirtokán gazdálkodott. Résztvett nek és a porosz királyi vöröskereszt érem­ a boszniai okkupációban. Az első nemzet­ nek. 1920. több, mint 35 évi munkásság gyűlésbe a paksi kerület küldte be kisgazda­ után nyugdíjaztatását kérte, és azóta legin­ párti programmal. k á b b közgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Bodrogközy Zoltán min. titkár, min. el­ 1922. a Nova Közlekedési és Ipari R.-T. venökségi sajtóelőadó, szül. Valkány, 1895 szep­ j zérigazgatónak hívta meg. A bpesti H. É. V. tember 24. Középiskoláinak elvégzése u t á n a ! és a Kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár budapesti egyetemen bölcsészeti doktorátust R.-T. pedig elnökévé választotta. Azonkívül szerzett. A háború alatt a harctéren szolgált számos m á s vállalat igazgatósági tagja. El­ és megkapta a II. oszt. ezüst vitézségi érmet, nöke a Budapesti önkéntes Mentőegyesiileta Károly-csapatkeresztet, valamint a sebesü­ nek, tagja a Széchényi Tudományos Társa­ lési érmet. 1920—1921. felelős szerkesztője ság szenátusának és m á s számos t á r s a d a l m i volt a Nagykanizsán megjelenő Zalai Köz­ kulturális és jóléti intézménynek. Fővárosi löny c. napilapnak. 1920. megjelent Ködfosz­ képv. test. tag, Bpest törv. hat. bizottsága lányok c. verseskötete, amelyet a kritika el­ képviselőjéül az országgyűlés felsőházába ismeréssel fogadott. Egy ideig a Pesti Hírlap, küldte. Az Egységes-párt tagja. Különböző majd a Nemzeti Üjság m u n k a t á r s a volt. 1922 téren kifejlett jótékony működéséért a kor­ óta a min.-elnökség sajtóosztályának elő­ m á n y z ó Signum Laudisszal tüntette ki. adója. Jelenleg min. titkári rangban m ű k ö ­ Boga Bálint kir. j á r á s b í r ó , kir. k ú r i a i dik. Számos novellája jelent meg fővárosi la­ tanácsjegyző, szül. Szárhegy (Csík m.), 1888 pokban. Márványasszony c. novellásköteté­ júl. 24. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott vel szép sikert ért el. Nemrég hagyta el a végezte, ahol jogtudorrá avatták. 1918. Ma­ sajtót, a Magyar agrármozgalmak története rosvásárhelyen tette le az egyesített bírói és c. könyve. 1929. Angliában j á r t a mezőgazda­ ügyvédi vizsgát. 1912. kezdte meg igazság­ sági ügyek tanulmányozására ügyi szolgálatát a nagyszebeni törvényszéken, Bódy Tivadar, (losonci κ a bpesti H. Ë. V. mint joggyakornok. A pestvidéki törvényszé­ elnökvezérigazgatója, v. szfv. polgármester, ken jegyző, majd titkár volt, később Eszter­ szül. Budapesten, 1868. Két középiskolai és gomba helyezték át, ahol 1922. m e g k a p t a egyet tanulmányait Bpesten végezte, hol jogi járásbírói kinevezését. 1928. tanács jegyzői mi­ és államaidon oklevelet szerzett. Még m i n t nőségben a Kúria V. tanácsához osztották joghallgató, 1886. a főváros szolgálatába lé­ be. A háborút főhadnagyi r a n g b a n a harcté­ pett, ahol később tanácsnokká, alpolgármes­ ren küzdötte végig, ahol súlyosan meg is se­ terré, majd 1918. polgármesterré választot­ besült. Érdemeinek elismeréséül megkapta a ták. B. a magyar nemzet legválságosabb ide­ III. oszt. katonai érdemkeresztet, a sebesü­ jében lett az ország fővárosának polgármes­ lési érmet, a Károly-csapatkeresztet. Az tere és emberfeletti m u n k á j á n a k érdeme, 1912—1913. emlékérem tulajdonosa. hogy a főváros közigazgatása a forradalom Bogdán Aladár, nyűg. k ó r h á z i ig.-főorutáni időkben meglehetősen gyorsan tért viszvos, szül. Ózd, 1863 okt. 1. Középiskoláit sza a rendes kerékvágásba. Ez alatt a h á r o m Losoncon, egyet, t a n u l m á n y a i t Bpesten és és fél évtized alatt, melyet Budapest szolgá­ Bécsben végezte. T a n u l m á n y a i n a k befejezése latában töltött el, a legsokoldalúbb tevé­ után a Korányi-klinikán folytatott g y a k o r r kenységet fejtette ki. Működött az árvaszék­ latot, majd a Kovács-klinikán műtői okleve­ nél, a középítési, a jog-, közegészség-, pénz-, let szerzett. 10 évig mint k a t o n a o r v o s m ű ­ katonai és adóügyi osztályokon. Mint a pénz­ ködött. 1896. P ö s t y é n k a t o n a i fürdőintéze­ ügyi osztály vezetője, nagy érdemeket szerzett tének p a r a n c s n o k a volt és még u. ez évben a főváros pénzügyeinek gyökeres rendezésé­ Nógrád megye tiszti főorvosa lett. 1898. vette vel. A középítési ügyosztály élén eltöltött évei­ át az általa megszervezett vármegyéi k ó r h á s

Bogdán igazgatását Balassagyarmaton, amelyet 10 év alatt 80 ágyas kórházból, a vármegye hozzá­ járulása nélkül, saját erejéből, 400 ágyas kórházzá fejlesztett és nagy elmeosztálya és az elmebeteg családi ápolás sikeres beveze­ tése által országos jelentőségűvé tett. A vá­ ros társadalmi életének kiemelekedő alakja. A vmegyei törv.-hat. biz. és a városi képv.test. tagja. Az orvosi lapokban sok szakcikke jelent meg. A h á b o r ú alatt kifejtett szolgá­ latai elismeréséül a Vaskoronarend lovag­ keresztjével és az I. o. vöröskereszttel tün­ tették ki. A kórház k ö r ü l kifejtett érdemeiért pedig az egészségügyi főtanácsosi címet kapta. Bogdán Gyula, ref. lelkész, szül. Maros­ vásárhely, 1889. Középiskolai tanulmányai­ n a k elvégzése u t á n Bpesten teológiai tanul­ mányokat folytatott, 1913. lelkésszé szen­ telték. Az edinburghi egyetemen folytatta ta­ nulmányait. Kápláni éveit Marosvásárhelyen töltötte, majd a mezőcsávási egyház lelké­ sze lett. 1919. állami hitoktatói minőségben a Wekerle-telepre helyezték, ahol egyházat szervezett. Hittudományi irodalmi m ű k ö d é s e jelentős. Nagyobb m u n k á i : A kálvinista poli­ tika alapvonalai. A keresztyén család. T ö b b egyházpolitikai és szépirodalmi lap szerkesz­ tője. Egyházi egyesületek vezetőségében fog­ lal helyet. Bogdánfy Géza, (vajdahunyadi), építész­ mérnök, szül. Torda, 1893 márc. 23. Középis­ koláit Tordán és Kolozsvárott, egyet, tanul­ mányait Bpesten végezte, építészmérnöki ok­ levelének megszerzése u t á n Bpesten építési és vállalkozói irodát nyitott. Végigküzdötte a háborút, mint tart. tűzérfőhadnagy. A Károly csapatkereszt tulajdonosa. Számos nagy közés magánépületet épített, amelyek közül neve­ zetesebbek: a szolnoki törvényszék, a deb­ receni járásbíróság, a nyíregyházai törvény­ szék, a hajdúböszörményi járásbíróság, buda­ keszi zárda és leányiskola, szolnoki bába­ képző intézet, szolnoki fa- és fémipari szakis­ kola és az Országos Társadalombiztosító In­ tézet új székháza stb., amelyek m i n d B. szak­ tudását és építőművészetét dicsérik. Bogdánfy Ödön, műegyet. m.-tanár, szül. Torda, 1863 dec. 13. 1901. a József műegyete­ m e n a vízépítés m a g á n t a n á r a lett, majd 1915. rendk. tanári címet kapott. Jelentős mér­ nöki m u n k á t végzett, ezenkívül igen értékes szakirodalmi munkásságot fejtett ki. 1920. mint h. államtitkár nyugalomba vonult. Hydrológia c. művét a Magyar Mérnök- és Épí­ tészegylet nagy aranyérmével tüntették ki, h á r o m m u n k á j a : Hidraulika, A természetes vízfolyások hidraulikája (2 kötet), A vízierő (2 kötet) a M. Tud. Akadémia anyagi támo­ gatásával jelent meg. Bogdány Béla (kovásznai), m i n . taná­ csos, szül. Szaploncán 1881. Jogi tanulmá­ nyainak elvégzése u t á n á l l a m t u d o m á n y i vizs­ gát tett és 1904 óta a pénzügyi közigazgatás

74

Bognár

szolgálatában áll. 1915. a közigazgatási bíró­ ság tanácsjegyzőjévé, 1916. pénzügyi titkárrá, 1918. miniszteri t i t k á r r á , 1921. osztálytaná­ csossá nevezték ki, 1928-ban pedig mi­ niszteri tanácsosi címet és jelleget kapott. Mint honvédfőhadnagy vett részt a világ­ háborúban, Przemysl hősei között küz­ dött és a vár elestekor orosz hadifogságba esett. Hazatérve 1920. a pénzügyminiszté­ r i u m b a rendelték, hol több ügyosztályban m ű k ö d ö t t , míg 1928. a X. főosztály vezeté­ sével bízták meg. Boglutz László, vizsgálóbíró, szül. T e n k e , 1883 jún. 16. Középiskoláit Iglón, az egyete­ met Nagyváradon végezte, majd Bpesten bírói vizsgát tett. T a n u l m á n y a i n a k befejezése után. mint gyakornok, Nagyváradon kezdte m ű k ö ­ dését, majd törvényszéki bíróvá nevezték ki. A r o m á n megszállás után, a pestvidéki tör­ vényszék b ü n t e t ő tanácsának bírája lett. 1927 óta, mint vizsgálóbíró működik. Bognár Cecil Pál, filozófiai író, szül. Csepreg, 1883 jan. 24. Iskoláinak elvégzése u t á n a Szent Benedek-rendbe lépett. 1921. egyet, m.-tanár lett. F ő b b művei: Okság és törvényszerűség a fizikában, Logika, Érték­ elmélet. A Szent István Akadémia tagja. Bognár Elek m i n . tanácsos, k ö z p . vám­ igazgató h., szül. Székesfehérvár, 1876 júl. 17. Középiskoláit és egyetemi t a n u l m á n y a i t Budapesten végezte, ahol jogi és államtud. doktorrá avatták. 1902. a vámigazgatóság szolgálatába lépett. 1913. vámtiszt, majd pénz­ ügyi titkár lett. 1914. vámigazgató helyettessé, 1922. miniszteri tanácsossá nevezték ki. 1912 óta állandóan részt vesz a nemzetközi keres kedelmi és vámügyi tárgyalásokon, mint a pénzügyminisztérium képviselője. A vámjog egyik legalaposabb ismerője. T ö b b tanul­ m á n y u t a t tett a külföldi államok vámrend­ szereinek tanulmányozására. Ezek eredmé­ nye a vámjogról szóló 1924. évi törvényjavas­ lat, amelyet B. készített elő s amely a legmo­ dernebb vámtörvény egész E u r ó p á b a n . Jelen­ leg a Balkánállamok vámpolitikáját tanul­ mányozza. Elsőrangú szaktekintély. A közgaz­ dasági egyetem vámjogi m a g á n t a n á r a . A Kül­ ügyi Társaság tagja. A Céllövő Szövetség al­ elnöke és a BTC. társelnöke. Jelentős iro­ dalmi működést fejt ki. A Vámjog szabálya zásáról szóló 192í. évi XIX. törvénycikk magyarázatos kiadása B. m u n k á j a . Számos nagy­ jelentőségű cikke jelent meg különböző szak­ lapokban. Bognár László, ügyv., szül. Budapesten, 1897 ápr. 2-án. Középiskolái u t á n a budapesti egyetemen végezte jogi tanulmányait. 1920. szerzett doktorátust. H á r o m éven át vezetője volt az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségé­ nek, ahol tiszteletbeli elnökké választották. Ügyvéddé 1925. avatták. Utána a fővárosban nyitott irodát és főként kereskedelmi ügyek­ kel foglalkozik. 1926 óta tagja az Ügyvédi Ka­ m a r a adókivető bizottságának. Tevékeny részt vesz minden ügyvédi mozgalomban.

Bogoevici Bogoevici Gy. Ghenadie, bpesti gör. ke­ leti román protosyncel-plébános, szül. Bá­ nyán (Krassó-Szörény m.), 18*>2 jan. 18. Kö­ zépiskoláit Oravicabányán, Fehértemplomon és Kecskeméten, a teológiát Karánsebesen, a jog- és államtudományi tanulmányait pedig Kecskeméten és Bpesten végezte. Mint jog­ hallgató a hpesti egyetemi román fijak f etru Major irodalmi egyesülőiének elnöke volt. Eleinte, mint ügyvédjelölt működött, majd a Gozsdu-alapítványi képviselet titkára, szám­ vevője, később házgondnoka lett. A karánsebesi román egyházi kongresszus, sok éven át megválasztott képviselője, Tisza Istvánnak és Pulszky Ágostonnak román nyelvoktatója volt. Midőn 1900. a Budapesten megalakult önálló gör. kel. román egyház első plébáno­ sává választották, a szerzetesi rendbe lépett és csakhamar a protosynceli rangot és az arany érdemkeresztet nyerte el. A h á b o r ú alatt a bpesti kórházakban lelkészkedett, a háború után pedig, a román kormánybiztos­ ságnál teljesített szolgálatot. Felügyelője és adminisztrátora a helybeli és vidéki gör. kel. román egyházközségeknek. Bogya János (rudai), oszággyűlési kép­ viselő, szül. Breznóbánya, 1880 szept. 15. Kö­ zépiskolai tanulmányainak befejezése után, több külföldi, majd a kolozsvári tud. egye­ tem jogi karának hallgatója volt, ahol jogi és államtudományi doktorrá avatták. Később a bécsi konzuli akadémián konzuli oklevelet szerzett. 1910. velencei konzullá nevezték ki, majd a bécsi külügyminisztériumhoz osztot­ ták be. Több nagy külföldi városban teljesí­ tett szolgálatot. A második nemzetgyűlésbe a tatai kerület küldte, legitimista ellenzéki programmal. Az országgyűlésben egységespárti programmal képviseli Tatát. Politikai és diplomáciai cikkeit különböző hírlapok és folyóiratok közlik. Az olasz-magyar barátság kimélyítése érdekében kifejtett munkássá­ gáért 1925. a kir. olasz lovagrend parancs­ noki keresztjének tulajdonosa. 1928. a spa­ nyol király a polgári érdemrend középke­ resztjével tüntette ki. Bogyay Artúr (várbogyai és n a g y m á d i ) , cs. és kir. kamarás, ny. ezredes, szül. Zalahaláp, 1876 dec. 19. Középiskolai tanulmá­ nyai után a bécsújhelyi katonai a k a d é m i á t végezte. Katonai szolgálatait a Radetzky-huszároknál kezdte. A h á b o r ú b a n az orosz és az olasz fronton teljesített szolgálatot. 1915. pilóta lett. Előbb a II., majd a VI. hadsereg repülőosztagainak parancsnoka volt. Az el­ lenség felett számos repülést végzett. 1919, a magyar repülőcsapatok parancsnokává nevezték ki. 1921. nyugállományba helyezték. Kitüntetései: III. oszt. vaskorona, III. oszt. érdemkereszt, két Signum Laudis (mind a hadiékítménnyel és a k a r d o k k a l ) , a béke Signum Laudis, a Károly-csapatkereszt és a német II. oszt. vaskereszt.

75

Bókay

Bohacsek Ottokár, gépészmérnök, igaz­ gató, szül. Sedlecen (Csehországban) 1870. P r á g á b a n végezte középiskolai és egyetemi tanulmányait, u. o. szerezte m é r n ö k i okleve­ lét. Utána a wieni F e r n a u — V u l c a n gépgyár szolgálatába lépett és n é h á n y évi műszaki te­ vékenység u t á n a vállalat budapesti gyárának műhelyfőnökévé, 1913. pedig műszaki igaz­ gatójává nevezték ki. 1929. töltötte be 40 éves szolgálatát. B o h d a n e c z k y Aladár, á l l a m r . t a n á c s o s , a bpesti főkapitányság bejelentőhivatalának h. vezetője, szül. Bpest, 1884 jan. 1. Középisko­ láit és egyetemi t a n u l m á n y a i t Bpesten vé­ gezte. 1904. a rendőrség szolgálatába lépett. 1908. jogtudori oklevelet szerzett. 1912. a bejelentőhiv.-hoz került, a m e l y n e k h. vezetője. B. irodalmi k ö r ö k b e n is ismert. Gyermek­ meséskönyvei, amelyek a h á b o r ú első évében jelentek meg, m a r a d a n d ó értékű és kedvelt gyermekolvasmányok. A fővárosi és vidéki színpadokon több, m i n t 30 egyfelvonásos színdarabját a d t á k elő. Szaklapokban és napi­ l a p o k b a n állandóan közlik cikkeit. B ó k a y J á n o s (ifj. bókai), egyet. ny. r. tanár, szül. Bpest, 1858. T a n u l m á n y a i n a k be­ fejezése u t á n a budapesti egyetemen 1880. or­ vostudorrá avatták. 1884. a Stefánia-gyermek­ k ó r h á z igazgató-főorvosává választották. 1885 az egyetemi docensi címet kapta, 1892. cím­ zetes rendk., 1901. nyilv. rendk., 1907. pedig a gyermekgyógyászati tanszék ny. r. t a n á r a lett. 1896. b ó k a i előnévvel m a g y a r nemessé­ get, 1910. m. kir. udvari tanácsosi címet ka­ pott. 1925. a m a g y a r érdemrend II. oszt. tün­ tették ki. 1929. egyetemi katedrájáról le­ mondott. T u d o m á n y o s k ö r ö k b e n feltűnést keltő kutatásairól és tanulmányairól számos cikkben és értekezésben számolt be. Nagy­ számú hazai és külföldi tud. társaság lev., ill. tiszteletbeli tagjává választották. B. alkal­ mazta Magyarországon először a croup keze­ lésben az OT)wyer féle intubációt. F o n t o s a b b m u n k á i : Az intubatióról írott monográfiája s a gyermekorvostan története. B. nevéhez fűződik a b á r á n y h i m l ő s övsömör k ó r k é p é ­ nek megállapítása. ; Bókay J á n o s (ifj.), író, szül. Budapest, 1892 júl. 10. Jogi t a n u l m á n y a i t Bpesten és Oxfordban végezte. 1914. a székesfővárosnál lett tanügyi előadó, majd 1917. az Athenaeum Irodalmi r.-t. irodalmi tanácsadója lett. 1910. n é h á n y költeményét b e m u t a t t á k a Petőfi Tár­ saságban. Számos francia és német regényt fordított m a g y a r r a . Jelentősebb művei: Bo­ hóc-sipka (versek). A gyémánt (regény). Ma­ rio. Herceg Durravarg és társai. B ó k a y Zoltán (bókai), h. igazg.-főorvos, egyet. rk. t a n á r , - s z ü l . Bpest. 1885 szept. 9. Középiskoláit és az egyetemet a fővárosban végezte, ahol orvostud. oklevelet szerzett. 1909 óta a Stefánia-kórház bonctani főorvosa. 1911. a Gyermek-klinika tanársegéde lett. A h á b o r ú alatt, m i n t ezredorvos harctéri szolgálatot tel­ jesített. A Signum Laudisszal, az ezüst és

Bokor bronz vitézségi érmekkel, a Károly-csapatkereszttel és a IV. o. török Medjidie-renddel tüntették ki. 1923. a Gyermek-klinika adjunktusává nevezek ki. 1925. rk. tanári címet kapott. Orvostudományi dolgozatai különböző szaklapokban jelentek meg. Bokor I m r e szöv. vezérigazgató, szül. Arad, 1881 febr. 2. Középiskoláit Aradon végezte, majd a hírlapírói pályára lépett. Mint köz­ gazdasági szakember a Kalotaszegi Háziipari Szövetkezet vezérigazgatója, majd elnöke lett, később az Annuitás Házépítő Szövetkezet élére került és ma is a n n a k vezérigazgatója. Közgazdasági tevékenysége mellett széleskörű irodalmi működést folytat. Megjelent művei: Élet a halál után, Napoleon fogsága és ha­ lála, valamint több színdarab, amelyet siker­ rel elő is adtak. A La Fontaine Irodalmi Tár­ saság igazgatója. Bokor Lajos, államr. kapitány, a belügy­ minisztérium közbiztonsági osztályának elő­ adója, szül. Arvátfalva (Udvarhely m.), 1892. ápr. 5. Középiskolai tanulmányait Székely­ udvarhelyen, a kereskedelmi a k a d é m i á t Bu­ dapesten végezte. 1914. a kolozsvári tud. egye­ temen jogtudorrá avatták. A h á b o r ú alatt harctéri szolgálatot teljesített. A k o m m ü n alatt a sashalmi ellenforradalmi csapatot szervezte meg. 1919. lépett a rendőrség szol­ gálatába és 1924 óta a belügyminisztérium­ ban teljesít szolgálatot. A koronás arany érdemkereszt, a vitézségi érem szalagján és a vöröskereszt hadiékítményes II. oszt. dísz­ jelvény tulajdonosa. Bolla Árpád (Csáford-jobbaházi), kúriai bíró, szül. Olmützben, 1870. Atyja B. Kál­ mán táborszernagy volt. Középiskolái után a budapesti és wieni egyetemen jog- és államtudori oklevelet szerzett. 1895. a kassai törvényszék joggyakornokává nevezték ki. Attól fogva a nagyrőczei, pozsonyi, galántai bíróságoknál működött. 1899. az igazságügy­ minisztériumba rendelték. 1905. a pozsonyi törvényszék, 1914. a kassai, 1915. a budapesti ítélőtábla bírájává lépett elő. 1921. letette az ügyvédi vizsgát. Ugyanakkor kúriai bírói rangra emelték és azóta a Kúria II. büntető­ tanácsában ítélkezik. Az utóbbi mozgalmas évtized számos világra szóló konszolidációs bűnperének ítéleteit szerkeszti, melyeket rendkívüli jogi tudás és tömörség jellemez. Bonitz Ferenc, ny. min. tanácsos, hírlap­ író, szül. F e h é r t e m p l o m , 1868 aug. 31. A bu dapesti egyetemen tanult. 1891. a Magyar Ál­ lam szerkesztőségének lett tagja. 1894. a Fe­ jérmegyei Naplónak, 1895—1906. az Alkot­ mánynak volt a szerkesztője. 1906. a minisz­ terelnökség sajtóosztályába rendelték be, ahol 1918. osztálytanácsos lett. 1919. a nemzeti ki­ sebbségek minisztériumában, majd a minisz­ terelnökségen teljesített szolgálatot, ahol mi­ niszteri tanácsossá nevezték ki és a Huszárés Simonyi-Semadam-kormányok alatt a mi­ niszterelnökségi sajtóosztály élén állott, ö n ­ álló munkái: A tatárjárás Magyarországon,

76

Borbély

í Gróf Zichy Nándor élet- és jellemrajza. 1927 [ óta a Neues Politisches Volksblatt főszer­ ι kesztője. | B o n k á l ó Sándor, egyet. ny. r. t a n á r , szül. Rahó, 1880 jan. 22. Középiskoláit Máramarosszigeten végezte. A bpesti, leipzigi, szentpé­ tervári és szófiai egyetemek hallgatója volt. Bölcs. tud. oklevelet nyert. 1917. a bpesti egyetemen az orosz nyelvből és irodalomból m a g á n t a n á r r á képesítették, majd 1919. a ruthén nyelv és irodalom ny. r. t a n á r a lett. Számos filológiai és publicisztikai t a n u l m á n y a bel- és külföldi t u d o m á n y o s folyóiratokban és szaklapokban jelent meg. ö n á l l ó művei: /1 rahói kisorosz nyelvjárás leíró hangtana. A szlávok, A magyar ruthének, Az ukrán moz­ galom története. Az orosz irodalom története. Λ fehér cár mesekertje. Számos r.-t.-nak igazgatósági lagja. Bor Pál, festő- és szobrászművész, szül. Bpest, 1889 márc. 2. Gépészmérnöki oklevelet nyert, majd Parisban festészeti t a n u l m á n y o ­ kat folytatott. A h á b o r ú Franciaországban érte, ahol Bretagneban internálták. Hazaté­ rése u t á n úgy a szobrászat, mint a festészet terén dolgozott. 1921 óta a budapesti kiállí­ tásokon állandóan résztvetl. A párisi, velencei és nürnbergi kiállításokon is sikerrel szere­ pelt. A Szépművészeti Múzeum tulajdonában számos alkotása van. A Magyar Iparművészet c. folyóirat m u n k a t á r s a , a Magyar írás volt főmunkatársa. Esztétikai és művészeti cikkei a különböző folóiratokban és napilapokban jelentek meg. A Kubizmusvól és Csáky szob­ rászatárói könyvet írt. B o r b á s Lajos, k e r e s k e d e l m i tanácsos, szül. Bpest, 1879. T a n u l m á n y a i t Budapesten és Bécsben a kereskedelmi főiskolán végezte. Utána külföldön folytatta tanulmányait. Ha­ zatérve, az ipar és kereskedelem terén fej­ tett ki tevékenységet. T ö b b ipari vállalatot létesített, melyeknek igazgatásában m a is résztvesz irányító munkásságával. A köz­ gazdaság és ipar fejlesztése terén szerzett érdemeiért 1903. kereskedelmi tanácsossá ne­ vezték ki. A Kereskedelmi Csarnok alelnöke, az Iparegyesület és Textilgyárosok Országos Egyesületének igazgatósági tagja. 1918. a katonai érdemkereszttel és a Signum Laudisszál is kitüntették. Borbély György (roffi), felsőházi tag, szül. Tiszaroff, 1875 márc. 29. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bpesti tud. egyetem jogi k a r á n a k , majd a bpesti Keresk, Akadémia szaktanfolyamának hallgatója volt. 1897. Szolnokmegyében szolgabíróvá válasz­ tották. 1901. az országgyűlésen a törökszent­ miklósi kerületet képviselte, 1906. a tiszai kö­ zépjárás főszolgabírája lett. A forradalmak alatt ellenforradalmi m a g a t a r t á s a miatt le­ tartóztatták. Cs. és kir. k a m a r á s . Szolnok megye választotta felsőházi taggá. Borbély-Maczky Emil (vitéz), földbirto­ kos, országgyűlési képviselő szül. Heves, 1887. Középiskolai tanulmányainak befejezése után

Borhy

77

tényleges katonai szolgálatra vonult be. A háború alatt honvédhuszárszázadosi rangban teljesített harctéri szolgálatot. Hadi érdemeit több kitüntetéssel jutalmazták. A forradalom kitörésekor nyugdíjba vonult. 1920. az ózdi munkáskerület kisgazdapárti programmal a nemzetgyűlésbe küldte. 1922. Borsod, CsonkaGömör vm. főispánja, 1926. Miskolc ország­ gyűlési képviselője lett. A sport terén kiváló eredményeket ért el. Számos sportegyesület­ ben tölt be vezető szerepet. A Move országos elnöke. Borhy György (borhi), földbirtokos, fel­ sőházi tag, szül. Bpest, 1858. Középiskolai és I egyet, tanulmányainak befejezése után állam- j tudományi államvizsgát tett és a magyaróvári f gazd. akadémiát látogatta. A háború alatt, i mint szolgálatonkívüli huszárkapitány kato- j nai szolgálattételre jelentkezett. Hadi érdé- j meit több ízben kitüntetéssel jutalmazták. A Tisza-párt hevesmegyei szervezetének sokáig elnöke volt. Számos mezőgazdasági vállalat és pénzintézet vezető tagja. Hevesmegye törvényhatósága választotta felsőházi taggá. A törvényhatósági bizottság örökös tagja. Born Frigyes (báró), b á n y a t u l a j d o n o s , volt országgyűlési képviselő, szül. Berlin, 1873 jún. 25. Középiskolai és jogi tanulmányainak befejezése után a leobeni és a berlini bányá­ szati akadémiák hallgatója volt. Később a bá­ nyászati és kohászati tudományok gyakorlati elsajátítására törekedett. 1910. Bereck város nemzeti munkáspárti programmal országgyű­ lési képviselőjévé választotta. Nagybirtokos és bányatulajdonos. Több bel- és külföldi vál­ lalat igazgatóságában foglal helyet. Bornemissza Elemér (báró), volt ország­ gyűlési képviselő, szül. Zabola, 1868 nov. 6. A bécsi Theresiánumban, majd Kolozsvárott folytatott tanulmányokat, később elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát, 1900. az erdélyi róm. kat. státus gazdasági ügyeinek intézésével bízták meg. 1905. szabadelvűpárti, 1910. pedig pártonkívüli 67-es p r o g r a m m a l választották a szilágycsehi kerület országgyű­ lési képviselőjévé. Bornemissza Géza, festőművész, grafikus, szül. Nábrád (Szatmár m.), 1884 febr. 4. Kö­ zépiskoláinak elvégzése után művészi tanul­ mányait a nagybányai festőiskolában vé­ gezte, majd a párisi Julien-akadémián fej­ lesztette tudását. Hosszabb ideig volt Henri Matiné tanítványa. Közben Münchenben, majd Flórenzben a Scola Libera növendéke volt. Az újabb irányú festészet egyik kiváló reprezentánsa, aki akvarelljeivel egészen új festészeti stílust teremtett. 1907. Templomos táj c. festményével a Fiatalok kiállításán tűnt fel. Jelentősebb alkotásai: Csendélet (Szépműv. Múzeum), Vidéki kastély kertje (Népműv. Múzeum), Bpesti tájkép (Főv. Mú­ zeum). Számos külföldi és hazai reprezen­ tatív kiállításon vett részt. 1913. a Műcsar­ nokban szerepelt nagyobb kollekcióval és a Lánczy Leó-féle díjat nyerte el. 1919. a Bei-

Boros vedere-ben, 1928. a Tamás-galériában ren­ dezett önálló kollektív kiállítást. A Kút ala­ pító tagja. Művészeti cikkei a különböző szaklapokban jelentek meg. Boross Elemér, író, szül. Budapest, 1900 febr. 4. Tárcái a Pesti Hírlap, a Magyar Hír­ lap és az Üjság hasábjairól ismertek. Ábel c. verskötete, bátor és egyéni hangjával fel­ tűnést keltett. 1912. a Világ pályázatán Sze­ gény, szegény, koporsódíszítő c. novellájával díjat nyert. Stella Maris c. grand guignolja külföldön is sikeresen szerepelt. Vakablak c. d r á m á j á t az Üj Színház nagy sikerrel ját­ szotta és 1929. az amerikai Belasco-színház is bemutatta.

Boross Géza, színművész, szül. Bpest, 1886. jún. 1. Középiskoláit és a színiiskolát Bpesten végezte. Eleinte vidéken m ű k ö d ö t t és 1908 óta különböző fővárosi színházak­ nak tagja. B. neve elválhatatlanul összeforrt a magyar kabarészínpad fejlődésével. A ma­ gyar h u m o r o s m ű d a l legkiválóbb előadója, aki mint színművész is országosan ismertté tette nevét. Boros F e r e n c író és t a n á r ,szül. R á b a k e cöl, 1893 szept. 3. Budapesten és Bécsben vé­ gezte egyetemi t a n u l m á n y a i t és tanári, vala­ mint doktori oklevelet szerzett. Első írásai az Élet c. szépirodalmi lapban jelentek meg, amelynek egy ideig segédszerkesztője volt. 1918. Budapesten a VIII. ker. főgimnázium t a n á r a lett. Később az Üj Nemzedék belső m u n k a t á r s a k é n t m ű k ö d ö t t . 1924. hosszabb olaszországi t a n u l m á n y ú t r a ment, rövid ideig Velencében, Milanóban és Firenzében tartóz­ kodott, majd R ó m á b a n egy esztendeig idő­ zött és több m a g y a r lap levelezője volt. B. fordította le Rosadi Giovanni Jézus pöre c í m ű híres munkáját. A százesztendős kalendárium c. regénye az Életben jelent meg. ö n á l l ó vers­ kötete: Napkeltekor. Boros F e r e n c t á b l a b í r ó , szül. Baja, 1868 jan. 26. Középiskoláit Baján és Kiskunhala son végezte, majd Budapesten jogi tanulmá­ nyokat folytatott, azokat u. ott fejezte be. Bírói működését Nagyszentmiklóson kezdte meg, mint aljárásbíró, innen Törökbecsére került járásbíró, majd törvényszéki bírói mi­ nőségben a nagykikindai kir. törvényszékhez került mint járásbíró, majd törvényszéki bí­ rói minőségben a nagykikindai kir. törvénj'székhez helyezték át, ahol elnöke volt a fel­ lebbezési t a n á c s n a k és a birtokrendezési, va­ lamint tagosítási ügyeket intézte. 1912. év­ ben B. tárgyalta b á r ó Csávossy Gyula emlé­ kezetes gondnokság alá helyezési ügyét. 1917. ítélőtáblai bíróvá nevezték ki, majd a követ­ kező évben a bpesti kir. törvényszékhez he­ lyezték át, ahol a polgári fellebbezési t a n á c s elnöke, 1926. ugyanebben a minőségében a kúriai bírói r a n g n a k megfelelő III. fizetési csoportba léptették elő. A Budapesti Keres­ kedelmi és I p a r k a m a r a választott bíróságá­ nak egyik kijelölt elnöke.

Boros» . Boross Gyula, szolgabíró, szül. Aranyos, 1891 dec. 9. Középiskoláit Egerben, az egye­ temet Bpesten végezte, ahol áll. tud. okleve­ let nyert. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és orosz hadifogságba került. 1921. hazatérve, Pest vm. központi j á r á s á b a n mint gyakornok kezdte meg működését, majd 1923. Kalocsán szolgabíró lett. 1926 óta mint szolgabíró Aszódon működik. Boros László lapszerkesztő, szül. Buda­ pest, 1893. Középiskolai tanulmányainak el­ végzése után jogot hallgatott, majd megsze­ rezte a doktorátusát. Rövidesen a hírlapírói pályára lépett és a Világ c. politikai napilap­ nál kezdte pályafutását. Egy ideig a lap bel­ politikai rovatának vezetője volt. Kezdettől fogva résztvesz az Esti Kurír szerkesztésé­ ben, amelynek jelenleg felelős szerkesztője. Feltűnéstkeltő vezércikkein kívül, verseivel és novelláival is megérdemelt sikereket ara­ tott. Boross Mihály, író, újságíró, szül. Kiscell, 1877 dec. 30. Középiskoláit Bpesten vé­ gezte, mérnöki oklevelet a bpesti Műegyete­ men nyert. Egyetemi hallgató k o r á b a n a sportnak majdnem minden ágát sikerrel mű­ velte. 1907 óta kizárólag írói és újságírói tevékenységet fejt ki. T ö b b fővárosi napiés hetilap munkatársa, illetve szerkesztője volt. Sokoldalú publicisztikai tevékenysége mellett az irodalomnak úgyszólván minden műfaját kultiválja, de főleg fantasztikus re­ gényeket és színdarabokat ír. Megjelent mű­ vei: Homályban (versek), A harmadik testa­ mentum. Az anyaföld, Az álom, Az ész sztrájkja. Előadott színdarabjai: A múlt, Mah-Yong, Keresztespók, A költő. Előadásra váró darabjai: Danaé arany eső je, János (Ma­ gyar Színház), megjelent filmdarabjai.· Ve­ szélyben a pokol, Lavina. Művei közül több külföldön is megjelent. B. egyik megalapítója az Esti Kurírnak, amelynek kezdettől fogva jeles esztétikusa. Műkritikái a legnívósabbak közé tartoznak. Boross Miksa, r.-t. igazgató, szül. Szeged, 3878. júl. 22. Tanulmányait Bpesten végezte. 1902. a hatvani Cukorgyár szolgálatába lé­ pett, 1910. az akkor alakult Alföldi Cukor­ gyár r.-t. sarkadi cukorgyárának irodafőnöke, 1914. helyettes igazgatója lett, 1920. vissza­ tért a hatvani cukorgyárhoz mint ennek ke­ reskedelmi igazgatója. A háború alatt ha­ nyatlott m a g y a r cukoripar újjászervezésében tevékeny részt vett. A város közéletének je­ lentékeny alakja. A hatvani Asbest Palagyâr, az Alföldi Cukorgyár, Erőtakarmánygyár r.-t. igazg. tagja. A miskolci Kereskedelmi és Ipar­ kamara levelezőtagja. A városi képv.-testület tagja. Borsitzky Béla, főjegyző, szül. Tamási, 1882 márc. 15. Középiskoláit Székesfehérvá­ rott, a közigazg. tanfolyamot Bpesten végezte. 1927 óta Abony főjegyzője. A népoktatás te­ rén élénk tevékenységet fejtett ki. T ö b b köz­ intézmény létesítése fűződik nevéhez.

78 Borsodi E r n ő , r.-t. igazg., szül. Péter­ vásár, 1886. Középiskoláinak elvégzése után az Angol Elemi Biztosító Társaság, majd a Phönix Biztosító Társaság kötelékébe lépett, ahol mint igazgató fejt ki értékes tevékeny­ séget. Mint tartalékos hadnagy, végigküzdötte a háborút és az ezüst vitézségi érmet kapta meg. Borsos E n d r e , közigazgatási bíró, szül. 1876 jún. 6. Középiskoláit P á p á n , jogi tanul­ mányait Debrecenben és Budapesten végezte. 1901. szerezte doktori oklevelét. 1900. kezdte bírói pályáját a pápai járásbíróságnál. I n n e n Székesfehérvárra került, hol törvsz. bíróvá lépett elő. 1914. helyezték Budapestre. A ta­ nácsköztársaság idején részt vett az ellen­ forradalmi mozgalmakban. Az összeomlás után Friedrich k o r m á n y a a lakásügyek mi­ niszteri biztosává és ítélőtáblai bíróvá ne­ vezte ki. 1921. a népjóléti miniszter bízta meg a lakásügyi osztály vezetésével. 1922. megkapta a kúriai bírói címet és 1924. a köz­ igazgatási bíróság ítélőbírájává nevezték ki. Szakirodalommal is foglalkozik. T ö b b bün­ tetőjogi, magánjogi és perjogi dolgozata je­ lent meg különböző folyóiratokban. Az 1922. év óta megjelent lakásrendeletek és egyéb lakásügyi jogszabályok B. kodifikációs m u n ­ kájának eredményei. Vass József, népjóléti miniszter megbízásából A magyar lakásügy a háború kezdetétől cím alatt megírta a la­ kásügy történetét. Művében hű képét festi meg a lakásínség súlyos p r o b l é m á j á n a k és következményeinek. Borsos József (szentgróti), ügyészs. el­ nök, szül, Makkoshogyka, 1875 nov. 13. Kö­ zépiskoláit és a j o g a k a d é m i á t Sárospatakon végezte. 1897. kezdte meg pályáját Sátor­ aljaújhelyen. 1905. Beregszászon alügyész lett. 1908. ügyésszé, 1916. az ügyészség vezetőjévé lépett elő. A forradalom u t á n a csehek el­ fogták és öt hónapig az illavai fegyházban t a r t o t t á k fogva. 1920. Magyarországra mene­ kült és a sátoraljaújhelyi ügyészséghez nyert beosztást. 1921. a szolnoki kir. ügyészség el­ nökévé nevezték ki. Borszéky Frigyes, festőművész, szül. Me­ gyaszó, 1880 márc. 6. Középiskoláinak el­ végzése után a Bpesti Mintarajziskolát láto­ gatta, majd Münchenben, H o l l a n d i á b a n és Angliában folytatott festészeti tanulmányokat. A hazai és külföldi kiállításokon szép sikere­ ket ért el. 1915-től kerámiával is foglalkozott és művészies kerámiával úgy itthon, mint külföldön is elsőrendű nevet szerzett magá­ nak. Legutóbb L o n d o n b a n rendezett kollek­ tív kiállításán a Faculty of Arts Gallery-ben festményeit és kerámiai m u n k á i t állította ki, s az angol sajtó őszinte elismerésével talál­ kozott. Borszéky Károly, egyet r k . t a n á r , szül. Bpest, 1875 nov. 22. Középiskolai és egyet, t a n u l m á n y a i t Bpesten végezte. 1898. orvos­ d o k t o r r á avatták. Előbb Mihalkovics Géza mellett a bonctani intézetben, majd a Réczey-

Bortendég

79

klinikán volt asszisztens. 1908. m.-tanárrá képesítették a sebészeti műtéttanból. 1913. rk. tanárrá nevezték ki. 1913—15. sebész­ főorvos a Poliklinikán. 1915 óta sebészfő­ orvos a szfővnál. 1928 óta a Szent Rókus központi kórház igazgatója. 1914. katonai szolgálattételre jelentkezett és egyik hadi­ kórház parancsnoka lett. 1915. főtörzsorvossá nevezték ki és mint ilyen a Hadigondozó Hivatal Munkácsi-utcai gyógyintézetének volt igazg.-főorvosa. Ugyanekkor két másik ma­ gánkórház sebészfőorvosa is volt. A Kir. Ma­ gyar Orvoseggesület és a Magyar Orvosok Nemzeti Egyletének választm. tagja, a Köz­ kórházi Orvostársulat elnöke, a M. Kir. Mun­ kásbiztosító Felsőbíróság orvosi szakértői ta­ nácsának alelnöke. Magyar és német nyelvű tanulmányai különféle szaklapokban jelen­ tek meg. A Maggar Sebésztársaság három»zor bízta meg referátum tartásával. 1923. a Közkórházi Orvostârsulat a Semmelweisselőadás megtartására B.-t kérte fel. A hadiékítményes Ferenc József-rend lovagkereszt, a polg. hadiérdemkereszt tulajdonosa. Borvendég Ferenc, székesfővárosi t a n á c s ­ nok, szül. Ászár, 1876 nov. 17. Középiskoláit Tatán és Bpesten végezte, majd a bpesti egye­ temen letette az államtud. államvizsgát. 1897. lépett a főváros szolgálatába. Eleinte a kerü­ leti közigazgatásban teljesített szolgálatot, majd 1905, központi szolgálatra rendelték be. Itt a középítési ügyosztályban fejtett ki tevé­ kenységet, később a tanácsi ügyosztályok szá­ mának szaporításakor az út- és csatornaépí­ tési ügyeket intéző tanácsi II. ügyosztályba került, ahol a jogi alosztályt vezette. Az 1915. a vízvezetéki és világítási ügyosztályba he­ lyezték át, mint az ügyosztály vezetőjének helyettesét. 1920. rövid ideig önállóan ve­ zette az ügyosztályt, majd 1922. végleg az ügyosztály élére került, eleinte, mint fő­ jegyző, majd mint h. tanácsnok. 1923. tanács­ nokká választották. Hatáskörébe tartozik há­ rom nagy üzem: az Elektromosművek, a Gáz­ művek és a Vízművek ügyeinek intézése. Ezen­ kívül a székesfőváros általános üzemi kérdé­ seivel is foglalkozik és az általános üzemi igazgatás egységes alapokon való megszer­ vezését készíti elő. Borús Pál, árvaházi igazg., szül. Eszter­ gom, 1890 febr. 25. T a n u l m á n y a i n a k befeje­ zése után tanítói oklevelet nyert és az esz­ tergomi érseki tanítóképző kötelékébe lépett. Később a Szfőv. József fiúárvaházának fel­ ügyelő tanítója, majd 1929. r községi árva­ ház igazgatója lett. Egész él.tét hivatásának szentelte és működése alatt számos korszerű újítással fejlesztette intézetét. Bory Jenő, szobrászművész, oki. építész, a Képzőművészeti Főiskola rendes t a n á r a , szül. Székesfehérvár, 1879 nov. 9. Közép­ iskoláinak elvégzése után a bpesti Műegye­ temen tanulmányokat folytatott, majd a Képzőművészeti Akadémiát végezte el. Tanul­ mányait Stróbl mesteriskolájában fejezte be.

Bosnyák Ezután állandó kiállítója lett a Műcsarnok­ nak. 1921. Ecce Homo c. szobrával a Rökk Szilárd-díjat nyerte el. 1925. Zsuzsanna c. szobráért kitüntető elismerést és Elefántos tál c. alkotásáért a H a l m o s Izor-díjat kapta meg. 1910—1914. főképen síremlékek pályá­ zatain dolgozott. A Kerepesi-temetőben lévő alkotásai közül közismert a Petőfi-család és Zirzen J a n k a síremlékei. 1913. elkészítette az ikervári Batthányi-szobrot. 1914. a szerajevói merénylet emlékére emelt gránitemlék és fogadalmi templom az ő tervei szerint készült. A Műegyetem kertjében felállított hősi emlékmű, a székesfehérvári püspöki kút és a székesfehérvári középiskolák hősi em­ lékszobra B. alkotásai. 1923. kezdte építeni Székesfehérváron tiszta r o m á n stílusú ottho­ nát, az ú. n. Bory-varat, amelynek á r k á d j a i és m i n d e n szobrászati m u n k á j a betonból ké­ szül. B. találta fel a t e r r a k o t t a nemesítésére szolgáló pyrobazaltot, amely az a n y a g n a k grafitos fényt és bronz h a t á s t kölcsönöz. Szobrai közül a Monna Vanna a Fővárosi Múzeum, a Tanulmány és Zsuzsanna a Szép­ művészeti Múzeum tulajdonában van. A be­ ton művészi felhasználásának speciálistája és erről a kérdésről számos t a n u l m á n y a je­ lent meg. Művészetét klasszikus erő és len­ dületes forma jellemzi. Művészetével számos hazai folyóirat foglalkozott. A Ferenc J ó ­ zsef-rend lovagkeresztjének tulajdonosa. A Nemzeti Szalon alapító tagja. A Képzőműo. Társ. törzstagja. A Műegyetem szobrászati tanszékének meghívott e l ő a d ó t a n á r a . B o s n y á k Géza (felsőpataki), felsőházi tag, szül. Somogytúr, 1863 aug. 11. Kőzépisk. ta­ n u l m á n y a i n a k befejezése után a Magyar­ óvári Gazdasági Akadémia hallgatója volt. 1910. a nagykanizsai kerület függetlenségi p r o g r a m m a l országgyűlési képviselőjévé vá­ lasztotta. 1917. Zala vm. főispánja lett. Zala vm. választotta felsőházi taggá. B o s n y á k Izsó, kereskedő, szül. R á k o s keresztúr, 1872 nov. 8. T a n u l m á n y a i n a k be­ fejezése u t á n a k e r e s k e d ő p á l y á r a lépett. 1912. beválasztották a főváros törv.-hat. bizottsá­ gába, amelynek m a is tagja. Ugyancsak tagja a törv.-hat. közigazdasági és szociálpolitikai bizottságának. Tekintélyes kereskedő, aki élénk részt vesz a bpesti kereskedők gazda­ sági és társadalmi mozgalmaiban. A Magy. Kereskedők Egyesületének elnöke. Szerkesz­ tette a Kereskedő c. szaklapot és számos cik­ kel írt úgy a szaklapokban, mint a napila­ pokban. B o s n y á k Zoltán, n y . h. á l l a m t i t k á r , író, szül. Somogytúr, 1861. T a n u l m á n y a i n a k el­ végzése u t á n lépett a belügyminisztérium szolgálatába, ahol a gyermekvédelmi osztályt vezette. Később h. államtitkárrá nevezték ki. B. szerkesztésében jelent meg a m a g y a r gyer­ mekvédelem rendszerét ismertető francia m u n k a . I r o d a l m i m ű k ö d é s e n e m c s u p á n köz­ igazgatási kérdésekre terjedt ki, de szépiro­ dalmi és szinműirodalmi téren is nagy sike-

Bosznay rej voltak. Közigazgatási m u n k á i : A birtokminimum, mint agrárreform Magyarorszá­ gon, A gyámügyi közigazgatás reformja, és Becsületbíró. Mary, Sursum Corda, Tisztító tűz és Mirette c. darabjait a Nemzeti Színház­ b a n m u t a t t á k be. Bosznay István, festöműv., szül. Csurgó, (Somogy m.), 1868 okt. 19. Középiskoláinak elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolát látogatta. Később Angliában, Hollandiában, Francia-, Német- és Olaszországban tanul­ mányúton volt. 1908-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára. Először Bpesten, a régi Mű­ csarnokban állította ki képeit 1893. Attól kezdve majdnem minden hazai és számos külföldi kiállításon résztvett. Kitüntetései: 1896. a Millenáris Kiállításon Lakodalmas menet c. képe oklevelet, 1900. P a r i s b a n Men­ tion Honorable-t, 1903, az Andrássy ösztön­ díjat, 1913. a Kanyargó vizek Münchenben aranyérmet, 1915. Bpesten November c. képe aranyérmet, 1919. Őszi vásár c. képe a Wolfner-díjat, 1923. Alkonyat c. képe nagy állami aranyérmet, 1927. Fenn a hegyeken c. képe Varsóban kitüntető elismerést nyert. Számos műve a Szépművészeti Múzeum, a Fővárosi Múzeum és vidéki múzeumok, úgyszintén belés külföldi gyűjtők b i r t o k á b a n van. Képei a Duna-, Tisza-, Vág-, Szamosmellékről, a Ba­ latonról, a Tátrából, Dunántúlról és a NagyAlföldről valók. A Képzőmüv. Társ. igazgató­ ságának, a Képzőm. Tanács r. tagja. A Nem­ zeti Szalon alapító tagja. Érdemeinek elisme­ réséül 1928. a m. kir. kormányfőtanácsosi címet kapta. Botár Béla (csíktaplócai), főkapitányhe­ lyettes, szül. Brassó, 1872 m á r c . 26. Közép­ iskoláit Csiksomlyón, az egyetemet Kolozs­ várott és Bpesten végezte, ahol jog· és állam­ tudományi oklevelet nyert. 1895. rendőri pá­ lyára lépett. 1912. az V. ker. kapitányság he­ lyettes vezetője volt. 1916. az erzsébetfalvai kapitányság élére került. A k o m m ü n bukása után a főkapitányság politikai osztályát ve­ zette, majd az ügj^észi megbízottak vezetője volt. Jelenleg a főkapitányság kihágási osz­ tályának vezetője. A II. osztályú hadi érdem­ keresztnek ,a vöröskereszt hadiékítményes, II. oszt. díszjelvényének, a katonai és polg. j u b . éremnek és a polg. jub. keresztnek tulaj­ donosa. Bettiik István (báró, apáti és kéri), föld­ birtokos, országgyűlési képviselő, szül. Tibolddarócon, 1878 május 10. Középiskolai ta­ n u l m á n y a i n a k befejezése után a bpesti tud. egyetem jogi k a r á n a k hallgatója volt. Műkö­ dését b i r t o k á n kezdte meg. 1906. a mezőke­ resztesi kerület m a n d á t u m á t nyerte el, a füg­ getlenségi és a 48-as párt programmjával. 1930. kerülete ismét az országgyűlésbe küldte. 1917. földművelésügyi államtitkár lett és bá­ rói rangra emelték. A második nemzetgyűlésen a mezőkövesdi kerületet pártonkívüli pro­ grammal képviselte. Az országgyűlési válasz­ tások alkalmával a mezőkövesdi kerület egy-

Bozsik i ségespárti p r o g r a m m a l választotta képvise­ lőjévé. Bottíik József (apáti és kérei), orszgyűl, képviselő, szül. Bpest, 1873. Középiskolai ta­ n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n a bpesti tud. egyetem jogi k a r á n a k hallgatója volt, ahol a jog- és á l l a m t u d o m á n y o k doktorává avatták. 1897» Borsod vm. szolgálatában kezdte köz­ életi pályafutását. 1914. megyei főjegyzői r a n g r a emelkedett. 1917. Borsod m. főispánja lett. A f o r r a d a l m a k alatt ellenforradalmi tény­ kedése miatt több hétig volt letartóztatásban. A rend helyreállításakor Borsod megye főis­ pán-kormánybiztosává nevezték ki. 1920. a mezőcsáti kerület, kisgazdapárti programmal a nemzetgyűlésbe küldte, ahol alelnöki tiszt­ séget töltött be. A második nemzetgyűlésen a mezőkeresztesi kerületet képviselte. 1926. a mezőkeresztesi kerületet képviselte. 1926. a mezőkeresztesi választókerület mandátumát egységespárti p r o g r a m m a l nyerte el. Botzenhardt J á n o s , ügyvéd, szüi. Bpest, 1868 febr. 2. A bpesti egyetemen a jogtudori és ügyvédi oklevél megszerzése u t á n 1898. ügyvédi irodát nyitott. 1907. képviselővé vá­ lasztották. A székesfőváros th. bizottságának és a központi választmánynak tagja. A HL ker. föld- és szőlőmunkások díszelnöke. A ///. ker. függetlenségi és í8-as párt, a III. ker. Társaskör és az Óbudai Tornaegylet elnöke. Bozó Géza (dinyeberki), gyógyszerész, szül. Csuz, 1861 szept. 8. Középiskoláit Koj m a r o m és Nagyszombatban, az egyetemet ! Budapesten végezte. Katonai önkéntesi éve ! után több gyógj'szertárban dolgozott. Mint ! gyógyszertártulajdonos előbb 1887-től Kesztj helyen, m a j d 1895-től Tolnán, 1909 óta Bu! dapesten m ű k ö d i k . A budapesti gyógyszerész i testület volt alelnöke, a magy. orsz. Gyógy! szerész Egyesület ig. tagja volt. A „Terla" | gyógyszertártulajdonosok l a b o r a t ó r i u m a egyik ! alapítója s jelenlegi elnöke. Bozóky Géza (pilismaróti), pécsi egyet. ny. r. tanár, szül. Nagyvárad, 1875 júl. 23. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon, az egyetemet Bpesten végezte. Állami ösztön­ díjjal hosszabb ideig tartózkodott külföldön, főleg Parisban. Nagyfokú szakirodalmi te­ vékenységet fejt ki. Nevezetesebb munkái: A bizományi ügylet, Ujabb törekvések a vál­ tójog nemzetközi egyenlősítésére, A korlá­ tolt felelősségű társaság a külföldi és de lege ferenda a magyar jogban, Magyar váltójog különös tekintettel a hágai nemzetközi egyez­ ményre és a külföldi váltójogokra, Magyar kereskedelmi jog különös tekintettel a tör­ téneti fejlődésre. Részítvett a kereskedelmi és váltójog keretébe tartozó több törvény­ javaslat előkészítésében. Alapító és igazg. tagja a Központi Sajtóvállalatnak. Számos cikke jelent meg különböző szak- és napi­ lapokban. Bozsik P á l r ó m . k a t . lelkész, volt nem­ zetgyűlési képviselő, szül. Gyöngyös, 1888. Középiskoláit Gyöngyösön, teológiai tanulnia-

Bozsóky

Börcsök

nyait pedig Egerben és Budapesten végezte. m u n k á t írt. Ezek közül kétkötetes geológiája, 1906. Mezőtárkonyban, Pusztatárkonyban és a torziós ingának geológiai kutatásoknál Velsötárkonyban segédlelkész volt. 1908. ki­ való alkalmazásáról írott dolgozata és a nevezték az egri papnevelőintézet tanulmá­ „Structure of Asia" című angol m u n k á b a n , nyi felügyelőjévé, 1910. hittudományi dok­ két angol tanítványával az Iráni hegyláncok­ torrá avatták. 1916. szülővárosa plébánosává, ról írt nagy t a n u l m á n y a a legjelentősebbek. majd zsinati bíróvá választották meg. A Ká : A Magyar Tudományos Akadémia 1915. vá­ rolyi-forradalom alatt rövid ideig a gyön­ lasztotta tagjává. Számos hazai és külföldi tu­ gyösi Nemzeti Tanács elnöke volt. A kom­ dományos és szakegyesülel vezetőségében fog­ mün alatt letartóztatták. Az első és második lal helyet. nemzetgyűléskor Gyöngyös választotta képvi­ Böhm Dezső, leánykollégiumi igazg., selőjévé, kereszt, nemzetipárti programmal. szül. Bpest, 1887 márc. 22. Középiskoláit Bozsóky Nándor, ügyvéd, városi főügyész, Kolozsvárott, egyet, tanulmányait u. o. és szül. Budapest, 1898 okt. 6. Középiskoláit és Lipcsében végezte. 1909. t a n á r i oklevelet az egyetemet a fővárosban végezte. Jog- és nyert. Ez időtől kezdve 12 éven át a bpesti államtudományi tudori oklevelet a bpesti ev. gimnázium t a n á r a , majd a Veres P á l n é egyetemen nyert. Az ügyvédi vizsga letétele líceum és a Deák-téri ev. polg. iskola igaz­ után Rákospalotán ügyvédi irodát nyitott. A gatója volt, 1927. az evang. leánykollégium háborúban kisezüst és bronz vitézs. érmet, igazgatója lett. Pedagógiai és zenetörténeti valamint Károly-cs.-keresztet kapott. 1928. szakcikkei különböző folyóiratokban jelen­ Rákospalotán tiszti főügyésszé választották nek meg. Kis zenetörténet c. könyve önálló meg. B. szakképzettsége, számos jogi tárgyú kötetben jelent meg. felolvasása révén, általánosan ismert. Ügy­ vezető elnöke volt a Rákospalotai Demokrata Bök Béla k ú r i a i bíró, szül. Kovácshida, Körnek. Ez idő szerint a R. A. C. elnöke és (Baranya m.), 1872 márc. 11. Középiskoláit számos más egyesületben visel díszes tisztés egyetemi tanulmányait Pécsen végezte, a ségeket. / bírói vizsgát Budapesten szerezte meg. Tan u l m á n y a i n a k befejése u t á n 1894. igazság­ Bozzay Gyula, államr. tanácsos, a főkapi­ ügyi pályára lépett és mint joggyakornok Ka­ tányság bűnügyi osztálya sajtóügyi cso­ posváron kezdte meg működését, majd Pécsre portjának vezetője, szül. Karmacs, 1882. került aljegyzőnek, o n n a n D á r d á r a , később márc. 2. Az egyetemet Bpesten végezte, ahol Hódmezővásárhelyre helyezték át, ahol meg­ államtud. doktorátust szerzett. Pályafutását, k a p t a a törvényszéki albírói kinevezését. mint közigazgatási gyakornok kezdte. A há­ C s a k h a m a r a pécsi kir. ítélőtáblához került ború alatt, mint hadnagy teljesített szolgá­ jegyzői minőségben, majd a pécsi törvény­ latot, majd az orosz harctéren hadifogságba székre helyezték át, ahol bírói rangra emel­ esett. 1920. a rendőrség szolgálatába lépett, ték. Mint elnöki titkár ismét a pécsi táblára ahol a sajtóosztálynál nyert beosztást. 1928. került vissza. Egy ideig, mint táblabíró a pé­ osztályvezetővé nevezték ki. csi kir. ítélőtáblához volt beosztva és 1926. Böckh Hugó (nagysuri), hely. államtük., óta m i n t k ú r i a i bíró a Kúria III. sz. b ü n t e t ő a m. kir. Földtani Intézet igazgatója, szül. tanácsában működik. Bpest, 1874 jún. 15. Tanulmányait a buda­ pesti tudományegyetemen és Münchenben vé­ Börcsök Andor, az Orsz. F° l d b i r t o k r e n gezte. Előbb a Műegyetemen az ásvány-földdező bíróság másodelnöke, szül. Marton­ lani tanszéken tanársegéd volt, majd 1900. a vásáron, 1872 dec. 21. Középiskoláit Buda­ Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola pesten, jogi tanulmányait a budapesti tudo­ tanárává nevezték ki. 1910. főbányatanácsosi mányegyetemen végezte. Katonai egyéves öncímet kapott. Az erdélyi földgázmezők feltá­ kéntesi szolgálatának befejezése után 1896. rása körül kifejtett érdemei elismeréséül 1911. szerezte doktori oklevelét. 1897. a budapesti a III. osztályú vaskoronarenddel tüntették ki. kereskedelmi és váltótörvényszéknél kezdte 1914. miniszteri tanácsosi címet és jelleget meg állami szolgálatát. 1898. ügyvédi okle­ nyert. 1917. a II. osztályú polgári hadi érdem­ velet nyert, u g y a n a k k o r az igazságügyminisz­ kereszt adományozásában részesült. 1918. a tériumba rendelték. 1913 átvette az igazságBányászati Kutatások és Bányászati m o n o p ó ­ iigyminisztérium birtokrendezési és telek­ liumok igazgatóságának központi igazgatója könyvi osztályának vezetését. E n n e k élén lett. 1918. h. államtitkári címet kapott, 1920. 1915. kir. ítélőtáblai bíróvá, 1917. minisz­ államtikári hatáskörrel ruházták fel. 1921. teri tanácsossá nevezték ki, ugyanakkor a megvált az állami szolgálattól és az Anglopolgári hadiérdemkeresztet kapta. Az Orszá­ Persian Oil Company tanácsadója lett. Mint gos Földbirtokrendező Bíróság megszervezé­ ilyen, beutazta 1923—25. Perzsiát. 1926. az sekor 1921. e bíróság másodelnöke lett, iraki olajmezők tanulmányozására kiküldött 1924. pedig kiváló szolgálatai elismeréséül a nemzetkőzi bizottság vezetője volt. 1926. és bírói VI. fizetési csoport jellegét k a p t a . 1926. 1927. Közép- és Délamerikában, 1928—1829. legfelsőbb elismerésben részesült. B. a föld­ újra Perzsiában végzett tudományos kutatá­ m é r ő vizsgálóbizottság elnöke is. Sok évi sokat. 1929. nevezték ki a M. Kir. Földtani közéleti tevékenysége alatt számos törvény Intézet igazgatójává. Számos tudományos és rendelet megalkotása fűződik nevéhez.

Böszörményi F ő k é n t birtokrendezési és telekkönyvi jog­ gal foglalkozik. A műegyetemen a birtok­ rendezési és telekkönyvi jognak, a budapesti tudományegyetem közgazdasági k a r á n pedig a telekkönyvi jognak meghívott előadója. B. rendkívül széleskörű szakirodalmi m u n k á s ­ ságot fejt ki. Főbb önálló művei: Erdély­ részi birtokrendezések (1909), Magyarországi birtokrendezés (1909), Magyar telekkönyvi jog. Ε műveit Sebes Dénessel közösen írta. (I., II. r. 1911) Osztatlan közös legelök (1914). Irt azonkívül számos cikket és érte­ kezést különféle jogi szaklapokba. Böszörményi Szabó László, ügyvéd, szül. Nagyvárad, 1887 febr. 7. Középiskoláit szü­ lővárosában, egyet, t a n u l m á n y a i t Kolozsvá­ rott végezte, ahol jogtudori oklevelet nyert. Az ügyvédi vizsga letétele u t á n T ó v á r o s o n ügyvédi irodát nyitott. A h á b o r ú t mint tü­ zérszázados küzdötte végig és több kitünte­ tésben részesült. A tóvárosi képviselőtestület tagja és több vállalat ügyésze. Brana J á n o s , egyet. m.-tanár, szül. Ha­ vasmező, 1881 jan. 22. Középiskoláit Ungvárott, az egyetemet Bpesten végezte, ahol orv. oklevelet szerzett. T a n u l m á n y a i n a k be­ fejezése után id. Imre és Grósz tanárok kli­ nikáin szemészszakorvosi képesítést nyert. A h á b o r ú alatt harctéri szolgálatot teljesített és orosz fogságba került. A moszkvai hadi­ fogolykórházban a szemsérülések operatív kezelésével és irodalmával foglalkozott. Ha­ zatérése után Grósz tanár klinikáján és Blaskovics tanár szemkórházában a szem fertőző betegségeinek aetiológiájával foglalkozott. Tudományos cikkei és szemészkongresszusi előadásai a különböző szakorvosi folyóiratok­ ban jelentek meg. 1928-ban m u n k á s s á g á n a k elismeréséül a bpesti tud. egyetem a szemé­ szet m a g á n t a n á r á v á képesítette. Brandenstein Béla (báró), egyet. ny. rk. tanár, szül. Bpest, 1901 m á r c . 17. Középisko­ lai és egyet, tanulmányait Bpesten végezte. 1923. bölcsészdoktorrá avatták. 1924. a ber­ lini Collegium H u n g a r i c u m tagja volt. 1925— 1926. a M. Tud. Akadémia főtitkári irodájá­ n a k vezetőjeként m ű k ö d ö t t . 1927. a bpesti tud. egyetemen m.-tanárrá képesítették. 1928 —29. a tud. egyetemen helyettes tanári teen­ dőket végzett. 1929. egyet. rk. t a n á r r á ne­ vezték ki a bölcsészeti k a r III. filozófiai tan­ székére. Irodalmi művei közül legjelesebb: Grundlegung der Philosophie I. és II. k., továbbá A cselekvés elmélete. Filozófiai és történetfilozófiai cikkeit leginkább a Buda­ pesti Szemle közli. Brandt József Gyula, kúriai bíró, szül. Bpest, 1877 szept. 8. Egyetemi t a n u l m á n y a i t Bpesten végezte, ahol 1902. jogtudori okle­ velet nyert. A bírói vizsgát 1903. tette le. T a n u l m á n y a i n a k elvégzése u t á n előbb ügy­ védjelölt volt, majd bírói p á l y á r a lépett és működését 1900. a kaposvári törvényszéken, mint joggyakornok kezdte meg. 1902. a szol­ n o k i törvényszéken aljegyző, 1907. jegyző,

82

Breit 1908. albíró és 1911. u g y a n o l t törvényszéki bíró lett. 10 évvel később, mint ítélőtáblai bíró, a pécsi ítélőtáblához került. 1929. bí­ r ó v á nevezték ki a magy. kir. Kúriához. M u n k á s s á g á n a k elismerése jeléül megkapta a h a d i é k í t m é n y e s F e r e n c z József-rend lo­ vagkeresztjét. Brandt Vilmos, ny. főispán, orsz.-gyűlési képv., szül. Dés, 1888 j ú n . 29. Középiskolai és jogi t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n köz igazgatási p á l y á r a lépett. 1914. Zilahon szol gabíró lett. 1919. főszolgabíróvá választót ták. A megszállás alatt hazafias magatar tása m i a t t m e n e k ü l n i e kellett. A forradaloir u t á n m ű k ö d é s é t Hajdú vm, szolgálatába! folytatta, m a j d m e n e k ü l t ü g y i kormánybiz tosi minőségben a t ö r ö k s z e n t m i k l ó s i járáí élére került. 1922. Békés megye főispánjáví nevezték ki. 1927. a t ö r ö k s z e n t m i k l ó s i kerü let egységespárti p r o g r a m m a l országgyűlés képviselőjévé választotta. Brandtner Pál, főjegyző, szül. Pécel, 1865 m á j . 12. Középiskolái elvégzése u t á n Bpesten jegyzői oklevelet szerzett. Eleinte különböze vidéki városokban m ű k ö d ö t t és 1899. Kis pest jegyzője lett. A várossá való átalakulás után, m i n t polgármesterhelyettes működött Számos iskola létesítése, utak építése, víz vezeték és csatornázási m u n k á k kezdeménye zése fűződik nevéhez. Értékes munkássága nak elismeréséül főjegyzővé választották és a polg. Signum Laudisszal tüntették ki. A kispesti ev. egyház felügyelője. Brasch E r n ő , m ű s z a k i igazg., szül. Lie benau, 1880. Iskolai t a n u l m á n y a i t Reichenbergben végezte, majd a Centra r.-t. neratovici vegyigyárának művezetője lett. 1909, a Sóló gyufagyár kötelékébe lépett, ahol műszaki igazgatóvá nevezték ki. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és több kitüntetést nyert. A leszerelés óta a Szikra gyufagyár igazgatója. Braun Róbert szociológus, szül. Arad, 1879. Egyet, tanulmányait Bpesten és Paris­ b a n végezte. T a n u l m á n y a i n a k elvégzése után Lippán, majd Marosvásárhelyen volt keresk. iskolai tanár. 1911. a Fővárosi Könyvtárhoz hívták meg, ahol 1919-ig m ű k ö d ö t t . A Hu­ szadik század c. folyóiratban szociológiai ta­ n u l m á n y a i jelentek meg. B. fordította ma­ gyar nyelvre H e n r y Georg műveit, önálló m u n k á j a : Régi és új milliomosok. Brázay Zoltán (ifj., pellérdi), vezérigazg., szül. Pécs, 1899 aug. 11. Középiskolai és ke­ leti kereskedelmi a k a d é m i a tanulmányait Bpesten végezte. Működését a vegyipari pá­ lyán, N é m e t o r s z á g b a n kezdte meg. 1923—26. a Pesti Magyar Kereskedelmi B a n k b a n volt a l k a l m a z v a . 1926. átvette a B r á z a y Kálmán vegyészeti gyár r.-t. vezetését. Kémiai vonat­ kozású cikkei a n é m e t s z a k l a p o k b a n jelen­ tek meg. Breit József (doberdói), ny. altábornagy, katonai író, szül. Lúgos, 1865. A bécsi hadi­ iskola elvégzése u t á n vezérkari szolgálatot

Breitner

83

Brezovsky

teljesített, majd a honvéd törzstiszti tan­ Breuer Szilárd József tűzoltófőparancsfolyam parancsnoka lett. Végigküzdötte a nok, szül. Gölnicbánya, 1863. Középiskolái­ háborút és az olasz fronton teljesített szol­ n a k elvégzése u t á n a József-Műegyetemen gálataiért magyar nemességet kapott, dobermérnöki oklevelet szerzett, majd a fővárosi dói előnévvel. A háború után mint altábor­ tűzoltóság szolgálatába lépett, amelynek ké­ nagy vonult nyugalomba. Mint katonai író sőbb főparancsnoka lett. Egy évtizeden át is nevezetes. Fő művei: A magyar hadak Má­ szerkesztette a Tűzrendészen Lapokat és fő­ ria Terézia első háborúiban, Az 1870—71-i titkára volt az Országos Tűzoltó Szövetségnek. német-francia háború története, Magyarország Breyer István, s.-püspök, szül. Budapest, 1848—49-i függetlenségi harcának katonai 1880 aug. 4. Középiskoláit és az egyetemet története. a fővárosban végezte, ahol teológiai dokto­ Breitner Ödön, orvos, r.-t. vezérigazgató, rátust szerzett. P a p p á szenteltetése u t á n Bu­ szül. Bpest, 1887 okt. 30. Középiskoláit és dapesten h i t o k t a t ó i tevékenységet fejtett ki. egyet, tanulmányait Bpesten végezte. Orvosi 1907. mint szertartó, az esztergomi hercegoklevelének megszerzése után a Aorányi-kliniprímási u d v a r h o z került, ahol irodaigazgató kán működött. Mint tart. főhadnagyorvos a lett. 1915. a vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i mi­ háború alatt katonai szolgálatot teljesített. A n i s z t é r i u m b a került, a h o l később, m i n t h. háború után serologiával és bakteriológiával á l l a m t i t k á r egyházi ügyek előadója volt. kezdett foglalkozni. 1920. a L a b o r a t ó r i u m Közben p á p a i k a m a r á s s á , címzetes a p á t t á védőoltóanyagok termelésére r.-t. ügyvezető és 1917. esztergomi k a n o n o k k á nevezték ki. igazgatója és 1927 óta fenti állása mellett a 1928. az esztergomi szeminárium r e k t o r a dr. Pápay-féle szérumtermelő r.-t. vezérigaz­ lett, majd 1929. p ü s p ö k k é szentelték. Szá­ gatója is. A járványtan és a serologia k ö r é b e mos egyházi és k u l t u r á l i s egyesületnek ve­ vágó tudományos értekezései szakirodalmi zetőségi tagja. Szentbeszédei, hitbuzgalmi lapokban jelentek meg. A Magyar Állatorvo­ cikkei és egyházi vonatkozású t a n u l m á n y a i sok Gazdasági Szövetkezetének, a Tisztviselők folyóiratokban és egyházi lapokban jelentek és Katonatisztek Beszerzési Csoportjának al­ meg. A II. oszt. polgári hadiérdemkeresztnek elnöke. és a II. oszt. m a g y a r érdemkeresztnek tu­ lajdonosa. Brém Lőrinc, váradi k a n o n o k , felsőházi Brezanóczy Sándor, ítélőtáblai t a n á c s ­ tag, szül. Mezőfény (Szatmár m.), 1877. Kö­ elnök, szül. Sóspusztán, 1859 okt. 19. Dédzépiskoláit és teológiai t a n u l m á n y a i t Nagy­ atyja, B. Ádám, aki, mint a budapesti egyetem váradon végezte. T a n u l m á n y a i n a k befeje­ rektora, t u d o m á n y o s m ű k ö d é s é é r t 1883. ne­ zése után 1900. pappá szentelték és 1915. mességet kapott, a kánonjog kiváló míveváradi kanonokká nevezték ki. Hosszabb lője volt. B. középiskolái u t á n a budapesti időn át a nagyváradi püspöki i r o d a igaz­ tud. egyetemen végezte tanulmányait. Utána gatója volt. 1917. címzetes hollóihói pré­ Cegléden a bíróság kötelékébe lépett. Kecs­ post lett. Hosszabb tanulmányutat tett keméten, Kisújszálláson és Szolnokon bírás­ Európa nagyobb államaiban. 1921 óta néhai kodott. 1907. a budapesti ítélőtábla bírájává gróf Széchényi püspök helynöke és a nagy­ és 1917. tanácselnökévé nevezték ki, ahol váradi egyházmegye m a g y a r részének kor­ azóta a 13-ik polgári tanács élén m ű k ö d i k . mányzója, Gyula székhellyel. 1921. évben pápai praelátussá neveztetett ki. 1924. püs­ Breznay Imre, tanítóképezde) igazg., szül. pöki helynöki hivataláról lemondott; 1928. I Eger, 1870 szept. 14. Középiskoláit Egerben, a váradi káptalannak Magyarországon élő a polg. isk. tanítóképzőt Bpesten végezte. tagjaival együtt Gyuláról Budapestre költö­ 1895. az egri tanítóképezde t a n á r a lett. 1924. zött, ekkor Békés vármegye törvényhatósági igazgatóvá nevezték ki. A Gárdonyi Irodalmi bizottságának örökös tagjává választotta. Társaság alelnöke. Vármegyei tűzrendészet! Mint Békés vármegye törvényhatósági bizott­ felügyelő. Több, mint 30 esztendeje jelentős sága által választott felsőházi póttag, Ambrus hírlapírói és szakírói m ű k ö d é s t fejt ki. F ő b b Sándor halála után, 1927-től a felsőház ren­ önálló m u n k á i : A tanítóképzők magyar dol­ des tagja lett. gozatai, A tanító szocális munkálkodása, A és a tűz ellen való védekezésről, Bresztovszky Béla, egyet, tanár, felsőh. tűzoltásról Népoktatásunk és az egy­ póttag, szül. Nagykároly, 1872 aug. 28. Kö­ Eger múltjából, séges nemzeti állam, Néhány szó a helyes­ zépiskolai tanulmányainak befejezése u t á n Fertálymesterségről, a bpesti műegyetemen m é r n ö k d o k t o r i okle­ írásról és a tanításról, A céh múltjából, Werner velet nyert. 1896. a Danubius hajógyár mér­ Az egri csizmadia Gyula, mint író, stb. Vezércikkírója volt a nökéül hívta meg, majd a Magyar Monier Hírlapnak, szerkesztője a Nép­ Vasbetongyár kötelékében m ű k ö d ö t t . 1909. Hevesmegyei és az Egri Népújságnak. a bpesti József Műegyetemen m a g á n t a n á r r á iskolai Tanügynek Hírlapban, a Magyaror­ képesítették. 1912. a műszaki m e c h a n i k a és Cikkei a Budapesti Magyarság­ elméleti géptan helyettes t a n á r a volt. 1914. szágban, a Nemzeti Újságban, a ban, stb. jelentek meg. egyetemi rendes tanárrá nevezték ki. KétBrezovsky Emil, orvos, szül. Magyarízben választották az egyetem gépészmér­ cernya (Torontál m.), 1881 júl. 10. Közép­ nöki karának dékánjává. 1927. a műegyetem iskoláit Nagybecskereken, egyet, tanulmáfelsőházi póttaggá választotta.

Brigleyics nyait Berlinben és Bpesten végezte. Eleinte különböző klinikákon és székesfőv. közkór­ h á z a k b a n dolgozott. Résztvett a h á b o r ú b a n és a k o r o n á s arany érdemkeresztet, két Sig­ n u m Laudist, a Károly-csapatkeresztet és a vöröskereszt tiszti érmét kapta meg. A há­ ború után a Charité poliklinika és a Munkás­ biztosító Pénztár bőrosztályait vezette, majd a kiscelli kat. kórház vezető-főorvosa lett. Vezető-főorvosa volt az Auguszta-barakkok­ nak és a Máv. k ó r h á z bőrosztályának. Volt szfv-i törv.-hat. biz. tag. 1923 óta szfv-i köz­ kórházak bőrgyógyász főorvosa. Számos or­ vosi egyesület tagja. Mint orvosi szakíró je­ lentékeny munkásságot fejtett ki. Több ön­ álló munkája jelent meg. Értekezései a szak­ lapok hasábjain látnak napvilágot. Briglevics Károly volt főispán, szül. Neínesapáti, 1878 okt. 14. Középiskoláinak el­ végzése után Budapesten és Kolozsvárott egyetemi t a n u l m á n y o k a t folytatott, ahol jogés államtudományi doktorátust szerzett. Ta­ nulmányainak befejezése u t á n Zala várme­ gye szolgálatában kezdte meg közigazgatási pályafutását. A h á b o r ú b a n katonai szolgála­ tot teljesített. 1916. a közélelmezési miniszté­ riumba került, 1917. pedig a temesvári köz­ élelmezési kormánybiztossághoz osztották be. Az összeomlás után Zala vármegye k o r m á n y ­ biztos főispánja lett és állásál egész a kom­ m ü n kitöréséig töltötte be. 1928. ügyvédi vizs­ gát tett. Bród Miksa, orvosi író, szül. Zalaszentgrót, 1861 jún. 1. Egyet, tanulmányait Buda­ pesten, Bécsben és Berlinben végezte. Elő­ ször körorvos volt Letenyén, majd fürdő­ orvos Zálnokon, később a bpesti dadogók és beszédfogyatékosok szakorvosa lett. In­ nen a Cunard Line Társulat hajóorvosául hívták meg. Később az Ált. Munkásbetegsegélyző Egylet iparegészségügyi rendelőorvosa, majd a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztárnak 25 éven keresztül statisztikusa volt. 1907-től 1927-ig a T á r s a d a l m i Múzeum szaktanácsadója volt. T ö b b egészségügyi fo­ lyóirat szerkesztője volt. (Gyermekszoba, Háziorvos, Magyarország fürdői és neve­ zetességei, Prohibició.) Számos orvosi m u n ­ kát írt, amelyek közül nevezetesebbek : Csecsemőápolás, Balesetbiztosítás, A szépség­ ápolás művészete, Munkáslakások, Egészség és jólét, A vas- és fémmunkások, a famunkások és a szabók egészségügye stb. Bródy E r n ő , ügyvéd, országgy. képv., szül. Miskolcon, 1875. Középiskoláit Miskol­ con végezte, majd a bpesti tud. egyetemen szerzett jogi doktorátust. Mint a Magyar Hír­ lap m u n k a t á r s a m á r akkortájt élénk újság­ írói tevékenységet fejtett ki. 1900. avatták ügyvéddé. Ettől kezdve a politikai életben is szerepelni kezdett és nagy része van a de­ mokrata párt országos megszervezésében. 1906. a nagyszőllősi, 1910. a halmi választó­ kerület küldte a parlamentbe. A h á b o r ú b a n , mint százados, több kitüntetést kapott. A

84

Bruckner szív. törv.-hat. biz.-ának hosszú évek óta tagja. A főváros politikai életében főként szociális kérdésekkel foglalkozik. B. igen tar­ talmas szónok. Fölszólalásai a p a r l a m e n t b e n mindig figyelmet keltettek és többször heves vitákat provokáltak. Már az első nemzetgyű­ lésnek is tagja volt. Legutóbb Budapest déli kerülete választotta az országgyűlésbe. Bródy István, f i l m d r a m a t u r g , szül. Bpest, 1895 nov. 28. Középiskoláit Bpesten, jogi tanulmányait a bpesti és kolozsvári egyete­ meken végezte. A h á b o r ú b a n a nagyezüst, kisezüst és bronz vitézségi érmet k a p t a meg. 1928 óta a Star Filmgyár d r a m a t u r g j a és a Kamara Filmszínház főtitkára. Bródy Lajos, h í r l a p í r ó és l a p k i a d ó , szül. Miskolc, 1857. Középiskoláit Miskolcon, egye­ temi t a n u l m á n y a i t Bpesten és Lipcsében vé­ gezte. E l ő b b ügyvédi, majd orvosi diplo­ m á t szerzett. 1925-ig, a Neues Pester Journal megszűnéséig, a lap főszerkesztője volt. Brodsaky Dezső, ügyvéd, szül. Somogy­ vár, 1875 ápr. 25. Középiskoláit Pécsett és Székesfehérvárott, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. 1900. doktori, s 1903. ügy­ védi oklevelet szerzett. Az egyetemi évek alatt élénk részt vett az ifjúsági mozgalmak­ b a n . 1904. a fővárosban ügyvédi irodát nyi­ tott és azóta főleg polgári és adóügyekkel foglalkozik. A földmívelésügyi miniszter, mint a mezőgazdasági munkásjogvédő iroda abonyi járási megbízottjának, közhasznú működé­ séért teljes elismerését fejezte ki. A Levélbélyeggyüjtők I. Hazai Egyesületének ügyésze és választmányi tagja, Pest vm. tb. ügyésze. Brodszky Miklós, zeneszerző, szül. Odeszszában, 1905 ápr. 20. Már g y e r m e k k o r á b a n pályadíjat nyert és T o m p o s Péter színtársu­ l a t á n a k első k a r m e s t e r e lett. Budapesten és Olaszországban tanult, később Parisban, L o n d o n b a n és R ó m á b a n volt karmester. 1921. megnyeri Róma város zenei díját. A világ­ h í r ű Savoy-jazz több számát játssza s elő­ adta jazz-koncertjét is. Legújabb operettjét: Szökik az asszony-t sikerrel játszották. Brogli József, r.-t. vezérigazgató, szül. Romonya, 1879 j ú n . 15. Középiskolai tanul­ m á n y a i n a k befejezése u t á n jegyzői tanfolya­ m o t végzett. Mint szászvári s.-jegyző kezdte meg közgazdasági pályáját. 1904. jegyzővé választották. 1912. az Orsz. Községi Bankhoz került, 1915. a Jegyzők Á r v a h á z á n a k titkára, 1920. igazgatója, 1928. főigazgatója lett. 1925. az egri fiúinternátust, 1928. a bpesti leány­ internátust alapította. A Falusi Esték c. fo­ lyóiratnak és a Jegyzöárvaházi Közlönynek főszerkesztője. A h á b o r ú b a n , mint tart. szá­ zados vett részt. A Signum Laudi? a koronás a r a n y érdemkereszt és a Károly-cs-npatkereszt tulajdonosa. Bruckner Győző, t ö r t é n e t í r ó , jogakadé­ miai dékán, szül. Felsőlövő, 1877. júl. 27. Középiskoláit Felsőlövőn, Késmárkon és Sop­ ronban, az egyetemet Bpesten végezte. 1902. az eperjesi ev. kollégiumban kezdte meg ta-

Brunekker

Bad

Brust Dávid, gyáros, szül. Lovasberény, nári működését, majd később Iglóra került. (Fejér m.), 1846 aug. 21. Iskoláit Székes­ 1910. az eperjesi ev. jogakadémia magánta­ fehérvárott végezte, majd a kereskedői pá­ nára lett. 1914., egyet, m a g á n t a n á r r á való ké­ lyára lépett. 1873. Bpesten önállósította ma­ pesítése után, külföldön folytatott jog- és mű­ gát és küzdelmes m u n k á v a l 1898. gyárat velődéstörténeti tanulmányokat. A háború­ alapított. B. volt a kezdeményezője és fej­ ban harctéri szolgálatot teljesített s bátor lesztője a m a g y a r konfekcióiparnak, amely magatartásáért több vitézségi éremmel tüntet­ a v á m s o r o m p ó k felállításakor h a t a l m a s fejték ki. 1920. az eperjesi jogakadémia ny. r. lanára lett, majd Eperjes megszállása u t á n I lődésnek indult. 1904. szövöttárugyárat léte­ sített. 1922. cérnagyárat és 1924. fehérneműMiskolcra költözött és az ott letelepedett gyárát alapított. Számos ipari telepet létesí­ eperjesi jogakadémia dékánjává választották tett és elsők között volt, akik a m a g y a r nyel1923-ban. 1925. Svédországban és D á n i á b a n nagyobb tanulmányutat tett. 1926. a M. T u d . j vet az üzleti életben használatossá tették. Akadémia levelezőtagjává választották. Szé­ | Nagy szerepet játszott a közélet terén. Az összeomlásig tagja volt a bpesti törvényható­ leskörű történeti, jogtörténeti és egyházjogi sági bizottságnak, ahol mindig az ipar és irodalmi működést fejtett ki. Megalapította kereskedelem érdekeiért küzdött. A k o m m ü n a Miskolci Jogászélet c. havi folyóiratot, alatt túszként fogvatartották. B. volt az első 1923 óta szerkeszti a miskolci Jogakadémiai kereskedő, akit érdemeinek elismeréséül Almanachot. Megindította a Miskolci Ev. Jog­ 1923. kormányfőtanácsossá neveztek ki. Meg­ akadémia Tudományos Értekezéseinek Tárát, alapítója és igazgatósági tagja a Nyomorék a Miskolci Jogászegyelet Könyvtárát és a Gyermekek Otthonának és támogatója min­ Miskolci Jogakadémia Szemináriumi Érteke­ den jótékonysági mozgalomnak. Az Érték­ zéseinek Tára című kiadványsorozatot. Szer­ megállapító Bizottság tagja, a Hazai Cérnakesztette a Berzeviczy Emlékkönyvet 1925-ben. gyár elnöke, a Wieselthier Emil r.-t. alelnöke, Számtalan történeti tanulmányt írt, amelyek a Kereskedelmi Csarnok igazgatósági tagja, különböző folyóiratokban jelentek meg. Ön­ 1906 óta kereskedelmi tanácsos. állóan megjelent munkái közül nevezetesebbek : Brüll Aladár, festőművész, szül. LiptóújA Galeotto Marzio, De egregie, sapienter dicvár, 1890 febr. 13. Középiskoláit és egyet, tis et factis c. mű, mint művelődéstörténelmi tanulmányait Bpesten végezte, ahol 1913. or­ kútfő. A szepesváraljai zsinat 1611-ben, A re­ vosi oklevelet nyert. A h á b o r ú alatt h a r c ­ formáció és ellenreformáció története a Szetéri szolgálatot teljesített. Hosszabb ideig a pességben 1520—1745-ig. A magyar jogtörtébőrkórtani netírás folklorisztikus hiányai, Közerkölcsi ál­ P á z m á n y Péter Tud. Egyetem lapotok a mohácsi vész előtt, Késmárk sz. kir. klinikáján, mint tanársegéd m ű k ö d ö t t . Ál­ landó kiállítója a Műcsarnoknak, ahol alko­ város műemlékei, A szepesmegyei lövészcéhek tásaival a Horváth-díjat, a Halmi-díjat, a élete, A szepesi szász nép, A Thököly-család Fészek Klub díját és a székesfőváros díját késmárki magánföldesurasága, Gróf Thököly Imre késmárki udvartartása, A svéd alkot­ nyerte el és kitüntető elismerésben részesült. Brüll Alfréd, nagybirtokos, szül. Bpest, mány, A felsőmagyar országi ev. egyházközsé­ 1876. A legismertebb magyar sportbarát, a gek elszakadása és a szlovenszkói ág. hitv. Magyar Testgyakorlók Körében fejti ki sport­ ev. egyház alkotmánya, Madarász Viktor mű­ pártoló tevékenységét, mint a körnek hosszú vészete történelmi megvilágításban, A Szepesévek óta elnöke. 1904. a MUSz alelnökévé, ség népe, A késmárki ev. líceum pártfogósámajd az Űszószöv. elnökévé választották. 1908. gának története, A soltészség intézménye a a Tornászszövetség alelnöke lelt. A L a b d a ­ Szepességen, Ferenc Ferdinánd Írónörökös rúgó Szövetség megalapításában nagy része magyarországi politikai tervei. van, és annak 1906 óta tiszteletbeli tagja. A birkózósport leglelkesebb híve. Mint ilyet Brunekker Lajos, számtanácsos,, szfv. választották a Magyar Birkózók Szövetsége el­ th. biz. tag, szül. Budapesten, 1885 febr. 7. nökévé. Az 1924. P a r i s b a n m e g t a r t o t t olim­ Középiskoláinak elvégzése után a postataka­ piai játékok a l k a l m á v a l a birkózók világ­ rékpénztár szolgálatába lépett. 1919 jan. 1. szövetsége elnökévé választotta meg. A Test­ számtanácsossá nevezték ki. Évtizedek óta a nevelési Tanács tagja. T ö b b , mint 25 egye­ főváros közéletének egyik értékes munkása. sület díszelnöke és tiszteletbeli tagja. A kat. népszövetségnek 1912 óta igazgatója. 1920. a III. ker. keresztényszocialista párt Bud J á n o s , miniszter, orszgyül. képv., elnökévé és szfv. th. biz. tagjává választot­ szül. Dragomérfalva, 1880 m á j . 30. Közép­ ták. Ennek különböző szakbizottságaiban iskoláit Nagyváradon, egyet, tanulmányait foglal helyet. Nagy érdemeket szerzett a fő­ Bpesten végezte, ahol államtudományi dok­ város III. kerületének rendezése, szépítése torátust szerzett. 1901. a Központi Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett, ahol a szociálés kulturális fejlesztése körül. Nevéhez fű­ és kereskedelempolitika ágazataiban dolgo­ ződik a III. ker. városi könyvtár, az óbudai zott. 1912. a kereskedelmi minisztérium ke­ piac és a római-fürdői elemi iskola építése. reskedelempolitikai osztályába rendelték be, A III. ker. iskolaszék tagja. Az óbudai köz­ ahol a Németországgal kötendő kereskedelmi jótékonysági intézmények tevékeny párt­ szerződésről szóló m e m o r a n d u m o t dolgozta fogója.

Biiday ki. A minisztérium megbízásából számos vám- és gazdaságpolitikai t a n u l m á n y t írt. Számos önálló statisztikai m u n k á j a jelent meg, amelyek közül nevezetesebbek: A ma­ gyar szent korona országainak bűnügyi sta­ tisztikája, Népünk halandósága és élettar­ tama, A munkanélküliség statisztikája Ma­ gyarországon, A gyermekmunka hazánkban és a külföldön, Bűnügyi statisztikánk és kri­ minalisztikánk iránya. 1916. az a k k o r felállí­ tott közélelmezési hivatalhoz helyezték át, ahol sikeres munkásságát többször soronkí­ vüli előléptetéssel jutalmazták. 1918. min. tanácsosi címmel az Orsz. Árvizsgáló Bizott­ ság alelnöke lett. 1920., mint egyet, rendes tanár, a Műegyetem gazdaságpolitikai tan­ székét foglalta el. 1921. a Teleki-kormány az akkor felállított közélelmezési miniszté­ rium államtitkárává nevezte ki. 1922. köz­ élelmezési miniszter és az Orsz. Közélelme­ zési Tanács elnöke lett. Minisztersége alatt 1923. a megfeneklett m a g y a r mezőgazdasági exportnak óriási lendületet adott a svájci kormánnyal kötött megállapodásával, amely szerint sikerült minden közvetítő kizárásával többezer vágón búzát a svájci szövetségta­ nácsnak eladnia. Mikor a közélelmezési mi­ nisztérium 1924. megszűnt, mint tárcanélküli minisztert a pénzügyminisztérium adminisz­ tratív ügyeinek vezetésével bízták meg és még ugyanez évben pénzügyminiszter lett. Hivatalát, a rekonstrukciós törvények végre­ hajtásának idején, rendkívüli nehéz körül­ mények között vette át. Feladatát azonban, a magyar nemzet példátlan áldozatkészségé­ től támogatva, oly sikeresen oldotta meg, hogy a rekonstrukciós időszak h a r m a d i k fél­ évében az állami pénztár m á r felesleget mutatott fel és a népszövetségi kölcsön két­ harmadát beruházási célokra lehetett fel­ használni. 1927. az adók fokozatos csökken­ téséről szóló törvényjavaslata az országgyű­ lés elé került. Rendezte az állami tisztviselők illetményeit és fedezetet teremtett a r o k k a n ­ tak kedvezőbb ellátására. Nevéhez fűződik a pengőérték bevezetése. A magyar városok számára Amerikában hitelforrásokat nyitott és ezzel gyors fellendülésüket tette lehetővé. A Népszövetség pénzügyi bizottsága több íz­ ben elismerését fejezte ki eredményes mű­ ködése felett. A második nemzetgyűlésen a rétsági és az országgyűlésen a békéscsabai kerületet képviseli. 1927. törvényerőre emel­ tette az adócsökkentési javaslatot és a biz­ tosítási novellát, továbbá felszabadította a népszövetségi kölcsön utolsó részletét is. Az ország pénzügyi és gazdasági viszonyainak helyreállítása körül kifejtett eredményes munkásságáért az I. o. magyar érdemkereszt­ tel tüntették ki. 1929. tárcanélküli közgaz­ dasági miniszterré nevezték ki és ugyanez évben a kereskedelemügyi minisztérium ve­ zetését vette át. Buday Barna, h í r l a p í r ó , orsz.-gyűl. kép­ viselő, szül. Ófehértó, 1871. Középiskolái­

86

Bnday n a k és a gazdasági a k a d é m i á n a k elvégzése után, mint gazdasági gyakornok működött. 1894. az O. M. G. E. s.-titkárává választot­ ták, 1901. a Hazánk c. napilap felelős szer­ kesztője lett. 1906. a szászsebesi kerület orsz.gyűl. képviselőjévé választotta. 1907. a Köz­ telek szerkesztését vette át. A h á b o r ú alatt katonai szolgálatot teljesített. 1926 óta az O. M. G. E. főszerkesztő-igazgatója és a Köz­ telek felelős kiadója. Publicisztikai cikkeivel a falusi élet bajaira hívta fel az érdeklődést és mindig a társadalmi békét biztosító szo­ ciális szellemű politikának volt hirdetője. Számos hivatalos szövetségnek és bizottság­ n a k tagja és úgyszólván valamennyi agrár­ szövetségnél vezető tisztséget tölt be. 1921 óta a Kivándorlási Tanács helyettes elnöke, 1926 óta az Orsz. Gazdasági Szakoktatási Tanács ügyvezető alelnöke. Működése alatt igen sok napilapnak és mezőgazdasági fo­ lyóiratnak volt m u n k a t á r s a . A különböző lapokban megjelent cikkeinek száma t ö b b mint 2,500. Önálló m u n k á i : Gabonauzsora, A korona-szövetkezetek, Időszerű kérdések, A kivándorlásról, Derült égbolt alatt, Tit­ kok földje, Magyar problémák, Agrárprogramm, A szocializmus és a demokrácia, Szakoktatásügyi kérdések, Falusi levelek, Magyar fényképek, stb., stb. A Ferenc József­ rend tiszti keresztjének tulajdonosa. Értékes gazdasági és írói működésének elismeréséül a gazdasági főtanácsosi címmel és aranytollal tüntették ki. B u d a y Béla, nyűg. á l l a m t i t k á r , felsőházi tag, szül. Pécs, 1865 ápr. 7. Középiskolai és műegyetemi t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n 1886. a műegyetemen, mint tanársegéd fej­ tett ki tevékenységet, később állami szolgá­ latba lépett. Hosszú ideig m ű k ö d ö t t az állam­ építészeti hivatal kötelékében. 1893. a keresk. minisztériumba helyezték, a híd- és út­ építési osztályba, ahol eleinte mint előadó, majd mint kerületi felügyelő és osztályvezető m ű k ö d ö t t . A h á b o r ú alatt a II. oszt. hadi­ érdemkereszttel tüntették ki. 1925. a Magyar Mérnökés Építészegylet elnöke lett. 1926. államtitkári r a n g r a emelkedett és rövidesen n y u g a l o m b a vonult. U g y a n a k k o r megkapta a II. oszt. m a g y a r csillagos érdemkeresztet. A Király c. egyfelvonásos színművét a Nem­ zeti Színház m u t a t t a be. A m é r n ö k i k a m a r a felsőházi képviselője. B u d a y Dezső, m é r n ö k , orsz.-gyűl. képv., szül. Arad, 1868. Középiskolai és egyet, ta­ n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n m é r n ö k i ok­ levelet nyert. Hosszabb külföldi t a n u l m á n y ­ útjáról h a z a t é r v e a Tisza szabályozásánál fejtett ki tevékenységet. 1910. a D u n a sza­ b á l y o z á s á n á l végzett értékes munkásságot. Ármentesítési és m á s m é r n ö k i szakkérdés­ sel foglalkozó írásait a k ü l ö n b ö z ő szaklapok közlik. A második nemzetgyűlésben Bpest déli kerületének képviselőjeként vett részt. Kerülete ker. gazdasági és szociálispárti

Budai programmal országgyűlési képviselőjévé is megválasztotta. Budai-Fischer Edwin, festőművész, szül. Bpest, 1888. máj. 4. Középiskoláit és a Kép­ zőművészeti Főiskolát a fővárosban végezte, majd Münchenben, P a r i s b a n és Belgiumban folytatott tanulmányokat. Hazatérése óta a bpesti kiállításokon állandóan résztvett. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és orosz fogságba került. Magyar tájképei­ vel a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállí­ tásain szerepel. Buday-Goldberger Leó (budai), a Goldberger Sám. F . és Fiai r.-t., elnök-vezérigaz­ gatója, szül. Bpest, 1878 m á j . 2. Középiskolái elvégzése után a bpesti és lipcsei egyetemek jogi karán tanult és 1900. jogi doktorátust szerzett. Ugyanazon évben a Goldberger-cég szolgálatába lépett, ahol 1905. ügyvezető igaz­ gató, 1908. vezérigazgató, 1920. pedig elnök­ vezérigazgató lett. 1923. megalapította a Wespag Szövő- és F o n ó g y á r r.-t., 1926. pedig Ascold Anglo-Hungarian Spinning Company-t létesítette. Később mindkét vállalat a Goldberger Sám. F. és Fiai r.-t.-ba olvadt be. B. vezetése alatt álló gyár Magyarországon a szakma legnagyobb üzeme, amelynek gyárt­ mányait bel- és külföldön egyaránt előnyösen ismerik. Társadalmi és közgazdasági életben vezető szerepet tölt be; a Magyar Textilgyáro­ sok Országos Egyesületének alelnöke, a Ma­ gyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatósági tagja. Minden nemes célú társa­ dalmi és karitatív mozgalom h a t h a t ó s támo­ gatója. Az Országos Magyar Izr. Közművelő dési Egyesület elnöki tisztét viseli. Közgaz­ dasági és társadalmi téren szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend tiszti ke­ resztjét, majd 1925. a kormányfőtanácsosi címet nyerte el. Buday Gyula, ügyvéd, egyet, m.-tanár, szül. Kunszentmiklóson, 1883 júl. 19. Közép­ iskoláinak befejezése u t á n egyet, tanulmá­ nyokat folytatott. 1911. egri érseki jogtanár. 1914. a nagyváradi jogakadémia t a n á r a és 1917. dékánja lett. 1916. a kereskedelmi jog m.-tanárává képesítették. A válságos idők alatt sokat tett a jogakadémia fennmara­ dásáért. Az oláhok bebörtönözték és h a d ­ bíróság elé állították. 1920. szöknie kellett a megszállt területről. 1922-ig a száműzött ko­ lozsvári és pozsonyi egyetemek jogi k a r á n rendes tanszéket helyettesített. Mint m.-tanár előad a bpesti tud. egyetemen. Széleskörű jogirodalmi munkásságot fejtett ki. Nevesebb művei: Λ fuvarozó felelőssége, Véletlen kár­ okozásokról, Szavatosság magánjogunkban, stb. Számos, részint jogi, részint vegyestárgyú cikke jelent meg, úgy a szak-, mint a napi­ lapokban. Buday Kálmán, orvos, egy. ny. r. tanár, szül. Pécs, 1863 okt. 13. Középiskoláinak be­ fejezése után a bpesti tud. egyetemen orvos­ doktorrá avatták. 1885. a kórbonctani inté­ zetben dolgozott és 1890. a Kovács-féle se-

87

Bún bészeti klinika m ű t ő o r v o s a lett. 1890—94. mint gyakornok, később mint tanársegéd tel­ jesített szolgálatot. 1894. hosszabb külföldi t a n u l m á n y ú t r a m e n t és 1895. visszatérve, a kolozsvári egyetemen a k ó r b o n c t a n h. t a n á r a lett. 1896. m . - t a n á r r á képesítették és ugyan­ ezen évben a k ó r b o n c t a n és kórszövettan ny. r. t a n á r á v á nevezték ki a kolozsvári Ferenc József Tud. Egyetemen. 1913. a M. Tud. Akadémia lev.-tagjává választotta és a bpesti P á z m á n y Péter Tud. Egyetemen az I. sz. kórbonctani tanszék rendes t a n á r a lett. A hazai és a külföldi orvosi szaklapokban szá­ mos t u d o m á n y o s dolgozata jelent meg. í r t a csont és izületi gümőkórról, kísérleti vesegümőkórról, különös h á b o r ú s sebfertőzésről, rákstatisztikáról és az üszkös gyulladások keletkezéséről. Kórboncolástan címen önálló m u n k á j a jelent meg, amely 1929-ig 3 kiadást ért. Az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja. Budaváry László lapszerkesztő, volt n e m ­ zetgyűlési képviselő, szül. Magyarkomjáth, 1889. Tanítói oklevelét Kiskunfélegyházán szerezte, majd különböző vidéki iskolákban működött, mint tanító. Pedagógiai m ű k ö d é ­ sének elismeréséül később Budapestre he­ lyezték és a fővárosi tanfelügyelőséghez osz­ tották be szolgálattételre. Politikai szereplése az összeomlás u t á n kezdődött, a m i k o r is a szélső jobboldalhoz csatlakozott. Az első nem­ zetgyűlésen Rákospalotát képviselte a fajvé­ dők programmjával. Képviselőségének meg­ szűnése u t á n Nemzeti Élet címen hetilapot alapított, amelynek felelős szerkesztője lett. Bulissa Károly, ügyvéd, szül. F o r r ó Encs, 1883 aug. 7. A h á b o r ú kitöréséig E p e r ­ jesen folytatott ügyvédi gyakorlatot. 44 h ó ­ napot töltött a harctéren. H á r o m ízben r é ­ szesült legfelsőbb elismerésben. A h á b o r ú befejeztével Eperjesre tért vissza, ahol élénk részt vett a turócszentmártoni Tót Nemzeti Tanáccsal szemben megalakult m a g y a r - b a r á t Keleti Tót Nemzeti Tanács szervező m u n k á ­ jában. 1919. B. kezdeményezésére történt a bevonuló csehekkel szemben Kassán a Füg­ getlen Tót Köztársaság kikiáltása. A béke­ szerződés aláírása u t á n Bpesten ügyvédi iro­ dát nyitott. A Felvidék ügyével kapcsolat­ b a n azóta is számos ismertető cikket írt a hazai és külföldi lapokba. Mint ügyvéd szá­ mos polgári és k a t o n a i nagy b ű n ü g y b e n sze­ repelt védőként. E l n ö k e a Magyarországi Független Szlovák Pártnak. Bulyovszky Gusztáv (gyulafalvi), n y ű g . főügyész, szül. 1851 ápr. 27. Középiskoláinak elvégzése után egyetemi t a n u l m á n y o k a t foly­ tatott és 1879. bírói és ügyvédi oklevelet szer­ zett. Borsod vármegye politikai, társadalmi és kulturális életének kiemelkedő egyénisége, számos jóléti és kulturális egyesületnek ve­ zetőségi tagja. A H a d i r o k k a n t a k , Hadiözve­ gyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetsége bor­ sodmegyei csoportjának társelnöke. Bún József bankigazgató, szül. 1880. A felsőkereskedelmi iskolát atyja nagykanizsai

Burány

88

intézetében végezte, majd 1896. a budapesti Magyar Leszámítolóés Pénzváltóbank r.-t. kötelékébe lépett. Nagy szorgalma és tehet­ sége révén gyorsan haladt előre és ma, mint a b a n k h. vezérigazgatója fejt ki értékes köz­ gazdasági működést. B. nagy szerepet játszik a főváros közéletében. Számos ipari és keres­ kedelmi vállalat alapítása fűződik nevéhez. Több társadalmi és kulturális egyesület élén tevékenykedik. Burány Gergely, a csornai p r e m o n t r e i ka­ n o n o k r e n d prépostfőnöke, szül. Esztergom, 1852. febr. 6. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte és 1871. a rend kö­ telékébe lépett. 1875. fogadalmat tett és még ez évben p a p p á szentelték. Mint a keszthelyi, majd, mint a szombathelyi főgimnázium ta­ nára, értékes pedagógiai munkásságot fejtett ki és 1889. a keszthelyi főgimnázium igaz­ gatója lett, majd tanker, főigazgatói címet kapott. 1906. a premontrei kanonokrend prelátus prépostjává választották. Mint ki­ váló pedagógus és közszeretetben álló lelki­ pásztor, egyik legértékesebb főpapja az egy­ háznak és mint ilyen foglal helyet a felső­ ház tagjai között. Burián Mihály (rajeci), ny. magy. kir. honvédtábornok, szül. Nagyszombat, 1876 m á j . 20. A bécsújhelyi katonai a k a d é m i a el­ végzése u t á n a 10. cs. és kir. huszárezrednél teljesített szolgálatot. Évekig, m i n t lovagló­ tanár m ű k ö d ö t t ezredében, később a b u d a ­ pesti katonai becsületbíróság elnöke volt. Később, mint tábornok, a honvédfőparancsnoksághoz nyert beosztást. Ebben a minősé­ gében vonult nyugalomba. Számos kitünte­ tés tulajdonosa. Megkapta a II. o. k a t o n a i érdemkeresztet és a h a d i é k í t m é n y e s Signum Laudis-t. Különféle díjlovaglásoknál 9 első és számos egyéb díjat nyert. Cs. és kir. ka­ marás. Bús-Fekete László, író, szüí. Kecskemét, 1896. Eredetileg építésznek készült és a Mű­ egyetemen folytatott t a n u l m á n y o k a t . 1914 óta jelennek meg költeményei és elbeszélé­ sei a napilapok és szépirodalmi folyóiratok hasábjain. Később színdarabírással kezdett foglalkozni. A Búzavirág c. színmű, Mihályné két lánya c. vígjáték, Huségszérum és a Diktátorkisasszony c. színdarabja, valamint a Pista néni c. énekes vígjátéka került az utóbbi években előadásra. Regényei: Pravaz, Baba. Butka József, budapesti központi kir. járásbírósági alelnök, szül. Désaknán, 1872 febr. 8. Régi m a g y a r nemesi családból szár­ mazik. Középiskolai és jogi tanulmányait a kolozsvári tud. egyetemen végezte. 1894. lé­ pett Désen igazságügyi szolgálatba. 1904-től a román megszállásig az alsójárai járásbíró­ ság vezetője volt. A r o m á n u r a l o m n a k meg­ tagadta a hűségesküt és e miatt megfosztot­ ták állásától. Két év sok megpróbáltatása után a budapesti központi járásbírósághoz osztották be és táblabíróvá, 1922. pedig já­

Búzás rásbírósági alelnökké, valamint a hagyatéki ügyek csoportfőnökévé nevezték ki. Ezt a tisztségét m a is nagy körültekintéssel látja el. Buttykay Ákos (gálszéesi és butkai), zon­ goraművész és zeneszerző, szül. Halmi, 1871 júl. 22. A bpesti egyetem jogi k a r á n tanult. Zenei kiképzését zongorában T h o m á n István­ tól, majd W e i m a r b a n Stavenhagen Bernhardtól nyerte. Elméleti t a n u l m á n y a i t Herzfeld Viktor zeneakadémiai t a n á r n á l fejezte be. 1913—1920-ig a Zeneakadémia tanára volt. Szimfonikus műveit a budapesti filhar­ monikus társaság hangversenyein kívül kül­ földön is g y a k r a n előadták. Nagy sikert ara­ tott operettjeivel széles körben népszerűvé tette nevét. Nevezetesebb operettjei: A bolygó görög, A csibészkirály, Az ezüstsirály, Olivia hercegnő, A császárné apródja. A bpesti M. Kir. O p e r a h á z b a n nagy sikerrel a d t á k Hamu­ pipőke c. daljátékát. Legutóbb szimfonikus kísérőzenét írt Az ember tragédiájához. Búza Barna, ügyvéd, v. miniszter, szül. Tolcsván, 1880. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti tud. egyetemen jogot tanult és doktori oklevelet szerzett, 1901. pedig ügyvédi vizsgát tett. E k k o r m á r élénk részt vett szűkebb h o n á b a n a politikai életben. 1905. Sátoraljaújhely függetlenségi p r o g r a m ­ mal képviselőjévé választotta. A p á r t b a n be­ állott szakadáskor 1909. J u s t h Gyulához csat­ lakozott. 1914. Károlyi Mihállyal Amerikába ment. Az ottani m a g y a r o k a t a k a r t á k politi­ kai céljaiknak megnyerni. A h á b o r ú kitörése Franciaországban érte, hol 1918-ig internálva volt. A forradalom kitörésekor érkezett haza és földmívelésügyi miniszterré nevezték ki. B. csinálta meg a földreform néptörvényt és 1919. febr. 22-én Kápolnán megkezdte a föld­ osztást. A n a g y h a t a l m a k n a k újabb m a g y a r területek kiürítésére fölszólító jegyzéke miatt k o r m á n y á v a l együtt lemondott. Azóta a p o ­ litikától teljesen visszavonult. Politikai pá­ lyáján a z o n b a n erős függetlenségi érzelem és nemzeti érzés fűtötte. Évtizedeken át igen élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki. 1905-től a Budapest, 1908-tól a Magyarország c. napilap kitűnő tollú és szenvedélyes h a n g ú vezércikkírója volt. Búza László, egyet. ny. r. t a n á r , jogi író, szül. Sárospatak, 1885 febr. 8. T a n u l ­ m á n y a i n a k befejezése u t á n Kolozsvárott j o g t u d o m á n y i d o k t o r á t u s t nyert, m a j d 1908a s á r o s p a t a k i j o g a k a d é m i a t a n á r a lett. 1923. a F e r e n c József-egyetem r. t a n á r á v á nevez­ ték ki. F ő b b m u n k á i : A levegőterület nem­ zetközi helyzete, A miniszterek jogi felelős­ sége. Az obstrukció jogtana, A kötelező sza­ vazás, Az állami orgánumok jogi helyzete, A képviselőház házszabályai, A háború és a nemzetközi jog, A királyi család a magyar közjogban, Az Aland-ügy és a nemzetközi jog, Magyarország katonai ellenőrzése a nem­ zetközi jog szempontjából, stb. Búzás Mihály, zeneszerző, szül. Kapos­ várott, 1883 aug. 30. Már gyermekkorában

Buzáth katonazenekarban működött. A zeneszerzést Toldy Lászlónál tanulta. Igen sok komoly zene-, férfi- és vegyeskari művet írt. Buzáth János, alpolgármester, h. polgár­ mester, szül. Battonya, 1870 szept. 19. Közép­ iskoláit Szegeden, egyet, tanulmányait Bpesten végezte, majd a főváros szolgálatába lé­ pett. Mint tanácsjegyző, előbb a közélelme­ zési ügyosztályban teljesített szolgálatot, majd a tanácsi középítési osztályba osztották be, ahol a közüzemek ügyeivel foglaikozott. Első nagyszabású m u n k á j a az Osztrák Légszesz Társulat budapesti gáz­ gyárainak megváltása volt, amelyet az ér­ dekeltek ellenakciója mellett is sikerre veze­ tett. 1910. vette át a főváros az elavult gáz­ gyárakat és az építési m u n k á l a t o k adminisz­ tratív vezetését B.-re ruházták. Ugyanekkor megindította az elektromos áramszolgáltató üzemeknek a főváros kezeibe való vételét. Javaslatára Kelenföldön elektromos centrá­ lét építettek, majd a Budapesti Villamossági Ii.-T. és a Magyar Villamossági R.-T. meg­ váltása után a főváros az elektromos á r a m ­ szolgáltatásnak kizárólagos birtokába jutott. Közhasznú működésének elismeréséül 1910. tanácsnokká, 1920. c. alpolgármesterré, majd h. polgármesterré választották. A pénzügyi bizottság elnöke, a közjogi osztály revizora. Működése alatt számos kegyúri plébánia és templom létesült. Nagy szeretettel foglalko­ zik jótékonysági és szociális ügyekkel. B. vezetése alatt létesült a fővárosi fiúárvahá­ zainak balatoni üdülőtelepe. A Műcsarnok épületének a főváros tulajdonába való át­ vételével sikerült hajlékot biztosítania a sok nehézséggel küzdő magj r ar képzőművészet­ nek. A központi szegényháznak, egy új köz­ ponti nagy kórháznak építése B. vezetése alatt folyamatban van. Érdemeinek elismeréséül a kormányzó magy. kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki.

Büttner Büchler József, szociáldemok. p á r t t i t k á r , j szül. Borsodnádasdon, 1886. A szociáldemo­ krata párt egyik legrégibb harcosa. A p á r t községi csoportjának vezetője. Intenzív és értékes hírlapírói m ű k ö d é s t fejt ki. A Nép­ szava és a Szocializmus című t u d o m á n y o s folyóirat m u n k a t á r s a . Éveken át a Magán­ tisztviselők Szövetségének elnöke és szaklap­ juk szerkesztője volt. j Büchler Vilmos, lapszerkesztő, szül. Kör­ ! mend, 1872 szept. 6. Középiskoláit Zágráb­ ban végezte, majd Bécsbe ment és mint ú j ­ ságíró a külföldi lapokat tudósította. 1898. Bpestre jött és megalapította a Budapester Montagszeitung c. egyetlen németnyelvű hét­ fői lapot. B. azonkívül, mint politikai és köz­ gazdasági cikkíró tette ismertté nevét. B ü t t n e r Miklós, ny. h. á l l a m t i t k á r , szül. Liptószentmiklós, 1874. szept. 22. Középis­ koláinak befejeztével a b u d a p e s t i t u d . egye­ temen szerezte meg oklevelét. Liptó vár­ megyénél kezdte meg pályafutását. 1899. a b e l ü g y m i n i s z t é r i u m b a került. A h á b o r ú alatt először a budapesti k a t o n a i táviratellenőrző­ bizottságban, mint miniszteri biztos teljesí­ tett szolgálatot, majd később a közélelmezési m i n i s z t é r i u m külföldi o s z t á l y á n a k élére ke­ rült, mely minőségében a szövetséges és a semleges á l l a m o k b a n t a r t o t t gazdasági tár­ gyalásokon a k o r m á n y képviselője volt. 1917. a II. o. polg. h a d i é r d e m k e r e s z t t e l tün­ tették ki. A k o m m ü n alatt n e m teljesített szolgálatot. 1919. min. tanácsossá nevezték ki. 1920. lépett át a népjóléti m i n i s z t é r i u m státusába, a h o l 1923. h. á l l a m t i t k á r r á ne­ vezték ki. 5 éven át állott az elnöki osztály ! élén, majd 1926. n y u g a l o m b a vonult, mely j a l k a l o m m a l a II. o. m a g y a r é r d e m r e n d d e l í tüntették ki.

\