TÁMOP4.2.1/B pályázat workshop NYME TTK Szombathely Időpont: 2011. 12.12. Kezdés: 9h Helyszín: Claudius Hotel Szombathely
Az alprogram struktúrája 1. Abiotikus alprogram 1.1 Lemeztektonikai környezet vizsgálata 1.2 A földrajzi környezet negyedidőszaki változásának hatásvizsgálata abiotikus és biotikus elemeken 1.3 Karsztos magashegységi környezet vizsgálata 1.4 Fedett karsztos környezet vizsgálata 1.5 Metamorf kőzetekből felépült hegységek szerkezetföldtani vizsgálata 1.6 Termál-karsztos hatások vizsgálata 1.7 Folyóvízi környezet geomorfológiai vizsgálata 1.8 Kárpát-medence sekély vizeinek paleokörnyezeti rekonstrukciója 1.9 Kutatásmódszertani vizsgálatok a fák vízforgalmának mérésére 1.10 Talajtani környezet vizsgálat a talajok hőtani paraméterei alapján 1.11 Modellrepülés módszer a különböző környezetek vizsgálatára 1.12 A földtani környezet komplex biztonsági értékelése és a károk elhárításának stratégiája
2. Biotikus alprogram 2.1 Abiotikus stresszhatások a klorofill bioszintézisre 2.2 A Cotoneaster fajok nektártermelés vizsgálata a biotikus és abiotikus környezet függvényében 2.3 Időszakos vízborítású élőhelyek környezeti állapotának nyomon követése talajlakó ízeltlábúak monitorozásával 2.4 Növénytársulások változásai és chorológiája A Kárpát-pannóniai térségben 2.5 Csenkesz taxonok közép-európai populációinak filogeográfiai vizsgálata 2.6 Szerpentinflóra vizsgálata az ausztriai Bernstein körzetében
Előadások: Prof. Dr. Veress Márton-Zentai Zoltán- dr. habil. Péntek Kálmán Mitre Zoltán.: Rinnenkarr rendszerek fejlődése dr. Deák György: A vízáramlás modellezése néhány karsztformán Zentai Zoltán: A karros lejtők vizsgálata Skribanek Anna: Oldódásviszonyok vizsgálata magashegységi karrokon
Benkó Zsolt, Győri Orsolya, Orbán Richárd, Poros Zsófia, Récsi András: A felső-kréta unkonformitáshoz köthető vörös színű kalcittelérek képződése a Dunántúliközéphegységben Kiss Éva: Őskörnyezet változások a Pannonhalmi-dombság üledékei alapján Gyurácz József- Balogh Imre: Vas megye madárfaunájának változása a XIX. századtól napjainkig László Győző: A klímaváltozás jogi vonatkozásai Korponai János: Kárpát-medence sekély vizeinek paleokörnyezeti rekonstrukciója Németh László: Föld-víz rendszerű hőszivattyúk alkalmazásának vizsgálata a földhő hasznosítására Béres Csilla, Németh László: CT és MRI képek jelentősége a fák vízszállításában. Kozma Kata: A Hernád folyó medervándorlási folyamatát meghatározó és befolyásoló tényezők vizsgálata, valamint alkalmazási lehetőségei a gyakorlatban Nagy Tóth Erika: Összehasonlító vizsgálatok madárbirs (Cotoneaster) fajok nektáriumszerkezetére és nektárprodukciójára vonatkozóan Kovács J. Attila: Inváziós növényfajok állományainak terjedése Délkelet Erdélyben Dani Magdolna: Csenkesz taxonok közép-európai populációinak anatómiai és molekulárisbiológiai vizsgálata
Megjelent publikációk: Szabó Péter – Szabó Krisztina (2010): A Cirsium arvense (L.) Scop. levélfelületének mérése különböző élőhelyeken. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 11:2 pp. 31 – 36. Bp. Szabó Péter – Szalai Zsolt (szerk., 2011): A lét gyökere. Apáczai-füzetek 5. Szabó Péter (2011): A lét gyökere – a növényvilág csodái. in: Szabó Péter – Szalai Zsolt (szerk., 2011): A lét gyökere. Apáczai-füzetek 5.
Szabó Péter – Szabó Krisztina – Farkas Péter – Varga Attila (2011): A bakonyszentjakabi pálos kolostorromot borító vegetáció vizsgálata. in: Szabó Péter – Szalai Zsolt (szerk., 2011): A lét gyökere. Apáczai-füzetek 5. Farkas Péter – Szabó Péter (2011): A Király-domb növényzete. in: Szabó Péter – Szalai Zsolt (szerk., 2011): A lét gyökere. Apáczai-füzetek 5. Szabó Péter – Farkas Péter – Szabó Krisztina (2011): A fülöpházi homokterületek nyári aszpektusa. in: Szabó Péter – Szalai Zsolt (szerk., 2011): A lét gyökere. Apáczai-füzetek 5. Szabó Péter (2011): Botanikai tanulmányút az Isztrián. XIV. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia – 2010 Halbritter András – Molnár Zsolt – Szabó Krisztina – Farkas Péter – Szabó Péter (2011): A szerpentin-szindróma feltételei és megjelenése a Bernstein területén. X. Természet-, Műszakiés Gazdaságtudományok alkalmazása Nemzetközi Konferencia, Szombathely Krisztina Szabó – Péter Szabó – András Halbritter – Zsolt Molnár – Péter Farkas (2011): Floristic and Pedological Study of the Serpentine Sites of Bernstein-Kienberg. CASEE Central and South Eastern Europe: The EU Strategy for the Danube region – with specific emphasis on Land and Water Management and the Environment. April 28th – 29th , 2011, Szent István University, Bulletin of Szent István University. Gödöllő. Barla Ferenc – Szabó Péter – Halbritter András – Szabó Krisztina – Farkas Péter – Molnár Zsolt (2011): Növényi magvak és csíráinak besugárzása. XV. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Halbritter András – Szabó Péter – Farkas Péter – Szabó Krisztina – Molnár Zsolt – Barla Ferenc (2011): A szerpentin-szindróma a Kelet-Alpok néhány mintaterületén. XV. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Halbritter András – Szabó Péter – Farkas Péter – Szabó Krisztina – Molnár Zsolt – Barla Ferenc (2011): Pedological study of the Bernstein (Austria) serpentinite hill. XV. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Szabó Péter - Halbritter András – Farkas Péter – Szabó Krisztina – Molnár Zsolt – Barla Ferenc (2011): A Keleti-Alpok szerpentinrögeinek florisztikai képe. XV. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Szabó Péter - Halbritter András – Farkas Péter – Szabó Krisztina – Molnár Zsolt – Barla Ferenc (2011): Floristical data of Bernstein region. XV. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia
Farkas Péter - Szabó Péter - Halbritter András – Szabó Krisztina – Molnár Zsolt – Barla Ferenc (2011): A Bernstein környezetében lévő szerpentinzónák recens felszíni képe. XV. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Farkas Péter - Szabó Péter - Halbritter András – Szabó Krisztina – Molnár Zsolt – Barla Ferenc (2011): Serpentin Hills near Bernstein region. XV. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Molnár Zsolt - Farkas Péter - Szabó Péter - Halbritter András – Szabó Krisztina – Barla Ferenc (2011): A hiperakkumuláció vizsgálata az ausztriai Bernstein területén. XV. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Szabó Krisztina - Szabó Péter - Halbritter András – Farkas Péter – Molnár Zsolt – Barla Ferenc (2011): Két ruderális gyomnövényfaj alaktani és biometriai vizsgálata különböző élőhelyeken. XV. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Szabó Krisztina – Szabó Péter – Farkas Péter – Molnár Zsolt – Barla Ferenc (2010): Cirsium arvense (L.) Scop. csírázásgátló tulajdonságainak vizsgálata bioteszteken. XIII. Apáczai Napok Nemzetközi Konferencia – konferenciakötet- 2009 NYME-AK Szabó Krisztina (2011): Szerpentinflóra a Bernstein-Kienbergen. XIV. Apáczai Napok Nemzetközi Konferencia – konferenciakötet – 2010. Molnár Zsolt - Barla Ferenc - Farkas Péter - Dr. Halbritter András - Szabó Krisztina -Dr. Szabó Péter (2011): Examination of Nickel Accumulation in the Area Bernstein (Austria). XV. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Krisztina, Szabó – Péter, Szabó – András, Halbritter – Péter, Farkas – Ferenc, Barla – Zsolt, Molnár (2011): Morphological and biometrial researches of two ruderal weeds in different habitats. XV. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Barla Ferenc (2011): Biomatematikai módszerek a botanikai kutatásokban XIV. Apáczai Napok Nemzetközi Konferencia – konferenciakötet – 2010. Halbritter András (2011): Talajtani vizsgálatok Borostyánkő (Bernstein) környékén. XIV. Apáczai Napok Nemzetközi Konferencia – konferenciakötet – 2010. Molnár Zsolt (2011): Nehézfém-ionok akkumulációja növényekben. XIV. Apáczai Napok Nemzetközi Konferencia – konferenciakötet – 2010.
Farkas Péter (2011): Szerpentinit, mint metamorf kőzet (bevezetés a “szerpentinit világába”). XIV. Apáczai Napok Nemzetközi Konferencia – konferenciakötet – 2010. KOVACS J.A.: COENOLOGICAL DIFFERENTIATION OF PEUCEDANUM SPECIES (SECT. PEUCEDANUM) STANDS IN THE CARPATHIAN BASIN ANNALI DI BOTANICA Ann. Bot. (Roma), 2011, 1: 19–28 Dani M., Kovács J. A.,(2011) : Levélepidermisz vizsgálatok Festuca pratensis és Festuca arundinacea populációkon, A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tudományos Közleményei XVIII.- Természettudományok 13.-Suplimentum J Závoti and D Fritsch: A FIRST ATTEMPT AT A NEWALGEBRAIC SOLUTION OF THE EXTERIOR ORIENTATION OF PHOTOGRAMMETRY Biologia 66/3: 1—, 2011 Section Zoology Zsuzsa Gyimóthy1, Jozsef Gyurácz2, Laszlo Bank3, Peter Bánhidi3, Roland Farkas4,Akos Németh5 & Tibor Csörgő Autumn migration of robins (Erithacus rubecula) in Hungary Biologia 66/3: 1—, 2011 Section Zoology DOI: 10.2478/s11756-011-0039-9 GYIMÓTHY, ZS.1, GYURÁCZ, J.2, BANK, L.3, BÁNHIDI, P.3FARKAS, R.4, NÉMETH, Á.5 and CSÖRGŐ, T. WING-LENGTH, BODY MASS AND FAT RESERVES OF ROBINS (ERITHACUS RUBECULA) DURING AUTUMN MIGRATION IN HUNGARY Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 57(2), pp. 203–218, 2011 Gyurácz József: A hőmérséklet, csapadék és a fiatal madarak egyedszáma közötti kapcsolat vizsgálat vizsgálata, NyME-SEK Tudományos Közlemények XVIII. Gyurácz József- Lukács Zoltán – Vörös Norbert: Vas megye madarainak névjegyzéke NyME-SEK Tudományos Közlemények XVIII. Kovács J. A.:European ash-dominated forest community in the SE part of the Transylvanian Plain (Polygonato latifolio-Fraxinetum excelsioris ass. nova) – Kanitzia 2010, 17: 181-194
Kevey B., Kovács J. A.: A Mura-vidék gyertyános-tölgyesei (Veronico montanae – Carpinetum Kevey 2008) – Kanitzia 2010, 17: 195-221.
Korponai János, Varga Katalin, Nédli Judit, G -Tóth László A Cladocera közösség változása a Balaton Keszthelyi öblében: az üledékcsapda és a planktonminták összehasonlítása = Cladocera community changes in the Keszthely-bay (Lake Balaton, Hungary): comparing of cladocearns in sediment traps and in the water column. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 91:(6) pp. 52-54. (2011) Korponai János, Varga Katalin, Lengré Timea, Kövér Csilla, Papp István
A Balaton trofitás változásának paleolimnológiai rekonstrukciója a Cladoceramaradványok alapján = Paleolimnological reconstruction of trophic state in Lake Balaton using Cladocera remains. ECOLOGY OF LAKE BALATON 1:(1) pp. 35-48. (2011) János Korponai, Katalin A. Varga, Timea Lengré, István Papp, Albert Tóth and Mihály Braun Paleolimnological reconstruction of the trophic state in Lake Balaton (Hungary) using Cladocera remains Hydrobiologia Hydrobiologia DOI: 10.1007/s10750-011-0898-7Online First™ CLADOCERA AS INDICATORS János Korponai, Enikő Katalin Magyari, Krisztina Buczkó, Sanda Iepure, Tadeusz Namiotko, Dániel Czakó, Csilla Kövér and Mihály Braun Cladocera response to Late Glacial to Early Holocene climate change in a South Carpathian mountain lake DOI: 10.1007/s10750-0110881-3Online First™ CLADOCERA AS INDICATORS
Béres Csilla, Németh László NYME TTK Földrajz és Környezettudományi Intézet, Kémia és Környezettan Tanszék A Bakonytól Madagaszkárig. Tanulmánykötet a 65 éves Veress Márton tiszteletére p. 103-114 Szombathely, 2011.
Béres Csilla, Németh László: Fenyők víztartalékainak meghatározása CT és MRI módszerrel NYME TTK Földrajz és Környezettudományi Intézet, Kémia és Környezettan Tanszék NYME SEK Tudományos Közleményei XVIII. – Természettudományok 13. p.107-112. Szombathely, 2011. Béres Csilla, Németh László, Zentai Zoltán:Dunántúli erdők domináns fáinak környezeti alkalmazkodása, NYME TTK Földrajz és Környezettudományi Intézet, Kémia és Környezettan Tanszék, NYUGAT-DUNÁNTÚL KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA - helyzetkép és kihívások. Nemzetközi Konferencia p. 19-26.
SKRIBANEK ANNA1, SOLYMOSI KATALIN2, HIDEG ÉVA 3, BÖDDI BÉLA2 (2011): A tiszafa (Taxus baccata L.) színtestjeinek ultrastruktúrája és zöldülése, Szombathely, Tudományos Közlemények XIII. Természettudományok 13. Supplementum, pp: 65-71. HU ISBN 2006-8336, ISSN 0864-7127.
Összefoglaló a IV. alprogram kutatásaiban elért eddigi eredményekről A lemeztektonikai környezet megváltozását, a földkéreg kisebb-nagyobb (mikrolemezek, makrolemezek) egységeinek mozgását okozó földfizikai tényezők, az éppen aktuális földtörténeti korban ható főfeszültségek megváltozása okozza. A feszültségtér jellemzőinek
megváltozásával kell számolnunk a Kárpát-medence fiatal környezetváltozásait vizsgálva. Egyik kiválasztott terület erre az Alföld K-i peremvidéke, Érmellék területe és a Körösmedence. Míg a Körös-medencében a lepusztulási terület megváltozása nyomozható az üledékek ásványtani kiértékelésével, addig az Érmellék területének DK-felé való megbillenése az ÉNy-i részeken a felső-pleisztocén rétegsor lepusztulását, a vízhálózat ÉK-i irányítottságát, a morfológia enyhe redőzöttségét, és az Ér-folyó folyásirányának meghatározottságát jelentette. Mindkét folyamat hátterében a kompressziós főfeszültségek ÉK-DNy-i irányának ÉNy-DK-i megváltozása áll. Az eredmények felhasználhatóvá válnak a geotermikus és a geotechnikai kutatások során, pl. Paksi Atomerőmű bővítése, vagy Magyarország geotermális potenciáljának felmérése. A földrajzi környezet negyedidőszaki változásának hatásvizsgálata abiotikus és biotikus elemeken programban elkészült Vas megye madarainak legújabb névjegyzéke, aminek alapján elvégeztük Vas megye madárfaunájának idősoros elemzését a faunaelemek, madárrendek és a gyakorisági kategóriák alapján. A modellezés eredményeinek Vas megye földrajzi környezetének (klíma, madárélőhelyek) utóbbi 150 évben lezajlott változásával történő összevetése és a következtetések levonása van hátra a követvetkező időszakban Összegyűjtöttük a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi jogi szabályokat és rendszereztük azokat, begyűjtésre kerültek a lösz- és paleosolminták a pannonhalmi feltárásból. A begyűjtött löszminták környezeti elemzését környezetjelző módszerrel végeztük el, a minták jelenleg laboratóriumi feldolgozás alatt állnak. A minták elemzése alapján feltárt talajrétegek összehasonlító elemzésével lehet majd következtetni a mintavételi hely környezetében lejátszódó klímaváltozásra. Elvégeztük a 2009-ben gyűjtött pókfajok faji határozását (55 faj 801 egyede), adataik bekerültek a korábbi nyolc (2001-2008) év adatait tartalmazó adatbázisba. Az egyes évek pókegyütteseinek adatai készen állnak arra, hogy a pókegyüttes faji összetételében tapasztalható változásokat a környezeti változásokkal (pl. talajvízszint csökkenés) összefüggésben statisztikai módszerekkel feltárjuk. Karsztos magashegységi környezet vizsgálata programban, magashegységi környezetben (Totes Gebirge, Durmitor) karros lejtőket és vályúkat (rinnenkarr) térképeztünk, mértük a vályúk, valamint a báránysziklák törpefenyős és csupasz lejtői karrformáinak különböző méreteit. Mértük a szén-dioxid produkciót törpefenyő és gyep alatti talajban, a törpefenyőt fedő hóban. Mértük a karrformákba helyezett márvány tabletták súlyváltozásait, és modellkísérleteket végeztünk vályú utánzatokon. Paleokarrokat vizsgáltunk a Léna mentén. Elkülönítettük az A és B típusú vályúk jellemzőit: pld. az A típusú vályúknak kicsi a vízgyűjtője, a B típusúaké nagy. Az A típusúak keresztmetszete a vályú alsó vége felé nem változik, a B típusúaké igen (nő, illetve lokális maximumot mutat) Elkülönítettük az A típusú vályúk különböző változatait. Fedett karsztos környezet vizsgálata programban Fedett karsztos töbrök kialakulását vizsgáltuk talajjeges környezetben: létrehoztuk a talajjég megolvadását leíró, a karszt áramlási rendszerét felhasználó matematikai modellt. Fedett karsztok fedőüledékes depresszióit vizsgáltuk VESZ módszerrel a Bakony, Aggtelek, Dachstein és a Pádis karsztjain. Megállapítottuk a fedőüledékes depressziók morfológiai jellemzőit. Osztályoztuk a depressziókat. Így a fekü morfológiája szerint elkülönítettünk ál- és igazi depressziót, fedőüledékük minősége szerint rejtett- és eltemetett depressziót, helyzetük szerint karsztbelseji- és karsztperemi depressziót. Fejlődésük szerint fél-, embrionális-, fiatal-, felnőtt-, érett-, és elpusztult depressziót. Kitakartságuk szerint kitakart, és félig kitakart depressziót. Metamorf kőzetekből felépült hegységek szerkezetföldtani vizsgálata projektben a kutatás fő célterülete a Soproni-hegység, amely az Alpok és a Pannon-medence határán található. A kutatás célja elsősorban a Pannon-medence kialakulását eredményező, regionálisan ismert, de lokálisan eddig fel nem dolgozott szerkezeti mozgások dokumentálása és az ehhez, illetve a
metamorf eseményekhez köthető fluidum áramlási események szerkezeti és P-V-T-X kontrolljának megismerése. A kutatás eddigi legfőbb eredménye, hogy terepi vizsgálatokkal sikerült az alpi takarós mozgásokhoz köthető átmozgási pályák azonosítása, szerkezeti kimérése és azok értelmezése. Az átmozgási pályákhoz viszonyítva sikerült megállapítani a töréses események relatív korát, szerkezeti viszonyait, valamint három, egymástól független fluidumáramlási eseményt elkülöníteni. Eredményeink jól illeszkednek a regionális szerkezetföldtani képbe, ugyanakkor számos új elemmel kiegészítik azt. Termál-karsztos hatások vizsgálata programban a Dunántúli-középhegység területén végeztünk vizsgálatokat. Itt a Pilistől egészen a Keszthelyi-hegységig számos helyen ismertek vörös kalcit előfordulások, amelyek képződése a szakirodalom szerint a felső-kréta lamprofír telérek képződésével hozható összefüggésbe. A kutatás során elvégzett terepi, röntgenpordiffrakciós, mikroszondás, izotópos és folyadékzárvány-petrográfiai vizsgálatok alapján egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a kalcitok színüket a bennük kis százalékban megjelenő vörösagyag és bauxit zárványosságnak köszönhetik, a kalcitok valóban a felsőkrétában, de bármely idősebb korú, a Dunántúli-középhegység területén előforduló bauxitot átmosva keletkeztek. A kalcit a freatikus zónában, meteorikus vízből, 50°C alatti hőmérsékleten képződött, a telérek képződése nem hozható összefüggésbe a lamprofíros magmás tevékenységgel. Folyóvízi környezet geomorfológiai vizsgálata című programban elvégeztük az üledékminta datálásának pontosítását. A kivett 105 centiméteres minta alsó üledéksora 1915-ben rakódott le. Ebből számítva a feliszapolódás átlagos sebessége 1 cm/év. A köztes éveket is meghatározva leülepedése egyenletes sebességű. Ezt követően a felsőbb szakaszról kontrolmintát vettünk, amelynek datálása jelenleg zajlik. Tervezzük továbbá a minta cézium 137-es kormeghatározását is a rendelkezésre álló anyagiak függvényében. Kárpát-medence sekély vizeinek paleokörnyezeti rekonstrukciója programban tavi üledékeket vizsgáltunk. A tavak üledéke fontos bizonyítékokkal szolgál a múlt során a tóban lezajlott eseményekkel kapcsolatban. A tavi üledékben fellelhető biotikus maradványok, így a mikroszkopikus rákok maradványainak analízise rendkívül hasznosnak bizonyult annak értékelésében és megállapításában, hogy milyen volt a tó válasza a különböző környezeti hatásokra, úgymint klímaváltozás, eutrofizáció. A Cladocera maradványok különböző korú rétegekben való előfordulása indikálja a populáció nagyságának változását az egyes időszakokban, ez egyben tükrözi az adott kor klímaviszonyait is és a tavat érő emberi hatásokat is. A klímaváltozás hatásait a Dél-Kárpátokban található Brazi tó cladocera összetétele alapján vizsgálták. A kutatás során megállapítottuk, hogy a klíma melegedésével nőtt a cladocera közösség fajszáma és csökkent a fajok testmérete, amelyet jól indikál a Daphnia tartóspeték méretének változása is. A Balaton üledékének vizsgálatával a tó eutrofizációs állapotának változásait követtük nyomon. A kutatás során hét különböző eutrofizációs állapotot sikerült elkülöníteni, négy eutrófot és három mezotrófot. A holtágak üledékében arra keressük a választ, hogy a vízjárásváltozások milyen lenyomatot hagynak az üledékben a Cladocera maradványok tekintetében. A vizsgálat folyamatban van, de az eddigi eredmények alapján úgy tűnik jól jelezhető az árvízi helyzet a Cladocera maradványok segítségével. Kutatásmódszertani vizsgálatok a fák vízforgalmának mérésére programban kocsánytalan tölgy, csertölgy, bükk, gyertyán, lucfenyő, vörösfenyő fafajokon mértünk heat balance módszerrel törzsön áramló vízszállítást. A méréseket különböző időjárási körülmények között megismételtük. Célunk a fafajok vízhez való adaptációjának meghatározása. A vízforgalmi méréseket a törzsön CT és MRI módszerrel víztartalom mérésekkel kiegészítettük. Ez egyrészt a szállítási keresztmetszetről, másrészt a szállító nyalábok elhelyezkedéséről ad felvilágosítást.
Talajtani környezet vizsgálat a talajok hőtani paraméterei alapján programban laboratóriumi és terepi méréseket végeztünk a talajok és különböző természetes és mesterséges anyagok hőtani tulajdonságainak meghatározására. Modellt építettünk, a hővezetés és a hőmérsékletvezető képesség mérésére, valamint a hő raktározásának vizsgálatára. Napból a talajra beérkező energia számítását, modellezését, sugárzási értékek meghatározását végezzük Szombathelyre, hónapra, napra, napszakra vonatkozóan. Geotermikus sugárirányú fúrású talajszonda alkalmazásának vizsgálata a földhő hasznosítására és online talajhőmérséklet mérés megtervezése folyamatban van. Modellrepülés módszer a különböző környezetek vizsgálatára programban a terepi laptop sikeres beszerzését követően megkezdődhettek a próbarepülések a quadrocopterrel. Mind a tükörreflexes digitalis fényképezőgép, mind a hőkamera tesztelése megtörtént. A vezérlő rendszer felmerülő hibáinak kiküszbülésére különböző antenatípusokat teszteltünk. A különböző képalkozó berendezéseket eltérő élőhelyek esetében használtuk: csemeteültetvény, természetes erdők (gyertyános-tölgyes, akácos), nyílt előhelyek (gyepek), városi környezet. Párhuzamosan a modellrepülő repülési kísérletei is folytatódtak, ahol a lesugárzott kép minőségének javítása volt az elsődleges cél. Abiotikus stresszhatások a klorofill bioszintézisre programban elvégeztük a tiszafa klorofillbioszintézisének vizsgálatát különböző fény és hőmérsékleti viszonyok között, valamint fotoszintetikus aktivitás méréseket végeztünk sötétben hajtatott, zöldített és reetiolált tiszafa hajtásokon. A Cotoneaster fajok nektártermelés vizsgálata a biotikus és abiotikus környezet függvényében programban vizsgált Cotoneaster fajok bár Kína különböző tartományaiból, de egy tartományon belül is változatos éghajlati klímából származnak. Közép-európai honosítási kísérleteikben tekintettel a nagy ökológiai plaszticitásukra, itt nem mutattak kiemelkedő vagy nagyon eltérő értékeket (fagytűrés, szárazságtűrés, talajviszonyok). Ugyanakkor idén tavasszal 2011. május-júniusában 10 faj nektárium szövettani, kétóránkénti nektárritmicitási, és nektárium cukorösszetételi vizsgálatokat folytattunk. Ezek feldolgozása folyamatban van. A korábbi években több és más Cotoneaster fajról készültek hasonló jellegű vizsgálatok. A minták és adatok feldolgozása során megállapítható, hogy a C. nanshan, C. monopyrenus, és a C. conspicuus nektárium területe és vastagsága a legnagyobb a vizsgált fajok közül. A nektárcukor összetételi vizsgálatok során mindegyik faj fruktóz és glükóz tartalmú nektárt tartalmazott, míg egy faj a C. dammeri tartalmazott a két monoszacharidon kívül még szacharózt is. Ez fontos a virág attraktivitás és méhvonzás szempontjából. Jövőre szeretnék a vizsgálatokat még ezen négy faj irányába is tovább folytatni. Időszakos vízborítású élőhelyek környezeti állapotának nyomon követése talajlakó ízeltlábúak monitorozásával programban mintát gyűjtöttünk Magyarország öt tavának nádasában. Az élve befogott állatok teljes száma 590 volt, ennek 85% pók, ami legalább 14 fajt képviselt. Következtetések, előzetes konklúziók: Az új gyűjtési módszer a várakozásunkat is felülmúlóan hatékonynak bizonyult. A módszer felismert előnyei: az élőhely kismértékű zavarásával jár, az állatokat élve tudjuk befogni, az ellenőrzés után szabadon engedhetőek az állatok. Néhány élőhely-specialista fajról sokrétű adatgyűjtésre ad lehetőséget. (jelenlét-hiány; tömegesség; fenológia – életmenet; szaporodási és ivadékgondozási viselkedés, vedlés; telelés;táplálkozási és parazitológiai kapcsolatok.) Növénytársulások változásai és chorológiája a Kárpát-pannóniai térségben című programban tanulmányoztuk a tájhasználat-változások és az ökológiai tényezők hatását egyes növénytársulások differenciálódására a Kárpát-medencében. Az eddigi vizsgálataink alapján a szubkontinentális xeroterm erdők peremén sajátos struktúrájú, magas kőris-dominálta erdőtársulást különítettek el az Erdélyi-Mezőség délkeleti térségében (Polygonato latifolioFraxinetum excelsioris). A társulás szerkezete, a sajátos ökolgiai viszonyok és az erdőkímélő tájhasználat együttesét tükrözi. Hasonló vizsgálatok eredményeként a lágyszárú
szegélynövényzethez tartozó Peucedanum officinale-fajcsoport ökológiai diverzitását jellemezték, az ökológiai fajcsoportok és új élőhely-azonosítások révén elkülönítettük a P. officinale, P. longifolium, P. rochelianum és P. tauricum dominálta cönozisokat, melyeket korábban részben tévesen azonosítottak. A növénytársulások chorológiájával kapcsolatosan elkészítettük az inváziós növényállományok Délkelet-erdélyi elterjedésének dokumentációját a következő fajok állományaira vonatkozóan: magas és kanadai aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis), bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), hibrid japánkeserüfű (Fallopia x bohemica), magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata), vadcsicsóka (Helianthus tuberosus agg.), lándzsás őszirózsa (Aster lanceolatus), süntök (Echinocystis lobata). Csenkesz taxonok közép-európai populációinak filogeográfiai vizsgálata során a Kárpátmedence és a Dolomitok természetes élőhelyeiről a vizsgálatokba bevont Festuca nemzetség öt taxonjának mintegy 40 populációját gyűjtöttük be. Ezen populációkon a levélepidermisz strukturájának tanulmányozása és összehasonlítása célból mikromorfometriai méréseket végeztünk, a felszíni struktúrát scanning-elektronmikroszkópos felvételeken tanulmányoztuk. A populációk sokrétűbb összehasonlítása miatt a levél mezofillumot is tanulmányoztuk és külső morfológiai méréseket is végeztünk. Az adatok elsődleges értékelése alapján elmondható, hogy a vizsgált taxonok a bőrszöveti struktúra (sejtek hosszúsága, szélessége, sztómakomlexek, sztómasűrűség, szőrözöttség stb.), és a mezofillum felépítése alapján elkülönülést mutatnak, de a taxonon belül a populációk közötti változatosság is megfigyelhető. Az egyes populációk genetikai diverzitásának, a populációk közötti genetikai kapcsolatok megismerésére és a különböző taxonómiai csoportok elkülönülésére szolgáló molekuláris biológiai vizsgálatok keretében, a begyűjtött populációk 50%-án végeztük el a vizsgálatokat (DNS kivonás, PCR reakció, gélelektroforézis, gélfotók értékelése, kódolás), a munka statisztikai kiértékelés folyamatánál tart, így e tekintetben konkrét eredmény még nincs. Szerpentinflóra vizsgálata az ausztriai Bernstein körzetében programban az ausztriai Bernstein, Kleine Plischa, Schwarzgraben és Elsenau szerpentinrögeinek florisztikai felmérését végeztük el. A szerpentinbotanika harminc éve leírta a trópusi, szubmediterrán és mediterrán szerpentináreákra az ún. szerpentin-szindróma jelenségét. Bernstein mikroklímája a bioklimatikus indexek alapján humiditást, enyhe kontinentalitást mutat. Bernstein flórájának összetétele, a stressztűrők magas aránya, a száraz, félszáraz hőklímát igénylők jelenléte, a tápanyagszegénységhez alkalmazkodott fajok jelentős száma, a validitás magas értékei és a megjelenő Th arány igazolja, hogy e klímaterületen is érvényesül a szerpentin-szindróma. Az elvégzett talajtani és fémakkumulációs vizsgálatok is jelzik szerpentinhez való adaptálódást. Nikkel akkumulációt (Plantago, Fallopia, Xanthium) ill. hiperakkumulációt (Thlaspi) mutattak ki több genusz esetében. A biometrikus adatok szerpentinomorfózisra utalnak.
