Vállus község Önkormányzata Képvisel -testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2009.(XII.31.) számú r e n d e l e t e Vállus Község Önkormányzata Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. (Ötv) 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Helyi Építési Szabályzatról szóló 4/2005.(IV.29.) számú rendeletét módosítja, és egységes szerkezetbe foglalja. Általános el írások Az el írások hatálya (1) (2)
(1)
(2)
(3)
(4)
1.§ A helyi építési szabályzat (HÉSZ) hatálya Vállus Község teljes közigazgatási területére terjed ki. A szabályozási tervek hatálya a beépítésre szánt területekre terjed ki Az el írások alkalmazása 2.§ Az el írásokat a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni. A HÉSZ mellékletei: a.) 1 sz. melléklet a közm létesítmények véd távolságairól. b.) Belterület szabályozási terve m=1:2000 c.) Iparterület szabályozási terve m=1:2000 d.) Az észak-nyugati lakóterület szabályozási terve (SZ 2) m= 1:2000 e.) Külterület szabályozási terve (SZ 3) m=1:10.000 A település 1.§-ban meghatározott területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, b víteni, felújítani, helyreállítani, korszer síteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az OTÉK, az 1997. évi LXXVIII. törvény, el írásai mellett - csak a szabályozási terv és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelel en szabad. A település a Balaton Kiemelt Üdül Körzet Területének része a Balatoni Területrendezési Szabályzat (BTSZ) megállapításáról szóló 2008. évi LVII. törvényben meghatározott szabályozási el írásokat figyelembe kell venni. Az egyes védelmi övezetekhez tartozó területek helyrajzi számát a HÉSZ 20.§-a tartalmazza. A település azon területein, amelyeket nem érint a szabályozási terv, a m velési ág szerint meghatározott terület felhasználási kategóriák HÉSZ-ben meghatározott el írásait kell alkalmazni. A szabályozás elemei 3.§
(1)
Kötelez szabályozási elemek: a.) beépítésre szánt terület határvonala b.) szabályozási vonal c.) terület-felhasználási határvonal d.) övezeti besorolás e.) a telek megengedett beépítettségének maximális mértéke f.) a telken belül a zöldfelület legkisebb mértéke g.) a beépíthet ség feltételéül szabott közm vesítettség mértéke h.) megengedett legnagyobb építmény magasság 1
i.) építési hely ( az építési telkeken az el kert, az oldalkertek, valamint a hátsókert elhagyásával a telek beépíthet területe ) j.) építési vonal k.) az övezeten belül megengedett legkisebb beépíthet telekméret l.) a tet hajlásszöge (2)
(3) (4)
Irányadó szabályozási elemek: a.) telekhatár b.) irányadó telekhatár ( a szabályozási terv által javasolt telekalakítást rögzíti ) c.) megszüntet jel ( a szabályozási terv által megszüntetend telekhatárokat rögzíti ) A kötelez szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv részleges felülvizsgálatával, illetve módosításával hajtható végre. Az irányadó szabályozási elemekt l való eltérés a telekrendezési hatósági eljárás során lehetséges. Terület-felhasználás
4.§ (1) A település igazgatási területét építési szempontból a.) beépített és beépítésre szánt b.) beépítésre nem szánt területbe kell sorolni. (2) A település igazgatási területe a beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege szerint az alábbi terület felhasználási kategóriákba tagolódik a.) falusias lakóterület b.) gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület c.) különleges: (idegenforgalmi területek, szennyvíztisztító területe, temet , templom, bányászati múzeum, kilátó, turistaház) terület. (3) beépítésre nem szánt területek a.) közlekedési- és közm elhelyezési-, b.) zöld (közpark)-, c.) erd -, d.) mez gazdasági-, e.) vízgazdálkodási terület. f.) különleges beépítésre nem szánt terület (állat bemutató simogató - park) Külterület és belterület 5.§ A belterületi határ változatlan marad.
(1)
Beépítésre szánt területek Falusias lakóterületek 6.§ Falusias lakóterületi besorolású a belterületi szabályozási terv szerinti 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, sz. tömb, valamint az SZ 2 szabályozási terven jelölt terület.
2
(2)
(3)
(4)
(5) (6)
(7) (8) (9) (10) (11) (12)
(13)
Az övezetben kialakítható beépítési mód, beépítettség, maximális építménymagasság és az építési telek minimális területe a Szabályozási Tervben az adott tömbre megállapított övezeti szabályozás keretében került megállapításra. legnagyobb beépíLf beépítési mód tettség % max. homlokzat mini. telekméret magasság A beépítés módja és az oldalkert meghatározása: a.) A beépítés módja jellemz en oldalhatáron álló. Beépíthet az É-i, ÉNY-i és az ÉK-i telekhatár, az oldalkert mérete minimum 4m. b.) Az OTÉK-ban el írt legkisebb építménytávolságot el nem ér , kialakult beépítés esetén a szomszédos telekhatár felé t zfalat kell kialakítani, az oldalkertbe nyúló részen nyílás elhelyezése csak az OTÉK 37§(2) pontja szerint lehetséges. Az el kert mérete: a.) Az új beépítés esetén az el kert minimális méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum: 7,5 m legyen. Az övezet telkeit a közterületek fel l legfeljebb 1,6 m magas átlátható kerítéssel, vagy 1,20 m magas rakott k kerítéssel, illetve él sövénnyel lehet bekeríteni. A terület építési övezeteiben építési engedély csak teljes közm vesítettség esetén adható. a.) A csapadék elvezetése nyíltvíz-tartásos elvezet rendszerrel lehetséges. b.) Az építési terület szennyvízcsatorna hálózati csatlakozásának kiépítése minden esetben szükséges. Az épületek csak magas tet vel létesíthet k. A tet hajlásszöge 30 -nál alacsonyabb, 50o-nál meredekebb nem lehet. Teto héjazatként fémtáblás lemez, pala és bitumenes lemezfedések alkalmazása nem megengedett. Kivétel: palatet állagmegóvása, javítása céljára bitumenes lemez alkalmazható. Közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken az épületek csak állagmegóvás céljából újíthatók fel, b vítésük nem lehetséges. A homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás legyen a meghatározó. Térszint alatti építmény csak épület elhelyezésére alkalmas helyen építhet az ily módon beépített terület nem haladhatja meg a beépíthet terület 30%-át. Az övezetben elhelyezhet k az OTÉK 14§ szerinti építmények elhelyezhet k, kivéve: a.) sportlétesítmény b.) üzemanyagtölt A területen megengedett legkisebb zöldfelület: 40 % Kereskedelmi - gazdasági terület 7.§
(1) Gksz (2) (3)
SZ 6
30% 6000 m2
jellel ellátott gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató területi besorolású a szabályozási terv szerinti 11 sz. tömb mely szabadon álló beépítési móddal alakítható ki.
A szükséges parkoló területet telken belül biztosítani kell. A területek átmeneti hasznosítása csak zöldfelületi és mez gazdasági funkció lehet.
3
(4)
(5) (6)
(7) (8) (9) a.) b.) c.) (10)
(11)
A terület építési övezeteiben építési engedély csak teljes közm vesítettség esetén adható. a.) A csatorna pótlását csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény megléte biztosítja. Az épületek csak magas tet vel létesíthet k. A tet hajlásszöge 30 -nál alacsonyabb, 50o-nál meredekebb nem lehet. A héjazat színe piros, vagy barna legyen. 9 m-nél szélesebb épület létesítése, illetve az (5) pontban meghatározottaktól való eltérés esetén, egyedi tájvizsgálat készítése szükséges, melyet az engedélyi benyújtása el tt a BFNP Igazgatóságánál kell jóváhagyatni. Az építési övezetben épületek szabadon álló beépítési móddal alakíthatók ki. Az oldalkert mérete azonos funkciójú telkek között minimum 6 méter, eltér funkciójú telkek mellett 15 m széles beépítetlen véd sávot kell kialakítani és fasorral beültetni. A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %. A telken belül az épületek közötti minimális távolság az OTÉK 36.§-a alapján határozandó meg. A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhet k el a környezetre jelent s hatást gyakorló tevékenységek. Az övezet beépíthet telkeinek minimális mérete 3000 m2. A beépíthet telek minimális szélessége a beépítési vonalon 20 m. Az övezetben található lakóépületek felújítása és egy alkalommal 25 m2-rel történ b vítése megengedhet . Különleges terület Turistaház területe 8.§
(1)
K-1
SZ
10%
4,0
K
jellel ellátott különleges terület a 031 hrsz.-ú telek.
(2) A területen a gyalogos és kerékpáros túrizmus kiszolgáló létesítményei helyezhet k el. (3) Az épületek csak 30-50 fok közötti hajlásszög magastet vel létesíthet k. (4) A területen telekosztással új telek nem alakítható ki. (5) A területen megengedett építési használat határértékei: - legnagyobb beépítettség: 10% - legnagyobb építménymagasság: 4,0 m - legkisebb zöldfelület: 60 %, amelyet háromszint növényzettel kell betelepíteni. Temet területe 9.§ (1)
jellel ellátott különleges besorolású a szabályozási terv szerinti 10 sz tömb
K-2 (2)
Temet terület-felhasználási kategóriájú területbe a település temet i tartoznak.
4
(3)
(4) (5)
A temet területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közm vek, utcabútorok, képz m vészeti alkotások és növényzet helyezhet el. A temet körül 50 m-es véd távolságon belül élelmiszer el állító és kereskedelmi, vendéglátó létesítmény nem alakítható ki. A temet k 50 m-es véd távolságán belül, az építési engedélyezési eljárásba az egészségügyi szakhatóságot be kell vonni. A templom területe 10.§. (1)
jellel ellátott terület a 91 hrsz. telek
K-3
(2) A területen m emlék templom található. Bármilyen építmény, épület elhelyezése, b vítése, felújítása esetén engedélyez hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Osztály Keszthelyi Regionális Irodája. A szennyvíztisztító területe 11.§. (1)
a 059 hrsz telken van kialakítva
SZt (2)
A szennyvíztisztító területén csak az üzemeléshez szükséges épületek helyezhet k el. A szabadtéri bányamúzeum területe 12.§.
(1) Kb jel
különleges terület a 054/1 hrsz.-ú telken van kialakítva.
(2) A területen a bányamúzeum szabadtéri létesítményei helyezhet k el. - legnagyobb beépítettség: 10% - legnagyobb építménymagasság: 4,0 m - legkisebb zöldfelület: 60 %, amelyet háromszint növényzettel kell betelepíteni. A bányamúzeum kiszolgáló területe. 13.§. (1) Kb1 jel
különleges terület a 055 hrsz.-ú telken a felhagyott vízm területén van kialakítva. (2) A területen a bányamúzeum szabadtéri létesítményei helyezhet k el. - legnagyobb beépítettség: kialakult ( a meglév épület nem b víthet ) - legnagyobb építménymagasság: 4,0 m 5
- legkisebb zöldfelület: 60 %, amelyet háromszint növényzettel kell betelepíteni. Idegenforgalmi szolgáltató terület 14.§. (1)
K-4 (2)
(3) (4)
(5) (6)
SZ
10%
4,0
1 ha
jellel ellátott különleges területi besorolású a szabályozási terv szerinti 9, 10 sz tömb
A terület elhelyezhet épületek a.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület b.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület c.) sportlétesítmény d.) A tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások a beépített terület 30 %-ig e.) gazdasági célú állattartó épület a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével nem helyezhet el. Az építési övezetben épületek szabadon álló beépítési móddal alakíthatók ki. Egy telken belül több épület elhelyezhet . Az épületek paraméterei a következ k: a.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 % b.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m, a homlokzatmagasság sehol sem haladhatja meg a 6 m-t. c.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 80%. Az övezet beépíthet telkeinek minimális mérete 10 000 m2. A terület építési övezeteiben építési engedély csak teljes közm vesítettség esetén adható. a.) A csapadék elvezetése nyíltvíz-tartásos elvezet rendszerrel lehetséges. b.) Az építési terület szennyvízcsatorna hálózati csatlakozásának kiépítése minden esetben szükséges. Beépítésre nem szánt területek Közlekedési terület 15.§.
(1)
(2) (3)
(4)
(5)
A közlekedési területek (utcák, terek, gyalogutak) a város közterületein a gépjárm , kerékpár és gyalogos közlekedés és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgáló területek, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv ábrázolja. A területsávon belül csak ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) helyezhet el, építési engedély alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével. A (1) bekezdés szerinti területsávba es meglév épületeken végezhet mindennem építési tevékenység - csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhet . A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve alábbi szabályozási, építési szélesség területeket kell biztosítani: a.) Forgalmi utak 73151 sz. beköt út 6
b.) Gy jt ú: 73151 sz. út belterületi szakasza (12/1-2, 64, 65/2, 11, 110 hrsz) c.) Kiszolgáló utak: 92, 18 és 24 hrsz.-ú meglév utak, a 88, 122, 114/2, 059/4 hrsz földút korrekcióval d.) A már meglév utcák szabályozási szélessége a kialakult területhasználat szerint 8,2-15 m e.) Az újonnan kialakítandó lakóutcák szabályozási szélessége 12, és 15 m a szabályozási terven jelölve van. (6) Kerékpár és gyalogos utak: minimum 4 m. (7) Egy telket feltáró magán és közutak: minimum 4 m. (8) Külterületi mez gazdasági út min 4 m (9) A tervezett utakat a gyalogos és kerékpárutak kivételével úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek t zoltógépjárm vek közlekedésére. (10) A közlekedési területen közlekedési m tárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák. Közm vek, közm területek 16.§. (1)
A község területét az OTÉK, az ágazati szabványok és az általános el írások szerint teljes közm vesítéssel kell ellátni. (2) Nyomvonal jelleg közm létesítmény els sorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közm vet üzemeltet szerv területén helyezhet el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közm vezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhet k, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembevételével. (3) Magánterületen vezetett közm vezetékek közm kezel k általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közm kiváltásra a kezel nem kötelezhet . (4) Új közm vezetékek létesítése során a m tárgyakat a Btv. 9.§.-a szerint és a a szakhatósági el írásoknak megfelel en kell elhelyezni. (5) A közm vezetékek védelme érdekében az 1 sz mellékletben el írt véd távolságokat be kell tartani. (6) A község külterületén ahol a szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki: a.) Új épület, építmény építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló illetve szennyvíztisztító létesült. b.) Beépítésre szánt területet kialakítani és belterületbe vonni csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelel kapacitású tisztítóm megléte esetén lehet. (7) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezet rendszerbe gy jteni, illetve bevezetni. (8) Az ivóvíz min ség víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények véd területein csak a rendeltetésszer üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. (9) A meglév 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, véd távolságát biztosítani kell. (10) A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni. (11) Közhasznú közm területen (árkok, vízfolyások, vízmedrek, vízgazdálkodási területek) építményeket elhelyezni nem lehet. A területen csak a m ködés és fenntartás m tárgyai helyezhet k el. (12) A vízpartok, patakok mentén egyoldali minimum 6 méter széles, árkok mentén egyoldali minimum 4 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthet .
7
(13) Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezel m tárgyak és szállító vezetékek véd területeit és véd sávjait biztosítani kell. (14) A tervezett közm vezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közm üzemeltet kkel. (15) A meglév fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell. (16) Az utak és közm vek építésénél, korszer sítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközl eszközök elhelyezésének lehet ségét. (17) A távközlési kábeleket érint bárminem munka csak a távközlési szolgáltatóval történ el zetes egyeztetés után, a szolgáltató szakfelügyelete jelenlétében folyhat. Zöldterületek és zöldfelületi létesítmények 17.§. (1) (2) (3) (4)
A zöldterületi rendeltetés területeket a szabályozási terv tünteti fel. A tervezett zöldfelületi rendszer kialakítására a terület biztosítandó, más célra fel nem használható. A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közm vek, a szabadid eltöltéséhez szükséges létesítmények helyezhet k el. (5) A zöldterületen épületek legfeljebb 4 %-os beépítettséggel helyezhet k el. (6) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhet el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A meglév fák építés közbeni védelmér l gondoskodni kell. (7) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket, valamint a jelent s zöldfelület intézmények zöldfelületeit más célra felhasználni nem szabad. (8) Közpark zöldfelületi kialakítása el tt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni, és építéshatósági eljárás keretében engedélyeztetni kell. (9) Az építési engedélyekhez benyújtott helyszínrajz a zöldfelület kialakításának tervét is tartalmazza. Nyomvonalas létesítmények tervének részeként a meglév fák, fasorok felmérését és meg rzését is dokumentálni szükséges. (10) A szükségesen kivágott fák visszapótlásáról gondoskodni kell. (11) Négy gépjárm nél nagyobb befogadó képesség esetén a parkolót fásítással kell kialakítani. Erd terület 18.§. (1)
(2)
(3)
Vállus közigazgatási területén az erd k el dleges rendeltetés szerint lehetnek: a.) védelmi (védett) (Ev), b.) egészségügyi-szociális, turisztikai (Ee) rendeltetés . Az els dleges rendeltetés megváltoztatása csak az erdészeti hatóság engedélye és a szakhatóságok hozzájárulásával, lehet. A védelmi rendeltetés erd területen épület nem helyezhet el, az OTÉK 32.§-ában felsorolt építmények kivételével. Az építmények elhelyezése, létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhet . A meglév épületek felújítása és egy alkalommal 25 m2-rel történ b vítése megengedhet . Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetés erd csak újonnan, a szántóterület m velési ágának megváltoztatásával alakítható ki. Az erd terület kezelése a természetvédelmi törvény értelmében védett erd ként történjen, az OTÉK, és a Btv. 36 és 37.§.-a szerint megengedett tervezett be8
(4)
(5)
építés lehet ségével. (Jelenleg 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 0,3%-os beépítettséggel az erd rendeltetésének megfelel építmények helyezhet k el). Az esetleges beruházással érintett erd terület igénybevételét az erdészeti hatóságnál engedélyeztetni kell, tulajdonosi hozzájárulások, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapok, fakitermelési terv és üzemtervt l való eltérési kérelem benyújtásával. Az erdészeti hatóság engedélyét az építési engedélyi kérelemhez csatolni kell. A táj gazdagítására javasolt fasorok, facsoportok telepítése erdészeti szakszemélyzet irányítása és tervei alapján történhet. Az erd telepítési-kivitelezési tervet az erdészeti hatóság - az érintett hatóság el zetes szakhatósági hozzájárulása alapján - hagyja jóvá. Mez gazdasági terület 19.§.
(1) (2) (3)
(4)
A m velési ág váltása a szerkezeti tervvel összhangban, a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. Szántó m velési ág esetén nem építhet be. Gyep m velési ág esetén a.) Kezelt természeti övezetben épület nem helyezhet el. b.) A bemutató övezetben, 1 ha-t meghaladó területen el zetes tájvizsgálatban meghatározott beépítési móddal és anyaghasználattal helyezhet el épület. Lakóépület nem helyezhet el, csak hagyományos, almos állattartó, és az ismeretterjesztést, természetjáró túrizmust szolgáló épület. A beépített terület a telek területének 0,5%-át, illetve a 400m2-t nem haladhatja meg. A építmény magasság a 3,8 m-t nem haladhatja meg. Kertgazdasági m velési ág esetén nem építhet be. Vízgazdálkodási terület 20.§.
(1)
(2)
(3)
A vízgazdálkodással kapcsolatos összefügg terület: a.) a folyóvizek medre és partja, b.) a közcélú nyílt csatornák medre és partja, c.) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és véd területeik (hidrogeológiai véd terület), A területen - ha külön jogszabály nem rendelkezik - a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmen en csak a vízkár-elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhet k el. A vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelmér l szóló jogszabályoknak megfelel en, az érintett területeken az engedélyezéseket vízügyi hatóság el írásai szerint kell lefolytatni. Beépítésre nem szánt különleges terület 21.§. (1) A Kk 1 jellel ellátott terület a 054/1-9 hrsz-u telkek területe. (2) A területen a vadaspark kiszolgáló létesítményei helyezhet k el, szabadonálló beépítési móddal. (3) A teljes közm vesítettséget legkés bb a használatbavételig biztosítani kell. 9
(4) Az épületek csak 30-50 fok közötti hajlásszög magastet vel létesíthet k. (5) A területen telekosztással új telek nem alakítható ki. (6) A területen megengedett építési használat határértékei: - legnagyobb beépítettség: 2% - legnagyobb építménymagasság: 4,0 m - legkisebb zöldfelület: 60 %, 22.§.
(1) látó területe.
Kilátó területe jellel ellátott különleges besorolású terület a T 1 szerkezeti terven szerepl ki-
K-5 (2) A területen a kilátó építménye helyezhet el. (3) A kilátó maximális magassága 20 m Egyéb rendelkezések Kulturális örökségvédelem 23.§. (1)
(2)
(3)
A 91 hrsz. telken m emlék templom található. a.) A m emlék templomon és telkén bármilyen beavatkozás, felújítás, esetleges épület, építmény elhelyezése esetén az engedélyez hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Osztály Keszthelyi Regionális Irodája, amely a m emléki környezetben új épület elhelyezése, b vítése, felújítása, továbbá a m emlék megjelenését befolyásoló beavatkozások, (pl: reklámhordozók, információs táblák elhelyezése) és a közterület alakítása esetén szakhatóságként m ködik közre. b.) M emléki környezetként a 36; 37/1-3; 38; 87; 93-96 hrsz.-ú telkeket határozzuk meg. A régészeti lel helyek területét bármilyen 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a kulturális örökség védelmér l szóló 2001. évi LXIV. tv. 22. §-a szerint lehet csak végezni. Ilyen esetekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szakhatóságként jár el. Nyilvántartott régészeti lel helyek jegyzéke: a.) 12302 Büdöskút-puszta (keleti Halstadti kultúra) 033/1, 033/3, 030, 032/2 (út) hrsz. b.) 12303 Pusztatemet (középkori település) 068/4, 069/1, 070(út) hrsz. c.) 12304 Hamudomb (római kori) 069/1 hrsz a 123/8,9,10 hrsz.-u területek SZ 2 szabályozási terven jelölt része. d.) 12305 Belterület (népvándorláskor) 74-85, 64 (út) hrsz e.) 12306 Vállusszentmiklósi völgy (középkori kolostor) 027 hrsz f.) 12307 Alsócsetényi murvabánya (római kori) 066 hrsz g.) 12308 Törpevízm területe (kés középkor) 055 hrsz Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetve lelet kerül el , a munka felel s vezet je a település jegyz jének köteles bejelenteni, és a tevékenységet az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni.
10
Természet és tájvédelem 24.§. (1)
(2)
(3)
(4)
31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet 1. és 2. számú melléklete alapján Vállus teljes közigazgatási területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik. A védett természeti területként kezelt területek helyrajzi száma a hivatkozott rendelet 1. és 2. mellékletében szerepel. A Balatoni Területrendezési Szabályzatról szóló 2008 évi LVII törvény alapján a község teljes közigazgatási területe magterület (Ö-1) övezetébe tartozik. A Balatoni Területrendezési Szabályzatról szóló 2008.évi LVII. törvény alapján a (T-1) alövezetébe tartoznak a 73157 sz. közúttól keletre fekv 02-013, 016, 019, 020, 022, hrsz-ú területek és az Alsócsetény nev 064, 066 hrsz-ú terület. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség az építéshatósági eljáráson túl minden egyéb eljárás során (vízügyi, közm , fakivágási engedélyezés, erdészeti kezelés, kútfúrás, terepkialakítás, el vásárlás stb) hatósági/szakhatósági jogkörben m ködik közre. El vásárlási jog 25.§.
(1) Közpark kialakítására el vásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot. (2) Ingatlanok eladása esetén a BFNP részére el vásárlási jog biztosított.
Településkép 26.§. (1)
(2)
Az építési hatóságnak, a jegyz kezdeményezésére a településkép javítása érdekében a településképet rontó állagú épületek helyreállítását el kell rendelnie. a.) Az építési hatóság a helyreállítás határidejét a helyreállítás feltételrendszerének mérlegelésével állapítja meg, mely 1 hónapnál rövidebb, valamint 1 évnél hosszabb nem lehet. A helyreállításra el írt határid , az ingatlantulajdonos kérésére, egyszeri alkalommal meghosszabbítható. b.) Az ingatlantulajdonos köteles épületét az el írt határid n belül helyreállítani, amennyiben ezt elmulasztja, végrehajtási bírságot köteles fizetni. c.) Az önkormányzat a helyreállítási kötelezettséghez anyagi támogatást nyújthat, melynek mértékét és feltételeit külön jogszabályban kell megállapítani. A településen található emlékm vek, szobrok, útszéli keresztek elbontását, átépítését építési engedélyben rögzíteni kell. T zvédelem 27.§.
(1)
A t zvédelmi el írásokat a mindenkor érvényben lév , vonatkozó jogszabályok, kötelez en alkalmazandó szabványok, t zvédelmi el írások figyelembevételével az illetékes t zvédelmi szakhatóság állapítja meg.
11
(2) (3) (4) (5) (6)
A t zoltóság vonulása és m ködése céljára olyan utat, illet leg területet kell biztosítani, amely alkalmas a t zoltógépjárm vek nem rendszeres közlekedésére és m ködésére. Az építési engedélyi eljárás során az építmények közötti legkisebb távolságot az övezeti el írások és az OTÉK 36.§-a szerint kell kialakítani. A területen a t zi-vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti t zcsapok alkalmazásával kell biztosítani. A területen t zjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhet nyilvános telefonfülkét kell, létesíteni illetve üzemben tartani. A tisztán gázüzem , a vegyes üzem , illetve a kett süzem járm veket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni. Telekalakítás 28.§.
Telekalakítás a meglév telekstruktúrához igazodva, a HÉSZ szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelez szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhet . Építés engedélyezése 29.§. (1)
(2)
(3) (4) (5) (6)
A tervezett beruházások engedélyezése a minden esetben kötelez en bevonandó szakhatóságok (ÁNTSZ, T zoltóság), valamint a szakterületük szerint érintett szakhatóságok és eljáró hatóságok megkeresésével, azok pozitív állásfoglalása alapján történhet. Az építéshatósági eljárásba kötelez en be kell vonni: a.) A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séget minden esetben, b.) A Kulturális és Örökségvédelmi Hivatalt a HÉSZ 25.§. (1.) b.) pontjában és (2) meghatározott esetekben, c.) Környezetvédelmi Felügyel séget egyedi szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízkezelési kislétesítmény létesítése esetén, d.) Zala Megyei Állami Közútkezel Kht.-t és a Közlekedési Felügyeletet a település É-i határában tervezett f út nyomvonala mellett 100-100 m, egyéb országos közút mellett 50-50 m véd távolságban elhelyezett építmények engedélyezési eljárásába e.) a Bányakapitányságot 300 m2-nél nagyobb, alapterület , bányászati módszerekkel kialakított földalatti térségek létesítése, használatbavétele, és megsemmisítésére irányuló építéshatósági eljárásokba, amennyiben a tároló tér felett természetes k zetréteg található és a tároló tér nem szerves része a földfelszín feletti építménynek. A telkek területén tereprendezési munkák - a talajerózió elkerülése végett - csak hatóságilag engedélyezett tereprendezési terv alapján végezhet k, ha az eredeti terepszint 1 méternél nagyobb mértékben átrendezésre kerül (bevágás, feltöltés, rézs , támfal stb.). Ha a község állattartási rendelete és a Helyi Építési Szabályzat övezeti el írásai között eltérés van, a szigorúbb szabályozást kell alkalmazni. A beépítésre szánt területek átmeneti hasznosítása csak mez gazdasági illetve zöldövezeti funkciójú lehet. Törmeléket lerakni csak az illetékes hatóság által kijelölt területen szabad. A tervezett földmunkák során a fels humuszos réteget külön kell letermelni, deponálni és azt csak helyben parkosítás céljára lehet felhasználni. 12
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények 30.§. (1)
(2) (3)
A talaj kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt nyersanyag a kitermelés helyér l elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszer en hasznosul, értékesül. Az építési tevékenységhez szükséges nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb) érvényes hatósági engedéllyel rendelkez kitermel helyr l kell beszerezni. A település teljes területe a Btv. 20.§. által szabályozott magterület Ö-1 alövezetébe tartozik, új bányanyitás nem engedélyezhet . Környezetvédelem Általános követelmények 31.§.
A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környez területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. A beruházások megvalósítása, meglév tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellen rzése, a környezetvédelmi el írások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok el írása szerint. A csapadékvíz elvezetésér l vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az els fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. A vizek mez gazdasági eredet nitrátszennyezésének megel zése, csökkentése érdekében be kell tartani a jó mez gazdasági gyakorlat szabályait. A település fejlesztése során el nyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat. Környezetterhelési határértékek 32.§. Az új létesítmény kialakításánál, a meglév , illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti leveg tisztasági követelményeket és a leveg tisztaság-védelmi el írásokat, valamint határértékeket. Él vízbe bocsátott szennyez anyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyez anyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthet , illetve üzemeltethet , hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az el írt zajterhelési határértéket a zajtól védend területeken, vagy épületek el tt. Meglév közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezés , vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelel beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelel tájolásával, illetve m szaki intézkedésekkel kell biztosítani az el írt zajterhelési határértékek teljesülését. Épületek zajtól védend helyiségeiben az épület rendeltetésszer használatát biztosító különböz technikai berendezésekt l és az épületen bel l vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységb l ered együttes zaj nem haladhatja meg az el írt határértékeket.
13
Speciális eljárási szabályok 33.§. Az egyes tevékenységek környezetet terhel kibocsátásainak megel zése érdekében a környezeti elemeket terhel kibocsátások, valamint a környezetre ható tényez k csökkentésére, illet leg megsz ntetésére irányuló, az elérhet legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. A környezetre jelent s hatást gyakorló tevékenységek -re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Vállus a felszín alatti vizek min ségi védelmét szolgáló besorolás szerint A fokozottan érzékeny felszín alatti vízmin ségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek min ségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történ közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett véd sáv fennmaradását biztosítani kell. Beruházások megvalósítása során a term földr l szóló jogszabályban foglaltaknak megfelel en kell eljárni A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellen rzése alapján történhet a szakhatóságok el írásai szerint. A hulladékok elhelyezésér l - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmez nek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelel elhelyezésér l, ártalmatlanításáról. A település teljes területe a Btv. 20. §.-a által szabályozott magterület Ö-1 területek alövezetébe tartozik, új hulladéklerakó telep nem engedélyezhet . Záró rendelkezések 34.§. (1) (2) (3) (4)
Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követ en indított ügyekben kell alkalmazni. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidej leg hatályát veszti a 4/2005.(IV.29.) sz. rendelet. A Helyi Építési Szabályzatot együtt kell alkalmazni - a belterület és a major terület vonatkozásában- a Tónus Kft. által 2005.-ben készített VÁLLUS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSI TERVE ével, valamint az SZ&SZ ÉP. BT. által készített SZ2 és SZ3 jel szabályozási tervekkel.
Vállus, 2009. december 22.
Herczeg Béla polgármester
Gy riné Szilágyi Ilona körjegyz
Kihirdetve: 2009. december 31. Gy riné Szilágyi Ilona körjegyz
14
1. számú melléklet Közm létesítmények véd távolságai (1) Nyomvonalas létesítmények esetén a véd távolság a tengelyvonaltól mindkét irányban érvényes. M tárgyak Véd területek méretezése Zárt vagy épületben lév vízkezel vagy tároló A véd terület sugara a m tárgy vagy építmény küls szélét l számított 10 m. 5 m-nél magasabb földfeltöltés esetén a rézsü talpától mért 5 m. Szabadban, nyílt vízfelszínnel történ víz50 m (különleges esetekben max. 100 m). kezelés vagy tárolás Víztechnológiai célra történ leveg beszívás A véd terület szélét l legalább 20 m-re, a terepszint felett legalább 3 m-re. helye (légsz rés nélküli esetben) Víztornyok (magastéri tárolók) zártrendszer Véd területek nem, csak a vezetékek véd sávjának kijelölése szükséges. átemel k és nyomásfokozók Földbe fektetett vízvezeték A véd sáv határa a vezeték felett a föld felszínéig, alatta 1 m mélységig, kétoldalt 2-2 m távolságig terjed. Párhuzamosan haladó vízvezetékek és szennyvízcsatornák ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik, A véd sáv szélessége a vízcs mindkét oldalán vízszintes irányban mért 1-1 mint a vízcs , vagy ha mélyebben fekszik, de m; 2 m-nél kisebb tengelytávolságú két vezeték esetében megfelel állékonya vízvezeték talajvízben, vagy annak közelé- ságú szennyvízcsatorna alkalmazásával. ben van M tárgyak Véd területek méretezése ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, A véd sáv szélessége a vízcs mindkét oldalán vízszintes irányban mért 0,5mint a vízcs és a vízcs száraz talajban van 0,5 m. nyomás alatti szennyvízcsatornacs esetében Szennyvízcsatorna és vízvezetékcs keresztez dése ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik, mint a vízcs ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcs és a két vezeték közötti szintkülönbség 0,5 m-nél kisebb ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcs és a két vezeték közötti szintkülönbség 0,5-1 m között van
A véd sáv szélessége a vízcs mindkét oldalán vízszintes irányban 2-2 m. A szennyvízcsatorna elhelyezése a keresztezési ponttól számított 2-2 m hoszszúságú vízzáró véd -cs ben vagy fedett vasbeton vályúban a közúti terhelés mértékének megfelel állékonysággal. A vízcs megépítése a keresztez dési ponttól mind-két irányban mért 2-2 m, összesen tehát 4 m hosszúságon belül cs kötés nélkül, a szennyvíz-csatorna építése a keresztezési ponttól mindkét irányban mért 1-1 m, összesen tehát 2 m hosszban, legalább 10 cm vastag beton burkolattal. ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcs és a két vezeték közötti szintkülönbség 0,5-1 m között van
(2)
Villamos távvezetéknél a.) 220 kV-os villamos légvezeték 2×18 méter b.) 120 kV-os villamos légvezeték 2×13 méter c.) 20 kV-os villamos légvezeték - külterületen 2×5 méter - belterületen 2×2,5 méter. d.) 20 kV-os villamos földkábel 2×1,5 méter. e.) Villamos berendezés esetén 10×10 méter. f.) Villanyoszlop, légvezeték oszloptól d léstávolságán belül A, B t zveszélyességi osztályba sorolt építmény nem helyezhet el. g.) 20/0,4 kV-os transzformátor állomásnál 10 t darus gépkocsi megközelítési lehet sége szükséges. (3) Gázvezetékek véd távolságai a.) 6 bar-os földgázvezeték 2×9 méter b.) 3 bar-os földgázvezeték 2×4 méter c.) 64 bar-os földgázvezeték 2x10 ill. 2×28 méter (4) Az ivóvíz és ásvány-gyógyvíz kezel , tározó m tárgyak és szállító vezetékek véd területei és véd sávjai
15
