BIOLÓGIA (A szerző tapasztalt tanár, mind a magyar, mind az IB rendszerét kiválóan ismeri. Dőlttel szedve és kiemelve jelenik meg, ami jelentős eltérés az IB-ben, és ezért érdemes lenne a magyar rendszerbe is beépíteni.) A biológia ugyanabban a tantárgycsoportban szerepel, mint a kémia és a fizika. Azok a szövegrészek, amelyek a többi idetartozó tárgyra is vonatkoznak, zölddel jelennek meg.
Húsz évvel ezelőtt, amikor elkezdtük az IB Programot és benne természettudományos tárgyakat tanítani, nagy hasznát vettük az alapos, széleskörű tudásnak, amit a magyarországi egyetemi tanulmányok alatt szereztünk. Módszertani ismereteink azonban nem feleltek meg azoknak az elvárásoknak, amiket az IB Program előírt. A frontális, elméleti természettudományos oktatás nem fejleszti azokat a kompetenciákat, amelyeket ez a program a céljai közé emelt: problémamegoldás, önálló kutatómunka, kísérlettervezés, adatok elemzése és kritikus értékelése. A természettudományos tényeken és fogalmakon túl a természettudományos gondolkodás kifejlesztéséhez új eszközökhöz és forrásokhoz kellett nyúlnunk több önállóságot adva a diáknak a tanulás folyamatában.
1. A tantárgy helye az IB programban A biológia ugyanabban a csoportban található, mint a kémia és a fizika. Ez a negyedik tantárgycsoport. A húsz éve alatt a tantárgycsoport neve többször változott: volt természettudományok, kísérleti tudományok és legújabban csak tudományok. A klasszikus természettudományos tárgyak mellett vannak a csoportban olyanok, amelyek kevésbé ismertek a magyar közoktatásban, ilyen a dizájn és technológia tantárgy, valamint a sport és egészségtudomány. Nemrég került át a tantárgycsoportba a számítástechnika, amely sokáig a matematikával volt egy csoportban. Létezik egy interdiszciplináris tantárgy is, amely részben ebbe a csoportba tartozik: „a környezeti rendszerek és a társadalom”.
2. A negyedik tantárgycsoport nevelési és oktatási céljai A tantárgy tanulásán keresztül a diákok jöjjenek rá, hogyan dolgoznak a tudósok és hogyan kommunikálnak egymással. A tudományos módszer sok lehetősége közül a kísérletekre alapuló megközelítés jellemzi ezt a csoportot. Célkitűzések: a természettudományokat és a technológiát jellemző tudás, módszerek és technikák megismerése és ezek alkalmazása, fejlesszük ki a tudományos információ analizálásának, értékelésének és szintézisének képességét, fejlesszük ki a kísérleti és tudományos vizsgálati készségeket és alkalmazzuk a diákok IKT készségeit a tudományok tanulása során, ébresszük rá a diákokat arra, hogy a tudományos munka során a hatékony együttműködés és kommunikáció szükséges és értékes,
tudatosítsuk a tudomány és a technológia használata során felmerülő erkölcsi, társadalmi, gazdasági és környezeti vonatkozásokat, értessük meg a tudomány és a tudósok lehetőségeit és korlátait, biztosítsuk a tudományos és kreatív tanulmányok lehetőségét globális kontextusban, segítsük a különböző tudományok közti kapcsolatok és a tudományos módszer egységes jellegének felismerését.
3. A tananyag Az általam megtapasztalt húsz év alatt a tananyag jelentősen megváltozott. Míg a kilencvenes években a nemzetközi érettségi biológia tantárgya a magyar tantervhez hasonlóan a biológiai tudományok majd’ minden klasszikus ágát tartalmazta, mára a tananyag struktúrája átalakult. Az átalakulás folyamatos, 5-8 éves ciklusokban a tantervet és a tárgyhoz tartozó értékelési rendszert felülvizsgálják a tanító tanárok, vizsgáztatók, tananyagfejlesztők véleménye alapján. Az átalakítások során figyelembe veszik a társadalmi és munkáltatói igények változásait, valamint a biológiai tudományokban bekövetkező fejlődést. A tananyag változtatásaiban egyértelmű tendencia a tartalom csökkentése. Ez azzal magyarázható, hogy a biológia túlságosan széles spektrumú tudomány. A sok, látszólag nem összefüggő tény tanítása nem szolgálná a tárgy célkitűzéseit. Mivel a tudományos gondolkodás fejlesztése a fő célkitűzés, a széleskörű tananyag felszínes ismerete helyett csökkentett lefedésű, de a célnak megfelelő mélységű tartalmat állítottak össze a tananyag szerzői. Remélik, hogy a körülhatárolt tényanyag megtanítása során a diákok megértik az alapvető biológia elveket. A négy fő alapelv: struktúra és funkció kapcsolata, egyetemesség kontra diverzitás, egyensúly a rendszerekben, evolúció. Fontos változás volt a kilencvenes évek vége felé, hogy bevezették a választható témakörök rendszerét, ezekbe áthelyezve több, korábban kötelezőként tanult témát. Így lehetővé vált, hogy a tananyag csökkentésével felszabadult időt a tanult témákban való alaposabb elmélyülésre, gyakorlati, kísérletes és mindenekelőtt a diákok természettudományos gondolkodását serkentő megközelítésre használják fel a tanárok. 3.1. A tanterv-modell azonos a negyedik tantárgycsoportban A tanterv megszabja, hogy a diákoknak a tanórákon 75 % elméleti tananyagot és 25 % gyakorlati munkát kell teljesíteniük. A gyakorlati munka laborkísérletekből és egy hosszabb lélegzetű projektből áll. Ez utóbbit közösen kell elvégezni olyan diákokkal, akik más tantárgyat tanulnak a negyedik tantárgycsoportból, emiatt a feladat neve „4. csoport projekt” (Group 4 Project). A jelenlegi struktúrában az elméleti tananyag három részre osztható: • kötelező törzsanyag, amely azonos mindkét szinten • kiegészítő törzsanyag az emelt szint részére • választható témakörök A témakörök tetszőleges sorrendben taníthatók.
3.2. Témakörök, témák A témára jutó idő %-ban középszinten emelt szinten A kötelező törzsanyag: 53,3 33,3 Statisztika 1,3 0,8 Sejttan 8 5 Biokémia 10 6,3 Genetika 10 6,3 Ökológia és evolúció 10,7 6,7 Emberi élettan 13,3 8,3 Kiegészítő törzsanyag az emelt szint részére: -22,9 Nukleinsavak és fehérjék -4,6 Sejtlégzés és fotoszintézis -4,2 Növénytan -4,6 Genetika -2,5 Emberi élettan 7,1 Választható témakörök kétszer 10 kétszer 9,2 Csak középszinten választható témakörök Az emberi táplálkozás A testmozgás élettana Sejtek és az energia Mindkét szinten választható témakörök Evolúció Neurobiológia és etológia Mikrobák és biotechnológia Ökológia és természetvédelem Csak emelt szinten választható témakör További emberi élettan
3.3. Melyek azok a témakörök, amelyek az eltelt két évtized alatt visszaszorultak? És melyek kerültek be a tananyagba?
Eltűnt a tananyagból az összehasonlító állatélettan, így az állati fiziológia tudománya már csak az emberre korlátozódik. Interdiszciplináris hatások – a biológiai tanulmányok megjelenése az Egyesült Királyságban tervező szakra felvett diák munkáiban
Dedeó Domonkos Munkanapló egyik lapja, ruhaterv az emésztőrendszerhez és a hozzá gyűjtött textília
Dedeó Domonkos: Munkanapló egyik lapja ruhatervhez gyűjtött textíliákkal, az ihletet a vázrendszer formai jellemzői adták
Dedeó Domonkos: Ruhaterv, a Munkanapló egyik lapja, az emberi idegrendszer ihlette ruha részleteivel
A rendszertan státusza többször változott: volt időszak, amikor jórészt emelt szinten hallottak róla a diákok, mostanra ugyan röviden, de visszakerült a mindkét szintnek kötelező törzsanyagba. Több témakör átkerült a kötelező törzsanyagból a választható témakörök közé, például az etológia. A természetes szelekció, mint evolúciós alapelv megmaradt a törzsanyagban, de az evolúcióval kapcsolatos részletesebb ismeretek szintén átkerültek a válaszható témák közé. Különálló kötelező egység lett egy rövid statisztikai bevezető, témái eddig elszórtan jelentek meg a tananyagban. A biotechnológia, biokémia témakörökben rendszeresen frissítik a tananyagot kortárs témákkal (ilyen volt korábban a Humán genom projekt vagy a klónozás, majd az enzimek használata az iparban, legújabban pedig a laktóz intolerancia és az őssejt-terápia kérdései). Még a középszinten is ismerniük kell a diákoknak a modern biológia módszereit, például PCR, gél elektroforézis, DNS profil készítése, GMO technológia, génterápia, IVF technikák, hiszen ezek gyakorlati alkalmazásai és termékei a mindennapi életünk szerves részei.
Az emelt szinten kifejezetten részletesen foglalkozunk a biológia modern ágainak (például molekuláris genetika, biokémia) egy-egy fontos elemével. A választható témakörökbe sorolt témákban is találunk igen magas szinten tárgyalt részleteket, például élettan – szaturációs görbék, FMRI a neurobiológiában; biokémia – kompetitív, nem kompetitív és allosztérikus enzimgátlás; ökológia – elméleti és realizált niche; evolúció – kladisztika stb. 3.4. A középszint és az emelt szint elvárásainak összehasonlítása – azonos az elvárás a negyedik csoport tantárgyaiban Az közép és emelt szint kompetencia elvárásaiban nincsen különbség. A két szint között a tananyag témáinak számában és egyes témáknál az ismeretek mélységében van eltérés. Elviekben a középszintű programot előzetes természettudományos ismeretek nélkül is el lehet végezni, az emelt szintnél viszont az előzetes tanulmányok elengedhetetlenek.
4. Értékelési célkitűzések a negyedik tantárgycsoportban Az értékelés során azt mérik fel, hogy a diákok elérték-e következőket: 1. tudományos tények, fogalmak, módszerek, technikák, szakkifejezések, tudományos információk bemutatási módjainak ismerete 2. tudományos tények, fogalmak, módszerek, technikák, szakkifejezések, tudományos információk bemutatási módjainak alkalmazása és használata 3. hipotézisek, kutatási kérdések, előrejelzések, tudományos módszerek és technikák, tudományos magyarázatok alkotása, elemzése és értékelése 4. a hatékony tudományos vizsgálódás és problémamegoldás során szükséges személyes készségek, mint együttműködés, kitartás és felelősség demonstrálása. 5. a pontos és biztonságos tudományos vizsgálódáshoz elengedhetetlen manipulációs készségek felmutatása Az itt felsorolt célkitűzések közül az egyest, kettest és a hármast a vizsgadolgozatokkal; a négyest és ötöst pedig a gyakorlati munka értékelésével mérik. 4.1. Az értékelés részei – azonosak a negyedik csoport tantárgyaiban Az értékelés, mint minden tárgy esetén, külső és belső értékelésű komponensekből áll össze. A belső értékelés jelenti az írásbeli vizsgadolgozatokat, amelyek a végső érdemjegy 76 %-át adják, a külső értékelés pedig a gyakorlati munka értékelése, ami a fennmaradó 24 %-ot teszi ki. 4.1.1. A külső értékelés, azaz a vizsga; felépítése és értékelése azonos a negyedik csoport tantárgyaiban A vizsga három dolgozatból áll. A három dolgozat a feladatok típusaiban és a mért tananyagban tér el. A két szint között különbség a feladatok számában és ennek következményeként a ráfordított időben van.
témakörök feladattípusok
első dolgozat a kötelező tananyagból
második dolgozat kötelező tananyagból
egyszerű vagy többszörös feleletválasztós tesztfeladatok 1, 2
egy adatelemző kérdés, több rövid kérdés, több részből álló esszékérdés 1, 2, 3
értékelési célkitűzések (ld. fenn, 4. fejezet pontjai) középszint 30 kérdés
45 perc
különbségek a két szint között
60 perc
emelt szint
40 kérdés
egy esszékérdés, amelyet háromból lehet választani két esszékérdés, amelyeket négyből lehet választani
harmadik dolgozat válaszható témakörökből több rövid kérdés, esszékérdés 1, 2, 3
75 perc
csak rövid kérdések
60 perc
135 perc
több rövid kérdés és egy esszékérdés
75 perc
Az első dolgozat tesztfeladatainak értékelése során nem büntetik a helytelen választ. A tesztkérések szisztematikusan lefedik a törzsanyagot. Ebben a dolgozatban egyszerű számolásokat számológép nélkül el kell tudni végezni. A második és harmadik dolgozatnál számológép használata engedélyezett. A második dolgozat adatelemző feladata egy olyan összetett tudományos vizsgálat adataira alapul, amelyet a diákok valószínűleg nem ismernek. Az adatok valósak, valamilyen tudományos folyóiratból, vagy más publikációból származnak. A feladat több adatsort tartalmaz, melyek változatos formákban jelennek meg, ezek lehetnek táblázatok és különböző megszokott vagy szokatlan grafikonok. A feladat egy része csupán az adatok elemzésére vonatkozó kérdésekből áll, de vannak a tananyagban szereplő tárgyi tudást igénylő részek is. Gyakran előfordul egy hipotézis értékelésére vonatkozó kérdés is. A második dolgozat rövid feladatai is igyekeznek a törzsanyag többféle témakörét felidézni, lehet benne ábrás és számolási feladat is. Az esszékérdés alkérdésekkel irányított, amelyek valahogyan kapcsolódnak egymáshoz, de nem feltétlenül azonos témakörből származnak. Ennek a feladatnak az értékelése során a fogalmazás minőségét is pontozzák érthetőség és a válasz logikus szerkezete szerint. Mivel az esszékérdés választható, értékelése során elvárják az alapos, elmélyült tudást. A harmadik dolgozat választható témakörökre vonatkozó rövid kérdései tartalmaznak adatokon alapuló és ismereteket felidéző kérdéseket is. Ez a dolgozat egy másik napra esik mint az első kettő, és a kérdezett tananyag mennyisége is viszonylag kicsi. Így a kérdések gyakran a tananyag szűk tartományában mozognak. A három dolgozat nem egyenlő mértékben járul hozzá a végső érdemjegyhez.
középszint emelt szint
a dolgozat %-os hozzájárulása a végső eredményhez első dolgozat második dolgozat harmadik dolgozat 20 32 24 20 36 20
4.1.2. Belső értékelés A gyakorlati munkának az értékeléshez való hozzájárulásán túl oktatási céljai is vannak: elméleti fogalmak megtanítása, illusztrálása és megerősítése, kifejleszti a tudományos munka gyakorlati természetének elismerését, a tudományos módszertan előnyeinek és korlátainak érzékeltetése.
A gyakorlati munka során elvégzett vizsgálatokat a tanár állítja össze, szabadon választhat, hogy milyen gyakorlatokat végez. Javasolt, hogy a tananyag fő témaköreit minél széleskörűbben fedje le. A kiválasztott feladatok között kell, hogy legyenek komplex vizsgálatok is. Egy-egy vizsgálat időtartama nincs meghatározva, lehetnek rövidebbek (1-2 órásak) és hosszabbak (több hetesek) a tanár döntése szerint. Többféle típusú gyakorlati munka lehetséges: laborkísérletek, számítógépes szimulációk, kérdőíves felmérések, terepgyakorlatok, adatelemzések. A gyakorlati munka része az interdiszciplináris 4. csoport projekt (Group 4 Project), amely során a diákok csoportokban elemeznek egy közös tudományos vagy technológiai problémát. A csoportokba vegyesen osztjuk be a különböző negyedik tantárgycsoportos tárgyat tanuló diákokat. A projekt fő célja az együttműködés gyakorlása: a hangsúly a kutatási folyamaton és nem a végterméken van. A más iskolákkal való együttműködés javasolt, ez még jobban kiemeli a tudományos életben fontos kommunikáció és a visszajelzés szükségességét. Ez a projekt nagymértékben segíti a diákokat, hogy felismerjék az egyes természettudományok kapcsolódási pontjait és a tudományos módszer egyetemes jellegét. A témaválasztás szabad, nevelési célból tanácsos olyan témát választani, amely a tudomány és technológia társadalmi, környezeti és erkölcsi vonatkozásait vizsgálja. A projekt során a diákok tervezik meg a vizsgálatokat vagy az adatgyűjtést, végrehajtják, majd elemzik az eredményeket. Végezhetnek terepi vagy laboratóriumi munkát, készíthetnek modelleket és szimulációkat, gyűjthetnek adatot irodalomból, kormányzati jelentésekből, kutatóhelyekről, civil szervezetektől. Remek befejezése a feladatnak egy tudományos konferencia szimulálása, ahol a diákok beszámolnak a munkájukról. A gyakorlati munka értékelését a tanár végzi, akinek az adott osztályzatait mintavétel alapján moderálják. Azoknak a gyakorlati feladatoknak, amelyeket a tanár a belső értékelésben felhasznál, alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az értékelésre kerülő készségeket a diákok megfelelően demonstrálhassák. Az értékelés során a tudományos vizsgálódás alábbi elemeit, készségeit pontozzák az elkészített laborjegyzőkönyvek alapján, a laboratóriumi gyakorlatok, illetve a projektmunka alatt: vizsgálat megtervezése (kérdés feltétele, változók meghatározása, módszer: eszközök, anyagok kiválasztása) adatok gyűjtése és feldolgozása (minőségi és mennyisége adatok gyűjtése, mérőműszer hibaértékének meghatározása, számítások elvégzése és menetének bemutatása, grafikonok rajzolása, korrelációs görbék illesztése, hibaszámítás, mért és számolt adatok megfelelő szignifikáns számjegyű megjelenítése, táblázatok, grafikonok és ábrák formai követelményeinek megfelelés, SI mértékegységek használata) következtetés és értékelés (adatokból releváns következtetés levonása indoklással, trendek leírása, irodalmi adathoz való hasonlítás, a módszer hibáinak és korlátainak elemzése, az adatok minőségének elemzése, javaslatok az előbbi hibaforrások kiküszöbölésére) manipuláció (különféle eszközök, anyagok és vizsgálati módszerek biztonságos és hozzáértő alkalmazása, utasítások pontos követése, szükség esetén az előállt körülményeknek megfelelő alkalmazkodás) személyes készségek (motiváció, kitartás, együttműködés és kommunikáció a munkatársakkal, önértékelési képesség) Az információs és kommunikációs technológia használata a gyakorlati munka során kötelező. A gyakorlati munka során legalább egyszer alkalmazni kell a következő IKT módszereket mindegyikét: adatgyűjtés dataloggerrel (számítógéphez vagy programozható grafikus számológéphez kapcsolható mérőberendezés), grafikonrajzolás szoftverrel, adatfeldolgozás táblázatkezelő szoftverrel, számítógépes modellezés és szimuláció, adatbázis használata.
5. A hosszú esszé biológiából A biológiából írt 4000 szavas hosszú esszé lehetőséget ad a diáknak arra, hogy egy olyan élőlényekkel és azok életfolyamataival kapcsolatos témát vizsgáljon, ami őt személyesen érdekli. Interdiszciplináris területek esetén a témaválasztásnál ügyelni kell arra, hogy a téma biológiai aspektusa legyen hangsúlyosabb. Ilyenek a biokémiai és orvosi témák. A dolgozatnak a tudományos vizsgálódás módszerét kell használnia. Az esszében felhasznált adatok származhatnak a diák által elvégzett kísérletekből, felmérésekből, mikroszkópos megfigyelésekből, biológiai rajzokból, terepmunkából vagy más, a biológia tudományának megfelelő módszerből. Alternatív megoldásként gyűjthető adat irodalomból, legfőképp elsődleges forrásokból, ezeket kell a diáknak egyedi módon feldolgozni és elemezni. Egyszerűen a forrásokból származó tények és adatok megismétlése értéktelen. Irodalomra alapozott esszében fontos a források hitelességének értékelése is. Gyakorlati munkán alapuló esszében a diáknak egyértelműen be kell mutatnia a személyes hozzájárulását a vizsgálati megközelítés, terv és módszer kialakításában. A legjobb esszék egyszerű jelenségek iskolai eszközökkel is elvégezhető vizsgálatából íródnak. Természetesen szabad kutatólaboratóriumban is kísérletezni, de ebben az esetben a vizsgálat vezetőjének írásban kell tájékoztatást adni arról, hogy a diák mennyi segítséget kapott. Bizonyos vizsgálati módszerek tiltottak etikai vagy biztonsági meggondolások miatt, például fájdalmat vagy stresszt okozó állat- vagy emberkísérletek, egészségre ártalmas kísérletek (testhőmérsékleten végzett baktérium kultúrák), bizalmas orvosi információkat tartalmazó adatgyűjtések, toxikus, karcinogén vagy radioaktív anyagok használata. A vizsgálatot egy úgynevezett kutatási kérdéssel kell körülhatárolni, ez akkor jó, ha elég szűk, de azért lehetőséget ad egy elmélyült kutatásra. Röviden össze kell foglalni a vizsgált kérdés biológiai hátterét demonstrálva a szakkifejezések és fogalmak korrekt, értő használatát. A módszer leírása során a megismételhetőségre való törekvés mellett a technikai korlátokat és mérési pontatlanságokat is tárgyalni kell. Elvárás, hogy a diák értse a használt technikák elméleti hátterét. A dolgozat egyik legfontosabb része a logikus érvelés, amely a gyűjtött adatok feldolgozása után a következtés levonásához vezet. A kísérleti hipotézis elfogadását vagy elvetését a feldolgozott és megfelelően megjelenített adatokkal kell alátámasztani. Előfordulhat, hogy a kísérleti kérdés nem válaszolható meg, és az eredmények újabb kérdéseket vetnek fel. Mint minden más tárgyból írt esszének a biológia esszének is meg kell felelnie bizonyos formai követelményeknek, például absztrakt, referenciák, bibliográfia, tartalomjegyzék, illusztrációk és mellékletek formai elvárásainak.
6. A biológia és a TOK Mint minden más tárgy esetén, a biológiától is elvárják, hogy megmutassa a TOK (Tudáselmélet) tárgy vonatkozásait. Álljon itt néhány, amely bármely negyedik tantárgycsoportos tárgy esetében értelmezhető: a megfigyeléseken és kísérleteken alapuló természettudományos módszer a deduktív és induktív érvelés szerepe elméletek és modellek korreláció és ok-okozati összefüggések a tudományos elméletek kísérletes eredete, cáfolata és módosítása, paradigmaváltás
a kísérleti adatok szignifikáns különbségét meghatározó objektív sztenderdek szükségessége az adatok és tudásunk korlátozottsága az áltudományok kritériumai a tudományos bizonyíték kontra az adott tudós hírneve probléma, a kísérletek megismétlésének és széleskörű publikálásának elengedhetetlensége a kreatív, nagy képzelőtehetségű, nyitott gondolkodás igénye
Losonci Nikolett: Sárkány agyagban megmintázva, megformálva (biológia ihlette mesealak)
a tudósok morális felelősségének kérdése a társadalmi kontextus szerepe egy tudományos kutatás módszereinek és eredményeinek megítélésében Konkrét biológiai példákat a tantárgyi útmutatóban találhatunk.
7. A biológia erkölcsi, társadalmi, gazdasági és környezeti vonatkozásai Ez a negyedik tantárgycsoport közös céljai között szerepel, a tantárgyi útmutató konkrét példákkal szolgál: etikai kérdések megítélése különböző kultúrákban, például őssejt kutatás, IVF kapcsán az embriók használata miatt kockázat–előny elemzések, például terápiás klónozás, öröklött betegségek szűrése magzati korban, oltások pszichés következmények az egyének szintjén és a társadalmi kirekesztés vagy elfogadás kérdései a genetikai vizsgálatok kapcsán (kariotipus meghatározása, DNS profil használata) verseny vagy együttműködés a kutatásban, például DNS szerkezet, egy földrajzi területen kifejlesztett technológia máshol való hasznosítása, például laktózmentes termékek előállítása a döntéshozatalra jogosultak köre (az egyén vagy a társadalom – kormányzat, szakemberek, például kötelező oltási programok) az anyagi forrásokban és technológiai vívmányokban bővelkedő országok erkölcsi kötelezettsége a forráshiányosabb országok felé, például AIDS gyógyszerek, monoklonális antitestek előállítása egyes betegségek az egyénre és a társadalmi finanszírozásra kifejtett hatásai, például a cukorbetegség a kutatók adatközlési becsületessége és kötelessége (Van-e jogosultsága egyes adatok elhallgatásának?, Mit tehetünk a rendellenes adatokkal?, A társadalom világos tájékoztatása) személyes egészségügyi adatok adatkezelési kérdései, a munkáltató és a biztosítók felé való adatszolgáltatás tiltása vagy engedélyezése, például HIV fertőzöttség jogos-e más élőlények genomjának módosítása emberi célok érdekében GMO élőlények létrehozásának gazdasági következményei indokolt-e elővigyázatosságból tiltani vagy büntetni azon emberi tevékenységeket, amelyek ugyan még nem bizonyítottan, de katasztrofális következményekkel járhatnak (párhuzam a bűnmegelőzés és a környezeti ártalmak csökkentése között)?
8. A biológia nemzetközi vonatkozásai Egy nemzetközi oktatási program részeként tanított tárgy esetén fontos hangsúlyozni a nemzetközi összefogás szükségességét, megismertetni a diákokkal az együttműködés különböző platformjait. Így a tananyagban is szerepel ennek illusztrálására példa: őssejt kutatás, humán genom projekt, klímaváltozás, fertőző betegségek, például AIDS elleni küzdelem. Ezen témák tárgyalásán túl javasolják a nemzetközi adatbázisok használatát a tanítás során és az iskolák közötti együttműködést a projekt munka keretein belül.
9. Az IB és a magyar rendszer összehasonlítása a biológia tárggyal kapcsolatban A tananyag tekintetében a magyar tananyag szélesebb, míg az IB tananyag mélyebb. A magyar rendszer minden biológiai területtel igyekszik megismertetni, míg az IB inkább kevesebb területet tesz kötelezővé, viszont az így kimaradókból engedi a szabad választást. Ennek ellenére a tananyag viszonylag nagymértékben hasonló. Az IB rendszer a tudományos gondolkodásmód kifejlesztésére és a tudományos vizsgálat módszerének elsajátítására több hangsúlyt fektet, mint a magyar rendszer, és ezeket az értékelés során hangsúlyosabban kéri számon. IB rendszerben a tudományos vizsgálati módszer és gondolkodás számonkérése megjelenik az érettségi vizsgán adatelemző kérdések formájában és a laborjegyzőkönyvek értékelése során. A magyar rendszerben is előfordulnak kísérletekre, grafikonokra alapuló, de kevésbé komplex kérdések az írásbeli feladatsorban; a tudományos módszer alkalmazásának számonkérése pedig a szóbeli vizsgán jelenik meg. Az érettségi vizsga az IB rendszerében kiszámíthatóbb, mint a magyar rendszerben. Tanár, diák egyaránt pontosan tudja már a tanulmányok elkezdésekor, hogy milyen mélységben kell tudni a tananyag egyes részeit és, hogy milyen feladattípusok és milyen számban lesznek a vizsgán. A vizsgafeladatok kérdéseiben használt utasítások (hasonlítsa össze, írja le, vázolja) pontos definíciói egyértelművé teszik, hogy mi az elvárás a vizsgán. A tananyag leírásában is ezeket az utasításokat használják, és ugyanitt definiálják is őket. Így a diák már a felkészülés során megismerkedik az utasítások definícióival, és ezek szerint sajátítja el a tananyagot. A kétszintű érettségi bevezetése a magyar rendszerben hasonló kompetenciák felé mozdította el a biológia tantárgyat, mint amik az IB rendszerben megjelennek. Több lett az értelmező, problémamegoldó feladat, megjelennek a biológia egészségügyi, környezetvédelmi és etikai vonatkozásai, de még így is elmondható, hogy a magyar rendszer inkább elméleti, az IB rendszer pedig gyakorlatiasabb tudást nyújt.
Felhasznált források: Diploma Programme Biology - Guide, IBO, 2007 Diploma Programme Extended Essay guide, IBO, 2007
Cserép Szilvia
