B. Ferenc emberölés bűntette április 28

1 / 22

18 HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.04.28-04.30 2014.04.28. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla K.P. J. r. főtörzszászlós + 1 fő

Információ:

Hivatalos eljárásban elkövetett 2014.04.28. bántalmazás bűntette

09:00

Az elsőfokon eljárt Egri Törvényszék 2013 októberében K. P. J. I. r. vádlottat hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette és társtettesként elkövetett jogellenes fogvatartás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és rendfokozatban visszavetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette és s vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. B. K. II.r. vádlottat, bűnsegédként elkövetett bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette és társtettesként elkövetett jogellenes fogvatartás bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és rendfokozatban visszavetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette és a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére jelentett be fellebbezést az előzetes mentesítés alkalmazásának mellőzéséért, míg a védők a tényállás téves megállapítása miatt, felmentésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint K. P. J. I.r. vádlott a cselekmények idején a Füzesabonyi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztályának főtörzszászlósa, járőrvezető beosztásban. B. K. II.r. vádlott járőrtársa volt I.r. vádlottnak, 2011 novemberében gépkocsizó szolgálatot láttak el Füzesabony belterületén. Az egyik utcán egy baráti társaságban tartózkodó ifj. M. P. sértettet igazoltatták. Ennek során I.r. vádlott, a sértett nevére kiállított személyigazolvány plasztik kártya élével indokolatlanul orrnyergen ütötte a sértettet, melyet a férfi szóvá is tett. Ezt követően I.r. vádlott még egyszer ugyanilyen módon és ugyanott megütötte a sértettet. I.és II.r. vádlott megegyezett abban, hogy ifj. M. P. sértettet előállítják a kapitányságra. Megbilincselték a fiút és a Füzesabonyi Rendőrkapitányság épületébe szállították, ahol a folyosón lévő radiátorhoz bilincselték. A vádlottak a sértett édesanyjának, Mné T. Gy. rendőr őrnagynak megérkezését követően bocsátották szabadon a sértettet. I. és II. r. vádlott nem ismerte el a terhükre rótt cselekmények elkövetését. Perbeszédek. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 36. 10.B.1072/2013

számítástechnikai rendszer elleni bűntett

2014.04.28., 30.

8:30

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott bűnszervezetet hozott létre azzal a céllal, hogy szerte a világon a fogadó irodák által kínált labdarúgó

2 / 22

mérkőzésekből kiválasszanak olyan mérkőzéseket, amelyekkel kapcsolatban reális esélyük volt arra, hogy azok eredményét a velük kapcsolatban álló, vesztegetésre és ezáltal a mérkőzések manipulálására hajlandóságot mutató játékvezetők, játékosok, edzők segítségével befolyásolják. Az ilyen módon manipulált mérkőzéseik eredményeire ezt követően ázsiai fogadóirodákban a fogadási ügynökeiken keresztül fogadásokat kötöttek oly módon, hogy jogtalan haszonszerzési céllal az általuk manipulált mérkőzésekre vonatkozó fogadási események tekintetében, a fogadó irodák számítógépes rendszerébe az általuk elvárt és előre egyeztetett eredményeknek megfelelő adatokat vittek be, melynek eredményeképpen nekik kárt okoztak, vagy kívántak okozni. A bűnszervezet tagjai meghatározott régiókért voltak felelősek. A tagokat pénzszállítók, kiszolgálók segítették, akik a manipuláció szempontjából fontos részfeladatokat láttak el. Egy adott mérkőzés manipulációjára az egyik legfőbb módszer és technika a játékosok, bírók, edzők jogtalan előny juttatásával vagy ígéretével történő bevonása volt. További módszerét képezte a bűnszervezetnek, hogy kifejezetten erre a célra létrehozott cégek szervezésében nemzetközi utánpótlás vagy felnőtt tornákat, mérkőzéseket szerveztek, majd a játékvezetői csoportjaik közreműködésével manipulálták ezen mérkőzéseket. További módszerként a bűnszervezet vezetőjének utasítására 2010. év végén és 2011. év elején kísérletet tettek arra, hogy Finnországban két focicsapattal több százezer eurós szponzorációs szerződést kössenek, egyúttal e csapatokhoz játékosokat közvetítsenek, majd e játékosokkal mérkőzéseket manipuláljanak. Az ügyészség a vádlottakat többek között bűnszervezetben folytatólagosan elkövetett számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény különösen nagy kárt okozó bűntettével, folytatólagosan elkövetett gazdálkodó szervezet tagjának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével, folytatólagosan elkövetett nemzetközi kapcsolatban külföldi gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés vétségével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék B. Ferenc

emberölés bűntette

B.56/2014.

Folytatólagos tárgyalás, elsőfokú határozathirdetés.

2014. április 10.00. 28. fszt. 16.

3 / 22

Információ:

A vádirat szerint a vádlott és a sértett élettársi viszonyban éltek hét évig, a sértett töltéstavai házában. A vádlott és a sértett kapcsolata a vádlott féltékenykedései miatt – melynek valós alapja nem volt – 2013. májusára oly mértékben megromlott, hogy a gyanúsított elköltözött. Elköltözésétől kezdve az Écs községnél található horgásztó partján lévő kemping területén egy sátorban élt. A sértett többször meglátogatta itt volt élettársát, így érkezett meg 2013. június 12. napján este 20.00 óra körüli időben is. A fenti napon a vádlott napközben alkoholt fogyasztott, majd az eseti órákban halat tisztított. A sértett megérkezése után, az un. Filéző kést letette és a sértettel beszélgetni kezdett, faggatta a feltételezései szerinti új barátjáról. A vádlott hirtelen felkapta a kést és a sértett irányába szurkáló mozdulatokat tett. A sértett megfordult, így néhány szúrás a hátát érte, majd menekülni próbált, de pár méter után megbotlott és a földre került. A vádlott utolérte, majd hasba, ezt követően hátba szúrta és átvágta a sértett nyakát. A vádlott ezt követően kiabálni kezdett, segítségért kiáltott és azt hajtogatta „jaj, mit csináltam”. A sértett a mentők helyszínre érkezése előtt elhalálozott, a sérülések és a halála között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg. A vádirat szerint a vádlottnál fennálló elmeműködés kóros állapota – amely fennállt a terhére rótt cselekmény idején is – képtelenné tette őt arra, hogy cselekménye következményeit felismerje és e felismerésnek megfelelően cselekedjék. dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected]

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.15.

N. Sz.

Információ:

rablás bűntette

április 28.

11.00

A 40 éves vádlott nő 2014. január 22-én dél körül Kaposváron, a Kossuth téren megtámadta az idős sértettet, megfenyegette, hogy megöli, ha nem adja neki oda a pénzét. A járókelők akadályozták abban, hogy a sértett pénzét megszerezze. Első tárgyalás. Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. tárgyaló vádlott F.L. és társai

ügy vesztegetés bűntette időpont 2014. április és más bűncselekmény 28. és május 4. 9 óra

Megismételt eljárás az iskolai vesztegetéssel vádolt bajai vádlottak ügyében Megismételt eljárás keretében tárgyalja a Kecskeméti Törvényszék azt a büntetőügyet, melynek tárgyát egy bajai iskolában történt vesztegetés-sorozat

4 / 22

képezi. A vádirat lényege szerint az oktatást egy alapítvány és egy gazdasági társaság keretében szervező vádlottak a gyakorlati oktatásokért jogosulatlanul (rezsire fordítandó) költségtérítést kértek és fogadtak el a tanulók szüleitől. Ennek okaként a megnehezült gazdasági helyzetet jelölték meg. A befizetések mögött valójában a gazdasági társaság anyagi támogatása húzódott meg, melyről a szülők és a gyermekek nem tudtak. A befizetésekről átvételi elismervény nem készült. Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék 2013. június 6. napján hirdetett ítéletet, melyben a vádlottakat részben felmentette a vádak alól illetve megrovást alkalmazott. Az ítéletet a Szegedi Ítélőtábla 2014. január 29. napján – megalapozatlanság folytán – hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. Információ:Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő

elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected]

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Járásbíróság I.em. 32. V. F.

Információ:

nagy nyilvánosság előtt 2014.04.28. elkövetett rágalmazás vétsége

8.30

A vádirat szerint V. F. vádlott nyílt levél közzétételét kérte több, pécsi híreket közvetítő internetes hírportáltól, mely kérelmére 2012. október 24-én a www.pecsinapilap.hu, www.pecsma.hu, majd 2012. november 5-én a www.pecsiujsag.hu internetes hírportálon közzétették hírlevelét, melyben a vádlott, négy pécsi MSZP-s, akkor önkormányzati képviselővel szemben tett tényállításai alkalmasak voltak arra, hogy a sértettekkel szemben kialakult általános társadalmi értékítéletet kedvezőtlenül befolyásolják.. Ítélethirdetés várható. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

5 / 22 2014.04.29. (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem P. József

adócsalás bűntette és más 2014. 04. 29. bűncselekmények

09.00

2004. és 2005. évben a IV. rendű terhelt hamis számlák kiállításával és rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújtott terhelt-társainak a fenti két évre vonatkozó ÁFA és társasági adó jogosulatlan csökkentéséhez. A IV. rendű terhelttel szemben törvénysértően került sor felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására. Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem H. András

Életveszélyt okozó testi sértés 2014. 04. 29. vétsége

10.30

2011. december 2. napján a terhelt telephelyéről a nem megfelelően kiépített kerítést szétfeszítve kutyái kijutottak, és a telephely mellett munkát végző sértettnek életveszélyes és maradandó fogyatékosságot eredményező sérülést okoztak. Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Sz. J.

Adócsalás bűntette

2014.04.29.

10:00

Az elsőfokon eljárt Egri Törvényszék 2013 szeptemberében Sz. J. vádlottat folytatólagosan, üzletszerűen elkövettet csalás bűntette, magánokirat-hamisítás vétsége, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette és csődbűntett miatt 3 év börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A vádlott a szabadságvesztés büntetés 3/4 részének kitöltését követő napon helyezhető feltételes

6 / 22

Információ:

szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint Sz. J. vádlott, aki egyéni vállalkozó is volt és saját cégeket is vezetett, társas vállalkozásokat hozott létre Kál és Kompolt településen. Ezek tagjaivá, illetve vezetőivé a vele, illetve az általa vezetett cégekkel munkaviszonyban álló személyeket kért fel, akik a függőségi viszony miatt azt elvállalták. Ilyen módon 4 kft jött létre. A cégek általában 2-3 évig működtek illetve az egyik üzletrészét egy ukrán állampolgár vette meg, akinek tartózkodási helye ismeretlen. A vádlott érdekeltségi köréhez tartozó vállalkozások között rendszeres számlaforgalom állt fenn, a pénzforgalmi teljesítések számos esetben az összegek tényleges teljesítés és pénzmozgás nélkül, az érintett gazdálkodók pénzforgalmi bankszámláin keresztül történő oda-vissza utalással történtek. A társaságok könyvelési iratainak nagy része az APEH vizsgálatok idejére eltűntek. A vádlott pl. egyik saját cégének vezetőjeként 2002 decemberében egy épülő hűtőház építésének kivitelezési díjaként valótlan tartalmú 70.000.000.- Ft értékű számlát fogadott be. Ugyanebben a hónapban egy fóliatelep kivitelezésére kötött szerződést 80.000.000.- Ft értékben, de erről is befogadott egy valótlan tartalmú, 44.148.000.- Ft értékű számlát. Nem sokkal ezután egy hűtőcsarnok összeszerelésével kapcsolatos munkára 50.000.000.- Ft értékű valótlan tartalmú számlát fogadott be és állította be a könyvelésébe. Ezekkel az ügyletekkel jogosulatlanul igényelt vissza több mint 8 millió forint áfát és jogosulatlanul csökkentette az adóbevételt 20.655.000.forinttal. 2003 decemberében adásvételt kötött egy szoftvercsomag átruházásáról 290.300.000.- Ft értékben. A számlák ellenértéke a vádlott irányításával csak a számlavezető pénzintézeteken keresztül az érintett társaságok számláin lett keresztülforgatva, az összegek a vádlottól származó befizetését követően végül hozzá kerültek vissza. A vádlott ezekkel az ügyletekkel jogosulatlanul igényelt vissza 37.185.000.- Ft áfát. Ezt azonban az adóhatóság nem utalta ki. A vádlott a cselekményeket rendszeres haszonszerzésre törekedve követte el. 2004 decembere és 2005 januárja között a vádlott olyan valótlan gazdasági eseményeket tartalmazó számlákat állított ki, amelyek szerint az általa vezetett kft értékesítette a tulajdonában lévő eszközöket 44.626.060.- Ft értékben. A vevő az egyik beosztottja volt, aki a vádlott utasításait hajtotta végre. A valótlan szerződéskötések, színlelt ügyletek azt a célt szolgálták, hogy a vádlott a cége vagyonát egy másik szintén az ő irányítása alatt álló másik kft birtokába átmentse, ezzel a hitelezői igények kielégítését meghiúsítsa. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla G. Zs. + 4 fő

Hivatalos személy által 2014.04.29. elkövetett vesztegetés bűntette

13:30

HATÁROZAT HÍRDETÉS ! Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 májusában G. Zs. I.r. és M. T. J. II.r. vádlottat vesztegetés bűntette miatt 3 év szabadságvesztésre 3 év közügyektől eltiltásra és 5.000.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. F. Z. III.r. és V. Zs. IV.r. vádlottat 2 év szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 5.000.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetést valamennyi vádlott esetében börtönben kell végrehajtani. A törvényszék N. T. V.r. vádlottat az ellene vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A törvényszék M. T. J. II.r. vádlottal szemben 800.000.Ft vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet ellen az ügyész I., II., III. és IV. r. vádlottak

7 / 22

Információ:

terhére a kiszabott büntetés súlyosításáért, míg V. r. vádlott terhére a felmentés miatt bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása céljából fellebbezett. I., II. és IV.r. vádlott és védője felmentésért, III. r. vádlott védője a tényállás megalapozatlansága, a bizonyítékok jogszabálysértő felhasználása, iratellenesség és ténybeli következtetés hibája okán felmentés érdekében fellebbezett. V. r. vádlott tudomásul vette az elsőfokú ítéletet. A bíróság által megállapított tényállás szerint M. T. J. II.r. vádlott 2007-ben Onga település polgármestere volt. III. és IV. r. vádlott 2007 és 2011 között közösen irányítottak egy szállítmányozással foglalkozó kft-t. Az érdekkörükbe tartozó Onga település külterületén tervezett építkezés feltételéül szolgáló építési engedély kiadásának meggyorsítása érdekében 2007-ben megállapodtak II.r. vádlottal, hogy a hivatali helyzetéből adódóan segít az engedély megszerzésében. Mindezért cserébe III. és IV. r vádlott 1.000.000.- Ft-ot ígértek II.r. vádlottnak, aki elfogadta az ajánlatot. 500.000.- Ft-ot át is adtak II.r. vádlottnak azzal, hogy a további összeget az engedély kiadása után fogja megkapni. 2007 júliusában, miután a képviselőtestület határozatot hozott az ügyben az érintett területet gazdasági területté nyilvánították a beépíthetőség érdekében. Ezért 300.000.- Ft-ot át is adtak II.r. vádlottnak. A fennmaradó összeg átadását az engedély kiadásához kötötték. Azonban a település jegyzője a képviselő-testületi döntést követően sem adta ki az építési engedélyt. 2008 februárjában a II. és IV.r. vádlott közös ügyvezetése alatt álló kft megvásárolta az érintette ingatlan, a képviselőtestület pedig márciusban módosította a helyi építési szabályzatról szóló rendeletet. Onga település jegyzője 2008 áprilisában az építési engedélyezési eljárás lefolytatására más közigazgatási szerv kijelölését kérte. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Építési- és Környezetvédelmi Osztálya az építési engedély iránti kérelmet elutasította. 2007-ben G. Zs. I.r. vádlott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke volt. G. Zs. I.r., F. Z. III.r. és V. Zs. IV.r. vádlottak – utóbbiak egy kft ügyvezetőiként – megállapodtak, hogy I.r. vádlott, mint a megyei közgyűlés vagyongazdálkodásért felelős alelnöke egy miskolci ingatlanon a kft által épített legalább 30.250.000:- Ft értékű felépítmény ellenérték nélküli átadása fejében közreműködik abban, hogy a kft egy a megyei önkormányzat tulajdonában lévő székház tulajdonjogát a lehető legkedvezőbb áron megszerezhesse. Az ingatlanforgalmi értékbecslés szerint az érintett ingatlan minimális vételára 1.063.640.000.- Ft plusz áfa volt. Mindezek érdekében I.r. vádlott a székház pályázati felhívásával kapcsolatosan a tisztségénél fogva tudomására jutott információkat azok nyilvánosságra kerülését megelőzően közölte a kft képviselőivel és közreműködött a pályáztatás menetének felgyorsításában. I.r. vádlott az ügyintézésben nyújtott segítségért cserébe a 30.250.000.- értékű felépítménnyel rendelkező ingatlant megvásárolta 12.000.000.- Ft vételárért. 2007 decemberében a székházra kiírt pályázatra két pályázat érkezett. III. és IV.r. vádlott cégének vételi ajánlata 610.000.000.- Ft volt. Végül a Pályázatelbíráló Bizottság elnöke a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánította, mert a versenytárgyaláson kialakult végső ár elmaradt a még elfogadható, elvárható vételártól. A megyei közgyűlés ezt jóváhagyta, így a székház az önkormányzat tulajdonában maradt, az alelnökkel kötött ingatlan adásvételi szerződését pedig 2007 decemberében felbontották. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

8 / 22 Debreceni Ítélőtábla M. Zs. + 2 fő

Információ:

Csalás bűntette Hivatalos 2014.04.29. személy által elkövetett vesztegetés bűntette

14:00

HATÁROZAT HÍRDETÉS! Az elsőfokon eljárt Miskolci Városi Bíróság 2011 októberében M. Zs. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette miatt 1 év börtönre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. M. L. II.r. vádlottat többrendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntette, többrendbeli társtettesként elkövetett sikkasztás bűntette, sikkasztás bűntette és hitelsértés vétsége miatt 3 év 8 hónap börtönre, 4 év közügyektől eltiltásra és 3 év ügyvezetői tisztségtől, mint foglalkozástól eltiltásra ítélte. M. R. III.r. vádlottat többrendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntette, többrendbeli társtettesként elkövetett sikkasztás bűntette, sikkasztás bűntette és hitelsértés vétsége miatt 3 év 6 hónap börtönre, 4 év közügyektől eltiltásra és 3 év ügyvezetői tisztségtől, mint foglalkozástól eltiltásra ítélte. II. és III. r. vádlottat kötelezte a bíróság, hogy a magánfelek részére 30.000. és 4.755.000.- Ft közötti kárösszegeket fizessenek meg. Ellenben a bíróság a vádlottakat néhány vádpontban emelt társtettesként elkövetett csalás bűntette vád alól felmentette. A másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 novemberében M. Zs. I. r. vádlottat csalás bűntettének vádja alól, míg M. L. II.r. és M. R. III.r. vádlottakat a társtettesként elkövetett csalás bűntette és a társtettesként elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vádak alól részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában felmentette. Az I.r. vádlott büntetését 100.000.- Ft pénzbüntetésre enyhítette, II. és III. r. vádlott börtönbüntetését 2-2 évre enyhítette, amelyek végrehajtását 4-4-év próbaidőre felfüggesztette, a közügyektől eltiltás mellőzésével. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú ítélet ellen az ügyész a vádlottak részbeni felmentése, téves jogi minősítés, továbbá mindhárom vádlott büntetésének súlyosításáért fellebbezett. Majd annak írásbeli indoklásában az első és másodfokú ítélet megalapozatlanság és indokolási kötelezettség megsértése miatt, hatályon kívül helyezését indítványozta. A vádlottak enyhítésért illetve felmentésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak 1996-ban hoztak létre egy kft-t, amelynek fő tevékenysége használt gépjárművek adás-vételének közvetítése, kereskedelme, valamint az ezzel kapcsolatos hitel-ügyintézés volt egy miskolci telephelyen. A cég gazdasági helyzete 1999-ben megnehezedett, likviditási problémák alakultak ki. 2002 novemberében a helyzetük még rosszabbra fordult. K. I-től több alkalommal kértek kölcsön, összesen 13 millió forintot, de a törlesztés is komoly gondot okozott számukra. 2002-ben több alkalommal vettek át gépkocsikat továbbértékesítésre illetve az eladáshoz szükséges hitel ügyintézését is vállalták. Azonban a közreműködésükkel eladott autók vételárát nem adták át a tulajdonosnak, illetve a banktól kapott hitel összegével sem számoltak el. Ezeket az összegeket saját céljaikra használták fel. A kft ügyvezetői II. III. r. vádlott és az I.r. vádlott 2002. december 5-én elhagyták Magyarország területét, a céget ügyvezetés nélkül hagyták, a folyamatban lévő ügyek intézésével senki sem bíztak meg. A távozásukkor a kft. számláján rendelkezésre álló pénzt felvették és azt magukkal vitték. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

9 / 22 PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem D.Z. rablás bűntette

2014. április 29.

14 óra

Dr.Makai Lajos tanácsa – tárgyalás – határozathozatal várható A megismételt első fokú eljárás során a Pécsi Törvényszék a következő tényállást állapította meg. A rendőrtisztként dolgozó vádlott 2010. május 18-án szolgálati gépkocsijával egy pénzintézet görcsönyi fiókjához ment, ahol szolgálati maroklőfegyverével az alkalmazottat felszólította a pénztárban lévő pénz átadására, majd a 285.000 forintot tartalmazó szatyorral távozott. A Pécsi Törvényszék a vádlottat bűnösnek találta fegyveresen elkövetett rablás bűntettében, ezért 6 év 6 hónap fegyházra és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A Pécsi Ítélőtábla a 2014. április 22. napján megtartott nyilvános ülésen a perbeszédeket követően bizonyítást rendelt el. Ennek keretében a bíróság bizonyítási kísérletet folytat le 2014. április 29. napján 11 órától, majd ugyanezen a napon 14 órától tárgyalással folytatódik az ügy, ahol a bizonyítási kísérlet ismertetésére és a perbeszédekre kerül sor. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013

elöljárói intézkedés 2014.04.29. elmulasztásának bűntette

9:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták

10 / 22

olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség

11 / 22

a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem,

12 / 22

vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék B. Zsuzsanna B.111/2013.

hivatali befolyással 2014. április 09.00. üzérkedés bűntette 29. fszt. 23.

Folytatólagos tárgyalás: május 6. 9.00 órai kezdettel Folytatólagos tárgyalás a több vádpont szerinti cselekménnyel érintett vádlott ügyében, bizonyítási eljárás folytatása várható.

Információ:

dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected]

13 / 22 KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott M.P.

ügy emberölés bűntette időpont 2014. április és más bűncselekmény 29. 13 óra

Folytatódik a megismételt eljárás a sükösdi emberölés ügyében Megismételt eljárás keretében folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken az a büntetőügy, melynek tárgyát emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette képezi. A vádirat lényege szerint a 27 éves bajai illetőségű férfi vádlott 2009. szeptember 02. napján Sükösdön anyagi haszonszerzés miatt megölte egy ismerősét, majd a holttestét elásta. A cselekményét a 2009 nyarától szeptemberéig engedély nélkül magánál tartott 022-es kaliberű lőfegyverrel követte el. Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék 2013. május 31. napján hirdetett ítéletet, amit a Szegedi Ítélőtábla – megalapozatlanság miatt – az I.r. vádlott tekintetében hatályon kívül helyezett és az eljárás megismétlését rendelte el, melynek keretében bizonyítási kísérletet is tartani kell. Ítélethirdetés várható. elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected] SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 112. számú tárgyalóterem M. O. vádlott

Halálos 2014. április 12.00 tömegszerencsétlenséget hó 29. óra előidéző közúti baleset gondatlan okozása

Az ügy lényege: A Szegedi Járásbíróság mint elsőfokú bíróság M. O. román állampolgárságú vádlottat bűnösnek mondta ki halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, ezért őt 7 év fogházra, 7 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 5 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a román állampolgárságú vádlott 2011. október 30. napján éjszaka 23 óra 35 perc körüli időben közlekedett kamionjával az M43-as autópályán Makó felől Szeged irányába, a pótkocsin kb. 20 tonna ágymatrac-tartó lécet szállított. A vádlott figyelmetlen vezetése miatt nem követte az út vonalvezetését, és egy enyhén jobbra ívelő kanyarulatban indokolatlanul balra tartott, mely következtében áttért a belső forgalmi sávba, majd átszakította a középső elválasztó korlátot és a jobb pályatestre haladt. Itt frontálisan ütközött egy román felségjelzésű mikrobusszal, amely 14 utast szállított. A baleset következtében a mikrobusz 14 utasa a helyszínen életét vesztette, egy sértett pedig súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A bíróság a 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény miatt a büntetést az ún. középmértékből kiindulva állapította meg, melynél azonban súlyosabb büntetést szabott ki. A büntetés kiszabása során a vádlott javára értékelte büntetlen előéletét és azt, hogy maga is súlyos egészségromlást szenvedett. Terhére értékelte azonban, hogy bár a KRESZ szabály megszegése (a figyelmetlen vezetés) nem volt kirívónak tekinthető, a bekövetkezett eredmény azonban rendkívül súlyos.

14 / 22 A bíróság döntését az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője azonban fellebbezést jelentettek be elsődlegesen bizonyítottság hiányában a vádlott felmentése, másodlagosan enyhébb büntetés kiszabása érdekében. Az elsőfokú bíróság a vádlott előzetes letartóztatását fenntartotta a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés időtartamáig. Megjegyzés: A Szegedi Törvényszék az ügyben másodfokú tárgyalást tart. Az ügyben határozathozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem A. L. vádlott és 11 társa

zsarolás bűntette, hatósági 2014 április 8.15 eljárás akadályozásának 29. óra bűntette és más bűncselekmények

Az ügy lényege: Az Orosházi Városi Ügyészség a vádlottakkal szemben többrendbeli személyi szabadság megsértése, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A kilenc vádlott közül az I.r. A. Lajos és a II. r. N. Ibolya vádlottak élettársak, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a gyermekeik, a VI. r. N. Tímea vádlott az V.r. vádlott élettársa, a IX. r. L. Mária pedig a IV.r. vádlott élettársa. A vádirat szerint a vádlottak döntően Gádoros település területén jogtalan haszonszerzésből eredő vagyonukból jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Az IIVI.r. vádlottak az I.r. vádlott, mint családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A családtagok megállapodtak abban, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkednek be oly módon, hogy a család állattartó gazdálkodását ún. „csicskatartásként” ismert módszerre alapozottan üzemeltetik. Ennek keretében mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket keresnek fel, vesznek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására, majd személyi okmányaiktól megfosztják őket, így önálló ügyintézéstől elzárják, rossz lakhatási feltételek közé helyezik, állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítik, rendszeres havi járandóságaikat pedig elveszik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – így a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete, stb. – egymás között megosztották, mely során az I.r. vádlott meghatározó szerepet játszott. A vádlottak különböző módszerekkel összesen kilenc sértett sérelmére, összesen – a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, munkabér visszatartásával – csaknem 45 millió forint kárt okozva követtek el személyi szabadság megsértésének bűntettét és zsarolás bűntettét. A VII. r. B. Péter és VIII.r. R. Zoltán az A. család alkalmazásában álltak, utasításra közel 1,170 millió forint értékű csöves kukoricát tulajdonítottak el jogtalanul. A Gyulai Nyomozó Ügyészség a fenti ügy kapcsán több rendbeli hatósági eljárás akadályozása, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felhívás bűntette miatt is vádat emelt a vádlottakkal szemben. Az I.r. A. Lajos, a II. r. N. Ibolya, a III. r. A. Hajnalka,

15 / 22 a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a fentiek szerint részletezetten családtagok, a VII. r. J. László vádlott pedig a III.r. vádlott élettársa volt. A vádirat szerint a fenti, zsarolás és más bűncselekmények miatt az A. családdal szemben folytatott nyomozás során a rendőrség tanúként kívánta kihallgatni a sértetteket, melyet a vádlottak a sértettek életveszélyes, illetve súlyos fenyegetésével kívántak megakadályozni. A rossz egészségi állapotban levő, befolyásolható sértetteket a kihallgatásukat megelőzően a vádlottak megfenyegették, illetve velük a VI.r. dr. Sz. István és a VIII. r. dr. K. Ferenc ügyvéd foglalkozású vádlottak által szerkesztett, valótlan tartalmú – büntetőjogi felelősségük alóli mentesülésüket és a nyomozás megszüntetését célzó – vallomásokat írattak alá. A sértettek a hatóság előtti meghallgatásukkor jogi képviselőként jelen levő VI.r. és a VIII. r. vádlottak jelenlétében, fenyegetettség hatása alatt szintén valótlan tartalmú vallomásokat tettek. Az ügyben – kijelölése folytán – a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jár el, a vádlottak részbeni azonossága és az ügyek szoros összefüggése folytán a bíróság az ügyeket egyesítette. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 14. számú tárgyalóterem H. Á. vádlott

Fegyveresen elkövetett rablás 2014. április 08.00 bűntette hó 29. óra

Az ügy lényege: A vádirat szerint H. Á. vádlott a tartózkodási helyén előzetesen eltervezte, hogy az interneten kiválasztott, sértetti pénzváltó üzletet kirabolja. Az elkövetés érdekében a korábban nagyapja tulajdonát képező gázriasztó fegyvert magához vette, és azzal Szegedre utazott 2014. január hó 15. napján a délelőtti órákban. Szegedre érkezve a Bartók térnél egy épület beugrójában átöltözött, az üzlethez a korábbi ruháját elrejtve indult. 10 óra 50 perc körüli időben a sértett által üzemeltetett pénzváltó üzletet úgy közelítette meg, hogy arcát egy sállal eltakarta. Az üzlethelyiségben dolgozó két hölgy alkalmazottat az ügyféltér és a kassza közötti üvegajtó kinyitására szólította fel, amely felszólításnak nem tettek eleget. Ekkor a vádlott elővette a nála lévő gázriasztó fegyvert, és azzal fenyegetőzve követelte az ajtó kinyitását. Az alkalmazottak félelmükben az asztal alá bújtak, és telefonon próbáltak meg segítséget kérni. A vádlott a kassza területére erőszakkal belépett, és ott a pisztoly markolatával több alkalommal kis és közepes erővel fejen ütötte a sértettet, aki ennek következtében a hajas fejbőr területének többszörös repesztett sebzésével járó, erősen vérző, 8 napon belül gyógyuló sérülését szenvedte el. Az alkalmazottak a további bántalmazásoktól való félelmükben az utcára menekültek, és segítségért kezdtek kiabálni, eközben az üzlet ajtaját tartották kívülről, hogy a vádlott ne tudjon elmenekülni. Ez idő alatt a vádlott a pénzváltó kasszájából 24 db 20.000 forintos, 65 db 10.000 forintos, 39 db 5.000 forintos és 43 darab 2.000 forintos magyar bankjegyet vett magához, 1.411.000,- forint értékben, továbbá 24 db 100 eurós, 5 db 20 angol fontos, 1 db dán 1000 koronás, 1 db román 100 lejes bankjegyet, valamint 1 db román lejt és 2 db lengyel 20 zlotyist vett még magához, majd az ajtót kívülről tartó a sértettet ellökve

16 / 22 távozott az üzletből. A járókelők a vádlottat ezt követően elfogták, földre teperték, és a rendőrség kiérkezéséig ott tartották, a bűncselekménnyel okozott kár ily módon megtérült. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság A. Rolandné és társa

Személyi szabadság 2014. április 29 megsértésének bűntette

9.00

Az I. r. és a II. r. vádlottak 2012 márciusában Balatonmagyaródon felkeresték 6 a sértettet és rávették, hogy költözzön hozzájuk a Nagykanizsa Cserfői hegyen 5 lévő pincébe. Fenyegetéssel és veréssel arra kényszerítették, hogy férfiakkal 0 . pénzért közösüljön. A sértett 2012. július 3- án megszökött. Hasonlóan bántak egy 18 év alatti lánnyal 2012 nyarán, akivel a III. r vádlott - aki 0 tisztában volt a lány korával - többször is közösült anyagi ellenszolgáltatás fejében. 0 Az aktusokért kapott pénzt az I. és II. r. vádlottak a saját megélhetésükre 0 fordították. , Egy másik sértettet azzal károsítottak meg, hogy 2009 szeptembere és 2012 áprilisa között rendszeresen elvették tőle és saját célra használták fel az önkormányzattól kapott szociális támogatását. Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

17 / 22 2014.04.30. (SZERDA) PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem Gy.T. emberölés bűntette

2014. április 30.

9 óra

Dr.Krémer László tanácsa – nyilvános ülés – határozathozatal várható A Somogy Megyei Főügyészség a vádlottat emberölés bűntettével vádolta a következő tényállás alapján: A vádlott korábban albérlőként lakott a sértettnél, aki nyugdíjának kiegészítése érdekében varrást szokott vállalni. A vádlott 2012. május 25-én elment a sértetthez és varrási munkára kérte fel őt. Később a vádlott azért, hogy értékeit megszerezze, ölési szándékkal visszatért a sértett lakásába, ahol bántalmazta a nőt, majd egy késsel egy alkalommal mellkason, két alkalommal a hasán megszúrta. A bántalmazást követően a vádlott kis összegű készpénzzel a helyszínről távozott. A sértett az elszenvedett bántalmazás következtében meghalt, élete orvosi segítségnyújtás esetén sem lett volna megmenthető. A Kaposvári Törvényszék a vádlottat az ellene emberölés bűntette miatt emelt vád és törvényes következményei alól felmentette. Az ügyész hatályon kívül helyezés érdekében jelentett be fellebbezést. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, I. 23. 35.P.24467/2011

kártérítés

2014.04.30.

9:30

A Fővárosi Törvényszéken 2012. június 4-én kezdődött az a kártérítési per, amelyet egy elhunyt kézilabdázó halála miatt a szülei és két testvére indított a büntetőügy öt vádlottja ellen, akik a jelen per alperesei. A felperesek azt kérik a bíróságtól: kötelezze az alpereseket arra, hogy nem vagyoni kártérítés címén egyetemlegesen fizessenek meg 50 millió forintot az elhunyt sportoló édesapjának, 50 millió forintot az édesanyjának, további 25-25 millió forintot pedig a két testvérnek. A négy felperes keresete szerint a kézilabdázó haláláért az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű alperesek felelősek. A kereset szerint a sportoló megölése a családnak felbecsülhetetlen vagyoni és nem vagyoni kárt okozott. A kézilabdázó 18 évesen már a felnőttek között játszott, és válogatott volt. 2006-ban szerződött Veszprémbe. Több külföldi élcsapat is csábította átigazolási ajánlattal, azonban ő Veszprémet második otthonának tekintette. Kimagasló teljesítménye miatt az egész magyar kézilabdát szerető közönség rajongott érte. Az is felmerült, hogy a későbbiekben esetleg a Magyar Válogatottban folytatja nemzetközi szinten a játékot. Ennek sportkarriernek, és egy 26 éves fiatalember életének vetett véget a az alperesek teljesen indokolatlan, értelmetlen és agresszív támadása 2009. február 8-án. A kereset szerint

18 / 22

egyértelműen megállapítható, hogy a sértett semmilyen indokot nem adott arra, hogy őt megtámadják, bántalmazzák, megszúrják és megöljék. Amikor társaival már súlyos sérülten kimenekült a Lokálból, az alperesek tovább üldözték, sőt még a halálos sérülést követően is bántalmazták. Az alperesek egyébként nemcsak a sértettnek, hanem a segítségére siető társainak is súlyos, életveszélyes sérüléseket okoztak. A felperesek keresetükben kifejtették, hogy a sértett a szüleit és testvéreit anyagilag és erkölcsileg is támogatta. 26 évesen Európa és így a világ egyik legjobb beállósa volt. Miután 26 éves volt, még legalább 10 évig a világ élvonalában sportolhatott volna. A kereset szerint ez azt jelenti, hogy az éves jövedelme minimálisan 200 ezer EUR nagyságrendű lett volna. És ez még nem foglalja magában azt az összeget, amit bizonyos klubbok fizettek volna az átigazolása esetén. Az pedig szinte felbecsülhetetlen, hogy a különböző nagy sportszergyártó cégek a márkanév hordozójaként fizettek volna a részére a reklámért. A kereset szerint a II. rendű felperes, a sértett édesanyja fia halála óta folyamatos orvosi kezelés alatt áll, képtelen feldolgozni fia elvesztését. Csak a temetőbe képes elmenni. Betegsége miatt súlyos gondjai vannak a látásával is. Az elhunyt kézilabdázó testvérei, a III. és IV. rendű felperesek ugyancsak orvosi kezelés alatt állnak a tragédia óta, mert nem tudják feldolgozni testvérük halálát. Az I. rendű felperes, a sértett édesapja igyekszik a család gondját viselni. A kereset szerint a sértett családfenntartó volt, és emellett érzelmi stabilitást, biztonságérzetet is nyújtott a családnak. A szülők elvesztették azt a lehetőséget, hogy fiuk révén unokáik legyenek, és idős korukra támaszuk legyen. A gyermek és a testvér elvesztése felbecsülhetetlen vagyoni és nem vagyoni károkat okozott. Az alperesek felelősségét fokozza, hogy bűnös magatartásuk során olyan személy vesztette életét, aki aki semmilyen módon nem hatott közre a tragédia bekövetkeztében, és igyekezett kitérni, védekezni és elmenekülni. Az alperesek felelősségét az is súlyosbítja, hogy a helyszínt elhagyták, meg sem kíséreltek segítséget nyújtani. Olyan helyzetet teremtettek a bántalmazás során, hogy a kiváló fizikai adottsággal rendelkező a sértettnek esélye sem volt arra, hogy életben maradjon. A kereset szerint a felpereseket ért veszteség felbecsülhetetlen - hiszen a csupán 10 éves további sportolói pályafutás során a sértettnek körülbelül 2 millió eurós javadalmazásban lehetett volna része -, azt a keresetlevélben megfogalmazott vagyoni és nemvagyoni kárigény nem fejezi ki. A kereset azt is rögzíti, hogy a felperesek jogi képviselőjének kérésére a Veszprémi Városi Bíróság elrendelte az alperesek egész vagyonának zár alá vételét, amely végzés később jogerőre emelkedett. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Fővárosi Törvényszék, II. 36. 10.B.1072/2013

számítástechnikai rendszer elleni bűntett

2014.04.28., 30.

8:30

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott bűnszervezetet hozott létre azzal a céllal, hogy szerte a világon a fogadó irodák által kínált labdarúgó mérkőzésekből kiválasszanak olyan mérkőzéseket, amelyekkel kapcsolatban reális esélyük volt arra, hogy azok eredményét a velük kapcsolatban álló, vesztegetésre és ezáltal a mérkőzések manipulálására hajlandóságot mutató játékvezetők, játékosok, edzők segítségével befolyásolják. Az ilyen módon manipulált mérkőzéseik eredményeire ezt követően ázsiai fogadóirodákban a fogadási ügynökeiken keresztül fogadásokat kötöttek

19 / 22

oly módon, hogy jogtalan haszonszerzési céllal az általuk manipulált mérkőzésekre vonatkozó fogadási események tekintetében, a fogadó irodák számítógépes rendszerébe az általuk elvárt és előre egyeztetett eredményeknek megfelelő adatokat vittek be, melynek eredményeképpen nekik kárt okoztak, vagy kívántak okozni. A bűnszervezet tagjai meghatározott régiókért voltak felelősek. A tagokat pénzszállítók, kiszolgálók segítették, akik a manipuláció szempontjából fontos részfeladatokat láttak el. Egy adott mérkőzés manipulációjára az egyik legfőbb módszer és technika a játékosok, bírók, edzők jogtalan előny juttatásával vagy ígéretével történő bevonása volt. További módszerét képezte a bűnszervezetnek, hogy kifejezetten erre a célra létrehozott cégek szervezésében nemzetközi utánpótlás vagy felnőtt tornákat, mérkőzéseket szerveztek, majd a játékvezetői csoportjaik közreműködésével manipulálták ezen mérkőzéseket. További módszerként a bűnszervezet vezetőjének utasítására 2010. év végén és 2011. év elején kísérletet tettek arra, hogy Finnországban két focicsapattal több százezer eurós szponzorációs szerződést kössenek, egyúttal e csapatokhoz játékosokat közvetítsenek, majd e játékosokkal mérkőzéseket manipuláljanak. Az ügyészség a vádlottakat többek között bűnszervezetben folytatólagosan elkövetett számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény különösen nagy kárt okozó bűntettével, folytatólagosan elkövetett gazdálkodó szervezet tagjának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével, folytatólagosan elkövetett nemzetközi kapcsolatban külföldi gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés vétségével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt. 22.

H.K.

Hivatalos személy erőszak bűntette

elleni

április 30.

13.30

A 37 éves vádlott előzetes letartóztatásban volt, a Somogy Megyei Büntetésvégrehajtási Intézetben. 2013. június 20-án az őt zárkájába visszakísérő őrökre támadt, őket azzal fenyegette, hogy családjukkal együtt kiírtja őket. Első tárgyalás Információ:

Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. tárgyaló vádlott V.P.

ügy aljas különös

indokból, időpont 2014. április 30. 9 óra

20 / 22

kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette Kezdődik a szomszédját megölő lajosmizsei férfi büntetőpere A vádirat lényege szerint a vádlott édesapjával és édesanyjával a egy lajosmizsei házban, az ügy sértettjének szomszédságában lakott. A sértett alacsony termetű, 64 éves, egy barakk lakásban, egyedül élő, szellemi fogyatékos személy volt, akinek a gondnokság alá helyezését 2011-ben kezdeményezte a családsegítő szolgálat. A sértett és a vádlott között évekkel korábban szexuális kapcsolat létesült. A vádlott – amikor nem volt aktuális barátnője – hetente 1-2 alkalommal az éjszakai órákban és általában ittas állapotban a sértettel, annak lakásán közösült. 2012. május 17-én az esti óráktól 18-án hajnali 2 óráig a vádlott a rokonságban születésnapi összejövetelen vett részt, igen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott el, emellett bevett három szem kábítószert, feltehetően extasy tablettát. Hajnali 2 óra után a lakására, majd rövid időn belül közösülés céljából a sértett házához ment. A sértett felismerte a vádlott hangját, ajtót nyitott, de a helyiségbe lépő vádlottal közölte, hogy a kapcsolatot megszakítja, mert van valakije, a vádlott túl fiatal hozzá. A vádlott testi közeledését a sértett elhárította, mire a vádlott dühbe gurult és a válláig érő idős nőt nagy erővel ököllel megütötte, amitől a sértett a falnak esett, majd a földre került. A földről felkelő sértettet ezután a vádlott bal karral hátulról a nyakán megszorítva, nagy erővel öklözni kezdte arcon, nyakon, fejtájékon. Észlelte, hogy a bántalmazás alatt a sértettnek valamelyik csontja reccsent, majd egy nagy erejű ökölcsapása folytán a helyiség nyitott bejárati ajtaján keresztül hanyatt vágódva kiesett az épület előtti területre. Mivel a sértett ekkor már nem védekezett, a vádlott közösült vele. A vádlott – a lakásban világító lámpa fényében – látta, hogy a sértett szájából vér folyik és hörgő hangot hallat. Úgy vélte, hogy a sértett már meghalt, ezért a test eltüntetése céljából a házuk nyitott kamrájából magához vett egy ásót és két darab – korábban libaszállításhoz használt – műanyag zsákot. A sértett testét a vállára véve, a bántalmazás helyének szomszédságában lévő, akkor lakatlan portára ment. Ott egy üres kazánházban a sértett testét a földre dobta és a test feldarabolása céljából az ásó fejével több ízben lesújtott a sértett fejére, testére. Az ásó azonban lecsúszott. A vádlott ezt követően rátérdelve a még élő sértett mellkasára előbb a sértett felső testére húzta az egyik zsákot, majd lábára a másikat és a vállára vett testet a nem nagy távolságra lévő gazos területre vitte, ahol az által ismert vízaknába dobta az immár halott sértettet. A sértett valamennyi sérülést életében szenvedte el. A halálának oka a fejet ért többszörös, csonttöréssel járó lágyburki vérzés és a nyak terjedelmes bevérzésével és a törésével együtt járó fulladás volt. A Főügyészség fegyház kiszabását indítványozza. SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 11. számú tárgyalóterem N. E. P. vádlott és Csődbűntett társa

2014. április 9.00 hó 30. óra

21 / 22 A vádirati tényállás lényege szerint N. E. P. I.r. vádlott 2005. november 24. napjától 2007. szeptember 25. napjáig, a társaság végelszámolásának kezdetéig ügyvezetője volt a sertéstenyésztéssel foglalkozó B. Kft.-nek. L. Á. II.r. vádlott 2006. január 24. napjától ügyvezetői tevékenységet látott el a B. Kft. részévételével működő B.-P. Kft.-ben, majd 2007. június 1. napjától az ügyvezetői feladatokat N. E. P. I.r. vádlott vette át azzal, hogy a termeléssel kapcsolatos operatív munkát L. Á. II.r. vádlott látta el. A fenti két kft. a gazdálkodását összehangolta, az üzleti tárgyalások során egyes esetekben mindkét vádlott jelen volt, illetve N. E. P. I.r. vádlott alkalmanként L. Á. II.r. vádlott helyett és nevében eljárt a cégek képviseletében. Mindkét vádlottnak rálátása volt a kft.-k működésére és gazdasági helyzetére. A B. Kft. megalakulásától kezdve folyamatosan veszteséges gazdálkodást folytatott, amely az első gazdasági évet követően már azt eredményezte, hogy a megrendelt takarmányok ellenértékét kifizetni nem tudta. A társaság fizetésképtelensége legkésőbb 2006. december 31-én bekövetkezett. A veszteséges gazdálkodás oka az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen megkezdett, majd továbbfolytatott üzlet volt, ugyanis a társaság által előállított, illetve felnevelt és értékesített sertések előállítási szűkített önköltsége nagyobb volt, mint a szerződéseiben rögzített eladási áruk. A Csongrád Megyei Bíróság 2008. február 5. napján elrendelte a B. Kft. felszámolását. A felszámolási eljárás során összesen 121.985.891,- forint hitelezői igényt vett nyilvántartásba a felszámoló, amely csupán kis részben került kielégítésre. N. E. P. I.r. vádlott az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdett, és a fenti módon a hitelezői igények kielégítését részben meghiúsította. A B.-P. Kft. nevében L. Á. II.r. vádlott 2006. május 02-án 4.500.000 svájci frank összegű hitelt vett fel a sertések tenyésztéséhez szükséges ingatlan, eszköz és állatállomány megvásárlása céljából a CIB Bank Zrt.-től, valamint egy 2.500.000 svájci frank összegű kölcsönszerződést is kötött. Ezt meghaladóan kizárólag a kft. 3.000.000,- forint összegű törzstőkéje állt rendelkezésre. A társaság 2006. és 2007. évben veszteséges gazdálkodást folytatott, melynek legfőbb oka az volt, hogy az általa felhízlalt sertéseket alacsonyabb áron értékesítette, mint amennyi a sertések előállítási költsége volt. A kft. realizált árbevétele nem fedezte a hízlaláshoz szükséges, illetve felmerült költségeket sem, így nem volt fedezet a működéshez szükséges költségekre. L. Á. II.r. vádlott tudomással bírt a veszteséges gazdálkodásról, ugyanis a felvett hitel kapcsán rendszeresen adatszolgáltatási kötelezettség terhelte a bank felé. N. E. P. I.r. vádlott ügyvezetősége idején a B.-P. Kft. továbbfolytatta a veszteséges, ésszerűtlen gazdálkodást. Jóllehet a B.-P. Kft. fizetésképtelensége 2006. december 31-én bekövetkezett, tartozásai folyamatosan növekedtek. A fizetésképtelen helyzet bekövetkezte után megkötött szállítói szerződések kiegyenlítésére nem volt reális esély, hiszen a társaság kötelezettségei, így a felmerülő költségek folyamatosan meghaladták eszközvagyonát. A megrendelt takarmányszállítmányok ellenértékét a B.-P. Kft. több esetben nem tudta kiegyenlíteni. A működés fenntartásához szükséges forrást a társaság csak a szállítói számlák ki nem egyenlítésével tudta biztosítani, amely fokozatosan növelte a hitelezői követelések nagyságát. A vádirat szerint megállapítható, hogy a veszteséges gazdálkodás oka az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon megkezdett és továbbfolytatott azon üzleti tevékenység volt, hogy a társaság a hízlalt sertések értékesítésére kötött szerződésben rögzített árnál nagyobb összegben tudta csak felhízlalni a sertéseket. Árbevételei nem biztosították sem a tevékenység finanszírozását, sem pedig a hitel és kamatainak visszafizetését. A Csongrád Megyei Bíróság 2008. március 11. napján elrendelte B.-P. Kft. felszámolását. A felszámolási eljárásban mindösszesen 725.802.461.- forint hitelezői

22 / 22 igényt vett nyilvántartásba a felszámoló. L. Á. II.r. vádlott az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdett, majd azt N. E. P. I.r. vádlott továbbfolytatta, és ezáltal a fent írt módon, az ismertetett hitelezői igények kielégítését meghiúsították. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló O.L-né

életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete

2014. április 30.

08.30

A vádlott 2013. 05. 31-én 12:00 óra körüli időben lakása konyhájában – mint korábban számos alkalommal – számon kérte a vele együtt élő férjén, O.L. sértetten, hogy miért van ittas állapotban. A házastársak között veszekedés, szóváltás alakult ki, ennek során a sértett ökölbe szorított kézzel fenyegetően intett a vádlott felé, és azt mondta, hogy „te szemét, megöllek.”. Ezután a vádlott felkapott a konyhabútorról egy sárga nyelű, 12 cm pengehosszúságú, viszonylag hegyes csúcsban végződő konyhakést. A sértett hátat fordított a vádlottnak, és a földre hajolt, hogy onnan felvegyen valamit. A vádlott a már félig visszaegyenesedett testhelyzetben lévő sértettet egy alkalommal, közepes erővel hátba szúrta a konyhakéssel. A vádlott a cselekményt követően távozott a lakásból, elment dolgozni. A szomszédos lakásban tartózkodó Sz. Sz. hívta ki a mentőket, akik a sértettet a kórházba szállították és ott orvosi ellátásban részesítették. A szúrás a jobb lapockatájékon érte a sértettet, 5 cm mély szúrcsatorna keletkezett. A szúrcsatorna lefutás, illetve a mellüreg fala közötti távolság 1-3 cm volt. A sértett a szúrás következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Figyelemmel a szúrás helyére, erejére, módjára és eszközére, a vádlott cselekménye – a mellüreg megnyitásának reális lehetősége miatt – alkalmas volt életveszélyes sérülés okozására. Első tárgyalás Információ:

Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100 [email protected] [email protected]

B. Ferenc emberölés bűntette április 28

Recommend Documents