BESZÁMOLÓ a BSZSZ tevékenységérıl, és a 2009. évi rendes közgyőlés óta végzett munkákról
A beszámolási idıszakra változatlanul, az elızı évhez hasonlóan rányomta a bélyegét a recesszióvá bıvült nemzetközi pénzügyi válság. Ez részben a Szövetség konkrét tevékenységében is kifejezésre jutott, hiszen a tagvállalkozások, illetve a magyar pénzvilág figyelme elsısorban a nemzetközi folyamatokra, azon belül is a bankok helyzetére, a felügyelet és a szabályozás szigorítására, a magyar gazdaságra irányult.
Szervezeti élet Tagjaink száma nem változott a beszámolási idıszakban. Változatlanul 10 rendes tagunk és egy pártoló tagunk van. A kapcsolattartás és az információ áramlás az elnökség, a titkárság és tagjaink között az évek során kialakított, alkalmazott és jól bevált módon több csatornán keresztül folyik. Az információ áramlás mindkét irányban, vagyis a BSZSZ tagvállalatai és szervei között alapvetıen elektronikus formában történik azzal a szándékkal, hogy a fontosabb információk a lehetı legrövidebb idı alatt eljussanak minden érintetthez. Növekvı szerepe van a személyes kapcsolatoknak is, ami elsısorban az elnökség tagjai közötti kapcsolattartás mellett egyes konkrét feladatok végrehajtásánál jelentkezik
Elnökségi ülések A 2009. évi Közgyőlés utáni elsı ülését az Elnökség 2009. május 13-án tartotta és azon Cselovszki Róbertet elnökké, Streitmann Norbertet pedig elnök-helyettessé választotta. A következı elnökségi ülésre 2009. szeptember 24-én került sor. Az Elnökség az ülésen kötetlen eszmecsere keretében megvitatta a Xetra elektronikus kereskedelmi rendszer
bevezetése elıkészítésének helyzetét, a bevezetés várható hatásait. Megállapították, hogy az ezzel kapcsolatos üzletpolitika kialakítására van szükség, elkerülhetetlen jelentıs technikai fejlesztések megvalósítása, kialakulatlan az is, hogy a KELER tevékenységét hogyan fogja érinteni egy ilyen változás. Egyetértettek abban, hogy az elıkészítés során ennek megfelelıen még számos kérdést kell megoldani.
Szakmai viták során kell tisztázni az érdemi témákat, de megoldásra vár még egy sor technikai kérdés is. A megbeszélés során e téma kapcsán érintették a tızsdeszövetség helyzetét is.
Az Elnökség megvitatta az un. „saláta törvény” tervezetében megjelent adómódosítási javaslatokat, különös tekintettel a hosszú távú megtakarítások ösztönzését szolgáló tervezett változtatásokra. A fıtitkár szóban tájékoztatta az elnökség tagjait több témában a legújabb fejleményekrıl, illetve kiegészítette a Szövetség tagjainak azokról a szokásos információ áramlás keretében korábban eljuttatott tájékoztatást. Ilyen téma volt a fogyasztóvédelmi kérdések elıtérbe kerülése, és azzal összefüggésben a békéltetı testületek megerısítésére irányuló erıfeszítések, illetve a fıtitkár delegálása a Munkaügyi és Szociális Minisztérium égisze alatt kormánydöntés alapján létrehozott Fogyasztóvédelmi Tanács Pénzügyi Szakkollégiumába. Ugyancsak tájékoztatást adott a fıtitkár • a pénzügyi közvetítıkre vonatkozó szabályozás elıkészítésérıl azzal, hogy az illetékes fórumokon hangsúlyozta a versenysemlegesség biztosításának fontosságát és annak érdekében olyan szabályozás kialakítását, amelyben azonos tevékenységekre azonos szabályok érvényesüljenek függetlenül attól, hogy azokra a pénzügyi szektor melyik ágában kerül sor; • a csıdtörvény 2009. szeptember 1-ei hatálybalépésével kapcsolatban, aminek következtében a pozíció lezáró nettósítás ellehetetlenült; az ezzel szembeni fellépést a magyar érdekvédelmi szervezetek mellé állva az ISDA igazgatója is támogatja; • a PM részére átadott, a Tpt. és a Bszt. módosítására kidolgozott javaslatok, köztük a részvényesi megbízottakra vonatkozó szabályozás korszerősítésére irányuló javaslat helyzetérıl. A fıtitkár kérte az elnökség tagjainak segítségét abban, hogy a tagvállalkozások nagyobb gonddal foglalkozzanak az EU keretében születı különféle tervezetek véleményezésével, hogy a számukra esetlegesen érdeksérelmet eredményezı elgondolásokkal szemben már csírájukban felléphessünk.
A következı elnökségi ülésre 2010. április 7-én került sor, melynek napirendjén az évi rendes közgyőlés idıpontjának, helyének és napirendjének meghatározása állt. Az elnökség a fıtitkár javaslatait elfogadva 2010. május 13-án 15 órára tőzte ki a közgyőlés idıpontját, meghatározta a helyét és napirendjét. Az elnökség elfogadva a javasolt napirendet, annak kiegészítésérıl döntött azzal, hogy az Egyebek napirendi pont keretében nevesítve kell szerepeltetni egy általános vitát a BSZSZ tevékenysége hosszabb távra szóló stratégiai lehetıségeinek áttekintésérıl. Az elnökség megbízta a fıtitkárt, hogy a közgyőlés egyes napirendi pontjaihoz dolgozza ki a szükséges dokumentumok tervezeteit és azokat a következı ülésen, melyet 2010. április 14-én tartanak meg, terjessze az elnökség elé jóváhagyásra.
2
Az elnökség a 2010. április 14-ei ülésén megvitatta, kiegészítette és jóváhagyta a Közgyőlésre elıkészített dokumentumok tervezeteit, véglegesítette a napirendet, megerısítette a közgyőlés idıpontját és úgy döntött, hogy a Közgyőlést az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe hivatalos helyiségében kell megtartani.
Érdekvédelmi tevékenység, szabályozási kérdések Az eddigi gyakorlatnak megfelelıen folyt a beszámolási idıszakban is a törvény- és rendelettervezetek véleményezése, illetve ezzel összefüggésben önálló kezdeményezések megfogalmazása. Az ezzel kapcsolatos kritikai észrevételekre az egyes konkrét ügyek tárgyalásánál térek ki. Jogi szempontból a legjelentısebb munka az új Polgári Törvénykönyv, a Ptk-t életbeléptetı, a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok, illetıleg az átfogó polgári jogi szabályozás bevezetésének elıkészítésére irányult. Ezeknek az Országgyőlés általi elfogadtatása megtörtént, az egyes szabályok 2010. május 1-én, illetve 2011. január 1-én lépnek hatályba. Több alkalommal volt módunk foglakozni a 2010-re vonatkozó adómódosításokat tartalmazó javaslatokkal és törvény tervezetekkel. Addig, amíg a javaslatok elıkészítése folyt 2009. nyarán, a PM adózási kérdésekkel foglalkozó részlegeivel kialakított jó személyes kapcsolatok alapján alkalmunk volt felhívni a PM illetékeseinek figyelmét a befektetési szolgáltatások sajátosságaira (pl. letétkezelés), a végsı döntésekhez vezetı út késıbbi fázisaiban viszont a jogalkotás lázában nem minden esetben érvényesültek a jogalkotási törvény elıírásai. Magyarul, menet közben az adómódosítások körében, illetve a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok, tervezetek között megjelentek olyan rendelkezések illetve módosítások, amelyekrıl nem volt alkalmunk véleményt nyilvánítani. Ugyanakkor a tartós befektetések adózása tekintetében pozitív eredményrıl is beszámolhatunk. Több éven át folyatott szövetségünk erıfeszítéseket különbözı fórumokon (bekapcsolva ebbe a sajtót is) egy olyan rendszer bevezetése érdekében, mely adózási szempontból preferálja a hosszú távú befektetéseket. Egy hosszú távú befektetési számla bevezetését szorgalmaztuk, amelyen futó befektetések a kamatadó alóli mentességet élveznének. Erıfeszítéseinket siker koronázta. Érvelésünk, mely szerint a pénzügyi kultúra fejlesztésének is eszköze az ilyetén szabályozás, mely az öngondoskodás követelményét is szolgálja, végül megértésre talált és a 2009. ıszi szabályozási hullám idején – kodifikációs szempontból ugyan meglehetısen furcsa megoldással – az egyéni vállalkozókra és az egyéni cégekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó törvény végéhez odacsapva végre megjelentek azok a szabályok, amelyek bevezették a tartós befektetési szerzıdés intézményét a hozzá kapcsolódó adómentességgel, illetve adókedvezménnyel és a szükséges részletszabályokkal együtt. A beszámolási idıszakban a pénzügyi világválság hatására napirendre került a felügyeleti tevékenység megerısítésének követelménye, és ezzel összefüggésben a PSZÁF-ra vonatkozó szabályozás megváltoztatásának igénye. Az elsı közös hangosan gondolkodás során határozottan felléptünk az olyan elgondolásokkal szemben, amelyek hasonló világmérető pénzügyi válság kitörésének esetére azonnali, szinte korlátozás nélküli, törvényalkotási, a törvényben foglalt jogi környezet felülírására jogosító
3
intézkedési, rendelkezési jogot adott volna a pénzügyi felügyeletnek. Viták alakultak ki, hogy az ilyen helyzetekre tekintettel a PSZÁF vagy az MNB jogkörét kell-e bıvíteni. Az utóbb letisztult, a PSZÁF szervezeti rendjét megváltoztató, számára korlátozott rendelkezés (mint jogi aktus) kiadási jogot biztosító tervezet véleményezésébe már a szokásos rend szerint kapcsolódtunk be. Már a koncepció kialakításának fázisában bekapcsolódtunk a PM-ben folyó munkába, mely a pénzügyi területen mőködı közvetítıkre vonatkozó egységes szabályozás kialakítását célozta. Ennek során kifejtettük, hogy semmiképpen sem tartanánk helyesnek és követendınek egy olyan megközelítést, mely teljes részletességgel egyetlen törvénybe kívánná összefoglalni a közvetítıkre vonatkozó valamennyi részletes szabályt. Elegendı lenne egy viszonylag szőkszavú törvényben a közvetítık intézményére vonatkozó alapvetı és általános rendelkezéseket összefoglalni azzal, hogy a részletes szabályokat az ágazati törvények tartalmazzák. Annak kifejtése mellett, hogy a befektetési szolgáltatások terén foglalkoztatott közvetítıkre vonatkozó szabályokat a MiFID alapján 2007-ben elfogadott Bszt. tartalmazza, az egyeztetı megbeszéléseken nyomatékosan hangsúlyoztuk, hogy ezt az alkalmat elsısorban arra kellene felhasználni, hogy a pénzügyi szektoron belül az egyes tevékenységi-, illetve szolgáltatás félékre a versenysemlegességet biztosító azonos szabályozás vonatkozzék a jelenlegi szabályozással szemben, amely nem a tevékenységekbıl, hanem a szolgáltatást végzı intézményekbıl indul ki. Nagy zavart okozott 2009. júniusában a csıdtörvény átgondolatlan módosítása (2009. évi LI. törvény), mely a derivatív és egyéb, fıleg tıkeáttételes ügylettípusok elszámolása során alkalmazott pozíciólezáró nettósítás, valamint a biztosítékokból való kielégítés és ezzel kapcsolatosan a kényszerlikvidálás ellehetetlenítését eredményezte, és az ügyféllel történı gyakorlati elszámolás lehetıségét zárta ki. Ebben a témában a tagvállalkozásainkkal a következı hónapokban lefolytatott egyeztetés után csatlakoztunk a Bankszövetség kezdeményezéséhez és az ISDA (International Swaps and Derivatives Association) elnökének támogatását is bírva a PM illetékes szakállamtitkárához fordultunk, kérve a szabályozás megfelelı korrigálását. A közös fellépés, majd az azt követı tárgyalások eredményként képviselıi módosító indítvány benyújtására került sor, melyet elfogadva az Országgyőlés módosította a csıdtörvény módosítását és a keletkezett problémát megnyugtató módon rendezı szabályozás 2009. ıszi hatálybalépéssel beépült a csıdtörvénybe. Véleményeztük az egyre több, gyakran egymással köszönı viszonyban sem lévı különféle témákat egy-egy un. saláta törvénybe foglaló, a pénzügyi területre vonatkozó tervezeteket, mint pl. az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel, valamint jogharmonizációval összefüggı módosításairól szóló törvény tervezetet. A Magyar Bankszövetséggel együttmőködve véleményeztük a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításait tartalmazó tervezetet. Ugyancsak véleményeztük – tagjaink érintett szakértıinek bevonásával – a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételérıl, valamint a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérıl rendelkezı
4
–
kormányrendeletek tervezeteit, a PSZÁF részére történı adatszolgáltatás, a beszámoló készítési és könyvvezetési szabályok évente menetrendszerően jelentkezı módosításait tartalmazó tervezeteket; a békéltetı testületi tagok kijelölésének szabályait módosító kormányrendeletet, melynek célja a pénzügyi területek vonatkozásában a szakmaiság fokozása a békéltetı testületekben;
Sajnálatos módon nem sikerült elırehaladást elérni a Tpt. korszerősítését és a Bszt. egyes rendelkezéseink módosításait célzó javaslataink tekintetében, mert a PM-ben több alkalommal is idıhiányra hivatkozással elutasították, hogy foglalkozzanak azokkal (mint pl. a nominee-re vonatkozó szabályozás égetıen fontos és sürgıs korszerősítése, a pénzügyi közvetítıi rendszer már említett ágazat semleges szabályozása, és annak keretében annak rendezése, hogy függı ügynök igénybe vehessen alvállalkozót, a kiszervezésre vonatkozó szabályozás egyértelmővé tétele, illetve annak rendezése, hogy a Bszt. 108.§-a szerinti korlátozás (az érintett személyek saját ügyletei tekintetében, az alkalmazottak milyen körére vonatkozik az, továbbá a dematerializált értékpapírok semmissé nyilvánítása kérdéseinek megoldása stb. Ezért 2009. júliusában Cselovszki Róbert elnök úr és Jaksity György fıtitkár felkereste Klemencsics Márta asszonyt, a PM illetékes fıosztályának vezetıjét. Tájékoztattuk a befektetési szolgáltatási szakmára, a tıkepiacra vonatkozó szabályozás továbbfejlesztését célzó javaslatainkról és kértük, hogy foglalkozzanak azokkal, hogy javaslataink mielıbb megvitatásra, egyeztetésre kerüljenek, majd törvénytervezetbe foglalva meginduljanak a jogalkotás rögös útján. A fıosztályvezetı az elıttük álló, és a felsı vezetés által preferált feladatokra hivatkozva nem látta lehetségesnek belátható idın belül javaslatainknak teljes körően egy módosító törvényjavaslatba foglaltan történı kezelését, de ígéretet tett arra, hogy alkalomadtán egy-egy témát igyekeznek majd beilleszteni más témájú javaslataikba. Ezt követıen javaslatainkat jogszabály szöveg szerően megfogalmazva, részletes indokolással ellátva eljuttattuk a PM-be, de ezekben a témákban többszöri interveniálásunk ellenére a mai napig nem történt elırelépés. A jogi érdekvédelmi munka keretein belül – a sajátosságaikra figyelemmel – külön csoportot jelent, és kezelést igényel a különféle uniós dokumentumok tervezeteinek véleményezése. Az uniós dokumentumok tervezeteinek véleményezésére rendszeresen lehetıséget kaptunk. A beszámolási idıszakban számos tervezetet küldtek meg számunkra véleményezésre, vagy tájékoztatásul, illetve tettek hozzáférhetıvé számunkra elektronikusan. A megkapott tervezeteket rendszeresen továbbítottuk tagjainknak, illetve tájékoztattuk ıket, hogy azok melyik honlapon érhetık el. Ezekben az esetekben esetenként arra is volt lehetıség, hogy tagjaink közvetlenül küldjék a megadott címre javaslataikat, megjegyzéseiket és észrevételeiket. Ezekben az esetekben is kértük azonban, hogy a BSZSZ Titkárságát is tájékoztassák, hogy naprakészek legyünk a munkafolyamat állása tekintetében. A fontosabb témákra külön is felhívtuk a figyelmet, kihangsúlyozva, hogy a munka kezdeti szakaszában kell a legjobban odafigyelni, mert akkor lehet a leghatékonyabban befolyásolni a kialakuló, és huszonhét tagországgal való egyeztetésre kerülı elgondolásokat.
5
A legfontosabb témák ebben a körben csak felsorolásszerően a következık voltak: a bennfentes kereskedelemrıl és a piac befolyásolásról szóló irányelv felülvizsgálata; az alternatív befektetési alapok menedzsereire vonatkozó irányelv javaslat; a PSZÁF az ajánlás tervezetéhez várt észrevételeket, amely az Európai Bankfelügyelık Bizottsága által a hitelintézetek javadalmazási politikájára vonatkozóan megfogalmazott elveknek a pénzügyi szektor más területeire való kiterjesztését tőzte célul; a Prospekus irányelvek felülvizsgálata. Már 2009. nyarán indult jelentıs kezdeményezés az, amely arra irányul, hogy valami módon szigorúbb szabályok vonatkozzanak az OTC derivatívák kereskedésére. Az Európai Bizottságtól eredı elgondolásnak, amelyet a G20-ak megállapodásával összhangban kezdeményeznek, az a lényege, hogy az OTC derivatívákat, ahol az lehetséges központi elszámolóház(ak)on keresztül számolnák el, ahol pedig erre nincs lehetıség, ott a kockázatok transzparens megjelenítése érdekében az OTC származtatott ügyleteket un. „trade depository”-knak kellene jelenteni, mely információkhoz szabályzó szervezetek, hatóságok stb. hozzáférnének, az adatok egy része pedig nyilvános lenne. Az e tárgykörben a PM-ben tartott elsı konzultáción kiderült, hogy az elgondolás még igen vázlatos, fontos részletkérdésekben sincs még kialakult álláspont, de az is érzékelhetı volt, hogy a szabályozás szigorítására irányuló elhatározás komoly. A megbeszélésen részt vett szakmai szervezetek véleménye egyöntetően az volt, hogy a kezdeményezés elvben támogatható, de érdemben állást foglalni akkor lehet, ha az elgondolás részletei (egy vagy több elszámolóház legyen, hogyan történjék a keletkezı többletfeladatok finanszírozása stb.) körvonalazódnak. Azóta lezajlott Brüsszelben egy munkamegbeszélés a tagországok képviselıinek részvételével, melynek dokumentumait megküldtük tájékoztatásul tagjainknak.
Partnerkapcsolataink Országgyőlés Az Országgyőlés hivatala Civil Irodájával folyamatos és kiegyensúlyozott a kapcsolatunk. Rendszeresen tájékoztatást kapunk a mőködésükrıl, illetve meghívást a területünket érintı rendezvényeikre. Szerepelünk az Országgyőlés gazdasági és Informatikai Bizottsága listáján és meghívást kapunk a befektetési szolgáltatókat, a szolgáltatásokat, illetve a tıkepiacot érintı törvényjavaslatok bizottsági megtárgyalására. A fıtitkár rendszeresen részt vesz ezeken a bizottsági üléseken. Legutóbb 2010. január 22-én részt vettünk a Parlamentben a 2011-es EU elnökségre való felkészülést szolgáló, a civil szervezetek részére szervezett konferencián.
6
Minisztériumok A pénzügyi közvetítırendszer felügyeletének hatékonyabbá tételét célzó törvénymódosítás alapján megalakult a Pénzügyi Stabilitási Tanács. Feladata a PSZÁF által felügyelt intézmények, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítırendszer mőködésérıl negyedévente készítendı kockázati jelentés tárgyalása. Tagjai, a pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti bank és a PSZÁF elnöke mellett a tanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz a felügyelt személyek és szervezetek érdekképviseleti szervezeteinek egy képviselıje is. A pénzügyminiszter felkérésére az elnökségben folytatott egyeztetés alapján a BSZSZ részérıl a Pénzügyi Stabilitási Tanácsba Cselovszki Róbert elnököt jelöltük. A BSZSZ-nek címzett meghívás alapján részt vettünk a Szociális és Munkaügyi Minisztérium keretében létrejött Fogyasztóvédelmi Tanács munkáját segítı, Fogyasztói Jogérvényesítéssel foglalkozó munkacsoport munkájában. A több fordulóban lefolytatott megbeszélések célja a határon átnyúló viták rendezése érdekében a békéltetı testületek továbbfejlesztése, illetve azoknak a Pénzügyi Vitarendezési Hálózathoz (a Fin-Net-hez) való csatlakozása. Ezzel kapcsolatban igény merült fel arra, hogy a szakmaiság növelése és a szakmai továbbképzés megszervezése érdekében szakértıi listák összeállítására kerüljön sor, azokhoz, illetve a békéltetı testületekbe a szakmai szövetségek delegáljanak tagokat. Ezt követıen a Fogyasztóvédelmi Tanács mellett létrejött a Tanács munkájának segítésére hivatott Pénzügyi Szakkollégium Marsi Erika PM szakállamtitkár vezetésével, melyben a BSZSZ-t a Cselovszki Róbert elnök által kijelölt fıtitkár képviseli. A fogyasztóvédelem keretén belül kiemelt figyelmet kapott a beszámolási idıszakban mind a PM, mind a PSZÁF részérıl a békéltetés intézménye és szerepe a fogyasztói vitarendezésben. A békéltetı testületekkel, illetve azoknak a pénzügyi szolgáltatások területén kialakult helyzetével, eredményeivel több fórumon folytak viták, közte a PSZÁF által támogatott konferencián, melyen részt vettünk. Ezeken a fórumokon kifejtettük, hogy a pénzügyi szolgáltatások jellegére, nyújtásuk módjára és a rájuk vonatkozó szigorú és részletes szabályozásra tekintettel a békéltetés intézményeinek igen csak marginális a létjogosultsága. A pénzügyi és befektetési szolgáltatási jogviszonyok jogi szabályozásukból eredıen alapvetıen eltérnek a „klasszikus” fogyasztóvédelmi szabályozás (jótállási, szavatossági, egészségvédelmi stb. rendelkezések) alkalmazási területét jelentı kereskedelmi, áruforgalmi jogviszonyoktól. Az írásbeli forma (a hangrögzítés) pedig zárttá teszi a pénzügyi és befektetési szolgáltatási jogviszonyokat, nem adva teret különösebb egyeztetésnek. Az ügyféligény ráadásul majdnem mindig kártérítésre irányul, ennek egyeztetéses alapon történı rendezése pedig csak abban az esetben lehetséges, ha a szolgáltató ténylegesen, jogilag szankcionálandó módon hibázott. A jogi vita rendezéséhez ilyen esetben a panaszeljárás és a választott bírósági eljárás közé a békéltetés beiktatásától ezért eredmény általában nem várható, az csak az eljárás elnyújtását eredményezi. Annak az igénynek a felmerülése kapcsán, hogy a BSZSZ delegáljon szakértıket tagnak a békéltetı testületekbe a szakmaiság magasabb szintő biztosítása érdekében, jeleztük, hogy
7
olyan jogosítvánnyal a BSZSZ nem rendelkezik, hogy valakit bármilyen feladatra kijelöljön. Arra csak önkéntesség alapján van lehetıség. Tájékoztatni tudjuk csak tagjainkat errıl a lehetıségrıl és arra készek is vagyunk. Ezzel kapcsolódóan felhívtuk a figyelmet arra, hogy a békéltetı testületekbe elsısorban nem a területen mőködı és egymással konkuráló befektetési szolgáltató által foglalkoztatott szakemberek körébıl kell tagokat keresni, mert nem volna szerencsés, ha valamely befektetési szolgáltató által alkalmazott szakember békéltetı testületi tagként szerepet kapna egy olyan vitának a rendezésében, melynek egyik oldalán a vele versenyhelyzetben lévı másik szolgáltató áll. Ez a felfogás jutott érvényre, amikor a Budapesti békéltetı testület elnöke Szövetségünkhöz fordult, és javaslatot tett a két szervezet közötti együttmőködés fokozására. Kénytelenek voltunk udvarias, de negatív választ adni a kezdeményezésre. Egyébként is hiába fordultunk a rend kedvéért a tagjainkhoz javaslatot kérve a területünkön dolgozó szakemberek közül olyanokra, akik szívesen bekapcsolódnának a békéltetı testületek munkájába akár oly módon, hogy fölvetetik magukat a békéltetı testületek munkáját segítı szakértıi listára vagy úgy, hogy feladatokat vállalnak a testületek tagjainak továbbképzésében, erre a felhívásunkra nem érkezett visszajelzés. Hasonló volt a helyzet akkor is, amikor az IRM, mely az Igazságügyi Szakértıi Testületbe keresett szakértıket, informális csatornákon puhatolózott Szövetségünknél, hogy tudunk-e ajánlani a feltételeknek (tudományos fokozat, és 10 éves igazságügyi szakértıi gyakorlat) megfelelı szakembereket erre a pozícióra. PSZÁF A PSZÁF keretén belül szervezték meg a Szakmai Fogyasztóvédelmi fórumot, illetve a szakmai szövetségek fogyasztóvédelmi munkacsoportját, melyek munkájában a BSZSZ részérıl a fıtitkár vesz részt. Ebbıl fejlıdött a Fogyasztóvédelmi Tanács Pénzügyi Szakkollégiuma, amirıl az elızıek során már számot adtunk. A fogyasztóvédelmi törvény hatálybalépésével fokozott mértékben kerültek elıtérbe a fogyasztók, a tıkepiac esetében a befektetık védelmét szolgáló rendelkezések, illetve intézkedések. A befektetési szolgáltatások területén a MiFID alapján bevezetett szabályozás elébe ment ennek a törekvésnek azzal, hogy a befektetık védelmét szolgáló rigorózus szabályozást vezetett be az ügyfél-tájékoztatás, az ügyfelekrıl való tájékozódás tekintetében és más téren (pl. a legjobb teljesítés követelményének bevezetésével) is. Ezzel a problémakörrel összefüggésben alapvetıen két kérdés maradt, amelyekkel kapcsolatban további rendezés, illetve korrigálás szükségességét éreztük. Nevezetesen több fórumon kifogásoltuk, hogy a szabályozás nem termék specifikus, hanem az azonos termékeket értékesítı egyes szolgáltató típusokra eltérı szabályok vonatkoznak. Ez különösen az unitlink termékeknél sérti a versenysemlegességet. A másik, a fogyasztóvédelmi törvénybıl folyó probléma, amellyel szemben felléptünk, az volt, hogy nem tesz különbséget az egyes tevékenység fajták eltérı sajátosságai között, és azonos követelményeket támasztott az ügyfelek fogadására szolgáló helyiségek kötelezı nyitva tartása tekintetében.
8
Kapcsolatok a piacon mőködı társszervezetekkel A piacon mőködı szervezetekkel a korábbiakhoz hasonlóan problémamentes és hasznos kapcsolatokat tartottunk fel. BÉT A BSZSZ-t a fıtitkár képviseli a Tızsdei LEG-eket odaítélı bizottságban. BEVA A BEVA-ban a BSZSZ-t változatlanul Nyitrai Gyızı, az OTP Bank igazgatója képviseli. Tevékenységérıl külön számol be. Bankárképzı A legutóbbi közgyőlésen már beszámoltunk arról, hogy a BSZSZ elnöksége úgy foglalt állást, hogy csatlakozzunk a Bankárképzıben szervezıdı Certified Financial Planner (CFP) képzést támogatókhoz, és kihangsúlyozta, hogy ez a képzés nem válhat kötelezıen elıírt követelménnyé. Ezt az állásfoglalást a 2009. május 13-ai közgyőlés megerısítette. Ezt követıen az idıközben lefolytatott egyeztetések után, miután megismerkedtünk a többszintő, a nemzetközi oktatási rendszerbe integrált képzés koncepciójával és a Bankárképzı ezzel kapcsolatos törekvéseivel, a Bankárképzı kezdeményezésére alapító tagként, a Magyar Biztosítók Szövetségével, a Befektetési Alapkezelık és Vagyonkezelık Magyarországi Szövetségével és a Magyar Bankszövetséggel aláírtuk a társasági szerzıdést, mellyel létrejött a PTSZT, a Pénzügyi Tervezık Szakmai Tanácsa, mint nonprofit szervezet. A PTSZT megalapítása azt szolgálta, hogy rajta keresztül válhatunk a Financial Planning Standards Board (FPSB), illetve a European Financial Planners Association (EFPA) tagjává, mely nemzetközi szervezetek kezelik, fejlesztik és mőködtetik a Minısített Pénzügyi tervezı képzést, mely a nonprofit intézmények által akkreditált oktatási intézményekben, a mi esetünkbe a Magyar Bankárképzıben folyik. A nonprofit szervezet alapításáról szóló társasági szerzıdést a BSZSZ részérıl Cselovszki Róbert elnök írta alá. A szervezet tevékenységébe az elnök a fıtitkár mellett Nyitrai Gyızıt, az OTP Bank igazgatóját vonta be.
A munkaterv teljesítése A 2009-re vonatkozó Feladatterv és munkaprogram teljesítésérıl a felesleges ismétlések elkerülése végett – külön nem számolunk be. Az egyes feladattervi pontok teljesítésérıl ugyanis a beszámoló eddigi részeiben már számot adtunk. Ebbıl megállapítható, hogy a magunk elé tőzött feladatokat teljesítettük, de számos, a munkatervben nem szereplı feladat is adódott, amelyek végrehajtásán eredményesen dolgoztunk. ***********************
9
Összefoglalva A beszámolási idıszakban a világmérető pénzügyi válság elemzése, a kezelésére alkalmas megoldások keresése elsısorban a bankok hitelezési tevékenységére, és a pénzügyi vállalkozásokra irányította a figyelmet. Bár a MiFID a fı kérdéseket rendezte, a befektetési szolgáltatások szabályozása terén is van még tennivaló,beleértve ebbe a Bszt. bizonyos korrekcióját is. Ennek ellenére a jogalkotók figyelme elsısorban a pénzügyi ágazat más területei felé fordult, illetve az ısz folyamán a költségvetési munkák foglalták le a szellemi kapacitásokat. Az ezt követı idıszakban a választások elıtti várakozás, majd az Országgyőlés átalakulása, az ülések hosszabb idın át tartó szünetelése volt az oka, hogy néhány rutin jellegő, illetve ismétlıdı feladaton túl a szokottnál kisebb intenzitással folyt a jogalkotási munka, illetve a szabályozás terén általunk szükségesnek tartott változtatási igények érvényesítésére sem volt módunk. Másik vonása a jogalkotásnak a beszámolási idıszakban az volt, hogy esetenként a változtatásra vonatkozó javaslatok magas szinten alakultak ki, és azok megtárgyalása sem a jogalkotási törvénynek megfelelıen történt, vagyis magyarul, a szakmai szervezetek véleményét nem minden esetben kérték ki. Az olykor áttekinthetetlen jogszabály tervezet dömping és az idıhiány mellett ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a joganyag egyre nehezebben áttekinthetı, kezelhetı és értelmezhetı. Abban a viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a MiFID adoptálásával a befektetési szolgáltatásokra és szolgáltatókra vonatkozó alapvetı szabályozás viszonylag új, és a szakma nem érintett a rá vonatkozó alapvetı szabályozás tekintetében az elmúlt és kritizált jogalkotási gyakorlat által. Amint az a Beszámolónak a partnerkapcsolatokkal foglalkozó részébıl is kitőnik, a hatóságokkal (nem számítva a felsorolt nehézségeket), és a partnerszervezetekkel gyümölcsözı és zavartalan volt az együttmőködésünk. Munkánk kapcsán negatívumként ismétlıdıen talán azt lehetne felvetni, hogy amikor az EU egyes intézményei és szervezetei keretében készülı és nyilvános konzultációra bocsátott vagy véleményezésre megküldött tanulmányok, ajánlások stb. tervezeteinek véleményezésére, illetve a velük kapcsolatos konzultációkba való bekapcsolódásra lehetıséget kapunk, tagjaink azzal nem élnek. Arra számítunk, hogy a válság keltette hullámok elültével a pénzügyi rendszerre, annak mőködtetésére és felügyeletére vonatkozó szabályok szükséges korrekciójára is sor kerülhet. Erre is figyelemmel a Szövetségünk tevékenységére, annak bıvítésére irányuló konkrét javaslatokat és a jövıbeli célkitőzéseket a 2010. évi „Feladatterv és munkaprogram”-ban foglaltuk össze, amelyhez a közgyőlés résztvevıitıl várunk további javaslatokat. Az Elnökség nevében kérem a Tisztelt Közgyőlést, vitassa meg és fogadja el a Beszámolót, szükség szerint egészítse ki és emelje határozattá a határozati javaslatot, továbbá fogadja el a Munkaprogramot.
10
Határozati javaslat
1. A Közgyőlés a Szövetség munkájáról készült írásos beszámolót és a Szövetség elnöke által ahhoz főzött kiegészítést elfogadja. A megválasztásra kerülı Elnökséget felkéri, hogy: a/ feladatkörében eljárva a beszámolóban megfogalmazott szellemben, az ott megjelölt prioritások figyelembevételével folytassa tevékenységét; b/ fordítson fokozott gondot a munkaterv idıben és megfelelı színvonalon történı végrehajtására és a munkaterven felül jelentkezı feladatok megfelelı idıben és igényesen történı elvégzésére; c/ gondoskodjon arról, hogy mind a szabályozási munkákban, mind az érdekvédelem más területein a Szövetség állásfoglalásai a tagság minél szélesebb körébıl származó szakmai véleményekre támaszkodva kerüljenek kialakításra; d/ fektessen hangsúlyt arra, hogy a szakmai vélemények kialakításakor megfelelı egyeztetésre kerüljön sor a pénzügyi szektorban és azon belül is elsısorban a tıkepiacon mőködı partnerszervezetekkel; e/ kísérje figyelemmel a Szövetségen belüli információ áramlást; gondoskodjon arról, hogy a tıkepiaci folyamatok és a Szövetség azokat segítı tevékenysége a szükséges mértékben megfelelı publicitást kapjanak. 2. A Közgyőlés felkéri a fıtitkárt, a szabályozási munkák alkalmával törekedjen arra, hogy a kialakuló új körülményeknek megfelelı, a piaci folyamatok zavartalanságát biztosító szabályozás szülessen, és lehetıség szerint elkerüljük a piac, a piaci résztvevık indokolatlan korlátozását eredményezı túlszabályozást, illetve megfelelı megoldások szülessenek a jogalkalmazás során felmerülı problémák rendezésére. 3. A Közgyőlés a 2010. évre vonatkozó munkatervet, mely e beszámoló szerves részét képezi, elfogadja.
Budapest, 2010. április 21.
Dr. Jaksity György fıtitkár
11
