Ázsia éghajlata
Dr. Lakotár Katalin
Fekvése, helyzete -É-D-i kiterjedése: Dsz. 10° (Timor), Ész. 81° Szevernaja Zemlja, ~10.000km -K-Ny-i kiterjedése: Kh. 26° (Baba-fok Törökorsz.), Kh. 171° Gyezsnyov-fok (Csukcs-fsz.), ~16.000km. -függőleges kiterjedése: -132m (Kaszpi-mélyföld) 8848m (Csomolungma) - óceántól legtávolabbi terület Ázsiában: Dzsungáriai-medence (Ny-Kína) ~ 2 500km-re Kara-tenger, Arab-tenger, Bengál-öböl -partvonala erősen tagolt
Következmények: -erős a D-É-i zonalitás, az egyenlítőitől a tundra éghajalatig, szavanna és óceáni kivételéve. - nagy tengerszint feletti magasság (több mint 10 millió km² 1 000 m felett) miatt nagy területen hegyvidéki övezetesség -hegységrendszerek főleg K-Ny-i futásúak → légtömegek É-D-i áramlását gátolják -nagy tengertávolság miatt több millió km² szélsőségesen kontinentális éghajlat legszélsőségesebb változata: több millió km² mérsékeltövi sivatag -tagolt partvonalak miatt partvidékeken erős a tenger éghajlatmódosító hatása
Ázsia éghajlatát meghatározó akciócentrumok -a szibériai vagy belső-ázsiai (mongóliai) maximum csak télen Közép-szibériai hegyvidéktől a Balhas-tóig, délkeleten egész Mongólia felé terjed, központja a Bajkál-tó felett legerősebb februárban, áprilisra gyengül, ÉK-Közép-Ázsia fölé tolódik, májusra oszlik fel a kontinens belső területeinek felmelegedése miatt télen kiszorítja a nedves enyhe légtömegeket Ázsia nagy részéről középpontjából radiálisan hideg légtömegek áramlanak ki száraz-hideg téli monszun Kelet Ázsiában - elő-ázsiai (iráni) vagy Perzsa-öböli minimum Dél-Arábiától az Indus-alföldig csak nyáron erősödik meg, a kontinens belső területeinek erős felmelegedése következtében szerepet játszik a nyári trópusi és trópuson kívüli monszun cirkulációjának kialakításában (alacsony nyomású pólusaként)
-állandó magasnyomású központ a Hawaii maximum Csendes-óceán É-i medencéjének középső részén -állandó alacsonynyomású központ az aleuti minimum Csendes-óceán É-i medencéjének É-i részén (Bering-tenger) fontos terület a mérsékeltövi ciklonok kialakulása miatt. -állandó akciócentrumok hatása trópuson kívüli monszun cirkulációjának kialakításában télen a szibériai maximum felől az aleuti minimum, nyáron a hawaii maximum felől az elő-ázsiai minimum felé mutat a bárikus gradiens -izlandi minimum irányából érkező mérsékeltövi ciklonok hatása elsősorban DNy-Ázsia területén érzékelhető -alacsony és magasnyomású központok K-Ny-i tengely mentén rendeződnek, központjuk télen és nyáron jelentősen elmozdul
Légtömegek - hatásuk -kontinentális arktikus légtömeg: télen Szibéria É-i részén, igen hideg (-55, -35°C), magasnyomású, nagy sűrűségű, kis nedvességtartamú tiszta, derült időjárás -kontinentális poláris légtömeg: télen hideg (-35, -20°C), magasnyomású, Ész 50° -től É és D felé terjednek derült, száraz időjárás (a téli trópuson kívüli monszun légtömegei), nyáron kisebb a jelentőségük a monszunnal érkező tengeri légtömegek miatt hűvös (5-15°C) , kissé nedves légtömegek -tengeri poláris légtömeg: télen kontinens magasnyomású területére nem tudnak bejutni: Ázsia K-i partvidékét érik el, DNy-Ázsia téli időjárásának alakításában döntő szerepe van nedves, hűvös (0-10°C) légtömegek nyáron ÉK Ázsia időjárása szempontjából meghatározó enyhe (2-14°C) nedves, nyári monszun felhős, csapadékos időjárása
-tengeri trópusi légtömeg: Indiai- és Csendes- óceán Ész. 10-30° közötti vizei felett kialakuló légtömegek télen erős kontinentális magasnyomás miatt hatásuk alig éri a kontinenst nyáron a trópusi és trópuson kívüli monszun nedves, nagy nyári borultság és csapadék -kontinentális trópusi légtömeg: nyáron alakulnak ki DNy-Ázsia, ill. a Szahara felett, ahonnan É, ÉNy-felé áramlanak meleg (20-42°C) párás és poros légtömegek
A trópuson kívüli monszun K-Ázsiában -a szárazföld és a tenger eltérő hőgazdálkodása a jelenség oka, domborzat és légtömegek jellegzetességei befolyásolják -télen a kontinens az erős szibériai max. hatása alatt áll, hideg száraz, stabil egyensúlyi helyzetű légtömegek mozognak ÉK felől DNy-ra irányba tél száraz, D-en hűvös, É-felé egyre hidegebb -tavasszal kezd a magasnyomás feloszlani, a tenger felől nedves enyhe légtömeg indulnak meg, rétegfelhőkkel szitálással kísérve -nyáron az elő-ázsiai minimum kimélyülésével, amit a közelben tartózkodó termikus egyenlítő feletti alacsony nyomású öv erősít a légáramlás megfordul, enyhe, nedves légtömegek áramlanak a tenger feletti magasnyomású terület irányából ÉNy felé szárazföld felett heves záporok
A trópusi monszun D-Ázsiában -kialakulását a termikus egyenlítő helyzetváltoztatása okozza: a paszszát szelek a termikus egyenlítőhöz télen az Ész. 10° körül húdik keresztül az Indiai-óceánon Hindusztáni-fsz felett Belső Ázsiához képest alacsonyabb légnyomás uralkodik belső-ázsiai maximum (a Tibetifennsík, Iráni-medence) irányából légtömegek indulnak ÉK-i pályán - nyáron termikus egyenlítő felhúzódik a Tibeti-magasföldre, ahol alacsony légnyomás alakul ki D-i félteke passzát alacsony nyomású terület felé haladva átlép a földrajzi Egyenlítőn Coriolis-erő eredeti irányához képest eltéríti DK-i passzátot, kialakul a trópusi monszun szél alacsony nyomás Hindusztáni –félszigeten márciustól kezd kialakulni, május végére erősödik meg a nyomáskülönbség nedves tengeri légtömegek betörnek a kontinensre
Téli monszun
Nyári monszun
Átlaghőmérséklet télen
Átlaghőmérséklet nyáron
Évi csapadékátlag
Az örökfagy -felszín alatti jég, vagyis az örökfagy közel 15 millió km² É-i Uraltól Kamcsatkáig, D-en a Bajkál-tó, Altáj-hegységig, -É-on összefüggő örökfagy övezet D-felé szakadozottá, majd szigetszerűvé válik -vastagsága pár métertől, több mint 1000 m-ig terjed -jégkorban alakult ki, amikor a belföldi jégtakaró alatt a laza üledék nagy mélységig átfagyott jelzi a nagyszámú, szinte épp jégkori állatmaradvány (csak Szibériából több mint 20 000 mamut
Trópusi ciklonok - D és K-Ázsia időjárásának elemei főképp júliustól októberig -trópusi meleg tengerfelszín felett kialakuló alacsony nyomású légköri képződmény - 26 °C-nál melegebb trópusi tenger felett alakulnak ki instabil -pályájuk a trópusokon K-Ny-i, a kontinenseket elérve É-ra fordulnak, lassulnak -500 km-nél mélyebben nem hatolnak be a kontinensek belsejébe - mérsékelt övezetbe érve a Ny-i szelek hatására Ny-K-i irányba mozognak, legyengülve elenyésznek -K-, DK-Ázsia partjai mentén - tájfunnak, - a Fülöp-szigeteken baquiosnak, vagy baruionak
