„Pécs város szennyvízhálózatának bővítése, és tisztítójának korszerűsítése” című, KEOP-7.1.0/11-2014-0039 azonosító számú projekt
MŰSZAKI LEÍRÁS
1. Meglévő állapot ismertetése Fejlesztés földrajzi helye: Pécs város Meglévő szennyvíztisztító telep címe: 7634. Pécs, Állomás u. 40. 1.1.
Meglévő létesítmények műszaki paraméterei:
1.1.1.
A pécsi szennyvíztisztító telep technológiája
Az 1995-ben beüzemelt pécsi tisztító telep fogadóaknájába 5 végátemelőn keresztül érkezik be a szennyvíz, valamint a szippantott szennyvízfogadó állomásról is ide vannak átemelve a tengelyen beszállított használtvizek. A technológia első lépéseként mechanikai tisztítási fokozat üzemel, ami három lépésből áll: 5 mm-es rácsszűrés (alternáló mozgású léptető rács, rácsszemét kezelő egységgel: kihordócsiga – mosócsiga ellennyomású préscsiga), hosszanti átfolyású levegőztetett homokfogó, hosszanti átfolyású előülepítő. A fogadóakna és a homokfogó levegőztetéséért és a nyersiszap mamutszivattyúinak működtetéséért felelő fúvók a rácsgépház alagsorában kerültek elhelyezésre. Kiépített hidraulikai kapacitása 80 000 m3/nap (400 000 LEÉ).
1. kép: Pécs szennyvíztelep tisztítási technológiája: rácsszűrés, homokfogó, homokmosó és szeparátor. Második lépésként 2 db párhuzamosan működő eleveniszapos biológiai reaktoregység van kiépítve. Kapacitása szerves anyag lebontásra 60 000 m3/nap, míg a III. tisztítási fokozatra (nitrogén, foszfor eltávolítás) 40 000 m3/nap és 238 333 LEÉ. A telep építése során történt „visszatervezések” miatt, a három tisztítási fokozat, nem egyforma terhelésre lett kiépítve, így a jelenlegi betartandó határértékeket és a mechanikai tisztítás hatásfokát figyelembe véve, a szennyvíztelep mértékadó kapacitása: 40 000 m3/d hidraulikai és 350 000 LEÉ. A biológiai többletfoszfor eltávolítás hatásfoka nem volt elegendő a 2012. novemberében bevezetett igen szigorú 1 mg/l határértékek betartásához, így a 2013-as év elején kiépítésre került a vegyszeres foszforkicsapás technológiája, aminek jelenleg a próbaüzeme zajlik.
1
Az eleveniszapos biológiai egységben az AA/O és a UCT eljárásoknak egy kombinációját találjuk. A biológiai többletfoszfor eltávolításra kiépített anaerob I. és II. jelű medencéket követően a reaktor hossztengelyével párhuzamosan kialakított anoxikus I. és II. medencék találhatók. A denitrifikációs tér két oldalán helyezkedik el az 1-1 db oxikus medence. A szükséges oxigént mély légbefúvásos levegőztető rendszer biztosítja. A biológiai medencék között került elhelyezésre a fúvógépház. Reaktoronként 3-3 db fúvó (oldalanként 2-2 db frekvencia szabályozott, 1-1 db kétfordulatú) biztosítja a szükséges levegőmennyiséget. A szabályozás oldott O2 szint, mérésről történik. A biológiai reaktorok szintén a 2013-as év elején lettek átépítve, mivel a korábbi kialakításuk nem tette lehetővé, hogy a 2012. novemberében bevezetett összes nitrogén nyári időszakra vonatkozó 10 mg/l-es határértékét teljesítsék. Az átépítés során az alulterhelt előülepítőkből biológiai anaerob terek lettek leválasztva, míg a régi anaerob terekből anoxikus medencerészek lettek kialakítva, a szükséges recirkulációk és kiülepedés elleni védelmek biztosításával. Az átalakított technológia próbaüzeme jelenleg is tart. A biológiai tisztítást követően a fázisszétválasztás Dorr típusú utóülepítőben történik. A kiülepedett iszapot peremhajtású kotróhíd juttatja a zsompba. 3 db ülepítő van kiépítve, ebből biológiánként 1-1 üzemel a 3. tartalék (egyszerre 3 ülepítő üzemelését a jelenlegi kiépítettség nem teszi lehetővé). Az utóülepítők közötti vízelosztást osztóakna biztosítja. A recirkulációs gépházban elhelyezett szivattyúk egy szívótérből emelik át az iszapot a biológiai reaktorok elejére. A szívótér közlekedő edényként vannak összekötve az utóülepítő zsompjával. A recirkulációs gépházban kerültek elhelyezésre a fölösiszap elvételére szolgáló szivattyúk is. A tisztított szennyvíz előírt folyamatos fertőtlenítése, a régi labirint típusú medencébe, 2009. végén kiépített és beüzemelt UV csírátlanító berendezés alkalmazásával (alacsony nyomású higanygőz lámpás rendszer, vertikális kiépítettséggel) valósul meg. Fertőtlenítő maximális kapacitás: 3 600 m3/h. A tisztított, fertőtlenített szennyvíz végső befogadója a Pécsi-víz nevű vízfolyás, ahova egy kitorkolló műtárggyal, bal parti bevezetéssel történik a bebocsátás.
2. kép: Pécs szennyvíztelep tisztítási technológiája: előülepítő, biológiai tisztítás, fertőtlenítés.
A keletkező nyersiszap és a fölösiszap keverék elősűrítése az iszapkezelő technológiában Dorr típusú pálcás ülepítő medencében gravitációs úton történik. Az elősűrítéssel átlagosan 2,68 % szárazanyag tartalmat lehet elérni.
2
Alternatív „elősűrítésre” is lehetőség van. Ez esetben a fölös iszapot sűrítő centrifuga segítségével polielektrolit felhasználása nélkül gépi úton sűrítjük be, majd egy 500 m 3-es kevert tárolómedencébe szivattyúzzuk. Ennél az üzemállapotnál az előülepítőből a nyersiszap elvétel úgy van ütemezve, hogy annak szárazanyag tartalma átlagosan 1,3 % legyen. A nyersiszap egyenesen az 500 m 3-es tárolómedencébe jut, ahol keveredik az elősűrített fölös iszappal, így a keverék szárazanyag tartalma átlagosan 3,0 %.
3. kép: Pécs szennyvíztelep, iszapkezelő vonal technológiai vázlata A víztelenítő gépház két db 45 m3-es kiegyenlítő tartályába az iszapátemelő gépház juttatja az iszapot, vagy a pálcás ülepítő zsomjából, vagy az 500 m3-es iszaptárolóból. Ezt követően az elősűrített iszap gépi víztelenítése történik 3 db centrifugával. A centrifugák összes kapacitása 60 m 3/h. Polielektrolit felhasználás átlag 4,2 g p.e./kg sz.a. A víztelenített iszapot egy kihordó csiga juttatja az átadó szivattyúra, ami a volt szárító gépházba kialakított iszapdepóba továbbítja azt. A depóban rendelkezésre álló tároló kapacitás 3 nap. Az átlag 26-27 % szárazanyag tartalmú víztelenített iszap, a 2014. júniusában lefolytatott közbeszerzési eljárásunk eredményeként megkötött szerződésnek megfelelően, elszállításra kerül komposztáló telepekre, ahol ártalmatlanítása, továbbhasznosítása történik.
3
1.1.2.
A tisztító vonal műtárgyak, berendezések
Fogadó műtárgy: Vasbeton kialakítású akna gépi mozgatású (hidraulikus) szakaszoló zsilipekkel. Az akna a rácsgépházzal, 1200-as acélcsővel vannak összekötve. A zsilipek a rácsok szakaszolására szolgálnak. Rácsgépház: A rácsok és a rácsszemét továbbító a gépház emeletén, a rácsszemét kezelők a földszintjén kerültek elhelyezésre. Szűrés:
2 db MEVA DS 28-150-5 típusú alternáló mozgású gépi tisztítású léptető finomrács. Kapacitás: 2700 m3/h/db-ig rácsszemét-szőnyeg szűréssel. Pálcaköz 5 mm, szélesség 1,5 m, dőlésszög 68o, P= 3 kW. A rácsok rácsvályúba lettek beépítve, szabályozásuk vízszintről történik.
Rácsszemét továbbítás:
MEVA XC 320 típusú kihordó csigával. Csiga hossz 9,2 m, P= 2 kW, kapacitás: 7-8 m3/h.
Rácsszemét kezelés:
MEVA SWP 25-30 mosóvizes préscsiga a szerves anyag visszamosására. P= 4 kW, kapacitás: 2 m3/h. Szerves anyag < 5 %.
MEVA CPS 25-250 ellennyomású préscsiga víztelenítésre. P= 4 kW, kapacitás: 2 m 3/h. Száraz anyag > 65 %.
Rácsszemét gyűjtése: rácsgépház földszintjén elhelyezett 14 m3-es konténerbe Homokfogó: 4 db hosszanti átfolyású, légbefúvásos vb. medence (1-1 homokkiemelő híddal), melyből folyamatosan 2 db üzemel és 2 melegtartalék Vhasznos = 2 x 210 m3, Fhasznos = 2 x 7 m2. Homok kiemelése mamutszivattyúval, homokkiemelő híd segítségével. Mamutszivattyú kapacitás: 10 l/s/db. Kiemelt homokos zagy a medence közepén hossztengelyben kialakított vályúba kerül, ahonnan gravitációs úton jut el a homokmosó berendezésekig. Homokmosó, kihordó: Kültéren elhelyezett 2 db MEVA SWA 21 típusú homokmosó berendezés (1 üzemel, 1 melegtartalék). Kapacitás: 75,6 m3/h/db. Homokkihordási kapacitás: 1 m3/h/db. Leválasztási hatásfok 95 %, leválasztott homok szerves anyag tartalma < 4 %, míg szárazanyag tartalom > 90 %. P= 1,65 kW. Homok gyűjtése: 1-1 3 m3-es konténerekbe Előülepítő medence 2 db vízszintes hosszanti átfolyású vb. medence (1 üzemel, 1 melegtartalék).. Vhasznos = 950 m3/db. A medence elején kialakított 2*4 db zsimpba kotróhíd juttatja az iszapot. A híd uszadék eltávolító toló lapokkal szerelt. Iszapkiemelés mamutszivattyúval (Q = 20 l/s). A nyersiszap elvezetése az iszapkezelő vonalhoz gravitációsan történik egy szakaszoló / kormányzó aknán keresztül.
4
A mechanikailag tisztított szennyvíz osztóvályún keresztül jut a biológiai reaktorokba. Zsilipek segítségével szabályozható a biológiák közötti vízelosztás, ezen belül az anaerob I. és anaerob II. medencék közötti terheléseloszlás is szabályozható. Biológiai tisztítás, műtárgyak, berendezések Két párhuzamosan kialakított biológiai reaktor üzemel, melyek kialakítása teljesen megegyezik. Egy biológiának a felépítése:
Anaerob I. (pre-anoxikus) medence. Az iszap nagyrecirkulációs köre ide van visszavezetve. V = 450 m3. Keverő: 1 db EMU-WILO TR 60-2.33-4/8, átmérő 600, fordulat 337 1/min., P= 3,3 kW.
Anaerob II. medence. V = 1050 m3. Keverő: 2 db EMU-WILO TR 60-2.33-4/8, átmérő 600, fordulat 337 1/min., P= 3,3 kW.
Anoxikus I. medence. V = 1330 m3 (3 medencetérből áll 2 * 290 m3 + 1 * 750 m3. Keverők: 2 db EMU UNIPROP TR 16.145-4/8 P=3,5 kW; 2 db WILO TR 22.154-4/8.
Anoxikus II. medencetér: V = 1.783 m3. Keverő: 2 db EMU MAXI PROP TR 250.4-4/12. Alternatív levegőztetés kiépítve: 200 db Jager HD270 típusú mélylégbefúvásos légbeviteli elem, O 2 bevitel 50 kg/h.
Aerob medencetér, 2 kialakítva az anoxikus medence két oldalán, azzal párhuzamosan. V = 2 x 2938 = 5.876 m3. Levegőztető elem: 2 ×1190 db. Jager HD270 típusú mélylégbefúvásos membrános levegőztető. maximális oxigén bevitel: 2 × 320 kg O2/h. Nitrát recirkulásiós szivattyúk: az anoxikus I. medence felé: 2 x 2 db EMU FA 251-245Z, Q= 500 m3/h/db P= 6,5 kW, H= 3 m. Nitrát recirkuláció az anoxikus II. medence felé: 2 db EMU-WILO RZP 50.-3.29-4/12, Q= 1000 m3/h/db, P= 4,5 kW/db, H= 0,4 m.
Osztóműtárgy Iker kialakítású, felülről nyitott vb. műtárgy: 4,5 m vízmélységű. Utóülepítők közötti elosztást szakaszoló zsilipek biztosítják. Utóülepítő medencék 3 db DORR rendszerű, kör alakú, vízszintes átfolyású vb. műtárgy, melyből kettő üzemel (biológiánként egyegy) és egy melegtartalék, mivel a jelenlegi kiépítettség nem teszi lehetővé a 3 ülepítő egyidejű működtetését. Átmérő 45 m, Vhasznos = 4550 m3/medence, Fhasznos = 1200 m2/medence, kotró 29,4 m csőtengelyes fixhajtóműves peremhajtású: HIDROT típusú. Fúvógépház Biológiai reaktoronként 3 db (2 db frekvencia szabályozott 1 db kétfordulatú 1000/15000) fúvógép. Légfúvók összese 1 db AERZENER GM 90 S és 5 db ROBUSCHI RBS 125/V; Q= 65 m3/h/db, Δp = 700 mbar, P= 110 kW. Vezérlésük optikai elven működő oldott O2 mérő szondáról történik. Recirkulációs gépház Nagyrecirkulációs szivattyúk: Biológiánként 2-2 szivattyú (az egyik biológiához 3 szivattyúzási hely van kiépítve, de csak 2 szivattyú van telepítve), 1 üzemel 1 tartalék. Oldalanként 1 db frekvencia szabályozott, de beállítása nem automatizált. Szivattyúk típusa: EMU FA 253-405Z, Q = 173 l/s, H= 10 m. A szivattyúk a gépház mögött kialakított szívótérből ráfolyásos üzemben működnek. Fölösiszap elvétel: a szivattyúk a recirkulációs szivattyúk szívóoldalába vannak bekötve. Biológiánként 1-1 gép van beépítve, ezek típusa eltérő: 1 db EMU FA 104-238 FO 172-4/12 Q= 30 l/s, H= 12 m, P= 5 kW; 1 db
5
EMU FA 104-223 FO 172-4/8 Q= 18 l/s, H= 12 m, P= 3,3 kW. A szivattyúk frekvencia szabályozottak, de beállításuk nem automatizált. Fertőtlenítés: UV csírátlanító berendezéssel Fertőtlenítő vb. medence V = 2.850 m3-es labirint típusú. A klóros fertőtlenítés 2009-ben felhagyásra került, a medence elvezető vályújába, a fali átvezetésű fésűs konzolos bukóél sor elé UV technológia lett kiépítve. Fertőtlenítő technológia: NPO LIT gyártmányú 88 MLV-24A350M típusú UV sugaras csírátlanító berendezés, védő kvarccsőben 144 db UV lámpa (350 W/db), 144 db indító-szabályozó EPRA blokk, 1 db kompresszor (pneumatikus tisztításhoz), 1 db TAU-méter. Kapacitása: Qnévleges= 3600 m3/d . Befogadóba való kivezetés: A tisztított, fertőtlenített szennyvíz Parshall mérőcsatornán keresztül távozik a végső befogadóba, a Pécsi-víz nevű vízfolyás, ahova egy kitorkolló műtárggyal, bal parti bevezetéssel történik a bebocsátás. 1.1.3.
Az iszapkezelő vonal műtárgyak, berendezések
Iszapsűrítés:
Iszapsűrítő vasbeton medence. Az előülepítőből elvett nyersiszap és / vagy a fölösiszap sűrítésére 1 db vízszintes sugárirányú átfolyású, SFK28 VÍZGÉP tip. pálcás iszapsűrítő medence szolgál. Központi hajtású MSFK-28 típusú kotró. D = 28 m, F = 600 m2, V = 1 500 m3, P= 180 V.
Gépi fölösiszap sűrítő. Berendezés típusa: HILLER DT 54-422. centrifuga, sűrítési kapacitása: Q = 65 m3/h, hajtómotor teljesítménye 75 kW. Polielektrolit felhasználás nélkül üzemel. Hatásfok: feladott sz.a. átlag 0,78 %, centrifugált iszap sz.a. 3,8 %, szűrletvíz sz.a. 0,01%. Sűrített fölösiszap átadó szivattyú az 500 m3-es medence felé: Seepex BN 26-6L, P= 4 kW, Q= 6,5 l/s, H= 20 m.
500 m3-es iszapkeverő, tároló medence: Az előülepítő felől érkező nyersiszap és centrifugával elősűrített fölösiszap összekeverésére, tárolására szolgál. By-pass keringető szivattyú FLYGT 3152.180, P= 13,5 kW, Q= 60 l/s, H= 10m. Keverő: 2 db EMU UNIPROT TR 25.145-4/12, P= 2,5 kW. Iszapátemelő gépház: Az elősűrített kevertiszap feladására szolgál a víztelenítő gépház kiegyenlítő tartályaiba, pálcás ülepítő zsompjából, vagy az 500 m3-es medencéből. 2 db FLYGT 3152.180, P= 13,5 kW, Q= 60 l/s, H= 10m. 1 üzemel, 1 melegtartalék. Gépi iszap-víztelenítés
2 db kiegyenlítő tartály az elősűrített kevert iszap tárolására V= 45 m3/d.
Berendezések típusai: 1 db HILLER DP51-422, 1 db HILLER DP45-422, 1 db HILLER DP 450-422 típusú centrifuga. 2 db 15 m3/h, 1 db 30 m3/h kapacitású.
Iszapfeladó szivattyúk: 2 db Seepex BN 26-6L, P= 4 kW, Q= 6,5 l/s, H= 20 m; 1 db Seepex BN52-6LS P= 7,5 kW, Q= 10 l/s, H= 25 m
Iszapok kondicionálása polielektrolit bekeverő egység: AerovetTM/100/2.2 Integral Auto JetWet®. Kapacitás: 15,75 kg polielektrolit/h. Beoldó 5 g/l törzsoldatig, ezt követően hígító panel segítségével 15 m3-es tartályba 1-1,1 g/l oldat. Hígító panel vegyszerszivattyúja: Seepex BN 5-6L, P= 0,87 kW, Q= 1,4 l/s, H= 30 m.
6
Vegyszerfeladó szivattyúk: centrifugánként 1-1 db Seepex BN 5-6L, P= 0,87 kW, Q= 1,4 l/s, H= 30 m.
Víztelenített iszap továbbítása: kihordó csiga: egyedi gyártmány, P= 4 kW, kapacitás 12 m3/h. Átadó szivattyú: frekvenciaszabályozott Netzsch NM090BFO2S18B P= 37 kW, Q= 4,2 l/s, H= 180 m.
Iszap víztelenítési hatásfok: feladott kevert iszap sz.a. 2,68 %, centrifugált iszap sz.a. 26,5 %, szűrletvíz sz.a. 0,01 %, polielektrolit dózis: 4,2 g pe / kg sz.a. 1.1.4.
Szennyvíztisztítás üzemviteli paraméterek (2013. július 31. – 2014. július 31.)
Beérkező szennyvíz mennyiség: 24 957 m3/d (9 134 156 m3)
Ebből szippantott szennyvíz mennyisége: 73 031 m3
Éves infiltráció mértéke: 33,82 %
Nyers és tisztított szennyvíz paraméterek: Szennyező anyagok BOI5 KOI Ammónium - nitrogén Összes nitrogén Összes foszfor Összes lebegő anyag
Beérkező nyers szennyvíz Koncentráció: mg/l 496 884,9 54,2 72,84 11,34 376,5
Tisztított szennyvíz Koncentráció: mg/l 7 31,5 1,06 10,15 0,77 5,76
A 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendeletet, és a 220/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet 2011-01 hó óta érvényes változatát figyelembe véve, továbbá figyelembe véve, hogy a terület a 240/2000.(XII. 25.) Korm. rendelet szerint érzékeny és a 49/2001.(IV. 3.) Korm. rendelet szerint a terület nitrát érzékeny besorolású, a pécsi szennyvíztelepre vonatkozóan, a következő határértékek betartását írta elő a Környezetvédelmi Felügyelőség: „A tisztítóról a Pécsi vízbe elfolyó tisztított szennyvíz minősége a befogadóba történő bevezetés előtti helyen nem haladhatja meg a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének a 4. pontjában a települési szennyvízelvezetésre és –tisztításra vonatkozó technológiai, és a 2. számú mellékletben meghatározott 4. Általános védettségi kategória befogadói vízminőség-védelmi területi kategória kibocsátási határértékeket az alábbiak szerint: Megnevezés pH Szennyező anyagok Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk Biokémiai oxigénigény BOI5 Összes nitrogén öN május 01-től novt. 15-ig Összes nitrogén öN nov. 16-tól április 30-ig Ammónia-ammónium-nitrogén Összes lebegőanyag Összes foszfor Pösszes Coliform szám (i=individuum=egyed)
Határértékek 6-9,5 Határérték (mg/l) 125 25 10* 20* 20 35 1* 10 i/cm3
Határérték jellege területi technológiai technológiai technológiai technológiai területi technológiai technológiai területi
(*): Figyelembe véve, hogy a terület nitrát érzékeny”
7
1.1.5.
Iszapkezelés üzemviteli paraméterek (2013. július 31. – 2014. július 31.)
Elősűrített kevert iszap: 159 322 m3, szárazanyag tartalom: 2,68 %.
Víztelenített iszap: 15 998,98 tonna, szárazanyag tartalom: 26,5 %.
1.1.6.
Irányítástechnika
A szennyvíztisztító telepen az üzemeltetés biztonságát teljes körű felügyeleti és folyamatirányító rendszer biztosítja. A szennyvíztelep területén levő berendezések kb. 60%-ának vezérlését MOTOROLA MOSCAD programozható logikai vezérlők végzik, míg a többi objektumnak saját helyi vezérlőegység van kiépítve. A PLC-k fogadják a vezérelt technológia összes fizikai I/O jeleit, valamint képzik a vezérléshez, illetve az adatgyűjtéshez szükséges numerikus és bites adatokat is. A szennyvíztelep kb.: 95 % -ról érkeznek be jelek az üzemirányító Diszpécser központba, mely a szociális épület emeletén került kialakításra. A felügyeleti rendszer segítségével automata üzemben, vagy távbeavatkozással a telep kb.: 75 %-a irányítható. Megjegyzés: a szennyvíztelep jelenlegi TopKapi központi rendszere a 2014-es év végéig lecserélésre kerül Citect-re. Beavatkozási lehetőségek:
Távban automatán az előre beállított vezérlőparaméterek segítségével
Távban manuálisan a diszpécserközpontból kiadott parancsokkal
Helyi manuálisan, a vezérlőszekrények segítségével.
1.2.
Telep korszerűsítésének oka, befolyásoló tényezők, hatások
1.2.1.
„Projekt adatlap 2.9. pont: Nem a korszerű, megfelelő anyagok kerültek a telepen beépítésre, az építmények berendezések nem felújíthatóak, azonkívül technológiailag elavultak.”
1.2.1.1. A jelenlegi szennyvíztelep állapota, konstrukciós hibái: A tervezőnek figyelembe kell venni azt az alapvető problémát, hogy a szennyvíztelep építésénél nem a megfelelő anyagminőségeket használták a kivitelezésnél, úgy, mint például a vasbeton medencék nem a szennyvizes alkalmazásra megfelelő szulfátálló betonból épültek, valamint a gépészeti berendezések, szerelvények, stb. nem az agresszív környezetnek ellenálló koracélból készültek. Ennek eredménye, hogy sok létesítmény, medence a rendkívül korzóív körülmény hatására, jelentősen leamortizálódott, így felújításuk vagy műszakilag nem megoldható, vagy gazdaságtalan. Ehhez hozzátartozik még az is, hogy a telep 1985. és 1991. közötti időszakban készült tervek alapján épült meg, ami miatt főként a mechanikai tisztítórészre a technológiai avultság a jellemző. Sajnos a jelenlegi elvárásoknak és fogyasztási szokásoknak (szennyvíz minősége) nem felelnek meg, átépítésükre pedig a kialakításuk miatt nincs lehetőség. 1.2.1.2. A feladat meghatározáshoz és a munkarész elkészítéséhez, a teljesség igénye nélkül egy-két példa, mely körvonalazza a pécsi szennyvíztelep helyzetét: Példa a technológiai avultságra: Lebegő ásványi anyagok okozta problémák: jelenleg a szennyvíztelep technológiájában a lebegő ásványi anyagok (homok) eltávolítására, 2 x 2 db hosszanti átfolyású levegőztetett homokfogó van kialakítva. Az 1989ben megépített létesítmény 120 000 m3/d kapacitásra lett kialakítva. Mivel a jelenlegi szennyvíz mennyisége ennek töredéke, sánta üzemben kell működtetni. A műtárgy kialakításának köszönhetően szinte lehetetlen
8
szabályozni a bejövő vízmennyiség függvényében. Nagyobb vízhozamoknál előfordul, hogy az ásványi anyagok egy része átjut rajta és az előülepítőben ülepszik ki, és a nyersiszappal együtt kerül ki a rendszerből. Ahhoz, hogy ez ne okozzon káros kiülepedéseket az anaerob rothasztó tornyokban, valamint kiküszöböljük a rendkívüli koptató hatásokat, amortizációt a gépészeti berendezéseknél, a homokfogók korszerűsítésére van szükség. Példa a konstrukciós hibára: Alternatív elősűrítési technológia hiánya. Mivel a nyersiszap elősűrítésére nem rendelkezik a szennyvíztelep alternatívával, ahhoz, hogy hosszútávon folyamatosan biztosított legyen az iszapkezelő vonal működése, plusz technológia kiépítése szükséges. Fontos szempont, hogy ne csak a jövőbeli karbantartási, felújítási, hibaelhárítási időszakokra jelentsen megoldást, hanem egy esetlegesen hosszabb üzemzavar esetén, puffer tározóként is funkcionáljon. Példa a nem megfelelő anyagminőség használatára: A jelenlegi pálcás ülepítő medence kotrószerkezetének cseréje 2011.-ben megtörtént. Azonban a műtárgyon, mivel nem szulfidálló betonból készült, jelentős betonkorrózió tapasztalható. Mivel a nyersiszap elősűrítésére nem rendelkezik a szennyvíztelep alternatívával, ahhoz, hogy az ülepítő medence hosszútávon biztonságosan ki tudja „szolgálni” elősűrített iszappal az iszapkezelő vonalat, teljes körű felújítását el kell végezni. 1.2.2.
„Projekt adatlap 2.9. pont: Kapacitás oldalról: az esőzések okozta hidraulikus túlterhelésekre megoldást nyújtson a megyeri úti végátemelőnél csúcsszivattyú beépítésével, valamint csillapító akna és átmeneti záportározó építésével.”
1.2.2.1. Szennyvíztelep technológiai korszerűsítése kapacitási oldalról A szennyvízhálózat bővítése: A pécsi tervezett csatornabővítésen túl, az agglomerációhoz tartozó három településen jelenleg folyamatban van a szennyvízgyűjtő hálózat kiépítése, valamint a közeljövőben várható további két település csatornázása, ahonnan a szennyvíz szintén a pécsi telepre lesz bevezetve. Ezek plusz mennyiségi és minőségi többletterhelést fognak eredményezni a tisztítás során. Emellett a régióban jelenleg üzemelő 2 szippantott szennyvízfogadó telep engedélye 2014. év végén lejár és nem kerül meghosszabbításra. Emiatt a szippantott szennyvíz mennyiségének jelentős növekedésére kell számítani. Időjárás, infiltráció A pécsi szennyvíztelep hidraulikus terhelése rendkívül ingadozó. Az átlag 25 – 26 ezer m3/d terhelés mellett, a nyári hónapokba (egyetemek, iskolák zárva, száraz idő) a jellemzően beérkező szennyvízmennység csak 19 – 20 ezer m3/d. Ugyanakkor a normál csúcsidei mennyiség 32 – 35 ezer m3/d körül alakul. Ez alapján a jelenlegi hidraulikus kapacitás megfelelőnek tűnhet, azonban, ahogy az éves infiltráció mértékéből is látszik, gyakran előfordul még 55 000 m3 feletti napi terhelés is. Ennek oka, hogy bár a pécsi szennyvízgyűjtő hálózat jellemzően osztott rendszerben épült ki, mégis igen magas az idegenvíz bejutás, vagyis az infiltráció. Jellemzően a csapadékos időszakban tapasztalható a hidraulikus terhelés ugrásszerű megnövekedése, ami a telepet mennyiségi szempontból túlterheli, gátolva a megfelelő hatásfokú üzemeltetést. Emellett további nehézségeket okoz az eleveniszapos biológiai tisztítás során, hogy a szennyvíz jelentősen felhígul, pár óra leforgása alatt több fokot hűl, továbbá káros toxikus anyagokat mos be a burkolt felületekről a szennyvízhálózatba. A biológiai szennyvíztisztítás egy adott kiépített kapacitáshoz képest, csak egy adott ± terhelési intervallumban tud megfelelően működni, különben vagy alulterhelté, vagy túlterhelté válik, ami mindenképp a
9
hatásfok romlásához vezet. Sajnos ezen tulajdonságából adódik az, hogy a pécsi terhelési viszonyok megfelelő kezelésére, a teljes lefedettséget a jelenlegi technológiával nem lehet biztosítani. Fentiek alapján a tervezés egyik célja, hogy a meglévő technológia és a lehetőségek felülvizsgálatát követően, megoldást nyújtson az esőzések okozta, hidraulikus túlterhelésekre. 1.2.2.2. Lehetséges megoldás, melyet a telep felülvizsgálata és a helyi adottságok feltérképezése során pontosítania kell nyertes Ajánlattevőnek: A központi megyeri úti végátemelő kapacitásának növelése, csúcsszivattyúk beépítésével, valamint az ehhez szükséges csillapító akna építése a szennyvíztelepen, továbbá ideiglenes záportározó kialakítása, amit esetleg pl.: a telep korszerűsítése alkalmával felhagyott biológiai reaktorok átalakításával, meg lehetne valósítani. 1.2.3.
„Projekt adatlap 2.9. pont: Technológiai oldalról a telep a szigorú nitrogén- és foszforkibocsátási határértéket nem tudja teljesíteni 100%-ban, az iszapvizek kezelését mellékvonali tisztítás kialakításával kell kezelni, és / vagy a fővonali technológia korszerűsítését kell megvalósítani.”
1.2.3.1. A szennyvíztelepen beüzemelésre kerülő biogáz erőmű és az iszapvíz okozta többletterhelés: A KEOP-4.4.0/11-2011-0038. projekt keretein belül 2013. szeptemberében megkezdődött a pécsi szennyvíztelepen egy biogáz üzem létesítése. Az új technológiai egység feladata a telepen keletkező iszapok anaerob rothasztása, valamint a folyamat során keletkező biogáz hasznosítása gázmotorokban villamos energia előállítás céljából. Az új iszapkezelő vonal működése az alábbiak szerint módosul (lásd 4. kép):
4. kép: Pécs szennyvíztelep, új iszapkezelő vonal technológiai vázlata
10
A fölösiszap és a nyersiszap elvétele is a pálcás ülepítő medencébe történik, ahol keverten gravitációs sűrítés történik, átlag 2,68 % szárazanyag tartalomra. Innen az elősűrített kevertiszap az iszapátemelő segítségével a biogáz üzem „Kevertiszap puffer medencéjébe” kerül. Ezt követi az anaerob rothasztás, majd után a rothasztott iszapot egy átemelő szivattyú a kiegyenlítő tartályokba juttatja, majd ezt követi a gépi víztelenítés. Az erőmű kiépítésre kerülő kapacitása megoldást nyújt a dél-dunántúli régió szennyvíztelepeinek, ugyanis az ott keletkező iszapokat is képes lesz fogadni és kezelni. Ezen felül egy hulladékfogadó állomás is épül, ahol magas szerves anyag tartalmú biológiailag bontható hulladékok (minőségromlott élelmiszerek, élelmiszeripari melléktermékek, húsipari szennyvizek, stb.) fogadására kerül sor, amik szintén kezelésre kerülnek az erőműben. Az erőmű beüzemelése jelentős hatással lesz a szennyvíztelep tisztító vonalára. Ugyanis az anaerob lebontás során jelentős mennyiségű szennyező anyag (főként nitrogén és foszfor) oldódik vissza a vizes fázisba, mely szennyező anyagok az iszap víztelenítésekor a szűrletvízzel a telep elejére kerülnek visszavezetésre. Ebből következik, hogy az erőmű hatására jelentősen megnövekszik a szennyvíztisztító belső terhelése. A várható szennyezőanyag mennyiségek és minőségek: A rothasztóra feladott tervezett szárazanyag tartalom és a várható lebontási százalékok alapján, valamint a víztelenítés hatásfokát is figyelembe véve, az iszapvíz várható mennyisége: 360 m 3 / d ± 25 %. Az iszap-víztelenítésből származó iszap vizek várható minősége:
Szennyezőanyag
Koncentráció
összes Nitrogén (öN)
1600
mg/l ± 50%
összes Foszfor (öP)
100
mg/l ± 50%
A fenti adatok alapján látszik, hogy a szennyvíztelep jelenlegi nitrogénterhelése további akár 960 kg/d mennyiséggel is növekedhet. A tisztítási technológia a jelenlegi terhelést közel 100 %-ban képes kezelni, azonban a biogáz üzem teljes kapacitáson történő üzemeltetésekor keletkező iszapvizek okozta többlet szennyezőanyagot, várhatóan nagy mértékben nem. Így, az iszapvizek kezelését a fővonali technológia korszerűsítésével és / vagy mellékvonali előtisztítás kialakításával, meg kell valósítani. 1.2.3.2. Szükségessé vált korszerűsítés az egyre szigorodó nitrogén- és foszfor határértékek tükrében: A telep jelenlegi helyzete: A 2012. novemberében bevezetett 10 mg/l-es „nyári” összes nitrogén határérték nagyon szigorúnak számít. Mivel az eredetileg kialakított technológia alkalmatlan volt ennek a környezetvédelmi előírásnak a betartása 2013. tavaszán, a rendelkezésre álló műszaki és pénzügyi lehetőségeink keretein belül kisebb átalakításokat végeztünk a tisztítási technológiában. Az átalakított technológia próbaüzeme jelenleg is zajlik, azonban az eddigi tapasztalatok alapján úgy néz ki, hogy az alulterhelt előülepítő, a biológiára érkező szennyvíz kedvezőtlen szén : nitrogén : foszfor aránya, valamint a jelenlegi biológiai medencék, és azok kialakítása, mérete csak azt tette lehetővé, hogy az átalakítás eredményeként a telep, az összes nitrogént a vonatkozó küszöbérték körül tudja tartani. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges terhelésnövekedést nem lesz képes kezelni és, hogy további határérték szigorítás esetén a környezetvédelmi előírásokat, különös tekintettel az összes nitrogén és az összes foszforra vonatkozókat nem tudja betartani.
11
Törvényi változások, és hosszú távú környezetvédelmi előírások a VGT tükrében, különös tekintettel a nitrogén és foszfor határértékekre: A jelenleg érvényben lévő környezetvédelmi előírások (határértékek) mellett, nem szabad elfelejteni, hogy ez csak egy rövidtávú elvárás a pécsi szennyvíztelepre vonatkozóan, ugyanis a 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet szerinti vízszennyezettségi határértékek a befogadóban kialakuló vízminőségen keresztül visszahatnak a telep kibocsátási elvárásaira. A pécsi szennyvíztisztító telep kibocsátásának hosszú távon összhangban kell állnia a befogadó Pécsi-víz célállapotával is, figyelembe véve a 10/2010.(VIII. 18.) VM rendeletet. A jelen esetben érintett végső befogadó Pécsi-víz vízfolyás tekintetében (a környezeti célkitűzések elérésének szempontjait „Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben” foglalt intézkedésekkel) a környezeti célkitűzést 2027.-re kellene teljesíteni. Mivel a 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet szerinti vízszennyezettségi határértékek a befogadóban kialakuló vízminőségen keresztül visszahatnak a telep kibocsátási elvárásaira, a korszerűsítést úgy kell megvalósítani, hogy a rövid távú cél (összes N határérték betartása) teljesítésén túl, a hosszú távú környezeti célkitűzés teljesülését is megalapozza. A rendelet megfogalmazása alapján a határértékek szigorításának mértéke az „ésszerű gazdaságosság” figyelembevételével kerül meghatározásra, így hosszú távú 2020. – 2027. időszakra várható célállapot a pécsi szennyvíztelepre vonatkozóan a következő: Megnevezés
Határértékek pH 6-9,5 Szennyező anyagok Határérték (mg/l) Dikromátos oxigénfogyasztás KOI 50 Biokémiai oxigénigény BOI5 20 Összes nitrogén öN május 01-től novt. 15-ig 7* Összes nitrogén öN nov. 16-tól április 30-ig 15* Ammónia-ammónium-nitrogén 10 Összes lebegőanyag 30 Összes foszfor Pösszes 0,5* Coliform szám (i=individuum=egyed) 10 i/cm3 (*): Figyelembe véve, hogy a terület a 240/2000.(XII. 25.) Korm. rendelet szerint érzékeny és a 49/2001.(IV. 3.) Korm. rendelet szerint a terület nitrát érzékeny besorolású. A terv elkészítésekor Ajánlattevőnek feladata a környezetvédelmi előírások változásának mértékét pontosítani. Az illetékes Hatóságokkal proaktív együttműködés keretein belül meg kell határozni, a várható hosszú távú környezetvédelmi előírásokat, határértékeket, melyeket a szennyvíztelepnek a jövőben teljesítenie kell és mely előírások betartására, a korszerűsítésnek megoldást kell nyújtania. Amennyiben az illetékes hatóság nem tud érdemben nyilatkozni a várható előírásokról, a tervezésnél a fenti táblázatban szereplő küszöbértékeket kell figyelembe venni! 2. Szennyvízcsatorna hálózat: -
61 484 lakossági bekötés, 95 %-os ellátottság
-
gravitációs csatorna: 515 022 fm, nyomóvezeték: 35 587 fm, szennyvízátemelő: 17 db. (2. számú melléklet: vízjogi üzemeltetési engedély)
12
3. Meglévő dokumentumok, tervek, engedélyek: -
vízjogi üzemeltetési engedély a szennyvíztisztító telepre (1. számú melléklet)
-
2011. decemberben elkészült „A Pécs-mecsekaljai szennyvíztisztító telep működésének felülvizsgálata, figyelembe véve a befogadó Pécsi-víz terhelhetőségét” tárgyú innovációs kutatási jelentés (2. számú melléklet).
-
a 2005 – 2014 időszak üzemviteli adatokat / paramétereket és laborvizsgálati eredményeket, különös tekintettel a 2013. évi technológiafejlesztés eredményeire (3. számú melléklet).
-
Szennyvíztelep helyszínrajz (4. számú melléklet).
-
vízjogi üzemeltetési engedély a szennyvízcsatorna hálózatra (5. számú melléklet)
-
Pécs ivóvízzel ellátott területek pdf helyszínrajza (6. számú melléklet)
-
Pécs szennyvízcsatornával ellátott területek pdf helyszínrajza (7. számú melléklet)
4. Csatorna: építés (meglévő hálózat bővítés)
Lásd 8. számú melléklet Kapcsolattartó az Ajánlatkérő részéről: Rencz Katalin – Tel.: 06-30/9555918, e-mail:
[email protected] Kapcsolattartó az Önkormányzat részéről:……………………………………………………....
5. Beadott pályázat tervezett műszaki tartalma 5.1. Szennyvíztisztító telep: „Projekt adatlap 2.9. pont: Kapacitás oldalról: az esőzések okozta hidraulikus túlterhelésekre megoldást nyújtson a megyeri úti végátemelőnél csúcsszivattyú beépítésével, valamint csillapító akna és átmeneti záportározó építésével. Technológiai oldalról a telep a szigorú nitrogén- és foszfor-kibocsátási határértéket nem tudja teljesíteni 100%-ban, az iszapvizek kezelését mellékvonali tisztítás kialakításával kell kezelni, és / vagy a fővonali technológia korszerűsítését kell megvalósítani. Nem a korszerű, megfelelő anyagok kerültek a telepen beépítésre, az építmények berendezések nem felújíthatóak, azonkívül technológiailag elavultak. A tisztító vonal komplett átépítésére van szükség, továbbá a megvalósíthatósági tanulmány eredményeként szükségessé válhat mellék vonali tisztítási technológia kialakítása.” A szennyvíztisztító telep Pécsett található, a jelenleg érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján: 40 000 m3/d, és (bejövő 350 000 LEÉ) biológia 238 333 LEÉ kapacitású eleveniszapos rendszerű szennyvíztisztító telep.
13
A „Projekt adatlap 2.9. pontjában” meghatározott feladatok megvalósításához a jelenlegi szennyvíztisztító telephez kapcsolódóan előzetesen az alábbi fejlesztési igények merülnek fel: Szennyvíztelep állapotának, konstrukciós hibáinak, avult technológiai egységeinek fejlesztése,
korszerűsítése. Szennyvíztelep
technológiai korszerűsítése kapacitás oldalról: (szennyvízhálózat bővítése, belső terhelésnövekedés, infiltráció).
mennyiségi,
minőségi
Tisztítási technológia korszerűsítése a jelenlegi és a hosszú távú előírások betartásához a VGT
tükrében. Tisztítási technológia „rugalmasságának” javítása, úgy, mint pl.: szénforrás megfelelő elosztásának
lehetősége az anaerob és anoxikus medencék között. A szennyvízhálózat bővítése és a biogáz üzem által okozott, többlet szennyezőanyag terhelés
eltávolításához szükséges kapacitásbővítés. A szennyvíztelep technológiájának szükséges korszerűsítése az elavult létesítmények kiváltásához és
az iszapkezelő vonal optimális üzemvitelének megvalósításához. Elavult berendezések és technológiai egységek korszerűsítésével gazdaságosabb üzemvitel
megteremtése. Szennyvíztelep élettartam növelése a megfelelő anyagminőségek alkalmazásával.
5.1.1. A fentiek alapján a szennyvíztelep korszerűsítése, feladat meghatározása: Alapállapot felvétellel, előzetes felülvizsgálatokkal és elő-megvalósíthatósági tanulmánnyal alátámasztott, elvi vízjogi engedély megszerzése a pécsi szennyvíztelep komplett felújítására, korszerűsítésére. A tervezett műszaki megoldást változatelemzéssel, működési feltételek, költségek vizsgálatával is alá kell támasztani.
Az elvi vízjogi engedélyezési dokumentáció elkészítéséhez szükséges felülvizsgálatok lefolytatása, alapinformációk összegyűjtése, rendszerezése, kiértékelése.
Telep komplett felülvizsgálata: Technológia felülvizsgálata, terhelési viszonyok és hatásfok meghatározása, figyelembe véve a 2005.
– 2014. időszak üzemviteli adatokat / paramétereket és laborvizsgálati eredményeket, különös tekintettel a 2013. évi technológiafejlesztés eredményeire. A tervezet technológiához szükséges objektumok, létesítmények állapota / amortizációja, konstrukciós
hibái, és azok hosszú távú „felhasználhatósága”, figyelembe véve a szennyvíztelep 7 éves felújítási tervét. Gazdaságossági felmérés a berendezések üzemideje, villamos teljesítmény igénye, stb. alapján.
Közeljövőben a telep működését befolyásoló változások mértékének és hatásának vizsgálata Biogáz üzem okozta maximális belső többletterhelés meghatározása az alkalmazott technológia és a
felhasznált alapanyagok (szennyvíziszap és hulladékok) alapján További települések csatornázása, bekötése a szennyvíztelepre (mennyiségi többlet) Globálisan változó időjárási viszonyok: rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadékok infiltrációs
hatása
14
Környezetvédelmi előírások változása: proaktív együttműködés az illetékes Hatóságokkal a várható
hosszú távú környezetvédelmi előírások meghatározásában, mint például a VGT hosszú távú előírásai: határértékek várható szigorítása a 2027-es célállapot teljesítéséhez. A munkarész elkészítéséhez alapot szolgál a 2011. decemberben elkészült „A Pécs-mecsekaljai szennyvíztisztító telep működésének felülvizsgálata, figyelembe véve a befogadó Pécsi-víz terhelhetőségét” tárgyú innovációs kutatási jelentés. A szennyvíztelep komplett korszerűsítésével érintett teljesítendő indikátorok: Határértékek betartása: lásd „Szükségessé vált korszerűsítés az egyre szigorodó nitrogén- és foszfor
határértékek tükrében” fejezet. Korszerűsítéssel elérendő minőségi és mennyiségi kapacitás tartalék: minimum 25 %. Villamos teljesítményigény 10 %-os csökkentése. Építmények élettartamának növelése minimum 30 év.
Elvi vízjogi engedélyes dokumentáció elkészítése
Az első munkarész alapján feltárt problémák és az üzemeltetést befolyásoló várható hatások és ezek mértékének rögzítése, melyekre az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációnak megoldást kell nyújtania. Változatok kidolgozása, legjobb verziós kiválasztása Részletes megvalósíthatósági tanulmány és hatásvizsgálat elkészítése
Elvi vízjogi engedélyes dokumentáció elkészítése, megrendelői jóváhagyatás
Vízjogi engedélyezési eljárásban való együttműködés, engedély megszerzése
5.2. Szennyvízcsatorna hálózat: Szennyvízhálózattal ellátott belterületi ingatlanok száma, a szennyvízhálózatra rákötött ingatlanok száma a rákötési arány %-ban kifejezve: 2014. év Pécs Lakossági Víz bekötés száma (db) 72 106 Szennyvíz bekötés száma (db)
61 484
A szennyvízcsatorna hálózat bővítése során tervezett új bekötések száma: 145 db. Ezek a bekötések csak belterületi, kiparcellázott ingatlanokat érintenek, elő közművesítés alatt álló ingatlanokat nem. A tervezett új szennyvízhálózat hossza, átmérője, típusa (gravitációs vagy nyomott). Az előzetes becslések alapján: Ajánlatkérő rögzíti, hogy a tervvel nem rendelkező terület kapcsán szükséges tervezési munkálatok mértékét becslés alapján határozta meg, ezért attól negatív és pozitív tartományban is lehetséges eltérés. Az eltérés maximális mértéke: 10 % Mindösszesen: Gravitációs Gerincvezeték hossza: ~ 2 060 fm NA 200 KG-PVC Gravitációs Házibekötések hossza: ~ 560 fm NA 160 KG-PVC Nyomóvezeték hossza: 1 090 fm Ø 90 KPE
15
Házi átemelők száma: 53 db. 6. Tervező feladata A részletes megvalósíthatósági tanulmány készítése során nyertes ajánlattevőnek kölcsönös adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettsége van az RMT készítőjével a változatok kidolgozása során. A tervezési feladatokat a műszaki, pénzügyi szempontból legoptimálisabb változatra kell elvégezni. 7. Tervezés 7.1. Szennyvíztelep korszerűsítése 7.1.1. Amennyiben szükséges Előzetes Vizsgálati dokumentáció (EVD) elkészítése és hatósági engedélyeztetése (Rendeletben meghatározott esetekben környezetvédelmi munkarészek megelőzik az elvi vízjogi engedélyezési tervezést, ekkor először a 314/2005.(XII.25.) Korm. Rend. Alapján Vállalkozó köteles EVD-t készíteni és benyújtani a hatósághoz a további tervezési feladatok folytatása előtt) – szállítandó példányszám: hatósági ügyintézési példányszámban + Megrendelő részére 4 db nyomtatott példány és 1 db digitálisan rögzített példány, szerkeszthető és pdf formátumban egyaránt; 7.1.2. Szükség esetén környezeti hatásvizsgálat lefolytatása. 7.1.3. Nyertes ajánlattevő feladata az elvi engedélyes tervdokumentáció elkészítése (a „MePAR” Q5MXU-J13 blokkja szerint a szennyvíztelep nitrát érzékeny és érzékeny területen fekszik, valamint NATURA 2000-es területet található a közelében) – szállítandó példányszám: hatósági ügyintézési példányszámban + Megrendelő részére 4 db nyomtatott példány és 1 db digitálisan rögzített példány, szerkeszthető és pdf formátumban egyaránt; 7.1.4. Jogerős elvi engedély beszerzése, a szükséges hatósági és szakhatósági egyeztetések lefolytatása 7.1.5. Megrendelő a jelen közbeszerzési eljárás eredményeként megtervezett létesítmény kivitelezésére a FIDIC sárga könyv (2011) szerződéstípus alkalmazásával kíván szerződni. Vállalkozó feladata, hogy az építési beruházás kivitelezéséhez szükséges FIDIC sárga könyv (2011) szerinti „Megrendelői követelmények”-et a mindenkor hatályos építésügyi, vízügyi jogszabályoknak, valamint támogathatósági / elszámolhatósági szempontoknak megfelelően. (3,4,5 kötet)– szállítandó példányszám: Megrendelő részére 4 db nyomtatott példány és 1 db digitálisan rögzített példány, szerkeszthető és pdf formátumban egyaránt; 7.1.6. Tervezői költségbecslés– szállítandó példányszám: Megrendelő részére 4 db nyomtatott példány és 1 db digitálisan rögzített példány, szerkeszthető és pdf formátumban egyaránt; 7.1.7. Nyertes ajánlattevő köteles rendelkezésre állni a megtervezett létesítmény kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése és lebonyolítása során, és tanácsadással segíteni Ajánlatkérőt a megfelelő ajánlati felhívás és dokumentáció kibocsátásában és az egyes eljárási cselekmények során felmerülő tervezői kompetenciába tartozó kérdések megválaszolásában. 1.2.4.
Elvi vízjogi engedélyezési terv:
A tanulmányterv, vagy annak hiányában az egyéb előkészítő tervezési folyamat, egyeztetés eredményeképpen kiválasztott változatok vázlatos bemutatása, az elvi hozzájárulás megszerzése érdekében. A tervet a 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet tartalmi előírásai alapján kell elkészíteni és benyújtani a hatóságnak. Az elvi vízjogi engedély köti a hatóságot és az üzemeltetőt. Nyertes ajánlattevő az engedélyezési eljárás során az engedély jogosultjaként köteles Ajánlatkérőt feltüntetni.
16
III./b.2 szennyvíz csatorna o Amennyiben szükséges Előzetes Vizsgálati dokumentáció (EVD) elkészítése és hatósági engedélyeztetése (Rendeletben meghatározott esetekben környezetvédelmi munkarészek megelőzik a vízjogi létesítési engedélyezési tervezést, ekkor először a 314/2005.(XII.25.) Korm. Rend. alapján Vállalkozó köteles EVD-t készíteni és benyújtani a hatósághoz a további tervezési feladatok folytatása előtt) – szállítandó példányszám: hatósági ügyintézési példányszámban Megrendelő részére 4 db nyomtatott példány és 1 db digitálisan rögzített példány, szerkeszthető és pdf formátumban egyaránt o létesítési engedélyes tervdokumentáció készítése, valamint azehhez szükséges hozzájárulások beszerzése (pl.: tulajdonosi-, közmű-, kezelői hozzájárulás…stb.), javasolt a meglévő csatornahálózat hidraulikai felülvizsgálata – szállítandó példányszám: hatósági ügyintézési példányszámban + megbízó részére Megrendelő részére 4 db nyomtatott példány és 1 db digitálisan rögzített példány, szerkeszthető és pdf formátumban egyaránt o létesítési engedély beszerzése, a szükséges hatósági és szakhatósági egyeztetések lefolytatása o FIDIC piros (1999-es angol nyelvű, amely magyar fordításban megjelent 2005-ben) könyves szerződés megbízói követelmények(3,4,5 kötet)– szállítandó példányszám: Megrendelő részére 4 db nyomtatott példány és 1 db digitálisan rögzített példány, szerkeszthető és pdf formátumban egyaránt o tételes költségvetési (mennyiségi) kiírás árazott és árazatlan verzióban is – szállítandó példányszám: Megrendelő részére 4 db nyomtatott példány és 1 db digitálisan rögzített példány, szerkeszthető és pdf formátumban egyaránt o Nyertes ajánlattevő köteles rendelkezésre állni a megtervezett csatornahálózat kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése és lebonyolítása során, és tanácsadással segíteni Ajánlatkérőt a megfelelő ajánlati felhívás és dokumentáció kibocsátásában és az egyes eljárási cselekmények során felmerülő tervezői kompetenciába tartozó kérdések megválaszolásában. 1.2.5.
Vízjogi létesítési engedélyezési terv:
A vízjogi létesítési engedélyezési terv a vízépítéssel kapcsolatos beruházások legfontosabb engedélyezési terve, melyet a többszörösen módosított 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet tartalmi előírásai alapján kell elkészíteni és benyújtani a hatóságnak. A dokumentációban a vízgazdálkodási paraméterek, rendszerbeli összefüggések és kezelési technológiák bemutatása követelmény, a fontosabb műtárgyak, épületek általános tervének elkészítése szükséges a funkcionális követelmények megítélése szempontjából. A vízépítési műtárgyakat a technológiai, hidraulikai, állékonysági, erőtani, szivárgási szempontok és igények figyelembevételével kell kialakítani. A fenti követelményeknek való megfelelőséget számításokkal kelligazolni. A tervezés során Vállalkozó köteles betartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK) rendelkezéseit. Legfontosabb a szükséges létesítmények külön-külön, vagy csoportosítva való elhelyezése helyszínrajzi és magassági értelemben, figyelembe véve a hidraulikai, technológiai, környezeti, geotechnikai és egyéb szempontokat. Az egyes létesítményeket a műszaki leírás szerkezettervezői részében, valamint a vonatkozó tervlapokon egyértelműen be kell mutatni. Általában a tervező részéről szolgáltatandó tervrészek:
Műszaki leírás
Helyszínrajz
Általános tervek a legfontosabb létesítményekről (alaprajzok, metszetek)
17
1.2.6.
Mellékletek között: előzetes talajvizsgálati jelentés Szennyvíztelep tervezésre vonatkozó főbb előírások, szabványok:
Statikai tervezésre vonatkozó szabványok: MSZ EN 1990:2005 EUROCODE 0 Tartószerkezetek tervezésének alapjai. MSZ EN 1991-1: 2005 EUROCODE 1 A tartószerkezeteket érő hatások. MSZ EN 1993-1-1: 2005 EUROCODE 3 Acélszerkezetek tervezése. MSZ EN 1992-1-1: 2005 EUROCODE 2 Betonszerkezetek tervezése. MSZ EN 1997-1: 2006 EUROCODE 7-1 Geotechnikai tervezés Védőtávolság: 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet módosítása 211/2012 (VII.30.) Kormányrendelettel 1.2.7.
Szennyvíztelep technológiai méretezése:
A szennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004 (XII 25.) KvVM rendelet 2.számú melléklete vonatkozik a kibocsátási határértékekre. A kibocsátási határértékeknél (mely a méretezésnél irányadó - 10 000 LE terhelés fölött) vizsgálni kell hogy, a 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a befogadó vízfolyás érzékeny felszíni víznek minősül-e, illetve, hogy a befogadó nitrát érzékeny területre esik-e (27/2006. II.7. Korm. rendelet alapján és un. MePAR adatbázis alapján).
ATV 131 német szabvány szerinti technológiai méretezés.
Szennyvíztisztító telepek méretezése MSZ EN 12255-1től 10-ig
Egyéb tervezési irányelvek.
Kiviteli tervezésre vonatkozó 191/2009 (IX. 15) Kormányrendelet. Munkavédelem kapcsán figyelembe veendő jogszabályok Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002 (II.20.)SZCSM-EüM együttes rendelet. Vízügyi Biztonsági Szabályzat 24/2007 (VII. 3) KvVM rendelet. 1.2.8.
Üzemeltetői előírások (Tettye Forrásház Zrt.):
Mivel a szennyvíztelep adottságai egyediek, az ajánlattétel feltétele, az üzemeltető által előzetesen biztosított helyszíni bejáráson való részvétel.
Mivel a szennyvíztelepről nem állnak rendelkezésre megvalósulási tervek, Vállalkozó feladata az elvi vízjogi engedélyezési dokumentáció elkészítéséhez szükséges összes vizsgálatot, felmérést, geodéziai bemérést, esetleges feltárásokat, stb. elkészíteni és ennek teljes költsége is a Vállalkozót terheli.
A munka elvégzése közben folyamatos kapcsolattartás és konzultáció az Üzemeltetővel.
Proaktív együttműködés az illetékes Hatóságokkal a várható hosszú távú környezetvédelmi előírások meghatározásában.
18
A munka közben heti rendszerességgel, jegyzőkönyvezett kooperációk megtartása, ahol az előrehaladásról tájékoztatást nyújt.
A készülő tanulmányt folyamatosan egyeztetni szükséges Üzemeltetővel és minden munkarészt jóvá kell hagyatni.
Szennyvíztisztító telepek fejlesztése során a tervezésnél Nyertes ajánlattevő köteles alkalmazkodni a meglévő szennyvíztisztító telep technológiájához.
A tervezett irányítástechnikai és vezérlési megoldásoknak illeszkedniük kell, a szennyvíztelepen jelenleg üzemelő felügyeleti rendszerhez.
A tervezés során vizsgálni kell a költség hatékony kivitelezhetőséget és üzemeltethetőséget.
A Nyertes ajánlattevőnek feladata továbbá minden egyéb, a műszaki tartalom megvalósításához szükséges körülményt is vizsgálnia (terület, út, közmű stb.).
A korszerűsítés tervezésénél figyelembe kell venni, hogy az érintett létesítmény egy üzemelő szennyvíztelep, aminek folyamatosan be kell tartania a vonatkozó előírásokat. A korszerűsítésnek megvalósíthatóság szempontjából olyannak kell lennie, hogy ezt biztosítsa. Ennek figyelembevételével a szükséges kivitelezési ütemezhetőséget (kivitelezés alatt, hogyan valósul meg az üzemeltetés) is ki kell dolgozni.
Vizsgálni kell, hogy elbontandó létesítmények esetén, hogyan lesz a folyamatos üzem biztosítva, kelle bontási engedély.
A terveknek ábrázolniuk kell a meglévő és tervezett létesítményeket szimbólum, alakhelyes, alak- és mérethelyes formában, az adott méretarány adta lehetőségek függvényében. Szimbólum esetében rajzjelet kell alkalmazni, alak- és mérethelyes ábrázolásnál az ábrázoló geometria szabályait illetve a műszaki rajzok elkészítésére vonatkozó szabványok (méretmegadás, feliratok, méretarány, vonalvastagságok, rajzlapok mérete, feliratmezők stb.) előírásait kell betartani.
Általánosságban a terveknek tartalmazniuk kell minden olyan részletet, mely alapján a Megrendelő meggyőződhet arról, hogy az adott létesítmény a vállalt követelményekkel és a műszaki előírásokkal összhangban, annak megfelelően került megtervezésre.
A tervekhez műszaki leírás készítése szükséges, melyben a terven nem szereplő kivitelezésre vonatkozó utasításokat is szerepeltetni kell.
A Vállalkozó felel a tervek műszaki minőségéért, tartalmáért és összehangoltságáért.
A terveken jelmagyarázatot kell közölni, amely az alkalmazott szimbólumok és egyéb jelölésekről ad egyértelmű tájékoztatást.
A tervek azonosítására egységes, könnyen kezelhető és informatív rendszert kell kidolgozni.
Meg kell teremteni a tervmódosítások követésének rendszerét és folyamatosan, napra készen vezetni kell a teljes tervállományra vonatkozóan az érvényes tervek jegyzékét, amelyet minden változtatás, módosítás, kiegészítés esetén aktualizáltan át kell adni a Megrendelőnek.
A műszaki dokumentációkban a Systeme International (SI) rendszerben előírt és megengedett mértékegységeket kell alkalmazni.
A szennyvíztisztító telepek gépi berendezéseinek tervezésekor élettartam költséget kell figyelembe venni, valamint elő kell írni az építési beruházás kivitelezéséhez szükséges FIDIC sárga könyv (1999) szerinti „Megrendelői követelmények”-ben is.
19
Tekintettel arra, hogy a szennyvíztisztító telepek önkormányzati tulajdonban állnak a tervezés során az Ajánlatkérő utasításainak megfelelően és annak keretei között az önkormányzat igényeit Vállalkozó figyelembe kell vegye, továbbá a szennyvíztelepet és a csatornahálózatot az üzemeltető Tettye Forrásház Zrt.-vel Vállalkozó egyeztetni köteles (pl.: csatornahálózat fejlesztési igények, adott berendezés tervezése)
A korszerűsítéssel betervezett építmények feleljenek meg a következő célkitűzéseknek. A megvalósítandó létesítmények, szerkezetek legyenek: o környezetvédelmi- és gazdaságossági érdekeket maximálisan figyelembe vevő, minden körülmények között biztonságosan üzemelő műszaki megoldások, o megfelelően teherbíróak, o gazdaságosan megvalósíthatók, o tartósak, o alacsony üzemeltetési és karbantartási költségűek, o feleljenek meg annak a célnak, amelyre készültek, o az építményegységek, technológiai egységek közötti összefüggések figyelembe vételével legyenek megtervezve, az összefüggések a rendszerek összességének specifikus megjelenítésével már a tervezési fázisban jelenjenek meg.
Előnyben kell részesíteni az egyszerű szerkezeti formákat és elrendezéseket. A szerkezetek esztétikus megjelenésűek legyenek, és stílusukban illeszkedjenek a meglévő létesítményekhez, épületekhez.
Az építmények tűzzel szembeni biztonsága az előírásoknak megfelelő legyen.
Az építmények környezetbarát megoldásokat tartalmazzanak.
Minden szerkezeti elemet úgy kell tervezni, hogy a tervezési célok megvalósuljanak, többek között az alábbiak figyelembe vételével: o anyagok megfelelő kiválasztása, különös tekintettel az agresszív szennyvizes környezetre és a látszódó felületekre, o az anyagok üzemi körülmények közötti hosszú távú romlása (öregedés, fáradás) és elhasználódása, o a tervezésnél és a részletek meghatározásánál gondoskodni kell arról, hogy a kivitelezés szakszerűsége és a célok elérése biztosítható legyen, o az ellenőrzéshez és karbantartáshoz való hozzáférés és egyéb követelmények, o legjobb mérnöki gyakorlat alkalmazása, o alacsony kockázatú és bevált építési módszerek alkalmazása.
Az anyagok romlását, elhasználódását figyelembe kell venni a munkák tervezésénél és specifikálásánál.
Eljárási díj kalkuláció:
20
A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján: - Előzetes vizsgálat: 250 000 - Elvi vízjogi engedély: 60 000 - Vízjogi létesítési engedély: Csatornánál: 0-50 000 000 Ft 50 000 001-100 000 000 Ft 100 000 001-500 000 000 Ft 500 000 001-2 400 000 000 Ft 2 400 000 000 Ft felett Szennyvíztisztító telepnél: 0-100 000 000 Ft 100 000 001-500 000 000 Ft 500 000 001-2 400 000 000 Ft 2 400 000 000 Ft felett
100 000 140 000 360 000 720 000 1 080 000
120 000 270 000 540 000 810 000
Mellékletek: 1. Szennyvíztisztító telep üzemeltetési engedélye (módosításokkal) 2. 2011. decemberben elkészült „A Pécs-mecsekaljai szennyvíztisztító telep működésének felülvizsgálata, figyelembe véve a befogadó Pécsi-víz terhelhetőségét” tárgyú innovációs kutatási jelentés 3. 2005 – 2014 időszak üzemviteli adatok / paraméterek és laborvizsgálati eredmények 4. Szennyvíztelep helyszínrajz 5. Szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetési engedélye (módosításokkal) 6. Pécs ivóvízzel ellátott területek pdf helyszínrajza 7. Pécs szennyvízcsatornával ellátott területek pdf helyszínrajza 8. Pécs csatorna hálózat fejlesztések listája.pdf
21
