győződés, mely a német törvényben is kifejeződik : hogy az iparművészet ugyanoly becsű és rangú képzőművészet, mint a képzőművészetnek egyéb ágai. Ez a meggyőződés a közönségben és a művészekben már régóta megingathatatlan. Harminc éven át változatlan volt szerzőjogi törvényünk. Ha most a közel jövőben megAZ Ü V E G FESTÉSRŐL
reformáljuk, további évtizedeken át nem kell majd újból hozzányúlni. Iparművészeink hálásabb és hasznosabb munkát a maguk érdekében és az iparművészet érdekében alig végezhetnek, mint azzal, ha szerzői jogunknak a legközelebbi jövőben bekövetkező reformjánál kivívják az iparművészet jogvédelmét.
AZ ÜVEGFESTÉSRŐL IRTA ROTH MIKSA legutóbbi tíz év alatt talán az iparművészetnek egyetlen ága sem mutat fel oly nagy haladást és tökéletesedést mint az Uvegfestészet. Ez főleg abban leli magyarázatát, hogy annak hivatott művelői a mai kor szellemében jól elgondolt üvegfestményeik megvalósításánál a középkor példásan anyagszerű technikáját tartják szem előtt. Ebből indulva ki, szigorúan megtartják az anyag által szabott korlátokat. Az UvegfesI észét története ugyanis megtanított arra, hogy valahányszor az Uvegfestés eltávolodott az anyagának egyedül megfelelő mozaikszerű síkdíszítmény jellegétől és festményszerűvé lett, ez a művészet feltartózhatatlan hanyatlásnak indult, míg végül a tizennyolcadik században teljesen feledésbe ment. Ebből okulva, ma már az üvegfestészet alapelveit és céljait illetőleg meglehetősen kialakult a helyes nézet és nagyjában azzal is tisztában vagyunk, hogy melyek azok a határok, amelyeken belül az üvegfestés eredményesen fejleszthető. Ámde még sokféle és ellentmondó a vélemény aziránt, hogy ez a cél miként és mily eszközökkel érhető el leginkább.
76
Még néhány évvel ezelőtt is azzal próbálkoztak egyesek, hogy üvegfestményeket tisztán csak ólomhuzalokba foglalt színes üvegekből, minden ráfesfés nélkül készítettek és a ráfestéstől,melyet nem tartottakanyagszerűnek,annyira tartózkodtak, hogy még a húsrészeket, az arcokat, kezeket is tisztán ólomhuzalok segélyével rajzolták meg. Az eredmény egy nyers és durva, az áteső fényben üresen ható transzparens plakát lett, amelyen például az arcok kifejezését nem igen lehetett kihámozni az üveg törékenysége miatt sűrűn alkalmazott ólomhálóból. Teljesen megokoiatlan az, hogy miért tartózkodjunk ennyire az üvegre való festéstől s csak a dolgoknak félreismerésére vezethető vissza ez a tartózkodás, mert a középkor legkorábbi üvegfesíményein és legjobb művein, melyeket még ma is mintaszerűeknek tekintünk,
mindenütt ott találjuk a f e k e t e festékkel való ráfestést, de nem szabad — mint azt már a XVI. és XVII. században is rosszul tették — színes zománcfestékekkel : pirossal, kékkel, zölddel stb. festeni az üvegre, mert ez egyrészt ellenkezik az üvegfestés mozaikszerű voltával, de másrészt azért sem, mert ezek a festékek nein tartosak^s idővel elég gyorsan oxidálva tönkre mennek. Az üvegfesíéshez két festék feltétlenül használható, a fekete (Schwarzlot), mely egyszersmind a szürke tónusokat is adja és a XIV. század óta ismert sárga(Silbergelb,Kunstgelb), mely utóbbi — ellentétben az üvegre ráolvasztható többi festékkel — nem olvad össze az üveg anyagával, hanem csak az ezüstnek egy füsfszerű csapadéka az üvegen. Ez a két festék, ha helyesen készítjük el és az üvegre jól égetjük be, feltétlenül dacol az idővel és a légköri befolyásoktól sem szenved. Tartós is és alkalmazása nélkül művészi követelményeknek megfelelő üvegfestmény nem képzelhető. Az üvegfestészetnél, mint minden dekoratív festészetnél, nagy fontossága van az egyszerűségre való törekvésnek, csakhogy ebben a tekintetben is találkozunk olyan túlzásokkal, melyek nem alkalmasak arra, hogy az Uvegfestés ügyét előbbre vigyék. így egyesek oly irányban kísérleteznek, hogy a jelenleg gyárszerűen előállított színes üvegeket a maguk tisztaságában és erős átlátszóságukban minden patinázás nélkül, színfolt gyanánt felhasználva és csak a minimális fekete kontúrfestéssel ellátva, foglalják össze ólomhuzalokkal. Azzal érvelnek ugyanis, hogy a XIII. századbeli üvegfestmények szintén így készültek, pedig ezeknek a hatása talán leginkább szőnyegszerű és így leginkább közelítik meg az üvegfestészet eszményképét. Ez nagy tévedés, mert a dolog csak látszólag van így, de ha alaposabban vizsgálódunk és kutatunk, csakhamar rájövünk arra, hogy a XIII. század művei és az ugyanilyen módon most készült üvegfestések között óriási a különbség, ami az akkori és a mostan használatos üvegek közötti nagy eltérésben leli magyarázatát.
92—93. V á g ó Józser : A nagyváradi m. kir. c s e n d ő r s é g i iskolának egyik épülete é s egyik beiárata. Magyar I p a r m ű v é s z e t .
92—93. J. V á g ó : Ein Pavillon und eine der k. G e n d a r m e r i e s c h u l e in N a g y v á r a d .
Eingangsliir
2
_ /
_ /
94 —95. V á g ó József : A L i p ó t v á r o s i nyári h e l y i s é g e i . U d v a r é s v e r a n d a .
Kaszinó
fasori
94 —95. F J. V á g ó : Die S o m m e r l o k a l i t ä t e n d e s L e o p o l d s t ä d t e r K a s i n o s . Hof und Veranda.
Budapester
96. V á g ó J ó z s e f : A L i p ó t v á r o s i K a s z i n ó nyári h e l y i s é g e i nek n a g y c s a r n o k a .
96. J. V á g ó : G r o s s e Halle im S o m m e r g e b ä u d e Budapester Leopoldstädter Kasinos.
2*
des
80
97. V á g ó József : A L i p ó t v á r o s i K a s z i n ó nyári helyiségeinek egyik b e j á r a t a .
97. J. V á g ó : E i n g a n g zu den S p e i s e r ä u m e n im S o m m e r gebäude d e s Budapester Leopoldstädter Kasinos.
98. V á g ó J ó z s e f : A L i p ó t v á r o s i K a s z i n ó n y á r i A n a g y c s a r n o k egyik f ü l k é j e .
épülete.
98. J. V á g ó : N i s c h e d e r g r o s s e n Halle im S o m m e r gebäude des Budapester Leopoldstädter Kasinos.
81
99
82
9í. ; V á g ó J ó z s e i : Asztali l á m p a . B r o n z . mintázta Kisfaludi S t r ó b l Z s i g m o n d .
Az
alakokat
99. ) . V á g ó : T i s c h l a m p e . B r o n z e . F i g u r e n von S . Kisfaludi S t r ó b l .
Die
Modelle
der
VÁGÓ JÓZSEF
100
101
100—101. V á g ó J ó z s e f : K a n d a l l ó ó r a . B r o n z . A z a l a k o k a i mintázta F é m e s B e c k Vilmos.
100—101. J. V á g ó : K a m i n u h r . B r o n z e . Modelle d e r F i g u r e n v o n W. F é m e s Beck.
VÁGÓ JÓZSEF
m
10.'
102. V á g ó J ó z s e f : F ű t ő t e s t b o r í t á s a ( a l u m i n i u m ) a Lipótv á r o s i K a s z i n ó nyári h e l y i s é g e i b e n .
102. J. V á g ó H e i z k ö r p e r v e r k l e i d u n g (Aluminium) im S o m m e r g e b ä u d e des Budapester Leopoldstädter Kasinos.
•
A középkorban az üvegfestmények elkészítéséhez használt színes üvegeket maguk az üvegfestők készítették a lehelő legkezdetlegesebb módon. Nem is szólva arról, hogy az üveglapokat csak igen kis terjedelemben tudták előállítani, azok kezdetlegességüknél fogva telve voltak hibákkal, apró és nagyobb hólyagocskákkal, csomókkal, sávokkal és homályos foltokkal. De éppen ezen hiányok folytán érzékelhető anyaggá váltak, mely már így egymagában is tónust jelentett. Ezzel szemben a ma rendelkezésre álló és üveggyárakban előállított úgynevezett antik üvegek egészen más természetűek. Az ilyen üveg mindamellett, hogy rajta a középkori üvegek fogyatékosságait törekszenek utánozni, mégis csak egy, az áteső fényben színtisztán, kristályosan ragyogó üveg, melynek anyagát optikailag nem igen érezzük. Ezt az üveget, úgy ahogy van, minden hozzátétel nélkül nem alkalmazhatjuk oly értelemben, mint azt a középkorban tették. Ha valamely ablakban egy víztiszta hibátlan üveg van bemetszve, úgy az áteső fényben az reánk a semmi benyomását feszi és maga az üveg anyagának jelenléte nem érzékelhető, de mihelyt ez az üveg poros vagy piszkos, úgy az már valami, vagyis az üveg anyagát érezzük és látjuk. Ez az, ami a mostan használatos színes üvegeket megkülönbözteti a középkor üvegeitől, az a por és piszokhoz hasonló valami, mely a középkor üvegeinek kezdetleges előállításánál önkéntelenül adódott, ez hiányzik a mostani üvegeken és ezért ezt előbb mesterségesen keli rajtuk létesíteni, hogy ezáltal anyaguk kellően érzékelhetővé válva, művészi kifejezésmódra alkalmas legyen. Amint ebből is látjuk, teljesen téves volna, ha a jelenkor üvegfestményeinek elkészítésénél a középkori technikát szolgailag akarnók követni, hanem igenis tartsuk szem előtt annak alapelveit és abból kiindulva fejlesszük a technikát oly irányban, hogy az a mai kor szellemében tervezett üvegfestmények kifejezésmódjára alkalmassá váljék. A középkor üvegfestményeinek jellegzetes anyagszerűsége abban leli magyarázatát, hogy akkoriban az üvegfestő egy személyben volt tervező és kivitelező, ki tervezetére nem erőszakolta rá az üveg anyagát, hanem alkotásainál az általa jól ismert és uralt anyagtól inspirálva, magából az anyagból indult ki. Ilyképpen anyagszerűség szempontjából a legtökéletesebbet nyújthatta. Ezek valóságos értelemben vett üvegből készült művek, melyeket az anyag által szabott természetes korlátokon belül művelt technika juttatott érvényre. Ma csak kivételes esetekben szokott egyszersmind tervező is lenni az üvegfestő. Legtöbbnyire megoszlik ez a munka: más művész tervezi az üvegfestményf, melyet az iivegfestő Magyar Iparművészet.
•> I 1 n • m s I • I • n • m • il • I • m a
valósít meg. Ezen esetekben valóban művészi munka csak úgy várható, ha mindkét egyén kongeniális művészettel, bensőségteljes együttműködéssel oldja meg feladatát. Egynek kell lenni bennük a kölcsönös megértésnek és munkájuknak annyira egységesnek, hogy az mint egy lélek megnyilvánulása hasson reánk. A művészet és technika szoros kapcsolata lehet csak biztosítéka egy művészi irányban kialakuló üvegfestésnek. A jó tervezet vagy karton még nem egyértelmű egy jó üvegfestménnyel, annak még nagyon sok fázison kell szerencsésen átmennie, míg azzá lesz. A tervező az Uvegfestményt színben gondolja el, a színfoltok foglalatát alkotó energikus koníúrrajzof az ólomfonalakkal képezi, melyeken belül a finomabb részleteket még kontúrfestéssel és némi árnyékolással fejezi ki. A rajznál a lehető legnagyobb egyszerűségre kell törekednie és hogy az elérendő hatás valóban monumentális legyen, minden mellékest elhagyva, csak a lényegesre fektesse a súlyt, de viszont a színezésnél a mozaikszerűség szempontjából kerülnie kell a nagyobb egyszínű felületeket és azokat, amennyire csak lehet, széf kell tagolnia. Egész felfogásában az iiveg anyagában átérzett mozaikszerű hatásra kell törekednie, a figurális részeknek is éppen úgy, mint az ornamentális részleteknek, szőnyegszerűen kell hatniok. Mindenekfelett azonban óvatosan kerülendő minden naturalizmus és minden pongyolaság, mely az üveg anyagának természetével sehogysem egyeztethető össze és ellentmond az üvegfestés dekoratív jellegének. Ma, midőn a gyárszerűen űzött üvegfestés ideje szerencsésen lejárt, az Uvegfestő tevékenysége semmiképp sem merülhet ki abban, hogy a kartont szolgailag lemásolja, hanem azt az üveg anyagában újra elgondolva és átérezve, mesteri értelmezéssel kell interpretálnia. Azért nem is helyes, ha a kartontervező túlságosan megköti az Uvegfestő kezét, hanem inkább elegendő teret kell részére hagynia, hogy a kartont annak szellemében tovább fejleszthesse és mint anyagának legjobb ismerője, elég alkalma legyen az üveg szépségeinek és hatásainak fokozott érvényesítésére. Az Uvegfestő legnehezebb, de egyszersmind legfontosabb feladata a karton színeinek helyes értékelése, vagyis a valeur. Minden egyéb dekoratív festésnél, például a falfestésnél, az a szín, melyet egyszer odafestettünk, az állandó jellegű, annak értéke, valamint a többi színekhez való viszonya mindig ugyanaz marad, de az Uvegfestménynél — mely az áteső fényben érvényesül — ez nincsen így, mert egyrészt a különböző világítási viszonyok, de másrészt a fénysugaraknak az egyes színes üvegeken többé és kevésbbé való áthatolása erősen be2
ÜVEGFESTÉSRŐL
AZ
8 5
> il a il' 1 irm 'ira 'ir a n• m 'ir* '
«I
AZ ÜVEGFESTÉSRŐL
folydsolják, sőt megváltoztatják az egyes színek értékét. Amidőn tehát az Uvegfestő színes üvegeivel dolgozik, tulajdonképpen transzponálva teszi ezt, mert minden egyes tónus megállapításánál szem előtt kell tartania azokat a világítási viszonyokat és egyéb fénybehatásokat, amelyek mellett az Uvegfestmény majd rendeltetési helyén érvényesülni fog, de le kell még küzdenie azokat a nehézségeket is, melyek az egyes színes üvegek többé és kevésbbé fényt áteresztő sajátsága folytán a nyugodt hatás rovására adódnak. Az üvegfestmények nyugodt hatásának és a színek helyes egyensúlyának tökéletesebb eléréséhez — a színes üvegeknek jó érzékkel való összehangolásán kívül — az Uvegfestő még a közép- vagy lokáltónust veszi segítségül. A középfónustiúgy kapjuk meg, hogy az egyes üveglapokat egy erősen hígított fekete festékoldattal vonjuk be, amelyből azután a kézzel vagy egy száraz sörteecsettel kitörölt részek adják a fényt, mely tulajdonképp nem egyéb, mint az egyes üveglapok eredeti természetes színe. Ezen középtónust illetőleg utóbbi időben már többször vetődött fel az a kérdés, hogy anyagszerűség szempontjából szabad-e azt alkalmazni. Erre vonatkozólag szolgáljon megnyugtatásul azon tény, hogy a XV. század,
Mi az igazság ? Vallási dolgokban a vélemény, a túlélt vélemény. A tudomány terén : az utolsó fölfedezés. A művészetben: legutóbbi hangulatunk.
ira ' ' i r a n i r ^ irm 'ii'M ir» ii'i ii' ^ 'n"E ir ir tehát az üvegfestés fénykorának, minden számottevő művén ott találjuk a leírt módon alkalmazott középtónust. De nincs is semmi oka annak, hogy ezt ne használjuk, mert ez az eljárás helyesen alkalmazva, semmiképp sem befolyásolja hátrányosan az üveg anyagszerűségét, de viszont számos ok szól annak használata mellett, mert a középtónus nemcsak arra alkalmas, hogy vele az Uvegfestmény tökéletesebb valeurjét elérjük, de azzal egyszersmind enyhíthetjük az üvegek túltiszta átlátszóságát és szabályozhatjuk vele az egyes színes Üvegeknek a szomszédszínekre — nem mindig kívánatos — átsugárzását is. Természetes, hogy a középtónus helyes alkalmazása nagy hozzáértést és lelkiismeretes tudást tételez fel, mert azzal visszaélve az üveg elvesztheti transzparens jellegét, másrészt pedig igen alkalmas eszközzé válik arra, hogy vele a technikának esetleges egyéb fogyatékosságait eltakarják, palástolják. Mindent egybevetve, megállapíthatjuk, hogy az üvegfestés művészetének fejlesztése—lényegének és céljainak helyes felismerése által — ez idő szerint határozottan a legjobb útra terelődött. E fejlődésből bízvást remélhetjük eljövetelét az üvegfestészet egy olyan korszakának, mely méltóan fog csatlakozni a középkori üvegfestés virágkorához.
Ha valamire rámondják, hogy természetes, akkor nyilván olyasmivel van dolgunk, amit mindenki megért. De ha mindenki megért valamit, akkor az művészi nem lehet. Wilde O .
S t l x Pál ralza. P. Slix : Illustration.
86
