Az utolsó percben Stratégiaalkotás az Erdélyi-Mezőségen

Az utolsó percben Stratégiaalkotás az Erdélyi-Mezőségen

Stratégiai koncepció Készítette: Ocskay Gyula Grafika: Eck András

Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. 2007. november–december

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

3

1. A projekt rövid bemutatása

3

2. Módszertan

3

I. HELYZETÉRTÉKELÉS

6

1. Az erdélyi „Holt-tenger”

6

1.1 A Mezőség: egy demográfiai szakadék szélén

6

1.2 A Mezőség elnéptelenedésének okai

11

1.2.1

A Mezőség térszerkezeti adottságai

11

1.2.2

A mezőségi tájgazdálkodás problémái

18

1.2.3

A Mezőség interetnikus viszonyai

24

II. STRATÉGIAI KONCEPCIÓ

31

1. Az organikus térségfejlesztés elvi alapjai

31

1.1 Az organikus térség sajátosságai

31

1.2 Az organikus térségfejlesztés alapelvei

34

1.2.1 Az egyensúly elve

34

1.2.2 A helyi energia elve

35

1.2.3 A komplementaritás elve

38

1.2.4 A területi kiegyenlítés elve

38

1.2.5 A társadalmasítás elve

40

2. A Mezőség fejlesztésének célrendszere

42

2.1 Fejlesztési célkitűzések

43

2.2 Javasolt intézkedések

46

2.2.1 Tájközpontú fejlesztés

46

2.2.2 Integrált tervezés-fejlesztés

53

2.2.3 Fejlődő gazdaság

55

2.2.4 Önálló fejlesztési struktúra kialakítása

63

2.2.5 Saját identitás

65

MELLÉKLETEK

68

2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1. A projekt rövid bemutatása

Az esztergomi Eurohíd Euro-Kisrégiós Fejlődést Elősegítő Alapítvány 2007-ben támogatást nyert el a Szülőföld Alap Önkormányzati Együttműködési, Informatikai és Média Kollégiumától. A pályázat célja egy, az Erdélyi-Mezőség integrált stratégiai fejlesztését lehetővé tévő program elindítása volt. Ennek érdekében került sor egy két hétvégés bentlakásos tréningre a stratégiai tervezés és a pályázatírás témakörében, valamint készült el a jelen stratégiai koncepció, amely a Mezőség mint organikus térség fejlesztését hivatott megalapozni. A tréningen a különböző civil szervezetek képviselői jelentek meg, viszonylag kis számban. A tréning során cégünk képviselője is előadást és foglalkozásokat tartott a stratégiai tervezés témakörében. Ennek keretén belül került sor a résztvevők bevonásával egy stratégiai célrendszer összeállítására, amelyet a jelen koncepció elkészítésekor is felhasználtunk. A térség mélyebb megismerése során munkatársaink egy hetet a helyszínen töltöttek dokumentálással, interjúzással. Ezek eredményeit szintén felhasználtuk a koncepció összeállításánál.

2. Módszertan Mezőség alatt a tanulmányban (a legelterjedtebb lehatárolást követve) a Maros, az Aranyos, a Szamos, a Nagy-Szamos és a Sajó által körbeölelt dombvidéket értjük. Különböző szempontok alapján más lehatárolás is elfogadható, a mi célunk az volt, hogy egy organikusan összetartozó, térségfejlesztési szempontból integráns régiót írjunk körül. A körülhatárolást nehezítette, hogy statisztikai adatok (igen szűken) a községekre állnak rendelkezésre. A községek közigazgatási határai pedig a legtöbbször nem esnek egybe a Mezőség mint természetföldrajzi egység határaival. Ezért a felhasznált statisztikai adatsorok nem pontosan a fent leírt térséget mutatják be, hanem az ebben a térségben érintett községeket. Így kerülhetett be a tanulmányba Kutyfalva és Marosbogát. Ugyancsak ezen az alapon szerepelnek a Marostere tájegységhez tartozó települések is az anyagban.

3

1. sz. térkép: Az Erdélyi-Mezőség áttekintő térképe

Munkánkat tovább nehezítette, hogy statisztikai adatok csak a 2002-es népszámlálás egyes témáihoz álltak rendelkezésre. Az adatsorok összeállításához Varga E. Árpád kitűnő adatbázisát (http://varga.adatbank.transindex.ro/?pg=3&action=etnik&id=3151), valamint a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének szerverén található Kárpátmedencei Magyar Kutatási Adatbázist (http://gis.geox.hu/nkfp/) használtuk. Ezen kívül számos egyéb forrást is igénybe vettünk. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a Mezőség térségfejlesztési kérdéseivel foglalkozó szakirodalmat nem találtunk. Ezen kívül nem állt

4

rendelkezésünkre a 2007–2013-as időszakra elkészített három megyei fejlesztési stratégia sem, bár a Kolozs megyeibe volt alkalmunk beletekinteni. A fentiek érzékelhetően csökkentik jelen munka értékét. Mindazonáltal arra törekedtünk, hogy a rendelkezésünkre álló szerény eszközökkel hozzájáruljunk ennek a rendkívül mostoha sorsú térségnek a fejlődéséhez. Ehhez meggyőződésünk szerint a Mezőség komplex egészben történő kezelése az első lépés. Ez az alapja egy organikus, integrált regionális fejlesztési stratégia kidolgozásának. Munkánkkal ezen folyamat elindítása a célunk. A stratégiai koncepció vázlatos áttekintést ad a Mezőség jelenlegi helyzetéről, és három fő téma (térszerkezet, tájgazdálkodás, interetnikus viszonyok) köré csoportosítva megkísérli feltárni a régió problémáinak legfontosabb okait. Ezt követően tettünk kísérletet azon kitörési pontok megfogalmazására, amelyek egy organikus térségfejlesztési programnak az alapjai lehetnek. Elsőként az organikus térségfejlesztés alapelveit tisztáztuk, majd felállítottuk a Mezőségre alkalmazható célrendszert. Ennek elkészítésében nagy segítségünkre voltak a képzésen részt vett civil önkéntesek, valamint az interjúalanyok. A célhierarchia összeállítását követően konkrét intézkedésekre is javaslatot tettünk.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a szászrégeni Dió Házat működtető Demeter József lelkész úrnak és feleségének, Máriának, akik a program megvalósításában a legjelentősebb segítséget nyújtották nekünk. Köszönjük Bodó Előd Barnának, a mezőpaniti Pro Pambus Egyesület elnökének a helyi koordinációt, valamint interjúalanyainknak, Horváth Zoltán egyetemi tanárnak, Valer Băţaga ügyvezető igazgató úrnak (Maros Megyei Fejlesztési Ügynökség), Brassai Zsombor, Szabó László református lelkészeknek és Varró Levente polgármester úrnak (Mezőbodon) a gondolatébresztő beszélgetéseket.

Mezőségi táj (Harcó) 5

II.

HELYZETÉRTÉKELÉS

1. Az erdélyi „Holt-tenger” A Mezőség Magyarországon szinte kizárólag a néprajzi hagyományok kutatói, a népzene és néptánc szakértői előtt ismert. A magyar turisták romániai célterületei elsősorban Kolozsvár és a Székelyföld, valamint a Királyföld és a síközpontok. A Mezőségen odafelé és visszafelé jövet is legfeljebb átsuhan az utazó. De úgy tűnik, hogy a térség állapotai kevés figyelmet kapnak a román államtól is, hiszen a Mezőség népessége a XX. század utolsó harmadában rohamos fogyásnak indult, és ma fennáll a veszélye, hogy Erdély közepén egy-két évtizeden belül egy jelentős kiterjedésű, gyakorlatilag lakatlan terület jöhet létre. Nyilvánvaló, hogy Romániának a bázis és hálózati infrastruktúra terén általánosan tapasztalható elmaradottsága a fejlesztésért felelős döntéshozók figyelmét elsősorban a legsürgősebb feladatok ellátására irányítja. Mint azonban látni fogjuk, a fejlesztéseknél a Mezőség számára inkább hátrányos fejleményekkel számolhatunk, amelyek a térség helyzetének további romlását fogják előidézni. A jelen tanulmány hátteréül szolgáló pályázat címében a halaszthatatlan feladatokra utal. De az „utolsó perc” helyett (úgy tűnik) az „utolsó másodperc” megfogalmazás pontosabban írja le a helyzetet.

1.1 A Mezőség: egy demográfiai szakadék szélén Romániában a XX. század utolsó harmada a lakosság számának lendületes bővülését hozta: 1966 és 1992 között több mint 3,5 millióval nőtt az ország lélekszáma. A rendszerváltást követő egy évtized aztán az ezredfordulóig a lassú fogyás időszakát indította el. Utóbbi jelenség az európai társadalmakban általánosnak mondható. A 60-as évektől megfigyelhető népességnövekedés főként állami intézkedéseknek volt köszönhető. Az 1967-ben meghozott rendeletek

megtiltották

a

művi

abortuszt,

és

támogatásokat

biztosítottak

a

gyermekvállaláshoz. Nem véletlen, hogy a 60-as évek közepén megtorpanó népességnövekedés a 70-es években új lendületet kapott, és az ország (Európában egyedülálló módon) éves átlagban 1,1 %-os

6

népességnövekedést produkált. Ennek köszönhető, hogy a XI. pártkongresszus az ezredfordulóra 30 milliós Romániával számolt.1 Ugyanebben az időszakban a Mezőség lélekszáma drasztikus mértékben visszaesett. Különösen megdöbbentő, hogy 1966 és 1992 között nagyobb mértékben (-31 %) csökkent a Mezőség lakossága, mint amilyen mértékben (+19 %) Románia összlakossága nőtt. Az alábbi olló tehát összességében 50 %-os eltérést regisztrál a két adatsor között. Akad olyan község, amely 1966 és 2002 között népességének 2/3-át veszítette el, a teljes térség vesztesége több mint 87 000 fő. 1. sz. ábra: Románia és a Mezőség lakosságszámának alakulása (1966: 100 %)

Románia és a Mezőség lakosságszámának alakulása 140 változás mértéke

120 100 80

Románia

60

Mezőség

40 20 0 1966

1977

1992

2002

népszámlálás

Forrás: Varga, MTAKI

Az utolsó évtizedben mért általános fogyás ezzel szemben már kevésbé érintette a Mezőséget: 1992 és 2002 között csak elenyésző mértékben csökkent a lakosságszám, ami főként a részben megfordult vándorlási tendenciának köszönhető: a municipiumok agglomerációjában a kitelepülési hullámnak köszönhetően növekedni kezdett a települések lélekszáma.2 A Mezőség központi térségében a fogyás nem állt meg (néhány kivételtől eltekintve). Az utolsó 10 év3 során legnagyobb mértékben a Kolozs megyei, legkevésbé (szinte stagnál) a Maros megyei mezőségi térség lakossága csökkent. Nem ismeretesek mindazonáltal az uniós csatlakozás óta eltelt időszak települési szintű statisztikái. Jelenleg az Unió tagállamaiban 1

Semjén István: Országos és nemzetiségi népességgyarapodás. http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf598.pdf 42. p. 2 Vö. Veres Valér: A romániai magyarság létszámcsökkenésének okai a 20. század utolsó negyedében. http://www.korunk.org/2_2002/letszamcsokk.html; 2. ábra 3 A 2002-t követő időszakról még nincsenek adataink.

7

egyes becslések szerint mintegy 4 millió román állampolgár dolgozik, akiknek megközelítőleg 1/3-a nem kíván visszatérni az anyaországba. Nem kétséges, hogy ezek az adatok a gazdasági-szociális értelemben rendkívül elmaradott Mezőséget is érintik. Ez pedig a térség további elnéptelenedését vetíti előre. Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy az utolsó 3,5 évtized alatt a községeknek mindössze 7,8 %-ában beszélhetünk enyhe népességnövekedésről, azonban ezek az adatok is alátámasztják, hogy a jelenség az agglomeráció bővülésének köszönhető: Kolozsvár és Marosvásárhely legszűkebb vonzáskörzetében tapasztalhatóak ezek a kedvező változások. 1. sz. táblázat: A népességszám változása a Mezőség községeiben 1966 és 2002 között (Nagysármáson kívül) Apahida Bonchida Alsódetrehem Aranyosegerbegy Mikeháza Zsuk Bálványosváralja Szamosújvárnémeti Ördöngösfüzes Szék Magyarfráta Pusztakamarás Mocs Magyarkályán Búza Mezőcsán Katona Kolozs Cege Magyarszovát Gyeke Szépkenyerűszentmárton Magyarpalatka Ploszkos

KOLOZS 15,27359 -10,8888 -14,9143 -15,4824 -21,81 -25,055 -25,1271 -28,1058 -29,1981 -29,9949 -32,6468 -32,9477 -34,6427 -35,3563 -35,9613 -40,7214 -42,2088 -43,3234 -46,7225 -50,0898 -51,9559 -54,1053 -56,1722 -65,2117

BESZTERCE-
-8,30142 -17,6684 -23,8066 -25,3505 -27,6376 -31,052 -32,8943 -34,1608 -37,0344 -37,5448 -47,1611 -52,2804 -53,8483 -56,4137

MAROS Nyárádtő Marosszentkirály Marosszentanna Mezőpanit Kerelőszentpál Mezőcsávás Mezőceked Beresztelke Bátos Marossárpatak Mezőbánd Mezőzáh Mezősályi Maroskece Marosbogát Vajdaszentivány Tekeújfalu Marosugra Mezőméhes Kutyfalva Mezőpagocsa Mezőgerebenes Mezősámsond Uzdiszentpéter Mezőrücs Mezőszengyel Faragó Mezőtóhát Kisikland Mezőkirályfalva Mezőbodon Bala Kozmatelke

14,3605 13,51839 6,410576 0,621118 -0,47088 -13,1153 -14,2168 -15,6895 -18,0318 -18,2285 -20,7996 -22,0915 -23,7941 -25,1554 -27,7015 -29,7307 -30,191 -30,9477 -32,32 -36,5446 -36,6049 -37,0157 -39,571 -39,7766 -41,7572 -42,6954 -43,146 -46,0113 -47,9446 -48,3903 -50,2456 -61,6525 -66,7355


8

A községek 22,5 %-ában csökkent maximum egy negyedével a lakosság. A Mezőség zömében 25–50 %-kal csökkent a vizsgált időszak alatt a népesség. Ide sorolható a táblázatban megnevezett községek 55 %-a. 11 olyan települést találunk, amely drámai, az 50 %-ot meghaladó mértékben veszítette el lakóit. Nem tanulság nélkül való megvizsgálni a legválságosabb helyzetbe került települések elhelyezkedését sem. Kolozs megyében találjuk a legtöbb ilyen községet. Ezek esetében Kolozsvár gravitációs ereje egyértelműen megmutatkozik. Beszterce megyében három elzárt település lakosságszáma csökkent a legdrasztikusabb mértékben. A legkedvezőbb helyzetben a Mezőség Maros megyei térsége van, de itt találhatóak a legnagyobb roma közösségek is. Míg a székely Mezőség és az egykori szász települések némelyikében jelentős roma lakossággal számolhatunk (annál inkább elgondolkoztató az ennek ellenére megfigyelhető jelentős fogyás), addig a besztercei és a kolozsi községek nagy részében elhanyagolható vagy ki sem mutatható a cigányság jelenléte. 2. sz. térkép: A mezőségi községek népességfogyása (zöld), ill. –gyarapodása (sárga)

9

Kolozsvár térségéhez hasonlóan Szászrégen környékén is aggasztó a helyzet: itt több településen is drasztikusan fogyott a népesség. A magyarok és románok egyaránt elhagyják ezt a vidéket, de arányaiban a románok vesztesége a nagyobb. 2. sz. ábra: A magyarok és a románok lélekszámának alakulása (abszolút szám)

A Mezőség lakosságszámának alakulása 350 000

315 262 291 962

300 000 250 000

230 991

230 134

212 265

227 725

200 000 159 536

összesen román magyar

155 991

150 000 100 000

75 096

70 509

56 258

51 970

50 000 fő

0 népszámlálás

1966

1977

1992

2002


A Mezőség központjának számító Nagysármás mutatói valamivel kedvezőbbek az átlagnál. 3. sz. ábra: Nagysármás lakosságszámának alakulása a kérdéses időszakban

Nagysármás lakosságszámának alakulása 10 000 8 000 fő

6 000 4 000 2 000 0 összesen román magyar

1966

1977

1992

2002

népszámlálás


10

A település municipiumi rangra emelése minden bizonnyal pozitív irányban befolyásolja a fiatal, kis lélekszámú város demográfiai mutatóit. Az utolsó tíz évben emelkedett a románság s ezáltal a település lélekszáma. A város méretei, Maros megyén belüli periférikus fekvése és jelenlegi szolgáltatási infrastruktúrája ugyanakkor ma nem teszik lehetővé, hogy valódi térségközponti szerepet töltsön be a régióban. A Debrecennél alig valamivel nagyobb lélekszámú Mezőségen összesen közel 300 településen nemcsak a fogyás, hanem az öregedés is nagy mértékű. Az új román oktatási törvény létszámlimitjének csak a nagyobb peremvidéki városok és egy-két község tud megfelelni. A térség nagy részén több település iskoláit kell összevonni a 200 fős létszám biztosításához.4 Ez a jelenség még súlyosabban érinti az amúgy is alacsonyabb lélekszámú magyarságot: itt az iskolák megmaradása több térségben nagyon komoly áldozatokat követel a gyermekektől és a szülőktől: igen nagy távolságra kellene utaztatni a gyermekeket a jövőben. Az elmúlt évtizedekben több kisebb település, tanya vált elhagyatottá, és a terepbejárás során is találkoztunk olyan településekkel, amelyek néhány éven belül teljesen el fognak néptelenedni.

A Mezőbodonhoz tartozó Urszalyafalu alsó tagozatos iskolája

4

Vö. ehhez: Márton János (szerk.): Romániai magyar kistérségi iskolahálózatok. Működés és jövőkép. Erdélyi Kolozsvár, 2007, Műszaki Tudományos Társaság. http://www.apalap.hu/letoltes/kutatas/kutatas.pdf

11

1.2 A Mezőség elnéptelenedésének okai

1.2.1 A Mezőség térszerkezeti adottságai

A Mezőség mai helyzetére a térség geomorfológiai adottságai sok szempontból magyarázatot nyújtanak. A Mezőség leírását ugyanis éppen azoknak a nagy folyóknak a felsorolásával adhatjuk meg, amelyek a régió belső területeit elkerülik. A Mezőség belsejében csak kis vízhozamú patakok találhatóak, amelyek közül több akár ki is szárad az aszályos nyári hónapok idején.5 A középkori városalakulásban a folyóvizek közelségének meghatározó szerepe volt. Ez esetben is megfigyelhető, hogy a nagyobb városok (Szászrégentől Marosvásárhelyen át Tordáig, Kolozsvárig, Désig) a nagyobb folyók mentén alakultak ki, míg a Mezőség központi területein ilyen városképződésnek nem lehetünk tanúi. Ezeknek a városoknak önmagukban is jelentős a természetes gravitációs erejük. Ez az erő azonban különösen is megnőtt az 1960-as, 70-es évektől kezdve, amikor a szocialista Románián belül is megindult egy nagy arányú iparosítási-modernizációs folyamat, amely az urbanizáció erősödését hozta magával. 1966 és 1992 között a Mezőséget körülvevő városok népessége összesen 80 %-kal, 452 000ről 818 000 főre emelkedett. A legnagyobb mértékben (több mint 300 %-kal) Beszterce lakosságszáma nőtt, de Radnóton kívül minden városban igen kiemelkedő növekedést regisztráltak.6 2. sz. táblázat: A Mezőség peremén elhelyezkedő municipiumok lélekszámának változása (1966: 100 %) és a 2002-es népszámláláskor mért lakosságszám

TELEPÜLÉS NEVE

1977/1966

1992/1966

2002/1966

2002

Aranyosgyéres

128,37

167,88

153,65

26 823

Bethlen

118,44

197,58

185,19

10 878

Beszterce

173,75

343,70

318,43

81 259

Dés

119,87

152,74

142,44

38 437

Kolozsvár

141,58

176,99

171,25

317 953

Marosludas

126,99

159,31

148,36

17 497

Marosvásárhely

150,44

190,19

173,53

150 041

5 6

Makkai Gergely: Az Erdélyi-mezőség tájökológiája. Tanulmányok. Mentor, Marosvásárhely, 2003, 79–80. p. Az egyes municipiumok lakosságszámának változásaihoz ld. 1. sz. melléklet!

12

Radnót

86,67

83,53

81,85

9 523

Szamosújvár

132,04

197,14

180,68

24 083

Szászrégen

128,37

168,45

155,08

36 126

Torda

122,93

136,06

124,25

55 887


A falukról történő elvándorlás az egész országban általános jelenség volt ebben az időszakban. Mint Semjén István írja: „[…] 1973-ban a municípiumok és városok lakosságának közel 60 százaléka nem abban a helységben született, ahol jelenleg él, hanem jobbára falun.”7 A legnagyobb beáramlásra 1968 és 1978 között került sor. A jelzett időszak végén városban élő népességnek mintegy 25 %-a ez alatt a 10 év alatt költözött a municipiumokba.8 Ez a folyamat (mint föntebb jeleztük) a Mezőség esetében az országos átlagnál is kedvezőtlenebbül alakult: a lakosságnak közel egy harmada hagyta el itteni lakóhelyét. A peremvidéken

található

városok

lélekszámának

növekedésében

minden

bizonnyal

meghatározó jelentősége volt a mezőségi kiindulású belső migrációnak. 4. sz. ábra: A Mezőség és a környező municipiumok lélekszámának alakulása 1966 és 2002 között

A Mezőség (M) és a környező municipiumok lakosságának alakulása 900 000 800 000 700 000 összesen román magyar összesen M román M magyar M

fő

600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 1966

1977

1992

2002

népszámlálás Forrás: Varga, MTAKI 7 8

I.m. 45. p. Uo. 43–44. p.

13

A fenti ábrából az is leolvasható, hogy ebben az időszakban rohamosan erősödött a városi románság részaránya, miközben a Mezőségről a magyaroknál jóval nagyobb arányban vándoroltak el a románok. Jó okkal tételezhetjük fel, hogy ez a vándorló népesség előnyben részesítette a közeli nagyvárosokat: Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Besztercét és Dést, ahol a belső etnikai arányok megváltoztatásában is meghatározó szerepet játszott. A fenti folyamatok érezhetően megnövelték a felduzzadt városok természetes gravitációs erejét. A természetes gravitáció alatt az adott település lélekszámának vonzerejét értjük. Minél nagyobb egy város, annál nagyobb térséget érint a természetes vonzereje, hiszen a növekvő lélekszámhoz igazodva bővül folyamatosan a különböző szolgáltatások köre.

Ahova már csak választások előtt jut a politikusok figyelméből: a kihalás szélén álló Légen boltja

Ezt a gravitációs erőt számos tényező módosítja: a megyehatárok, a munkahelyek száma, az oktatási intézmények száma, foka, az egészségügyi ellátó intézmények elhelyezkedése, a közlekedési viszonyok stb. Az így leírható funkcionális-normatív gravitáció már egy módosult képletet ad. A Mezőség esetében ezáltal bemutatható, hogy a legnagyobb elszívó ereje

Kolozsvárnak

és

Marosvásárhelynek

van.

Ehhez

a

két

város

fekvése,

megközelíthetősége, fejlettsége egyaránt hozzájárul. A Mezőség keleti és nyugati végpontján található két nagyváros várhatóan a következő években is meghatározó szívóerővel fog rendelkezni, jóllehet az átköltözések célpontja egyre kevésbé lesz a két város, hanem annak közvetlen vonzáskörzete.

14

3. sz. térkép: A Mezőségen megfigyelhető természetes gravitációs viszonyok

15

4. sz. térkép: A Mezőségen megfigyelhető modifikált (funkcionális-normatív) gravitációs viszonyok

Jól megfigyelhető, hogy az utóbbi években Kolozsvár és Marosvásárhely népességszáma helyett inkább Apahidáé és Marosszentkirályé emelkedett. A kolozsvári ipari gyűrű kiépítése ezt az elszívó hatást a sokszorosára fogja emelni. E téren leginkább a zsuki ipari park hatásaival számolhatunk, hiszen itt tízezres nagyságrendben hoznak létre a következő években munkahelyeket. Minthogy a Mezőség nagy részén rendkívül mostohák a közlekedési viszonyok, arra lehet számítani, hogy a térségbe érezhető mértékű áttelepülés indul meg.

16

Ugyanez várható a kolozsvári gyűrűtől északra található városok (Szamosújvár, Dés) esetében is, amelyek az említett fejlesztések beszállítói központjaiként funkcionálhatnak a jövőben.

Új lakónegyed Marosszentkirályon

Marosvásárhely az elmúlt 5 év során szintén látványos fejlődésen ment keresztül, és az itt találkozó tervezett autópályák (az ún. észak-erdélyi A3-as, valamint a Marosvásárhely és Jászvásár közötti) ezt a fejlődési ívet a következő évtizedben erősíteni fogják, várható, hogy Románia egyik legdinamikusabban fejlődő ipari-üzleti központja jön itt létre.9 Ezek a fejlesztések azonban a Mezőség szempontjából katasztrofális következményekkel fognak járni. Minthogy a Mezőségnek nincs funkcionális fővárosa, ezt az elszívó hatást nem lesz képes ellensúlyozni. Nagysármás a tájrégiónak egyfajta központja, de Maros megyén belül periférikus a helyzete, alacsony a lakosságszáma, és nem rendelkezik azokkal az infrastrukturális adottságokkal, amelyek lehetővé tennék a fenti folyamatok részbeni kiegyenlítését. A fenti ábrák is jól szemléltetik, mennyire súlytalan településről van szó. Ma is megfigyelhető, hogy a Mezőségen belüli mostoha életkörülmények, a munkahelyek hiánya miatt a lakosság fiatal része a városokba áramlik. Ezáltal tovább csökken a gyermeklétszám, és ez a demográfiai spirál lassú, de biztos halálra ítéli a térség településeit. Az új oktatási törvény következtében a mezőségi falvak döntő többségében várhatóan megszűnik az alapfokú oktatás, a megfelelő közlekedési infrastruktúra hiányában pedig a 9

„Marosvásárhely regionális központ, ez a központi szerep körülbelül 800 ezer lakosra terjed ki, ebből Maros megye népessége közel 600 ezer fő, de a vonzáskörzethez tartozik Beszterce megye déli és délkeleti része […].” Horváth Gyula (szerk.): Székelyföld. MTA RKK – Dialóg Campus, 2003, Budapest–Pécs, 104–5. p.

17

gyermekek szállítása is több helyütt megoldhatatlanná válik.10 Mindez a Mezőség torz térszerkezeti adottságainak megerősödéséhez, már középtávon a régió elnéptelenedéséhez fog vezetni. Az alacsony népsűrűség, az elöregedő lakosság ugyanis nem kedvez a munkáskezeket

igénylő

befektetéseknek,

a

munkahelyek

hiánya

pedig

további

népességcsökkenéshez vezet, és így tovább. A Mezőség versenyképességét kedvezőtlenül érinti az alacsony iskolázottsági szint. A 2002es népszámlálási adatok csak hét mezőségi település esetében állnak rendelkezésünkre, de valószínűsíthető, hogy a helyzet hasonló az egész régióban. A hét település között található két közepes méretű municipium (Marosludas és Szamosújvár), három székely mezőségi község (Mezőbánd, Mezőcsávás és Mezőpanit), valamint egy marosterei (Marossárpatak) és egy Kolozs megyei (Szék) község. Utóbbi az enklávésodó településekre is jó példa.11 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyik településen se haladja meg a 10 %-ot. Szamosújvár áll ehhez legközelebb 8,9 %-kal. A települések többségében ez az arány 1 % körül mozog, Széken 0,6 %. Az iskolai végzettség nélküliek aránya a vizsgált települések közül Mezőbándon a legnagyobb (ez valószínűleg összefügg az itt található népes roma kolónia létével): 14 % fölötti, de Marossárpatakon is meghaladja ez a mutató a 12 %-ot. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők adják a lakosság túlnyomó részét. Széken ez a réteg összesen közel 89 %-ot tett ki 2002-ben! Kivételt Marosludas képezett, ahol a középiskolások meglepő módon több mint felét adták a teljes 15 éven felüli népességnek. E tekintetben Szamosújváron is a községekhez hasonló a helyzet: 51,5 %-nak csak alapfokú végzettsége van. Feltűnő, hogy ezek a jelenségek nemcsak az idősebb, hanem a fiatalabb korosztályt is jellemzik. A lakosság mobilitása ebben az időben még feltűnően alacsony volt. A lakosság 52–83 %-a az adott község területén dolgozott, de a további 12–38 % is a megyén belül talált munkát. Nagyon ritka volt a megyén kívüli munkavállalás. Ez alól éppen Szék volt a kivétel, itt a külföldi (feltehetően magyarországi) munkavállalók összesen több mint 17 %-ot tettek ki (szemben a többi település 1 %-os átlagával). Mindez arra utal, hogy az ezredfordulón a kedvezőtlen infrastrukturális feltételek miatt a térség még befektetők nélkül maradt, és a közlekedési viszonyok sem tették lehetővé az ingázást. Az emberek inkább kaphattak munkát lakóhelyükön (az önkormányzati intézményeknél, helyi szövetkezeteknél stb.), vagy

10 A talán legrosszabb mutatókkal rendelkező Szépkenyerűszentmártonban például összesen 11 gyermek lakik. Ebből 6 magyar. Vö. Márton: i.m. 222. p. 11 Ld. ezzel kapcsolatban az 1.2.3 fejezetet.

18

munkanélküliek lettek. Az átlagban 14 %-os munkanélküliség egyébként nem tekinthető kiugróan magasnak. Az ország uniós csatlakozása óta ezek az adatok minden bizonnyal gyökeresen megváltoztak, hiszen a külföldön munkát vállalók száma radikálisan megnőtt. A kolozsvári iparfejlesztésnek pedig nemcsak a megyehatárokat, hanem ma már az országhatárokat (Moldávia, Bulgária) is átlépő hatásai vannak a munkaerő-migrációt illetően. A térségben rendkívül alacsony a vállalkozói aktivitás. A legtöbb egyéni vállalkozót (szám szerint 204-et) Szamosújváron regisztrálták, de Mezőpaniton csak 41, Marossárpatakon pedig mindössze 21 vállalkozás működött ebben az időben. Mindez tovább erősíti azokat a tendenciákat, amelyek a fiatal lakosság fokozatos elvándorlásához vezetnek – és e tekintetben az uniós csatlakozás, a hirtelen meglódult, de területileg rendkívül kiegyensúlyozatlanul fejlődő román gazdaság, az utóbbi évek infrastrukturális fejlesztései e folyamatokat csak tovább katalizálták. Gyors beavatkozás nélkül a Mezőség belső területeire a teljes elnéptelenedés vár.

1.2.2 A mezőségi tájgazdálkodás problémái

A Mezőség tájgazdálkodásával kapcsolatban az elmúlt években Makkai Gergely tollából több cikk, tanulmány is megjelent. Kutatásait Az Erdélyi-mezőség tájökológiája című kötetében összegezte.12 Az elmúlt években újra előtérbe került a XIX. században kialakult, de később a nemzetkarakterológia és a fajelmélet miatt háttérbe szorult elmélet, amely az adott nép kultúrája és gazdasági teljesítőképessége, illetve az alkalmazott eljárások között összefüggést állapít meg. Makkai Gergely művében is ez az egyik fő vezérfonal, amikor a mai mezőségi táj kialakulásának előfeltételeit vizsgálja, és a különböző felekezetekhez kapcsolható tájgazdálkodási szokásokhoz köti a mezőségi táj változásait. Herman Ottóhoz hasonlóan meghatározó szerepet tulajdonít például a katolikus valláshoz kapcsolódó böjtös étkezésnek.13 A Mezőség gazdag tórendszere ugyanis jelentős részben a böjti időszakokban felértékelődő halfogyasztás kiszolgálására alakult ki. Egy részük pedig kimondottan kolostori tulajdonban

12 13

Makkai G.: i.m. A szerző a Babeş-Bolyai Egyetem tanára, egyben RMDSZ-képviselő is. Uo. 23., 31. p.

19

volt. A reformáció idején a Mezőségről gyakorlatilag eltűntek a katolikusok, ezzel a tavak funkciója is átalakult, a fő feladatukká a malmok meghajtása vált.14 A következő nagy kulturális változást a XVII. század fordulóján pusztító háborúk jelentik. Egy 1603-as összeírás tanúsága szerint a középkori eredetű magyar falvak többsége teljesen vagy majdnem teljesen kipusztult. A folyamatos háborúk során elvesztett lakosság helyére a mezőségi földesurak előszeretettel telepítenek román jobbágyokat.15 A Mezőség ebben az időben válik véglegesen vegyes lakosságúvá. A román jobbágyok pedig magukkal hozzák a juh- és kecsketartást, ami egy teljesen új legeltetési módszert is jelent, és együtt jár a meglévő erdők ritkításával, valamint a mezőségi domboldalak fűállományának letarolásával. Ez pedig elősegítette a talaj lemosódását, a termőterületek szűkülését. Ugyancsak a román népesség megjelenése indítja el a kukoricatermesztés korszakát, amely egyre nagyobb szántóterületeket kívánt – a korábbi tórendszer rovására. A XIX. század végére a Mezőség termőterületének két harmadán búza és kukorica található.16

A mezőségi gazdálkodás tájképi hatása (Mezőpanit)

A szerző érzésem szerint ezeknek a jelenségeknek nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a XIX. század közepén megszűnő földesúri szolgáltatásoknak, jóllehet a tavak számában, az 14

Uo. 49. p. „A XVII. században egyszerre felszökik a mezőségi jobbágyok közt a Moldvai név arányszáma, de arra is van adatunk, hogy Kővár vidékéről is megindult a románságnak délfelé való özönlése.” Makkai László: ÉszakErdély nemzetiségi viszonyainak kialakulása. http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf1696.pdf 247. p. 16 Makkai G.: i.m. 43.p. 15

20

erdők kiterjedésében ez az esemény okozta a legnagyobb változást. A közösségi földek magántulajdonba kerülése indítja meg ugyanis azt a gazdálkodási formát, amely a vizenyős területek,

tavak

lecsapolásával,

az

erdők

kivágásával

igyekszik

minél

nagyobb

szántóterületeket kihasítani a mezőségi domboldalakból.17 Ugyancsak ez az időszak a kezdete az itteni tanyavilág kialakulásának, amelynek épp ma éljük végóráit. A századforduló hozza el a térségbe a vasutat, amely (mint arra Makkai szintén rámutat) értelemszerűen ugyanazon patakvölgyeket veszi igénybe, ahol korábban a tósorozatok voltak.18 Azoknak a változásoknak a szempontjából tehát, amelyeket Makkai a mezőségi táj kialakulásában meghatározóknak tekint19, érzésem szerint ez utóbbi fejleményeknek volt a legnagyobb jelentőségük. 5. sz. térkép: A Mezőség erdősültségi állapota a XIV. század elejéig

Forrás: Makkai 34. p. 17

Uo. 49. p. Uo. 53. p. 19 „Az, ami gyökeres változást idézett elő a Mezőség ökológiai állapotában, nem más, mint az egyre bővülő emberi élettér hatására módosuló másodlagos tájalakító tényezők, éspedig a felszínborítottságot biztosító vízfelszínek és természetes növénytakaró területi arányainak megváltozása.” Uo. 64. p. 18

21

6. sz. térkép: A Mezőség erdei a XVIII. században

Forrás: Makkai 55. p. 7. sz. térkép: A mezőségi erdők kiterjedése 1968-ban

Forrás: Makkai 92. p.

22

A tájökológia szempontjából Makkai megkülönbözteti az elsődleges és másodlagos tájalakító tényezőket. Az előbbi csoportba sorolja a földtani és felszínalaktani jelenségeket (amelyek az ember megjelenése óta nem igazán változtak) és a makroklimatikus viszonyokat (amelyekben szintén kisebb kilengések voltak megfigyelhetőek). A mezőségi talaj elsősorban márgás-agyagos, rossz drénhatású erdőtalaj, illetve barna erdőtalaj és feketeföld. Az erdőségek fokozatos visszaszorulása miatt (ma a Mezőségnek mindössze 10 %-át borítja erdő) a kopár dombhátakról az esőzések a völgyekbe mosták le a talaj felső rétegét, ami nemcsak a kopárosodást gyorsította meg, hanem a völgyekben is érezhető talajromlást idézett elő. A fenti térképek igen szemléletesen mutatják be azt a változást, ami a Mezőségen a növénytakaró tekintetében végbement.

Jellegzetes mezőségi táj, kopár domboldalakkal

A másik elsődleges tényező a makroklíma, amely a Mezőség nyugati térségében a NyugatiSzigethegység késleltető, feltartó hatásának, valamint a hegységből ennek következtében leáramló főnjelenségnek köszönhetően meglehetősen száraz. A napsütéses órák száma itt 100zal nagyobb, a csapadékmennyiség éves szinten 100–150 mm-rel kisebb a keleti Mezőségnél.20 Makkai tipológiájában a másodlagos tényezőt a topo- és mikroklíma jelenti. Ennek kialakításában az emberi tevékenység meghatározó szerepet játszik. A tavak lecsapolásával csökkent a párolgó vízfelület, így a csapadék-utánpótlás is, és emelkedett az átlaghőmérséklet.

20

Uo. 72. p.

23

Az elmúlt 200 év során az egykor virágzó tórendszer szinte teljesen eltűnt, ami igen kedvezőtlen hatást gyakorolt a Mezőség térségeinek mikroklimatikus viszonyaira és ezen keresztül mezőgazdaságára. Vannak olyan patakok, amelyek szárazabb nyári időben kiszáradnak. Egy a megmaradt néhány tó közül: Gyeke

Feketelak főtere és a vendégmarasztaló sár

A tavak eltűnése egyébként a még a századfordulón is jövedelmező, a sásra alapozott háziipar, valamint a kenderfeldolgozás eltűnését is magával hozta. Ehhez hozzá kell még vennünk az agyagos völgyekben a pangó vizek miatt tapasztalható mocsarasodást is. Minthogy a települések

24

általában a völgyekben találhatóak, itt az egyébként kis mennyiségű éves csapadék is járhatatlanná teszi az utakat. Több településen még a 70-es években is gólyalábakon jártak, és ma is vannak olyan kisebb falvak, amelyek csak traktorral közelíthetőek meg minden kisebb eső után. 8. sz. térkép: A mezőségi tórendszer 1789-ben


9. sz. térkép: A mezőségi tórendszer 1862-ben


A vízvezeték és a csatornázás szinte az egész régióban hiányzik. Mindezen tényezők nem kedveznek a falvak fennmaradásának, hiszen a gazdálkodás nehézkes és kevés eredménnyel jár. Helyben munkahelyek nincsenek, a sár miatt sokszor a legalapvetőbb szolgáltatások sem biztosíthatóak (a települések jelentős hányada mentőautóval megközelíthetetlen, ami akár a gyermekvállalási hajlandóságot is befolyásolhatja). Összegezve: a kizsákmányoló jellegű tájgazdálkodás a Mezőségen már visszaütött: éppen az emberi életkörülmények romlását idézte elő a táj pusztulása révén.

25

10. sz. térkép: A mezőségi tavak napjainkban


A jövőre nézve óriási gond, hogy a Mezőség különböző megyékhez tartozó területeire egymástól függetlenül készültek el az infrastrukturális fejlesztési tervek. Mint látogatásunkkor kiderült, az egyes megyei terveket a szomszéd megyékben nem ismerik, azok elkészítésekor a megyei fejlesztési ügynökségek között nem került sor egyeztetésre. Így előfordulhat, hogy egymástól néhány km-re nagy szennyvíztisztító művek épülnek, míg más térségek anélkül maradnak. A megyehatároktól függetlenül számos helyen racionálisan lehetne elosztani a rendelkezésre álló forrásokat egy organikusabb, a táji adottságokat jobban figyelembe vevő tervezési modell segítségével. Mint arra Makkai Gergely is több alkalommal rámutatott: a Mezőséget egységes kultúrtájként kezelő, integrált stratégia elkészítésére lenne szükség, amelynek központjában a tájgazdálkodás új módja, egyben a tájökológiai egyensúly visszaállítása kellene, hogy álljon.

26

1.2.3 A Mezőség interetnikus viszonyai

A Mezőség helynévi anyaga arra enged következtetni, hogy a honfoglalás idején beköltöző magyarok mellett évszázadokon keresztül nem telepedett meg más etnikum a térségben.21 A szászok betelepítése a XII-XIII. században indul meg, főként a Mezőség keleti, Sajó menti területeire. A románok nagyobb arányban a török háborúk utolsó időszakában jelennek meg. Virágzó örmény központ jött létre Szamosújváron. Mára ez a XIX. század második felére kialakult etnikai sokszínűség sokat kopott: a német ajkú lakosság nagy arányban hagyta el egész Romániát a 80-as évek végén. Helyükre a Királyföldhöz hasonlóan itt is elsősorban romák költöztek, akiknek a szász építészeti és szellemi örökséghez kötődésük nincs. Szamosújvárról is eltűntek az örmények, 2002-ben már mindössze 31 fő vallotta magát örmény nemzetiségűnek. A mezőségi magyar-román interetnikus viszonyok alakulásáról Makkai László22 és Kiss Dénes23 tanulmányából alkothatunk képet. Utóbbi ugyan kimondottan Maros megyével foglalkozik, de megállapításai helytállónak tűnnek a Mezőség egészére, sőt más vegyes etnikai zónákra is. Általánosan megállapítható, hogy a Kárpát-medencében az elmúlt 100 évben az etnikailag vegyes területek fokozatos homogenizálódása figyelhető meg. Ezt a jelenséget Kiss Dénes az alábbiak szerint summázza: „[…] Kelet-Európában a XIX. század második felétől napjainkig eltelt időszak az együttélő etnikumok folyamatos területi szegregálódásának az ideje.”24 A Mezőség etnikai viszonyainak megváltozása (mint erről már említést tettünk) a XVII. század elején következett be, amikor az elmenekült és a háborúkban elpusztult lakosság helyére főként román ajkú népesség költözött be. Makkai László kimutatása szerint az akkori 31 település közül mindössze 19-ben maradt meg a magyar többség.25 Ettől az időszaktól kezdve a Mezőségen a magyar és román nemzetiségek demográfiailag igen hasonló pályát futottak be, és ez alól nem kivétel a jelenleg megfigyelhető fogyás sem, igaz, a jóval kisebb lélekszámú magyarságot arányaiban kevésbé érinti, mint a románságot. Az utóbbi években Széken, Bálványosváralján a visszatelepülésre is több példát említhetnénk: a 90-es évek közepén Magyarországra költözött mesteremberek tértek vissza a Mezőségre. 21

Egyes elképzelések szerint a hunok utódai éppen itt fogadták volna a honfoglaló magyarokat. (Vö. Makkai G.: i.m. 18. p.) 22 Makkai L.: i.m. 23 Kiss Dénes: A Maros megyei etnikumok 1850-1992 közötti területi megoszlásainak elemzése. http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?akod=343 24 Uo. 25 Makkai L.: i.m. 249. p.

27

5. sz. ábra: Magyarok és románok fogyási aránya a Mezőségen (1966–2002)

Románok és magyarok arányának változása 80 70

73,3

72,7

60

69,3

68,5

%

50 román

40

magyar

30 20

23,8

24,2

24,5

22,8

1977

1992

2002

10 0 1966

népszámlálás Forrás: Varga, MTAKI

Kiss Dénes kutatásai rávilágítottak arra, hogy a magyar és román tömbvidékek a vegyes térségek rovására növekednek, illetve hogy a tömbvidéken belül élő kisebbségi közösség egyre kevesebb településen összpontosul. Ezáltal szűk kiterjedésű enklávék alakulnak ki. Ezzel párhuzamos folyamat az egyes községközpontokhoz tartozó kis falvak lakosságának beköltözése a jobb infrastrukturális ellátottságú központokba. Ezek a folyamatok pedig az adott településen élő többségi etnikum további erősödését hozzák magukkal. A tájökológia és az interetnikus viszonyok érdekes összefüggésére mutat rá a szerző, amikor kiemeli: „A vegyes térségek termékenyebb folyóvölgyekben terülnek el (Maros és Küküllő völgye), a tömbvidékek vízszegény területen (Mezőségi román tömbvidék) vagy hegyvidéken találhatók (Görgény-völgyi- illetve Felső-Maros menti román tömb)…”26 A folyóvölgyekben éppen ezért nagyobb a keveredés, mint a Mezőség belső területein, ahol a két etnikum közül valamelyik általában jelentős többségben van. A vegyes lakosságú térségekben is megfigyelhető azonban a homogenizálódás folyamata: „Kölpény-Szabéd-Fele, Szentivány-Bergenye-Panit-Harcó-Kövesd-Madaras

képeznek

magyar(osodó),

Ménes-

Szabad-Bárdos román(osodó) falucsoportokat. Száltelek és Cáznán-falva elszigetelten válnak több mint kétharmados román falvakká.”27

26 27

Kiss: i.m. Uo.

28

1992 és 2002 között Kolozs megyében a 24 község közül 9-ben, Beszterce megyében egy községben, Maros megyében két településen nőtt a magyarok aránya az összlakossághoz képest. Ezek a változások azonban nem szignifikánsak. Erősödött a magyarság az amúgy is döntően magyar községekben (Szék, Bálványosváralja), valamint néhány kistelepülésen, ahol a románság fogyása felgyorsult. Kivételt képez Szamosújvárnémeti, ahova románok és magyarok is költöztek (kis számban). Széken 1966-ban még több mint 300 román ajkú polgár élt, mára számuk alig éri el a 100-at. Szentmátén a románság jelentős mértékű fogyása mellett enyhén emelkedett a magyarság lélekszáma. Mezőpaniton a lakosság lélekszáma 10 év alatt nem változott, viszont emelkedett a román anyanyelvű romák aránya (főként Székelykövesden). 3. sz. táblázat: Magyar többségű és jelentős magyar kisebbséggel rendelkező települések a Mezőségen (2002)28 MAGYAR TÖBBSÉGŰ TELEPÜLÉSEK SZÁMA

JELENTŐS MAGYAR KISEBBSÉG

AZ ÖSSZES TELEPÜLÉS SZÁMA

1

1

14

Kolozs

3 (2)

2 (1)

24

Maros

8 (6)

4 (1)

33

Beszterce-Naszód

Forrás: MTAKI

A holland reformátusok támogatásával megépült visai óvoda

28

Zárójelben azon községek számát tüntettük fel, ahol a románság aránya csökkent.

29

4. sz. táblázat: Eltűnt és eltűnőben lévő magyar közösségek a Mezőségen (2002) TELEPÜLÉS NEVE

LÉLEKSZÁM (2002)

FOGYÁS MÉRTÉKE (1966–2002)

Bala

16

- 83,1

MAROS

Kisikland

78

- 45,1

KOLOZS

Kozmatelke

0

- 100

Mezőceked

9

+ 112,5

Mezőgerebenes

19

- 79,1

Mezőkirályfalva

7

- 88,5

Mezőpagocsa

26

Mezősályi

TELEPÜLÉS NEVE

LÉLEKSZÁM (2002)

FOGYÁS MÉRTÉKE (1966–2002)

Ploszkos

1

- 97

Szamosújvárnémeti

40

- 23,1

BESZTERCE Budatelke

26

- 36,6

- 85

Mezőörményes

80

- 69,5

21

- 30

Mezőszentmihály

38

- 67,5

Mezőtóhát

19

- 68,3

Mezőszilvás

5

- 64,3

Tekeújfalu

67

- 61,1

Nagynyúlas

78

- 73,7 Forrás: MTAKI

A Mezőség területén összesen 17 olyan település található, ahol a magyarok lélekszáma már a 100 főt sem éri el (olyan is akad, ahol már egy magyar sem él), ezért az ottani magyar közösség rövid időn belül el fog tűnni. Ez a veszély a románságot kizárólag Széken fenyegeti. Mindez arra is rámutat, hogy bár a Kiss Dénes által felvázolt szegregációs folyamatok valóban megfigyelhetőek a Mezőségen, ennek következményei nem azonos mértékben sújtják az ottani magyarokat és románokat. A magyarság esetében az elmúlt 20 évben amúgy is számolnunk kell az országon belüli vándorláson kívül a magyar állam gravitációs erejével is. Mint azt Gödri Irén kutatásaiból tudjuk29, 1987 és 2001 között éves szinten átlagban 10 000 román állampolgár vándorolt be Magyarországra (ennek intenzitása évenként változott), a legtöbben Maros, Bihar és Kolozs megyéből indultak útnak. A mezőségi magyarság fogyásában tehát nem kizárólag a kedvezőtlen népesedési viszonyok játszottak szerepet, hanem a migráció is, bár e tekintetben a románság helyzete (mint láttuk) még rosszabb. A kis magyar közösségek megmentésére az ezredforduló után alapították meg az első szórványkollégiumokat. A Mezőségben kizárólag civil kezdeményezésre alakult meg a válaszúti és a szamosújvári kollégium. Előbbi a mezőségi magyar hagyományőrzés legendás alakjának, Kallós Zoltánnak köszönhető. A 2001-ben létrehozott bentlakásos intézményben óvodások és elemi iskolások (1-4. osztály) kapnak egész napos ellátást, orvosi ellátást, 29

Gödri Irén: Ki, mikor és miért lesz bevándorló? A Romániából Magyarországra bevándorolt népesség jellemzői és migrációs motivációi. http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?akod=338

30

szállást, szükség esetén ruhát és taneszközöket. A gyermekek hétvégi szállítását is az alapítvány végzi. A 2006-2007-es tanévben összesen 59 kisgyermek lakott Válaszúton, ezek közül 18 óvodás.30 A szamosújvári kollégiumot a Téka Alapítvány hozta létre, és 2006-ban nyitotta meg kapuit. Eredetileg a Válaszúton végzett diákokat kellett befogadnia. Mára I-XII. osztályig gyűjtik a hátrányos helyzetű magyar gyermekeket a Mezőség észak-nyugati részéről és a Szamoshátról. Tavaly 90 diákjuk volt.31 Désen a ferences rendházhoz kapcsolódóan hoztak létre magyar gyermekeknek bentlakást, és a Mezőségi Őrzőkör Alapítvány és a Bástya Egyesület kezdeményezésére hasonló program indulhat Vicén is. Itt, az innen elszármazott Gergely István atya (Tiszti) kezdeményezésére moldvai csángó családokat telepítettek le. A kísérlet sok konfliktussal jár, de a gyermeklétszámra mindenképpen kedvezően hat. A Dsida Jenő Általános Iskola fennmaradása azonban nem biztosítható további gyermekek beköltöztetése nélkül, ezért döntött az alapítvány egy kollégium létrehozásáról.32

A Dsida Jenő Általános Iskola Vicén

A vicei kezdeményezésnek van egy igen fontos előnye a másik két kollégiummal szemben: a Mezőség belsejében található. A válaszúti és a szamosújvári kollégiumok ugyanis kifelé vonzzák a gyermekeket a Mezőség központi vidékeiről, az itt tanuló diákok többsége vissza sem kerül szülőfalujába, s bár a magyarság számára megmenekül, várható, hogy a közeli nagyvárosok beszippantják őket. 30

Márton: i.m. 455. p. Uo. 454. p. Az alapítvány munkájáról az alábbi honlapon lehet információkat szerezni: http://www.teka.ro 32 http://www.nemenyi.net/MediaA/pdf/vice_projekt.pdf 31

31

A nagysármási szórványkollégium létrehozása ezért is halaszthatatlan. Az ügy folyamatosan napirenden van. Kelemen Attila volt EP-képviselő szinte éves rendszerességgel veti fel a kollégium létrehozását: "Sajnos, létszámfogyatkozásunk miatt oda jutottunk, hogy több kistelepülésen is be kell majd zárni az óvodákat és a kisiskolákat. Ezt a helyzetet csak úgy tudjuk

kivédeni,

hogy

erős

szórványkollégiumokat

hozunk

létre.

Nagysármás

szórványstratégiai szempontból mindenképpen olyan központot tud képezni, ahol ez az elképzelés megvalósítható lesz. Ehhez a magam részéről biztosítom a helyiek erőfeszítéseinek támogatását.”33 Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület többek között a nagysármási kollégium alapítása céljából a Bernády Alapítványhoz kapcsolódóan alakította ki a belső-mezőségi támogatási övezetet. A Márton-féle tanulmány szerzői is megemlítik egy ilyen központ létrehozásának a szükségességét.34 Mindazonáltal a kollégium a mai napig nem nyitotta meg kapuit. Hasonló gond a magyar nyelvű szakképzés, a továbbtanulás lehetőségének hiánya. Széken éppen ebből az okból indítottak szakképzést 2006-ban, de a mezőségi magyarok szempontjából igen fontos volna egy színvonalas képzőközpont kialakítása Nagysármáson. Szakemberek a szórványkollégiumok nagy hátrányának tekintik, hogy a gyermekek igen fiatal korban szakadnak ki a családból, ami akár pszichés problémákat is okozhat. Azt is meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy ezek a családok általában rendkívül szegények35, a gyermekek életében a kollégium óriási minőségi ugrást jelent. És ami már középtávon is e kollégiumok jelentőségét támasztja alá: a szórványban élő magyar gyermekek döntő része román iskolába kényszerülhet a közeljövőben, amivel szemben ezek a kollégiumok valódi alternatívát kínálnak. A szegregációs folyamatok erősítése ugyanakkor a térségfejlesztési célok sérülését okozhatja. Jóllehet, az elmúlt 400 év alatt a magyar és a román közösség kulturálisan és gazdálkodási szokásaiban sokat hatott egymásra, a nyelvi-kulturális különbségek mégis nehezebbé teszik egy organikus térség kialakítását, hiszen az előbb röviden ismertetett szegregációs jelenségek elzárt közösségeket eredményeznek. Ezen leginkább a vegyes iskolák tudnának enyhíteni, és az új oktatási törvény szükségszerűvé is fogja tenni a nagyobb vegyes iskolák létrehozását. Ez viszont a magyar enklávék felszámolódásának felgyorsulását vetíti előre. Ez a belső ellentmondás nagyon nehezen feloldható, és komoly körültekintést kíván meg a mezőségi térségfejlesztőktől. 33

http://www.hhrf.org/nepujsag/06jan/6nu0106.htm Népújság LVII. évfolyam 3. (16184.) sz., 2006. január 6. Márton: i.m. 286. p. 35 „[…]a szülõk szegények, a magyar iskolába való ingáztatás költségeire nem futja, különösen olyan szórványvidékeken nem, mint a Mezõség” – mondta egy vele készült interjúban dr. Kötő József. Lokodi Imre: Szórványmentő stratégiák. In http://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=100. 34

32

Vegyes tanítási nyelvű általános iskola Ördöngösfüzesen

A mozaikszerű betelepülés és az említett elzárkózás rendkívül megnehezíti az önszerveződés legalapvetőbb formáinak a megjelenését. A magas munkanélküliség által sújtott térségben az elmúlt évtizedben értelemszerűen nem nagyon volt terepe a civil önszerveződésnek. Valamilyen szintű mozgást csak a székely Mezőségen és Szamosújvár térségében tapasztalni. Előbbi területen formálódóban van egy LEADER-akciócsoport is.

Munkában a formálódó LEADER helyi akciócsoport Mezőcsáváson

A Mezőség többi részén azonban a nonprofit szervezetek szinte teljesen hiányoznak. Mint arra a Márton-féle felmérés szerzői is rámutatnak: még az iskolák melletti segítő alapítványok

33

is hiányoznak. A Mezőségen belüli hálózat jellegű együttműködésekre sincs példa. A székely Mezőségen élők semmit sem tudnak a besztercei vagy Dés környéki szórvány magyarokról és viszont. Nincs okunk feltételezni, hogy ez a románság esetében másként volna. Egy olyan helyzetben, ahol a szomszéd település többségi nemzetisége a másik etnikumhoz tartozik, az elzárkózás a térségfejlesztés esélyétől fosztja meg az ott élőket. A mozaikszerű megtelepedés nehezíti a kapcsolatfelvételt, a térségi együttműködést, a közös gondok és a több évszázados együttélés tapasztalatai viszont szükségszerűen könnyítik is. Az alábbi térképre nézve azonnal feltűnik, hogy egyik közösség sem képes a másik nélkül a régió fejlesztését elindítani, megvalósítani, és talán ez lehet a közös munka kiindulópontja. Egy egységes mezőségi stratégia képes volna megmozdítani a ma még elzárkózó erőket, és megalapozhatná a sikeres együttműködést. Ahogy Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke fogalmazott egy interjúban: „Sok mezőségi ember akar tenni valami, de hiányzik az átfogó stratégia és a következetes, normatív intézménytámogatás.”36

Az egyik legnagyobb arányban magyarok által lakott mezőségi település: Panit

36

http://www.apalap.hu/dokumentumok/dok_interju4.html

34

11. sz. térkép: A Mezőség nemzetiségi viszonyai (zöld: román többség: narancs: magyar többség)

35

III. STRATÉGIAI KONCEPCIÓ Jelen stratégiai koncepció célja, hogy a Mezőséget egységes kultúrtájként kezelve tegyen javaslatot egy organikus térségfejlesztési stratégia elkészítésére és megvalósítására. Ennek megfelelően a stratégiai fejezet egy célkijelölésből, a fejlesztések elvi hátterének tisztázásából és a célkitűzésekből levezethető intézkedések ismertetéséből áll. Alapvető fontosságú rögtön az elején tisztázni, hogy jelen stratégiai koncepció tudatosan nem vesz tudomást a közigazgatási határokról, és nem reflektál a megyei szinten egymástól függetlenül megfogalmazott fejlesztési célokra. A Mezőséget összefüggő egészként tárgyalja, és a térségben meglévő vagy megteremthető helyi energiák mozgósítására épít.

1. Az organikus térségfejlesztés elvi alapjai

1.1 Az organikus térség sajátosságai A tér, amelyben élünk, nem magától adott; mint arra Henri Lefebvre egy könyvében (La production de l’espace) elsőként rámutat: valójában mi alkotjuk meg – három szinten. Az első szintet az észlelt tér jelenti: miközben tevékenykedünk, valamiféleképpen észleljük a körülöttünk lévő dolgokat, amiket aztán elménk egy átfogó struktúrába illeszt bele. A tárgyak többé-kevésbé állandó egymáshoz való viszonyából épül fel a tér képzete. A második szintet a konceptualizáció jelenti: mi magunk is hozunk létre tereket magunk számára. Egy ország, egy régió a (földrajzi-természeti) valóságban nem létezik, csak mi konstruáljuk, alakítjuk a külső fizikai valóság elemeit úgy, hogy annak objektumai szimbolikus jelentéssel telítődnek meg. A harmadik szinten aztán ez a konceptualizált tér önálló ontológiai státusszal ruháztatik fel, és gondolkodásunk, észlelésünk, cselekvésünk meghatározó tényezőjévé válik. Lefebvre mondandójának lényege, hogy az ember a térstruktúrákat térszemléletének objektivációiként hozza létre, majd ezeket a valóság önálló tényezőinek tekinti, végül ezek az objektumok mindennapos cselekvéseinek részeivé válnak. A megélt (vécu) tér, az életvilág tere éppen ezért mindig diszkurzív jellegű: egyfajta tudáshorizontot tételez fel, amelyben egy

36

adott közösség saját magát definiálni, identifikálni képes. Azt, hogy kik is vagyunk valójában, a körülöttünk lévő, megélt tér számtalan módon határozza meg. Hozzájárul az egyszerű geomorfológiai adottságaival, növény- és állatvilágával, urbanizáltsági fokával, szimbolikus jelentőségű térelemeivel. Ezáltal válik valaki alföldivé, székelyföldivé, Palócország lakójává stb. A Mezőség talán még a többi Kárpát-medencei tájegységénél is individuálisabb jelenség: a semmivel össze nem téveszthető kopár dombhátak sorától a vendégmarasztaló sárig számos olyan táji sajátossággal rendelkezik, ami a legközvetlenebbül identifikálja ezt a vidéket és az itt élőket. Természetesen hasonló hatással bír egy település, megye, országrész, ország polgárának lenni. A Mezőség három megye (Beszterce-Naszód, Kolozs és Maros) találkozási pontjánál fekszik, és a táj belső kohéziója valamiképpen gyengíti ezeket a közigazgatási határvonalakat. Ez a táj szervesen összetartozó egységet alkot, amelyet a nagyobb folyók völgyei a térképeken is körülrajzolnak. A regionalizmus szakirodalma többféle tipizálását ismeri a régióknak. Az általunk használt megközelítés a normatív, a funkcionális és a formális (más néven szubjektív) régiókat különíti el egymástól. A normatív régiók határait mindig valamilyen norma, (jog)szabály jelöli ki. A nagy közigazgatási reformok éppúgy normatív régiókat (pl. megyerendszer) hoznak létre, mint az Európai Unió regionális politikája. (E tekintetben a Mezőség szerencsétlen módon nemcsak három megye, hanem két fejlesztési régió: Közép és Északnyugat között is megoszlik.) A funkcionális régiók egy-egy funkcionális központ vonzáskörzetével írhatóak le. Egy adott település számos feladatot láthat el a vonzáskörzetében élők részére (iskolák, egészségügyi intézmény, munkahely, vásártartási jog stb.), amelyek a kérdéses térség központjává avatják. Így működnek a városok körül létrejövő ellátási körzetek, valamint a kistérségek is. A formális régiónak általában nincsenek térképen pontosan megrajzolható határai. Ezek a régiók a közös természeti, táji vagy kulturális örökség okán tartoznak össze, valamifajta szerves egységet alkotnak. A szakirodalom egy része ezért nevezi ezeket az egységeket szubjektív régióknak: ezekben valamiféleképpen az egyediség és az egyediségnek egy sajátos, szubjektív látásmódja érvényesül. Ilyen összetartozó egység a Balaton, amely három külön megyéhez és három fejlesztési régióhoz tartozik, de a táji örökség miatt mégis szerves belső egységet alkot. És természetesen ilyen régió a Mezőség is, minden normatív és funkcionális feszítő erő ellenére. (Vö.: a funkcionális gravitációt megjelenítő térkép.) Az organikus térségek, formális régiók tipológiája az alábbi sajátosságokkal írható le:

37

•

geomorfológiai integritás: ezek a régiók mindig valamilyen közös tájat alkotnak, amelynek fontos eleme a térszíni formák egységet sugalló rendje (ezek a jellegzetességek már messziről identifikálják az adott térséget);

•

közigazgatástól

független

egység:

a

különböző

funkcionális

és

normatív

régióközpontok szívóhatása ellenére a formális régióknak van egy természetes belső gravitációs erejük; •

sajátos (egyedi) identitás: a tájhoz tartozás nemcsak a közös kulturális hagyományokban jelenik meg, hanem a tájhoz való kötődés az itt élők identitását is meghatározza;

•

egymást

erősítő

szociológiai-gazdasági-földrajzi

struktúrák:

a

társadalmi,

gazdasági és a természetföldrajzi adottságok egy organikus térségben egymást kell, hogy erősítsék, vagyis: az egyes tényezők nem kioltják, hanem erősítik egymást; •

szerves belső kapcsolatok,

hálók: a táji-társadalmi-kulturális összetartozás

természetes módon hoz létre belső hálózatokat a különböző társadalmi-publikus szinteken; •

centrális energiák: a táji összetartozás organikus módon alakítja ki a régió centrumperiféria viszonyait.

A felsorolt tényezők között több is van, amely a Mezőség esetében nem érvényesül. Ilyen a társadalmi-gazdasági-földrajzi adottságok egymást erősítő volta, a belső hálózatok megléte vagy a centrális energiák megléte. Ezek hiányának okait az előző fejezetben megkíséreltük felvázolni. Jelen koncepció egyik legfontosabb következtetése: a Mezőség fejlesztésének legalapvetőbb feltétele, hogy az organikus térség mivoltát akadályozó tényezők hatásait csökkenteni, esetleg megszüntetni tudjuk. Olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek ennek az egykor szerves tájnak a mostani széttöredezettségét, széthullottságát megszüntetik, és az újraszervesülés feltételeit megteremtik. Ebből az is látszik, hogy a fejlesztési munkának nem szükségszerűen a gazdasági szerkezetváltást kell első helyen kezelnie, hanem a tájhoz való viszonyt kell rehabilitálnia (mint arra Makkai Gergely idézett munkájában is felhívja a figyelmet). Ez a viszonyrehabilitáció természetesen számos témát érint, amelyeket az utolsó fejezetben tárgyalunk majd. Most itt egyelőre az volt a célunk, hogy az organikus térségek sajátosságait leírjuk.

38

1.2 Az organikus térségfejlesztés alapelvei

1.2.1 Az egyensúly elve

A térségfejlesztés középpontjában mindenkor az ember áll. Ha az embert csak mint kártékony tényezőt tekintjük (mint bizonyos túlzottan természetközpontú megközelítésmódok esetében történik), akkor valójában nem fejlesztésről beszélünk. A célhierarchia csúcsára legtöbbször az adott térség népességmegtartó erejének megtartása, növelése kerül, hiszen szinte egész Európában a népesség csökkenése, az elöregedés és az ezzel járó társadalmi-finanszírozási problémák jelentik a legnagyobb gondot. 6. sz. ábra: Az egyensúly elve

Népességmegtartó erő növelése

Kedvező demográfiai folyamatok

Az emberarcú régió

Ember

Munkahely

Integrált fejlesztés Egyensúly Természet

Gazdaság

Környezetterhelés optimalizálása A Mezőség esetében ez a kérdés hatványozottan jelenik meg. A Mezőség sorsa a lakosság elvándorlásának megállításán, a fiatalok „visszacsalogatásán” múlik. Az egyensúlyi elv lényege, hogy a fejlesztés három tényezőjének (ember, gazdaság, természeti környezet) egyforma jelentőséget tulajdonít, de valamiképpen az embernek külön hangsúlyt ad. Az egyensúlyi elv értelmében egyik tényező sem erősíthető a másik kettő rovására a fejlesztéspolitika sikerének veszélyeztetése nélkül.

39

Maga a fejlesztéspolitika pedig az egyes tényezők közötti kapcsolatok megteremtését jelenti: •

ember és gazdaság viszonyában a munkahelyteremtést

•

gazdaság és természet viszonyában a környezetterhelés optimalizálását

•

ember és természet viszonyában a kedvező demográfiai folyamatok előidézését.

Ahol nincs munkahely, onnan az emberek elköltöznek. De hiába teremtünk munkahelyeket, ha ez a környezet jelentős rombolásával jár, mivel az ezáltal gyakorlatilag lakhatatlanná váló térségekből az emberek szintén a pufferzónákba menekülnek. Ugyanakkor az sem helyes szemlélet, amely a természet egyoldalú védelmét tekinti prioritásnak, még a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet ellenére is. Gazdaságfejlesztésre szükség van. Az egyensúlyi elv azt mondja ki, hogy a gazdaság fejlesztésében körültekintően kell eljárnunk. Kedvezőtlen demográfiai viszonyok kétféleképpen alakulhatnak ki: egy adott térség elnéptelenedése vagy túlnépesedése révén. Mindkettő a természeti környezet látványos romlásával jár együtt: a túlnépesedés csökkenti a természetes táj kiterjedését, és az emberi élethez kapcsolódó hulladékokkal rontja annak minőségét is. Az elnéptelenedő területeken viszont a természet a maga vad valójában veszi vissza az uralmat, a kultúrtáji sajátosságok elvesznek. A Mezőséget a többszörös egyensúlytalanság állapota uralja. A gazdaság fejletlensége, a munkahelyek hiánya miatt nagyfokú az elvándorlás, ami által tovább romlik a környezet állapota. Számos mezőségi tanya, kis falu helyét adta át vagy adja át éppen napjainkban az enyészetnek. Az emberi beavatkozás nélkül a táj rendkívül gondozatlanná, taszítóvá válik. Ez tovább rontja a térség versenyképességét: se befektetők, se turisták nem látogatják szívesen. Az egyre kedvezőtlenebb demográfiai adatok a gazdaságfejlesztés utolsó esélyétől is megfosztják a régiót. Az alacsony népsűrűség és a rossz közlekedési viszonyok miatt gazdaságtalan minden jelentősebb befektetés: a munkaerőt messziről és nehézkesen lehet csak biztosítani. Ez pedig tovább erősíti a régió kiürülésének folyamatát. Nyilvánvaló, hogy a Mezőség fejlesztési programjának az egyensúlyi folyamatokat kell helyreállítania, s ennek fontos eleme a harmonikus tájgazdálkodási formák feltételeinek megteremtése.

1.2.2 A helyi energia elve

A térségfejlesztési munkát befolyásoló tényezők három szinten jelennek meg a munka során. Egyrészt léteznek azok a globális tendenciák, amelyek a fejlesztések általános, általunk nem befolyásolható keretfeltételeit teremtik meg. Ilyen tényező a globális fölmelegedés folyamata, 40

a globális piac kialakulása, a munkaerő és általában az ember mobilitása előtti akadályok megszűnése, minden következményével (egészségügyi kockázatok, társadalmi feszültségek, tradicionális társadalmi keretek lazulása stb.). 7. sz. ábra: A helyi energia elve

Globális tendenciák

Makrotérségi változások

Helyi energiák

A második szinten találhatóak azok a makrotérségi folyamatok, amelyek jóval meghaladják a kompetenciánkat, viszont befolyásolásukra legtöbbször sikeresen tehetünk kísérletet. Ilyen tényezőnek tekinthetjük az állami szinten megvalósuló jelentősebb infrastrukturális fejlesztéseket, esetünkben például az észak-erdélyi autópálya megépítését.37 A legközvetlenebb szintje fejlesztéseinknek a helyi energia szintje. Ez az a tényező, amely minden térségben más és más: egyedítő jelleggel bír, és a fejlesztések fenntarthatóságának motorjaként funkcionál. Bármilyen jelentős fejlesztés, amely makrotérségi jelentőséggel bír, nem érheti el célját a helyi energiák mozgósítása nélkül. Közép-Európa országaiban a rendszerváltás óta inkább a hegyére állított háromszögre láthatunk példákat: a globális tendenciák előtt ezek az államok szélesre tárták a kapukat. Ezek a tendenciák határozzák meg a mai napig a makrotérségi fejlesztéseket (gyakran éppen ezen makrotérségek érdekei ellenében is), és a makrotérségi fejlesztésekhez kell mozgósítani a helyi energiákat. Az organikus térségfejlesztés ezzel ellentétes modellt képvisel. Itt a fejlesztések alapját a helyi energiák mozgósítása jelenti. Azokat a tájban, a kulturális örökségben, valamint az emberi

37

Debrecen például sikeresen befolyásolta az M3-as autópálya nyomvonalának módosítását.

41

tényezőben szunnyadó energiákat célozza mozgósítani, amelyek az embernek az adott térben való megmaradását, otthonosságát erősítik. Az Európai Unióban dolgozó szakemberek fokozatosan ismerték fel a pusztán infrastrukturális fejlesztések céltalanságát, és ezért kapott egyre nagyobb szerepet az ún. „társadalmasítás” gyakorlata. Ez azonban még mindig a topdown elvet követi, hiszen a fejlesztések beágyazása a célja. A kivételt a LEADER-program képviseli, amelynek központi szervező elve a helyi energiák megmozdítása, összekapcsolása és szinergikus folyamatok elindítása. A LEADER-nek megvan továbbá az az előnye is, hogy nem közigazgatási határokhoz köti a fejlesztéseket, hanem szerves térségek fejlesztését támogatja. Az organikus térségfejlesztés ugyanezen az alapon áll. A helyi energiák ökonomikus használata segíthet abban, hogy a makrotérségi folyamatokat sikerrel befolyásoljuk, és ezeken keresztül akár globális tendenciák alakításába is beleszólhatunk. Mint látható, ez a gyakorlat a jelenlegi modellek fejtetőre állítását jelenti: a lokálisan meglévő értékleltár összeállításával alulról kiinduló fejlesztési programot valósítunk meg. A Mezőség esetében óriási probléma a helyi kezdeményezések szinte teljes hiánya. Nem ismertek azok a potenciálok, amelyek a fejlesztések „energetikai” hátterét adhatnák. Közös térségi fellépésre 1999–2000 folyamán került sor. Ekkor a CIVITAS Alapítvány kezdeményezett egy térségfejlesztési programot 5 Kolozs megyei község részvételével. A rendkívül rossz helyzetű Kolozsvár környéki önkormányzatok munkatársainak képzésére, magyarországi és szlovákiai partnerekkel történő kapcsolatfelvételre került sor, közös kiadvány és honlap is készült. A térségfejlesztési stratégia sorsáról nincsenek információink. Helyi LEADER akciócsoport formálódik a székely Mezőségen, ahol az első közös fellépést a KÖZKINCS-programba történő bekapcsolódás jelentette, de a hasonló együttműködések szinte teljesen hiányoznak a régióból. Amikor tehát a Mezőség helyi energiáit szeretnénk mozgósítani, nagyon kevés a kapaszkodó (ezt valamilyen mértékben jelzi a jelen projekt keretében megrendezett képzési program iránti alacsony érdeklődés is). A fejlesztési stratégiának éppen ezért hangsúlyosan kell kezelnie a helyi energiák feltárására, a hálózati kapcsolatok létrehozására, mozgatására, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítására irányuló projekteket.

42

1.2.3 A komplementaritás elve

Gyakori hiba, hogy az adott térség önkormányzatai mind az ipartelepítésben látják a kiutat kedvezőtlen helyzetükre. Az organikus térségfejlesztés, amely (mint láttuk) a helyi energia elvét követi, az egyes települések közötti hangsúly- és képességbeli különbségek egymást kiegészítő jellegzetességeire épít. Ez azt jelenti, hogy minden községnek megvannak azok az egyedi

jellegzetességei,

amelyek

erősítésével

a

települések

kitörési

pontjai

is

beazonosíthatóak. Ezek a kitörési pontok egymást területileg kiegészítik, így a térség települései közötti feladatmegosztás révén a rivalizálás kisebb, a kohézió nagyobb lesz. 8. sz. ábra: A komplementaritás elve

120 100 80 Település3 Település2 Település1

60 40 20 0 tényező1

tényező2

tényező3

tényező4

A Mezőség e tekintetben még nincs feltárva. A régió hosszú távú fejlődését mindazonáltal egy világos, a helyi sajátosságokra építő feladatmegosztás kedvezően befolyásolná. A tervezett stratégiának figyelmet kell fordítania ezeknek a feladatoknak a racionális telepítésére.

1.2.4 A területi kiegyenlítés elve

Az Európai Gazdasági Közösség alakulásakor az egyik legfontosabb elv a közösségen belüli gazdasági fejlettségbeli különbségek kiegyenlítése volt. Mára ez a célkitűzés az Unió költségvetésének második legnagyobb tételét jelenti.

43

Az organikus térségek esetében a belső kohézió erősítésének egyik legfontosabb tényezője a területi különbségek csökkentése és a centrális energiák erősítése. A jelentős fejlettségbeli különbségek a régió széttöredezését idézhetik elő. A Mezőség esetében általános fejletlenségről, forráshiányról és rendkívül kezdetleges infrastrukturális háttérről (tehát viszonylag egységes fejlettségi szintről) beszélhetünk. A régió kohéziója mégsem alakulhatott ki, mivel a három megye peremterületén elhelyezkedő térségnek nincs igazi központja. Ezért a régiófejlesztési stratégiának egyik legfőbb feladata, hogy a ma meglévő területi szerkezeti erőket a térség egészének fejlődése érdekében módosítsa. A stratégiának külön hangsúlyt kell adnia Nagysármás centrális szerepének erősítésére. Ennek számos eszköze lehet. Egyrészt a formális régió fejlesztéséért felelős szervezet központját ide kell helyezni. Javítani kell a kisváros oktatási kínálatát a szakképzés, a felsőfokú képzés és a kisebbségi oktatás területén. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése komoly állami támogatás nélkül elképzelhetetlen. Mindazonáltal ez az egyébként a Mezőségen belül jó megközelíthetőségi adottságokkal rendelkező település jelentős megerősödését hozná magával. Ugyancsak kedvező hatással járna, ha a kolozsvári és marosvásárhelyi nagy iparfejlesztések számára egy beszállítói ipari park jönne létre a városban. A Maros-völgyi vasút szárnyvonalának fejlesztése tovább erősíthetné Nagysármás centrális helyzetét. Ezek a beavatkozások jelentősen javítanának a Mezőség meglévő (korábbiakban elemzett) kedvezőtlen térszerkezetén. Ma ugyanis a régió peremterületei a közeli municipumok miatt gyorsabban fejlődnek, mint a belső térségek, aminek teljesen természetes következménye a népesség elvándorlása. Nagysármás szerepének felértékelése a jelenlegitől teljesen eltérő megközelítésmódot kíván meg az érintett három megye fejlesztéspolitikai döntéshozó szerveitől. Elsőként el kell fogadni, hogy a Mezőség önálló fejlesztési térség legyen, a megyei fejlesztési stratégiákra merőleges elvek szerint. Tehát a megyei fejlesztési terveknek külön kell számolniuk a térség sajátos, megyehatárokon átívelő jellegével. Ez szükségszerűvé teszi a megyei intézmények közötti egyeztetést, ami a Mezőség közös fejlesztési programjának kialakításához alapvető feltétel. Másodszor ki kell alakítani a Mezőségnek a megyei fejlesztési ügynökségekhez képest relatív autonómiával bíró, saját fejlesztési intézményeit. Ezen intézmények számára döntési kompetenciákat kell biztosítani annak érdekében, hogy a térséget érintő fejlesztések (ide értve

44

a három megye többi területén megvalósuló fejlesztéseket is) az érdekeltek bevonásával indulhassanak el. Végül ki kell alakítani a Mezőség önálló tájrégióként történő működésének feltételeit. Ez nemcsak Nagysármás megerősítését jelenti, hanem a régión belüli dekoncentrált intézményi struktúra létrehozását is. Fontos, hogy ez a végcél határozza meg a kezdeti lépésektől kezdve a fejlesztési munkát, hogy az elkövetkezendő évek során az új intézményi rendszer már a természetes belső erőkhöz igazodhasson. Ez elkerülhetővé teszi a megyehatárokon egymáshoz igen közel megvalósuló azonos funkciójú fejlesztéseket, és egy ökonomikusabb erőforrás-gazdálkodáshoz vezet. Hosszú távon természetesen a régió önálló fejlesztési térséggé válása jelentheti a problémákra a valódi megoldást.

1.2.5 A társadalmasítás elve

Az organikus térségfejlesztés (a fentiek alapján körvonalazódó) filozófiája a helyi energiákra, a helyben élő emberekre épül. Nem lehet sikeres a régiófejlesztés, ha nem tudhatja maga mellett az ott élők támogatását. Azok a célok, amelyeket az előzőekben megfogalmaztunk, feltételezik a helyi társadalom minél szélesebb rétegeinek bevonását a fejlesztő munkába. Az interjúalanyok mindegyike kiemelte, hogy a Mezőségen az önszerveződés rendkívül alacsony szintű. Csak néhány településen találunk civil szervezeteket, amelyek között (az említett székelymezőségi együttműködést leszámítva) semmiféle kapcsolat nem jött eddig létre. A helyi élet szervezésében az egyházak meghatározó szerepet játszanak, valamiféleképpen pótolják a hiányzó civil szférát, sőt néhol a fejlesztési tevékenységbe is aktívan kapcsolódnak be. Külön ki kell emelni a Pro Regio Egyesületet, amely a székely Mezőség közösségei közötti szervező-koordinátori feladatokat lát el, heti rendszerességgel jelenteti meg a Kéve című lelkiségi-közéleti lapot (1500 példányban!), folklórfesztivált és falunapot szervez, és aktívan vesz részt a térségfejlesztési akciócsoport munkájában. Itt a székelykövesdi lelkész, Brassai Zsombor az egyik fő mozgató erő, aki 2004-ben kísérletet tett egy székely mezőségi kistérségi társulás megalapítására is. A kezdeményezést a magyar és román önkormányzatok is kedvezően fogadták, de nem sikerült megfelelően képzett munkatársat alkalmazni a fejlesztési munka ellátására, így a kezdeményezés elbukott. A székely Mezőségen egyébként több faluban működik hagyományőrző együttes is, viszont a legtöbb településen még könyvtár vagy kultúrház sincs, ami a helyi közösségi élet szervezésében esetleg integratív és kezdeményező szerepet játszhatna.

45

A fejlesztési stratégiának ezért külön figyelmet kell szentelnie az önszerveződést és a hálózatosodást erősítő intézkedéseknek. Ezek a helyi és térségi kezdeményezések számos projekt összeállítását, megvalósítását, végső soron egy integrált vidékfejlesztési program kidolgozását teszik lehetővé. A korábbiakban az organikus térségek három tényezője tekintetében tapasztaltunk hiányosságokat a Mezőségen. A fenti elveknek megfelelő fejlesztési stratégia kidolgozásával és végrehajtásával ezek a hiányosságok (az egymást erősítő földrajzi-társadalmi-gazdasági struktúrák, a centrális energiák és a szerves belső kapcsolatok, hálók megléte terén) felszámolhatóak. A mezőségi identitás megtalálásánál nincs nagyobb hajtóereje az itteni térségfejlesztési munkának. Az infrastruktúra fejlesztése természetesen sürgető feladat, de maholnap nincs, aki a fejlettebb infrastruktúrát igénybe vegye, hiszen a környékbeli nagyvárosok elszívó ereje nemhogy csökkenne, hanem tovább erősödik. Ezért a térség belső kohézióját, organikus jellegét erősítő lépések épp annyira fontosak, mint az infrastruktúrafejlesztés, illetve egészen pontosan az infrastruktúrafejlesztés ezen kohézió helyreállításának egyik eleme.

46

2. A Mezőség fejlesztésének célrendszere A projekt keretében helyi szereplők bevonásával összeállítottuk a Mezőség fejlesztésének célrendszerét (lásd a 2. sz. mellékletet). A fejlesztés végcéljaként megfogalmazott vízió egyrészt az infrastrukturális fejlesztések megvalósulását tartalmazta : •

szilárd burkolatú úthálózat minden faluba,

•

kerékpárutak,

•

vízvezeték, csatorna,

•

internetkapcsolat,

•

közeli autópálya,

•

nemzetközi repülőtér fejlesztése;

a szolgáltatások színvonalának emelkedését várta: •

óvodák, iskolák fejlesztése,

•

felsőoktatási intézmény a térségben,

•

magas színvonalú közszolgáltatások;

a foglalkoztatási problémák megoldódását prognosztizálta: •

megfelelő számú munkahely,

•

nincs munkanélküliség,

•

helyi tanerők alkalmazása,

•

magasan képzett vezető réteg,

•

magas fokú vállalkozói aktivitás;

a turizmust tekintette a fő fejlesztési iránynak: •

fejlett turisztikai infra- és szuprastruktúra,

•

védett területek fejlesztése, természeti kincsek hasznosítása,

•

régi kúriák felújítása,

•

tájházak;

fejlett mezőgazdasággal számolt (főként a zöldség-, gyümölcs- és gyógynövény-termesztés terén); a régiót egy innovatív térségként kezelte: •

a megújuló energiaforrások használata széles körben elterjedt;

élénk civil életet jelzett előre és mindezeknek köszönhetően 47

•

egy egységes tájrégió létét,

•

egy kedvező térszerkezet kialakulását és

•

a népesség növekedését vetítette előre.

A célrendszer összeállításánál ezeket az elemeket foglaltuk hierarchikus rendszerbe.

2.1 Fejlesztési célkitűzések Amennyiben elfogadjuk az előző fejezetben tárgyalt térségfejlesztési elveket, akkor azokból a mezőségi fejlesztési munkára az alábbi célkitűzések következnek.

Az egyensúly elve Az ember, a gazdaság és a természeti környezet harmóniájának megteremtése érdekében az alábbi átfogó célok fogalmazhatóak meg: a) tájrehabilitáció: a fenntartható, megújulásra képes és megélhetést biztosító tájszerkezet kialakítása; b) munkahelyteremtés: a jelenlegi foglalkoztatási problémákat orvosolni képes, területileg kiegyenlített foglalkoztatást lehetővé tévő fejlesztések megvalósítása; c) a közlekedési és egyéb bázis infrastruktúra javítása.

A helyi energia elve A helyi energia elvének érvényesítése érdekében a legfontosabb feladat egy mezőségi értékleltár összeállítása, amely az integrált térségfejlesztési tervezési munka alapja lehet. Az ehhez az elvhez kapcsolódó átfogó célkitűzések az alábbiak: a) integrált térségfejlesztési és tervezési modell megvalósítása; b) humán hálózati infrastruktúra kialakítása.

A komplementaritás elve A Mezőség térségeinek egymást kiegészítő adottságaira építve kell elindítani a szektorális fejlesztéseket: a) környezetkímélő beszállítói ipar fejlesztése; b) vállalkozói aktivitás növelése; c) tájközpontú mezőgazdaság- és turizmusfejlesztés.

48

A területi kiegyenlítés elve Az egységes Mezőség fejlesztése feltételezi a különböző térségek kiegyenlített fejlesztését, ami elképzelhetetlen egy régióközpont létrehozása nélkül. A fenti elvhez kapcsolódóan éppen ezért az alábbi célkitűzések fogalmazhatóak meg: a) a Mezőség térszerkezetének átalakítása, térségi centrum létrehozása; b) saját fejlesztési intézményhálózat kialakítása.

A társadalmasítás elve Az utolsó elv végső soron a sajátos mezőségi identitástudat rehabilitációját célozza, hiszen a különböző társadalmi rétegek mozgósítása révén a régióalakítást mindenki ügyévé teszi, és ezáltal a fejlesztésekbe bevont csoportok körében kialakítja az összetartozás tudatát. Ez lehet az alapja a regionális identitástudat újra megjelenésének, megerősödésének. Az ehhez kapcsolódó átfogó célok a következők lehetnek: a) a közösségszervezés fórumainak kialakítása; b) hálózat-

és

kapacitásfejlesztés

a

civil

társadalom

mozgósítása

és

professzionalizmusának erősítése érdekében.

A fenti célkitűzések mind a térségfejlesztés legátfogóbb céljának megvalósulását szolgálják: a Mezőség népességmegtartó erejének növelését.

A Mezőség kidolgozandó fejlesztési stratégiájához tehát az alábbi célrendszert javasolnánk alkalmazni.

49

Infrastruktúrafejlesztés

Humánhálózatfejlesztés

Munkahelyteremtés

Turizmusfejlesztés

Mezőgazdaság fejlesztése

Vállalkozásélénkítés

Környezetkímélő iparfejlesztés

Integrált tervezés, fejlesztés

Tájrehabilitáció

Önálló intézményhálózat

Integráns térszerkezet

A területi kiegyenlítés elve

A komplementaritás elve

A helyi energia elve

Az egyensúly elve

Önálló fejlesztési struktúra

Fejlődő gazdaság

Integrált tervezésfejlesztés

Tájközpontú fejlesztés

A Mezőség népességmegtartó erejének növelése

9. sz. ábra: A Mezőség fejlesztési stratégiájának célrendszere

50

Hálózat- és kapacitásfejlesztés

Közösségi fórumok

A társadalmasítás elve

Saját identitás

2.2 Javasolt intézkedések

A

fenti

átfogó

célkitűzésekhez/prioritásokhoz

igazodva

az

alábbi

intézkedések

megvalósítására teszünk javaslatot.

2.2.1 Tájközpontú fejlesztés

a) Tájrehabilitáció Az egyensúly elvének megfelelően javasoljuk a tájrehabilitációt lehetővé tévő fejlesztési program elindítását. Makkai Gergely idézett munkájában több konkrét intézkedést is javasol a témában. Ezek közé tartozik egy tájfejlesztési stratégia megalkotása és az ennek elvei mentén megvalósuló tájrehabilitáció: a tórendszer fejlesztése, az erdősítés, multifunkcionális zöldfolyosók kialakítása. A jelen prioritáshoz kapcsolódó intézkedések célja, hogy a mikroklimatikus viszonyok, a tájképi sajátosságok mérsékelt helyreállításával segítse elő a mezőségi élet- és gazdálkodási feltételek javulását.

2.1.1.1 A mezőségi tórendszer rehabilitációja

Mint arra Makkai Gergely több írásában is felhívta a figyelmet: a mezőségi tórendszernek korábban a helyi éghajlati viszonyok alakulásában stabilizáló szerepe volt. A tavak lecsapolásával sokat romlott a térség vízháztartása, és szárazabbá vált a mikroklíma is. Egyik interjúnk során Horváth Zoltán hívta fel a figyelmünket a Mezőségen tapasztalható vízhiányra, a talaj kiszáradására, ami a jövedelmező gazdálkodás feltételeit jelentősen rontja. Minthogy a következő évtizedekben az átlaghőmérséklet folyamatos emelkedésére kell számítanunk, a jelenleg is zajló folyamatokban további romlás várható. Az újraerdősítés kivitelezhetőségét is megkérdőjelezi az egyre szárazabb időjárás. Ezért alapvető jelentősége van az egykori mezőségi tórendszer újralétesítésének, amely az éghajlati és vízgazdálkodási tényezőkön túl kedvezően hathat a térség turizmusára is.38

38

Vö. Makkai G.: i.m. 107–108. p.

Az intézkedés eredménymutatói: Létrehozott tavak száma (db) Kialakított új vízfelület mérete (ha) Betelepített hal mennyisége (t) Kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra értéke (€) Az intézkedés hatásmutatói: A talajvízszint emelkedésének mértéke (mm) Az éves csapadék mennyisége (lokális és mikroregionális szinten) (mm) Az éves szinten lehalászott halállomány nagysága (t/ha) A tavakhoz érkező turistaforgalom nagysága (fő) A Mezőségben eltöltött vendégéjszakák száma (db)

2.1.1.2 Újraerdősítési program

A Mezőségi tájnak mára identitásmeghatározó elemévé váltak a kopárok, a kopár domboldalak. Mint az a helyzetértékelésből is kitűnt, ez nem mindig volt így. Szintén Makkai Gergely mutatott rá, hogy a honfoglalás korától kezdve évszázadokon keresztül a makkoltatás volt a sertéstartás uralkodó módja, ami a tölgyerdők fennmaradására kedvezően hatott. Mikor ez a gazdálkodási forma háttérbe szorult (főként a közösségi földek felosztását követően), az erdőállományban tragikus mértékű csökkenés következett be.39 Az erdőknek a talaj megkötésében is meghatározó szerepük van, de nagyobb kiterjedésű erdőségek akár az adott térség mikroklímájának alakulását is befolyásolhatják. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy egy nagyobb arányú erdősítéssel változások következnek be a vadállományban is, ami a vadászati turizmus számára teszi vonzó célponttá a Mezőséget. A fafajták kiválasztásánál gondot jelenthet, hogy a korábbi (kipusztított) erdők alacsonyabb évi átlaghőmérséklethez és nagyobb csapadékmennyiséghez szoktak. Az erdősítés és a tórendszer rehabilitációja ugyanakkor egymást erősítő folyamatokat generálhat a térségben.

39

Uo. 53. p.

52

Az intézkedés eredménymutatói: Újratelepített erdőségek kiterjedése (ha) Létrehozott új erdők száma (db) A terület vadállományának nagysága (pld) Az intézkedés hatásmutatói: Az éves csapadék mennyisége (lokális és mikroregionális szinten) (mm) Az éves szinten kilőtt nagyvadak száma (pld) A turistaforgalom nagysága (fő) A Mezőségben eltöltött vendégéjszakák száma (db)

2.2.1.3 Az elmocsárosodás megállítása

Közmondásos a mezőségi marasztaló sár, ami lehetetlenné teszi a turizmus számos fajtájának művelését, de az alapvető infrastrukturális fejlesztéseket is megnehezíti. Hiába is épülnek esetleg aszfaltutak, mert a rávezető utakról töménytelen mennyiségű sár rakódik le az úttestre. Ottjártunkkor 4 olyan települést is találtunk, ahova még terepjáróval sem tudtunk bejutni a sok helyütt a fél métert is meghaladó vastagságú iszaptenger miatt. A mezőségi falusi turizmus iránt táplált remények hiú ábrándnak fognak bizonyulni, hogyha e téren érzékelhető változás nem áll be a közeljövőben. A csapadékmennyiség várt növekedése erre a tényezőre kedvezőtlenül hatna. Ezért az egész Mezőségre kiterjedő (tehát az egyes megyehatároktól független!40), átfogó vízgazdálkodási tervet kell készíteni41, és ennek alapján meg kell kezdeni a láposodó területek lecsapolását, humanizálását. Támogatási rendszert kell kidolgozni a felszíni vízelvezetés, alagcsövezés, parkosítás feltételeinek megteremtése érdekében. Ehhez a tevékenységhez kötődően kell elvégezni a szennyvíztisztítás rendszerének kiépítését. A terepviszonyok a legtöbb helyen nem teszik lehetővé a gravitációs szennyvíztovábbítást, a kis lélekszámú települések pedig gazdaságtalanná teszik a nyomott rendszerek kiépítését. Jóllehet mindhárom érintett megye fejlesztési terve számol a következő időszakban a csatornarendszer kiépítésével (egyes térségekben ez el is kezdődött), mégis érdemes volna átgondolni, hogy helyi biológiai tisztítással, illetve a keletkező szennyvíziszap energetikai 40 41

Lehet ez egy olyan pont, amely a három megye döntéshozóit egy asztalhoz ülteti. Makkai G.: i.m. 108. p.

53

hasznosításával nem járna-e jobban a Mezőség. A szennyvíz tisztítása a turisztikai fogadó feltételek javítása szempontjából is fontos.

Az intézkedés eredménymutatói: Létrehozott parkfelületek mérete (m2) Lefektetett vízelvezető csatornák hossza (km) A mocsaras területek arányának változása (%) Kiépített vízelvezető árkok hossza (km) Megépült szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km) A szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött háztartások száma (db) A tisztított víz mennyisége (m3) Az intézkedés hatásmutatói: Rendezett faluközpontok száma (db) A falusi turizmushoz kapcsolható vállalkozások száma (db) A falusi turizmus bevételeinek alakulása (€) A turistaforgalom nagysága (fő) A Mezőségben eltöltött vendégéjszakák száma (db)

2.2.1.4 Roncsolt területek rehabilitációja

Az elmúlt időszak szocialista szövetkezetesítése, majd a nagy fokú elszegényedés a Mezőség nagy területein hozott létre roncsolt területeket, ahol romos épületek, gondozatlan falurészek, szegregált településnegyedek jöttek létre. Ezek helyreállítása szintén a tájrehabilitáció része, hiszen a kultúrtájat kialakító ember keze nyomát viselő terek is a tájhoz tartoznak. A Mezőségbe látogató turista számára az első benyomás ez a rendezetlenség, gondozatlanság lesz, ami nem teszi vonzó célterületté a régiót. A településkép általános javítására van szükség, amihez (a későbbiekben ismertetésre kerülő) átfogó tervezési munka szükséges. Az elszegényedés kedvező hatása, hogy a Mezőségben még sok helyen találkozhatunk a hagyományos népi építészet emlékeivel. A térség megújításához hozzátartozik ennek az örökségnek a racionális felhasználása.

54

Mindez nemcsak a turizmus fellendítése szempontjából fontos, hanem közvetlenül is hat a régió népességmegtartó erejére: a gondozott településkép könnyebben vonzza a potenciális betelepülőket is.

Jellegzetes mezőségi gazdasági épület (Mezőpanit)

Az intézkedés eredménymutatói: Helyreállított és funkcióval ellátott régi épületek száma (db) Rehabilitált települési területek kiterjedése (km2) Az intézkedés hatásmutatói: Rendezett faluközpontok száma (db) A falusi turizmushoz kapcsolható vállalkozások száma (db) A falusi turizmus bevételeinek alakulása (€) A turistaforgalom nagysága (fő) A Mezőségben eltöltött vendégéjszakák száma (db) A települések lakosságszámának változása (%)

55

b) Munkahelyteremtés Annak érdekében, hogy a Mezőség tartósan meg tudja tartani népességét, szükség van a munkahelyek számának növelésére. Egy fiatal család lakóhelyválasztásában a munkahely első számú szempont. Ez a biztonság az alapja a gyermekvállalási hajlandóságnak is. A munkahelyteremtés így hat közvetetten a népesedési viszonyok alakulására. A prioritás keretében két intézkedés különíthető el: a konkrét beruházások számára vonzó infrastruktúra megteremtése (ezt a Fejlődő gazdaság fejezet alatt tárgyaljuk), illetve a humánerőforrásfejlesztés.

2.2.1.5 Beruházásélénkítés

Ld. a 2.2.3 fejezetben

2.2.1.6 Humánerőforrás-fejlesztés

A Mezőség iskolázottsági mutatói aggasztóak. Az idézett néhány példa is jelzi, hogy a térség versenyképessége szempontjából alapvető fontosságú végzettségi arányok elsősorban a betanított munka elvégzésére teszik alkalmassá az itt élő lakosságot. Várható, hogy Romániában az összeszerelő gyárak tömege jön létre a következő egy-két évben, hiszen az Unió által biztosított kedvező üzleti környezethez itt a kedvező járulékrendszer és az alacsony bérszint is hozzájárul. Sürgető, hogy mielőbb jöjjenek létre a Mezőség természetes központjának számító Nagysármáson a szakképzés, később a felsőoktatás feltételei. Ez a feltétele a magasabb hozzáadott értéket képviselő iparágak megtelepedésének: a képzett munkaerő iránti kereslet a későbbiekben fog kialakulni, de ekkorra a Mezőség kedvező feltételekkel vághat neki a versenynek.

Az intézkedés eredménymutatói: A létrehozott szakképzések száma (db) Létrehozott iskolai férőhelyek száma (db) 56

Az intézkedés hatásmutatói: A végzett diplomások száma (fő) A létrehozott új munkahelyek száma (státusz) A települések lakosságszámának változása (%)

c) Infrastruktúrafejlesztés A térség tőkevonzó képessége szempontjából nem elhanyagolandó szerepe van az infrastruktúra kiépítettségének. Ma a Mezőség Románia egyik legelmaradottabb vidéke ebből a szempontból. Hiányoznak a szilárd burkolatú utak, a települések jelentős része nem közelíthető meg aszfaltúton, a településeken belül pedig szinte egyáltalán nem találkozhatunk ilyen adottsággal. A Mezőséget átszelő vasútvonalak szerepe jelentéktelenné vált. A 90-es évek során a szárnyvonalakon megszűnt a közlekedés, pedig a keskeny nyomtávú Mezőméhes–Szászlekence közötti vasútvonalnak még turisztikai jelentősége is lehetne.

2.2.1.7 A közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Összességében megállapítható, hogy a Mezőség több évtizedes lemaradásban van még Románia fejlettebb területeihez képest is, nem beszélve más közép-európai térségekről. A régió megközelíthetetlensége minden további fejlesztés gátja, ezért ebben a kérdésben rövid időn belül lépni kell. További (csak távlati) fejlesztési lehetőség a kerékpárutak kiépítése, hiszen a térség rendkívül jó adottságokkal rendelkezik a kerékpáros turizmus terén. (A kiépítendő utak nagy része a várható alacsony forgalom miatt alkalmas lehet közlekedésre akár a kerékpárosok számára is.)

Az intézkedés eredménymutatói: Szilárd burkolattal ellátott közutak hossza (km) Helyreállított vasúti sínpárok hossza (km)

57

Az intézkedés hatásmutatói: A napi járműforgalom mennyisége (EJ) A vasúti forgalom volumene (utas és t) A turistaforgalom alakulása (vendégéjszaka) A települések lakosságszámának változása (%) „Főútvonal” (mint a tábla is jelzi) Bonchida határában

A keskenynyomtávú vasút maradványai Mezőbándon

58

2.2.2 Integrált tervezés-fejlesztés

A helyi energia elvének megfelelően a fejlesztések sikere sokban múlik az adott térség potenciálján, illetve annak szisztematikus feltárásán. Ezért javasoljuk egy integrált, a Mezőség egészére kiterjedő tervezési modell kidolgozását, alkalmazását, valamint a stratégia végrehajtására alkalmas humánhálózat (szakértői hálózat) kialakítását. a) Integrált tervezés, fejlesztés A Mezőség fejlődésének egyik legfőbb akadálya, hogy nem egységes egészként kezelik, hanem a három megye (és a két fejlesztési régió) perifériájaként tekintenek rá. Ezért a Mezőséget érintő fejlesztési elképzelések is szükségszerűen ehhez a megközelítéshez igazodnak. Ezen a helyzeten egy integrált tervezési modell alkalmazásával lehet változtatni.

2.2.2.1 Integrált tervezési-fejlesztési modell kidolgozása A ma meglévő tervezési gyakorlat nem kedvez a Mezőség fejlődésének. Az organikus fejlesztési elvek alkalmazása egyben a tervezési metodológia megváltozását is jelenti. A meglévő közigazgatási határok helyett a Mezőség természetes határainak figyelembe vételével, a helyi sajátosságokra építve kell megkezdeni a tervezési munkát. A szabályozási, a fejlesztési és a közpolitikai rétegek integrált felhasználásával az organikus tájrégió kiemelkedhet jelenlegi periférikus helyzetéből, átstrukturálhatja a jelenlegi térszerkezeti viszonyokat és egy alcentrum funkcióit veheti fel. Ehhez azonban a fejlesztéseket előkészítő tervezési módszereknek is a tájrégióhoz kell alkalmazkodniuk. Az integráció emellett a tematikus kohéziót is jelenti: a különböző fejlesztési területek összefüggő kezelését, a különféle divergens érdekek konszenzusát.

Az intézkedés eredménymutatói: A létrehozott regionális értékkataszter elemeinek száma (item) A létrehozott új tervezési dokumentumok száma (db) A tervezésbe bevont szakemberek száma (fő) A tervezési feladatokra létrehozott új munkahelyek száma (státusz)

59

Az intézkedés hatásmutatói: A megvalósított integrált projektek száma (db) A megvalósított integrált projektek értéke (€)

b) Humánhálózat-fejlesztés A tervezési munka csak az egyik oldala a helyi energiák feltárásának és mozgásba hozatalának. A fenntarthatóság érdekében szükség lesz olyan humánhálózatok létrehozására is, amelyek az integrált fejlesztési munkát tovább tudják vinni, újabb, innovatív együttműködések, kezdeményezések feltételeit teremtik meg.

2.2.2.2 Szakértői hálózatok létrehozása

A Mezőséggel foglalkozó, vagy itt élő szakemberek tematikus és területi hálózatainak létrehozása szolgálhat a helyi energiák folyamatos működésének alapjául. Ezek a Mezőségért elkötelezett szakemberek lehetnek egy-egy szakterület vagy egy-egy kisebb térség fejlesztő „menedzserei”. Ők kiválóan ismerik a Mezőség hagyományait, adottságait, esélyeit és a térségre váró veszélyeket is. Szakmai tudásuk, mozgósító képességük olyan tényező, amelyet bűn volna nem bevonni a régiófejlesztés munkájába.

Az intézkedés eredménymutatói: Az együttműködési hálózatokba bevont szakértők száma (fő) A szakértők által működtetett tematikus hálózatok száma (db) Az egyes hálózatok által generált projektek, rendezvények száma (db) A projektek megvalósításába, a rendezvényekbe bevont személyek száma (fő) Az intézkedés hatásmutatói: A hálózatok által létrehozott újabb együttműködési formák A megvalósított integrált projektek értéke (€) A hálózatok működése által érintett települések lélekszámának változása (fő)

60

2.2.3 Fejlődő gazdaság

A komplementaritás elve lényegében azt mondja ki, hogy az egyes településeknek nem kell minden gazdasági ágban és minden területen fejleszteniük. A helyi sajátosságoknak megfelelően úgyis kialakul egy területileg kiegyensúlyozott feladatmegosztás a régión belül, ami hosszú távon az összes település fejlődését garantálja. Az iparfejlesztés nem vezet minden esetben a kívánt eredményhez, és az egyensúly elvének megfelelően meg kell vizsgálni a tervezett fejlesztések környezeti következményeit is.

a) Környezetkímélő iparfejlesztés A Mezőség földrajzi adottságai miatt nem igazán alkalmas nagy kiterjedésű ipari parkok létrehozására. Itt a táji sajátosságokat figyelembe vevő háttéripar megtelepítésére van inkább esély.

2.2.3.1 Beszállítói ipari területek kialakítása

A kolozsvári óriási mértékű iparfejlesztés elő fogja idézni a kis- és középvállalkozások területi elhelyezkedésének módosulását. Várható, hogy a nagy multinacionális cégek megbízható, de relatíve olcsó beszállítóikat a kolozsvári, marosvásárhelyi telephelyeik környékén igyekszenek letelepíteni. Így a Mezőségre egyébként igen kedvezőtlen hatású fejlesztések akár a térség kitörési pontját is biztosíthatják, amennyiben erre a térség időben fel tud készülni. Ehhez a beszállítók számára kedvező feltételekkel lehet felajánlani a községek területén található, már nem használt, leromlott egykori gazdasági, ipari ingatlanokat. Főként Nagysármáson van erre jó esély, ahol ráadásul a csarnokok kifűtéséhez szükséges földgáz is helyben van.

Az intézkedés eredménymutatói: Kialakított, közművesített ipari területek nagysága (ha) Befektetői füzetek száma (db) Befektetői szemináriumok száma (db) A befektetői szemináriumokon megjelent érdeklődő potenciális befektetők száma (fő)

61

Az intézkedés hatásmutatói: Betelepült cégek száma (db) A befejtetések volumene ($)

2.2.3.2 A megújuló energiaforrásokra építő iparágak megtelepítése

Várható, hogy a Magyarországon napjainkban lejátszódó folyamatok el fogják érni Romániát is: az összeszerelésre alapozott extenzív gazdaságfejlesztési korszak véget ér. Romániában már most is több térségben alakult ki súlyos munkaerő-hiány, és várható, hogy a munkaerő árának emelkedésével ezek a nagy konszernek újabb régiókba költöznek tovább. Nem lényegtelen, miként készül fel egy adott térség ezekre az évtizedes előrelátást igénylő fejleményekre. A Mezőségen kedvezőek a feltételek az energetikai ipar megtelepítésére. Az Unióban a göteborgi stratégia elfogadása óta egyre nagyobb hangsúlyt kap a megújuló energiaforrásokra történő átállás, és a széndioxid-kibocsátás csökkentése. A Mezőség jelenlegi elmaradott állapotában nem számít szennyezett területnek. Fontos, hogy ezt az adottságot meg kell őrizni. A megújuló energiaforrások (elsősorban a szélenergia, amelynek hasznosítására már ma is vannak példák Noszolyon és Kötkén; valamint a geotermikus energia, a napenergia és a biogáz-előállítás) lehetővé tennék, hogy a régió fokozatosan átálljon a földgázról ezekre az energiaforrásokra.

Ez egyben

a

térségbe

vonzhatja

azt az innovatív

fejlesztési

tevékenységeket folytató ipart is, amely várhatóan a XXI. század meghatározó iparágává növi ki magát. Ez olyan perspektíva a Mezőség számára, ami hosszú távon biztosíthatja a népesség megmaradását.

Az intézkedés eredménymutatói: Megvalósított energetikai projektek száma (db) Befektetői füzetek száma (db) Befektetői szemináriumok száma (db) A befektetői szemináriumokon megjelent érdeklődő potenciális befektetők száma (fő) Az intézkedés hatásmutatói: Betelepült cégek száma (db) Létrehozott új munkahelyek száma (státusz) 62

Szélerőművek Coszolyon

és Kötkén

2.2.3.3 Házi kisipari tevékenységek felélesztése

A Mezőség hajdan háziipari termékekből komoly nemzetközi kereskedelmet folytatott. A gyékényből készített termékek igen keresettek voltak Erdélyen kívül is. A századfordulón gyékényszatyorból évente 260 000 darabot értékesítettek.42 Ma már ennek inkább turisztikai szempontból lehet jelentősége. Úgy, ahogy a kalotaszegi hímzéseket, a korondi fazekakat, a máramarosi csergéket árusítják, az idelátogatók számára pedig gyékény- és kendertermékekkel lehetne örömet okozni. Ezek kis hozzáadott értékű tevékenységek, viszont relatíve sok embernek biztosíthatnak munkát, kiegészítő keresetet, s nem utolsó sorban feléleszthetik az itt élőkben a mezőségi öntudatot.

Az intézkedés eredménymutatói: Mesterek száma (fő) Létrehozott munkahelyek száma (státusz) Előállított háziipari termékek száma (db) Az intézkedés hatásmutatói: A turistaforgalom alakulása (vendégéjszaka) A települések lakosságszámának változása (%)

42

Makkai G.: i.m. 48. p.

63

b) Vállalkozásélénkítés A Mezőség foglalkoztatási gondjainak rövid távú megoldásához elegendő kivárni a kolozsvári és vásárhelyi fejlesztések megvalósulását. Ez azonban egyben a térség további elnéptelenedését hozza magával. Ezért a gondos térségfejlesztő elébe megy a folyamatoknak, és a jelenlegi rendkívül alacsony vállalkozói intenzitás növelésére törekszik.

2.2.3.4 Hatékony térségmarketing

Az infrastrukturális fejlesztések megvalósulása esetén a Mezőség bármelyik romániai térséggel képes felvenni a versenyt, hiszen két gyors fejlődés előtt álló nagyváros között fekszik. Ezt az adottságot azonban hatékony térségmarketinggel tudja csak kihasználni. Ennek elemei lehetnek: többnyelvű kiadványok megjelentetése, regionális honlap készítése, befektetői vásárok szervezése, szemináriumok megrendezése Bukarestben, Kolozsvárott és Budapesten, lobbitevékenység. Mindez egy professzionálisan felkészült és megszervezett háttér csapatot kíván, amely képes a térségi horizonton jóval túllátó döntéshozókat meggyőzni a Mezőség fejlesztéséről, az idetelepedésről. Szakmai vásároknak a centrumban történő rendszeres megrendezése súlyt adhat Nagysármásnak, egyben lehetővé teszi, hogy a régióban működő vállalkozók találkozzanak, közös projekteket, beruházásokat indítsanak el, ötleteket cseréljenek.

Az intézkedés eredménymutatói: Megjelent kiadványok száma (db) Létrehozott honlap (db) A honlap eléréseinek száma (db) A megrendezett szemináriumok, vásárok száma (db) A befektetői szemináriumokon megjelent érdeklődő potenciális befektetők száma (fő) A vásárokon kiállító vállalkozók száma (db) Az intézkedés hatásmutatói: Betelepült cégek száma (db) Létrehozott új munkahelyek száma (státusz) A befektetések volumene ($) 64

Megvalósított új projektek száma (db) Létrehozott új vállalkozások száma (db)

c) A mezőgazdaság fejlesztése 2.3.3.5 Élelmiszeripari fejlesztések

A Mezőség mindig is agrár vidék volt. A talaj egyre rosszabb minősége miatt azonban ma már nem versenyképes térség. Ezért a térség kiváló ismerője, Makkai Gergely elsősorban a helyi gyógynövényekre, bogyós gyümölcsökre (húsos som, szeder, vadrózsa, galagonya, fekete bodza, homoktövis stb.) alapozott élelmiszeripar fejlesztését javasolja.43

Dohányszárítás Mocson

Ezen kívül meg kell említeni a mezőpaniti (svájci technológiával működő) sajtgyárat, amely Románia legjobb minőségű sajtféleségeit produkálja. Ez a példa szintén egy követendő utat jelöl ki: a minőségi élelmiszergyártás útját. Ahogy a vásárlóerő nő, egyre több embernek lesz igénye arra, hogy minőségi termékeket fogyasszon. Az ilyen, magasabb hozzáadott értéket előállító vállalkozások ráadásul sok más embernek biztosítanak megélhetést.

43

Uo. 113. p.

65

Az intézkedés eredménymutatói: Létrehozott álláshelyek száma (db) Elindított vállalkozások száma (db) Értékesített termékek mennyisége (q) Az intézkedés hatásmutatói: A „mezőségi” termékek megjelenése A települések lakosságszámának változása (%)

2.3.3.6 A mezőgazdasági integráció elősegítése

Egyik interjúalanyunk, Horváth I. Zoltán hosszú időn keresztül volta a Kertbarátok Lapjának, majd a Magyar Gazdának a szerkesztője, gondozója. Meggyőződése szerint már azzal is nagy haladást lehetne elérni, ha a gazdák megfelelő tájékoztatást kapnának a lehetőségekről. Az amúgy szegény körülmények között élő gazdák piaci pozíciókat megerősíthetnék, ha összefognának. Erre történt is kezdeményezés, de (a mezőségi problémák között tárgyalt) etnikai egyenetlenségek miatt a modell átvétele nem sikerült. Pedig a hitelszövetkezetek, értékesítési szövetkezetek számos gazda fennmaradását biztosíthatnák. Ehhez hasonló kezdeményezés Szászrégenben is indult, ahol svájci segítséggel hoztak létre egy, a gazdákat és a kisvállalkozókat az induláskor segítő hitelező szervezetet.44 A legfontosabb a megfelelő ismeretek, információk átadása, amihez egyfajta tájékoztatási hálózat létrehozása volna a legszerencsésebb megoldás (a Nyugat-Európában bevált Rural Carrefours-hálózat mintájára).

Az intézkedés eredménymutatói: Létrehozott információs irodák száma (db) A hálózatba bevont gazdálkodók száma (fő) A létrehozott közös értékesítési rendszerekbe bekapcsolódó gazdák száma (fő) Az intézkedés hatásmutatói: A térség termelékenységének alakulása (GDP)

44

Az alapítvány motorja éppen interjúalanyunk, a szászrégeni református lelkész: Demeter József volt.

66

A létrehozott új munkahelyek száma (státusz) A települések lakosságszámának változása (%)

d) Turizmusfejlesztés A mezőségi turizmus fejlesztésének számos már említett intézkedés képezi az alapját. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi infrastrukturális viszonyok egy viszonylag szűk közönség számára teszik vonzóvá a rurális térségek minden kedvezőtlen adottságát felmutató Mezőséget. Az infrastrukturális fejlesztésektől függetlenül, illetve azokkal párhuzamosan azonban meg kell teremteni az idegenforgalom fogadási feltételeit is, hogy amikor majd már jönnének a turisták, addigra minden készen álljon.

Mezőség a kúriák földje: a cegei Wass-kastély

2.3.3.7 Az idegenforgalom infrastrukturális és szuprastrukturális feltételeinek megteremtése

Ma a Mezőség nem számít márkanévnek. Ennek számos oka van, de míg a moldvai kolostorok vonzzák a turistákat, a Mezőségbe kevesen látogatnak el. Gábos Edit a Magyar Kisebbség hasábjain közzétett tanulmányában vizsgálta meg a zetelaki és az ördöngösfüzesi szállásadóknál tapasztalható viszonyokat. A 19 ördöngösfüzesi szállás közül mindössze 12-

67

ben volt fürdőszoba, turisztikai végzettséggel rendelkező szállásadó pedig egy sem volt a faluban. (A zetelaki adatok jóval kedvezőbbek voltak.)45

A Sóvirág panzió Széken

A Mezőség ma nem önálló turisztikai termék. Hiányoznak hozzá a minőségi szálláshelyek (kevés kivételtől eltekintve), az információs kiadványok, a közös honlap (esetleg turisztikai portál), az útbaigazító táblák, a közös felületen megjelenő rendezvények, a turisztikai szolgáltatásokat kiajánló desztinációs menedzsment szervezet, az idegenforgalmi irodák hálózata, a szolgáltatókat egyesítő egyesület stb.

Egy hamvába holt helyitermék-fejlesztés: a széki szíkes

45

Gábos Edit: A fenntartható faluturizmus feltételei. Összehasonlító elemzés a turizmus zetelaki és ördöngösfüzesi állapotáról. (Stúdium) http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/pdf/2005_3-4_17_gabos.pdf

68

Mindezek megteremtése nélkül nincs arra esély, hogy a Mezőség vendégforgalma emelkedjen.

Az intézkedés eredménymutatói: Megjelentetett információs kiadványok száma (db) A kialakított publikus felület adatgazdagsága (item) Létrehozott információs irodák száma (db) A kihelyezett információs táblák száma (db) Létrehozott szálláshelyek száma (ágy) Az intézkedés hatásmutatói: A létrehozott új munkahelyek száma (státusz) A falusi turizmushoz kapcsolható vállalkozások száma (db) A falusi turizmus bevételeinek alakulása (€) A turistaforgalom nagysága (fő) A Mezőségben eltöltött vendégéjszakák száma (db) A Mezőség egyik potenciális desztinációs centruma: a felújítás alatt álló bonchidai Bánffy-kastély

69

2.3.3.8 A Mezőség turisztikai termékfejlesztési stratégiájának megalkotása

Jelen koncepcióban konkrét turisztikai termékek kialakítására vonatkozóan nem fogalmazunk meg javaslatot, ehhez ugyanis először el kellene készíteni a régió értékkataszterét, és az alapján kellene kidolgozni egy átfogó turisztikai termékfejlesztési stratégiát. Ez a stratégia orientálhatná a tervezett idegenforgalmi célú befektetéseket.

Az intézkedés eredménymutatói: Megalkotott turisztikai stratégia (db) A stratégia megalkotásába bevont helyi és szakmai résztvevők száma (fő) A kidolgozott termékek száma (db) Az intézkedés hatásmutatói: A létrehozott új munkahelyek száma (státusz) A turistaforgalom nagysága (fő) A Mezőségben eltöltött vendégéjszakák száma (db)

Apanagyfalu gótikus temploma és a Bolyai-emlékmű

70

2.2.4 Önálló fejlesztési struktúra kialakítása

A Mezőség önálló irányú fejlődésének alapja, hogy a meglévő térszerkezeti adottságokat sikerüljön szétfeszíteni, átalakítani. Ehhez az organikus tér határvonalaihoz igazodó alternatív intézményrendszer kialakítása javasolt. Ez az intézményrendszer már középtávon átstrukturálhatja a jelenlegi gravitációs viszonyokat. Ennek legalapvetőbb feltétele, hogy Nagysármáson induljon el az informális régió központjának kialakítása.

a) Integráns térszerkezet A megyei és regionális struktúrákat metsző új térszerkezet kialakítása nem konfliktusmentes folyamat. Elegendő példa erre a Balaton és a Tisza-tó mint önálló fejlesztési régió kialakítása körüli vitákat idézni. Ez a folyamat nyilván nem megy egyik napról a másikra. Nagysármás fokozatos megerősítése azonban már önmagában is elindíthat ilyen átszervező folyamatokat.

2.2.4.1 Nagysármás térségközponti szerepének erősítése

Ma a Mezőségen Nagysármásnak nincs vetélytársa, ha egy szervesült régió térségközpontját keressük, még úgy sincs, hogy Sármás megyehatáron fekszik. Ugyanakkor az is látható, hogy a frissen várossá nyilvánított település nem képes ellátni a municipiumi létéből rá háruló feladatokat. A Mezőség fejlesztését felvállaló szakembereknek az intézmények segítésével ellátható szolgáltatásokat kell megerősíteniük a városban. Fontos, hogy Nagysármáson magas színvonalú képzési intézmények működjenek (esetleg a megújuló energiaforrásokra alapozott szakemberképzéssel is foglalkozzanak), és hogy mihamarabb megjelenjen a városban valamelyik felsőfokú oktatási intézmény. Ezen kívül a pénzügyi, szociális, foglalkoztatási, egészségügyi intézmények színvonalát is emelni kell annak érdekében, hogy a település minél hamarabb elláthassa a régióközponti szerepeket. Ehhez elsőként egy stratégiai dokumentum elkészítését javasoljuk, amely megvizsgálná, hogy ma milyen intézmények milyen színvonalon nyújtanak szolgáltatásokat, milyen körnek. Ezt követően ki kellene jelölni azon fejlesztések körét, amelyek a fent említett cél elérését segítik.

71

Az intézkedés eredménymutatói: Megalkotott szolgáltatási stratégia (db) A kidolgozott fejlesztési projektek száma (db) A kidolgozott fejlesztési projektek értéke (€) Az intézkedés hatásmutatói: A létrehozott új intézmények száma (db) Az átvállalt szolgáltatások aránya (%) A város lakosságának alakulása (fő) A város közvetlen vonzáskörzetének kiterjedése (km2)

b) Önálló intézményhálózat 2.2.4.2 Saját mezőségi intézmények létrehozása Az önálló mezőségi tájrégió nem jöhet létre saját intézmények rendszere nélkül. Ezek az intézmények több területet is felölelhetnek. Egyrészt magának a szerves régiónak önálló fejlesztési intézményhálózata lehet, amely az érintett régió kistérségeiben is koordinálja a fejlesztési munkát. Másrészt az egyes fejlesztési szektorokhoz kapcsolódóan szintén kialakíthatóak regionális lefedettséggel működő hálózatok: ilyen lehet például a gazdák információs hálózata, az idegenforgalmi irodák hálózata, a civil szolgáltató központok hálózata. De középtávon az sem elképzelhetetlen, hogy a közszolgáltatások bizonyos részét a többszörös perifériának számító térség saját kezébe veszi. Mindezekkel az intézményekkel egyrészt átalakítható a szolgáltatások térszerkezete, és egy területileg kiegyenlítettebb struktúra alakulhat ki, másrészt az itt élők számára mindennapossá lehet tenni a Mezőség létének tapasztalatát, ami egyfajta regionális identitástudat kialakulását is segítheti. A fejlesztésekhez szükséges háttér energia pedig biztosan megjelenik erre a lokálpatriotizmusra alapozva.

Az intézkedés eredménymutatói: Létrehozott saját intézményi hálózatok száma (db) Az egyes intézményi hálózatokba bekapcsolt helyi intézmények száma (db) A létrehozott új munkahelyek száma (státusz) Az intézkedés hatásmutatói:

72

Az átvállalt szolgáltatások aránya (%) 2.3.5 Saját identitás

A társadalmasítás elvét gyakran kifelejtik a fejlesztési stratégiákból, mivel ez túlságosan fáradságos, és a fejlesztések fő irányához képest látszólag mellékes. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a fejlesztési munka megfelelő társadalmi támogatás nélkül nem hoz maradandó értékeket. Létrehozhatjuk a legkorszerűbb iskolát, ha oda senki nem kívánja járatni a gyermekét. Fontos ezért, hogy a mezőségi fejlesztéseknek is meglegyen a társadalmi támogatottsága. Ez annál is inkább fontos, mert a létrehozandó szubjektív régió nem működhet az azt életben tartó szubjektumok nélkül, a Mezőség nem válhat identitással bíró térséggé, ha nincsenek, akik ezt az identitást láthatóan megjelenítsék.

a) Közösségi fórumok 2.3.5.1 Közösségi fórumok kialakítása

Meg kell teremteni azokat a közösségi tereket, ahol a mezőségi emberek, szervezetek, vállalkozók stb. találkozni tudnak. Ezek a terek nem szükségszerűen jelentenek fizikai tereket. Lehetnek ezek rendszeres alkalmak, virtuális terek stb. A lényeg, hogy a találkozásnak biztosítsák az esélyét. Egy közösségi hely: a művelődési ház felújítása Mezőbodonban

73

A fórumok létrehozhatóak hivatások, érdeklődési kör stb. szerint. Működtetésükben a régiófejlesztés koordinátorainak kezdeményező, támogató szerepet kell játszaniuk. Ezt egyrészt az teszi szükségessé, hogy láthatóan önmagától semmi nem mozdul e téren. Másrészt ezek az informális, vég nélkül szaporodó kvázi-intézmények rengeteg segítséget nyújthatnak a vidékfejlesztési munka alakításában. Célszerű ezért a létrehozott szervezetek között partnerségi hálózatokat generálni, munkájukat segíteni.

Az intézkedés eredménymutatói: A létrehozott hálózatok száma (db) A hálózatokba bevont szervezetek, személyek száma (db, fő) A rendszeres összejövetelek száma (db) A virtuális fórumok látogatottsága (rákeresés) Az intézkedés hatásmutatói: Kezdeményezett rendezvények, projektek száma (db) Újabb hálózatok száma (db) Regionális identitástudat kialakulása

b) Hálózat- és kapacitásfejlesztés A Mezőségen rendkívül alulfejlett a civil szektor. Néhány jelentősebb alapítvány és egy-két helyi településfejlesztési egyesület jelenti a szférát. Az önszerveződés alacsony foka sok tényezőre vezethető vissza, de a legfontosabb talán az ösztönös elzárkózás. Az egyén gondjai nem teszik lehetővé a látóhatár olyan mértékű tágítását, ami a szervezetek létrehozásához szükséges. Arra meg csak az említett példákat ismerjük, hogy szervezetek között valamiféle együttműködés alakuljon ki. A régió újra magára találása elképzelhetetlen az önszerveződő közösségek megjelenése nélkül. Azon egyesületek, alapítványok nélkül, amelyek tematizálják a „mezőségiség”-et, és öntevékeny módon kezdeményeznek kisebb-nagyobb fejlesztéseket, amelyek a térség egészére kiható mozgalommá tehetőek.

2.3.5.2 A civil szektor fejlesztése

74

A szektor fejlesztése egyszerre jelent mennyiségi és minőségi fejlesztést. Nagy szükség volna minél több öntevékeny szervezetre. Ezek létrehozásához azonban egy regionális szintű nonprofit szolgáltató hálózat kialakítása látszik a legcélszerűbbnek. Ezek a már kicsit megizmosodott szervezetek segíthetnék az első lépések megtételében az új egyesületeket. A civil szolgáltatók hálózatának kialakítása abból a szempontból is fontos, hogy a már erősebb szervezetek között régiós szinten induljon meg a párbeszéd. Ezek a hálózatba szerveződő civilek válhatnak a fejlesztéspolitikában az önkormányzatok és a vállalkozók partnereivé. Végső soron a Mezőség a legkiválóbb terepe volna a LEADER-típusú fejlesztéseknek. A jelen intézkedés másik csapásiránya a képzés. Minél több olyan aktivista mozogjon a régióban, akik (amellett, hogy egymást ismerik) képesek akár nagyobb értékű pályázatok elkészítésére, menedzselésére. Ezek a civilek lehetnek a fejlesztési „hadsereg” igen hasznos „közkatonái”, akik nélkül az egész offenzíva összeomlana. A Mezőség megtalálhatja magát, újraéledhet jelenlegi igen kedvezőtlen helyzetéből is, csak kellenek olyan emberek, akik ezt elhiszik.

Az intézkedés eredménymutatói: A létrehozott szolgáltató irodák száma (db) A hálózatokba bevont szervezetek, személyek száma (db, fő) A kidolgozott és megvalósított pályázatok száma (db) A kidolgozott és megvalósított pályázatok értéke (€) A lebonyolított képzések száma (db) A képzéseken résztvevő aktivisták száma (fő)

Az intézkedés hatásmutatói: Létrehozott újabb szervezetek száma (db) Létrehozott újabb szervezetek területi lefedettsége (%) A hálózatba vont képzett civilek aránya (%)

75

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet A Mezőség peremvidékén található municipiumok lakosságszámának változása 1966 és 2002 között.

Aranyosgyéres lakosságszámának alakulása 35 000 30 000

fő

25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

összesen román

1966

1977

1992

2002

népszámlálás

magyar

fő

Beszterce lakónépességének alakulása 100 000 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 összesen román magyar

1966

1977

1992

2002

népszámlálás

76

Bethlen lakosságszámának alakulása 14 000 12 000

8 000 6 000 4 000 2 000 0 összesen

1966

1977

román

1992

2002

népszámlálás

magyar

Dés lakosságszámának alakulása 45 000 40 000 35 000

fő

30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

összesen román magyar

1966

1977

1992

2002

népszámlálás

Kolozsvár lakosságszámának alakulása 350 000 300 000 250 000 fő

fő

10 000

200 000 150 000 100 000 50 000 0 összesen román magyar

1966

1977

1992

2002

népszámlálás

77

Marosludas lakosságszámának alakulása 20 000

fő

15 000 10 000 5 000 0 összesen

1966

1977

román

1992

2002

népszámlálás

magyar

Radnót lakosságszámának alakulása 14 000 12 000

fő

10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 összesen román magyar

1966

1977

1992

2002

népszámlálás

Szamosújvár lakónépességének alakulása 30 000 25 000

fő

20 000 15 000 10 000 5 000 0 összesen román magyar

1966

1977

1992

2002

népszámlálás

78

Szászrégen lakónépességének alakulása 45 000 40 000 35 000

fő

30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

összesen

1966

román magyar

1977

1992

2002

népszámlálás

Torda lakosságszámának alakulása 70 000 60 000

fő

50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 összesen román magyar

1966

1977

1992

2002

népszámlálás

79

Élénk civil élet

Tájházak, felújított kúriák

Kedvező térségi szerkezet

Védett területek értékesítése

Iskolák, óvodák, Helyi tanerő

Iskolázott vezetőréteg

Fejlett turisztikai infra- és szuprastr.

Felsőoktatási intézmény

Közeli reptér és autópálya

Teljesen kiépült infrastruktúra

Mezőségi tájrégió

A tréningen kialakított célrendszer

2. sz. melléklet

Megújuló energiaforrások

Természeti kincsek kiaknázása

Fejlett mezőgazdaság

Nincs munkanélk.

Magas fokú vállalkozói aktivitás

magas színvonalú közszolg.

<épesség növekedése

3. sz. melléklet Javaslat a mezőségi fejlesztési stratégia megalkotására

JAVASLAT a mezőségi mintaprogramra A Mezőség a történelmi Erdély szíve. A Maros, az Aranyos, a Szamos és a Sajó által határolt festői, dimbes-dombos vidéken immár évszázadok óta élnek együtt magyarok és románok. Kultúrájuk, életmódjuk sokat hatott egymásra. Az egykor virágzó gazdaságáról híres térség ma végnapjait éli. Az elmúlt évtizedek során rohamosan ürültek ki falvai: elvándoroltak a románok és a magyarok egyaránt, és a legtöbb helyen a másutt a népességfogyást megállító roma népesség sem költözött be a megüresedett házakba. Az igazi, integráló erejű térségi főváros hiányában, a fiatalok munkahelyük után lakóhelyüknek is a Mezőséget gyűrűként körülölelő városokat (Kolozsvárt, Szamosújvárt, Dést, Besztercét, Szászrégent és Marosvásárhelyt) választják. Az infrastruktúra rendkívül hiányos. Bár a sármási gázmezőnek köszönhetően a Mezőség több településén találkozhatunk a gázfűtéssel, a vízvezeték, a csatornázás és a közút is több helyütt hiányzik. Nagyobb esőzést követően a települések jelentős része semmiféle járművel nem közelíthető meg, a mentőautók közlekedése az év nagy részében elképzelhetetlen ezekben a községekben. A nagyfokú elvándorlás miatt az iskolák körzetesítése kényszerhelyzet, amely tovább gyengíti az amúgy is rossz helyzetben lévő falvak népességmegtartó erejét. Az egész Mezőségen rendkívül alacsony a vállalkozói aktivitás és magas a munkanélküliség. Ma úgy tűnik, az elvándorlás megállíthatatlan, és az eddig kiüresedett tanyavilág sorsát követik a falvak, majd a községek is.

A Mezőség egy olyan téma, amely a magyar és a román kormány közötti valódi, gyakorlati eredménnyel is járó, konkrét együttműködésre teremt lehetőséget. Mint ahogy a román kormány számára aggasztó lehet a román ajkú népesség nagy fokú elvándorlása, úgy ugyanezt mondhatjuk el a magyar kormányról a magyarok esetében.

A Mezőség egy olyan térség, amelynek fejlesztése példaértékű lehet egész Európában: a kihalás szélén álló kultúrtáj megmentését teljesen új, innovatív módszerekkel lehet megkísérelni, hiszen gyakorlatilag a semmiből kell felépíteni ezt a világot.

A Mezőség geopolitikai helyzete (két makroregionális centrum közös pufferzónájában helyezkedik el) és foglalkoztatási viszonyai (a munkahelyek szinte teljes hiánya) egy kiemelkedő fejlesztési potenciállal rendelkező térség képét rajzolják ki szemünk előtt.

A javaslat lényege:

készüljön a Mezőségre a román és a magyar kormány közös kezdeményezésével, nyugat-európai szakemberek bevonásával, az európai unió támogatásával középtávú fejlesztési program, melynek megvalósítását szintén a két állam menedzselje.

Mit várunk a programtól?

elindul az eddig szinte teljesen elfelejtett térség fejlődése megáll a népesség elvándorlása, javul a térség foglalkoztatási helyzete a Mezőség képessé válik intézményei megtartására, fejlesztésére az infrastruktúra kiépülésétől függően megindul a turizmus és az ipar fejlődése a korábban elköltözött népesség egy része visszatér virágzó kulturális élet alakul ki nemzetközi összefogással megvalósul egy uniós mintaprogram, mely más elmaradott térségek számára is követendő modell lesz a magyar–román viszonyra kedvezően ható együttműködés javítja a két nép között évszázadok óta meglévő rossz viszonyt, hozzájárul a Mezőség egységes, minden itt élő nemzetiség fennmaradását, gyarapodását segítő fejlesztéséhez segíti a közép-európai népek közötti közeledést, a kapcsolatok kiépítését.

A javaslat három elemből áll:

román vezetéssel, magyar együttműködéssel és nyugat-európai térségfejlesztési szakemberek bevonásával készül egy átfogó, a három étintett megyét metsző organikus térségfejlesztési program;

a program menedzselésére a két kormány közös testületet hoz létre, és kezdeményezi az európai uniónál a fejlesztési program kiemelt pilot programként kezelését, az ehhez szükséges források biztosítását;

a program megvalósítását (román vezetéssel) a közös menedzsment indítja el.

Közös érdek, hogy a Mezőség megmaradjon. Tegyünk közösen érte!

82

Az utolsó percben Stratégiaalkotás az Erdélyi-Mezőségen

Recommend Documents