AZ UTOLSÓ NAGY PESTISJÁRVÁNY DEBRECENBEN Adalékok az 1739 . évi járvány történetéhez Moess Alfréd - M. Román Éva
Az emberiséget pusztító nagy járványok egyik legkitartóbbika a pestis . Kezdetei az ókorba nyúlnak vissza,' s olvashatunk róla napjainkban, napilapokban . A korai középkortól kezdve évszázadokon át pusztított Európában, s közvetlen veszélye a világ számos pontján ma is fennforog.2 Nem véletlen, hogy J. N. Biraben a közelmúltban napvilágot látott, a franciaországi, európai és a Földközi-tenger medencéjét érintő pestisjárványokkal foglalkozó két kötetes, átfogó munkája e szavakkal zárul : La hitte continue" - A küzdelem folytatódik. 3 A korai középkortól kezdve, több száz éven át pusztított hazánk terüleis, hol kisebb, hol nagyobb mértékben e járvány,4 nem egyszer befolyásolva tén az ország történetének alakulását is. Példaként itt arra az általánosan ismert tényre utalunk csupán, hogy a Rákóczi-szabadságharc leverése idején és az azt lezáró szatmári béke megkötésekor (1711) sem jelentéktelen szerepet játszott a katonaság közt dúló pestisjárvány. A mai Magyarország területén az utolsó nagy pestis az általánosan 1739. évinek ismert (valójába.n már 1737-ben megjelent, s még 1743-bon is fel-felbukkant) járvány volt . Pusztításának mértékét, mind az országra,5 mind Debrecen városára vonatkozóanb ismerjük a szakirodalomból . Ezek a számok noha eltérnek egymástól - Debrecenre vonatkozóan lényegileg inkább kiegészítik, mint cáfolják egymást, s alapjában véve elfogadhatónak látszik, hogy a pestisben elhaltak száma 8000 körül, esetleg valamivel efölött, mozgott. Saját - az egyházi anyakönyvek adatain alapuló - eredményeink is néhányszázas eltérést mutatnak az eddig ismertekhez viszonyítva. Ennek közelebbi vizsgálata azonban annál kevésbé ígér érdemi eredményt, mert hiszen az adott korszak lélekszáma sem lévén pontosan megállapítható (legfeljebb ismert születési 1 Rigler Gusztáv : A közegészségtan és a járványtan rövid tankönyve . Szeged, 1922 . 294-301 . old . 2 Solt Katalin : Az ún . karanténbetegségek jelenlegi járványügyi helyzete . II . Honvédorvos XII . 4 . sz . Bp ., 1965 . okt .-dec . 3 Biraben, J. N . : Les hommes et la peste en France et dons les pays européens et méditerranéens . (Az ember és a pestis Franciaországban, az európai országokban és a Földközi-tenger medencéjében .) Paris-La Haye, (Mouton) 1975 . II . 185 . old . 4 Scharlteisz E.-Tardy L. : Short History of Epidemics in Hungary until the Great Cholera Epidémic of 1831 . (Magyarországi járványok rövid története az 1831 . évi nagy kolerajárványig .) Centgurus 11 . No . 4 . Copenhagen, 1966 . 279-301 . old . 5 Dávid Zoltán : Az 1738 . évi pestisjárvány pusztítása . Orvostörténeti Közlemények 69-70 . Bp ., 1973 . 88-90 ., 93 ., 95 . old. 6 Dávid Zoltán : Az 1738/43 . évi pestis pusztítása Bihar megyében . DMÉ 1969-70 . Db ., 1972 .
arányszámok vagy más fogódzó segítségével valószínűsíthet ő), a járvány pusztításának a lakosság számához viszonyított aránya is csak becslés jelleg ű lehet. Ehelyett megpróbáljuk a rendelkezésre álló számadatokat a felhasznált források karakterének szemszögéb ől összevetni, nemcsak ismertetve, de értékelve is azokat a járványtörténet szempontjából . Ezen túlmen ően a pestis betegség lefolyásának a mai napig ismert változatait a rendelkezésünkre álló nagyrészt anyakönyvi - adatok segítségével kíséreljük meg bemutatni, mintegy gyakorlati tényekkel illusztrálva azt az elméletet, mely az elmúlt közel száz év alatt jelentős fejlődésen ment át, míg mai, általánosan ismert és elfogadott formájáig eljutott. A vizsgálatunk tárgyát képező pestisjárvány - mint erre korábban is utaltunk - már 1737-ben megjelent Magyarországon . A Török Birodalom felől, Havasalföldr ől Brassó körül hatolt Erdélybe . A Déli Kárpátokkal párhuzamosan, a Maros és a Fehér-Körös völgyében terjedt nyugat felé, 1738-ban elérte az Alföld déli részét, a Bánátot, Szeged környékét és a Duna-Tisza közét . Bajánál, Kalocsánál egyelőre a Duna vonala szabott határt a járvány terjedésének . 1738. év őszén a Tiszántúl északi irányban a Szegvár-Hódmez ővásárhely-Békéscsaba-Nagyszalonta vonalig nyomult előre, de november végén már Öcsödön a Körösök alsó folyása mentén is felütötte fejét, december utolsó napjaiban pedig - mintegy 60 kilométeres ugrást téve Békésben előbb a távolabbi Biharnagybajomban (dec. 19.), majd Füzesgyarmaton (dec . 29 .) mutatkozott. (Lásd : a mellékelt térképet.) Öcsöd és Biharnagybajom így a járvány előretolt gócaivá vált : előbbir ől rövidesen Békésszentandrás, Gyoma, Mezőtúr és Kunszentmárton fertőződött, utóbbiból 1739 . január elején Karcag . A járványnak ez a keleti szárnya vált a későbbiekben veszélyessé Debrecen szempontjából : márciusban elérte Püspökladányt és Szoboszlót, áprilisban észak fele Balmazújvárosig, kelet fele Derecskéig terjedt és így északnyugat-nyugat-dél felől mintegy frontvonalat alkotott Debrecen irányában . A mögöttes területen újabb helységek estek a járványnak áldozatul : április végén Sáp, május elején Földes, Szovát, Nádudvar. Felmerül a kérdés : milyen forrásokból állapítható meg, hol, mikor lépett fel a pestis, mennyi ideig tartott és hány áldozatot szedett. Két nagy forráskomplexus van : egyiket azok a jelentések képezik, amelyek a járvány folyamán fels ő szervek utasítására készültek, s általában hetente küldettek be a Magyar Királyi Helytartótanácshoz,' ill. a Tiszántúl egészségügyi főbiztosához, gr. Károlyi Sándorhoz.$ A másik forráskomplexus : az egyházi anyakönyvek . 9 A debreceni pestisjárvány tekintetében a jelentések közül az a specifikáció mérvadó, amely a Károlyi család levéltárában maradt fenn és a Debrecenben 1739 . május 16.-1740. január 31 . között pestisben avagy egyéb nyavalyákban elhunytak" névjegyzékét tartalmazza . Ennek adatait Dávid Zoltán a Déri Múzeum évkönyvében megjelent, korábban már idézett munkájában táblázat formájában közölte.'° 7 MOL C 37 Lad. E. f. 4. n. 28 . (I-IL) 8 MOL P 392. Pestisre vonatkozó iratok . Számos megye ezekből a forrásokból merített pestiskimutatását közölte Dávid Z. az 5. sz . a. hivatkozott cikkében . 9 Az egyházi anyakönyvek elsőpéldányainak mikrofilmjei a mai Magyarország területéről, 1895 . okt. 1-ig bezárólag a MOL filmtárában a tudományos kutatás rendelkezésére állnak . 10 Dávid Z. : 6. sz . a. i. m.
A pestisjarvany ter/edése a Tiszántulon 173 9-ben
Balmazújváros
a
Karcag 0
t 0
DEBRECEN
Derecske 0
Biharnagybajom o_
ea
Füzesgyarmat
o Dcsod
0 Nagyszalonta
8 73 óyula
o Szegvár
0
0 Hódmezővásárhely
Szeged
0,
Arad 0
Említettük, hogy a járvány Debrecen felé való terjedése során Biharnagybajom mezővárosát korán, már 1738 . december 19-én elérte . A református egyház ekkor ugyan még nem vezetett anyakönyvet, de itt az a ritka szerencsés eset forog fenn, hogy 1744-ben - az anyakönyv megindulásakor - a következ ő bejegyzés található : Pro memoria, Ao 1738 die 19"'a Decembris az Hatalmas Istennek Tsapása a Pestis Bajom Városában kezdődvén és tartott következ ő esztendőnek Április havának 9-dik napjáig. Mindöszve öregek, ifjak, férfiak és asszonyok holtak meg 675, életben maradtak 725 ."" Figyelemreméltó, hogy a Dávid Zoltán által ismertetett, a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban elfekvő eredeti pestisjelentés alapján közölt adat szerint' 2 több mint 100-zal volt kevesebb Biharnagybajomban a halottak száma : csupán 556! Mivel ebben az esetben az anyakönyvi bejegyzés nem egykorú -, négy-öt évvel a járvány után történt - feltehető az is, hogy a bejegyzést végző lelkész rosszul emlékezett a számadatokra . Más a helyzet az ugyancsak Debrecen előtt fertőződött Balmazújvárosban . Itt a Szabolcs megyei pestisjelentések szerint' 3 szeptember 3-án kezdődött a járvány, 1740. január 13-ig tartott és 250 áldozatot szedett. A gondosan veze tett református anyakönyv szerint 1739. április 16-án kezdette magát kiadni az infekció", de már ezt megel őzőleg - április 3-án, 5-én, és 15-én gyanús sebességgel halt meg egy apa és három fia.'4 Nyilvánvaló, hogy már ezek is pestisben pusztultak el és így a fert őzés kezdete április elejére tehető. Végül is a járvány folyamán több mint 500-an haltak meg ; a járvány júliusban érte el tetőpontját 233 halottal, s ennek ellenére a jelentések csak szeptember eleje óta tudnak a járványról . Az e területen mutatkozó anomáliák részben a helyi szervek mulasztásainak, késedelmességének tudhatók be, részben azonban a helyi érdekek is közrejátszhattak abban, hogy késve tettek eleget jelentési kötelezettségüknek . A jár ványgyanúval, ill. a járvánnyal járő korlátozó intézkedések ugyanis az érintettekre nézve kétségtelenül igen terhesek voltak . Célszerűnek látszik ezért - ott, ahol mód van rá - a másik jelent ős forrásanyagot, az egyházi anyakönyveket is a vizsgálatokba bevonni, annál is inkább, mert a népességtörténeti kutatások alapjául szolgáló források értéke lésénél az az álláspont bizonyult helyesnek, hogy a kutató ne támaszkodjék kizárólag egyik vagy másik forrásra, hanem használja fel valamennyit, amely rendelkezésére áll .'S Az anyakönyvek alapján történ ő járványkutatás nehézsége az 1737-1743. évi pestis tekintetében, hogy - főleg a Tiszántúlon igen sok helyen ezid őtájt még nem vezettek anyakönyvet. Debrecen esetében a kutató szerencsés helyzetben van : a református egyháznak - melynek hívei a város lakosságának túlnyomó többségét alkották - kiválóan vezetett anyakönyve van' 6 és a halotti anyakönyvbe a pestis járvány 9 havi tartama alatt is gondosan feljegyezték a halottakat, feltüntetve azt is, hogy ki halt meg pestisben, és ki más betegségben, megadva az elhunytak életkorát is. Ugyanekkor fennállott már egy kis létszámú - kb . 500 főnyi - római katolikus plébánia 11 MOL Filmtár . A 2170 . sz . dob . REF 672/1 12 Dávid Z. : 6 . sz . a . i . m . 13 Dávid Z. : 5 . sz . a . i . m . 122 . old . 14 MOL Filmtár . A 2133 . sz . dob . REF 660/1 . 15 M. Román Éva : Egyházi anyakönyvek demográfiai forrásértéke . Bágyog 1769-1828 . 36 . old . (Kézirat .) 16 MOL Filmtár . A 2197 . sz . dob . REF 679/51 .
120
is ; ennek a halotti anyakönyve is példásan vezetett ." Ez a forráskomplexus tehát mélyreható vizsgálatokat tesz lehetővé a debreceni pestisjárvánnyal kapcsolatban. A két kitűnő forrás számadatai a járvány áldozatai tekintetében nem fedik ugyan egymást egészen, ami érthet ő is, hiszen egymástól eltérő módon és célból jöttek létre, annyi azonban leszögezhető, hogy az eltérés a két forrás kö zött kisebb, mint az, amely Biharnagybajomnál mutatkozik az anyakönyv és a pestisjelentés adatai között, noha Biharnagybajom .lélekszáma kb. csupán egyhuszadát tehette ki Debrecen lélekszámának . Debrecenben van az említett kettőn kívül még egy értékes forrás, amely ugyan nem tartalmaz számszerű adatokat, de igen élénk fényt vet azokra az intézkedésekre, amelyeket a város vezetősége a pestisveszély elhárítására ho zott. Debrecen város tanácsának közgy űlési jegyzőkönyveiről van szó,'s amelyekben mindent feljegyeztek, ami a város élete szempontjából jelent őséggel bírt. Kitűnik ezekből, hogy már 1738 . január 11-én - amikor az erdélyi pestisről az első hírek érkeztek - meghozták az első óvintézkedéseket : a város kisebb kapuit zárva tartották és a Cegléd utcai kapuhoz őrt rendeltek . 1738 áprilisában híre jött annak, hogy a pestisnek ereje a Temesi Districtusban s nevezetesen a Temesvári Örösségben is elhatott" ; április 19-én a Szegeden és Aradon túl levő helyekr ől érkezők számára 40 napos vesztegzárat rendeltek el . 1738 júliusában a Banatus és Szeged felől terjed ő pestis kerül napirendre és elrendeltetik, hogy senkit sem lehet passzus nélkül bebocsátani. 1738 . október 9-étő l : hogy a Pestis iránt való vigyázás jobb móddal lehessen, csak a Váradi és Péterfiai kapuk lesznek nyitva". November 5-én a város kapuihoz rendelt comissariusoknak adott intézkedésekről van szó. 1739. január 13-án kijelölik a pestiskórházként szolgáló épületeket ; március 13-án elrendelik, hogy a Váradés Péterfia-kapuk helyett a Csapó és a Miklós utcaiak nyittassanak ki . Március 19-én híre jön annak, hogy a szomszédos Szoboszlón kitört a járvány és pestis gyanúba került Szovát, Nádudvar és Kaba ; ezért a határban mindenfele őröket állítanak . A lakosságnak be kellene jelentenie, ha beteg van a házban, de egy április 1-i bejegyzés szerint a lakosok eltagadják a magok betegjeit" . Az óvintézkedések végül is hiábavalók voltak : május 16-án a város pestisgyanússá (suspectus) vált és a Csapó utcában 3 ház occludáltatott" - lezáratott, majd pedig a város fertőzötté (infectus) nyilváníttatott. Dr. Bentzig Mátyás volt a pestilenciális orvos és segítségére volt a város másik két orvosa dr . Faber Fülöp és dr . Buzinkay György ; utóbbi 1737. április 22-én kezdte meg orvosi működését évi 240 Forint fizetéssel, amihez még természetbeni juttatások járultak . A járvány május folyamán csak lassan terjedt : a halotti anyakönyv szerint csupán 30 áldozata volt, akik közül 21-ről lehetett megállapítani, hogy a városnak melyik részében éltek. A város két kerületre oszlott : az Alsó- és Felsőjárás ra ; előbbi lényegében a város déli, utóbbi a város északi részét képezte. Mindkét kerület három-három szakaszra oszlott, amelyek mindegyike több utcatizedet foglalt magában és egy-egy nagyobb utcáról volt elnevezve. A XVIII. században a Fels őjárásban a Csapó, a Péterfia és a Hatvan utca, az Alsójárásban a Piac, a Cegléd és a Varga utca voltak e szakaszok (körzetek) központjai .' 9 Nos, az első két hét 21 említett áldozata közül 8 a Cegléd utcai, 6 a Csapó 17 MOL Filmtár . A 3247 . sz . dob . RK 749/1 . 18 HBmL. 1V . A . 1011/a . 1726-1741 . MOL Filmtár 10 068 . sz . dob . 19 Komoróczy György : Városigazgatás Debrecenben 1848-ig . Db., 1969 . 34-37 . old .
utcai és 4 a Péterfia-körzetben lakott, a Piac utcai ekkor csupán 2 áldozattal volt képviselve, a Hatvan utcai 1 áldozattal és a Varga utcai eggyel sem. Ebb ől világosan megállapítható, hogy a járvány a város keleti-északkeleti részén kezd ődött . A Hatvan utcai és a Péterfia-körzetben a járvány kitörése után egy héttel tűntek fel az első áldozatok . A járvány további egy hónapja alatt - tehát június hó folyamán - 76 pestishalottból 56-nál állapítható meg, melyik körzetben élt. A sorrend nagyjából most is ugyanaz : A Cegléd utcaiban 18-an, a Csapó utcaiban 16-an és a Péterfia-körzetben 12-en haltak meg, a Piac utcai csupán 1, a Hatvan utcai 2 áldozattal van képviselve, de most már a város délkeleti részén levő Varga utcai körzetben is mutatkoztak a pestisnek áldozatai, éspedig 6, ezek közül az első június 17-én, azaz a járvány kitörése után egy egész hónappal . A járvány területi megoszlásának egyenetlensége mellett figyelemre méltó még az is, hogy egy-egy családból több áldozat került ki. Így volt ez annak a Bódoki Dávid Úrnak a családjában, aki a tanácsülési jegyzőkönyvek szerint 1738. júniusában a város egyik Cegléd utcai deputáltja volt, amikor felsőbb utasításra 160 szekeret kellett a városnak Szegedre kiállítania.z° Május 18-án a 4 éves Bodoki István (Dávid fia) az első hivatalos pestisáldozat ; május 27-én a 10 hetes Bodoki János (Dávid fia) és Bodoki Dávid 11 éves leánya ; június 1-én Bodoki Dávid 13 éves Mária leánya, június 2-án a 16 éves Bodoki Ersók, június 4-én Bodoki Dávid 6 éves Dávid fia halt meg. Ugyanez történt Bányai Jánosné családjában : május 28-án meghalt Bányainé 13 éves leánya, június 15-én Bányainé 15 éves leánya ; minthogy a járvány hivatalos kitörése előtt, május 16-án is meghalt volt Bányainé egy leánya, utólag már tudjuk - amire akkor nem gondoltak - hogy Bányainénak ez a leánya is pestisben pusztult el. A példák szaporíthatók. Meghal május 27-én a Péterfián Egeres Szabó István 10 éves fia, a 45 éves Egeres István és Egeres Istvánné ; egyetlen nap alatt egy háromtagú család . Május 31-én meghal Vig Mátyás 9 éves fia és 11 éves leánya ; június 1-én Vig Mátyás 18 éves leánya . Június 6-án meghal Segesdi Gergely 7 éves leánya, június 10-én Segesdi Gergelyné, június 19-én Segesdi Gergely 2 és fél éves leánya - pestcsben-,június 20-án Segesdi Gergely házánál Somogy Ferenc 25 éves deák, június 21-én Segesdi Gergely 8 hónapos Zsuzsánna leánya . Ugyancsak a Péterfián meghal június 1-én Erdélyi Mihályné, június 15-én a 28 éves Erdélyi Mihály, valamint 23 éves legénye és 17 éves inasa, Bátorkeszi Pál, június 17-én másik legénye : a 24 éves Piskolti András . Ez utóbbi esetben egy a kornak megfelelő kisipari üzem" egész személyzete pusztult el, főnököstül . A felsorólt esetek kapcsán feltűnik, hogy az egymást követő halálesetek egyegy családon, ill. háztartáson belül hol gyorsabban, hol lassabban követik egymást . Van úgy, hogy két hét is eltelik két haláleset között, van úgy, hogy ugyanazon a napon pusztul el egy család három tagja. Ezekre a sajátosságokra némi fényt vet, ha megismerkedünk a betegség lényegével és ismérveivel. A pestis alapvetően a vadon élő rágcsálók endémiás betegsége, amely bacilusgazdák és hordozók közvetítésével terjed át a patkányokra s ezekről - a 20 Lásd : 18 . sz . jegyzet,
122
legtöbbször fertőzött bolha útján - az emberre.2' Kórokozó bacilusát először Yersin ismertette (Hong Kong 1894). Előbb a Pasteurellák családjába tartozóként tartották nyilván, később azonban - eltérő biokémiai és egyéb sajátosságai miatt - megkülönböztetésül Yersinia-típusnak jelölték meg.zz E bacilus okozta járványos megbetegedés különböz ő fajtáinak, valamint az egyes megbetegedés típusok tüneteinek a kor színvonalán történ ő leírásával már a XIX . sz. második évtizedétől találkozunk levéltári forrásokban, majd ezt követően a hazai. és külföldi szakirodalomban .z3 Ehelyütt a legutóbbi években megjelent összefoglaló alapján kíséreljük meg röviden körvonalazni a különféle típusú pestis megbetegedések tüneteit és lefolyását.za Ez idő szerint a pestisnek két formáját különböztetik meg, amelyek a kórokozónak a szervezetbe hatolási útját illetően lényegesen eltérnek egymástól . Az egyik a bőrön keresztül fertőződő (bolhacsípés), a másik cseppfertőzés útján (tüd őpestises köhögése, köpete). Az első esetben a lappangási idő általában 1-6 nap. Ritka esetekben előfordulhat, hogy elhúzódóan (1-3 hét), enyhe tünetekkel, mint hőemelkedés, fejfájás, végtagfájás, jelentkezik, általánosságban azonban meglehet ősen brutá lis megjelenési formája van . 39-40°-os láz, a fert őződés - általában bolhacsípés - helyén kelés jelentkezik, amit pestises pokolvarnak hívnak . Gyakran előfordul, hogy ez elmarad, s a második-harmadik napon a nyirokhálózat különféle helyein, leggyakrabban lágyékban, a nyirokmirigy fájdalmasan megdagad, megkeményedik, gyakran elgennyed : ez a bubópestis. Szerencsés esetben a 8-10. napon az elgennyedt daganat kifakad, s a gyógyulási folyamat megindul . Ha ez nem következik be, septicémikus állapot lép fel mindenféle kísérő komplikációval, a láz 40-42°-ra felugrik, s a beteg meghal . Ha a halál nem következik be rögtön, újabb kelések válnak láthatóvá a beteg bőrén, melyek elszínez ődnek narancssárgától fekete árnyalatig (fekete halál!), a beteg pszichikai állapota is hanyatlik, hallucináció majd delírium lép fel, s ez vezet rövidesen a beteg halálához. Egyes vélemények szerint a pestis septicémikus formája 2436 órán belül a beteg halálát okozza anélkül, hogy egyetlen bubó láthatóvá válnék . A bubópestisjárvány során az esetek bizonyos számában áttételesen a tüdőn is gennyes pestisfekély mutatkozik . A beteg ilyenkor köhög, s környezete belégzés, cseppfertőzés útján kapja meg a betegséget . Az így szerzett pestis az ún. tüdőpestis lefolyása erősen különbözik a korábban ismertetett kórképtől. Lappangási ideje nem több mint 1-3 nap. Hirtelen lép fel, csak 38-39°-os lázzal, melyet azonban percenkénti 120-as érverés kísér. A beteg eleinte köhécsel kevés köpettel, majd egyre erősebben köhög, váladékot majd vért köp s kivétel nélkül minden esetben 2-3 napon belül meghal . Meg kell még említenünk - mind a korábbi forrásokban, mind az anyakönyvekben halálokként találkozunk vele - az ún. petécs"-et (petechia). Meglehetősen eltérőek a vélemények arra vonatkozóan, vajon a petécs (felte hetően szintén egyfajta kelés) a bubópestisnek egy stádiuma, vagy egy megjelenési formája-e ; biztosnak csupán annyi látszik, hogy a pestis két nagy válfaja közül a bőrön keresztül fertőződő csoportba tartozik . 21 Solt K. : i . m . ; Siegfried, André : Itinéraires des Contagious Epidémies et Ideologies . (Járványok és eszmék terjedésének útvonalai .) Librairie Arman Colira. Paris . 1960 . 41-43 . old . 22 Biraben, J. N. : i . m . T . I . 7-8 . old . 23 MOL C 37 814 . No . 12 . ad 519 . ; Rigler G . : i . m . Siegfried, A . : i . m . 24 Biraben, J. N. : i . m . T . I . 9-11 . old .
123
Mind a tüdőpestis gyakorisága, mind általában a járvány gyors, ugrásszerű terjedése szempontjából - ahogy azt adatainkból az 1739 . év telén s az azt követő tavaszon láthattuk - szerepet játszhat az időjárás is, amennyiben a párás, csapadékos meleg és hideg idő egyaránt elősegíti a pestis terjedését ; sajnos e tekintetben bizonyítékaink nincsenek, mert az időjárás alakulását a tárgyalt korszakból nem ismerjük . Feltételezésünk alátámasztására csupán J. N. Biraben már korábban is említett munkájára hivatkozunk. Szerző - részben ismert meteorológiai adatok alapján - azt állítja, hogy a pestis terjedésében a klimatikus viszonyok nagy szerepet játszanak" . zs Megállapításai természetesen elsősorban a franciaországi pestis terjedésére vonatkoznak . A pestisbacilus virulenciája és az időjárási viszonyok között összefüggést lát A . Siegfried is .26 Gyógyszere a pestisnek nem volt . A bubópestisnél esetleg elő lehetett segíteni a bubó kifakadását, ami gyógyuláshoz vezethetett. Beszél erről Buzinkay doktor is kis könyvecskéjében, amely 1739-ben Debrecenben jelent meg a tanács költségén ; a könyvecske a pestissel kapcsolatos orvosi tapasztalatokat ismertet, de a könyörgések fontosságára is felhívja a figyelmet bevallván ezzel, hogy az orvostudomány vajmi keveset tehet . Az elmondottak alapján érthet ő, hogy a XVIII. században mily nagy jelentősége volt a kór megelőzésének - az idevágó felsőbb intézkedések betartása révén -, továbbá a betegek gondos elkülönítésének, ha valahol már kitört a járvány. A baj elhatalmasodásának egyik fő oka volt, hogy a lakosság nem tartotta be az utasításokat, sőt itt-ott fel is lázadt, mint pl. Hódmezővásárhelyen 1738 szeptemberében és Békésen.2' Az 1739. január és május között lezajlott karcagi pestissel foglalkozó írásában Kátai Gábor jól jellemzi a közhangulatot, az emberek valósággal örültek neki, ha a parancsokat áthághatták és a tilalmakat kijátszhatták ; megtartásuk bántónak tűnt, mert a nép a pestist Istent ől reámért csapásnak tekintette és fatalisztikus tompaságba esett.zg A pestist Süssmilch, a német demográfiai tudomány atyja, a XVIII. sz. dereka táján elkészült nagy mű vében a mohamedánok betegségének mondja ; fatalizmusuk okozza a járvány gyors terjedését, minthogy nem törődnek a halá11a1 . 29 Hasonló jellegű hozzáállás késztethette a tállyai református lelkészt arra, hogy a tárgyunkat képező pestisjárvány visszatérésekor Tállya városába, a következ őket jegyezze be az anyakönyvbe Újra kibocsátotta Világ Bírája az öldökl ő Angyalt a pusztításra, amellybe az Isten Mindenhatóságával osztozni akaró emberek a szegény megmirigyesedett embereket házokba bezárván, a megholtakat minden mások tisztesség tételre való concursusnak meg nem engedése a Siralmas Feleknek bezárlások alatt ; jegyezd meg örök emlékezetre, hogy temetkezett ez a Város." 3 ° 25 Uo. 11 . old . 26 Siegfried, A . : i . m . 44 . old . 27 Szeremlei Samu : Hódmezővásárhely története . 1907 . III . 28 Kátai Gábor : Fekete halál - pestis - Karcagon 1739-ben . Ismeretterjesztő az orvosi és természeti tudományok köréb ől . 1874. 51-61 . old . 29 Süssmilch, JohannPeter : Die göttlicheOrdnung in den Veránderungen des menschliches Geschlechts aus der Geburt, dem Tode und der Fortpflanzung desselben erwiesen . 4 . verbesserte Ausgabe . Berlin, 1775 . 314-330 . old . 30 MOL Filmtár . A 1467 . sz . dob . REF 414/1-7 .
124
Az Isten Mindenhatóságával osztozni akaró emberek" alatt a hatóság értend ő, amely mindent elkövetett, a baj elhárítása érdekében . Nem nagyon lehet csodálkozni azon, hogy a lelki vezetők ilyen megnyilvánulásai mellett a hívek is fegyelmezetlenül viselkedtek . Debrecenben ugyan nincs nyoma annak, hogy felülről ilyen hangok hallatszottak volna - a szellemi vezetők és papok műveltségi színvonala ezt itt nem is teszi elképzelhetővé -, de a nép itt sem viselte magát fegyelmezetten : alig néhány nappal a járvány kitörése után, május 21-én már tumultus volt Kőrösy János esküdt fiának, a második hivatalos pestishalottnak, a temetésén és ez megismétlődött 10 nap múlva Bodoki Dávid egyik gyermekének temetésén, amikor is a bezárt házak elől elkergették a strázsákat, megverték őket és a halottat a házból kivitték .3 ' Nem meglep ő, ha ilyen körülmények között a járvány fokozatosan terjedt a városban. Debrecenben az 1739-et megelőző 9 évben általában 600-950 között mozgott az évente elhunytak száma, ami annyit jelent, hogy havi átlagban kb. 70 halottal lehet számolni . Júniusban a halottak száma ennek még csak kétszeresére ugrott, júliusban nem egészen az ötszörösére, de augusztusban az e havi halálozás - nem egészen 800 halottal - elérte egy 1739 előtti közepes esztendő egész évi halálozásának szintjét . A római katolikusok anyakönyve augusztus 12-én regisztrálta az első pestishalottat ; november 25-ig összesen 49 római katolikus halt meg pestisben.3z Köztük volt a járvány tetőzése táján két piarista pap : október 12-én a 24 éves Frater Melchior" és 19-én Frater Marcellus" . Csak kuriózumként említhető, hogy utóbbi ugyanezen napon a református anyakönyv halottai között is szerepel és életkorát itt jegyezték fel : 30 éves volt . A legnagyobb rendzavarás augusztus 30-31-én történt és már valóságos zendülés méreteit öltötte annyira, hogy katonaságot kellett a tömeg ellen bevetni ; a katonák Vas György hentest agyonl őtték és ez alkalommal többen a résztvevők közül elmenekültek a városból .'3 Közeledett a járvány tetőpontja : szeptemberben mintegy 2600-an, októberben közel 3600-an haltak meg a városban ; a pestisben elhaltak száma október 18-án volt a legnagyobb : 148 . Normális években két hónap alatt haltak meg annyian, mint most ezen a napon . Novemberben tovább csökken a pestisben elhaltak száma, de még mindig 900 fölött van és ezzel jóval meghaladja az augusztusi halálozás szintjét . November 17-én esik először a napi halálozás 20 alá és egyben az első olyan nap, amelyen az egyik körzetben - ezúttal a Cegléd utcaiban -egyetlen pestishaláleset sem volt . Decemberben az összhalálozás már csupán mintegy kétszerese a szokásos december havinak . A járvány előrehaladtával a halálozások súlypontja a városon belül áthelyez ődik : említettük, hogy a pestis augusztus végéig a város keleti felében dúlt nagyobb mértékben ; így pl. júliusban a Hatvan utcai körzet még csak kb. 5~, augusztusban pedig csupán 10~ körüli aránnyal van képviselve és a Piac utcai körzetben is viszonylag kevés haláleset történt. Ezzel szemben október közepén, a járvány tetőpontján a pestishalálozások 25~-a, novemberben pedig 26~-a esik a Hatvan utcai körzetre. A járvány tehát kés őbb terjedt át a város nyugati részére és a vége fele ott tombolt erősebben, míg a Cegléd és Varga utcai körzetre novemberben a halálozásoknak már csak 10-10~-a esik . 31 MOL Filmtár. 10068. sz . dob . (Lásd : 18 . sz . jegyzet .) 32 MOL Filmtár. A 3247 . sz . dob. RK 749/1 . 33 MOL Filmtár. 10068. sz . dob. (Lásd : 18 . sz. jegyzet.)
A járvány lefolyásának áttekintése után még két kérdés megtárgyalása kívánkozik ide ; az egyik : hányan pusztultak el Debrecenben pestisben a járvány kezdetétől 1740 . január végéig ; a másik : milyen korosztályokat érintett a pestis legsúlyosabban, s ez milyen következményekkel járhatott a város népesedésének további alakulására . Az első kérdés megválaszolásánál némi óvatosság látszik indokoltnak, ezért az alább részletezend ő, már a bevezető ben is érintett, okoknál fogva - mindenkor csak megközelítő számokat fogunk megadni . Így kell eljárnunk, annak ellenére, hogy két - a kor viszonyaihoz képest kitűnő - forrás állt rendelkezésre a református (és római katolikus) halotti anyakönyv és a Károlyi levéltárban ő rzött specifikáció . A két forrás számadatai a havi halálozás tekintetében nem térnek el egymástól lényegesen :júliusig és decemberjanuárban az anyakönyvek mutatnak ki valamivel több pestishalottat, júliustól novemberig pedig a specifikáció szerint haltak meg többen pestisben. Mindkét többletre lehet magyarázatot találni akkor is, ha az esetleges hibaforrásoktól eltekintünk ; a specifikáció többlete pl. magyarázható azzal, hogy Debrecenben élhettek (és pestisben meghalhattak) görög katolikusok és görög keletiek is, akiket a két említett anyakönyv nem jegyzett fel, de egy világi jelleg ű kimutatásban természetesen bennfoglaltattak . A járvány egész tartama alatt történt pestishalálozások összszámát tekintve, az eltérés a két forrás adatai között az 1 ~-ot sem éri el : a specifikáció szerint 7909-en haltak meg pestisben, az anyakönyvek szerint 7845-en. Mindazonáltal havi bontásban nézve az adatokat, nem mindig az anyakönyv kevesebb . Minthogy nem tételezhető fel, hogy az anyakönyvbe több pestishalottat jegyeztek be, mint amennyi valóban meghalt, az előzőekben előadottakat is figyelembe véve a leghelyesebben akkor járunk el, ha a havi pestishalálozások tekintetében mindenkor a magasabb számot fogadjuk el . A Debrecen város és a debreceni pestis történetével foglalkozó korábbi munkákban általában a Weszprémi István által közölt számadatokból indultak ki, amelyeknek végösszegéből mindenképpen le kellett vonni az 1740 . februármárciusi halálozásokat, mert hiszen akkor már nem volt járvány. A továbbiakban Dávid Zoltán helyesen mutatott rá arra, hogy az addig közölt számadatok a pestisjárvány alatti összhalálozást tüntették fe1 ;34 ebből tehát le kell vonni azt a 752 halottat, akik a specifikáció szerint nem pestisben haltak meg . Ilyen módon jött létre a végeredmény : 7909 pestishatott . Két irányban mutatkozik komplikáció. Az. egyik : az anyakönyvek szerint a nem pestisben elhaltak száma a járvány idején jóval magasabb, mint a specifikáció szerint. Ez feltehetően annak tulajdonítható, hogy a Károlyi Sándor kormánybiztosnak küldött jelentésekben a hangsúly a pestisben elhaltakon volt . Az anyakönyvek szerint nem pestisben elhaltak száma kb. 980-ra rúg, ami megfelel egy kedvez őtlenebb esztendő szokásos összhalálozási számának. Itt sem tételezhető fel, hogy a halotti anyakönyvbe olyanok jegyeztettek be, akik nem haltak meg. Mindez nem változtat a pestisben elhunytak számán, de növeli a járvány alatti összhalálozási számot . A másik komplikáció : a nem pestisben elhaltaknál megadott halálokok között az anyakönyvben a járvány alatt feltűnő en gyakrabban szerepelnek ilyenek : pokolvar, főfájás, petécs, vérfolyás ( vérben"), belső kelevény, náthaszepl ő. Ezek a halálokok egyes esetekben együtt szerepelnek a mirigy"-gyel, ahogy az anyakönyv a pestist nevezi : mirigy és pokolvar, mirigy és főfájás. Igen komoly gyanúja merült fel annak, hogy ezek 34 Dávid Z. : 6 . sz . a . i . m .
126
rriögött a halálokök mögött olyan halálesetek rejlenek, amelyeknél nem -ismerték fel a pestist, minthogy az nem az ismert, megszokott tünetekkel lépett fel (pl . bubó). Az el őzőekben, a betegség ismertetésénél az itt felsarolt halálokok; ill. tünetek majd mindegyike szerepelt, mint olyan, amely alkálomadtá-n a pestissel - a. kór valamelyik stádiumában - együtt jár. Mindez azt eredményezi, hogy a nem pestisben elhaltak egy - eléggé bizonytalan - hányadát hozzá kell adni a pestishalottakhoz . Ha az elmondottak alapján a specifikáció szerinti nem pestishalottak közül kiemeljük azokat, akik pestisgyanúsak, mintegy 200-zal nő a pestishalottak száma és ez a szám még magasabb lesz, ha a csak az anyakönyvben szereplő nem pestishatottakat is figyelembe vesszük. Ha grafikonon mutatjuk be a debreceni református pestishalálozások alakulását, s egyúttal a nem pestisben elhaltak görbéjét is, szembeötlő, hogy az utóbbi is igazodik a pestishalálozások görbéjéhez . Ez a tény is abba az irányba mutat, hogy a nem pestishalottak egy része is - fel nem ismerten - pestisben halt meg. Az alsó grafikon a debreceni református halálozások havonkénti alakulását ábrázolja - ugyancsak abszolút számokban - az 1730-1738. évek átlagában. Ebből kitűnik, hogy Debrecenben általában ősztől tavaszig volt magas a halálozás és nyáron alacsony ; éppen májusban szokott csökkenni, abban a hónapban, amelyben 1739-ben - a pestisjárvány kitörése után emelkedni kezdett. Konklúzióként megállapítható, hogy Debrecenben mintegy 8200 ember pusztult el pestisben. Nincsenek adataink a város 1739. évi lélekszámára ; így csak hozzávet ő legesen becsülhetjük fel, hogy a lakosságnak kb. '/ s -át vitte el a járvány. Nemcsak a korabeli lélekszámot nem ismerjük, még kevésbé ismert a lakosság kormegoszlása . Egy bizonyos : a mai viszonyokhoz képest sok volt a gyerek és kevés az öreg . Weszpréminek Szücs István által is idézett állítását,3 s hogy a pestis egyaránt ragadta el a csecsem őket és aggastyánokat, a rendelkezésünkre álló adatok egyértelműen cáfolják . Májustól augusztus végéig 1011 megállapítható korú pestishalottból : 2 éven aluli volt 28, 60 éven felüli 15 és még a 41-60 évesek is csak 43-an voltak, Tény az, hogy a járvány előrehaladtával jelentékenyen nőtt a 2 éven aluliak és az öregek száma és aránya ; novemberben 922 pestishalottból 2 éven aluli volt 99, 60 éven felüli 22 és 41-60 éves 66 . A három korcsoport együttesen még mindig csak 20~-át képviselte a pestishatottaknak, azaz a 2-40 évesekre 79,8% esett. Az 1939 . évi kecskeméti pestis pusztításának leginkább kitett korosztályok az 5-30 évesek voltak .36 Talán magyarázatul szolgál ez arra is, hogyan élhették túl a járványt a város vezető személyiségei, szinte kivétel nélkül . Valószín űleg azért, mert általában abban az életkorban voltak, amelyet legkevésbé érintett a pusztulás. Szilágyi Márton professzor pl . életben maradt, de 14 éves leánya és 6 éves fia meghalt november hó folyamán . A második kérdésre adott választ azzal zárjuk le, hogy a járvány általában súlyosan érintette az 1700-1737 között születetteket, de viszonylag megkímélte a századforduló előttieket és a közvetlenül 1739. előtt születetteket. Következik ebből az is, hogy a járvány népesedési következményei még legalább 20-25 35 Szűcs István : Szabad királyi Debreczen Város Történelme . III. Db . 1871 . 771-772. old. 36 Moess Alfréd : Az 1739-40. évi pestisjárvány a távolból és közelb ől. Orvostörténeti Közlemények 75-76. Bp . 1975 . 71-75. olj.
127
1739
vm vn ix T x pestishalálozás ~ -nem- pestishalálozás ~ -----
60 5 40
70
l
_. _ _ 65
11
63 l!l
'
_ .,, ~ ~ lV
57 ,, .41 _, . .-"56 V
~" "
47
VI
Vll
Havi halálozás az 1730-38. évek át/agában its
1740
~ xi - ~ xii I
~,
VlIl
'" , 72
75
lX
X
74
~ . 65
~ X//
évig érezhetők voltak ; mindaddig, amíg a harmincas évek végén születettek nem kerültek felnőttsorba. Van még egy aspektusa a járványnak, amit érdemes megemlíteni . Debrecenben a református vallású újszülöttek száma a század harmincas éveiben 9001000 között mozgott. 1739-ben 897, 1740-ben 828 gyermek született éspedig a következ ő megoszlásban I. 1739: 1740 :
II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII .
106 95 44 52
93 62
95 41
82 38
65 30
78 42
64 65
83 66 37 116 117 99
33 = 897 122 = 828
Szembetűnik e táblázatból, miként esik vissza 1739 novemberében a születések száma és marad alacsony szinten 9-10 hónapon keresztül, hogy azután 1740 szeptemberében majdnem a kétszeresére ugorfék. Az ekkor születettek 1739 decemberében fogantak, amikor a járvány már vége felé járt és az életkedv, annyi keserves megpróbáltatás után újból fellendülőben volt. Debrecenben 1740-ben az utolsó pestishalál-eset január 30-án volt és április 11-én gr . Károlyi Sándor, a Tiszántúl egészségügyi főbiztosa, egészségesnek nyilvánította a várost, miután tisztulására a megfelelő intézkedések megtörténtek . Utójátéka volt a járványnak, ill . az augusztus 30-i zendülésnek, hogy Patai Istvánnak, a zendülés fejének, akit halálraítéltek, Mária Terézia 1741 . novemher 27-W megkegyelmezett.3' Az alatt a nyolc és fél hónap alatt, amíg Debrecenben a járvány dúlt, a pestis továbbterjedt egyrészt Bihar megyében, 1739-40-ben még kb. 20 000 áldozatot követelt a megye sík részein, továbbá a Berettyó völgyében és az Érmelléken,38 másrészt pedig észak felé, ahol a hajdú városokban, továbbá Szabolcs megye középs ő és nyugati részein szedte áldozatait. A járvány által ezúttal érintett terület Szabolcsban a Gelse-Pócspetri-Ibrony-Gégény vonalig terjedt kelet felé és az áldozatok száma 1739-ben - a hajdú városokkal együtt kb. 5000-re tehető.39 Annak érdekében, hogy az 1739 . évi keletmagyarországi járványról teljes képet adhassunk, meg kell említeni, hogy a pestis rendkívül korai időpontban mutatkozott Abaúj megyében, a Hernád völgyében - 1739 tavaszán - majd nyáron a Bodrog mentén, a Hegyalján, Zemplénben, ősszel pedig Mórmarosban, a Tisza felső völgyében. A továbbiakban - az 1740-1742. években - Zemplénben, Szabolcsban, Szatmárban és Mórmarosban állandóan ide-oda hullámzott a járvány, hol alábbhagyott, hol megint megerősödött. 1742 júliusától a pestis átterjedt Bihar megye keleti részére - nagyjából arra a területre, amelyet 1739-40-ben megkímélt - és a helyzet Debrecen számára újból veszélyessé vált. 1742 . augusztus 8-án ismét bezárták a kapukat, csak a Miklós- és Péterfia-kapuk maradtak nyitva . November legutolsó napjaiban a Várad utcai kapu előtt két cigánygyerek gyanús körülmények között halt meg és az orvosi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy pestisben pusztultak el. December 6-án kordont létesítettek Sámson és Vámospércs irányában és 10-én lezárták a várost, mert aznap meghalt Kapros András fia és Szentpéteri Sámuel neje, 11-én pedig Kapros András 37 MOL Filmtár . 10068. sz . dob. (Lásd : 18 . sz . jegyzet.) 38 Dávid Z. : 5 . sz . a . i . m . 39 Dávid Z. : 6 . sz . a . i . m . 120-125 . old . 9 Évkönyv VII.
129
és neje valamint Szentpéteri Sámuel unokája . A Mester utcai kapu előtt 7-én egy cigányhatott volt és ennek felesége is meghalt 10-én. 1743 januárjában ismét voltak Debrecenben pestis miatt lezárt házak, de szerencsére a járványnak szélesebb körű pusztításra nem volt már ereje. Több haláleset nem történt Debrecenben és február 23-án Károlyi Sándor főbiztos megadta a feloldást, az ún . abszolucionálást, bár a pestis-passzusokra vonatkozó előírás még továbbra is érvényben maradt .4° A pestisveszély Debrecenre nézve ezzel egyszer s mindenkorra megszűnt, de a lezajlott járvány népesedési és egyéb ismert következményei természetszer ű leg még sokáig éreztették hatásukat. 17oc.~edx .4A óo .abucart snude,uu.x vy~uba e z. j~eópeyexe An~ped Moecc-Eaa M. Ponrax J~eópeüexcxasa KyNaxax snxuerrxx 1739-ro roua asnsaerca arssecrxox rnasoH arcropxH 3nxuerrxx xarueK crpaxba . Hacroxauax paóora xsyYaer, conocrasnaer Aaxxbae rpirx cospeivaexxbax apxxsxbax arcro~xxxos - üepxosxbie lvaarpxxyrrba, nporoxonba saceAaxxK cosera ropoua Aeópeuexa ar Aoxnauxbae sanarcxx xanpasngaoauare excexeuenbxo Bnacrxrr o csarpencrse vyMbi . IIocne xsnoxcexxx ar ouexxx xeroxxxxos, s atexrpe xccne,gosaxxu oxasbasaaorca npeacAe scero xe ünc~posbae Aaxxbae, yxce xssecrxbae ar3 cneüxanbxoH nnreparypba, o rxóenbxoiva AeHCrsxx uyivaba . Ocoóo noAuépxxsaercx xarre~exare reorpac~x~ecxox narxxx pacnpocrpaxexxx x orcrynnexxsa snar Aenrxar, oararcaxxe npoasnexxsa pa3narsxbax c~opivt x nporexaxarx óonesxx . B sro sperrsa nexapcrsa nporxs uyi\rba xe óbuao, x xe nrorno óbarb, seAb x sosóypnrenb óonesxx óban xearssecrex . IIporxsosnarueivax~recxxe i`repba orpaxx~aarsanxcb - no~arar arcxnaoYxrenbxo - arsonstüxex, npeAnxcaxxeivr xapaxrarxa x npo~rxnrn nreponpxxrxarrx, - xax, xanpxrrep, npasarna norpeóexxa, sanper coópaxxK x r. A . 3rx pacnopaxcexna ivaecrxbax BnacreH óbamr npxxarba xacenexareNa s oóaaXeNa c axrarnarxeH, xe peAxo x BpaxcAeóxo, xacenexxe csoxNa xeAHCüKaanxxxposaxxbanr noseAexareNa xe coueHCrsosano npeouonexxao snxueNaara, sosóyAxrearb óone3xx xoropor3 óban xexsBecrex. IIpeAcrasnexxe - cornacxo ceroAxaunaxht AocrxxcexarxNr xayxx - oóxapyxcexxoH x xoxüY npoxaJaoro cronerara óauxnnba x soshaoxcxocrex nxc]aexa~arx, Aononxxer arssecrxyro yxce paxbme xaprxxy AeópeuexcxoH nyvuaox snxueMxx 1739-ro ropa.
The Last Great Plague in Debrecen Alfred Moess - Éva M. Román The plague of 1739 in Debrecen is well known in the history of epidemics . This paper studies data from three sources : the birth registers of the Church, the records of the town council sessions, and weekly reports from the plague sent to the authorities . After summing up. these sources the focus is directed not on the well known numeric data of the plague, but stress is laid on the geographical outlining of the spread and retreat of the epidemic, on the depiction of the manifestations and progress of the disease . There was no medicament for it at that time, since the instigator was not known either. The only defence they had was isolation, quarantine, and official measures, like strict rules for burials, prohibition of public meetings etc . These measures were received with hostility on the part of the population, who with their lack of discipline contributed to the spreading of the epidemic . The description of the 1939 Debrecen plague is completed with the latest theory on the infection and spreading of the disease .
40 MOL Filmtár . 10068 . sz . dob . (Lásd : 18 . sz . jegyzet .)
130
