AZ UNIÓS FEJLESZTÉSEK EX-POST ÉS IDÔKÖZI ÉRTÉKELÉSEI MAGYARORSZÁGON MÁJUS 6-7. Novotel Budapest Centrum Hotel (1088 Budapest, Rákóczi út

AZ UNIÓS FEJLESZTÉSEK EX-POST ÉS IDÔKÖZI ÉRTÉKELÉSEI MAGYARORSZÁGON

MÁJUS 6-7.

2010 Novotel Budapest Centrum Hotel

(1088 Budapest, Rákóczi út 43-45.)

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia

2

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

TARTALOMJEGYZÉK 2

AZ ÉRTÉKELÉS MAGYARORSZÁGON

5

A VÁLLALATI K+F KAPACITÁSOK ÉS INNOVÁCIÓS KÉPESSÉGEK ERÔSÍTÉSE INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

11

A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MÛSZAKI-TECHNOLÓGIAI HÁTTERE FEJLESZTÉSE” CÍMÛ ALINTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

15

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZÔ KÖZPONTOK LÉTREHOZÁSÁNAK STRATÉGIAI ÉRTÉKELÉSE

19

ELÔZETES AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT MODERNIZÁCIÓJÁNAK ÉRTÉKELÉSÉRÔL

22

A KOHÉZIÓS POLITIKA HATÁSA A FOGLALKOZTATÁSI SZINTJÉRE ÉS MINÔSÉGÉRE

27

AZ ÚMFT KÖZREMÛKÖDÔ SZERVEZETEI FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A FINANSZÍROZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ELÔKÉSZÍTÉSE PROJEKTEN

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 [email protected] www.nfu.hu

ÉRTÉKELÉSEK MAGYARORSZÁGON

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg. (VOP-2.1.2-2008-0001)

1

2

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

AZ ÉRTÉKELÉS MAGYARORSZÁGON Háttér Bár Magyarország új EU-tag, a Strukturális és Kohéziós Alapokhoz kapcsolódó értékelések viszonylag hosszú múltra tekintenek vissza. A tevékenység a PHARE programhoz kapcsolódó on-going értékelésekkel kezdôdött. Az értékelések azóta egyre több területet fednek le: számos ex-ante, on-going és ex-post értékelés készül különféle beavatkozás típusra és programozási periódusra vonatkozóan. A hazai hatóságok hamar felismerték az értékelés mint eszköz komoly és meghatározó szerepét, ennek megfelelôen már 2003-ban önálló értékelési egység került kialakításra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elôdjénél, mely jelenleg a Koordinációs Irányító Hatóság keretén belül mûködik Értékelési Divízió néven. Az értékelési rendszer folyamatosan változott, míg elérte mai állapotát. Jelenleg egy négy témakörre osztott keretszerzôdésre épül (1. környezeti értékelések, 2. infrastrukturális értékelések, 3. társadalmigazdasági témájú értékelések, 4. intézményi értékelések), témakörönként hat-hat konzorciummal kialakított együttmûködésben. Az NFÜ értékelési egysége a kezdetektôl fogva nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy megismertesse a döntéshozókkal és más érintettekkel az értékelések programozási ciklusban betöltött szerepét és jelentôségét, valamint arra, hogy elôsegítse a hazai értékelôi kapacitás fejlôdését. Az Értékelési Divízió munkatársai részt vesznek az Európai Bizottság értékelési hálózatainak munkájában, valamint számos hazai és nemzetközi rendezvényen, konferencián. Fontosnak tartják, hogy az értékelések eredményei eljussanak az érdeklôdôkhöz és érdemi vita alakuljon ki a megállapításaik nyomán. Projektek Ex-post értékelések a 2004–2006-os idôszakra Az értékelési egység jelenleg tíz ex-post értékelési projektet menedzsel azzal a céllal, hogy (1) a vizsgált kulcsprogramok hatásait feltárja, hogy (2) az értékelések megállapításaival segítse a 2007–

2013-as programozási idôszak végrehajtását és hogy (3) a megállapítások generálta vitával segítse az új programok kialakítását. Minden értékelés egy-egy, az érintett szakterület szereplôit meghívó mûhelybeszélgetéssel vagy konferenciával zárul. A futó értékelések zárójelentései várhatólag 2010 nyarára készülnek el. Néhány kulcsprojekt: • Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv fenntarthatósági értékelése; • Szennyvízprojektek technológia-választásának értékelése; • Vállalatközi rendszerek értékelése (klaszterek); • Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésének értékelése; • Vállalati K+F fejlesztések értékelése; On-going (idôközi) értékelések a 2007–2013-as idôszakra Az egység a 2007–2013-es idôszakra vonatkozó tizenegy on-going értékelést is indított. Ezek nagy része a futó operatív programok félidei felülvizsgálatát jelenti. A munka fô célja, hogy (1) az intézményrendszer részletes és friss információt szerezzen az érvényben lévô Operatív Programok (OP-k) végrehajtásáról, hogy (2) azonosítsa az esetleg felmerülô problémákat és (3) megoldási javaslatot nyújtson ezekre. Természetesen az értékelések tapasztalatai közvetlenül felhasználhatók a következô periódus tervezésében. Néhány kulcsprojekt: • Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Operatív Programjainak félidei áttekintô értékelése; • Az irányító hatóságok és közremûködô szervezetek közti SLA szerzôdések vizsgálata; • Az ÚMFT kiválasztási mechanizmusának értékelése;

3

4

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

A VÁLLALATI K+F KAPACITÁSOK ÉS INNOVÁCIÓS KÉPESSÉGEK ERÔSÍTÉSE INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE Az Értékelési Divízió

Háttér

Kenyeres Kinga

divízióvezetô

[email protected]

Horváth Beatrix

Közlekedési infrastrukturális projektek

[email protected]

SoproniHartyánszky Dorottya

Regionális fejlesztési programok

[email protected]

Gellértné Mészáros Erzsébet

Intézményi jellegû fejlesztési programok

[email protected]

Fekete Gergely

Szociális fejlesztési programok

[email protected]

Gyene Gyöngyvér

Környezetvédelmi fejlesztési programok

[email protected]

Szôke Gyula

Gazdaságfejlesztési programok

[email protected]

Dobos Krisztina

Szociális fejlesztési programok

[email protected]

Pukli Péter

Regionális fejlesztési programok

[email protected]

Szûrszabó Péter

Gazdaságfejlesztési programok/A félidei áttekintô értékelések koordinálása

[email protected]

Sötét Zsuzsa

Intézményi jellegû fejlesztési programok

[email protected]

A vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erôsítése intézkedés a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program része. A GVOP részaránya a teljes 2004–06-ra vonatkozó I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megítélt közel 728 milliárd forint 22%-a (159 milliárd Ft). A kutatás-fejlesztés támogatását megcélzó 3. prioritásban 920 pályázó összesen 37 milliárd forint támogatásban, ezen belül a vállalati kutatás-fejlesztési (3.3) intézkedésben 413 pályázó közel 12 milliárd forint támogatásban részesült. Az értékelés tárgya az intézkedés három komponense volt: • GVOP 3.3.1 – Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, és az ún. spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása (röviden: Spin-off) • GVOP 3.3.2 – Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötôdô vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (röviden: K+F infrastruktúra) • GVOP 3.3.3 – Vállalati innováció támogatása (röviden: KKV innováció) Értékelési módszertan A feladatkiírás alapján az értékelés elôre meghatározott 13 vizsgálandó kérdéscsoport mentén történt. Az értékelési projekt során alkalmazott fôbb adatgyûjtési módszerek a következôk voltak: • Releváns dokumentumok elemzése • EMIR és APEH támogatási adatokkal kiegészített anonim adatbázis, valamint nemzetközi statisztikai adatok elemzése

5

6

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

Beavatkozási logika • On-line kérdôívek készítése a vesztes és külön a nyertes pályázókra vonatkozóan, melyet mint az 1028 pályázó számára kiküldtek. Összesen 238 db, pályázat kapcsán érkeztek be kitöltött kérdôívek, a válaszadási arány így összesen 23 százalékot, a nyertes pályázatokra vonatkozóan 36 százalékot tett ki. • Összesen 15 kedvezményezettel készült személyes interjú, a teljes nyertes mintán belüli belsô arányokat reprezentálva. Ökonometriai hatásvizsgálat • Az ökonometriai hatásvizsgálat kétféle módon, párosítás nélküli, és párosításos regressziós modellel történt meg. Az értékelés fôbb megállapításai A program és a kedvezményezettek célkitûzései Az intézkedés pályázatainak kiírása során a tervezôk az elôzô években már kialakított és mûködô programokat követették. A pályázatok indítását megelôzôen nem készült részletes igényfelmérés. Ennek ellenére a kiírások célkitûzései alapvetôen találkoztak a pályázói igényekkel. Ugyanakkor mindhárom komponens esetében találkoztunk piaci problémákkal. A spin-off komponens esetében problémát jelentett, hogy a támogatás de minimis jellegû, széles a támogatható tevékenységek köre, ám hiányzik a lehetôség arra, hogy a vállalkozás érdemi segítséget kapjon az eredmények piacra vitelében. A K+F infrastruktúra komponens esetében az érdeklôdés inkább a már korábban létrehozott kutatási központok továbbfejlesztése iránt nyilvánult meg a nagyvállalatok részérôl, a tervezôk vélhetôen nem számoltak azzal, hogy külföldi nagyvállalatok új K+F központjainak létesítését ezzel a komponenssel már nem lehet olyan mennyiségben Magyarországra vonzani, mint a GVOP indulása elôtti években. A KKV innováció komponens hiányossága, hogy nem támogatja közvetlenebbül az új (továbbfejlesztett) termékek piaci bevezetését, nem segíti nagyobb mértékben a szükséges tanácsadást, a piacismeretet, a termék megismertetését, a referencia megszerzését.

Az eredeti beavatkozási logika alapvetôen érvényesül a pályázati kiírások és a projektek szintjén is. A támogatott projektek köre megfelel az eredeti támogatási céloknak. A spin-off komponens esetében a célcsoport kapcsán tett 2005-ös módosítás (a tudás-intenzív vállalkozások beemelése a célcsoportba a technológia-intenzív mellé) javítja a beavatkozási logika koherenciáját, hiszen a GVOP K+F+I prioritásra vonatkozó célja tartalmazza ezt a kitételt is. A K+F infrastruktúra komponens kapcsán az eredeti tervezôi szándék a transznacionális vállalkozások ösztönzése volt kutatás-fejlesztési kapacitásaik Magyarországra vonzására, azonban ezek a folyamatok egyrészt javarészt lezárultak a pályázati ablak megnyitásáig, másrészt a támogatási összeg nem bizonyult elég jelentôsnek erre a célra, azonban sok cég jelzésértékûnek, barátságos lépésnek értékelte a hazai kormányzat részérôl. A KKV innováció komponens esetében az eredetileg megfogalmazott célok és feltételek enyhén kedvezôbbek lettek, ennek köszönhetôen a támogatás sokkal vonzóbbá vált a pályázók számára, és az intézkedésen belül „húzópályázattá” vált. Finanszírozás Az elszámolható költségek köre alapvetôen befolyásolja a vizsgált komponensek sikerességét és abszorpcióját. A három komponensen belül elszámolható költségek köre alapvetôen megfelelô volt. Pályázatmenedzsment, intézményrendszer A pályázók általánosságban jó tapasztalatokról számoltak be a pályázatkezelés módjáról: • Sokat segített a pályázóknak a késôbbi kiírásokban az elôlegfelvétel lehetôvé tétele. • A késôbbi kiírásokban engedélyezett áfa visszaigényelhetôsége nagymértékben megnövelte a pályázati kedvet • A KPI – MAG Zrt. közötti átállást megelôzô idôkben jellemzô volt a szerzôdéskötés gyakori elhúzódása, az elôleg és egyéb kifizetések, pénzügyi elszámolások elcsúszása, nagymértékû idôbeli csúszása,

7

8

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia mely komoly likviditási problémákat okozott elsôsorban a KKV-k számára. A KPI-vel a pályázói kapcsolattartás is nehézkesnek bizonyult • Miután a MAG Zrt. vette át a pályázatkezelést, felgyorsult az ügymenet, és szorosabbá válhatott a kapcsolat a pályázó és az ügyintézô között

Összességében a kedvezményezettek többsége elégedett az intézkedés egyes komponensei által nyújtott támogatással és annak megvalósításával kapcsolatban. Három fô pontot emeltek ki a pályázók, melyek kapcsán többségük elégedetlenségét fejezte ki. • A pályázati adminisztrációs rendszer összetettsége és lassúsága erôsen hátráltatta az egyes projektek megvalósítását. • A támogatás belsô arányait nem tudta a KSz kellôképpen rugalmasan kezelni, így a pályázókat kötötték az esetenként idejétmúlt, nem optimális eszközbeszerzési, megvalósítási tervek. • A értékelési rendszer a pályázók számára nem volt átlátható, és szakmaiságát sem ítélték megfelelônek. Abszorpció A spin-off komponens eredetileg nem látszott sikeresnek, a GVOP pénzügyi zárásának idôpontjáig a komponens keretein belül kifizetett támogatási összeg több mint másfélszerese volt az eredeti forráskeret-értékeknek. A K+F infrastruktúra komponens esetén az alacsony népszerûség fô okai a korábbi értékelési kérdések kapcsán már taglalt problémák: a komponens már nem volt idôszerû a célcsoport számára, relevanciája korlátozott volt, így az erre tervezett források egy része átcsoportosításra került a másik két komponens javára. A KKV innováció komponens esetén a népszerûség alapvetôen a szabályozási könnyítésekbôl, valamint a piaci igényekre jobban reagáló, a potenciális pályázók abszorpciós képességét jobban figyelembe vevô konstrukció kialakításából fakad. Közvetlen eredmények A pályázók többségében pozitív visszajelzései ellenére elsôsorban a spin-off komponens támogatott fejlesztéseinek egy része közvetlenül nem hozott eredményt a pályázó számára. Ennek oka elsôsorban a kifejlesztett termékek piacra jutásának nehézségeiben, illetve a piac – részben a pénzügyi válság által okozott – beszûkülésében található.

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

A másik két komponens esetében a projektek többsége igazolta a közvetlen eredményességre vonatkozó elôzetes elvárásokat. A projekt közvetlen eredményén túl a támogatás számos szándékolt és nem szándékolt hatást eredményezett, mint elkötelezettség a fejlesztés mellett, imázs növekedés a partneri és piaci körökben, esetenként tudományos elismerés, stb. Eredményesség A támogatás jellemzôen a hazai KKV-kat annyiban segítette piaci pozíciójuk elérésében, hogy a hazai versenytársakkal esetlegesen lépéselônybe kerültek, ám a támogatott projektek nem jártak olyan piacátrendezô hatással, amely kapcsán a nagyvállalatokkal szembeni versenyhelyzetük jelentôsen megváltozott volna. Néhány kivételtôl eltekintve a támogatás hatására nem vált jellemzôvé, hogy sikeres, és a fejlesztés eredményét hasznára fordító vállalatok „kinôtték” volna a hazai piacot, és külföldön, elsôsorban a más EU-tagországban is megpróbálkoztak volna a piacbôvítéssel. A KKV-innováció komponens esetében a támogatott projekteknek legalább a felében sikerült piacképes termékek vagy új eljárások létrehozásához hozzájárulnia. A személyes interjúk során a pályázók többsége piaci sikerességrôl számolt be a kifejlesztett termékek kapcsán. Az eredmény hatását tovább erôsíti az, hogy a kifejlesztett termékek piaci hasznosulása viszonylag rövid idô alatt bekövetkezett. Igények, változtatási irányok A kedvezményezettek céljainak elérését segítô tényezôket három csoportba lehet sorolni. • Adminisztrációs folyamat egyszerûsítése, melybe beletartozik többek között a kiírások és azok beadási rendszerének leegyszerûsítése, valamint az egyszeri regisztráció lehetôségének megteremtése. • Rugalmasabb hozzáállás pl. a támogatható tevékenységek körének bôvítésével, a szerzôdésmódosítás megkönnyítésével, stb. • Segítô megvalósítás, mely többek között a legjobb gyakorlatok megismertetésével, a pályázó szorosabb felügyeletével és támogatásával járna.

9

10

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

Válságban való érintettség A támogatott pályázók attól függetlenül, melyik komponens keretében részesültek támogatásban, leginkább annak függvényében érintettek a 2008-ban kitört gazdasági válságban, hogy melyik szektorban végzik fô tevékenységüket. A legérzékenyebben érintett ágazatok az autó- és építôipar. Erôteljesen éreztette még a hatását azon vállalatoknál, melyek termékeinek vagy innovatív szolgáltatásainak felvevôpiacát elsôsorban közfinanszírozású intézmények alkotják.

A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MÛSZAKI-TECHNOLÓGIAI HÁTTERE FEJLESZTÉSE” CÍMÛ ALINTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

Fenntarthatóság

Háttér

A támogatott cégek átlagos nettó árbevétel növekedése folyamatos és dinamikus volt mindhárom komponensnél. Statisztikailag is alátámasztható eltérés ugyanakkor mindössze a 3.3.1 kiírás esetében volt megfigyelhetô a pályázaton nyertes és vesztes cégek között. A támogatott cégek fennmaradása meggyôzô arányú, a nyertes cégek több mint 90 százaléka mûködôképes maradt a vizsgált idôszak végéig. A létszám mindhárom komponensnél növekedett a nyertesek körében a kiindulási helyzethez (pályázat benyújtásának éve) képest. Míg a spin-off komponens estében a növekedés nem folyamatos, addig másik két komponens körében minden évben bôvülés jelentkezett. Az üzemi, üzleti eredmény növekedése a spin-off és a KKV innováció komponenseknél egyértelmû, elôbbinél folyamatos, utóbbinál a harmadik évben enyhén visszaesik. Az átlag végig nyereséget jelez.

Az értékelés tárgyát képezô GVOP 2.1.1. „A mikro-, kis- és középvállalkozások mûszaki-technológiai háttere fejlesztése” címû alintézkedés a fejlôdôképes mikro-, kis- és középvállalkozások gép- és eszközbeszerzéseihez, épület-fejlesztéseihez, valamint licensz és know-how vásárlásaihoz kapcsolódóan biztosított 1–25 millió Ft-ig terjedô, maximum 50%-os vissza nem térítendô támogatást. 2004–2006 között, 4 pályázati forduló keretében 9.036 pályázat érkezett összesen 7.076 pályázótól, a 3.526 IH által támogatott projektbôl 2.738-at valósított meg 2530 támogatott vállalkozás, összesen 32.456 millió Ft megítélt és kifizetett támogatás mellett.

További információ: [email protected]

Az értékelés során vizsgált témakörök Az értékelés célja elsôsorban az intézkedés által elért eredmények és hatások kimutatása, számszerûsítése volt, ennek tükrében vizsgáltuk a végrehajtó intézményrendszer hozzájárulását az eredmények eléréséhez és javaslatokat fogalmaztunk meg, javítandó a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlôdését elôsegíteni hivatott szakpolitikai eszköztár eredményességét és a beavatkozások minôségét. Vizsgáltuk • az intézkedés (szakpolitikai) relevanciáját és indokoltságát; • a támogatás eredményeként a vállalkozások teljesítménymutatóiban (beruházások, árbevétel, hozzáadott érték, export-intenzitás, hosszú lejáratú kötelezettségek, foglalkoztatás) megragadható változásokat, számszerûsítettük az (al)intézkedés szándékolt hatásait; • az intézkedés kidolgozói és megvalósításában közremûködôk által nem szándékolt, de az (al)intézkedéshez köthetô pozitív (pályázói

11

12

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia aktivitás növekedése, szándékolt hatások érvényesülése a nem támogatott pályázók körében) és negatív (holtteher-veszteség, kereskedelmi banki hitelek állami támogatások által történô helyettesítése) hatásait; • a végrehajtási rendszer célszerûségét, az eredmények megvalósulásához való hozzájárulását; • a pályázók elégedettségét. Eredmények Szakpolitikai relevancia és indokoltság A GVOP 2.1.1. intézkedés olyan vállalkozások számára folyósít támogatást, amelyek nem szembesülnek a támogatás szükségességét indokoló tôkéhez jutási korlátokkal. Az intézkedés hatásossága így eleve megkérdôjelezhetô, amennyiben nem arra a vállalkozási körre alkalmazzuk, mint amelynek problémáit az megoldani hivatott. Szándékolt hatások A támogatás ösztönözte és megnövelte a (fizikai tôkébe és immateriális javakba történô) beruházásokat. A támogatott vállalatok elôrehozták beruházásaikat és átlagosan tárgyi eszközállományuk 34%-ának megfelelô (tehát igen jelentôs) mértékû többletberuházást valósítottak meg. A (támogatott többlet)beruházás megvalósítása után azonban visszafogták beruházási aktivitásukat és a nem pályázó, nem támogatott vállalatoknál is kevesebbet fejlesztettek. A GVOP 2.1.1. intézkedés keretében nyújtott támogatás nem tud hozzájárulni a pályázás elôtt az átlagot jelentôsen meghaladó árbevétel- illetve hozzáadott érték növekedési dinamikával jellemezhetô vállalkozói kör növekedéséhez, növekedési ütemének javításához. Nincs a támogatásnak kimutatható hatása az export-árbevétel alakulására sem. A foglalkoztatott-létszám növekedése mellett is javul a kedvezményezettek termelésének (elvi) hatékonysága. Ezt a hatékonyság-javulást azonban nem tudták „készpénzre váltani” (azaz növelni árbevételüket és/vagy a hozzáadott értéküket) a támogatott vállalatok, ami arra utal, hogy a foglalkoztatottak létszámának növelése gazdaságilag nem volt indokolt.

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

Nem szándékolt hatások A pályázó, de nem támogatott vállalkozások is jelentôs arányban megvalósították a pályázatban foglalt beruházásaikat, de beruházási aktivitásuk lecsökken az elôrehozott beruházás után. A nem támogatott pályázók által megtermelt hozzáadott érték és árbevétel szintje nem változik, azok növekedésének üteme azonban a nem pályázókat jellemzô átlagos növekedési ütem alá csökken a beruházásukat követôen. Az export árbevétel vonatkozásában nem találunk érdemi hatást. Jelentôsen megnô a nem támogatott pályázók hosszú lejáratú kötelezettség állománya a beruházás okán, ami közvetett bizonyítékul szolgál arra is, hogy a támogatott vállalkozások is kaptak volna hitelt támogatással megvalósított beruházásukhoz. A kedvezményezettek az alintézkedés támogatásával megvalósuló projektekhez felhasznált magánforrás 66%-át, az összes beruházási összeg 35%-át támogatás hiányában is beruházták volna. A támogatásnak ezen része azonban nem holtteher-veszteségként, hanem állami újraelosztásként értelmezendô. A GVOP 2.1.1. (al)intézkedés költségvetése nem haladja meg a kereskedelmi banki KKV-hitelállomány 1%-át, így nem valószínûsíthetô, hogy az intézkedés a KKV-hitelek piacán érezhetô és jelentôs hitelkiszorítási hatást gyakorolt volna. Ugyanakkor, amennyiben az intézkedés a prudensen mûködô, legkevésbé kockázatos beruházásokat megvalósító KKV-kat támogatja és ezáltal csökkenti az általuk igényelt hitelek állományát, a KKV-hitelek átlagos kockázatának és a hitelek kamatának a relatív növekedését eredményezheti. A végrehajtás célszerûsége Eleve nagyobb vállalkozások pályáztak, közülük a pályázás elôtti években legdinamikusabban növekedô, leginkább export-orientált vállalkozások – a jók közül is a legjobbak – részesültek támogatásban. Ez a támogatás eredeti célja és a megvalósítás közötti inkonzisztenciára utal. A végrehajtási rendszerrel kapcsolatosan megfogalmazható alapvetô elvárásoknak az IH és a KSZ megfelelt, mivel a támogatások odaítélésre kerültek, azokból technológiai fejlesztést valósítottak meg a

13

14

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia kedvezményezettek jelentôs mértékû magántôke felhasználásával. A pályázat-elbírálási, szerzôdéskötési és kifizetési folyamatok tekintetében az IH és a KSZ azonban alulmúlta a saját maga számára határidôk formájában megfogalmazott elvárásait, a szerzôdéskötés késlekedése miatt több IH által támogatott pályázó is visszalépett a támogatás felhasználásától. Az intézkedés elvárt eredményei – eltekintve a többletberuházástól – nem valósultak meg. Az intézkedés eredményszintû céljainak konkrétabb megfogalmazása segíthette volna az eredményeket nagyban befolyásoló projekt-szelekciót, ugyanis egyértelmû (számszerûen megfogalmazott) elvárások hiányában nem kérhetôek számon a végrehajtási rendszeren a nem definiálható tartalmú és mértékû (pl: KKV-k piaci pozíciójának javulása) eredmény-elvárások. Pályázói elégedettség A pályázati konstrukció illeszkedett a pályázói igényekhez: a támogatott projektekhez szükséges, de nem támogatható tevékenységek költségeinek a támogatott projekt költségvetéséhez viszonyított arányát a pályázók többsége nem érezte jelentôsnek, a választ adó kedvezményezettek 73%-nál e költségek nagysága 2 millió Ft alatt maradt. Bár magas (22%) a támogatás megítélése után a támogatást nem lehívó visszalépôk aránya, a pályázók döntô többsége (átlagosan 70%-a) jelenlegi tapasztalatai és információi ismeretében is újra pályázna a GVOP 2.1.1. konstrukció keretében, ami a pályázat pályázók körében mért sikerességének legôszintébb indikátora. További információ: [email protected]

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZÔ KÖZPONTOK LÉTREHOZÁSÁNAK STRATÉGIAI ÉRTÉKELÉSE Háttér A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretszerzôdéses partnereként az AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft alkotta konzorcium (vezeti és képviseli: AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft) nyerte el közvetlen írásbeli felhívásra tett ajánlattétel útján az alábbi értékelési feladatot: „A HEFOP/2004/3.2.2.: A Térségi Integrált Szakképzô Központok létrehozása projekt keretében az NFÜ stratégiai értékelést kíván a kiválasztott külsô értékelô megbízásával lefolytatni a 2004 és 2006 között I. NFT-s forrásból megvalósult fejlesztés eredményeirôl, a kapcsolódó fejlesztéspolitikai adatbázis (EMIR adatok) elemzésének és interjús lekérdezésen alapuló elsôdleges adatfelvételnek a segítségével.” Az értékelés során használt módszerek Az egyes értékelési kérdések esetében meghatároztuk, hogy milyen módszertannal, illetve milyen információs forrásokat felhasználva kívánjuk a vizsgálatokat elvégezni.

15

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia

Interjú

Adatfelvétel

Vizsgálat kérdései (A Megrendelô által megfogalmazott értékelési kérdések)

Rendelkezésre álló adatok elemzése

Vizsgálati módszer Dokumentumelemzés

16

I.1. Melyek voltak a TISZK-ek létrehozásának érdekei, motivációi, jogszabályi elôírásai, mögöttes mozgatórugói?



I.2. A Program által indukált szervezetfejlesztési tevékenység megfelelô-e az elképzelésekhez képest?

   



I.3. A TISZK létrejöttével hogyan módosult a régió iskolai rendszerû szakképzésének struktúrája

I.5. Hogyan alakult a vizsgált 16 TISZK szervezeti fejlôdése? I.6. Milyen a központi képzôhely kihasználtsága, mûködése? I.7. Mennyire gazdaságosan használják a TISZKekben a kiépített kapacitásokat?

             

I.8. A központi képzôhely felszereltsége, kihasználtsága milyen hatással van a TISZK-ben tanuló fiatalok gyakorlati képzésének változására, minôségére?

  

I.9. A TISZK-ek beágyazódtak-e a régió felnôttképzô intézményi rendszerébe, bázisaivá váltak-e a felnôttképzésnek?

  

I.10. Hogyan alakult a konzorciumi partner felsôoktatási intézmények és a TISZK-ek kapcsolata a program hatására? I.11. Milyen szerepet játszik a TISZK keretében létrehozott szakmai tanácsadó testület a program lezárulta után?

2010 MAJUS Á 6-7.

I.12. Hogyan valósult meg a kifejlesztett tananyagok hasznosítása, disszeminációja?

  

I.13. A TISZK-ekben rendszeresített közösségi szolgáltatások (családsegítés, fejlesztô pedagógiai, pszichológiai támogatás, pályaorientáció) hozzájárulnak-e a hátrányos helyzetû fiatalok tanulmányainak sikeres befejezéséhez?

 

I.14. A TISZK-ek segítettek-e a hátrányos helyzet kezelésében, szociális funkciójuk megfelelôen mûködik-e?

I.Eredményes volt-e az iskolai rendszerû szakmai képzés TISZK-ekbe szervezése? Avagy: Milyen hatással járta Program a szakképzés szerkezeti és tartalmi fejlôdésének ösztönzése terén

I.4.Milyen változást jelentett a TISZK-ek létrejötte a szakképzési integrációs folyamat terén?

BUDAPEST

   

I.15. Milyen eredménnyel zárult az eredmények nyomonkövetési tevékenysége (a tanulók, munkaadók körében végzett adatgyûjtés, felmérések és elemzések készítése)?

  

I.16. Megfelelô-e a TISZK-ek indikátor-struktúrája a kiindulási célok, és az információs igények szerint?

   

I.17. Megfelelô-e a TISZK-ek alkalmazkodása (tananyag, taneszközök terén) a munkaerô-piaci igényekhez?

 

I.18. . Milyen módon biztosított a Program keretében létrejött TISZK-ek finanszírozása? I.19. Milyen a TISZK-ek pénzügyi fenntarthatósága? I.20. Milyen a Program elfogadottsága, ismertsége, mennyire tükrözte a Program a célcsoport elvárásait?

         

Elsô következtetések Az értékelés alapvetô kérdése, hogy a szakképzés szétaprózódott intézményrendszerét átstrukturáló TISZK intézményrendszer kialakult szervezete fennmaradt-e, ha igen, milyen formában, milyen valós intézményi együttmûködésekkel, tartalommal. Az értékelés alapvetô kérdése továbbá, hogy: Eredményes volt-e az iskolai rendszerû szakmai képzés TISZK-ekbe szervezése? Avagy: Milyen hatással járt a Program a szakképzés szerkezeti és tartalmi fejlôdésének ösztönzése terén? A beavatkozás, a pályázat alapvetô célkitûzései megvalósultak, a pályázati kiírásban elôírt eszközökkel: létrejöttek a TISZK szervezetek, amelyek a törvénymódosításoknak megfelelôen átalakultak, és

17

18

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia mindegyik valamilyen módon tovább él ma is. Létrejöttek a központi képzôhelyek, egymástól nagyon eltérô kihasználtsággal. A projektmegvalósítás idôszaka alatt minden TISZK-ben kidolgozták a közösségi szolgáltatásokat, a közös tevékenységeket és azok irányítási rendszerét. A korszerû gyakorlati helyeken a diákok szakképzése, nevelése egyértelmûen a korábbihoz képest magasabb színvonalon valósul meg. Kérdéses azonban a kifejlesztett tananyagok sorsa, a projektmegvalósítás során fejlesztett HR kapacitás megmaradása. Ez a kérdés összefügg azzal is, hogy a kialakított TISZK szervezet feladataival, szolgáltatásaival, kiépített tanmûhelyeivel milyen módon képes tovább élni. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik továbbá a TISZK-ek finanszírozhatósága és hosszú távú fenntarthatósága egyaránt. Összegezve tehát: a szoros projektcélok megvalósításán felül az elvégzett fejlesztések, tevékenységek továbbélése, hatásosságának mértéke kérdéses. Minden rendszer, szervezet átalakításának sikere alapvetôen a rendszer, szervezet vezetésén múlik. A TISZK-ek tulajdonosai, fenntartói önkormányzatok, illetve társulások, vagy nonprofit szervezetek. Alapvetôen az ô, mint fenntartók szándékán, érdekein múlik, hogy a HEFOP 3.3.2 beavatkozás során elért eredmények milyen módon maradnak meg. Jelenleg háromféle formában mûködik tovább, illetve alakult át a vizsgált 16 TISZK. További információ: [email protected]

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

ELÔZETES AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT MODERNIZÁCIÓJÁNAK ÉRTÉKELÉSÉRÔL Háttér A Budapest Intézet 2010. január és április között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából értékelte az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) uniós forrásból támogatott modernizációját. Az értékelés a HEFOP 1.2-es intézkedést, és az azt megalapozó Phare projektet is vizsgálja, illetve javaslatokat tesz a TÁMOP 1.3.1-es program hatékonyságának javítására. Az alábbiakban a lapzártáig elkészült köztes értékelés eredményei olvashatók röviden. A végsô tanulmány a Budapest Intézet holnapján lesz majd korlátozás nélkül bárki számára elérhetô. Megállapítások Az ÁFSZ a foglalkoztatáspolitika kiemelten fontos szereplôje. Célja az, hogy különbözô eszközökkel segítse és ösztönözze a munkanélkülieket a mielôbbi munkába lépésre. Eszközei között található az álláskeresôknek fizetett ellátások folyósítása, az álláskeresés ösztönzése, számon kérése és segítése különféle képzési és más támogatásokkal és szolgáltatásokkal. Feladatát hatóságként és szolgáltatóként egyszerre látja el, sok esetben külsô, nem kormányzati szervezetek közremûködésével. Az ÁFSZ szervezete két nagy egységre, a módszertani és irányító feladatokat ellátó Foglalkoztatási Hivatalra és a Regionális Munkaügyi Központok rendszerére tagolódik, ez utóbbiak helyi irodái tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel. Tekintve fontosságát és azt, hogy az ÁFSZ mûködési költségvetése közel 22 milliárd forint 1 A projekt oldala a http://www.budapestinstitute.eu címrôl érhetô el, innen tölthetô majd le a jelentés is.

19

20

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia évente, a tét nem tekinthetô kicsinek. A vizsgált fejlesztési programok célja az, hogy az ÁFSZ mûködésének minôsége a lehetô legnagyobb mértékben növekedjen. A HEFOP 1.2-es intézkedés három nagy terület fejlesztését tûzte ki célul: az ÁFSZ központi adatkezelô informatikai rendszerének kiépítését, a kirendeltségi munka fejlesztését minôségbiztosítási rendszer és a korábban kialakított új szolgáltatási modell bevezetésével és az ezekhez tartozó képzésekkel, valamint kutatások folytatásával. Az elsô fejlesztés az ÁFSZ egészére hatást gyakorolt, az utóbbi kettôben 60 kirendeltség vett részt (elôttük 20 másikat már a Phare projektben, késôbb a TÁMOP projektben további 21 kirendeltséget modernizálnak az összesen 170-bôl). A program során kiépült és 2008 folyamán üzembe állt az integrált informatikai rendszer (IR). A központosított adatkezelés ma már lehetôvé teszi, hogy az adatokra olyan informatikai rendszer épüljön, amely segítheti az operatív munkát, és ugyanezen adatokat a szervezet egész mûködését támogató kutatás is képes lehet használni. Az új szolgáltatási modellt bevezették a résztvevô kirendeltségeken, ami többek között elvi lehetôséget ad arra, hogy a kirendeltségeken az ügyfeleknek munkanélküli státusuk várható hossza szerint eltérô szolgáltatásokat nyújtsanak. Végül a minôségbiztosítási, -irányítási rendszer bevezetése érezhetôen megnövelte a szervezeti kohéziót, tudatosságot. A program hatékonyságát Nagy(2006)2 javaslatát megvalósítva kirendeltségi szintû adatok és a „különbségek különbsége” módszer felhasználásával mérték meg az értékelôk. A vizsgálat lényege az, hogy a programban részt vevô kirendeltségek hatékonyságának változását a programban részt nem vevô kirendeltségek hatékonyságának változásához viszonyítottuk, a különbséget tekintve a program hatásának. A két összehasonlított idôszak 2004 és 2008 elsô hat hónapja, a hatékonyság mércéje az adott kirendeltségnél regisztrált munkanélküliek nyílt munkapiaci foglalkoztatásba lépési aránya, a becslési eljárás pedig a legkisebb négyzetek módszere volt. A kirendeltség között megfigyelhetô különbségek hatását az ügyfeleik összetételét Nagy Gyula: Javaslat a HEFOP 1.2 indikátorainak további elemzésére, 2006 Corvinus Egyetem

2

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

és a helyi munkapiacot jellemzô mutatók felhasználásával szûrték ki. A kirendeltségi szintû különbségeket vizsgálva azt találták, hogy bár azok jelentôsen szóródtak, a programnak szignifikáns pozitív hatás tulajdonítható. Ennek értelmében nagy biztonsággal állítható, hogy a 2004-ben 4,2 százalékos kilépési arány többek között a program hatására növekedett meg a 2008-ban mért 5,1 százalékos szintre. Összegzés A fentiek alapján tehát a HEFOP 1.2 intézkedés eredményes volt – a hatékonyság további növelésére is van azonban még mozgástér. Az értékelés során számos jel mutatott arra, hogy a fejlesztések eredményeként elôálló adatokat és a Phare projektben keletkezett ismereteket a program nem használja a lehetô leghatékonyabban. A programban nincs olyan alkomponens, amely a szakmai, módszertani rész fejlesztéseit tudományos alapossággal gondolná tovább, vagy követné kivitelezését, noha erre az elvi lehetôség megvolna. Az értékelôk fontosnak tartják megjegyezni, hogy ez a hiány nem pusztán a programot végrehajtó ÁFSZ számlájára írható. Munkájuk során világossá vált, hogy más irányból (például az IH, vagy a kutatási blokk gazdája, a szakminisztérium részérôl) sem fogalmazódott meg arra vonatkozó igény, hogy a program tapasztalatait belsô, részletes értékelés foglalja össze. A konferencián az értékelôk az adatok felhasználásában rejlô lehetôségekre – különös tekintettel a munkavállalók szûrésére és aktív eszközök monitoringjára – is kitérnek elôadásukban. További információ: [email protected]

21

22

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia

A KOHÉZIÓS POLITIKA HATÁSA A FOGLALKOZTATÁSI SZINTJÉRE ÉS MINÔSÉGÉRE Háttér Az értékelés feltárja a strukturális beavatkozások hatását a munkahelyek teremtésére és megtartására, továbbá ezek minôségére, idôtartamára vonatkozóan. Ez lehetôséget ad majd konklúziók és javaslatok kialakítására, melyek felhasználhatók lesznek a kohéziós politika 2013 utáni jövôjével foglalkozó vitában. Az értékelôk azonosítani kívánják azokat a beavatkozásokat, amelyek nagyobb valószínûséggel növelik eredményesen és hatékonyan a foglalkoztatás szintjét, illetve több munkahelyet teremtenek. Az értékelés az I. NFT GVOP és HEFOP operatív programjaira tér ki a 2004–2008-as idôszakra vonatkozóan. A kiválasztott beavatkozások hatását a vállalkozások támogatására, valamint az oktatás és képzés támogatására vonatkozóan értékeljük. Az értékelést a TÁRKI Zrt., a KOPINT-TÁRKI Zrt. és a PPH Értékelô Kft. konzorciuma többféle értékelési módszer kombinálásával készíti. A szakirodalmi forrásokból és az alapdokumentumokból összeállítható benchmark-adatbázis mellett egyrészt az APEH-EMIR adatbázis alapján másodelemzést végzünk, másrészt a támogatott vállalkozások körében kérdôíves adatfelvételt, a képzô intézményekkel pedig fókuszcsoportos interjúkat készítünk, végül esettanulmányt készítünk a munkahelyteremtést, illetve –megtartást célzó beavatkozások körében követhetô legjobb gyakorlatokról. Szempontok A programok teljesítményének és eredményességének értékelésekor általában az alábbi fô szempontrendszert követjük:

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

• relevancia (mennyiben céloz meg valós, azonosított szükségleteket); • hatásosság (effectiveness, azaz mennyiben járulhat hozzá a kitûzött célok eléréséhez); • hatékonyság (efficiency, azaz pénzügyi hatékonyság; egységnyi pénzügyi ráfordításra vetítve mekkora eredményt ér el); • hasznosság (utility, azaz a szélesebb társadalmi, környezeti és gazdasági hatások értékelése); • fenntarthatóság (sustainability, azaz a program által kiváltott hatások megmaradhatnak-e hosszú távon a program befejezése után is). Módszertan Az értékelés elvégezhetôségéhez felkutatni kívánt nemzetközi ös�szehasonlító tanulmányok alapján összeállított benchmark-értékek a programok elemzésén belül elsôsorban az a hatásossági és a hasznossági szempontokhoz nyújtanak támpontot. A benchmark adatbázis fô célja és feladata az összehasonlíthatóság kezelése, mivel a különbözô tanulmányok eltérô kvalitatív vagy kvantitatív értékeléseket tartalmaznak. Értékelésünkben elsôsorban ökonometriai becsléseket vizsgálunk, elkülönítve a foglalkoztatás-javító célzatú és az egyéb támogatásokat. A foglalkoztatási célzatú támogatások elemzésénél kifejezetten a munkahelyek számát/minôségét javító célzott transzfereknek hatását értékeljük. Az egyéb, nem munkafókuszú transzferek foglalkoztatás-növelô hatását szintén vizsgáljuk. A kézenfekvô indikátorok a teremtett és megtartott munkahelyek száma lennének, ugyanakkor egybehangzó szakirodalmi vélemények szerint az ERFA programjainak munkaerôpiaci hatásait mindenekelôtt a létrehozott munkahelyek száma alapján (teljes munkaidôs, állandó munkahelyegyenértékre vetítve) célszerû értékelni, mivel a megôrzött munkahelyek száma nehezen becsülhetô. A foglalkoztatási hatás eredményeit több dimenzióban vizsgáljuk: vállalati, ágazati, térségi és országos szintû értékeléseket kívánunk felkutatni, amelyek alapján a másodlagos adatelemzés eredményeit értelmezni tudjuk. Az értékelés ezen szakaszához a szakirodalomban fellelhetô hasonló konstrukciójú támogatások foglalkoztatási hatásvizsgálatait használjuk fel, valamint többek között az Európai Unió Regionális Fôigazgatóságának ex-post hatásvizsgálatait.

23

24

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia A deskriptív statisztikai elemzésben a támogatások eloszlásával, különbözô gyakoriságokkal, középértékekkel átfogó képet alkotunk arról, hogy melyek azok régiók, térségek, szektorok, vállalatok, ahová a támogatások áramlanak. Ezután regressziókkal vizsgáljuk a foglalkoztatási hatást, amelyhez párosítással kombinált különbségek különbsége módszert alkalmazunk. A kérdôíves adatfelvétel 1000 elemû, reprezentatív mintán történik a támogatott vállalkozások körébôl, e-mail-es lekérdezéssel. A kérdôíves adatfelvétel során az alábbi kérdésekre keressük a választ: Milyen mértékben járultak hozzá a kohéziós politika beavatkozásai közvetlenül vagy közvetetten a munkahelyek teremtéséhez vagy meglévôk megtartásához? Mekkora a teremtett és mekkora fenntartott munkahelyek száma ágazatok szerint, az alkalmazottak képzettségi szintje, kora, neme, illetve speciális csoportok (fogyatékkal élôk, hosszútávú munkanélküliségbôl kilábalók) szerint? Hány munkahely szûnt meg az adott vállalkozásnál? A megszûnt munkahelyeknél mennyi volt az alacsony képzettségûek száma? Hány munkahely keletkezett az adott vállalkozásnál? Milyen a teremtett munkahelyek minôsége jövedelem, illetve képzettség szerint? A fókuszcsoportos interjúkat a képzô intézményekkel készítjük el. Két fókuszcsoportos interjúbeszélgetést készítünk, arra törekedve, hogy egyik esetben inkább a magasabb, másik esetben inkább az alacsonyabb képzettségû munkavállalók képzésével kapcsolatos szempontok mindenképpen kirajzolódjanak. Emiatt az egyik fókuszcsoportos beszélgetést az ország valamelyik fejlettebb régiójában (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl), a másikat valamely fejletlenebb régiójában (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, DélDunántúl, Dél-Alföld) szándékozzuk elkészíteni. A fókuszcsoportos interjúk során alapvetôen arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi a jelentôsége a strukturális alapok támogatásainak a képzettség szintjére és a foglalkoztatottságra nézve. Ennek kapcsán mind az elhelyezkedési eredményeket, mind az átképzési szempontokat vizsgáljuk. Próbálunk információkat szerezni arról is, hogy a képzettség szerinti szerkezet hogyan változott a vizsgált 5 év alatt. A fókuszcsoportos interjúk fô fókusza azonban annak feltárása, hogy volt-e igény a képzésre, illetve a képzettek az elôzetesen felvázolt képzések közül

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

választottak-e. Végül igyekszünk feltárni, hogy a képzô intézmények tapasztalatai szerint milyen képzésekre volt, illetve lett volna igény. Az esettanulmány során elsôsorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen típusú intézkedés bizonyult a leghatékonyabbnak és leghatásosabbnak a munkahelyteremtést, illetve megtartást tekintve. Arra törekszünk, hogy érdemi szempontokat szolgáltassunk ahhoz, hogy mely típusú intézkedést érdemes a jövôben folytatni és fejleszteni, tekintettel a munkaerôpiac várható változásaira, valamint a jelenlegi (és egy esetleges jövôbeni) gazdasági válságra is. A beavatkozások sikerességét vizsgáló esettanulmány során mind az irodalmi forrásokat, mind a más kutatási fázisokból (másodlagos adatelemzésbôl származó kvantitatív eredmények, kérdôíves adatfelvétel, illetve fókuszcsoportos interjúk tanulságai) származó eredményeket felhasználjuk. További információ: [email protected]

25

26

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia

AZ ÚMFT KÖZREMÛKÖDÔ SZERVEZETEI FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A FINANSZÍROZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ELÔKÉSZÍTÉSE PROJEKTEN Háttér A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban: NFÜ) megbízásából az EXISTIMO Konzorcium önálló projekt keretében elvégezte az „ÚMFT Közremûködô Szervezetei (továbbiakban: KSZ) finanszírozási rendszerének értékelését, a finanszírozási rendszer felülvizsgálatát”, a 2009. június 9-tôl 2009. október 15-ig terjedô idôszakban, az ESZA, VÁTI, MAG, OKMTI, ÉARFÜ, DDRFÜ Közremûködô Szervezetek (KSZ) bevonásával. Az értékelési projekt tapasztalatai érdekesek a szélesebb szakmai közönség számára is, részben az intézményi értékelési módszertanok tekintetében, részben mert az értékelés tárgyát képezô Szolgáltatási Színt Keretmegállapodások (SLA) még innovatív megoldásnak számítanak a közigazgatási szektorban. Az SLA-k az IH-k és a KSZ-ek közötti feladatmegosztást, annak finanszírozási oldalát és a bizonyos minôségi elvárásokat szabályoznak. A 2007-es bevezetés óta az SLA-k alkalmazása több a szerzôdéses kapcsolatokat érintô operatív problémát is felvetett és felszínre hozott olyan az egész intézményrendszer felépítését, mûködését érintô alapvetô kérdéseket, amelyek megoldása az SLA-k kérdéskörén ugyan túlmutat, de a problémát, konfliktust az SLA-k kapcsán vetették fel a szerzôdô felek. Az NFÜ ezért indította el a teljes finanszírozási rendszer (benne az SLA-k) felülvizsgálatát. Az értékelési projekt célja az volt, hogy választ adjon a következô alapkérdésekre: • Optimális-e a KSZ-ek finanszírozási struktúrája (elsôsorban az SLAkban foglalt díjak mértéke és egymáshoz viszonyított aránya)?

BUDAPEST

2010 MAJUS Á 6-7.

• Hogyan ösztönözhetô a KSZ a gyorsabb, hatékonyabb, eredményesebb feladat-ellátásra (a finanszírozási rendszeren keresztül)? • A KSZ-ek valós ráfordításai hogyan viszonyulnak a jelenlegi SLA-kban szereplô díjtételekhez? – Az alapdíjhoz kapcsolódó normák mértéke megfelelô-e, a KSZ megfelelô tevékenységeihez vannak-e hozzárendelve, és arányosan tükrözik-e a tevékenységek költségeit? Fôbb megállapítások Az értékelés azt állapította meg, hogy a jelenlegi, SLA rendszerre épülô finanszírozási struktúra nem optimális, de a bevezetése óta eltelt idôszakban jobban mûködött, mint az eddig felmerült alternatívák. Az értékelôk álláspontja szerint az ÚMFT-t jellemzô teljesítmények volumene és dinamikája az államigazgatásban megszokott keretgazdálkodással, vagy az intézményfinanszírozással nem lehetne követhetô. Ezért a jelenlegi konstrukciónak nincs reális alternatívája, viszont továbbfejlesztése indokolt, mert maga a díjszerkezet (és nem a díjak aránya, vagy mértéke) okozza a felmerült problémákat. Az SLA-k elsôsorban a szerzôdô felek egymással szemben megfogalmazott elvárásainak pontos meghatározására alkalmasak. Ugyan a bevezetett SLA-k ebben a tekintetben is fejlesztésre szorulnak, így is a közigazgatási gyakorlatnál pontosabb, célzottabb módon definiálták a szolgáltatásokat, annak egyes minôségi paramétereit és a rosszul teljesítés szankcióit. Ebbôl fakadóan az SLA-k számtalan olyan problémát hoztak/hoznak felszínre, amelyek nem az SLA-kal kezelhetôek és kevésbé definiált keretek között valószínûleg nem is váltak volna láthatóvá a menedzsment számára. A következô táblázat azokat a megállapításokat ismerteti, amelyek közvetlenül az SLA-kat és a finanszírozási rendszert érintették: A JELENLEGI FINANSZÍROZÁSI STRUKTÚRA ERÔSSÉGEI

A JELENLEGI FINANSZÍROZÁSI STRUKTÚRA GYENGESÉGEI

Meghonosította a teljesítményelvet a Nem érvényesül a piaci verseny, így KSZ-ek menedzsmentjének gondolko- a költséghatékonyság sem garantált. dásában. Ugyanakkor nincs lehetôség a KSZ-ek gazdálkodásának érdemi felügyeletére sem.

27

A JELENLEGI FINANSZÍROZÁSI STRUKTÚRA GYENGESÉGEI

Jobban tudja követni az ÚMFT kapaci- A KSZ-ek bevételeiben túlságosan tásigény/teljesítmény változásait, mint az nagymértékû az SLA-ból származó rész, alternatív megoldások. ezért nem szerencsés és nem reális a SLA-kban szokásos vállalkozó oldali kockázatokat (pl.: megrendelések drasztikus csökkentése) áthárítani rájuk. A rendszer logikája lehetôséget adna az Nem definiált az igényelt szolgáltatás egyszerû elszámolási rendszer kialakítá- elvárt minimális színvonala (sôt sokszor sára. kellô pontossággal a szolgáltatás sem). Az átalánydíj nagymértékû, szubjektív megítélés alá esô korrekciós tételként funkcionál Nem normatív ráfordítás-igényû szolgáltatások normatívként történô kezelése folyamatosan elszámolási vitákat gerjeszt

Az értékelôk megállapították, hogy mind az Irányító Hatóságok (továbbiakban: IH), mind a KSZ-ek oldaláról szemlélve merültek fel további, az alaptevékenység sikerét gátló problémák az SLA-kal kapcsolatban: PROBLÉMÁK AZ IH-K OLDALÁRÓL

PROBLÉMÁK A KSZ-EK OLDALÁRÓL

Hiányzik a szükséges mértékû menedzsment kapacitás (holott ekkora mértékû kifizetésekhez a piaci és az állami szférában is komoly menedzsment rendszerek és felügyelô stáb szokott tartozni).

A vizsgált idôszak nagyobb részében az SLA-k gazdálkodási kockázatot jelentettek, mert a KSZ egyes szolgáltatásai szintjén a bevételek és a költségek nincsenek összhangban. A gazdálkodási kockázat megjelenése kontraproduktív az intézményrendszer eredményessége szempontjából, mert elvonja a szervezet/ menedzsment figyelmét a minôségi/teljesítmény szempontoktól, illetve érdemi fejlesztéseket gátolhat.

Az SLA-k nem segítik eléggé a KSZ feletti kontroll gyakorlásában (nincs bennük egyértelmû és teljes körû minôségi elvárás).

A vizsgált idôszak nagyobb részében az SLA-k a KSZ-ek számára likviditási problémákat okoztak.

Az SLA-k nem írnak elô költséghaté- Az elszámolás jelentôs erôforrásokat köt konyságot ösztönzô elemeket a KSZ-ek le. számára.

2010 MAJUS Á 6-7.

PROBLÉMÁK AZ IH-K OLDALÁRÓL

PROBLÉMÁK A KSZ-EK OLDALÁRÓL

Az SLA nem ösztönzi a KSZ-eket a kötelezô Az elszámolás jelentôs erôforrásokat elvárásnál gyorsabb munkavégzésre. köt le. Az SLA-k nem biztosítják teljes mértékben a TA elszámoláshoz szükséges alátámasztottságot. A definíciók, megegyezések hiányában jelentôs kapacitást köt le jelenleg az alapdíjak elszámolása, utólagos ellenôrzése. Az egyes SLA-k indokolatlan eltérései lehetetlenné teszik a KSZ-ek díjazásának, teljesítményének összehasonlíthatóságát.

Az értékelôk három javaslatcsomagot dolgozak ki, az NFÜ által a változásra fordítható erôforrások fényében. Az 1. számú csomag a jelenlegi szerzôdés kismértékû megváltoztatása mellett érhetô el, a 2. számú a megállapodások szerkezetének átalakítását igényli, a 3. számú kapcsolódó, az SLA-k kérdéskörén túlmutató szervezeti és mûködési változásokat tartalmaz. A megoldáscsomagokat a következô táblázat szemlélteti:

SSZ.

1. 2. 3. 4. 5.

MEGOLDÁS

60%-os elôleg alkalmazása az átalány és alapdíj becsült értékére csak mérhetô sikerdíjak alkalmazása, negyedéves sikerdíj elszámolás a szolgáltatások pontosabb definíciója (normakönyv) az egyes szolgáltatások eltérô szerkezetû finanszírozása (lásd 1. melléklet) az NFÜ kapacitás-menedzsment funkciójának megerôsítése

6.

az összes KSZ gazdasági társasággá alakítása

7.

a KSZ-ek kapacitáspiacának megteremtése

3: NAGYOBB ERÔFORRÁSIGÉNY (KÖZÉP TÁV)

A JELENLEGI FINANSZÍROZÁSI STRUKTÚRA ERÔSSÉGEI

BUDAPEST

2: KÖZEPES ERÔFORRÁSIGÉNY (RÖVID TÁV)

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia

1: KIS ERÔ-FORRÁSIGÉNY (RÖVID TÁV)

28

             

29

30

Nemzetközi értékelési és módszertani konferencia Módszertan Az intézményi értékelések módszertana kevésbé kötött, mint a fejlesztési programoké általában, hiszen a feltárható problémák is szélesebb skálát képviselnek. Ezért jellemzôen az intézményi értékeléseknél a kvalitatív módszerek dominálnak. Nem volt ez máshogy jelen értékeléseknél sem. A szerzôdô felek által érzékelt problémákat elsôsorban mélyinterjúk és desk-research módszerekkel mérték fel és a javaslatok egyeztetésére is kétoldalú megbeszéléseken került sor. Természetesen a megállapítások kialakítása, illetve alátámasztása során az értékelôk törekedtek a kvantitatív eszközök használatára is. • ideiglenes munka-idônyilvántartás segítségével elemi szinten gyûjtöttek munkaidô-ráfordítás adatokat a pályázatkezelési folyamat tevékenységeirôl. Az összegyûjtött adatok alapján visszamérték az SLA-kban foglalt munkaidô-normák realitását, illetve az eredményeket részben a munkaidô- költség-folyamat modellben használták fel; • munkaidô-költség-folyamat modell készült az egyik KSZ-nél alkalmazott teljes körû munkaidô-nyilvántartására és a folyamatok felmérésére alapozva. A modell segítségével vizsgálták a különbözô díjkategóriákból származó bevétel és a kapcsolódó költségek arányosságát; • best-practice elemzés keretében fókuszcsoport segítségével felmérték az Irányító Hatóságok elvárásait a KSZ-ek irányában. Az elvárásokhoz számszerûsíthetô mutatókat rendeltek és egy pontozásos értékelési rendszerben kiválasztották a legjobb gyakorlatot a különbözô, a KSZ-ek által nyújtott szolgáltatásokban. • az SLA-k díjtételeinek, kifizetési adatainak és a KSZ-ek teljesítményét jellemzô mutatók alapstatisztikáinak elemzésével, fajlagos értékek kiszámításával került sor a különbözô KSZ-ek hatékonyságának összehasonlítására. További információ: [email protected]