Az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Helyi Pedagógiai Programja

Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Helyi Pedagógiai Program

Az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Helyi Pedagógiai Programja

2010. november 15. P.H. ................................................ Sarkadi Nagy Adrien intézményvezető

0


Tartalomjegyzék Bevezető ........................................................................................................................................................ 4 Küldetésnyilatkozat ....................................................................................................................................... 5 I. Helyzetelemzés........................................................................................................................................... 6 1. A település sajátosságai ........................................................................................................................ 6 2 Az iskola tanulóközössége ...................................................................................................................... 6 3. Az iskola rövid története ....................................................................................................................... 6 4. Az iskola tárgyi, személyi és dologi feltételei ........................................................................................ 7 4.1. Objektív feltételrendszer ................................................................................................................ 7 4.2. Szubjektív feltételrendszer ............................................................................................................. 9 II. Nevelési program .................................................................................................................................... 11 1. Az iskola nevelési alapelvei, céljai ....................................................................................................... 11 2. A célok érdekében megvalósítandó feladatok, eszközök, eljárások ................................................... 14 2.1. Feladataink a személyiség- és közösségfejlesztés terén, valamint a műveltségi anyag feldolgozása során ............................................................................................................................... 14 2.2. Alkalmazott eszközök, eljárások, módszerek: ............................................................................. 17 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok ................................................................. 18 3.1. Kötelező és választható tanórai foglalkozások rendje ................................................................. 18 3.2. Tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................................ 18 3.3. Könyvtári órák, könyvtárhasználat ............................................................................................... 26 3.4. Az iskola nem kötelező jellegű, önköltséges programajánlata .................................................... 27 3.5. Versenyek, vetélkedők ................................................................................................................. 27 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok ...................................................................... 28 4.1. Ünnepélyek, megemlékezések, iskolai hagyományok ................................................................. 28 4.2. Más forrásból támogatott táborok, erdei iskolák ........................................................................ 29 4.3. Diákönkormányzat........................................................................................................................ 30 4.4. Az osztályfőnökök pedagógiai tevékenysége ............................................................................... 31 4.5. A szabadidő-szervező segítő tevékenysége.................................................................................. 32 5. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált oktatását és a beilleszkedési, tanulási, magatartási, nehézséggel küzdő (BTM) tanulók fejlesztését segítő program.............................................................. 33 5.1. Az integráció szubjektív tényezői ................................................................................................. 34 5.2. A mozgáskorlátozottság meghatározása...................................................................................... 35 5.3. A hallássérültség meghatározása ................................................................................................. 41

1


5.4. A tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézség / zavar meghatározása ................................... 46 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................................. 59 6.1. A gyermekvédelmi munka célja ................................................................................................... 60 6.2. A gyermekvédelmi felelős tevékenységi köre .............................................................................. 60 6.3. A gyermekvédelmi felelős feladatai ............................................................................................. 60 6.4. A gyermekvédelmi munka intézményi kapcsolatrendszere ......................................................... 62 6.5. Egészségnevelési-,prevenciós- ésbűnmegelőzési programok ...................................................... 64 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................................................... 65 7.1. A szociális hátrány megelőzése: ................................................................................................... 65 7.2. Szociokulturális hátrányok enyhítése: .......................................................................................... 65 8. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése ..................................................................................... 66 8.1. Az együttműködés formái ............................................................................................................ 66 8.2. A szülői szervezet ......................................................................................................................... 67 8.3. Az Iskolaszék ................................................................................................................................. 67 8.4. A titoktartási kötelezettség .......................................................................................................... 68 9. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok ....................................................................... 68 9.1. Jogi háttér ..................................................................................................................................... 68 9.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja és tartalmi elemei ................................................................... 69 9.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában ...................................................................... 70 10. A közlekedésre neveléssel kapcsolatos iskolai feladatok .................................................................. 71 III. Helyi tanterv ........................................................................................................................................... 72 1. A tantárgyak rendszere, követelmények ............................................................................................. 72 1.1. Kötelező és választható tantárgyak .............................................................................................. 72 1.2. Az iskolába kerülés feltételei ........................................................................................................ 74 1.3. Az emelt szintű osztályba kerülés feltételei ................................................................................. 74 1.4. Más iskolából való bekerülés feltételei: ....................................................................................... 74 1.5. Az emelt szintű osztályban maradás feltételei ............................................................................. 75 2. A helyi tanterv tantárgyi programjainak hetes óratervei .................................................................... 76 2.1. Általános tantervű osztályok hetes óraterve ............................................................................... 76 2.2. Az 1-3. évfolyamon emelt angolra előkészítő és a 4-8. évfolyamon emelt angolos osztályok hetes óraterve ..................................................................................................................................... 77 2.3. Az 1-3. évfolyamon emelt angolra előkészítő 4-8. évfolyamon emelt angolos osztályok hetes óraterve ............................................................................................................................................... 78 2.4. Az emelt szintű testneveléses osztályok hetes óraterve .............................................................. 79

2


2.5. Az emelt szintű rajzos osztályok hetes óraterve .......................................................................... 80 2.6. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások és a rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások hetes óraterve Ktv. 52. § (6) alapján ................................ 80 3. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek ............................................................................. 81 3.1. Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásának elvei ........................................................................ 81 3.2. A tankönyvrendelés rendje .......................................................................................................... 81 3.3. Az alkalmazott tanulmányi segédletek és taneszközök ............................................................... 82 4. Rendelkezések a magasabb évfolyamba lépésről ............................................................................... 82 4.1. A szöveges értékelés alapelvei az alsó tagozaton ........................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.2. A szöveges értékelés dokumentumai az alsó tagozaton .............................................................. 83 4.3. Egyéni továbbhaladás lehetősége az alsó tagozaton ................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4. Magasabb évfolyamba lépés ........................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok elvei, korlátai.................................................................... 85 6. Az iskolai számonkérés, minősítés követelményei, formái ................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése ................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.2. A tanulók teljesítményének minősítése ....................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.3. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése ............................................................. 93 Záró rendelkezések ................................................................................................................................... 100 Melléklet:................................................................................................................................................... 101 Jegyzék....................................................................................................................................................... 101

3


BEVEZETŐ Az intézmény jellemzői (Alapító Okirat alapján): Az intézmény alaptevékenysége: nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységének sajátosságai: 

nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás



magyar – angol két tanítási nyelvű oktatás az 1-8. évfolyamon



angol nyelv oktatás többlet óraszám felhasználásával az 1-8. évfolyamon



német nemzetiségi kétnyelvű program



német nemzetiségi nyelvoktató program



sajátos nevelési igényű 

testi fogyatékos



érzékszervi fogyatékos (hallássérült)



a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanullók integrált nevelése-oktatása

-

iskolaotthonos oktatás az 1-4. évfolyamon

Az intézmény OM azonosítója: 035114 Az intézmény székhelye: 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Újlak utca 110. sz.

4


KÜLDETÉSNYILATKOZAT Iskolánk célja, hogy tanulóink a magas színvonalú alapműveltség és a kreatív önálló gondolkodás mellett rendelkezzenek életkori sajátosságaiknak megfelelő értékrenddel és viselkedéskultúrával. Célunk, hogy a szó hagyományos és legszebb értelmében embert neveljünk, aki felelősséget vállal döntéseiért és tetteiért, toleranciára képes környezete iránt. Törekszik az általános emberi értékek elfogadására, érzelmileg kiegyensúlyozott, és képes felmérni egyéni szabadságának lehetőségeit. Arra

törekszünk,

hogy

tanulóink

ténylegesen

a

képességeik

szerint

teljesítsenek, legfontosabb kötelességüknek tartsák a tanulást. Ennek érdekében odafigyelünk a közösségben az egyénre, hagyjuk kibontakozni tehetségüket. Iskolánk feladata, hogy előkészítsen a továbbtanulásra, ezért fontos, hogy megtanítsuk

diákjainkat

az

önálló

ismeretszerzésre,

elsajátítsák

azon

alapkészségeket, jártasságokat, melyek szükségesek céljaik eléréséhez. Az Európai Unió országaiban felértékelődtek azok az ismeretek, képességek, kulcskompetenciák,

amelyek

birtokában

az

emberek

mint

állampolgárok

érvényesülni tudnak. Valljuk, hogy iskolánk kiemelt célja és feladata azoknak a képességeknek a fejlesztése, melyek nélkülözhetetlenek az állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Valljuk, hogy a nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulóinkkal meg kell ismertetnünk a magyarországi németek legfontosabb hagyományait, életmódját és kultúráját. Nevelő munkánk célja, hogy erősítsük bennük a népcsoporthoz tartozás érzését. Multikulturális nevelésünk célja, hogy tanulóink tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat.

5


I. HELYZETELEMZÉS 1. A település sajátosságai Az iskolában folyó pedagógiai munkát jelentősen meghatározza a település jellege, az ott élő emberek életvitele, elvárásai. Esetünkben ez egy peremkerületben lévő lakótelep, amelynek benépesülésekor nagyon sok kisgyereknek kellett tanulási lehetőséget biztosítani. Nem ritka a családonkénti 3 gyerek, gyakran csonka családban vagy csak egy kereső felnőttel, így a taníttatás komoly anyagi nehézségekbe ütközik. Ez a helyzet az utóbbi években csak romlott, sokan élnek munkanélküli- ill. szociális segélyből. Iskolánk vonzáskörzetébe tartozik a lakótelepen kívül a Pesti úton épült ún. “színes házak”, a később épült Madár-telep, a Helikopter-lakópark egy része, a számozott utcák, ahol családi házas környezetben élnek a gyerekek; lényegesen jobb anyagi körülmények között. Az emelt szintű, a két tanítási nyelvű és a nemzetiségi osztályainkba a környező településekről is járnak be gyerekek. A kerületben gazdag hagyományai vannak a német kulturális értékeknek. Ennek ellenére egyre erőteljesebb a német nemzetiségű lakosság asszimilálódása. A tanulók nemzetiségi származását tekintve az osztályok heterogén összetételűek. Előfordul, hogy azok a tanulók, akik nemzetiségi származásúak, a nemzetiségi témákról az iskolában hallanak először. Különös figyelmet igényelnek a különböző okból veszélyeztetett tanulók, ők a teljes tanulólétszám 10-15%-át teszik ki, ezért komoly pedagógiai feladatot jelent ilyen heterogén összetételű gyerekcsoport nevelése, oktatása.

2 Az iskola tanulóközössége Intézményünkben a tanulólétszám 800-900 fő között mozog. Évfolyamonként egy osztály magyar – angol két tanítási nyelvű, egy osztály többlet óraszám felhasználásával angolos, kettő német nemzetiségi és egy vagy két osztály általános tanterv szerint halad. Jelenleg iskolánk tanulói közül a tanulók 35 %-a német nemzetiségi oktatásban részesül. E program szerint mind a nyolc évfolyamon van két párhuzamos osztályunk. Az általános tantervű osztályok számát a mindenkori gyereklétszám határozza meg. Igény szerint indítunk elsőben iskolaotthonos osztályt is. Az emelt szintű tárgyakat a törvényi előírásoknak megfelelő képzettségű pedagógusok tanítják. Felső tagozaton szaktantárgyas rendszerben folyik az oktató-nevelő munka.

3. Az iskola rövid története Iskolánk az1983/84-es tanévben nyitotta meg kapuit a lakótelepen. Folyamatosan laktuk be az új épületet, elkészült az 1080 m²-es tornaterem, sőt iskolánk az1986/87-es tanévben újabb 8 tanteremmel bővült. Ekkor már nem kísérleti jelleggel indítottuk első osztályban a testnevelés és a rajztagozatot, harmadik évfolyamon az angol tagozatot.

6


Az l989/90-es tanévtől minisztériumi engedéllyel - előbb kísérletként majd egyedi megoldásként - tehetséggondozó osztályban már az 1. évfolyamon indult az angol és az orosz nyelv tanulása, később csak az angol nyelv. Az 1992-1997 között két éves speciális szakiskolai képzést nyújtó háziasszonyképzőt is működtettünk, lehetőséget adva a középiskolákba sikertelenül felvételiző 8. osztályt végzetteknek. A demográfiai hullámvölgy miatt a tanulólétszám csökkent, így ez az oktatási forma az 1997/98-as tanévtől megszűnt. A gyereklétszám további csökkenése miatt az önkormányzat döntése alapján 1995. szeptemberétől a Pesti Úti Általános Iskola és az Újlak Utcai Általános Iskola és Szakiskola összevonásra került. Az önkormányzat 2001. áprilisában megtartott képviselőtestületi ülésén úgy döntött, hogy a 2001/2002-es tanévtől iskolánkban két német nemzetiségi első osztály indul, melyek két tannyelvű programmal haladnak, majd 4. osztály után az egyik két tannyelvű, a másik nyelvoktató programmal működik. A 2006/2007-es tanévben indult a magyar – angol két tanítási nyelvű program az első osztályban. Tanulóink szüleinek többsége lehetőségeikhez képest igyekszik minél magasabb szintű oktatást biztosítani gyermekeiknek, szívesen hozzák emelt szintű osztályainkba őket. Érezzük ennek felelősségét és igyekszünk elvárásaiknak megfelelni. A hátrányos helyzetű tanulókkal különös figyelemmel foglalkozunk, segítve őket a minél eredményesebb tanulásban, szabadidejük - melyet nagyrészt az iskolában töltenek - változatos programokkal való eltöltésében.

4. Az iskola tárgyi, személyi és dologi feltételei 4.1. Objektív feltételrendszer Szaktantermeink a következők: 1 db nyelvi féltanterem

6 db nyelvi terem

3 db számítástechnika terem

1 db biológia - földrajz terem

1 db fizika - kémia terem

1 db fazekas műhely

1 db grafikai műhely

1 db tornacsarnok (3 részre osztható)

1 db technika terem

1 db fejlesztős kisterem

7 szertárunk van: rajz, kémia - fizika, biológia, technika, 3 testnevelés Iskolai könyvtár, kamara előadásokra alkalmas színházterem, tornaszoba, Jelenleg használt osztálytermünk 41.

7


Az iskolaépület jelenlegi állapotát felmérve a következő karbantartási és fejlesztési feladatok váltak időszerűvé: 4.1.1. az épületben - a még hiányzó WC blokkok teljes felújítása - tantermek, folyosórészek szükség szerinti festése - a világítás korszerűsítése - tantermek, folyosórészek, aulák, lépcsők PVC burkolatának szükség szerinti cseréje - a kerítés 5 évenkénti festése - földszinti udvari kijárati faajtók kerettel együtt való cseréje (ahol még szükséges) valamint a tantermi bejárati ajtók szükség szerinti javítása ill. cseréje - az épületben lévő fémajtók kereteinek cseréje - fűtés korszerűsítése - ablakok cseréje - sportpályák, napközis udvar felújítása 4.1.2. az épület berendezéseinél - táblák rendszeres karbantartása, cseréje - ebédlő székeinek, asztalainak folyamatos cseréje - tantermi padok, székek folyamatos cseréje - tantermek beépített szekrényeinek felújítása - tornacsarnokban a régi háló mielőbbi cseréje indokolt 4.1.3. a felszereltségben - 2 db nyelvi szaktanterem felszerelése - technika szaktanterem berendezésének felújítása - biológia, kémia, fizika szaktantermek berendezésének cseréje, - számítástechnikai eszközök folyamatos újítása - audiovizuális eszközök vásárlása (évente 2-3 eszköz kerül selejtezésre!) -

a

sporteszközök

(tornapadok,

zsámolyok,

szőnyegek,

labdák,

stb.)

fokozott

igénybevétele teszi szükségessé ezen eszközök folyamatos cseréjét - udvari játékok telepítése az alsós napközis udvarra A „Funkcionális taneszköz-jegyzék” alapján meghatározott taneszköz-készletünket a munkaközösségek 2003. júniusától felmérik.

8


Ezt a felmérést kétévente elvégezzük, és ennek alapján elhasználódásának mértékét -

figyelembe véve az eszközök

határozzuk meg az eszközök cseréjének, és a fejlesztések

ütemét. A kötelező (minimális) eszközök és felszerelések, valamint a taneszköz-készlet cseréje, ill. fejlesztése a fenntartóval történő egyeztetés alapján, a mindenkori költségvetés függvényében valósulhat meg. 4.1.4. Gazdasági, pénzügyi feltételek Az intézmény gazdálkodását az Alapító Okiratban szabályozta a fenntartó: részben önálló gazdálkodású intézményként határozta meg az iskolát. A fenntartói jogosítványok viszonylag nagy szabadságot adnak a napi gazdálkodás megvalósításában, amellett hogy az előirányzatok betartásának kötelezettsége értelemszerűen takarékos gazdálkodást feltételez. Az intézményben tervezett beruházások és felújítások már a közeljövőben tízmilliós nagyságrendben határozhatók meg. A teljesség igénye nélkül a lefolyórendszer korszerűsítését illetve a WC-k és vizes blokkok, ablakok cseréjét, tantermek, folyosók burkolatának cseréjét, a világítás és a fűtés korszerűsítését kell kiemelni, mivel ezek a legfontosabb tételek a működőképesség fenntartása és az állagmegóvás szempontjából. A felújítások tervezésénél elsőrendű szempont a folyamatosság és a tervszerűség, mivel az elmaradt felújítások pótlása pénzben is sokszorosa lehet az eredetileg tervezettnek. Az intézmény alaptevékenységét is zavarhatja akár az elmulasztott munka okán, akár a tanítás tényleges zavarásával. Az oktatás pénzügyi kereteit az önkormányzat feladatfinanszírozás szerint szabja meg. A HPP-ben tervezett pedagógiai feladatok összhangban vannak a fenntartó jelenlegi finanszírozási rendeletével, viszont annak esetleges változtatása előtt a tantestülettel való konzultáció szükséges, különösen a változás ütemezésének meghatározása céljából.

4.2. Szubjektív feltételrendszer 4.2.1.Iskolánk pedagógusai a törvényi előírásoknak megfelelő képesítésekkel rendelkeznek. A pedagógus továbbképzés rendszere, az önképzés módjai Pedagógusaink képzett tanítók ill. szaktanárok, ennek ellenére igen fontos a folyamatos és rendszeres önképzés és továbbképzés. Az angol és német nyelvet a kerület sz. rendeletében megjelölt specialitásként oktató osztályainkban törekszünk arra, hogy az osztályfőnököket úgy jelöljük ki, hogy azok beszéljék az angol, illetve a német nyelvet.

9


Az 1997/98-as tanévtől lehetőség nyílt az OKM által finanszírozott továbbképzéseken való részvételre. A nagy számú továbbképzési lehetőségek közül a kollégák kiválaszthatták az érdeklődési körüknek legjobban megfelelőt, melyeket az iskola igényeivel összehangoltunk. Fenntartói segítséggel, pályázatok útján gondoskodunk a nyelvtanárok továbbképzéséről hazánkban, illetve célnyelvi környezetben. Ezen kívül érdeklődés szerint részt veszünk a kerületi Pedagógiai Központ által évente szervezett szakmai napon, ahol a bemutató órákon kívül aktuális témákról hallhatunk előadásokat meghívott neves szakemberektől, tankönyvbemutatón ismerhetjük meg a legújabb kiadványokat, külső programként más iskolák munkájába nyerhetünk betekintést. Belső továbbképzési rendszerünk keretében külső és belső előadókat kérünk fel, egymás óráit látogatjuk, folyamatos a tapasztalatcsere szakmai kérdésekről. 4.2.2. Technikai állományú dolgozók iskolatitkár

gondnok

gépíró

takarító

munkaügyi ea.

konyhás

gazd. üi.

portás karbantartó udvaros

4.2.3. Oktatást segítő dolgozók pedagógiai asszisztensek szabadidő szervező

könyvtáros tanár

gyermekvédelmi felelős 4.2.3. Vezetők a nevelőtestület élén Iskolánk élén megbízott igazgató áll, három igazgatóhelyettes segíti munkájában: az alsó tagozatot és a napközit, a felső tagozatot és a német nemzetiségi tagozatot igazgatóhelyettes. A tágabb iskolavezetés tagjai: a munkaközösség-vezetők, az évfolyamfelelősök és a minőségügyi team vezetője.

10


II. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola nevelési alapelvei, céljai Alapelvünk az elkövetkezendő évekre is a kompetencia alapú oktatás hatékonyságának emelése. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, valamint ki kell alakítanunk bennük az élethosszig tartó tanulás igényét. Feladatunk, hogy a gyermeki személyiséget sokoldalúan fejlesszük. Az átlagos képességű tanulók megfelelő képzése mellett a mindenkori igényeknek megfelelően emelt szintű oktatást nyújtsunk a tehetséges gyerekeknek, a sajátos nevelési igényű tanulóknak pedig differenciált képességfejlesztéssel biztosítsuk a továbbfejlődés lehetőségét. Ennek alapján tantestületünk nevelési koncepciójának fontos része kell legyen a gyermekközpontú nevelés megvalósítása, melynek során a következő személyiségjegyek erősítését tűzzük ki célul: Jellemezze tanulóinkat az alapvető erkölcsi értékek ismerete, azok betartása. Legyenek fegyelmezettek, képesek legyenek az esetleges nehézségek elviselésére, tudjanak szembesülni a kudarcokkal, tudják azokat leküzdeni. Arra törekszünk, hogy a nevelés egészét jellemezze a harmonikus életvitelre, a közösségi beilleszkedésre, a közjó iránti elkötelezettségre való felkészítés. Így gyermekeink a későbbiekben hatékony és építő módon vehetnek részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, s ha szükséges, a konfliktusokat is meg tudják oldani. Legyenek céljaik és kellő önbizalommal, erős akarattal álljanak ki ezek megvalósításáért. Jellemezze őket határozott, következetes magatartás - ezzel együtt tolerancia is. Tudjanak elfogadni, alkalmazkodni, másokkal együtt tevékenykedni, az élet minden területén együttműködni. Legyenek szorgalmasak, igényesek, kitartóak. Érzelmi életükben folyamatosan gazdagodva rendelkezzenek egészséges életszemlélettel. Legyenek szellemileg fogékonyak, érdeklődők, rendelkezzenek a megújulni tudás képességével. Nagyon

fontos

fejlesztési

terület

a

kritikus

gondolkodás,

a

kreativitás,

a

kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése. Társadalmunk folyamatosan alakul, változik. Fontos, hogy tanulóink az általános iskola befejezésekor olyan szokásrenddel, viselkedéskultúrával és kommunikációs készséggel rendelkezzenek, mely alkalmassá teszi őket a társadalomba való beilleszkedésre. Sajátítsák el az érvényesüléshez nélkülözhetetlen anyanyelvi kommunikáció képességét: a gondolatok,

11


érzések, vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes nyelvhasználatot az élet minden területén. Tanuljanak meg különféle szituációkban megfelelően viselkedni, különféle kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni, kommunikációjukat figyelemmel kísérjék és a helyzetnek megfelelően alakítsák. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. Feladatunk a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése, és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Ezzel párhuzamosan kiemelt feladatunknak tartjuk, a német ajkú nemzetiségi kultúra megismertetését, ápolását, átörököltetését. A német nemzetiségi nevelés és oktatásban résztvevő tanulók egy világnyelv biztos tudása mellett megismerik a német kisebbségi népcsoport történelmét, kultúráját, földrajzát. Olyan tanulási lehetőségeket kell biztosítanunk számukra, amelyek elősegítik aktív állampolgárrá válásukat. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek és megfelelő motiváltság szükséges. Mindezek elsajátítását döntően az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Célunk, hogy jellemezze őket a szűkebb környezet, a család szeretete, a közösséghez tartozás érzése. Érezzenek felelősséget önmagukért, a közösségért, és törekedjenek a másság elfogadására. Legyenek

képesek

hatékony

idegen

nyelvi

kommunikációra

szóban

és

írásban.

Ismerkedjenek meg más kultúrák hagyományaival, szokásaival, tiszteljék azokat és fogadják el a kulturális különbségeket. Meggyőződésünk, hogy a kisebbségi oktatás segíti a nemzeti kisebbséghez tartozó diákjainkat abban, hogy megtalálják, megőrizzék és fejlesszék kulturális identitásukat. Elfogadják és másoknak is megmutassák a kisebbség közösségi értékeit. Az oktatás erősíti a közösséghez való kötődést. Emellett törekedjenek saját kultúrájuk minél mélyebb megismerésére és tiszteletére. Célunk

továbbá,

hogy

tanulóink

képessé

váljanak

megszerzett

nyelvtudásuk

továbbfejlesztésére és újabb idegen nyelvek sikeres elsajátítására. Sajátítsák el az informatikai és a digitális technikai eszközök magabiztos használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidős tevékenységükben egyaránt.

12


Képesek legyenek az információ felismerésére, ennek birtokában új ismeretek megszerzésére, az információ kezelésére. Olyan képességek kialakítása a cél, amelyek elősegítik a digitális kompetencia használatát a mindennapi életben. A megszerzett információkat képesek legyenek megfontoltan, kellő áttekintéssel, átgondolva kezelni. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek a korszerű társadalom és természettudományi, esztétikai, művészeti, technikai, testi általános műveltség alapjaival. Feladatunk tanulóink olvasóvá nevelése, az önálló tanulási képesség, a kritikai gondolkodás és a szabad véleményalkotás kialakítása, megtanítása. Legyenek képesek megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Iskolánknak - bár alapfokú intézmény - feladata továbbtanulásra és a későbbi munkavállalásra való felkészítés. Segítenünk kell a tanulókat az iskola- és pályaválasztásban. Ismerjék meg egyéni adottságaikat, legyen reális önismeretük. Tájékozottak legyenek a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tekintetében. Tudatosítanunk kell bennük, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken. Célunk, hogy minden tanulónk képességeinek megfelelően tanuljon tovább. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez elengedhetetlenül szükséges a szociális kompetencia tudatos fejlesztése. Kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. Fel kell készítenünk a gyerekeket arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Célunk, hogy felismerjék a káros szenvedélyek egészségükre, személyiségükre gyakorolt káros hatásait, és tudatosan kerüljék ezen szerek használatát. Szeretnénk, hogy iskolánk légköre továbbra is olyan legyen, ahol pedagógus és tanuló egyaránt jól érzi magát, s az eredmények, a közös munka sikere, a tanár és tanuló együttes alkotó munkája következtében születik meg. Ahol a tanulók nemcsak tanulnak, de játszanak is, teret kaphatnak adottságaik, képességeik kiteljesítéséhez. Célunk, hogy megtanítsuk őket a kölcsönös tiszteletadásra társaikkal, felnőttekkel szemben egyaránt és a megfelelő szintű

13


személyes kapcsolatok kialakítására. Kapcsolataikat jellemezze a baráti magatartás, a hitelesség, az empátia és a szociális érzékenység. Célunk, hogy munkánkat a szülői igényekre alapozottan, a fenntartó egyetértésével, folyamatos segítségükkel, támogatásukkal végezzük.

2. A célok érdekében megvalósítandó feladatok, eszközök, eljárások 2.1. Feladataink a személyiség- és közösségfejlesztés terén, valamint a műveltségi anyag feldolgozása során Tanulóinkat meg kell ismertetnünk az általános emberi értékekkel, nevelnünk kell őket a pozitív életszemléletre, a munka szeretetére és megbecsülésére. Ismerjék meg az EU főbb célkitűzéseit és értékeit, nemzeti hagyományainkat, a lakóhely, a szűkebb haza történelmi emlékeit. Kiemelten fontos, a múlt megismerésével párhuzamosan a tanulók azonosságtudatának kialakítása és jövőképük formálása. A tanulók ismerjék meg a kisebbségi jogokat, ezáltal készüljenek fel érdekeik képviseletére. A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Legyenek tanulóink a környezetük történéseit befolyásolni tudó, aktív és felelős állampolgárok. Ismerjék a folyton változó világ eseményeit, tudjanak felelősen dönteni és cselekedni a fenntartható fejlődés érdekében. A természettudományos gondolkodás fejlesztésével, megfelelő tanulási stratégiák kialakításával képessé kell tenni a tanulókat az élethosszig tartó tanulásra. Fontosnak tartjuk a gyerekek olvasóvá nevelését, a nyelvi igényesség kialakítását. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Az idegen nyelvi kompetenciák sikeres fejlesztése érdekében feladatunk, hogy a mindennapos munka során tanulóinkat aktivitásra ösztönözzük, és biztosítsuk számukra a lehetőséget, hogy életközeli helyzetekben, tevékenységek révén gazdagítsák személyiségüket. A nyelvi jártasságok fejlesztésén keresztül segítsük őket érzéseik, gondolataik, véleményük megfogalmazásában, önmaguk minél választékosabb kifejezésében és mások megértésében. A kisebbségi oktatásunk célja a tanulók kétnyelvűségre nevelése, a tanulók kommunikációs

14


készségének fejlesztése a beszédkedvet fokozó, a mindennapi beszéd lehetőségét biztosító eljárásokon keresztül. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ezért fontosnak tartjuk a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának és a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismeretét. Felismerve a könyvekre, folyóiratokra, egyéb eszközökre épülő ismeretszerzés szerepének fontosságát, szükségesnek tartjuk, hogy iskolai könyvtárunk, számítógépparkunk eszköz jellegű legyen és fejlődjön tanulóink kommunikációs kultúrája. Feladatunk, hogy tanulóink birtokába juthassanak alapvető ismereteknek a társadalmi élet, történelem, a politikai élet, az állampolgári jogok és kötelességek területén. Ismerjék az emberi jogok, kötelességek alapjait, helyünket, szerepünket Európában és a világban, kapjanak betekintést a különféle vallások és filozófiák rendszerébe. Szerezzenek információkat az emberiség globális problémáiról,

az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi

együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák és a megoldási lehetőségek iránt. Feladatunk,

hogy

tanulóinkat

megismertessük

a

különféle

tudományokkal,

ezek

fejlődésével. Megismerhessék azok eredményeit, a legfontosabb összefüggéseket, törvényeket és a tudományos megismerés módszertani alapjait. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. A

történelmi

ismeretek

segítséget

nyújtanak

az

előítéletek

megjelenési

formáinakfelismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok igazodjanak el a mai kisebbségi lét megjelenési formáiban, ismerjék meg a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönözzük őket arra, hogy a tanulmányok befejezése után is kapcsolódjanak a magyarországi németek kulturális intézményeihez és képviseljék a népcsoport érdekeit.

Feladatunk a matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazásának képessége, mely felkészíti az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A matematikai kompetencia lehetővé teszi a matematikai modellek alkalmazását. Ennek birtokában az egyén alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Fontos, hogy követni és értékelni tudják az érvek láncolatát, matematikai úton képesek legyenek indokolni az eredményeket, illetve tudjanak a matematika nyelvén kommunikálni, valamint tudják alkalmazni a megfelelő segédeszközöket.

15


Fontosnak tartjuk megismertetni a tanulókkal a természeti,- gazdasági, és társadalmi környezet sokszínűségét, problémáit, és ezek személyes vonatkozásait. Feladatunknak tekintjük, hogy tanulóink értsék a természeti világ alapelveit, tisztában legyenek a tudomány és a technológia természeti világra gyakorolt hatásával és képesek legyenek a tudatos cselekvésre. Alapvető igényük legyen a természet védelme, tájékozódjanak a világot fenyegető veszélyekről, s érezzék át, hogy a környezetben bekövetkező negatív változások milyen hatással vannak az élővilágra, s magára az emberre is. Együtt végzett munkánk során elmélyül a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás. Ennek hatására ez életvitelüket meghatározó alapelvvé válik, amely teret ad a további megismerésnek és tájékozódásnak. Feladatunk, hogy tanulóinkat a betegségek, balesetek elkerülésére, az egészség megőrzésére, megbecsülésére neveljük. Ebben fontos szerepe van az egészséges táplálkozásnak, a rendszeres mozgásnak, ami alapja a lelki egészség kialakulásának. Ez csökkenti a függőségek (ital, kábítószer stb.) létrejöttének lehetőségét és segít a harmonikus életvitel kialakításában. E célunkat a természetismeret tantárgy keretében moduláris oktatással (egészségtan) valósítjuk meg. Feladatunk, hogy megismertessük tanulóinkat a mindennapi gyakorlatban használt anyagokkal, eszközökkel, használatuk módjaival, fejlesszük a tanulók manuális készségét, alakítsunk ki olyan szintű technikai szemléletet, mely a továbbtanuláshoz szükséges. A művészetek műveltségi terület jellemzője az értékközvetítés, értékőrzés, aktív befogadás és alkotásra késztetés. Feladatunk a vizuális kultúra tanítása során, hogy tanulóinkat hozzásegítsük a látható világ jelenségeinek értelmezéséhez, valamint sajátos képi közlések, vizuális

művészeti

alkotások

mélyebb

átéléséhez.

Továbbá

feladatunk

azoknak

a

képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. Tanulóinkat olyan irodalomelméleti, irodalomtörténeti ismeretek birtokába szeretnénk juttatni, melyek megalapozzák későbbi szépirodalmi ismereteiket és készségeiket, valamint fejlesztik a hatékony önálló tanulást. Törekednünk kell arra, hogy jártasságot szerezzenek vers- és prózamondásban, szívesen járjanak színházba. Iskolánk színjátszó köre lehetőséget nyújt a tanultak gyakorlati alkalmazására. Az ének-zene tanításának célja a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismertetése, majd aktív részvétel a zenei kommunikációban. Fontos a zenei ízlésformálás, 16


a zeneirodalom alkotásainak megismertetése. A magyar népzene és műzene megismerése fontos a nemzeti identitás megőrzésében. A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításával a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének és működésének a feltárását tervezzük. A médianeveléssel olyan képesség és személyiségfejlesztő eszközrendszer birtokába kerülnek tanulóink, amely szükséges az információrobbanás és a modern piacgazdaság korában a tájékozódáshoz és választani tudáshoz. Fontos, hogy tanulóink ismerjék meg a nagy írók, költők, zeneköltők, képzőművészek, építészek munkásságát. Szerezzenek jártasságot az irodalmi, képzőművészeti, zeneművészeti és

építészeti

alkotások

elemzésében,

ismerjék

a különböző

ábrázolási

technikákat,

látogassanak koncerteket, színházi előadásokat, tárlatokat, múzeumokat, nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. A gyermek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz. Magában foglalja a magyar és egyetemes testkultúra hagyományait, értékeit, amelyek hozzájárulnak a sokoldalúan művelt, aktív személyiség kialakulásához, fejlődéséhez. Célunk, hogy sikeres, aktív életvitelű, pozitívan gondolkodó embereket formáljunk, akik örömet lelnek a különféle mozgásos tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelősséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést. A testnevelés és sport segítségével hatékonyan fejleszthető a gyerekek értelmi képessége is.

2.2. Alkalmazott eszközök, eljárások, módszerek: Az életkori sajátosságok meghatározzák, hogy az egyén és a közösség fejlesztését milyen módszerek segítségével, mely témakörök érintésével végezhetjük sikeresen tanítási ill. osztályfőnöki órákon, a napköziben, vagy szabadidőben. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység A tanulók tanulásának szervezése: - tervezése - irányítása - szabályozása - értékelése

17


Fontos, hogy a tervezés és megvalósítás kiindulópontja a gyerekek, a közösség adott szintje legyen. A pedagógusok az adott gyermekközösség figyelembevételével határozzák meg az alkalmazott tanulásszervezési eljárásokat, munkaformákat. Az életkornak megfelelően az új technikai eszközök segítségével bontakoztassuk ki azokat a képességeket, amelyekkel elősegítjük diákjaink sikerélményhez jutását, a munkaerő-piacon való sikeres megjelenését. Pedagógiai programunkban a kétnyelvű kisebbségi oktatás programját valósítjuk meg. Feladatunk, hogy a német kétnyelvű kisebbségi oktatás a nyelvismeret elmélyítésével és tanítási nyelvként való alkalmazásával járuljon hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Kiemelkedően fontos, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását.

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok 3.1. Kötelező és választható tanórai foglalkozások rendje Iskolánkban az oktatott kötelező tantárgyakon kívül az angol nyelvet 1-3. évfolyamon előkészítő jelleggel, 4. osztálytól emelt szinten tanítjuk (választható órakeretből biztosítva a többletórákat). A szülői igényektől és a gyereklétszámtól függően az emelt szintű testnevelés és a rajz tanítását első évfolyamtól indítjuk. Ezekben az osztályokban délutáni foglalkozásként kerámia- ill. sportszakkört tartunk. Képzésünk része a német nemzetiségi és a magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás. A nem kötelező órakeretből biztosítjuk a mindennapos testmozgást a napközis csoportokban, iskolaotthonos osztályokban ((tornatermi + udvari foglalkozások), melynek részletezését az Egészségnevelési program tartalmazza (4. sz. melléklet). Az emelt szintű angolos osztályokban bontva tanítjuk az idegen nyelvet.

3.2. Tanórán kívüli foglalkozások 3.2.1. Napközis munka Napközis csoportokat igény szerint alsó tagozaton az 1-4. évfolyamokon szervezünk, figyelembe véve a fenntartó által elvárt csoportlétszámokat. A napközis csoportok kialakításának elvei: Első évfolyamon, ha a létszámok engedik, igyekszünk homogén csoportokat működtetni, ezzel is segíteni kívánjuk a beilleszkedést, az iskolakezdést.

18


“Nehéz” csoportokat lehetőleg nem vonunk össze. Figyelembe vesszük továbbá az összevont csoport-alakításnál a különböző korosztályú gyermekek eltérő igényeit, adottságaikat, életkori sajátosságaikat. Ezen kívül a szülői igényeket igyekszünk maximálisan figyelembe venni, így lehetővé tesszük, hogy a gyermekek akár csak a tanulási időre is bejöhessenek a napközibe. Reggeli- és esti ügyeletet is biztosítunk az azt igénylő tanulóknak. Célunk: -

kultúrált társas viselkedési formák elsajátíttatása,

- a képességek és tehetség fejlesztése, melyet az életkori szakaszokhoz igazodva csoportszinten, a csoport nevelője által meghatározott ütemben folytatunk, - megtanítsuk a gyerekeket a szabadidő tartalmas eltöltésére, ezen belül elegendő mozgást biztosítva tanulóinknak, - az önálló tanulási képesség, a helyes tanulási szokások kialakítása, - a környezettudatos magatartás elmélyítése, - szeretetteljes tanulási környezet biztosítása, amelyben a gyerekek önbizalma nő, kompetenciáik kiteljesednek, - törekszünk a tanulók autonómiájának és személyiségének megőrzésére, hogy érezzék: fontosak, dönthetnek az őket érintő egyes dolgokban, együtt dolgozhatnak társaikkal, tanítójukkal, de döntéseik következményeit is vállalniuk kell, - a tanulási iránti motiváció folyamatos fenntartása, - a kreatív gondolkodás fejlesztése, Fő feladataink: - a gyermekek óvodából hozott szokásrendjének (alkalmazkodás a közösséghez, beilleszkedési készség,

étkezési kultúráltság,

bizonyos

fokú

önállóság

az

önellátásban, személyi higiénia) folyamatos erősítése, stabilizálása, - a

kommunikációban,

munkafegyelemben,

magatartásban,

alapvető

udvariassági

közlekedésben, formákban,

tanulásban, megnyilvánuló

viselkedéskultúrájának erősítése, megszilárdítása, ahol szükséges, kialakítása, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése, humanista, európai értékrendre nevelés, - a tanulók szabadidejének tartalmas programokkal, tevékenységekkel való kitöltése, amelyek nem öncélúan magukban állnak, hanem kapcsolódnak a délelőtti tananyaghoz, adott témának sokoldalú körbejárásával,

19


- az egészséges életmódra nevelés jegyében a napközi az életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten napi rendszerességgel gyakoroltatja a gyermekekkel ennek tényezőit (mozgás, időjárásnak megfelelő öltözködés, egészséges élelmiszerek, folyadékszükséglet , higiéniai szokások, stb.) - a törvényi előírásnak megfelelően minden nap biztosítjuk a gyermekeknek a mozgás és a sportolás lehetőségét kötött és kötetlen formában, lehetőleg a szabad levegőn, de a tornaterem is rendelkezésre áll a sportfoglalkozások megtartására, - az életkori szakaszok sajátosságait figyelembe véve megismertetjük a tanulási módszereket, eljárásokat, kialakítanjuk a célszerű rögzítési módszereket, erősítjük az emlékezetet, felismertetjük az önképzés/művelés fontosságát, - törekszünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek előzetes tanulási és élettapasztalataikra építve tudásukat és képességeiket fejleszteni,

- gyűjtőmunka - adott témában, házi feladat kapcsán, való könyvtári kutakodás szorgalmazása, ismeretterjesztő könyvek bemutatása, megismertetése, az irántuk való érdeklődés felkeltése,

- hogy a gyerekek tudjanak könyvtárból és más információforrásokból új ismereteket szerzni, feldolgozni, útmutatásokat keresni és alkalmazni, ezáltal fejlődjön a gondolkodási

kultúrája

(forrásból

tájékozódás,

szelektálás,

rendszerezés,

felhasználás, új kontextusban alkalmazás) - a környezetismeret tantárgy kapcsán az órán tanultakra építve új ismeretek nyújtsunk, segítséget adva természeti környezetünk jobb érzékeléséhez, a körülöttünk lévő világ környezetkímélőbb kezeléséhez. A napközis munka tervezése: A napközis munkaközösség az 1994/95-ös tanévtől egy általuk összeállított foglalkozási terv-javaslatból dolgozik az 1-4. évfolyamon, mely az iskolában a napközis munka alapját képezi. Minden napközis nevelő minden évben aktualizálja a programot, az év folyamán folyamatosan módosítja és kiegészíti. Ez magában foglalja a csoportfejlesztés követelményeit, a szervezési feladatokat, az egyénre szabott hatékony tanulás módszereket és technikákat, didaktikai játékokat és a szabadidős tevékenységeket irodalom-zene, kézműves technikák, sport-játék felosztásban. Mindezek mellett kellő szabadságot hagy a csoportot vezető pedagógus számára, hogy az adott évfolyamon a tananyagot figyelembe véve mivel támogatja a gyermekek rácsodálkozás – megismerés – megszeretés – tudás folyamatát, milyen alkalmazható tudást ad át a gyermekeknek.

20


Az önálló tanulási képesség fejlesztése: Fontos, hogy a gyermekek a tanulmányi munka során elsajátítsák a tanulási technikákat, ezzel készítjük fel őket arra, hogy felső tagozatban önállóan is képesek legyenek tanulni, feladataikat, problémahelyzeteket megoldani. Tudjanak: -

kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt,

-

hatékonyan gazdálkodni az idővel és az információval, törekedni kell arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében,

-

saját tanulási stratégia kialakítani

-

saját munkájukat értékelni és szükség esetén tanácsot, információt és támogatást kérni.

Már első osztályban – az előkészítő időszakot követően – önálló feladatvégzésre szoktatjuk tanulóinkat. Nagy hangsúlyt fektetünk az önellenőrzés és az önértékelés szokásának kialakítására. Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, a lényegkiemelés és a jegyzetelési technika elsajátítására vonatkozóan. Ennek

érdekében

a

tanulási

időt

lehetőség

szerint

tanulópárokkal,

differenciált

csoportmunkában szervezzük, alkalmazzuk az egyéni foglalkoztatást kooperatív munkára ösztönözzük őket, mert az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására. Szabadidős tevékenységek: A szabadidős tevékenységeket továbbra is komplex foglalkozások keretében tervezzük, amelyeket az ünnepek – évszakok – népi hagyományaink – természeti környezetünk – társadalmi környezetünk – világnapok – közösségi, emberi kapcsolatok – művészetek – életvitel, gyakorlati ismeretek – játék sport sorrendisége határoz meg. A cél, hogy felkeltsük az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt a lehető legteljesebben járjuk végig a gyermekekkel az adott témához kapcsolódó tevékenységi formákat, ezáltal szerezhetnek hasznosítható és maradandó tudást. Az egyik ilyen tevékenységi forma az iskolán kívüli programok lehetősége a kerületünk területén (A Dózsa Művelődési Ház mozi- ill. színházi előadásai, kiállításai, Erdős Renée Ház, Gózon Gyula Színház, a kerületi művelődési házak programjai, stb.). Séták, kirándulások célpontja lehet a Merzse-mocsár, Nyúldomb, Népkert, Rákos-patak. Élményeiket, az elképzelt vagy hallott eseményeket vizuálisan megörökítik, amivel kreativitásukat fejleszthetjük.

Alkotó magatartásukkal a művészeti alkotások mélyebb

megértését, átélését segítjük.

21


A környezettudatos neveléshez a napközi otthon azzal járul hozzá, hogy nagy hangsúlyt fektet a lakóhely, a kerület, a közvetlen természeti és épített környezet megismerésére, bejárására, felmérésére, tanulmányozására, értékeinek, hiányosságainak számbavételére, ezen keresztül neveli arra a gyermekeket, hogy a környezetével összhangban élő felnőtt váljék belőle. Az iskolán kívüli szabadidős tevékenységek során felhívjuk tanulóink figyelmét a legfontosabb információkezelési alapismeretek elsajátítására, hiszen a gyerekek szinte észrevehetetlenül szívják magukba az alapvető információkezelési technikákat. Tudatosítsuk bennük, hogy a környezetük megfigyelése fontos információforrásaink egyike. 3.2.2. Az iskolaotthonos oktatási forma Iskolánkban már hagyománya van ennek az oktatási formának. A szülők többsége elfoglaltságuk miatt igényli gyermekük számára az egész napos iskolai foglalkoztatást. Az iskolaotthon lényege, hogy megkönnyíti az óvoda és az iskola közötti átmenetet a speciális élet- és napirendjével. Az óvodai nagycsoportban a kötött tevékenységek napi ideje 1 óra. Az óvoda elhagyása után két hónappal első osztályban a kötött tevékenységek száma napi 4 óra, emelt szintű osztályokban ennél több. A fokozatosság hiánya a terhelés növekedésében komolyan igénybe veheti a gyerekek teherbíró– és alkalmazkodóképességét. A tapasztalat az, hogy az iskolaotthonos formában könnyebben lehet eredményes, színvonalas munkát végezni. Különösen igaz ez azokra a gyerekekre, akik az iskolaérettséget igazoló lapon a nevelési tanácsadó javaslata alapján differenciált foglalkozást igényelnek. Azok a gyerekek, akik napi 8-9 órát az iskolában töltenek, általában zaklatottabbak, mint akik tanítás után haza mennek. A normál tantervű osztályokban pedig a több, részképességi zavarokkal küzdő gyermek fejlesztése könnyebben megoldható. Az emelt szintű osztályokban a napirendbe nagyon jól be lehet építeni a plusz órákat, szakköröket, hiszen ebben a tevékenységi formában 8.00-16.15-ig folyamatosan tanórák és szabadidős foglalkozások váltják egymást, így a magasabb heti óraszám nem jelent akkora terhelést a gyerekeknek, mint a napközis osztályokban. A csoportbontás is megvalósítható. Az iskolaotthon arra kínál lehetőséget, hogy a szabadidőben naponta a gyerekkel együtt átélt élmények segítsék a pedagógust és a gyerekeket abban, hogy a tanítási órákon is oldottabban, kedvezőbb légkörben dolgozzanak együtt. Másik nagy előnye, hogy nincsenek összevonva más csoporttal a tanulási időn kívül sem. Fontos kritérium, hogy a két pedagógus, aki a gyerekeket tanítja, jól tudjon egymással együttműködni. Az iskolaotthon napirendje:

22


Iskolánkban a 11.00 órakor történő tanító-váltással működik az iskolaotthon. Fontos, hogy a napirend legyen rugalmas, a heti-tervben nem szereplő, de a gyerekek személyiségfejlődését, a derűs csoportlégkört szolgáló események helyet kapjanak a napirendben (bábszínház, kiállítások, mozi stb.). Ugyanakkor a főbb kereteket a gyerekek nyugalma érdekében meg kell tartani. Természetesen a hetirend összeállításakor alkalmazkodni kell a helyi lehetőségekhez, szokásokhoz is (csöngetési rend, délutáni napközis tanulási idő ill. szabadtári játék ideje). A napirend “levegőssége” biztosítja, hogy az egyes tevékenységek időkeretei elegendőek legyenek az elvégzésükhöz, zárják ki a tétlenséget ill. a siettetést. Fontos a nyugalom és a kiegyensúlyozottság. 3.2.3. A tanulószobai foglalkozások Tanulószobai foglalkozásokat felső tagozatos gyerekek számára szervezünk, igény szerinti csoportszámban. A gyengén teljesítő, többször osztályt ismétlő tanulóknak a tantárgyi korrepetálások mellett fokozottan ajánljuk, hogy az iskolában, pedagógusok segítségével készüljenek fel a másnapi órákra. A szülőket írásban értesítjük, és nyilatkoztatjuk őket arról, igénylik-e gyermekük számára a tanulószobát. 3.2.4. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő foglalkozások - szakkörök Pedagógiai programunk kulcsfogalma a differenciálás, mely a fejlesztő tevékenységekben realizálódik. A művelődési folyamat tanórán kívüli szervezeti formáinak sorában kiemelkedően fontos funkciót töltenek be a különböző szakkörök. Ezeknek célja, hogy tanulóink a kötelező tananyagon túl az érdeklődési irányuknak megfelelő egy-egy területen differenciáltabb ismereteket, tájékozottságot szerezhessenek. Szakköreink a tanulók alkotó munkájának ideális lehetőségei s ennek következtében a személyiségfejlesztés igen értékes területei, melyek a tanulók igényeinek megfelelően alakulnak. Minden évben működnek tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, ahol behatóbban foglalkozhatnak pl. kísérletezésekkel, feladatmegoldással vagy különféle művészeti ágak részletesebb megismerésével és művészeti alkotások önálló létrehozásával. Ezek a gyakorlati tevékenységek személyiségfejlesztő hatásúak. Motiváló hatásuk mellett segítik az értelmi és érzelmi gazdagodást, belső igényesség kialakulását. a) Tantárgyi szakköreink: 

kémia, rajz, kerámia, grafika, alsós ének



angol társalgás



angol olvasószakkör

23




nyelvvizsga előkészítő



környezetvédelmi



a mindennapos testneveléshez kapcsolódó tömegsportjaink



alsós torna



kispályás foci, a különféle labdajátékokat tartalmazó szakkörök



énekkar



számítástechnika

b) Más jellegű szakköreink: 

túra,



önművelő,



sakk



céllövészet



tánc – néptánc



színjátszó



szorobán

Előkészítő tanfolyamok működnek a 7-8. évfolyamon, melynek feladata a középiskolai felvételi tananyag szélesebb körű megismertetése, kiegészítése. Az érdeklődésnek megfelelően indítjuk az előkészítőket bármelyik tárgyból, de szinte minden évben van magyar, matematika, ritkábban rajz, kémia, biológia. A fenti, eddig is sikeresen működő szakköreinket, klubfoglalkozásainkat, tanfolyamainkat és előkészítőinket, iskolán kívüli programjainkat a lépő pedagógiai programunk szerint változatlanul működtetni kívánjuk, a mindenkori igényekkel bővítve, kiegészítve. 3.2.5. Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kirándulásokat – nem kötelező jelleggel – minden évfolyam számára elsősorban a tanév során elsajátított tananyaghoz kapcsolódóan szervezzük, a korosztálynak megfelelően a félnapostól a 2-3 naposig. Alsó

tagozaton

hagyományos

programok:

Planetárium

előadásai,

a

Parlament

meglátogatása, Mezőgazdasági Múzeum, Természettudományi Múzeum ,Repülőtér Nemzeti Múzeum kiállításai, Fővárosi Állat- és Növénykert programmal egybekötött órái, népi hagyományokkal ismertetjük meg a gyerekeket a szentendrei falumúzeumban, Hollókőn stb. Általában Budapesthez közeli történelmi értékekkel rendelkező helyekre megyünk egy napos kirándulásokra: pl. Esztergom, Visegrád, Eger.

24


Felső tagozaton már jellemző a 2-3 napos kirándulás, ahol az országismeret bővítése a cél, aktualizálva az adott évfolyam tananyagához. Ennek során megismerhetik a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Minden kirándulás segíti a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárását, ápolását, és az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönöz. 3.2.6. Felzárkóztató foglalkozások rendszere

Tevékenység 1. A tanulási kudarc felismerése

Módszer - képességek felmérése iskolába lépéskor - prevenció - képességek felmérése az iskoláztatás során - megfigyelés - tanulói munkák elemzése - beszélgetés

Felelős - pedagógus - fejlesztő pedagógus

- egyéni képességfejlesztés - differenciált tanóravezetés - korrepetálás - felmentések értékelés, minősítés alól - tanulásmódszertan

- pedagógus, fejlesztőpedagógus

folyamatos

- szaktanárok, oszt.f.

tanév eleje

3. Iskolán kívüli fejlesztés

- Nevelési Tanácsadóhoz irányítás

Folyamatos

4. Fejlesztés hatékonysága, értékelése

- tesztek újrafelvétele - tanulói munkák értékelése - megfigyelés - tanulmányi eredmények elemzése - beszélgetés

- pedagógusok gyermekvéd.felelős - pedagógus fejlesztőpedagógus - tanító, szaktanár - osztályfőnök - pedagógusok

2. Fejlesztés

Határidő tanév eleje

folyamatos - pedagógusok

tanév vége folyamatos tanév vége

Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása (1-3 tanuló részére szervezett) 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése érdekében min. heti 2 órában, ill. az 5-8. évfolyamon a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására – a készségtárgyak kivételével – évfolyamonként lehetőség és igény szerint szervezünk foglalkozásokat (tantárgyanként min. heti 1 óra). 3.2.7. Kineziológiai foglalkozások A kineziológia célja a tanulási nehézségek, magatartási zavarok és a különböző iskolai feszültségek “stressz-oldása” One Brain módszerrel.

25


Ahhoz, hogy a kineziológia elnyerje méltó helyét az oktatást segítő programok sorában, a következő feladatterv szerint dolgozunk: Nevelői- és szülői értekezleteken megismertetjük a One Brain módszer lényegét a szülőkkel és pedagógusokkal. Ez azért fontos, mert a stresszoldások eredményességét az iskolai és családi háttér erősen befolyásolja. A gyerekeket segítő, támogató környezet pozitívan hat a tanulók fejlődésére, míg a negatív környezet esetében minimális eredményt tudunk felmutatni. Felmérjük és kiszűrjük a tanulási és magatartásbeli zavarokkal küszködő tanulókat és szakemberhez irányítjuk. Támogatjuk az érdeklődő pedagógusok továbbképzését, hogy az órákon az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó korrekciós gyakorlatokat alkalmazni tudják. A módszer elsajátítása iskolán belül megoldható. A kineziológiai foglalkozásokon az iskola bármely tanulója részt vehet, elsősorban osztályfőnöki vagy szaktanári javaslatra, de saját kérésre is, minden esetben szülői beleegyezéssel. Szükség esetén iskolánk dolgozói is élhetnek ezzel a lehetőséggel, mely az iskolában mindenki számára ingyenes. Feladatunk a versenysport eredményességének növelése a pszichés és fizikai terhelés okozta tünetek megszüntetése, a tantárgyi versenyekre való felkészülés hatékonyságának növelése és a lemaradó, gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása az egyéni stresszoldások segítségével.

3.3. Könyvtári órák, könyvtárhasználat Egyik fő feladatunk a könyvtárhasználat tanítása. Ez jelenti a könyvtár ismeretet: szerkezetét, szolgáltatásait, a könyvtárak típusának összehasonlítását; tájékozódást a könyvtárban, dokumentáció ismeretet, szellemi munkát - anyaggyűjtést, feldolgozást. Ezen kívül fontos feladatunk a könyvtárban való gyors eligazodás, a korszerű, használható információk gyűjtésének megtanítása. A munkaközösségek munkatervének ill. az alsó- és felső tagozat anyanyelvi óráinak ez szerves alkotórésze. Minden tanulócsoport évente többször is részt vesz könyvtári órán, ahol a könyvtárhasználat tanítása folyik. A könyvtári órák egyéb szakórákhoz kapcsolódóan is jól betöltik ezt a feladatot. Fontosnak tartjuk speciális céllal szakórák könyvtárban tartását, ahol a könyv és a többi ismerethordozó a munka aktív segítője. Napközis tanulóink heti 1-2 alkalommal keresik fel a könyvtárat, szabadidőben olvasás, ill. ismeretterjesztő

filmek

megtekintése,

valamint

tanulási

foglalkozás

előkészítéseként,

26


gyűjtőmunka céljából. Kérésre speciális igényeket is tudunk teljesíteni, pl. 1-1 témához szakirodalom bemutatása, nyelvi játékok a könyvtárban, vetélkedők stb. Az önművelési igény kielégítése, a kölcsönzés; tanulóknak, tanuló csoportoknak könyvajánlás szintén fontos összetevője munkánknak. Ez szorosan kapcsolódik ahhoz a célunkhoz,

hogy megszerettessük

tanulóinkkal az olvasást,

őket olvasóvá

neveljük,

rendszerességre, igényességre szoktassuk.

3.4. Az iskola nem kötelező jellegű, önköltséges programajánlata 

sítábor, nyelvi tábor, nyári táborok, fazekas tábor,



erdei iskola,



tanulmányi kirándulások



hétvégi túrák



színházlátogatások, múzeumlátogatások, mozielőadások



Planetárium előadásai, Állatkert programjai



kiállítások, tárlatok megtekintése



tananyaghoz kapcsolódó ipari - és mezőgazdasági létesítmények látogatása



külföldi kirándulások

3.5. Versenyek, vetélkedők Tanulmányi versenyeinket továbbra is az éves versenykiírásnak, az iskola hagyományainak, a változó feltételeknek megfelelően kívánjuk megszervezni. Hagyományosan indítjuk tehetséges tanulóinkat a következő versenyeken: 

Zrínyi Ilona matematika verseny



Varga Tamás országos matematika verseny



Kerületi angol szépkiejtési verseny



Kerületi angol verseny



Országos angol nyelvi verseny (7-8. évfolyamokon)



Angol nyelvi levelező versenyek (3-8. évfolyamokon)



Hevesi György kémia verseny



Kaán Károly természetismeret verseny



Teleki Pál földrajz-földtan verseny

27




Hermann Ottó biológia verseny



Csapodi Vera biológia csapatverseny



Curie Környezeti Emlékverseny



népdaléneklő verseny



felmenő rendszerű rajzverseny (2 évenként fővárosi szint is)



kerületi alsós tanulmányi versenyek: matematika, magyar komplex, helyesírás, ének, vers- és prózamondó, környezetismeret (a Ker.Pedagógiai Kollégium kiírása szerint)



felsős kerületi szaktárgyi versenyek



szorobán verseny



néptánc és színjátszó versenyek



különböző országos levelezőversenyek (Könyvmoly, Arany János ,Mozaik)



Bólyai matematika verseny alsó tagozat



Kenguru matematika verseny



kerületi és budapesti szintű sportversenyek

Alsó tagozatos gyerekeknek magyar nyelv- és irodalom, matematika tantárgyakból iskolai levelező versenyeket ill. egy-egy ifjúsági regényre épülő házi olvasmány-feldolgozó versenyt szervezünk. Felső tagozaton az EU-hoz kapcsolódó iskolai szintű vetélkedőt rendezünk. A tantárgyi versenyeken kívül minden évben iskolai „Ki mit tud?”-ot szervezünk, ahol több kategóriában (pl: vers- és prózamondó, ének, modern tánc, néptánc, magyar ill. idegen nyelvű jelenetek, hangszeres zene, sportgimnasztika) indulhatnak a gyerekek. A legjobb produkciókat Diákest keretében mutatjuk be a Dózsa Művelődési Házban, ahol a szülők, érdeklődők is megtekinthetik a műsorszámokat.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok 4.1. Ünnepélyek, megemlékezések, iskolai hagyományok 4.1.1. Állami ünnepek Iskolai keretben emlékezünk a múlt történelmi eseményeire és résztvevőire okt. 23-ra a felső tagozat tanulói, márc. 15-re az alsó tagozat tanulói műsorával. 4.1.2. Az iskola életével kapcsolatos ünnepélyes események a következők: - ünnepélyes tanévnyitó az első osztályosoknak

28


- ünnepélyes tanévzáró, melyen a tanév során kiemelkedő tanulmányi / közösségi / sport eredményeket elért tanulóink jutalomkönyvet, oklevelet kapnak, majd bizonyítványosztás osztálykeretben - ballagás - búcsúzás a 8. osztályos tanulóktól 4.1.3. Osztálykeretben ill. évfolyam szinten szervezett ünnepségeink: - október 6., - Mikulás, karácsony, farsang, - anyáknapja, 4.1.4. Hagyományápoló rendezvények: - játékos sportversenyek , tanár-diák meccsek - gulyásfőző verseny - Márton napi ünnepség és lampionos felvonulás - környezetvédelmi hét ill. nap - iskolai rajzversenyek, kiállítások - iskolai "Ki mit tud?" - Kulturális Diákest a Dózsa Művelődési Házban - részvétel a központi szervezésű tömegsport rendezvényeken (maraton-futások, Kihívás Napja) - évfolyam szintű sportversenyek (váltóverseny, Télapó-sportdélelőtt) - gyermeknap, DÖK-nap - farsang - iskolai évkönyv megjelentetése tanév végére

4.2. Más forrásból támogatott táborok, erdei iskolák Az iskolánk fennállása óta eltelt években a legkülönbféle táborokat szerveztük diákjainknak. Ezek sikerességét mutatja, hogy nagy számban vannak azok a tanulók, akik rendszeresen visszatérnek,

ezáltal

segítik

az

új

táborozókat

a

tábori

élet

megszervezésében,

beilleszkedésben. Ezt a kialakult hagyományt kell kihasználni, fejleszteni, meg kell bízni ezeket a gyerekeket olyan irányítási feladatokkal, melyek megfelelnek az életkori sajátosságuknak. A táborozás, a megszokott mindennapoktól eltérő színhelyeivel, programjaival a nevelési lehetőségek szinte kimeríthetetlen tárháza. Tudjuk, hogy kötetlen programokon a legtöbb gyerek egészen másképp viselkedik, mint azt az iskolában megszoktuk. Ha jó pedagógiai érzékkel rendelkezik a táborozás irányításában résztvevő felnőtt, komoly eredményeket tud elérni még az iskolában renitensnek számító gyereknél is. Mivel iskolánk tanulóinak többsége lakótelepen

29


lakik, különösen fontos, hogy kialakítsuk bennük a természet szeretetét. Reméljük, hogy felnőttként óvni, védeni fogják azt, és sok örömet okoz majd számukra egy-egy kirándulás, túra. 4.2.1 Több éve megszervezésre kerülő, hagyományosnak számító táboraink: - az üdülő táborok, ahol a pihenés, egy kisebb terület megismerése lehet a cél; - a sporttáborok, melyek egy adott sportág “köré” szerveződnek (sítábor, vízi tábor, úszó tábor stb.) - fazekas tábor, ahol különféle technikákkal agyagtárgyakat készítenek a résztvevők, mely során nagy teret kap a szabad alkotótevékenység. A tábori kirándulás során pedig egy-egy tájegység hagyományos népi kézművességével ismerkednek a tanulók. - nyelvi táborok, ahol az idegen nyelv (angol, német) gyakorlása az iskolainál kötetlenebb formában valósulhat meg - környezetvédelmi tábor, mely a tanév folyamán elsajátított környezeti ismeretek bővítését, gyakorlati elmélyítését, védett területek megismerését teszi lehetővé; 4.2.2. Erdei iskolák Az alsósok között igen kedvelt, hiszen mód van szorgalmi idő alatt teljesen más környezetben, sok megfigyeléssel, tapasztalatszerzéssel, tevékenykedtetéssel ismeretekhez juttatni a gyerekeket.

Az

országismeret

bővítését,

nemzeti

parkjaink

megismerését,

a

népi

hagyományokkal – mesterségekkel való közvetlen találkozást, azok alapvető elemeinek gyakorlati elsajátítását szolgálják ezek az programok, melyek általában 5 naposak. A táborok, erdei iskolák szervezése az igazgatói utasításnak megfelelően történik.

4.3. Diákönkormányzat A diákönkormányzat az aktív állampolgárrá nevelésben nagy jelentőséggel bíró szervezet. Az üléseken felmerült kérdéseknek, konkrét szituációknak, az életszerű helyzetek megoldásának kitüntetett szerepe van az aktív állampolgárrá nevelésben. A diákönkormányzatot a jogszabály - a maga jogosultságaival - az iskola vezetése, nevelőtestület, szülői munkaközösség, iskolaszék szervezetei közé emeli, véleményezési és egyetértési, önkormányzati és szövetkezési jogokkal ruházza fel. A diákönkormányzat funkciói A diákönkormányzat illetékessége a diákokat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, a törvény ebben semmi korlátozást nem enged.

30


Az iskolai diákfórumokat a diákönkormányzat készíti elő. A diákönkormányzat képviselője minden esetben részt vesz a fegyelmi bizottság ülésein. A diákönkormányzat megbeszélésein részt vesz a diákmozgalmat segítő tanár, tájékoztatja a diákvezetőket a következő időszak főbb feladatairól, értékeli az előző időszakot. A segítő tanár tájékoztatja az iskola vezetését a diákönkormányzat ülésein felmerülő kérésekről, véleményekről, javaslatokról. A diákönkormányzat képviseli a tanulók érdekeit a tanításnélküli munkanapok programjainak megszervezésében és lebonyolításában. Aktívan részt vesz az iskolai programok, ünnepélyek, megemlékezések lebonyolításában. Közreműködik az iskolai hagyományok megőrzésében. Pl.: iskolai évkönyv anyagának összeállítása Tervezzük

a

diákönkormányzat

tevékenységének

bővítését,

pl.

külföldi

iskolákkal

kapcsolatok kialakítása, csereüdültetés, más diákszövetségekkel való kapcsolattartás. A diákönkormányzat működési rendje és működési szervezeti szabályzata önálló dokumentum.

4.4. Az osztályfőnökök pedagógiai tevékenysége Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki, megbízása általában négy évre szól. A rábízott osztályközösség felelős vezetője, mely nevelőmunkát az osztályfőnöki nevelési programban rögzít. Az iskola feladata nemcsak a műveltség átadása, hanem a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése. Ennek megvalósításában kulcsszerepe van az osztályfőnöknek és az általa vezetett osztályközösségnek. Az osztályközösség tagjainak kapcsolatrendszere, tanulási szokásaik, értékrendjük meghatározó jelentőségű lehet fejlődésük szempontjából. Az osztályfőnök az osztályfőnöki órán a következő pedagógiai feladatokat látja el: -

ösztönöz az öntevékenységre, a közéletben való tartalmas részvételre,

-

formálja az egyes tanulók magatartását, értéktudatát,

-

hozzájárul a tanulók társas kapcsolatainak gazdagításához,

-

segít a konfliktusok megoldásában,

-

hozzájárul a tanuló felkészítéséhez a harmonikus magán- és közéletre (önismeret, akaraterő, ambíció, igényesség, felelősségtudat)

-

ösztönöz az eredményes tanulás feltételeinek megteremtésére,

-

felkelti az érdemi közéletiség igényét (tevékeny hazafiság, őszinte hazaszeretet),

-

ösztönöz a másság elfogadására (toleráns magatartás kialakítása),

-

hozzájárul az egészséges életre neveléshez,

-

segíti a környezettudatos magatartás kialakulását,

31


-

kulturális programok szervezésével fejleszti a művészetek iránti fogékonyságot (kiállítások, színházi előadások látogatása).

Minden osztályfőnök kiemelt feladata iskolánkban, hogy útbaigazítást adjon – kiváltképp ötödik osztályban – a tananyag elsajátításával kapcsolatban, valamint megtanítsa a gyerekeket tanulni. Törekednie kell arra, hogy a tanulók fokozatosan képessé váljanak az önálló tanulásra. A hatékony tanulás módszereinek és technikájának elsajátítása a következőket foglalja magában: - előzetes tudás bevonása a tanulási folyamatba - kooperatív munkaformához szoktatás - gondolkodtatás / kreatív gondolkodásra serkentés, életszerű helyzetekben való problémamegoldó képesség fejlesztése, vitakultúra kialakítása - önművelés igényének felkeltése Fenti készségek fejlesztéséhez igénybe vehető információs bázisok: - Internet - Iskolán kívüli szabadidős tevékenységek / múzeum, kirándulás, színház Az osztályfőnöknek fenti folyamatok véghezvitelekor figyelembe kell vennie a tanulók életkorát és egyéni jellemzőit, valamint életszerű tartalommal kell megtölteniük a használt kereteket. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség jeleit mutató tanulót az osztályfőnök, a szülővel egyetértésben küldi a Nevelési Tanácsadóba vizsgálatra. Tartja a kapcsolatot a Nev. Tan. munkatársaival, majd a fejlesztőpedagógussal. A szakvélemény lejárta előtt – ha továbbra is úgy érzik a pedagógusok, hogy a gyerek teljesítménye nem megfelelő, további fejlesztése szükséges – kontrollvizsgálatot kér. Tájékoztatja az osztályában tanító kollégákat a szakvéleményben foglaltakról, és elvégzi a szükséges adminisztrációs munkát.

4.5. A szabadidő-szervező segítő tevékenysége A szabadidő öntevékenység, öröm, a választott aktivitás, a szabadság világának ideje. Mivel napjainkban a szabadidő értelmes eltöltése egyre hangsúlyosabb szerepet kap, a szabadidő szervezés korunk egyik jellemző szakmájává, tudományává vált. A gyerekek közösségi életének legjellemzőbb színtere az iskola, az itt kapott élmények erősen hatnak személyiségük alakulására. A közösség komoly jelentősége vitathatatlan, hiszen ez olyan eszköz és cél a gyerekek számára, amely megoldást kínál a boldogság eléréséhez, a magány leküzdéséhez, a társas szükségletek kielégítéséhez.

32


Mivel az iskoláskorú gyerekek önmaguktól nem vagy csak részben képesek megszervezni a rendelkezésükre álló, kötöttségektől mentes időt, ezen a téren a pedagógus és a szabadidő szervező segítségére szorulnak. Az iskolai

szabadidő

szervező

segíti

és

összehangolja

az intézmény kulturális

tevékenységét. Szervezi, előkészíti, rendezi az iskolán kívüli szabadidős programokat, igény szerint kíséretet biztosít. Segítséget nyújthat az iskolarádió működtetésében, a diákújság szerkesztésében, elősegítheti az iskolai csoportok (énekkar, irodalmi színpad, zenekar, tánckar) tevékenységét. Fő célja, hogy a diákok az iskola szabadidős szolgáltatásain keresztül éljék meg közösségszükségleteik nagy részét, elfogadják az iskola erre irányuló kínálatát. A kulturális események kiválasztásánál lényeges szempont, hogy azok mennyire képesek felébreszteni és kielégíteni a tanulók érdeklődését, szabadidővel kapcsolatos elvárásait. Ehhez igazodva az iskolai szabadidő szervező folyamatos programajánlatot nyújt a kollégáknak és a gyerekeknek egyaránt. Az életkori sajátosságok meghatározzák, hogy az egyén és a közösség fejlesztését milyen módon végezhetjük sikeresen. Erre alapozva a kulturális programok az alábbi szempontok szerint csoportosíthatóak: - alsó tagozat - felső tagozat - napközis csoportokat érintő események. A további csoportosítás alapját a különböző művészeti ágak adják. A kultúra fejlesztését szolgáló színházi, képzőművészeti, komolyzenei programajánlatok mellett a könnyedebb szórakozásra vágyók is ki tudnak kapcsolódni (Főváros Nagycirkusz, Fővárosi Állat- és Növénykert, Planetárium, Csodák Palotája). Esetenként vendégművészek szórakoztatják előadásaikkal gyerekeinket az iskola falain belül. Az iskolai szabadidő szervező tevékenysége minden esetben ugyanazt a célt szolgálja: a szabadidő tartalmas eltöltését, olyan kulturális és szabadidős programok segítségével, melyben az egyén és a közösség egyaránt formálódik, mert: „.....Jobb nemzedéket kell felnevelnünk egy biztonságosabb világban.” (ifj. John Ray, az irodalomtudományok doktora).

5. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált oktatását és a beilleszkedési, tanulási, magatartási, nehézséggel küzdő (BTM) tanulók fejlesztését segítő program 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 121.§.(1) bekezdés 29. pontja alapján sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

33


a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Iskolánk Alapító Okirata szerint a sajátos nevelési igényű tanulók közül a testi fogyatékos, a hallássérült és a nem organikus okra visszavezethető tanulási zavarral küzdő gyerekek oktatását vállalhatja fel.

5.1. Az integráció szubjektív tényezői A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés, biztosítani kell - az SNI és a BTM tanulók beilleszkedését és együtthaladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását, - a Szakértői Bizottság és a Nevelési Tanácsadó által adott javaslatok beépítését a fejlesztési tervbe, - a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek felkészítését, - a fejlesztő szemlélet érvényesítését, a diszfunkció-specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel. 5.1.1. A pedagógusok feladatai Alapvető tényező, hogy a pedagógusok jártasak legyenek a differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés-értékelést. Az erősségekre építve határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők. A differenciálás szintjei: - feladatok, tevékenységek, - tanulási módszerek, - célok, - értékelés. 5.1.2. A fejlesztő pedagógus feladata - a szakvélemény alapján fejlesztési tervet készít (csoportos, egyéni), 3 hónapos ütemezésben - kapcsolatot tart a szülőkkel, az osztályban tanító pedagógusokkal

34


- segíti a szakvélemény értelmezését, szakmai támogatást , tanácsadást nyújt a diszfunkció specifikus fejlesztése érdekében - javaslatot tesz a környezet kialakítására, a speciális eszközök kiválasztására, a speciális módszerek alkalmazására 5.1.3. A fejlesztő munka jellemzői A fejlesztő munka eltér a „hagyományos” pedagógiai tevékenységtől. Az elméleti felkészültség mellett nem nélkülözheti az e célra kidolgozott módszereket és eszközöket. Amikor fejlesztő programot vezetünk, akkor nem a konkrét tananyagot tanítjuk meg. Nem korrepetálunk, hanem olyan alapkészségeket fejlesztünk, melyek a gyerek iskolai teljesítményét javítják. Ott ahol lehetséges, a szülők bevonásával még hatékonyabbá tudjuk tenni a fejlesztő munkát. A gyermek pszichés fejlődési jellemzőit megragadva, azokat a területeket kívánjuk fejleszteni, amelyek elmaradásának következményeként lépnek fel a különböző tanulási nehézségek. A tünetegyüttes csak komplex fejlesztéssel, valamint szakember bevonásával kompenzálható. A korrekciós eljárások összeállításánál a pedagógusnak tekintettel kell lennie arra, hogy az mindig egyéni, az egyes gyermekre vonatkozó legyen. A tanórán kívüli fejlesztés nemcsak az alapfunkciókban meglévő hiányok kompenzálását eredményezi, hanem a beilleszkedés terén is kedvező változások tapasztalhatóak. A tanulási problémák szűrésére irányuló komplex pszichológiai és pedagógiai vizsgálatokat követően, az adott korosztály fejlődési jellemzőinek ismeretében három havi tervezetet készítünk, melyben a kiemelten fejlesztendő területek kapnak hangsúlyt. A fejlesztő foglalkozásokat a gyermek iskolai itt tartózkodása teljes tartamára tervezzük, igény szerinti beosztásban: tanóráról hozzuk ki a gyerekeket, a pedagógusokkal egyeztetve, ill. tanítás után, vagy napközi idő alatt tartjuk. Ehhez a szülő beleegyező nyilatkozata szükséges. A tanulók fejlődéséről tanév végén szöveges értékelést adunk.

5.2. A mozgáskorlátozottság meghatározása Gyógypedagógiai szempontból mozgáskorlátozottnak nevezzük azokat, akik a tartó vagy mozgató szervrendszer struktúrájának vagy funkciójának sérülése vagy hiánya következtében, a fizikai teljesítőképesség megváltozása miatt az életkori tevékenységek végzésében maradandóan korlátozottak, nevelésük, személyiségfejlesztésük átmenetileg vagy tartósan speciális feltételeket, eljárásokat igényelnek. A mozgáskorlátozottság csoportosítása:

35


- Végtagredukciós fejlődési rendellenességek – a felső és alsó végtag veleszületett rendellenességei - Petyhüdt bénulást kiváltó kórformák – myelodysplasia, progresszív izomsorvadás, szülési felkarbénulás - Korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek – a központi idegrendszer sérülése következtében különféle típusú és mértékű bénulás - Egyéb eredetű, mozgásrendellenességet okozó korformák 5.2.1. Az integráció célja és feladatai Célja A mozgáskorlátozott tanuló együttnevelése teljes integráció formájában, melynek keretében a sérült gyermek a teljes időt együtt tölti társaival a többségi iskolában. Feladatai Az iskola tantestületének és tanuló ifjúságának elfogadó és segítő jellegű hozzáállásának kialakítása. A leendő tanítók tájékoztatása és felkészítése a feladatra. - A leendő osztályterem megfelelő és körültekintő berendezése, megvilágítása. - A mozgáskorlátozott tanuló után járó emelt szintű normatíva felhasználásának megtervezése és megszervezése. - A törvény által előírt és biztosított rehabilitációs órakeret felhasználásának megtervezése. - Az oktatás-nevelés folyamatában a legoptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasztása. - Szakmaközi együttműködés kiépítése és team- munka formájában történő megvalósítása. 5.2.2. Az integráció feltételei A hazánkban folytatott integrációs gyakorlat vizsgálatára irányuló kutatási adatok, s a szakirodalom alapján is megállapítható, hogy Magyarországon a mozgáskorlátozottak integrált nevelése-oktatása más országokhoz képest kissé eltérő képet mutat. Nem épült ki ugyanis a minden mozgáskorlátozott gyermeket ellátó teljeskörű speciális iskoláztatás rendszere. Egy integrációt kezdeményező közoktatási intézmény nem attól válik befogadó intézménnyé, hogy beiskolázza a mozgáskorlátozott gyermeket, hanem attól, hogy megteremti annak tárgyi és személyi feltételeit. A mozgáskorlátozott gyermek iskolába lépése előtt a fogadó iskola vagy a szülő kérésére a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ( Budapest, XIV. Mexikói út 60.) szakértői véleményt készít.

36


a) Személyi feltételek A közoktatási törvény előírja, hogy a fogadó iskola fenntartója intézkedik arról, hogy a gyermeket

fogyatékosságának

megfelelő

gyógypedagógus

(ebben

az

esetben

szomatopedagógus) utazó szakember segítse szükség szerint az iskolai munkájában b) Tárgyi feltételek Az iskola megközelíthetősége, iskolai közlekedés: - Önállóan nem közlekedő gyermek esetén az őt szállító, gépkocsival közlekedő szülők részére az iskola külön felfestéssel ellátott parkolót biztosít. - Kerekesszékkel, járókerettel vagy más segédeszközzel közlekedő gyermek számára lépcsőt áthidaló rámpa, kapaszkodó, korlát kiépítése szükséges. - A mozgáskorlátozott gyermek számára az iskola épületén belül is akadálymentes közlekedést szükséges biztosítani, melynek elemei lehetnek: folyosón szükség szerint kapaszkodó korlát, jól megközelíthető, belsőleg akadálymentesített mosdóhelyiségek - Az osztályterem lehetőleg földszinti legyen, amennyiben ez nem lehetséges szükséges az emeltre szállítás megoldása.(lift) - Az osztályterem belső elrendezése is segítse a tanulót az akadálymentes közlekedésben pl. szélesebb távolság a szék illetve a padsorok között) - A polcok, fogasok elhelyezése akkor optimális, ha nem jelentenek akadályt a tanulók helyváltoztatásában és elérhető magasságban vannak. Tanterem: - Az iskolapad, asztal, szék kiválasztásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni a tanulók egyedi igényei szerint: - az asztal lehetőleg legyen állítható magasságú - a szék ülésmagassága s az asztallap magassága tegye lehetővé a biztonságos és helyes ülést és testtartást, azaz a láb talpra helyezve támaszkodjon a földön, az alkar pedig az asztal lapjára fektetve - kerekesszékkel közlekedő számára biztosítani kell, hogy az asztalukhoz kényelmesen hozzáférjenek (beférjen a kerekesszék karfája az asztal alá) - célszerű az asztallapot szegéllyel ellátni, ezzel megelőzhető az asztalon lévő tárgyak leesését a mozgások koordinálatlansága vagy az esetleges túlmozgások esetén - Testtartási aszimmetria miatt a mozgáskorlátozott tanulót célszerű a táblával szembe, középre ültetni (semmiképpen sem ültethető arra az oldalra, amely a deformitás irányával megegyező)

37


- Figyelembe véve a mozgáskorlátozott tanuló fáradékonyságát célszerű olyan helyre ültetni, ahol a pedagógussal folyamatos kapcsolattartása lehetséges. A tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, taneszközök, segédeszközök

Speciális eszköz megnevezése

Mennyiség

fogyatékossághoz igazodó egyénre szabott

tanulói létszám szerint, tantárgyanként

eszközök

szükség, szerint pedagógiai programban foglaltak szerint1, mozgásfogyatékos tanulót tantermenként

állítható magasságú tábla

oktató iskolában

c) A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások, elsősorban a habilitációs, rehabilitációs tevékenység - A

szolgáltatásokat

az

iskola

a

törvénynek

megfelelően

biztosítja.

A

mozgáskorlátozott tanulók számára kötelező rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra negyven százaléka.Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen egy osztályban tanítják, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni. Ha ennél alacsonyabb a mozgáskorlátozott gyerekek száma, az óraszámot 8-cal kell osztani, és a tényleges létszámra kiszámítani (Kt. 52. § (6). A szakértői bizottság szakvéleményében meghatározza az adott tanulóra fordítandó rehabilitációs órák számát. - Az integráltan tanuló mozgáskorlátozott tanulók foglalkozásaira

a

javaslatot

a

Mozgásvizsgáló

speciális mozgásjavító Országos

Szakértői

és

rehabilitációs Bizottság előzetes komplex vizsgálat után adja. A mozgásnevelés, ami a speciális mozgásjavító foglalkozás gyakorlati színtere, ötvözi a sérült tartási és mozgási funkciók, motoros képességek, tevékenységek korrekcióját célzó gyógyító

és

pedagógiai

eljárásokat,

módszereket

és

eszközöket.

A

mozgásnevelés a tanuló mozgásszervi károsodásától és állapotától függően egyéni és csoportos foglalkozások, tornatermi, uszodai foglalkozások formájában működhet. A mozgásnevelés a gyógypedagógiai szakszolgálatokon keresztül utazótanári szolgáltatás útján oldható meg. A mozgásnevelés tanítására szomatopedagógia

szakos

gyógypedagógusok

jogosultak.

A

speciális

szakkezelések mellett a mozgáskorlátozott tanuló a társai testnevelés óráin is részt vehet, ennek mértékéről, módjáról szakember véleményét kell kérni.

38


5.2.3. Helyi tanterv sajátosságai Iskolánk a mozgáskorlátozott tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a sérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. Az értékelés egyéni képességek, fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés figyelembe vételével történik. a) Kiemelt fejlesztési feladatok az Irányelvek alapján A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Énkép, önismeret A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket. Információs és kommunikációs kultúra A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társadalom fejlődése azt is lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlanságot, a képességek hiányát érzi, mert olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával az életminősége javulhat. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem - ha szükséges - a tanítási órákon is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a kézírásra a mozgásállapota miatt képtelen és a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására. Az előzetes tapasztalatszerzésre a mozgáskorlátozottság miatt nem mindig kerül sor, ezért a tanuló előzetes tudása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos tapasztalatszerzés is akadályozott. A tapasztalati alapozás lehetőségeinek megteremtésével, a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhető el. Testi és lelki egészség A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiéniás szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát,

39


amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidolgozása és működtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentőséggel bír a mozgáskorlátozottak számára elérhető pályák, munkahelyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő-oktató munka fontos feladata. b) Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges: - a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar (beszédzavar, beszédhiba, figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése vagy csökkentése; - a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, mivel a szenzomotoros zavar dyslexiához, apraxiához vezethet és ez tanulási problémákat idézhet elő; - a tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése, különös tekintettel a központi idegrendszeri sérülés következtében dysarthriás gyermekek esetében a speciális szomatopedagógiai és logopédiai terápiára. Mindez szervesen illeszkedik a komplex rehabilitációs célú programba; - a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrendbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés; - a diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása, amely akkor indokolt, ha a kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni; - speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre; - az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus egyedi eszközök biztosítása;

40


- a nyelvoktatás megvalósítása úgy, hogy az segítse a gyermek más anyanyelvű emberekkel történő kommunikációját és a média segítségével biztosítsa a számára elérhetetlen élményeket; - a gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása; - alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció; - a mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség, egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete. c) Követelmények és értékelés A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesítendők. Az iskola helyi tanterve – amennyiben szükséges – biztosítja az egyes évfolyamok követelményei teljesítéséhez az egy évnél hosszabb időt is. Amennyiben a szakértői vélemény kitér rá, az egyéni haladás megtervezésénél figyelembe veszi, hogy a szakértői vélemény szerint melyik tárgyból melyik évre fogja a tanuló utolérni társait. Mozgáskorlátozott tanulók esetében az iskola szükség esetén biztosítja az értékelés alóli felmentést.

5.3. A hallássérültség meghatározása A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. - A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Ennek következménye - az állapot fennmaradása esetén - a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos

fokú

nehezítettsége,

akadályozottsága.

A

valamint

hallásveszteség

a

nyelvi

mértékétől,

kommunikáció jellegétől,

a

általános környezeti

hatásoktól függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. - A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos

41


nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. - A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor. A nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. (Irányelvek) 5.3.1. Az integráció célja és feladatai Célja: Hallássérült gyermekek nevelése-oktatása együttneveléssel. Feladatai: - Az integráció gondolatának elfogadtatása az iskola valamennyi dolgozójával és tanulóifjúságával. - A tanulók eljuttatása a lehető legmagasabb anyanyelvi szintre. Ennek érdekében minden lehetőség, - így a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások felhasználása a kommunikáció fejlesztésére. - A sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi integrációjának elősegítése. 5.3.2. Az integráció feltételei Arról, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek integrált oktatás, nevelés körülményei között folytatja tanulmányait, a szülő, és a fogyatékossági típusnak megfelelő országos szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az általános iskola igazgatója dönt. A bizottság a szakértői véleményben megjelöli azt az iskolát, mely alapító okirata alapján az adott sérüléssel rendelkező gyermekeket elláthatja. Nagyothalló, illetve siket gyerekek vizsgálatát a következő bizottság végzi: Hallássérültek

Országos

Szakértői

és

Rehabilitációs

Bizottsága és

Gyógypedagógiai

Szolgáltató Központ 1147 Budapest, Cinkotai út 125-137 Tel.:251-8909; a) Személyi feltételek A hallássérült tanuló integrált iskolai nevelése során az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkoztatáshoz megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógust

42


(ebben az esetben szurdopedagógust) foglalkoztat az iskola, mivel a hallássérült tanuló számára a törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs órákat csak megfelelő szakos gyógypedagógus láthatja el. Szükség esetén igénybe vesszük a fővárosi ellátást biztosító utazótanári szolgálatot. b) Tárgyi feltételek - Tanterem A szabványos osztályterem általában megfelelő. A tanuló ültetésekor fokozottan figyelünk a hallássérült tanuló megfelelő elhelyezésére. A pedagógusnak az óravezetés közben is megkülönböztetetten kell figyelnie a sajátos nevelési igényű gyermekre. - Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek Siket tanulók számára speciális tanterv íródott, mely elérhető az OKI honlapján. Nagyothalló tanulók számára a többségi iskolák tantervei elfogadottak. - A tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, taneszközök, segédeszközök

egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó a nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas elektronikus eszközök a nyelvi fejlődésükben akadályozottak kommunikációját segítő nyelv szemléltetésére alkalmas audiovizuális és/vagy elektronikus eszköz

évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa tanulói létszám szerint 1 db iskolánként 1 db iskolánként 1 db iskolánként 1 db iskolánként 1 db

c) rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete A nagyothalló tanulók számára kötelező rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra negyven, siket tanulók esetében ötven százaléka. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen egy osztályban tanítják, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni. Ha ennél alacsonyabb a hallássérült gyerekek száma, az óraszámot 8-cal kell osztani, és tényleges létszámra kiszámítani (Kt. 52. § (6).

43


A szakértői bizottság szakvéleményében meghatározza az adott tanulóra fordítandó rehabilitációs órák számát. A rehabilitációs foglalkozások kiemelt céljai: - Az audiológiai ellátás biztosítása (ha szükséges iskolán belül) - A nyelvi kommunikáció fejlesztése, szókincsbővítés, szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése, nyelvi ismeretek fejlesztése stb. - Hallásnevelés, beszédhallás fejlesztés - A beszédérthetőség javítása A rehabilitációs foglalkozások szervezhetők egyéni, vagy kiscsoportos formában. 5.3.3. Helyi tanterv sajátosságai Iskolánk a hallássérült tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a hallássérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. a) Kiemelt fejlesztési feladatok az Irányelvek alapján, tantárgyanként A helyi tanterv elkészítésénél az iskola a NAT mellett az Irányelveket is figyelembe veszi. Az integrált tanulók oktatása során az iskola törekszik sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazására. A tananyag feldolgozásakor szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. - Magyar nyelv és irodalom Komplex nyelvi fejlesztés, az egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, nyelvi korrekció, a beszédérthetőség javítása, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítésére a halló gyermekek kommunikációjához. - Élő idegen nyelv A tanítási módszerek és a tartalom megválasztásánál a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére figyelemmel kell lenni. - Művészetek Az ének-zene fejlesztési feladatai módosulnak, elsődleges a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hangjainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése. - Dráma és a tánc Személyiségfejlesztő hatása segíti a rehabilitációs célok megvalósítását is. - Matematika A fogalmi gondolkodás, az absztrakciós képesség fejlesztése, mely a nyelvi kommunikációs szinttel szoros összefüggést mutat. - Ember és társadalom

44


A tájékozódási képesség, a környezetben való eligazodás, valamint a tanulók szocializációjának segítése. - Ember a természetben. Földünk és környezetünk Alkalmazható ismeretek nyújtása, melyek segítik a természeti környezet, és összefüggései felismerését. - Művészetek A kreativitás fejlesztése, mely hat a személyiség fejlesztésére. - Informatika A hallássérült tanulóknak az átlagosnál nagyobb szükségük van a vizuális információszerzés, feldolgozás ismeretére és ezek alkalmazására. - Életvitel és gyakorlati ismeretek Biztosítja

a

manuális

készségek

fejlesztését,

a

mozgássorok

összerendezettségének fejlesztését, felkészít a felnőttkori munkavégzésre. - Testnevelés és sport Feladata a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a halló gyermekekkel

való

kapcsolatok

kiépítése,

versenyhelyzetek

teremtése,

esetleges

mozgáskoordinációs zavarok korrekciója. b)További fejlesztési feladatok súlyos fokban hallássérült (siket) tanuló esetén - Hallás-, ritmus-, mozgásnevelés Célja a hallássérülés lehetséges kompenzálása, a beszédhallás, a beszéd mozgási, ritmikai fejlesztése. - Beszédhallás-nevelés Speciális eljárásokkal valamennyi anyanyelvi tantárgy keretében megjelenik. További alkalmazása minden tantárgy, foglalkozás keretében szükséges. - Helyes ejtés Döntően a hangzásilag érthető beszéd komplex kialakítása, fejlesztése speciális módszerek alkalmazásával. - Szájról olvasás A beszédhallás elégtelensége vagy hiánya miatt a beszédértés vizuális formáját jelenti. Kiemelt feladata a nyelvi kombinációs készség, a vizuális emlékezet fejlesztése. c) Követelmények és értékelés A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesítendők.

45


Az iskola helyi tanterve – amennyiben szükséges – biztosítja az egyes évfolyamok követelményei teljesítéséhez az egy évnél hosszabb időt is. Amennyiben a szakértői vélemény kitér rá, az egyéni haladás megtervezésénél figyelembe veszi, hogy a szakértői vélemény szerint melyik tárgyból melyik évre fogja a tanuló utolérni társait. Hallássérült tanulók esetében az iskola szükség esetén biztosítja az értékelés alóli felmentést. Ez elsősorban az ének és az idegen nyelv tárgyakat érintheti. Felmentés helyett azonban inkább a tanulók minél több tevékenységbe való bevonását tartjuk célravezetőnek A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésében a reális értékelésre törekszik az iskola, és igyekszünk megtalálni azokat a helyzeteket, mely valóban hiteles képet nyújt a tanuló teljesítményéről. Az értékelés során minden esetben a tanuló képességeihez, fejlettségi szintjéhez viszonyított fejlődést vesszük figyelembe. Egyénre kialakított szöveges értékelési rendszert alkalmazunk.

5.4. A tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézség / zavar meghatározása A kompetencia alapú tanulás, az alkalmazható tudás megszerzése elképzelhetetlen értő olvasás nélkül. Azokat a gyerekeket, akik nem teljesítenek a tőlük elvárható szinten, egyre árnyaltabban különbözteti meg a törvényhozó. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról más fogyatékosként említi az „átható fejlődési zavarral küzdő és a pszichés fejlődés egyéb zavara miatt részképesség- és iskolai teljesítményzavarral” küzdőket. A 2003. évi módosítás sajátos nevelési igényűnek nevezi azt a tanulót, aki testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, vagy pszichés fejlődési zavara miatt a tanulásban tartósan és súlyosan akadályozott. A tanulási akadályozottság, a tanulási zavar és a tanulási nehézség együttesen alkotják a tanulási korlátok körét. Tanulási nehézséggel küzd a gyerekek mintegy 12-13%-a, mely a tanulási korlátok közül a legkevésbé súlyos. Hátterében nem biológiai, hanem környezeti, pszichés okok állnak: pl. lassabb egyéni tempó, sok hiányzás, családi problémák miatti visszaesés, ill. a tanuló és az iskola kommunikációs szintje közti különbség. Általában csak egyes iskolai tanulási helyzeteket érint, átmeneti jelleggel. Tanulási zavarról klasszikus értelemben akkor beszélünk, amikor ép intellektusú gyermek a tanulás egy vagy több részterületén életkorához képest jelentős elmaradást mutat. Az elnevezés 1963 óta elfogadott (Kirk), s többféle definíció született a probléma különböző megközelítése révén. Gyógypedagógiai, pszichológiai szempontú meghatározás szerint a részképességek zavarán alapuló tanulási zavar döntő kritériuma az értelmi szint és a tanulási teljesítmény

46


jelentős diszkrepanciája. Jellemzője a percepció, a finommotorika, a lateralitás, a testséma, a beszédszerveződés,

a

verbális

emlékezet

diszfunkciója,

a

szórt

intelligencia-

és

tanulásiképesség-struktúra. A zavar első jelei már óvodás korban diagnosztizálhatók, iskolás korban diszlexiában, diszgráfiában, diszkalkúliában vagy ezektől függetlenül általános tanulási gyengeségben nyilvánulnak meg. 5.4.1. A zavar és a nehézség diagnosztizálása A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek rehabilitációs célú fejlesztő foglalkoztatásra jogosultak, ennek megállapítása a nevelési tanácsadók feladata. A szakértői bizottságok véleménye alapján a sajátos nevelési igényű gyermekeknek pedig joguk van a különleges bánásmódhoz, gondozáshoz. Mindkét esetben a következő jogok, kedvezmények illetik meg öket (1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosításának 30. § (9): - felmentés egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól - egyéni haladási ütem az 1-4. évfolyamon - vizsgákon hosszabb felkészülési idő - segédeszközök használata (számítógép, kalkulátor) - szóbeli – írásbeli vizsga megválasztása - érettségi vizsgán az érintett tantárgy helyett másikat választhat a tanuló - finanszírozási szempontból ezek a tanulók a csoportlétszámba 2 ill. 3 főnek számítanak 5.4.2. A BTM nehézségek / zavarok formái, jellemzői, a fejlesztés feladatai a) tanulási nehézségek, zavarok diszlexia F 81.0 A diszlexia lehet familiáris eredetű, oka lehet a méhen belüli élet során, vagy a születéskor elszenvedett enyhe agyi károsodás, amely többnyire a bal agyfélteke oxigénhiányos állapotára vezethető vissza. Továbbá a kisgyermekkori betegségek is okozhatnak a fejlődésben elmaradást. Az 5-6 éves gyereknél már ki lehet szűrni és meg lehet állapítani a diszlexia – veszélyeztetettséget. Ennél a korosztálynál a jósló tünetek a következők: összerendezetlen mozgás, a térben való tájékozódás zavara, a térlátás és a mozgáskoordináció gyengesége, az emlékezet, figyelem és ritmusérzék fejletlensége. Ezeknek a gyerekeknek a beszédfejlődése is gyakran megkésett, jellemző az agrammatikus beszéd, a zöngés hangok zöngétlen képzésmódja, a beszéd során jelentkező szótagcserék, sokaknál nem alakult ki a domináns kéz használata.

47


Iskolás korban már könnyebben diagnosztizálható: a betűtévesztések (hasonló hangzású, hasonló formájú, hasonló képzésű betűk cseréje), betű kihagyások, - felcserélések, betoldások, lassú olvasástempó, szövegértési problémák a jellemzők. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, átalakítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. diszgráfia, diszortográfia F 81.1 Mindkettő együtt járhat a diszlexiával, de nem feltétlenül. Az írászavar hibái hasonlóak az olvasászavarhoz (kihagyás, hozzáadás, felcserélés), de jellemző még az írómozgás elégtelensége: kapkodó vagy túl lassú írás, torz betűformák, betűkapcsolások egészen az olvashatatlanságig. Ezért a gyermek írásbeli munkái gyakran értékelhetetlenek. A helyesírás zavara a korai beszéd-nyelvfejlődési zavar és a ráépült olvasás-, írászavar következményes tünete. A tanult nyelvtani szabályokat a gyermek nem tudja alkalmazni. A fejlesztés feladatai: - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, illetve a többféle érzéklet összekapcsolódásával megerősített rögzítés, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, illetve többféle érzéklet összekapcsolásával segített rögzítéssel, - olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával,

gépi

írással,

szövegszerkesztő

használatának

megtanításával és alkalmazásával. - beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése,

48


- verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, - hang - betű kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése, - figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, - olvasástechnika, tempó fejlesztése, - segítő környezet biztosítása diszkalkulia F 81.2 A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Nehezítetté válik az érzékelés-észlelés folyamata, a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, a fogalmak kialakulása, a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, valamint az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus

számlálás képessége,

a mennyiség-állandóság.

Elmaradásaik

vannak

a

matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erősítése, - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. - az érzékelés - észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, - a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, -

49


b) magatartási, beilleszkedési nehézség, zavar Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartás-sémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: - A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. - Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. - A

tanuló

viselkedésének

magabiztosságának,

(kommunikációjának,

önérvényesítésének,

cselekvéses,

önbizalmának, illetve

verbális

megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. - A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel. - A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Beilleszkedési és magatartási zavarok főbb formái - Hiperaktivitás - Figyelemzavar- ADHD szindróma - Impulzivitás - Magatartási zavarok - Oppozíciós zavar - Emocionális zavarok - Kevert magatartási és emocionális zavarok - A szocializáció zavarai - TIC zavarok - Egyéb viselkedési és emocionális rendellenességek (nem organikus eredetű enuresis és encopresis, dadogás, hadarás, táplálási zavar, stb.) c) hiperkinetikus vagy aktivitászavar/nehézség, a figyelemzavar/nehézség A halmozott fejlődési zavar a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges.

50


Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. A hiperkinetikus vagy aktivitás nehézsége, illetve a figyelmi nehézség esetében ugyanezek a tünetek jelennek meg, csak enyhébb fokban. A percepció minden területét fejleszteni kell: - a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait, - a motoros képességeket, - a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel feltétlenül szükséges. 5.4.3. Az integráció célja, feladataink, célkitűzéseink Különösen fontos feladata az iskolának a gyermekek számára az esélyegyenlőség, a felzárkóztatás biztosítása. Elsődleges feladataink: - az

alsó

tagozaton

az

alapvető

olvasási,

írási,

számolási

képességek

készségszintre emelése - a személyiség kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődéséhez szükséges légkör megteremtése - az indulási hátrányok csökkentése, a tanulási nehézségek gyors felismerése - a tehetség felismerése és gondozása minden életkori szakaszban - tanulás-módszertani ismeretek elsajátíttatása - idegennyelvi kommunkáció fejlesztése - következő iskolafokozatra való hatékony felkészítés - önálló gondolkodásra képes, kreatív, problémaérzékeny, problémamegoldó, toleráns, önálló véleményalkotásra képes személyiség kialakítása Osztálykeretben az SNI és BTM tanulóinkat differenciált oktatásban részesítjük. Az osztályfőnökök és a szaktanárok figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait és egyéni jellemzőit, fokozott gondot fordítanak esetükben a tananyag csökkentésére, átalakítására. Ügyelnek az alapkészségek fejlesztésére, a manuális tevékenységet igénylő, és lehetőség szerint életszerű feladatok végzésére. 5.4.4. Az integráció feltételei a) személyi feltételek

51


A fejlesztő tevékenységeket végző szakemberek: - gyógypedagógus, - logopédus, - pszichológus, - gyógytestnevelő, - fejlesztő pedagógus, - pedagógus. b) tárgyi feltételek 

Helyiségek: - tanterem, - fejlesztő szoba/logopédiai helyiség, - tornaterem, - pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba .



Fejlesztő eszközök, tanórai segédletek biztosítása: Ktv. 121.§. (1) 28.

A fejlesztő szoba tárgyi felszereltsége a helyi fejlesztés minél sokoldalúbb megvalósítását hivatott szolgálni: - tér

az

elemi

mozgásformák

gyakorlásához

(pl.:

iránygyakorlatok

vagy

feszültségoldó mozgások, ismeret-rögzítést elősegítő mozgássorok stb.), - variálható (szét-és összetolható) tanulói asztalok, - 6 db szék, - szőnyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére), - 200x60 cm-es tükör, - fejlesztő eszközök, könyvek, játékok, - nyitott és zárható polcok (szekrények), - tárolók dobozok, - tábla (krétához és filctollhoz való), - fogas, - szeméttároló. 

Pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba tárgyi felszereltsége: - 1 db asztal, - 4 db szék, - 1 db gyermekasztal, - 4 db gyermekszék, - 1 db zárható szekrény, - 1 db nyitott játék- és könyvespolc,

52


- szőnyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére), - 1 db fogas, - tesztek (Nevelési Tanácsadó hatásköre), játékok. 

Hiányzó tárgyi feltételek - pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba - pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba tárgyi felszereltsége - szőnyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére) fejlesztő szobába - 200x60 cm-es tükör a fejlesztő szobába

5.4.5. Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások a) A fejlesztő tevékenység közös célja és feladatai: - a hiányzó vagy diszfunkciók helyreállítása, újak kialakítása, - a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, - a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, - a szükséges speciális fejlesztő eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, - az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása. b) A fejlesztő tevékenységet meghatározó tényezők: - a diszfunkciók típusa, súlyossága, - a diszfunkciók kialakulásának ideje, - a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel / zavarral küzdő tanuló életkora, állapota, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei, - a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. 5.4.6. A helyi tanterv sajátosságai, fejlesztési lehetőségek tantárgyanként A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. Ezért a helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a fejlesztés tanítási-tanulási folyamata azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel valósítható meg. A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését, mely minden műveltségterületen megjelenik.

53


Magyar nyelv és irodalom - Látás, hallás, mozgás koordinált működése. - Beszédfejlesztés, aktív szókincs erősítése, helyes ejtése. - Verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése. - Hang-betű kapcsolat kialakítása, fonéma-alkalmazás fejlesztése. - Betűtévesztések kiküszöbölése. - Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között. - Olvasás,

írás

tanítása

hangoztató-elemző

lehetőleg

diszlexia-prevenciós

módszerrel. Idegen nyelv - Speciális módszerek használata, auditív segédeszközökkel. - Egyszerű élethelyzetek játékos modellezése. Matematika - Számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, majd a számok szimbolikus szintjén. - A mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. - Szövegértés, lényeg- kiemelés, adatok csoportosítása, elvonatkoztatása nyitott mondatokban. - A matematikai nyelvi relációk tudatosítása. - Az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlás. - Problémamegoldó képességfejlesztés. Környezetismeret - Tér- és időviszonyok kialakítása, tájékozódási ismeretek kialakítása. - Életszerű helyezetek megtapasztalása. Biológia, fizika, kémia, földrajz, történelem - Rajzos vázlatok készítése. - Kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítése. - Számonkérésnél az időtényező növelése, lehetőség a kiválasztásra (írásbeli felelet helyett, szóbeli, szóbeli helyett írásbeli). - Feleletnél a vázlat használatának engedélyezése. - Számítógép használat. Ének-zene - Ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. - A kommunikációs és metakommunkációs képesség fejlesztése. - Kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása.

54


- Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal. Rajz, technika - Az önkifejezés lehetőségének megteremtése. - Nagy- és finommozgások fejlesztése. - Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. Testnevelés - Szenzoros integrációs programmal fejlesztés vagy gyógyúszás. - Testséma biztonságának kialakítása. - Látás, hallás, mozgás koordinált működése. - Helyes magatartási szokások kialakítása. - Jellemtulajdonságok fejlesztése. - Személyiség formálása csoport ill. csapatjátékokon keresztül. - Kudarctűrő képesség növelése. 5.4.7. A fejlesztési terv a) egyéni fejlesztési terv Ha a SNI és a BTM tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól (a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján), az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Célja - A törvény által meghatározott és a szakértői véleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása. - A sajátos nevelési igényből és tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokból fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése. - Harmonikus,

önmaga

problémáit

megfelelően

kezelni

tudó

személyiség

kialakítása. - Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. Az osztály, a többi tanuló bevonása fontos, ismerniük kell a pedagógus állásfoglalását,

az

értékelés

szempontjait,

a

„miért

másképp”

kérdések

felmerülése miatt. Feladata - Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével. - Differenciálás a szakértői vélemény alapján.

55


- A pedagógus, a fejlesztő pedagógus és a nevelési tanácsadó munkatársának folyamatos kapcsolattartása, egymás munkájának kiegészítése, segítése. Tartalma és tevékenységei - A tanulóról kapott szakvélemény alapján az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a a tanuló nevét, osztályfokát, a fejlesztendő területeket, az ütemezést, az eszközöket - A diszfunkciók fejlesztése, a meglévő, jól működő funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében. - A tanulók problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés. A fejlesztés területei a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint a pedagógusok jelzései alapján kerülnek meghatározásra. - A mennyiségi és minőségi differenciálás az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva valósul meg. - Megfelelő motivációs bázis kialakítása. - A másodlagos tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása. Követelmények - A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása. - A támasztott követelmények mindig személyre szabottak és a szakértői véleményben foglaltakra épülnek. b) csoportos fejlesztési terv Az azonos problémával küzdő, azonos évfolyamra járó tanulók számára készül, akiknek nem készítünk egyéni fejlesztési tervet. A fejlesztő foglalkozásokon differenciálunk az alkalmazott eszközök, feladattípusok, módszerek tekintetében. Célja - A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása. - A tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése. - Harmonikus,

önmaga

problémáit

megfelelően

kezelni

tudó

személyiség

kialakítása. - Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. Az osztály, a többi tanuló bevonása fontos, ismerniük kell a pedagógus

56


állásfoglalását,

az

értékelés

szempontjait,

a

„miért

másképp”

kérdések

felmerülése miatt. Feladata - A fejlesztés során a gyermek szükségleteinek figyelembevétele. - Differenciálás a szakvélemény alapján. - A pedagógus, a fejlesztő pedagógus és a nevelési tanácsadó munkatársának folyamatos kapcsolattartása, egymás munkájának kiegészítése, segítése. Tartalma és tevékenységei - A tanulóról kapott szakvélemény alapján az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a a tanuló nevét, osztályfokát, a fejlesztendő területeket, az ütemezést, az eszközöket - A diszfunkciók fejlesztése, a meglévő, jól működő funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében. - A tanulók problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés. A fejlesztés területei a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint a pedagógusok jelzései alapján kerülnek meghatározásra. - A mennyiségi és minőségi differenciálás az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva valósul meg. - Megfelelő motivációs bázis kialakítása. - A másodlagos tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása. Követelmények - A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása. - A támasztott követelmények mindig személyre szabottak és a szakvéleményben foglaltakra épülnek. 5.4.8. Követelmények és értékelés A helyi tantervben az SNI és a tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal/nehézséggel küzdő diákok egyéni sajátosságainak megfelelően vesszük figyelembe az egyes tantárgyak témaköreire, tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlásokat. A tanulmányi követelmények megegyeznek a nem SNI-s, illetve a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel nem küzdő tanulók követelményeivel. Ehhez azonban a tananyagban mennyiségi, minőségi szelektálásra, a tanítási, -tanulási folyamat módszerében, eszközeiben, időkeretében differenciált, rugalmas kezelésre van szükség.

57


A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye, valamint a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye, javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól felmentést ad, eltérő haladási tempót, vagy a számonkéréseknél hosszabb időtényezőt engedélyez a rászoruló tanulóknál. Ktv. 30.§. (9) Az értékelésre-minősítésre vonatkozó szakértői vélemények, illetve szakvélemények mindig az adott tanuló szükségleteire fogalmazódnak meg. Például: döntően szóban adhasson számot tudásáról, hogy elakadásnál megsegíthető legyen, illetve, hogy tudása reálisan számon kérhető legyen. Differenciáltan a segítségadásban: - Ha azonos tananyagot dolgozunk fel, a tanulási nehézséggel küzdő gyermek több segítséget igényel pl.: a feladat megismétlése nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladatok kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás (algoritmus) stb. Differenciáltan a feladatok szintjén: - Írásos munkáit differenciáltan értékeljék. - Több idő, illetve arányosan kevesebb feladat, vagy különböző nehézségi fokozatú, a tanuló képességeihez alakított feladatok adása. - A feladatok technikai kivitelezése: íráskészség esetén csak egyeztetés, színezés, összekötés, számozás. - Inkább felismerés, megnevezés legyen a feladat, mint alkalmazás, reprodukció - Utasítások (egyszerre egy, az is egyszerűsítve). - Segédeszközök használata: számológép, számítógép az írásos munkákhoz, korong, pálcika, színes rúd készlet, táblázatok,

szorzótábla, helyesírási

szabályzat, értelmező szótár, stb használata. Differenciáltan a tevékenységek szintjén: - A tanórán való részvétel kötelező, de érdemjegyet nem kap. Differenciáltan a szociális keretek szintjén: - A tanulási nehézséggel küzdő gyermeknél hasznos lehet, ha társsal vagy társakkal dolgoznak (ösztönzés, segítség oldja az elszigeteltséget, kontroll stb.). Differenciáltan a tanulási stílus szerint: - Vannak vizuális, illetve auditív vagy motoros területre támaszkodó, illetve kombinált típusú tanulók, akiknél megerősítő hatású lehet az egyszerre több csatorna. Differenciáltan a célok szintjén: - Érdemes egy minimális, de működőképes és szilárd tudást kiépíteni, amire a következő szint ráépíthető. Differenciáltan az értékelésben:

58


- Az osztályozás önmagában nem elég. A szöveges értékelés a tanulóknak szóljon, utaljon az önmagához mért fejlődés ütemére. - A kötelező órakeret terhére az iskola foglalkoztatást szervez (kimehet a tanuló az óráról egyéni fejlesztésre) - A

matematikai

gondolkodásban

megnyilvánuló

számolási

nehézségeket

figyelembe vesszük minden olyan tantárgyban, ahol számolásos tananyagrészek vannak, illetve ezek a munkák nem értékelhetőek (pl: fizika, kémia esetében). - A helyesírás értékelése alóli felmentés. - A külalak értékelése alóli felmentés. - Tantárgyi felmentés. Az első évfolyamon az értékelés és minősítés alól mentesített tanuló számára egyéni továbbhaladást

engedélyezhet

az

igazgató,

vagyis

a

gyermek

haladása

eltérhet

osztálytársaitól egyes tantárgyakban. Ktv. 70.§. (7) (8) (9) (10). A SNI gyerekek teljesítménye nem vethető össze a többségével, nem fejezhető ki érdemjegyekkel. Jellemzően szöveges, vagy százalékos értékelést alkalmazunk. A továbbhaladás – azaz a következő évfolyamba lépés – feltételének érvényesítésekor figyelembe vesszük a szakértői véleményben foglaltakat is. Az értékelő folyamat szerves része a szülő tájékoztatása, illetve az eredmények értelmezése, a jövőre vonatkozó tennivalók meghatározása. Különös gondot fordítunk arra, hogy a tanulók eredményeit diszkréten kezeljük. 5.4.9. Az idegen nyelv tanulásával kapcsolatos intézkedések Az idegen nyelv tanulásának első évében – bármelyik évfolyamon – a tanuló nem utasítható idegen nyelv követelményeinek nem teljesítése miatt évfolyamismétlésre, csak mulasztásai miatt. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók számára célszerű az idegen nyelv tanulása alól a halasztást vagy a felmentést megadni, amennyiben ezt szakvélemény is alátámasztja és a szülő írásban kéri. (Kt. 30.§ (9) bekezdés). Az eddig bevált gyakorlatot alkalmazva 4. osztályban a tanító és a nyelvtanár javaslatára nevelési tanácsadóba irányítjuk ezeket a gyerekeket és szakértői vélemény alapján a belépő idegen nyelv tanulásának megkezdésére egy év halasztást adunk. A többi évfolyamon az idegen nyelv értékelése alól adunk felmentést szakértői vélemény alapján. A kérelmet a szülők minden tanévben meg kell hogy újítsák. A felmentési kérelmek benyújtási határideje november 15. A felmentésekkel kapcsolatban a törvényi előírásoknak megfelelően járunk el.

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 59


A nevelő-oktató intézmények gyermekvédelmi feladatait az 1997. tavaszán elfogadott új gyermekvédelmi törvény mellett alapvetően a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályozza: kiemelve, hogy – mint prevenciós tevékenység – a gyermek-és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai munkájához. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait a törvény a 16/1998. (IV.8.) MKM rendeletében illetve az oktatási miniszter 8/2000. (V.24.) OM rendeletében szabályozza.

6.1. A gyermekvédelmi munka célja Intézményünkben folyó gyermekvédelmi munka azokra a gyerekekre irányul elsősorban, akiket rossz szociális és anyagi hátterük miatt esélyegyenlőtlenség fenyeget, akik valamilyen hátránnyal, fogyatékossággal, magatartás- és más részképességzavarral (tanulási zavarral) küzdenek. Továbbá azokra, akik mentális, testi és lelki fejlődését a családja vagy tágabb környezete negatívan befolyásolja. A megelőző munka mellett nagy hangsúlyt kapnak a gyermekvédelem promóciós törekvései: támogató, felzárkóztató és megerősítő, alternatívákat kínáló helyzetmegoldásai.

6.2. A gyermekvédelmi felelős tevékenységi köre Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a prevenció: a hátrányos helyzet megszüntetése, a veszélyeztetettség mértékének csökkentése, ill. kialakulásának megelőzése, segítségnyújtás, együttműködés. Tevékenységi köre felöleli az iskola tanulóival kapcsolatos feladatokon túl a tanári közösségben, a kollégákkal végzett közös munkát, valamint a szülők körében végzett feladatokat. Az iskolai gyermekvédelem jelzőrendszerként működik, így tevékenységének további fontos eleme, hogy kétséges, bizonytalan helyzetekben, krízishelyzetekben, a szakmai kompetenciát meghaladó esetekben a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával, vagy társintézményeivel (Védőnői Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ, Gyámhivatal, rendőrség ifjúságvédelmi alosztályai stb.) felvegye a kapcsolatot.

6.3. A gyermekvédelmi felelős feladatai 6.3.1. A tanulók veszélyeztetettségi mutatója (a problémák egyidejű, halmozott megjelenése jellemző) a) gyakori veszélyeztető tényezők: - elvált szülők, csonka családok, helyettes-vagy nevelőszülők - rossz szociális és/vagy rossz anyagi helyzet

60


- iskolai ártalmak, szorongások - nehezen nevelhető, magatartászavarral küzdő gyermek - gyenge tanulmányi eredményt nyújtó, gyakran bukó diák - részképességzavarral küzdő, ill. sajátos nevelési igényű gyermek - mentális problémákkal, különféle pszichés gondokkal küzdő gyermek - beteg gyermek - igazolatlanul hiányzó diák b) a veszélyeztető tényezők gyakori következményei: - igazolatlan hiányzások, csavargás - tanulási zavarok - magatartási / viselkedési zavarok, beilleszkedési zavarok - évismétlések. 6.3.2. A gyermekvédelmi felelős feladatai az intézmény valamennyi diákjára vonatkozóan: - közreműködés a szabadidős programok szervezésében - az iskola belső életének színesítése - önszerveződést segítő törekvések támogatása - mentálhigiénés, egészségvédő programok szervezése - szabadidős, szünidei elfoglaltságok szervezése - az iskolai drogstratégia kialakítása - szociális igények, ellátások számbavétele - közreműködés a szabadidős programok szervezésében 6.3.3. Feladatok az intézmény veszélyeztetett és/vagy hátrányos helyzetű tanulóira vonatkozóan: Minden tanév elején az előzőekben nyilvántartásba vett veszélyeztetett ill. halmozottan hátrányos helyzetű tanuló jelenlegi helyzetének áttekintése az év eleji munka fontos része. A veszélyeztetettség, ill. a hátrányos helyzet típusának és súlyosságának mérlegelése alapján javaslat készül a további teendőkre - jelzési kötelezettség a gyermekjóléti szolgálat ill. gyámhatóság felé - igazolatlan hiányzások követése, az okok megkeresése - családlátogatások, tanácsadás a szülőknek – gyerekeknek 6.3.4. Feladatok a tantestületre vonatkozóan 

kapcsolattartás, együttműködés osztályfőnökökkel, munkaközösségekkel



szemléletformálás, információáramoltatás, továbbképzésekre motiválás

61




tanácsadás, konzultációs lehetőségek kialakítása



értekezleteken, konferenciákon való részvétel



szakirodalom ajánlása



a helyi pedagógiai program elkészítésében való részvétel

6.3.5. Feladatok a szülőkre vonatkozóan: 

írásos tájékoztatás a segítő intézményi hálózat elérhetőségeiről, drogkonzultációs központok címjegyzéke



együttműködés, szemléletformálás



tanácsadás



családlátogatás



részvétel egy-egy szülői értekezleten, fórumon



előadások, ismeretterjesztő programok szervezése

6.3.6. Önálló feladatai: 

külső intézményekkel történő kapcsolattartás ( Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ, Gyámügyi szervek, Védőnői Szolgálat, szakmai társintézmények stb.)



a veszélyeztetett és/vagy hátrányos helyzetű gyerekek nyilvántartása ( szigorú titoktartási kötelezettség mellett )



innovatív feladatok



szakirodalom figyelemmel kísérése



ismertetők, szóróanyagok készítése



pályázatok figyelemmel kísérése



továbbképzés, önképzés

6.4. A gyermekvédelmi munka intézményi kapcsolatrendszere 6.4.1. Iskolán belüli kapcsolatok a) Kapcsolat az osztályfőnökökkel: Minden osztályfőnök év elején pontosan feltérképezi az osztályát, majd megbeszéléseken tisztázza a gyermekvédelmi felelőssel, hogy melyek a további tennivalók. Azoknál az

62


osztályoknál, ahol ez fontos, akár heti rendszerességgel esetmegbeszéléseket tartunk, ha kell a többi tanár bevonásával. b) Kapcsolat az intézményvezetéssel A gyermekvédelmi felelős napi kapcsolatban áll az intézményvezetéssel. A munkakapcsolat során a feladatainak minden szintjéhez kérhet segítséget, ugyanakkor fontos információkkal szolgálhat a tanulók helyzetéről az iskola vezetése számára. 6.4.2. Iskolán kívüli kapcsolatok Intézményünk a tanulók veszélyeztetettsége megelőzésének és megszüntetésének érdekében folyamatosan együttműködik a kerületi Gyermekjóléti Szolgálattal, az önkormányzat családvédelmi

csoportjával,

a

gyámhatóság

szakembereivel,

a

rendőrkapitányság

ifjúságvédelmi alosztályával, a szociális iroda illetékeseivel, valamint a kerület egyéb segítő intézményének és civil szervezetek munkatársaival. a) Gyermekjóléti Szolgálat Iskolánk a feladatok elvégzésével, az intézmények közti együttműködés lebonyolításával a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bízza meg. Az iskola gyermekvédelmi felelőse a Gyermekjóléti Szolgálat esetgazdaként működő családgondozójával tartja a kapcsolatot, esetenként az érintett pedagógussal együtt. A kapcsolattartás célja: intézményünk, - mint közoktatási intézmény – a törvényi szabályozás alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok tekintetében jelzőrendszerként működik: Jelzési kötelezettsége kétséges, bizonytalan helyzetekben, krízishelyzetekben, csak pedagógiai eszközökkel már nem megoldható – szakmai kompetenciát meghaladó – esetekben áll fenn a kerületi Gyermekjóléti Szolgálat felé. A kapcsolattartás formái és módja: - közös esetmegbeszélések, esetkonferenciák - családlátogatások - veszélyeztetettséget jelző írásos feljegyzés küldése (pedagógiai szakvéleménnyel kiegészítve) - „utánkövetés” A kapcsolattartás rendje: Az iskola vezetése és az iskola gyermekvédelmi felelőse az együttműködés formáját és tartalmát tanévenként az intézmény gyermek- és ifjúsági munkatervében rögzíti. A kapcsolattartás a feladatoktól függően folyamatos. Az iskola gyermekvédelmi felelőse szükség szerint, de legalább évente kétszer tájékozódik a folyamatban lévő esetekről a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójától.

63


b) Nevelési Tanácsadó A kapcsolattartás célja: Intézményünk –mint közoktatási intézmény – a törvényi szabályozás alapján fejlesztő foglalkozásokat tart a nevelési tanácsadó szakvéleményével rendelkező gyermekeknek. Ehhez a munkához kap segítséget a szakmai kompetenciákat meghaladó esetekben. A kapcsolattartás formái, módja: - hivatalos pedagógiai vélemény - szóbeli, írásbeli egyeztetések - szakmai fórumok A kerületi Nevelési Tanácsadó pedagógiai vélemény alapján fogadja a gyerekeket. A pedagógiai vélemény szempontsorát a Nevelési Tanácsadó állítja össze. Az iskola az elkészített pedagógiai véleményt a szülő írásos jóváhagyása után postázza az intézménybe. A kapcsolattartás rendje: Az iskola az együttműködés formáját és tartalmát tanévenként az intézmény munkatervében rögzíti. A kapcsolattartás a feladatoktól függően folyamatos. c) Családsegítő Központ A XVII: kerületi Családsegítő Központtal az intézményvezetés és a gyermekvédelmi felelős munkakapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás rendje: Az iskola az együttműködés formáját és tartalmát tanévenként az intézmény munkatervében rögzíti. A kapcsolattartás a feladatoktól függően folyamatos.

6.5. Egészségnevelési-,prevenciós- és bűnmegelőzési programok A diákok egészséges és harmonikus személyiségfejlődését veszélyeztető hatások olyan mértékben erősödtek fel, hogy minden fiatalokkal foglalkozó intézménynek új feladatai fogalmazódnak meg. A „DROG-PROBLÉMA” hatékony kezelése természetesen társadalmi összefogást kíván, ám korosztály-specifikusan legfontosabb színterei mégis az oktatási intézmények, ahol a fiatalság széles tömege elérhető. A deviáns magatartás magyarországi alakulása ma már minden pedagógus számára közismert, kábítószer probléma évről-évre veszélyesebb mértéket ölt és az iskolákban komoly pedagógiai nehézséget okoz. A testnevelés és a sport támogatást nyújthat a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében.

64


A testnevelési órákon a saját testérzékelés magalapozása során kiemelten fejleszthetők a megfigyelés, a gondolkodás, tanulás képességének fizikai-élettani alapjai 6.5.1. Egészségnevelési prevenciós iskolai programok a) tanórai foglakozások - szaktárgyi órák anyagának kapcsolása az egészségfejlesztéshez és a drogprevencióhoz - osztályfőnöki órák alkalmával az érdeklődéstől, ill. a drogfertőzöttségtől függően konkrét témakörök feldolgozása ismeretátadás vagy interaktív gyakorlatok valamint esetmegbeszélések segítségével, amelyhez szakértőket lehet hívni. b) tanórán kívüli foglalkozások - napközis foglalkozások - iskolai szabadidős helyszínek kialakítása ( filmklub, drámajáték, önismereti játékok, kézműves foglalkozások, túrák stb.) - egészségnap és drogprevenciós nap, amely az iskola egészét átfogja - hétvégi iskolai programok - szülőknek szóló programok ( „szülők akadémiája”, sportnap, nyílt nap egy-egy osztály esetében stb.) - szakmai tanácskozások a pedagógusok számára, tréningek iskolai szintű szervezése. Az intézményi drogstratégia: a dokumentum az iskola egészségnevelési programjának melléklete.

7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 7.1. A szociális hátrány megelőzése: –

a

tanuló

anyagi

gyermekvédelmi

veszélyeztetettsége

támogatás

esetén

megállapításának

rendszeres

vagy

kezdeményezése

rendkívüli a

kerület

Polgármesteri Hivatalánál (étkezési támogatás, tankönyv segély) –

az iskola alapítványi támogatást nyújt a rászoruló tanulók napközbeni (tízórai) étkezéséhez az osztályfőnök javaslatára

7.2. Szociokulturális hátrányok enyhítése: –

az iskola alapítványa a szülő kérésére a következő támogatásokat nyújtja az osztályfőnökök javaslata alapján a rászoruló tanulók számára:

65


–

támogatás tankönyvvásárláshoz,

–

támogatás osztálykirándulásokhoz, sportrendezvényekhez,

–

támogatás erdei táborokhoz

–

támogatás tanórán kívüli programokon való részvételhez (színházi belépők, szakkörök)

–

az iskola felzárkóztató foglalkozásokat szervez a szociokulturális hátrányokkal küzdő tanulók számára is. A felzárkóztató foglalkozásokat az iskola fejlesztő pedagógusai és a Nevelési Tanácsadó szakemberei végzik.

–

újszerű pedagógiai, módszertani eszközök alkalmazása a hatékony együttnevelés és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében

–

pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése, a megvalósítandó programok forrásainak előteremtése

8. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése 8.1. Az együttműködés formái 8.1.1. Iskolánk az alábbi formákat biztosítja: rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, széleskörű szakköri kínálat, egyéb szabadidős tevékenység szülői értekezletek, fogadóórák, előadások szervezése szülői igények szerint (pályaválasztási felelős, orvosvédőnő, nevelési tanácsadó, kineziológus, stb.), családlátogatás – indokolt esetben, közös rendezvények. 8.1.2. Szülőktől a következő közreműködési formákra számítunk: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, együttműködő magatartás, nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldás keresése. 8.1.3. Fejlesztési lehetőségek a szülőkkel való együttműködésben: közös rendezvények szervezése,

66


nevelési problémák segítésére előadások, nyílt napok, nyílt órák szervezése, 8.1.4. A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái: A tájékoztatás folyamatosságát az osztályfőnök biztosítja. A tanuló javaslatával, kérdésével az iskola vezetéséhez, pedagógusaihoz, a DÖK segítő tanárhoz, a gyermekvédelmi felelőshöz fordulhat. Az iskolai tájékoztatás egyéb formái: - iskolai faliújságon történő hirdetés, - tájékoztatóba, ellenőrzőbe, üzenőbe beírt információ, - iskolarádión keresztüli tájékoztatás, - iskolai honlap - Újlak TV.

8.2. A szülői szervezet - a szülőknek joguk van szülői szervezetet létrehozni, annak működési rendjéről dönteni, - joguk van figyelemmel kísérni a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, - jogukban áll megállapításaikról tájékoztatni a nevelőtestületet és a fenntartót, - joguk van meghatározni a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához,

8.3. Az Iskolaszék Az Iskolaszékkel való együttműködés megszervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és az Iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az Iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az Iskolaszék képviselője meghívható a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az Iskolaszéknek véleményezési, egyetértési jogosultsága van. Az Iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tehet. A nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik.

67


A vezetői értekezletekre és a nevelőtestületi értekezletekre – ha a testület úgy dönt -, meg kell hívni az Iskolaszék képviselőit. Az Iskolaszékkel a kapcsolatot az iskola igazgatója tartja. Az Iskolaszék megkeresésére az igazgató a szükséges információkat köteles megadni, illetőleg a működésükhöz szükséges feltételek megteremtéséről köteles gondoskodni.

8.4. A titoktartási kötelezettség 8.4.1. A gyermekek adatai A nyilvántartható adatokat a Közoktatási törvény szabályozza. A személyi adatok a következők: név, születési hely és idő, állampolgárság, állandó lakás ill. tartózkodási hely címe, telefonszáma, diákigazolvány száma. Beíratáskor ezeket a szülőnek igazolnia kell (születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya). Nem magyar állampolgárságú tanuló esetén kérjük a szülő nyilatkozatát, milyen jogcímen tartózkodik az ország területén, kérjük az erre jogosító okirat megnevezését, számát. Ezen kívül nyilvántartjuk a törvényben felsorolt, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatokat is. 8.4.2. A szülők adatai A szülő neve, állandó lakás ill. tartózkodási hely címe, telefonszámán kívül azokat az adatokat, melyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. Önkéntes adatszolgáltatás esetén tájékoztatjuk a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező ill. milyen célból kérjük. 8.4 .3. Adatkezelés A nyilvántartott adatok csak a törvényben meghatározott ügyekkel kapcsolatban és meghatározott szervek, szervezetek felé továbbíthatók. A pedagógust és a nevelő – oktató munkát segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, melyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást. Ezt a Közoktatási törvény 2. sz. melléklete részletezi. A Kormány módosító rendelkezése értelmében a pedagógus azonban mérlegelhet, megosztja-e a rábízott titkot a szülővel. A titoktartásra kötelezettek megtagadhatják a vallomástételt a büntetőeljárásban, polgári peres eljárásban és az államigazgatási eljárásban is, ha a vallomástétellel megsértené a titoktartási kötelezettségét.

9. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok 9.1. Jogi háttér 68


Az ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: - az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog, - a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, - a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga, - a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, - a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, - az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog, - a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga, - a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. Előírja a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A tv. szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények,

a

Fogyasztóvédelmi

Felügyelőség

és

az

érdekvédelmi

szervezetek

együttműködve teljesítenek. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott NAT értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva

a

tanulók

elsajátíthassák

a

fogyasztóvédelemmel

összefüggő

ismereteket,

felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

9.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja és tartalmi elemei „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja hogyan viselkedjen piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére. A kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói

69


magatartások: a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése. A kamasz korban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család, az otthonról hozott hatások a legélénkebbek. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, mennyire akarnak vagy tudnak megtakarítani. Az iskolai oktatásban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend kialakítására kell fektetni a hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás ( a szolgáltatások és a termékek olyan felhasználása, amely jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát) nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Fontos, hogy megismertessük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az e területeken való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. Olyan viselkedés kialakítása, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

9.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: - technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései - matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások - fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) - földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások - magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái - biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), egészséges táplálkozás - kémia:

élelmiszerbiztonság,

élelmiszeradalékok

(E-számok),

vegyszer-

maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata - informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások - történelem: EU fogyasztói jogok, a reklám története stb.

70


- médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai

10. A közlekedésre neveléssel kapcsolatos iskolai feladatok Az általános iskola alsó tagozatán kiemelt figyelmet szentelünk a gyermekek szabályos közlekedési szokásainak kialakítására. Mivel ebben az életkorban történik a legtöbb közlekedési baleset, ezért a környezetismeret, a technika, és a rajz órákon is megfelelő felvilágosításban részesülnek tanulóink. Olyan használható problémamegoldó viselkedési panelekkel, normákkal szeretnénk megismertetni a gyerekeket, amelyeket személyiségükbe építve "éles helyzetben" sajátjukként tudnak majd alkalmazni. Ezt a célt szem előtt tartva fontosnak tartjuk a következő területeket: - személyiségfejlesztés önismeret mások megismerése, elfogadása problémamegoldó technikák elsajátítása, felelősségvállalás gyermekek jogai és kötelességei - szabálykövetés közlekedési szabályok a mindennapi élet szabályai ( család, iskola, társadalmi környezet ) jogszabályok, törvények - biztonság a személyes biztonság: a közlekedésben az idegenekkel szemben ha a gyermek egyedül van

71


III. HELYI TANTERV 1. A tantárgyak rendszere, követelmények 1.1. Kötelező és választható tantárgyak Az óratervek összeállításánál a következő szempontokat vettük figyelembe: 1.1.1. Alsó tagozat - A javasoltnál magasabb óraszámban tanítjuk a magyar nyelv és –irodalmat, a matematikát az 1-2. évfolyamon, mert a bevezető szakaszban történik az írás-olvasásszámolás alapkészségeinek fejlesztése - Az angol nyelv tanítását az emelt angolra előkészítő osztályokban 1. osztályban kezdjük, a kötelező és a választható órakeret felhasználásával, melyet szakköri foglalkozásokkal egészítünk ki. Így biztosítjuk heti négy alkalommal az idegen nyelvi környezetet. - Az emelt szintű nyelvoktatást 4. osztálytól vezetjük be. - Az általános tantervű osztályok 4. évfolyamon kezdik meg az idegen nyelv tanulását heti 3 órában, ebben az életkorban ennél alacsonyabb óraszám nem hatékony. - Az ének-rajz-technika tantárgyak alacsony óraszáma nem jelenti azt, hogy nem tartjuk fontosnak

az

ezekben

a

tantárgyakban

zajló

készségfejlesztést.

Mivel

az

alaptantárgyakat az osztálytanító oktatja, így lehetősége van a tantárgyi koncentráció alkalmazásával más órák keretében is az említett tárgyakhoz szükséges alapkészségek fejlesztésére. 1.1.2. Felső tagozat - A törvényi ajánlásnak megfelelően alakítottuk ki a kötelező órák hetes óratervét. Minden évfolyamon 1 osztályfőnöki órát is tartunk, tekintettel az osztályfőnöki munka fontosságára. - Az emelt szintű angolos osztályokban a választható órakeretből biztosítjuk a plusz nyelvi, testnevelés és rajz órákat. - Az óratervben az „Összes alapóra” jelenti az általános tantervű osztályok óraszámát. Oktatásunk célja, hogy a tanulókkal megismertesse azt a világot, amelyben élnek, és képessé tegye őket saját személyiségük további fejlesztésére. Így lehetővé tesszük, hogy egy adott tantárgy órakeretén, tantárgykeretén belül egy kicsit másképp, más látásmódban, más megközelítésben is meg tudják vizsgálni az adott műveltségi, oktatási területet. E megfontolásból kiindulva

a

6. évfolyamon a természetismeret tantárgy

72


keretei között évi 18 órában moduláris oktatás folyik az egészségtan modul beépítésével. Differenciált képességfejlesztésre (korrepetálás, szakkörök) a Kt. 52.§ (7) és (11.) c.) pontjában meghatározott órakeretet használjuk fel. 1.1.3. Nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamon A törvényi előírásoknak megfelelően 5-6. évfolyamon képesség- és készségfejlesztésre kell fordítani az óraszám minimum 25%-át. Az órákon alapkészségek fejlesztése történik, ezért ezeken az évfolyamokon alsó tagozatos nevelő megfelelő műveltségi területhez kapcsolódó képzettséggel, valamint szaktanár 120 órás kapcsolódó

továbbképzés

teljesítésével

taníthat,

illetve

aki

megfelel

az

átmeneti

rendelkezéseknek. A nem szakrendszerű oktatás javasolt óraszámának megosztása: Általános tantervű osztályokban: - Magyar nyelv és irodalom

1* óra

- Matematika

1* óra

- Idegen nyelv

1 óra

- Történelem

1 óra

- Természetismeret

1 óra

- Informatika

0,5 óra

- Tanulásmódszertan

1 óra

- Osztályfőnöki óra

0,5 óra

A szabadon választható tantárgyak keretében történik a tanulásmódszertan tanítása és *-gal jelölt tantárgyaknál a csoportbontás. Emeltszintű angolos osztályokban: - Magyar nyelv és irodalom

1

óra

- Matematika

1

óra

- Idegen nyelv

1*+1*óra

- Történelem

1

óra

- Természetismeret

1

óra

- Informatika

0,5

óra

- Osztályfőnöki óra

0,5 óra

A szabadon választható tantárgyak keretében történik az idegen nyelv magasabb óraszámban történő oktatása és *-gal jelölt tantárgyaknál a csoportbontás.

73


1.2. Az iskolába kerülés feltételei Az iskola első osztályába kerülhet az a tankötelessé vált gyerek, akinek az iskolába lépéshez szükséges fejlettségét az óvoda szakvéleményével igazolja, vagy a nevelési tanácsadó azt vizsgálata alapján javasolja. (Kt. 6.§ (4) a) pontja). A beiratkozást a Budapest Főváros XVII, Önkormányzat Oktatási és Művelődési Irodája a VII-265/2000 számú ügyiratban szabályozta. Az iskola általános tantervű osztályába minden olyan gyereket felveszünk, aki iskolánk vonzáskörzetében lakik.

1.3. Az emelt szintű osztályba kerülés feltételei 1.3.1. Az iskola első évfolyamán magyar – angol két tanítási nyelvű, emelt szintű angolra előkészítő, emelt szintű testnevelés ill. rajz osztályba járhat az a gyerek, aki iskolaérett és a képességfelmérés alapján az emelt szintű osztályba javasoljuk. A szülők jelen lehetnek a képességméréseken. A magyar – angol két tanítási nyelvű, az emelt szintű angolra előkészítő osztály felmérésén elsősorban a gyerekek nyelvi készségét, szókincsét, memóriáját, logikus gondolkodását, kifejezőkészségét, kitartását, feladattudatát figyeljük a játékos elbeszélgetéskor. A testnevelést emelt szinten oktató osztályok esetében speciális feladatsorok elvégzése közben a mozgás összerendezettségét, a fizikai állóképességet, a gyorsaságot, a testi adottságokat figyeljük. A rajzos képességfelmérés során a kisgyereknek szabadon választott technikával kell tematikus rajzot készítenie, melynél a tér kitöltését, a színek használatát, az arányok helyességét, a fantáziát, a kreativitást, a térbeli elhelyezést értékeljük. A képességfelmérések eredményeit a résztvevő pedagógusok értékelik ki és a szülői igények figyelembevételével javasolják a gyerekek osztályba sorolását. 1.3.2. Az iskola vezetése kezdeményezheti az emelt szintű osztályokba való átkerülést, melynek feltételei, hogy a tanulónak közismereti tárgyakból legalább közepes osztályzata legyen és eredményes vizsgát tegyen az adott szaktárgyból. Szülői kérésre hasonló feltételekkel kerülhet át tanuló emelt szintű osztályba.

1.4. Más iskolából való bekerülés feltételei: 1.4.1. Általános tantervű osztályba más iskolából akkor veszünk át tanulót, ha az adott évfolyamon lévő osztály számított létszáma nem haladja meg a jogszabályban meghatározott legmagasabb osztálylétszámot , ill. ha a tanuló iskolánk vonzáskörzetébe költözik. A szülő

74


(gondviselő) ezt köteles okmánnyal igazolni. Szükség esetén tanuló különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel is átvehető. 1.4.2. Emelt szintű osztályba akkor kerülhet be más iskolából tanuló, ha előző iskolájában is ugyanilyen osztályba járt, illetve ha bizottság előtt ad számot tudásáról és a közismereti tárgyakból is legalább közepes (megfelelt) osztályzata van. Ezt bizonyítványával, tanév közben ellenőrzőjével kell igazolnia.

1.5. Az emelt szintű osztályban maradás feltételei Emelt szintű osztályban maradhat az a tanuló, aki a magasabb szintű követelményeket teljesíti (minimum közepes ill. megfelelt szinten), magatartása és szorgalma legalább változó minősítésű. Az a tanuló, aki valamely tárgyból javítóvizsgát tesz, általános tantervű osztályban folytathatja tanulmányait. Az osztályfőnökök novemberben és áprilisban tájékoztatják a szülőket a tanulók gyenge tanulmányi munkájáról vagy magatartási problémáiról, mely az emelt szintű osztályból való kikerülést eredményezheti. A nevelőtestület az év végi osztályozó értekezleten dönt az áthelyezésről.

75


2. A helyi tanterv tantárgyi programjainak hetes óratervei 2.1. Általános tantervű osztályok hetes óraterve

tantárgy magyar matematika idegen nyelv környezetism. természetism ( egészségtan modul 6. évf. évi 18.óra) történelem biológia földrajz fizika kémia ének rajz technika testnevelés informatika * osztályfőnöki Összes óraszám: Tanulásmódsz.szabadon választh.

Matematika Magyar Összes óraszám:

1.

2.

3.

évfolyam 4. 5.

9 5 0 1

9 5 0 1

8 4 0 1,5

7 4 3 2

0 0 0 0 0 0 1 0,5 0,5 3 0 0

0 0 0 0 0 0 1 0,5 0,5 3 0 0

0 0 0 0 0 0 1 1 0,5 3 1 0

0 0 0 0 0 0 1 1 0,5 3 1 0

20

20

20

22,5

22,5

0

0

0

0

20

20

20

22,5

6. 3+1* 2,5+1* 2+1 0

7. 3,5 3 3 0

8. 3,5 3 3 0

1,5+1 1,5+1 1+1 1+1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5

0 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 1

0 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 1

22,5

25

25

1

1

0 0,5 0,5

0 0,5 0,5

23,5

23,5

26

26

3+1* 2,5+1* 2+1 0

A *-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk.

76


2.2. Az 1-8. évfolyamon angol többletóraszámú osztályok hetes óraterve 1. variáció

tantárgy magyar matematika idegen nyelv * környezetismeret természetismeret ( egészségtan modul 6. évf. évi 18.óra) történelem biológia földrajz fizika kémia ének rajz technika testnevelés informatika * osztályfőnöki Összes óraszám: angol nem köt. rajz nem kötelező** Magyar** Matematika** Összes emelt angol:

1.

2.

3.

Évfolyam 4. 5

9 4,5 0,5 1

9 4 1 1

7,5 4 1 1

7 4 3 2

0 0 0 0 0 0 1 0,5 0,5 3 0 0 20 1,5

0 0 0 0 0 0 1 0,5 0,5 3 0 0 20 1,5

0 0 0 0 0 0 1 1 0,5 3 1 0 20 2

0 0 0 0 0 0 1 1 0,5 3 1 0 22,5 2

0,5

0,5

22

22

22

24,5

3+1 2,5+1 2*+1*

6.

7.

8.

3+1 2,5+1 2*+1*

3,5 3 3

3,5 3 3

0 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 1 25 2

0 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 1 25 2

1,5+1 1,5+1 1+1 1+1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 22,5 22,5 1*+1* 1*+1* 1

1

1,5 0,5 1

1,5 0,5 1

25,5

25,5

28,5

28,5

Az angol többletóraszámú osztályok óraterve az 1. variáció szerint a szülői igények alapján kiegészülhet a rajz- és vizuális képességfejlesztésre fordított nem kötelező órákkal, vagy a szabadon választható órák terhére 7-8. évfolyamon magyar és matematika órákkal. A *-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk.

77


2.3. Az 1-8. évfolyamon angol többletóraszámú osztályok hetes óraterve 2. variáció

tantárgy magyar matematika idegen nyelv * környezetismeret természetismeret ( egészségtan modul 6. évf. évi 18.óra) történelem biológia földrajz fizika kémia ének rajz technika testnevelés informatika * osztályfőnöki Összes óraszám: angol nem köt.* testnev. nem köt. Magyar** Matematika** Összes emelt angol:

1.

2.

3.

Évfolyam 4. 5.

9 5 0 1

9 4 1 1

7,5 4 1 1

7 4 3 2

0 0 0 0 0 0 1 0,5 0,5 3 0 0 20 2

0 0 0 0 0 0 1 0,5 0,5 3 0 0 20 2

0 0 0 0 0 0 1 1 0,5 3 1 0 20 2

0 0 0 0 0 0 1 1 0,5 3 1 0 22,5 2

22

22

22

24,5

3+1 2,5+1 2*+1*

6.

7.

8.

3+1 2,5+1 2*+1*

3,5 3 3 0

3,5 3 3 0

0 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 1 25 2 1,5 0,5 1

0 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 1 25 2 1,5 0,5 1

28,5

28,5

1,5+1 1,5+1 1+1 1+1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 22,5 22,5 1*+1* 1*+1* 1 1

25,5

25,5

Az angol többletóraszámú osztályok óraterve az 2. variáció szerint a szülői igények alapján kiegészülhet a mindennapos testnevelésre fordított nem kötelező órákkal, vagy a szabadon választható órák terhére 7-8. évfolyamon magyar és matematika órákkal. A *-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk.

78


2.4. Az emelt szintű testneveléses osztályok hetes óraterve

tantárgy magyar matematika idegen nyelv környezetismeret természetismeret ( egészségtan modul 6. évf. évi 18.óra) történelem biológia földrajz fizika kémia ének rajz technika testnevelés informatika * osztályfőnöki Összes óraszám: testnevelés nem köt. Összes emelt testnev.

évfolyam 1.

2.

3.

4.

9 5 0 1

9 5 0 1

8 4 0 1,5

7 4 3 2

0 0 0 0 0 0 1 0,5 0,5 3 0 0 20 2

0 0 0 0 0 0 1 0,5 0,5 3 0 0 20 2

0 0 0 0 0 0 1 1 0,5 3 1 0 20 2

0 0 0 0 0 0 1 1 0,5 3 1 0 22,5 2

22

22

22

24,5

5. 3+1* 2,5+1* 2+1

6. 3+1* 2,5+1* 2+1

7. 3,5 3 3 0

8. 3,5 3 3 0

1,5+1 1,5+1 1+1 1+1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 22,5 22,5 2,5 2,5

0 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 1 25 2,5

0 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 1 25 2,5

27,5

27,5

25

25


79


2.5. Az emelt szintű rajzos osztályok hetes óraterve

tantárgy magyar matematika idegen nyelv környezetismeret természetismeret ( egészségtan modul 6. évf. évi 18.óra) történelem biológia földrajz fizika kémia ének rajz technika testnevelés informatika * osztályfőnöki Összes óraszám: rajz nem kötelező Összes emelt rajz

évfolyam 1.

2.

3.

4.

8 4,5 0 1

8 4,5 0 1

7 4 0 1,5

7 4 3 1,5

0 0 0 0 0 0 1 2 0,5 3 0 0 20 2 22

0 0 0 0 0 0 1 2 0,5 3 0 0 20 2 22

0 0 0 0 0 0 1 2 0,5 3 1 0 20 2 22

0 0 0 0 0 0 1 1,5 0,5 3 1 0 22,5 2,5 25

5. 3+1* 2,5+1* 2+1

6. 3+1* 2,5+1* 2+1

7. 3,5 3 3 0

8. 3,5 3 3 0

1,5+1 1,5+1 1+1 1+1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 22,5 22,5 3 3 25,5 25,5

0 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 1 25 3 28

0 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 1 25 3 28


2.6. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások és a rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások hetes óraterve Ktv. 52. § (6) alapján

tantárgy mozgáskorlátozott * hallássérült * tanulási zavar / nehézség

évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

8 8 3

8 8 3

8 8 3

9 9 3

9 9 3

9 9 3

10 10 4

10 10 4

* Az óraszámok 8 fős csoportra értendők.

80


3. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek 3.1. Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásának elvei Az egységes szemléletű, összehangolt tanterv és a hozzá kapcsolódó tananyag a pedagógus koncepcióját is tartalmazza a helyi keretek között, figyelembe véve a tanulók egyéni képességeit és a tanulócsoportok haladási tempóját. A nevelőtestület úgy döntött, hogy a helyi pedagógiai programhoz kapcsolódó tankönyvnek, munkafüzetnek, tansegédleteknek a következő feltételeket kell teljesíteniük: -

szolgálják a gyerekek személyiségfejlesztését,

-

feleljenek

meg

az

életkori

sajátosságoknak

mind

tartalmában,

mind

kivitelezésében, -

alkalmazkodjanak a világon ismert legfrissebb és bizonyítottan hatékony tanítási modellekhez,

-

közvetítsenek praktikus tudást,

-

hordozzák magukban a folytatás és elmélyítés lehetőségeit,

-

közvetítsenek reális és gyakorlatias ismereteket, támaszkodjanak megélhető tapasztalatokra,

-

az ismeretanyag a diákok aktív közreműködésével legyen feldolgozható,

-

biztosítson tevékenykedtető feladatokat, sok-sok gyakorlási lehetőséget, a mechanikus tanulás elkerülésére,

-

folyamatos és élvezetes oktatáshoz, a könyvtár használatához szoktassa a gyerekeket,

-

elégítse ki a gyerekek kíváncsiságát és fantáziáját,

-

legyen esztétikus, tartós használatú és lehetőleg anyagilag is elérhető a szülők számára.

-

Segítse a kulcskompetenciák fejlesztését.

3.2. A tankönyvrendelés rendje A következő tanévre szükséges tankönyveket az előző tanév II. félévében megrendeljük az iskola tanulói számára. A leendő első osztályosoknak a beíratást követő hónapban. A szülőket tájékoztatjuk a várható költségekről. Az igazgató döntése, felelőssége, ill. kötelezettsége a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével és a tankönyvfelelős segítségével a tanulók által kötelezően használt tankönyvek kiválasztása. Az iskolai tankönyvmegrendelést az iskola igazgatója készíti el a szakmai munkaközösségek döntése és az iskolaszék véleménye alapján.

81


A munkaközösségek a tankönyvek kiválasztásakor a több éven át is használható tankönyvmunkafüzet összeállítású dokumentumokat részesítik előnyben. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg; az iskolaszék korlátozó rendelkezéseket állapíthat meg. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék véleményét.

3.3. Az alkalmazott tanulmányi segédletek és taneszközök A leendő első osztályosok szüleinek szervezett, a beíratást követő osztály-szülőiértekezleten tájékoztatást adunk a szükséges eszközökről (füzetek, íróeszközök, a különböző tantárgyak tanulásához szükséges felszerelések, testnevelés ruházat, tisztasági csomag stb.), hogy időben be tudják szerezni az iskolakezdésre. A többi évfolyamon a tanév utolsó szülői értekezletén tesszük meg ugyanezt, ha bővülne az addig használt eszközök köre.

4. Rendelkezések a magasabb évfolyamba lépésről 4.1. Az értékelés alapelvei az alsó tagozaton A

pedagógiai

értékelés

célja:

az

iskolai

tanulmányok

egész

időszakára

kiterjedő

személyiségfejlesztés, az önértékelési -, önfejlesztési képesség kialakítása. Ennek szellemében az értékelés kritériumai a következők: - legyen objektív, megbízható, - személyre szóló, - vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, - megfogalmazása a szülő és a tanuló számára is egyértelmű, - vegye figyelembe a gyerek önmagához mért fejlődését, képességeit, lehetőségeit, - ösztönző hatású, segítse a reális önismeretet, - fogalmazza meg a javítás, az esetleges hiányok pótlásának lehetőségét, - legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kidolgozott szöveges értékelési koncepció között. A 2010.évi LXXI. törvény módosította az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvényt a szöveges értékelés alkalmazásának feltételeire vonatkozóan. Ennek alapján az alsó tagozaton háromféle formáját alkalmazzuk az értékelésnek: a szöveges értékelést, az osztályozásos formát illetve ezek kombinációját.

82


E szerint a 2010/2011. tanévtől az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Az intézmények a jogszabályok felhatalmazása alapján a pedagógiai programjukban maguk határozhattak arról, hogy a második év végétől a negyedik év végéig a hagyományos osztályozásos módszerre térnek-e vissza vagy változatlanul csupán szövegesen értékelnek. Iskolánk nevelőtestülete következőképpen döntött: 

Az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében teljes egészében szövegesen értékelünk.



A második év második félévétől bevezetjük a hagyományos osztályozásos módszerrel történő értékelést. Ezt negyedévkor és háromnegyed évkor szöveges értékeléssel egészítjük ki minden évfolyamon minden tantárgy esetében.

A félévi és év végi bizonyítványokat ennek megfelelően a következőképpen állítjuk ki: -

Az első évfolyamon félévkor és tanév végén, a második évfolyamon félévkor szöveges értékelést kapnak a bizonyítványban tanulóink.

-

Második évfolyam második felétől felmenő rendszerben osztályzattal minősített bizonyítványt adunk ki tanulóinknak.

4.2. Szöveges értékelés az alsó tagozaton 4.2.1. A szöveges értékelések gyakorisága: Az 1. évfolyamon a tanév folyamán 4 alkalommal készítünk szöveges minősítést: negyed-, fél-, háromnegyedévkor és a tanév végén. A

második

évfolyamon

ez

már

csak

3

esetben

történik

meg:

negyed-,

fél-

és

háromnegyedévkor, a tanév végén már osztályzattal minősítünk. A 3. évfolyamtól felmenő rendszerben az iskola minden évfolyamán két alkalommal adunk ki szöveges minősítést: novemberben negyedévkor, és áprilisban háromnegyedévkor. Az értékelések ideje általában november, január, április és június hónapok, konkrétan az éves Munkatervben kerül meghatározásra. 4.2.2. A szöveges értékelés módjai, formái 4.2.2.1.A negyedéves és a háromnegyed éves értékelések formája, módja: A negyed- és a háromnegyed éves értékelések munkaközösségek által megválasztott formában történnek.

Ez lehet a munkaközösség által összeállított, egy adott évfolyamra kidolgozott

egységes formátumú dokumentum, illetve lehet a tanügyi dokumentumban (napló, tájékoztató füzet) előre megadott formátumú. Ennek alkalmazási formájáról a tagozat nevelőtestülete dönt.

83


A negyed- és a háromnegyed éves értékeléseket a tájékoztató füzetekbe tűzve, vagy ha lehetőség van rá (a tájékoztató gyárilag ilyen kialakítású), a tájékoztató füzetekben előre kialakított helyen kitöltve juttatjuk el a szülőkhöz. Ezzel párhuzamosan az értékelés másodpéldányát az osztálynaplók hátsó borítóján elhelyezett tasakban helyezzük el, amennyiben a naplókban nincs erre más lehetőség. Belső szabályzatban részletesen meghatározzuk az értékelés dokumentációjának rendjét. 4.2.2.2. A félévi és az év végi szöveges értékelések formája, módja: A félévkor az első és a második évfolyamon, év végén csak az első évfolyamon készítünk szöveges értékelést. Ezek félévkor a naplókban és a tájékoztató füzetekben kerülnek megjelenítésre. Év végén a szöveges minősítések a naplókban, törzslapokon és a bizonyítványokban, annak pótlapjain jelennek meg. A szöveges minősítések kategóriái pontos szabályzásra kerülnek az HPP 6.2.1. a-d részeiben.

4.3. Egyéni továbbhaladás lehetősége az alsó tagozaton A Közoktatási törvény 70.§ (7) és (9) bekezdései szabályozzák az alsó tagozaton azon tanulók részére, akiknek egyéni adottságai, fejlettsége ezt szükségessé teszi. Ezt módosítja a Közokt. tv. 71. § (1) bekezdés, mely értelmében a szülői vétójog a második évfolyamtól kikerült a jogszabályból. Ennek értelmében a második év végén és a magasabb évfolyamokon a nevelőtestület a szülő beleegyezése nélkül évfolyamismétlésre utasíthatja a tanulót. Az első évfolyamon azonban csak abban az esetben utasítható a tanuló évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

4.4. Magasabb évfolyamba lépés 4.3.1. Az 1. évfolyamon A törvényi előírásoknak megfelelően az alsó tagozat 1. évfolyamán félévkor és év végén szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített ill. felzárkóztatásra szorul. A tanuló csak a következő két esetben ismételheti meg az évfolyamot: -

szülői kérésre

-

igazolt vagy igazolatlan mulasztásai miatt

84


4.3.2. A 2 - 8. évfolyamon Magasabb évfolyamba léphet az a 2 - 8. évfolyamos tanuló, aki: - a helyi tanterv követelményeit teljesítette; - a tanév végén egy vagy több tárgyból nem teljesítette a követelményeket, de eredményes javítóvizsgát tett; - egy vagy több tárgyból szerzett elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület dönt a javítóvizsga lehetőségéről. A szülő vagy a tanuló kérésére a nevelőtestület a javítóvizsgára készülőknek a tantárgyi minimum-követelmények alapján tételsort állít össze, melyet bizonyítvány-osztásnál megkap, hogy segítsük a tanulót a javítóvizsgára történő felkészülésben. Osztályozó vizsgát tesz a készségtárgyak (ének, technika, rajz, testnevelés) kivételével félév/tanév végén az a tanuló, akinek éves teljesítményét hiányzásai miatt a tanító ill. a szaktanárok értékelni nem tudják, ill. valamilyen oknál fogva (betegség, szülői kérés, egyéni helyzet stb.) magántanulóként mentesült a kötelező iskolába járás alól. Az osztályozó vizsga szükségességét a nevelőtestületnek a vizsga napja előtt legalább harminc nappal írásban kell közölnie a tanulóval, gondviselőjével.

5. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok elvei, korlátai Az otthoni feladatok a tanórára való felkészülést szolgálják. Fontos szerepük van az új ismeretek rögzítésében, begyakorlásában, segítik a számonkérésre való felkészülést. Az otthoni (szóbeli és írásbeli) feladat : -

kijelölésénél vegyük figyelembe a tanulók életkori sajátosságait,

-

ill. a következő napra a felkészülést igénylő tantárgyak számát,

-

szervesen kapcsolódjon az órai munkához,

-

rendszeres legyen és rendszeresen ellenőrzött,

-

legyen egyértelmű és előkészített,

-

az elkészítését motiváljuk pozitív értékeléssel,

-

az elkészítés hiányát a szülők felé jelezzük,

-

az értékelés az osztályzat kialakításában ne játsszon meghatározó szerepet,

-

a tanítási órán nem vett tananyag ne legyen otthoni feladat,

-

a következő tanórát előkészítő jellegű is lehet,

-

hosszabb tanítási szünetekre (őszi- , téli- , tavaszi, nyári szünet) házi feladatot nem adunk, kivéve kötelező olvasmányok elolvasása.

Az

otthoni

feladatok

részletesebb

szabályozása

a

tantárgyak

jellegétől

függően

a

munkaközösségek lehetősége.

85


6. Az iskolai számonkérés, minősítés követelményei, formái 6.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése 6.1.1. Alsó tagozat Az iskolában folyó nevelő - oktató munka ellenőrzését, értékelését, mely a tanulókra irányul, a pedagógusok és a nevelőtestület végzi. Az ellenőrzés, értékelés során a helyi tantervben leírtak szerint vizsgáljuk, hogy az adott tanuló a tantárgyi követelményeket milyen szinten teljesíti. a) A tanulók ismereteinek számonkérésének, mérésének három alapvető típusát különböztetjük meg: - Diagnosztizáló mérés – a tanuló induló tudásának feltárása. Ilyen jellegű mérést a tanév elején, vagy egy tantervi tematikus egység lezárása előtt végzünk és jellege miatt nem minősítjük. - Formatív mérés – a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként van jelen. Tájékoztatja a tanárt, hogy az adott tanítási-tanulási szakaszban mit tanított meg jól, illetve mit kell még hatékonyabban tanítani. Ezt a mérést sem minősítjük. - Szummatív mérés - képet ad arról, hogy a tantervi követelményeknek hogyan tett eleget az adott tanuló. Például a témazáró-, a félévi és év végi felmérése. Ezek már minősített értékelések. A tanító értékelő stratégiája akkor nevezhető differenciáltnak és szakszerűnek, ha sokféle értékelési módszerrel dolgozik, s minden lehetőséget megragad arra, hogy az egyéni különbségeket figyelembe véve adjon megerősítést tanítványainak. Időnként strukturált értékelési módszereket (feladatlapokat) is használ, amellyel minden tanítványának egyszerre megerősítést ad. b) Az értékelési módszerek: - Lágy” módszerek - személyes, szóbeli értékelés: – megfigyelés – feleltetés – feleletek, dolgozatok értékeléséhez fűzött indoklás – a tanuló tevékenységének folyamatos megerősítése, korrigálása, tanács-, ötlet-, segítségadás – szóbeli vizsga. - „Kemény” módszerek - írásbeli, szöveges illetve jeggyel történő értékelés: – felmérés feladatlappal – tantárgyteszt. c) Írásbeli felmérések, dolgozatok, tesztek értékelése:

86


Az alsó tagozaton a tanévet célszerű egy diagnosztizáló méréssel indítani közvetlenül a tanév elején. Ezzel feltárhatjuk a tanulók induló tudását, illetve a hiányosságokat. Ez segítő tájékoztatás is lehet a pedagógus számára az éves tervek, a tanmenetek kidolgozásában is. Ezeket sem osztályzattal, sem szövegesen nem értékeljük. A tanulók évente három nagy átfogó, szummatív felmérésen vesznek részt: - év elején, félévkor és év végén. Ezek évfolyamonként lehetőség szerint egységesek. Az értékelésük is egységesen meghatározott százalékosan a megállapított kategóriáknak megfelelően, illetve második évfolyam második félévétől osztályzatokkal történik. Év közben a témák zárásához kapcsolódóan kisebb felméréseket végeznek a tanítók az adott témakörben. Ezeket is a fent meghatározott módon értékelik.

6.1.2. Felső tagozat A beszámoltatás és a megszerzett ismeretek számonkérése minden pedagógus feladata. A törvényben és annak alapján a nevelői házirendben foglaltak szerint meghatározott rendszerességgel kell elvégezni (órai rendszeresség, heti, havi, évi). a) Követelményei: - összhang a tantervi követelményekkel - az elvégzett tananyaghoz kell kapcsolódnia - egyeztetni kell az osztályban tanító nevelőkkel - minden esetben értékelésnek kell követnie b) Formái: A beszámoltatás formáit nagyban meghatározza a tantárgy jellege. Humán tantárgy esetén: - szóbeli számonkérés - írásbeli számonkérés 

egy-két anyagrészt ellenőrző röpdolgozat



teljes témakört lezáró témazáró dolgozat



tesztek kitöltése



szódolgozatok



házi dolgozatok formájában

Reál tantárgyak esetében: szóbeli számonkérés – feladatok megoldása írásbeli számonkérés

87


- röpdolgozatok - feladatsorok megoldása - a példatári és tankönyvi feladatok megoldatása Készségtárgyak esetében: - a korábban begyakorolt készségek ellenőrzése felelet alapján, bemutatott gyakorlat alapján, az elkészített önálló alkotások elkészítésével - esetlegesen írásbeli feladatok alapján

6.2. A tanulók teljesítményének minősítése 6.2.1. Alsó tagozat: a) Írásbeli teljesítmények minősítése: A szövegesen értékelt évfolyamokat (1 – 2. évfolyam I. féléve.) az alábbi négy kategóriában minősítjük:

100 - 90% - kiválóan teljesített 89 – 80% - jól teljesített 79 – 50% - megfelelően teljesített 49 – 0% - felzárkóztatásra szorul

Az érdemjeggyel értékelt évfolyamokon (2. évfolyam II. félévétől 8. év végéig) az alábbi 5 kategóriákban kapják az értékelést a tanulók: 100 - 90% - 5 89 - 80% - 4 79 - 65% - 3 64 - 50% - 2 49 - 0% - 1 A nagyobb témakörök lezárásakor összefoglaló jellegű témazáró felméréseket íratunk. Ezeket szintén a fent leírt kategóriák szerint értékeljük. A nem szövegesen értékelt tanulók osztályzatot kapnak

munkájukra.

A

szövegesen

értékelt

évfolyamokon

százalékosan

adjuk

meg

teljesítményüket, illetve néhány szavas, mondatos szöveges értékeléssel látjuk el. Célszerű itt is évfolyamonként a témazárók tartalmát, illetve nehézségi szintjét közösen meghatározni. Ha lehetőség van rá, használjuk a tankönyvcsalád által kínált feladatlapokat.

88


Értékelés tárgya Írásbeli: füzetvezetés tartalom forma, külalak

Értékelés ideje

legalább kéthetente

munkafüzet munkatankönyv

legalább havonta

olvasó napló

határidőhöz kötve

házi feladat

órarendhez igazodva

szorgalmi feladat

határidőhöz igazodva

rövid ellenőrző dolgozat

napi felkészülés ellenőrzése napi felkészülés ellenőrzése témakörök végén határidőhöz kötve

Szóbeli: felelet beszámoló kiselőadás memoriter Mérések: - szummatív - diagnosztizáló - formatív - évfolyamszintű

határidőhöz kötve témakörök végén félév végén évvégén év eleji ismétlés után tananyaghoz kapcsolódva előre meghatározott

Értékelés módja szóbeli írásbeli szöveges írásbeli jelek érdemjegy szóbeli írásbeli szöveges írásbeli jelek érdemjegy írásbeli szöveges érdemjegy hiányát értékeljük (szóbeli,írásbeli figyelmeztetés) írásbeli szöveges írásbeli jelek írásbeli szöveges érdemjegy szóbeli írásbeli szöveges érdemjegy írásbeli szöveges érdemjegy írásbeli szöveges érdemjegy írásbeli szöveges, %-os érdemjegy írásbeli szöveges, %-os írásbeli szöveges, %-os írásbeli szöveges %-os érdemjegy

b) A szóbeli feleletek, memoriterek, gyűjtőmunkák, szorgalmi feladatok értékelése: I. A szövegesen értékelt évfolyamokon (1. évfolyam, 2. évfolyam I. féléve) való értékelés: A szóbeli beszámoltatások értékelése alapvetően szóban történik. Azonban szükség van arra, hogy a szülők számára is nyomon követhetően visszajelezzünk azoknál a számonkéréseknél, ahol százalékosan nem értékelhetők a tanulók (pl: memoriter, tartalom elmondás, szóbeli felelet stb.) Ez történhet: Pl: -

a kategóriák jelölésével: kiválóan, jól, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul egyéb, a pedagógus által, a szülők felé kommunikált jelrendszer szerint (pontozás, nyomda, kártya, stb)

Ezek az értékelések a tájékoztató füzetben is megjelennek az adott téma, illetve feladat megjelölésével.

89


II. Az osztályzattal értékelt évfolyamokon (2. évfolyam II. félévétől 8. évfolyam végéig) való értékelés: -

A feleleteket, memoritereket érdemjeggyel értékeljük, és szóbeli értékelést is fűzünk hozzá. A jegyeket a tájékoztatóba, ellenőrző könyvbe, naplóba bejegyezzük.

-

A gyűjtőmunkákat, szorgalmi feladatokat vagy érdemjeggyel, vagy a pedagógus által megválasztott értékelési módon (pontokkal, nyomdával, kártyával, stb - melyek átválthatók összegyűltük után érdemjeggyé) minősítjük differenciálva a feladatok nehézsége alapján.

A tanulók kétszer, félévkor és év végén kapnak osztályzattal minősített bizonyítványt. Negyed illetve háromnegyed évkor szöveges értékelést is kapnak tanulóink minden évfolyamon. Ugyanez vonatkozik az írásbeli szorgalmi feladatokra, gyűjtőmunkára, röpdolgozatokra is. A gyermekek szóbeli teljesítményéről a fogadó órákon is tájékoztatjuk az érdeklődő szülőket.

c. Értékelés gyakorisága Az értékeléseket – akár szövegesen, akár osztályzattal történik a minősítés - az év során elvégzett felmérések teljesítési szintjei alapján, valamint a tanuló szóbeli teljesítményei alapján végezzük. A visszajelzések rendszeressége érdekében elengedhetetlen feltétel, hogy havonta legalább 1 teljesítmény-minősítés jelenjen meg minden tanulónál minden tárgyból. d) A tanulók általános szöveges értékelése félévkor és a tanév végén az 1. és félévkor a 2. évfolyamon Az általános értékelés kialakításánál minden esetben figyelembe vesszük a tanuló egész éves magatartását, szorgalmát. - összességében felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki 

minden

főtárgyból

ezt

a

minősítést

kapta

(főtárgy:

magyar,

matematika,

környezetismeret, idegen nyelv) 

a főtantárgyi értékelése nagyobbrészt felzárkóztatásra szoruló és magatartása rossz



a főtantárgyi értékelése nagyobbrészt felzárkóztatásra szoruló és szorgalma hanyag



tantárgyi értékelései között van két vagy több felzárkóztatásra szoruló, valamint magatartása rossz és a szorgalma is hanyag

- összességében megfelelően teljesített az a tanuló, akinek 

a tantárgyi minősítései általában megfeleltek (legalább a tantárgyak fele, de a főtárgyak nagyobb része)



van felzárkóztatásra szoruló minősítése a főtárgyak körében

90




a főtantárgyi minősítései közt kettő vagy annál több minősítése megfelelő és magatartása változó vagy rossz



a főtantárgyi minősítései közt kettő vagy annál több minősítése megfelelő és szorgalma változó vagy hanyag



a tantárgyi minősítései közt legfeljebb kettő minősítése megfelelő és magatartása rossz



a tantárgyi minősítései közt legfeljebb kettő minősítése megfelelő és szorgalma hanyag

- összességében jól teljesített az a tanuló, akinek 

nincs felzárkóztatásra szorul minősítése



egy tárgyból lett megfelelően teljesített minősítése, a többiből jól vagy kiválóan teljesített



minden tárgyból kiválóan vagy jól teljesített, de a szorgalma vagy a magatartása változó

- összességében kiválóan teljesített az a tanuló, aki 

minden tárgyból kiválóan teljesített és a magatartása, szorgalma példás

mindenből kiválóan teljesített, de emellett legfeljebb: 

két készség tárgyból csak jól teljesített



egy főtárgyból jól teljesített



egy főtárgy és egy készségtárgyból jól teljesített



egy főtárgyból jól teljesített és magatartása jó



egy főtárgyból jól teljesített és szorgalma jó



nincs megfelelt, változó, hanyag vagy rossz minősítése

6.2.2. Felső tagozat Az értékelést és minősítést végzők köre a szaktanár az osztályfőnök az igazgatóhelyettes az igazgató a nevelőtestület

Ki? SZAKTANÁR

Kit?

Mikor?

Tanulót osztályközösséget

min. havi egy jegy tantárgyanként, félévi, év végi értékelés, értekezlet

91

Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Helyi Pedagógiai Program NEVELŐTESTÜLET


félévi és év értekezletek beszámolóiban

OSZTÁLYFŐNÖK


osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, félévi és év végi értekezleteken félévi és év végi értekezletek beszámolóiban

I G A Z G A T Ó H E L Y E T T E Tanulót S IGAZGATÓ

osztályközösséget Tanulót osztályközösséget

félévi és év értekezletek beszámolóiban

végi

végi

Az értékelés formái: a) szóbeli értékelés: -

a tanulói tevékenység folyamatos megerősítése, korrigálása, segítése tanórán és órán kívül

-

feleletek, dolgozatok érdemjegyéhez fűzött indoklás

-

a magatartás és szorgalom érdemjegyének megvitatása

-

szülői értekezletek, fogadóórák: az egyén és a közösség munkájának értékelése

-

a tanórán kívüli foglalkozások, programok értékelése

-

iskolarádióban, rendezvényeken való nyilvános elismerés

b) írásbeli, szöveges értékelés: -

a félévi és év végi osztályzatot megelőző tájékoztató jellegű szöveges értékelés

-

a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény

-

értesítés a várható évismétlésről (az első félév decemberében és a második félév áprilisában)

-

külső kérésre készített vélemény, minősítés (pályázatok, tanulmányi versenyek, gyermekvédelmi-, szociális ügyek)

-

értesítés az első igazolatlan óráról és a mulasztás következményeiről (Kt. MKM rendelet 11/1994 20. § (3.)

-

értesítés a mulasztás következményeiről a 10. igazolatlan óra után (Kt. MKM rendelet 11/1994 20. § (3.)

c) osztályozás, értékelés:

92


-

belépő tantárgynál a tanulók teljesítményét az első hónapban lehetőleg csak pozitívan értékeljük, az értékelés elsősorban szóban történik, az érdemjegyre csak utalunk

-

minden tanulónak minden tárgyból legalább a heti óraszámnak megfelelő érdemjegye legyen negyedévente, minimum havonta egy, heti 1 órás tantárgynál félévenként min. 3.

-

a

munkaközösségi

munkatervek

rögzítik

a

szóbeli

és

írásbeli

teljesítményekre adható érdemjegyek arányát, a számonkérés formáit és rendszerességét és azt, hogy a pedagógus témazáró rendszerben dolgozik-e -

a tanórai aktivitást is értékeljük érdemjeggyel

-

a magatartás és szorgalom minősítésébe bevonjuk a tanulókat, mert ez fejleszti ítélőképességüket és önkontrolljukat

-

A javasolt félévi és év végi osztályzatokat az osztályozó értekezlet előtt legalább két nappal a szaktanár az osztálynaplóban ceruzával rögzíti. Abban az estben, ha a tanuló osztályzata nincs összhangban a tantárgy helyi tantervében rögzített követelményekkel, a munkaközösség-vezető vagy az osztályfőnök a szaktanárral beszélgetést kezdeményez. Ha az osztályozó értekezletig nem születik a tanuló javára történő megegyezés, az osztályzatot a nevelőtestület állapítja meg. (Kt. 70. § (4.)

-

Elégtelen félévi osztályzat esetén a tanulónak javasoljuk, hogy az iskola által szervezett felzárkóztató foglalkozáson ill. tanulószobai foglalkozáson vegyen részt.

-

A magatartás minősítése félévkor és év végén is az osztályzat szöveges megfogalmazásával történik (példás, jó változó, hanyag/rossz).

A 6. évfolyamon az egészségtan tantárgymodul értékelése a természetismeret tantárgy értékelési rendszerébe építve történik. -

A modul ismeretanyagának számonkérése megjelenik a különféle számonkérési

formákban:

véleményalkotásának

órai

munkában

figyelembevétele,

szóbeli

a

tanuló

önálló

feleletben,

írásbeli

számonkérésben.

6.3. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése 6.3.1. Az értékelést és minősítést végzők köre:

93


-

a szaktanár

-

az osztályfőnök

-

a diákönkormányzatot felügyelő pedagógus

-

az iskolaszék tagjai

-

az igazgatóhelyettes

-

az igazgató

-

a nevelőtestület

6.3.2. Az értékelés irányulása, rendszeressége: Kik?

Kit?

Mikor?

Hogyan?

osztályfőnök

a tanulót, az szükség esetén az osztályközösséget osztályfőnöki órákon, havonta, félévkor és év végén az osztályozó értekezleteken

szaktanár

a tanulót, az a félévi és év végi a tanulói házirendben osztályközösséget értékelőlapokon, az leírtak szerint az órai osztályozó teljesítményt és magatartást értekezleteken alapul véve

DÖK segítő ped.

a tanulót, az DÖK- összejöveteleken, a házirend és a DÖK osztályközösséget a félévi és év végi működési szabályzatának értekezlet figyelembevételével beszámolóiban

igazgatóhelyettes

a tanulókat, az a félévi és év végi érdemjegyek, osztályközösséget értekezletek felvételi beszámolóiban alapján

igazgató

a tanulókat, az a félévi és év végi a beszámolók alapján osztályközösséget értekezletek beszámolóiban a tanulókat, az a félévi és év végi érdemjegyek, verseny-és osztályközösséget értekezleteken felvételi eredmények alapján

nevelőtestület

a tanulmányi-, a versenyeredmények, a magatartásfüzet bejegyzéseinek figyelembevételével szóbeli és írásbeli értékeléssel

verseny-és eredmények

A tanulók magatartását és szorgalmát havonta minősítjük. Az érdemjeggyel értékelt évfolyamokon ez jeggyel történik hónap végén. Ezt az ellenőrzőkben is jelöljük. Félévkor és év végén a bizonyítványba azonban a helyi tantervben meghatározott (példás, jó, változó, rossz / hanyag) minősítés kerül. A szövegesen értékelt osztályokban a havi magatartás és szorgalom minősítése szintén bekerül a tájékoztatóba, ezt a meghatározott 1 - 1 szavas minősítéssel (példás, jó, változó,

94


hanyag / rossz ) jelezzük. A negyedévi , félévi, év végi értékelésben ez részletesebben történik a helyi tantervben meghatározott módon. A pedagógusok maguk dönthetik el, hogy kívánnak-e napi vagy heti értékelést is alkalmazni osztályukban a havonkénti mellett. Megválaszthatják ennek formáját és módját, pl. különböző színű pontok, matricák, rajzos megjelenítés. A magatartás, szorgalom minősítését az osztályban tanító nevelők közösen végzik. A magatartás és szorgalom minősítése csak legfeljebb két fokozatban térhet el egymástól. 6.3.3. Magatartás értékelés tartalma: Példás (5) az a tanuló, aki: - szívesen és önállóan tevékenykedik a közösségért, a házirendet következetesen betartja, - iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató, társainak követendő, jó példát mutat, - tanáraival, felnőttekkel, társaival szemben udvarias, illemtudó, tisztelettudó, előzékeny, segítőkész, - a közösségi munkában kezdeményező, segíti társait a közösségi és tanulmányi munkában, - vállalt feladatait, megbízásait felelősségtudattal látja el, - óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét, ügyel a rendre és a tisztaságra, fellép a rongálókkal szemben, - környezettudatos, egészségmegőrző magatartást tanusít, - minden megnyilatkozásában kultúrált hangnemet használ, - önértékelése, felelősségérzete fejlett, - nincs szóbeli, vagy írásbeli figyelmeztetése, intője, vagy megrovása, - nincs igazolatlan mulasztása, nem késett óráról, - hiányzásait az előírásoknak megfelelően rendre igazolja az adott hónapban. Jó (4) az a tanuló, aki: - alkalmazkodik

az

iskola

házirendjéhez,

annak

legfontosabb

követelményeit

következetesen betartja, - tanulásban, munkában általában kifogástalanul viselkedik, - környezettudatos, egészségmegőrző magatartást tanusít, - a közösség életében kevésbé tevékeny, nem kezdeményez, - az órákon nem mindig figyel, néha beszélget, - önértékelése, felelősségérzete megfelelő, - kerüli a durva, trágár beszédet, - legfeljebb egy írásbeli figyelmeztetése van, intője, vagy megrovása nincs. - legfeljebb egy alkalommal késik,

95


- hiányzásait az előírásoknak megfelelően igazolja az adott hónapban. Változó (3) az a tanuló, aki: - vét a házirend ellen, - iskolai és iskolán kívüli magatartásával kapcsolatban többször merül fel kifogás, - tanórán és azon kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, esetenként udvariatlan, illetlen, meggondolatlan, durva, - az osztályközösségbe beilleszkedett, de a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, - esetenként társai munkáját is károsan befolyásolja, - önértékelése, felelősségérzete hiányos, - legfeljebb három alkalommal késik az óráról, igazolatlan óráinak felső határa egy, - legfeljebb három írásbeli figyelmeztetése, és legfeljebb egy intője van, de megrovása nincs az adott hónapban. Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megszegi, - magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, a közösségi élet rendjét bomlasztja, - fegyelmezetlen az órán kívül és az órán egyaránt, - tanáraival, felnőttekkel, társaival szemben rendszeresen udvariatlan, illetlen, tiszteletlen, agresszív, - viselkedése romboló hatású, társainak rossz példát mutat, - önértékelése, felelősségérzete nem megfelelő, - igazolatlanul mulasztott egy napot, - háromnál több írásbeli figyelmeztetést, intőt, és megrovást kapott, vagy ennél súlyosabb elmarasztalásban részesült az adott hónapban. 6.3.4. Szorgalom értékelés tartalma:) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, az órákon figyel, - munkavégzése pontos, megbízható, kötelességtudata fejlett, - a tanulásban önálló, önmagát ellenőrző, tevékeny, - munkavégzése céltudatos, pontos, megbízható, - példát mutatva ösztönzi és segíti társait, - szívesen vállal többletfeladatot (szakkör, pályázat, verseny), önművelésre nyitott, - óra alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó,

96


- írásbeli munkájának külalakját az esztétikum, az igényesség jellemzi, - taneszközei tiszták, rendesek, házi feladata naprakész, felszerelése legfeljebb egy alkalommal hiányzik az adott hónapban. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - szükség esetén kevés segítséggel, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - érdeklődése az iskolai tananyagra korlátozódik, - tanórákon nem mindig tevékeny, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, - önellenőrzésre képes, - szorgalmas tanuló, aki képességeinek megfelelő eredményt ér el, - írásbeli munkáinak külalakja megfelelő, - taneszközei tiszták, rendezettek, felszerelése, házi feladata csak ritkán legfeljebb két alkalommal hiányzik az adott hónapban. Változó (3) az a tanuló, aki: - tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, gyakran ösztönzésre szorul, - önellenőrzése megbízhatatlan, szétszórtság jellemzi, - óra alatt figyelme, teljesítménye ingadozó, hullámzó, - felszerelése, házi feladata legfeljebb négy alkalommal hiányzik az adott hónapban, - taneszközei, írásbeli munkái nem mindig tiszták és ápoltak. Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - rendszertelenül dolgozik, figyelme szétszórt, - tanulmányi

munkájában

megbízhatatlan,

figyelmetlen,

feladatait

hiányosan,

vagy

egyáltalán nem végzi el, - öntevékenysége alacsony szinten áll, - felületes érdektelenség jellemzi, - felszerelése, házi feladata hiányos, taneszközei rendetlenek, négynél több alkalommal hiányoznak az adott hónapban, - valamely tantárgyból/tantárgyakból elégtelen osztályzatot kapott félévkor illetve év végén. A magatartás és a szorgalom jegyek különbsége két osztályzatnál több nem lehet. A tantestület az érdemjegy megállapításakor a fentiek figyelembevételével és a tanuló egyéni körülményeinek mérlegelésével dönt.

97


6.3.5. A dicséretek és jutalmazások általános elvei és formái a következők: Nevelőtestületünk dicséretben részesíti ill. jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: -

tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi

-

kitartó szorgalmat és/vagy példamutató magatartást tanúsít

-

eredményes kulturális tevékenységet folytat

-

kimagasló sportteljesítményt ér él

-

jól szervezi és irányítja a közösségi életet

-

egyéb módon hozzájárul az iskola hírnevéhez

A dicséretek fokozatai: -

szaktanári: szóbeli – írásbeli

-

osztályfőnöki: szóbeli – írásbeli

-

igazgatói: szóbeli – írásbeli

-

nevelőtestületi: szóbeli – írásbeli

A jutalmazás formái: A

-

dicséretes

tanulók

oklevélben,

könyv-

vagy

tárgyjutalomban

részesülhetnek. 6.3.6. A tanulók fegyelmezésének elvei és formái: a) A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére

szolgáló

nevelési

eszköz.

Befolyásolja

a

tanuló

magatartási

osztályzatát. b) Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt,

tanulóhoz

nem

méltó

magatartást

tanúsít,

fegyelmi

intézkedésben

részesíthető. c)

Ha a tanuló kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal -, fegyelmi büntetésben részesíthető.

d) A fegyelmi intézkedések fokozatai: szaktanári / osztályfőnöki / nevelőtestületi: -

figyelmeztető / szóbeli – írásbeli

-

intő

-

rovó

-

megrovás

-

szigorú megrovás

-

áthelyezés másik osztályba

igazgatói:

98


-

áthelyezés másik iskolába

99


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Helyi tantervünket a Nemzeti alaptanterv, az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek, valamint iskolánk előzőleg elfogadott helyi pedagógiai programja alapján állítottuk össze. 1. A HPP érvényességi ideje: az elfogadástól visszavonásig 2. Módosításának rendje A HPP módosítására a következő feltételek változásakor kerülhet sor: - a helyi pedagógiai programra kiható jogszabály módosítása; - az elfogadottól eltérő finanszírozás; - az iskola profiljában történő változás; - a tervezett mérések eredményességéből adódó változtatások szükségessége. A HPP módosítását a nevelőtestület bármely tagja kezdeményezheti a tantestület többségének egyetértésével. A finanszírozásban bekövetkezett esetleges változtatásokat a fenntartó a nevelőtestület véleményének figyelembevételével teszi meg. 3. A HPP értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program értékelése az év végi beszámolókban és a pedagógiai program felülvizsgálatakor történjen meg. A

pedagógiai

program

hatékonyságának

értékelése

az

Intézményi

Minőségirányítási

Programjában meghatározottak alapján történik. 4. Nyilvánosságra hozatal ideje: 2008. szeptember 1. Módja: írásos anyag szóbeli kiegészítéssel a DÖK és az Iskolaszék tájékoztatására. 5. A pedagógiai program megtekinthető az iskola könyvtárában és az igazgatói irodában és az intézmény honlapján.

100


MELLÉKLET: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola 1173 Budapest, Újlak u. 110. Megnevezés

Kötelező (minimális) 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet szerint (db)

2008. 08.15. Leltárban szereplő eszközök (db)

Megjegyzés

I. Helyiségek Tanterem Szaktanterem Logopédiai foglalkoztató Tornaterem Tornaszoba Sportudvar Igazgatói iroda Nevelőtestületi szoba Helyettesi iroda Gazdasági vezetői iroda Ügyviteli helyiség Könyvtár Könyvtárszoba Orvosi szoba - kiszolgáló helyiségek:

Osztályonként 1 Iskolánként 1-1 Iskolánként 1

42 10 1

Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1

1 1 1 1 1 1 2 1 1

Sportszertár Aula Porta Ebédlő Főzőkonyha Melegítőkonyha Tálaló – mosogató Öltöző Hideg-meleg vizes

Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként és nemenként 1 Iskolánként és nemenként 1

4 5 2 1 1 1 6 12

táncterem

101


zuhanyozó Személyzeti WC Tanulói WC Mosléktároló Éléskamra Szárazáru raktár Földesáru raktár Egyéb raktár Szertár II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai I. Tanterem: Tanulói asztalok, székek Nevelői asztal szék Eszköztároló szekrény Tábla Ruhatároló (fogas) Szeméttároló Sötétítőfüggöny 2. Szaktantermek: a.) számítástechniai terem: Tábla + flipchart Számítógépasztal Számítógépek és tartozékai Nyomtató Programok Lemeztároló doboz b.) idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem: Nyelvi labor berendezés Magnetofon Írásvetítő c.) természettudományi szaktanterem:

Épületenként és nemenként 1 Épületenként, szintenként és nemenként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1 Épületenként 1

Tanulók létszámának figyelembe vételével Tantermenként 1 Tantermenként 1 Tantermenként 1 Tanulók létszámának figyelembe vételével Tantermenként 1 Ablakonként 1

11 60 1 1 4

807 1783 89 asztal 88 szék Tantermenként 1 beépített 172 58 115 57

1 Kettő tanulónként 1 Kettő tanulónként 1 felszerelés 1 Szükség szerint 2

2 31 32

10-15 tanuló egyidejű foglalkoztatására 1 1

2

9 8 2

3 3

102


Vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) Elszívó-berendezés Vegyszerálló mosogató Fali mosogató Poroltó Mentőláda Eszköz- és vegyszerszekrény Méregszekrény Eszközszállító tolókocsi Törpefeszültségű csatlakozások d.) művészeti nevelés szaktanterem: Rajzasztal

Három tanulónként 1

10

Tantermenként 1 Két asztalonként 1 Tantermenként 1 Tantermenként 1 Tantermenként 1 2

1 7 2 3 1 2

1 Tantermenként 1 Tanulóasztalonként 1

2 3 31

Tanulók létszámának figyelembe vételével 1 hely Tárgyasztal Tantermenként 2 Mobil-lámpa (reflektor) 2 Vízcsap (falikút) 2 Pianínó Iskolánként 1 Ötvonalas tábla Tantermenként 1

14

CD vagy lemezjátszó, magnó Tároló-polcok e.) technikai szaktanterem Tanulói munkaasztal Támla nélküli szék f.) gyakorló tanterem 3. Logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba: 4. Tornaszoba: Kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper

Tantermenként 1

2

Tantermenként 1

5

15 tanuló részére 15 tanuló részére Iskolánként 1

17 35

5 5 2 2 2 2 2 5 5 5 1

11 36 8 16 6 25 5 7 20 44 2

14 2 1 1 2

103


Kiegészítő tornakészlet 5. tornaterem:

1

2

Kosárlabda palánk Gyűrű Mászórúd 6. sportudvar:

2 1 2 1

2 4 11

Szabadtéri labdajáték felszerelése Magasugró állvány, léc Távol-, magasugró gödör Futópálya 7. igazgatói iroda: Íróasztal Szék Tárgyalóasztal Szék Iratszekrény Fax Telefon 8. nevelőtestületi szoba: Fiókos asztal Szék Napló és folyóirattartó Könyvszekrény Ruhásszekrény vagy fogasok Mosdókagyló Tükör 9. ügyviteli helyiség: Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény Írógép Írógépasztal és szék Fénymásoló gép Számítógépasztal és szék Telefon

1 1 1

11 1

1 1

1

1 1 1 2 1 1 1 Pedagógus létszám szerint 1

Pedagógus létszám szerint 1 1 2 Pedagógus létszám szerint 1 1 1

Felnőtt létszám figyelembe vételével Felnőtt létszám figyelembe vételével 1 1 1 1-1 1 1 1

1 1 1 11 1 1 2

44 63 3 7 2 1 2

8 16 1 2 1 1-1 2 2-2 4 104


10. könyvtár: Tanulói asztal, szék

Egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben Egyedi világítás Olvasóhelyenként 1 Könyvtárosi asztal, szék 1-1 Szekrény (tároló) Tárolók, polcok, szabadpolcok

Háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére 2

Létra (szabadpolchoz) Telefon Fénymásoló Számítógép, nyomtató Videó televízióval CD vagy lemezjátszó Írásvetítő III. Nevelőmunkát segítő eszközök

1 1 1 1-1 1 1 1

Asztal 4 Szék 20 5 Asztal 4 Szék 2 Beépített Tároló 1 Polc 1 Szabadpolc 33 1 1 1 1-1 1-1 1 1

Tárgyak, eszközök, információ-hordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához Egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

Évfolyamok, alapján

tantárgyak Rendelkezésre állnak; az inf. hordozók folyamatos korszerűsítésének, a régi eszközök folyamatos cseréjének szükségességével

Évfolyamok, alapján

tantárgyak

Magnetofon

Iskolánként 1, ha legalább 4 osztály működik, további 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1

CD vagy lemezjátszó Videó televízióval IV. egészség- és munkavédelmi eszközök Étel-mintavétel (üvegtartály) klt. Mentőláda

Rendelkezésre állnak; az inf. hordozók folyamatos korszerűsítésének, a régi eszközök folyamatos cseréjének szükségességével 30

8 6

Iskolánként 1

1

Iskolánként 1

12

105


Gyógyszerszekrény (zárható) Védőruha Tűzoltó készülék

Iskolánként 1

1

A munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII.tv. és végrehajtási rendeletei alapján Az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

75

15

Budapest, 2009.szeptember 10. ………………………………………………. Sarkadi Nagy Adrien igazgató

106

Az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Helyi Pedagógiai Programja

Recommend Documents