Az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Helyi Pedagógiai Programja
Német Nemzetiségi Tagozat
Budapest, 2009. szeptember
Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................................................... 3 Küldetésnyilatkozat .................................................................................................................... 3 A német nemzetiségi oktatás története Budapest Főváros XVII. kerületében ..................... 4 I. Helyzetelemzés ........................................................................................................................ 5 1. A német nemzetiségi nevelés-oktatás sajátosságai.......................................................... 5 2. A nemzetiségi oktatás tárgyi, személyi, valamint dologi feltételei ................................ 6 2.1. Objektív feltételrendszer ............................................................................................. 6 2.2. Szubjektív feltételrendszer .......................................................................................... 6 2.3. A kisebbségi oktatás formái iskolánkban .................................................................. 7 2.4. Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásának elvei .................................................... 8 II. Nevelési program ................................................................................................................... 9 1. A német nemzetiségi oktatás alapelvei, céljai ................................................................. 9 1.1. A célok érdekében megvalósítandó feladatok, eszközök, eljárások ...................... 10 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok ........................................... 10 2.1. Tanórán kívüli foglalkozások .................................................................................... 10 2.1.1. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő foglalkozások-szakkörök........... 10 2.1.2. Könyvtárhasználat ................................................................................................ 11 3. Versenyek, vetélkedők ..................................................................................................... 12 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok ................................................ 12 III. Helyi tanterv ....................................................................................................................... 13 1. A tantárgyak rendszere, követelmények ....................................................................... 13 1.1. Kötelező és választható tantárgyak .......................................................................... 13 1.2. Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon ...................................................... 14 2. A kompetencia alapú szemlélet érvényesülése oktatásunkban ................................... 15 3. A nemzetiségi osztályokba való bekerülés feltételei ..................................................... 16 4. Más iskolából való bekerülés feltételei .......................................................................... 17 5. A német nemzetiségi osztályokban maradás feltételei ................................................. 17 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszám a német nemzetiségi két tanítási nyelvű program .................................................................... 18 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszáma német nemzetiségi két tanítási nyelvű program .................................................................... 19 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszáma német nemzetiségi nyelvoktató program................................................................................ 20
2
BEVEZETÉS „A magyar állam és a magyar nép megmaradása az elmúlt évszázadokban annak is köszönhető, hogy az állam területén sokféle nép élt egymással békességben, és e sokféle nép Európa különböző részéből sokféle termelési- és szokáskultúrát hozott magával. Mindaz, amit ma magyar kultúrának nevezünk, mindaz, amit a magyar állam polgáraként környezetünkben, termelési kultúránkban élvezünk, e nemzeti sokféleség eredménye. Az államba betelepedett és itt meghonosodott nemzetek között a kora középkortól jelentős szerepet játszottak a németek. Közismerten fejlett munkakultúrájuk, erős közösségszervezetük jelentős hatást gyakorolt a magyar nemzet egészére. És ugyanakkor az itt talált magyar és más népek szokásrendjét is kultúrájukba olvasztották. Kölcsönviszony, egymástól tanulás. Ez jellemzi a magyarországi németség és az állam területén élt más népek, mindenekelőtt a magyarok, közös történelmét. A most államszervezetileg egységesülő Európában rendkívül fontos, hogy a kontinens minden népcsoportja megőrizze és modernizálja kultúráját, elősegítve ezzel egy sokszínű 21. századi Európa kialakulását. A magyarországi németség történelme, a mai élet szokásainak megismerése és ápolása mind a németségnek, mind a velük egy államban élő más népeknek korparancsa és érdeke.” Dr. Glatz Ferenc Küldetésnyilatkozat (Kiegészítés az iskola küldetésnyilatkozatához) A német nemzetiségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a német nyelv tanulását, német nyelven való tanulást, a magyarországi németek történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól napjainkig elvezeti a tanulókat ahhoz az objektív tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok megtanulnak eligazodni a mai kisebbségi helyzetben, megismerik a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönzést kapnak, hogy a tanulmányok befejezése után is foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával és képviseljék a népcsoport érdekeit. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók megtanulják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni. A nemzetiségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók a más osztályokban tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az alapműveltségi vizsgára és az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a nemzetiségi oktatás felkészít a német nyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális tananyagából is az alapműveltségi vizsgára, valamint – az érettségi vizsga 3
vizsgaszabályzatában megfogalmazott német nemzetiségi nyelv és irodalom és népismeret követelményekre való figyelemmel is – az érettségi vizsgára. A nemzetiségi oktatásban kiemelt szerepe van a német nyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és –megtartó erő. E feladatát a népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. A nyelv tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a magyarországi német és a német irodalom megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése. A nemzetiségi tagozat diákjai a 8. osztály végére megtanulnak hallott, olvasott, (látott) szöveget megérteni, magukat szóban és írásban kifejezni, saját véleményüket megfogalmazni, vitázni. A tanulmányi idő folyamán olyan biztonságos és gördülékeny szóbeli és írásbeli nyelvhasználatra tesznek szert, mely lehetővé teszi, hogy a nyelv úgy az ismeretszerzés és továbbadás, mint a társalgás, szórakoztató időtöltés eszköze legyen számukra. A német nemzetiségi oktatás története Budapest Főváros XVII. kerületében 1997. szeptemberétől - szülők kezdeményezésére - a német kisebbségi önkormányzat támogatásával és a helyi önkormányzat jóváhagyásával kerületünk három iskolájában indult német nemzetiségi oktatás: a Zrínyi Miklós Általános Iskolában a nyelvoktató, a Laborcz Ferenc Általános Iskolában és a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban a két tanítási nyelvű nemzetiségi oktató program szerint. A Zrínyi Miklós Általános Iskolában és a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban tanévenként egy első osztály indítására volt lehetőség, a Laborcz Ferenc Általános Iskola négyévenként indított volna egy tizenkét tanulólétszámú nemzetiségi csoportot. A helyi önkormányzat képviselő testülete - a Tanítók Bt. független szakértők „Budapest Főváros XVII. kerületi nevelési-oktatási intézményeinek szakmai és műszaki szakértői vizsgálata” alapján – az iskolaszékek és diákönkormányzatok véleményének ismeretében és a helyi német kisebbségi önkormányzat egyetértésével, úgy döntött - 166/2001.(IV.19.) Kt. határozat -, hogy a német nemzetiségi oktatás tanteremgondjának megoldása, illetve hosszú távú, integrált fejlesztésének biztosítása érdekében, felhasználva az Újlak Utcai Általános Iskola épületének szabad kapacitását, a 2001/2002. tanévtől felmenő rendszerben a német nemzetiségi oktatást két első osztállyal az Újlak Utcai Általános Iskola Német Nemzetiségi Önálló Tagozatának beindításával oldja meg. A tagozat körzete az egész kerületre kiterjed. A Német Nemzetiségi Önálló Tagozat személyi és szakmai feltételeinek javítása szolgálatában a Tagozat vezetésére az Önkormányzat egy újabb igazgatóhelyettesi státuszt biztosított az Újlak Utcai Általános Iskolában. 230/2001 (05. 31.) Kt. határozat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a 419/2001. (VIII. 30.) határozatában úgy döntött, hogy a német nemzetiségi nyelvoktatás keretében együttműködési megállapodást kíván kötni a Budapest Kőbányai Önkormányzattal. Az Újlak Utcai Általános Iskola Német Nemzetiségi Önálló Tagozata a megkötött együttműködési megállapodás értelmében ellátja a X. kerületi német nemzetiségi oktatásban részt venni szándékozó tanulókat, 10 fő erejéig. 4
Ezen változtatással párhuzamosan a 2001/2002. tanévtől a Laborcz Ferenc Általános Iskolában megszűnt, a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban, valamint a Zrínyi Miklós Általános Iskolában pedig, kimenő rendszerben fog megszűnni a német nemzetiségi oktatás.
I. Helyzetelemzés
1. A német nemzetiségi nevelés-oktatás sajátosságai
A kisebbségi oktatás - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően - a magyarországi közoktatás része. Általános célja és feladata megegyezik a többségi oktatáséval; sajátossága, hogy intézményi feltételek között biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és-teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás-nevelés segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A kisebbségi oktatás sajátossága, hogy intézményi feltételek között biztosítja a kisebbségi nyelv elsajátítását. A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép, hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a német nyelv tanulása során olyan készségek birtokába jussanak, amelyekkel a tanult témákban az elsajátított nyelvtani szerkezetek segítségével képesek legyenek szóban és írásban is kommunikálni, idegen nyelvi tudásuk gazdagítsa anyanyelvi műveltségüket. A tanulók biztonsággal mozogjanak a hétköznapi élet tanult kommunikációs helyzeteiben. Legyenek képesek a német nyelv használatával új emberi kapcsolatokat kialakítani, tartsák tiszteletben más országok népeinek kultúráját. 5
Teremtsenek a német nyelv használatával új emberi kapcsolatokat. Értékeljék más országok népeinek kultúráját.
2. A nemzetiségi oktatás tárgyi, személyi, valamint dologi feltételei
2.1. Objektív feltételrendszer Jelenleg 16 osztály tanul a német nemzetiségi tagozaton, 8 alsó és 8 felső tagozaton. 1-4. évfolyamon az osztályok két tanítási nyelvű program szerint haladnak. Az 5. évfolyamon egy előzetes szintfelmérő alapján (a 4. évfolyam végén) történik a javaslat arra vonatkozóan, hogy a tanulók két tanítási nyelvű illetve a nyelvoktató osztályokban folytassák további tanulmányaikat. A két tanítási nyelvű osztályokban a nyelvi órákat, illetve egyes tantárgyakat (népismeret, természetismeret, történelem, földrajz, matematika) csoportbontásban tanítjuk. Erre 6 nyelvi terem áll a tanulók rendelkezésére, melyből egy terem nyelvi laborként is működik. E mellett az éneket és testnevelést is németül oktatjuk csoportbontás nélkül. Felső tagozaton a nyelvoktató osztályokban a német nyelv és irodalmon kívül a népismeret tantárgyat oktatjuk német nyelven. A tagozat felmenő rendszerét tekintve még 1 nyelvi terem kialakítására van szükség. A német nyelv oktatásához nyelvi szoftverekkel, CD-kel, hanganyagokkal, egy interaktív táblával, illetve egy 15 fős nyelvi laborral, továbbá 14 személyes számítógép-parkkal és 2 db projektorral rendelkezünk. Az intézmény német nemzetiségi osztályai korszerűen felszerelt saját tanteremmel rendelkeznek. Az alsó tagozat termei egy külön épületszárnyban, a felső tagozaté pedig a főépületben, közös folyosón helyezkednek el. Emellett önálló könyvtár is szolgálja az oktatást.
2.2. Szubjektív feltételrendszer A kisebbségi pedagógiai programban oktató pedagógusok speciális feladatokat látnak el. A kisebbségi nyelv birtoklása mellett ismeretekkel kell rendelkezniük a magyarországi németek történelme, kultúrája, hagyományai és szokásai terén. Ezek az ismeretek beépülnek a német nyelv és irodalom és a népismeret tantárgyak tananyagába, s a tanórán kívüli tevékenységekbe is. A tagozat nevelési és oktatási nyelve a kisebbség nyelve, ezért pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki német nemzetiségi tanító vagy tanító – műveltségterülete német nyelv. A kisebbségi nyelv oktatására az a pedagógus alkalmazható, aki a Közoktatási Törvényben előírt – nyelvtanári vagy idegen nyelv és irodalom szakos tanári – végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. Jelenleg a tagozat valamennyi pedagógusa rendelkezik a megfelelő felsőfokú végzettséggel, nyelvvizsgával, illetve a német nemzetiségi kiegészítő képzéssel. A testnevelést felső tagozaton 6
tanító kollégánk felsőfokú C típusú nyelvvizsgára készül. A kerületi német nemzetiségi vezetők segítségével folyamatban van egy német anyanyelvű tanár alkalmazása, hiszen fontosnak tartjuk az anyanyelvi környezet biztosítását. A munkaközösségek szerepe a német nemzetiségi oktatás pedagógiai munkájának fejlesztésében A tagozat oktatói-nevelői munkájának fejlesztésére, a tagok továbbképzésének segítésére önálló német nyelvi munkaközösség alakult. A tagozatot tagozatvezető irányítja igazgatóhelyettesi munkakörben. A munkaközösség feladata a nevelés helyes gyakorlati alkalmazásának elősegítése, a munkaközösségi tagok munkájának összehangolása, az oktató- nevelőmunka hatékonyságának növelése, a módszertani eljárások fejlesztése, az öntevékeny szakmai továbbképzés elősegítése, a tanulókkal szemben támasztott egységes követelmények kidolgozása, a tanulók tudásának eredményfelmérése, a pedagógusok közösségi felelősségének növelése, közösségi életének fejlesztése, szaktanterem létesítése, azok továbbfejlesztésében való részvétel, felszereléseinek őrzése és fejlesztése. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Munkatervi programjukban az említett feladatok megvalósítása érdekében felveszik bemutatóórák szervezését, látogatását, különböző pedagógiai és módszertani viták szervezését, tanulmányi versenyek, vetélkedők, kulturális rendezvények, tanulmányi kirándulások, erdei táborok szervezését. Segítik a külső kapcsolatok ápolását, fejlesztését. Igény szerint bekapcsolódnak a kerületi német kisebbségi rendezvények szervezésébe és lebonyolításába.
2.3. A kisebbségi oktatás formái iskolánkban A kétnyelvű kisebbségi oktatás A kétnyelvű kisebbségi oktatás a nyelvismeret elmélyítésével és tanítási nyelvként való alkalmazásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Ez a forma lehetővé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a kisebbségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, s mindkettő tantárgy is. A kétnyelvű oktatási formában a pedagógiai program által meghatározott, az anyanyelv és irodalmon kívül, legalább három tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni, a heti kötelező órakeret legalább ötven százalékában.
A nyelvoktató kisebbségi oktatás A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. A nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni. 2.4. Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásának elvei 7
Az alsó évfolyam osztályaiban már rendelkezésre állnak a pedagógiai elképzeléseinknek megfelelő tankönyvek. Az egyik legnagyobb gondot a felső tagozat nyelvoktatásában a hiányos tankönyv választék okozza. Matematika tantárgyból egyáltalán nincs megfelelő német nyelvű tankönyv. Így a tanároknak a felkészülés során, óráról órára oldalakat kell szaknyelven fordítaniuk, kiegészítő feladatokat készíteniük. Az így elkészült anyagot feladatbankban összesítjük. Fontosnak tartjuk olyan tankönyvek, munkafüzetek, egyéb eszközök kiválasztását, melyek figyelembe veszik a tanulók életkorát, lehetőséget adnak a differenciálásra, valamint tevékenykedtető és élet közeli feladatokat tartalmaznak:
Kommunikatív szemléletű tankönyvek, munkafüzetek Korosztályuknak és tudásszintjüknek megfelelő tematika A négy nyelvi alapkészségre építkező anyagok Témakör-központúság Teremtsen lehetőséget a csoportnak megfelelő, különböző módszerek és munkaformák alkalmazására Adjon lehetőséget az ismétlésre, ellenőrzésre Segítse a házi feladatok és önálló munkák elvégzését Keltse fel a tanuló kíváncsiságát Legyen elgondolkodtató és állásfoglalásra késztető Rendelkezzen megfelelő minőségű hanganyaggal Egészítse ki a tankönyveket különböző, a nevelő munkáját segítő tanulmányi segédlet
8
II. Nevelési program (Kiegészítés az iskola nevelési programjához)
1. A német nemzetiségi oktatás alapelvei, céljai A magyarországi kisebbségi nevelés-oktatás céljait a hazai és a nemzetközi kisebbségi jogok, Európai Tanácsi ajánlásoknak megfelelő elvek figyelembevételével kívánja elérni. Az idegen nyelv elsajátítása minden európai állampolgár fontos feladata ahhoz, hogy az Unió sikeres polgára legyen. Iskolánknak törekedni kell arra, hogy a kisebbségi oktatásban résztvevők számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, alakuljon ki bennük a reális nemzetkép, kisebbségkép. A német nyelv megtanulása és mindenre kiterjedő használata a legfontosabb feltétele a Magyarországon élő német kisebbségnek, mint népcsoportra való fennmaradásra. A nyelv a kultúra fontos része, mely az elődök kultúráját is magában foglalja, s egyben a nemzeti kisebbség értékes örökségét jelenti. Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom általános fejlesztési és részletes követelményeinek az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet. A német nemzetiségi tagozaton a tanítás nyelve a magyar nyelv, illetve a német nyelv, mely egyben tantárgy is. Fontos azonban az anyanyelvnek, illetve nyelvi struktúráinak alapos elsajátítása, ismerete, mivel diákjaink az általános iskola befejezése után mind magyar mind német tannyelvű középiskolában tovább tanulhatnak. A német nyelv megismertetése és elsajátíttatása mellett fontos feladatunk a magyarországi németek, illetve a velünk élő kisebbségek hagyományainak, kultúrájának, múltjának megismertetése és annak továbbadása. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetünk a tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeket történő identitás-fejlesztésre. A kisebbségi népismeret tanítása a nemzetiségi tagozaton önálló tantárgyként folyik, azonban megjelenik tanórán kívüli tevékenységek formájában is (mint tanulmányi kirándulások, erdei táborok, kulturális rendezvények, népdal- és tánckör). A nemzetiségi nyelv oktatásában kiemelkedő szerepet kap a kommunikációs beszédkészség, valamint a nyelvi tudatosság fejlesztése, az idegen nyelvi kultúra megismertetése. Nagyon fontosnak tartjuk a tanulói aktivitás előtérbe helyezését. A nemzetiségi nyelvi kompetencia fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia a különböző munkaformák (páros, csoportmunka, projektmunka) váltakozásának, az osztálytermi környezetben végzett tevékenységek, feladatok változatos szervezésének.
9
A felső tagozaton megszervezett napközis foglalkozásokat lehetőség szerint német nyelvtanár látja el, a két nyelven tanított tantárgyak hatékonyabb elsajátítása érdekében. 1.1. A célok érdekében megvalósítandó feladatok, eszközök, eljárások
A kisebbségi nyelv megismerése, elsajátítása, használata a jövő iskolájának módszereivel és eszközeivel. A kétnyelvű környezet biztosítása. A hagyományok ápolása, más célnyelvi országok kultúráinak megismerése. A két nyelven való gondolkodásra nevelés, „ahány nyelv, annyi ember” elv alapján. Reális és való nemzetkép és kisebbségi identitástudat kialakítása és fejlesztése. A tanórán kívüli kulturális nemzetiségi programok. Magas szintű kommunikációs készség kialakítása és fejlesztése. Anyanyelvi vendégtanár foglalkoztatás. A mind hatékonyabb tanulás érdekében a szükséges eszközök biztosítása.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok
2.1. Tanórán kívüli foglalkozások
2.1.1. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő foglalkozások-szakkörök A nemzetiségi osztályok tanulói kedvük és érdeklődésük szerint részt vehetnek az iskola magyar nyelvű szakkörein és tanfolyamain. Ezen kívül érdeklődés és igény szerint német nyelvű szakköröket is indítunk. Pl.: dal- és tánckör, turisztikai szakkör. A kerület érdeklődő óvodáiban meghirdettünk nagycsoportos óvodások számára ismerkedő jellegű német nyelvű foglalkozásokat, amelyeket játékos formában heti rendszerességgel 1-1 órában a nyelvet tanítók tartanak. A foglalkozások célja a nemzetiségi óvoda hiányának részbeni pótlása. A gyermekeket életkori sajátosságuknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően megismertetjük a kisebbség nyelvével és kultúrájával, felkészítjük őket a nyelv iskolai tanulására. Pedagógiai Programunknak megfelelően egyenlő hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. Minden pedagógus tanulócsoportjában felzárkóztató foglalkozásokat tart, melynek eredménye hosszútávon mérhető. Tanulóink számára különféle lehetőségeket teremtünk a tantárgyi törzsanyagon felüli ismeretek megismerésére és elsajátítására. A 2006/2007. tanévben lehetőségük nyílt a felső tagozatos tanulóknak Junior Nyelvvizsga letételére. Ez a vizsga az Európai Tanács által kidolgozott A2 szintnek felel meg, mely egynyelvű komplex írásbeli és szóbeli részből áll. A nyelvvizsgára való felkészítés a felső tagozatos tanulók számára folyamatos. Célunk, hogy minden tanuló rendelkezzen az általános 10
iskolai tanulmányainak befejezésekor a fent említett nyelvvizsgával. A tartósan kiemelkedő eredményeket elérő tanulóinknak biztosítjuk a felkészítést a B2 szint elérésére.
A 2001/2002. tanévben alakult a Fröhlicher Kreis gyermek-néptánccsoport, mely iskolai, kerületi, regionális és országos kulturális rendezvényeken képviseli iskolánkat. A 2007/2008. tanévben tagozatunkon megalakult az Újlak Deutsches Kindertheater német nyelvi színjátszó csoport. Célunk, hogy dramatikus játékokkal, helyzetgyakorlatokkal a tanulókat olyan helyzetekkel ismertessük meg, melyekkel felnőttként az élet bármely területén találkozhatnak. Ismereteiket kamatoztatva ezekben a helyzetekben magatartásukat határozott fellépés jellemzi. A színjátszás során a tanórákon elsajátított nyelvtani ismereteiket játékos formában mélyítik el. Terveink között szerepel német nyelvű kórus létrehozása, és a kulturális kapcsolatok ápolása a felnőtt lakossággal. Törekszünk testvériskolával való kapcsolat kialakítására. A régiós kapcsolatok erősítését is feladatunknak tekintjük. Az életútkövetés fontos állomásai azok a magyar falvak (pl. Iklad, Harta), melyeket német nemzetiségek laknak, így ezekre a településekre kirándulásokat tervezünk. Tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók szakkörökön vehetnek részt (szorobán, furulya, ének, néptánc, turisztikai, sport szakkör). 2.1.2. Könyvtárhasználat Az iskolai könyvtár helyiségében elengedhetetlenül fontos egy nemzetiségi könyvtársarok - kézi és kikölcsönözhető könyvekkel, folyóiratokkal stb. - létrehozása. A meglévő könyvtárállományt folyamatosan bővítjük a nemzetiségi tagozaton német nyelvet és német nyelven tanítók és a tagozaton tanuló diákok napi felkészüléséhez, ismereteik bővítéséhez szükséges német nyelvű és kétnyelvű ismerethordozókkal: Német-Magyar / Magyar-Német Akadémiai Nagyszótár tankönyvek (kksz) középszótárak zsebszótárak egynyelvű értelmező szótárak különböző korosztályok számára (kksz) képes szótárak (kksz) ismeretterjesztő könyvek, videofilmek, folyóiratok (kksz) szépirodalom (kksz): anyaországbeli és magyarországi német írók és költők művei mesekönyvek művészeti könyvek (kksz) számítógépes programok különböző témákban (kksz) hanganyag CD-n és hangkazettán; pl. anyaországbeli és magyarországi németek népzenéje 11
nyelvi társasjátékok, bábok barkácskönyvek (kksz)
3. Versenyek, vetélkedők
Tanulóink folyamatosan részt vesznek német nyelvű tanulmányi versenyeken, ahol szép eredményeket érnek el. Kerületi német nyelvű vers- és prózamondó verseny Fővárosi német nyelvű vers- és prózamondó verseny Országos német nyelvű vers- és prózamondó verseny Regionális német nyelvű vers- és prózamondó verseny Iskolai versenyek: Német nyelvű vers- és prózamondó verseny Mesemondó verseny Helyesírási verseny Szépolvasási verseny Napközis foglalkozások Fontosnak tartjuk, és törekszünk a napközis foglalkozás idejében is a kétnyelvű környezet megteremtésére nemzetiségi osztályaink diákjai számára. Ebben meghatározó szerep jut a napközis nevelőnek, pl. különböző szituációkban német nyelven beszéljen a gyerekekhez: ebédidő alatt, a szabadidős tevékenységek során, uzsonnaidőben, stb. Továbbá szükséges, hogy megfelelő segítséget tudjon nyújtani a német nyelvű tanulmányi munkában. A gyerekek számára a napközi otthoni foglalkozás keretében is szervezünk iskolán kívüli programokat is: tanulmányi séták, településünk fontosabb intézményeinek megismerése, közös programok más nemzetiségi iskolák diákjaival, fellépések kulturális rendezvényeken, illetve kulturális rendezvények látogatása, részvétel tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, könyvtárlátogatás, vendégek fogadása, készülődés ünnepekre. Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis foglalkozások között a tanulók életkorához és fejlettségéhez igazodó, játékos, egészségfejlesztő testmozgást tartunk.
4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok részvétel vidéki, budapesti, kerületi nemzetiségi rendezvényeken, ünnepségen a tagozaton, osztálykeretben, ill. más nemzetiségi iskolák osztályaival közösen szervezett ünnepségeken; hagyományteremtés, ill. -ápolás: Márton-napi ünnepség, Mikulás, Advent-karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák Napja 12
III. Helyi tanterv (Kiegészítés az iskola helyi tantervéhez)
1. A tantárgyak rendszere, követelmények 1.1. Kötelező és választható tantárgyak A gyermekek többsége előzetes nyelvi ismeret nélkül érkezik a nemzetiségi első osztályba, s a szülők közül sem mindenki beszéli a német nyelvet. A keresztúri német falu földműves családjaiban egykoron beszélt dialektusra a családokban már csak egy-két dédnagymama emlékezik. A két tanítási nyelvű program német nyelv és irodalom tantárgy kerettanterv ajánlásban megfogalmazottak túlzott követelményeket támasztanak a hozzánk érkező gyerekekkel szemben, akik - bár a magyarországi németséghez tartoznak, illetve kötődnek - előzetes német nyelvi ismeretek nélkül tanulják a nyelvet. A nemzetiségi tagozat tanterveiben a német nyelvi követelményeket úgy határoztuk meg, hogy azt a nemzetiségi osztályainkban tanuló diákjainknak esélyük legyen teljesíteni, számukra az ősök nyelvének tanulása és az ősök nyelvén tanulás, az ismeretszerzés örömmel és sikerélménnyel járjon. Nemzetiségi tagozatunk ötödik évfolyamától kezdődően választható tantárgyként szerepel az angol nyelv, melyet diákjaink heti két órában, csoportbontásban tanulhatnak. Azok számára, akiknek a történelem és a természetismeret, illetve a földrajz tantárgyak német nyelven történő elsajátításához, a tananyag biztos tudásához a kötelező óraszám mellett továbbira van szükségük az angol nyelv helyett, választhatóként felvehetnek még 1-1 órát a történelem, ill. a természetismeret/földrajz tantárgyak német nyelvű tanulásához. A nemzetiségi tagozat helyi tantervében meghatározott követelmények – kivétel az angol nyelvet, illetve a helyette választható 1 történelem- és 1 természetismeret/földrajzórát a felső tagozaton – csak a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétellel teljesíthetők. A beiratkozás az iskola nemzetiségi osztályába a nem kötelező foglalkozásokon való részvétel vállalását is jelenti. Erre a szülők figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban fel kell hívni. A szülők ennek elfogadásáról írásban nyilatkoznak.
A kisebbség nyelvét és a kisebbség nyelvén oktatott tantárgyakat csoportbontásban oktatjuk. A két tanítási nyelvű programban résztvevők számára alsó tagozaton a két nyelven tanított tantárgyak: Környezetismeret Népismeret Rajz Technika Testnevelés Ének-zene 13
Tánc A 3. évfolyamtól kötelező az informatika oktatás. felső tagozaton két nyelven tanított tantárgyak: Matematika Természetismeret, földrajz Történelem Népismeret Ének-zene Testnevelés Tánc A német nemzetiségi nyelvoktató programban résztvevők számára felső tagozaton két nyelven tanított tantárgyak: Népismeret Tánc Az 5. évfolyamtól választható tantárgyként szerepel az angol nyelv heti 2 órában, melynek oktatása a jelentkezők számától függően csoportbontásban történik. Az angol nyelvet mindkét oktatási formában tanulók választhatják.
1.2. Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon
A törvényi előírásoknak megfelelően az 5-6. évfolyamon képesség-és készségfejlesztésre kell fordítani az óraszám minimum 25 %-át. Az órákon alapkészségek fejlesztése történik, ezért ezeken az évfolyamokon alsó tagozatos nevelő megfelelő műveltségi területhez kapcsolódó képzettséggel, valamint szaktanár 120 órás kapcsolódó továbbképzés teljesítésével taníthat, illetve aki megfelel az átmeneti rendelkezéseknek. A nem szakrendszerű oktatás javasolt óraszámának megosztása: Általános tantervű osztályokban: Magyar nyelv és irodalom 1 óra Matematika 1 óra Német nyelv és irodalom 3 óra Történelem 0,5 óra Természetismeret 0,5 óra Informatika 0,5 óra Osztályfőnöki óra 0,5 óra
14
2. A kompetencia alapú szemlélet érvényesülése oktatásunkban Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit. A tanítási órák és egyéb foglalkozások beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek, és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. Munkánkat úgy végezzük, hogy korszerű nyelvtanítási módszereink a hazai nyelvoktatás szükségleteihez és feltételeihez igazodjanak. Célunk, hogy az új módszerek beépüljenek a nyelvtanítás mindennapos gyakorlatába, és elősegítsék a tanulók hatékony nyelvtudásának kialakulását. Kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló tevékenységeken keresztül. Főbb módszertanai alapelveink a következők: 1. A német nyelv kommunikatív szemlélete - a nyelv rendszerének megtanítására irányuló módszerek helyét fokozatosan átveszik a tanuló- és tevékenység-központú módszerek, ami együtt jár a tanári és tanulói szerepek megváltozásával, valamint az osztálytermi nyelv bővülésével. 2. Feladatközpontú szemlélet - a kommunikáció szerves része az olyan feladat, amelyben a résztvevők interakciót, produkciót, recepciót vagy közvetítést végeznek. A kommunikatív cél elérése érdekében ezek a feladatok megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását és kifejezését. 3. A felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és csoportmunka, valamint a projektmunka alkalmazása – e tevékenységek, feladatok változatos szervezése számos lehetőséget kínál a tanulóknak a csoportos, páros vagy egyéni munkára. A munkaformák váltakozása motiválja a tanulót. Alkalmat teremt az új szerepek kipróbálására tanuló és tanár számára egyaránt. A tanár mint szervező, segítő szerepel egy-egy feladat elvégzése során. 4. A tanórán kívüli nyelvgyakorlás ösztönzése - Az internet, a televízió, a könyvek, újságok kiváló lehetőséget nyújtanak a nyelv kommunikatív helyzetekben történő alkalmazására. Az életszerű helyzetekben idegen nyelven megfelelni tudó tanuló a nyelvet mint eszközt használja céljai elérésére. Az így szerzett sikerélmény önbizalmat ad, és a további tanulásra is motiválóan hat. Az idegen nyelvi kompetencia kapcsolódása más kompetenciaterületekhez A német nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szorosan összefonódik és állandó kölcsönhatásban van egy sor más kompetencia fejlesztésével.
15
-
-
-
Kiemelten fontos az idegen nyelvi és az anyanyelvi kommunikatív kompetencia integrált fejlesztése. Ez kifejezetten fontos az alapozó, 1-4 évfolyami szakaszban. Az idegen nyelvi és az anyanyelvi kompetencia fejlesztése így együttesen, egymással kölcsönhatásban erősíti a kommunikáció fejlesztését. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének területén is kínálkozik lehetőség az integrációra. Az idegen nyelv tanítása során számos olyan módszer, munkaforma alkalmazására van lehetősége a nyelvtanárnak, amely a szociális kompetencia fejlesztését segíti. Az életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének lehetséges kapcsolódási pontjai a nyelvi tartalmak szintjén jelenhetnek meg a programcsomagokban. Az informatikai és kommunikációs technikák alkalmazása szintén olyan terület, amely sok kapcsolódási pontot mutat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésével. Az idegen nyelvi modulok fejlesztésében fontos szerepet játszik a számítógép és az internet felhasználása. Ennek érdekében tudatosan fejlesztjük taneszközeinket. Nyelvi labort építettünk, mely fel van szerelve számítógépekkel, interaktív táblával és ehhez kapcsolódó korszerű taneszközökkel.
3. A nemzetiségi osztályokba való bekerülés feltételei E tanévtől lépett életbe Rákosmente Önkormányzatának 1/2009. (I. 26.) rendelete az önkormányzati fenntartású általános iskolák felvételi körzeteiről és az önkormányzati fenntartású általános iskolákba történő jelentkezés rendjéről. A német nemzetiségi tagozatra bekerülés feltételei is ebben kerültek meghatározásra, melyek összhangban vannak a felsőbb jogszabályokkal. Az első évfolyamon szülői kérelem alapján, előképzettség nélkül, óvodai szakvélemény, ha szükséges, a Nevelési Tanácsadó véleménye
Az első osztályba jelentkező gyermekek játékos képességfelmérésen vesznek részt, amelyen a szókincsüket, kifejezőkészségüket, memóriájukat, logikus gondolkodásukat, kitartásukat, feladattudatukat figyeljük, értékeljük beszélgetés alapján. A német nyelvtudásukat nem mérjük. A játékos képességfelmérésen a szülők is jelen lehetnek. A gyerekek a szülők kérésére, továbbá a játékos képességfelmérést tartó pedagógusok javaslata alapján nyernek felvételt a német nemzetiségi osztályokba. A német nyelvi ismeret hiánya nem jelent akadályt a bekerülésre. A szülők előzetesen szülői tájékoztatón vesznek részt. A nemzetiségi tagozat osztályaiba való bekerülés lehetősége a kerület egész területére kiterjed.
16
4. Más iskolából való bekerülés feltételei
Más iskolából (Magyarország, illetve külföld) nemzetiségi osztályba akkor kerülhet tanuló, ha nemzetiségi tagozaton tanító pedagógusok előtt számot ad az adott évfolyam követelményeinek megfelelő magyar nyelvi, német nyelvi és a német nyelven tanult tantárgyak tananyagának tudásáról. Tanulmányát bizonyítványával, illetve tanév közben ellenőrzőjével is igazolja.
5. A német nemzetiségi osztályokban maradás feltételei
Abban az esetben, ha a magyarországi németséghez tartozó tanuló a fokozottabb terhelés miatt, a differenciált foglalkozás ellenére is gyenge eredményt ér el, az iskola javaslatára a szülő dönt arról, hogy gyermeke általános tantervű osztályban folytatja-e a tanulmányait, vagy évfolyamot ismétel-e.
17
Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszáma német nemzetiségi két tanítási nyelvű program
TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi nyelv csoportbontásban Német hon- és népismeret csoportbontásban Matematika Környezetismeret csoportbontásban Ének-zene Rajz Technika Informatika csoportbontásban Testnevelés Néptánc Óraszám összesen Óraszám 50 %-a német illetve német nyelven Csoportbontás
1. osztály
2. osztály
3. osztály
4. osztály
7,5
7,5
7
7
5
5
5
5
0,5
0,5
0,5
1
4
4
4
5
2
2
2
3
1 0,5 0,5
1 0,5 0,5
1 0,5 0,5
1 0,5 0,5
–
–
0,5
1
2 1
2 1
2 1
2 1
24 56 % 13,5 7,5
24 56 % 13,5 7,5
24 58 % 14 8
27 52 % 14 10
18
Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszáma német nemzetiségi két tanítási nyelvű program
TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi nyelv Történelem Hon- és népismeret Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika/életvitel Testnevelés Néptánc Osztályfőnöki Angol nyelv (választható) Összes óraszám Óraszám 50 %-a német illetve német nyelven Csoportbontás
5. osztály
6. osztály
7. osztály
8. osztály
3,5 + 1
3,5 + 1
4
4
2* + 3* 1,5* + 0,5* 1* 2 + 2* 0,5* + 0,5* 2* + 0,5*
2* + 3* 1,5* + 0,5* 1* 2 + 2* 0,5* + 0,5* 2* + 0,5*
5* 2,5* 1* 2 + 2* 1*
5* 2,5* 1* 2 + 2* 1* 1,5 1,5 1,5 1,5* 1 0,5 1 1,5 1 1
1 0,5 0,5 2 1 0,5 +0,5
1 0,5 0,5 2 1 0,5 +0,5
1,5 1,5 1,5 1,5* 1 0,5 1 1,5 1 1
2*
2*
2*
2*
26/28
26/28
29/31
29/31
16,5
16,5
17,5
17,5
13,5/15,5
13,5/15,5
13/15
13/15
19
Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszáma német nemzetiségi nyelvoktató program
TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi nyelv Történelem Hon- és népismeret Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika/életvitel Testnevelés Néptánc Osztályfőnöki Angol nyelv (választható) Összes óraszám Csoportbontás
5. osztály
6. osztály
7. osztály
8. osztály
3,5 + 1
3,5 + 1
4
4
2* + 3* 1,5 + 0,5 1* 3+1 0,5* + 0,5* 2 + 0,5
2* + 3* 1,5 + 0,5 1* 3+1 0,5* + 0,5* 2 + 0,5
5* 2,5* 1* 4 1*
5* 2,5* 1* 4 1* 1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 1 0,5 1,5 1 1
0,5 1 0,5 2 1 0,5 +0,5
0,5 1 0,5 2 1 0,5 +0,5
1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 1 0,5 1,5 1 1
2*
2*
2*
2*
26/28 7/9
26/28 7/9
29/31 7/9
29/31 7/9
20
