Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok kiírásaihoz kapcsolódóan érkezett pályázói kérdések megválaszolása (27. hét)

Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok kiírásaihoz kapcsolódóan érkezett pályázói kérdések megválaszolása (27. hét) 1. Üzleti Terv - Táblázat 5 sora: jól gondoljuk, hogy itt kumulált befektetési szám szükséges és a „follow-on” nem számít újnak, tehát az nem növeli a befektetések számát? Az értelmezés nem helyes – az egyes oszlopokban az adott évben megvalósított befektetések számának kell szerepelnie és a „follow-on” befektetések is növelik a darabszámot. 2. Üzleti Terv - Alapkezelési díj mértéke (7 sor): lehet-e a különböző években (alap futamideje) különböző a díj mértéke (feltételezve, hogy igen a válasz) és azt tudjuk, hogy a Jeremie és magánbefektetők alapkezelési díja különbözhet (illetve a magánbefektetők között is lehet eltérés), akkor egy olyan táblázat van, ahol vannak különböző értékek. Mi a matematikai formula, ahogy kiszámoljuk az egy átlagértéket? Befektetők B1 B2 B3

Y1 A Z I

B X O

C B P

D M N

E Q NN

F W YY

G E DD

H T LL

K Y TT

Y10 L U XX

A Pályázati Felhívások 4. sz. melléklete 2. h) pontjának értelmében az alapkezelési díjat oly módon szükséges meghatározni, hogy az a pályázatértékelés során teljes mértékben megfeleltethető legyen a jegyzett tőke, illetve a befektetési időszak után a jegyzett tőke vagy a nettó eszközérték közül a kisebbre vetített fenti százalékos mértéknek, ezáltal a Scoring rendszer „B” szakaszában teljesen egyértelműen megállapítható legyen az adott feltételhez tartozó pontszám. Az elvárás tehát olyan algoritmus meghatározása, amely (i) egzakt módon konvertálható a pályázati dokumentációban szereplő vetítési alapra, valamint biztosított, hogy (ii) a díj mértéke nem haladja meg a kiírásban meghatározott felső korlátot. A vonatkozó matematikai formula kidolgozása és ennek bemutatása, magyarázata a pályázók feladata. 3. Üzleti Terv - Koncepcionálisan lehetséges-e, hogy az alapkezelő befektetett céggel kapcsolatos költségeit a portfolió cég viselje a befektetés után, ami független az alapkezelési díjtól, illetve a max. 5%-os működési költségtől? Igen, de természetesen csak a piaci gyakorlat alapján indokolható mértékben. 4. Üzleti Terv - Alapkezelő Üzleti Terv 10. sora tartalmazza-e a pénzkölcsönöket? Ugyanez a sor linkel-e az Alap Üzleti Terv 6. sorára? Az Alap Üzleti Terv 6. sora az Alapkezelő Üzleti Tervének 12. sorával van összekötve, ahogyan ez az Excel táblázat képletezéséből megállapítható. Az Alapkezelő Üzleti Terv 10. sorának tartalmaznia kell az összes kezelt alap által folyósított pénzkölcsönöket is.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Cím: H-1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Levelezési cím: H-1393 Budapest, pf. 332. Tel.: +36 40/638-638 (+36-1-474-9180) E-mail: [email protected] www.nfu.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

Amennyiben az Alapkezelő kizárólag egy Közös Magvető/Növekedési Alapot kezel, a 9. és 10. sorokban szereplő értékek nyilvánvalóan megegyeznek a 11. és 12. sorokkal. 5. A 25 millió forintos befektetési összeg érték: egyéni (senior befektetési szakember) befektetési értéket, vagy tranzakció értéket jelent? A 25 millió Ft azt az összeget jelöli, amelyet az adott Senior Vállalati Befektetési Szakembert alkalmazó befektető társaság (vagy akár ő mint magánszemély) befektetett. Amennyiben egy céltársaság egyidejűleg több, egymással társbefektetői viszonyban lévő befektetőtől vont be forrásokat, természetesen nem a teljes tranzakciós érték számít, hanem a Senior Vállalati Befektetési Szakembert foglalkoztató befektetőre eső rész. 6. Amennyiben történt egy befektetési döntés 1995-ben, de az exit 1999-ben történt, akkor az exit figyelembe vehető? Nem, tekintettel arra, hogy a Scoring táblázatok 2. sora szerint kizárólag az 1997.01.01. utáni tranzakciós referenciák vehetők figyelembe, a további sorokban pedig ez a referencia-halmaz kerül bizonyos szempontok szerint értékelésre. 7. A Pályázati felhívás F. h) pontja, valamint a 25. és 26. heteken feltett kérdésre adott válaszok alapján egyértelműen úgy értjük, hogy a Senior Vállalati Befektetési Szakembereket munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban kell a Pályázónál alkalmazni. Ugyanakkor a Pályázati felhívás egyes pontjainak (pl. a 26. oldalon a H4 (iii) pont) és a Közvetítői szerződés egyes pontjainak (pl. a 28. oldalon a 9.7 c) és d) pontok) szóhasználata csak a a Senior Vállalati Befektetési Szakemberekkel kötött munkaszerződésekre utal. A kérdésünk az, hogyha a Senior Vállalati Befektetési Szakemberek kizárólag megbízási szerződésben kerülnek foglalkoztatásra a Pályázónál, akkor ezen megbízási szerződésnek milyen rendelkezéseket kell tartalmaznia, hogy az megfeleljen a Pályázati felhívás kritériumainak, pl. milyen módon kell a megbízási szerződésben megfogalmazni a „főállású alkalmazásra” vonatkozó rendelkezéseket. Az észrevételeket köszönjük, a végleges Közvetítői Szerződésben pontosítva lesz a szövegezés. Az utolsó mondatban szereplő értelmezés ugyanakkor nem helyes – a Pályázati Felhívások B3. pontja 2 főállású, munkaviszonnyal rendelkező Senior Vállalati Befektetési Szakembert írt elő alkalmassági feltételként, ezen felül legfeljebb egy Senior Vállalati Befektetési Szakembernek elfogadható olyan megbízási jogviszonyban szerződött fél is, aki szakmai felkészültségét tekintve eleget tesz a Senior Vállalati Befektetési Szakemberekkel szemben támasztott elvárásoknak (lásd Scoring táblázatok A/1-es sora). Az összes Senior Vállalati Befektetési Szakember tehát nem foglalkoztatható megbízási szerződéssel, legalább két Senior Vállalati Befektetési Szakembert főállásban és munkaviszony keretében kell alkalmazni. Ha korábbi válaszaink ettől eltérően is értelmezhetőek, akkor kérjük a fenti értelmezésnek megfelelően eljárni. A megbízási szerződések tartalmára a pályázat tekintetében specifikus előírás a javadalmazás tekintetében áll fenn. 8. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a […] Kft., kockázati tőkealap-jegyek jegyzésére alkalmas befektető gazdasági társaságnak minősül-e a Gazdaságfejlesztési Operatív


2

Program 4. Prioritás keretében finanszírozott ÚJ SZÉCHENYI KOCKÁZATI TŐKEPROGRAMOK Közös Magvető Alap Alprogramja szerinti pályázat szempontjából. A pályázati folyamat jelen szakaszában konkrét potenciális befektetők megfelelőségét nem áll módunkban vizsgálni. A Pályázati Felhívások C3. pontja, valamint a Közvetítői Szerződés-tervezetekben foglalt fogalom meghatározás szerint a Programokban olyan Befektetők vehetnek részt, amelyek transzparens tényleges tulajdonosi struktúrával rendelkező, független, magánpiaci természetes és/vagy jogi személy(ek), és/vagy jogi személyiség nélküli egyéb jogalany(ok), aki(k)/amely(ek) a Közös Magvető Alap által kibocsátandó kockázati tőkealap-jegyek összesen legalább 30 (harminc) százalékát (egy vagy több, az „A” sorozattól eltérő kockázati tőkealap-jegy sorozat formájában) nem az államháztartás alrendszereiből származó forrásból jegyzi(k) le. Az a Befektető minősül függetlennek, amellyel szemben nem áll fenn, illetve nem merül fel valamely jogszabályban vagy a Közvetítői Szerződésben meghatározott kizárási és/vagy összeférhetetlenségi szabály. Az a Befektető minősül magánpiacinak, amelyre hatóságok közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást – sem tulajdonosként, sem a vállalkozásban fennálló pénzügyi részesedésükön keresztül, sem a befektetőre vonatkozó szabályok alapján – nem gyakorolhatnak. A meghatározó hatósági befolyást vélelmezni kell, amennyiben hatóságok egy Befektetővel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve (i) a Befektető jegyzett tőkéjének többségi tulajdonosai; (ii) a Befektető által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségével rendelkeznek; illetve (iii) a Befektető igazgatási, vezetői vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét kijelölhetik. A szóban forgó intézmény akkor vehet részt Befektetőként a Programban, amennyiben megfelel a fenti elvárásoknak és ezt a pályázati anyagban szereplő dokumentumok is alátámasztják. 9. A pályázati felhívás 4. számú melléklet 1. j) pontjában szerepel az alábbi mondat: "Kérjük külön megjelölni, hogy a Pályázó a befektetési lehetőségek azonosítása során együttműködik-e, vagy tervez-e együttműködést egy vagy több magyarországi K+F központtal, egyetemmel vagy vállalkozásfejlesztési intézménnyel." A 'magyarországi' kitétel az egyetemekre és a vállalkozásfejlesztési intézményekre is vonatkozik vagy csak a K+F központokra? A „magyarországi” kitétel az összes intézmény típusra vonatkozik. 10. Amennyiben lehetőség van rá, kérjük, biztosítsák a pályázati felhívás mellékleteinek word formátumban történő elérhetőségét is a mellékletek egyszerűbb kitöltése érdekében. A 28. héten a pályázati felhívás mellékleteit word formátumban is elérhetővé tesszük az NFÜ honlapján a „Segédletek” között. 11. A pályázati felhívás szerint a Pályázónak legalább két Senior Vállalati Befektetési Szakembert kell alkalmaznia főállásban. Helyes-e az az értelmezés, hogy a minimális két


3

Senior Vállalati Befektetési Szakemberből az egyik szakember főállású alkalmazása történhet megbízási jogviszonyban is vagy megbízási jogviszony csak a minimálisan előírt (két) Senior Vállalati Befektetési Szakemberen felüli Senior Vállalati Befektetési Szakemberek esetében alkalmazható? Az értelmezés nem helyes – a Pályázati Felhívások B3. pontjában szereplő alkalmassági feltétel 2 főállású, munkaviszonnyal rendelkező Senior Vállalati Befektetési Szakembert írt elő, ezen felül legfeljebb egy szakembernek elfogadható olyan megbízási jogviszonyban szerződött fél is, aki szakmai felkészültségét tekintve eleget tesz a Senior Vállalati Befektetési Szakemberekkel szemben támasztott elvárásoknak (lásd Scoring táblázatok A/1-es sora). 12. Maximálisan hány megbízási jogviszonyban?

Senior

Vállalati

Befektetési

Szakembert

lehet alkalmazni

A Pályázati Felhívások B3. pontjában szereplő alkalmassági feltétel alapján, a két főállású, munkaviszony keretében alkalmazott Senior Vállalati Befektetési Szakemberen felül legfeljebb egy szakember foglalkozható megbízási jogviszony keretében. A megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott Senior Vállalati Befektetési Szakembernek szakmai felkészültségét tekintve eleget kell tennie a Senior Vállalati Befektetési Szakemberekkel szemben támasztott elvárásoknak (lásd Scoring táblázatok A/1-es sora). 13. Amennyiben egy Senior Vállalati Befektetési Szakember megbízási jogviszonyban kerül alkalmazásra, úgy a megbízási szerződést a Senior Vállalati Befektetési Szakemberrel, mint magánszeméllyel kell kötni vagy van arra lehetőség, hogy a Senior Vállalati Befektetési Szakember teljes vagy résztulajdonában lévő gazdasági társasággal szerződjön a Pályázó? A megbízási szerződést a Senior Vállalati Befektetési Szakemberrel, mint természetes személlyel kell megkötni. 14. Mi történik abban az esetben, ha a Pályázó munkatársainak múltbeli tranzakciós referenciái vonatkozásában egy Senior Vállalati Befektetési Szakember korábbi munkáltatója nem tudja vagy nem hajlandó kiadni a szükséges igazolást a Senior Vállalati Befektetési Szakember múltbeli befektetéseiről? A befektetésben részt vett - akár a befektető társaságnál, akár a portfólió társaságnál dolgozó - magánszemélyek igazolhatják a befektetést és a Senior Vállalati Befektetési Szakember befektetésben betöltött szerepét? A benyújtott pályázati anyagnak nem kell tartalmaznia munkáltatói vagy egyéb igazolásokat, alátámasztó dokumentumokat a referenciák valódiságáról, ilyen előírás a Pályázati Felhívásban nem szerepel, ugyanakkor a Referencialistában kizárólag olyan múltbeli befektetések szerepeltethetők, amelyek megvalósulását, illetve az abban való közvetlen részvételt a Pályázó erre vonatkozó felhívás esetén kétséget kizáróan igazolni tudja. A igazolás (bizonyítás) módja nincs meghatározva, bármilyen igazolás elfogadható, amely a tényállítást kétség kizáróan igazolja. 15. A pályázati felhívás 4. számú melléklet 1. d) pontjában idézett befektetési szolgáltatóra vonatkozóan milyen előírások vannak? Szükséges megállapodást kötni a


4

befektetési szolgáltatóval a pályázat benyújtásáig, amennyiben igen, mire kell, hogy kiterjedjen a megállapodás? A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 15. § értelmében hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - a kockázati tőkealap jegy a Tpt. 13. § (1) bekezdés b) pontja alapján annak minősül - zártkörű forgalomba hozatala esetén a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének f) és g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (összefoglalóan:befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt; b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba; c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba. A pályázat benyújtásáig előzetes megállapodást kell kötni, ennek dátuma a Pályázati Felhívás 4. számú melléklet 1. d) pontban megjelölendő. Az előzetes megállapodásnak tartalmaznia, hogy a befektetési szolgáltató vállalja a kockázati tőkealap jegyek zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatos, az alkalmazandó jogszabályok által előírt feladatok elvégzését, és hogy ezek elvégzésére rendelkezik a szükséges jogosultságokkal, engedélyekkel. Az előzetes megállapodás benyújtása nem szükséges. 16. Ha egy korábbi kockázati tőke pályázaton nyertes alapkezelő pályázik a Magvető Alapra, akkor egyik szenior befektetési szakembere dolgozhat-e egy másik olyan alapkezelőnél is, amely a Növekedési Alap pályázaton kíván indulni illetve beszámíthat-e mindkét alapkezelő scoringjába. A két alapkezelő együttműködési megállapodást is kötne alapkezelői kapacitás biztosítására és deal sourcingra. Azért kérdéses ez számunkra, mert két pályázat van, mindegyik pályázat arról beszél, hogy más pályázónál egy szenior befektetési szakember nem dolgozhat, de itt két különböző pályázatról van szó (Magvető és Növekedési alap) illetve egy alapkezelői kapacitás és deal sourcing szempontjából üzletileg logikus és célszerű együttműködésről. Korábbi válaszukból és a pályázati felhívásból nem egyértelmű, hogy a „Kizáró szabály viszont, hogy Senior Vállalati Befektetési Szakember más Pályázóval nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.” meghatárpzás csak az adott pályázati kiírásra (Magvető Alapra, Növekedési Alap külön), mindkét pályázati felhívásra összevontan, esetleg előző körös nyertes Jeremie pályázókkal is összevontan értelmezendő. A Senior Vállalati Befektetési Szakember összeférhetetlenségi szabály Alprogramon belül értelmezendő, tehát a Senior Vállalati Befektetési Szakember az Alprogram más pályázójával nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. 17.

Mi tekinthető kilépésnek egy szenior vállalati befektetési szakember részéről:


5

a) a szakembernek a kilépés pillanatában az adott befektető társaságnál kellett munkaviszonyban lennie? b) vagy elegendő, ha dolgozott az exit előkészítésen, de az exit megvalósulásakor már nem az adott befektetőnél volt munkaviszonyban? c) vagy az általa portfoliókezelt társaságban, ha azóta volt exit, függetlenül attól, hogy ott dolgozik-e vagy sem, az elismerhető a táblázatban? d) a társaság leírása exitnek minősül-e? A Senior Vállalati Befektetési Szakembernek a teljes kilépés pillanatában az adott befektető társaságnál kellett munkaviszonyban lennie, és a kilépési folyamatban tevékenyen részt vennie. Egy portfolió társaság leírása nem minősül exitnek. 18. A Pályázati Felhívás 9. oldal 3. par szerint a magánpiaci befektetők pályázatnyertesség esetén 25 munkanapon belül teljesítik az 5%-os befizetést és a Pályázati Felhívás 10. oldal 3. par szerint a Közös Növekedési Alap létrehozatalakor teljesítik a további 5%-os befizetést (ezzel összhangban van a Közvetítői Szerződés 4.1 (d) pontjával). Kérdésünk, hogy jól értelmezzük-e, hogy a pályázati anyag beadásáig nem szükséges a magánpiaci befektetők által vállalt befektetést 5%-t óvadékszámlára elhelyezni? Az értelmezés helyes, a Pénzletét/Állampapírletét csak pályázatnyertesség esetén válik esedékessé. 19. A fenti összeget a magánpiaci befektetőknek a kötelezettségvállalásuk arányában kell befizetniük vagy lehetséges, hogy ezt nem a vállalásuk arányában teljesítik? Tekintettel arra, hogy a szóban forgó letét a pályázatban megjelölt Befektetők szándékának a megerősítésére szolgál, az összeget kötelezettségvállalásuk arányában minden Befektetőnek külön-külön szükséges befizetni. 20. Már a pályázati felhíváshoz csatolni kell a magánbefektetők kötelezettségvállalását, amelyben elkötelezik magukat a magánpiaci befektetők által vállalt összeg befizetésére vagy elég ezt nyertesség esetén benyújtani? A benyújtott pályázati anyagnak a Pályázati Felhívások F. pontjában hivatkozott előzetes befektetői szándéknyilatkozato(ka)t, illetve a Befektetőkkel kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat kell tartalmaznia. 21. Van-e bármi kifogása az MV Zrt.-nek az ellen, ha az alap élettartama során új magánbefektetőket vonunk be és esetleg az eredeti befektetői kör részlegesen vesz részt a befektetésekben? Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy nem a meglévő Befektetők helyett, a jegyzett tőke megemelésével kerülnének be újabb Befektetők, a Közvetítői Szerződés-tervezetek 4.1 (f) pontjában foglaltak figyelembevételével van lehetőség az Alap jegyzett tőkéjének a felemelésére (az állami szereplő Alaphoz való teljes vagyoni hozzájárulásának aránya az eredeti részvételi arányához képest nem növekedhet, illetve az állami szereplő Alaphoz való teljes vagyoni hozzájárulásának összege nem lehet több mint [1,5 mrd Ft/3 mrd Ft/4,5 mrd Ft]). Az újonnan bevont Befektetőknek természetesen ugyanúgy meg kell felelniük a Befektetőkkel szemben támasztott elvárásoknak.


6

Amennyiben a kérdés nem további magánforrások bevonására vonatkozik, hanem a kockázati tőkealap-jegyek átruházására, úgy a Közvetítői Szerződés-tervezetek 4.2 (iv) pontja értelmében az állami szereplő előzetes hozzájárulása szükséges a „B” sorozatú kockázati tőkealap-jegyek (ideiglenes kockázati tőkealap-jegyek) átruházásához – ide nem értve azt az esetet, amikor (i) a „B” sorozatú kockázati tőkealap-jegyeket (ideiglenes kockázati tőkealap-jegyeket) megszerezni kívánó személy(ek) vagy annak/azok végső tulajdonosa(i) teljes mértékben azonos(ak) a Befektető(k) Pályázat során bemutatott végső tulajdonosával/tulajdonosaival, valamint (ii) amikor a „B” sorozatú kockázati tőkealap-jegyeket (ideiglenes kockázati tőkealap-jegyeket) a Befektetők egymás között kívánják átruházni. 22. Mivel a befektetői körtől nem várjuk el, hogy egységesen és arányosan minden projektben részt vegyen, ezért a befektetések számával megegyező céget alapítanánk a végső magánpiaci befektetők által befizetett összegből és ez a köztes cég tenné meg a megfelelő vállalásokat illetve nyújtaná a magánpiaci befektetők által nyújtandó összeget. Ez, az egyébként private equity alapoknál megszokott gyakorlat, elfogadható az MV Zrt. részéről? Nem elfogadható. A magánpiaci befektetők Közös Magvető/Növekedési Alaphoz való hozzájárulásának összege és aránya az Alap létrehozatalkor rögzül, vagyoni hozzájárulásaik teljes (alapesetben több részletben történő) befizetésére a tőkealapjegyek jegyzésekor kötelezettséget vállalnak. A befektetéseket ezt követően maga az Alap hajtja végre, így az elméleti finanszírozási arány minden egyes befektetés esetén azonos (pl. 70% JEREMIE forrás + 30% magánforrás), amely arány nem borulhat fel. 23. A kiírás szerint sikerdíj kizárólag az Közös Növekedési Alap likvidálásakor fizethető ki illetve korábban csak akkor, ha a Közös Növekedési Alap a Társaság által nyújtott teljes összegre a befektetett összeget és az Elvárt Hozamot kifizette a teljes futamidő tekintetében. Kérdésünk, hogy ebben a kontextusban a teljes futamidőt hogyan kell értelmezni: az adott kifizetésig eltelt idő vagy pedig az alap előzetesen megállapított teljes futamideje (vagyis ha például a 7. év végén történik meg az esemény, akkor az Elvárt Hozam 7 évre számolódik vagy pedig az Alap teljes, mondjuk 10 éves, futamidejére). Az Alap előzetesen megállapított, Közvetítői Szerződés 4.3 pontjában is rögzített teljes futamidejéről van szó. 24. A Közös Magvető / Növekedési Alapok Pályázati Felhívásának B3. pontja szerint a Pályázó legalább (2) Senior Vállalati Befektetési szakembert foglalkoztat főállásban. A kérdés, hogy van-e bármilyen kritérium arra vonatkozóan, hogy a Senior Vállalati Befektetési szakembernek milyen döntéshozatali tisztséget kell betöltenie az Alapnál? A Pályázati Felhívás B3 pontjának lábjegyzetében szereplő definíció szerint a Senior Vállalati Befektetési Szakembereknek döntés-előkészítési vagy döntési pozíciót kell elfoglalniuk a Pályázóban. A szakemberek konkrét tisztségével kapcsolatban nincs megkötés. 25. A Pályázati Felhívás C1. pontja szerint "Közös Növekedési Alap Alprogram keretében a pályázatnyertes Közvetítők útján Támogatásra jogosultak [...] az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel" rendelkező mikro-, kis- és közép vállalalkozások,


7

a Scoring Rendszer A. pontja szerint viszont nem számít referenciának az EGT területén szerzett korábbi tapasztalat. Mi ennek a pontos oka, illetve a a pályázati elbírálás bármely későbbi szakaszaiban ez figyelembe vételre kerül-e? A pályázat jelen szakaszában az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. a Pályázati Felhívás, illetve mellékletei egyes rendelkezéseinek értelmezésével, illetve a pályázati anyag elkészítésével kapcsolatos kérdéseket fogad és válaszol meg. Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok paramétereinek indokaival kapcsolatos kérdések a társadalmi egyeztetés keretében kerültek megválaszolásra. 26. A Közös Magvető / Növekedési Alapok Scoring rendszerében a pontozási feltételek között nem szerepel a Senior Vállalati Befektetési Szakemberek korábbi referenciáinak, befektetéseinek sikerességére vonatkozó szempont, kritérium (pl IRR). Mi ennek a pontos oka, illete a pályázati elbírálás bármely későbbi szakaszaiban ez figyelembe vételre kerül-e (pl. Prezentáció hitelessége) A pályázat jelen szakaszában az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. a Pályázati Felhívás, illetve mellékletei egyes rendelkezéseinek értelmezésével, illetve a pályázati anyag elkészítésével kapcsolatos kérdéseket fogad és válaszol meg. Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok paramétereinek indokaival kapcsolatos kérdések a társadalmi egyeztetés keretében kerültek megválaszolásra. A korábbi referenciák, befektetések sikeressége természetesen a Pályázati Felhívás H4. pontjának "Grémium értékelés" alfejezetében meghatározott Prezentáció keretében bemutatható, ennek értékelése pedig a Grémium hatáskörébe tartozik. 27. A Scoring Rendszer C.13.pontja szerint az "egy senior vállalati befektetési szakemberre eső tervezett portfólió társaságok száma reális". Mi tekinthető realisnak a Magvető illetve a Növekedési Alapok esetében? Tőkebefektetési tapasztalataik birtokában a pályázók feladata, hogy üzleti tervüket a piaci realitások, illetve a program feltételrendszerének figyelembevételével készítsék el. A pályázatok értékelése ugyanilyen elvek mentén történik majd, azonban a Kiíró által reálisnak gondolt darabszámokat nem kívánjuk közzétenni. 28. A Közös Növekedési Alapok közvetítő szerződés 4.1. (d) pontja szerint "a Társaság és a Befektető(k) a Közös Növekedési Alaphoz való vagyoni hozzájárulásuk (azaz a Közös Növekedési Alap jegyzett tőkéje) 10 (tíz) százalékát, azaz összesen [•],- Ft-ot (azaz [•] magyar forintot) [min. 250 millió Ft] a kockázati tőkealap-jegyek jegyzésekor kötelesek – részesedéseik arányában – befizetni " illetve 5.5 (a) pontja szerint "Alapkezelő kizárólag olyan esetben jogosult az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonosokat további vagyoni hozzájárulásaik teljesítésére felhívni, amennyiben a Közös Növekedési Alap végrehajtott, illetve véglegesen eldöntött és leszerződött Befektetései a korábban befizetett vagyoni hozzájárulások együttes összegének a 75 (hetvenöt) százalékát elérik.". A kérdés, hogy a 10% beifzetés feletti (90%) rész lehívására vonatkozóan van-e bármilyen korlátozás? A jegyzett tőke 10 százalékával megegyező kezdeti befizetés (vagyoni hozzájárulás) feletti (további) vagyoni hozzájárulás lehívására a Közvetítői Szerződés-tervezet fenti kérdésben is hivatkozott 5.5 (a) pontja vonatkozik.


8

29. A Közvetítői szerződés 9.7. pont (c) alpontja szerint "az Alapkezelő köteles [...] legalább 2 (két) –, az alapkezelési tevékenységben érdemben közreműködő, főállású, Senior Vállalati Befektetési Szakemberrel a munkaviszonyt fenntartani, illetve annak esetleges megszűnése/megszüntetése esetén e személyeket – a változás bekövetkezésétől számított 120 (százhúsz) napon belül [...] helyettesíteni. A kérdés, mi a helyzet ha az újonnan kiválasztatott Befektetési Szakember személye a magánbefektető számára nem elfogadható? Lehet-e vétójoga erre vonatkozóan a magánbefektetőnek, illetve elállhat-e a további befizetésektől? Az Alapkezelő és a Befektető saját belső ügye, hogy egy személycsere esetén milyen egyeztetéseket folytatnak egymással az új Senior Vállalati Befektetési Szakember kiválasztása során. Az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. felé nyilvánvalóan már egy olyan Senior Vállalati Befektetési Szakembert érdemes előterjeszteni jóváhagyásra, akit minden egyéb fél – erre való igénye esetén pl. a Befektető - elfogadott. A kockázati tőkealap-jegyek jegyzése során elkötelezett vagyoni hozzájárulások befizetése a Befektető és az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. kötelezettsége, ettől elállni a kérdésben szereplő okból nem lehet (a kezdeti és további vagyoni hozzájárulások befizetéséről a Közvetítői Szerződés-tervezetek 5.5 pontjai szólnak). 30. A pályázati felhívás 4. sz. melléklet f) pontjában alapján a Közös Növekedési Alprogram múltbéli tranzakciós referencia definíció tartalmazza a „magyarországi székhelyű társaságokba való befektetés” meghatározást, ugyanakkor a „Referencia lista” excel tábla „E” oszlopának neve „befektetés helyszíne (ország)”. Mivel a kettő között ellentmondás látszik, a következő lehetséges feloldások lehetnek, kérjük segítsenek az értelmezésben. Kérdés/ek értelmezési lehetőségek: 1) Az E oszlop felesleges, de legalább is nem ad információt. 2) Vannak olyan referenciák, ahol nem magyarországi befektetések is lehetségesek, valamilyen korláttal. Ha igen, akkor ezek mik? 3) Alapdefiníció nem pontos és nem magyarországi befektetések is figyelembe vehetők általában. A pályázati felhívás 4. sz. melléklet f) pontjában alapján kizárólag a 25 millió Ft tranzakciós méretet meghaladó, magyarországi székhelyű társaságokba irányuló kockázati tőke-típusú (risk capital) befektetések (venture capital, private equity, development capital) vehetők figyelembe, amelyek végrehajtásában az érintett személy közvetlen pénzügyi befektetői vagy alapkezelői szerepet töltött be (ezt a Referencialista „Szakember szerepvállalása a kockázati tőke befektetésben” mezőben kérjük röviden bemutatni). A pályázati összefoglaló függelékében Magyarországot kell tehát feltüntetni.


szereplő

9

Referencialista

E

oszlopában

Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok kiírásaihoz kapcsolódóan érkezett pályázói kérdések megválaszolása (27. hét)

Recommend Documents