Az új Nemzeti Vidékfejlesztési Koncepció aktualitásai
Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció – 2020 (agrár-, élelmiszer (agrárélelmiszer--, környezet környezet-- és vidékstratégia) A vidék felemelkedéséért és a fenntartható agrárjövőért Kajner Péter főosztályvezető-helyettes főosztályvezetőParlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya
Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává? VálhatAgrárkonferencia a Napi Gazdaság szervezésében 2011. május 31. Larus Étterem és Rendezvényközpont, Budapest
A stratégia célja, jelentősége A stratégia fő célja célja, hogy • a vidéki térségeink nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, • a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján • kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint • az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási kereteit. A stratégia a következő területeken határoz meg tennivalókat: • Vidékfejlesztés • Agrárgazdaság • Élelmiszerellátás • Természeti értékek és erőforrások megőrzése, környezetvédelem Irányváltás: Irányváltás: • Agrárpolitika helyett integrált vidékpolitika • Családi gazdaságok elterjesztése, fejlesztése a mezőgazdaságban • Monokultúra helyett tájgazdálkodás 3
A stratégia szakpolitikai keretei és kapcsolatrendszere Hazai meglévő, illetve készülő stratégiai dokumentumok
EU-s kötelezettségek
NVS
Nemzetközi kötelezettségek
4
Vidéki térségek, közösségek - kihívások, fő problémák • •
• •
Demográfiai válság (a lakosság elöregedése, elvándorlás) Társadalmi és térbeli egyenlőtlenségek o munkanélküliség (2008-ban a 15-59 éves korosztályban regisztrált munkanélküliség a vidéki térségekben 10,1%, a nem vidéki térségekben 4,3% volt) o szegénység (a szegények közel fele vidéki környezetben él, a nagyon szegény lakosság esetében kétharmados a vidéki arány) o vállalkozási aktivitás alacsony (az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a nem vidéki térségekben 86, a vidéki térségekben 43 volt 2007-ben) o nő az inaktívak aránya (egyes vidéki kistelepülésen az arányuk a 70%-ot is meghaladja) o az alapellátások hiánya és alacsony színvonala (óvoda, iskola, posta, orvos) o elmaradottabb infrastrukturális ellátottság (közműellátottság, települési elérhetőség) Helyi közösségek szétesése A kölcsönösségen és munkamegosztáson alapuló vidék-város kapcsolat megváltozott (a vidék növekvő városra utaltsága) 5
Agrár- és élelmiszergazdaság - kihívások, fő problémák 1. • • •
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar GDP-ből és a foglalkoztatásból való részesedése jelentősen csökkent A birtokrendszer túlkoncentrált, a tulajdoni szerkezet elaprózott, az üzemszerkezet duális A mezőgazdasággal foglalkozó egyéni gazdaságok száma csökken (2000 és 2010 között az egyéni gazdaságok száma 40%-kal csökkent, miközben a társas gazdaságoké 5%-kal nőtt)
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar részaránya a hazai foglalkoztatásban
8
12 10 8
6
4,2 3,6 3,3
6 4
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar részaránya a bruttó hazai termék (GDP) termelésben
3,5
élelmiszeripar
5,3
2
4,4
4,6
2,4
2
4
2,1
élelmiszeripar mezőgazdaság"
mezőgazdaság
6,2
3,1
2
4
4,1
3,7
2,5
0
0 2002
2004
2008
2009
2002
2004
2008
2009
6
Agrár- és élelmiszergazdaság - kihívások, fő problémák 2. • •
• • • • •
A termelési szerkezet a nagyüzemi kultúrák és a tömegtermelés irányába tolódott el, az élőmunka igény folyamatos csökkenése, alacsonyfokú a diverzifikáció A gazdatársadalom elöregedése (a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közül minden harmadik ember 50 évnél idősebb, miközben a 30 évnél fiatalabbak aránya alig éri el a 15%-ot) Az élelmiszeripar foglalkoztatása az elmúlt 10 évben 25%-kal csökkent A hazai élelmiszeripar a hazai piacról egyre inkább kiszorul, a belföldi értékesítés 10 év alatt 30%-kal esett vissza, az import aránya növekszik Értékesítési és jövedelmezőségi nehézségek A helyi feldolgozás, értékesítés a legtöbb térségben nem megoldott A külső tényezőknek való kiszolgáltatottság fokozódása: o EU agrárpolitika (piacszabályozás, támogatási keretek) o Finanszírozás (bankok, hitelek) o Energiahordozók (import), gépek, eszközök (jelentős részben import) 7
Vidéki környezet - kihívások, problémák • • • •
• •
• •
•
Klímaváltozás, éghajlati szélsőségek erősödése A felszíni vízkészlet területi és időbeli megoszlása szélsőséges Az ár- és belvizek által veszélyeztetett területek kiterjedése jelentős A vizek minőségét veszélyeztető folyamatok (a felszíni vizeknél a diffúz mezőgazdasági terhelés 35%-ban, a halászati és horgászati hasznosítás 23%-ban szerepel az okok között) Gyakori az agroökológiai adottságoknak, a környezetérzékenységnek nem megfelelő földhasznosítás, gazdálkodás A talajok szervesanyag-készlete csökken, a termékenységet veszélyeztető degradációs folyamatok (Magyarországon víz- és szélerózió sújt 3,41 M ha-t, az évi talajveszteség 1,5 M tonna) A biológiai sokféleség csökken, a természetközeli élőhelyek jelentős része eltűnt A hazánkban előforduló 46 közösségi jelentőségű élőhely csupán 11%-ának állapota kedvező, 20%-a nem kielégítő, 67%-a rossz állapotú; a 211 közösségi jelentőségű faj természetvédelmi helyzete: 25% kedvező, 47% nem kielégítő és 12% rossz állapotú Stratégiai érdek az ország GMO-mentességének megőrzése 8
A környezet, az agrárium és a vidék kölcsönös egymásrautaltsága környezeti adottság
gazdálkodási mód, intenzitás
környezetbiztonság
környezetminőség
termékminőség
élelmiszerbiztonság
foglalkoztatás szociális biztonság
életminőség
9
Értékeink, amelyekre a kilábalást építeni lehet • • • • • • • • • •
Kedvező agroökológiai adottságok - változatos termékszerkezet lehetősége Az egyéni gazdaságok azonos területre vetítve nagyobb foglalkoztatási kapacitással rendelkeznek, mint a nagygazdaságok Őshonos és tájfajták - termelésbiztonsági, alkalmazkodási potenciál A jó minőségű hazai termékek iránt növekvő hazai kereslet Az ország élelmiszer-önellátásának lehetősége adott GMO-mentességünk megtartása (piaci versenyelőnyt (is) jelent ) Természeti értékeink világviszonylatban is egyedülállóak A népművészet és kézművesség foglalkoztatási potenciállal rendelkező gazdasági szegmensek A vidéki gazdag építészeti örökség a vidéki turizmus egyik kitörési pontjává válhat A vidéki élet felértékelődése (táji szépség, környezetminőség, önellátási és megélhetési potenciál) 10
Hosszú távú jövőkép •
A többfunkciós, minőségi mezőgazdaság, a környezett- és tájgazdálkodás válik általánossá. • • • • •
• •
• • •
Értékes, egészséges és biztonságos élelmiszerek, helyi energia és nyersanyagok előállítása során a talaj, ivóvízbázis, élővilág, a táj és benne az ember, közössége és kultúrája védelme. Egyúttal munka, megélhetés és elfogadható jövedelem m biztosítása a lehető legtöbb ember számára.
A biztonságos hazai élelmiszerellátás megteremtése. Az eltérő természeti adottságokhoz és gazdálkodási tradíciókhoz alkalmazkodó, az egyéni/családi kis- és középbirtokok meghatározó szerepére épülő életképes mezőgazdaság. A hagyományokra épülő életvitel meghonosodása, életképes vidék létrehozása. Több lábon álló, sokszínű vidéki gazdaság, a térségek gazdasági autonómiájának növekedése. Az alapvető szolgáltatások fenntartása és fejlesztése, falumegújítás és -fejlesztés, a természeti és kulturális örökség védelme. 11
Stratégiai területek és teendők 1. Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrásés tájgazdálkodás 2. Vidéki környezetminőség 3. Föld- és birtokpolitika 4. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika 5. Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac
6. Helyi gazdaságfejlesztés 7. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek 12
NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 Stratégiai területek Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás és tájgazdálkodás
Vidéki környezetminőség
Föld- és birtokpolitika
Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika
Hozzáadott érték növelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac
Helyi gazdaságfejlesztés
Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek
Nemzeti stratégiai programok Talajvédelmi program
Ivóvíz program
Föld- és birtokrendezési program
Ökológiai gazdálkodás program
Agrármarketing, bel- és külpiaci program
Ártéri tájgazdálkodás program Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása
Üzemszabályozási program
Szennyvíz program
Települési vízgazdálkodás Környezetbiztonsági program Árvízvédelmi program
Vízkészlet- és vízminőségvédelmi program Területi vízgazdálkodási program
Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme Hulladékgazdálkodási program
Demográfiai földprogram, „fiatal gazda életpályamodell” Szociális földprogram
Földhasználati szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási program
Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési program
Védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási programjai (MTÉT, Natura 2000)
Helyi, regionális élelmiszer-feldolgozás program
„Kert-Magyarország” kertészeti program
Országos és nemzetközi élelmiszer-feldolgozás program
Gyepre alapozott és őshonos állattartási program
Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése program Növényi fehérjeprogram
Ásványi nyersanyag és energiaerőforrásgazdálkodási program
Ellenőrzött élelmiszerlánc program
Állattenyésztés-fejlesztési program
Helyi élelmiszerfeldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program Komplex helyi (térségi) vidékfejlesztési (energiaellátási) program
Falusi, tanyai vendéglátás program
Kézműves program
Helyi szövetkezetek, helyi pénz programok
Tudatos fogyasztó és vásárló program
Hungarikum program
Halászati program Vadgazdálkodási program
Egészséges közétkeztetési program
Oktatás, szakképzés, környezeti nevelés
Népfőiskolai szaktanácsadás, felnőttképzés
Modellgazdaságok, tájközpontok, szaktanácsadási rendszer
K+F infrastruktúra rekonstrukció program
Vidéki kulturális és épített örökség program
Falufejlesztés, vidéki települések infrastrukturális fejlesztése
Nemzeti lovasprogram Nemzeti erdőprogram
Térségi komplex vidékfejlesztési programok Tanyás térségek fejlesztési programja
Tisza-völgy komplex fejlesztési program
Homokhátság program
Ormánság program
Cserehát program
Zöld Duna Program
Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködésiek programja
A megvalósítás alapfeltételei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A közösségek államának visszaszerzése Teljes körű elszámoltatás – átlátható felelősségi rendszer Társadalmi párbeszéd Gyakorlati oktatás, ismeretterjesztés, tanácsadás, szemléletformálás Nemzetközi tárgyalások és hazai törvényalkotás Finanszírozás, forrásteremtés A végrehajtás intézményrendszere A folyamatok nyomon követése, monitoring Hit és bátorság 14
Köszönöm a figyelmüket! www.videkstrategia.kormany.hu videkstrategia@ videkstrategia @vm.gov.hu Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály „Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia – 2020” 1860 Budapest
15
