Az új földtörvény az agrárpolitika és a vidékfejlesztés rendszerében Száz évvel ezelőtt Henry Ford azt mondta: vegyetek termőföldet, mert ennek a termelőeszköznek a gyártása befejeződött. A föld stratégiai fontosságú erőforrás, ezért a Magyar Kormány a földforgalmi törvényben kívánja szabályozni, ki és milyen feltételekkel juthat termőföldhöz Magyarországon. A birtokpolitikai irányokat a Nemzeti Vidékstratégia jelöli ki. Helyzetelemzés A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 2011-ben elkészítette a Nemzeti Vidékstratégiát, a vidék alkotmányát. A munkát a tárca helyzetelemzéssel kezdte, amelyből leszűrhető: vidéken súlyos problémát jelentenek a társadalmi egyenlőtlenségek, a demográfiai válság (a lakosság elöregedése, az elvándorlás), a munkanélküliség, a szegénység, az alacsony vállalkozói aktivitás, a hiányos, alacsony színvonalú alapellátás, az elmaradottabb infrastrukturális ellátottság, a helyi közösségek szétesése. A birtokrendszer kettészakadt, duálissá vált, a tulajdonosi szerkezet elaprózódott, az egyéni gazdaságok száma tíz év alatt 40%-kal csökkent. A hagyományos munkamegosztás, a vidék és a város kapcsolata felbomlóban van, hiszen már régen nem igaz, hogy a város az iparcikkek előállításának helyszíne, a falu pedig agrárvidék. Ma a falu nem egyenlő a mezőgazdasággal, bár az agrárium jelenti a vidék gerincét. Ha megnézzük, hogy mekkora a mezőgazdaság és az élelmiszeripar aránya a foglalkoztatásban és a GDP-termelésben, látható hogy a szerepük egyre csökken. Mindezek mellett energiapolitikai problémákkal is meg kell küzdenie a magyar agráriumnak. Másfél évtizeddel ezelőtt az Európai Unió politikájának meghatározó eleme volt a túltermelés. Adódott a lehetőség, hogy a termelők az élelmiszertermelésről az energianövényekre álljanak át, ami az elképzelések szerint rendezte volna az élelmiszertúltermelési gondokat és az energiaválságot is, de valójában egyik problémát sem oldotta meg. Napjainkban az egyik legfontosabb kérdés, amelyet az Európai Uniónak és tagállamainak el kell döntenie, hogy mire való a termőföld. A Nemzeti Vidékstratégia erre a kérdésre egyértelmű választ ad: a termőföld élelmiszertermelésre
való.
Mindez
természetesen
nem
jelenti
azt,
hogy
az
élelmiszertermelésre kevésbé alkalmas vidékeken ne lehetne energianövényeket termeszteni, de inkább arra kell törekednünk, hogy energiát a mezőgazdasági hulladékokból, melléktermékekből állítsunk elő. Magyarországon a földhasználat arányai jók, még nincsenek visszafordíthatatlan tendenciák.
A Nemzeti Vidékstratégia A Nemzeti Vidékstratégia ezernyi ponton kapcsolódik a kormányprogramhoz, az Új Széchenyi-tervhez, a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz, a Széll Kálmán-tervhez és számos egyéb stratégiához. Erőssége, hogy a világválság közepette számol azzal a helyzettel, amelyből ki kell indulni. Eredményes stratégiát ugyanis csak reális helyzetfelmérés után lehet készíteni. A Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási programja a Darányi Ignác-terv, amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és nemzeti forrásokból táplálkozik. A vidékstratégia filozófiája az, hogy a vidék nemcsak termelési és gazdasági tér, hanem maga a teremtett világ a megvédendő természettel, valamint társadalmi-kulturális tér is. Ez utóbbiban lepleződik le a másik kettő értelme, az hogy miért érdemes dolgozni, mivégre kell megóvnunk a környezetet. A Nemzeti Vidékstratégiában olyan programok készültek el vagy készülnek, mint az Ivóvízprogram, a Szennyvízprogram, a Föld- és birtokrendezési, Üzemszabályozási program, az Erdőprogram, a Nemzeti Lovasprogram, vagy a Kert-Magyarország kertészeti program. Vannak térségi komplex vidékfejlesztési programjaink is, amelyek a következő programozási időszakban különösen fontosak lesznek, hiszen lényeges, hogy ne csak ágazati stratégiák készüljenek, hanem „testreszabott”, megyékre vagy tájegységekre kidolgozott programok is. Ilyenek például az Ős-Dráva-program és a Homokhátság-program, amelyekben a tájhasználat megváltoztatásával szeretnénk elérni a mozaikos tájszerkezetet, az ökoszisztémák megőrzését és egy jóval sokszínűbb, választékosabb mezőgazdaságot a jelenlegi monokultúrális helyett. A vidékstratégia célja a vidék hanyatlásának megállítása, a vidéki élet feltételeinek javítása, a biztonságos élelmiszerellátás megteremtése, a természeti értékek megőrzése és a környezetbiztonság megvalósítása. 2010-ben a minisztérium nevet változtatott, és már ez is jelzi a paradigmaváltást: a tárca nemcsak az agráriumot, hanem a vidék egészét kívánja megújítani. Az agrárium és a vidék viszonyában a célt valamint az eszközt nem szabad összekeverni. Az agráriumnak nemcsak az a feladata, hogy egészséges és jó minőségű élelmiszerrel lássa el az országot, hanem – ezzel teljesen egyenrangúan – az is, hogy a termelés révén megőrizze a környezetet, a kultúrtájat és benne az embert, a közösséget. Ez pluszfeladatokat ró a termelőkre, amiért az Európai Unió és a nemzeti kormányok többlettámogatást adnak. Éppen ezért nem csupán az ágazat feladata eldönteni, hogy milyen legyen a mezőgazdaság, hanem a kormányzaté is, hiszen az agrárium egy stratégiai terület. A
Magyar Kormány célja a többfunkciós mezőgazdaság megteremtése és ennek egyik eszköze a birtokpolitika is. Az értékeink, amelyekre építve megvalósíthatjuk az elképzeléseket: a kedvező ökológiai adottságok, a kiváló, változatos termékszerkezet, a hagyományok, a földhöz kötődő kultúra. Adott hazánk élelmiszer-önellátásának lehetősége is, az ország másfélszeresét el tudjuk látni élelmiszerrel. Nagy érték Magyarország GMO-mentessége (Genetically Modified Organism – genetikailag módosított élőlény). Támaszkodhatunk őshonos és tájfajtáinkra is, melyek a klímaváltozás kapcsán kerültek előtérbe. Az őshonos gyümölcsfáknak egyébként egyfajta divatja van, kialakult egy Tündérkert-mozgalom a tájfajták megőrzésére. Hiszünk abban, hogy feleleveníthető a kézművesség is, illetve a vidéki turizmus, amelyekben jóval több lehetőség van, mint amennyit kihasználunk. A stratégiai területek között van a természeti erőforrások védelme, a vidéki környezet minőségének megőrzése, a föld- és birtokpolitika, a fenntartható agrárszerkezet, a hozzáadott értékek növelése. Ez utóbbi a mezőgazdaság egyik legnagyobb gondja: alacsony feldolgozottságú termékeket állít elő, ezen javítanunk kell. Fontos még a gazdaságfejlesztés, a kistérségek, tájegységek gazdasági autonómiájának erősítése az energia- és élelmiszerellátásban is. Erre látunk már jó példákat, például a helyi termékek kapcsán: míg a kormányváltás idején a helyi termékek aránya a kereskedelemben 6-8% lehetett, mára ez az arány megduplázódott. Kezdenek divatba jönni a termelői piacok, amelyek gombamód szaporodnak. Ezt bátorítandó a Vidékfejlesztési Minisztérium is létrehozta saját termelői piacát, a Vidék Mustrát, a tárca épületének árkádjai alatt. A VM jogszabályok sorával is segítette a helyi termékek könnyebb értékesítését, gondolhatunk akár a kistermelői rendeletre, a közbeszerzési törvény módosítására, vagy a helyi piacok nyitását megkönnyítő szabályozásra. A következő időszakban a tárca a rövid élelmiszerláncok ösztönzésére külön alprogramot indít, amelyet az Európai Unió is támogat. A helyi értékesítés nemcsak a helyi gazdaságot erősíti, hanem azzal, hogy nem utaztatja több száz kilométeren keresztül az árut, a környezetet is védi, ami az egyik legfontosabb prioritás lesz a 2014-2020 közötti uniós agrárpolitikában. Termőföld, földvédelem A meghatározás szerint a termőföld a földkéreg felső, termékeny rétege. A természeti erőforrások közé tartozik, amelyek a nemzeti vagyon 35%-át képezik. Ezen belül a termőterület és az erdő 75%-os részarányt képvisel, tehát az összes nemzeti vagyonnak mintegy a 26%-át. A termőterület nagysága 7,5 millió hektár, ebből 5,5 millió hektár
mezőgazdasági terület, 1,9 millió hektár pedig erdő. Ezekkel az arányokkal hazánk Európa élvonalába tartozik. Magyarország Alaptörvénye is rögzíti a természeti erőforrások között a termőföldet, amely a nemzeti örökség része. Az Alaptörvény legutóbbi módosításába már azok az elemek is bekerültek, amelyek az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre, a családi gazdaságokra és a mezőgazdasági üzemekre vonatkoznak, s amelyeket sarkalatos törvények határoznak majd meg. A termőföld nem szaporítható, ebből következően monopolizálható, ezért kell az államnak közbelépnie, hogy a föld a hazai termelők tulajdonában maradjon. A termőföldek védelmét a 2007. évi CXXIX. törvény szabályozza, amely kimondja, hogy a termőföld megőrzése nemzetgazdasági érdek, és a földvédelmi eljárások céljaként a jó minőségű termőföldek mennyiségi védelmét is meghatározza. Amikor földvédelemről beszélünk, legalább három szempontot kell megemlítenünk: 1. Meg kell őrizni a termőföld minőségét, pótolni kell a talajerőt, hogy ne romoljon le a föld, amit termelésbe fogtunk. A talajvédelemről szóló jogszabály a talajvédelmi hatóság engedélyéhez köti a talajjavítási tevékenységet, a talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, a hígtrágya elhelyezését, és kontrollálja a termésnövelő anyagok kijuttatását is. Biztosítani kell, hogy ezek az anyagok ne okozzanak kárt a növényzetben, talajban és ezeken keresztül az ember egészségében. 2. A termőföld feletti rendelkezés jogát nemzeti hatáskörben kell tartani, az Európai Unió szabályaival összhangban. 3. Csökkenteni, fékezni kell a termőföldek kivonását a termelésből. A legnagyobb arányban
bányászati
tevékenységre,
ipari
beruházásokra,
infrastrukturális
létesítményekre, valamint kereskedelmi-szolgáltató beruházásokra vesznek igénybe termőföldet. Korábban évente átlagosan 5000-7000 hektár termőföldet vontak ki a termelésből, ez az utóbbi három évben mindössze 1700-3500 hektárra csökkent. Fel kell tárnunk azt is, miként lehetséges, hogy az egyre fogyó népességű falvaink és kisvárosaink egyre nagyobb terülten élnek, az önkormányzatok a termőföldből hasítanak ki újabb utcákat. Arra kell ösztönöznünk – kormányzati segítséggel és jogalkotással – az önkormányzatokat, hogy a beépítetlen foghíjak, romos házak helyébe építsenek új épületeket, a barnamezős beruházások helyén legyen – ha nem zavarja a környezetet – ipari létesítmény. Míg a 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás adatai szerint akkor 959 ezer egyéni gazdaság volt Magyarországon, a 2010-es adatok 8800 gazdasági szervezetet és 567 ezer egyéni gazdaságot számláltak, tehát 10 év alatt 40%-kal csökkent az egyéni gazdaságok
aránya. A 2011. évi regisztrációs adatok alapján 432 ezer gazdaságról beszélhetünk, amelyek közül 13 705 gazdaság társas vállalkozás formájában működött, az egyéni gazdaságok száma pedig 418 ezer volt. A két gazdálkodói kör fele-fele arányban birtokolja a földet. Ebből adódik, hogy amíg az egyéni gazdaságok átlagosan 30 hektárt művelnek, addig a gazdasági társaságok, szövetkezetek 360 hektárt. A társas gazdaságok egy hektárra jutó támogatása másfélszerese az egyéni gazdaságokénak. A földtörvény az őstermelőket és a családi gazdaságokat, továbbá a fiatal gazdákat részesíti előnyben. A VM azt szeretné elérni, hogy a megerősödő kistermelők mindinkább középgazdaságokat alakítsanak. Mindezek mellett a kormány nem kívánja ellehetetleníteni a társas gazdálkodásokat sem, hiszen óriási szerepük van abban, hogy nagy tömegű, azonos minőségű áruval lássák el az élelmiszerpiacot. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény az adásvételt és a bérletet is szabályozni fogja, az üzemszabályozásról és integrációról pedig külön törvény rendelkezik majd. A vidékfejlesztési tárca a jogszabályalkotással készül a 2014. április 30-án lejáró földmoratóriumra. A törvények célja, hogy a föld a helyben lakó, földművelő gazdák tulajdonába kerüljön, és hogy a termőföldet nemzeti hatáskörben tartsa, összhangban az európai uniós szabályozással. A jogszabály egyik legbátrabb eleme, hogy markánsan leszűkíti azoknak a körét, akik földet szerezhetnek Magyarországon. További cél, hogy kiszűrje a belés külföldi spekulánsokat; igyekszünk megakadályozni, hogy a jogellenesen kötött szerződések a moratórium lejárta után életbe lépjenek. Ez ellen a tárca például a természetvédelmi területeken fekvő földek felvásárlásával tesz sokat, aminek „jótékony mellékhatása” az úgynevezett zsebszerződések kiszűrése a Nyugat-Dunántúlon, például Vas megyében vagy Győr-Moson-Sopron megyében. A törvényjavaslat előmozdítja a birtokegyesítő, mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó földforgalmat, előtérbe helyezi a birtokközpontokhoz, telephelyekhez közeli földszerzést, valamint a helyi gazdálkodók előnyben részesítésével és a jövedelem helyben tartásával a vidéki társadalom fejlesztési céljait is szolgálja. V. Németh Zsolt Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkár
Nemerkényi Zsombor–Bartos-Elekes Zsombor: Magyar László térképei Kolozsvártól Gotháig Összefoglalás Magyar László, 19. századi Afrika-utazónk számos leírást és térképet küldött hazájába, Hunfalvy Jánosnak. Jelen tanulmány a térképeit veszi leltárba. Az 1857-es, angolai partközeli területeket bemutató kéziratos térképe mindig is Budapesten, az MTA levéltárában volt található. Az 1858-as, belső-angolai területeket bemutató kéziratos térképének holléte az utóbbi százötven évben ismeretlen volt. Csak a kor rangos földrajzi folyóiratában, a Petermanns Geographische Mitteilungenben 1860-ban megjelent August Petermann-féle átalakított változatát ismertük, az eredetit nem. A szerzőpáros 2007-ben Kolozsváron a Cholnoky Térképtárban fedezte fel az 1858-as térkép egy kéziratos példányát, 2011-ben pedig Gothában, a Perthes-gyűjteményben egy másik példányát. Az írásképek alapján azonosítható, hogy a gothai példány az eredeti, Magyar László által rajzolt példány, a kolozsvári pedig Hunfalvy János másolata 1859-ből. Nemerkényi Zs.–Bartos-Elekes Zs.: Magyar’s Maps from Cluj-Napoca to Gotha Summary László Magyar – one of the most important Hungarian Africa-explorer – sent geographical-ethnographical papers and maps to his homeland, to János Hunfalvy (member of Hungarian Academy). In this study the authors make an inventory about Magyar’s maps. His manuscript map from 1857, which represents the western part and the coastline of Angola, is stored in Budapest (in the Library of the Hungarian Academy), it was there all the time. His manuscript map from 1858, which represents the inner parts of Angola, has never seen in the last 150 years. The researchers know this map only by a copy which was published in Petermanns Geographische Mitteilungen in Gotha, in 1860. The authors discovered a sample of the manuscript map in the Cholnoky Map Collection in Cluj-Napoca in 2007, and another one in the Perthes Collection in Gotha in 2011. The authors think that the sample in Gotha is the original manuscript map from 1858, drawn by Magyar, and the sample in Cluj-Napoca is a copy of this, drawn by Hunfalvy in 1859.
Bartos- Elekes Zsombor
Nemerkényi Zsombor
egyetemi adjunktus
tudományos munkatárs
Babeş–Bolyai Tudományegyetem,
MTA CSFK Földrajztudományi
Magyar Földrajzi Intézet, Kolozsvár
Intézet, Budapest
[email protected]
[email protected]
Simonné Dombóvári, E. – Simon, G. B.:Webkartográfia lehetőségei az oktatásban - egy interaktív webes alkalmazás bemutatása a topográfiai ismeretek és a földrajzi nevek helyesírásának gyakorlására Összefoglalás Napjainkban egyre több földrajzi honlap és portál jelenik meg az interneten, amely kimondottan a tanulás elősegítésére jött létre (pl. digitális tudásbázisok, gyakorlóprogramok). Ezek általában csak a földrajzi objektumok helyének meghatározását tűzik ki célul, de valójában ennél többre is szükség lenne, fontos a nevek pontos ismerete is. A földrajzi nevek helyesírását az iskolában kell elsajátítani, ami nem a legegyszerűbb feladat a diákok számára, a magyar nyelvtan- és a földrajzórákat is érinti. A webkartográfia nyújtotta lehetőségeket kihasználva viszont alkalom nyílik arra, hogy ezeket az ismereteket játékos formában dolgozzuk fel a diákok számára, és egyúttal a tanárok részére is hasznos segédlet készüljön. Ebben a cikkben bemutatunk egy saját ötlet alapján elkészített programot (http://geolearn.fw.hu/), annak gyakorlati jelentőségét, hasznosságát és lehetőségeit. Célunk egy olyan interaktív webes alkalmazás létrehozása volt, amely bárki számára könnyen használható, a földrajz írásbeli érettségi vizsgán előforduló vaktérképes feladatok online elérhető formája, az érettségi követelményeire épül, a topográfiai ismeretek elsajátítását és gyakorlását szolgálja, ellenőrzi a földrajzi nevek helyesírását, valamint hatékonyan segíti a tanár munkáját az oktatás során. Weboldalunkat 2007. december 12. óta már több mint 74 000-en keresték fel. A nagy érdeklődésnek köszönhetően 2012 óta már két alkalommal is szerveztünk Győr-Moson-Sopron megyében online vaktérképes versenyt középiskolások számára.
Simonné Dombóvári, E. – Simon, G. B.: Possibilities of web cartography in education - an interactive web application for practising topography and spelling of geographical names Summary These days we witness an unexpected development of Information and Communication Technology (ICT). Its rule and importance is determinative even in schoolwork. Certainly this brings a new situation for teachers and students as well. Web-based tutorial programmes are set to teach the position of given geographical objects by drag and drop or puzzles. Proper spelling of geographical names is rarely considered to be crucial element. But we think, learning exact and punctual names of places is important. It must be a task to be highlighted in schools. Our complementary educational tool in Hungarian and German is enabling to practice both topographical knowledge and orthography of geographical names (http://geolearn.fw.hu). This application is mainly designed for students in preparation for school exercises and for final exam. The base of our website was the compulsory list of geographical names, published by the Ministry of Education, for final exam in secondary education in Hungary.
Simonné dr. Dombóvári Eszter, Technische Universität Wien, Forschungsgruppe Kartographie
Simon Géza Botond, Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Sopron
Závodi Péter: Leica SmartRTK, aktív ionoszféra és kezelésének lehetőségei Összefoglalás Cikkünk bemutatja a Leica saját fejlesztéseit a SmartRTK-t, mely a MAC koncepció továbbgondolásaként jelent meg még 2007-ben. A SmartRTK, nemcsak a pozíció számítást végzi el, hanem választ keres a napjainkban oly sok problémát okozó Ionoszféra aktivitás okozta nehézségekre is. A Leica kifejlesztette az Iono free és L1L2 névre halható saját modellezési eljárásait, melyek jól megbírkoztak a fentebb említett problémákkal. Az legújabb fejelsztéseknek köszönhetően azonban műszereinek a Leica modellezésekkel párhuzamosan fogadják a hálózatból érkező RTCM 1030, 1031, 1039, 1015 üzeneteket is, így a hálózatok bevonásával még pontosabb modellezésre nyílik lehetőség.
P. Závodi: Leica SmartRTK, Ionosphere activity and its management options Summary Our article presents the Leica's own development of SmartRTK which is a further elaboration of MAC concept and it was published back in 2007. The SmartRTK not only performs the position calculation but looks for answers to problems of today for example Ionospheric activity. The Leica's own modell the Iono free solution fits for long base distances and L1L2 solution fits for smaller base distances. Besides our own modelling our instruments could receive the RTCM 1030, 1030, 1039 and 1015 messages from network so with involving the networks more accurate modeling will be possible. Závodi Péter földmérő mérnök Leica Geosystems Hungary Kft. teméktámogatás / support
