Elõfordulás, elterjedési terület
Az õz populációbiológiája és az õzgazdálkodás Nagyvadállományok hasznosítása
# 3 õzfaj
geurópai õz gszibériai õz gmandzsúriai õz
# legközelebbi rokona a fehérfarkú szarvas gújvilági szarvas gnagyon hasonló ökológiai szerep és igények
# Leggyakoribb európai szarvasféle # Elmúlt évtizedekben erõs terjeszkedés, korlátok: gészakon hóhatár gragadozók gember
Az ôzteríték változása Európában 1984-2004
Populációbiológia Élõhely # Eredeti élõhelye:
gcsalitos erdõk ÷ terjeszkedés a környezõ mezõgazdasági területekre (üres élõhely). gáltalában a nagy produktivitású, felújuló területekhez kötõdik. gmegfelelõ búvó és táplálkozó helyek
# Táplálkozás:
gkoncentrátum válogató ÷
• magas tápértékû, fehérjedús táplálék ÷ mezei õz és a terület termékenysége közötti kapcsolat. • energetikai kiszolgáltatottság
Agancs # Az agancs funkciója
gfegyver gstilizált versengés º magányos faj gdominancia sorrend, agresszió
# Agancs-ciklus º hormonális szabályozás # agancslevetés: idôsek elôbb # agancsfelrakás: idõsek elõbb
# Szaporodás:
gkésleltetett beágyazódás vagy magzati nyugalmi állapot • kb. december végén indul meg az erõteljes fejlõdés • nagyon erõs szelekciós nyomás
< ne legyen túl korai az ellés veszélyes a gidára < ne legyen túl késõi az ellés nem tud újból termékenyülni
ghamar ivarérett (táplálék ellátás függvénye), gMagas egyedenkénti szaporulat • már gidaként lehet termékenyülés • normális a 2 gida/suta • 7-9 éves korig 2 gida/suta
gsûrûségfüggés mindinkább igazolt • • • •
sárgatestszám magzatszám felnevelt szaporulat elhullások a magzati élet során és a gidakorban
Az ôz agancsának fejlôdése # Eltérés más szarvasféléktôl gÔsi szarvasféle
• kis testû • territóriumot foglal • viszonylag kis agancs
gaz elsô agancs már gidakorban megjelenik (2-5 hónapos kor között) ga gidaagancs rendszerint kicsi (1-2 cm) glevetése: január-február
# A gidaagancsot követô agancs rendszerint gnyárs alakú, nem ágazik el gjó élôhelyeken lehet villás vagy nagyon ritkán hatos
# A következô agancsok fejlettsége
gegyedi lehetôségek / élôhelyi jellemzôk függvénye gáltalában növekvô méret, de az ismételhetôség nagyon variábilis
Az ôz agancsának fejlôdése # Az agancs levetése
gÔsz vége (november) ga levetési seb begyógyul, az agancs fejlôdésnek indul gaz ôz agancsát télen fejleszti gérzékenység a • • • •
táplálékra állománysûrûségre idôjárásra zavarásra
# A kifejlett agancs tisztítása gmárcius vége - május eleje között
• idôsebbek elôbb, fiatalok késôbb • territoriális szabályozással való kapcsolat!
güzekedés: július-augusztus
• az agancs már jóval az üzekedés elôtt készen van
Az ôz agancsának részei # koszorú (rózsa) # szár # ágak
gelülsô ág gközépág ghátsó ág gAz ôz agancsa rendesen hatos, ritkán négy vagy öt ág is lehet 1-1 száron
# gyöngyözés (vagy sima)
Az ôz szelektív vadászata # Selejtezés helyett válogató vadászat # Mennyire ismétlôdnek az agancsok? # Befolyásolják: gkondíció gbetegségek gállománysûrûség • stressz L sok gombnyársas, gyenge agancsú fiatal bak
# Agancstömeg és érmes agancsok aránya közötti kapcsolat # Agancstömeg, bakkilövés és érmes arány kapcsolata
Az ôz szelektív vadászata # A válogatás feltételei
gAz agancsok eloszlása nem normális! gMennyire megbízható a terepi korbecslés? gHiányoznak az állattenyésztési értelemben vett szelekció feltételei • ismeretlen a tulajdonságok örökölhetôsége • ismeretelen a szelekciós differenciál nagysága • a nôivart nem szelektáljuk
# Az ôz életkorának becslése a vadászat során gMegjelenés (habitus)
• Testméret L kb. 1.5 éves korra kifejlett méret • Testalak L egyedi variabilitás, kondició hatása
gMagatartás < fiatal: “játékos”, “kiváncsi” ... < idôs: “nyugodt”, “mogorva” ...
gAz agancs visszarakására utaló jelek
Az ôz életkorának becslése A trófeabírálat során figyelembe vett további szempontok
# # # # #
varratok elcsontosodása agancstô magassága koponyacsontok vastagsága alsó állkapcson a rágóizom tapadási helye metszôfogak hajlásszöge
Az ôz életkorának becslése # Fogváltás
ga kifejlett ôznek 32 foga van g1 éves korra (10-15 hónapos kor közöttre) végleges fogazat
# Fogkopás L szokásos változatosság
gtáplálék gélôhely talaja grágásmód ga fogkopásra alapozott módszer (”vadászmódszer”) az ôznél különösen megbízhatatlan
# Tudományos módszerek ga fogcement rétegvonalai gszemlencse száraz tömege
Agancs
Populációbiológia # Magatartás : Õsi típusú szarvasféle gmagányos vagy kis (családi) csoportos élet gbakok: territorialitás
• életkor és kondició hatása: > 3 év, jól fejlett agancs • normális esetben területhûség.
gSzabályozási hatás :
• a fiatal bakok 30-60 %-a kivándorol (fejlettek) ÷ stressz indikáció ÷ a fiatal bakok agancsai fejletlenek. • A bakok szaporodási sikere a territórium lététõl ill. minõségétõl függ (suták számára milyen vonzereje van: táplálék és búvóhely). • Ivararány: a territorialitás miatt kevesebb bak élhet azonos területen, mint suta!
# Alkalmazkodás gmezei õz (ökotipus):
• télen nagy csoportokat formál ÷ sztyeppei patások (védelem a ragadozók ellen, közös táplálék kihasználás).
Vadgazdálkodási jelentõség # az egész országban elõfordul, "mindenki nagyvadja". # Lényegében folyamatosan növekvõ állomány. # A teríték 1980 óta csökkent, majd stagnált gÕzkonferencia (1979): állomány-növelési cél • nem lõni túl sokat, • sutakilövést csökkenteni
gA bak és a gidateríték stabilizálódott, a suta folyamatosan csökken ÷ természetes szabályozás felerõsödése gnövekvõ elhullások (sûrûség-függés), gelhullás - hasznosítás között kompenzálás, gtesttömegcsökkenés
# Kiváló trófeák ÷
gAlföld legjobb termõképességû részein.
# Kontrolláló tényezôk
gtáplálék: mennyiség, minôség gtalaj: elemtartalom, termôképesség gstressz: zavarás gfejlôdési szabályosság (ismételhetôség)
# genetikai tényezôk
gsok mitosz, kevés tudás gBajorország Fôhercege: "ami pedig az ôzet illeti, nem a fajtát, hanem az élôhelyét kell javítani" gvérfrissítés (mire jó?) galak > tömeg öröklôdés
# befolyásolják
gÉletkor és agancsméret ismételhetôsége, gfogkopás, gszabályos fejlôdési ciklus és visszarakás
Klasszikus hasznosítási modell
Modern õzgazdálkodás
Bak, suta, gida létszám, szaporulat, elhullások, korpiramisok
MIT HISZÜNK ROSSZUL?
# több a suta ÷ nagyobb reprodukció ÷ több kilövés gaz állomány nagysága csak a suta- és gidakilövéssel szabályozható! gsok fiatal suta
• rosszabb átlagos szaporulat • sutavadászat során a fiatal és az idõs sutákat kell apasztani (még és már kisebb reproduktív érték).
# Állománykezelési szempontok: gfejlettség, gkondició, gküllem, gbakoknál agancs.
# Az ôz létszáma pontosan megbecsülhetô. # Egy-egy terület ôzeltartóképessége meghatározható és ez az érték hosszú idôn át állandó. # Az ôz korát meg tudjuk becsülni. # Az ôzállományok a válogató vadászattal genetikailag javíthatók.
Modern õzgazdálkodás MIT HISZÜNK ROSSZUL?
# Az ôz létszáma pontosan megbecsülhetô. # Egy-egy terület ôzeltartóképessége meghatározható és ez az érték hosszú idôn át állandó. # Az ôz korát meg tudjuk becsülni. # Az ôzállományok a válogató vadászattal genetikailag javíthatók.
Modern õzgazdálkodás MI AZ AMIT MÁR ELÉG JÓL TUDUNK?
# Az ôz ökológiai sajátságai / igényei # Táplálkozásbiológia–energiaháztartás és agancsfejlôdés # Territorialitás és populációszabályozás # Szaporodási siker és populáció-szabályozás # SÛRÛSÉGFÜGGÔ SZABÁL YOZÁS
A gazdálkodás lépései Körfolyamat
# Cél(ok) meghatározása • rövid és hosszú távú célok
# A rendelkezésre álló eszközök számbavétele • források felmérése; • a gyenge és erõs pontok beazonosítása
# A lehetséges változatok/irányok meghatározása • az egyes változatok elõnyeinek és hátrányainak mérlegelése
# Döntés
• a bölcs döntés ésszerû és türelmes
# Kivitelezés vagy megvalósítás • a feladatok végrehajtása
# Eredmények értékelése
• a jól mûködõ elemek megtartása, a nem mûködõk kizárása
A gazdálkodás lépései
Az õzgazdálkodás fõ szempontjai
Az õzgazdálkodás fõ szempontjai
(Richard Prior)
(Richard Prior)
# A gazdálkodás céljai:
gKár: megelõzés és csökkentés gEgészséges állomány: ne a betegségek és a leromlás szabályozza gHasznosítás: tartamosság gKorlátok: költségek és biológia gSelejetezés: nincs alapja • testtömeg: nyári táplálák mennyisége és minõsége, sûrûség • agancsok: téli táplálák mennyisége és minõsége, sûrûség
# Szükséges adatok:
gmennyi õz?, mekkora szaporulat?, mekkora elhullás?, be- és kivándorlás? gPontos adatok nem gyûjthetõk, de vannak megbízható jelek • • • • •
potenciális szaporodási ráta: sárgatestek, magzatok felnevelt gida/suta õzek kondiciója: testtömeg testméretek változása: alsóállkapocs hossza létszám- és ivararány trendje: március-áprilisi megfigyelések
gbaklelövések megoszlása: 60% fiatal, 20% középkorú, 20% idõs
Az alkalmazkodó gazdálkodás alapvonalai
Bioindikátorokraalapozott gazdálkodás Mi az a bioindikátor?
# Nemalétszámot, hanemaváltozásokirányát kelljólismerni(km-index,télicsoportképzés) # Nemazeltartóképességetkelltudni, hanemaz állományállapotánakváltozásátismerni gtesttömeg % kondició-idexek gszaporodási teljesítmény gAgancsfejlôdés gN.B. fokozottan érintett csoportok! gHosszú távon kell gondolkodni % monitoring
# Tanulás a gazdálkodás eredményeibôl alkalmazkodó gazdálkodás
# az állatok vagy a növényzet olyan egyszerûen meghatározhatóparaméterei,amelyek alkalmasakazegyed-populáció-környezet rendszer állapotának jellemzésére.
Bioindikátorok # # # #
Az egyed-populáció-környezet rendszert jellemzik a populáció lényegi folyamataival függnek össze
egyszerûen gyûjthetô adatok egyszerûen értelmezhetôk
g kilométer-index (állománysûrûség) g sutánkénti szaporulat g fiatalok átlagos testtömege gtéli csoportképzés mértéke g a parazitáltság mértéke g alsó álkapocs hosszának változása g a vegetáció használatának mértéke (rágáskár) g fiatal bakok agancsának fejlettsége
Mik a kérdések és a célok? # Kell-e az ôz károkozásával foglalkozni? # Megfelel-e az állományból lôhetô mennyiség az # # # #
elvárásainknak? Megfelelô-e az ôzek “minôsége”, vagyis a testnagyságuk és az agancsok nagysága? Milyen beavatkozásokkal lehet ezeket a célokat elérni? Milyen biológiai korlátokkal kell számolni? Honnan tudjuk, hogy elértük a célokat?
Néhánykérdés… #V adászterületükön mik az õzgazdálkodás pontos céljai? #Mekkora volt a területen elejtett kifejlett bakok, suták és gidák átlagos súlya az elmúlt 3 évben? #Hogyan alakult az elmúlt 3 évben az õsszel és télen elejtett õzek vesezsírindexe? #Hány százaléka tartozott a bakoknak a középkorú és az idõs korcsoportba az elmúlt években? Hogyan jutott ezekhez az értékekhez és megbízik-e bennük? #Az elsõ éves bakok hány százaléka volt gombnyársas vagy 10 centiméternél kisebb agancsú az elmúlt 3 évben? #A suták hány százaléka nem vezetett gidát augusztusban és mennyi volt az egy gidás sutára jutó felnevelt szaporulat az elmúlt 3 évben? #Melyik az öt legkedveltebb cserje és lágyszárú faj, amelyet az õzek a területen fogyasztanak? #Mekkora volt az vadászterület bevétele az õzbõl és ennek hány százalékát tette ki az érett bakok lelövésébõl származó bevétel az elmúlt 3 évben? #Mit tart õzgazdálkodásuk leggyengébb szakmai pontjának és hogyan tudna ezen a vadgazdálkodó változtatni?
