Az óvodai nevelő– oktató folyamatra vonatkozó kötelező dokumentumok és azok szerkezete KURRIKULUM:„A curriculum szó latin eredetű, jelentése: futás, versenyfutás, körforgás, versenypálya, szállítókocsi, életpálya. Az a tény, hogy a szó többjelentésű teszi lehetővé több tudományágban történő alkalmazását, így a pedagógiában is. Az angol nyelvterületen használt curriculum szó eredeti jelentése tanrendet, tantervet, tananyagot, iskolai művelődést, tanulmányokat, órarendet jelent” (Albert, 2005, 36.o.). OKTATÁSI PROGRAMOK (kurrikuláris dolkumentumok): olyan dokumentumok, amelyek kiindulópontként szolgálnak a nevelő – oktató tevékenység tervezésénél, szervezésénél, megvalósításánál és értékelésénél (Szabóová, 2011). . Szlovákiában kétszintű modellről beszélhetünk: 1. ÁLLAMI OKTATÁSI PROGRAM: olyan kötelezően érvényű dokumentum, amelyet központilag fogadtak el (a szlovákiai Oktatásügyi Minisztérium, 2008) és az érvényben lévő Közoktatási Törvény értelmében kötelező aplikálni. Az óvodában: Állami Oktatási Program ISCED 0 – óvodai oktatás (Štátny vzdelávací program ISCED 0 – predprimárne vzdelávanie, 2008), amelyet 2008. június 19 – én hagyott jóvá a szlovákiai OktatásügyiMinisztérium(Ministestvo školstva Slovenskej republiky), 2008 szeptember 1 – én lépett érvénybe: alkalmazhatták az óvodában és 2009 szeptemberétől kötelező pedagógiai dokumentációnak számít. Megjegyzések: 2014-ben megjelent az újított program, amelyet az elfogadást követően előreláthatóan 2015. szeptemberétől vezetnek be a gyakorlatba. Változik a program megnevezése Állami Oktatási Program iskolaköteles kor előtti oktatás az óvodákban (Štátny vzdelávací program pre prepdprimárne vzdelávanie v materských školách) A primér jelentése elsődleges, ezért néhány helyen elsődleges előtti oktatásként is megjelenhet, de az iskolaköteles kor előtti oktatás is megfelelő. 2. ÓVODAI OKTATÁSI PROGRAM/ Helyi Óvodai Program (Školský vzdelávací program materskej školy): az adott intézmény/óvoda dokumentuma, amely az adott/kialakított körülményekre épül a hatályos állami programból kiindulva. (Školský vzdelávací program materskej školy). 2009. szeptember 1 – től kötelezően minden óvodának rendelkeznie kell helyi szintű óvodai programmal, amelyet együttesen az óvodapedagógusok dolgoztak ki, jóváhagyták a pedagógiai értekezleten és az iskolatanács/óvodaszék elé terjesztették elfogadásra. A programért az óvodavezető a felelős. Feltételezhetően tartalmi átszerkesztésre kerül sor az újított program bevezetése után, a program szerkezetére utal az újított program. Az ÁLLAMI OKTATÁSI PROGRAM ISCED 0 – ÓVODAI OKTATÁS szerkezete: Az ISCED műveltségi fokozatot jelent: I – International S – Standard C- Classification ED – of Education Megjegyzés: az óvodában 0. műveltségi fokozatról beszélünk 2008. szeptember 1 – től a 245/2008 Közoktatási Törvény értelmében, mivel az óvodákat besorolták az iskolarendszerbe. 1
Az abszolvens (végzős) profilja (arculata): Az óvodai oktatás alapfeltétele, hogy az iskolába lépés előtt rendelkezzen azon kulcskompetenciákkal, amelyeket az állami oktatási program meghatároz. Ezen kompetenciák tulajdonában a gyermekek elérik az iskolai alkalmasságot és birtokában vannak azon készségeknek, amelyek segítik őket a továbbtanulásban. Megjegyzés: a kompetencia latin eredetű szó – az idegen szavak szótára szerint illetékességet, szakértelmet jelent, szűkebb értelemben ismeretek, képességek, készségek, attitűdök összessége. -------------------------------------------------------------------------------------------------------Az óvodáskorú gyermekek kompetenciáinak osztályozása (mindegyiknél a kimenetelt tüntetjük fel): 1. Pszichomotoros kompetenciák az összes érzékszerv használata, a test minden részének irányított használata, a mozgásigény, lokomóció, a mozgásrendszer használata az új helyzetekben és a természetes vagy művileg előállított akadályok leküzdése, grafomotorika, a saját és mások egészségéhez és az egészséges életmódhoz való felelősségteljes viszony. 2. Személyi ( intraperszonális) kompetenciák a. elemi öntudat: identitástudat, saját magához és másokhoz való hozzáállás, az érzelmek kimutatása és az érzelmi állapot értékelése, saját lehetőségeinek és képességeinek feltárása, különféle helyzetekben öntudatos viselkedés, a viselkedés következményeinek vállalása más személyekkel szemben, b. elemi angazsálás: saját akaratának kimutatása saját maga és mások fele, saját maga és mások – gyengébbek, elesettebbek védelme, érdeklődés a család, az óvoda és környezete iránt) 3. Szociális ( interperszonális) kompetenciák:mások szemével látni a világot, empátia környezetével szemben, a közösségben a társadalmi normák és szabályok szerinti viselkedés, társsal, kiscsoportban és nagycsoportban való játszás és tevékenykedés, a tevékenységek tervezése, szervezése és értékelése, kitartás a játékban és tevékenységben és annak befejezés, felelősségvállalás saját magáért és a közösségért, kapcsolatteremtés a csoportban és a kiegyensúlyozott kapcsolatok megtartása, konfliktusmegoldás- felnőtt segitségével majd egyedül, segitségnyújtás másoknak felnőtt segitségével, majd egyedül, a gyermek és felnőtt közötti különbségek figyelembevétele, környezetére való tekintet. 4. Kommunikációs kompetenciák:monológus, dialógus - beszélgetés felnőttekkel és gyerekekkel, aktív figyelmes hallgatás a mondanivaló megértése és információfogadás a médiából, gondolatkifejezés, vélemény nyilvánítás, reprodukció, a körülményekhez megfelelő kommunikáció, kreativan kommunikáció, az ismeretek tolmácsolása, olvasás előtti képességnyilvánitás, más kommunikációs nyelvek létezésének tudatosítása, a különbségek megértése. 5. Kognitív kompetenciák:3 alcsoportját különböztetjük meg: 2
a. elemi problémamegoldás:az összefüggéseket keresése és felfedezése - az egyes információk között és alkalmazása a problémamegoldásnál, problémamegoldás egyedül, vagy felnőtt segítségével személyes vagy társadalmi vonatkozásban, egyszerű problémamegoldást igénylő feladatok kezelése, játékban, vagy egyéb tevékenységben matematikai gondolkodás végzése, b. elemi kritikus gondolkodás:a jelenségek, tárgyak, személyek hasonlósága, egyenlősége és különbözése, nézeteinek magyarázata, állásfoglalás, következtetések megfogalmazása, a tetszés és nemtetszés kifejezése a közvetlen környezetében, a helyes és helytelen megítélése, a jó és a rossz megítélése személyek, tárgyak, vélemények területén, c. elemi alkotáson alapuló gondolkodás:saját elképzeléseinek megvalósítása a problémamegoldásnál, nem mindennapos feleletek és megoldások, a tárgyak, elképzelések, gondolkodás, tudatosítás funkcionáltatása, a változások lehetőségeinek tudatosítása, a próba- tévedés alapú megoldások, vagy a megadott utasítás szerinti hibaelhárítás. 6. Tanulási kompetenciák: a kíváncsiság és a spontán érdeklődés kinyilvánítása az új megismerése érdekében, megfelelő fogalmak, jelek és szimbólumok használata, megfigyelés, kutatás, próbálkozás– experimentáció - felfedezések és összefüggések keresése a tapasztalatai és ismereti között, az ismeretei és tapasztalatai felhasználása a játékban és egyéb tevékenységekben - szituációkban, kérdések alkotása és a válaszok keresése, a környező világo megértése, a jelenségek, történések, kapcsolatok , spontán helyzetekben – kiváncsisága útján és tudatosan – az óvodapedagógus vezetésével is tanulás, akarati tulajdonságok fejlesztése játékban és egyéb tevékenységben, az akadályok áthidalása a tanulási folyamatban, optimális feltételeket alakítása a játékhoz, érdeklődésfelkeltés- mutatás az individuális és csoportos tanulás során, eredmények értékelése és örömkifejezés, de mások eredményeinek értékelése is, személyes motivációs tanulásra való képesség, munkálkodás a játékokkal, könyvekkel, segédeszközökkel, megfelelő idő alatti öszpontosítás az irányított tevékenységek folyamán. 7. Információs kompetenciák:önállóan szerzett információk értékelése, különféle források alkalmazása az információgyűjtés során - gyermekkönyvek, újságok, enciklopédiák és kommunikációs technológia és a média által. Megjegyzés: az újított programban a következő alap kompetenciák jelennek meg: kommunikációs kompetencia; matematikai kompetencia és elemi kompetenciák a tudomány és technika terén;
digitális kompetencia;
a tanulás tanulása, problémamegoldás, alkotói és a kritikus gondolkodás kompetenciája; szociális és perszonális kompetencia; polgári kompetencia;
a munka kompetenciája;
Az óvodáskorú gyermeknek nem szükséges mindegyik kompetenciával rendelkeznie az óvodai oktatás befejezése után, az élete során szükségesek megalapozásáról van szó. 3
--------------------------------------------------------------------------------------------------Témakörök A program segíti a gyermeket abban, hogy ismerje:
saját magát Én vagyok (Ja som): személyiségi kompetenciák, érzékszervek, kapcsolatok a családhoz és a környezethez, önismeret, önmegvalósítás, szociális, érzelmi, motoros és kognitív fejlesztés testi, lelki, szociális és érzelmi fejlesztés az embereket Emberek (Ľudia ): szociális tapasztalatokm, a társadalomhoz és az emberekhez való viszony, kapcsolatteremtés más embercsoportokkal, az emberek tevékenységeinek megismerése, a környezet megismerése ahol az ember alkot, multikulturális etnikai, fajismeret a Természet (Príroda) az életjelenségek és törvényszerűségek ismerete a Földön, természeti jelenségek, élet és élettelen természet, ökológiai kultúra, természetismeret és védelem, világnézet alakítása, a Föld és a Hold alapismeretei a Kultúra (Kultúra) – a kultúrával való ismerkedés, a zene, irodalom, képzőművészet, tárgyak, játék és művészet terén.
. Mindegyik témakör 3 művelődési területet foglal magába: 1. perceptuális – motoros (perceptuálno – motorická) 2. kognitív (kognitívna) 3. szocio – emocionális (sociálno – emocionálna) Megjegyzés: A felosztás természetesen csal elméleti szintű, a gyakorlatbann integráltan jelennek meg, mégpedig kölcsönhatásban. Az újított programban teljes mértékű változás található. Kimaradnak a témakörök, a műveltségi területek/tartalmak az óvodai művelődést követő program (Állami Oktatási Program ISCED 1 – elsődleges művelődés, 2008) műveltségi tartalmaival azonosak. Az új dokumentum időegységi alkalmazási lehetőségeket ajánl, amelyek műveltségi területekre bontva, vagy konkrét témákhoz rendelve több műveltségi terület bevonásával valósíthat meg az óvodapedagógus: 1.Nyelv és kommunikáció( jazyk a komunikácia): 6/hó; 2. Matematika és az információkkal való tevékenykedés (matematika a práca s informáciami: 6/hó; 3. Az ember és a természet (človek a príroda: 4/hó; 4. Az ember és a társadalom(človek a spoločnosť: 5. Az ember és a munka világa (človek a svet práce): a kettőt összevetve 4/hó; 6. A Művészet és a kultúra – zenei – és képzőművészeti nevelés (umenie a kultúra hudobná a výtvarná výchova): 6/hó; 7. Az egészség és a mozgás (zdravie a pohyb): 4/hó. feltüntetett műveltségi területeken/tartalmokon belül több altéma található, amit jelen összegzésünkben nem részletezünk. 4
Művelődési sztenderdek/szabványok: Tartalmi és teljesítményi sztenderdek. Tartalmi(obsahové štandardy): a tartalmat határozza meg. Teljesítményi (výkonové štandardy) - specifikus célok (špecifické ciele): azon követelményeket határozza meg, amelyeket a gyermeknek teljesíteni kell az óvodáskor befejezéséig. Megjegyzés: Az újított programban változik a sorrend: elsőként a teljesítményi sztenderdek jelennek meg, majd a tartalmi sztenderdek (véleményünk szerint érthetőbben, mintegy útmutatásként az óvodapedagógus munkájához) és ehhez rendelték hozzá az értékelő kérdésket (evaluačné otázky), amelyek segítik az óvodapedagógusokat az elért eredmények kiértékelésénél. A napirend szervezése: A napirendnek rugalmasnak kell lenni és lehetővé kell tegye a gyors reagálást a gyermekek szükségleteinek és igényeinek kielégítése szempontjából. Szükséges bebiztosítani: a tevékenységek kiegyensúlyozott váltakozását (optimális bioritmus, stresszmentes légkör) ; az egészséges élemód feltételeit; a megfelelő időt a játékhoz és tanuláshoz; az alapszükségletek kielégítéséhez szükséges időt. Tevékenységformák (amelyeket az óvodapedagógus szervez meg a napirendkeretén belül): 1. Játék és játékos tevékenységek (hry a hrové činnosti): spontán vagy óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek; 2. Mozgásos és relaxációs gyakorlatok (pohybové a relaxačné cvičenia): egészséges fejlődés érdekében végzett gyakorlatok, testnevelési, relaxációs és légzőgyakorlatok. Minden nap adott időben – lehetőleg étkezés előtt, szellőztetett helyiségben, vagy a szabadban; 3. Edukációs tevékenységek (edukačné aktivity): az óvodapedagógus kezdeményezésére jön létre, célirányos, rendszeres, értelemszerű, irányított, konkrét nevelő – oktató tevékenység. Az edukációs tevékenységben a pedagógus teljes mértékben a szituációs döntéshozatalt alkalmazza, reagál a gyermekek szükségleteire és érdeklődésére, figyelembe veszi az eltérő egyéni fejlődési ütemüket. A nevelő – oktató követelményeket a fejlettségi szint fölé is helyezheti. Az edukációs tevékenység megvalósulhat: játékban, mint önálló szervezési forma és a kinntartózkodás folyamán is; 4. Kinntartózkodás (pobyt vonku): mozgás a szabadban, séta, edukációs tevékenység a szabadban. Nem ajánlatos kihagyni, csak indokolt esetben- erős szél, erős fagy, eső stb. esetében; 5. Pihenés (odpočinok): a gyermekek igényeiből kiindulva minimum 30 perc; 6. Az életvitel feltételeit biztosító tevékenységek (činnosti zabezpečujúce životosprávu): higiéna, étkezés, tálalás, öltözködés. Az egyes étkezések közti idő 3 óra, az óvoda adott feltételeitől függ. 5
Megjegyzés: Az újított programban a következő tevékenységformák szerepelnek: 1. Játékok és tevékenységek a gyermekek választása alapján (hry a činnosti podľa výberu detí); 2. Egészségügyi gyakorlatok (zdravotné cvičenia) ; 3. Céltudatos (irányított) művelődési tevékenységek, amelyek a délelőtt, illetve délután folyamán is beiktathatók (cielené/riadené vzdelávacie aktivitydopoludňajšie/popoludňajšie) ; 4. Kinntartózkodás (pobyt vonku) ; 5. Érdeklődési tevékenységek (záujmové činnosti) ; 6. Pihenés (odpočinok) ; 7. Az életvitel feltételeit biztosító tevékenységek – étkezés, higénia (činnosti zabezpečujúce životosprávu – stravovanie, osobná hygiena). A napirendet illetően a következő sorrend ajánlását láthatjuk: Játékok és a gyermekek által választott tevékenységek, egészségügyi gyakorlatok, délelőtti célirányos művelődési tevékenységek, kinntartózkodás, ebéd és pihenés, délutáni célirányos művelődési tevékenységek, körtevékenységek, illetve a gyermekek által választott tevékenységek.
Az ÓVODAI OKTATÁSI PROGRAM/ Helyi Óvodai Program szerkezete
Az óvodák 2009 szeptemberétől saját (helyi) program szerint végzik a nevelő – oktató tevékenységüket. Az Állami Oktatási Program ISCED 0 – óvodai oktatás (2008) kiindulópontként szolgált a program kidolgozásánál. Minden óvodai program saját lehetőségeit és elképzeléseit figyelembevéve a következő szerkezet szerint íródott megfelelő módszertani kézikönyv alapján. 1. a program megnevezése; 2. a célok megfogalmazása és a nevelés és oktatás küldetése; 3. a műveltségi fokozat; 4. az iskola arculata – orientáltsága; 5. az iskolalátogatás ideje és a nevelés – és oktatás formái; 6. tanvázlat; 7. tanítási nyelv; 8. a nevelés- oktatás befejezésének feltételei – igazolás- dokumentum kiadása; 9. személyi állomány; 10. anyagi- technika és helyi feltételek - infrastruktúra; 11. a biztonság és egészségvédelem feltételei; 12. a gyermekek ellenőrzésének és értékelésének belső rendszere; 13. az alkalmazottak ellenőrzésének és értékelésének belső rendszere; 14. továbbképzési rendszer – kontinuális képzés. A programkészítés fázisai: a. a konkrét óvoda szükségleteinek feltárása - elemzése; b. a szülők/törvényes képviselők, alapiskola szükségleteinek feltárása – elemzése; c. az abszolvens profiljának meghatározása; d. a tanvázlat készítése; 6
e. a tanulási források/segédeszközök meghatározása; f. a belső ellenőrzés rendszerének meghatározása; g. az elfogadott/jóváhagyott (pedagógiai közösség és az iskolatanács által) program implementációja. A program megírása előtt szükséges: az aktuális állami program tartalmának ismerete; az időnaptárt elkészítése – a program egyes szakaszait illetően – pl. a módszertani csoport ülésén; szakmai találkozók, konzultációk tervezése és szervezése; a megfelelő szakirodalom bebiztosítása; a konkrét lépések meghatározása a program megírásánál/újraértékelésénél/változtatásánál; a program kivitelezési /grafikai formájának meghatározása és bebiztosítása. Megjegyzés: Az újított program a helyi program kidolgozását illetően a következőket ajánlja: az óvoda irányultságának meghatározását; a konkrét tervezés és a pedagógiai folyamat értékelésének kiindulópontjainak meghatározását ; a személyi állomány meghatározását; az anyagi-technikai és téri feltételek meghatározását a konkrét óvodát látogató gyermekek szükségleteinek figyelembe vételével. A nevelő – oktató folyamat tartalmát műveltségi területkre bontva a keretterv tartalmazza majd. A programalkotásnál ügyelni szükséges arra, hogy tömör, konkrét, a szülők és az érdeklődők számára hozzáférhető legyen.
7
