"Az otthoniak 100 ezret keresnek, ami röhej" - külföldön ragadnak a magyar orvosok Jelenlegi fizetésük duplájáért már itthon maradnának a külföldre kacsintgató magyar orvosok, a már kint dolgozók hazatéréséhez pedig még ennél is nagyobb emelés kellene. Sokan eredetileg csak pár évre tervezték a nyugati kiruccanást, de kinn ragadtak. Az orvosi életpályamodellről már folynak az egyeztetések, a rezidensszövetség őszi megállapodásban bízik, de a fizetések gyors emelkedésére nincs esély.
Orvosok munkában A magyar rezidensi fizetésemnek most a tízszeresét keresem, de a három otthoni állásomból, heti 70-80 óra munkával megkeresett pénznek is hazaviszem a négy-ötszörösét" – mondta az [origo]-nak egy két hónapja egy angol nagyvárosban dolgozó orvos. Jelenleg 2700 fontos (931 ezer forint) alapfizetése - mely kiegészülhet a 40 órán felül teljesített túlórák kimondottan magas díjával - helyi összehasonlításban egyáltalán nem számít magasnak, szerinte csak a külföldiek érzik annak. "Őrültségnek hangozhat, de a kétéves szerződésem leteltével mindenképp haza akarok menni, mert nagyon szerettem az otthoni munkahelyeimet. A kintlét alatt szeretnék egy magyarországi lakásra elegendő pénzt összespórolni. Hallottam az életpályamodellről szóló tárgyalásokról, remélem, hogy mire hazatérek, valamelyest javul a helyzet"- jegyezte meg. Egy néhány évvel ezelőtt a Semmelweis Egyetemen végzett, de most már Németországban dolgozó kutatóorvos azt mondta, hogy az első évben havi 1000 eurót kapott, utána pedig1900 euró volt a bére, ennél 300-400 euróval többet kapnak azok, akik többet foglalkoznak betegekkel, azaz, akik az otthoni rezidensek itteni megfelelői. "Ezzel szemben az otthoniak 100 ezret keresnek, ami röhej. Ha háromszorosára emelnék a fizetést, az még mindig nem lenne teljesen igazságos, de már elgondolkodtatónak mondanám. Abból már meg lehetne élni és szerintem sokan hazamennének külföldről. Én is mennék, de nem biztos, hogy rögtön, mert
itt elég jók a lehetőségek a tudományos előrelépéshez. De előbb-utóbb hazamennék, mert otthon jobb" - mondta, és hozzátette, hogy azért még vannak kétségei a béremelési lehetőségekkel kapcsolatban.
Nem csak pénzkérdés "Németország nyugati részén, forintban számolva nettó 640 ezer forintot kapnak kezdetben az orvosok, de ennél több is lehet, adókategóriától függően. Magyarországon ugyanezért a pozícióért havi 97 ezer forint jár, vagyis több mint hatszoros a szorzó" - mondta az [origo]nak egy szintén németországi kórházban dolgozó magyar orvos. "Sokan azt mondják, hogy az orvosok anyagiasak, és hogy nem erre tettek esküt. Az anyagiakról csak arányaiban van értelme beszélni, nem abszolút értelemben, és máris más színben tűnik fel az egész. Németországban a megélhetési költségek, véleményem szerint mára szinte megegyeznek a magyarországival (az élelmiszerek jóval olcsóbbak, a szolgáltatások valamivel drágábbak). Vagyis körülbelül minimum ötszörösen jobb életszínvonalat jelent már a fiatal/kezdő orvos számára is, ha külföldön dolgozik, szakorvos esetében pláne" - mondta. "Jelentős különbség az is, hogy míg Magyarországon egy orvos a hivatalos fizetésével a társadalom legalján van, addig ez Németországban egyáltalán nem így van, tehát teljesen nyilvánvaló a társadalmi megbecsültségben mutatkozó különbség is. Magyarországon egy pilóta akár 20-30-szor annyit kereshet, mint egy orvos, addig egy német pilóta csak maximum 5-10-szeresét viszi haza, tehát az arányeltolódás egyértelműen érezhető az orvosok kárára" mutatott rá a különbségekre a orvos, aki szerint nem csak a konkrét összegtől függ, hogy hazajön-e egy külföldön dolgozó magyar orvos, hanem egy normális életszínvonal biztosításának lehetőségére és nagyobb társadalmi megbecsültségre is szükség van. "Egy orvos ne keresse töredékét annak, amit egy duguláselhárító, mert ennél lélekrombolóbbat el sem lehet képzelni" - fogalmazta meg markáns véleményét a németországi orvos. Az [origo] által megkérdezett Magyarországon dolgozó fiatal orvosok egybehangzóan állították, hogy "normális pénzt", azaz nagyjából havi 150-200 ezer forintot csak rendkívül sok túlórával, ügyelettel tudnak összeszedni. Egyikük azt mondta, ha nem lenne biztos családi háttere, akkor külföldre menne, vagyis csak a szülőktől kapott támogatás miatt tudott itthon maradni, és több más egykori évfolyamtársa is így van ezzel.
Nagyon sok munkával lehet elegendő pénzt összeszedni Folynak az egyeztetések "Remélem, hogy még az ősz során meg tudunk egyezni a kormánnyal, amire nagy szükség lenne, mert évente 800 orvos hagyja el hazánkat, ami körülbelül megegyezik a végzős hallgatók számával" - mondta Papp Magor, az egyeztetésekbe bevont Magyar Rezidens Szövetség elnöke az [origo]-nak. Az egyeztetések már folynak az egészségügyi dolgozók és a szaktárca között az úgynevezett orvosi életpályamodell kialakításáról. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma szerint már van előrehaladás, az első kézzelfogható eredmény a rezidensek röghöz kötéséről szóló, elhibázott rendelet eltörlése volt, aminek következtében "mérhetően csökken az elvándorlási kedv". A minisztérium szerint a kormánynak az a célja, hogy kiszámítható életpályát dolgozzon ki az orvosok számára és feltöltse a hiányszakmák üres helyeit, miközben tisztában van azzal, hogy az egészségügy forráshiányos területté vált. "A kormány jobb szervezéssel, a szakma bevonásával és az ágazat szereplői felé odafordulva változtat ezen a helyzeten olyan mértékben, ahogy ezt az ország gazdasági fellendülése lehetővé teszi. Az orvosok béremelésével járó költségvetési számításokat a tárca a szakma bevonásával végzi, a tárgyalások még nem zárultak le" közölte a tárca. Négy kérdés A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint "nem arról van szó, hogy októbertől vagy akár januártól többszörös orvosi fizetést várnánk. Hanem arról, hogy olyan lépcsőzetes átalakításokat kezdeményezünk, amelyek Magyarországon hosszabb távon tervezhető, vonzó
életkilátásokat eredményeznek. Ehhez természetesen megfelelő bérezést is kell biztosítani". A másik fontos cél, hogy az életpályamodell a jelenleg külföldön dolgozó orvosok számára annyira vonzó legyen, hogy hazatérjenek - tette hozzá Papp Magor, aki szerint a pályája elején, a szakmai motiváción túl négy fontos célt fogalmaz meg egy frissen végzett orvos, mégpedig a következőket: - az egyetemi évek után anyagi függetlenséget, azaz önállóságot szeretne, - szabadidőt, magánéletet, azaz ne kelljen éjt nappallá téve dolgoznia ahhoz, hogy biztosítsa a megélhetését, - morálisan is vállalható munkát akar végezni, ami azt jelenti, hogy ne legyen rászorulva a hálapénzre. - magyarországi életvitelt, vagyis azt, hogy hosszú távon itthon tudja gyakorolni a hivatását, és tervezni a jövőjét. Papp Magor az [origo]-nak elmondta: ma az orvosokat dilemma elé állítják, hiszen nem tudják mind a négy fenti célt egyszerre megvalósítani. "Azt várják tőlünk, hogy kényszerdöntést hozzunk és valamelyikről mondjunk le" - mondta. Az elnök közölte, hogy évek óta készítenek felméréseket rezidensekkel és medikusokkal. Ezekből világosan látszik, hogy a fiatal orvosok számára az anyagi függetlenség rendkívül nehezen megoldható. 2-3 állással össze lehet hozni ugyan a szükséges pénzt, ám ez esetben, általában a magánélet sínyli meg a többletjövedelmet. Azt szeretnénk elérni, hogy olyan keretrendszer alakuljon ki, amelyben nem kell kompromisszumot kötniük az orvosoknak. "A fáradt, túlhajtott orvos a beteg szemszögéből is különösen hátrányos, és a szakmai színvonalat is nehezebben tudja biztosítani"- tette hozzá. Égbekiáltó különbségek Jelenleg egy kezdő orvos fizetése havonta nettó 95 ezer forint, egy szakorvos karrierje pedig átlagosan 120 ezer forinttal indul Magyarországon. Ezzel szemben a kezdő orvosok Németországban, forintra átszámítva 590-630 ezer, az Egyesült Királyságban 1,2 millió, Svédországban 1 millió forint körüli összeget kereshetnek, a szakorvosok pedig, szakterülettől függően ennek a dupláját is hazavihetik. Ehhez képest a szakmában elismert, magyarországi főorvosi fizetés nem éri el a 200 ezer forintot sem. "Hiú ábránd lenne abban reménykedni, hogy a magyar fizetések a következő akár tíz évben is megközelítenék a kinti béreket, ám a jelenlegi fizetések nagyon alacsonyak" - mondta Papp Magor.
Orvosok: morálisan vállalhatatlan a hálapénz Júniusban készítettek egy felmérést, amelyben az akkor államvizsgázó 510 orvos közül 470 vett részt. A válaszadók a keresetek mellett a szakmai előmenetel nehézségeit is fontos problémának tekintik. Jelenleg, Magyarországon ugyanis a szakmai fejlődés nem biztosított, részben azért, mert az oktató orvosoknak egyszerűen nincsen idejük foglalkozni a rezidensekkel, részben azért, mert a kezdő orvosokra túlzottan nagy adminisztrációs többletteher hárul - mondta Papp Magor, és hozzáfűzte: az oktatást is át kell szervezni, mert az elméleti képzés rendkívül magas színvonalú ugyan, ám a gyakorlati képzés közel sem az. "A fizetésből szeretnének megélni" - utalt újra az orvosi karrier anyagi oldalára vonatkozó válaszokra az elnök. "Bár lehet, hogy a közvéleményben ez nem tudatosult, de a hálapénzrendszer riasztó hatású az orvosok számára, ez az egyik alapvető ok, ami a fiatal
orvosokat külföldre űzi. Akkora bért szeretnének, amihez nem kell boríték. A megkérdezettek 93 százaléka egyébként az állította, hogy a jelenlegi fizetés kétszereséért már szerződésben vállalná, hogy visszautasítja a hálapénzt" - fogalmazott Papp. Egyre több a betöltetlen munkahely Magyarországon nagyjából 30 ezer orvos dolgozik, évente 800-an válnak inaktívvá (nyugdíjazás, elhalálozás, pályaváltás miatt), és évente eddig közel 700 orvos végzett az egyetemeken, ám a képzésben többen vesznek részt, így nagyjából a jövőben egyensúlyban lesz az inaktívvá válók és a pályakezdők száma. Az évente külföldre távozó orvosok száma azonban szintén 800 körül van, így egyre több a betöltetlen munkahely az egészségügyben. Papp Magor kifejtette, hogy azért is szükség lenne mielőbb az életpályamodell kidolgozására, mert bár a korábban külföldre távozó orvosok azt mondták, csak néhány évig lesznek távol, a 2004-ben, 2005-ben hazánkból elvándorló orvosok közül nagyon kevesen jöttek vissza. "Egyszerűen nem tudnék megélni abból, amit otthon kapok" - idézett egy évek óta kint élő orvost Papp Magor. A szövetség elnöke azt is elmondta, hajlandóságot látnak a megállapodásra a minisztérium részéről, ezért a szervezet minden lehetséges szakmai együttműködést biztosít. Fontos, hogy valódi előrelépés legyen, különben az orvoselvándorlás még komolyabb méreteket ölthet. Az Egyesült Királyság a sztár 2010 első félévében az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól 753 egészségügyi dolgozó kért külföldön is elfogadott hatósági bizonyítványt. A legtöbb, 272 ember az Egyesült Királyságot jelölte meg célországként, 113 pedig Németországot, a harmadik helyen Ausztria áll, oda 71-en kértek igazolást. Franciaország, Olaszország, Svédország szintén a kedvelt célországok közé tartozik. A tavalyi - egész éves - adatok szerint 1614-en nyújtottak be kérelmet, az igénylők közel harmada, 499-en választották az Egyesült Királyságot, Németországba 284, Olaszországba és Ausztriába pedig 147, illetve 146 kérelem érkezett. A hivatal az [origo]-val közölte, a kiadott kérelem nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott egészségügyi dolgozó valóban talált és vállalt külföldön munkát. Arra vonatkozó, teljesen pontos statisztika nincs, hogy valójában hány Magyarországon végzett egészségügyi dolgozó (orvos, fogorvos, gyógyszerész, ápolók, szülésznők) kapott külföldön munkát.
Szerző: Origo, Csernátony Csaba Megjelenés időpontja: 2010. szeptember 9. Megjelenés helye: http://www.origo.hu//uzletinegyed/hirek/20100906-hogyan-lehetnemegallitani-az-orvosok-elvandorlasat.html
