Az Országos Területfejlesztési Koncepció
Nagy András geográfus, projektcsoport-vezető VÁTI Nonprofit Kft Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság BME Urbanista szakirányú továbbképző program Budapest-2011.november 28.
Tartalom
• • •
A 2005-ben elfogadott OTK-t megalapozó, felülvizsgáló dokumentumok A 2005-ben elfogadott OTK felépítése Az OTK felülvizsgálatának eredményei
A 2005-ben elfogadott OTK megalapozása, felülvizsgálata • • • • • • • • •
1996: törvény a területfejlesztésrıl, -rendezésrıl 1998: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2001: Elsı Ogy. Jelentés a területi folyamatokról, területfejlesztési politika érvényesülésérıl (1990-1998) 2004-05: Az 1998-ban elfogadott OTK felülvizsgálata Második Ogy. Jelentés a területi folyamatokról, területfejlesztési politika érvényesülésérıl (1998-2003) 2005: A megújított Országos Területfejlesztési Koncepció 2009-10: Harmadik Ogy. Jelentés a területi folyamatokról, területfejlesztési politika érvényesülésérıl (2003-2007) Értékelı Jelentés magyar településhálózat helyzetérıl és távlatairól 2010: A 2005-ben elfogadott OTK felülvizsgálata
Az Országgyőlési Jelentés területfejlesztési munkarészének háttere, célja •
elkészítését a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény szabályozza
•
Kormány készíti, Országgyőlés elé, NGM megbízásából VÁTI
•
átfogó, utólagos, négy éves periódust ölel fel
•
EU Kohéziós Jelentéshez hasonló, összhatást értékelı jelentés Célja: elemzés/értékelés a területi folyamatok alakulásáról, a területi politika érvényesülésérıl – 4 évente beszámoló az Országgyőlésnek
•
területi hatású ágazati fejlesztések eredményeinek értékelése
•
eszköz és intézményrendszer elemzése, értékelése
•
régiók, integrált kezelést igénylı térségek és a speciális sajátosságokkal rendelkezı térségtípusok szerinti értékelések
Előzmények, ütemezés •
Elsı OGy. Jelentés (2001) 1990-1998 közti idıszakról
•
Második OGy. Jelentés (2005) 1998-2002 közti idıszakról (aktualizált kiegészítés 2003)
•
Harmadik OGy. Jelentés (2009) 2003-2007 közi idıszakról háttéranyag: 2009. szeptember 30. értékelı összefoglaló: 2009. november 30.
Országos Területfejlesztési Koncepció felépítése Jövıkép 1. Térségi versenyképessé g
2.Területi felzárkózás
3. Fenntartható térségfejlıdés, örökségvédelem
4. Területi integrálódás Európába
5. Decentralizáció és regionalizmus
A L A P E L V E K
KÖZÉPTÁVÚ TERÜLETI CÉLOK 1. 2. 3. 4.
5. 6.
Versenyképes budapesti metropolisz-térség Fejlesztési pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése Külsı és belsı perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása Országos jelentıségő integrált fejlesztési térségek és tématerületek A, Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése B, Tisza térség fenntartható felzárkóztatása C, A Duna–mente fenntartható fejlesztése D, A termálvíz kincs térségi hasznosítása E, A megújuló energiaforrások részarányának növelése Határ menti területek együttmőködésének erısítése Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai
ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER RÉGIÓK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI - Közép-Magyarország
- Közép-Dunántúl
- Nyugat-Dunántúl
- Észak-Alföld
- Észak-Magyarország
- Dél-Alföld
- Dél-Dunántúl
I.TERÜLETI JÖVİKÉP-2030-ig • Harmonikus és fenntartható társadalmi – gazdasági – környezeti térszerkezet, mely • A helyi adottságokhoz igazodó térségi rendszereken szervezıdik, • Policentrikusan, több európai szinten is versenyképes területegységgel (régiók, kistérségek, települések), • Szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, • Az alapvetı esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlıtlenségek
ALAPELVEK • • • • • • • • • • •
Szubszidiaritás és decentralizáció Proaktívitás Rendszerszemlélet Folyamatorientáltság, monitoring és értékelés Tájszemlélet Partnerség Programozás Integrált fejlesztések Koncentráció Fenntarthatóság Nyilvánosság
II.ÁTFOGÓ TERÜLETPOLITIKAI CÉLOK 2020-IG •
1. Térségi versenyképesség
•
A.) Az ország egészének versenyképessége érdekében hatékony és a növekedés területi terjedését ösztönzı térszerkezet megteremtése, a jelentıs foglalkoztatást és jövedelemtermelést biztosító térségek hatékony fejlesztése (fıváros, növekedési pólusok és fejlıdési tengelyek, policentrikus városrendszer, nemzetközi elérhetıség, idegenforgalmi vonzerıvel rendelkezı térségek ) B.) Valamennyi térség, régió fejlesztésekor adottságaikra és stratégiáikra építve a relatív versenyképesség erısítése (magas foglalkoztatást biztosító beruházások, népességmegtartó, ill. vonzó képesség javítása, új életképes térségi funkciók, gazdaság diverzifikációja)
•
kettıs célkitőzés:
2. Területi felzárkózás, kohézió • Túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása a régiók közti jelentıs különbségek mérséklése • Tartósan leszakadó és periférikus térségek gazdaságitársadalmi dinamizálása • Helyi (települési, kistérségi) szinten, valamint a fıbb településkategóriák között jelentkezı, az alapvetı életesélyek (közszolgáltatások elérhetısége, kommunális infrastruktúra) terén fennálló egyenlıtlenségek mérséklése
3.Fenntartható térségfejlıdés és örökségvédelem • A táji természeti örökség helyi-térségi megırzése és hasznosítása • ·A kulturális örökség és a társadalmi identitás helyitérségi értéknövelı kezelése és erısítése • ·Az erıforrások fenntartható használatát biztosító fejlesztéspolitika megvalósítása
4.Integrálódás Európába • Intenzív illeszkedés és mélyebb beágyazódás az európai gazdasági térbe, • Határ menti és határon átnyúló együttmőködések lehetıségeinek bıvítése a Kárpát-medencében • A nemzeti integrációk és a nemzetiségi fejlesztési együttmőködések megteremtése
5.Decentralizáció és regionalizmus • Regionális berendezkedéső államszervezıdés és érdemi decentralizáció • Regionális fejlesztéspolitika, -tervezés és -programozás
ORSZÁGOS TERÜLETI CÉLOK 2015-IG 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
A versenyképes metropolisz: Budapest és agglomerációja Regionális növekedési pólusok és tengelyek fejlesztése Külsı és belsı perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása A Duna–mente fenntartható fejlesztése A termálvíz kincs térségi hasznosítása A megújuló energiaforrások részarányának növelése Határ menti területek együttmőködésének erısítése Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai
Elmar adott t ér ségek és per iféri ák
Regionális és tengelyek Regionálispólusok fejlesztési pólusok és tengelyek
A Balaton-tér ség, a T isza-térség és a Duna-mente
Kassa Bécs Pozsony Salgótarján Miskolc Sopron
Ungvár/ Kijev
Nyíregyháza
Eger
Gyır
Tatabánya Debrecen
Nagyvárad
Budapest Szombathely
Székesfehérvár Veszprém Dunaújváros
Zalaegerszeg
Szolnok
Kecskemét
Hódmezıvásárhely
Békéscsaba
Nagykanizsa
Jelmagyarázat Nemzetközi tengely
Kaposvár
Szekszárd
Szabadka/ Belgrád
Pécs
Zágráb Eszék
Jelmagyarázat
Regionális tengely Szeged
Arad
tár sadalmi gazdasági
Fejlesztési pólus
mutatók alapj án a kistérségek legrosszabb helyzet ő harmadába tart ozó térség
Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok
A Terül eti folyamatokról szóló Országgyől ési Jelentés (2005) alapján
gyorsforgal mi út tól és megyeszékhelytıl egyaránt távol (min 30km) esı t erület ek
Tanyás tér ségek
Külterületi népesség száma legalább 200 fı, és aránya mi ni mum 2% (2001)
Aprófalvas térségek
500 fınél kisebb l élekszámú tel epülések
Az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata háttér •
Elkészítését az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005 (XII. 25.) OGY határozat írja elı: „Az Országgyőlés felkéri a Kormányt, hogy…kísérje figyelemmel az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott célok és prioritások megvalósulásának folyamatát és az Országgyőlés részére készülı, területi folyamatokról szóló esedékes beszámoló keretében adjon tájékoztatást az OGY határozatban foglaltak megvalósításáról, valamint 2010. október 31-ig végezze el a dokumentum szükséges felülvizsgálatát.”
•
Az OTK eddigi érvényesítésének tapasztalatai valamint számos hazai és európai szakpolitikai folyamat és kihívás is indokolja a területfejlesztés legfontosabb szakpolitikai dokumentumával kapcsolatos eddigi tapasztalatok összegzı értékelését és javaslattételt a területfejlesztési politika további feladataira.
•
Kormány készíti, Országgyőlés számára, az NGM megbízásából VÁTI
A „Felülvizsgálati Jelentés” felépítése •
I. Az OTK funkciója, alapelvei
•
II. Az ország területi jövıképe
•
III. A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig Célok érvényesülése, a területi folyamatok alakulása, a területfejlesztési és ágazati szakpolitikai tevékenységek hozzájárulása a célok megvalósulásához.
•
IV. Országos területi célok 2013-ig Célok és a területi folyamatok alakulása. A területfejlesztési és ágazati szakpolitika hozzájárulása a célok megvalósulásához. Az egyes térségtípusok lehatárolásának problémái.
•
IV.7. Területi prioritások a szakpolitikák számára Területi prioritások érvényesülése, OTK térségtípusok alkalmazása az ágazati fejlesztéspolitikában (tervezés, forrásfelhasználás), lépések az ágazati decentralizáció terén.
•
V. Az intézmény- és eszközrendszer fejlesztési irányai
•
VI. Régiók fejlesztési irányai
•
VII. AZ OTK felülvizsgálat összefoglaló értékelése Javaslatok, hiányterületek azonosítása, javaslat beépítésükre
A 2005-ös OTK Felülvizsgálatának fıbb megállapításai •
•
Térségi versenyképesség: – keleti országrész megyéinek többsége: az átlagnál alacsonyabb mértékő növekedés, tovább nıtt elmaradásuk – a fejlettebb Közép-dunántúli és a Közép-magyarországi régió átlagosnál nagyobb teljesítmény-növekedése. – fajlagos GDP megyék közti különbségei az Unióban a legmagasabbak. – tovább nıttek a beruházások térségi különbségei is, a stabilizálódó gazdasági szervezetrendszer területi koncentrációja Területi felzárkózás: – folyamatos népesség-csökkenés, a leginkább elmaradott térségek kiürülése – növekvı munkanélküliség mellett erısödı területi különbségek – mérséklıdı, de kistérségi szinten olykor kétszeres jövedelmi különbségek – alapszolgáltatások társulási formában történı ellátása, – javuló csatornázottság,a hálózatba kötött lakások aránya öt év alatt több mint 10 százalékponttal, 72,4%-ra nıtt.
A 2005-ös OTK Felülvizsgálatának fıbb megállapításai •
•
•
Fenntartható térségfejlıdés és örökségvédelem – csökkenı környezetterhelés, javuló környezeti állapot – csökkenı ipari és növekvı közlekedési kibocsátás – a közüzemi ivóvízellátás megoldottnak tekinthetı, azonban az Ivóvízminıség-javító Program nem haladt a szükséges ütemben. – hatékonyabb szennyvíztisztítás, kiterjedı hulladékgyőjtés, -hasznosítás Területi integrálódás Európába – elmaradt felzárkózás, kedvezıtlen versenyképességi mutatók (foglalkoztatás, termelékenység, K+F ráfordítások) – környezetileg kevésbé terhelt, csökkenı kibocsátások védett természeti területekben gazdag, a környezetvédelmi infrastruktúra-építésben a folyamatosan fejlıdı ország – a mőszaki infrastruktúra-hálózatok fejlesztése révén jelentısen javult a balkáni országok nyugateurópai elérhetısége, valamint a keleti országrész jelentıs része is bekapcsolódhatott az európai gazdasági vérkeringésbe. – az ország aktív résztvevıje az európai területpolitikai együttmőködéseknek Decentralizáció és regionalizmus – erısödı régió, gyengülı megye, kistérségi társulások – hazai területfejlesztési források decentralizációja mellett önálló ROP-ok
KISTÉRSÉGEK KOMPLEX TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLETTSÉGE • • •
•
•
gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és elérhetıségi adatok együttese (6 kulcsmutató) fejlett Közép-Magyarország, a nyugati határmente, valamint csak a megyeközpontok délen és keleten A kistérségek komplex társadalmi-gazdasági fejlettsége 2007, és változása 2003-2007 2003-2007 között elsısorban a fıváros déli szomszédságában, és a Duna bal partján (Dunaújváros-Paks-Szekszárd) javult a kistérségek relatív fejlettsége Közép-Magyarországon, Közép-, és Nyugat-Dunántúlon Jelmagyarázat kistérségek szinte egyáltalán nem található relatív helyzete javuló/magas alacsony fejlettségő kistérség stagnáló/magas romló/magas Leszakadó Dél-Dunántúl, javuló/közepes stagnáló/közepes Észak- és Dél-Alföld belsı és romló/közepes javuló/alacsony külsı perifériái stagnáló/alacsony romló/alacsony
Fıbb megállapítások; eszköz-, intézményrendszer •
Az OTK elvei céljai nem épültek be az ÚMFT ágazati és regionális programjaiba
•
A térségi szintő fejlesztési koncepciók és programok elkészítésének a gyakorlatban nem volt jelentısége, az ágazati tervezés sem érvényesítette az OTK-t
•
Az ágazati szakpolitikák mérsékelt területfejlesztési szerepe, súlytalan területi prioritások
•
Kiemelt térségek programjai nem váltak operatív programok részévé
•
Elmaradt a források érdemi decentralizációja
•
Hiányosságok a hazai területi értékelési tevékenységek koordinációjában és gyakorlatában
•
Országos szint: folyamatosan változó kormányzati struktúra, súlytalan OTT
•
Területi középszint – összetett, de alacsony hatékonyságú rendszerek:
•
Koncentrált uniós forrásfelhasználás, területileg nem megfelelıen megalapozott allokáció
Köszönöm a figyelmet! http://www.vati.hu/static/otk/hun/letoltesekhun.html Nagy András
[email protected]
