Az Orsz´ agos K¨ oz´ episkolai Tanulm´ anyi Verseny 2005-2006. tan´ evi els˝ o fordul´ oj´ anak feladatmegold´ asai matematik´ ab´ ol, a II. kateg´ oria sz´ am´ ara
1. K´et iskola tanul´oi m˝ uvelts´egi vet´elked˝on vettek r´eszt. A 100 pontos teszten az els˝o iskola di´akjainak ´atlag pontsz´ama 74, ebb˝ol a fi´ uk´e 71, a l´anyok´e 76. A m´asodik iskol´aba j´ar´o di´akok ´atlaga 84 pont, ebb˝ol a fi´ uk´e 81, a l´anyok´e 90 pont volt. Az ¨osszes r´esztvev˝o fi´ u ´atlaga 79 pont. Mennyi az ¨osszes r´esztvev˝o l´any ´atlaga? Megold´ as: Jel¨olje az els˝o iskol´aba j´ar´o fi´ uk ´es l´anyok sz´am´at rendre f1 , ´es l1 . A m´asodik iskola tanul´oi eset´eben ugyanez f2 ´es l2 . A feladat sz¨oveg´enek 2. 3. ´es 4. mondata alapj´an: (1)
71f1 + 76l1 = 74, f1 + l1
(2)
81f2 + 90l2 = 84, f2 + l 2
(3)
71f1 + 81f2 = 79. f1 + f2 3 pont
Alak´ıtsuk ´at (1)-et: 71f1 + 76l1 = 74(f1 + l1 ), ´atrendezve 2l1 = 3f1 , azaz (4)
3 l 1 = f1 . 2
Hasonl´ok´eppen kapjuk (2) ´es (3) alapj´an, hogy (5)
1 l 2 = f2 , 2
f2 = 4f1 . 2 pont
A l´anyok ´atlag´anak kisz´am´ıt´asa (4) ´es (5) felhaszn´al´as´aval: 76 · 23 f1 + 90 · 2f1 76l1 + 90l2 = = 84. 3 l1 + l2 f + 2 · f1 2 1 A l´anyok ´atlaga teh´at 84.
2 pont ¨ Osszesen: 7 pont
´ azolja az [1, ∞) halmazon ´ertelmezett k¨ovetkez˝o f¨ 2. (a) Abr´ uggv´enyt: q √ √ 4 x 7→ 1 − 2x + x2 − x − 4x − 4 (b) Jellemezze a f¨ uggv´enyt a k¨ovetkez˝o tulajdons´agok szerint: z´erushelyek, ´ert´ekk´eszlet, korl´atoss´ag, sz´els˝o´ert´ekek, n¨oveked´es-cs¨okken´es, monotonit´as. Megold´ as: Mivel x ≥ 1 ´es 1 − 2x + x2 = (x − 1)2 ez´ert √ √ 4 1 − 2x + x2 = x − 1. 1
1 pont A f¨ uggv´eny k´eplet´eben a kivonand´o gy¨okjele alatt teljes n´egyzet ´all, hiszen √ √ x − 4x − 4 = ( x − 1 − 1)2 . Ha 1 ≤ x < 2, akkor Ha 2 ≤ x, akkor
√
2pont
√
x − 1 < 1, ekkor a vizsg´aland´o f¨ uggv´eny: √ √ √ x 7→ x − 1 − (1 − x − 1) = 2 x − 1 − 1.
x − 1 ≥ 1, ekkor a vizsg´aland´o f¨ uggv´eny: √ √ x 7→ x − 1 − ( x − 1 − 1) = 1. 1 pont
A f¨ uggv´eny z´erushelye: √ 2 x − 1 − 1 = 0,
√
1 x−1= , 2
5 x= . 4 1 pont
A fentiek alapj´an a f¨ uggv´eny ´abr´aja: 3
2
1
-1
1
3
2
4
5
6
-1
-2
1 pont A f¨ uggv´eny ´ert´ekk´eszlete [−1, 1]. A f¨ uggv´eny alulr´ol ´es fel¨ ulr˝ol is korl´atos, legnagyobb als´o korl´atja a −1, legkisebb fels˝o korl´atja a 1. A f¨ uggv´eny mindkett˝ot fel is veszi. A f¨ uggv´eny minimumhelye az x = 1-n´el van, ekkor a f¨ uggv´eny minimuma −1. A f¨ uggv´eny maximuma az 1, ezt minden 2 ≤ x eset´en felveszi. A f¨ uggv´eny az ´ertelmez´esi tartom´anyon monoton n¨ov˝o, a [1, 2] intervallumon szigor´ uan monoton n¨ov˝o. 1 pont ¨ Osszesen: 7 pont 3. Egy kocka ´eleit megsz´amozt´ak az 1, 2, ..., 12 sz´amokkal. Andr´as kiv´alaszt k´et olyan sz´amot, amelyekhez tartoz´o ´eleknek egy k¨oz¨os cs´ ucsuk van. Ugyanezt teszi t˝ole 2
f¨ uggetlen¨ ul B´ela is. Mekkora a val´osz´ın˝ us´ege, hogy az Andr´as ´altal v´alasztott ´eleknek nincs k¨oz¨os pontja a B´ela ´altal v´alasztott ´elekkel ? Megold´ as: Bet˝ uzz¨ uk meg a kocka cs´ ucsait az ´abra szerint az ABCDEF GH bet˝ ukkel u ´gy, hogy az Andr´as ´altal v´alasztott cs´ ucsok ´eppen AB ´es BC legyenek, jel¨olje ezt A − B − C.
(i) N´ezz¨ uk meg, mely egym´ashoz csatlakoz´o ´elp´aroknak nincs vel¨ uk k¨oz¨os pontja. Az A, B, C pontokb´ol indul´o ´elet nem v´alaszthatunk. Az ABC-vel egy lapon lev˝o D cs´ ucsb´ol indul´o ´elek k¨oz¨ ul teh´at csak DH v´alaszthat´o. DH ´elhez v´alaszthatjuk a HE ´es a HG ´elt. Tov´abbi ´elp´arnak nem lehet az A,B,C,D pontokkal k¨oz¨os pontja. Teh´at az ´elp´ar mindk´et ´ele az EF GH lapon van. Ezen n´egy egym´ashoz csatlakoz´o ´elp´ar van. Fenti jel¨ol´es¨ unkkel a hat megfelel˝o ´elp´ar: D − H − E, D − H − G, E − F − G, F − G − H, G − H − E ´es H − E − F. 3 pont (ii) Most megsz´amoljuk, ¨osszesen h´anyf´elek´eppen v´alaszthat´o ki k´et egym´ashoz csatlakoz´o ´el. Az els˝o ´elet 12 k¨oz¨ ul v´alaszthatjuk ki. Ehhez, a v´egpontjaib´ol indul´o n´egy tov´abbi ´el b´armelyik´et vehetj¨ uk. Az ´ıgy ad´od´o 12 · 4 = 48-nak csak a fele, 24 a megold´as. Figyelembe vett¨ uk ugyanis a sorrendj¨ uket ´es ´ıgy minden ´elp´art k´etszer sz´amoltunk. 3 pont A keresett val´osz´ın˝ us´eg az (i)-ben kisz´amolt j´o esetek sz´am´anak ´es az (ii)-ben kisz´amolt ¨osszes eset sz´am´anak ar´anya, ami 14 . 1 pont ¨ Osszesen: 7 pont.
4. Az ABC hegyessz¨og˝ u h´aromsz¨og A, B, C cs´ ucsaib´ol indul´o magass´agok talppontjai rendre A1 , B1 , C1 . A h´aromsz¨og magass´agpontja M , a BM szakasz felez˝opontja F . A C1 F egyenes a BC oldalt Q-ban, az A1 B1 egyenes a CC1 -et S-ben metszi. Bizony´ıtsuk be, hogy QS mer˝oleges AC-re. Megold´ as: BM C1 6 = BAC 6 = α, mivel mer˝oleges sz´ar´ u hegyessz¨ogek. BM ´ Thalesz k¨or´en rajta van C1 , ennek a k¨ornek k¨oz´eppontja F . Igy M F = F C1 ´es ez´ert (1)
F C1 M 6 = F M C1 6 = α.
AB Thalesz k¨or´en rajta van B1 ´es A1 , teh´at ABA1 B1 h´ urn´egysz¨og. Ebben az A1 -n´el lev˝o sz¨og: (2).
BA1 B1 6 = 180◦ − α 3
Az (1) ´es (2) ¨osszef¨ ugg´esek miat QA1 SC1 h´ urn´egysz¨og, mivel a szemk¨ozti A1 ´es C1 ◦ cs´ ucsokn´al lev˝o sz¨ogeik ¨osszege ´eppen 180 . 4 pont Ezen h´ urn´egysz¨og k¨or´e´ırt k¨or´eben az A1 S ´ıvhez tartoz´o ker¨ uleti sz¨ogek egyenl˝ok, ez´ert uleti A1 QS 6 = A1 C1 S 6 . Ez ut´obbi sz¨og az AC Thalesz k¨or´en lev˝o A1 C-hez tartoz´o ker¨ sz¨og ´es ez´ert A1 C1 S 6 = A1 C1 C 6 = A1 AC 6 = 90◦ − γ, ahol γ = ACB 6 . Azt kaptuk, hogy A1 QS 6 = 90◦ − γ, teh´at az SQ, AC ´es QC egyenesek der´eksz¨og˝ u h´aromsz¨oget alkotnak, azaz QS mer˝oleges AC-re. 3 pont ¨ Osszesen: 7 pont. Amennyiben a versenyz˝o nem oldja meg a feladatot, de gondosan elk´esz´ıtett, helyes ´abr´at k´esz´ıt, ez´ert 1 pontot kap. Tov´abbi, ¨osszesen 1 pontot kaphat elemi ´eszrev´etelek´ert (pl ABA1 B1 h´ urn´egysz¨og, AB1 M C1 h´ urn´egysz¨og, az ezekb˝ol ad´od´o sz¨ogekre vonatkoz´o ¨osszef¨ ugg´esek). Koordin´atageometriai megold´as eset´en: a magass´agok talppontjainak meghat´aroz´as´a´ert a cs´ ucsok koordin´at´aival 1 pont. Az M , F pontok meghat´aroz´as´a´ert tov´abbi 1 pont. A Q ´es S pontok meghat´aroz´as´a´ert 2-2 pont. Annak megmutat´as´a´ert, hogy QS mer˝oleges AC-re 1 pont.
5. Jel¨olje f (n) azoknak az n jegy˝ u pozit´ıv eg´eszeknek a sz´am´at, amelyekre igaz, hogy az n sz´amjegy k¨ozt el˝ofordul az 1-es ´es a 2-es sz´amjegy is. Bizony´ıtsuk be, hogy f (n) nem lehet n´egyzetsz´am, ha n ≥ 2. Megold´ as: Legyen A az ¨osszes n jegy˝ u pozit´ıv eg´eszek halmaza, ennek elemsz´ama n−1 |A| = 9 · 10 , mivel az els˝o jegy 9 f´ele lehet, a t¨obbi 10 f´ele. Legyen B az ¨osszes n jegy˝ u pozit´ıv eg´eszek halmaza, melyekben nincs 1-es, C melyekben nincs 2-es. Ekkor |B| = |C| = 8 · 9n−1 , mivel az els˝o jegy 8 f´ele, a t¨obbi 9 f´ele lehet. Nek¨ unk az A \ (B ∪ C) halmaz elemsz´am´ara van sz¨ uks´eg¨ unk. Ez |A \ (B ∪ C)| = |A| − |B| − |C| + |(B ∩ C)|. 4
Le kell ugyanis vonnunk az ¨osszesb˝ol az 1-est ´es a 2-est nem tartalmaz´okat. ´Igy k´etszer vontuk le azokat a sz´amokat, melyekben nincs se 1-es, se 2-es. Ezek alkotj´ak a B ∩ C halmazt, melynek elemsz´ama |B ∩ C| = 7 · 8n−1 . Ezt hozz´a kell adni. Teh´at f (n) ´ert´eke : f (n) = 9 · 10n−1 − 8 · 9n−1 − 8 · 9n−1 + 7 · 8n−1 . 3 pont P´eld´aul n = 2 eset´en k´eplet¨ unkb˝ol f (2) = 2 ad´odik. A k´et megfelel˝o sz´am a 12 ´es a 21. A k¨ovetkez˝o n´eh´any ´ert´ek egyike sem n´egyzetsz´am, ez l´atszik a pr´ımt´enyez˝os felbont´asukb´ol: f (3) = 52 = 22 · 13, f (4) = 920 = 23 · 5 · 23, f (5) = 13696 = 27 · 107. A 3-as marad´ekot tekintve f (n) marad´eka megegyezik 7 · 8n−1 marad´ek´aval. Ha n p´aros, akkor ez 2. N´egyzetsz´am 3-as marad´eka viszont nem lehet 2. ´Igy f (6) sem lehet n´egyzetsz´am, hiszen n = 6 p´aros. 1 pont Ha n ≥ 7, akkor à ! 9 · 10n−1 7 · 8n−1 n−1 f (n) = 16 −9 + . 16 16 Mivel a 16 n´egyzetsz´am ´es a z´ar´ojelben ´all´o sz´am eg´esz, f (n) csak akkor lehetne n´egyzetsz´am, ha a z´ar´ojeles kifejez´es maga is n´egyzetsz´am lenne. Vizsg´aljuk a 4-es marad´ekot! A k´et t¨ort sz´aml´al´oja legal´abb 26 -nal oszthat´o, a 16-tal val´o oszt´as ut´an is 4-gyel oszthat´ok maradnak. A 9n−1 4-es marad´eka 1, ´ıgy a z´ar´ojelben 4k − 1 alak´ u sz´am ´all, ami nem lehet n´egyzetsz´am. 3 pont ¨ Osszesen: 7 pont.
5