eu hírlevél w w w. f i d e s z - e u . h u
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának hírlevele
A biztonság is alapjog Más kelet-európai országok jóval előrébb járnak nálunk az ügynökügyek feldolgozásában – mondta az EU-hírlevélnek Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselő, aki az európai múlt feldolgozásáról és EP-s szakterületéről, a biztonságpolitikáról is beszélt lapunknak.
– Több mint két évtized után Magyarországon újra fellángolt az ügynökvita. Most már az EP-ben is téma lett a kommunista múlt sötét titkainak ügye. Hogyan került az EU elé az ügynökkérdés? – Elsősorban egy olyan néppárti képviselőtársunk jóvoltából, akinek szívügye a kommunista múlt feltárása és feldolgozása. Ő Sandra Kalniete, Lettország volt külügyminisztere, aki a vezetője annak a munkacsoportnak, amely a történelmi kiengesztelődés nemes célját tűzte maga elé. Kiengesztelődni és megbocsátani azonban csak akkor lehet, ha azt az igazság felmutatása előzte meg. Hazugság és elkenés vagy megszépítés nem vezethet katarzishoz. Legutóbbi konferenciánkon, amelyet ez a bizottság rendezett, és ahol magam is tartottam előadást a kommunista múltat vizsgáló intézetekről és érintőlegesen a kommunista titkosszolgálatok utóéletéről, nagyon meglepett, hogy milyen erős az érdeklődés a téma iránt.
A
Elsősorban a posztkommunista országokból érkezett képviselők, főleg a néppártiak tűntek igen elkötelezettnek az eltitkolt múlt nyilvánosságra hozatalának a kérdésében. Bulgária sokáig amolyan mozdíthatatlan kövületnek számított, de mostanra élen jár a tisztázásban és a felelősség megállapításában. – Milyen Magyarországnak is hasznos európai példákat lehet találni az ügynökügyek szabályozására? – Főként a lengyel és a cseh modellt. A német gyakorlat ma már aligha volna követhető. Lengyelországban nagyon komoly intézmény az ún. Nemzeti Emlékezet Intézete, amelyik a kutatáson, köztudatformáláson kívül átvilágító hivatalként is működik és nyomozati jogkörrel is rendelkezik. Egy biztos: nem az ún. „kis ügynökök” névsorának a nyilvánosságra hozatala az első lépés, ha méltányosan és igazságosan kívánunk eljárni. Előbb a rendszer igazi működtetőit és haszonélvezőit kell megnevezni, és kibogozni a rendszerváltás manipulálásának sötét titkait. Ebben nem csupán az ügynökök játszottak szerepet… Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az áldozatokra, az ő jogvédelmükre és információs kárpótlásukra. – Nemrég elsöprő többséggel fogadta el az EP az Ön által jegyzett, a kiemelt jelentőségű informatikai infrastruktúrák védelméhez kötődő véleménytervezetet. Miről szól ez a tervezet, miért fontos ez a téma, és milyen befolyással lehet ez az ügy az emberek hétköznapi életére? – Ez az egyhangú elfogadás meglepett, mert az EP-ben sem tartozom a balliberálisok kedvencei közé. Örültem neki, mert ez valahol
HÓNAP HÍRE
a szakmai munka elismerését jelentette. A kritikus infrastruktúrák elleni támadás a legközvetlenebbül hat az emberek mindennapi életére: megbéníthatja a közlekedési rendszereket, bankkártyákat, banki tranzakciókat, energiaellátást, kórházakat, bármit, hisz ma már minden infrastruktúra alapja az információs technológia. Szorgalmaztam, hogy azok a tagállamok, akik még adósak ezzel, sürgősen hozzák létre a maguk nemzeti kiberkatasztrófaelhárító csoportját. Fontos az is, hogy az Unión belül kialakítsunk egy egységes fenyegetésértékelő rendszert, hiszen ha minden tagállam mást, más-más alapon tekint veszélynek, nehéz a hatékony együttműködés a megelőzésben. Hangsúlyoztam a tervezetben a katonai és a polgári együttműködés elősegítését, valamint – és ez talán a leglényegesebb célkitűzés – az állami és a magánszektor között a mainál sokkal erőteljesebb és kölcsönösebb kapcsolat kiépítését. A magánszektor többnyire előbbre tart a kibertudásban, mint az állam, és sokkal rugalmasabban, gyorsabban követi a fejlődést, illetve a bűnözői oldal tudását. Javaslatot tettem arra is – nem hittem volna, hogy ezt is elfogadja a szakbizottság –, hogy fontoljuk meg egy Kiberbiztonsági Koordinátor kijelölését a rendkívül szerteágazó terület jobb összehangolására. Valahogy úgy, ahogyan a Terrorelhárító Koordinátor és hivatala működik. – Januárban vitáztak az európai belbiztonságról szóló éves jelentésről. Igaz az, hogy a schengeni rendszert egyre többen kritizálják Nyugaton, mert a határok megszűnésével növekedett a bűnözés mozgástere? Ha igen, mit tesznek a bűnüldözés EU-s szintű koordinálása érdekében? – Igen, a bűnözés mozgástere tágult. De valamit valamiért! Nem az a jó lépés, hogy mi a polgárok mozgásterét szűkítjük válaszul. Igaz, hogy pl. a szervezett bűnözés kiemelt „útvonala” a Balkán és régiója, mi mégis támogatjuk Románia és Bulgária belépését a schengeni övezetbe, mert nem tartjuk szerencsésnek, ha a megoldás az, hogy „másodrendűként” kezelünk tagállamokat. A bűnüldözés
A
Áder: Magyarország népe sikerre született Az Országgyűlés május 2-én 262 szavazattal megválasztotta Áder Jánost Magyarország köztársasági elnökének. Az új államfő május 10-én lép hivatalba. folytatás a 2. oldalon
»
2012. április
HÓNAP
TÉMÁJA
Indulhat az IMF-EU és Magyarország közötti tárgyalás Készen áll az Európai Bizottság (EB) arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal – jelentette be a testület szóvivője. folytatás a 3. oldalon
»
folytatás az 1. oldalról
»
A biztonság is alapjog terén kulcsfontosságú a hatékony együttműködés az EU és a tagállamok, illetve az uniós rendvédelmi szervek között. Ide sorolható például az Europol, az Eurojust, a Helyzetelemző Központ (SitCen) vagy az ENISA, a vezérelv a fúziós mechanizmus, azaz hogy az információk gyűjtése és értékelése ne párhuzamosan történjen, netán a szolgálatok közötti rivalizálásban vesszenek el lényeges adatok. Az Unióban különválik a kül- és a belbiztonsági terület, más-más biztos alá tartozik. A való életben azonban – mondjuk egy terrortámadás esetén – nem válik szét a két dimenzió, ha mondjuk a tervezés egy afrikai válságövezetben történt, de a merénylet tervezett helye egy tagállami főváros. De említhetném a polgári és a katonai hírszerzés összehangolását, ami még sok kívánnivalót hagy maga után az Unióban. Ezt a hiányt élesen veti fel a kiberbiztonság igénye. Ebben most komoly lépés történt: megalakul az EU Kiberbiztonsági (Számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem) Központja. A szervezett bűnözés elleni harcban igen fontos koordináló szerepet tölt be az Europol. – Miért kritizálják erősen az európai balliberálisok az európai terrorelhárítás terveit? Kell aggódniuk az állampolgároknak a saját adataik biztonsága miatt? – Az adatvédelem természetesen nem csak a balliberálisoknak fontos. Az adatvédelem, vagy tágabban a magánszféra védelme azonban egyensúlyban kell, hogy álljon a biztonsággal, ami szintén alapjog. Ez az, amiről a balliberálisok nem akarnak tudomást venni. A két alapjog, adatvédelem és biztonság kényes egyensúlyát kell minden döntésben szem előtt tartani és megőrizni. A balliberálisok hangadói azonban politikai marketinget, kampánytémát csinálnak az adatvédelemből, harsányan, agresszíven és sokszor demagóg módon próbálnak politikai tőkét csinálni a vádaskodásokból, amelyek többnyire eltúlzottak, magukat az emberi jogok egyedüli bajnokaiként tüntetve fel. Nem gondolnám, hogy annak, aki nem érintett semmilyen bűncselekményben, rettegnie kéne attól, hogy rögzítik utazási adatait. Amelyeket egyébként semmi másra nem lehet felhasználni, mint terrorelhárításra és kiemelt súlyú bűncselekmények felderítésére, és rövid idő után törölni kell őket.
folytatás az 1. oldalról
»
Áder: Magyarország népe sikerre született Az Országgyűlés május 2-én 262 szavazattal megválasztotta Áder Jánost Magyarország köztársasági elnökének. Az új államfő május 10-én lép hivatalba. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét, majd megtartotta első elnöki beszédét. „Amikor az ember elfogadja a felkérést, hogy Magyarország köztársasági elnökének jelöljék, mielőtt igent mondana, önmagával és honfitársaival szemben is kötelessége alapos önvizsgálatot tartani” – fogalmazott Áder János államfővé választása után, beiktatási beszédében. „Akik ismernek, pontosan tudják rólam, hogy sohasem ijedtem meg a feladattól, a felelősségvállalástól” – hangsúlyozta. Áder János először köszönetét fejezte ki támogatóinak és bírálóinak egyaránt. A köztársasági elnök kiemelte: a demokrácia igazságai mindig vitákban születnek meg, melyekből sohasem hiányozhat egymás, magyarságunk, európaiságunk, nemzeti közösségeink és alkotmányos jogintézményeink tisztelete. „Mi, magyarok elsősorban azzal bizonyíthatjuk életrevalóságunkat, ha mindig képesek leszünk – ha lehet szép szóval, ha kell, kemény érveléssel –, megbeszélni közös dolgainkat.” A köztársaság új elnöke hangsúlyozta: ne arról szóljon az életünk, hogy miképp toroljuk meg a másikon sérelmünket, hanem arról, hogyan tegyük helyre kudarcainkat és tévedéseinket. Hozzátette: hiszi, hogy Magyarország népe sikerre született, de ahhoz, hogy valóban siker koronázza törekvéseinket, néhány dolgot még el kell rendeznünk magunk között. Áder szerint Magyarországnak 1990-ben sikerült visszatérnie az európai polgári demokráciák családjába. Új alkotmányunk Európa legfiatalabb alaptörvényeként új korszakhatárt is jelez a magyar állam ezeréves alkotmányos fejlődésében. Áder János azt ígérte: a magyar érdekek, a magyar gazdasági, tudományos és kulturális értékek szószólója lesz. A velünk szomszédos országok népeihez, az európai uniós és NATO-beli szövetségeseinkhez szólva úgy fogalmazott, azt üzeni, barátsággal és tisztelettel vagyunk irántuk, ami azt is jelenti, hogy ugyanezt a tiszteletet és barátságot a magunk irányában is elvárjuk tőlük. A köztársasági elnök beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: „A haza minden előtt.” Áder Jánosnak Joseph Daul, az Európai Parlament (EP) néppárti frakcióvezetője is gratulált köztársasági elnökké választása alkalmából. Daul szerint a megválasztás annak a kézzel fogható eredménye, hogy Áder János hosszú időn át elkötelezetten dolgozott a közjó érdekében. A frakcióvezető kitért arra, hogy Áder János eddigi EP-képviselő személyében a néppárti frakció egyik legtevékenyebb tagját ismerte meg. Meglátása szerint az eltelt két évtizedben szerzett tapasztalatai alapján Áder János bölcs és lelkiismeretes köztársasági elnök lesz.
Újabb szocialista feljelentés Magyarország ellen Az MSZP európai parlamenti delegációja ismételten, ezúttal az egyházügyi törvény kapcsán vádolta meg Magyarországot az Európai Bizottságnál. A Magyar Néppárti Képviselőcsoport kiadott közleményében emlékeztette az MSZP-s képviselőket: „a Velencei Bizottság részletesen tanulmányozta az új magyar egyházügyi törvényt, a szocialisták által »diszkriminatívnak« nyilvánított rendelkezés ellen azonban nem emelt kifogást. Bár e ténnyel az MSZP EP-képviselői nyilván tisztában vannak, ez nem gátolta meg őket abban, hogy ismételten feljelentsék Magyarországot az Európai Bizottságnál”. „A szocialista képviselők azt sérelmezik, hogy az egyházaknak módjuk van arra, hogy az általuk vezetett intézmények jellegének megfelelően
keresztény világnézetű embereket alkalmazzanak. Ez azonban összhangban van a vonatkozó uniós jogszabályokkal, mutatott rá a szocialistáknak adott válaszában az Európai Bizottság. Ez az akció jól beilleszthető a szocialisták korábbi politikai indíttatású támadásainak és vádaskodásainak sorozatába. Mint emlékezetes, a szocialista képviselők korábban az EP-ben terjesztett körlevelekben a Himnusz első sorának Alaptörvénybe emelését a dokumentum kirekesztő jellegének megnyilvánulásaként, a nem keresztény világnézetű polgárok ellen intézett súlyos támadásként mutatták be” – emlékeztet a közlemény.
2 w w w. f i d e s z - e u . h u
Surján László, az EP egyházügyi kapcsolataiért felelős alelnöke az eset kapcsán kijelentette: „Sajnálatos, hogy a szocialisták ahelyett, hogy Magyarország valós problémáival foglalkoznának, egyházellenes hangulatot szítanak, az Európai Bizottságot pedig ismételten a kormány ellen próbálják hergelni”. „A Bizottság lépése az ügyben automatizmus. A testület hivatalból köteles minden jogszabály uniós joggal való összhangjáról tájékozódni és nyilatkozni, amennyiben azt európai parlamenti képviselők kérik. Sajnálatos, és csak a hazai közvélemény megtévesztésre szolgál, hogy a szocialisták a Bizottságnak ezt a technikai lépését Magyarország újabb megbélyegzésének tüntetik fel” – zárul a közlemény.
folytatás az 1. oldalról
Új kezdeményezések a foglalkoztatásért Elfogadta a Bizottság az egy közleményből és kilenc munkaprogramból álló nagyszabású foglalkoztatási csomagját. A csomagggal középtávon az uniós gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést hivatott előmozdítani az uniós jogalkotó testület. „A jelenlegi elszomorító munkanélküliségi statisztikák mellett az Uniónak további konkrét és ambiciózus intézkedésekre van szüksége, egyrészt megfelelő mennyiségű és minőségű munkahely létrehozása érdekében, valamint hogy megküzdhessünk olyan jelentős strukturális kihívásokkal, mint például a népesség elöregedése” – nyilatkozta a csomag kapcsán Őry Csaba EP-képviselő. A néppárti frakció foglalkoztatási koordinátora szerint ugyanakkor „kétségeink vannak, hogy pont a válság által leginkább sújtott tagállamokban – Görögországban, Olaszországban, Portugáliában – vajon megvalósítható lesz-e a csomag ebben a formában”. Őry egyetért a Bizottság elnökével abban, hogy az EU még jelentős kiaknázatlan forrásokkal rendelkezik a munkahelyteremtés területén. A zöld gazdaság, az egészségügyi szektor és információ-technológiai iparág együttesen több mint 20 millió új munkahelyet generál majd az elkövetkező években. A képviselő szerint jelenleg több mint 4 millió betöltetlen állás van unió-szerte. A néppárti koordinátor arra is felhívta a figyelmet, hogy szükséges a munkahelyi készségek jobb előrejelzése is. Őry szerint fokozni kell a munkavállalók mobilitását is, eltávolítva a jogi és gyakorlati akadályokat. euvideohu.info
»
Indulhat az IMF-EU és Magyarország közötti tárgyalás Készen áll az Európai Bizottság (EB) arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal – jelentette be a testület szóvivője. Az EB kész lezárni a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárást a Magyar Nemzeti Bank ügyében. A biztosok úgy ítélték meg, hogy az elhatározott lépéseknek köszönhetően a magyar jegybanktörvény összhangban lesz az uniós jogszabályokkal. A módosítások végrehajtásáról Orbán Viktor személyesen is biztosította José Manuel Barrosót. Közleménye szerint az EB akkor zárja le az ügyet, ha Magyarország végigviszi az általa bejelentett intézkedéseket. A Bizottság az adatvédelmi hatóság függetlenségének és a bírói nyugdíjkorhatár csökkentésének ügyében azonban az Európai Bírósághoz fordul.
Új bevételi forráshoz juthat Európa gazdasága Az EP Gazdasági és Monetáris Bizottsága nagy többséggel megszavazta az elmúlt hónapok hangos vitáitól sem mentes európai pénzügyi tranzakciós adó (Financial Transaction Tax) bevezetésére vonatkozó jelentését. Az Anni Podimata görög szocialista képviselő nevével fémjelzett tervezet a különböző pénzügyi tranzakciók megadóztatásán keresztül kíván hozzájárulni Európa gazdaságának növekedéséhez és pénzügyi fegyelmének erősödéséhez. Pelczné Dr. Gáll Ildikó, a szakbizottság egyetlen magyar tagja támogatta a jelentést. „A pénzügyi és gazdasági válság kialakulásáért felelős nemzetközi pénzügyi szektor, amely az elmúlt években jelentős állami támogatásban részesült a válság hatásainak leküzdéséhez, nem járult hozzá igazságosan annak költségeihez. Eközben a tagállamok Európa-szerte jelentős megszorításokat kénytelenek alkalmazni” – hívta fel a figyelmet a fideszes EP-képviselő. „Azon
túl, hogy az új adófajta európai szinten mintegy 57 milliárd euró mértékben teremthet új bevételeket, nagyban hozzájárulhat a piacok stabilizálásához és az igazságos teherelosztáshoz is” – hangsúlyozta a fideszes képviselő. A Pelczné Dr. Gáll Ildikó által benyújtott módosító indítványoknak is köszönhetően a tervezetből kikerült a nyugdíjalapok megadóztatásának terve, mely csökkentette volna a nyugdíjasok megtakarításait. A tranzakciós adó hosszútávon közvetett módon csökkentené az élőmunka és a jövedelmek terheit. A magyar néppárti politikus szerint ez az új típusú adóforma csak akkor lehet sikeres, ha az globális, de minimum uniós szinten, azaz mind a 27 tagállamban bevezetésre kerül, ennek elfogadásáról azonban még éles viták folynak a Tanácsban, a tagállamok között.
3 w w w. f i d e s z - e u . h u
Elutasítjuk a kettős mércét és a diszkriminációt!
Rugalmasabb munkaerőpiacot a foglalkoztatásért! Európai parlamenti meghallgatást szervezett Brüsszelben a középkelet-európai munkajogi reformok bemutatására Őry Csaba néppárti EP-képviselő román és cseh kollégájával közösen. Őry Csaba, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság néppárti koordinátora elmondta: politikai vezetők, EP-képviselők, munkajogi szakértők, valamint a szociális partnerek képviselői egyeztethettek nyílt légkörben a nemrég bevezetett munkaerőpiaci reformokról. Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár (NGM) előadásában emlékeztetett arra, hogy a közelmúlt gazdasági kihívásaira válaszul mindenképp szükséges az immár húsz éves magyar munkajogi szabályozás reformja, a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele. A magyar kormány a munkaerőpiacot érintő intézkedések kapcsán is nyitott a konstruktív kritikára, valamint szakmai egyeztetést folytat a Bizottság szakértőivel. Őry Csaba előadásában kiemelte, hogy mindhárom közép-kelet-európai országban jelentős gazdasági kihívások generálták a munkajogi szabályozás ilyen számottevő reformját. „Csehország, Románia, Magyarország, de maga az EU egésze is arra a megállapításra jutott, hogy a demográfiai kihívások, a munkaerőpiacon jelen levő strukturális feszültségek, valamint az egyre nagyobb számban megjelenő atipikus munkavégzési formák rugalmasabb munkaerőpiacokat követelnek meg, csak ezáltal teremthetünk új munkahelyeket” – mutatott rá a fideszes EP-képviselő. „Különösen igaz ez most, a pénzügyi és gazdasági válság idején. Azonban a munkaerőpiac rugalmasságának együtt kell járnia a munkavállalók biztonságával és az adminisztratív terhek csökkentésével, különösen a kis és közepes vállalkozások kapcsán” – emelte ki Őry Csaba.
Benes-dekrétumok az EP előtt „Pozitív ajánlás” – fogalmazott röviden a Benesdekrétumok kapcsán benyújtott petíció ügyében Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő az EP Petíciós Bizottságának ülését követően.
Tíz közép-kelet-európai ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) néppárti delegációvezetője nyílt levelet intézett José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez. A levélben az európai parlamenti képviselők az elmúlt időszakban a közép-kelet-európai állampolgárokat érő diszkriminatív intézkedésekre hívják fel a figyelmet, egyben kérik a Bizottság erélyes fellépését. A levél társkezdeményezői Gyürk András magyar, és Jacek Saryusz-Wolski lengyel néppárti delegációvezetők voltak. A dokumentumban a néppárti politikusok emlékeztetnek: Hollandiában a szélsőséges Szabadságpárt (PVV) még februárban honlapot indított, hogy az ott élő kelet-európai munkavállalókkal szembeni negatív tapasztalatoknak és véleményeknek platformot adjon. Belgiumban pedig egy szélsőséges flamand párt (Vlaams Belang) hasonló honlapot indított a bevándorlókkal kapcsolatos visszaélések jelentésére. A levélírók szintén emlékeztetnek: áprilisban Svájc bejelentette, hogy korlátozza a 2004-ben az Unióhoz csatlakozott közép-kelet-európai országokból érkező polgárok bevándorlását. A levélírók határozottan elítélik ezeket az intézkedéseket. „Ezek a diszkriminatív akciók szembemennek az alapvető európai értékekkel, mint az emberi méltóság, szabadság, egyenlőség, jogbiztonság és az emberi jogok tisztelete. Ezek az elfogadhatatlan jelenségek a közép-kelet-európai polgárokat másodosztályú polgárokká alacsonyítják és az Unió alapjainak – az euró-
Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, valamint HahnSeidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője petíciót nyújtott be a Benes-dekrétumok ügyében az Európai Parlament illetékes bizottságához. A petíciót felkaroló Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő kijelentette: „A petíció megalapozottságát és tényszerűségét mi sem igazolja jobban, minthogy a szakbizottság befo-
4 w w w. f i d e s z - e u . h u
pai polgárok közötti egyenlőség – lerombolásával fenyegetnek” – áll a levélben. „A diszkrimináció minden formája elfogadhatatlan, érkezzen az akár az Európai Unión belülről vagy kívülről. Ezek a diszkriminatív jelenségek veszélyes precedenst teremtenek és felbátoríthatják a szélsőséges politikai erőket, hogy hasonló akciókat kezdeményezzenek a közép-keleteurópai polgárokkal szemben. Ez rendkívül veszélyes következményekhez vezethet, úgymint az idegengyűlölet, az extrémizmus és a szélsőjobboldali irányzatok megerősödése, egyben mély megosztottságot teremthet az európai nemzetek között, ezáltal gyengítve az egész Európai Uniót” – fogalmaz a dokumentum. Mindezek fényében a levélben a tíz közép-kelet-európai néppárti delegációvezető felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a közös európai értékek védelmében erélyesen lépjen fel ezen és minden más, az uniós polgárokat megkülönböztető intézkedés ellen. A levélírók felszólítják José Manuel Barrosót: lépjen fel a kettős mércével szemben és minden erejét latba vetve gyakoroljon nyomást a diszkriminatív intézkedések megszüntetése érdekében.
Az aláíró néppárti delegációvezetők: Gyürk András, Magyarország, a levél társkezdeményezője; Jacek Saryusz-Wolski, Lengyelország, a levél társkezdeményezője; Theodor Dumitru Stolojan, Románia; Zuzana Roithoá, Csehország; Andrey Kovatchev, Bulgária; Anna Záborská, Szlovákia; Vytautas Landsbergis, Litvánia; Krišjanis Karinš, Lettország; Tunne Kelam, Észtország; Milan Zver, Szlovénia.
gadhatónak nyilvánította és információkérés szempontjából továbbította az Európai Bizottság részére”. Köztudott, hogy a Benesdekrétumok ügyét a jelenlegi kormány is folyamatosan napirenden tartja és kiemelten kezeli a kérdést. A mostani döntés egy meghatározó és fontos lépés, hiszen az Európai Unió közvetlen látókörébe került az ügy. „Most azon dolgozunk, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága mielőbb napirendre tűzze és érdemi vita keretében tudjuk az érveinket alátámasztani” – fogalmazott Bagó Zoltán.
Előrelépés az európai felsőoktatásban Az EP plenáris ülése megszavazta Tőkés László erdélyi néppárti EP-képviselő előterjesztését az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjáról. A témához hozzászóló EP-képviselők nagy elismeréssel méltatták a dokumentumot. Janusz Lewandowski költségvetési EU-biztos köszönetet mondott Tőkés Lászlónak. A felsőoktatás modernizációja azért is elengedhetetlenül fontos, hogy „az egyetemek ne munkanélkülieket gyártsanak futószalagon” – mondta az EU-biztos. A parlament által elfogadott előterjesztés azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy a 20142020-as költségvetésben kiemelt módon szerepeljen az egyetemek támogatása. A tagállamokhoz azzal a kéréssel fordul, hogy
nemzeti össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák felsőoktatási célokra. A regionális hatóságoktól azt várja el az EP, hogy mind az egyetemi vezetőkkel, mind pedig az üzleti és a civil szférával partneri viszonyt alakítsanak ki, és a határokon átnyúló regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket is használják ki. Tőkés jelentése akcióterv kidolgozását és az ehhez szükséges anyagi alapok biztosítását kéri az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy a kelet-közép-európai egyetemeket is a nyugat-európai szintre lehessen emelni. A dokumentum az őshonos kisebbségek, illetve nemzeti közösségek felsőoktatásának – és az őket szolgáló intézményeknek – a támogatását kéri a tagállamoktól, különös tekintettel a veszélyeztetett kultúrákra. „Elégtétel és öröm számomra, hogy miután Erdélyben az elmúlt húsz esztendőben, rendkívüli erőfeszítések árán, részlegesen sikerült egy valamire való magyar nyelvű felsőfokú intézményrendszert létrehoznunk, ez alkalommal, a volt kommunista rezsim idejéből örökölt helyzeti hátrányainkat leküzdve, az európai egyetemi rendszer megújításához is sikerül hozzájárulnunk” – mondta Tőkés László a szavazást követően.
Hatékonyabb fogyasztóvédelmet az energetika és a telekommunikáció területén Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi szakbizottsága (ITRE) egyhangúlag megszavazta Gyürk András véleménytervezetét, amely az állampolgárok belső piaccal kapcsolatos aggályaira nyújt megoldási javaslatokat. Gyürk András szerint az energiaszektorban a fogyasztói elégedetlenségre leginkább az ad okot, hogy a számlák rendkívül bonyolultak és nem magyarázzák el, miért emelkedtek meg az utóbbi időben az energiaárak. A Fidesz delegációvezetője szerint a tagállamoknak minél hamarabb át kell ültetniük a harmadik energiacsomagot a gyakorlat-
ba: meg kell erősíteni a nemzeti hatóságok ellenőrző szerepét, ezáltal biztosítva a fogyasztói jogok érvényesülését. A távközlés területén a legnagyobb problémát az átláthatóság hiánya jelenti, amely az árak és a szolgáltatási csomagok összehasonlításának nehézségében nyilvánul meg. Gyürk András ezért az elszámolási egységek és az ár formátumának egységesítését javasolja. A kis- és középvállalkozásoknak a tagállami és uniós pénzügyi forrásokhoz való hozzáféréssel vannak problémáik. A javaslat szerint a kkv-k helyzetét nagyban segítené, ha a tagállamok az uniós és központi pénzügyi források lehívásához az úgynevezett egyablakos ügyintézést vezetnék be.
A Néppárt elkötelezett a romák segítése mellett Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke és Járóka Lívia roma származású EP-képviselő az április 8-i Nemzetközi Roma Nap kapcsán nyilatkozatot adott ki. Április 8-a a Nemzetközi Roma Nap, mely napon a romák történelmét és kultúráját ünneplik, felhívva a figyelmet helyzetükre. Az Európai Roma Stratégia elfogadása és a nemzeti cselekvési tervek kidolgozása reményt ad az egész roma közösségnek társadalmi befogadásuk megvalósulására. Az Európai Parlament Néppárti Képviselőcsoportja, mint korábban is, mindent megtesz e cél megvalósulása érdekében. „A leginkább kirekesztett közösségek társadalmi és gazdasági integrációja nem csupán erkölcsi kötelesség és egyben politikai kihívás, hanem az egyik legígéretesebb gazdasági lehetőség is. Erre a felismerésre alapozva az Európai Néppárt volt az első európai szintű politikai formáció, mely elfogadta saját, a romák társadalmi befogadását célzó stratégiáját 2006-ban, majd 2010-ben megalapította a Néppárti Frakció Roma Munkacsoportját” – emlékeztetett Joseph Daul néppárti frakcióvezető. „Április 8-a a roma kultúra ünneplésének, a több évszázados roma és nem roma közös történelem előtti tiszteletadásának és Európa legnagyobb, ám leginkább kirekesztett etnikai közösség helyzetének tudatosításának a napja” – mutatott rá Járóka Lívia fideszes EP-képviselő. A magyar soros elnökség erőfeszítéseinek köszönhetően az EU tavaly elindította az Európai Roma Stratégiát. Ez a kezdeményezés Járóka szerint mérföldkőnek számít, hiszen az elmúlt évek megközelítésével szemben minden tagállamtól megköveteli a nemzeti romaintegrációs cselekvési tervek végrehajtását. Minden EU-tagállamnak ténylegesen el kell magát köteleznie amellett, hogy leküzdjék a kontinens legnagyobb etnikai kisebbségének társadalmi kirekesztését.
5 w w w. f i d e s z - e u . h u
Zsinórmérték legyen az emberi jogi dimenzió!
Garantálni kell a fogyatékossággal élők jogait!
Az EP elsöprő többséggel szavazta meg az emberi jogok globális helyzetéről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló éves jelentést.
Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő az EP plenáris ülésén felhívta a figyelmet a fogyatékossággal élő emberek problémáira.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő módosító indítványainak köszönhetően a jelentés külön részben foglalkozik a nemzeti kisebbségek kérdésével, valamint megerősíti az EU gyermekek jogainak védelme iránti elkötelezettségét. Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport alelnöke a jelentés elfogadása kapcsán elmondta: „Örömömre szolgál, hogy a jelentéstevő elfogadta a gyermekek és a nemzeti kisebbségek védelmét célzó módosító indítványaimat. Így az őslakosok védelme mellett külön bekezdés foglalkozik a nemzeti kisebbségek védelmével”. Gál hangsúlyozta az együtt élő „kisebbségi” és a„többségi” nemzetek közötti esélyegyenlőség biztosításának
fontosságát. Üdvözölte Catherine Ashton külügyi főképviselő elkötelezettségét. a választások alkalmával az uniós megfigyelőknek külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének is egyenlő eséllyel vegyenek részt a választásokon. Gál Kinga a gyermekek jogaival kapcsolatban elérte: külön bekezdés foglalkozik a gyermek katonák kérdésével is. „A jelentésben megfogalmazott emberi jogi dimenzió megkerülhetetlen és meghatározó kell, hogy legyen az Unió külpolitikájában, zsinórmértékül kell, hogy szolgáljon a Külügyi Szolgálat, a Bizottság és a Tanács számára egyaránt. A jelentésbe foglalt nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezések pedig komoly lépést jelenthetnek a nemzeti kisebbségek védelme uniós elismerésének folyamatában” – emelte ki Gál Kinga.
Kósa hozzászólásában kiemelte: a következetes európai külkapcsolatok, valamint az eredményes kohéziós, azaz az uniós támogatás- és fejlesztéspolitika elképzelhetetlen a fogyatékos emberek esélyeinek javítása nélkül. Kósa Ádám „Az emberi jogok helyzete a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája” kapcsán tartott vitában emlékeztetett: az általa írt és az EP által támogatott, a fogyatékos emberek mobilitásáról és társadalmi befogadásáról szóló, számos konkrét és a mindennapi életben is hasznosítható javaslattal rendelkező jelentésével összhangban az EU külkapcsolataiban is érvényesíteni kell az ENSZ egyezmény előírásait. Kósa Ádám a kohéziós politikáról szóló vitában az Európai Szociális Alap kérdéskörét érintve arról kérdezte Andor Lászlót: hogyan kívánja a Bizottság elősegíteni a fogyatékos embereket célzó foglalkoztatási és társadalmi befogadást célzó programok és lehetőségek megerősítését. „Az Európai Szociális Alapban az elmúlt évtizedben a fogyatékossággal élő embereket célzó és érintő programok aránya mindössze 4% volt, holott a fogyatékossággal élők számarányát tekintve legalább 10%-nak kellene lennie” – mutatott rá Kósa Ádám. Andor László biztos válaszában elismerte ezt, hozzátéve, hogy a következő időszakra vonatkozó pénzügyi ciklusban erre jobban oda fognak figyelni, és Kósa javaslatait is felhasználhatják majd.
Uniós támogatást a helyi élelmiszereknek! Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő az EP ülésén, a helyben termelt élelmiszerekről szóló vitában rámutatott azok kiemelt jelentőségére. Glattfelder hangsúlyozta: a helyben termelt élelmiszerek fogyasztása számos előnnyel jár mind a fogyasztók, mind az azokat megtermelő gazdák számára. Ezek a termékek a helyi fogyasztók számára megbízhatóbb minőségűek, hiszen a gazda „saját arcát” adja a termékhez, a vásárlás gyakran személyes ismeretségen is alapul. Hozzájárulnak a helyi vidéki gazdaság életképességének fennmaradásához, hiszen a jövedelem helyben marad. Mivel értékesítésük jórészt helyi piacokon, a gazda által közvetlenül történik, kiiktatódnak az élelmiszer kis- és nagykereskedők, akik sok esetben aránytalanul nagymértékben
részesülnek az élelmiszerláncban képződő nyereségből. „A helyben történő értékesítés ráadásul jó a környezetnek, hiszen az áru nem utazik több száz, olykor ezer kilométereket. Így csökkenthető a mezőgazdasági termékek szállításából eredő szén-dioxidkibocsátás” – tette hozzá a néppárti politikus. Glattfelder Béla szerint a Fidesz egyik legfontosabb választási ígérete volt a helyi kistermelők, helyi piacok támogatása. A kormány már eddig is számos eredményt ért el ezen a téren. A közbeszerzési törvény módosítása értelmében például az iskolák, kórházak és más közintézmények élelmiszer-beszerzése során előnyben kell részesíteni a helyi termelőket.
6 w w w. f i d e s z - e u . h u
eu hírlevél
VIII. évfolyam, 4. szám, 2012. április, megjelenik havonta Felelős kiadó: Európai Parlamenti Magyar Néppárti Delegáció Titkárság Postacím: Dömötör Csaba, delegációs titkárság, Parlement Européen – ASP 12 E 264, 60 Rue Wiertz, B–1047, Bruxelles Telefon: +32 2 28 37544; Fax: +32 2 28 49871 E-mail:
[email protected] A szerkesztőbizottság elnöke: Panyi Miklós Főszerkesztő: Hegedűs Zoltán
·
·
·
·
·
·
·
