A SZOVJETIPAR
TÖRTÉNETE
Irta: Nádor Tamás Nemcsak a Szovjetunió, hanem Európa, sőt az egész világ történelmében nevezetes dátum 1941 június 22.-e. Ezen a napon t á m a d t a meg a n é m e t had g é pezet a munkásak és parasztok szabad államát, miután majdnem egész Európát letiporta. A nácibandák ha nem három, de legfeljebb hat hét alatt gondolták szét verni a Vörös Hadsereget és leigázni a szocializmus hazáját. A Wermacht eleinte tényleg nagy átmenet; e r e d m é n y e k e t é r t el: elfoglalta Szovjieteurópa nagy részét é s a fasiszta hazugság bajnokai teleugatták a világot, hogy a Vörös Hadsereget teljesen megsemmisítették és csak az u-olsó halálos döfésre van szükség. Azonban nemcsak, hogy ez nem sikerült nekik, hanem a hősies Vörös Had sereg megállította, visszavetette őket, megtisztította a szovjetföldet a fasiszta sze méttől, a leigázott kelet- és középeurópai n é p e k e t felszabadította a fasiszta iga alól és majdnem n é g y é v e s önfeláldozó harc után., amelyent a történelem nem ismer, a fasiszta rablókat feltétlen m e g a d á s r a k é n y s z e r í t v e , kitűzte a győzelem zászlaját a fasizmus fészke, Berlin felett. Ezzel az egész emberiséget, de különö sen a mi népeinket, örök hálára kötelezte. Hogy mindezt elérhesse, a hősiességen, önfeláldozáson, a haza és szocializ mus iránti h a t á r t a l a n szereteten, a hadviselés tudományán kívül a Szovjetunió nak m é g a h á b o r ú s k o d á s egy fontos alapjával kelett rendelkezie. Ez a Vörös Hadseregnek m nden a hadviseléshez szükséges termékekkel való ellátása volt, melynek alapja az erős ipar, elsősorban nehézipar, mely gazdaságilag képes volt -az ellenséget túlszárnyalni, д Szovjeúnió rendelkezett és rendelkezik ezen erős nehéziparral. A k i látta az »Urál kovácsolja a győzelmet« című filmet, m e g g y ő z ő d hetett a S z o v j e t u n ó hatalmas hadiipari képességéről. Azonban a Szovjetunió, illetve elődje a cári Oroszország nem volt mindig ipar.lag olyan fejlett, sőt a nagyhatalmak közül a legelmaradpttabb volt. д k ö vetkezőkben nagyvonalakban bemutatom Oroszország ipari fejlődését az párosítás első kísérleteitől a második imperialista világháború g. Д háború alatti ipari fej lődés adata; nem állnak rendelkezésünkre, mert azokat a Szovjetunió érthető okokból ma m é g nem hozza nyilvánosságra. A Szovjetunió az óriás' mértékek és óriási ellentétek hazája. Területe, mely maidnem 22 millió négyzetkilométer, a világ kb. egy hatodrésze. Legnyugatibb pontja a Balti tengeren, logkeletbb pontja a Behringszoroson. Am kor a na»p Königsbergben felkel, Gyezsnyevben lenyugsz k. A Szovjetunióban mért legna gyobb meleg pl.usz 70, legnagyobb hideg minusz 70 fok. Ezen a hatalmas területen majdnem minden fajta növény megterem a gabo naféléktől a pálmáig és a hideg égövi n ö v é n y e i i g . A világ b ú z a t e r m é s é n e k 30 százaléka, á r p a t e r m é s é n e k fele. zab- és rozstermésének negyede, erde nek har mada a Szovjetunióban van. Jelenleg csak n é g y növényfajta nem terem meg'a Szovjetunióban: a kávé, a kako, a banán és a gum fa. Hasonló a helyzet.az ásványi t e r m é k e k k e l is., Az 1938. kimutatás szerint a Szovjetunióé volt a szénkészletek ötöde, a v a s é r c több mint fele, a kőolaj több mint fele, a m a n g á n é r c két ötöde, a fošžfor;t három ötöde stb. A z a r a n y k é s z l e t t e r é n Délafrika m ö g ö ' t a másod k helyen áll.. A-Szovjetunióban nagy mennyiség ben található réz, cink, wolfram, m a g n é z u m , uránium, higany, kobalt bismut, :
kálium, grafit, m á r v á n y , bazalt, azbeszt, nemes fémek stb. Csak ónt, antimont és, vanadiumot nem találtak eddig a fontosabb á s v á n y o k közül. A Szovjetunió t e r m é s z e t i kincseit m é g nem t á r t á k föl teljesen, g a z d a s á g a nincs kiaknázva. T ö b b e z e r n é g y z e t k i l o m é t e r n y i területről m é g nincs részletes, térkép. Az orosz iparosítás első kísérletei. Az orosz ipar épen ú g y mint N y u g a t e u r ó p á b a n először a nagy h ű b é r u r a dalmakban jelentkezett/De amig N y u g a t e u r ó p á b a n a j o b b á g y a k , akiknek feladata a h ű b é r u r a k szükségleteinek kielégítése volt, a viszonyok h a t á s a alatt bizonyos, előjogokhoz jutottak, O r o s z o r s z á g b a n ez nem í g y t ö r t é n t . N y u g a t e u r ó p á b a n ugya nis a h ű b é r u r a d a l m a k körül városok fejlődtek, melyek az uraik ö n k é n y e elől futó. j o b b á g y o k v á r o s b a m e n e k ü l é s e k ö v e t k e z t é b e n gyarapodtak. Oroszországban ily módon csak n é g y v á r o s k é p z ő d ö t t : Moszkva, Kiev, Novgorod és Pszkov. Oroszor s z á g b a n a jobbágyok földesuraiktól a szteppekre menekültek, ahol mint a h ű b é r uraktól független, szabad parasztok kezdtek új életet. í g y keletkeztek az első kozáktelepülcsek. C é h r e n d s z e r , város O r o s z o r s z á g b a n nem volt, vagy nagyon k e v é s volt. Nagy P é t e r i g O r o s z o r s z á g b a n az iparosok majdnem k i z á r ó l a g idegenek v o l tak. A bizánci befolyás idején a cárok h í v á s á r a görögök, k é s ő b b n é m e t e k jöttek. S z á m u k 17—18 ezer volt. д v á r o s o k b a n élő oroszok nagyjából kereskedelemmel foglalkoztak. A X V I I . s z á z a d végén, Nagy P é t e r idején, E u r ó p a m á r túl volt a kezdetle ges kereskedelmi tőke k o r s z a k á n . Az óriási léptekkel haladó polgárság különösen Angliában a d ó a l a n y b ó l az állam ura lett é s a királyi korona a haladó polgárság k e z é b e n csak gyarmati poLitikájának és kereskedemi háborúinak érdekképviselője volt. A n y u g a t e u r ó p a i tőkés fejlődés fő jellemvonása a kifejlett p é n z g a z d á l k o d á s és az egyéni k e z d e m é n y e z ő szellem volt. O r o s z o r s z á g b a n másmilyen volt a fejlődés vonala. Nagy P é t e r k é n y t e l e n volt tartós háborúi és birodalmi politikája miatt állandó hadsereget tartani, ez viszont rengeteg pénzt e m é s z t e t t fel. í g y m á r 1701-ben a hadikiadások a k ö l t s é g v e t é s 78%-át, 1706-ban pedig 96°/o-át tették k i . Az állam legnagyobb bevételeit az ipar ból és kereskedelemből m e r í t e t t e . Miután O r o s z o r s z á g b a n polgári osztály nem volt, illetve csak kifejlődőben volt, a cár maga vette k e z é b e az ipart és kereske delmet, Hogy pénzhez jusson, minden funtosabb cikket, s ő t m é g a kocsikenőcsöt fi-s., állam; e g y e d á r u s i t á s s á nyilvánította. Nagy P é t e r iparosítási politikája abban nyilvánult meg, hogy eleinte t á m o gatta a hűbéri uradalmakban k e l e t k e z ő k é z m ű i p a r t és igyekezett azokat szerve zett ipari ü z e m e k k é átalakítani. R e n d e l é s e k k e l és nyersanyaggal segítette őket. Ezen üzemekben az első munkások j o b b á g y o k voltak, akiket gazdáik lelketlenül kizsákmányoltak és e z é r t ezen üzemek keveset és rosszul termeitek. Később állami üzemek alakultak, melyekben állami j o b b á g y o k , koldusok, tol vajok, prostituáltak, hadifoglyok, sőt k a t o n á k is dolgoztak. Ezek építették fel S z e n t p é t e r v á r t és utak, valamint csatornák épíiíésére is felhasználták őket. Az állami ü z e m e k b e n a munkaidő korlátlan volt, a b á n á s m ó d rossz, a m u n k á s o k ellátást kaptak csak, fizetést nem. Ezen első g y á r a k t ö r t é n e t e a legkegyetlenebb módon vérbeíojtott m u n k á s l á z a d á s o k t ö r t é n e t e . Elsősorban azon üzemek fejlődtek, amelyeknek hadiipari jellegük volt. Nem s o k á r a megjelent a külföldi tőke is, mert b u s á s z s á k m á n y r a volt kilátás. Előbb a hollandusok alapítottak g y á r v á l l a l a t o t Tulában, majd felbukkantak az angolok a Volgamentén és máshol, ahol nyersanyag és ü z e m a n y a g volt található és k o h ó kat emeltek. A z első orosz nagyiparosok közül a Demidovok és Sztroganovok tűntek k i , akik nagyban hozzájárultak az orosz ipar fejlődéséhez.
Nagy P é t e r halála utáai O r o s z o r s z á g m á r 195 gyárvállalatot számlált, a b á n y a v á l l a l a t o k a t nem számítva. Ezek k ö z ö t t 28 s z ö v ő g y á r volrt és b á r írástudó O r o s z o r s z á g b a n kevés volt, 4 papírgyár, ami a k ö z i g a z g a t á s szép fejlődésére vall Nagy P é t e r m ű v é t Nagy Katalin folytatta, ú g y , hogy 1775-ben Moszkvában m á r 113 g y á r v á l l a l a t volt. Az ipar fejlődése a város* lakosság hirtelen gyarapo dásához vezetett, úgy, hogy 70 év alatt a városi lakosság száma m e g n é g y s z e reződött. Az orosz ipari fejlődés hőskara az első világháború előtt. A cári Oroszország később lépett a tőkés feriílödés útjára, mint a haladó •nyugati államok. Az orosz g y á r i p a r nem fejlődhetett kellőképem 1861-ig. a jobb ágyok felszabadításáig, amikor a cári k o r m á n y a krími háborúban legyengülve és a p a r a s z t l á z a d á s o k t ó l megfélemlítve kénytelen volt a jobbágyságot felszámol ni. A jobbágyfelszabadítás a parasztok s z á m á r a nem jelentett nagy k ö n n y e b b s é g e t , mert a földet a földesuraktól kénytelenek voltak kb, k é t milliárd rubelért megváltani. A földesurak általi kizsákmányolás folytán a parasztok n a g y r é s z e képtelen volt g a z d a s á g á t fejlesztem, aminek következtében a forradalomelőtti ' O r o s z o r s z á g m e z ő g a z d a s á g a erősen elmaradt. Ez a maga részéről gyenge ter m é s h o z a m h o z és gyakori éh'ns-éghez vezetett. Az elszegényedett paraszt k é n y telen volt földjét elhagyni é s a városban, a g y á r b a n m u n k á t és megélhetést keresni. A j o b b á g y s á g megszüntetése u ' á n az ipar gyors ütemben fejlődött. Ennek oka a cári k o r m á n y imperialista politikája és az ezzel kapcsolatban v é g r e h a j t o t t n a g y a r á n y ú befektetései voltak. A h á b o r ú r a való készülődés terén O r o s z o r s z á g sem akart lemaradni és elsősorban h a d á s z a t lag fontos vasútvonalait kellett k i építenie. A X I X , század végén tíz év alatt 21 ezer kilométer vasútvonal épült k i , ami viszont mind több é s több v a s é r c , kőszén és kőolaj termelését tette szük s é g e s s é . A b á n y á s z a t , kohászat és kőolajipar ennek köszönheti addig hallatlan fellendülését. A nyugati államokkal szemben az orosz ipar igen kezdetleges volt. A rossz s z e r v e z é s k ö v e t k e z t é b e n a m u n k a e r ő a r á n y l a g d r á g a volt, mert keveset termelt. Így például 1893-ban tíz beiga munkás annyi acélt termelt, mint amennyit Dél o r o s z o r s z á g b a n huszonkettő, az U r á t v i d é k é n pedig százhuszonkilenc m u n k á s . Miután az ilyen m u n k a s z e r v e z é s k ö v e t k e z t é b e n az orosz ipar nem volt verseny k é p e s , a cári k o r m á n y v é d ő v á m o k a t létesített. E z é r t az iparcikkek O r o s z o r s z á g ban k é t - h á r o m s z o r d r á g á b b a k voltak mint például Angliában. Az orosz kőolajipar fejlődése a X I X . század v é g é r e esik. Az első kút 1872-ben kezdett működni és 20 évvel később Oroszország adta a világtermelés 5l°/o-át. Azonban a külföldi tőkések rablógazdálkodása miatt az orosz kőolajipar k é s ő b b erősen hanyatlott. L e g e r ő s e b b iparág a szövőipar volt, amely belföld; nyersanyagot, gyapjút, gyapotot, kendert és lent dolgozott fel. Földrajzi helyzeténél fogva Oroszország v e z e t ő szerepet játszott a nemes szőrmék feldolgozásában. Az orosz iparban a külföldi töke t e k i n t é l y e s szerepet játszott. 1913-ban az összes befektetések 70°/o_a volt idegen kézben. Legerősebb a francia tőke volt majd az angol, német, belga és amerikai. Az orosz m u n k á s o s z t á l y t szülőjéhez a parasztsághoz szétszakíthatátlan kö telékek fűzték. Az üzemek n a g y r é s z é b e n idénymunka folyt, úgy, hogy az orosz m u n k á s n y á r o n a földet művelte, télen pedig a g y á r b a n dolgozott, A munkabérek hihetetlenül alacsonyak voltak: 1905-ben S z e n t p é t e r v á r o n az átlagos m u n k a b é r 25—30 rubel volt havonta. A munkaviszonyok igen rosszak voltak. Csak 1897^ben k o r l á t o z t a t ö r v é n y a munkaidőt 11 és V2 ó r á r a , azonban a túlórázást megenged ték és az a gyártulajdonos és munkásak m e g e g y e z é s é t ő l függött. A munkások kultúrszíiwonala igen alacsony. 52°/e-uk írástudatlan volt. Az első világháború f
f
kitöréséig a viszonyok csak romlottak, mert míg az utolsó tíz év alatt az á r a k -38°/o_kal emelkedtek, a m u n k a b é r e k csak 18%-kal. Az első világháború é s a forradalom. Az első v.lágháború előestéjén O r o s z o r s z á g m é g mindig egy hatalmas agrárállam, melynek városi lakossága az összlakosságnak 14°/o-a. д g y á r i p a r álta lában nagy üzemekben összpontosult. H a b á r számuk az összes üzemeknek csak 5'Vo-át teszi k i , a m u n k á s s á g 54°/o-át foglalkoztatják. Középüzem szinte nincs. Az üzemek általában fogyasztási és kiviteli cikkeket gyártottak, A n e h é z ipar jelentéktelen, az o r s z á g h hetetlenül gazdá'g n y e r s a n y a g f o r r á s a i k i a k n á z a t lanok. T ő k e - , g é p - és s z a k m u n k á s h i á n y jellemzi a cári O r o s z o r s z á g o t . A fogyasz t á s csekély, mert a széles tömegek v á s á r l ó ereje jelentéktelen. A k e v é s s z á m ú m u n k á s v é d e l m i törvény csak papíron létezik és az államgépezet nem törődik ozok életbeléptetésével. A tőkés és a munkás, a földesúr és a muzsik között az ellentétek óriásiak és áthidalhatatlanok. A 3'nunkások összpontosítása a nagy ü z e m e k b e és számuk állandó n ö v e k e d é s e azt e r e d m é n y e z t e , hogy O r o s z o r s z á g m u n k á s o s z t á l y a a p o l i t k a i élet fontos tényezője lett, annál is inkább mert O r o s z o r s z á g m u n k á s o s z t á l y a rendelkezett a legforradalmibb élcsapattal — a Bolsevista P á r t t a l . Az első imperialista világháború az orosz uralkodó osztályt teljesen k é s z ü letlenül találta. Az államhatalom m é g nem heverte kji az 1905—7-es forradalom és az orosz-japán háború okozta csapásokat. A m o z g ó s í t á s a közlekedés szerve zetlensége és a közlekedési eszközök h i á n y a k ö v e t k e z t é b e n csődöt mondott. A m e z ő g a z d a s á g és az par terén sem volt jobb a helyzet, mint a k ö z l e k e d é s b e n . Ü g y a m e z ő g a z d a s á g o t , mint az ipart m e g b é n í t o t t a a m u n k a e r ő h i á n y a , amihez m é g az angol szénszállítmányok kimaradása k ö v e t k e z t é b e n előállott szénhiány járult, A g y á r i p a r 70°/o-a kizárólag hadicélokat szolgált és csak 6%>-a termeit a polgári szükségletek k i e l é g í t é s é r e szolgáló cikkeket. A cári b ü r o k r a t i z m u s teljesen csődöt mondott é s ezért a m a g á n t ő k e vette k e z é b e először a közlekedés, majd az egész gazdasági élet m e g s z e r v e z é s é t . Az élet a h á b o r ú alatt mind s ú l y o s a b b á vált. Az á r a k 333%-kal emelked tek, az udvar és az arisztokrácia korrupciója b o t r á n y o s s á fajult. A m u n k á s s á g helyzete mind elviselhetetlenebb lett. Mind szélesebb tömegek ismerték fel, hogy ebből a helyzetből csak egy kiút van: a cári önkényuralom m e g s z ü n t e t é s e . A cárlzmus v é g ó r á ' t élte. A polgárság a válságot államcsínnyel akarta megoldani, de a bolsovikik által vezetett dolgozó nép, á saját maga módián oldotta meg. 1917 februárjában győzött a polgári demokrata forradalom, de az u. n. ide iglenes kormány sem nem tudta sem nem akarta kielégíteni a népet, amely azt óhajtotta, amit a holsevikik követeltek és ígértek a népnek: »kenyeret, b é k é t és foldet«. November heted kén. a proletártól radalom győzelme napján, úi hatalom született meg O r o s z o r s z á g b a n , új korszak kezdődött az emberiség t ö r t é n e t é b e n . A hadikommunizmus. 1917 november 7-én kezdődött ćs 1921 március 21-én v é g z ő d ö t t a Szovjet unió történetének azon korszaka, amelyet had-kommunizmusnak nevezünk. Ez a korszak a p r o l e t á r í o r r a d a h m v í v m á n y á n a k , a p r o l e t á r d i k t a t ú r á n a k m e g ő r z é s é é r t folytatott súlyos harcok ideje. A polgárháború és a külföldi b e a v a t k o z á s o k tönk r e t e t t é k az egész országot és úgy a m e z ő g a z d a s á g i , mint az pari t e r m e l é s v é g zetesen csökkent. A földreform volt a szovjetállam alapja, az a nagy v í v m á n y , mely a mun k á s s á g és a p a r a s z t s á g közötti s z é t s z a k í t h a t a t l a n köteléket megteremtette. A földreform értelmében 1917 november 11-én az összes nagy- és középbirtokok k á r t é r í t é s nélkül azok tulajdonába mentek át, akik azt m e g m ű v e l t é k . December 27-én kisajátították és társadalmosították az összes bankokat, inig az egy millió
rubelen felüli tőkével rendelkező nagyipari üzemeket csak 1918 júniusában álla mosították. Az üzemekben megvalósított munkásellenőrzésnek — mint Lenin írja — az volt a feladata, hogy az egyes üzemek és iparágak k ö z ö t t l é t r e h o z z a az új szervezési kötelékek finom hálóját,, amely a termelést és az elosztást új feltételek melleit, a széles tömegek r é s z v é t e l é v e l megvalósítja. A munkásellenőrzés és n y i l v á n t a r t á s azt jelentette, hogy az o s z t á l y h a r c bevonult a g y á r a k b a . A t e r m e l é s rendbehozása és fejlesztése érdekében, a munkásállam és a P á r t vaisflegyelmet, rendet és munkát követelt. Az osztályharc bevonult a falvakba is. 1918 júniusában megalakultak a fa lusi s z e g é n y s é g tanácsai. M'nt fentebb említettem, az ország gazdasági életét a polgárháború és a külföldi beavatkozások tönkretették. A közlekedés kétségbeejtő helyzetbe jutott, szén és kőolaj nem volt, éhínség és nyomor honolt az országban. Az ipari ter melés az utolsó b é k e é v t e r m e l é s é s e k egy hatodara esett, a mezőgazdasági ter melés a felére. Ebből a kiútnélküli helyzetből az országot Lenin lángesze vezette ki, aki a P á r t tizedik kongresszusán, 1921 márciusában kihirdette az l«Jj Gazda sági Politikát (novaja ekonomcseszkája palyityika) az u. n. NEP-et. Az Üj Gazdasági Politika. A t'zedik kongresszuson Lenin a k é r d é s t így állította fel: »vagy k i e l é gítjük a parasztokat a szabad kereskedelem visszaállításával, vagy a világforra dalmi mozgalom mai állása mellett nem tarthatjuk meg a hatalmat, mert ez gazdaságilag nem l e h e t s é g e s . . . . A rádió még ma hirdesse k i , hogy a p á r t k o n g resszus a r e k v h á l á s t természetbeni adózással h e l y e t t e s í t i . . . és ezzel helyreál lítja a munkások és parasztok közötti sz'lárd kapcsolatot«. A természetbeni adózással kezdődik az Üj Gazdasági Politika korszaka. Első tekintetre ez a rendszabály nem látszik olyan nagyjelentőségűnek. Ennek a r e n d s z a b á l y n a k a lényege, hogy a paraszt feleslegének egy részét adó fejében köteles az államnak beszolgáltatni, míg a többi felett szabadon rendelkezhet, szabadon eladhatja a piacon. Ennek a r e n d s z a b á l y n a k azonban messzemenő k ö v e t k e z m é n y e i voltak. Lenin világosan látta, hogy a természetbeni adózás a szabad kereskedelem ivisszaállítását jelenti, a szabad kereskedelem a piacot a piac a tőkés rendet. A tizedik kongresszuson Lenin és a kongresszus lenini többsége éles harcot foly tattak a irock'sták és a többi megalkuvó ellenzékkel szemben, akik azt állítot ták, hogy a, NEP a forradalom eláralását jelenti. A történelem azóta bebizonyí totta, hogy a NEP egy szükségszerű, de átmeneti e r ő á t c s o p o r t o s í t á s volt. 1921 július 7-én visszaadták régi tulajdonosaiknak a 20 munkásnál keve sebbel dolgozó mari üzemeket és azok ismét magántulajdonba mentek át. H á r o m nappal k é s ő b b rendelet jelent meg, mely megengedte nagyobb üzemek b é r b e a d á sát is, Í922 március 13-án ped"g megengedték u. n. vegyes t á r s a s á g o k létesíté sét, melyben a szovjetállam és a m a g á n t ő k e vettek részt. A NEP egyik jellegzetessége gazdasági e n g e d m é n y e k a d á s a magánvállala tok részére. Az e n g e d m é n y e k öttől húsz évig szóltak azzal, hogy ezen idő letel te után a teijes b e r e n d e z é s a szovjetállam tulajdonába megy át. T á r s a d a l m i téren az e n g e d m é n y e s e k n e k be kellett tartamok a szovjettörvényeket és elsősor ban szovjetpolgárokat kellett alkalmazniuk, csak a szakemberek lehettek külföl diek. Az utolsó e n g e d m é n y e k japánok kezében voltak, akik a Szahalin sz'getén levő kőolajforrások k i a k n á z á s á r a és a távolkeleti halászati jogra kötöttek szer ződést. A NEP b e v e z e t é s e a termelés óriási emelkedését e r e d m é n y e z t e . így például a v a s é r c termelése 1921-től 1923-ig 223'Vo-kal, az öntöttvasé 203%-kal, az élel m i s z e r e k é 27°/o-kal, a kőolajé 34°/o-kal, a széné 45°/o-kal, a papíré 208%-kal, a g y a p o t é 112%-kal emelkedett.
A termelés 1926-ban majdnem elérte a békebeli színvonalat^ egyes terme lési ágakban pe'd'g, például a m e z ő g a z d a s á g b a n , szén- és kőolajiparban stb. túl is haladta. A NEF idején nagy szerepük volt a szakszervezeteknek. Az első nézetei lérés a leninisták és az ellenzékiek között a tizedik kongresszuson épen a szak szervezetek kérdésében tört k i . Lenin szerint a szabad, demokratikus szakszer vezeteknek a NEP idején a k ö v e t k e z ő feladataik vannak: 1) a m u n k á s s á g kép viselete az üzemekben, de nem ellentétben az államérdekekkel, 2) munkaügyi törvények hozatalának k e z d e m é n y e z é s e a szovjethatóságokkal e g y e t é r t é s b e n é s ezen t ö r v é n y e k v é g r e h a j t á s á n a k ellenőrzése, 3) részvétel az állami ipar felépí tésében és igazgatásában, 4) szakmai, politikai é s kulturális propaganda, 5) rész vétel a népegészségügyi intézmények m e g s z e r v e z é s é b e n , 6) m u n k á s t a k a r é k p é n z t á r a k és önsegélyző intézmények alapítása é s igazgatása, 7) szak- és tanoncok tatás, 8) az állami bérpolitika támogatása é s keresztülvitele. Hogy Lenin álláspontja volt helyes és nem Trockié, aki a szakszervezete ket államosítani, sőt katonássá akarta tenni, bizonyítja az is, hogy 1924-ben a szovjetszakszervezeteknek öt és fiél millió- tagja volt, azaz az összes dolgozók 92°/o-a. д Szovjetunió szocialista m e g s z e r v e z é s é é r t folytatott harc 1926-ban kez dődik. Sztálin a tizennegyedik pártkongresszuson 1925 d e c e m b e r é b e n azt mondta, hogy a P á r t általános vonalának lényege és alapja a Szovjetországot a g r á r o r szágból ipari országgá változtatni, amely alkalmas saját erejéből a szükséges s z e r s z á m g é p e k e t előállítani. Az állami kereskedelem m e g v a l ó s í t á s á é r t 1927—28-ban kezdődik a harc. 1928-ban a m a g á n k e r e s k e d e l e m az összforgalomnak csak 23%-át bonyolította le. Az iparosításérc 1926—28-ig folytatott harc idején az iparba több mint 8 milli árd rubelt fektettek. Az ipart ekkor m á r n a g y r é s z t államosították,*a nagykeres kedelem pedig csaknem kizárólag állami és szövetkezeti. A tényleges m u n k a b é r e k meghaladták a háborúelőttit és 1928-ban a Szov jetunió nemzetközi viszonylatban jobb helyet ért el, mint Oroszország 1913-ban. így 1913-ban az orosz munkás az angol munkás tényleges munkabérének csak 44°/o-át kereste, mig 1928-ban m á r 52%-át. A szovietmunkás 1928-ban munka b é r é é n ll°/c-kal többet kapott, mint a cseh munkás, 13 /o-kal többet .mint az osztrák és 21%-kal többet mint az olasz munkás. e
(Befejezése
a köv.
számban)
\
A háború folyamán hazánkban félmillió házat romboltak le és egy és háromnegyed millió ember vált hajléktalanná.
*
A fasiszta hordák Oroszországban elpusztítottak 1710 várost, 70 ezer falvai. 6 millió épületet romboltak le és 25 millió ember: tettek hajléktalanná.
