JEGYZŐI GYÁMHATÓSÁG
BESZÁMOLÓJA
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), valamint a végrehajtására kiadott 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormány rendelet), továbbá Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselőtestületének a gyermekek védelmének helyi rendszeréről szóló 15/2010. (IV. 30.) önkormányzati rendelete szabályozza a gyermekek védelmével és a gyámügyi igazgatással kapcsolatos helyi ügyeket. A jegyző hatáskörébe tartozó gyámhatósági feladatokat osztott munkakörben (szociális feladatokkal összevontan) egy fő közigazgatási szakvizsgával, szociális munkás, végzettséggel rendelkező ügyintéző látja el. E feladatkört ellátó dolgozó foglalkozik azon társadalmi réteggel, melynél gondot jelent a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítása. A gyakori jogszabályváltozások és az ügyek egyre növekvő száma miatt nőtt a pszichés, érzelmi leterheltség is. A feladatokat ellátó ügyintéző részére a technikai feltételek adottak.
Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeli ellátások biztosítása
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A hatáskört önkormányzati rendeletünk értelmében az Kulturális és Szociálpolitikai Bizottság gyakorolja. A Gyvt. 21. §- a szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti elő. A kérelmeket legtöbb esetben a szülő indítja, de hivatalból a gyámhatóság, valamint az óvoda, iskola ifjúságvédelmi felelőse, családgondozó kérése alapján is indult segélyezés. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és beiskolázási segély kérelmek fő indokai: Átmeneti pénzzavar, egyik szülő munkanélkülivé válik. Az apa elköltözik a családtól, gyermektartásdíjat nem fizet. Igen alacsony a családban az egy főre jutó jövedelem. Súlyos betegség, kórházi kezelés, magas gyógyszer és gyógyászati segédeszköz térítési díj, elmaradt közüzemi számlák. 1/8
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás teljes egészében az önkormányzat költségvetését terheli. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2012. évi adatai: 45 család, 84 gyermek, 63 esetben 346.000,- Ft támogatásban részesült. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (jegyzői hatáskör) Gyvt. 19. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a Gyvt. 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. (2) A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket. (3) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. Gyvt. 20. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. Gyvt. 20/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2012. évi adatai: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben településünkön 164 gyermek részesült.
2/8
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás (jegyzői hatáskör) Gyvt 20/B. § (1) alapján kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. (2) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - határozatlan időre - állapítja meg. Balatonkenesén 2012. évben kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban egyetlen gyámolt gyermek sem részesült. Óvodáztatási támogatás (jegyzői hatáskör) Gyvt. 20/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai behatása aa) az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. 2012 évben 3 gyermek 60000,- Ft. óvodáztatási támogatást kapott.(két alkalom) Rendszeres gyermekvédelmi segély A képviselő- testület rendszeres gyermekvédelmi segélyre való jogosultságot állapíthat meg annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő és a Gyvt. 20. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti fiatal felnőttnek – (a továbbiakban együtt: gyermek), ha a) a gyermeket szülője, vagy más törvényes képviselője egyedül gondozza, b) a gyermek árvaellátásra jogosult, vagy c) a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű
3/8
A támogatást a Kulturális és Szociálpolitikai bizottság átruházott hatáskörben állapítja meg egy év időtartamra, gyermekenként havi 2850,- Ft. értékben. A támogatás az önkormányzat költségvetését terheli. 2012 évben 32 család 58 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi segélyben 1.675.075,-Ft-os összegben. TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Étkezési térítési díj támogatása A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy más törvényes képviselő köteles. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja - ide nem értve a bölcsődét - az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A bölcsőde intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége és a nyersanyagköltség legfeljebb 50%-át kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege. Gyermekétkeztetés esetén: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át. A fenti felsorolásba nem tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át. Három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át. A tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani normatív kedvezményként. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási intézmény vezetője - a fenntartó által megállapított szabályok keretei között - a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg. A normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni a tizennyolc éven aluli, a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeket. A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani. A szociálisan rászoruló gyermekeknek az Egészségügyi és Szociális Bizottság méltányossági alapon megállapíthatja az étkezési térítési díj átvállalását 50 vagy 75 %- 100 %-ban. A gyermekek érdekeit figyelembe véve igen nagy számban kerültek megállapításra a kedvezmények.
4/8
Kedvezménnyel étkezők száma 2012. évben 50% - térítés 18 gyermek 75% - térítés 32 gyermek 100% -térítés 10 gyermek Kifizetett étkezési térítési díjak összege: 1.517.000,-Ft Nyári gyermekétkeztetés, élelmiszerosztás A nyári gyermekétkeztetést a 2012-es évben a törvény által előírt kritériumoknak megfelelően 40 gyermek szünidei étkeztetése valósult meg. Felhasznált támogatás 580.400,-Ft Önrész: 0,-Ft
Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések Gyermekvédelmi gondoskodás Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő közreműködésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek (testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi) fejlődését veszélyezteti, a jegyző, ill. a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől függően hatósági intézkedést tesz. A jegyzői gyámhatóság elsősorban a védelembe vételi és az ideiglenes hatályú elhelyezés szerinti intézkedéseket jogosult megtenni. A jegyző tehát a gyermeket védelembe veheti vagy az őt nevelő családból ideiglenes hatállyal, kiemelheti. Az esetek nagyobb részében az alapellátás keretei között tudnak maradni a családi problémák. A jól működő alapellátási rendszer (családgondozás) nagy segítséget jelent a jegyzői gyámhatóságnak az ügyek alapos – a gyermek és családja érdekeit messzemenőkig figyelembe vevő – megoldás megtalálásában. Védelembe vétel, ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a jegyzői gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi, a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját a szülői nevelés támogatása érdekében kirendeli. A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát. Tárgyévben védelembe vétel nem történt, Problémás családok gyermekeivel kapcsolatos ügyek alapellátásban megoldódtak. 2012. évben felülvizsgálat során egy védelembe vétel szűnt meg. Ideiglenes hatályú elhelyezések: ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy fejlődését családi környezete súlyosan veszélyezteti és emiatt a gyermek azonnali elhelyezése szükséges, a jegyzői gyámhatóság a gyermeket ideiglenesen a nevelésre alkalmas és az azt vállaló különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál, ill. személynél, ha erre nincs mód nevelőszülőnél, gyermekotthonban helyezi el. Súlyos veszélyeztetésnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy fejlődésében jelentős vagy helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az ideiglenes hatályú elhelyezés a szülők gondozási nevelési jogát szünetelteti. 2012. évben nem volt ideiglenes hatályú elhelyezés. 5/8
Egyéb hatósági intézkedés Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének gyakorlati megvalósulásához elengedhetetlen a közoktatási intézmény, a gyermekjóléti szolgálat és a jegyzői gyámhatóságok, valamint utóbbi és a Magyar Államkincstár közötti hatékony együttműködés.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről és az arra történő figyelmeztetésről adatok 10 órás jelzés 50 órás jelzés támogatás jogerős felfüggesztése folyamatban lévő eljárások
6 2 2 0
felfüggesztés nem RGYK-s gyermek tekintetében felfüggesztés rgyk-s gyermek tekintetében
0 2
felfüggesztéssel egyidőben védelembe vett gyermekek összes felülvizsgálat ebből fenntartás (8-ból) megszüntetés
0 2 0 2
11. eseti gondnok összesen (felfüggesztés alatt és megszüntetést követően) 12. közeli hozzátartozó 13. iskolai gyermekvédelmi felelős 14. védőnő családgondozó (gyermekjóléti 15. ebből /családsegítő szolgálat) (11-ből) átmeneti gondozást nyújtó intézmény 16. alkalmazottja 17. polgármesteri hivatal ügyintézője 18. egyéb személy
0 0 0 0 0 0 0 0
Környezettanulmány hatósági ügyekben Környezettanulmány 8 esetben készült különböző hatóságtól érkezett megkeresésekre. (kiskorúakkal kapcsolatos veszélyeztetettségi ügyek, bontó perek, gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatok, stb.).
6/8
A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása 2012. évben Balatonkenese városban a gyermekvédelmi területet érintő, lezárult ellenőrzés nem történt.
Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések) •
A Balatonkenese város Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosított programok továbbfejlesztése, gyakoriságának növelése a gyermekvédelmi prevenciós elképzelésekhez jól illeszkednek. Hatékonyan szolgálják a gyermekek hasznos szabadidő eltöltését, ezzel megakadályozva a gyermekek elkallódását, csavargását.
•
Önkormányzati feladataink közé tartozik a meglévő intézmények biztonságos, stabil működtetése, preventív célú programok támogatása. A gyermekek helyzetének javítása érdekében szoros együttműködés a családokkal, a nevelési, oktatási intézmények vezetőivel, pedagógusokkal különös tekintettel a gyermeki jogok érvényesítésére.
A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása A gyermek és a fiatalkorúakkal kapcsolatos a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem tekintetében a településünkön működő helyi Rendőrőrssel és a Balatonalmádi Rendőrkapitánysággal együttműködésünk jó, a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekről a törvényben szabályozottak szerint értesítenek. A Polgárőrség a gyermekvédelmi feladatok ellátása kapcsán úgy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, mind a Rendőrőrssel együtt dolgozik. Településünkön számos civil és társadalmi szervezet működik, melyek a fiatalkorúak és gyermekkorúak szabadidő eltöltésének hasznos keretét adják. Közösségformáló szerepük igen jelentős, több régóta működő egyesület, alapítvány végez ilyen tevékenységet. Ezeknek az egyesületeknek, szakköröknek, táboroknak igen jótékony hatásuk van, mert az itt eltöltött idő alatt a gyerekek nem csavarognak, felnőtt felügyelete alatt hasznosan töltik szabadidejüket. Így kevésbé van lehetőségük bűnelkövetővé vagy áldozattá válni. Az Önkormányzat fenntartásában működő általános iskolában bűnmegelőzéssel, iskolabiztonsággal, áldozattá válás megelőzésével kapcsolatban az osztályfőnöki órákon kapnak részletes felvilágosítást a tanulók. Kiemelt a gyermekvédelem szerepe a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetés megelőzésében, az intézményes együttműködés kialakításában, a gyermek-és fiatalkorúak marginalizálódásának 7/8
megelőzésében, a jelzőrendszer működtetésében, a preventív munkában. A preventív munka része a gyermekek alapellátásban történő gondozása, a védelembe vétel, de ide tartozik a gyermekeket, családokat érintő szolgáltatások igénybevétele, szabadidős programok biztosítása a céltalan csavargások elkerülésére. A gyermekek és fiatalkorúak érdekében továbbra is fontos a gyermekjóléti intézmények, a hatóság, a közoktatási intézmények a rendőrség a pártfogók az egészségügyi intézmények és civil szervezetek közötti érdemi együttműködés a bűnelkövetés és áldozattá válás megelőzésében. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció) Balatonkenesén viszonylag nagy számban képviseltetik magukat az alapítványok, egyesületek. Az egyesületek minden korosztály számára kínálnak lehetőséget kulturális és művelődési igényeik kielégítésére. Balatonkenesén az egyházak –hitéleti tevékenységet folytatnak, ifjúsági foglakoztatásokkal, szeretetszolgálattal, kulturális tevékenységgel színesítik a lakosság közéletét. Köszönöm a gyermekvédelmi jelzőrendszer minden tagjának, a civil szervezeteknek az együttműködését, empátiáját, az óvoda és iskola gyermekvédelmi felelőseinek, a védőnőnek, a gyermekorvosoknak, valamint családgondozóinknak az elmúlt évben végzett közös munkát. A beszámolót készítette: Mező Magdolna szociálpolitikai és gyámügyi ügyintéző
8/8
