Az MTA TTK MFA vezetésére, fejlesztésére, tudományos programjának megvalósítására vonatkozó koncepció ismertetése
Az MFA helyzete az MTA kutatóhálózatában Értelmezésem szerint egy MTA kutatóintézet (kutatóközpont keretében működő intézet), mint szervezeti egység létjogosultságát az indokolja, ha a használt kísérleti infrastruktúra egyébként - pl. egyetemi környezetben - nem lenne hatékonyan fenntartható, azaz a kutatási tevékenység kívánja meg az intézeti keretek közötti működést. Ha a tudományos kutatás kisebb, célorientált kutatócsoportokba szervezetten, ill. szervezhetően folyik is egy intézetben, azok összessége nem nélkülözheti a komplett kísérleti vertikum, a teljes műszaki háttér támogatását! Értelemszerűen ez elsősorban természettudományos területen érvényes, ahol a preparatív (ha tetszik, technológiai) ill. analitikai (nagyműszeres) háttér fenntartása és működtetése tetemes költség- és műszaki támogatás-igénnyel jár. A nagyértékű berendezések szervízelése ráadásul jobbára csak a gyártó által, szerződéses keretek közt biztosítható. Az MFA mindenben megfelel a fenti kritériumoknak! Hangsúlyosan kell kiemelnünk, hogy szakterületén, a kísérletes anyagtudományban, a mikrorendszer-integrációban az ország egyetlen ütőképes intézménye, azaz kifejezetten kultúramegőrző, országos felsőoktatási és innováció-segítő szerepet is tudhat magának. Az MFA sajátos arculatot alakított ki és képvisel az MTA kutatóhálózatában. Az 56 éves múltra visszatekintő intézet elődintézetei (MTA MFKI és MTA KFKI MKI/ATKI) elsősorban félvezető- és fémfizikai, vékonyréteg- és az ahhoz kapcsolódó ion-, elektronsugaras és röntgenanalitikai területeken, optikai-, optoelektronikai kutatásokban értek el máig ható, a tudomány és a hazai gazdaság számára is kiemelkedően értékes eredményeket. 1998-tól az intézetegyesítő igazgató, Gyulai akadémikus által, majd 2004-től általam vezetett MFA ezt a missziót felvállalva sikerrel folytatta a felfedező- és célzott kutatás kettős feladatát a Fizikai Osztály és a Műszaki Osztály felügyelete alatt. Az MFA fő feladata, az alapok tisztázása és a felismerések nemzetközi publikációja mellett, hogy alkalmas modellrendszerek kialakításával tudatosan vállalja fel a kutatásfinanszírozás középtávú megtérülési lehetőségének demonstrációját (illusztrációját) is a gazdasági hasznosítás számára. Kármán Tódor közismert meghatározása szerint - „Scientists study the world as it is, engineers create the world that never has been” - mind a feltáró tudományos, mind a kreatív mérnöki megközelítést magunkénak valljuk. A jobbára élettani, molekuláris/sejtbiológiai és gyógyszervegyészeti irányultságú, és csak kisebb részben anyagtudománnyal foglalkozó, heterogén Természettudományi Kutatóközpontba szervezés az MFA számára az adminisztratív függetlenség elvesztésével járt. A korábbi önálló társintézetekkel már előzőleg kialakított szakmai együttműködések elmélyítéséhez az új felállás nem sokban járult hozzá. A jelenlegi bonyolult, nehézkes és drága intézetközponti adminisztrációval és az MTA támogatás sajnálatos csökkentésével viszont az MFA-t jellemző korábbi lendület megtorpant. Mivel 2013-ban a TTK többi intézete az új Q2 épületben nyer elhelyezést, a földrajzi és infrastrukturális széttagoltság azt követően is fennmarad, ami alkalmasint indokolttá teszi a döntés felülvizsgálatát. A tudománynépszerűsítésben, a felsőoktatásban, az utánpótlás-nevelésben, a nemzetközi együttműködésekben vállalt szerepe fokozta az intézet ismertségét és elismertségét, amit
számos alkalommal tett hangsúlyossá az MTA elnökének személyes szerepvállalása az MFA kezdeményezések felavatásában. Az MFA rövidítés és logo nemzetközileg ismert „brand”-dé vált! Az MFA mint ”multidiszciplináris rendszerintegrátor” tehát a társintézetekétől eltérő, Magyarországon egyedülállóan speciális kutatási felfogást képvisel az MTA kutatóhálózatában. Sajátos működési modelljével ugyanis az MFA az alkalmazás-közeli anyagtudományi területen az adófizető számára is nyilvánvaló módon bizonyítja az akadémiai tudományos kutatás konkrét értékteremtő szerepét. Az új Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia céljainak ismeretében ez a képesség nagyban felértékelődik, éppen ezért az MFA fontos láncszem az MTA és a gazdaság közötti kapcsolatban! Az MTA TTK MFA jelenlegi helyzete a fontosabb gazdálkodási mutatók tükrében Az intézet jelenlegi feladattal 1998 óta működik a KFKI kampuszon. 2011 végén, az intézethálózat megújításának előkészítési folyamatában vált nyilvánvalóvá, hogy a TTK-nak a lágymányosi Q2 épületbe költöző többi intézetével szemben az MFA működési helyszíne nem változik. (Szakmai indokok alapján korábban indítványoztuk a KK anyag-kémiai kutatási részlegeinek kézenfekvő összevonását a műszaki fizikai anyagkutatásokkal, ami egy Anyagtudományi Kutatóközpont csillebérci kialakítását tette volna lehetővé.) A jelenleg engedélyezett létszámunk 122 fő + 9fő FIKU. Ebből 82 fő tudományos besorolású kutató. Egy kutatóprofesszor, 14 aktív MTA Dr. (további négy eljárás folyamatban) tud. tanácsadó, és további 56 PhD-vel rendelkező tud. munkatárs ill. főmunkatárs dolgozik az intézetben ill. tartós távollévőként külföldön. Fiatal kutatói álláshelyen 8, az egyetemekkel kötött együttműködési szerződés keretében állami doktori ösztöndíjasként 8, szerződéses álláshelyen tud. segédmunkatársként további 16 fiatal, összesen tehát 32 doktorandusz folytatja és fejezi is be 4 éven belül PhD kutatásait az MFA-ban. Jelenleg tartós külföldi távolléten hat kollégánk dolgozik, akik hazahozatalában erősen számítunk a Lendület program támogatására. Büszkék vagyunk rá, hogy 9 nyugdíjas tud. tanácsadónk „emeritus professor instituti”-ként továbbra is segíti tapasztalatával az intézetet. A >2,5 Mrd Ft értékű kutatási infrastruktúra működtetéséhez a KFKI telephelyen (üzemeltetés, karbantartás, szervizelés) elengedhetetlen a jól képzett mérnöki-technikusi, laboránsi műszaki támogatás, amit jelenleg 49 fő műszaki-adminisztratív ügyintézővel biztosítunk. Küldetésünknek megfelelően a természettudományos és a mérnöki végzettségűek aránya az intézetben közel azonos. A nagy értékű eszközállományunk tette lehetővé eddigi sikeres részvételünket az európai FP6, FP7 és JTI pályázatokban, kutatási-felsőoktatási együttműködéseinkben. A folyamatos, jobbára csak a saját erőből (projekt és szerződéses bevételekből) folytatott fejlesztések következtében eszközállományunk a még elviselhető, 50%-os tényleges használhatósági szinten áll. Az intézet máig ható gazdálkodási problémája az alapítástól fennálló mintegy 180 millió Ftnyi költségvetési támogatás-hiány. Mivel valamennyi kutatási pályázatunk teljesítése előfinanszírozást igényel, másik gondunk a krónikus forgó-tőke hiány. Az állandó feszített
gazdálkodás ellenére ez továbbra is megoldhatatlan áthidaló kölcsönök igénybevétele nélkül, amit 2011-ig az MTA, 2012-ben pedig a TTK főigazgatója biztosított. Az MFA gazdasági helyzetének erodálását jól szemlélteti a mellékelt grafikon. 2012-ben az intézetben felhasználható költségvetési forrás már csupán 377 MFt-ra apadt. A nehézségek ellenére a folyó évet várhatóan 1,2 Mrd Ft-os forgalommal fogjuk zárni. Az intézet minden erőfeszítést megtett a költségek optimalizálására a működőképesség megőrzése határáig. Valamennyi nem minősített kollégánk nyugdíj melletti foglalkoztatását megszüntettük. Ez 2013-tól mintegy 25 MFt bér+járulék megtakarítást jelent. Az intézetben eddig érvényre juttattuk azt a belső szabályzást, hogy a nyugdíjas minősített kutatók 65 éves korukig, az MTA doktorai nyugdíjasként is 70 éves korukig folytathatják kutatásaikat aktív státuszban. Ezt a lehetőséget a várt kormányzati, ill. MTA szabályozás előírásainak megfelelően fogjuk korlátozni.
Intézetvezetési stratégiám fontos része volt az elmúlt 6-7 évben, hogy a kapott kb. 20-25%nyi MTA felújítási támogatás mellett nagyrészt saját erőből, projekt-támogatásból, ill. szerződéses K+F feladatok hozadékából az intézet által használt labor-állományt teljes egészében felújítottuk, elektromos és közmű hálózatát korszerűsítettük és új bútorokkal szereltük fel. A műszerpark lassú, de folyamatos megújítása mellett a javuló munkakörülmények és a kifejezetten jó, kooperatív munkahelyi légkör az a döntő vonzerő, amivel a nálunk TDK-zó, diplomázó fiatalokat sikerül megfognunk és PhD tanulmányok felé fordítanunk. Egyik stratégiai kutatási területünket (vékonyréteg PV) felszámoltuk és csökkentettük a területhasználatunkat. Az összevonás előtt az MFA 6000 m2 hasznos területet foglalt el, amiből 74 laborhelyiség (1830 m2), 75 irodahelyiség (1200m2) és kiszolgáló, ill. egyéb funkciójú terület (3000m2) volt. A kényelmes elhelyezkedést a kampuszt működtető, közösen tulajdonolt KFKI Üzemeltető Kft. számára fizetett reális mértékű, 9.278 Ft/m2/év területhasználati díj és területarányos közüzemi díj 2011-ben még lehetővé tette. A kedvezőtlen finanszírozási és szervezeti változások miatt 2012-ben radikális összehúzódásra kényszerültünk, amit részben a CERN-Wigner beruházás járulékos hatásai, részben egyéb szakmai döntések is indokoltak. A kényszerből azáltal próbálunk előnyt
kovácsolni, hogy gyakorlatilag két épületbe koncentráljuk az MFA kutatásait. A fűtéskorszerűsítés után megújult és átalakított központi épületbe (26. épület), valamint egy technológiai-tömbbe (29. épület) költöztetjük az MFA valamennyi kísérleti berendezését és munkatársát. Ennek az átépítésnek, műszer-áttelepítésnek (elektronmikroszkópia), labor és dolgozószoba kialakításnak a költségeit részben a CERN-Wigner „kompenzációból”, részben az MTA-tól kapott 30 MFt-os céltámogatásból próbáljuk fedezni. A mintegy 1000m2 -nyi terület-csökkenés számításaink szerint 2013-tól várhatóan 23 MFt költségcsökkenést von maga után. A racionalizálás eredményeként az intézet minden munkatársa számára európai színvonalú munkahelyi környezetet teremtettünk. Bár az intézet pályázati aktivitását tekintve a 2013-as év reményteljesnek látszik, gazdasági szempontból az akut problémák miatt a helyzet koránt sem ennyire biztató. Az NFÜ ugyanis a 2012-ben kiírt pályázatok terhére rezsi elszámolást már nem engedélyez. Ez újabb kihívást jelent majd a gazdasági vezetés számára. Az intézet stratégiájára vonatkozó tudományos koncepció és annak megvalósítása
Nanotechnology
Economic Potential
Photonics Capital Intensive Micro-and nanoelectronics Value Adding Enabling role
Advanced materials
Biotechnology
Technology and knowledge Intensive
Az EU által meghatározott stratégiai kulcstechnológiák közös jellemzője, hogy kiemelkedő gazdasági potenciállal rendelkeznek, a közeljövőben nagy hozzáadott értékű termékekhez vezetnek, de a technológia- és tudásintenzív területek művelése nagy tőkebefektetést igényel. Természetesen ez fokozottan érvényes a korszerű területeken folytatott kutatásra. Az MFA tudományos koncepciójának kialakításában ebből a stratégiai alaphelyzetből indul ki. Küldetésének megfelelően csaknem valamennyi kulcsterületen folytat multidiszciplináris kutatásokat, amelyek közös jellemzője, hogy eredményeinek integrációja elsősorban a nano- és mikroelektronika ill. fotonika technológiai lehetőségeinek kiaknázásával valósul meg. Ezért aposztrofálja magát az intézet „multidiszciplináris rendszerintegrátor”-ként.
Az MFA továbbra is vállalható küldetése: „Multidiszciplináris anyagtudományi felfedező kutatás, nano-méretű funkcionális anyagok szerkezetének, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak feltárása és az eredmények hasznosítása integrált nano/mikrorendszerekben valamint célzott vizsgálati módszerek fejlesztésében”. Az intézet korszerű kutatási témái szinte kivétel nélkül a határterületekre esnek, amit talán legplasztikusabban az alábbi ábra fejez ki:
Az ilyen komplex megközelítés a teljes kutatási vertikum számára igényli a nagyértékű tisztaszobás preparatív képesség fenntartása és fejlesztése mellett a korszerű, komplett nagyműszeres vizsgálati háttér működtetését. A tudományos témaválasztásnál azzal a realitással is számolnunk kell, hogy a kísérletes anyagtudományi kutatások az elméleti munkákhoz képest jóval kisebb tudományos impakt-tal rendelkeznek. Ugyanakkor a felfedező kutatásban is vannak konjunkturális területek, ahol az anyagtudományban szokatlan, nagy hatástényezőjű és idézettségű publikációk születnek. Esetünkben ilyen a grafén, a különleges bevonatok, az alacsonydimenziós nanoanyagok, szélessávú félvezető nanoszerkezetek, a plazmonikai és nanofotonikai lehetőségek kutatása. Külön kiemelést érdemel a fizika és a bölcsészeti- ill. társadalomtudományok szakmai érintkezési pontját jelentő komplex rendszerek elméleti kutatása, ami az elmúlt évtizedben az MFA kiemelkedően sikeres, rendkívüli idézettséget és növekvő nemzetközi presztízst jelentő kutatási irányává vált. Napjainkban konjunkturális élő természettudományos területeinek a molekuláris biológiai, a neurológiai, farmakológiai és egyéb gyógyászati kutatások tekinthetők. Ez óhatatlanul implikálja azt, hogy az MFA kísérletes kompetenciáival a határterületekkel kialakítható kooperáció révén próbáljon minél jobb tudománymetriai mutatókat elérni a hagyományosan művelt alapkutatási irányain túl. Ez is indokolja, hogy az ott jelentkező speciális nano/mikropreparációs, mintakezelési, mikrofluidikai, detektálási igényeket kielégítve próbálja a nanotudomány és –technológia egyes eredményeit integrált mikrorendszerekben „multidiszciplináris rendszerintegrátorként” hozzáférhetővé tenni, alkalmazhatóságát demonstrálni.
A fenti területeken jelenleg 9 elnyert, ill. benyújtott FP7-es, két elnyert ENIAC pályázatban vagyunk érdekeltek. Ebben az évben kutatóink 17 OTKA pályázatot, eddig 7-ből 5 KMR pályázatot nyertek el, 3 GOP pályázatot kezdeményeztek, 2 kutatási TÉT (India) pályázatot, egy Lendület pályázatot, japán és koreai ipari K+F projekteket nyertek el. Eddigi eredményeink alapján kértek fel pályázni az IEEE Sensors és a EUROSENSORS nemzetközi nagy konferenciák megrendezésére Budapesten, utóbbi rendezési jogát 2015-re el is nyertük. 2013-ban kutatási portfóliónkban komoly módosításra kényszerültünk, hogy esélyünk legyen a túlélésre. Az ipari partnerünk csődje miatt fel kellett számolnunk az intézet jelentős PV kutatási vonalát, a mikromorf Si valamint a CIGS vékonyréteg napelem-technológia fejlesztésével kapcsolatos kutatásokat és pályázatokat. Az intézmény tehát keresett együttműködő mind a hazai mind nemzetközi kutató partnerek részéről. Multidiszciplináris kooperációs kapcsolatai messze túlnyúlnak a TTK keretein. Legutóbbi példája ennek a Bionikai Innovációs Központ szervezése (1493/2012 (XI.13) sz. Kormányhatározat), ahol az MFA képességeire alapvetően számítanak. Az MFA tagja a World Materials Research Institutes Forumnak, az International Solid-State Lighting Alliance-nek és koordinátora az Integrált Mikro/nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformnak. Megbízható partnere a hazai gazdasági szereplőknek, sőt külföldi partnervállalatoknak is. Május 3-án pl. a KOTRA koreai befektetés szervező céggel tartottunk az MTA elnöke által megnyitott MFA bemutató napot az Akadémiai Klubban. Ezt az osztályszerkezetben folytatott, „vegyes profilú” kutatás során megszerzett kompetenciáknak köszönhetjük, amit nyolc éve már ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerben hasznosítunk ipari szervezésű konzorciumokban. Tapasztalatai az MFA-t jó néhány esetben tették alkalmassá iparjog védett szellemi alkotások létrehozására, inkubációs feladatok ellátására, know-how átadásra és az eredmények start-up ill. spin-off vállalkozásokba való kitelepítésére. A fegyelmezett, rugalmas K+F szervezési gyakorlaton nem kívánok a jövőben sem változtatni. Vezető kutatóink felsőoktatási szerepvállalása (hat habilitált, címzetes, ill. kinevezett egyetemi tanár), az öt éve nagy sikerrel megrendezett nyári középiskolás táborok és az szakmai és tudománynépszerűsítő eredményeinkkel (pl. nanobusz) elért publicitás révén sikerült számos tehetséges fiatalt az intézetbe vonzanunk. A vezető egyetemekkel (ELTE, BME, PE, PPKE, SE, ME, ÓE) kötött együttműködési megállapodás, a közös laborok (PE Nanoszenzorika, BME Kolloid nanoszerkezetek, BME Nanofizika, PPKE MEMS tervezés) nyomán, a többéves, következetes fiatalítás eredményeként jelenleg 32 doktorandusz végzi kutatását az intézetben. Max. 4 év alatt valamennyien fokozatot szereznek, a lemorzsolódás szinte ismeretlen. Velük együtt a 35 év alatti kutatók aránya jóval 40% feletti! Kiemelt feladatomnak tekintem a fiatalok tudományos karrierjének támogatását anyagi és erkölcsi elismerés révén. Ezen a területen tucatnyi Junior Príma Díjas, Akadémiai Ifjúsági Díjas, Ferenczi Díjas, Bolyai díjas és MFA Díjas kitüntetettel büszkélkedhetünk és már egy Lendület-pályázat nyertesünk is van. Folyamatosan szem előtt tartom vezetésre alkalmas fiatalok kiválasztását és helyzetbehozatalát megfelelő önállóság, ill. felelősség biztosításával. Ezt szolgálja a nemzetközi kooperációépítésben a posztdoktori kutatások, a tapasztalatszerzés intézményes szervezése is.
A kiválóságok megbecsülése és elismerése tapasztaltabb kollégák felterjesztése nyomán is megnyilvánul (ld. Akadémiai Díjasok, Fizikai Fődíjasok ill. Fizikai Díjasok, kormány kitüntetettek, MTA dicséretek). Nagy örömmel vesszük a kilenc intézeti emeritus professzorunk aktivitását, amire szakmai munkánk év végi értékelésében, a házi védések, cikkbírálatok és a tudományos ismeretterjesztés során feltétlen számítunk. A döntések előkészítése az MFA-ban az érintettek bevonásával folyik. A vezetői intézkedések az IT és a TT meglátásainak figyelembevételével, általában konszenzusos alapon születnek. Meggyőződésem, hogy a több mint tíz éve folyó következetes egyéni és csoportos teljesítményértékelés, ill. éves számonkérés, a világos vezetési irányvonal, a határozott, de igazságos döntések vezettek oda, hogy az MFA kutatógárdája, műszakiadminisztratív személyzete kiváló munkahelyi légkörben, igazi csapatmunkában végzi kutatási tevékenységét. Ez a légkör, a kölcsönös bizalom és elismerés az MFA tudományos sikereinek legfontosabb záloga! A következő igazgatói ciklusban is ezt a bevált tudományos kutatási és irányítási stratégiát kívánom követni a mindenkori feltételekhez alkalmazkodva.
Budapest, 2012.november 22.
