Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának 2009. évi beszámolója
Osztályelnök:
Paládi-Kovács Attila l. tag
Osztályelnök-helyettes: Nyomárkay István l. tag Tudományos titkár:
Csokonai-Illés Sándor
A tudományterület testületi létszámai (dec. 31-ei állapot): az MTA rendes tagja: az MTA levelezı tagja: az MTA külsı tagja: az MTA tiszteleti tagja: a testület doktor képviselı tagja: állandó meghívott:
16 fı 9 fı 9 fı 18 fı 16 fı 8 fı
2009. június 3-án ( Palo Alto, California, USA) elhunyt Julius M. Moravcsik külsı tagunk.
Az osztály tudományos bizottságai: 1. Nyelvtudományi Bizottság Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság Magyar Nyelvészeti Munkabizottság Szótári Munkabizottság Uráli Nyelvészeti Munkabizottság 2. Magyar Nyelvi Bizottság 3. Irodalomtudományi Bizottság Informatikai Irodalomtudomány Munkabizottság Neolatin Munkabizottság Textológiai Munkabizottság
2
4. Osztrák - Magyar Irodalom- és Kultúrtudományi Vegyesbizottság 5. Mővelıdéstörténeti Bizottság Élettudomány-történeti Munkabizottság Könyvtörténeti Munkabizottság Sajtótörténeti Munkabizottság Szemiotikai Munkabizottság 6. Néprajzi Bizottság 7. Orientalisztikai Bizottság Buddhológiai Munkabizottság Iszlámtudományi Munkabizottság 8. Klasszika-filológiai Bizottság Bizantinológiai és Középlatin Munkabizottság 9. Színház- és Filmtudományi Bizottság 10.Zenetudományi Bizottság
Az osztály tudományos rendezvényei: Közgyőlési tudományos ülésszak: (2009. május 9.) Kazinczy Ferenc emlékülés. Az ülésszakon a következı elıadások hangzottak el:
Kiss Jenı, az MTA rendes tagja: Kazinczy, az Akadémia és a magyar nyelv ügye. Bíró Ferenc, az irodalomtudomány doktora: grammatikák között.
A neológus a
Debreczeni Attila, az MTA doktora: A Kazinczy kritikai életmőkiadás textológiai problémái.
3
Tolcsvai Nagy Gábor, az MTA doktora: A különbözés egysége. Kazinczy nyelvértelmezésének funkcionális alapjai. Miskolczy Ambrus, a történelemtudomány doktora: Reformot! De hogyan? Kazinczy Ferenc és Berzeviczy Gergely furcsa vitája. Margócsy István PhD: Kazinczy Ossián-fordítása posztmodern szemmel Völgyesi Orsolya PhD: Kazinczy és Zemplén vármegye nemesi társadalma az 1820-as évek közepén. Szilágyi Márton, az irodalomtudomány kandidátusa: A fogság helyzete, mint téma Kazinczy Fogságom naplója címő mővében.
A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvénysorozat keretében, 2009. november 9-én Regionális néprajzi kutatások a Kárpát-medencében címmel rendeztünk konferenciát, a következı elıadásokkal: Paládi-Kovács Attila, az MTA levelezı tagja, osztályelnök: Megnyitó. Tájak és régiók Borsos Balázs, a néprajztud. kand.: Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében. Fejıs Zoltán, a néprajztud. kand.: Hagyományos tájak és régiók néprajzi átértékelıdése. Bartha Elek, az MTA doktora: Vallási régiók néprajzi értelmezése. Keményfi Róbert, PhD: A nemzeti táj képzete.
Kulturális régiók a Kárpát-medencében I. Szojka Emese: Sárköz tájközpontú kutatása. Sári Zsolt, PhD: Regionális szempontok a Dél-Dunántúl néprajzi kutatásában. Mód László: A Mura-vidék néprajzi kutatása. Kocsis Gyula, PhD: Pest megyei régiók parasztságának gazdálkodása a 18. század végén.
4
Kulturális régiók a Kárpát-medencében II. Balogh Balázs, PhD: Kalotaszeg, mint magyar "identitásrégió". Marinka Melinda: A szatmári svábok önreprezentációja. Bárth János: Településnéprajzi kutatások Erdélyben. Simon András, PhD: A Bánság, mint kulturális régió. Lovas Kiss Antal, PhD: Határ-menti gazdasági stratégiák Dél-Biharban.
2009. szeptember 21-én Radnóti Miklós emlékülést rendeztünk, a következı elıadásokkal:
Kenyeres Zoltán, az irodalomtudomány doktora: Radnóti és a Nyugat. Pomogáts Béla, az irodalomtudomány doktora: Keresztény költı a baloldalon. Angyalosi Gergely, az irodalomtudomány kandidátusa: Radnóti esztétikai felfogása. Földes Györgyi, PhD: Az Ikrek hava mint ars poetica. Szénási Zoltán, PhD: "Én nem vagyok magyar?" A zsidó és a katolikus identitás problémái Radnóti Miklós és Sík Sándor életmővében. Babus Antal, PhD: Radnóti kéziratos hagyatéka. Takács Miklós, PhD: Kultusz, olvashatatlanság, retraumatizáció. A bori notesz, mint kultusztárgy. Ferencz Gyızı, PhD: "Annyit érek én, amennyit a szó versemben" - Radnóti költészetének önszemlélete. Poszler György, az MTA rendes tagja: Az Ikrek hava és a Napló.
2009. október 27-én Vikár Béla emlékülést tartottunk, amelyen a következı elıadások hangzottak el: Paládi-Kovács Attila, az MTA levelezı tagja, a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elnöke: Elnöki megnyitó. Kósa László, az MTA rendes tagja: Kik és milyen célból alakították a Néprajzi Társaságot? Voigt Vilmos, a néprajztudomány doktora: Vikár Béla és a Kalevala.
5
Landgraf Ildikó, a néprajztudomány kandidátusa: Vikár Béla tudományos pályája és hagyatéka. Küllıs Imola, az MTA doktora: Vikár Béla győjtéseinek szövegfolklorisztikai jelentısége. Szalay Olga, PhD: Vikár Béla helye és jelentısége a modern népzenekutatásban. Sebı Ferenc, PhD: Vikár Béla népzenei győjteménye. Majorné Bóniczki Julianna: A gyorsírás szerepe Vikár Béla munkásságában.
2009-ben az osztály ismét élt a doktori elıadások sorozatában rejlı lehetıséggel, kilenc tudósnak adva lehetıséget a testület elıtti bemutatkozásra: Salvi, Giampaolo: Passivum és reflexivum az újlatin nyelvekben. Kövecses Zoltán: Versengı metaforaelméletek? "Ez a sebész egy hentes". Banczerowski Janusz: A világ nyelvi képe, mint a lingvisztikai kutatások tárgya. Vásáry István: A tatár írásbeliség korszakai (13-20. század). Fodor Pál: „A római szultán”. Az oszmán-törökök és Bizánc. Thomka Beáta: Eredendı dialogikusság. Vázlat a narratív teológiáról. Tverdota György: Én, József Attila, itt vagyok! József Attila identitásválasztásai. Orosz Magdolna: „A szavak ismét cserbenhagynak”. Hieroglifa, nyelvi krízis, nyelvjáték – romantikus és századfordulós elgondolások. S. Varga Pál: Akkulturációs stratégiák a 19. század magyar irodalmában. .
Az akadémikusi elıadások sorozatban 2009. február 23-án Hazai György akadémikus: Történeti szövegkiadások és tanulmányok turkológiai mőhelyünkben címmel,
tárgyú
2009. december 7-én Kósa László akadémikus: Mindennapi élet Észak-kelet Magyarországon. Kazinczy és Dessewffy József barátsága címmel tartott elıadást.
Megemlékezés és köszöntés a kerek évszámú születésnapok alkalmából: 2009. szeptember 28-ai osztályülésünkön köszöntöttük a 80 éves Ritoók Zsigmondot, valamint a 75 éves Somfai Lászlót. (osztályelnöki köszöntık)
6
Testületünk az év folyamán nyolc osztályülést tartott. Az osztályüléseken tárgyalt fontosabb témák kapcsán a testület: • Közgyőlési doktor képviselıkkel kibıvített közgyőlési vélemény-nyilvánító osztályülésén elfogadta elvi dokumentumként az Akadémia új Alapszabályára és Ügyrendjére tett szövegszerő javaslatot, s támogatta, hogy az – a szükséges módosításokkal és kiegészítésekkel – az MTA 2009. évi májusi rendes munkaközgyőlése elé terjesztessék. • Megvitatta és elfogadta a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának új ügyrendjét. • Négy ülésén foglalkozott a tudományos bizottságok- illetve az osztály doktori követelményrendszerének, ügyrendjének módosításával. A doktori eljárással kapcsolatos osztályügyrendeket és doktori követelményrendszereket az Elnökség – 2009. október 27-ei ülésén – elfogadta. A 2009 decemberétıl kezdeményezett doktori pályázatok benyújtásához és elbírálásához már a módosított szabályzatokban foglaltak veendık figyelembe. • A kutatóhálózati alkalmazott köztestületi tagok közül javaslatot tett AKT tagságra. • Több ülésen tárgyalta az akadémiai tagjelölés, tagválasztás elveit, áttekintette az új ajánlásokat, majd határozott arról, hogy a tagjelölés során legyen közvélemény-kutatási forduló is. • Elıkészítette és elfogadta a 2009. évi könyvkiadási tervet, valamint a folyóirat-támogatási keretet. • Megvitatta és elfogadta a közgyőlési-, valamint a Magyar Tudomány Napjához kapcsolódó tudományos rendezvények programját.
7
• Véleményezte a Nyelvtudományi-, az Irodalomtudományi-, a Néprajzi- és a Zenetudományi Intézet értékelését, valamint a Nyelvtudományi Intézet igazgatói pályázatát. • Javaslatot tett a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium tagságára, valamint az akadémiai intézeti külsı tanácsadó testület tagjaira. • Határozott arról, hogy a Nemzetközi Délkelet-Európai Kutatások Társaságában a tagságot továbbra is fenntartandónak ítéli a testület, ezért javasolta, hogy a tagság további fenntartásáról, a magyar nemzeti bizottság megújításáról elnökségi elıterjesztés készüljön. • Egyetértett azzal, hogy a Néprajzi Bizottság fennhatósága alatt Tánctudományi Munkabizottság jöjjön létre a Magyarországon folyó tánckutató munka fı irányainak tervezésére, összefogására, a tánckutatás tematikai és intézményi széttagoltságának enyhítésére. • Foglalkozott a folyóiratok támogatásával, s egyetértett azzal, hogy Az MTA támogatása és a társadalomtudományi szakfolyóiratok helyzete címen megfogalmazott, s az osztály által elfogadott anyag az MTA elnökének továbbíttassék, abban a reményben, hogy azt az MTA Elnöksége is tárgyalni fogja. • Az Általános nyelvészeti tanulmányok sorozat esetében új szerkesztıi megbízásról döntött, s megújította az Acta Linguistica szerkesztıbizottságát is. • Határozott arról, hogy 2010 júniusában – a Pécsi Területi Bizottság elnökének meghívását elfogadva – Pécsett kihelyezett osztályülést tart. • Döntést hozott az Akadémiai Aranyéremre, az Akadémiai Díjra, az Akadémiai Újságírói Díjra, valamint az Eötvös Koszorú kitüntetésre való jelölésekrıl. A 2008-as javaslat eredményeként 2009-ben Kaánné Keszler Borbála Ungarische Grammatik (2007) c. munkájáért Akadémiai Díjat, Kenyeres Zoltán irodalomtörténész -2009. évi jelölés alapján- Eötvös Koszorú kitüntetést kapott.
8
• Személyi javaslatot tett a 2010. évi Széchenyi-díjra, Róna-Tas András személyében. • Tájékoztatót hallgatott meg a 2010. évi Finnugor Kongresszus elıkészületeirıl, valamint a közgyőlési doktor képviselık keretszámáról folytatott tárgyalásokról. • Javaslata alapján Magay Tamás Félmúlt és közeljövı címő munkája 2009ben az Akadémiai Kiadó Nívódíjában részesült. • az MTA Doktori Tanácsának kérésére, határidıre végezte el az akadémiai doktori pályázatok bizottsági véleményeztetését, pályázati folyamatot indító és lezáró osztályfórumait. Az induló pályázatok körében 4 pályázatot elutasított a testület.
Testületünk tagjainak 2009-ben a következı kötetei jelentek meg:
Angyalosi Gergely: A minta fordul egyet - Esszék, tanulmányok, kritikák Kijárat kiadó, Bp. 2009., 294.
Debreczeni Attila: Tudós hazafiak és érzékeny emberek (Integráció és elkülönülés a XVIII. század végének magyar irodalmában), Universitas Kiadó, Bp., 2009., 532. Csokonai Vitéz Mihály énekelt költészete, kiad. Hovánszki Mária, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009., elektronikus kritikai kiadás Dayka Gábor összes mővei, kiad. Balogh Piroska, Bódi Katalin, Szép Beáta, Tasi Réka, Universitas Kiadó, Bp. 2009., 698. Ráday Gedeon és Földi János összes versei, kiad. Borbély Szilárd, Universitas Kiadó, Bp. 2009., 544. Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete, kiad. Orbán László, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009., 1364.
9
Kazinczy Ferenc: Prózafordítások Bessenyeitıl Pyrkerig, kiad. Bodrogi Ferenc Máté, Borbély Szilárd, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009., 888. Kazinczy Ferenc: Külföldi Játszószín, kiad. Czibula Katalin, Demeter Júlia, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009., 408.
Görömbei András: Nagy Gáspár. Monográfia. Második, javított, bıvített kiadás. Nap Kiadó Kft. Bp., 2009., 264.
Kara György - Marta Kiripolska: Dictionary of Sonom Gara’s Erdeni-yin Sang, a Middle Mongol version of the Tibetan Sa skya Legs bshad. Mongol – English –Tibetan. Leiden, Brill. 2009.
Kékesi-Kun Árpád: Jákfalvi Magdolna - Kékesi Kun Árpád (szerk.): A színháztudomány az akadémiai diszciplínák rendjében. Bp., L'Harmattan Kiadó, 2009., 219.
Keszler Borbála: Tátrai Szilárddal közösen (szerk.): Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2009., 372. Lengyel Klárával közösen: Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2009., 566. A magyar orvosi nyelv története (könyvfejezet). In: Bısze Péter és Laczkó Krisztina (szerk.): A magyar orvosi nyelv. Medicina Kiadó, Bp., 2009., 87–118. A magyar helyesírás története (könyvfejezet). In: Bısze Péter és Laczkó Krisztina (szerk.): A magyar orvosi nyelv. Medicina Kiadó, Bp., 2009., 39–47.
Kósa László: Tartozni valahová. Cikkek, elıadások a protestantizmusról és a református azonosságtudatról. Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2009., 200.
10
Kulcsár Szabó Ernı: Angyalosi G. – E. Csorba Cs. – Kulcsár Szabó E. – Tverdota Gy. (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról. PIM, Bp., 2009., 439.
Nyomárkay István: Djuro Blažeka - Nyomárkay István - Rácz Erika: Mura menti horvát tájszótár - Rječnik pomurskih Hrvata. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2009., 396.
Paládi-Kovács Attila (fıszerk.): Magyar néprajz. I. 2. Táj, nép, történelem. A magyar népi mőveltség korszakai. Akadémiai Kiadó, Bp., 2009., 745.
P. Müller Péter: Péter P. Müller: Od rituala do medija: mañarska drama na prijelazu tisućljeća. Matica Hrvatska Ogranak, Osijek, 2009. 169. Kisantal Tamás, Mekis D. János, P. Müller Péter, Szolláth Dávid, szerk., Thomka-symposion. Ünnepi kötet Thomka Beáta köszöntésére. Kalligram Kiadó, 2009., 490. Test és teatralitás. Balassi Kiadó, Bp., 2009., 329.
Ritoók Zsigmond: Vágy, költészet, megismerés, Osiris Kiadó, Bp., 2009. 423.
Szörényi László: Harmóniára teremtve, Tanulmányok Mátyás királyról, Bp., Ludicus Kiadó, 2009., (Kisebbségkutatás könyvek), 151. László Szörényi, Fasti Hungariae, Studi sulla philogia neolatina e sulle relazioni italo-ungheresi, con un saggio introduttivo di Amedeo Quandam, Lithos, Roma, 2008. (2009.), 405.
Vizkelety András:Cronica Regum et Imperatorum. Eine lateinische Übersetzung der "Kaiserchronik". Herausgegeben v. András Vizkelety. Debrecini 2009. Debreceni Egyetem. (Classica - Mediaevalia - Neolatina IV).
Az osztály külkapcsolatai kiegyensúlyozottak. Testületünk tagjai a nemzetközi tudományos szervezetek és társaságok rendezvényein többnyire jelen voltak. A
11
részvételi támogatást leginkább ott szorgalmaztuk, ahol testületi tagjaink jelentıs nemzetközi tudományos társaságban – a vezetı testületek tisztségviselıjeként vagy tagjaként – képviselik a magyar tudományt. Kapcsolataink – akadémikusaink és köztestületi tagjaink révén – folyamatosak Európa /Ausztria, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország / és az Amerikai Egyesült Államok számos egyetemével, s bıvülıben vannak a romániai, szlovákiai, ukrajnai és szerbiai magyar kutatókkal és egyletekkel. Osztályunk két tagja kinevezett- illetve vendégtanárként öregbíti a magyar tudomány hírnevét a világban, további két tagunk pedig külföldi egyetemek és tudományos társaságok rendszeres elıadója.
Az osztály bizottsági hálózata munkájának középpontjában a doktori pályázatok véleményezése, valamint az egyes tudományterületek problémái adta feladatok álltak. Teljes munkájukról – jelen terjedelemben – számot nem adhatunk, csak egy-egy fontosabb feladatkör felvillantására vállalkozhatunk:
A Nyelvtudományi Bizottság – a doktori ügyek tárgyalása mellett – az év során több alkalommal foglalkozott a nyelvtudományi doktori követelményrendszer módosításával, háromfıs konzulensi testületet is létrehozva a konszenzusos elıterjesztés létrehozása érdekében. Átdolgozták a könyvtámogatási ügyek bizottsági tárgyalásának menetrendjét, valamint a kérelmek benyújtására szolgáló őrlapot is, s összeállították a 2010. évi könyvkiadási bizottsági javaslatot. Az Irodalomtudományi Bizottság kezdeményezésére megvitatták Az MTA támogatása és a társadalomtudományi szakfolyóiratok helyzete c. anyagot, támogatva azt. Több ülésükön foglalkoztak az új feladatot jelentı köztestületi tagsági kérelmek elbírálásával is.
A Szótári Munkabizottság – túl a hivatalos munkabizottsági feladatkörön – tudományos munkacsoportként is mőködik. A munkabizottság több ülésen foglalkozott az VI. Szótárnap elıkészítésével. A rendezvényen négy szótárkiadó cég képviseltette magát. A kényszerő helyszínváltás miatt a rendezvény látogatottsága romlott, ezért 2010-ben központi helyen szeretnék ismét megrendezni a következıt, Az általuk meghirdetett „Kiváló magyar szótár” címért folyó versenyt 2009-ben nem írták ki, 2010-ben viszont ismét tervezik. Megjelentették a Lexikográfiai Füzetek 4. számát, Szótárírás és szótárírók címmel.
12
Az Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság 2009-ben már a III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Konferenciát rendezte meg, amelyen négy szekcióban 12 elıadás hangzott el. 2008-ban új internetes Alkalmazott Nyelvészeti Portált (AlkNyelvPort – http://alknyelvport.nytud.hu) hoztak létre, amely 2009-re elnyerte végleges arculatát. A portál leghasznosabb tulajdonsága, hogy összefoglalja az alkalmazott nyelvészeti kutatásban felhasználható online és offline technikai eszközök, valamint korpuszok palettáját, mind a magyar, mind a leggyakrabbak kutatott idegen nyelvekre vonatkozóan. A Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tavaszi ülésén – a korábbiakhoz hasonlóan – elsısorban a felsıoktatás aktuális magyar nyelvészeti oktatási és kutatási kérdéseivel foglalkozott, a kétszintő képzés eddigi tapasztalataival, a diszciplináris lefedettséggel és taníthatósággal, az elit és tömegképzés kettısségének kezelésével, a határon túli magyar régiók magyar nyelvészeti képzésével. A fentiekkel összefüggésben kérdıívet dolgoztak ki, s juttattak el a felsıoktatási intézményekbe. Az eredmények publikálása 2010-ben várható. Az Uráli Nyelvészeti Munkabizottság munkájának középpontjában a 2010-ben Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megrendezendı XI. Finnugor Kongresszus (ICFUC) elıkészületei álltak. A tudományos program alakulóban van, a szimpóziumok szervezıdnek. A jelentkezık száma 2009. december 7-ig 650 fı volt, sajnálatosan alacsony azonban –anyagi okok miatt- a magyarországi finnugristák jelentkezési aránya. Ezért tárgyaltak a részvételi díjak esetleges mérséklésének lehetıségérıl, valamint – fıként a hallgatók körében – pályázati támogatások megszerzésérıl is. A szervezık a rendezvény védnökéül Sólyom László köztársasági elnököt, Pálinkás Józsefet, az MTA elnökét és Fodor Györgyöt, a PPKE rektorát kérték fel. Az ELTE Finnugor Tanszékén ismét megszervezték a hagyományos Finnugor Szemináriumot, amelyen a terepmunkák illetve a finnugor területeken rendezett nyári egyetemek beszámolói mellett a fı téma a napjainkban újjáéledı tudománytalan nyelvhasonlítás nyilvánvaló hatása, a közoktatásban és a felsıoktatásban élı ismeretek és tévhitek körüljárása volt.
A Magyar Nyelvi Bizottság 2009. évi legfontosabb témáját és munkaterületét az akadémiai helyesírási szabályzat újabb kiadásával kapcsolatos munkálatok jelentették. A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának felülvizsgálata, javítása, bıvítése, valamint ennek folyományaként a
13
12. kiadás elıkészítése folytatódott ebben az évben is. A bizottság – az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya javaslatával egyetértve – kívánatosnak tartotta a minél szélesebb körő szakmai konszenzus megteremtését az esetleges változtatásokkal, módosításokkal kapcsolatban. Ennek érdekében az addig összeállt munkaanyagot véleménykérési céllal eljuttatta a legkülönbözıbb szakmai fórumokhoz, az MTA Nyelvtudományi Intézetébe, a gyakorló iskolákba, több középiskolába, a magyar egyetemi és fıiskolai nyelvészeti tanszékekre, a magyar nyelvészettel foglalkozó több európai tanszékre, ezen kívül néhány bizottsághoz is. A javaslatok, vélemények beérkezése és feldolgozása után nyilvános ülésen rendszerezték az anyagot, s az egyes problémakörökrıl összefoglalók és felkért hozzászólások hangzottak el. Az ülést követıen folytatták az anyag revízióját, hiszen a vitaanyagra mintegy 500, konkrét nyelvi jelenséggel foglalkozó hozzászólás érkezett. A hozzászólások különféle arányban érintették az egyes témaköröket: a szóösszetételeket, a szótagszámlálási szabályt, a h- végő szavakat, a földrajzi neveket stb. A bizottság egyetértett azzal is, hogy már a szabályzat is tartalmazzon határon túli magyar közszavakat és tulajdonneveket. (Erre nagyobb arányban majd a Helyesírási szótár bıvítése során kerülhet sor.) A bizottság – osztályközi bizottság lévén – folyamatos kapcsolatban van az egyes akadémiai osztályokkal, az MTA Nyelvtudományi Intézete nyelvmővelı és tanácsadó szolgálatával, valamint a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium égisze alatt mőködı Földrajzinév Bizottsággal is.
Az Irodalomtudományi Bizottság – a számos doktori pályázat tárgyalása mellett – véleményezte az új doktori ügyrendet, valamint módosította a bizottság doktori követelményrendszerét. Több alkalommal foglalkoztak a könyv- és folyóirat-kiadás kérdéseivel, a szakfolyóiratok finanszírozási gondjaival. Ez utóbbi kérdéskörben bizottsági álláspontot dolgoztak ki s juttattak el a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához, valamint az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottságához Az MTA támogatása és a társadalomtudományi szakfolyóiratok helyzete címmel. A támogatott kutatóhelyek beszámoltatásához szakértıi listát állítottak össze, s köztestületi belépési kérelmekkel foglalkoztak.
Az Informatikai Irodalomtudomány Munkabizottság – a munkabizottság lemondott titkárának tájékoztatása szerint – ülést nem tartott. Április 24-én egynapos tudományos tanácskozást szerveztek Bárczi Ildikó, az ELTE BTK Bölcsészettudományi Informatika Önálló Program vezetıjének emlékére 15 elıadással és vitával.
14
A Neolatin Munkabizottság az év során – a Magyar Neolatin Egyesülettel együttmőködve- kétszer ülésezett. Márciusi ülésükön – a titkári beszámoló mellett- egy elıadásra, valamint három könyvbemutatóra került sor. İszi ülésük a DAB Székházában kétnapos rendezvény volt. A szokásos könyvbemutatók mellett az International Assotiation for Neo_latin Studies XIV. Uppsalában megrendezett konferencia magyar résztvevıinek elıadásait hallgatták meg, s a Schola Europaea kötetrıl kerekasztal-beszélgetést tartottak. Folyóiratuk 6/2009. száma decemberben jelent meg. Az Irodalomelméleti Munkabizottság – az Irodalomtudományi Bizottság döntésének megfelelıen – szüneteltette mőködését. A Textológiai Munkabizottság – az NKA Szépirodalmi Szakmai Kollégiumának klasszikus irodalmi örökségünk kritikai kiadására meghirdetett pályázatának lebonyolításában vállalt szerepének megfelelıen- áttekintette és állást foglalt a beérkezett pályázatokról, valamint szavazott arról, mely kiadványok számára bocsát ki bizottsági ajánlást. Az ajánlott pályázatok: Ady Endre levelezése III. 1910-1911.; Ferences iskoladrámák I. RMDE 6/1.; Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója; Kazinczy Ferenc: Önállóan megjelent fordítások; Bártfay László: Napló. A bizottság továbbra is erısen fájlalja, hogy az NKA által a kritikai kiadások megjelentetésére fordított éves pályázati keret a korábbinak csupán a fele. (5M Ft) A kiadók kérésére – elsı alkalommal – elvégezték az OTKA-pályázatokra beadni kívánt pályázati anyagok szakmai ajánlását, 6 pályázatot támogatva. Elkészítették – akadémiai támogatás nélkül – a munkabizottság honlapját is, amely a http://textologia.iti.mta.hu címen érhetı el.
Az Osztrák-Magyar Irodalom- és Kultúrtudományi Vegyesbizottság az év során Bécsben tartott – Urbánus miliık Közép-Európában a századfordulón: a médiák és az irodalmi élet címmel- három napos tudományos ülésszakot, 12 elıadással, majd a tudományos ülést követı vitával. Az ülésen – a Vegyesbizottság tagjai mellett – meghívott szakmai konzulensek is részt vettek. A tudományos kérdésfelvetés megvitatása (média és irodalmi élet) sok részletkérdésre derített fényt, s az irodalomszemléletben bekövetkezett paradigmaváltás kiteljesítését célozta meg. A rendezvény vitáján az az álláspont domborodott ki, hogy az urbánus miliık Közép-Európában domináns szerepet játszottak, ezek lettek az irodalom helyszínei. Következı konferenciájukat – a
15
megszokott rend szerint – 2010-ben Budapesten tartják, témája pedig a két- és többnyelvőség lesz. Terveik szerint – a módszertani sokszínőség érdekében – doktoranduszokat és külsı elıadókat is szerepeltetnek majd.
A Klasszika-filológiai Bizottság 2009-ben – a 2007 decemberében elhunyt Borzsák István emlékére – kétnapos nemzetközi konferenciát szervezett, amelyet számos külhoni akadémikus is megtisztelt részvételével. A rendezvényen hét plenáris elıadás hangzott el. Áttekintették a szakterület folyóiratainak helyzetét, a tudományterület friss kiadványait, s összeállították a 2010. évi könyvkiadási javaslatukat is.
A Bizantinológiai és Középlatin Munkabizottság a bizantinológia és a középlatin filológia terén folytatta elıadássorozatát (a Scriptorumprogram keretében 11 elıadás hangzott el), s több konferencia szervezésében (Az antikvitás középés újkori utóélete; Természettudomány az ó- és középkori latin és görög nyelvő irodalmakban; Textüberlieferung und Textgeschichte;) vállalt tevékeny részt.
A Mővelıdéstörténeti Bizottság ülésein – a doktori ügyek mellett – a tudományterület problémáival, az akadémiai doktori cím kritériumrendszerének kidolgozásával, munkabizottságainak mőködésével foglalkozott. Az interdiszciplináris kutatások felértékelıdésének idıszakában különösen fontosnak tekintik, hogy mind a tudományos bizottság, mind munkabizottságai törekedjenek a különbözı szakterületek közötti együttmőködésre, az új folyamatokra való reagálásra, s lehetıség szerint az újabb kutatások inspirálására, a tudományos utánpótlás számára új utak nyitására. Terveik között szerepel, hogy áttekintik a határon túli magyar területek mővelıdéstörténeti kutatásait, s tájékozódnak az egyháztörténeti kutatások új irányairól is.
A Sajtó- és Médiatörténeti Munkabizottság ebben az évben komoly elméleti alapozó munkát végzett, elsısorban azt vizsgálva, hogyan s milyen formában folytathatók a sajtótörténeti kutatások. Rögzítették, hogy a korábbi módszerrel ez a munka már nem folytatható, a sajtótörténet ma már csak a médiatörténeti kutatások részeként képzelhetı el. A belátható feladatok egyike tehát a sajtó- és
16
médiatörténeti anyag bibliográfiai szintő feltárása és regisztrálása. A másik pedig egy olyan elméleti, módszertani keret kidolgozása, amely több, egymástól különbözı, de egyaránt releváns nézıpontból méri fel és igyekszik minél áttekinthetıbbé tenni ezt a hihetetlenül hatalmas anyagot. A Könyvtörténeti Munkabizottság az év során nyolc témát vitatott meg, közötte oly fontosakat, mint a kéziratok és régi nyomtatványok mőtárgyvédelme, az OSZK-béli nyelvemlék kiállítás koncepciója, a hazai vízjel-adatbázis kiépítése, a MOKKA-MS terveinek és lehetıségeinek bemutatása, vagy a Kárpát-medencei katalogizálási program. A Szemiotikai Munkabizottság – a Magyar Szemiotikai Társasággal, az Eszterházy Károly Fıiskolával, valamint a Miskolci Akadémiai Bizottsággal közösen, immáron hetedik alkalommal – az idén is megrendezte a Semiotica Agriensis konferenciát, amelynek fı témája az utazás volt. A konferencia – amelyen 41 elıadás hangzott el- napjainkra a hazai szemiotikai élet legfontosabb seregszemléjévé nıtte ki magát, nemzetközi jelleggel, idegen nyelvő elıadásokkal. A munkabizottság tagjai – az ELTE valamint a Szemiotikai Társaság együttmőködésébenkidolgozták a szemiotikai mesterszak szakalapítási kérelmét, amelyet a Magyar Akkreditációs Bizottság elfogadott. Eredményesen mőködik a Magyar szemiotikai Társaság honlapja (www.szemiotika.hu), amely folyamatosan hírt ad a Szemiotikai Munkabizottság munkájáról, rendezvényeirıl és terveirıl is. Az Élettudomány-történeti Munkabizottság az év során élettudomány-történeti kerekasztal-konferenciát szervezett A darwinizmus idıszerő kérdései az élettudományok történetében címmel. A rendezvényen – a megnyitót követıen- öt elıadás hangzott el. A munkabizottság szorgalmazta a pályaválasztási tanácsadás szerepének erısítését, s ezen belül az egészségügyi pályák bemutatását a középiskolai oktatásban, s javaslatot tett a meglévı formák bıvítésére és kötelezıvé tételére az élettudományok történetének egyetemi oktatásával kapcsolatban.
A Néprajzi Bizottság – a doktori ügyek tárgyalása mellett – 2009-ben is kiemelten kezelte az egyetemi néprajzi képzés helyzetét, az akkreditációs eljárások figyelemmel kísérését, valamint az ELTE doktori iskolájának ügyét. (A bizottság álláspontjáról a MAB elnökét is tájékoztatták.) Megvitatták az osztály új Doktori Ügyrendjét, s elkészítették a bizottság követelményrendszerét is. Foglalkoztak a Tánctudományi Munkabizottság létrehozására született
17
javaslattal, s egyetértettek azzal, hogy az a Néprajzi Bizottság alá rendelt munkabizottságként jöjjön létre. Kiemelt témaként tárgyalták a szerzıi jogi védelemmel és a tudományetikával kapcsolatos kérdések körét. Kihelyezett bizottsági ülést szerveztek a Szentendrei Szabadtéri Múzeumba, ahol a bizottság tagjai betekintést nyerhettek a skanzenben folyó tudományos munkába, és megismerhették az európai uniós fejlesztések eredményeit is. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a bizottság állította össze, s szervezte meg a Regionális néprajzi kutatások a Kárpát-medencében c. konferenciát.
Az Orientalisztikai Bizottság a Magyar Orientalista Nap évenkénti megrendezésével – Kırösi Csoma Sándor születésnapján – rendkívül hasznos tudományos fórumot biztosít a fiatal (negyven év alatti) kutatók számára. Ennek keretében legutóbb tíz kutató tartott elıadást a japonológia, mongolisztika és sinológia területérıl. A szervezımunka, a résztvevık körének és a tematikának a meghatározása teljes egészében a bizottság keretében zajlik. Az elıadások kiválasztása során továbbra is a nyelvismeret, illetve az eredeti forrásanyag felhasználása a kritérium. Megvitatták az osztály doktori ügyrendjét, követelményrendszerét, s kialakították a bizottsági követelményrendszert. Foglalkoztak a közös orientalisztikai-ókortudományi OTKA Bizottság mőködésének tapasztalataival, a Kırösi Csoma Társaság, a Távol-keleti- és a Konfucius Intézet tevékenységével, valamint könyvkiadási támogatási kérelmekkel is.
A Buddhológiai Munkabizottság az év során az egyetemi
buddhista alapképzés problémáival foglalkozott, s megkezdıdött a buddhista MA indításának elıkészítése is az ELTE-n. Az Iszlámtudományi Munkabizottság áttekintette az MTA és a Miniszterelnöki Hivatal által kezdeményezett iszlámtudományi kutatás lezárult, harmadik szakaszát. A kutatás két témában, két egyetemi kutatóhelyen párhuzamosan folyt. A PPKE/Avicenna KKKI folytatta a terminológiai enciklopédia készítését, s 2009-ben a kutatás eredményeit Az iszlám politikaelmélete. Terminológiai vizsgálat címő kötetben publikálták. A BCE-en a kutatók A Közel-Kelet biztonságpolitikai kihívásai a 21. században témakört kutatták, s a részeredményekrıl konferencián adtak számot.
18
A Színház- és Filmtudományi Bizottság a 2009-es évet a színháztudomány szervezeti átalakulásának menedzselésével töltötte. A szokásos bizottsági tevékenységek mellett, melyek jórészt a színházelméleti szakma szervezettségét, a nemzetközi együttmőködési lehetıségeket és a közös, nemzeti kutatatás preferenciáit járták körül, az elmúlt évben két jelentıs, szakstruktúrát érintı változás követelt bizottsági tárgyalást és egyeztetést: a tánctudományi munkabizottság létrehozásának javaslata, amely most a Néprajzi Bizottság égisze alatt kezdi majd meg mőködését, valamint az a színháztudományi oktatási struktúraváltás, amely annak következtében állt elı, hogy a Theatron Társulás oktatói 2009 szeptemberétıl – elszakadva a Veszprémi Egyetemtıl – a Károli Gáspár Református Egyetemen mőködnek a továbbiakban. Bizottsági ülésen elemezék a L’Harmattan Kiadónál megjelent, s Bécsy Tamás tudományos munkásságának emlékére szervezett konferencia anyagából összeállított kötetet, elsısorban a további lehetséges kutatási irányok felvázolását tartva szem elıtt. Utolsó ülésükön – egy vitaindító elıadást követıen – a magyar drámatörténet, mint kutatási terület újrafelfedezésére tettek kísérletet.
A Zenetudományi Bizottság az év során véleményezte az osztály új doktori ügyrendjét, valamint módosította a bizottság doktori követelményrendszerét. Állást foglaltak egy interdiszciplináris Tánctudományi Munkabizottság létrehozásának tárgyában, valamint a társadalomtudományi szakfolyóiratok támogatásáról az Irodalomtudományi Bizottság kebelében született helyzetfelmérés kapcsán is. Kihelyezett ülést tartottak a Régi Zeneakadémia Egyházzenei Tanszékén, ahol a tanszak alapítója ismertette a tanszék mőködését, valamint az MTA társult intézeteként ott mőködı Egyházzenei Kutatócsoport munkáját, széleskörő publikációs tevékenységét. Más alkalommal a hazai zenei, zenetudományi könyvkiadás helyzetét tekintették át, amelyre minden érintett kiadó képviselıjét is meghívták, s hat kiadó munkatársa meg is jelent. A bizottság szorgalmazta, hogy az egyes kiadók igyekezzenek összehangolni könyvkiadási stratégiájukat, így javítva a korántsem jó helyzeten. Foglalkoztak egy hosszú távú kutatási projekt helyzetével is, az 5 kötetre tervezett Magyarország zenetörténete sorozat munkában lévı 18. és 20. századi (III. és V.) kötetérıl számoltatva be a munkatársakat, valamint a hazai zenetudomány legfontosabb orgánuma, a Studia Musicologica helyzetével, amely –az eddigi fıszerkesztı és segédszerkesztı, valamint a rangos szerkesztıbizottság munkájának köszönhetıen- felkerült a Web of Science-en nyilvántartott és indexált tudományos folyóiratok közé.
19
Végezetül essék szó a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának honlapjáról is. A 2000 februárjában indult honlap 2007 nyarától az MTAhonlap részévé vált, s jelenleg a http://www.mta.hu/?id=440 oldalról érhetı el. Újdonság a Hírek rovat, amely a honlapot dinamikusabbá, valamint az osztályhoz kapcsolódó eseményeket követhetıbbé, színesebbé teszi. A honlapon helyet kaptak a legfontosabb információk, az Osztályhoz tartozó tudományágak és interdiszciplináris területek, testületi, bizottsági tagi listák. A kezdı oldal röviden tájékoztatja, ill. útba igazítja – a Nyelvtudományi Intézet megfelelı oldalára vezetve – a napi szinten – helyesírási és utónév ügyekben – hozzánk forduló érdeklıdıket. A Doktori ügyek menüpontban az osztály ügyrendje, valamint az értékelés szempontrendszere található. A nemzetközi zsőri listája szintén elérhetı. A Testületi munka menüpontban böngészhetıek az osztályülések határozatai 2001-tıl, az éves beszámolók 1997-tıl, 2007-tıl pedig a bizottságok és munkabizottságok beszámolói is. Ugyanebben a menüpontban az aktuális év tervezett programjait is közöljük. Az Elıadások tára menüpontban helyet kaptak a különbözı tudományos mőfajok, s napjainkra már 10-12 nyomtatott kötetet kitevı anyag, 30 tudományos rendezvényünk 141 elıadása, 24 székfoglaló, 10 emlékbeszéd, 17 doktori elıadás és 4 könyvbemutató anyaga olvasható el, nyomtatható ki vagy hallgatható meg.
Budapest, 2010. április 8.
Szerkesztette: Csokonai-Illés Sándor tudományos titkár
