Szakmai háttéranyag A devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok növekedésére a Magyar Nemzeti Bank már évek óta számos alkalommal felhívta a figyelmet. A devizahitelezés negatív következményei már jelentősen megnövelik az ország sérülékenységét, ezért az MNB szabályozói eszközök mihamarabbi bevezetését sürgeti. A deviza alapú lakossági hitelezés kockázatainak visszaszorítása összhangban áll az Európai Unió jelenlegi törekvéseivel is. Mind az Európai Bizottság, mind az Európai Központi Bank (EKB) a közelmúltban a devizahitelezés kockázataira és a kockázatok szükséges korlátozására hívta fel a figyelmet. Az elmúlt években a magyar lakosság egyre inkább devizában adósodott el. A jövedelmek gyors felzárkózásával kapcsolatos várakozások, a forintnál alacsonyabb devizahitel-kamatok és az árfolyam viszonylagos stabilitása megnövelte a devizahitelek iránti keresletet. A bankok erős versenye, ami egyre kockázatosabb devizaalapú hiteltermékek bevezetéséhez vezetett (euro, svájci frank, majd japán jen) és az ezt finanszírozó külföldi források bősége lehetővé tette a háztartások devizában történő gyors eladósodását. A hitelezési feltételek is fokozatosan lazultak, az időszak végén már minimális (akár 10 százalékos) önrésszel vagy önrész nélkül, illetve jövedelemigazolás nélkül is lehetett jelzáloghitelt felvenni. Ez tovább növelte a hitelkeresletet, így a bankok által értékesíthető hitelvolument. 2008-ban a háztartások által felvett hiteleknek már 80 százaléka devizahitel volt. Jelenleg a háztartási hitelek GDPhez viszonyított aránya közel 40 százalék, aminek döntő többsége, közel 60 százaléka svájci frank alapú. A devizahitelezés egyedi és rendszerszintű kockázatokat is hordoz. Egyedi szinten a devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye a kockázatok nem megfelelő felmérése. A hitelfelvevő lakosság a laza hitelfeltételekkel és a viszonylag stabilnak tűnő árfolyammal szembesülve hajlamos lehet olyan törlesztési terhet is vállalni, amelynek megfizetését jövedelméből nehezen tudja kigazdálkodni. Így túlzott mértékben eladósodik, nincsen tartaléka az árfolyam változása vagy a kamatok emelkedése esetén, ami a későbbi nemfizetés kockázatát megnövelheti. Túlzott eladósodásra utalhat, hogy a magyar lakosság törlesztési terhe rendelkezésre álló jövedelmének 13 százaléka, ami meghaladja az eurozóna átlagát. A hitellel rendelkező háztartások körében a jövedelemarányos törlesztőrészlet 20 százalék körüli, míg a legalacsonyabb jövedelmű, hitellel rendelkező háztartásoknál ez az arány még magasabb, akár 22 százalék is lehet, miközben pénzügyi tartalékaik elenyészőek. A pénzügyi rendszer szintjén az egyedi és az egész gazdaságot érintő kockázatok összeadódnak. A háztartások túlzott eladósodottsága, a devizahitelek visszafizetési valószínűségének nagyfokú árfolyamérzékenysége, valamint a bankrendszer forrásainak megújítási kockázatai az ország sérülékenységét és a magyar államadósság finanszírozási költségeit jelentősen megnövelik. Ezek a kockázatok a monetáris politika mozgásterét korlátozzák. A kockázatok csökkentése érdekében szabályozói beavatkozásra van szükség. Az MNB által javasolt szabályozás az egyedi banki szintű kockázatvállalási alapelvek, illetve a hitelezési feltételek szigorítását célozza, aminek részét képezi a jövedelemarányos törlesztés, a hitel-fedezet arány, valamint a gépjárművásárlás finanszírozásánál a maximális futamidő korlátozása. Mind a bank, mind az ügyfél kockázatait mérsékli – a túlzott eladósodás elkerülésével – a vállalható jövedelemarányos törlesztés (payment-to-income ratio, PTI) korlátozása, ami egy kétkeresős háztartás nettó átlagjövedelméhez képest forinthiteleknél maximum 30 százalék lehetne. Magasabb jövedelemnél – a valószínűsíthetően nagyobb tartalékok miatt – ez a korlát emelkedhetne. A fedezett hitel vissza nem fizetése esetén a bankok kockázatát csökkenti a maximális megengedett hitelfedezet arány (loan-to-value ratio, LTV). A korlát meghatározásánál főként a fedezet piaci árának változékonyságát, valamint az esetleges kényszerértékesítés miatt kialakuló nyomott árakból adódó kockázatot kell figyelembe venni. Mindezek alapján – a nemzetközi gyakorlattal összhangban - a
1
forintalapú jelzáloghiteleknél a piaci érték alapján 70 százalékos maximális LTV arány javasolható. A forintalapú gépjármű-finanszírozásnál 80 százalékos maximális LTV arány várható el. A forinthitelekkel összehasonlítva a devizahiteleknél az árfolyamkockázat miatt szigorúbb korlátok indokolhatók. Az árfolyam múltbeli változékonysága alapján a forinthitelekkel összehasonlítva az euro alapú és ettől eltérő deviza alapú termékek esetén szigorúbb korlát javasolható. A pénzügyi válság következtében a devizahitelállomány növekedése jelentősen lelassult, a forinthitelek részaránya megnőtt, ezért a korlátok mostani bevezetése várhatóan nem gyakorolna jelentős hatást a bankrendszer és a makrogazdaság teljesítményére. Mivel azonban a devizahitelezés a múltbeli tapasztalatok alapján újból gyorsan megindulhat, ezért még a fellendülési periódus előtt fontos lenne bevezetni a szabályozást. A javasolt szabályozási koncepciót és a hozzá készített hatástanulmányt az MNB már megküldte a Pénzügyminisztériumnak. A hatástanulmány szerint az MNB által javasolt hitelfedezet és törlesztés-jövedelem arány korlátok alkalmazása a forint- és devizahitelek esetén valamelyest lassíthatja ugyan a jövőbeli fellendülést, de a növekedés szerkezete egészségesebb lenne, és a kisebb folyó fizetési mérleghiány miatt csökkenne az ország külső sérülékenysége. Ez a forint- és eurokamat közötti különbözet gyorsabb csökkenését tenné lehetővé, és a növekedést hosszú távon is javíthataná. A devizahitelezés szabályozásáról a Pénzügyminisztérium hivatott dönteni, mivel e téren a kormányzat alkothat rendeletet, ill. terjeszthet az Országgyűlés elé jogszabálytervezetet. Az MNB természetesen szükség esetén kész a javaslatról egyeztetni a pénzügyi stabilitásért felelős további intézményekkel és a piaci szereplőkkel is.
Az MNB javaslatának összefoglalása Hitel típusa Minden háztartási hitel esetén max. törlesztésjövedelem arány
Forint Euro Egyéb deviza
MNB-javaslat havi nettó 250 ezer Ft jövedelemig:
havi nettó 500 ezer Ft jövedelemig:
havi nettó 500 ezer Ft jövedelemtől:
30 százalék 23 százalék 15 százalék
40 százalék 31 százalék 20 százalék
50 százalék 38 százalék 25 százalék
Forint 70 százalék Háztartási jelzáloghitel Euro 54 százalék esetén Egyéb deviza 35 százalék max. hitel-fedezetarány Forint 80 százalék Gépjárművásárlás Euro 62 százalék finanszírozása esetén Egyéb deviza 40 százalék max. hitel-fedezetarány Gépjárművásárlást finanszírozó hitel és lízing esetén a futamidő maximalizálása 5 évben Megjegyzések: A jövedelmi korlátok az adóstársak jövedelmére vonatkoznak (két kereső esetén a jövedelmek összeadódnak). Az euró alapú hitelek korlátait (az árfolyamkockázat figyelembe vétele miatt) a forint alapú hitelek PTI és LTV korlátjának 1,3-del való osztásával lehet megkapni. Az eurótól eltérő deviza alapú hiteleknél a forint alapú hitelek PTI és LTV korlátját 2-vel kell osztani. Az LTV korlát a fedezet piaci értékét veszi figyelembe. Az önrész egyenlő 100%-LTV.
2
Ábra-tábla készlet 1. ábra: Háztartások teljes hitelállományának (banki és nem banki) alakulása %
%
75
75 70
65
65
60
60
55
55
50
50
45
45
40
40
35
35
30
30
25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0 1995. IV. 1996. I. II. III. IV. 1997. I. II. III. IV. 1998. I. II. III. IV. 1999. I. II. III. IV. 2000. I. II. III. IV. 2001. I. II. III. IV. 2002. I. II. III. IV. 2003. I. II. III. IV. 2004. I. II. III. IV. 2005. I. II. III. IV. 2006. I. II. III. IV. 2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009.I. II.
70
Devizahitel / GDP
Forinthitel / GDP
Devizahitel aránya az állományon belül
Forrás: MNB.
2. ábra: Háztartások új banki hitelfelvételének denominációs összetétele 250
%
Mrd Ft
75
HUF
CHF
EUR
JPY
2009.júl.
2009.ápr.
2009.jan.
2008.okt.
2008.júl.
2008.ápr.
0 2008.jan.
0 2007.okt.
15
2007.júl.
50
2007.ápr.
30
2007.jan.
100
2006.okt.
45
2006.júl.
150
2006.ápr.
60
2006.jan.
200
Forint hitelek aránya (jobb skála)
Forrás: MNB.
3
3. ábra: A háztartások által felvett banki devizahiteleknek a felvételkori árfolyam szerinti megoszlása, valamint a forint svájci frankkal szembeni árfolyamának 200 Ft-ra történő gyengülésének hatása a törlesztő-részletre %
% 40
40
35
35
30
30
25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0 -150
150-155
155-160
160-165
Hitelállomány megoszlása
165-170
170-175
175-
Árfolyamhatás a törlesztőrészletre
Forrás: MNB.
4. ábra: Euró, svájci frank és japán jen árfolyamának alakulása (2000. január 1. = 100)
EUR
CHF
2009.szept.
2009.júl.
60 2009.máj.
60 2009.márc.
70 2009.jan.
70 2008.nov.
80
2008.szept.
80
2008.júl.
90
2008.máj.
90
2008.márc.
100
2008.jan.
100
2007.nov.
110
2007.szept.
110
2007.júl.
120
2007.máj.
120
2007.márc.
130
2007.jan.
130
2006.nov.
140
2006.szept.
140
2006.júl.
150
2006.máj.
150
2006.márc.
160
2006.jan.
160
JPY
Forrás: MNB.
4
5. ábra: A háztartások újonnan felvett banki jelzáloghiteleinek LTV szerinti megoszlása 100%
80%
60%
40%
20%
70% < LTV
50% < LTV < 70%
30% < LTV < 50%
II.
2009.I.
IV.
III.
II.
2008. I.
IV.
III.
II.
2007. I.
IV.
III.
II.
2006. I.
IV.
III.
II.
2005. I.
IV.
II.
III.
2004. I.
0%
0% < LTV < 30%
Forrás: MNB.
6. ábra: Eladósodottság és jövedelemarányos törlesztési teher alakulása %
70
%
14
2009. I.
III.
2008. I.
III.
2007. I.
III.
2006. I.
III.
2005. I.
III.
2004. I.
III.
2003. I.
III.
2002. I.
2009. I.
III.
0 III.
0 2008. I.
2
2007. I.
10
III.
4
III.
20
2006. I.
6
III.
30
2005. I.
8
2004. I.
40
III.
10
III.
50
2003. I.
12
2002. I.
60
Hitel / GDP a háztartásoknál Hitel / GDP a háztartásoknál (eurozóna) Törlesztési teher /rendelkezésre álló jövedelem a háztartásoknál (jobb skála) Törlesztési teher / rendelkezésre álló jövedelem a háztartásoknál, eurozóna (2006, jobb skála)
Forrás: MNB.
5
7. ábra: A hitelállomány megoszlása és a különböző jövedelmi ötödökbe tartozó háztartások jövedelemarányos törlesztési terhe a kérdőíves felmérés alapján %
% 28
25
26
24
24
23
22
22
20
21
18
20
16
19
14
18
12
17
10 8
16
6
15
4
14
2
13 12
0 112-ig
113 - 148
149 - 183
184 - 225
226-tól
2007
Nettó jövedelem kvintilisek (ezer Ft-ban)
2008
Teljes minta
A kitettség megoszlása
Törlesztési teher
Forrás: MNB kérdőíves felmérés.
8. ábra: GDP-arányos nettó külső adósság 70
%
%
70
Hitelintézet
Vállalat
IV.
2009.I.
II.
III.
IV.
2008.I.
II.
III.
IV.
2007.I.
II.
Államháztartás
III.
IV.
2006.I.
III.
II.
0 IV.
0 2005.I.
10
II.
10
III.
20
IV.
20
2004.I.
30
II.
30
III.
40
IV.
40
2003.I.
50
II.
50
III.
60
2002.I.
60
Nettó külső adósság
Megjegyzés: A hitelintézet mögött közvetetten a vállalatok és háztartások adóssága áll. Forrás: MNB.
6
9. ábra: A háztartások bankhiteleinek alakulása Közép-Kelet Európában %
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
2003 2008 2003 2008 2003 2008 2003 2008 2003 2008 2003 2008 2003 2008 2003 2008 2003 2008 Bulgária
Csehország
Észtország Lengyelország Lettország
Külföldi devizában denominált hitel/GDP
Litvánia
Magyarország Románia
Szlovákia
Hazai devizában denominált hitel/GDP
Forrás: Nemzeti jegybankok.
10. ábra: A háztartások bankhitelein belül a devizahitelek arányának alakulása Közép-Kelet Európában 100
Százalékpont
%
12
Valutatanács 90
11
80
10
70
8
60
7
50
6
40
5
30
4
20
2
10
1
0
0 Észtország
Lettország
Litvánia
Bulgária
Devizahitelek aránya az állományon belül (2005) Kamatkülönbözet (jobb skála)
Románia
Lengyelország Magyarország
Csehország
Szlovákia
Devizahitelek aránya az állományon belül (2008)
Forrás: Nemzeti jegybankok.
7
