Az MKB Bank CAMELS alapú elemzése

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÜZLETI INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁSI ÉS MÓDSZERTANI INTÉZET

Az MKB Bank CAMELS alapú elemzése

Papp Diána

2014

Tartalomjegyzék

1.

Bevezetés ................................................................................................................ 3

2.

A magyar bankrendszer áttekintése napjainkig .................................................. 5 2.1

A piaci környezet bemutatása ............................................................................ 7

2.2

Hitelezés ........................................................................................................... 9

2.3.

Betételhelyezések ........................................................................................... 13

3.

Az MKB bank bemutatása .................................................................................. 16

4.

CAMELS elemzés ................................................................................................ 18

5.

4.1

Capital adequacy- Tőkemegfelelés .................................................................. 23

4.2

Asset quality - Eszközök minősítése ............................................................... 28

4.3

Management – Menedzsment 2013 ................................................................. 33

4.4

Earnings - Jövedelmezőség ............................................................................. 38

5.5.

Liquidity – Likviditás ..................................................................................... 43

4.5

Sensitivity – Piaci kockázatokra való érzékenység .......................................... 47

Értékelés .............................................................................................................. 51 5.1

SWOT-analízis ............................................................................................... 53

6.

Összegzés ............................................................................................................. 54

7.

Summary ............................................................................................................. 57

8.

Forrásjegyzék ...................................................................................................... 58

2

1. Bevezetés Lehetőségem nyílt szakmai gyakorlatomat a Magyar Külkereskedelmi Bank miskolci fiókjában teljesítenem, ezáltal megtapasztalhattam az egyetemi tanulmányom során szerzett ismeretek gyakorlati oldalát, betekintést nyerhettem egy kereskedelmi bank működésébe. Megfigyeltem, hogy jelen gazdasági helyzetben milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy pénzintézetnek, hogyan működnek a válság-kezelő stratégiák, milyen új irányok, lehetőségek lépnek életbe a vezetőség, és a kormányzati intézkedések által. Gyakorlati feladataim nagyrészt a kis és középvállalati hitelezéshez kapcsolódtak, így bizonyosságot szerezhettem a Széchenyi Program, illetve a Növekedési Hitelprogram népszerűségéről. Megismertem e programok célját, működését, valamint felhasználási feltételeit. A tárgyalások során alkalmam volt látni, hogyan nyitnak az ügyfelek az új lehetőségek felé, hogyan működnek együtt, illetve milyen projektekhez veszik igénybe a banki szolgáltatásokat. Az MKB Bank munkatársai teljes mértékben eleget tettek feladataiknak, segítőkész, ügyfélközpontú magatartást tanúsítottak. Az ügyfelek igényeit minden alkalommal pontosan felmérték, közös célokat fogalmaztak meg, majd a legjobb megoldást ajánlották fel. Az elmúlt évek és napjaink gazdasági helyzete kemény feltételeket teremtett a pénzintézetek számára. A válság óta a bankszektor mélyrepülésbe kezdett, és folyamatos nehézségek merültek, illetve merülnek fel. A legnagyobb probléma, hogy a nem teljesítő hitelek

hatalmas

veszteségeket

produkáltak,

kiszámíthatatlanná

tették

a

jövedelmezőséget. A végtörlesztések, a bankadó, a „devizaperek” tovább nehezítették, az egyébként is drasztikus veszteségeket realizáló hitelintézetek helyzetét. Az anyabankok számára komoly problémát jelent, a magyar piacon lezajlódó folyamat, aminek jó ideig véget vetni nem lehet. Az ügyfelek bizalmatlanná váltak, és sokan kételkednek a bankok által nyújtott termékekben. Szintén hosszabb folyamat helyreállítani a tévhiteket, és a „pénzügyi szolgáltatásokat” pozitív fogalomként elültetni a köztudatban.

3

A gyakorlati helyemen, illetve az egyetemen szerzett ismeretek tudatában, a szakdolgozati témaválasztásom végül az MKB Bank CAMELS alapú elemzésére esett. A szakdolgozatom célja az MKB Bank gazdasági tevékenységének elemzése, minősítése, működési hatékonyságának mérése és alakulása. Az összehasonlítás alapjául a CIB Bank, illetve a bankszektor adatai szolgáltak. Dolgozatom készítése során a 20112013-ig terjedő időszak került vizsgálat alá. A legismertebb komplex módszer, amelyet egy hitelintézet elemzésekor alkalmazhatunk, a CAMELS. A többi metódussal ellentétben egységes átfogó képet kaphatunk,

ami

magába

foglalja

a

tőkemegfelelés,

eszközök,

menedzsment,

jövedelmezőség, likviditás és a piaci kockázatokra való érzékenység minősítését. Első lépésként a magyar bankrendszerről esik szó általánosan, kialakulásától napjainkig. Ezt követően a számok tükrében ismertetem a magyar bankszektor legfontosabb tendenciáit, illetve a piaci környezet jellemzőit 2011-2013-as intervallumban. Egy pénzintézet működését, jövedelmezőségét nagyban befolyásolja hitelezési és betételhelyezési ügyletei. Ezek fontos módosuláson mentek át, megváltozott az ügyfelek magatartása a banki termékekkel kapcsolatban, és a bankok is más üzletpolitikát folytatnak, mint 7-8 évvel ezelőtt. A hitelezési, betételhelyezési változásokról fejtek ki néhány gondolatot ebben a fejezetben. A harmadik részben bemutatom az MKB bank működésének fontosabb mérföldköveit, összefoglalva a bank fő profiljára jellemző tulajdonságokat, módszereket. Aktualitásról, az MKB tulajdonosváltásáról is említést teszek. Végül ismertetem a CAMELS módszert, osztályozásainak tartalmát, az összetevők súlyait. Elvégzem az értékelést, valamint visszautalok arra, hogy milyen tényezők állnak az eredmények mögött. Majd az összetett minősítést határozom meg. Dolgozatom befejezéseként javaslatokat teszek, mik azok az irányok, lehetőségek, amelyek pozitívan befolyásolják a szektort, milyen stratégiák merülhetnek fel az MKB számára, hogy újra jövedelmező pénzintézetté váljon.

4

2. A magyar bankrendszer áttekintése napjainkig

A bankrendszer magába foglalja egy ország bankjainak, pénzintézeteinek összességét.

Felépítéséből

adódóan

beszélhetünk

egyszintű,

illetve

kétszintű

bankrendszerről. Egyszintű bankrendszer esetén közvetlen a kapcsolat a gazdálkodó szervezetek és a központi bank között, amely jegybanki feladatain kívül, szolgáltatásokat nyújt, vezeti a számlákat, hitelez. Kétszintű bankrendszerre jellemző, hogy több, egymással versengő kereskedelmi bank van jelen, és ezek felett áll a pénzkibocsátási monopóliummal rendelkező jegybank. Magyarország bankszektora 1987. január 1-től vált kétszintűvé, amelynek előnye, hogy szélesebb lett a banki termékek palettája, az árakat a kereslet is befolyásolja, magasabb szintű, és fejlettebb a szolgáltatásnyújtás. Hátrányt jelent azonban, hogy a piac kiszélesedésével, nehezebb nyomon követni, ellenőrizni a pénzintézetek tevékenységét, nagyobb hangsúlyt kap a szabályozás, valamint nőnek az adminisztratív költségek. A 90es évek kezdetén nagy léptékű fejlődésnek indult a bankszektor, folyamatosan növekedett a kereslet az új pénzügyi szolgáltatások, lehetőségek iránt. 1 (Botos-Bódy, 2007) Az átalakulás óta számos változás ment végbe a hazai bankpiacon. A 2008-as válság előtt a Magyarországon működő bankoknak hatalmas profitot sikerült felhalmozni. A pénzintézetek bátran hiteleztek, sokszor megfelelő fedezetek hiányában, valamint az ügyfelek is több esetben meggondolatlanul vállaltak kötelezettségeket. A válság után folyamatos nehézségek jöttek mind az ügyfelek, mind a hitelintézeti szektor számára, és ez a hazai piacon működő pénzintézetek jövedelmezőségére mai napig rányomja bélyegét. A 2008-2009-ig eredményesen, hatékonyan funkcionáló kereskedelmi bankok, visszafogottabb üzletpolitikát kezdtek alkalmazni. Csökkent a hitelaktivitás, és igyekeznek megfelelő stratégiát kidolgozni kintlévőségeik behajtására. A tőkét folyamatosan apasztják a gazdasági sokkok, a bankoknak pótlólagos befizetésekről kell gondoskodni, hogy fennmaradhassanak.

1

(Botos-Bódy, 2007)

5

A magyar lakosság körében bizalmatlanság alakult ki a kereskedelmi bankok felé. Kerülik a kötelezettség vállalásokat, kiadásaikat igyekeznek jövedelmükből fedezni, hiteleiket csökkenteni. Az alacsony jegybanki alapkamat hatására a betételhelyezések sem túlnyomóan népszerűek, azonban fellendült a kereslet, és az érdeklődés a különböző rövid távú befektetések, és állampapírok iránt. Az Országos Betétbiztosítási Alap 100.000 EUR-ig védi az ügyfeleket fizetésképtelen bank esetén, így növelve bizalmukat.

6

2.1 A piaci környezet bemutatása

Az elemzés megkezdése előtt fontosnak tartom, hogy ismertessem milyen tendenciák érvényesültek 2011-2013 között a magyar bankpiacon. Számos bank produkált negatív eredményeket, vagy mindössze kismértékű profitot. A biztonságos működést, fennmaradást célzó üzletpolitikát tartották legfontosabbnak.

1. táblázat: Bankszektor jövedelmezőségi mutatói 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

2011

2012

2013

Adózás előtti eredmény

-249 632

-106 181

114 153

Adózott eredmény

-282 474

-179 241

34 025

Összes eszköz

30 560 046

27 861 814

27 270 501

Saját tőke

2 622 785

2 740 168

2 960 220

ROA

-0,82%

-0,38%

0,42%

ROE

-9,52%

-3,87%

3,86%

(Forrás: Saját szerkesztés, PSZÁF Aranykönyv 2011-2013 alapján)

A magyar bankszektor 2010-2012-ig veszteségesen működött. 2011-ben a bankok jelentős értékvesztést számoltak el, a végtörlesztések nagymértékben hozzájárultak az eredmény csökkenéséhez. A devizaárfolyamok változékonysága, a bankadó további terheket jelentettek. Mintegy -282,5 Mrd forint volt a bankpiac adózott eredménye, ebben az évben. A hazai, és a nemzetközi szabályok megkövetelték a megfelelő tőkemennyiség biztosítását. A bankok elsősorban visszafogták az aktív ügyleteiket, körültekintőbben jártak el hitelügyleteikben, igyekeztek csökkenteni a lehetséges kockázatokat. 2012-ben tovább érvényesült a tendencia, és az adózott veszteség 179,2 Mrd forintot ért el. A hitelintézetek szabályozták költségeiket, de az elmaradt bevételek túlléptek ezen. Ismételten magas értékvesztést voltak kénytelenek elszámolni, a problémás ügyfelek miatt. Az enyhébb veszteségre hatással volt, hogy növekedett a nyereséges bankok száma, illetve a végtörlesztések a 2011-es évet érintették leginkább. 7

2013-ban sikerült nyereséget produkálnia a szektornak, ami mindössze 34 milliárd forintos adózás utáni eredményt jelent. A külföldi források kiáramlása továbbra is megfigyelhető, ezt leginkább az anyabanki források leépülése befolyásolta. A pénzintézetek teljesítménye között nagy kontrasztok érvényesültek. 2. táblázat: Nagybankok éves nettó eredménye 2012-2013 Adatok: milliárd Ft-ban Megnevezés

2012

2013

Változás

OTP

94,6

114,9

21,46%

K&H

20,5

17,4

-15,12%

Budapest Bank

10,8

14,1

30,56%

UniCredit

21

6,5

-69,05%

Erste

-6,1

-24,9

-308,20%

Raiffeisen

-47,4

-31,2

34,18%

MKB

-87,7

-122,2

-39,34%

CIB

-151,9

-136,7

10,01%

Összesen

-146,1

-162,3

11,09%

(Forrás: Saját szerkesztés, PSZÁF Aranykönyv 2011-2013 alapján)

A piacot meghatározó nyolc nagybanknak csupán fele volt nyereséges 2013-ban. Leghatékonyabban az OTP 21%-kal illetve, a Budapest Bank 30%-kal növelte eredményét, a szintén nyereséges UniCredit és K&H eredménye nem érte el a 2012-es adatokat. A veszteséges nagybankok közül, a Raiffeisen és a CIB mérsékelte negatív eredményét, az MKB-nál és az Erste-nél ez tovább növekedett. Piacvezető továbbra is az OTP, a legnagyobb veszteséget a CIB produkálta. A rossz eredményeket döntően még mindig a problémás hitelekre képzett céltartalékok, valamint a bankadó határozták meg. A magyarországi bankpiac legfontosabb kihívásai közé tartoznak: 

az Európában végigvonuló adósságválság



a gazdasági növekedés lehetőségei beszűkültek



a kormány intézkedései korlátozták a jövedelmezőséget



hitelállomány csökkenés, nem-teljestő hitelek növekedése



külső források kiáramlása 8

2.2 Hitelezés A bankok részéről a hitelezési magatartás, valamint az ügyfelek részéről az hitel igénybevétel is módosult az elmúlt években. A pénzintézetek körültekintőbben járnak el ügyleteik során, az ügyfelek igyekeznek kevesebb idegen forrást igénybe venni, valamint meglévő kötelezettségeiket törleszteni. A vállalati hitelállomány, az elmúlt évekhez hasonlóan, 2013-ban is csökkent, azonban kisebb mértékben, mint a megelőző időszakban. Ez nagyrészt a Növekedési Hitelprogram népszerűgének köszönhető, így fontosnak tartom bemutatását. 1. ábra: Pozitív fordulat a vállalati hitelezésben 2013. második felében %

%

5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8

2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. III. IV. 2014.I. II. III. IV. 2015.I. II. III. IV. 2016.I.

5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8

Teljes vállalati tény Teljes vállalati előrejelzés (új) Teljes kkv előrejelzés (NHP előtt)

Teljes vállalati előrejelzés (NHP előtt) Teljes kkv tény Teljes kkv előrejelzés (új)

Vállalati hitelezés előrejelzése (tranzakciós alapú év/év)

(Forrás: MNB, Éves jelentés 2013)

A gazdasági és pénzügyi válság következtében, a kkv szektor hitelhez jutási lehetőségei jelentősen beszűkültek, megnehezedtek. A probléma megoldásaként indult útjára az NHP 2013. június 1-én. Kis- és középvállalkozások hitelezésével kapcsolatban fellépő problémák enyhítését, stabil pénzügyi rendszer kialakítását, valamint a külső hatásokkal szembeni érzékenység csökkentését célozza meg. 9

Három pillért foglal magában: I. pillér: A jegybank a kereskedelmi bankokon keresztül kedvezményes hitellel támogatja a mikro- kis- és középvállalkozásokat. Alapvető cél, hogy a vállalatok számára az új projektek megvalósítását, illetve a finanszírozási költségeket is kedvezőbbé tegyék. A hitelek felhasználhatók: 

Beruházás



Forgóeszköz finanszírozás



Eu-s támogatás előfinanszírozás



Hitelek kiváltása esetén.

II. pillér: Lehetővé teszi a kkv-k devizahitelének átváltását kedvezményes kamatozású forinthitelre. A devizahitellel rendelkező kis- és középvállalkozások általában nem rendelkeznek megfelelő értékű természetes, vagy mesterséges fedezettel, így árfolyam kockázatnak vannak kitéve. A devizahitelek forintra történő átváltása elősegíti a vállalkozás hitelképességét, kiszámíthatóbb, biztonságosabb működést tesz számukra lehetővé. Az NHP hatására a hitelintézetek közötti verseny fellendült, a hitelkiváltás során, az ügyfelek 20%-a élt a bankváltás lehetőségével. Az I és II. pillér keretében a kereskedelmi bankok 0%-os kamatozású refinanszírozási hitelhez jutottak, amelyet maximum 2,5 %-os kamattal, illetve legfeljebb 10 éves futamidőre nyújthatnak tovább. A NHP elérte célját, ugyanis a bankok aktivizálódásán túl, a kkv szektor szereplőit is újragondolásra sarkallta. Sok vállalkozásnak megnyíltak a lehetőségek, új irányt vehetett, illetve hatékonyabbá vált működésük. A cégek által igényelhető összeg minimum 3 millió, és maximum 3 milliárd forintot jelent. Kezdetben 500 milliárd forintos keretösszeget határoztak meg az első két pillér keretében, azonban a nagy érdeklődésére való tekintettel a hitelprogram folyamatosan bővült. A program első szakaszában mintegy 701 milliárd forint értékű szerződéskötés történt (magában foglalva az I: és II: pillért), ami összevontan 93,5 %-os kihasználtságot jelent. A program második szakasza 2013 októberétől folytatódott tovább, és 2014 végéig elérhető a kkv szerepelők számára.

10

A NHP sikerességére való tekintettel a Monetáris Tanács a program folytatása mellett döntött 3. táblázat: NHP szakaszának alakulása A Növekedési Hitelprogram elsőkét és második szakaszának összehasonlítása NHP - első szakasz 0% 2,5 százalékpont 4 hónap

NHP - második szakasz 0% 2,5 százalékpont 15 hónap

2013. június - 2013. szeptember

2013. október - 2014. december Kezdetben 500 milliárd, max.2000 milliárdig bővíthető "érkezési sorrend" A kezdeti 500 milliárd kihelyezésével: 0,2-0,4 %

Refinanszírozási kamatláb Banki felár maximális nagysága Rendelkezésre álló időkeret

425 milliárd (I. pillér) 325 milliárd (II. pillér)

Allokált összeg Allokáció formája

"kártyaleosztás"

Becsült GDP hatás

0,2-0,5 %

(Forrás: MNB, Éves jelentés 2013)

Forrás: MNB.

A nem teljesítő vállalati hitelek arányában lényeges változás nem történt, értéke előrejelzések szerint 18-20% marad 2014-2015-ben.

13

III. pillér: Az MNB devizaforrást biztosít a kereskedelmi bankok számára. A program célja a kamatkockázat csökkentése, illetve az ország sérülékenységének enyhítése. A jegybank saját devizatartalékai terhére folyósít eurót hitelintézeti partnerei részére,

elvárás

azonban,

hogy

a

bankok

csökkentsék

rövid

távú

külső

forrásállományukat, a megkapott devizával azonos mértékben. A program működése 2013. augusztus végéig volt meghatározva, azonban az időpont visszavonásig kitolódott, a keretösszeg 2,5 milliárd eurót tesz ki. 2 A lakossági ügyfeleknél 2013-ban tovább apadt a devizahitel állomány, az új hitelkihelyezések pedig mélypontot értek el. A nem teljesítő hitelek aránya 18%-ot tett ki, azonban az MNB javulást vár a továbbiakban. Az erősödő svájci frank a törlesztő részletek növekedését eredményezheti, így a problémás ügyfelek fizetőképessége tovább csökkenhet. Ebből következik, hogy a hitelintézetek fel kell készülniük a lehetséges értékvesztésekre.2

2

MNB- Éves jelentés 2011-2013

11

4. táblázat: A nagybankok hitelállományának alakulása 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban

Hitelállomány vátozás (%) 2012 2013

2011

Hitel 2012

2013

Budapest Bank Zrt.

645 549

574 847

550 064

-10,95%

-4,31%

CIB Bank Zrt.

1 917 002

1 581 653

1 345 766

-17,49%

-14,91%

Erste bank Zrt.

1 894 093

1 505 605

1 322 273

-20,51%

-12,18%

Kereskedelmi és 1 479 869 Hitelbank Zrt.

1 217 410

1 198 669

-17,74%

-1,54%

MKB Bank Zrt.

1 838 507

1 479 951

1 268 167

-19,50%

-14,31%

OTP Bank Nyrt. 3 236 191

2 699 582

2 539 605

-16,58%

-5,93%

Raiffeisen Bank 1 555 585 Zrt.

1 284 474

1 209 033

-17,43%

-5,87%

960 069

922 617

-13,77%

-3,90%

Megnevezés

UniCredit Bank Zrt.

1 113 436

(Forrás: Saját szerkesztés, PSZÁF Aranykönyv 2011-2013 alapján)

A nyolc nagybank esetében is folyamatosan zsugorodott a hitelállomány, azonban eltérő mértékben. A 2011-es végtörlesztések, és a fogyatkozó hitelezés nagymértékű visszaesést eredményezett a vezető hitelintézetek állományaiban 2012-ben. A legnagyobb csökkenést az MKB, valamint az Erste könyvelhette el, mintegy 20%-kal apadt a tulajdonolt hitelmennyiség. 2013-ban ismét redukálodott az állomány, azonban már jelentős asszimetria figyelhető meg az intézetek között. A K&H, az UniCredit és a Budapest Bank hitelei enyhébben, ezzel szemben az MKB, CIB és Erste banké nagymértékben csökkentek.

12

2.3. Betételhelyezések

2012 augusztusában, 7%-os alapkamat mellett kezdte meg monetáris enyhítési ciklusát az MNB. A jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése együtt járt a hitel és betéti kamatok mérséklődésével. 2. ábra: Jegybanki alapkamat alakulása 2011-2013

Forrás: MNB, saját szerkesztés alapján

A kamatcsökkenés ellenére a vállalatok betétállománya 2013-ban 4407,2 milliárd forintról 5032,1 milliárd forintra emelkedett. Jellemzően inkább megtakarítottak, mintsem

beruházásokra

költöttek.

Legfontosabb

tényezők

a

számlacsomag

kiválasztásakor a kamat nagysága, valamint a biztonság. 3 Kiemelendő hogy, a lakosság megtakarítással kapcsolatos szokásai megváltoztak, fontos átalakulások mentek végbe a közelmúltban. 2013-ban a készpénz magtakarítás kibővült, köszönhetően a csökkenő inflációnak, alacsony kamatoknak, növekvő kiskereskedelmi forgalomnak, valamint a tranzakciós illetékeknek. A háztartási szektor számára a magasabb hozamot ígérő állampapírok és befektetési jegyek váltak népszerűvé. Rövidtávon belül az értékpapírok állománya a bankbetétek fölé emelkedhet. 3

Esze Dóra - A vállalatok nem költenek, nőtt a betétállomány, www.origo.hu

13

A gazdaság működésére döntő befolyást gyakorol, hogy a lakosság miként takarít meg, ugyanis a háztartási szektor finanszírozza (a külföldi forrásokkal együtt) a vállalatok beruházásait, valamint az állam többletkiadásait. A 2008-as válság során világossá vált, hogy a lakosság devizában történő „eladósodottsága” nagymértékben késleltetheti a kilábalást. A válság után megváltozott a lakosság pénzügyekhez való hozzáállása. 2008 előtt jellemzően hitelekből finanszírozta a többletfogyasztást, majd a válságot követően visszafogta kiadásait, csökkentette fogyasztását, jövedelmének fennmaradó részét pedig törlesztésre, valamint megtakarításra használta fel. 2012-2013-ra jellemző

volt,

hogy a

háztartási szektor

nagymértékben

állampapírokba, és befektetési jegybe helyezte el pénzét. Mindez azt jelenti, hogy a két év során az állampapírokban 1200 milliárd forinttal, a befektetési jegyekben pedig 1000 milliárd forinttal bővültek a megtakarítások. 2012-ben nem változott nagymértékben a lakossági betétállomány, jelentősebb kivonás 2013-ban következett be. Ekkor több mint 700 milliárd forinttal redukálódott az állomány értéke. A bankbetétek egy részéből átcsoportosítások történtek az állampapírok, illetve befektetési jegyek állományába. A bankok működésében ez nem okozott zavart, köszönhetően

a

zsugorodó

hitelállománynak,

valamint

az

összehúzódó

mérlegfőösszegnek.4 3. ábra: A lakosság pénzügyi eszközeinek változása 4

4

Kékesi Zsuzsa – Kóczián Balázs: Értékpapír vs. bankbetét – Miben takarít meg a lakosság?

14

A preferenciák átalakulása mellett, a lakosság számára a legnépszerűbb pénzügyi eszközök még mindig a bankbetét maradt. 5. táblázat: A nagybankok betétállományának alakulása 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban

Betét

Megnevezés Budapest Bank Zrt.

2011

2012

2013

455 772

463 983

472 935

Betétállomány változás (%) 2012 2013 1,80%

1,93%

CIB Bank Zrt.

1 221 285 1 256 355 1 158 033

2,87%

-7,83%

Erste Bank Zrt.

1 144 548 1 274 235 1 115 055

11,33%

-12,49%

Kereskedelmi és 1 397 431 1 362 850 1 457 030 Hitelbank Zrt.

-2,47%

6,91%

MKB Bank Zrt.

1 222 860 1 170 886 1 073 410

-4,25%

-8,32%

OTP Bank Nyrt. 2 999 374 3 037 936 3 199 292 Raiffeisen Bank 1 316 325 1 315 136 1 095 545 Zrt. UniCredit Bank 1 014 815 982 604 1 034 401 Hungary Zrt.

1,29%

5,31%

-0,09%

-16,70%

-3,17%

5,27%

(Forrás: Saját szerkesztés, PSZÁF Aranykönyv 2011-2013 alapján)

2012-ben az Erste, CIB, Budapest Bank, valamint az OTP betétállományában történt növekedés, mindez azonban csekély mértékű. Arányaiban az Erste 11,33%-os állományváltozása nevezhető a legsikeresebbnek. A többi négy nagybank csökkenést könyvelhetett el, a legmagasabb negatív változást az MKB produkálta. 2013-ban tovább nőttek a különbségek a pénzintézetek között. Legeredményesebb pozitív változást betételhelyezésben a K&H, az OTP, valamint az UniCredit ért el, míg jelentős állományvesztéssel az MKB, az Erste és Raiffeisen zárta a sort.

15

3. Az MKB bank bemutatása Az Magyar Külkereskedelmi Bank 1950-ben kezdte meg működését és, ahogy a neve is utal rá, tevékenysége a külkereskedelmi fizetési forgalom kezelésére, és a nemzetközi bankügyletek lebonyolítására irányult. Történeti áttekintés Az előzőekben említett 1987-es bankrendszer átalakuláskor, az MKB teljes jogú kereskedelmi bankká vált, így kibővült szolgáltatásokkal, új üzleti irányokkal, célokkal funkcionált tovább. A pénzintézet fő profil tevékenységévé vált, a vállalatok felé nyújtott banki termékek, szolgáltatások. A lakossági ügyfélkör kibővítése a 90-es évek elején kezdődött el. Az évtized végére az MKB az egyik piacvezető hitelintézetté vált. Szolgáltatások, banki termékek teljes körével állt rendelkezésre ügyfelei számára. 1994. július 15-én egy Rendkívüli Közgyűlés került megrendezésre bankunknál, ami hatalmas jelentőséggel bírt az MKB, és az egész hazai bankszektor számára. A privatizációs tárgyalások lezárultak, és több lépcsőben, elkezdődött a magyar nagybank magán tulajdonba való átvétele, elsők között a piacon. Tulajdonosi kör 1994-ben a tárgyalások eredményeként, BayernLB (Bayerische Landesbank Girozentrale -BLB) 25 %-os, az EBRD 16,7 %-os tulajdonosi részt tudhatott magáénak a Bank tőkéjéből. A következő változás, ami a tulajdonosi szerkezetet érintette, 1995-ben következett be. Az MKB bankból 8,3%-ban részesedett az Deutsche Investitions- und Entwicklungsgesellschaft (DEG - Német Befektetési és Fejlesztési Társaság). A privatizáció folyamata 1996. májusában zárult le teljesen, amikor az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó 25,8%-os részvénycsomagot a BayernLB megvásárolta. 1997. novemberében tőkeemelés történt, így a fő tulajdonos részesdése 65%-ot ért el. Bayerische Landesbank Girozentrale 7,98%-os MKB részvénycsomagot vásárolt meg 1998-ban, ami a DEG- Deutsche Investitions und Entwicklungsgesellschaft GmbH 16

tulajdonában állt korábban. A részvény megszerzésével, a Bayerische Landesbank Girozentrale Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-ben való részesedése 74,97%-ra emelkedett. Ezt követően MKB Bankból a BAWAG vásárolt részesedéseket. A hitelintézet egy stabil tulajdonosi hátteret tudhatott magáénak a BAWAG és a BayernLB által. Az utóbbi, a szavazó részvények 85,3%-t birtokolta ekkor, és nemzetközi hírnevű intézetekről lévén szó, a bank üzleti stratégiái, lehetőségei kiszélesedtek. A kisrészvényesek birtokában maradt részesedéseket 2003-ban szerezte meg a BareynLB, így a BAWAG- gal együtt 100%-os tulajdonossá váltak. 2012-ben az részesedési viszonyok az alábbi módon alakultak: 

BayernLB 95,23%



BAWAG 4,61%

Üzleti tevékenységek kiterjesztése 2003-ban az MKB Bank felvásárolta a Konzumbankot, amely fő profiljának megfelelően mikro-, KKV illetve lakossági ügyfelekkel rendelkezett. A beolvadási folyamat 2004-re ment teljesen végbe, ezáltal az MKB szélesebb ügyfélkörre, nagyobb piaci részesedésre tett szert. A bolgár Unionbank döntő részesedése 2005-ben került az MKB tulajdonába, majd ezt követően a román Romexterra Bank (ma: Nextebank) többségi tulajdonát sikerült megszereznie. A hitelintézet célja a lakossági, és KKV üzletágban való eredményesség, növekedés elérése, új lehetőségek kihasználása, a hazaitól fejletlenebb bankpiacokon. Tulajdonosváltás 2014 szeptemberében megtörtént az MKB Bank értékesítése az Európai Bizottság előírásainak megfelelően. A több potenciális vásárló közül, végül a Magyar állam vásárolta fel a BayernLB részesedését. Mindkét fél célja, hogy a bank „jó hírneve”, értékei, az ügyfélkör bizalma, stabil működése a váltás időszakában szilárdan fennmaradjon. 5

5

www.mkb.hu

17

4. CAMELS elemzés A bankok első megjelenése óta hatalmas változások mentek végbe, egyes pénzügyi intézmények óriás vállalatokká váltak. A kapitalizmusban jellemző egyszintű bankrendszer intézményei, merőben másak voltak, mint napjainkban. A bankok tevékenységét nem felügyelték, saját fizetési ígérvényeikért feleltek, és vállaltak kötelezettségeket, kockázatokat, megkötések, szabályok nélkül. Viszont komoly problémákat rejtett ez magában, a többi gazdasági szereplő számára. Egy fizetésképtelen bank esetében, iparágak kerülhettek veszélybe, nem juthatott mindenki azonos feltételek mellett különböző pénzügyi szolgáltatásokhoz, a gazdaságok, és piacok ennek hatására hatalmas különbségű jövedelmezőséget produkáltak. Igény alakult ki e pénzintézetek felügyeletére, működésük keretbe foglalására. Azonban nem csak az ügyfelek számára vált fontossá a szabályozás. Maga a bank szempontjából is lényeges volt, hiszen egy likviditását nem megfelelően felmért, kockázatosabb üzletpolitikát folytató bank csődje, domino elvként hat a többi pénzintézetre is. Az ügyfelek bizalma is megrendülhet ilyen esetben, és kereslet csökkenést okozhat, valamint nem azonosak a piaci verseny feltételei sem. A felügyelet megoszlott az állam, és a bankszektor szabályozói között. Mindkettő elengedhetetlen, és kiegészítik egymást, azonban más-más szemszögből közelítette meg a feltételek megalkotását. Hatósági szempontból a törvények betartása, megalkotása, végrehajtása volt az elsődleges. Szakmai szempontból törekedtek a bankok működésének összehangolására, elveik egységesítésére, harmonizációjára. Ezzel azt igyekeztek elérni, hogy minél könnyebbé váljon az összehasonlítás az eredmény, a versenyhelyzet szempontjából, és megakadályozzák egyes bankok túlzott kockázatvállalását. A hitelintézetek minősítésének számos formája létezik, és rengeteg szempontból megközelíthető. Szeparáltan vizsgálták a különböző adatokat, amelynek hátránya, hogy félrevezető lehet, nem ad pontos, egységes képet. Az értékelések célja az volt, hogy megelőzzék a bankválságokat, csődöket, és biztosítsák a gazdasági stabilitást. A legismertebb komplex módszer, amelyet egy hitelintézet elemzésekor alkalmazhatunk, a CAMELS. Az USA-ban 1970-ben vezették be ezt a komplex elemzési és értékelési rendszert.

18

A súlyok meghatározásánál mindegyik tényezőnek egyforma százalékot adtak, de lehetővé tették azt is, hogy az elemző a vizsgálat és a bank jellegének megfelelően tetszése szerint súlyozza a különböző kritériumokat.6(Sulyok-Pap 2006)

A jelenlegi gazdasági feltételek mellett, az alábbi súlyokat határoztam meg:

6. táblázat: CAMELS módszer értékelésének súlyozása Tényező megnevezése

Súly

C- capital adequacy

tőkemegfelelés

25%

A - asset quality

eszközök minősége

20%

M – management

menedzsment

10%

E - earnings

jövedelmezőség

20%

L - liquidity

likviditás

15%

S - sensitivity

érzékenység

10% (Forrás: Saját szerkesztés)

E mutatók könnyedén alkalmazhatók, az mérlegből, eredmény kimutatásból kiszámolhatók, azonban vannak olyan szükséges adatok, amelyek nem nyilvánosak. Statikus értékeket kapunk, fejlődési információhoz akkor tudunk hozzáférni, ha összehasonlítunk, időben eltérő adatokkal, más bank vagy a szektor mutatószámaival. Megtörténik az elemzés a hat szempont alapján, ezt követően megállapítjuk az összetett minősítést egy ötfokozatú skálán. A skála az alábbi módon néz ki: 1-

A teljesítmény magas szintű és a kockázatkezelési gyakorlat

a

legmegfelelőbb. 5-

A teljesítmény gyenge és kockázatkezelési gyakorlat nem felel meg a követelmények. 7(Seregdi 1993)

6

(Sulyok-Pap 2006)

7

(Seregdi 1993)

19

1.osztályzat

Az tényezőkre általánosan egyes, illetve kettes minősítést kapott a bank, stabil, megfelelő kockázatkezelés jellemzi. Ezen pénzintézetek a legmagasabb teljesítményt nyújtják. Gyenge pontjai elhanyagolhatók, a menedzsment könnyedén kezelheti azokat. Képes felvenni az ütemet a külső üzleti környezet változásaival, működése megfelel a jogszabályban megalkotott feltételeknek. Kockázatkezelési módszereik saját profiljukhoz teljes mértékben alkalmazkodik. Bankfelügyeleti beavatkozást nem igényel.

2.osztályzat

Szintén stabilnak nevezhető pénzintézetek tartoznak ide, amelyek az elemzés során hármasnál rosszabb értékelést általában nem kapnak. Kismértékű gyengeségek fordulhatnak elő, amelyek a menedzsment korrekciós készségén belül esnek. A törvényben meghatározott szabályok szerint működnek, képesek kezelni a gazdasági ingadozások

hatásait.

Összességében

kielégítőnek

nevezhető

kockázatkezelési

módszerük. A bankfelügyeletnek szintén nincs ok aggodalomra, azonban ha beavatkozásra kerül sor, az informális jellegű, illetve korlátozott.

3.osztályzat

A bankfelügyelet részéről aggályok merülhetnek fel. Számos gyenge pont van jelen, amely lehet mérsékelt, könnyedén kezelhető, és előfordulhatnak komoly problémák is. Általánosan négyesnél rosszabb értékelés nincs az elemzés során. A menedzsment hatékonysága megkérdőjelezhető, reakciója késleltetett. A gazdasági ingadozások, az üzleti környezet változásai veszélyforrást jelenthetnek. A működés általában nem felel meg a jogszabályban elrendelt feltételeknek. A kockázatkezelési módszerek nem teljes körűek, hiányosnak bizonyulnak. A bankfelügyelet kiemelt figyelmet fordít, e pénzintézetekre, formális és informális utasítások formájában igyekeznek hatni tevékenységükre. A csőd kockázata magasnak mondható. 20

4. osztályzat

A pénzintézet kifejezetten instabilnak titulálható, eljárási gyakorlata nem megfelelő. Teljesítményük elmarad a versenytársakétól, ez visszavezethető a vezetésben és pénzügyeikben jelen lévő gondokra. A problémákat súlyostól kezdve, kritikusig lehet minősíteni, de a menedzsment sokszor fel sem tárja, illetve hatékonyatlanul kezeli ezeket. A gazdasági környezet változásaival képtelenek lépést tartani, valamint nem felelnek meg a jogi előírásoknak sem. Komoly bankfelügyeleti ellenőrzést igényel, ami formális kényszerítő eszközöket foglal magában. A betétbiztosító számára kockázatot jelentenek e csoport pénzintézetei. A bankcsőd lehetősége magas valószínűséget mutat, amennyiben nem történnek intézkedő lépések.

5.osztályzat

Ide tartoznak azok a pénzintézetek, amelyek kifejezetten veszélyes eljárási gyakorlatot alkalmaznak, helyzetük instabil. Kockázatkezelési gyakorlatuk egyáltalán nem állja meg a helyét, kritikusan veszélyesek. A legmagasabb bankfelügyeleti ellenőrzést követelik meg. A problémák súlyossága, mérete túlmutat a menedzsment képességein, nem tudják kezelni és javítani azokat. Létezésük fennmaradásához halaszthatatlan pénzügyi hozzájáruláshoz, és egyéb segítségre van szükség, a felügyeleti ellenőrzés állandó. Nagy a csőd valószínűsége, a betétbiztosító számára komoly kockázatot foglalnak magukban e pénzintézetek.8

Benchmark Az elemzés az MKB-n kívül, a benchmarkra is kiterjed. Piaci versenytársak közül, a választásom a CIB Bankra esett, mivel a két bank paraméterei és mérlegfőösszegei hasonlóan alakultak a vizsgált időszakban. Mindkét hitelintézet a magyar bankpiac oszlopos tagját jelenti évtizedek óta. Folyamatos fejlődésüknek határt szabott a recesszió,

8

Keith J. Todd: Pénzintézetek egységes értékelési rendszere, Federal Register, 1996. december 19.,61. évf. 245.sz.

21

ami komoly kihívások elé állította a két gazdasági szereplőt. Ezen kívül a PSZÁF által elkészített Aranykönyv segítségével, a teljes bankszektor mutatóit, jellemzőit is figyelembe vettem.

Az CAMELS elemzés szakaszai

1.

Előzetes felkészülés szakasza Célok kitűzése, szükséges adatok, információk megszerzése. Mutatók kiválasztása, profilhoz illő korrigálások, súlyok meghatározása.

2.

Elemzés lebonyolítása Magába foglalja a tényezők, mutatók vizsgálatát, valamint a helyszíni ellenőrzést.

3.

Előzetes eredmények megbeszélése a menedzsmenttel A menedzsment bevonása, tapasztalatok, vélemények, vizsgálat eredményének megbeszélése, pontosítás.

4.

Végleges elemzés elkészítése Teljes körű elemzés elkészítése, eredmények szemléltetése, minősítések megadása, illetve ezek alátámasztása, döntési alapok ismertetése, visszautalás.

22

4.1 Capital adequacy- Tőkemegfelelés A hitelintézetek sajátossága, hogy magas mérlegfőösszegükhöz képest alacsony tőkével rendelkeznek, így a finanszírozási kockázat meglehetősen nagy. Kiemelt figyelmet kap e terület kezelése, tudatos, pontos, körültekintő szabályozása. Egy bank megítélésekor fontos szempont tőkéjének nagysága, szerkezete. A jelenlegi gazdasági helyzetben még hangsúlyosabb, hiszen a szektor veszteségessége miatt, szükség esetén, folyamatosan gondoskodni kell pótlólagos hozzájárulásokról. Szolvencia - hosszú távú likviditás, a bank képessége arra, hogy kötelezettségeinek eleget tud tenni, és nem haladja meg követelései értékét, azaz a saját tőkéje pozitív. Tőkemenedzsment az MKB Banknál A szavatoló tőke elemzése 2 szinten megy végbe: Alapvető tőke - Tier I.: 

jegyzett tőke



ázsió



örökjáradékos kötvények



eredménytartalék



devizaátszámítási tartalék



kisebbségi részesedés



goodwill



immateriális javak levonása

Járulékos tőke – Tier II.: 

minősített hátrasorolt kötelezettségek



értékelési tartaléknak az értékesíthetőként besorolt tőkeinstrumentumok utáni nem realizált nyereségre vonatkozó elemei

23

Kötelező limitek, az alábbi értékeket nem haladhatják meg: Innovatív Tier I. értékpapírok

<

Tier I. tőke 15%-át;

Minősített Tier II. tőke

<

Tier I. tőkét;

Minősített határidős alárendelt kölcsöntőke

<

Tier I. tőke 50%-át

7. táblázat: Az MKB Bank tőkeösszetétele 2011-2013

Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

2011

2012

2013

Jegyzett tőke

82 733

108 936

145 250

Tier I.

121 656

99 743

121 997

Tier II.

61 598

52 940

47 523

Szavatoló tőke

187 894

154 011

167 592

2 080 862

1 731 855

1 417 880

Kockázattal súlyozott eszközök összesen

(Forrás: Saját szerkesztés, MKB éves beszámoló 2011-2013 alapján)

Tőkeallokáció Az MKB Bank erős tőkealappal rendelkezik, ezáltal biztosítva eredményességét, üzleti fejlődését, valamint azt, hogy megfeleljen a szavatoló tőkére vonatkozó követelményeknek.

A

Bayern

LB

folyamatosan

hozzájárult

az

MKB

Bank

tevékenységének biztonságához. A bank tőkehelyzetét negatívan befolyásoló tényezők lehetnek: a devizaárfolyam megváltozása, a kedvezőtlen gazdasági környezet, iparágspecifikus tendenciák, szabályozás, adók, adósvédelmi programok, kérdéses eszközök megtérülése. A csoport megfontoltan, fegyelmezetten hozza meg döntéseit, végzi el tőkeallokációját, célja, hogy a tőkeköltségek figyelembevételével megfelelő befektetési hozamot biztosítson.

24

Bázel II. 

minimális tőkekövetelmény meghatározása



piaci fegyelmező erő



felügyeleti felülvizsgálati folyamat

Cél: stabil pénzügyi rendszer, megfelelő tőkeszint, azonos esélyek, hatékony kockázatkezelés. Az MKB csoport alkalmazza a Bázel II. sztenderd módszereit a hitelkockázatra, illetve működési kockázatra is vonatkozóan. 8. táblázat: Az MKB Bank tőkemegfelelőségi mutatóinak alakulása 2011-2013 Megnevezés

2011.

2012.

Változás

2013.

Változás

Szavatoló tőke/ Összes tőke

6,38%

5,97%

-6,43%

8,54%

43,05%

Tőkemegfelelési mutató

9,59%

9,20%

-4,07%

12,25%

33,15%

Tőkemegfelelési mutató (piaci kockázattal együtt)

9,03%

8,89%

-1,55%

11,82%

32,96%

Bankszektor átlagos tőkemegfelelési mutató 13,70% 16,35% 19,34% 17,80%

8,87%

(Forrás: Saját szerkesztés,MKB éves beszámoló 2011-2013, PSZÁF:A hitelintézeti szektor adatai alapján)

A tőkemegfelelési mutató egy statikus képet ad, azonban egy hitelintézet megítélése sokkal összetettebb. A mutató könnyen változhat, és meghatározó az eszközállomány minősége is. A szabályozások által meghatározott tőkemegfelelési mutató minimum értéke 8%. Az MKB mutatói folyamatosan meghaladják ezt a követelményt, azonban a vizsgált években a piaci átlagot nem érik el. 2012-re a mutató értéke csökkent, a megelőző időszakhoz képest, azonban 2013-ban 43,05%-os növekedés volt tapasztalható a pótlólagos tőkeemeléseknek köszönhetően. Az alacsony jövedelmezőséggel ellentétben, a szektort a tőkemegfelelési mutató növekedése jellemzi, ugyanis több bank emelt tőkét biztonságos működése érdekében.

25

Saját tőke összes forráshoz viszonyított aránya

9. táblázat: Hitelek tőkefedezettségi mutatóinak alakulása 2011-2013 Megnevezés

2011

2012

2013

MKB Bank

4,26%

8,04%

11,99%

CIB Bank

10,50%

11,10%

13,28%

14,21%

17,64%

20,31%

Bankszektor

(Forrás: Saját szerkesztés, PSZÁF Aranykönyv 2011-2013 alapján)

A hitelek tőkefedezettségi mutatójával megvizsgálhatjuk, hogy a pénzintézet hitelezésből eredő esetleges veszteségeit, milyen mértékben képes fedezni. Az MKB esetében a mutató növekedést ért el 2011- 2013-ig. Mindez köszönhető a hitelek csökkenő tendenciájának, illetve a folyamatos tőkeemelésnek. A 2011-es hitelállomány 69%-ára apadt 2013-ra, a tőke pedig közel megkétszereződött ebben az időszakban. A bankszektori átlag, illetve a CIB-mutatói mindhárom évben meghaladták az MKB értékeit. A CIB hitelállománya hasonlóan 70%-ra zsugorodott a vizsgált időszakban, a saját tőke pedig 11%-kal csökkent 2011-es évi adatokhoz képest.

26

Tőkeáttétel A bank működésének biztonságáról kapunk tájékoztatást, a tőkeáttétel vizsgálatával,

azaz

a

saját

tőke,

összes

forráson

belül

elfoglalt

arányának

meghatározásával. Más gazdálkodóval szemben, a hitelintézetekre magas tőkeáttétel jellemző, tehát nagymértékű az „eladósodottság”.

10. táblázat: Az MKB Bank tőkeáttételének alakulása 2011-2013 Megnevezés saját tőke/összes forrás MFÖ/ saját tőke

Bankszektor 2011 2012 2013

2011

CIB 2012

2,90% 5,15% 8,03%

8,58% 9,83% 10,86%

8,04%

8,14% 9,23%

34,47

11,65

12,44

12,29 10,83

2011

MKB 2012

19,40

2013

12,46

10,17

9,21

2013

(Forrás: Saját szerkesztés, PSZÁF Aranykönyv 2011-2013 alapján)

Az MKB banknál változékonyan alakult a vizsgált mutató, illetve nem érte el a bankszektori átlagot, valamint a CIB mutatószámait. 2012-ben és 2013-ban a tőkeemelés által növekedett a bankbiztonság intézetünknél. A reciprok érték utal az idegen és saját tőke arányaira, megoszlására. 2011-ben 34,47-szeres volt az idegen tőke értéke, a saját tőkéhez képest bankunknál. A következő években ez folyamatosan mérséklődött, egyre jobban megközelítve a szektor és a versenytárs mutatóit.

A vizsgált évek alatt az MKB Bank folyamatosan megfelelt a törvények által meghatározott tőkekövetelménynek, azonban nem érte el a bankszektor tőkemegfelelését. A mérlegfőösszeg a vizsgált időszakban 70%-ra esett vissza, a 2011-es állapothoz képest, viszont a bankpiac és a CIB esetében nem volt ekkora mértékű a vagyon csökkenés. Valószínűsíthető, hogy a veszteségek megkívánják majd továbbra is a tőkeemelést, amennyiben ez teljesül zavartalan maradhat a bank működése.

A tőkemegfelelőség értékelése: 3

27

4.2 Asset quality - Eszközök minősítése Eszközök összetétel A minősítés előtt fontos megismerni hogyan tevődik össze a hitelintézetünk eszközszerkezete. Melyek a kiemelkedő, prioritást élvező tételek és melyek töltenek be a bank profiljában kevésbé meghatározó szerepet. A hitelintézetek működése során kiemelt figyelmet kell fordítaniuk eszközeikre, hiszen már minimális csökkenésük is, komoly veszélyeket rejt magában. A veszteségeket pedig, kis arányú tőkéjük rovására számolhatják el. A bankok jövedelmezőségét nagyban befolyásolja az eszközök hatékonysága, eredményessége is. 4. ábra: Az MKB bank eszköz összetétele 2011-2013

(Forrás:Saját szerkesztés, MKB éves beszámoló 2011-2013 alapján )

A kereskedelmi bankokra jellemzően, az MKB eszközein belül az ügyfelekkel szembeni követelés értéke volt a legmagasabb. Ahogy a diagram is szemlélteti, mértéke 28

évről évre zsugorodott, 2011-ben az eszközök 68%-át tette ki, míg 2013-ban ez 64%-ot jelentett, értékében mintegy 37%-os csökkenés következett be a vizsgált időszakban. A mennyiségi változások mellett minőségileg is átstrukturálódott ez a tétel. Meghatározóbb tételek továbbá a pénzeszközök, illetve értékpapírok, amelyek aránya hasonlóan alakult a vizsgált években, értékük azonban jelentősen visszaesett. Céltartalékok A törvényi előírások szerint, a bankoknak céltartalék képzési kötelezettségük van, az előre nem látható veszteségek fedezésére, az adózás előtti eredmény terhére. Az általános céltartalék minimális mértékét, a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-a adja. Az MKB banknál az úgynevezett Céltartalékképzési Bizottság feladata, hogy meghozza döntéseit a provízió képzésre vonatkozóan, a Veszélyeztetett Expozíciós és Províziós Politika, illetve a Kockázatvállalási Döntési Hatásköri Szabályzat figyelembe vételével. A provízió (értékvesztések és céltartalékok), a minősítések eredményének figyelembevételével kerül elszámolásra, ennek módját a Számviteli törvény, a könyvvezetésre vonatkozó kormányrendelet, illetve a belső szabályok határozzák meg. 11. táblázat: Céltartalékok alakulása 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban

Év

MKB

CIB

Bankszektor

MKB/ Bankszektor

CIB/ Bankszektor

2011

7 107

8 327

248 393

2,86%

3,35%

2012

8 189

9 009

222 089

3,69%

4,06%

2013

14 835

7 286

153 901

9,64%

4,73%

(Forrás: Saját szerkesztés, PSZÁF Aranykönyv 2011-2013 alapján)

Az MKB folyamatosan növelte céltartalékának összegét, 2011-2013 időszak alatt mintegy kétszeresére, a CIB-nél ezzel szemben értéke 7 286 millió Ft-ra redukálódott. A kedvezőtlen gazdasági helyzet, illetve a CHF és EUR alapú jelzáloghitelek végtörlesztése,

a

kedvezőtlenül

befolyásolta

értékvesztések és céltartalékok értékét 2011-ben.

29

a

veszteségek

fedezetére

képzett

2012-ben 87 650 millió Ft-ot, 2013-ban 97 328 millió Ft-ot tett ki a veszteségek fedezetére képzett értékvesztések, és a céltartalékok összege, ami leginkább hiteleken képzett értékvesztésből állt. Az MKB céltartalékának aránya, a teljes bankszektor összesített céltartalékához viszonyítva is folyamatosan növekedett, ugyanez a CIB banknál is jellemző volt. Hitelállomány aránya Az alábbi táblázat tartalmazza a hitelállomány, összes eszközökön belül elfoglalt arányát, az MKB Banknál, CIB-nél, illetve a teljes bankpiacnál. 12. táblázat: Hitelállomáy aránya 2011-2013 Megnevezés 2011 2012 2013 MKB Bank

67,75%

64,30%

66,92%

CIB Bank

76,61%

73,32%

69,52%

Teljes bankpiac

60,40%

55,74%

53,45%

(Forrás: Saját szerkesztés, PSZÁF Aranykönyv 2011-2013 alapján)

Az előzőekben említett hitelezési tevékenység csökkenése itt is jól tapasztalható. Az MKB bank hitelállományának eszközökhöz viszonyított aránya rendszerint magasabb volt a bankszektor átlagához képest, azonban a CIB Bankra nagyobb hitelezési aktivitás volt jellemző. Hitelminősítő rendszer Minden hitelintézetnél fontos feladat a megfelelő hitelminősítő rendszer kidolgozása, és ezáltal a nem fizetési kockázatok csökkentése, az eszközök veszteségének minimalizálása. Az MKB bank folyamatosan figyeli és kezeli kitettségeit, az esetleges nagyobb kockázati tényezők, és súlyosabb veszteségek kiszűrése céljából. A jelentősebb tételeknél rendszeres a felülvizsgálat, illetve a provízió. A követelésminősítésre vonatkozó változtatásokat,

szükség

esetén

minimum

negyedévenként

megvalósítják.

Azon

követelések, amelyek nem érnek el egy bizonyos összeglimitet, csoportos értékelésen esnek át, ami legalább évente megtörténik. 30

Az egyedi értékelés eredménye alapján, a következő kategorizálás lehetséges:  Problémamentes  Külön figyelendő  Átlag alatti  Kétes  Rossz Csoportos értékelésnél az alábbi kategóriák kerülnek meghatározásra:  Problémamentes  Figyelendő  Problémás  Jelentősen problémás 13. táblázat: Az ügyfelekkel szembeni követelések alakulása bruttó értéken 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban Megnevezés

MKB

Bankszektor

2011

2012

2013

2011

2012

2013

1 759 979

1 420 367

1 045 018

20 730 091

17 499 411

16 026 181

Átlag alatti

187 570

180 158

111 617

1 118 577

870 845

712 422

Kétes

110 797

152 140

217 463

1 230 331

1 288 183

1 332 409

Rossz

185 561

166 132

148 026

965 168

997 852

1 165 488

2 243 907

1 918 797

1 522 124

24 044 167

20 656 291

19 236 500

78,43%

74,02%

68,66%

86,22%

84,72%

83,31%

Átlag alatti

8,36%

9,39%

7,33%

4,65%

4,22%

3,70%

Kétes

4,94%

7,93%

14,29%

5,12%

6,24%

6,93%

Rossz

8,27%

8,66%

9,72%

4,01%

4,83%

6,06%

100,00%

100,00%

100,00%

100,00%

100,00%

100,00%

Teljesítő (jól teljesítő és külön figyelendő)

Hitelek értéke Teljesítő (jól teljesítő és külön figyelendő)

Hitelek értéke

(Forrás: Saját szerkesztés, MKB éves beszámoló 2011-2013,PSZÁF:A hitelintézeti szektor adatai alapján)

A teljesítő ügyfelek aránya csökkent a hitelállományon belül, míg 2011-ben 78,43% volt, addig 2013-ra 68,66%-ra esett vissza. A bankszektor többi tagjainál is hasonlóan érvényesült ez a tendencia. Ezzel párhuzamosan az átlag alatti, kétes, rossz kategóriába tartozó kitettségek aránya növekedett.

31

Az MKB esetében 2012-ben 9,39%-ot, 2013-ban 7,33%-ot tett ki az átlag alatti kategóriába tartozó ügyfelekkel szembeni követelés. E kategóriát 10%-ot meghaladó potenciális veszteségráta jellemez. A kétes besorolást kapók száma csaknem megduplázódott a vizsgált időszakban, fő jellemzőjük, hogy a visszafizetés kétséges és a fizetési késedelem 90 napot meghaladó. Azok az ügyletek, ahol a várható veszteségráta 70%-nál magasabb, „rossz” kategóriába sorolandók. Az adós többszöri felszólítás ellenére sem képes fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. Ennek az állománynak a megtérülési esélye a legcsekélyebb, ezért okoz problémát arányának növekedése. Általánosan érvényesül, hogy a fizetésképtelen ügyfelek nem tudnak fordítani a helyzetükön, ezért egyre rosszabb minősítés kapnak és így kiszélesednek a problémásabb kategóriák. A hitelintézetnél az ügyfél- és követelésminősítés kiemeltebb figyelmet kap mióta ugrásszerűen nőtt a „rossz hitelek” aránya.

14. táblázat: Az MKB Bank bankközi piacon elfoglalt helye 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

2011

2012

2013

85 052

81 316

98 227

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

977 326

674 216

269 958

Különbség (követelés- kötelezettség)

-892 274

-592 900

-171 731

Más bankokkal szembeni követelések

(Forrás: Saját szerkesztés, MKB éves beszámoló 2011-2013 alapján)

A Más bankokkal szembeni követelések és Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek állományát megvizsgálva arra jutunk, hogy a bankközi piacon az MKB Bank nettó hitelfelvevőnek számít. Hitelei nagymértékben, többszörösen meghaladják bankközi kihelyezéseit. A gazdasági körülmények kedvezőtlen feltételeket teremtenek a hitelintézet számára, hitelállománya folyamatosan csökken, a problémás hitelek aránya nő. A céltartalék képzés megfelelő, viszont az eszköz összetétel minősége javulásra szorul. Eszközök minősítésének értéke: 3

32

4.3 Management – Menedzsment 2013

A bank vezetősége, menedzsmentje nem jellemezhető olyan objektív módon, mint az elemzés többi szegmense, de egyértelműen meghatározó, és fontos a hitelintézet tevékenysége szempontjából. Az MKB fő tulajdonosa, a német BayernLB volt egészen 2014 szeptemberéig. A BLB tőkeerős hátteret biztosított a hitelintézet számára, továbbá folyamatosan gondoskodott a pótlólagos tőkéről, így növelve az ügyfelek bizalmát. Az alkalmazott válságmenedzsment jól funkcionált, és folyamatosan kézben tartotta, a hazai piac negatív tendenciája által okozott jövedelmezőségi problémákat. A menedzsment célja, a prémium, és teljes körű ügyfélkiszolgálás, a bizalom folyamatos

fenntartása.

Elsődleges

szempont,

hogy

a

partnerek

minőségi

szolgáltatásnyújtásban részesüljenek, ellenben az alacsonyabb szintű banki termékek tömeges értékesítésével.

Vállalatirányítás A menedzsment jellemzésénél aktualitásokat is említek, mivel fontos történések, események mentek végbe a közel múltban, amelyek meghatározóak lesznek mind az MKB, mind a hazai bankszektor számára. 2014. április 1-jén Sebők András vált az MKB Bank elnök-vezérigazgatójává, miután Simák Pál március 31-én lemondott pozíciójáról, ezt követően a CIB Banknál folytatja pályafutását. Az MKB vállalatirányítási módszereinek, az érvényes hazai jogszabályok, illetve a Társasági szabályzat szolgálnak alapjául. A Közgyűlés jelenti a legfőbb irányító szervet, ami olyan ügyek döntéshozója, amelyet a törvény vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe sorol. Az Igazgatóság alkotja az MKB operatív ügyvezető szervét, feladata, hogy a társaságot harmadik személyekkel szemben képviselje. Továbbá jogosult olyan intézkedésre, amelyet a hatályos jogszabályok, illetve közgyűlési határozatok lehetővé tesznek, valamint nem tartoznak kizárólagosan a Közgyűlés vagy Felügyelő Bizottság 33

feladatkörébe. Az Igazgatóság tagjairól, elnökéről, a Közgyűlés dönt, ügyrendjét maga határozza meg és azt a Felügyelő Bizottság hagyja jóvá. Legalább évente 10 alkalommal ülésezik. Az Igazgatóság közreműködésével az alábbi bizottságok funkcionálnak a társaságnál: 

Bankfejlesztési Bizottság



Céltartalékképzési Bizottság



Kockázati Üzleti Döntőbizottság



CSR Bizottság



Eszköz-Forrás Bizottság



Különleges hitelek Bizottsága A Társaság ügyvezetését a Felügyelő Bizottság tartja folyamatos ellenőrzés alatt.

A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, amit a Közgyűlés hagy jóvá. Tagjait szintén a Közgyűlés jelöli ki, legfeljebb 3 évre. A Felügyelő Bizottság közreműködésével az alábbi bizottságok funkcionálnak: 

Kockázati Bizottág



Audits Supervision Bizottság



Javadalmazási Bizottság

Az MKB belső ellenőrzési rendszere Az alkalmazott belső kontroll, a PSZÁF elnöke által definiált 6/2013. számú „belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról” szóló ajánlás alapján, valamint a törvényi elvárások és EU sztenderdek figyelembevételével került kialakításra. Legfontosabb funkciók: 

Kockázatkezelés



Belső ellenőrzési rendszer (részei: folyamatba épített ellenőrzés, vezetői ellenőrzés, vezető információs rendszer, függetlenített belső ellenőrzési szervezet)

 9

Compliance9

MKB éves beszámoló 2011-2013

34

Az MKB Bank ZRT. vezető testületei

Felügyelő bizottság Elnök: Stephan Winkelmeier (2010) a Bayerische Landesbank Igazgatóságának tagja

dr. Markus Wiegelmann(2013. július) a Bayerische Landesbank Divízió vezetője dr. Mészáros Tamás (2009) a Budapesti Corvinus Egyetem professzora

Tagok: Gerd Häusler (2010) A Bayerische Landesbank Igazgatóságának elnöke

dr. Buzáné dr. Bánhegyi Judit (2010) Az MKB Bank Zrt. fiókigazgatója

Marcus Kramer (2010) a Bayerische Landesbank Igazgatóságának tagja

dr. Garancsi Zsolt (2013) az MKB Bank Zrt. jogtanácsosa Darnai Viktória az MKB Bank Zrt. üzletfejlesztési menedzsere

Andreas Leonhard (2012) a Bayerische Landesbank kockázatellenőrzési vezetője

Igazgatóság Elnök: dr. Simák Pál (2008) az MKB Bank Zrt. elnök vezérigazgatója

Balássy László (2012) az MKB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese

Tagok: Roland Michaud (2010) az MKB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese

Nagy Gyula (2012) az MKB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese Sebők András (2012) az MKB Bank Zrt. vezérigazgató helyettese

Michael Schmittlein (2011) az MKB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese

35

Az MKB Bank tulajdonosváltása Az USA-ban kibocsátott értékpapírokba való befektetései miatt, az MKB 2013-as tulajdonosa, a BayernLB, hatalmas veszteséget szenvedett el 2008-2009-ben. Ennek következménye, hogy méretét felére csökkentette, illetve magyar leánybankja értékesítésre került. Az OTP 2013 májusában tett megjegyzést arra vonatkozóan, hogy két magyar bank felvásárlására készül, később kiderült, ezek közül egyik az MKB. Annak a lehetőségnek, hogy az MKB az OTP tulajdonába kerül, azonban számos akadálya lett volna, pl.: a megfelelő versenyhelyzet kialakításához szükséges hogy, a három vezető bank piaci részesedése 50% alatt maradjon, illetve ez rontaná a piaci hatékonyságot. „A BayernLB 2014. július 24-én bejelentette, hogy - eleget téve az Európai Bizottság előírásának, mely feltételeket szabott a BayernLB-nek a kapott állami segítség fejében értékesíti az MKB Bankban fennálló részesedését a Magyar Államnak 2014 szeptember végéig.” A kormány célként tűzte ki, hogy 50%-os legyen a magyar befolyás, a hazai bankrendszerben, ezért döntött az MKB megvásárlása mellett. 55 millió eurót, azaz közel 17 milliárd forintot fizetett a pénzintézetért. Azonban a BayernLB vállalta, hogy 270 millió euróval emeli meg a tőkét az átadás előtt. „Mind az eladó BayernLB, mind a vevő Magyar Állam célja, hogy a Bank értékei, stabilitása, az ügyfelek bizalma, normál üzletmenete az átmeneti időszakban se sérüljenek. Az MKB folytatja annak a stratégiának a megvalósítását, amelynek célja a Bank jövedelmezőségének helyreállítása. Ezt támasztja alá a Nemzetgazdasági Minisztérium első nyilatkozata is az adásvételről, amely szerint "a kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítsa át, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, sőt bővítése." Az

elkövetkező

időszakban,

részletesen

megismerve

az

új

tulajdonos

elképzeléseit, közösen kerül sor a stratégia részleteinek kidolgozására. Az MKB, ahogyan eddig is, ügyfélközpontú bankként tartós üzleti kapcsolatok kiépítésére és ápolására

36

törekszik. A Magyar Állam tulajdonosi szerepvállalásával az MKB Bank újra a gazdasági fejlődés motorjává kíván válni.”10

Működési költségek Az MKB 2011-ben is szigorú költséggazdálkodást folytatott, és igyekezett azt szinten tartani. Számottevő volt a bérleti költségek növekedése, viszont az általános és igazgatási, illetve a PR költségek redukálódtak. 2012-ben elkülönülten került kimutatásra az átszervezések költsége, ami pozitívan befolyásolta a működési kiadások alakulását. Az bérleti költségek alacsonyabbak lettek, mint a tárgyidőszakot megelőző évben, valamint az általános és igazgatási költségek, illetve a marketing célokra történő kiadások is mérséklődtek. Bevételarányos költségek alakulása A bank működésének költséghatékonyságát a bevételarányos költségek mutatójával vizsgálhatjuk meg. Az alacsonyabb érték, nagyobb hatékonyságra utal. Bevétel arányos költségek = 15. táblázat: Az MKB Bank bevételarányos költségeinek alakulása 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés Működési költségek Működési bevételek Mutató értéke

2011 60 288 87 274 69,08%

2012 47 202 61 142 77,20%

2013 46 544 57 916 80,36%

(Forrás: Saját szerkesztés, MKB Éves beszámoló 2011-2013 alapján)

Összességben az MKB bank menedzsmentje megfelelően járt el, a jelentős veszteségek ellenére, kézben tartotta a hitelintézet működését. A teljes körű és minőségi ügyfélkiszolgálása továbbra is fenn maradt. A kockázatmérési módszereken korrekciók végezhetők el, a pontosabb feltételek ismerete, valamint a veszteségminimalizálás érdekében. Menedzsment minősítésének értéke: 3

10

www.mkb.hu

37

4.4 Earnings - Jövedelmezőség Mint minden gazdasági szereplőnél, úgy a bankoknál is elsődleges cél, hogy nyereséges legyen a vállalat, és minél magasabb hozamot érjen el. A jövedelmezőség mutatja meg, hogy milyen a pénzintézet működésének hatékonysága, valamint azt, hogy a befektetett tőke, milyen nagyságú eredményt produkál. A jövedelmezőséget első sorban a ROE (Return On Equity/ saját tőke-arányos megtérülés) mutatóval vizsgálhatjuk.

ROE1=

ROE2=

16. táblázat: Az MKB Bank jövedelmezőségének alakulása 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban

2011

2012

2013

Változás (2011-2012)

Változás (2012-2013)

-111 339

-88 122

-122 998

20,85%

-39,58%

-111 355

-88 532

-123 254

20,50%

-39,22%

78 233

118 999

152 110

52,11%

27,82%

ROE1

-142,32%

-74,05%

-80,86%

47,97%

-9,20%

ROE2

-142,34%

-74,40%

-81,03%

47,73%

-8,91%

Megnevezés Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Saját tőke

(Forrás: Saját szerkesztés, PSZÁF Aranykönyv 2011-2013 alapján)

2011-ben a jövedelmezőségre nagy befolyással bírt, a fix árfolyamon történő végtörlesztés, ami komoly veszteségeket produkált a bank számára. 2012-2013-ban sem történt pozitív irányba változás, a bank jövedelmezősége mélypontra került. A ROE1-ROE2 mutatók az adózás előtti, illetve adózott eredmény értékéből adódóan, mindhárom évben negatívak voltak, így valójában a saját tőke-arányos veszteséget szemlélteti számunkra.

38

17. táblázat: Az MKB Bank kamat-, működési bevételei, költségei 2011-2013 Adatok:millió Ft-ban

2011

2012

2013

2011-2012 változás(%)

2012-2013 változás(%)

Működési bevételek

87 274

61 142

57 916

-29,94%

-5,28%

Nettó kamatbevétel

66 774

53 145

57 907

-20,41%

8,96%

Nettó jutalékbevétel

10 716

10 217

19 975

-4,66%

95,51%

Bankadó

2 121

13 214

13 242

523,01%

0,21%

Működési költségek

60 288

47 202

46 544

-21,71%

-1,39%

-

4 920

-

-103 537

-87 488

-122 998

-15,50%

40,59%

-112 740

-86 565

-123 254

-23,22%

42,38%

-543,80%

-177,09%

-90,70%

132,57%

151,22%

69,10%

77,20%

80,37%

11,72%

4,11%

Megnevezés

Átszervezési költségek Adózás előtti eredmény a folytatódó tevékenységből Adózás utáni eredmény a folytatódó tevékenységből Egy részvényre jutó átlagos nyereség (EPS) Költség-bevétel hányados

(Forrás: Saját szerkesztés, MKB éves beszámoló 2011-2013 alapján)

Kamatjövedelem A

jövedelmet

döntően

meghatározó

kamatbevétel,

2012-ben

20,41%-kal

redukálódott megelőző időszakhoz képest, amelynek oka visszavezethető a kamatozó eszközök átlagos állományának csökkenésére, a hitelek alacsonyabb bruttó értékére, végtörlesztésre, valamint az értékvesztés növekedésére. 2013-ban a kamatbevétel 8,96%-kal szárnyalta túl a 2012-es értéket, amit döntően a kamatráfordítás, a betétállomány csökkenése befolyásolt. A működési költségek folyamatosan apadtak a vizsgált időszakban.

39

Jövedelmezőség 18. táblázat: Jövedelmezőségi mutatók alakulása MKB, CIB 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban

2011

MKB 2012

2013

Adózott eredmény

-111 355

-88 532

-123 254

Összes eszköz ROA Saját tőke ROE

Megnevezés

2011

CIB 2012

2013

-52 366

-127 310

-106 791

2 696 991

2 308 483 1 894 986 2 502 221 2 157 079

1 935 756

-4,13% 78 233 -142,34%

-3,84% 118 999 -74,40%

-5,52% 178 735 -59,75%

-6,50% 152 110 -81,02%

-2,09% 201 213 -26,03%

-5,90% 175 556 -72,52%

(Forrás: Saját szerkesztés, PSZÁF Aranykönyv 2011-2013 alapján)

A ROA mutatók szintén negatívak, a veszteség állandó volt a két hitelintézetnél. Mindkét bank eszközeinek értéke hasonló mértékben lecsökkent, jövedelmezőségükben nagyságrendű javulást nem sikerült felmutatni. A CIB Bank ROE mutatói kedvezőbben alakultak mind a három évben, mint az MKB-nál. Ennek oka, hogy a bankadó, illetve a devizaalapú jelzáloghitelek végtörlesztése miatt, a bankunkat ért veszteségek magasabbak voltak. A CIB-nél a saját tőke csökkenő tendenciája érvényesült, az MKB azonban folyamatosan növelte azt.

40

19. táblázat: Az MKB és a CIB főbb adatainak alakulása 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban

2011

CIB 2012

2013

88 242

117 821

115 887

88 317

85 993

56 433

70 504

83 295

51 095

44 787

35 645

31 809

47 317

32 592

37 222

1 395

505

667

477

86

46

11 410

11 620

22 949

19 409

17 501

28 988

21 718

18 471

18 557

44 190

9 553

22 603

Egyéb eredmény

-38 056

-23 699

-54 872

-18 342

-36 223

-66 665

Általános igazgatási költségek

48 640

48 270

43 193

45 248

44 519

40 822

99 661

74 343

94 823

94 787

98 303

77 168

-110 487

-82 564

-121 536

-52 236

-124 391

-101 378

-852

-5 558

-115 502

-101

-3 531

-5 398

Adózás előtti eredmény

-111 339

-88 122

-123 254

-52 337

-127 922

-106 776

Adózott eredmény

-111 355

-88 532

-123 254

-52 366

-127 310

-106 791

Mérleg szerinti eredmény

-111 355

-88 532

-123 254

-45 726

-127 310

-106 791

Évek Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások Kamatkülönbözet Bevételek értékpapírokból osztalék Jutalék és díjeredmény Pénzügyi műveletek nettó eredménye

Értékvesztés, kockázati céltartalékképzés változása Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény

2011

MKB 2012

2013

127 292

121 638

82 505

(Forrás: Saját szerkesztés,PSZÁF-Aranykönyv 2011-2013 alapján )

A vizsgált években kedvezőtlen makrogazdasági hatások érvényesültek, így továbbra is fontos szerepet kapott a kockázatkezelés. A kapott kamatok és kamat jellegű bevételek csökkenését, a hitelek utáni kamatbevételek apadása befolyásolta, ami egyrészt az állomány zsugorodásával, valamint a nem teljesítő hitelek részarányának növekedésével magyarázható. A jövedelmezőség romlásában közrejátszottak az otthonvédelmi jogszabályváltozások, valamint a növekvő adóterhek. A CDS

felárak

emelkedésével,

a

banki

források

drágultak,

emiatt

a

kamatráfordítások kedvezőtlenebbül alakultak. A konkurens pénzintézetnél a kamatbevételek, kamatkiadások hasonlóan alakultak. Általánosan fogalmazva, a 2008 előtti időszakhoz képest, az ügyfelek inkább 41

megtakarítottak, mint hitelt igényeltek volna. A kamatkülönbözetek folyamatosan kevesebb bevételt eredményeztek.

20. táblázat: Kamatmarzs alakulása MKB, CIB 2011-2013 Adatok:millió Ft-ban

Megnevezés

MKB

2011

CIB

2012

2013

2011

2012

2013

Kamatkülönbözet 44 787 35 645 31 809 47 317 32 592 37 222 Mérlegfőösszeg 2 696 991 2 308 483 1 894 986 2 502 221 2 157 079 1 935 756 Kamatmarzs aránya 1,66% 1,54% 1,68% 1,89% 1,51% 1,92% (Forrás: Saját szerkesztés,PSZÁF-Aranykönyv 2011-2013 alapján )

A bankok fő bevételét a betétek és hitelek közötti kamatláb, az úgynevezett kamatmarge adja. A hitelintézet teremt kapcsolatot a szufficites és deficites ügyfelek között, amelynek „díjaként” felfogható a kamatláb különbözet. Betéteikre jellemzően alacsonyabb kamatok vonatkoznak, mint hiteleikre. A két gazdasági szereplő kamatmarzs arányának tekintetében csökkenés tapasztalható, kevesebb kamatkülönbözetet sikerült realizálniuk 2011-ről 2012-re. Az eredmények a hitelezési aktivitás mérséklődésével magyarázhatóak. Továbbá a jegybanki alapkamat redukálódott, így a THM-ek és EBKM-ek is alacsonyabbá váltak. 2013-ban az arány enyhe emelkedése figyelhető meg, ami a mérlegfőösszeg csökkenésével magyarázható, illetve a CIB-nek 14%-os kamatkülönbözet növekedést sikerült elérnie.

Az egész bankszektorra jellemző veszteségesség miatt, a jövedelmezőség elsődlegessége helyett, a szelídebb üzletpolitika, a veszteségek minimalizálása élvez prioritást. A negatív eredmények állandóak voltak a vizsgált időszakban, ez azonban továbbra sem jelent kockázatot az ügyfelek számára, a körültekintő, biztonságos működés miatt. Jövedelmezőség minősítése: 3

42

4.5 Liquidity – Likviditás

Egy bank likvidnek nevezhető, ha megfelelő likvid eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy teljesítse fizetési kötelezettségeit, azonnal és veszteség nélkül, készpénzre tudja váltani a pénzügyi instrumentumokat. A likviditás kezelése minden vállalat számára kiemelten fontos, a hitelintézetek számára pedig különösen az. A bankok nagyrészt idegen forrásokkal gazdálkodnak, lejáratkor pedig teljesíteniük kell a fizetési ígérvényeket. Saját tőkéjük minimális a kölcsönvett

forrásokhoz

képest.

A

pénzközvetítés

során

folyamatos

lejárati

transzformációt végeznek, ugyanis fennáll a kockázata, hogy hamarabb vissza kell fizetnie forrásait, mintsem hitelei megtérülnének. A likviditás az egyik legnehezebben megítélhető mutató. Amennyiben egy pénzintézetnek már fizetési problémái vannak, valószínűleg az a végső stádium, és csak a probléma tényét lehet megállapítani. A jó likviditással rendelkező bank sem jelenti feltétlenül a problémamentes működést, a magas likviditás pedig negatívan befolyásolhatja a jövedelmezőséget. 6 (Seregdi, 1993) Magasabb hozamot a kevésbé likvid, hosszabb lejáratú befektetések képesek produkálni,

míg a gyorsan kézpénzzé tehető eszközök alacsonyabb haszonnal

rendelkeznek. A hitelintézet likviditása csökken, ha likvid eszközeit hosszabb lejáratú eszközökbe pl: hitelekbe fekteti, illetve kockázatot is vállal ezáltal. Azonban jövedelmezősége csökken, ha a pénzintézet felhalmozza likvid eszközeit, a magas szintű likviditás céljából. A pénzintézet likviditását meghatározza, a tulajdonában lévő készpénz, az MNBnél elhelyezett betétei, a bankközi követelései, állampapírjai.

43

21. táblázat: Az MKB Bank likvid pénzügyi eszközeinek alakulása 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban

Eszközök megnevezése 1.Pénzeszközök 2.Kereskedési tartott eszközök

2011

2012

2013

Változás 2011-2012

Változás 2012-2013

321 677

413 790

199 623

28,64%

-51,76%

57 648

33 878

27 386

-41,23%

-19,16%

85 052

81 316

98 227

-4,39%

20,80%

céllal

3.Más bankokkal szembeni követelések

(Forrás: Saját szerkesztés, MKB Éves Beszámoló 2011-2013 alapján)

Változékonyan alakultak az MKB likvid eszközei a vizsgált években.

A

pénzeszközök, valamint a kereskedési céllal tartott eszközök értéke nagymértékben lecsökkent 2011-2013 között, ugyanígy a bank „méretei” is. A visszaesés ezért nem jelent problémát, hiszen ezzel párhuzamosan redukálódott az ügyletek volumene, zsugorodott a mérlegfőösszeg, eszközök értéke is. A más bankokkal szembeni követelés nagyobb mértékben 2012-2013 között változott, ami 20,8%-os növekedést jelent. Ez leginkább az MNB-vel szembeni bankközi kihelyezések volumenének emelkedésével magyarázható. MKB bank folyamatosan gondoskodik arról, hogy képes legyen fizetési kötelezettségek teljesítésére azok esedékességekor, valamint az üzleti partnereknek tett fizetési ígérvények teljesítésére anélkül, hogy eszköz oldalon veszteség jelenjen meg, vagy finanszírozási oldalon igénybe kellene venni új forrásokat.

Likviditási ráta

44

22. táblázat: Az MKB likviditási mutatóinak alakulása 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban

Eszközök megnevezése

2011

2012

2013

321 677

413 790

199 623

57 648

33 878

27 386

85 052

81 316

98 227

288 925 229 230 2 696 991 2 308 483 17,22% 22,91% 27,93% 32,84%

216 453 1 894 986 17,16% 28,59%

1.Pénzeszközök 2.Kereskedési céllal tartott eszközök 3.Más bankokkal szembeni követelések 4. Értékpapírok Összes Eszköz Likviditási ráta I. Likviditási ráta II.

(Forrás: Saját szerkesztés MKB Éves Beszámoló 2011-2013 alapján)

A mutatók alapján elmondható, hogy az MKB kiváló likviditással rendelkezik. Magasabb I.-II. Likviditási ráta jellemezte bankunkat 2012-ben, megelőző időszakhoz képest, amelyet leginkább a pénzeszközök magas állománya, valamint az összes eszköz zsugorodása befolyásolt. A pénzeszközök kivételével, a likvid eszközök körében (kereskedési céllal tartott eszközök, más bankokkal szembeni követelések, értékpapírok) csökkenő tendencia érvényesült. 2013-ban a vizsgált mutatók alacsonyabb értéket vettek fel, megelőző időszakhoz képest,

köszönhetően a pénzeszközök drasztikus csökkenésének,

valamint

az

értékpapírok és kereskedési céllal tartott eszközök folyamatos apadásának. 23. táblázat: Likvid eszköz arány MKB és CIB 2011-2013 Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés Pénztár és elszámolási számlák + Jegybanki és bankközi betétek Összes eszköz Likvid eszköz/Összes eszköz

MKB

CIB

2011

2012

2013

2011

2012

2013

99 630

109 502

151 191

136 706

83 073

112 411

2 696 991

2 308 483

2 157 079

1 935 756

3,69%

4,74%

3,85%

5,81%

1 894 986 2 502 221 7,98%

5,46%

(Forrás: Saját szerkesztés, PSZÁF Aranykönyv 2011-2013 alapján)

45

A likvid eszköz arány-mutatók változékonyan alakultak a két gazdasági szereplőnél. Az MKB banknál a pénztár és elszámolási számla, valamint a bankközi betétek állománya folyamatosan növekedett, a CIB-nél viszont közel 20%-os csökkenés keletkezett a három év alatt. 2013-ra az összes eszköz állománya, az MKB-nál 70%-ra, a versenytársnál 77%-ra zsugorodott 2011-hez képest. 24. táblázat: A Teljes hitelállomány / Teljes betétállomány mutató 2011-2013 Megnevezés

2011

2012

2013

MKB Bank

136,29%

119,39%

114,16%

CIB Bank

156,97%

125,89%

124,68%

(Forrás: Saját szerkesztés, PSZÁF Aranykönyv 2011-2013 alapján)

A válság előtt jellemző volt a kereskedelmi bankokra, hogy agresszív üzlet politikát

folytattak,

hitelállományuk

folyamatosan,

nagy

arányban

meghaladta

betétállományukat. Könnyedén helyeztek ki hiteleket, nem voltak komolyabb megkötések a hitelezési feltételekben. Az ügyfelek bátran, sokszor meggondolatlanul vették igénybe ezeket a szolgáltatásokat. 2009-től azonban a törlesztő részletek ugrásszerű megemelkedése bizalmatlanságot keltett a lakosságban, vállalatokban. A bankok is fegyelmezettebbé váltak, a hitelezési kedv csökkent. A 2011-es adatok még nagy aránytalanságról árulkodnak a Teljes hitelállomány /Teljes betétállomány mutató mértéke az MKB esetében 136,29%, a CIB esetében 156,97% volt. Ezt követően a bankok szolidabb üzlet politikát választottak, és csökkent a hitelek állománya, emellett kisebb arányban, de csökkent a betétállomány is. A 2011-es állapothoz képest az MKB hitelállománya 31,02%-kal, betétállománya 12,22%-kal csökkent 2013-ra. A CIB esetében az előbbi 29,8%-kal, az utóbbi 5,2%-kal mérséklődött.

Az MKB bank likviditása kedvezően alakult. Hitelállománya egyre kisebb mértékben haladta meg betétállományát. Összes eszközhöz viszonyított, likvid eszközök aránya a követelményeknek megfelel. A likviditás minősítése: 2

46

4.6 Sensitivity – Piaci kockázatokra való érzékenység

A piaci kockázat magában foglalja, a kamatláb (kamatlábkockázat), a devizaárfolyam (devizakockázat), és a részvényárfolyam (részvénykockázat) volatilitását, illetve negatív hatásait egy bank eredményére vonatkozóan. Az MKB bank kockázati stratégiájában maghatározza a vállalható piaci kockázatok maximális mértékét, és limitrendszer gondoskodik a kockázat minimalizálásról. A kockázati limitek, az ICAAP követelményeinek megfelelően kerülnek meghatározásra. Az Eszköz és Forrásgazdálkodási Bizottság feladata a piaci kockázatkezelés hatékony stratégiájának kidolgozása, elsődleges üzleti döntések meghozatala. Hatáskörébe tartozik a kockázat felmérés, kapcsolódó limitek, illetve a limitek meghaladására vonatkozó szabályozások definiálása. Az operációs szintű piaci kockázatok kezelése, a Pénz-és Tőkepiaci Igazgatóság feladatköre. A piaci kockázat kezelésénél elsődleges szempont, a piaci kockázatoknak való kitettség minimalizálása, megfelelő szinten tartása, a haszon optimalizálása mellett.

Az MKB Bank kitettség szempontjából megkülönböztet:



Nem kereskedési portfoliók: azon pozíciók, amelyek a retail és kereskedelmi banki tevékenységből származnak pl.: betét elfogadás, hitel kihelyezés, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum kibocsájtása



Kereskedési portfoliók: azon pozíciókat tartalmazzák, amelyek a sajátszámlás kereskedésből, piacvezetésből származnak pl.: hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, külföldi devizákkal és származékos pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos ügyletek.

47

Nem kereskedési portfoliók



Kamatláb kockázati kitettség: a kamatláb változásának eredményeként, a pénzügyi instrumentumok jövőbeli értéke csökken, veszteség keletkezik. Kamatlábkockázat

megállapítása

kiegészül

a

pénzügyi

eszközök

és

kötelezettségek sztenderd és nem sztenderd kamatláb forgatókönyvek szerinti érzékenység vizsgálatával. 

Devizaárfolyam-kockázat: Devizában nyilvántartott eszközök szerepelnek a bank mérlegében, illetve mérlegen kívüli tételeiben egyaránt. A kockázat a devizában nyilvántartott eszközállomány, illetve a devizában nyilvántartott forrásállomány különbözéségéből adódik.

Kereskedési portfoliók: Piaci kockázatoknak való kitettségüket, limitek és azok betartásának ellenőrzése által kezeli. 

termékvolumenre vonatkozó limitek: kereskedési termékek és szerződések maximális összesített értéke kerül meghatározásra.



devizapozícióra vonatkozó limitek: devizák hosszú és rövid pozícióit, kereskedési és banki könyvek devizapozíciók maximális nettó értékének meghatározása.



VaR limit: A portfolió becsült maximális veszteségének értéke meghatározott időintervallumra vonatkozóan.



PLA(potenciális veszteségösszegek): maximális veszteség, amit a bank hajlandó vállalni. 11

11

MKB Éves beszámoló

48

Alapvetően a piaci változásokra viszonylag gyors reakciója van a Banknak. Amennyiben a gazdaság valamely ágazata, esetleg valamely piac, ország (pl Ukrajna) veszélyes, pontosabban kockázatos kategóriába sorolható, azonnal megteszi a bank a szükséges intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy az adott ország esetében számlanyitás szigorúbb ellenőrzése, esetleg tiltása kerül bevezetésre, a hitelezés szempontjából pedig a „szokásos” banki alapelvek, metódusok kerülnek bevezetésre: 

kiemelten fedezett hitel nyújtása,



standard (állami kezességgel biztosított) termékek értékesítése



csak éven belüli finanszírozás, éven túli (sem beruházási, sem forgóeszköz hitel) kizárt



kockázatok újraértékelése kapcsán (pl a 2008. évi válságot követően, vagy napjainkban egyes ágazatok kockázatossá válása után) meglévő hitelállomány csökkentésének előírása, hitelek amortizálódóvá alakítása



előfordul egyes ágazatok teljes leépítése, ez jellemző volt szinte az egész bankrendszerre a pénzügyi tevékenységet végző vállalkozások, faktorcégek, illetve az autóiparhoz kapcsolódó (elsősorban értékesítés, de a válság első éveiben a beszállítók is) vállalkozások vonatkozásában Az ingatlanpiac mélyrepülése kapcsán megszűnt a tisztán fedezet alapú hitelezés.

Az ingatlanok árai alacsonyak, és az értékesíthetőségük (még nyomott áron is) hosszadalmassá vált. Az üzleti alapon történő hitelkihelyezés mellett, különös gondot fordítanak a bankok az ingatlanok értékének rendszeres, minimum éves felülvizsgálatára, szemléjére, így az MKB is. Ágazatok kerültek „tiltólistára” hitelezésre vonatkozóan, és néhány ágazat esetében ez napjainkig fennáll. A korábbi hitelezési aktivitást az MKB meg sem közelíti, hiszen a kereskedelmi bankok bizalma rendkívül nehezen tér vissza, még egy stabil, kiszámítható gazdasági környezetben is. A hitelintézetek esetében alapvető cél volt az elmúlt években a kockázatok lehető legnagyobb mértékű csökkentése, a kockázati költségek mérséklése, a bedőlt, nem fizető hitelek kitisztítása, egy stabil, megfelelő jövedelmezőséget biztosító portfólió kiépítése, megtartása. 49

Részben a kockázatok mérséklése következtében egyre nagyobb szerepet kapott a bevételek diverzifikálása, a keresztértékesítés előtérbe helyezése. Az MKB Banknak nem állt módjában több információt kiadni a kockázatkezelési metódusokról, hiszen ez minden pénzintézet számára szigorúan bizalmas. A piaci kockázatok minimalizálása hatékonyan funkcionál az MKB Banknál, a megfelelő kockázatmérési

technikáknak,

valamint

a

kitettségek

köszönhetően. Piaci kockázatokra való érzékenység minősítése: 2

50

kezelési

módszereinek

5. Értékelés Az MKB bank tőkemegfelelési szempontból eleget tesz a szabályozások által meghatározott követelményeknek. A hitelintézet évek óta veszteséges, azonban folyamatosan gondoskodik a pótlólagos tőkéről. Aktualitásokat említve, a legutóbbi tőkeemelés 2014. január 27-én következett be, ami mintegy 80 milliárd forintot tett ki. Ennek következménye, hogy a bank tőmegfelelési mutatója meghaladta a 16%-ot, így az egyik legmagasabb mutatóval rendelkezik a bankpiacon. Az eszközök minősége folyamatosan romlott a vizsgált évek alatt, azonban a növekvő céltartalék képzés segítségével, sikerült a zavartalan működést biztosítani. Az MKB bank negatív eredményeket produkál évek óta, amit a menedzsment igyekszik kézben tartani. 2012-ben került kidolgozásra és elfogadásra az a stratégia, mely szerint az MKB a vállalati szektor növekedését veszi célba, ami a 2013-as év során sikeresen teljesült. A hitelintézet célja a kockázatok minimalizálása, konzervatív üzlet politika gyakorlása a kockázatvállalás terén, a piaci kitettségek pontos felmérése, kezelése, a volatilitás elkerülése. Alkalmazott módszerek folyamatos fejlesztése, aktuális, érthető és egyértelmű kockázatkezelési metódusok használata, hatékonyabb eljárások gyakorlása. Továbbá a „megfelelően képzett munkaerő alkalmazása a Társaság hatékony kockázatkezelési funkciójának zálogát” jelenti. 12

Tényező megnevezése

Súly

Osztályzat

érték

C- capital adequacy

tőkemegfelelés

25%

3

0,75

A - asset quality

eszközök minősége

20%

3

0,6

M – management

menedzsment

10%

3

0,3

E - earnings

jövedelmezőség

20%

3

0,6

L - liquidity

likviditás

15%

2

0,3

S - sensitivity

érzékenység

10%

2

0,2

100% 12

Súlyozott

MKB Éves beszámoló 2013

51

2,75

Az egyes tényezők szerinti súlyozott értékek összege: 3 Az MKB bank számos gyenge ponttal rendelkezik. A problémák kezelhetőek, de folyamatos és kiemelt odafigyelést igényelnek. A menedzsment hatékonysága megkérdőjelezhető, reakciója késleltetett. A gazdasági ingadozások, az üzleti környezet változásai veszélyforrást jelenthetnek. További nehézség, hogy rövidtávon nem létezik jó megoldás, hosszabb folyamat, amíg a bank újra stabil, és jövedelmező pénzintézetté válhat.

52

5.1 SWOT-analízis S-strenghts: W-weaknesses:  jó hírnév  veszteségesség  kiterjedt fiókhálózat  alacsony betéti kamatláb  megfelelő stratégia (szezonális  eszközök minősége ajánlatok)

O-opportunities:  MNB hitel általi keresletnövekedés  befektetési termékek iránti keresletnövekedés

T-threats:  további terhek: pl. Elszámoltatási törvény  gazdasági tényezők  magyar lakosság bizalma lecsökkent

Fontos befolyásoló tényező, a gazdasági helyzet és az ügyfelek bizalmatlansága. A 2012-ben meghatározott középtávú értéknövelő stratégia, sikeresen funkcionált, és véleményem szerint megfelelő ez az irány. Mivel a makrogazdasági feltételek is nagyban befolyásolják egy bank eredményességét, lényeges feladat e tényező kedvező alakulásának támogatása. A Növekedési Hitelprogram ugyan nem garantál magas bevételeket a minimális kamatláb miatt, de előnyösnek tartom a kkv ügyfélkör kiszélesedése, a kkv szektor fellendítése, valamint a vállalati ügyfelek bizalmának megnyerése szempontjából. Lakossági területen szintén kiemelten fontos az ügyfélközpontú magatartás. Kedvező hitelajánlatokat vehetnek igénybe, azonban teljes körű tájékoztatásban kell részesíteni az ügyfelet, szükséges felvilágosítani a lehetséges kockázatokról. Az alacsony EBKM miatt, új irány mind a lakossági, mind a vállalati terülten az alacsony kockázatokkal járó befektetések fellendítése, megismertetése az ügyfelekkel. Lényegesnek találom, hogy a bankok közreműködésével megváltozzon a magyar lakosság, illetve vállalatok pénzügyi kultúrája. Mivel a lehetőségek csekélyek, ez megfelelő arra vonatkozóan, hogy újdonságokat mutassanak az ügyfelek számára, és ők bizalommal vegyék igénybe a befektetési lehetőségeket.

53

6. Összegzés Dolgozatom célja az MKB Bank elemezése, illetve helyzetének ismertetése volt. Az első részben a bankszektor bemutatására került sor, illetve megvizsgáltam a hitelezési betételhelyezési tendenciákat. A bankrendszer számos változáson ment keresztül, a 20112012-es évet továbbra is a konzervatív üzlet politika, illetve a veszteséges működés jellemezte, 2013-ban csekély profitot ért el. Bemutattam az MKB Bank megalapulásától kezdve, a főbb eseményeket, tényezőket, amelyek hatással voltak a bank tevékenységére, profiljára, tulajdonosi szerkezetére. Az elemzéshez, ami a dolgozatom legfontosabb célja, a CAMELS rendszert alkalmaztam, ami egy összetett minősítést foglal magában. A többi metódussal ellentétben egységes átfogó képet ad, ami magába foglalja a tőkemegfelelés, eszközök, menedzsment, jövedelmezőség, likviditás és a piaci kockázatokra való érzékenység minősítését. Mindegyik szempont meghatározó, azonban az eszköz minőség az egyik legfontosabb tényező, mert nagy hatással van az egyéb tényezőkre, a bank tevékenységének fennmaradására. Az értékelés alapja a 1-5-ig terjedő numerikus skála. A végső minősítés pedig, az tényezők súlyozott értékek összege adja. Az MKB Bank konszolidált éves beszámolóinak adataival végeztem el a számításokat, és a minősítést. Az értékelésből megállapítottam, hogy az MKB Bank egy biztonságos és stabil hitelintézet, a fennálló és lehetséges problémákat, gazdasági ingadozásokat azonban nehezen képes kezelni, az alkalmazott kockázatkezelési módszerek kielégítők. Adódik a kérdés, meddig érdemes egy banknak tűrni a veszteségeket? Mivel egy banknak jóval összetettebb a működése, mint akármilyen más vállalaté, úgy a felszámolás is egy komplex folyamatot jelent. A pénzintézetek 15-20 évre kiterjedő ügyletekkel rendelkeznek, akár hitelről, vagy betétről legyen szó, amelyeket rendezetlenül szinte 54

lehetetlen hátrahagyni. Tegyük fel, ha az anyabank hagyná, hogy bármely leányvállalata bedőljön, valószínűleg az egész bankcsoport veszélybe kerülne. Az ügyfelek bizalma globális szinten megrendülne, és rányomná bélyegét működésének eredményeire. Egyetlen reális megoldás marad: a magyar leánybank vagy portfólió értékesítése, ahogy ez az MKB bank esetében is történt. A magyar bankpiac azonban további nehézségekkel került szembe. Megkezdődtek a

tárgyalások

a

tisztességtelennek

ítélt

árfolyam-politikák,

illetve

egyoldalú

szerződésmódosítások miatt, így újra veszteségekkel számolhat néhány pénzintézet. Mindezek

mellett

a profitszerzés

lehetősége beszűkül.

Zsugorodnak a

forintportfóliók, a hitelkereslet gyenge, a jól fizető ügyfelek igyekeznek minél hamarabb törleszteni, a kamatkülönbözet egyre kisebb. A bankok a jutalékok, számlavezetési díjak növelésével próbálnak plusz bevételhez jutni. Ilyen feltételek mellett nagyon nehéz értékesíteni egy hazai bankot, kivonulni. A felvásárló nem akar veszíteni, így szinte az „eladó fizet”, csak megszabadulhasson leányvállalatától. Ennek oka, hogy a bank nagy tőkeáttétellel működik, így csőd esetén tőkéje többszörösét is képes elveszíteni. Az MKB-nál pontosan így történt, hiszen többszöri feltőkésítésre volt szükség, míg végül egy névleges összegért az állam megvásárolta. A magyar bankpiacon működő pénzintézeteknek sok kedvezőtlen feltétellel kell megbíróznia, amelyek a közeljövőben továbbra is így maradnak. Nagy a teher, és nem feltétlenül éri meg sokáig várni, így elképzelhető, hogy további bankok kerülnek eladásra. A válság előtti nagy hitelkereslet eredménye, hogy Magyarország „túl bankosítottá” vált, így még inkább érezhető, hogy gazdaság jelenleg nem igényel ennyi pénzintézetet. 13 Az immár állami tulajdonban lévő MKB jövőjével kapcsolatban sok kérdés merül fel. Valószínűleg az Elszámoltatási törvény további negatív feltételeket teremt majd a pénzintézetnek,

fontos

tehát

a

portfólió

tisztítás,

a

veszteségek

felmérése.

Jövedelmezőség elérése, új stratégiák megalapozásával válna lehetségessé. Amennyiben a Magyar Külkereskedelmi Bank visszatérne, „eredeti” profiljához, és a külkereskedelmi ügyletekre nagyobb hangsúlyt fektetne, pozitívan befolyásolhatná eredményeit. 13

Simonyi Tamás: Vélemény: „Mindenki veri a fejét a falba”

55

Kifejezetten jó iránynak tartom a KKV szektor fellendítését, ugyanis a makrogazdaságot pozitívan befolyásolja, ami szintén a pénzintézeteknek kedvez. A lakossági vonalon, olyan termékeket népszerűsítenék, amelyek biztonságos, hosszú távú befektetéseket jelent. Úgy gondolom, a magyar pénzügyi kultúrát, mindenképp formálni, pozitív irányba fejleszteni kell. Tudatosítani kell az ügyfelekben, hogy a bank nem „csak” a hitelezésről szól, hanem biztonságot, értéket, hozamot teremt, ha jól használják fel pénzügyi eszközeiket.

56

7. Summary

In my thesis I analysed the MKB Bank. In the first part of the thesis I wrote about the macroeconomic situation in Hungary. I descibred the bank system generally then i just focused on 2011-2013.

In the next part of the thesis I presented the MKB Bank where I am doing my internship. After I wrote about the risks of the bank, and i describred how they can handle it at the MKB Bank.

In the analyzing part I used the CAMELS rating system. This system is an international bank- rating system. It is inculde six rating factors. The factors are: Capital adequacy, Asset quality, Management quality, Earnings, Liquidity and Sensitivity to Market Risk. The six factors are represented by the acronym "CAMELS" The ratings are based on a one to five numerical scale. A one is the highest rating, strongest performance, and a five is the lowest rating, weakest performance. The final rating is not an arithmetic average of the component ratings because some components has more weight than others. In my opinion the asset quality is the most important factor, because it has a big influences on the other factors. I assigned the scores based on the datas of the MKB Bank’s annual reports and indexes I calculated. Then I calculated the whole institution’s evaluation grade, which is 3. It means that the MKB Bank is in a safe and stable situation. They can have some problems but the management can handle it easily. They able to withstand business fluctuations quite well. Overall the risk management system is well-functioning. .

57

8. Forrásjegyzék 1. Botos Katalin-Bódy László: Magyar pénz- és tőkepiaci rendszer, Szent István Társulat, 2007 2. Dr. Bozsik Sándor: Bankismeret oktatási segédlet 3. Gál Erzsébet: Bankok, bankügyletek, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2009 4. Sulyok- Pap Márta: Banküzemtan, Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft., Budapest, 2006 5. Seregdi László: Pénzintézetek komplex elemzési és értékelési rendszere, Bank és tőzsde, 1993 szeptember 10., 4-5. o. 6. Keith J. Todd: Pénzintézetek egységes értékelési rendszere, Federal Register, 1996. december 19.,61. évf. 245.sz. 7. Simonyi Tamás: Vélemény: „Mindenki veri a fejét a falba”- Forbes magazin, 2014. augusztus, II. évfolyam 8. szám, 8-9. o. 8. Esze Dóra – „A vállalatok nem költenek, nőtt a betétállomány”: http://www.origo.hu/archivum/20140212-a-vallalatok-nem-koltenek-nott-abetetallomany.html (letöltés: 2014.09.12.) 9. MKB- Éves Beszámoló 2011-2013: https://www.mkb.hu/az_mkb_bankrol/szamok_tukreben/eves_es_evkozi_jelentes ek/index (letöltés: 2014.09.15.) 10. MNB- A hitelintézeti szektor adatai 2011-2013: http://felugyelet.mnb.hu/intezmenyeknek/hitelintezetek/publikaciok (letöltés: 2014.09.16.) 11. MNB – Éves jelentések 2011-2013: http://www.mnb.hu/kiadvanyok/mnbhu_evesjel (letöltés: 2014.09.10.) 12. MNB- PSZÁF Aranykönyv 2011-2013: http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/aranykonyv (letöltés: 2014.09.12.)

58

13. MNB - Szakmai cikkek: Kékesi Zsuzsa – Kóczián Balázs: „Értékpapír vs. bankbetét – Miben takarít meg a lakosság?”: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/szakmai_cikkek/Sz akmai_cikk_Lakossagi_portfolio_atrendezodes_Kekesi_Koczian.pdf (letöltés: 2014.10.23.)

59