ÖKOGAZDÁLKODÁS
Tartalomjegyzék •Fogalommagyarázat •Az ökológiai gazdálkodás és támogatása az Európai Unióban •Ökológiai gazdálkodás Magyarországon •A hazai intézményrendszer bemutatása •Az ellenőrzés és tanúsítás folyamata
Napjainkban oly mértékű környezetszennyezés halmozódott , amely már károsan hat a biológiai folyamatokra és ezzel életünkre is. Mégsem tesznek ellene.
• A biogazdálkodás a világ szinte minden területén jelen van. E gazdálkodási módot sokféle névvel illetik: újabban „ökológiai gazdálkodás” terjedt el, de organikusnak, vagy biológiainak illetve alternatívnak is nevezik. Az ökológiai gazdálkodásnak az a lényege, hogy szigorúan tiltja a géntechnológiát, a szintetikus és környezetkárosító vegyszerek használatát.
Az ökológiai gazdálkodás helyzete világviszonylatban:
• veszélyes vegyszerek mértéke az ötvenes évektől kezdve rohamosan a hetvenes évekig nőtt. • megtorpanás, mivel az 1973-as olajárrobbanás az energiahordozókkal együtt felhajtotta a belőlük gyártott műtrágyák és növényvédő szerek árát.
Fogalommagyarázat • Ökológiai mezőgazdaság: – a föld, a növények, az állatok és az ember harmonikus együttműködésén alapul. – Fő célja a zavartalan természetes körforgás fenntartása – a maximális hozamokról való lemondás – környezetkímélő termelés – egészséges és biológiailag értékes élelmiszerek előállítása • azonos értelmű a biogazdálkodás és az organikus gazdálkodás fogalma
Az ökológiai gazdálkodás irányzatai • • • • • •
Biodinamikus gazdálkodás 1924 Szerves biológiai 1930 Fukuoka elmélete 1940 Soil Association 1943 Permakultúra 1970 Fenntartható gazdálkodás 1980
Az irányzatok kialakulásnak okai és közös jellemzői • II. világháború utáni drasztikus terméscsökkenés (Németország); vidék elnéptelenedése, életminőség javítására törekvés (Svájc); talajtermékenység romlása; környezetszennyezés • természet –ember szoros kapcsolatának fenntartása; talajtermékenység javítása,fokozása; ökológiai rendszerben való gondolkodás
Ökogazdálkodás változatai: 1.
Biodinamikus gazdálkodás:
Alapító: Rudolf Steiner (1861-1925) Mottó: Egészséges Föld = Egészséges emberek
Jellemzői: • a gazdaságot egységes egésznek tekinti beleértve a tágabb környezetet is, egészen a csillagokig – vetési naptár használata – – – –
komposzt és szerves trágya használatán alapszik természetes ásványi anyagok használata megengedett szintetikus vegyi anyagok használata tilos Teljes biológiai körforgás!
Biodinamikus gazdálkodás Jellemzői: Leromlási folyamatok visszafordítása • preparátumok használata – komposztáló – komposzt oltásához növényekből (kamilla, cickafark, csalán, zsurló, tölgyfa kéreg) – permetező – gyógynövény + állati burok (szarvasmarha szarv, szarvas hólyag)
Gyommagok és kártevők hamujának felhasználása az ellenük való védekezésben Vetőmagok kezelése preparátumokkal vagy gyógynövény fürdőkkel
Átállás biodinamikus gazdálkodásra • A BD gazdálkodás kialakítása időigényes • tiltott szerek utolsó használatától számítva 12 hónapra kezdődik az átállási időszak (2 év) • teljes átállási idő: 3 év • 2. évtől kezdve átállási termékként értékesítheti • Ellenőrző szervezet: Demeter International • Magyarországon a Biokontroll Hungaria Kht ellenőriz
Ökogazdálkodás változatai: 2. Szervesbiogazdálkodás:
• Hans Müller -1946. Biotermék termelő és értékesítő szövetkezet cél: értékesítési nehézségek elhárítása a minőség javításával - Svájc • Hans Peter Rusch – talajtermékenység mikrobiológiai oldala – élő anyag elmélet 1968 „Talaj - termőképesség” – talaj flórájának a minőségét tartja szem előtt – szintetikus és hormonhatású szer használata tilos
Ökogazdálkodás változatai: 3. Permakutúra: – az eredeti ökológiai rendszerekhez hasonlítás Bill Mollison: „A permakultúra kifejezéssel egy integrált, folyamatosan fejlődő, az emberek számára hasznos növények és állatok ökológiai kapcsolathálózatán alapuló rendszert neveztük meg” • • • • • • • •
Permanaent agriculture – permanent culture Értékmegőrző használat: keletkező hulladék minimalizálása falhasznált források pótlása A természetes élő rendszerben a növekedésnek vannak határai + folyamatok ciklusai a technikai rendszerek fejlődése túl gyors –hatásuk nem kiszámítható nem a természet ellen, hanem vele – (amig még van) a természetes rendszerekbe való beavatkozás esetén minél kisebb változtatással - eredmény elérése
A permakultúrás tervezés elemei • A permakultúrás RENDSZER – jellemzői: diverzitás –funkcionális kapcsolatok – fejlődés elemei kölcsönösen hatnak egymásra – egyensúly kialakítása – az elemek megváltoztatják egymást • A rendszer elemei - Funkcionális kapcsolatok • Komplexitás – rendezetlenség • Diverzitás =stabilitás, hozamfokozás • A tervezés alapjai a szektorok és a zónák
Ökogazdálkodás változatai: Soil Association
• Lady Eve Balfour - táplálkozási lánc tagjainak szoros kapcsolata : talajnövény- ember • 1943. Az élő talaj c. könyve • Az első tartamkísérlet beállítása ökológiai rendszerben • 1946 London: Soil Association megalakulása
Ökogazdálkodás változatai: Fenntartható gazdálkodás • „A fenntartható fejlődésnek találkoznia kell a jelen generáció igényeivel úgy, hogy ne csökkentse a következő generáció esélyeit” • Aldo Leopold - Leopold Center Iowa • Leopold Center egy kutató és oktató központ amely a fenntartható mezőgazdaság elméleti és gyakorlati kutatásait ülteti át a gyakorlatba. • Groundwater Protection Act Kutatási program keretében 1987 három fő területe: • A tudomány legújabb eredményeinek gyakorlati alkalmazása a mezőgazdaságban; • Alternatív gyakorlatok kialakítása a mezőgazdasági termelésben; • A nagyközönség a fogyasztók a lakosság informálása. • Kutatási projektek: kereskedelem, ökológia
Ökogazdálkodás változatai: Módosított fukuoka • Fukuoka módszere a termelési folyamatok természetközelihez való közelítése amennyire csak lehetséges . Nem végez szántást , mivel véleménye szerint a magvak a talajfelszínen is jól csíráznak kedvező körülmények között • Diverzitás nagy mértékű . A talajfelszínt herefélékkel takarja amelyek a gabonafélék alatt megnőve nitrogént biztosítanak • Gyomnövények az ökoszisztéma részei , időszakos kaszálással a talajfelszínre fektetve tápanyagtartalmuk bejut a talajba. Állatok bevonása: Kacsák időszakosan beengedve fogyasztják a kártevőket, pl csigák.
Az ökológiai gazdálkodás ... • • • • • • •
tartózkodik az erőszakos beavatkozásoktól alkalmazott környezetvédelem növénytermesztés és állattartás összhangja nemesítés és tartás ésszerű kapcsolata nem a maximális hozamokat szorgalmazza nem használ szintetikus szereket, hormonokat nem zárja ki környezetbarát vegyszerek alkalmazását
Az ökológiai gazdálkodás alapelvei I. • kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítása • a természetes rendszerekkel és körfolyamatokkal összhangban végzett munka • talajélet élénkítése helyes talajhasználattal és – műveléssel, valamint trágyázással • közvetett tápanyagellátás a talaj biológiai aktivitásán keresztül • a szerves anyagok megfelelő kezelés utáni hasznosítása • a növények természetes ellenálló képességének növelése agrotechnikai eszközökkel (másodvetés, köztes vetés, vetésforgó, pillangósok, stb.) • változatos, sokrétű termelés
Az ökológiai gazdálkodás alapelvei II. • a hasznos élőlények kímélése, életfeltételeik javítása • a termelőrendszerek és környezetük genetikai sokféleségének megőrzése • a növénytermesztés és az állattenyésztés harmonikus egyensúlyának megteremtése • az állatok egészségének óvása a tartásmód célszerű megválasztásával • mindennemű környezetszennyezés lehető legkisebb mértékűre való csökkentése • megújítható erőforrások felhasználása • a biológiai ciklusok előmozdítása és erősítése a mezőgazdasági rendszeren belül
Az ökológiai gazdálkodás helyzete az EU-ban
• Az EU-ban az ökogazdálkodás az elmúlt években dinamikusan fejlődött • Okai: jelentős piaci kereslet és a támogatások • környezetbarát mezőgazdaságnak jelentős szerep: – AGRO-21 – AGENDA-2000
2078/92. sz. rendelet • A környezetileg kevésbé káros termelési eljárásokat és az extenzívebb termelési formákat támogatja • Mezőgazdasági termelésből kivont és tartósan pihentetett területek • Biodiverzitás megőrzése • Tájvédelem • Továbbképzési és demonstrációs projektek
Támogatás • Nagyvonalú honorálás: – szántóföld 600 EUR/ha – évelő kultúrák és – ültetvények 900 EUR/ha – egyéb földhasználat – 450 EUR/ha
• régionként kell tervezni
Ország
Ökológiai művelésben lévő hektárok
Ökológiai területek %-os formában
Argentína
380000
0,22
Ausztrália
5293723
1,12
Ausztria
287900
8,41
Csehország
110756
2,6
Hollandia
22997
1,15
Kanada
163843
0,22
Japán
5083
0,09
Magyarország
30000
0,56
USA
900000
0,22
A termelők bevételei • Az első években tapasztalható a hozamok csökkenése • Szakszerű termelés esetén jó közepes termésátlagra lehet számítani. • Biotermékek magasabb áron való értékesítése • Fontos a biotermékek értékesítési lehetőségeinek a feltárása
Az ökogazdálkodás fejlődése Magyarországon: • Dinamikus fejlődés, 1991-1998 között az ökogazdálkodással foglalkozó üzemek száma hatszorosára és az általuk öko módon megművelt területek mérete 7 és félszeresére nőtt. 1999-ben a mezőgazdasági területek 0,5%-át teszik ki Fontosabb hazai biotermékek:gabonafélék, olajtök, napraforgó, kukorica, zöldség, gyümölcs, gyógy- ill. fűszernövények.
A magyar ökogazdálkodás helyzete • 2003-ban 1443 termelőt ellenőriztek • Mezőgazdasági terület mintegy 1,83 %-a (6.193 ezer hektár) • rendkívül dinamikus fejlődés • állattenyésztés alacsony • volumene • kevés az ökológiai eredetű trágya • (pótlásra szorul)
Megnevezés
Termékek megoszlása %
Termőterület, ha
17%
1335,6 ha
Egyéb gabonafélék
14
1075,6
Olajtök
9
724,8
Napraforgó
18
1356,6
Lucerna
6
446,7
Kukorica
9
712,9
Egyéb ipari növények
5
365,2
Egyéb pillangós
10
776,5
Gyógy-és fűszernövények
2
166,6
zöldség
2
1559
Őszi búza
Az ellenőrzött gazdaságok státuszuk szerint: • Teljesen átállt üzemek, azaz ökoüzemek • Átállás alatt lévő üzemek, amelyek az első vagy második évben vannak • Hagyományos gazdálkodást végző, azaz konvencionűlis üzemek • Vegyes státuszú ökoegység
Az ellenőrzött terület változása
120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
Üzemméret: 300 ha 100-300 ha fölött 4% 7% 50-100 ha 11%
1 ha alatt 11% 1-5 ha 15%
20-50 ha 20% 5-20 ha 32%
A területek hasznosítás szerinti összetétele:
Ültetvény 2%
Rét, legelő 47%
Egyéb (halastó, erdő, nádas) 8% Szántó 43%
Hazai biotermékek: • • • • • • • •
Méhészet Vadon termő növények begyűjtése Feldolgozók, csomagolók, • kereskedők
gabonafélék olajtök napraforgó kukorica zöldség, gyümölcs gyógy- és fűszernövények Állattenyésztés terén: húsmarha (magyar szürke) tojótyúk
A növénytermesztés szerkezete Gyümölcs, és bogyós ültetvények 1,40%
Szől ő 0,23%
Gabonafélék 21,65%
Fehérje növények 1,19% Burgonya 0,10% Gyökértakarmány, káposztafélék 0,06% Ipari növények 11,67%
Rét, legelő 51,58%
Ugar 3,88%
Vető mag 0,38%
Friss zöldségek, dinnye, szamóca 1,40% Tömegtakarmány 6,46%
Az állatállomány szerkezete
Baromfi 0,76%
Bivaly 2,58%
Juh 20,27% Kecske 2,32% Ló 3,04%
Szarvasmarha 66,94%
Szamár 0,11%
Sertés 3,97%
Export • Az ökotermékek 95%-a kerül a nyugat-európai piacokra • A felvevőpiac szinte korlátlannak mondható • Azokat a termékeket adják el belföldön, amiket nem sikerül külföldön értékesíteni
• Az átlagos hazai fogyasztó nem képes az ökofelárakat megfizetni.
Export megoszlása: 3 60
Ausztria Olaszország Norvégia Svájc
Németország Hollandia
A biogazdálkodás szabályozása az EU-ban
Maga az elnevezés országonként változik, azonban ugyanazt jelenti: olyan gazdálkodási rendszereket határoz meg, amelyek tilalmazzák vagy korlátozzák a műtrágya és egyéb vegyszerek használatát. Célul tűzték ki a kiváló minőségű, szermaradványoktól mentes termékek előállítását, továbbá olyan módszerek bevezetését, amelyek vegyi készítmények nélkül is megőrzik, sőt javítják a talaj termelékenységét. Az előírások betartása érdekében ellenőrző szervezeteket hoztak létre a tagországok.
A biogazdálkodás több szempontból eltér a szokványos eljárástól: • Nem szennyezi a talajt és az élővizeket mérgező vegyületekkel. • A biológiai sokrétűség fenntartására törekszik a növényés állatvilágban egyaránt. • Igyekszik a talajszerkezet és a talajban élő szervezetek egyensúlyának fenntartására. • A szerves-anyag tartalom növekedése révén mérsékli az ásványi tápanyagok kilúgozódását, kimosódását. • A növényvédelemben is erősen támaszkodik az egyensúly megtartására. • Elsősorban a természetes, a helyi és a megújuló energiatartalékok feltárására törekszik. • Az energiatartalékos módszerek alkalmazása révén csökkenti a gazdaság függőségét a külső erőforrásoktól.
A biogazdálkodást sokan bírálják: • Elérhető termésátlagok gyengébbek. • Induló költségek magasak. • Bonyodalmak az áru forgalmazása és értékesítése között. • Nehezen gépesíthetők. • Drágábbak.
A biogazdálkodás támogatása: Támogatást élvez részint a tagállamoktól, részint az Unió forrásaiból. Kiváltképpen Dánia, Hollandia, Németország, Franciaország,Nagy-Britannia segít ennek a gazdálkodásnak. Általában pénzügyi támogatást kapnak (Dánia, Saar-vidék), Hollandiában minta biogazdaságokat is berendeztek, illetve ingyenes tanfolyamot szerveztek. Valamennyi tagországban tanácsadó szolgálatot szerveztek a biotermelés előmozdítására. Kutatásokat 1970 óta végeznek Németországban bio- és szokványos termékek összehasonlítására. A lények tehát azon van hogy összhangba kell hozni a mezőgazdasági termelést a környezetvédelemmel és a táj jellegének megőrzésével.
Az ökológiai termesztésű zöldségek felára egy budapesti biopiacon:
A hazai intézmények 1. • Biokultúra Egyesület – kidolgozta és aktualizálja a biotermékek termesztési és minősítési feltételrendszerét – szakmai ismeretek terjesztése • Biokontroll Hungária Kht – ellenőrzési feladatok ellátása – független szakértői szervezet – az ellenőrzés és minősítés kiterjed a növénytermesztésre, állattartásra, ezek végtermékeire és az élelmiszerfeldolgozás területére
A hazai intézmények 2. • Skal Hungary – holland minősítő és ellenőrző szervezet magyar képviselete – mezőgazdaság és élelmiszeripar mellett foglalkoznak textilipari és faipari termékekkel is – megbízhatóság és objektivitás – EN 45011 és ISO 9002
A hazai intézmények 3. • Bioszaktanácsadó Bt. – A szükséges ismeretek és információk eljuttatása a termelőkhöz – Folyamatos kapcsolattartás – Külföldi kapcsolatok
Az ellenőrzés és tanúsítás folyamata • Bejelentkezés nyilvántartásba vétel szerződéskötés • Átfogó ellenőrzés (átállás időszakában évente kétszer, átállt üzemeknél évente) – + váratlan ellenőrzések – forgatókönyv készítése rendellenességek kivizsgálása • A forgatókönyv kiértékelése • Az előírásokat betartó gazdaságok Minősítő Tanúsítványt kapnak – max. egy évig érvényes – folyamatos adatszolgáltatás
Áttekintés a biogazdaságokban használt szerekről: 1.A biogazdaságban engedélyezett tápanyagpótló és talajjavító adalékok: istállótrágya, hígtrágya, tőzeg, szalma, gilisztahumusz, háztartási hulladék 2.Növényvédő szerek: piretrin készítmények természetes alapanyagból, kovaföld, kőliszt, nátrium-szilikát, szódabikarbóna, 3.Élelmiszer-adalékok: kálcium-karbonát. Tejsav, citromsav, lecitin Ízesítők:természetes eredetű fűszerek és adalékok Víz, só: ivóvíz, konyhasó
Gyakorlati tudnivalók
Talajművelési rendszerváltozatok az ökológiai növénytermesztés alapozására Szárzúzás betakarítással egy menetben/Talajművelés (sekély porhanyítás, részleges felszínborítottság)
Szárzúzás
Szántás
Szárzúzás
Mechanikai gyomkorlátozás korai betakarítású növények hántott (gyomos, árvakeléses) tarlóján
Tarlóhántás
Bakhátépítés
Tarlóhántás
Vetőkultivá toros rendszer
Direktvetés es rendszer
Bakhátas rendszer
Sávos művelés és vetés
Alapművelés forgatással v. forgatás nélkül
Vetés, a vetősor lezárása egy menetben
Bakhátba vetés és lezárás
Sávos talajm. És vetés egy menetben A vetősáv lezárása
Növényápolás
Bakhátmagasítás, növényápolás
Növényápolás
Szántásos rendszer Szántás váltva forgató ekével, és elmunkálás
Magágykészítés és vetés egy/két menetben
Növényápolás
Forgatás nélküli, talajállapot-javító és kímélő rendszerek
Alapművelés kombinált nehézkultiv átorral
Középmély lazítás és felszíni porhanyítás
Tárcsás alapművelés és elmunkálás
Talajmarós alapművelés
Magágykészítés. Vetés és felületzárás
Kombinált alapművelés és vetés
Vetés vetőkultivátorral és zárás
Növényápolás
A vetésforgó szabályainak 1. Ökológiai gazdálkodásban monokultúrás termesztés nem megengedhető. • Az tekinthető monokultúrának, amikor legalább három, vagy annál több egymást követő évben történik növényváltás nélkül ugyanazon növénynek a termesztése, ugyanazon a területen. • Nem monokultúra őszi búza – kukorica – kukorica – őszi búza sorrend, • már monokultúrának őszi búza – kukorica – kukorica – kukorica – őszi búza Nem tartoznak a monokultúra kategóriába az évelő pillangós növények (pl. lucerna, vöröshere, baltacím stb.), melyek életciklusuk alapján több éven keresztül vannak ugyanazon a területen.
A vetésforgó szabályainak 2. Nem következhet az ökológiai vetésforgóban ugyanazon növényfaj önmaga után ugyanazon a területen (kivételt képeznek értelemszerűen az évelő pillangós növények). Ez minden növényre vonatkozik függetlenül attól, hogy: • van meghatározott visszatérülési ideje, vagy nincs; • a hagyományos gazdálkodási gyakorlatban hány éven keresztül lehetséges, illetve elfogadott a növények önmaguk utáni termesztése.
A vetésforgó szabályainak 3. Kalászos gabona kalászos gabona után soha ne kerüljön (a zab szükség esetén kivétel lehet), közé nem kalászos gabona váltónövényt kell beiktatni. • Kalászos gabonák : búza, durum búza, árpa, tritikale, tönköly búza, alakor, tönke, rozs, évelő rozs, zab és rizs. • Nem elfogadható az alább felsorolt kombinációk egyike sem: tavaszi kalászos – tavaszi kalászos, őszi kalászos - őszi kalászos, tavaszi kalászos – őszi kalászos, őszi kalászos – tavaszi kalászos. Természetesen nem alkalmazható pl. a tritikale – rozs – rozs, vagy ehhez hasonló növényi sorrend sem.
A vetésforgó szabályainak 4. Magnak termesztett hüvelyes növények (szója, borsó, bab, lóbab, csicseriborsó stb.), és takarmánynak (ill. magnak) termesztett évelő pillangós takarmánynövények (lucerna, vöröshere, bíborhere, baltacím stb.) ne legyenek önmaguknak, illetve egymásnak előveteményei, például lucerna – szója, borsó – lucerna, szója – borsó.
A vetésforgó szabályainak 5. Visszatérülési idő alatt azt az években kifejezett időszakot értjük, amelyen belül nem célszerű ugyanazt a növényt ugyanazon a területen termeszteni. A visszatérülési idő hossza azt fejezi ki, hogy a növénynek milyen az öntűrő képessége. Ha egy növénynek a visszatérülési ideje 4 év, akkor az adott növény újbóli vetéséig 3 olyan évnek kell eltelnie, amikor más növény termesztése történik a kérdéses területen. Például a borsó visszatérülési ideje 4 év, ami a következőt jelenti: borsó: 1. év őszi búza, 2. év napraforgó, 3. év kukorica, 4. év borsó.
A vetésforgó szabályainak 6. „A sikeres másodvetés teljes évnek számít a növényi sorrend megítélésében.” Feltétele: hogy a termőhelyi adottságok, az éghajlati viszonyok, a talaj művelhetősége tegye lehetővé a sikeres másodvetés (= megfelelő zöldtömeg képződése) megvalósítását. Ezzel lehetőség nyílik (ha korlátozottan is) pillangósnak a vetésforgóba illesztésére, illetve az esetlegesen nagyon szoros kalászos gabonás vetésforgó fellazítására. Figyelni kell: hogy a két főnövény közé tervezett másodvetésű növény nem lehet ugyan az a növényfaj, mint a főnövények. Például: őszi és tavaszi kalászos gabonák egymás után kerülését keresztes virágúakkal (mustár, olajretek stb.), facélia vagy pillangóssal (csillagfürt, borsó stb.), vagy más, nem kalászos növénnyel lehet lazítani.
„A fenntartható fejlődésnek magába kell foglalnia az élelmiszertermelés mellett a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló erőforrások megőrzését és a természetes környezet védelmét is, azért, hogy a most élők szükségletei anélkül kerüljenek kielégítésre, hogy veszélyeztetnék a szükségletek kielégítését a jövő nemzedékei számára.”
Köszönöm a figyelmet!
