Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája
Állatföldrajz • Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai • Néhány alapfogalom – Fauna: valamely földrajzilag jól meghatározható terület állatvilága. • • • •
a terület meghatározása nem önkényes faunakép: egy adott terület állatvilága egy adott pillanatban dinamikusan változik, átalakul (ok: természet, ember) faunalista + kapcsolatok
• Őshonos (autochton) faj: ma is ott él, ahol kialakult (keletkezési góc) • Bennszülött (endemikus) faj: csak kis területen élőforduló ált. őshonos faj. • Ritkaság (raritás): kipusztuló fajok utolsó mohikánjai → védelem.
• Állatföldrajzi régiók – éghajlati övek szerint (cirkumpoláris cirkumtrópikus) – tengerszint feletti magasság szerint hasonló zonalitás
• Az állatföldrajzi régiók kategóriái és Magyarország besorolása – – – – –
Faunabirodalom: Faunaterület: Faunatartomány: Faunavidék: Faunakerület:
Arktogea Holarktikus Palearktikus Euro-turáni Közép-dunai
Az elterjedési terület (área) • Előfordulás: azon földrajzi helyek összessége ahol az adott fajnak legalább egy egyedét észlelték vagy begyűjtötték (bizonyító példány). • Elterjedési terület (área) az a terület ahol az adott faj életképes populációi élnek. A természetes vadpopulációk elterjedése és sűrűsége nem véletlenszerű: – a környezet (biotóp) makro- és mikrofeltételeit tükrözi – evolúciós történeti folyamat eredménye (kivétel a telepítés) – időben változik (szétterjedés, beszűkülés) a környezet változásai és a faj genetikai adottságai függvényében
– befolyásoló tényezők: • a környezetváltozás sebessége - adaptációkészség (a genetikai polimorfizmus fontossága!) • a szétterjedés sebessége: migráció, populáció nagyság, mozgékonyság • izoláció: eredménye lehet új fajok kialakulása, fajok kihalása • biológiai: pl. szaprodási viselkedés megváltozása • földrajzi: a faj számára áthidalhatatlan akadályok (barrierek) • fragmentálódás: az elterjedési terület feldarabolódása (pl.: autópálya építés) • veszély: alacsony egyedszám, genetikai sodródás, beltenyésztettség, az alkalmazkodó képesség csökkenése
– telepítés, behurcolás veszélyei: • nem kívánt kompetíció és predáció, betegségek behurcolása • szabályozatlanság • alacsony egyedszám kicsi genetikai polimorfizmus • nem adaptív gének megjelenése
• Az área nagysága – kozmopolita, regionális, lokális elterjedésű faj – nagykiterjedésű área egy populációval, de környezeti tényezők grádiensei az áreán belül → helyi alkalmazkodottság → genetikai különbségek az área távoli pontjai között élő egyedek között – nagykiterjedésű área széleire kiszorult gyengébb egyedek → a populáció átlagos génkészletétől eltérő genetikai állomány
• Az área tagoltsága – összefüggő és megszakított (lépték!) – bizonyos léptékben szétszabdalt áreán élhet egy populáció (szaporodási közösség → azonos génkészlet), ha az egyes egyedek az áreadarabok között át tudnak jutni (vö. metapopuláció)
• Az área szerkezete – az egyedek eloszlása az áreán belül: átfedő mozgáskörzetek - territórium, csoportos - magányos
• Áreatérképezés – fontos a természetvédelem + vadgazdálkodás (=wildlife management) szempontjából – Európai Emlőstérképezési Program - hazai elterjedéstérképek – térinformatika: különböző adatbázisok összekapcsolásaº összefüggés a fajok elterjedése, sűrűsége és ökológiai, gazdálkodási változók között – refúgiumok: izolált ökológiai menedékhelyek, amelyek megőrizték a múltban nagyobb területen uralkodó környezeti viszonyokat – reliktum- (maradvány)fajok: olyan faj populációja, amely normális áreájától izoláltan fordul elő • primer reliktum: természetes folyamat eredménye • szekunder reliktum: emberi hatás eredménye (pl. bölények, európai hód, túzok stb.)
A szétterjedés ökológiája • Szétterjedés: az élőlény eredeti helyéről egy másik helyre áttelepül → élő- vagy tenyészőhely váltás. – fogalmi elkülönítések: – szóródás (diszperzió): az elterjedési területen belül – előfordulás ill. szétterjedés (diszperzál): az elterjedési terület határain kívül
• A környezeti tényezők szerepe a szétterjedésben – akadályok (barrierek) – fizikai akadályok: földrajzi vagy ökológiai okok miatt áthatolhatatlan (pl. magas hegyek, sivatagok, tengerek de autópályák, kultúrsivatagok is) – az élő környezet (idegen hely, ismeretlenség, agesszió) – a szétterjedés elősegítése: – kedvező ökológiai feltételek – a szétterjedés fizikai segítése: szél, tengeráramlatok stb.
• Aktív és passzív szétterjedés – az állatok helyváltoztató képessége → szétterjedés képessége – passziv: külső élő vagy élettelen erők segítségével történő szétterjedés, széthurcolás – az ember segítségével történő szétterjedés • akaratlanul (adventív fajok: patkányok, egerek stb) • betelepített fajok
– véletlen szétterjedés: néhány környezeti faktor szerencsés egybeesése
• A fajok szétterjedési képessége – a szétterjedést segítő szervek (pl. szárny) – fiziológiai jellegek: a káros környezeti hatások átvészelése – viselkedési jellegek: helyhűség (filopatria) és vándorlási, felfedezési hajlam → új területek benépesítése – „nomadizáló” genetikai jellegek – populáció dinamikai hatások: megnövekedett létszám → kivándorlás → az eltejedési terület szélén rosszabb területek elfoglalása, vagy kedvező környezeti változások esetén - új területek birtokba vétele (área expanzió)
• A szétterjedés módjai – pionírok • az elterjedési területtől távol • néhány egyed • gyors szétterjedést eredményez
– lassú penetráció • az área határán csak maximum egy mozgáskörzet átmérőnyit lép át • azonos a diszperzió mechanizmusával
– vándorlás: • • • • •
az egyedek tömeges mozgása az áreán kívülre rendszeres (pl. éves vonulás) vagy rendszertelen ált. visszatérnek (kivéve: pl. lemmingek) legtöbbször az áreán kívül nem szaporodnak elősegíti az új területek elfoglalását (kolonizációját)
Faunák szétterjedése • Fauna differenciálódás: az egyes fajok elterjedési területének változása okozza → egységes faunából → eltérések – vikariáló (helyettesítő) fajok megjelenése
• Eltérő faunák találkozása: – – – –
kiegyenlítődés összeolvadás kiszorítás emberi hatások: ált. káros
A fajok helyzetének osztályozása • elterjedés szerint • sűrűség szerint: ritka, gyakori, közönséges • természetvédelmi (IUCN): – – – –
kipusztult vagy eltűnt (európai hód, sakál, barna medve), a kipusztulás közvetlen veszélyébe került (európai nyérc), aktuálisan veszélyeztetett (vidra, vadmacska), potenciálisan veszélyeztetett (zerge)
• védelem - vadászhatóság: fokozottan védett, védett, nem vadászható, engedéllyel vadászható, szezonálisan vadászható, egész évben vadászható (dúvad). – a magyar és az eu-s fogalmak különböznek
