Az ittas vezetés csökkentésének eszközei – sikerek nemzeti szinten. Következmények a helyi politikák számára.
Már az elmúlt évszázad elején úgy rendelkezett az akkor hatályos közlekedésrendészeti kódex, ami egy 1929-es rendelet, hogy közlekedési eszközt csak józan egyén vezethet, illetve hajthat. Az ellenőrzés jogi alapját jelenleg a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet – közismert nevén a KRESZ – 4. § (1) bekezdésének c) pontja adja. E rendelkezés alapján járművet csak az vezethet, akinek szervezetében nincs szeszesital fogyasztásából származó alkohol. Itt említeném meg, hogy a KRESZ hatálya a közutakra és a közforgalom elől el nem zárt magánutakra terjed ki, tehát ezen elkövetési helyeken valósulhat meg jogsértés, és a szabályszegő magatartása minősülhet szabálysértésnek vagy akár bűncselekménynek is. Az, hogy egy cselekmény milyen tényállásba ütköző cselekedet, számos körülmény befolyásolja. Én csak két tényállást szeretnék kiemelni az ittas vezetés bűncselekményét, és azt is csak a közúti közlekedés vonatkozásában, mely szerint: „Aki szeszesitaltól befolyásolt állapotban közúton gépi meghajtású járművet vezet vétséget követ el.” Ugyanakkor, ha közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet valaki úgy vezet, hogy szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol van ittas vezetés szabálysértését valósítja meg. Szintén szabálysértésként értékelhető a nem gépi meghajtású jármű szeszesitaltól befolyásolt állapotban történő vezetése vagy hajtása. Szeszesitaltól befolyásolt állapotról akkor beszélünk, amikor a vér etilalkohol koncentrációja eléri vagy meghaladja a 0,81 g/l (ezrelék) értéket, vagy a kilégzett levegő etilalkohol koncentrációja eléri vagy meghaladja 0,51 mg/l értéket. Most tekintsük át, hogy milyen technikai eszközök állnak rendelkezésre az ittasság ellenőrzéshez.
2
A közúti ellenőrzések során az elsődleges adatok beszerzésére jelenleg kétféle eszköz áll rendelkezésre. Az egyik egy hagyományosnak mondható, Spiratest alkoholkimutató indikátorcső. Ebben az eszközben a kilégzett levegőben lévő alkohol következtében kémiai folyamat játszódik le, melynek hatására az ott elhelyezett reagens anyag elszíneződik, kimutatva az alkohol jelenlétét, és hozzávetőleges pontossággal annak koncentrációját. A vizsgálat eredményei a gyakorlatban kizárólag az alkohol fogyasztás tényének igazolására, illetve annak eldöntésére alkalmas, hogy szükséges-e további intézkedés, de a szeszes italtól befolyásoltság bizonyítására nem elegendő. Az eszköz 1981-ben került bevezetésre. Ennél korszerűbb az 1995-ben rendszeresített elektromos alkohol teszter. Ez a készülék a kilégzett levegő fizikai tulajdonságait vizsgálja meg. A készülék két üzemmódban végezhet mérést. Az egyik, ún. passzív üzemmódban a készülék azt jelzi ki, hogy a mérés eredménye pozítiv vagy negatív. A másik az ún. aktív üzemmódban a készülék kijelzi a vizsgált minta légalkohol-koncentrációját. Mivel ez a készülék csak kalibrálva van, és nem hitelesítve – mely utóbbi elengedhetetlen a mérés eredményének bizonyítékként történő felhasználásához –, a befolyásoltság bizonyításához elengedhetetlen egy újabb, hiteles mérés elvégzése. Ez utóbbi jelentheti a vér- és vizeletminta megvizsgálását, de ez lehet egy hitelesített eszközzel történő újabb légalkohol mérés. Ezen hitelesített eszköz alkalmas a vér- és vizeletminta kiváltására, bizonyos feltételek teljesülése esetén. A rendőri szervek elektromos alkohol teszterrel és hitelesített légalkohol-mérő készülékkel történő ellátására 1995-ben került sor, az eszközállomány egy része az évek során amortizálódott, így nagy szükséges volt már újabb eszközök beszerzésére, így ez év tavaszán 500 db új elektromos tesztert és 160 darab hitelesített légalkohol-mérő készüléket vásárolt a rendőrség. Magyarországon a szeszesitaltól befolyásolt állapotban okozott balesetek száma európai viszonylatban mérve is magas. Az ittasan okozott balesetek tendenciája megfelel a személysérüléses balesetek alakulásának, 2000-ig csökkenő, utána pedig növekvő tendencia 2007. év végéig. Figyelemmel egy jogszabályi változásra 2008. januárjától napjainkig ismételten csökkenés figyelhető meg az ittas okozott balesetek száma vonatkozásában.
3
Míg 2000-ben a személyi sérüléssel járó balesetek 11,8%-át okozta ittas járművezető, 2007-re ez az arány 13,8 %-ra változott. A 2008-ban 12,2 % volt az arány. Az ittasan okozott balesetek tekintetében 2008. évi adatok alapján személygépkocsi vezetők aránya a legnagyobb 1292, az előző évhez képest számuk 25%-kal csökkent. A kerékpárosok száma 423, esetükben 7 %-os csökkenés, a segédmotoroskerékpár vezetők száma 246, tekintetükben pedig %-os csökkenés mutatható ki.
a a a 9
Magyarországon – a zéró tolerancia egyik országában – az ittas vezetéssel kapcsolatban a véletlenszerű légalkohol ellenőrzést alkalmazzuk. 2007-ben 1.437.900 alkoholszondás ellenőrzés történt, s ebből 45.682 teszt bizonyult pozitívnak, míg 2008-ban 1.301.100 alkoholszondás ellenőrzés történt, s ebből 40.721 teszt bizonyult pozitívnak. A legnagyobb eredményt egy jogszabály módosítás hozta. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 2008. január 20-i hatállyal módosult. Ennek eredményeként a rendőri intézkedés során kötelező lett a vezetői engedély helyszíni elvétele abban az esetben, ha a jármű vezetője ittas vezetés szabálysértésének elkövetésével gyanúsítható. A szabályozással a rendelet tulajdonképpen visszatért a korábbi 2004. június 30-ig hatályban volt szabályozáshoz. Ittas járművezetés bűncselekményének gyanúja esetén nem történt változás a helyszíni intézkedés vonatkozásában ebben az esetben korábban is el kellett venni a vezetői engedélyt és a jelenlegi szabályozás esetén is el kell venni. A helyszínen elvett vezetői engedélyt az elvétel okának megjelölésével együtt az eljáró hatóság az engedély jogosítottjának lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak három munkanapon belül megküldi. A „Zéró tolerancia” bevezetése óta összesen 15.199 vezetői engedély elvételére került sor, ebből 14.563 esetben magyar, 636 esetben külföldi volt az elkövető. Mi is tette szükségessé a szigorítást? Az ún. szabálysértési értékhatárra elkövetett ittas vezetésnek enyhébb a társadalmi megítélése, az egy-két üveg sör elfogyasztása úgymond bocsánatos bűnnek számít. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy ha az elkövető magatartásán, a külső szemlélő által is egyértelműen felismerhető, szemmel látható megnyilvánulási tüneteket nem
4
eredményező alkohol koncentráció is megváltoztathatja a járművezető vezetési képességeit. Csökkenti a reakciósebességet, azaz megnöveli azt az időtartamot, amely a veszély észleléséhez és annak elhárításához szükséges. Kanadában gépkocsi-szimulátoron vizsgálták, hogy miképpen befolyásolja a teljesítményt az alacsony véralkohol-koncentráció. A kísérleti személyek először józanul, majd 0,5, végül 0,8 g/l (ezrelék) véralkohol-koncentráció mellett végezték a feladatot. A szimulátor által megjelenített autópályán hosszú egyenes szakaszok voltak kevés kanyarral. Az eredmények azt mutatták, hogy már a 0,5 g/l (ezrelék) véralkohol-koncentráció hatására jelentősen romlott a sávtartás pontossága, és nagyobb lett a sávelhagyások száma a józan állapothoz képest. Egy másik vizsgálat eredménye szerint a kialvatlan, fáradt állapotban elfogyasztott egészen kis mennyiségű alkohol megnöveli a járművezetés közbeni elalvás veszélyét. Kis mennyiségű szeszes ital elfogyasztása után csökkent a gépkocsi szimulátoron nyújtott teljesítmény színvonal, és a rosszabb teljesítmény akkor is fennállt, amikor a véralkohol-koncentráció már 0,2 g/l (ezrelék) alá süllyedt. Kizárólag azok aludtak el a gépkocsi szimulátoron végzett vizsgálat közben, akik alkoholt fogyasztottak, a kontrol csoportba tartozók – akik teljesen józanok voltak – viszont nem. A baleseti adatok azt mutatják, hogy hazánkban az ittasan okozott balesetek aránya éjszaka magasabb. A 2008. évi statisztikai adatok alapján 20 és 24 óra között következik be az összes baleset 10 %-a, ezzel szemben az ittasan okozottak 24 %-a. Ugyanezen értékek a 0 óra és hajnal 5 óra közötti időszakban 5 % helyett 17%. Az adatok egyrészt arra utalnak, hogy éjszaka az emberek gyakrabban fogyasztanak szeszes italt, más részt alátámasztja az előbb említett vizsgálat azon megállapítását, miszerint a fáradtság – még az alacsony koncentráció esetén is – fokozza az alkohol kedvezőtlen hatását, illetve a késő esti, éjszakai órák monoton vezetése az italfogyasztással az ekkor jellemző nagyobb sebességgel párosulva növeli a baleset bekövetkezésének veszélyét. Tudományos vizsgálatok szerint a szemmozgások idegi irányítása különösen érzékeny az alkohol hatására. Járművezetés közben a szemnek gyorsan kell fókuszálnia a vizuális mező fontos objektumaira, és mozgás közben is követnie kell azokat. Már 0,3-0,5 g/l (ezrelék) alkohol-koncentráció zavarja a szem pontos mozgását, rontja a szemnek azt a képességét, hogy gyorsan tud mozgó tárgyakat követni.
5
A vizsgálatok kimutatták azt is, hogy a csekély mértékű alkohol fogyasztás esetén az ember nem ismeri fel az alkohol hatását. Korábban ismertettem, hogy egy jogszabály módosítás mennyire pozitív hatással bírt az ittas vezetések visszaszorítása tekintetében. Ugyanilyen eredményt várnánk a Büntető Törvénykönyv módosításától, melyre első alkalommal 2005-ben tettünk javaslatot, sajnos eddig mindhiába. A Btk. 188. §-a szerinti járművezetés ittas vagy bódult állapotban tényállás pontosítását és egyben szigorítást szeretnénk elérni. Nem a büntetési tétel tekintetében, hanem a tényállási elemek vonatkozásában. Szigorító javaslatunk a jelenleg hatályos tényálláshoz képest annyiban jelentene változást, hogy a „szeszes italtól befolyásolt állapot” jogi terminológiáját egy egyértelmű, mennyiségi meghatározás váltaná fel. Jelenlegi szabályozás alapján véralkohol koncentráció esetén a 0.81 g/l (ezreléket), légalkohol koncentráció esetén a 0,51 g/l (ezrelék) elérő és meghaladó etilalkohol koncentráció esetén lehetne megállapítani az ittas járművezetés bűncselekményét. Az említett két érték tényállási elem lenne. Továbbá a vizsgálat elvégzésekor mért értékeket vennénk figyelembe, így szükségtelenné válna a cselekmény időpontjára történő visszaszámolás, ami nagyon sok bizonyítási problémát okoz. Ezzel a bizonyítási eljárás sokkal egyszerűbbé válna, az esetek jelentős részében nem lenne szükség kétszeri vérvételre és orvosszakértő kirendelésére a cselekménykori véralkohol-koncentráció meghatározása céljából. Ezáltal az eljárási költségek is jelentősen csökkennének, hiszen egyszeri mérés alapján is – objektív módon – megállapítható lenne a törvényi tényállás megvalósítása. Nem elhanyagolható szempont, hogy a törvényi tényállás ilyen jellegű módosítása az Európai Unió országainak joggyakorlatával is harmonizál, ahol a szervezetbe került alkohol mennyiséget (azaz a mért alkoholszintet) és az általa létrejött véralkohol-, illetve levegőalkohol-koncentrációt tekintik az eljárás alapjának. Továbbá az ellenőrzések során szolgalmazzuk a közlekedésben részt vevő járművezetők alkoholfogyasztásának, alkoholos befolyásoltságának bizonyítására alkalmazott vérvétel és a laboratóriumi vizsgálat helyett, a hitelesített légalkoholmérő készülék alkalmazását, melyek alkalmasak az emberi szervezetben lévő alkoholkoncentráció hiteles és bizonyító erejű kimutatására. Természetesen a jogszabály módosítási javaslatok mellett kiemelt jelentőséggel bír az ittas járművezetőkkel szembeni rendőri fellépés. Vannak kimondottan az alkohol-fogyasztás ellenőrzésére, az ittas járművezetők forgalomból történő
6
kiszűrésére irányuló akciók, melynek során valamennyi ellenőrzés alá vont járművezetővel szemben elektromos alkoholtesztert vagy Spiratest alkoholszondát alkalmaz a rendőr. E mellett részt veszünk a TISPOL (European Traffic Police Network) tevékenységében, mely 26 európai ország mintegy 200 közlekedésrendészeti szervét foglalja magában. A TISPOL által szervezett kilenc nemzetközi ellenőrzésből 2 alkalommal kimondottan az ittas járművezetők kiszűrését helyezik előtérbe. Engedjék meg, hogy néhány szót ejtsek a közlekedésrendészet preventív tevékenységéről, az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottságának munkájáról. Az OBB propaganda tevékenysége során felhívja a járművezetők figyelmét, hogy az alkoholfogyasztás milyen kockázati tényezőként jelenik meg a közlekedésben. A hosszabb, oktató jellegű filmek, helyett plakát és szóróanyagok, rövid és lényegre törő propagandaanyagok készültek, melyek célzottan, a „saját nyelvükön” szólították meg a különböző korcsoportokat. Az országos szintű ellenőrzéseket, és azzal párhuzamosan felvilágosító és propaganda tevékenységet nem csak központi, hanem területi és helyi szinten egyaránt folytatunk.
