AZ ISZLÁM ÉS A NYUGAT KONFLIKTUSA

29

Csicsmann László* AZ ISZLÁM ÉS A NYUGAT KONFLIKTUSA A párbeszéd lehetőségei 2001. szeptember 11-e után

A 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-ei terrortámadást követően j e l e n t ő s vita b o n t a k o z o t t k i a p o l i t i k u s o k és régió­ szakértők között az e s e m é n y e k hátterét illetően. A z egyik markáns álláspont s z e r i n t a W o r l d Trade C e n ­ ter e l l e n i m e r é n y l e t e t uhuntingtoni civilizációs paradigma k e r e t é b e n k e l l vizsgálni, vagyis az iszlám és a Nyugat, m i n t e g y 1400 éves történelmi viszályának újabb, tragikus á l l o m á s á h o z ért. A m u s z l i m o k most már n e m a világ távolabbi p o n t j a i n elhelyezkedő a m e r i k a i é r d e k e l t s é g e k e l l e n i m e r é n y l e t e k k e l fejezik ki az Egyesült Államok e l l e n i antipátiájukat, h a n e m közvetlenül az Egyesült Államok e l l e n indítottak dzsihádot. A másik, kevésbé markáns álláspont elveti a fentebb említett d i c h o t o m i k u s szemléletet, és amellett teszi le a voksát, hogy az iszlám helyett az Eszak-Dél konfliktus áll az e s e m é n y e k hátterében, azaz a fejlődési szakadék kiszélesedése, a globalizáció veszteseinek f o l y a m a t o s a n r o m l ó pozíciói és az e n n e k következtében m e g é l é n k ü l ő nemzetközi t e r r o r i z m u s . A m a i n s t r e a m nyugati g o n d o l k o d á s , k ü l ö n ö s e n az angolszász média és a r e p u b l i k á n u s a m e r i k a i a d m i ­ nisztráció szinte k r i t i k a nélkül fogadta el az első, azaz az iszlám és Nyugat s z e m b e n á l l á s á t hirdető néze­ teket, annak e l l e n é r e , hogy az Iszlám K o n f e r e n c i a Szervezete, az Arab Liga, a m u s z l i m országok vezetői és számos muzulmán vallási vezető elítélte a terrortámadást, hangoztatván h o g y x/Ászlám alapelveivel az Al-Kaida által elkövetett merényletek szellemisége h o m l o k e g y e n e s t e l l e n k e z i k [lásd bővebben Abrahamian (2003), 529. old.]. G e o r g e W . B u s h 2001 s z e p t e m b e r é b e n t e r r o r i z m u s - e l l e n e s h á b o r ú t hirdet, külön k i e m e l v e , hogy az n e m az iszlám e l l e n folyik. Mégis, 2001 s z e p t e m b e r e óta tovább mélyültek a két civilizáció közötti szaka­ dékok, az Egyesült Államokban fokozódó iszlám-ellenességnek l e h e t ü n k szemtanúi, míg az iszlám civi­ lizációban m a már általánossá vált az Amerika-ellenesség - m é g mérsékelt, m é r t é k a d ó k ö r ö k b e n is. Ta­ nulmányunk célja e z e n „kölcsönös fenyegetettség-érzés" h á t t e r é n e k és k ö v e t k e z m é n y e i n e k , v a l a m i n t a párbeszéd előtt álló legfőbb akadályok vizsgálata. 1

2

Tanársegéd, 1

2

Általános

Vállalkozási

Főiskola.

Az 1990-es években megszaporodtak az amerikai érdekeltségek elleni merényletek: 1993-ban a WTC ellen, 1995-ben Rijadban, 1996-ban ismét Szaúd-Arábiában, 1998-ban az USA kenyai és tanzániai nagykövetsége ellen, 2000-ben a USS Colé amerikai hadihajó) ellen követtek el merényleteket. Például a jordán Hasszán bin Talál az alábbiak szerint érvel. „ Óvatosság és a < megfoghatatlan problémák kezelése> iránti készség révén megelőzhető lett volna a boszniai és az afganisztáni katasztrófa. Ha tartottuk volna magunkat ahhoz az ígérethez, amit 1974-ben az ENSZ-ben tettünk, hogy az iparosodott országok bruttó) nemzeti jövedelmük 0, 7%-át a hátrányos helyzetit országok fejlődésének a támogatására fordítják, sok mai < mérges > szomszédjó) barát és kereskedelmi partner lenne... 1997-ben csaknem 800 millió munkanélküli élt a Földön. Ma a világ358 leggazdagabb emberének több pénze van, mint 2,3 milliárd embernek... együttesen. Az elmúlt harminc évben a legszegényebb 20 százalék részesedése a világ vagyonából 2,3 százalékról 1,4 százalékra csökkent. Ugyanebben az időszakban a leggazdagabb 20 százalék részesedése 70-ről 85 százalékra nőtt." [Talál (2002), 105. old.]

A Nyugat iszlám-ellenessége A 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-ei terrortámadást követően lényegesen m e g n ő t t a nyugati társadalmak (így Európa) iszlám-ellenessége. E n n e k o k a i az alábbiak: /. A nyugati civilizációban élő muszlimok iránt érzett ellenszenv. A z Európai Unió területén m i n t e g y 15 millió m u s z l i m eV, az Egyesült Államok területén 8-10 millióan élnek, azaz az iszlám realitás a nyugati civilizációban. Számuk p e d i g az illegális migráció, magasabb népszaporulat és az áttérések révén folya­ m a t o s a n növekszik. Franciaországban például az iszlám, m á r a második l e g n a g y o b b vallás. A nyugati civilizáció a saját értékeit félti attól, hogy a nagyvárosokban m e g j e l e n n e k a lefátyolozott nők és a funda­ mentalista szervezetek. K ü l ö n ö s e n k o m o l y p r o b l é m a a m u s z l i m k ö z ö s s é g e k asszimilációja (pontosab­ ban: asszimilációjának hiánya!) a nyugati társadalom nor mái hoz, j o g r e n d s z e r é h e z . S z á m o s statisztikai adat támasztja ezt alá: az áttelepültek egy j e l e n t ő s része, n e m beszéli a célország nyelvét, az egymás közötti k o m m u n i k á c i ó b a n saját nyelvüket használják. Az elmúlt tíz e s z t e n d ő b e n p e r e k tucatjait folytatták le E u r ó p á b a n és az U S A - b a n , a m u s z l i m nők fátyolviselésével k a p c s o l a t o s a n . Lehet-e m u s z l i m lányoknak f e j k e n d ő b e n iskolába járniuk? Viselhet-e egy tanárnő fejkendőt? A határon t ö r t é n ő átlépéskor m e g k ö v e t e l h e t ő - e egy m u s z l i m nőtől, hogy levegye fejkendőjét? E z e k r e a kérdésekre n e m könnyű választ találni. T o v á b b erősíti ezt a p r o b l é m á t , hogy a W T C e l l e n i merénylet elkövetői nyugati állampolgárok voltak (származásukat tekintve e g y i p t o m i a k és szaúdiak), nyugati e g y e t e m e k e n végeztek, jó körülmények között éltek és a n g o l u l beszéltek. Maja Zehfuss kijelenti [Zehfuss (2003)], hogy a terroristák legalább a n n y i r a v o l t a k nyugatiak, m i n t m u s z l i m o k . így, a m i k o r B u s h e l n ö k „civilizáltakra" és terroristákra osztotta a világot, a k k o r f i g y e l m e n kívül hagyta, hogy s z e p t e m b e r 1 l-e tettesei m a g u k is a civilizált világ részei voltak [Zehfuss (2003), 519. old.]. A terrortáma­ dás közvetlen következménye, hogy atrocitások sora érte a m u s z l i m k ö z ö s s é g e k e t . M u s z l i m o k a t támad­ tak m e g az utcán, 1200 m u s z l i m o t m i n d e n o k nélkül b e b ö r t ö n ö z t e k , megszigorították a vízumrendelete­ ket, azaz egy sor o l y a n intézkedést vezettek be, a m e l y e k e l l e n t é t b e n állnak a nyugati civilizáció értékei­ vel. Másrészt Bassam T i b i „hamis toleranciával" vádolja azokat, akik p o s z t m o d e r n e l v e k r e h i v a t k o z v a az európai civilizációba is befészkelő iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s e l i s m e r é s e m e l l e t t l é p n e k fel. Kijelenti: J a v a s l o m , h o g y a m u s z l i m bevándorlókat állítsák választás elé: d ö n t s é k e l , muhculzsirún' vagy citoyen szerepet szánnak-e maguknak?"/7>'6/ (2003), 61. old.]. Ez a z o n b a n s z e m b e n áll a szabadság értékrendjé­ vel. 2. Az iszlám fundamentalizmus megerősödése az 1960-as, 70-es évektől kezdve. A 1967-es hatnapos háborúban az arab/iszlám világ totális vereséget szenved, a Nyugatot „képviselő" Izraellel s z e m b e n , amelynek (és sok más o k ) következtében m e g e r ő s ö d ö t t az iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s . E n n e k negatív hatásaival először az 1979-es iráni iszlám f o r r a d a l o m során találkozott W a s h i n g t o n , a m i k o r a sah helyét az a K u h o l l a h K h o m e i n i vette át, aki az Egyesült Államokat sátánnak bélyegezted A másik i l y e n fontos e s e m é n y az algériai választásokhoz kapcsolódik. A z Iszlám Üdvfront (FIS) nevű f u n d a m e n t a l i s t a párt ugyanis 1990ben m e g n y e r t e a helyhatósági, majd a p a r l a m e n t i választásokat. Az Egyesült Államokban e k k o r fogalmazódott m e g az „iszlám veszély" kategóriája, azaz, h o g y a funda­ mentalisták n e m erőszak útján, h a n e m a d e m o k r a t i k u s p o l i t i k a i folyamatban való részvétellel is h a t a l o m ­ ra juthatnak, „eltérítve" a demokráciát [lásd bővebben Esposito (2002), 102-105. old.].

•

{

Egyes források

'

A muhádzsirún kifejezés azokat a muszlimokat terjesztésével kötik össze.

5

25-30 millióm'ü

beszélnek.

A teherán i amerikai követségen dolgozó tartották. Khomeini továbbá meghirdette jelentett a Perzsa-öböl országai számára. 1979-ből, amelyben a válaszadók 44%-a titulálta a muszlimokat [Gerges (1999),

jelöli,

akik a kivándorlást

az iszlám

bit

diplomatákat az ajatollah hívei 444 napig fogva az iszlám forradalom exportját, amely közvetlen veszélyt EawazE. Gerges közöl egy amerikai közvéleménykutatást barbárnak, 50%-a háboríts kedvűnek és vérszomjasnak 7. I.].

31 Az a m e r i k a i külpolitika n e m ismerte fel a mérsékelt és a radikális fundamentalisták közötti különbsé­ get, és g y a k r a n a m é r s é k e l t e k e t is „terrorista" jelzővel illette. Egy a m e r i k a i szakértő például amellett é n e i t 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-én, hogy „Mi n e m támadjuk m e g az iszlámot, az iszlám támad m e g m i n k e t " [idézi Abrahamian (2003), 538. old.]. A nyugati p o l i t i k u s o k t ö b b s é g e számos leegyszerűsítést fogalmazott m e g az iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s ­ sal kapcsolatosan: •

A f u n d a m e n t a l i z m u s fogalmát gyakran az egész iszlám civilizációval azonosítják, a n n a k e l l e n é r e , hogy számos más p o l i t i k a i irányzat is létezik az iszlám országokban. N e m v e s z n e k tudomást arról, hogy m i n d e n világvallásnak m e g v a n n a k a maga fundamentalistái, így b e s z é l h e t ü n k keresztény fundamentalistákról, zsidó, h i n d u és b u d d h i s t a fundamentalizmusról is.

•

További leegyszerűsítés, hogy a fundamentalista m o z g a l m a k egységesek és s z o r o s a n e g y ü t t m ű k ö d n e k egymással. A s z e p t e m b e r 11-ei merénylet után p e d i g az a feltételezés látott napvilágot, hogy az Al-Kaidával állnak k a p c s o l a t b a n . A z iraki h á b o r ú e l ő e s t é j é n például g y a k r a n hivatkozott B u s h e l n ö k arra, hogy S z a d d a m Húszéin együttműködik az Al-Kaidával. Valójában, a h o g y a n nyugati keresztes hadjáratok sincsenek, így n e m lehet egy egységes dzsihád doktrínáról sem beszélni. Számos tény támasztja alá a fenti álláspontot, a tálib r e n d s z e r rémtettei Afganisztánban, öngyilkos merénylők Izraelben, az 1997-es l u x o r i vérengzés külföldi turisták e l l e n stb. E z e n m e r é n y l e t e k 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 1 l-e óta továbbra is m i n d e n n a p j a i n k részei. Bassam Tibi H u n t i n g t o n könyve kapcsán óva inti olvasóit, megjegyezvén, h o g y itt n e m egy új e l l e n s é g k é p formálásáról van szó W a s h i n g t o n részéről [Tibi (2003), 187. old.].

A N y u g a t n a k az iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s t s e m m i k é p p e n s e m s z a b a d e l f o g a d n i a , m i v e l az egy totalitariánus ideológia. Bassam Tibinek t e r m é s z e t e s e n igaza van e b b e n , a z o n b a n tegyük hozzá, hogy az USA gyakran eltúlozza a f u n d a m e n ta lis ta veszély mértékét. A terrortámadás k ö v e t k e z t é b e n a m u s z l i m o k j e l e n t ő s részét potenciális terroristaként tartja számon a nyugati civilizáció. 3. A nyugatiak többsége vallja, hogy az iszlám civilizáció értékei ellentétesek a nyugati demokrácia és emberi jogok egyetemes érvényű értékeivel. 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 1 l-e után néhány n a p p a l az USA-ban egy közvéleménykutatást végeztek, m e l y b e n a terrortámadás kiváltó o k a i r a v o n a t k o z ó a n tettek fel kérdése­ ket. A z a m e r i k a i lakosság 68%-a vélte úgy, hogy a merénylet o k a az a m e r i k a i - i z r a e l i szövetség, o k t ó b e r ­ b e n - egy m e g i s m é t e l t kutatásban - már csak 22% válaszolt i g e n l ő e n u g y a n e r r e a kérdésre /idézi Abrahamian (2003), 538. oldj. Elterjedtté vált az a nézet, hogy „nem azért támadtak m e g b e n n ü n k e t , amit csináltunk, h a n e m azért, a m i l y e n e k vagyunk". A közvélemény szerint az a m e r i k a i civilizációt n e m a külpolitikája, h a n e m az értékei miatt támadták m e g . J e l e n l e g ugyanis az iszlám civilizációban nyugati é r t e l e m b e n vett d e m o k r a t i k u s országot - T ö r ö k o r s z á g kivételével - n e m i g e n találunk. A j e l e n l e g i r e p u b ­ likánus adminisztráció szerint az a m e r i k a i értékek, m i n t a szabadság, e m b e r i j o g o k és a d e m o k r á c i a o l y a n normák, amelyeket az egész e m b e r i s é g számára hozzáférhetővé kell t e n n i . A z olasz S i l v i o B e r l u s c o n i például a nyugati civilizáció felsőbbrendűségéről beszél, egy a m e r i k a i újságíró ötven érvet s o r o l fel a nyugati civilizáció f e l s ő b b r e n d ű s é g é t bizonyítandó - a c i k k c í m e is ezt sugallja: „Azért gyűlölnek m i n k e t , mert kultúrájuk e l m a r a d o t t és k o r r u p t " [Abrahamian (2003), 533-534. old.]. F u k u y a m a szerint: „Az isz­ lám... az egyetlen o l y a n kulturális rendszer, amely - úgy tűnik - szabályszerűen k i t e r m e l o l y a n e m b e r e ­ ket, m i n t O s z a m a b i n Laden vagy a tálibok, akik teljes e g é s z é b e n visszautasítják a m o d e r n i t á s t . . . Ugy tűnik, ez a m e g n ö v e k e d e t t e l l e n s z e n v és utálat n e m pusztán az Izraelt t á m o g a t ó a m e r i k a i p o l i t i k a helyte­ lenítésének a megnyilvánulása. Mélyebbre nyúlnak a gyökerei: az a m e r i k a i p o l i t i k a alapját k é p e z ő tár­ s a d a l o m gyűlöletét jelenti." [Fukuyama (2002), 75. old.]. 4. Kevés információ) áll rendelkezésre az iszlámróü. A m u s z l i m o k felületesen i s m e r i k a nyugati civili­ zációt, ugyanez e l m o n d h a t ó Európáról és az Egyesült Államokról is az iszlámmal k a p c s o l a t o s a n . Bassam T i b i a hiányos ismeretek legfőbb okaként az ún. e u r o c e n t r i k u s t ö r t é n e l e m s z e m l é l e t e t említi, a m e l y b e n n e m jutott hely az iszlámnak. Megjegyzi, hogy gyakran a t ö r t é n e l e m k ö n y v e k úgy írnak az európai rene­ szánszról, hogy m e g s e m említik az e n n e k alapját k é p e z ő m u s z l i m szerzőket ( p l . Aveorroés) [Tibi (2003)]. A magyar középiskolai t ö r t é n e l e m k ö n y v e k b e n az iszlámról m i n d ö s s z e n é h á n y o l d a l t találhatunk, ráadá­ sul teli pontatlanságokkal. E d w a r d Said, p a l e s z t i n származású irodalmár s z á m o s k ö n y v é b e n az iszlámról kialakított negatív kép okaival foglalkozik. Megállapítja, h o g y a média, az orientalisták és iszlámszakér­ tők, v a l a m i n t a p o l i t i k u s o k h á r o m s z ö g é n e k következménye, hogy az iszlámról kialakított kép eleve egy negatív k e r e t b e n , negatív d i s k u r z u s formájában j e l e n i k m e g . Statisztikai a d a t o k k a l is alátámasztható, hogy az iszlám a l e g t ö b b esetben negatív jelzőkkel párosul, pozitív e s e m é n y e k e t szinte s o h a s e m közvetítenek ( p l . neves kiállítás, iszlám t ö r t é n e l e m s t b ) . A média

32 s z e n z á c i ó é h s é g e révén csak a r o b b a n t á s o s m e r é n y l e t e k e n keresztül i s m e r h e t i m e g az á t l a g e m b e r a másik civilizációt [lásd részletesen Csicsmann (2003), 85-87. old.]? K ü l ö n ö s e n é r d e m e s aláhúzni a szakértők felelősségét, akik k ü l ö n b ö z ő d ü h k i t ö r é s e i k során gyakran túlkapásokba bocsátkoztak a terrortámadás kapcsán. Például Richárd L o w r y , a N a t i o n a l R e v i e w című folyóirat főszerkesztője egy rádióinterjújában azt tanácsolta B u s h e l n ö k n e k , h o g y el k e l l távolítania a szaúdi rendszert, s e h h e z a t o m b o m b á t k e l l e n e Mekkára d o b n i [idézi Abrahamian (2003), 533. old.]\ S z e p t e m b e r 11-ével k a p c s o l a t o s a n a z o n b a n k o m o l y vádak érték a Közel-Kelettel, az iszlámmal foglal­ kozó szakértőket, ugyanis szemükre vetették, hogy n e m jósolták m e g a terrortámadást. S o k a n az akadémiai szféra csődjéről beszélnek, és k ü l ö n b ö z ő forrásmegvonással kívánják sújtani a kutatóintézeteket, h i s z e n „hamis toleranciával" közelítettek, egy az Egyesült Államok biztonságát veszé­ lyeztető k é r d é s h e z [lásd Rostoványi (2003) 251-252. old. és Abrahamian (2003), 540. old.]. A szakértők felelőssége tehát mindkét irányban rendkívül nagy: egyrészt el k e l l kerülni az iszlám veszélyről szóló túlzásokat, másrészről p e d i g a k ü l ö n b ö z ő nyelvi, nyelvészeti k é r d é s e k b e való elzárkó­ zást, h i s z e n ez a valós folyamatok félreértéséhez vezethet.

Az iszlám Nyugat-ellenessége A katari székhelyű Al-Dzsazira „pánarab" hírtelevízió által 2003-ban végzett felmérés szerint a n é z ő k 96%-a i g e n l ő e n válaszolt arra a kérdésre, hogy „Az Egyesült Államok vajon i m p e r i a l i s t a h a t a l o m k é n t visele háborút 1 rákban?'' [Lynch (2003), 87. old]. A közvéleménykutatások e z e n adatai szerint az USA megíté­ lése j e l e n l e g m é l y p o n t o n áll a Közel-Keleten, de tágabb é r t e l e m b e n az egész iszlám világban. M i l y e n o k o k állnak a m u s z l i m o k szerint e n n e k hátterében? 1. Az Egyesült Államok Izraelt egyoldalúan támogató politikája, amely folyamatosan napirenden lévő kérdés a m u s z l i m közvéleményben. O s z a m a b i n L a d e n a 90-es évek m á s o d i k felében, t ö b b ízben hangoztatta a palesztinkérdés rendezetlenségét, hangsúlyozván, hogy a p a l e s z t i n n é p öngyilkos merény­ letei l e g i t i m n e k m i n ő s í t h e t ő k az i l l e g i t i m izraeli megszállással s z e m b e n . A tényszerűség kedvéért tegyük hozzá, hogy a t ö b b s é g elfogadja ezt az álláspontot, a n n a k e l l e n é r e , h o g y egyáltalán n e m szimpatizál O s z a m a b i n L a d e n n e l . A neves iszlámszakértő, J o h n L. E s p o s i t o egy öt arab országot é r i n t ő kutatás ered­ ményét idézi könyvében: „az öt ország lakosságának t ö b b s é g e szerint, a palesztinkérdés a legfontosabb, m e g o l d a t l a n személyes problémájuk"/ZfsposíYo (2002), 154. old.]. A 2 0 0 0 s z e p t e m b e r é b e n kitört máso­ dik intifáda a terrortámadást követően v é r e s e b b szakaszába lépett, k ü l ö n ö s e n 2002 tavaszán a dzseníni mészárlás következtében. A z Egyesült Államok e k ö z b e n folyamatosan kétkulacsos politikát folytatott: a 2001-ben napvilágot látott két a m e r i k a i béketerv alapvetően objektív e l e m z é s , a m e l y e k támogatják egy palesztin állam létrejöttét (Mitchell-jelentés, Tenet-terv), B u s h e l n ö k a z o n b a n egyik b e s z é d é b e n Saront a „béke e m b e r é n e k " nevezte, a m i mélyen felháborította a m u s z l i m közvéleményt, h i s z e n Sáron a 80-as évek l i b a n o n i véres e s e m é n y e i n e k szülőatyja, így személye elfogadhatatlan a m u s z l i m o k számára [Lynch (2003), 87. old.]. A p a l e s z t i n lakosság ugyancsak elfogadhatatlannak tartja, h o g y az USA és Izrael terroriz­ mussal vádolnak szervezeteket, m i k ö z b e n az izraeli megszállás e l l e n i „szabadságharcot" folytatnak. 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-ét k ö v e t ő e n Izrael is csatlakozik a B u s h e l n ö k által m e g h i r d e t e t t t e r r o r i z m u s e l l e n e s hábo­ rúhoz. A z Egyesült Államok az elmúlt ötvenöt évben t ö b b m i n t 70 a l k a l o m m a l élt vétójogával Izraelt elítélő határozatokkal s z e m b e n . Legutóbb a 2 0 0 3 . o k t ó b e r 4-ei, 20 halálos áldozatot követelő haifai merényletre reagálva, izraeli r e p ü l ő g é p e k mélyen behatoltak Szíria területére, s z é l s ő s é g e s szervezetek célpontjait bombázva." Szíria - m i n t az E N S Z B T n e m állandó tagja - javaslatára született elítélő határozat egyedül az a m e r i k a i vétón b u k o t t m e g . A z Egyesült Államok a B T - b e n vétót e m e l t az Izrael által építés alatt álló „kerítés" elítélése e l l e n is, ugyancsak megvétózta nemzetközi b é k e f e n n t a r t ó k állomásoztatását a vitatott területeken, e k ö z b e n folyamatosan fegyvereket szállít Izraelnek. Érdekesség, h o g y az E N S Z Köz-

A médiában eseményeket,

például leggyakrabban olyan riporterek közvetítették akiknek csak rendkívülfelületes ismereteik vannak

a szeptember 11-érői az iszlámróű.

szóló)

Azérdekesség kedvéért fontos megemlíteni, hogy a haifai merénylet célpontja egy olyan étterem volt, amely a palesztin-izraeli béke megteremtésének szimbóűuma, mivel az étterembe rendszeresen együtt jártak palesztinok és izraeliek Az áldozatok között palesztinok is voltak/

33 gyűlése 144 i g e n szavazattal elfogadta, hogy az Izrael által felállítandó „kerítés" a nemzetközi joggal ellentétes, a m e l y határozatot az Európai Unió is támogatta. Izrael és az Egyesült Államok e l l e n e szavazott. A m u s z l i m közvélemény s z e m é b e n a szíriai i n c i d e n s egyértelmű bizonyítéka, h o g y a t e r r o r i z m u s - e l l e n e s háború egyik következő állomása Szíria lesz, s ezt a h á b o r ú t az izraeli katonaság „készíti" e l ő . A z u t o l s ó cseppet a p o h á r b a n az Arafát eltávolításáról h o z o t t elvi határozat jelentette, amelyet hivatalos f ó r u m o k o n B u s h e l n ö k szintén n e m utasított vissza. 2. A republikánus adminisztráció univerzalizmusa, unilateralizmusa. A z iszlám világban mély ellen­ érzést keltett G e o r g e W . B u s h néhány, a terrortámadás kapcsán tett kijelentése. Például a világ „jók" és „rosszakra" való felosztása a m u s z l i m o k számára azt sugallta, hogy az a m e r i k a i külpolitika a „civilizálatlan" világba s o r o l j a az iszlámot, illetve a hidegháborús „aki ni ncs velünk, az a terroristákkal v a n " a f o r i z m a eleve a terroristák közé sorolja a m u s z l i m o k a t , m i v e l B u s h b e s z é d e i b e n r e n d s z e r e s e n t e r r o r i z m u s s a l vádol olyan országokat, m i n t Líbia, Irak, Irán, Szíria, Szudán, J e m e n stb., amely országok kizárólag m u s z l i m államok. E n n é l súlyosabb volt, h o g y a t e r r o r i z m u s - e l l e n e s h á b o r ú t B u s h egy hosszú keresztes hadjárat­ nak ' nevezte, a m i m e g e r ő s í t e t t e a m u s z l i m o k történelmi rögeszméit, vagyis h o g y a N y u g a t a gyarmatosí­ tás, majd a globalizáció révén újabb keresztes hadjáratot indított az iszlám e l l e n . Nyilván az a m e r i k a i e l n ö k részéről ez egy véletlenül, rossz időben tett kijelentése volt, a z o n b a n az afganisztáni hadművele­ tek „Végtelen igazságra" való elkeresztelése újabb gyújtópontja lett az Amerika-ellenességnek. B u s h felis­ merve tévedését „Tartós szabadságra" keresztelte a terrorizmus-ellenes háború első szakaszát, a m i viszont azt érzékeltette, hogy az USA felsőbbrendűnek tekinti saját civilizációját, m i n t az iszlámot. Például a N e w Y o r k l i m e s egyik újságírója amellett érvel, hogy az Indiában élő 150 millió m u s z l i m sohasem fog az U S A területén m e r é n y l e t e t elkövetni, mert d e m o k r a t i k u s államban élnek, míg a s z e p t e m b e r 11-ei terrortáma­ dás elkövetői diktatórikus r e n d s z e r e k b e n szocializálódtak [idézi Abrahamian (2003), 535. old./. A re­ publikánus adminisztráció egyoldalú lépései, a nemzetközi jog s e m m i b e v é t e l e , az E N S Z m e g k e r ü l é s e , de k ü l ö n ö s e n az arab/iszlám világ vezető értelmiségi rétegeinek negligálása m i n d - m i n d fokozza a m u s z l i m Amerika-ellenességet. M a r t i n L y n c h szerint az Egyesült Államok úgy k e z e l i az a r a b o k a t és m u s z l i m o k a t , m i n t a g y e r m e k e k e t , akiket k ö n n y e n lehet manipulálni, m e g n y e r n i , illetve v é l e m é n y ü k e t negligálni, hiszen a diktatórikus r e n d s z e r e k úgyis elhallgattatják közvéleményüket [Lynch (2003) 90. old.]. L y n c h részletesen e l e m z i a Bush-adminisztráció diplomáciai hibáit, hiányosságait. Megállapítható, hogy az a r a b / m u s z l i m közvélemény már n e m a C N N és a B B C hírei alapján tájékozó­ d i k a Közel-Keletet érintő e s e m é n y e k r ő l , h a n e m az 1996-ban alapított A l - D z s a z i r a adásaiból, a m e l y szá­ m o s o l y a n e s e m é n y t is közöl, amelyet angolszász vetélytársa n e m . Például r e n d s z e r e s e n megismétlik az izraeli h á z r o m b o l á s o k képeit, az iraki háború baklövéseit stb., és számos alternatív v é l e m é n y n e k is han­ got adnak. B u s h e l n ö k t ö b b s z ö r vádolta az Al-Dzsazirát, hogy együttműködik az Al-Kaidával, erre hivat­ kozva kérte arra a katari emírt, h o g y hallgattassa el a televíziót. A m u s z l i m o k szerint egyrészről A m e r i k a a szólásszabadság é l h a r c o s a - u g y a n a k k o r elnémíttatja a k r i t i k u s hangokat! K ü l ö n ö s e n az az értelmiségi réteg fordult el az USA-tól, amely maga is a nyugati é l e t m ó d o t követi, n y u g a t i e g y e t e m e k e n tanult és a n g o l u l beszél. A z az értelmiségi réteg, a m e l y a közel-keleti reformtörekvések legfőbb szószolója lehet­ ne most az a m e r i k a i külpolitika e l l e n f o r d u l , úgy, hogy k ö z b e n maga is a n y u g a t i é r t é k e k szerint él [Esposito (2002), 153 old.]. T o v á b b rontják a képet az Al-Dzsazirában m e g j e l e n ő a m e r i k a i p o l i t i k u s o k , szakértők, akik rövid szereplésükkel megerősítik a m u s z l i m o k s z t e r e o t i p g o n d o l k o d á s á t . s

1

10

3. Az Egyesült Államok közel-keleti külpolitikáját leginkább a nyersanyagforrásokhoz való) hozzájutás határozza meg. A z arab/iszlám világ szerint az a m e r i k a i külpolitika csak retorikájában hangoztatja a d e m o k r á c i a és az e m b e r i j o g o k terjesztését, valójában legfontosabb célja az olajforrások feletti ellenőr­ zés. A m u s z l i m értelmiség ezzel magyarázza az iraki háború kitörését is, h i s z e n a terrortámadást követően j e l e n t ő s e n m e g r o m l o t t a k a szaúdi-amerikai kapcsolatok, ezért a kieső szaúdi olajat v a l a m i l y e n p o l i t i k a i ­ lag stabil forrásból k e l l fedezni, e h h e z p e d i g S z a d d a m H u s s z e i n m e g d ö n t é s e a l e g k é z e n f e k v ő b b m e g o l ­ dás. A m u s z l i m közvélemény szerint, a n n a k e l l e n é r e , hogy mélyen elítéli a tálib rendszert, az Egyesült Államokat az afganisztáni h á b o r ú b a n is a közép-ázsiai olaj- és földgázkészletek kontrollálása motiválta. Tegyük hozzá, h o g y a közel-keleti országok hivatalosan megtagadták az afganisztáni h á b o r ú b a n való részvételt, n e m e n g e d t é k át támaszpontjaikat, sőt m é g a nyugatbarát M u b a r a k - r e n d s z e r is visszakozott.

„Eitheryou 9

are with us, oryou

„ This crusade,

10 „Enduring

are with the

this war on terrorism

Ereedom".

isgoing

terrorists". to take a while.

34 Egyedül az a Pakisztán vett részt közvetlenül az e s e m é n y e k b e n , a m e l y k o r á b b a n e l i s m e r t e a tálib r e n d ­ szert [N. Rózsa Erzsébet (2002), 274. old.]. Rostoványi Z s o l t hozzáteszi m i n d e z e k h e z , h o g y a két civilizáció a nemzetközi r e n d s z e r b e n , illetve a világgazdaságban eleve egyenlőtlen helyzetet foglal e l , az a s z i m m e t r i k u s erőviszonyok eleve ellenérzést k e l t e n e k számos m u s z l i m b a n [Rostoványi (2003), 248. old.]. 4. Az iszlám vallás szent helyei a hitetlenek megszállása alatt cillnak. Régóta hangoztatott m u s z l i m sérelem, k ü l ö n ö s e n a fundamentalisták érvrendszerében, hogy az iszlám h á r o m l e g s z e n t e b b helye hitet­ l e n e k (káfirok) megszállása alatt áll. 1967-ben Izrael elfoglalta J e r u z s á l e m keleti felét J o r d á n i á t ó l , majd annektálta. 1990-ben a második Öböl-háború hatására a szaúdi király a m e r i k a i csapatokat hívatott be az ország v é d e l m é r e , a m e l y M e k k a és M e d i n a a m e r i k a i katonák általi v é d e l m é t j e l e n t i . P a r a d o x o n , hogy ezek az állig felfegyverzett katonák „erőszakkal" akarják a szabadság és a d e m o k r á c i a eszméit terjeszteni a szent földön. O s z a m a b i n L a d e n t ö b b s z ö r felajánlotta a szaúdi r e n d s z e r n e k , h o g y m u d z s a h e d i n j e i v e l megvédi a szentföldet. A szaúdi király ezzel s z e m b e n i d e g e n e k n e k szolgáltatta k i Arábiát [Esposito (2002). 12. old.]. 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-e után fokozódtak az a m e r i k a i érdekeltség e l l e n i terrorista merényletek, amelyek k ü l ö n ö s e n súlyosan érintették Szaúd-Arábiát. 2 0 0 3 májusában 34 halálos áldozatot követelő merényletre került s o r Rijadban, egy külföldiek lakta n e g y e d b e n . H a s o n l ó pszichológiai hatása van az iraki h á b o r ú n a k is, ugyanis a m u s z l i m közvélemény az USA-t n e m felszabadító e r ő k é n t , h a n e m megszálló hatalomként tartja számon, és ez n a g y o n h a s o n l ó Palesztina Izrael általi megszállásához /Rostoványi (2003), 249. old./. N e m r é g i b e n W a s h i n g t o n elhatározta, hogy kivonja katonáit Szaúd-Arábiából, és áthe­ lyezi támaszpontjait Katarba. A szent helyek „megszállásának" tehát alapvetően e m o c i o n á l i s töltete van. 11

5. Az Egyesült Államok „ kettős mércéje" és a korrupt, autoriter rendszerek támogatása. A kettős m é r c e alkalmazása t ö b b ország viszonylatában is j e l e n t k e z i k a 90-es évektől n a p j a i n k i g , például az USA elítéli a p a l e s z t i n öngyilkos m e r é n y l ő k e t , de az izraeli e r ő s z a k o s c s e l e k e d e t e k e t m i n d i g a jogos ö n v é d e l e m kategóriájába s o r o lja . K ü l ö n ö s e n a szélsőséges szervezetek ( p l . Iszlám Dzsihád) képviselői hangoztatják, hogy W a s h i n g t o n - m i k ö z b e n a demokratizációt támogatja - e k ö z b e n nyíltan szövetségre lép k o r r u p t vezetőkkel. K ü l ö n ö s e n a H o s z n i M u b a r a k féle E g y i p t o m o t szokás példaként h o z n i , a h o l M u b a r a k anti­ d e m o k r a t i k u s m ó d o n számolt le iszlamista ellenzékével. Az [ISA az iraki háború előtt valóyában a közelkeleti status quoban és nem a reformokban volt érdekelt, ugyanis az algériai 1990-es e s e m é n y e k követ­ keztében attól tartott, hogy egy fundamentalista hullám, d o m i n ó s z e r ű e n dönti le az Amerika-barát r e n d ­ szereket. A j e l e n l e g i iraki rendezés körülményei nagymértékben befolyásolják W a s h i n g t o n m e g í t é l é s é t a Közel-Keleten. H a ugyanis rövid idő alatt sikerül egy m ű k ö d ő k é p e s d e m o k r á c i á t kiépíteni, a k k o r ez vonzóvá teheti az Egyesült Államokat. A j e l e n l e g i helyzet a z o n b a n é l e s e n e l l e n t m o n d e n n e k , h i s z e n nap m i n t nap merényletek, fegyveres összecsapások dúlnak Irakban, a m e l y e k a káosz jeleit mutatják. F o n t o s az is, h o g y a n reagál W a s h i n g t o n az egyes országokban lezajló választási e r e d m é n y e k r e , tartózkodnia kell ugyanis a más országok belügyeibe való beavatkozástól. Ez m i n d e n k é p p e n javítana a j e l e n l e g i s z o m o r ú képen. A fentiek lezárásaként álljon itt egy ettől eltérő álláspont is. Barry R u b i n , a M E R I A nevű folyóirat szerkesztője a z o n az állásponton van, hogy az Egyesült Államok m e g í t é l é s e n e m az a m e r i k a i külpolitika miatt rossz a térségben, h a n e m a diktatórikus r e n d s z e r e k az Amerika-ellenesség szításával legitimálják saját hatalmukat, m i n t e g y külső fenyegetettség-érzést kreálva. R u b i n hozzáteszi, h o g y a második világhá­ borútól n a p j a i n k i g az a m e r i k a i külpolitika egyes melléfogásai e l l e n é r e alapvetően m u s z l i m - és arabbarát volt, ugyanis támogatta a S z a b a d Tisztek forradalmát E g y i p t o m b a n , és a s z u e z i válság alatt is kiállt Nasszer mellett. 1991-ben felszabadította Kuvaitot, a B a l k á n o n 1999-ben megvédte a m u s z l i m o k a t a szerb atroci­ tásokkal s z e m b e n , T e h e r á n n a l a legjobb v i s z o n y t próbálta kialakítani az 1979-es forradalmat követően, megvédte Arafatot 1982-ben, a m u s z l i m Pakisztánt támogatta a h i n d u Indiával s z e m b e n stb. A közel-keleti államok diktatórikus vezetői - habár m a g u k is élvezik az a m e r i k a i szövetség, és segélyek előnyeit elterelik a figyelmet az o l y a n b e l s ő p r o b l é m á k felől, m i n t a d e m o k r á c i a hiánya, a korrupció, a rossz gazdasági helyzet, a magas munkanélküliség stb. R u b i n azt a következtetést v o n j a le, h o g y B u s h elnök­ nek n e m szabad a gyengeség látszatát kelteni, h i s z e n ezzel a s z é l s ő s é g e s e k k e z é r e játszik. Ehelyett a „ m e g b é k é l t e t é s " helyett, világosan kell képviselnie az a m e r i k a i külpolitika prioritásait, ahogy ezt Irakban is tette és teszi [Rubin (2002), 73-85. old.].

"

Jeruzsálem helyszíne.

az iszlcim harmadik

legszentebb

helye, Mohamedpmféta

mennybemenetelének

35 A szerző megállapításai tartalmaznak u g y a n részigazságokat ( p l . a r e f o r m o k hiánya), a z o n b a n leegy­ szerűsítésnek tekinthetők. A z Kgyesült Államok ugyanis csak a k k o r támogatta e z e n országokat, a m i k o r az saját külpolitikai céljaival egybeesett, és n e m azért mert arab - vagy muszlimbarát lett v o l n a . K ü l ö n ö s e n m e g d ö b b e n t ő e k az Irán-USA v i s z o n y r a v o n a t k o z ó megállapításai, h i s z e n az U S A f o l y a m a t o s a n a funda­ mentalista r e n d s z e r m e g d ö n t é s é r e törekedett, h i s z e n Irán A m e r i k a - e l l e n e s politikát folytat m i n d a m a i napig. Tegyük hozzá a fentiekhez, hogy a sokat hangoztatott Nyugat-ellenesség s e m p o n t o s f o g a l o m , h i s z e n szinte kizárólag az A m e r i k a i Egyesült Államok külpolitikája iránti e l l e n é r z é s e k leírására használják. A z elmúlt évtizedekben szinte egyetlen merénylet s e m irányult nyugat-európai c é l p o n t o k e l l e n , h a n e m kizárólag a m e r i k a i é r d e k e l t s é g e k e l l e n . T e h á t a m u s z l i m o k úgynevezett Nyugat-ellenessége l é n y e g é b e n és egészen p o n t o s a n Amerika-ellenességet jelent. E n n e k az e l l e n é r z é s n e k az okaként a külpolitikán t ú l m e n ő e n a tájékoztatás hiányosságait is m e g e m ­ líthetjük. A m u s z l i m o k n a k l é n y e g é b e n csak felületes ismeretei v a n n a k az a m e r i k a i civilizációról, arról pusztán az a m e r i k a i fogyasztói kultúra t e r m é k e i n keresztül tájékozódnak. Például a h o l l y w o o d i filmek az a m e r i k a i kultúrát rendkívül rossz színben tűntetik fel, h i s z e n azt a kábítószerrel, prostitúcióval és erőszakkal azonosítják. A legfontosabb feladat, a m i az Egyesült Államok előtt áll, e n n e k a k é p n e k a kiegyensúlyozottabb tájékoztatás útján t ö r t é n ő javítása l e n n e [vö. Lynch (2003), 92-94. old.). Egy k i l e n c országot érintő közvéleménykutatás e r e d m é n y e i alapján a k i l e n c m u s z l i m / a r a b ország lakosságának csak 12 százaléka g o n d o l j a úgy, hogy az USA tiszteli az arab/iszlám é r t é k e k e t [Zakaria (2003)J. Az Amerika-ellenesség további finomításra szoruló f o g a l o m , ugyanis a m u s z l i m o k egy j e l e n t ő s része tiszteletben tartja az a m e r i k a i értékeket (szabadság, e m b e r i j o g o k ) , pusztán a külpolitika egyoldalúságá­ val, A m e r i k a h e g e m o n i s t a külpolitikájával n e m ért egyet. A z iráni M o h a m e d K h a t a m i beiktatási beszédé­ ben hivatalos programjaként említi „a civilizációk közötti dialógust" [Esposito (2002), 137. old.]. K h a t a m i k i e m e l i , hogy Irán tiszteli az Egyesült Államok értékeit, nagyrabecsüli az ott l é t r e h o z o t t civilizációt, n e m ért egyet a z o n b a n az USA h e g e m ó n i á r a törekvő politikájával, a m e l y e k példájaként az Irán-ellenes szank­ ciókat említi. Vajon reális alternatíva-e a civilizációk közötti párbeszéd?

Civilizációk szembenállása? A fentiek fényében feltehetjük a kérdést, hogy mit is jelent az iszlám i r o d a l o m alapján alábbi é r t e l m e z é s e k adódhatnak:

és a Nyugat

szembenállása.

Az

/. EawazE. Gerges, kiváló Közel-Kelet szakértő s z e r i n t e két civilizáció szembenállása a civilizáció)kat alkotó) országok nemzeti érdekeinek összeütközését jelenti. A z Egyesült Államok l e g f o n t o s a b b célja a regionális p o l i t i k a i status q u o és gazdasági é r d e k e l t s é g e i n e k fenntartása volt, ezért tartotta fenn Egyip­ t o m m a l és Szaúd-Arábiával, azaz tradicionális szövetségeseivel a kapcsolatot, és n e m a p o l i t i k a i folyama­ tok megnyitása mellett lépett fel. T e h á t n e m a civilizációs k ü l ö n b s é g e k okozzák a feszültséget, h a n e m az, hogy a p o l i t i k a i iszlám e z e n a m e r i k a i célokkal s z e m b e n lép fel [Gerges (1999), 229. old.]. G e r g e s e l m é ­ lete azzal is alátámasztható, hogy számos fegyveres ö s s z e ü t k ö z é s b e n m u s z l i m o r s z á g o k is résztvettek az USA oldalán. Talán e l e g e n d ő , ha a második Öböl-háborúra g o n d o l u n k (1990-91), a m i k o r t ö b b e k között Szíria és E g y i p t o m is csapatokat küldött Kuvait felszabadítására. Pakisztán p e d i g a tálib r e n d s z e r m e g d ö n ­ t é s é b e n tevékenykedett. Ilyen történelmi példákat akár a k ö z é p k o r b a n is találhatunk, a m i a szűk értelem­ ben vett civilizációs törésvonal e l m é l e t é n e k m e g d ö n t é s é t jelenti. 2. Bassam Tibi, m a g y a r u l is megjelent könyvében é r d e k e s megállapításnak ad hangot. V é l e m é n y e szerint a civilizációd közötti ellentétek a történelemmel, azaz a civilizáció)k születésével egy időben kelet­ keztek, ugyanis az adott civilizáció) identitását leggyakrabban a „mi" és „ők" szembecillítcisciban alakítja ki. T e h á t a nyugati civilizáció saját maga identitását az iszlámmal s z e m b e n alakította k i . M o h a m e d nélkül nem lett v o l n a Nagy Károly, és n e m lett v o l n a európai civilizáció s e m - érvel t ö b b h e l y e n Tibi. A z o n b a n hangsúlyozza, hogy: „Nem a civilizációk közötti k o n f l i k t u s o k j e l e n t i k az újdonságot, h a n e m az, h o g y ezek a k o n f l i k t u s o k a világpolitika színpadán új alakot öltenek, tehát a vallási f u n d a m e n t a l i z m u s , az átpolitizált vallás formájában t ű n n e k fel" [Tibi (2003), 200. old.]. 3- SámuelP. Huntington 1993-ban publikálta cikkét, a m e l y b e n a „ c i v i l i z á c w k összeütközése" kifeje­ zést használja, amellett érvelve, hogy a történelemben és így a jelenben is a legélesebb törésvonal az iszlám és a Nyugat között húzódik. H u n t i n g t o n a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-ei terrortámadás kapcsán kijelen­ tette, h o g y az n e m a civilizációk háborúja, v i s z o n t k ö n n y e n azzá válhat. A z e l m ú l t évtized u g y a n i s

36 H u n t i n g t o n szerint a „muszlim h á b o r ú k k o r a " . A neves politológus szerint az évtized e g é s z é r e a m u s z l i m t e r r o r i z m u s és a m u s z l i m o k erőszakos c s e l e k e d e t e i voltak j e l l e m z ő e k . E z e k a m e r é n y l e t e k a 90-es évek elején m é g csak szórványosak voltak, majd az évtized végére felerősödtek, e l s z a p o r o d t a k . A 2 0 0 0 - b e n zajló 32 fegyveres k o n f l i k t u s több m i n t kétharmadában vesznek részt m u z u l m á n o k , a m e l y alátámasztja a civilizációs törésvonal tételét [Huntington (2002)J. 4. A szer zőh ö z l e g k ö z e l e b b Tariq Ali érvelése áll, a k i a „fundamentalizmusok összecsapásáról" be­ szél. Egyik o l d a l o n a j e l e n l e g i republikánus adminisztráció a m a g a unilateralizmusával b i r o d a l m i ábrán­ dokat kerget t e r r o r i z m u s - e l l e n e s háborújával, míg a másik o l d a l o n az iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s áll. T a r i q Ali szerint az egyik oldalt a siker, a másik oldalt a csalódottság mozgatja. Mindkét o l d a l közös jellem­ zője a militarizáltság magas foka, a z o n b a n ez n e m az egyenlők küzdelmét j e l e n t i . A z Egyesült Államok lényegesen e l ő n y ö s e b b pozíciót foglal el a nemzetközi r e n d s z e r b e n , m i n t a f u n d a m e n t a l i s t a m u s z l i m o k [Ali (2002) J.

A párbeszéd lehetőségei 1. A párbeszéd egyik legfontosabb előfeltétele a p o n t o s és szakszerű tájékoztatás és ismeretterjesztés, a m e l y n e k legbefolyásosabb eszköze a média. Itt n e m pusztán a média s z e r e p l ő i n e k felelősségéről van szó, h a n e m az állami politika szintjén kell célként elhatározni a kiegyensúlyozottságot. Például az ame­ rikai külpolitikának o l y a n p r o g r a m o k , filmek, e s e m é n y e k támogatását kell s z o r g a l m a z n i az iszlám világ­ ban, m e l y e k által a m u s z l i m o k m e g i s m e r h e t i k az a m e r i k a i értékeket. U g y a n e z v o n a t k o z i k t e r m é s z e t e s e n a m u s z l i m o k r a is, m i v e l láthattuk, hogy mindkét fél hibás a k i a l a k u l t helyzetért. L y n c h azt javasolja továbbá, h o g y a párbeszédhez e l e n g e d h e t e t l e n az a m e r i k a i h e g e m o n i z m u s s a l való szakítás; míg B u s h i m p e r i a l i s t a célokkal j e l e n i k m e g a Közel-Keleten, a d d i g n e m lehet szó p á r b e s z é d r ő l . A z USA-nak a korábbiakhoz képest nyíltabban kell támogatnia a d e m o k r a t i k u s erőfeszítéseket, a r e f o r m o k a t , és felül kell vizsgálni az autoriter, diktatórikus szövetségesekkel való együttműködést [Lynch (2003), 92-94. oldj. „A kirekesztő p o l i t i k a a katasztrófa receptje, míg a befogadó p o l i t i k a a túlélés k u l c s a " - é n e i Fawaz E. G e r g e s [Gerges (1999), 238. old.]. A megoldás tehát nem a „hamis toleranciában" rejlik, hanem egy nyílt amerikai külpolitikában, amelynek céljai az átlagember számára is közérthetőek. E z a külpolitika le­ gyen elkötelezett az e m b e r i jogok, és a p o l i t i k a i szabadságjogok kiterjesztése iránt, hogy ne állhasson elő az a helyzet, hogy maga az Egyesült Államok akadályozza e z e n é r t é k e k érvényesülését. Z a k a r i a a z o n magas rangú h i v a t a l n o k o k eltávolítását javasolja, akik az a m e r i k a i adminisztráción belül szélsőséges állás­ p o n t o t képviselnek. W i l l i a m B o y k i n t á b o r n o k például - a Védelmi Minisztérium magas rangú vezetője számos a l k a l o m m a l tartott keresztény fundamentalisták előtt o l y a n beszédet, a m e l y b e n l e n é z ő e n nyilat­ kozott az iszlámról. „Tudtam, hogy az én i s t e n e m hatalmasabb, m i n t az ő istene" - érvel egy szomáliai m u s z l i m hadúrral s z e m b e n i sikerének okáról. Zakaria szerint tehát nincs szükség egy új típusú 'public diplomacy" kialakítására, finanszírozására, pusztán a szélsőséges hangokat kell elhallgattatni [Zakaria (2003)]. A tájékoztatás kiegyensúlyozottsága mellett a z o n b a n a jelenleg is dúló) fegyveres konfliktusnak, diplomáciai hidegháborúnak is véget kell vetni. 2. A párbeszéd legfőbb akadályai: az iraki háború, az Izraelt t á m o g a t ó a m e r i k a i külpolitika, a terroriz­ mus-ellenes háború, az afganisztáni rendezés bizonytalanságai, szankciók számos m u s z l i m országgal szem­ ben, r o m l ó iráni-amerikai v i s z o n y stb. A m u s z l i m d i s k u r z u s b a n az iraki h á b o r ú és a p a l e s z t i n kérdés egyaránt megszállásnak minősülnek, az Egyesült Államok imperializmusával azonosítják azokat. A dialó­ gus a m u s z l i m o k számára a d d i g elképzelhetetlen, míg n e m létezik Palesztin Állam. Tegyük hozzá, hogy e n n e k p e d i g előfeltétele az öngyilkos merényletek és az izraeli k a t o n a i válaszreakciók leállítása, azaz az erőszak ördögi k ö r é n e k befagyasztása. Fegyveres k o n f l i k t u s o k k ö z e p e t t e m e r ő ábránd civilizációk közöt­ ti párbeszédről értekezni. 3. Bassam Tibi a megoldást az ész és a tudás felülkerekedésében Icitja: a felvilágosodás normái hidat képezhetnek a két civilizáció) között. J e l e n l e g az iszlám civilizációt egy „felemás m o d e r n i t á s " j e l l e m z i , azaz a m u s z l i m o k felismervén a Nyugattól való lemaradásukat, átvettek s z á m o s t e c h n i k a i , műszaki vív­ mányt, a z o n b a n a n n a k szellemiségét n e m . Még a fundamentalisták is m o b i l t e l e f o n t , internetet, televíziót - a m o d e r n k o r újdonságait - használják érvrendszerük elterjesztésére, a z o n b a n az ú j d o n s á g o k mögötti értékeket n e m t e k i n t i k sajátjuknak [Tibi (2003), 160-163- old.]. A z iszlámban is tehát egyfajta „felvilágo­ sodásnak" k e l l e n e v é g b e m e n n i . Az európai muszlim közösségekkel kapcsolatos probléma megoldcisának kulcsát Tibi az „euroiszlám" létrejöttében látja. „Az euroiszlám n e m i s m e r i a dzsihádot, és összeegyeztet-

37 h e t ő a legfontosabb európai alkotmányos normákkal: a világiassággal (vallás é s p o l i t i k a különválasztása), a világi toleranciával (a másként g o n d o l k o d ó k és a hit szabadsága) és végül a p l u r a l i z m u s s a l . " [Tibi (2()()j), 203- old.]. A z euroiszlám tehát egy o l y a n etikai n o r m a r e n d s z e r , a m e l y magán viseli az európai felvilágosodás é s az iszlám h i t r e n d s z e r legfőbb pozitívumait. Kérdéses, h o g y m e n n y i r e tűnik utópiának e n n e k a megvalósítása. 4. A civilizációk párbeszédével kapcsolatos e l e m z é s n e k fel k e l l t e n n i e a kérdést, h o g y p o n t o s a n k i k n e k a párbeszédéről v a n szó? E z a kérdés legalább a n n y i r a fontos, m i n t a fegyveres k o n f l i k t u s o k megoldása. M i t értünk iszlám alatt? Az iszlám l é n y e g é b e n egy fikció. A z iszlám civilizáció ugyanis j e l e n l e g 55 országot foglal magában, és 1924 ó t a m é g csak formálisan s e m r e n d e l k e z i k k ö z p o n t i autoritással. - Es mit értünk Nyugat alatt? Amerikát és Európát együtt? Netán a Vatikánt, a m e l l y e l a m u s z l i m o k igazolnák a „keresztény Nyugat" fogalmának jogosságát, é s a keresztes háborúk létét? E z m e g l e h e t ő s e n furcsa l e n n e , annak tudatában, h o g y a szekularizáció többszáz éve v é g b e m e n t . Nyilvánvaló, hogy a párbeszéd multidimenzionálissá tétele a legcélszerűbb: a politikai, gazdasági, kulturális, vallási szférák egyidejűségével lehetne a legnagyobb eredményeket elérni. A civil szféra dialó­ gusa é p í t ő jelleggel m u t a t n a rá az iszlám civilizációban m ű k ö d ő N G O - k hiányosságaira és a fejlődés útjára. l

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM Abrahamian, Ervand (2003): The US média, V o l 24, N o 3, 529-544. o l d .

Huntington

and September

Akhavi, Shahrough (2003): Islam and the West in world history V o l 24, N o 3, 545-562. o l d . Ali, T a r i q (2002): The Clash of Fundamentalisms. London and New York

T h i r d W o r l d Quarterly,

Crusades,]ihads

Csicsmann L á s z l ó (2003): Az „iszlám versus Nyugat" diskurzus Külügyi Szemle, 1. szám, 80-110. o l d .

11 T h i r d W o r l d Quarterly,

andModemityVerso.

a globalizálódó

Esposito, J o h n Lewis (2002): IJnholy War. Terror in the Name of O x f o r d University Press, N e w Y o r k

médiában.

Islam

F u k u y a m a , Francis (2002): Még m i n d i g a t ö r t é n e l e m végén vagyunk. In: Szeptember 11. Értelmezések, elméletek, viták. Balassi Kiadó, 2 0 0 2 . B u d a p e s t . K o v á c s Z s u z s a - N é m e t i T a m á s (szerk.) 73-76. o l d . Gerges, Fawaz A. (1999). America andPolitical Cambridge Univeristy Press, N e w Y o r k

Islam.

Clash of Cultures

or Clash of

Interests?

Huntington, S á m u e l P. (2002): T h e age o f M u s l i m Wars Newsweek, S p e c i a l E d i t i o n , D e c e m b e r 2 0 0 1 - F e b r u a r y 2002, 6-13. o l d . K o v á c s Z s u z s a - N é m e t i T a m á s (szerk.) (2002): Szeptember Balassi Kiadó, B u d a p e s t .

11. Értelmezések,

elméletek,

viták.

Lynch, Marc (2003): T a k i n g Arabs S e r i o u s l y Foreign Affairs, S e p t e m b e r / O c t o b e r , 81-94. o l d . N. R ó z s a E r z s é b e t (2002): S z e p t e m b e r 11-e és a m u s z l i m világ. In: T á l a s P é t e r /szerk./: Válaszok a terrorizmusra. Avagy van-e út az afganisztáni „ vadászat tó)Ta fenntartható) globalizációng.

12

1924-ben Musztafa

Kemál

eltörölte

a kalifátus

intézményét.

38 S V K H - Chartapress, B u d a p e s t . 265-290. o l d . R o s t o v á n y i Zsolt (2003): Az iszlám világ és a Nyugat 2001. szeptember 11. Utószó a magyar kiadáshoz. In: T i b i , Bassam: Keresztes háború és dzsihád. Az iszlám és a keresztény világ. Corvina, B u d a p e s t ; 239-257. o l d . R u b i n , Barry (2002): The Real Roots of Arab Anti-Americanism N o v e m b e r / D e c e m b e r , 73-85. o l d .

után.

Foreign Affairs,

Talál, H a s s z á n b i n (2002): Az emberiség válasziü előtt áll. In: K o v á c s Z s u z s a - N é m e t i T a m á s (szerk.), 103-105. o l d . Tálas P é t e r /szerk./ (2002): Válaszok a terrorizmusra. Avagy van-e út az afganisztáni a fenntartható) globalizációng. S V K H - Chartapress, B u d a p e s t . T i b i , Bassam (2003): Keresztes háború Budapest.

és dzsihád.

Az iszlám

és a keresztény

világ.

„

vadciszattóű"

Corvina,