Az iskolai mentálhigiéné alapjai (vázlat) Grezsa Ferenc
TÁMOGATÓ RENDSZEREK (Caplan nyomán) /
\
SPONTÁN /
SZERVEZETT \
Csoportos
Egyéni
/
Nem hivatásos
\
Hivatásos
(inform. gondviselők)
* CSALÁD * szomszédság OKT/NEV * barátok * kortárscsoportok * munkatársak
* mindenes * specialista
* önkéntes segítés * kölcsönös segítés
* EÜ. *
* SZOC. * MÉDIA * IG.SZOLG * ÖNKORM. Vallási közösségek
AZ ISKOLA PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGE (GEREVICH) • Körülvevő környezet elvárásai, mintái • Társadalmi változások mértéke • Pszichológia, mentálhigiéné fejlettsége • Az iskola sebezhetősége • Az iskola megújulási képessége
HUMÁN INTÉZMÉNYEK TÍPUSAI (BOWER)
• Elsődleges csoport (mindenkit elér, értékek – célok – eszközök – szabályok hálója, pl. család, iskola, szomszédság, kortárscsoport, egyház stb.) • Másodlagos csoport (a népesség bizonyos részét érinti, korrektív funkció, pl. egészségügy, igazságügy, szociális intézmények, gyermekotthonok, speciális iskolák, tanácsadók stb.) • Harmadlagos csoport („terápiás rezsim”, stigmatizál, infantilizál, hospitalizál, a szabadság korlátozása, a problémák újratermelése, pl. elmegyógyintézetek, javítónevelő intézetek, börtönök)
PYGMALION EFFEKTUS (ROSENTHAL, JACOBSON, 1968)
• Előzetes információ hatása a pedagógusok attitűdjére, a kiértékelésre • A pedagógus elvárásai kihatnak a diákok kiértékelésére, teljesítményére • „Pozitív” és „negatív” Pygmalion effektus
AZ ISKOLA SEBEZHETŐSÉGE • Innováció (a környezet ellenállása) • Kvázi professzionalizmus (a tanár nem független, státuszbizonytalanság, sérülékeny énkép) • Céldiffúzió (egymásnak ellentmondó célok) • Formális koordináció és kontroll (személyesség ↔ hierarchia)
SZOLGÁLTATÁSI MODELLEK AZ ISKOLÁBAN Direkt modell Tanár → Pszichológus → Gyermek Instrukció Kezelés Indirekt modell Pszichológus → Tanár ← Instrukció Konzultáció
→ Kezelés
Gyermek
A mentálhigiénés konzultáció rendszere (Caplan, 1974)
Az intézményesített szupportív támogatások kiszorítják a spontán, természetes támogatásokat Az ideális iskolában a középpontban nem a tananyag, hanem a szilárd, belső értékeket konzekvensen hordozó, koherens magatartású pedagógus áll. A szocializációs folyamat alappillére a pedagógus mintanyújtása, szilárd értékrendje.
KONZULTÁCIÓ- (TANÁCSADÁS?)
•Problémamegoldó •Viselkedési •Mentálhigiénés
PROBLÉMAMEGOLDÓ KONZULTÁCIÓ AZ ISKOLÁBAN 1. 2. 3. 4.
A probléma meghatározása Ellenállások, támogatások elemzése Megoldások keresése Alternatívák értékelése, megoldási mód kiválasztása 5. Konzulens és konzultáns kompetenciáinak meghatározása 6. Kiválasztott megoldási mód végrehajtása 7. Kiértékelés, új helyzet-meghatározás, célkeresés
VISELKEDÉSI KONZULTÁCIÓ AZ ISKOLÁBAN 1. Az inadekvát viselkedés meghatározása 2. Az összeférhetetlen viselkedés meghatározása 3. Az inadekvát viselkedést következetesen megelőző események elemzése 4. Az inadekvát viselkedést konzisztensen követő események elemzése 5. Az adekvát viselkedést következetesen megelőző események elemzése 6. Az adekvát viselkedést konzisztensen követő események elemzése 7. Az adekvát viselkedés gyakoribbá válását megelőző események számbavétele 8. Az adekvát viselkedés gyakoribbá válásának következményei 9. Vészjelzés megtervezése 10. Az inadekvát viselkedés ritkulását követő események tervezése
11.Follow-up, korrigáló feladatok meghatározása
MENTÁLHIGIÉNÉS KONZULTÁCIÓ (Caplan, 1970)
CÉL: MEGELŐZÉS, KEZELÉS 1. Individuális esetek • Tanárközpontú • Kliensközpontú 2. Adminisztratív programok • Programközpontú esetkonzultáció • Konzulens központú adminisztratív konzultáció
SZOCIALIZÁCIÓ (REIFF)
• Család: felkészítés a szeretetre • Kortársak: felkészítés a játékra • Iskola: felkészítés a munkára • A fejlődés záloga: a 3 színtér kongruenciája
Rendszerközti akkomodáció, pszichoszociális összhang (Murrell, 1973)
• A gyermeknek az a képessége, amely lehetővé teszi számára, hogy a szocializációs rendszereket összeegyeztesse magában.
„A célkitűzés az, hogy /…/ segédkezzünk a tanulóknak abban, hogy • önmaguk által kezdeményezett cselekvésre, a cselekvésért vállalt felelősségre alkalmas egyének, • ésszerű választásra, önirányításra képes egyének, • kritikai érvekkel rendelkező tanulók, mások teljesítményét értékelni képes emberek, • a problémák megoldásához alkalmas ismeretekkel rendelkező személyek,
… folytatás (1) • s ami még fontosabb: új probléma helyzetekhez rugalmasan, intelligensen alkalmazkodni képes egyének, • a problémák megközelítésének adaptív módját bensőleg elsajátított (internalizált), minden rendelkezésre álló tapasztalatot szabadon, kreatívan felhasználó emberek, • másokkal a felsorolt különféle tevékenységekben hatékonyan együttműködni képes emberek legyenek,
… folytatás (2) • végül olyan emberek legyenek, akik nem mások jóváhagyásáért, hanem saját szocializált célkitűzéseik valóra váltásáért küzdenek.” (C. Rogers)
Hagyományos tanárszerep
⇔
A tanár igazi személyisége
A „jó tanár” szerepéhez fűződő hiedelmek,elvárások (Th. Gordon nyomán)
• • • • • • • •
Mindig kiegyensúlyozott Elfogulatlan, előítélettől mentes Érzéseit nem mutatja ki diákjai előtt Minden tanulót egyformán elfogad Ösztönző légkört biztosít Nem hibázik, egyenletesen teljesít Diákjainál okosabb, mindig tudja a választ Egységes tanárcsoport része
A jó tanár – diák kapcsolat jellemzői (Th. Gordon nyomán)
• • • • •
Kölcsönös nyíltság, átláthatóság Kölcsönös figyelem, törődés Egymástól való függés Az egymástól való kölcsönös elkülönülés lehetősége Az érdekek kölcsönös egyeztetése
„Ideális osztály?” - elölről
Elfogadó / elutasító tanártípusok (Th. Gordon nyomán)
+++
Elfogadható viselkedés +++
+ ⇑ + __________________________________________________ _____ -
---
⇓
Elfogadhatatlan viselkedés --
-
-
„Ideális osztály?” - hátulról
A negatív értékelés, kritika hatásai • • • • •
Kockázatkerülő magatartás Elővételezett szorongás Gátló szorongás Negatív attitűdök Lázadás
„Ideális osztály?” - oldalról
Az elfogadás / elutasítás háttere (Th. Gordon nyomán)
•A tanár változása •A (hivatás) személyiség alakulása •Aktuális érzelmi állapot •A külvilág észlelésének sajátosságai (percepció) •A diákok eltérő megítélése •Sztereotípiák •Pozitív / negatív előítéletek •Az aktuális helyzet, a környezet hatása •Adott viselkedés helyzetfüggő minősítése
A hamis elfogadás Elfogadás Hamis elfogadás Külső viselkedés ⇔ Belső érzések (Pl: külső elvárások, kettős mérce: tanárok ⇔ diákok)
Elutasítás
A nevelési problémák „tulajdonosa” (Th. Gordon nyomán)
Tanulóé
Nincs probléma = hatékony nevelés
Tanáré
„… iskoláink célja elsősorban az kellene, hogy legyen, hogy tevőlegesen hozzájáruljon a gyerekek egészségesen fejlett személyiségének kialakulásához. Nem a régóta dúló „oktatás – nevelés” ellentétben kívánok állást foglalni: az egészségesen fejlett személyiséghez hozzátartozik, hogy olyan ismeretekkel rendelkezik, melyek értelmesen elrendeződnek benne, melyeket adott alkalommal aktivizálni, szükség esetén felhasználni tud, s a személyiségfejlődés valószínűleg önként vállalt, érdeklődéssel és teljes figyelem ráfordítással végzett tanulás során valósulhat meg leginkább.” (Klein)
EGÉSZSÉGNEVELÉS • Az egészségnevelés a betegségek megelőzésére irányuló ismeretek átadását, bizonyos készségek kialakítását célzó pedagógiai munka. • Az egészséget értékként tekintő, az egészségmegtartását fontosnak tartó egyének felnevelésére vállalkozik.
„MILLER-FÉLE PIRAMIS”
TESZI
Döntéshozatal, személyes fejlődés
MUTATJA
TUDJA, HOGYAN
TUDJA
Attitűd, magatartás, Készségek Ismeret
TANULÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI PIRAMIS
TESZI
megfigyelés, portfolió, napló, önértékelés
MUTATJA, HOGYAN
összevont strukturált vizsga
TUDJA, HOGYAN
írásbeli értékelés
TUDJA
írásbeli értékelés
Rejtett tanterv
Deklarált
Oktatott
Megtanult
A rejtett kurrikulum tartalma (Barabás nyomán)
• • • • •
Az iskola ethosza, atmoszférája A tantárgyak iskolai megítélése Magatartásbeli standardok A tantestület által közvetített attitűdök Az érvényesülést biztosító értékek
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLÁKBAN FIGYELEMBE VEENDŐ FELADATOK (Barabás nyomán)
1. Iskolán belüli jó kapcsolati rendszer, „klíma” 2. A tantestület egészségének és jólétének védelme 3. A tanulók önbecsülésének kialakítása, megtartása 4. Nevelők hitelessége és példája az egészséggel kapcsolatos viselkedést illetően
KIMENETI ÉRTÉKELÉS (Barabás nyomán)
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Ismeretek és attitűdök változása Készségek és magatartás alakulása A környezet megváltoztatása Fizikális értékek mérése Személyes jól-lét mérése Beavatkozások, akciók gyakorisága
