AZ IRODALOM EREDETE, SZÓBELISÉG ÉS ÍRÁSBELISÉG

SZÖVEGVILÁGOK

„…Te kellesz, olvasó”

AZ IRODALOM EREDETE, SZÓBELISÉG ÉS ÍRÁSBELISÉG 1. Gyűjtsétek össze asztalterítő-technikával, szerintetek milyen szövegeket nevezünk irodalomnak! 2. Hasonlítsátok össze T-táblázattal, hogyan hagyományozódtak az irodalmi szövegek nemzedékről nemzedékre évezredekkel ezelőtt, és hogyan, hányféleképpen történhet a rögzítésük napjainkban! 3. Készítsetek pókhálóábrát, vajon milyen emberi igények, szükségletek hozhatták létre az irodalmat!

Két finn ember a finnek ősi történeteiből énekel

A népi énekesek szemben ülnek egymással, kezükkel összekapaszkodnak, testükkel előre-hátra hintáznak. Hasonlítsátok össze a történetmesélői helyzetet a Munkácsyképen láthatóval!

Munkácsy Mihály: Falusi felolvasás (1865)  Ki(k) van(nak) a kép középpontjában:

a felolvasó vagy hallgatósága? Érveljetek!

 Írd meg a történetet, amit szerinted

a képen látható alak felolvas!

 Szólaltassátok meg a belső hangok

technikájával a hallgatók lehetséges reakcióit!

4. 5. 6. 7. 8.

Olvasd el az ismeretközlő szöveget jelöléstechnikával! Készíts a füzetedbe jelöléstáblázatot, írd bele a szöveg kulcsfogalmait! Beszéld meg táblázatos vázlatodat padtársaddal! Keressetek közösen választ kérdéseitekre, ha szükséges, kérjetek segítséget tanárotoktól! Hasonlítsátok össze pókhálóábrátokat a tankönyvbelivel! Értelmezzétek, példázzátok a pókhálóábrákban összegyűjtött feltételezéseket az irodalom eredetéről!

8

1irodalom_09g_1-2.indd 8

2013.01.15. 10:35:24

Az irodalom kezdetei az írásbeliség előtti korba nyúlnak vissza, az ősköltészet, a mágikus művészet korába. A varázsénekek, mítoszok, mondák, siratók és mesék az emberiség legősibb irodalmi műfajai, illetve szövegei. Évszázadokon át szóban hagyományozódtak. Ennek a szóbeli hagyománynak egy része egy-egy nép írott irodalmában is továbbélhetett (l. pl. a görög mítoszok). Más népek dalait, meséit, évszázadokkal később kísérelték meg összegyűjteni és lejegyezni. Legtöbbjük azonban rögzítés hiányában egyszerűen „elfelejtődött”. Arról, hogy mi késztette az embert már a történelem előtti korban művészi, ezen belül irodalmi jellegű alkotó tevékenységre, különböző feltételezések vannak. Ma sokan vélik úgy, hogy a művészet, az irodalom az ember megismerési vágyából fakad. Az ember önmagát és a világot megérteni akaró, eredendően játékos, alkotó természetében gyökerezik. Azokban a kultúrákban, amelyekben az írásbeliség megjelent, megszületett az irodalom írott változata is. Szóbeliség és írásbeliség, népköltészet és műköltészet, népszerű és magas irodalom, irodalmi és hétköznapi szöveg évszázadokon át kölcsönös együtthatásban élt és él ma is. Az irodalmiság az írásbeliségnél tehát tágabb fogalom. Ugyanakkor bizonyos szempontból szűkebb fogalom is. Szűkebb, mert a művészetek egyik ágaként a szépirodalmat értjük rajta. Azt a szépirodalmat, amely esztétikai tapasztalattal: a szépség élményével és a(z) (ön)megértés örömével ajándékozhatja meg az olvasót. Vannak átmeneti irodalmi formák is. Ilyen például a művészeti tárgyról szóló, személyes hangú, művészi igényű tanulmány, az esszé. De ilyen az életrajz- vagy a szónoki irodalom java része is. A történelem különböző korszakaiban a szépirodalomba tartozó formák köre hol kiterjedt, hol szűkült. Vagyis a fogalom éppúgy, mint maga az irodalmi jelenség, változott. Bevezető fejezetünkben az irodalomról való beszéd ma érvényesnek tartott irodalomfogalmát járjuk körül. utánzás a világ megértésének vágya

Az esztétikaa (görög: aisztheszisz ’érzékelés, észlelés’) a művészettel, szűkebben a széppel való foglalatoskodást jelenti. Magába foglalja az alkotás és befogadás kérdését, valamint a műalkotás létrejöttének feltételeit és hatásának módjait. A szépről való gondolkodás a görög kezdetektől jelen van a jóról és az igazról való elmélkedés mellett. (Bacsó Béla nyomán)

15–17 000 éves barlangrajz, Lascaux, Franciaország

Milyen feltevéseket ismersz a barlangrajzok keletkezéséről?

„Falak mindenhol vannak, és firkálással elkezdhetjük lebontani őket.” (falfirka)

A falfirkák a mai városok művészet alatti művészetének jellegzetes alkotásai. Mi a véleményed a falfirkálásról? Ha rajtad múlna, hogyan szabályoznád?

megörökítés

MŰVÉSZET

önmagunk megértésének vágya önkifejezés

SZÖVEGVILÁGOK

Az irodalom kezdetei

IRODALOM

újraalkotás a

játék munka

élmény, szórakozás kreativitás, alkotni vágyás

9


2013.01.15. 10:35:25

„[A] fikciós világokban [kitalált történetekben, irodalomban] tett minden sétának ugyanaz a funkciója, mint a gyermekjátékoknak. A gyerekek azért babáznak, játszanak falovakkal vagy eregetnek sárkányt, hogy megismerkedjenek a világegyetem fizikai törvényeivel és azokkal a cselekvésekkel, amelyeket egyszer majd a valóságban is végezni fognak. Ugyanígy, fikciót olvasni annyit tesz, hogy játszunk egy játékot, s ezáltal értelmet adunk annak a rengeteg dolognak, ami a létező világban történt, történik vagy történni fog.”

SZÖVEGVILÁGOK

(Umberto Eco: Hat séta a fikció erdejében – részlet)

Falfirkák Ne vezess túl gyorsan, mert még lemarad az őrangyalod! Légy hű magadhoz! Egész életedet vele kell leélned. Örökké akarok élni! Eddig sikerült. Ne makacskodj, forogj együtt a Földdel! Viccek – Jean, hozza be a köntörfalat. – Minek uram? – Mellé akarok beszélni. Egy csiga mászik fel a tölgyfára. Ötven év múlva elér a feléhez, majd megcsúszik és lezuhan a földre. Keservesen megüti magát, majd így szól: – Na lám csak! Ez a vége a nagy sietségnek! Örkény István: Csupa közhely – részlet Két test, egy lélek Nem tudok nélküled élni Ha távol vagy, veled időznek gondolataim Pedig ki hitte volna Mi rejtőzik az idő méhében Nem lehet azt kiszámítani Mert csak a vak szerencse műve Rég volt, talán igaz se volt Hogy egymást kézen fogva Egymásnak vállat vetve Nekivágtunk a meredeknek Szembenézve az élet viharaival (…) (kötetben megjelent 1968-ban)

Gad Frederik Clement: Gyermekjátékok (1912)  Írj a kép alapján rövid fogalmazást arról, milyen „felnőttes” dolgokat tanulnak meg a gyerekek játék közben!

9. Próbáld megmagyarázni, miért vonhat párhuzamot az esszérészlet szerzője a játszás és az olvasás között! 10. Szerinted milyen játékot játszunk, amikor egy kitalált történetet olvasunk? 11. Kutass az emlékezetedben! Meg történt már veled, hogy irodalomolvasás közben értettél meg valami fontos dolgot önmagadról vagy a világról? Ha igen, írd le magadnak a füzetedbe! 12. Értelmezd az idézet utolsó mondatát, gondolatát! 13. Hozz létre minél több kapcsolatot az Ecoidézet és a művészi tevékenység eredetét firtató tankönyvi pókhálóábra elemei között!

Varró Dániel: sms Azt írom + most 1 smsbe Hogy beléd vagyok kedvesem esve Vágyak dobálnak partra kivetnek Billentyűzárát oldd ki szivednek (2007) Podmaniczky Szilárd: Képlapok a barlangszájból – részlet A gumilabda végiggurult a lejtős utcán, majd a kanyarban az árokba fordult, ahol némi himbálódzás után megállapodott. Minden gyerek kirohant a kapun labdát keresni, de csak az egyik indult el fölfelé az emelkedő utcán. (1999)

1. Keressetek minél több kapcsolatot a szövegek, szövegrészletek között! 2. Gyűjtsetek példákat a szóbeliség és az írásbeliség, a hétköznapi szövegek és a szépirodalom közti kapcsolódásokra! 3. Keressetek példát a szövegekből arra, hogy egy szó, szószerkezet vagy mondat mást, többet jelent, mond annál, mint a hétköznapi beszédben! 4. Keressetek példát arra is, hogy egy mondat jelentését megváltoztatják az őt körülvevő mondatok!

10


2013.01.15. 10:35:25

1. Vitassátok meg az alábbi kérdéseket! Ötleteiteket, érveiteket, példáitokat rögzítsétek T-táblázatba! a) Miben különböznek a költők, írók által írt szövegek a hétköznapiaktól? b) Milyen szempontok szerint lehet egy művet tömeges igényt kiszolgáló népszerű irodalomnak nevezni? Milyen szempontok szerint lehet egy művet szűkebb réteg által olvasott szépirodalomnak minősíteni? Vajon mennyire időtálló egy-egy ilyen minősítés? c) Vannak-e szerintetek kifejezetten népszerű irodalomnak minősülő és kifejezetten szépirodalmi műfajok? 2. Beszéljétek meg a tollak középen technikával! a) Miért jó vagy nem jó krimit, sci-fit, thrillert, kalandregényt vagy szerelmes regényt olvasni? b) Mit olvasnak szívesebben a fiúk, mit a lányok?

Gróf Balázs képregénye

Sherlock Holmes 1887-től szerepelt Conan Doyle krimijeinek detektívhőseként

SZÖVEGVILÁGOK

NÉPSZERŰ IRODALOM -- SZÉPIRODALOM

A tizenévesek egyik kedvenc olvasmánya a Harry Potter

 Művészet-e a képregény? Keress érveket mellette és ellene is! Ha van kedved, írj rövid kritikát arról a médiajelenségről, amit a képregény kifiguráz!  Olvasói vagy filmnézői tapasztalataitok alapján gyűjtsétek össze, mitől izgalmasak a detektívtörténetek!  Miért szereted, vagy miért nem kedveled a Harry Potter-könyvsorozatot?

Egy képkocka Quentin Tarantino Ponyvaregény (1994) című filmjéből. A film nem időrendi sorrendben több, összefüggő történetet mesél el Los Angeles alvilágának életéből.  A film egyszerre használja fel és

figurázza ki a ponyvairodalom jellemző eljárásait. Szerinted milyen sablonos eljárásokat használ fel és figuráz ki a beállítás?

11


2013.01.15. 10:35:26

SZÖVEGVILÁGOK

Kovács András Ferenc: Könyvheti sláger – Ad nótám: Pancsoló kislány1 – részlet Úristen, itt a nyár! Mein Gott und Mon dieu!2 A költő dedikál, A könyvhétre kijő, S míg gubbaszt egyedül, Csak egyre kesereg, Hogy versek helyett mért nem gyártott Inkább gyereket! Jaj úgy élvezem én a standot!3 Mert a kultúra megható! … És a könyv csakis ott kap rangot, És még Bambi4 is kapható! (1998)

Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala – részlet Tizenhat hosszú perc elteltével kijött a férfi. Áthaladva a helységen egyszercsak megállt és Edinához fordult. Ivelt szája balsarkában kis, fiús mosoly játszott, bár nem tikkelés5. – Kérem … Edina! Ugye szabad így szólítanom? Mondta kertelés nélkül. Edina ziháló levegővétele nem hagyott kétséget maga felől. – Szabad! – Válaszolta elharapott síkollyal. (1997)

1. 2. 3. 4.

Milyen népszerű szövegeket, műveket utánoznak a részletek? Vajon miért teszik ezt? Mi mindenből lehet tudni, hogy a szöveg valamire rájátszik, valamivel játszik? Hogyan jelenik meg a népszerű irodalom – szépirodalom problematikája a két részletben? Miért nem szépirodalom a sláger vagy a szerelmes ponyvaregény? Miért válik szépirodalommá az ezeket megidéző, ezekre rájátszó, ezeket kifigurázó szöveg? 5. Milyen nyelvi elemek alakítják a két részletben a gunyorosságot, a kifigurázást, az iróniát? 6. Mi a két szövegrészletben az irónia tárgya?

Népszerű irodalom A népszerű, de esztétikai mércével nem szépirodalomnak tekintett művek gyakori megnevezése a ponyva. Az elnevezés a XIX. században keletkezett, amikor széles körben elterjedt az írni-olvasni tudás. Ezzel párhuzamosan a vásárokon megjelentek a könyvárusok is. Olcsó papírból készült füzeteiket kiterített ponyván árulták. A ponyva szó hamarosan leminősítő esztétikai ítéletté vált. A művészileg értékes irodalommal szemben az értéktelennek, közhelyesnek, nyelvi megformálásában igénytelennek minősített alkotásokat jelölték, jelölik vele. A ponyvairodalom darabjai nem eredetiek és nem egyediek. Mégis sokszor szórakoztató, népszerű, izgalmas olvasmányok. Van olvasótáboruk, közönségük. Népszerűségük talán épp általánosító helyzeteikben, ismerős elemeikben, egyszerű világ- és emberképükben rejlik. Annak a látszatnak vagy önámí-

1

2 3 4 5

Az iróniaa (görög: ’tettetés’) szónoklattani, stílusbeli és esztétikai fogalom. Meghatározó jellemzője a kettősség. Olyan ellentmondás, amiben valami igaznak látszik, de hamisnak bizonyul. Az ironikus kifejezés olyasmit állít, aminek a mű, a helyzet vagy a beszélő és a hallgató közös tudása ellentmond, így valójában tagadássá minősíti át.

A Pancsoló kislány (Berki Géza–Brandt Iván, 1959) című sláger dallamára. Részlet a slágerszövegből: „Ha végre itt nyár, és meleg az idő, / az ember strandra jár, mert azért van itt ő. / Míg anyu öltözik, az apu ideges, / hogy olyan lassan készül el, hogy addigra este lesz. Íjjaj, úgy élvezem én a strandot, / ottan annyira szép és jó. / Annyi vicceset látok hallok, / és még Bambi is kapható.” Istenem! utcai árusító hely, bódé üdítőital az 1950-es évek végén és az 1960-as években bizonyos izmok, izomcsoportok cél és szándék nélküli, rendszertelen időközökben jelentkező rángása

12


2013.01.15. 10:35:27

tásnak (illúziónak) az átélhetőségében, hogy a dolgok elrendeződnek és a problémák mindig megnyugtatóan megoldódnak. Szépirodalom és népszerű irodalom határait nehezen lehet megnyugtatóan kijelölni. Korunk művészetszemléletének egyik meghatározó vonása például éppen a népszerű (populáris kultúra) és a művészi (elit kultúra) határainak elmosása, az irodalom határterületeinek „képlékeny” volta.

sci-fi (science fiction) tudományos-fantasztikus irodalom

krimi bűnügyi történet

kultuszkönyv egyes olvasói csoportok körében népszerű könyv, köré kultusz épül

NÉPSZERŰ IRODALOM

bestseller népszerű, az eladási példányszámot vezető könyv

lektűr népszerű, könnyű, szórakoztató, olvasmányos történet, szövegformálása igényes

SZÖVEGVILÁGOK

horror, thriller izgalmas, félelmet, rémületet keltő történet

3. Keressetek példákat arra, amikor nehezen lehet besorolni egy művet a szépirodalom vagy a népszerű irodalom kategóriájába! 4. Tanulmányozzátok a pókhálóábrát! Szerintetek melyek műfaji megnevezések, és melyek nem? Indokoljatok! 5. Milyen szempontokat érvényesítenek a nem műfaji megnevezések?

Az irodalmi kultusz jellemzői Dávidházi Péter irodalomtudós szerint a következők: Kultikus beállítódás: bizonyos szellemi vagy anyagi értékek mértéktelen tisztelete, imádata. Kultikus szokásrend: szentnek tekintett helyek felkeresése, ereklyék gyűjtése, szövegek áhítatos gondozása, szent idők megünneplése, szertartásokon való részvétel, utcák elnevezése (újabban olvasói klubok, kiadványok, internetes portálok működtetése). Kultikus nyelvhasználat: magasztaló kijelentések, melyeket sem igazolni, sem cáfolni nem lehet, mert részletes tapasztalati ellenőrzésükre nincsen mód.

6. Beszéljétek meg párban, vajon feltétlenül nehezebb, unalmasabb-e a kritikusok, hivatásos értelmezők által értékesnek minősített irodalom! 7. Készítsetek párban TOP 10 listát olyan, a szépirodalom és/vagy a népszerű irodalom körébe tartozó művekről, amelyeket mindketten olvastatok! 8. Vizsgáljátok meg, az irodalmi kultusz mely jellemzői hogyan érvényesülnek a mellékelt példában!

13


2013.01.15. 10:35:27

AZ IRODALOM MINT VILÁGALKOTÁS

SZÖVEGVILÁGOK

1. A fikció kitalálás, elmeszülemény. Olyan, a valóságban nem létező tény, helyzet feltevése, amely a valóság pontosabb megismeréséhez vezet. Beszéld meg padtársaddal a meseregényekhez készült térkép és illusztráció segítségével, mit jelent kitalálni és megalkotni egy világot!

A. A. Milne: Micimackó, Százholdas pagony

Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő (gyermekillusztráció)

2. „Ez nem pipa”, olvasható René Magritte belga művész alkotásán (1928–1929). Értelmezzétek a szerző állítását a kép és az alábbi idézet segítségével! „Egy képet nem szabad felcserélni a dologgal, amit az ember megérinthet. Meg tudja tömni az én pipámat? Természetesen nem. Ez csak egy vázlat. Ahogy rá is írtam a képre, hogy ez nem pipa, úgy is van. A narancsszelet másolata egyáltalán nem ehető.” (R. Magritte) 3. A kozmológia a kozmoszról, a rendezett világról való gondolkodás. A világegyetem egészével: keletkezésével, felépítésével, változásával foglalkozik. Ez az egyiptomi koporsótöredék-részlet (i. e. 1076–712) azt a pillanatot örökíti meg, amikor az egyiptomiak hite szerint létrejön a kozmikus rend. Az előrehajló nőalak az eget megtestesítő Nut, akit apja, Su tart. A földön fekvő férfi a földet megszemélyesítő Geb. a) Mit gondoltok, miért szeretné az ember mindenképpen megmagyarázni, hogyan keletkezett a világ, amelyben él? b) Gyűjtsétek össze, milyen elképzeléseket ismertek a világ keletkezéséről! c) Értelmezzétek Umberto Eco esszéjének címét! Szerintetek mi köze lehet az irodalomnak, az írásnak a kozmológiához?

14


2013.01.15. 10:35:28

Hiszen ez a lehetőség benne van a folyó szövegközi környezetében. Ne feledjük, hogy az én derék horgászomnak rovott a múltja. Vállalja-e a kockázatot, hogy bajba kerül? Mit csinál? Kereket old, úgy tesz, mintha nem is látná a hullát? Úgy érzi, nyakig van a pácban, mivelhogy végtére is ez az ő halálos ellenségének a hullája? Méregbe gurul-e, amilyen lobbanékony, mert lám, most oda a hőn áhított bosszúállás lehetősége? Tessék: alig-alig rendeztem be ezt a saját világomat, és máris elkezdődött egy történet. Sőt egy stílus is, mert egy pecázó horgász lassú, hömpölygő elbeszélésritmust kényszerítene rám, vélhetőleg türelmes várakozása szabná meg, de türelmetlenül meg-megránduló indulatossága tagolná ezt a ritmust. A világ megalkotása a fontos, a szavak azután szinte önmaguktól adódnak.” (Umberto Eco1: A regény mint kozmológiai2 tény – részlet. Barna Imre fordítása)

4. Miért világalkotó tevékenység a szerző szerint a „mesélés”? 5. Mi mindenből „alkot(hat)ja” meg az író a mű világát? 6. Mi mindent kell tennie a regényírónak, mielőtt megírja a művet? 7. Gyűjtsétek össze, vajon milyen tevékenységeket végez egy író a megírás folyamatában! 8. Mit gondoltok, az eltervezés (a „berendezés”) vagy a megírás időigényesebb? Indokoljatok! 9. Szerintetek milyen a folyópart? Hogy néz ki a horgász? Milyen a pecabotja? (Képzeljétek el és írjátok le minél részletesebben!) 10. Hogyan alakulhatna a történet, ha a horgász például megfontolt és tiszta múltú lenne? 11. Hogyan alakulhatna, ha például egy aranyhalat fogna ki? 12. Hányféleképpen dönthetnétek arról, ki legyen a történet elbeszélője? 13. Folytassátok a megkezdett történetet úgy, hogy az osztály minden tagja továbbfűzi egy mondattal! Figyeljetek arra, hogy „befejezett” történetet alkossatok! 14. Idézzetek fel eddigi olvasmányaitokból valószerű és fantasztikus művilágokat! Mi a közös és mi az eltérő világszerűségükben? 15. Umberto Eco egyik leghíresebb regénye, A rózsa neve egy középkori apátságban játszódik. Találgassatok! Vajon miért készítette a szerző az alaprajzot a regényhez?

1 2

SZÖVEGVILÁGOK

„[A] meséléshez mindenekelőtt világot kell alkotni, és azt be kell rendezni, amennyire csak lehet, a legutolsó részletig. Ha egy folyót alkotnék, két parttal, a folyó bal partjára odaraknék egy horgászt, és ha ezt a horgászt lobbanékony jellemmel és rovott múlttal látnám el, nos, akkor kezdhetném is az írást, szavakra lefordítva azt, aminek elkerülhetetlenül be kell következnie. Mit tesz a horgász? Horgászik. (És már ebből is tennivalók egész sora adódik többé-kevésbé elkerülhetetlenül.) És aztán mi történik? Vagy van kapás, vagy nincs. Ha van, akkor a horgász kifogja a halat, aztán hazamegy, mint ki jól végezte dolgát. Itt a vége, fuss el véle. Ha nincs kapás, akkor a horgász esetleg méregbe gurul, nemhiába lobbanékony. Esetleg kettétöri a botját. Nem sok, de vázlatnak már ez is megteszi. Van viszont egy indián közmondás, amelyik így szól: »Ülj ki a folyópartra, és várj, előbb-utóbb elúszik előtted az ellenséged hullája«. Hátha arra úszik egy hulla?

Umberto Eco (1932–) olasz író, egyetemi tanár, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere kozmológia (görög): a világegyetemmel, annak keletkezésével, felépítésével, rendjével foglalkozó tudomány, arról való beszéd

15


2013.01.15. 10:35:29

SZÖVEGVILÁGOK

Az irodalmi szövegek általános jellemzője a kitaláltságg (fikcionalitás). Irodalmi alkotások azért jönnek létre, hogy szövegvilágot teremtsenek meg. Nem feltétlenül céljuk, hogy a tapasztalati világ elemeivel megfeleltethetők legyenek. Eco történetötletének horgásza kifoghatna egy aranyhalat is. Az aranyhal megszólalhatna, és felajánlhatná, hogy a horgász három kívánságát teljesíti, ha visszadobja a folyóba. Így a történet elvesztené valószerűségét, és meseszerű világot formálna. Az irodalmi művek szövegvilága tehát a szerző mesterségbeli tudása, megfontolásai, szándékos teremtő, alkotó tevékenysége nyomán jön létre. Az irodalmi mű akkor is kitalációs jellegű, ha valószerű, esetleg majd’ minden eleme megfeleltethető a valóság valamely mozzanatával, elemével. Kitalált világ, mert megvalósult formájában a költő, az író alkotása. Ez a megalkotottság vonatkozik az epikus szövegek elbeszélőire és a lírai művek beszélőire is. Ezért nem azonosíthatjuk az elbeszélőt a szerzővel, a vers lírai énjét a költővel. Még akkor sem, ha egy epikus alkotásnak szembetűnő az önéletrajzi jellege, vagy egy lírai műnek a vallomásos volta, személyessége.

16. Olvassátok el a kortárs irodalmunk meghatározó szerzőjével készített interjú alábbi részletét! Hogyan hozható kapcsolatba az interjúrészletben felmerülő kérdés azzal, amit Eco írása példáz, feszeget? „D. Magyari Imre: Az új könyved 29. oldalán hivatkozol – jó, az elbeszélő hivatkozik – az Utazás a tizenhatos mélyére című könyved 146. oldalára, ahol egy új történetről szólva ezt írod: »… lesz egy férfi, aki mesél és mesél.« Hogy lett ebből a férfiból egy nő, jelesül az édesanyád? Esterházy Péter: Úgy mondanám, önsajnálóan, hogy nehezen. Nagyon sokat kellett vacakolnom. Valami megvan erősen, egy figura, a figura hangja – miután én nem a cselekményből indulok ki –, és egy idő után észlelnem kell, hogy valamiért mégsem működik a szöveg. Látom, hogy jófele indultam, azért tudtam eljutni a negyvenedik oldalig, azonban mégsem ez az optimális. Ha ezt a könyvet nem kezdtem el négyszer, négy majdnem más hangon, négy más helyről indulva, akkor egyszer sem. De most csak jammerolok, hogy dolgozni kell. A keresgélés a munka természetes része.” 17. Válasszatok az alábbi részletek közül, és próbáljátok ki a fagocitátum nevű kreatív szövegalkotó játékot négyfős csoportokban! a) „Na mi lesz veled, herceg Piripiri? Siess, mert elhalásszák előled Holdkifli kisasszonyt a fodros ezüstfelhők. Na, mi lesz? Az eszemadta kicsi hercegecske tétovázott. Micsoda dolgot eszeljen ki, miféle csalafintasággal kaparintsa meg magának a parányi ezüstkiflit, a holdkisasszonykát. Pedig az most is incselkedett vele. Juhhy, juhhy, ol hikk muff !” (Gulácsy Lajos: Na’Conxipanból – részlet) b) „Ott éltem, éldegéltem. Sokan belém léptek, aztán visszanézve szidtak, ócsároltak, kemény szavakkal illettek, amelyeket nem írok le. Két napig voltam pocsolya, zokszó nélkül tűrve a sértéseket.” (Örkény István: Egy pocsolya emlékiratai – részlet) c) „Egy fiú rákoppintott az asztal lapjára, és azzal eltűnt. Egy borostásképű férfi hosszan kopogott. Egyszerűen nem tudta abbahagyni. Kopogott, kopogott. Talán valamilyen zeneművet. Az utca egyhangú, borús zenéjét. Egy lány leült a székre. A lábát lógázta. Felugrott, nevetve elszaladt.” (Mándy Iván: Az utcán – részlet) 18. Olvassátok fel elkészült történeteiteket, és beszéljétek meg a megírás során szerzett tapasztalataitokat! 19. Vitassátok meg a tollak középen technikával: mit jelent olvasóként írni és íróként olvasni!

16


2013.01.15. 10:35:30

1. Igaz? Hamis? A szerző azt állítja, hogy aki kitalált történetet ír, lemond az igazságról. A szerző szerint az igazság a bizonyítható valóságnál összetettebb fogalom. A szerző úgy véli, hogy a kitalált történetnek utánoznia kell a valóságot. „Fejest ugrani a zavarosba” a szerző szerint azt jelenti, hogy az írással a művész valamilyen magasabb rendű igazságot keres. 2. Próbáld meg eddig szerzett olvasói tapasztalatodat felhasználva érvekkel igazolni vagy cáfolni Saer állításait! 3. Fogalmazd meg röviden, mit jelent szerinted olvasáskor a tapasztalatot és a képzeletet egyesíteni! 4. Hasonlítsd össze az alábbi József Attila-idézetet Saer állításával! „Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük, / mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt / s együtt vagyunk veled mindannyian, / kinek emberhez méltó gondja van. / Te jól tudod, a költő sose lódit: / az igazat mondd, ne csak a valódit, / a fényt, amelytől világlik agyunk, / hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.” (Thomas Mann üdvözlése)

SZÖVEGVILÁGOK

„Csakhogy tévedés ne essék: az ember nem azért ír fikciót, hogy éretlenségből vagy felelőtlenségből kijátssza az igazság feldolgozásának szabályait, hanem éppen azért, hogy rávilágítson a helyzet komplex [összetett] jellegére, amellyel kapcsolatban csonkítás, szegényítés volna a bizonyíthatóra szorítkozni. A fikció azzal, hogy eleve a bizonyíthatatlanba helyezi magát, megsokszorozza a feldolgozás lehetőségeit. Nem fordít hátat a feltételezett objektív [tényszerű] valóságnak: sőt fejest ugrik a zavarosba, megvetve azt a naiv [hiszékeny] magatartást, mintha első kézből ismerné a valóságot. Nem gyarlóság ez az igazság ilyen vagy olyan etikával [erkölccsel] szemben, hanem egy kicsit kevésbé földhözragadt igazság keresése. A fikcióval nem a hamisnak követelünk jogot. Még azok a fikciók, amelyek szántszándékkal tartalmaznak hamisítást – hamis forrásokat, valakiknek tévesen tulajdonított funkciókat, történeti és képzeletbeli elemek vegyítését stb. –, még azok sem azért teszik ezt, hogy tévútra vezessék az olvasót, hanem hogy felhívják a figyelmét a fikciók kettős voltára: tapasztalat és képzelet óhatatlan elegyítésére.” ( Juan José Saer: A fikció fogalma – részlet, Pap Gábor fordítása)

AZ IRODALMI ALKOTÁS MINT SZÖVEGVILÁG 1. Elbeszéléseket, novellákat általános iskolai tanulmányaitok során is olvastatok. Készítsetek fürtábrát olvasmányélményeitek és meglévő tudásotok alapján arról, milyen értelmezési szempontokat használtatok feldolgozásukhoz!

Mándy Iván1: Az utcán Kint álltak a járda szélén egy öreg, vastag törzsű fa mellett. A barna asztalka és a szék. Oly véznák, hogy az őszi napfény szinte átsütött rajtuk. Idős házaspár, akik mögött bezárult a lakás. Az utcára kerültek. De itt is tudják, hogy kell viselkedni. Ők nem koldusok. Az asztalból valaki kihúzta a fiókot. Elemelte. Elvitte. Ő meg úgy maradt kifosztva. És talán még gőgösebben. Csak tessék! Ha még mindig van mit elvenni tőlünk! Ha még mindig… A vékonyka szék mintha mérsékelné. Hagyd, öreg! Nem érdemes velük törődni! Miért is törődnének velük? A járókelőkkel. A bámészkodókkal. Akik egy-egy percre megálltak mellettük. Egy fiú rákoppintott az asztal lapjára, és azzal eltűnt. Egy borostásképű férfi hosszan kopogott. Egyszerűen nem tudta abbahagyni. Kopogott, kopogott. Talán valamilyen zeneművet. Az utca egyhangú, borús zenéjét.

1

Mándy Iván (1918–1995) elbeszéléseiben az egyszerű emberek, a lecsúszottak, a társadalom elesettjeinek kis világa jelenik meg. Alkotásmódja többnyire elszakad a közvetlen valószerűségtől, és a képtelen, valószerűtlen világérzékelés irányába tolódik. Prózájában gyakori az álom, a látomás formateremtő szerepe. Figyelme a hetvenes évek végétől a tárgyak felé fordul. Műveiben a modern, nagyvárosi ember szorongása, magánya szólal meg. Az utcán című elbeszélés a Bútorok című elbeszéléskötetének egyik darabja.

17


2013.01.15. 10:35:30

SZÖVEGVILÁGOK

Egy lány leült a székre. A lábát lógázta. Felugrott, nevetve elszaladt. Egy fekete ruhás öregúr köhögőrohamot kapott. Hirtelen tört rá a roham, ahogy ott ácsorgott. Fuldokolva átfogta a szék támláját. Valósággal rároskadt. Az megadóan tűrte. Az öreg eltámolygott. Egy pillanatra visszanézett, meglehetősen szemrehányóan. Mintha a széknek köszönhette volna az egészet. Akadt, aki fölemelte a széket. Egy pillanatig a levegőben tartotta. Letette. Akadt, aki fölemelte az asztalt. A hóna alá vette, és elindult vele. Visszavitte. Letette. … aki bedugta a kezét a fiók helyére. Az üres levegőben kotorászott. Mintha fontos iratok után kutatna. Vagy éppen csak egy levél után. … és aztán aki csak úgy bámult. – Ez a két öreg! Nem magyarázkodtak. Senkit se szidalmaztak. Hogy így meg úgy, ő juttatott ide bennünket, neki köszönhetjük mindezt! Nem gyalázkodtak és nem siránkoztak. Történt, ami történt. Kint álltak az őszi napfényben az öreg fa mellett. Kopottan, áttetszően soványan. És valami olyan mélységes fölénnyel.

2. Beszéljétek meg, fürtábrátok mely szempontjai adnak támpontot Mándy elbeszélésének értelmezéséhez! 3. Milyen hatást eredményez, hogy az elbeszélés világában a főszereplők elhasznált, az utcára kitett bútorok és a mellékszereplők emberek? 4. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával, mi a szerepe a bútoroknak az ember, illetve a nemzedékek életében! 5. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával az elbeszélésben szereplő bútorok emberi tulajdonságait! 6. Hogyan játszik egybe az elbeszélésben a valószerű és a valószerűtlen világ? Mi minden van felcserélve? 7. Foglaljátok össze pár mondatban, miről szól Mándy Iván elbeszélése szó szerinti jelentésben! Miről szól átvitt értelemben, valójában? 8. Mi történik és mi nem, mi változik és mi nem ebben az elbeszélésben? 9. Húzzatok alá az elbeszélésben olyan mondatokat, amelyekben: a) a történetmondó beszél, b) egyértelműen a bútorok beszélnek, c) nem lehet eldönteni, hogy a történetmondó vagy a bútorok beszélnek! Milyen nyelvi eszközökből lehet tudni, hogy ki beszél? Miért nem lehet több szöveghelynél eldönteni, hogy ki a beszélő? 10. Keressetek kettéosztott naplóval az elbeszélésből további nyelvi megoldásokat, amelyek szerintetek bizonyítják a szöveg tudatos megalkotását! Vizsgáljátok meg, mi lehet a szerepük, hogyan alakítják a szerkezetet és a jelentést! Értelmezéseiteket írjátok a jobb oldali oszlopba! 11. Hasonlítsátok össze halmazábrával a Mándy-idézethez írt fagocitátumtörténeteket a Mándyelbeszéléssel! Tárjátok fel néhány hasonlóság vagy különbség lehetséges okát! 12. Írj 8-10 mondatos, személyes véleményt tartalmazó olvasói levelet az elbeszélésről egy barátodnak! Térj ki arra is, kedvet kaptál-e az elbeszéléskötet más darabjainak elolvasásához! 13. Figyeld meg a bútor sérüléseit! Írd meg a sérülés történetét! Törekedj minél érdekesebb történet kitalálására! 14. Tegyük fel, hogy ezt a bútort kitették lomtalanításkor. Győzd meg szüleidet, hogy vigyétek haza, és hozassátok vagy hozzátok rendbe, mert épp egy ilyen darabra lenne szükséged!

18


2013.01.15. 10:35:31

1. Költeményeket általános iskolai tanulmányaitok során is olvastatok. Készítsetek listát olvasmányélményeitek és meglévő tudásotok alapján arról, milyen értelmezési szempontokat használtatok feldolgozásukhoz! 2. Milyen sajátos, nem valószerű feltevést kell a befogadónak már a cím olvastán elfogadnia? 3. Jósoljátok meg a cím alapján, miért bús a Vödör, és miről panaszkodik! A Piros Vödör lehetne vidám is. Hogyan utal erre a színe?

Varró Dániel1: A Bús, Piros Vödör dala Vagyok a vödör – szállj, dalom! – ki szomjúság és fájdalom alól dalol.

el is feledtetek, nosza. Rám ült az elmúlás kosza. Mocsok tocsog

Üres vagyok és hontalan, szívembe únos-úntalan bebú a bú.

körül, bármerre nézek én, piszok került elém, belém, alám. Na, lám.

Ó, ért öröm, nem is kevés, ivott belőlem fecske, és fülemüle.

Hisz szép vagyok még és deli, hát mért nem töltötök teli? Az ok, gazok,

A Kék Lapát! A Zöld Lavór! Volt életemben pár lamúr2 – zománcrománc.

mi, hogy beposhadt vénkorom? Kit ellepett a szén, korom, s feledve lett,

Oly ifjú voltam és szeles, úsztam a lét mosószeres vizén… Biz’ én

kit benőtt fű és moha már, nem lehet abból soha már vidor vödör?

SZÖVEGVILÁGOK

15. Roland Barthes (1915–1980) francia irodalomtudós szerint, ami egy elbeszélésben lejátszódik, az nem vonatkoztatható a való világra, mert ami történik, az egyedül a nyelv kalandja. Értelmezd a magad számára ezt az állítást! Keress érveket mellette és ellene! Használj T-táblázatot! 16. Egy magyar kortárs költő, Kukorelly Endre (1951–) egy híres francia regénnyel kapcsolatban azt mondja, hogy a műben nincs főszereplő vagy jellem, nincs naplemente, csak mondatok vannak. Hogyan viszonyul a magyar költő gondolata a francia irodalomtudóséhoz?

pucoltam pacát, foltot is, lehettem volna boldog is simán… S ti mán

1 2

Varró Dániel (1977–) költő, műfordító. Túl a Maszat-hegyen című verses meseregénye 2003-ban jelent meg. Ebből való a fenti vers l’amour (francia): szerelmi kaland

19


2013.01.15. 10:35:32

SZÖVEGVILÁGOK

4. Beszéljétek meg, listátok mely szempontjai használhatók Varró Dániel versének feldolgozásához! 5. Találgassatok: hogyan kapcsolható a vers megalkotott beszélője a lábjegyzetben olvasható műfajhoz és címhez! 6. Vizsgáljátok meg, ki beszél a címben és ki beszél a versben! Miből derül ez ki? 7. Fogalmazzátok meg néhány mondatban azt a helyzetet, amelyben a Vödör él, és ami panaszdalra készteti őt! Hasonlítsátok össze olvasói tapasztalatotokkal a cím alapján végzett jóslataitokat! 8. Keressetek kettéosztott naplóval a versből olyan formai (versszak, rím) és játékos nyelvi megoldásokat, amelyek bizonyítják a szöveg tudatos megalkotottságát! Vizsgáljátok meg, mi lehet a szerepük, hogyan alakítják a szerkezetet és a jelentést! Értelmezéseiteket írjátok a jobb oszlopba! 9. Hasonlítsátok össze halmazábrával Mándy Iván elbeszélését Varró Dániel versével! Keressetek minél több tartalmi, formai, nyelvi, nyomtatási kép- és hangulatbeli vagy más hasonlóságot és különbséget!

A beszédhelyzet a megszólító és a megszólított közti kommunikációs viszony, melyet nyelvi eszközök létesítenek a versben. Olyan fiktív, megalkotott körülményeknek az összessége, amelyek meghatározzák, illetve alakítják a versbeszélő(k) helyzetét, a lírai szöveg kommunikációs tényezőit. Például: Ki a beszélő? Milyen szerepet vesz fel a beszélő? Magánbeszédet olvasunk, vagy megalkot, megszólít a szöveg más szereplőt is? Megidézi-e a szöveg a megalkotott másik alak(ok) válaszát, beszédét? Esetleg olvasható-e a lírai én beszéde vagy annak része(i) egy másik versszereplő szólamára, reakcióira adott válaszként? Mit tudunk meg a résztvevőkről, a megszólalás körülményeiről, a nyelvhasználatról, a megszólalás céljáról? Vannak olyan versek, amelyekben a beszédhelyzet kidolgozott. De vannak olyan versek is, amelyekben éppen a beszédhelyzetről való hallgatásnak van meghatározó szerepe.

A vershelyzet a szövegből kiolvasható (vagy elképzelhető) megalkotott szituáció, jelenetkeretnek is nevezik. Olyan eseményre, körülményre utal, amely „létrehozza” a verset. Amelynek mintegy következménye a versben megfogalmazott „válasz”. A szövegben megkonstruált vershelyzet és a költemény megírásának tényleges szituációja a lírai alkotások többségében nem azonos. Vershelyzetnek tekintjük a vers szövegében a vers megszületésével kapcsolatos fiktív vagy valós tér- és időmozzanatokra való utalást, valamint díszletezést. De vershelyzet egy-egy emberi szituációnak a rögzítése is, amelyre a versben válasz fogalmazódik. És vershelyzet az is, amikor a vers beszélője megjelöli viszonyát tárgyához.

Marton László: József Attila (1980) A szobrot A Dunánál című költemény vershelyzete ihlette: „A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.”  Milyen eszközökkel teremtette meg

a szobrász a szemlélődés és gondolkodás helyzetét?  Bizonyítsd, hogy a szobrász a fiktív vershelyzet alapján „rekonstruálta” a versötlet megszületésének pillanatát!  Szoborrá lehetne formálni ezt a vershelyzetet? Indokolj! „Mint ólmos ég alatt lecsapódva, telten, füst száll a szomorú táj felett, úgy leng a lelkem, alacsonyan.” ( József Attila: Elégia)

20


2013.01.15. 10:35:32

1. Értelmezd az alábbi idézetek alapján, hogy a költői nyelvnek milyen sajátosságairól beszélhetnek a szerzők! a) „Megnevezni egy tárgyat annyi, mint háromnegyed részben megfosztani a költeményt attól az örömforrástól, amely a fokról fokra való megfejtésben rejlik.” (Stéphane Mallarmé, XIX. század) b) „A költészet a képzelet kifejezése. (…) fellebbenti a fátylat a világ rejtett szépségeiről, és úgy alakítja az ismert tárgyakat, mintha ismeretlenek volnának; újjáteremt mindent, amiben a szépség testet ölt.” (Percy Bysshe Shelley, XIX. század) c) „A versben egyetlenegy szó sem azonos (itt, hangsúlyozom, minden »és«-re és »a«-ra gondolok) a rokon hangzású közhasználati és társalgási szóalakkal.” (Rainer Maria Rilke, XX. század) 2. Vizsgáld meg a füzetedbe írt kettéosztott naplóval a versrészletekből kiolvasható vershelyzetet és beszédhelyzetet!

a) Mikor térsz már az eszedre, te Sándor? Tivornya éjjeled és napod; Az istenért! hisz az ördög elvisz, Ha még soká így folytatod. (Petőfi Sándor: Javulási szándék – részlet, 1844) b) Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép, nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: „Cserebogár, sárga cserebogár!”

SZÖVEGVILÁGOK

Az irodalmi alkotás meghatározó sajátossága a nyelvi megalkotottság. Ez egyrészt azt jelenti, hogy anyaga a nyelv. Másrészt azt, hogy a mű megformáltsága alkotói tevékenység eredménye. Az irodalmi művek kifejezésmódja másfajta odafordulást, másfajta megértést igényel a befogadótól, mint a hétköznapi beszéd. A költő vagy az író a nyelvi jeleket tudatosan válogatja és rendezi el. Mégpedig úgy, hogy gyakran felfüggeszti, felülírja a szavak köznapi, megegyezésen alapuló jelentését. Saját jelhasználatával újabb egyedi vagy pontosan meg sem határozható jelentések lehetőségét teremti meg. Az író, a költő számít az olvasó együttműködésére, olvasói és világtapasztalatára, műveltségére. Arra, hogy tapasztalatai, élményei, megérzései segítik a befogadót a megértésben, saját jelentésének megteremtésében. Vagyis az irodalmi jelhasználat kitágítja, de egyben a befogadó műveltségétől, érzékenységétől is függővé teszi a jelentésteremtést. Ugyanakkor az irodalmi alkotások a világról és az önmagunkról szerezhető tudás más, a művészeten kívül meg nem tapasztalható útjait kínálják az olvasónak.

Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, És mint meglett ember, úgy jöttem meg. (Petőfi Sándor: Szülőföldemen – részlet, 1848) c) Megjöttetek? de már, de már Gazdag leszek, gazdag vagyok: Lám a szerencse rám talál, Hozzám kapnak az aranyok. Isten hozott, sápadt fiúk! Színünk, nevünk úgyis rokon: Nosza, ki hogy segítni tud, Segítsetek bátyátokon. (Arany János: Aranyaimhoz – részlet, 1847) d) Mester, egy ifjú ember szól ím köszöntve hozzád. Szeresd, mert sok setét sorod érte sziven, S mert egykor, úgy beszélik, ült a térdeiden, S látta fénylő szeme húszévesnek az orcád. (Tóth Árpád: Ady Endrének – részlet, 1909) e) A gép sugarát kereken veti, képköre fénylik a sik lepedőn mindjárt, szivem, uj szinek és alakok lovagolnak a fénylegyezőn olcsó s remek élvezet összecsodálni e gyors jelenéseket itt: első a Szerelmi Tragédia, melyet a lámpa a falra vetit. (Babits Mihály: Mozgófénykép – részlet, 1906–1907)

21


2013.01.15. 10:35:33

SZÖVEGEK BESZÉLGETÉSE 1. Írj rövid esszét arról, hogy miért kitüntetett időpont, mire ad alkalmat a születésnap! 2. Írásodat beszéld meg padtársaddal!

SZÖVEGVILÁGOK

József Attila: Születésnapomra Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse becse:

De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura.

Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj –

ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam.

Intelme gyorsan, nyersen ért a „Nincsen apám” versemért,1 a hont kivont

Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani.

Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám!

szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét:

Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény.

„Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén” – gagyog s ragyog.

3. Gyűjtsétek ki aláhúzással a vershelyzetre és a beszédhelyzetre vonatkozó részeket a költeményből! 4. Hogyan kapcsolódik a vers- és beszédhelyzet a születésnaphoz? Mik a sajátosságai, mi adja szokatlanságát? 5. Gyűjtsetek minél több hasonlóságot és különbséget József Attila verse és A Bús, Piros Vödör dala között! Meglátásaitokat rögzítsétek halmazábrában! 6. Keressetek többféle magyarázatot az azonosságra, a hasonlóságokra és különbségekre! 7. Beszéljétek meg, miként befolyásolhatja Varró Dániel versének megértését, olvasását a József Attila-vers ismerete! 8. Készítsetek – a feladatot csoporto(ko)n belül megosztva – illusztrációt vagy 3-4 állóképből fotóalbumot József Attila, illetve Varró Dániel verséhez!

1

József Attila (1905–1937) Tiszta szívvel című korai költeményét nevezi „Nincsen apám” versnek. Ez a költő egyik legismertebb műve. Már megszületésekor, 1925-ben ellentétesen végletes fogadtatásban részesült. Volt olyan kritikusa, aki „gyönyörűszépnek” találta. Horger Antal, a szegedi egyetem nyelvészprofesszora felháborítónak, botrányosnak ítélte. A konfliktusnak szerepe volt abban, hogy József Attila elhagyta a szegedi egyetemet, és később sem szerzett tanári diplomát.

22


2013.01.15. 10:35:34

József Attila Születésnapomra című versének formáját és témáját több kortársköltőnk is megidézte. Tóth Krisztina: Futrinka utca – részlet [akár] a színpadon a kesztyűbáb játszani valami saját mesét, mi mást,

után is fölvesz kis kötényt, hisz telefonált az imént Cicamica,

füstölgő kéményt, házikót, Futrinka utcát, bármi volt, örök körök

hogy Tádé meghűlt és beteg, úgyhogy van dolga rengeteg (…) (2005)

Nem mondom meg, hány éves lettem, a tortabevonót is mind megettem: az ám, lazán! (2000) Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium1! – részlet Harmincnégy éves lettem én: nem bódít versen vett remény, se bű, se báj. (1999)

Egy képkocka a Mazsola című bábfilmből 1961-től tűzte műsorra a Magyar Televízió a Mi újság a Futrinka utcában?, majd a Mazsola című folytatásos bábsorozatot. A bábok nagy részét Lévai Sándor tervezte, Mazsola és Cicamica figuráját Bródy Vera alkotta meg.

SZÖVEGVILÁGOK

Orbán Ottó: Születésnapomra – részlet

1. Válaszd ki az egyik részletet, és írj 6-8 mondatos értelmezést az idézetnek a József Attila-vershez való lehetséges kapcsolódásairól! 2. Befogadói tapasztalataid alapján gyűjts olyan alkotásokat, amelyek felidéznek egy másik művet, utalnak rá, vagy idéznek belőle! 3. Próbálj meg 2-3 versszakos saját verset írni a Születésnapomra versformája szerint! Nem kell a versformát elemezned, támaszkodj ritmusérzékedre, hallásodra! 4. Lewis Carroll Alice Csodaországban című meseregényéből 1951-ben, Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske rendezésében híres rajzfilmfeldolgozás készült. Belőle való a „Boldog nem születésnap-dal”. Milyen fontos dologra hívja fel a bolondos dalszöveg a figyelmet? Mi adja humorát? Egy boldog nem születésnap. Enyém? – Tiéd! – Enyém! – Tiéd! Egy boldog nem születésnap, tiéd! – Enyém? – Tiéd! – Enyém! Most hát hadd köszöntelek, öntök íme, még egy korty teát. Légy boldog! Emelem csészém terád.

1

plágium, plagizálás: szellemi termék eltulajdonítása. Például, ha valaki az eredeti szerző alkotását vagy annak részeit saját munkájában tartalmilag vagy szó szerint idézi, felhasználja hivatkozás, a forrás megjelölése vagy a szerző engedélye nélkül. A plagizálás szerzői jogot sért, és az elmaradó jogdíjak miatt anyagilag is hátrányosan érintheti a szerzőt. Az információs társadalomban mégis világszerte kiterjedt mértékben folyik, ahogy az ellene folytatott küzdelem is (például plágiumkereső szoftverek, plágiumperek). A plágiummal szemben az irodalmi szövegekben megjelenő, akár jelöletlen idézeteket, utalásokat, rájátszásokat ma az irodalmi szövegek létmódjának tekintjük.

23


2013.01.15. 10:35:34

SZÖVEGVILÁGOK

Az irodalom természetes létezési módja a szövegköztiségg (intertextualitás). A szövegvilágok különféle kapcsolatokat létesíthetnek egymással. Párbeszédet folytathatnak korábban keletkezett művekkel, felidézhetik, értelmezhetik egymást. Az irodalomnak ez a sajátossága összefügg kialakulásával, történetével és történetiségével. Az európai szöveghagyomány szempontjából például fontos szerepe van a saját mitológiáját újraíró ógörög irodalomnak vagy a Biblia szövegeinek. Az európai irodalom évezredek, évszázadok óta természetes kifejezőeszközként használja e szövegek gondolat-, kép- és szimbólumrendszerét, formavilágát. A szövegköztiség abból is fakad, hogy a művek létrehozói, az alkotók maguk is birtokolnak egyfajta műveltséget. Benne élnek egy kulturális hagyományban. De a szövegvilágok közti párbeszédbe az olvasó is beléphet műveltsége, olvasottsága, érzékenysége szerint. A szöveg által létesített vagy a befogadó által létesíthető kapcsolatok megnyilvánulási formái sokfélék. Lehetnek többek között témák, helyzetek, gondolatok, motívumok, képek, szerkezetek. De lehetnek műfajok, műnemek, formák, szerepek is.

René Magritte: Golconda (1953)

René Magritte: Az ember fia (1964) Idézéssel, utalással más művészeti ág is él. René Magritte (1898–1967) egyik kedvenc témája, a Bowler-kalapos ember például önidézés.  Mitől válik képtelenné a nagyon is hétköznapi figurát használó két Magrittefestmény?  Miről beszél szerinted a két Magrittekép?  Gyűjts még filmeket, irodalmi műveket, melyekben a Bowler-kalap szerepel!

Két képkocka A Thomas Crown-ügy című 1999-es filmből (rendezte: J. McTirnan). A rendező a témában rejlő lehetőséget a film több jelenetében is felhasználta.

24


2013.01.15. 10:35:35

1. Hasonlítsd össze halmazábrával saját iskoládat a képen láthatóval! Gyűjtsd össze, mi változott és mi változatlan! 2. Rajzold le, szerinted milyen lesz az iskola, hogyan tanulnak a diákok 100 év múlva! 3. Fogalmazd meg saját szavaiddal, milyen szerepet tölt be az iskola a társadalomban! Szükségszerű szerinted az iskola változása? Gyűjts T-táblázattal érveket ellene és mellette! 4. Rögzítsd pókhálóábrával, milyen metaforikus jelentései lehetnek az iskolának! 5. Vajon miért visszatérő helyszín, illetve téma az iskola az irodalomban? Te milyen, iskolában játszódó irodalmi alkotásokat ismersz? Melyiket miért ajánlanád olvasásra diáktársadnak? 6. Mit jelent szerinted „az élet iskolája” kifejezés? Mit a „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk” szállóige? 7. Válaszaidat beszéld meg padtársaddal!

Barabás községből áttelepített elemi iskola tanterme a Sóstói Múzeumfaluban

SZÖVEGVILÁGOK

TÉMÁK, MŰVEK, OLVASÓK AZ IDŐBEN

Jókai Mór1: És mégis mozog a Föld – részlet A tizenegy ifjú körülállta az asztalt, mindegyik fogott egy poharat (annak meg „finak” volt a neve), s azzal rázendítette a diákok bordalát, mely elébb búsongó halottkísérő melódiával kezdődik, s azután marsütemben, végre rohamlépésben megy tovább; egyike a legszebb bordaloknak, amiket valaha mester alkotott: Múlik, mint az árnyék, ez az élet: Észre sem vesszük, hogy semmivé lett. Hej, bizony esztelen, Aki búsul, midőn Örömök közt mulathat és vigadhat! Észre sem is veszi, Elsuhan élete;

Elenyészik, mint az őszi pára, köd, Megszaporodik ez az életfonál A kotyogó kebelű kancsónál. Fogj, nosza, kulacsokat, Tölts tele finakokat, A fekete bajokat Öntözd le!

S aztán megint vissza az első sorra: „Múlik, mint az árnyék, ez az élet.” Hanem az ének kezdetén az történt, hogy az egyik diák a poharával feldöntötte a gyertyát, s sötétben maradtak. Azért csak végigdanolták a nótájukat, s csak azután kezdtek el kiáltozni: „Nagy uram, elaludt a gyertyánk!”

1

Jókai Mór (1825–1904) író; És mégis mozog a Föld című regénye 1872-ben jelent meg

25


2013.01.15. 10:35:36

SZÖVEGVILÁGOK

A korcsmáros jött mindjárt a másik gyertyával, s egészen debreceni szemet csinált a látottakhoz, mikor a diákok szövétnekét meggyújtotta. Tudniillik, hogy „debreceni szem”-nek nevezik azt, mikor valaki nem akar valamit meglátni, amit láthatna. A hosszú asztalon ugyanis nem volt többé semmiféle kancsó; a diákok kezében nem volt pohár; ott ültek azok csendesen és komolyan az asztal körül, mindenik előtt egy iratcsomó, az asztalba fúrva ugyanannyi szeges végű kalamáris. S az asztalfőn, hol a kancsó állt elébb, egy vastag, negyedrét alakú könyv. A korcsmáros nem kérdett, nem szólt semmit, a fejével bólintott egyet, s aztán kiment. Az a nagy könyv volt a „Csittvári krónika”. 1665-ben kezdék el azt a könyvet szerezni, ha jól tudom, Sáros-patakon, névtelen szerzők. Nevezetes gyűjteménye volt az mindazon érdekes apróbb és nagyobb adatoknak, miket a nagymérvű história elfeledett följegyezni lapjaira, vagy amit a hatalom vaskeze kitépett e lapokból, vagy amiket az udvaronc hízelgés meghamisított azokban. Ezért a neve „Csittvári krónika”. „Csitt” azt teszi, hogy „legyünk némák!”. A jezsuiták, akikről ez a krónika sok kedvezőtlen adatot jegyzett fel, azt híresztelték el felőle, hogy ez a válogatott hazugságok és bolond ötletek tárháza, s még a nevét is elferdítették „Csicsvári krónikának”, s ha valaki valami nagy bolondot vagy nagy hazugságot mondott, az volt rá a közmondás, hogy „ez is a Csicsvári krónikába való!”. Hanem voltak – kevesen –, akik tudták, hogy mi az; akik pedig nagyon keresték, sohasem tudták meg, hogy hol van. Mindig a fiatalság kezén volt az. S a fiatalság rajongó, jó titoktartó és jó szövetkező.

Karinthy Frigyes1: Tanár úr kérem. Elkéstem – részlet Szerdai nap lévén, én istenem, a mennyiségtan után két óra mértani rajz. Hiányzik a szépiám2, a görbe léniám3 is hiányzik, amit pedig ma összeírnak. Guttmann ígért egy gumiguttit4, azt elkérem. Vörösmarty Nyelvszépségei. Na, igen Vörösmarty Nyelvszépségei, tudom, tudom: ma ez a tét, kettő vagy semmi. Csak a másik felét néztem még át, de van két tízperc a magyaróra előtt, az húsz perc, most, míg az iskolába érek, átgondolom magamban az első felét: nyertem tizenöt percet, azalatt beröpülöm Vörösmarty Nyelvszépségeit, elkérem Guttmanntól a gumiguttit, és még a történelmet átszaladom. A füzetem nincs meg. Tanár úr, kérem, fiam ma gyengélkedett, a mennyiségtani dolgozatot nem készíthette el. Igen tisztelt tanár úr, fiam gyengéd szervezetének ápolása hosszabb időt vesz igénybe, mely idő alatt háziorvosunk a mennyiségtan-dolgozatoktól való tartózkodást ajánlotta. Hát ez semmi. Ezek csak olyan ábrándok, megvalósíthatatlan ködképek. A rideg valóság nem az, a rideg valósághoz szívós elszántság és lélekjelenlét kell, és kell hozzá Guttmann megint, akinek a füzetéből öt röpke perc alatt gyorsan átírom az egészet. Bár mit ér nekem, ha megvan a dolgozat, ha egyszer a kamatos kamatot úgyse tudom, pedig ha felelés van, az csak abból van, az tiszta sor. Ne ábrándozz, hanem cselekedj! Kass János illusztrációja Karinthy Frigyes Tanár úr kérem (1916) című művéhez

1 2 3 4

Karinthy Frigyes (1887–1838) író, költő; máig is népszerű, Tanár úr kérem című műve 1916-ban jelent meg barnás színű tinta vagy tus vonalzó egyes kelet-indiai fafajták beszárított tejnedve; gumigyanta, szép sárga festék

26


2013.01.15. 10:35:37

A végtelen csöndben egyszerre csak kivágódott az üvegajtó nagy csörömpöléssel, s valaki belépett, és harsány hangon, szinte kurjantva, így kiáltott: – Hejnatter! Ez az indulatos és meglehetősen furcsa jelenség egy zsákvászon egyenruhás, kék sapkás fiúcska volt. Még egyszer elordította magát, már-már duhaj türelmetlenséggel, anélkül, hogy várt volna. – Hejnatter!! Már mindnyájan feléje fordultunk. Most láttam csak, hogy az egyik szeme hibás. Gyulladt volt, vagy kicsit hályogos, vagy csak felemás szeme volt, nem tudom; de a fél szeme valahogyan hibásnak tűnt. Akármilyen őrjöngve kiabált, egészen higgadtnak látszott a testtartása. – Hejnatter! – kiáltotta harmadszor is, ahogy kihívóan sorra szemügyre vett bennünket. – Nincs itt? Vagy süket? Egyikünk, aki már javában feléje lépegetett, békés hangon felelte: – Én vagyok. De nem Hejnatter a nevem, hanem Eynatten. Tessék? – Ne pofázz! – mordult rá a hibás szemű zsávolyruhás. Aztán egy darabig nem szólt. Szándékosan szünetet tartott, s végül utálkozva elfordította a fejét. – Menjen le a zeneszobába – mondta végre. – Az édesapja várja. – Köszönöm – mondta a másik habozva. Megindult az ajtó felé. – Nincs „köszönöm” – szólt utána a hibásszemű dühösen. – Hallja? Nincs tessék, és nincs köszönöm. Állj. Hátra arc! Az Eynatten nevű megfordult. – Álljon vigyázzba! – meredt rá a másik. – Én negyedéves vagyok. Eynatten zavartan mosolygott, és nem tudta, hogy mit csináljon. – Akkor beszéljen csak, ha kérdezem. Érti? – A zsávolyruhás negyedéves végignézett megint az újoncokon. – Azt mondjuk, hogy „parancs!”, és azt, hogy „igenis!” Értik? Eh – intett aztán megvetően Eynatten felé –, menjen a fenébe. – Látszott, hogy tud uralkodni magán. De minthogy a másik meglehetősen lassan indult újra kifelé, még utánakiáltott: – Futólépést! Eynatten meggyorsította a lépteit, anélkül hogy megfordult volna. Mi többiek eddig némán néztük a jelenetet. Most megmozdult egyikünk. Egy-két lépést tett a hibásszemű felé. Nagyon idegesen szólalt meg; nyurga, barna szemű fiú volt. – Te mit parancsolgatsz itt? A negyedéves hirtelen feléje fordult, megdöbbenve. – Vicceltél vele? – kérdezte újra a barna szemű fiú támadóan. A hibásszemű mintha elfehéredett volna. Csak lassan szólalt meg és csöndesebb hangon: – Magának nem tetszik valami? – Aztán keményebben kérdezte: – Hogy hívják? – Ne kiabálj itt – mondta a barna szemű újonc kitérően. – Mi a neve? A fiú egy lépést hátrált, akaratlanul, mintha inába szállt volna a bátorsága, s nem felelt. – Mi a neve? Nem meri megmondani? – Medve Gábor! – mondta ideges dühvel a másik. A negyedéves gúnyosan elmosolyodott. Szótlanul méregette egy darabig az újoncot, aztán kurtán fölnevetett, s odavetett két szót, ilyesfélét: „Nna! Majd!” Medve Gábor megint két-három lépést tett feléje, s talán szégyellvén előbbi pillanatnyi meghátrálását, szemtelen hangon azt kérdezte: A kőszegi katonaiskola ebédlője. A regény – És mi a te neved? katonai alreáliskolájának világát Ottlik Géza A negyedéves arca fehérből vörösbe váltott. Ordítani kezszemélyes élményei is formálták dett, egészen más hangon, amiből nyomban kiderült, hogy eddig voltaképpen csak elnézően tréfálódott velünk.  Milyen érzéseket kelt benned a látvány? 1

SZÖVEGVILÁGOK

Ottlik Géza1: Iskola a határon – részlet

Ottlik Géza (1912–1990) író, műfordító; az Iskola a határon című regénye 1959-ben jelent meg

27


2013.01.15. 10:35:37

Szabó Magda1: Abigél – részlet

SZÖVEGVILÁGOK

Kofferját kiürítették, apróra átvizsgálták, mit hozott magával, s nem fogadtak el otthoni holmijából semmit: papucsot, törülközőt, pongyolát, fürdőköpenyeget éppúgy újat kapott a sajátja helyett, ahogy tizenkét fehér zsebkendőt. Nézett a kofferjába gondosan visszacsomagolt eltűnő tárgyak után: a törülközők bolyhos rózsaszínje, világoskékje, az otthoni hálóingek illatos felhője olyan hevesen idézte elhagyott házukat, apját, Mimó nénit, magát Marszellt, aki a puha, mókás pongyolát csináltatta neki, meg a fürdőköpenyeget a mesebeli nádassal, amelyen kis vízilovak, tátott szájú krokodilusok leselkedtek, hogy a raktáros testvér rá is szólt, ne bámuljon olyan kétségbeesetten, csak nem akarja elhitetni vele, hogy ennyit Szerencsi Éva mint Gina Zsurzs Éva filmjében jelenthet egy keresztyén fiatal lánynak az ilyen hiábavalóság. Vita Zsuzsanna és a raktáros testvér között  Válassz a részletből képaláírást! csak azon volt, engedélyezzék-e – tekintettel a háborús helyzet megkövetelte takarékosságra – a saját fogkeféje és szappana használatát, de aztán úgy döntöttek, mégsem. A fogkefe is, a szappan is Mimó néni rejtelmes beszerzési forrása révén került Ginához, a szappan banánzöld volt, erős kaméliaillatot árasztott, a fogkefe nyele meg meggypiros, de színétől eltekintve is, ahogy a raktáros testvér megállapította, rézsút futó kefeszálaival kihívó és nem szabályos. Kapott helyette egy fehéret, amelyre a raktáros azonnal ráírta jelölő tintával Gina intézeti számát, és kapott egy nagy darab vajsárga háziszappant. Itt főzik, mindenki ezt használja, az igazgató úr is – mondta Zsuzsanna. Mikor a fekete patentharisnyára ráhúzta a széles orrú, fekete magas cipőt is, azt hitte, végképp elkészültek, aztán kiderült, hogy tévedett. Ami még hátravolt, sajátságos módon még jobban felizgatta, mint az új felszerelés. Mikor Zsuzsanna az ő régi ezüsthátú hajkeféje helyett frissen kiutalt fahátú kefével elkezdte simára kefélni hosszú, angol fürtjeit, s ugyanúgy középen elválasztotta, copfba fonta és megkötötte fekete pertlivel, ahogy a többi lány viselte, elkezdett reszketni. „Elnyeltek mindenestül. Ez már nem is én vagyok” – gondolta, és szaporábban lélegzett. Zsuzsanna egyre gyorsabban dolgozott a haján, hogy minél hamarabb elkészüljenek, mint aki tudja, mit jelent egy kislánynál, ha hirtelen megváltozik a lélegzete ritmusa. „Még a hajamat is elvették. Most már semmim sincs abból, ami valaha volt.”

8. Értelmezzétek a regényrészleteket kettéosztott naplóval az alábbi szempontok szerint! A közzétételkor meglátásaitokat rendezzétek közös szemponttáblázatba! a) a részletek helyszínei, a helyszínek szerepe, a helyszínek és az iskoláról, diákéletről való elképzelésetek viszonya; b) a részletek jeleneteinek jellemző kellékei, tárgyai, valamint számotokra való ismerősségük; c) a jelenetekből kiolvasható külső és belső szabályok, hagyományok és a róluk való értékítéletetek; d) történések, a diák helyzete, az iskola rendjében elfoglalt helye a részletek alapján, összevetve saját tapasztalataitokkal. 9. Szerintetek melyik történet körülbelül mikor játszódik, és milyen kérdést, problémát állíthat középpontba?

1

Szabó Magda (1917–2007) író, műfordító. Abigél című regénye, amely 1943–1944-ben játszódik, 1970-ben jelent meg, majd 1978-ban tévéfilm, 2008-ban musical készült belőle.

28


2013.01.15. 10:35:38

Az irodalom meghatározó jellemzője az időbeliség. Az alkotóban meglévő elképzelés mások számára a megírással válik hozzáférhetővé. A megírás különböző korokban, változó irodalmi hagyományok közegében történik. A közölt részletek például mind iskoláról, diákokról, diákéletről szólnak. De más-más regényvilág veszi körül az iskolát, más hatások érték az alkotókat is nevelődésük, életük során. Az esetleges hasonlóságok ellenére más-más olvasói tapasztalathoz juthat(na) a korabeli vagy a ma olvasó befogadó is. Mind a négy szövegrészlet regényből való. De például más bennük a megteremtett elbeszélői helyzet, másként van megalkotva nyelvi világa, másképp beszélnek, más szavakat használnak a szereplők is. Vannak szavak, amelyeknek a jelentését például a mai olvasó feltehetően már nem is ismeri. Más kérdés áll az egyes regényvilágok középpontjában is, de az is lehet, hogy az olvasó fordul más kérdésekkel ma Jókai regényéhez. Az is lehet, hogy két mai olvasó azonos műhöz való közelítése eltérő, vagy épp mi magunk olvasunk másként egy regényt másodszorra, esetleg húsz év múlva. Egy mű megfelelhet az adott kor művészi-irodalmi hagyományának, de vitatkozhat is vele, új hagyományt teremtve. A műalkotás megszületésétől fogva időben létezik. Ez az időbeliség a mindenkori befogadóra is érvényes. A befogadó is saját korának hagyománytapasztalatával és személyes műveltségével az olv lép be az olvasási-értelmezési folyaa a só világ vilá ű matba. Ez azt jelenti, hogy amit ga am a mű és az egy adott műről gondolunk, nem olvasó párbeszédében választható el attól, amit már előzőlétrejött jelentés leg tudunk az irodalomról, önmagunkról és a világról. A mindenkori olvasó megértési folyamatait is befolyásolják korának hagyományai, kérdései, elvárásai. De befolyásolja saját olvasói tapasztalata, műveltsége, a világról alkotott elképzelése is. Vagyis az irodalmi alkotás jelentése a mű világának és a mindenkori olvasó világának a találkozásában, a két világ párbeszédeként jön létre. Ebből következik, hogy maga a jelentés is időben változó. A műalkotásokat különböző korok másként olvassák, másként értelmezik. Ezt a másságot, a jelentés változó voltát minden olvasó megtapasztalhatja, ha újraolvas egy-egy könyvet, vagy barátjával (esetleg irodalomórán) beszélget egy közösen olvasott műről. Vannak művek, amelyeket évszázadokon át fontosnak tartanak és olvasnak, majd elfelejtenek. És vannak olyanok is, amelyeket saját korukban nem tartottak mértékadónak, olvasandónak, de később megszólították az olvasót, az olvasók közösségét. A mértékadó vagy olvasott művek „listája” tehát – ahogy a korok, a benne élő emberek és az őket foglalkoztató kérdések – folytonosan változik. És ez a változás természetes folyamat.

SZÖVEGVILÁGOK

10. Gyűjtsétek össze, milyen tudáselemek mozgósítása, felhasználása segített benneteket a részletek megértésében! 11. Gyűjtsétek össze, milyen problémák, tényezők nehezítették a megértési folyamataitokat! 12. Olvasói tapasztalataitok alapján gyűjtsetek példákat arra, hogy mi mindent határozhat meg egyegy kor, korszak gondolkodásmódja, nyelvhasználata, szokásrendje, művészeteszménye az irodalomban (például témák, műfajok, műformák, szerkezetek)! 13. Ha tudtok, nevezzetek meg olyan híres személyeket, alkotókat, műveket vagy tetteket, akiket vagy amiket ma másképp ítélünk meg, mint saját korukban! 14. Értelmezzétek az alábbi gondolatot az olvasott regényrészletekkel összefüggésben! „Mindent, amit a múltról mondunk, saját magunkról mondjuk. Sohasem tudunk másról beszélni, mást megismerni, mint saját magunkat. De míg a múltba merülünk, felfedezzük saját énünk új lehetőségeit, kitágítjuk öntudatunk határait, új, bár teljesen személyes élményeket szerzünk. Ez minden történelmi tanulmány értéke és célja.” (Egon Friedell, művészettörténész)

29


2013.01.15. 10:35:39

15. Értelmezzétek az ismeretközlő-értelmező szöveg alapján az alábbi ábrát! Marika

A

i fiúk utca l á P

Orsi

Tomi

SZÖVEGVILÁGOK

Gézu

16. Értelmezzétek ezt az ábrát is! Vitassátok meg, lehetséges-e ilyen megértés!

A Pál utcai fiúk

Gabi

Prométheusz. Görög mitológiai alak, Iapetosz fia, titán (A titánok Gaia földanya óriás gyermekei). Zeusz, görög főisten őt és Epimétheuszt bízta meg azzal, hogy teremtsenek lényeket a föld benépesítésére. Hogy az ember az állatok fölé emelkedhessen, Prométheusz ellopta nekik a tüzet, ami addig csak az istenek tulajdona volt. Zeusz büntetésből a Kaukázus hegyének egy sziklájához láncoltatta, ahol egy óriási saskeselyű a máját marcangolta, ami újra és újra visszanőtt.

Gustave Moreau: Prométheusz (1868)

Elsie Russell: Prométheusz (1994)

 Hasonlítsátok össze a két képet! Melyik hogyan értelmezi a mítoszt?

30


2013.01.15. 10:35:40

(Hésziodosz: Istenek születése – részlet, i. e. VIII–VII. sz. fordulója, Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása) c) Hogyha talán élsz még, hosszan kínlódj, Prometheus, sírban mázsás kő nyomja a csontjaidat, mert te vagy emberi fajtánk legfőbb bajkeverője, vétked lett valahány rút nyavalyánknak oka. (…) Ám te ravasz csellel megloptad az ég kupoláján tündöklő napnak mennyei fáklyatüzét; bosszúból a halált s a halált okozó nyavalyákat küldte reánk a dühös, megcsalatott Jupiter. ( Janus Pannonius: Mikor a táborban megbetegedett – részlet, 1464, Kálnoky László fordítása)

e) Prométheuszról négy monda ad hírt: Az első szerint odaláncolták a Kaukázus sziklájához, mert az isteneket elárulta az embereknek, és az istenek sasokat küldtek, melyek tépdesték mindig újrasarjadó máját. A második szerint Prométheusz a lecsapó csőrök okozta fájdalmában egyre mélyebben nyomult a sziklába, míg eggyé nem lett vele. A harmadik szerint évezredek során elfelejtették árulását, elfeledték az istenek, a sasok, ő maga. A negyedik szerint mindenki belefáradt az immár ok nélkülibe. Belefáradtak az istenek, belefáradtak a sasok, fáradtan összezárult a seb. Maradt a megmagyarázhatatlan sziklahegység. A monda a megmagyarázhatatlant próbálja magyarázni. Mivel valóságra épül, újra megmagyarázhatatlanságban kell végződnie. (Franz Kafka: Prométheusz, 1917– 1923, Tandori Dezső fordítása)

b) De még e kérdés hátra van, mi volt az ok, miért gyötör, megmondom én világosan. Alighogy atyja trónján ült az új király, [Zeusz] elosztogat mindent az istenek között, egyiknek ezt, másiknak azt, megosztozik velük hatalmán, ám a sok bajt szenvedő halandókkal nem gondol, sőt azt tervezi, hogy elpusztítja őket, s új fajt ültet el. S nem mondott ellent ennek senki sem, csak én! Mertem, s az emberfajt ez attól védte meg, hogy összetörve Alvilágra hulljanak. (…) Halandókat szántam meg én, de szánalom nem jut nekem, kegyetlenül bánt Zeusz velem, s most lássa ennek szégyenét, ha rám tekint. (Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz – részlet, i. e. VI–V. század, Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása) d) Borítsd be égboltod, Zeusz, felhők ködével s játssz, mint a bogáncsot döntő buta gyerkőc tölggyel, hegyorommal. De hagyd meg a jussom, hagyd nékem a Földet (…)

Most itt ülök, Embert teremtek ennen-képemre, hozzám hasonló emberi fajtát, hogy sírjon, örüljön, csóktól tüzesedjék és sanyarogjon s téged ne becsüljön, mint én!

SZÖVEGVILÁGOK

a) Fellegeket gyűjtő Zeusz ekkor mondta dühében: „Íapetosz fia, nincs nálad ravaszabb a világon, jaj, kedves, hogy mindig csak csel jár az eszedben.” (…) Ámde megint megcsalta derék fia Íapetosznak, mert kinemalvó tűz lángját, mely messze világít, rejtve husáng szárába, kilopta. Szivébe belémart felleggyűjtő Zeusznak a düh, hogy látnia kellett földi halandók közt a tüzet, mely messze világít.

( Johann Wolfgang Goethe: Prométheusz – részlet, 1789, Kosztolányi Dezső fordítása)

f) – Na végre – mondta a keselyű, és elengedte Prométheusz máját. A hős felsóhajtott – ez volt évezredek óta az első kín nélküli perce –, megmozgatta elgémberedett tagjait, láncai csörögtek. – Lejárt a büntetésem? – kérdezte. A keselyű megrántotta a vállát. – Ugyan! De minek strapáljam magam? Nincs már tűz a Földön. A leláncolt férfi haragosan előreugrott, s bár láncai visszarántották, öklét rázva kiáltotta: – Hazudsz, kutya! – Nem kutya. Keselyű – mondta egykedvűen a robusztus madár, s szárnyait próbálgatta, működnek-e a több évezredes kényszerszünet után. Prométheusz haragja nem csillapodott. – Végezd a kötelességedet! – rivallt a keselyűre. – Tépd a májam! – Majd megőrültem! – mérgelődött a keselyű. – Nem érted, hogy nincs már tűz a Földön? – Azt akarod mondani, hogy az istenek elpusztították az utolsó embert is? – Ördögöt – legyintett a keselyű –, többen vannak, mint valaha is. Prométheusz megnyugodott. – Tűz nélkül nincs élet – mondta magabiztosan –, gyerünk, láss munkához! – Értsd meg, hogy nincs tűz! Az emberek már nem ismerik a tüzet. Nincs szükségük rá. (Lázár Ervin: Tűz – részlet, kötetben megjelent 1994-ben)

31


2013.01.15. 10:35:41

AZ IRODALOM EREDETE, SZÓBELISÉG ÉS ÍRÁSBELISÉG

Recommend Documents