AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE
IPAR ELEKTROMOS ERİMŐVEK FŐTÉS SZENNYVÍZ KEZELÉS
MEZİGAZDASÁG
23 14 14 3
% % % %
1-2 %
A mezıgazdasági eredető légszennyezés jellemzıi INTENZÍV ÁLLATTENYÉSZTÉS MŐTRÁGYÁZÁS PESZTICIDEK ALKALMAZÁSA
A mezıgazdaság N emissziója Talajok Állattartás Természetes eredető
Mőtrágyák Növénytermesztés Állattartás
metán, ammónia ammónia és nitrogén oxidok (NOx) párolgás, elsodródás, szennyezıdések bekerülése a talajba és az élıvizekben
N2O Mt N/év 3,3 2,1 9,0 NH3 Mt N/év 9,0 4,0 22,0
Kritikus terhelés = az az éves kiülepedés (kg/ha/év), amelynek szintje alatt az érzékeny élıszervezetek még nem szenvednek károsodást. A kritikus terhelési szint fölött → negatív hatások: a.) vegetációra: b.) talajra Hatások megnyilvánulása: - csökkenı pH érték -- talaj degradáció (kémiai és biológiai) - élıvizek eutrofizációja (pl. kimosódás által) - megváltozik a faj-összetétel (pl. erdık természetes alj-növényzete, N kedvelı gyomok elterjedése stb.) Következmények: Talajsavanyodás Csökkenı biodiverzitás Feladatok: megbízható felmérések, országos térképek készítése, modellezés adatbázisok létrehozása kritikus terhelési értékek megállapítása környezeti hatások megállapítása, becslése
Major Sources on Health and Environmental Effects of Air Pollutants
AZ ANTROPOGÉN EREDETŐ ANYAGOK LÉGKÖRI EMISSZÓJA
POR TOXIKUS GÁZOK CO2, CO AEROSOLOK
108 108 109 109
t t t t
év-1 év-1 év-1 év-1
Air Pollution Chipboard Factory Hexham, Northumberland, UK
A LÉGSZENNYEZÉSBİL EREDİ KRITIKUS N TERHELÉS ÉRTÉKEI
Vegetációtípus Fenyıerdık savanyú talajon Lombhullató erdık savanyú talajon Mészkedvelı erdık Csarabosok
Kritikus terhelés (~ N/ha/év) 10-13 12-15 15-17 7-15
Mészkedvelı gyepek
15-35
Gyepek semleges savanyú talajon
20-25
Fokozott terhelés következményei Lágyszárú flóra, mikorrhiza változik Lágyszárú flóra, mikorrhiza változik Lágyszárú flóra változik Csarab eltőnik, magas füvek dominanciája Fajösszetétel, diverzitás változás Magas füvek dominanciája, diverzitás változik
A légszennyezıdés humánegészségügyi következményei
A becslések szerint a légszennyezıdésbıl eredıen évente mintegy 800,000 haláleset következik be és további additional 1,6 millió születést megelızı (magzati) haláleset
Városi lakosság körében, elsısorban a fejlıdı országokban, a légköri szennyezıdés jelenti a legnagyobb egészségkárosító hatást (WDI, 2007).
A gázalakú N emissziók környezeti hatásai
A gáz-alakú N emissziók (= NH3, NOx and N2O) a porral vagy az esıvel jutnak a talajra. A fı környezeti hatások: A talajok és a felszíni vizek savanyodása Eutrophizáció és a biodiverzitás csökkenése a felszíni víz-készletekben Megnövekedett üvegház-hatású (GHG) gázkoncentrációk az atmoszférában Fokozódó ózon-képzıdés (az NOx és VOC vegyületek reakciója következtében) Háttér-lerakódások = depozíciók (általában 5 kg N per ha per év alatti értékek. A N depozíció kritikus értéke általában 10-20 kg N per ha per év
A légszenyezıdés trendje a fejlett és a fejlıdı országokban (Developed Countries = fejlett, Developing Countries = fejlıdı)
1990 és 2000 között a légszennyezıdés kb. 50%-al nıtt a fejlıdı országokban. Közlekedés, erımővek, ipari fejlıdés/gyárak növekvı terhelése, tisztább technológiák és szigorú szabályozás nélkül!!
A határokon átterjedı, „Long-Range” légszennyezıdés re vonatkozó (LRTAP)- NOx Egyezmény
Az Egyezmény célja a nagy távolságokra szállítódó, a környezetet és az emberi egészséget károsító légszennyezı anyagok monitoringja és korlátozása.
Ezek az anyagok: nitrogén oxidok (NOx), kén és illékony szerves vegyületek (VOC, Volatile organic compounds). Indikátorként az NOx-re vonatkozó protokollt választották.
Az 1999 Gothenburg-i Protokoll a savanyodás, eutrofizáció és az ózon-szintek szabályozása céljából
A Protokoll 2010-re az alábbi 4 szennyezıanyag kibocsátásának korlátozását tőzte ki célul:
Kén (S), Nitrogén oxidok (NOx), Illékony Szerves Vegyületek (VOC) Ammónia (NH3) A szennyezıanyagok hatás-vizsgálatának eredményei alapján elıírt csökkentés:
S → az emissziókat legalább 63%,
a NOx emissziót 41%-al,
a VOC emissziót 40%-al
az ammónia emissziót 17%-al kellett csökkenteni az 1990-es értékekhez képest.
A festékekbıl és aerosolokból származó VOC emissziót is csökkenteni kellett.
Farmereknek kötelezı az ammónia emisszió csökkentése!
A közlekedési eredető emissziók csökkentésére irányelveket dolgoztak ki.
Becsült nagyságrendek Európában:
Talaj savanyodás: 93 millió ha 1990-ben → 15 millió ha 2010-ben.
Eutrofizáció: 165 millió ha 1990-ben
→
108 millió ha 2010-ben.
A túlzott ózon szinteket jelentı napok számát felére kell csökkenteni. Körülbelül 47,500 magzati haláleset fordul elı a felszíni ózon- és szilárd-anyag terhelés miatt.
A vegetáció károsodását 44% -al csökkenteni kell.
A környezetterhelésben fontos NKörnyezetterhelési formák Fázis Oxidációs Vegyület jelentıség állapot
Hatás
típus
Szilárd
-3
R-NH2
Üledékekben
Eutrofizáció
Vizes
+5
NO3-
Élelmiszer és vízszennyezı
Methemoglobineamia Savas esı
Vizes
-3
NH3
Felszíni vizek szennyezıdése
Halak kipusztulása
Vizes
Vegyes
R-N-N=O
Élelmiszer és vízszennyezı
Nitrosamin; karcinogen
Vizes
+3
NO2-
Élelmiszer és vízszennyezı
Methemoglocinaemia aminokkal nitrosamint képez
Gáz
-3
NH3
Gáznemő elillanás az atmoszférába
Savas esı
Gáz
Vegyes
NO3
Légköri szennyezı
Ózonréteg vékonyodás, savas esı, Üvegházak szennyezıdése
Gáz
-3
(CH3)n–NH2 Szerves anyag lebomlás mellékterméke
Szag
Forrás: Logan, T. (2000) Handbook of Soil Science
Globális nitrogén oxid emissziók N2O Source
Industrial emissions of N2O
N2O Millió t év-1
Mezıgazdasági talajok Állatok Biomassza égetés Ipari Források Total antropogén
3.3 2.1 0.5 1.3 7.2
Természetes emissziók
9.0
KÖRNYEZETI HELYZETKÉP MAGYARORSZÁG 2008
FORRÁS: Központi Statisztikai Hivatal 2010 február
Az ágazati szén-dioxid kibocsátás alakulása
A szén-dioxid-kibocsátás szerkezete, 2007
Az ágazati metánkibocsátás alakulása
A metánkibocsátás szerkezete, 2007
A dinitrogén-oxid-kibocsátás szerkezete, 2007
Az ágazati nitrogén-oxid-kibocsátás alakulása
A nitrogén-oxid-kibocsátás szerkezete, 2007
Az ágazati kén-dioxid-kibocsátás alakulása
A kén-dioxid-kibocsátás szerkezete, 2007
Az ágazati ammóniakibocsátás alakulása
Az ammóniakibocsátás szerkezete, 2007
Nemzetgazdasági ágak üvegházhatású gáz-kibocsátása (ezer tonna CO2 ekvivalens)
Nemzet-gazdasági ág
2005
2006
2007
2008
2009
Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás
14 103,0
14 431,1
14 723,3
14 360,5
14 019,9
Nemzetgazdaság összesen
71 813,5
69 987,4
70 042,8
67 578,6
61 955,2
19,6
20,62
21,02
21,25
22,63
Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában
CO2-kibocsátás (1000 tonna (Gg)) Nemzetgazdasági ág
2005
2006
2007
2008
Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás
5183,1
5366,7
5354,7
5214,1
Nemzetgazdaság összesen
53190,7
52155,5
52384,2
51501,9
Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában
9,74
10,29
10,22
10,12
N2O kibocsátás (tonna (Mg))
Nemzetgazdasági ág
2005
2006
2007
2008
Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás
14 970,7
15 792,5
16 720,2
15 958,4
Nemzetgazdaság összesen
28358
26986,2
26555,4
21171
Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában
52,79
58,52
62,96
75,38
CH4-kibocsátás (tonna (Mg)) Nemzetgazdasági ág
2005
2006
2007
2008
Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás
203 760,7
198 509,4
199 303,7
199 964,1
Nemzetgazdaság összesen
420078,1
407649,7
402136,3
397303,4
48,51
48,70
49,56
50,33
Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában
Nemzetgazdasági ágak savasodást okozó gáz-kibocsátása (tonna SO2-ekvivalens) Nemzet-gazdasági ág
2005
2006
2007
2008
2009
Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás
147 211,3
148 244,2
132 594,3
129 714,0
129 888,6
Nemzetgazdaság összesen
332 060,5
326 273,9
304 751,4
299 495,7
287 289,1
44,33
45,44
43,51
43,31
45,21
Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában
SO2 – kibocsátás tonna (Mg))
Nemzetgazdasági ág
2005
2006
2007
2008
Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás
2 819
2 579,9
2 153,3
2 669,3
Nemzetgazdaság összesen
82449,1
73186,1
63806,7
61637,1
Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában
3,42
3,53
3,37
4,33
NOx kibocsátás (tonna (Mg)) Nemzetgazdasági ág
2005
2006
2007
2008
Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás
2 340,4
2 587,7
2 348,7
2 556
Nemzetgazdaság összesen
149031,2
152553
156509,9
157719,9
Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában
1,57
1,69
1,50
1,62
NH3 - kibocsátás (tonna (Mg)) Nemzetgazdasági ág
2005
2006
2007
2008
Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás
75133,7
75712,1
67787,9
65923,9
Nemzetgazdaság összesen
76468,2
77000,4
69151,4
67081,4
Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában
98,25
98,32
98,03
98,27
Nemzetgazdasági ágak ózon prekurzor-kibocsátása (tonna/NMVOC-ekvivalens)
Nemzetgazdasági ág
2005
Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, 10286,4 erdıgazdálkodá s Nemzetgazdaság 358916,8 összesen Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában
2,87
2006
2007
2008
2009
10753
10061,1
10952,7
10264
361566,5 359918,6 351435,1 321584,4
2,97
2,80
3,12
3,19
NMVOC - kibocsátás (tonna (Mg))
Nemzetgazdasági ág
2005
2006
2007
2008
Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás
1951,2
1912,1
1768,9
2165,6
Nemzetgazdaság összesen
147792,8
145657,6
138573,1
128527
Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában
1,32
1,31
1,28
1,68
CO – kibocsátás (tonna (Mg))
Nemzetgazdasági ág
2005
2006
2007
2008
Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás
23883,9
26407,5
23968,6
26083,9
Nemzetgazdaság összesen
212952,9
218974,6
225214,1
226613,5
Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában
11,22
12,06
10,64
11,51
PM10 – kibocsátás (tonna (Mg))
Nemzetgazdasági ág
2005
2006
2007
2008
Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás
17 889,1
19 779,2
14 574,3
15 629,5
Nemzetgazdaság összesen
47093,9
41240,7
31223,6
34147,8
Mezıgazdaság kibocsátása az összes %-ában
37,99
47,96
46,68
45,77
