2002. ÁPRILIS VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
KULTURÁLIS KIADVÁNY
Az író, drámaíró, publicista Molnár Ferenc „Varázsos, nagyszerû ember... nyolcvan író lakik benne, de nyolcvanszor többet adhatna, mint ad” – írja róla Ady 1910-ben, és igaza van. Az elsõ igazán világsikeres magyar író Molnár Ferenc. Tiszta szerkezetû, villogó stílusú írásaira hamar felfigyelnek, hiszen ezekben a társadalom minden rétegérõl volt mondanivalója. Hibája, hogy inkább a siker, a hatásosság vonzotta, mint a maradandó teljesítmény. Író és publicista. Hírnevét, világsikerét az egyetemes irodalom egyik legszebb ifjúsági regényének, az 1907-ben megjelenõ A Pál-utcai fiúknak köszönheti. 1878-ban Budapesten, jómódú orvos fiaként látja meg a napvilágot. Apja gondosan iskoláztatja. 1896ban Genfben joghallgató, de hazatér, és itthon fõként az irodalomnak szenteli életét. 1897-tõl hírlapíró Budapesten. Elsõ novellái, regényei egy rokonszenves, jótollú, de különösebben nem jelentõs írót ígértek a századfordulón. Olvasói, közönsége szerette, de sikerét fõként ügyes színpadi hatáskeltésének köszönhette (A doktor úr - 1902, Józsi - 1904). A századfordulón újra felfedezett gyermeklélek indította A Pál-utcai fiúk megírására. Világsikerû ifjúsági regénye a
gyengébbek, az esendõbbek gyõzelmérõl szól az erõszak képviselõivel szemben. A szerkesztõ, iskolaigazgató Gaál Mózes kérésére íródik, és meg is jelent folytatásokban a Tanulók Lapja 1905-1906-os évfolyamában. Könyvként elõször 1907-ben adják ki. Egyértelmûen remekmû, egy „álom a köztársaságról”. Álom egy olyan hazáról, melyben a lakosok egyenlõk, s mindenki közös akarattal cselekszik; ahol választójog van, s ahol egyedül a teljesítmény az érdem; ahol le kell gyõzni az erõszakosokat, akik az ököljog s a kalózuralom hívei. A századvégi, megerõsödött polgárság, polgári társadalom elsõ híressé lett gyermekregénye. Mintha Baka Jánossal maga az író eszmélne: „Ha már szegény Nemecsek nem érte meg azt, hogy a gittegylet bocsánatkérõ küldöttségét fogadhassa, legalább nem érte meg azt sem, hogy elveszik tõle hazáját, amiért meghalt (...) és most elõször kezdett derengeni gyermeklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdõ, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.” A regény akkor keletkezett, amikor Ferenc József ismét hadsereget akart küldeni a választójogot követelõ Magyarország ellen. Csiszár Júlia (folytatás a 3. oldalon)
Hitünk Meghalt az emberért Vasárnap délutáni csendességemben gondolataim az elmúlt ünnepnapok áldásait vették számba. Jó alkalmak voltak a lelki épülésre, de már sok minden feledésbe ment. Az elsõ nagypéntek Istennek kibeszélhetetlen szeretetérõl tanúskodott. Az Atya szívét szaggatta meg, mert hagyta fiát kereszthalált halni, hogy megbocsáthasson a tõle elpártolt emberiségnek. Nagyon szerette és szereti az embert, engem is, téged is. mennyi bûn bocsátatott meg nekem, és bocsátatott meg neked is, hiszem! Adósa vagyok az Istennek egész életemmel! Akarom vele élni minden napomat, szót engedek neki döntéseimben, hallgatni akarok tanító szavára! Mit is taníthatnék, ha nem fiáról tanítanék, és nem tõle venném a szót. Tudom, hogy Isten gyermekei beszédének „sóval fûszerezettnek” kell lennie, de elborzadok attól, hogy a hétköznapi élet mennyire rátelepszik gondolatvilágomra, és... „a szív teljességébõl szól a száj!” Akarjuk együtt tisztán tartani gondolatainkat és beszédünket!
Jézus szavai a kereszten tanulmányforrás volt a középiskolai hitoktatásban. A Luk. 23:34-et „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek” így értelmezi az egyik diák: „Sok olyan napunk van, amikor hitetlenekként viselkedünk, s mi is kereszthalálra ítéljük Jézust, de mielõtt cselekednénk, jusson eszünkbe, hogy milyen szeretettel és aggodalommal imádkozott érettünk a Golgotán. Fogadjuk el õt Megváltónknak, engedjük, hogy szívünkben, lelkünkben, elménkben éljen!” „Elvégeztetett” szaváról egy másik diák így vélekedett: „... ez azt jelenti számunkra, hogy a megváltás nagy munkája befejezõdött, Isten bûneink bocsánatáért maradéktalanul eleget tett. Az embernek az a dolga, hogy elfogadja és éljen a szabadság lehetõségével.” Isten áldjon meg minden kedves olvasót! Bogya Tibor vallástanár
Kraszna
2
2002. április
Szemtõl szemben az orvossal
Az Árpád-házi királyok
Szív-érrendszeri kockázatunk egészségünk kockázata
II. András
(Procordia - Marosvásárhely) A legtöbb országban a felnõtt lakosság 15-20 százalékának a normálisnál magasabb a vérnyomása, de csupán fele tud róla. A felismert magas vérnyomású egyéneknek pedig szintén csak a fele részesül gyógyszeres kezelésben. Mikor magas a vérnyomás? Ha a mért nyomásértékek ismételten meghaladják a 140/90 Hgmm-t (felsõ érték/alsó érték) magas vérnyomásról beszélünk. Az esetek 95 százalékában az állapotnak nincs pontosan meghatározható oka, a fennmaradó 5 százalékban a hipertónia (magas vérnyomás) oka ismert: vesegyulladás, veséhez futó verõerek szûkülete, belsõ elválasztású mirigyek megbetegedése, fogamzásgátló tabletták hosszan tartó szedése. A leggyakoribb tünetek: fejfájás, szédülés, fülzúgás, bizonytalanságérzet, látászavarok, melyeket a magas vérnyomás következtében megváltozó agyi, illetve szemfenékkeringés okoz. A magas vérnyomásbetegség korai szakaszában a vérnyomás emelkedés átmeneti, csak késõbb állandósul. A betegség kezdetén a normális értékek mellett gyakran vannak kiugrások lelki vagy fizikai stressz hatására. Az orvosi rendelõben, kórházban mért vérnyomás gyakran magasabb, mint az otthon, megszokott körülmények között mért értékek. Ezt a jelenséget nevezzük „fehérköpeny hatásnak”, amikor az orvos által végzett vérnyomásmérés önmagában lelki stresszként jelentkezik. A hosszú ideig fennálló, kezeletlen magas vérnyomás súlyos következményekkel járhat, károsítva egyes létfontosságú szervek mûködését. Szoros összefüggés van a magas vérnyomás és az agyvérzés kialakulása között, melynek kockázata hétszer magasabb magas vérnyomású betegek esetén, mivel a magas vérnyomás károsítja az agyereket. A tartós vérnyomás-emelkedés nagyobb terhelést ró a szívre, ezért vezet a magas vérnyomás hosszabb (évtizedek), vagy nagyon súlyos esetben rövidebb (évek) idõ alatt pangásos szívelégtelenséghez. A magas vérnyomás tönkreteheti a vese vérereit, amely veseelégtelenséghez vezethet. Az érfalak állandó, fokozott feszülése gyorsítja az érelmeszesedés kialakulását, amely a koszorúereken szûkületeket, elzáródásokat okozva szívinfarktust válthat ki. A legtöbb esetben a magas vérnyomás által elõsegített érelmeszesedés következményei okozzák a beteg halálát. A magas vérnyomás kialakulásában és súlyosbodásában szerepet játszó tényezõk: örökletes hajlam, magas vérzsír szint, túlsúly, mozgáshiány, alkoholfogyasztás, dohányzás, fokozott sóbevitel, stressz, életkor. A következõ számban hasznos tanácsokkal szeretnék szolgálni, ugyanis az Ön együttmûködése nélkül csak az orvos vagy csak a gyógyszer nem fogja tudni „kigyógyítani” magas vérnyomásából. Dr. Topai Zsuzsa
Gyermekeink
Vincze Richárd és Barbara
András 1177 körül született III. Béla magyar király és Chatillon Ágnes királyné második gyermekeként. Apja 1188-ban az elfoglalt Halics fejedelmének tette meg, de 1190-ben már el kellett hagynia a fejedelemséget. III. Béla halála után András és bátyja, a királlyá koronázott Imre között több alkalommal fegyveres összeütközésre is sor került. 1204ben, Imre halála után kiskorú fia, III. László lett a király, aki helyett azonban András herceg kormányozta az országot. 1205-ben a gyermek király halála után II. Andrást királlyá koronázták. Politikáját jelentõsen befolyásolta felesége, Meráni Gertrúd, valamint a vele Magyarországra érkezett rokonsága. Uralkodásának elsõ másfél évtizedében Halics trónjának megszerzéséért folytatott többször is harcot, amely tartós eredményt nem hozott (bár 1205ben felvette a Halics és Lodoméria királya címet). 1213-ban Halicsból tért vissza annak az összeesküvésnek a hírére, melyet felesége, Gertrúd és környezete ellen szerveztek, és amelynek a királyné áldozatául esett. Az összeesküvés élén Péter ispán, Bánk bán és annak veje, Simon ispán állt. 1214-ben András ifjabb királlyá koronáztatta a nyolcéves Béla herceget. 1215-ben újra nõsült, a francia-latin (bizánci) hercegnõt, Jolántát vette feleségül. 1217-ben keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre, eredménytelenül. 1219-ben egy igen leromlott országba tért vissza. A fõurak, a királyi szerviensek mozgalma 1222.április 24-én II. Andrást az Aranybulla kiadására kényszerítette. A dekrétum a szervienseknek jelentõs kiváltságokat, a püspököknek és az elõkelõknek pedig a rendelkezést be nem tartó uralkodóval szembeni ellenállás jogát biztosította. A fõpapok, a pápa támogatását is élvezve 1231-ben az Aranybulla újbóli kiadására, majd 1233-ban a beregi egyezmény megkötésére kényszerítették a királyt, újabb jogokat szerezve maguknak. II. András uralkodása idején az ország peremterületeinek benépesítésére és a határok védelmére törekedett. A Dél-Erdélyben élõ szászoknak kiváltságokat biztosított, a Barcaságba telepítette a Német Lovagrendet, késõbb azonban kiûzte a lovagokat. Uralkodásának utolsó éveit ismét halicsi háborúk terhelték. 1233-ban meghalt Jolánta. A király 1234-ben újra megnõsült. Harmadik feleségétõl 1236-ban Németországban született fia, István herceg az utolsó Árpád-házi király, III. András apja lett. II. András váratlanul halt meg 1235-ben. Valószínûleg második felesége mellé temették az egresi cisztercita monostorba. Vékás Melinda
3
Kraszna
2002. április
Az író, drámaíró, publicista Molnár Ferenc (folytatás az 1. oldalról)
A cselekmény akkor játszódik, amikor Molnár gyermek volt, a Körút és a Pál utca sarkán álló házban, az 1889-es év Budapestjén. Amikor még voltak remények, voltak eszmények. A két fiúcsapat nagy csatája 1810-ben zajlik. A regény folytatásos megjelenésekor, 1905-ben pedig már a Pál utca beépült, már nem grund. Az álom tehát a múlté, az ifjúságé maradt... A regény megjelenése után színmûvek következnek. Pl: Liliom (1909), A testõr (1910) – melyhez fogható vígjátékot „keveset írt Molnár” – mondja Nagy Péter. „Rajta kívül senki ilyen pontosan és érzékletesen még nem kottázta le, mit jelent a színésznek önmagát szerepek közt szétosztani, a saját érzelmei, szavai helyett öntudatlanul is szerepet mondani; de azt sem, milyen örvény a szerep, amelyért minden veszélyt vállalni érdemes” (Drámai arcélek 1987). E diadalmas években Ady, Lukács György, Hauser Arnold írnak Molnár Ferencrõl: bírálva méltatják, méltatva bírálják. „Kényelmetlen emberismerõ, frappáns megfogalmazó és kárörvendõen elmés” – írja róla Ignotus a Nyugatban. S habár „kényelmetlen”, mégis színmûvei nézésekor jól érezzük magunkat, élvezzük a létezés örömét s a kételkedés csipetnyi sója csak az ízt adja hozzá. Az író az elsõ világháború idején haditudósítóként tevékenykedik. A háború végén elõbb Svájcba, majd Amerikába emigrált. (folytatjuk)
Név-más Vincze Sándor – Skurli Furcsa és szokatlan hangzású ragadványnév a többivel együtt, melyeket jelenlegi formája elõtt viselt a címzett, Vincze Sándor. A végleges ragadványnevet megelõzõ „csúfnevek“ közül csak a Skuci forma maradt meg emlékezetében, melyet a többivel együtt egyik gyerekkori cimborája, Sütõ Attila „ragasztott” rá nagy szakmai hozzáértéssel. Sem a családban, sem gyerekkori környezetében nem volt hasonló ragadvénynevû személy, így a többszöri alakváltozás a jelek szerint teljesen személyre szabott. Emlékezete szerint 12-13 éves korában lett e név-más birtokosa, abban a serdülõ gyerekcsapatban, melyben legkisebbként vett részt a játékban, focizásban, és egyébfajta „csapatmunkában”. Soha nem zavarták a változó névköltemények, sem gyerekkorában, sem felnõttként. Legkisebbként nem is lett volna sok esélye tiltakozni, de természetébõl adódóan nem sokat foglalkoztatták az ilyen kis „apróságok”. A személy és ragadványnév szoros egybenövését jelzi, hogy családi vállalkozásának neve is „Skurli”. A közismertté vált ragadványnév kiejtése leginkább apósának, Hajas Árpád (Toszu) bácsinak okoz gondot, õ leginkább Skurblinak szólítja. A névváltoztatástól és kiejtési gondoktól függetlenül kívánunk Vincze Sándornak erõt, egészséget, hosszú életet név-mása viseléséhez, családi vállalkozásában pedig eredményes munkát! O. M.
Mondák, legendák, krónikák Balatoni kecskekörmök Hallottatok-e a balatoni kecskekörmökrõl, ezekrõl a kecskeköröm alakú kövekrõl, amilyeneket csak a Balaton partján találni? Elmondom, hogyan keletkeztek. II. András királyunkról nemigen lehetett volna azt híresztelni, hogy gondja volt az ország és a saját vagyonára. Számolatlanul szórta szét a hatalmas királyi birtokokat, tisztségeket adományozott a hozzátartozó jövedelmekkel, birtokokkal, fõleg elsõ felesége, Gertrudis rokonainak, de „bõkezû és szívélyes” volt az országba betelepített, fõleg német jövevények iránt is. Nagy kiadásokat jelentett a szentföldi hadjárat, mely idején bibliai ereklyéket vásárolt, nagylábon élt, bõkezûen ajándékozott, s teljesen felélte minden pénzét. Hogy pénzzavarán enyhítsen, még Szent István feleségének, Gizella királynénak a veszprémi egyháztól kölcsönkért koronáját is áruba kellett bocsátania. Ilyenformán elszegényedett a király, s el az ország is a hadjáratok miatt. Törte is a fejét õfelsége, hogyan tehetne pénzre szert. Egyszer aztán fülébe jutott, hogy él Zalában egy dúsgazdag kecskepásztor, annyi a pénze, mint a pelyva. András király maga ment el a pásztorhoz. – Derék hívem, jó alattvalóm! Segíts nagy bajomban, elfogyott a pénzem, s el az országé is! – Segítnék én jó szívvel felségeden, de Isten látja, hogy egy lyukas polturám sincsen! – hazudta a pásztor. – No, ha nincs, ne is legyen! – haragudott meg a király – de Isten tudja, hogy van, hát õ büntessen meg! Elpusztulj innen nyájastól, ez az én büntetésem! Abban a percben megnyílt a föld, csak úgy áradt a nyílásból a víz, s a hullámok elnyelték a pásztort nyájával együtt. Másnap szépséges tó állt az aklok helyén. Vizén apró hullámokat vetett a szél, partján kecskekörmök fehérlettek a kövek között. A Balaton ez a tó. Iszapjából még ma is felvet a víz egyegy kecskekörmöt már megkövesedve. De köröm az, mindenki láthatja, akinek szeme van hozzá!
Kettõs olvasat András király mértéktelen pazarlásának, nagy ajándékozó kedvének fõleg a Gertrudisszal Magyarországra került németek (merániak) voltak a haszonélvezõi. Ezért szervezõdik összeesküvés a királyné és németjei ellen. Az összeesküvõ magyar nagyurak még János esztergomi érseket is csatlakozásra szólították fel, aki azonban okos és óvatos ember volt. a következõ levelet íratta: „A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz, és ha mindenki beleegyezik, én magam nem ellenzem!” Ezek szerint beleegyezését adta, de amikor bajba került, így védekezett: – Én nem vagyok összeesküvõ! Az íródeák rosszul értelmezte a levelet, rossz helyre tette a vesszõket! Mert a levél így szólt: „A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, és ha mindenki beleegyezik, én magam nem, ellenzem!” Az érseket felmentették. Takács Felícia
Kraszna
4
2002. április
Szobanövényeink Borostyánfa (Fatshedera) A borostyánfa, más néven borostyánarália nagy, zöld, a szõlõéhez hasonló leveleivel teszi szebbé lakásunkat. Ismert a fehéres tarka levelû változata is, amelyet kissé nehezebb nevelni. Mindkét típus fagyérzékeny, kissé futó, cserepes dísznövény. Nehezen ágazik el, ezért ajánlatos nagyobb cserépbe vagy más edénybe több növényt ültetni, és tavasszal visszavágni. Sok párát igényel, ezért lehetõleg vízmedence közelébe, vagy félárnyékos, árnyékos helyre tegyük. Átlagos öntözést kíván. Márciustól szeptemberig tápoldattal trágyázzuk. A fagyok elmúltával fokozatosan szoktathatjuk a szabad levegõhöz. Télen lakásban vagy üvegházban helyezzük el. Téli átlagos hõmérséklet igénye 5-7 C0. Fûtetlen, fagymentes helyen teleltessük, a tarka változatot néhány fokkal melegebb helyiségben. Általános földkeverékbe, vagy humuszos kerti talajba ültessük. Dugványozással szaporítjuk. Gyökeresedés után középnagyságú cserépbe három növényt érdemes ültetni. Major Erzsébet
Házipatika gyógynövényekbõl Hajhullás, hajnövesztés, hajkúra A sokszor lebecsült gyógynövény, a csalán elõsegíti a haj növekedését. Hajmosáshoz használjunk friss csalánból készült kivonatot. A csalánt áztassuk meleg vízben, öt percnyi állás után leszûrjük, és megmossuk benne a hajat. A haj növekedésének erõsítésére és állandósítására a csalángyökér kivonat ajánlható. Két jó maréknyi csalángyökeret áztassunk 12 óra hosszat hideg vízben. Utána fölmelegítjük, majd 10 perc állás után leszûrjük. A levével mossuk a hajat. Csalán-esszencia: a hajmosás kiegészítéseképpen célszerû a fejbõrt naponta csalánesszenciával bedörzsölni. A tavasszal kiásott csalángyökereket megmossuk, apróra vagdaljuk, üvegbe töltjük, majd felöntjük 38-40%-os gabonapálinkával. Az üveg legalább két hétig melegen álljon. Ezzel az esszenciával dörzsöljük meg a fejbõrt minden nap, s így a haj szépen csillogóvá válik. Hajkúraként ajánlható a bojtorjángyökér: 100 gr bojtorjángyökeret 12 órán át hideg vízben áztatunk. Ezután a levet lassan felmelegítjük és leszûrjük. Fele mennyiség (fél liter) felhasználásával, mosószappannal mossuk meg a hajunkat. A lé másik felével leöblítjük a hajat. Hajhullásnál alkalmazható a diófalevél. Két tetézett kiskanál felaprított diófalevelet egy csésze vízzel leforrázunk. Fél perc múlva leszûrjük, s a levével a fejbõrt bedörzsöljük. Válogatta: Kovács Márta
BORVERSENY MEGHÍVÓ Az RMGE krasznai szervezetének kezdeményezésére ez év május 4-én Szilágykrasznán megrendezzük az
Elsõ Szilágysági Borversenyt, melyre szeretettel meghívunk minden szilágysági borgazdát. A versenyre 2002. május 3-án (péntek) 12 óráig lehet benevezni, de nem feltétlenül személyesen.
A benevezés feltételei:
• a versenyre csak 2001-es évjáratú borokkal lehet jelentkezni; • minden borfajtából 2 x 1,5 literes palackot kell beadni; • a részvételi díj bormintánként 75.000 lej. A verseny megnyitója 2002. május 4-én, szombaton 11 órakor kezdõdik, amit a verseny, tapasztalatcsere és eredményhirdetés követ. Hasznos telefonok:
• Torma Sándor 636-066 szolgálati; 636-431 otthon • Sólyom Gergely 636-248.
A jelszó: Jó bor, jó egészség!
Nika
Egyke – a szemünk fénye Modern világunkban egyre több szó esik az egykékrõl, a gyermekáldás rohamos csökkenése okán. Az egykéket körülvevõ családi szeretet hangsúlyozása közben gyakran esik szó a „szemünk fényérõl”, a gyerekrõl. Bár nem szülõi minõségben, de reánk bízatott a Gondviselés által – a jelenlegi ismerteink szerint az egyetlen élethordozó bolygó – a Föld. Ez a bolygó a világegyetem oázisa, mely létünket, fennmaradásunkat, az emberiség jövõjét meghatározza. Úgy érzem, és a sajnálatos tapasztalat azt igazolja, hogy nem mindig vagyunk tudatában annak, hogy saját környezetünkkel együtt MI is része vagyunk e jövõnek, nekünk sem lehet közömbös, mi történik ezzel az egyke oázissal. Ez az oázis ad otthont a növények és állatok sokaságának, melyek újrasarjadva utódaikban teremtik újra önmagukat, azt az életteret, melyben nekünk is megvan a magunk csodálatos szerepe. A világmindenség és életterünk, a Föld is sok titkot és varázst rejteget még számunkra, az viszont már nem titok és egyre egyértelmûbb, hogy vigyáznunk kell rá, mint a szemünk fényére. Addig kell vigyáznunk rá, míg visszafordíthatatlan elváltozások áldozata nem lesz, és vele együtt utódaink jövõje is kétségessé nem válik. Az utóbbi idõben történt faültetések és gondozott kerti fák látványa egy-egy biztató jel, melyet követni érdemes. De addig se feledjük, e bolygó a miénk, hagyjuk meg épnek, szépnek... Ne bántsd a fát! Oláh Miklós
5
Kraszna
2002. április
Egy véndiák siralmai
45-en konfirmáltunk
Ó, hogy miért nem kérdi meg senki, hogy miért vagyok olyan borús ma?! Mindig akkor kérdezik, mikor semmi panaszkodnivalója sincs az embernek. Nekem most van, és ki is akarom panaszkodni magam valakinek... De, ha én most csak úgy odaállok valaki elé, és eldarálom a hatalmas önsajnálattal átitatott siralmaim, az a szegény azt fogja mondani, hogy... Szóval semmiképpen sem azt, amit hallani szeretnék. Ilyen gondolatokkal ügetek végig a hasadozó járdán a hatalmas iskolatáskával, ami tele van tudománnyal, olyan érdekesebbnél érdekesebb információkkal, amelyeknek a fejemben lenne a helyük, csakhogy eltévedtek valahol a fülem és a tanárok szája közötti úton, úgy jártak, mint Hófehérke. A csoda vinné el a tizenkettediket! Tegnap – mint szinte mindig – elindultam suliba. Úgy éreztem magam, mint Petike (az ármányadta), húzott a szívem mindenfelé, csak az iskola felé nem. Csak azt ne higgyék, hogy lusta vagyok, mert én vagyok maga a megtestesült szorgalom: csakhogy húznám az idõt, mert még mindig nem békültem ki a gondolattal, hogy három hónap múlva már ünnepi díszben fogok ballagni, és énekelni torkom szakadtából az udvaron... Tudják mit? Nekem semmi kedvem ballagni, de tényleg! És ha úgy vesszük, én nagyon könnyen visszairatkozhatnék a VII. osztályba, senkinek sem tûnne fel, hogy én 18 éves vagyok, a magasságom ugyanis remek álca. Mindig azt hittem, hogy az utolsó sulis év hatalmas öröm lesz majd. Hát bevallom, nem az! Mi öröm van abban, hogy napi 6-7 órát riadókészültségben ülök, mert minden tanárunk most szeretné átadni nekünk tudása legjavát, vagy épp csak ellenõrizni szeretné a tudásszintünket – az eredményt. Legtöbbször ugyanazok a szomorú megjegyzések hangzanak el: „Fiam, tõled az ember már többet várna!” vagy „Ezért hiába jössz iskolába.” – egyszóval nagy szamarak vagyunk. És a vizsgákat még nem is említettem, mert ugye nem elég a 12 évnyi folyamatos stressz, még érettségizni is kell!! Hogy õszinte legyek, úgy várom a nyarat, mint mókus az erdõtüzet... de ez lassan már csak engem idegesít, mert mások beletörõdtek a megváltoztathatatlanba. Én viszont nem törõdök bele én világgá fogok menni, senki nem fogja tudni, hogy én igazság szerint már 18 éves, megterhelt, borús véndiák vagyok, mindenki egy vidám kölyköt lát majd bennem, mert én egy nagy gyerek akarok maradni, egy vidám nagy gyerek, akit mindenki olyannak szeret, amilyen. Gherman Cristina
2002. március 24-én, a virágvasárnapi ünnepi istentisztelet kettõs ünnepet jelentett számunkra: 45-en, 21 lány és 24 fiú tettünk vallást hitünkrõl Isten és a Református Egyházközség elõtt. Az igehirdetésben biztatást, bátorítást kaptunk Jézus követésére és megvallására az emberek elõtt. Megvilágosodott elõttünk, hogy mivel tartozunk Istennek a megváltásért, hogy odaszánjuk teljesen életünket hálaáldozatul az õ munkájára és egyházunk szolgálatára. A konfirmáció alkalmával teljes jogú tagjaivá váltunk gyülekezetünknek, és reméljük, hogy tevékeny tagok leszünk valamennyien. Mindenkit másmás tehetséggel áldott meg az Úr, mindenkinek más-más a feladata, de elvárja, hogy mindenki adottságainak megfelelõen töltse be hivatását. Vallástételünk nemcsak gyülekezeti tagságot jelent, hanem Isten gyermekei közé tartozunk, és egyúttal az Õ országának várományosai vagyunk. Ezzel az alkalommal elõször vettünk úrvacsorát. Bûneink megbánása után elsõ alkalommal járultunk az Úr asztalához és vettük magunkhoz a kenyeret és bort, melyek Krisztus megtöretett testének és kiontott vérének jelképei. Megértettük, hogy csak bûnösök járulhatnak az Úr asztalához, megbánva bûneiket. Kértük Istent, hogy készítsen fel és tegyen méltókká arra, hogy az Õ vendégségében részesedjünk. Ezúton is szeretnénk megköszönni szüleink és lelkipásztorunk fáradságos munkáját és türelmét. Az Úr áldása legyen az egész gyülekezeten! A megkonfirmált ifjak
Kész röhej! (Diáknyelvi avagy Értelmezõ Szótár) Az iskola épülete: dühöngõ, gettó, magoló, istálló, skóla, suló, unalomház, vesztõhely. WC: kétbetûs kitérõ, klotyó, nikotinklub, slozé, tojlett, washington club. Taneszközök: Bizonyítvány: bizony hitvány, marhapasszus, széljegyzet. Munkaköpeny: díszmagyar, kényszerzubbony, muszájkabát. Iskolapolgárok: stréber, magolós diák: pedálgép, fafej rossz tanuló: civil a pályán okos diák: bölcs bagoly, eminenciás, menõ manó Sajátos iskolai mondások: Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! Kitört, mint Zrínyi. Meg kell hajtani a diákot, mint Singer a varrógépet. Menza (kantin) levesek: BMV leves (bele minden vacakot) kínai leves (Loccsantsuk ki! Altatódal Öntsük csak ki!) Aludjál, aludjál, Petõfi-leves (Minek nevezzelek?) csillagok közt járjál. sportleves (Mindent bele!) Felejtsd el minden gondodat, Zilahy-leves (Valamit visz a víz) felejts el mindent, ami fáj. Zrínyi-leves (Aki beveszi, Aludjál, aludjál, kirohan) szépeket álmodjál... (Folytatása következik) Székely Juliánna IV. B Válogatta: PSYCHO
Éljen a szabadság Március a megújulás, az élet, az ébredés, hit és remény hónapja. Minden évben úgy érezzük, újjászületünk egy kicsit, és talán megtaláljuk elveszettnek hitt álmainkat. Idén is így volt ez. Március 15-ét lázas készülõdés elõzte meg: szereposztás, énekek választása, díszlettervezés, vívódások, gondok. A tét nagy volt: eljátszani az 1848-49-es eseményeket. Úgy, hogy ne puszta tényeket soroljunk fel, hanem a mai ifjúságnak, a XXI. század emberének is üzenjünk valamit. Nem áll szándékomban értékelni a mûsort, azt megtette a szépszámú és nagyon fegyelmezett közönség. Köszönet érte. Inkább arról szeretnék írni, ami a háttérben zajlik ilyenkor. Megbeszélések, tervezések, néha komoly viták. Azok a gyerekek, akik színre vitték az összeállítást, naponta 6-7 órát ülnek az iskolapadban, de estérõl estére eljöttek próbára, még ha néha fáztunk is a fûtetlen teremben. Sokat gyakoroltunk, csiszoltuk az elõadásmódot, ismételtük a mozgásokat. Kollégáim: Dimény István zenetanár, és Tódor Gábor aligazgató úr mindenben segítették munkánkat, a polgármesteri hivatal és a helyi RMDSZ úgyszintén mindent megtett azért, hogy az elõadás megvalósuljon. Gyerekeinket látva úgy éreztem, van még lelkesedés, tenniakarás, kezdeményezõ készség. A próbákon néha veszekedtünk is, néha a kardokkal megütötték magukat vagy egymást, de végül minden jól sikerült, ügyesen helytálltak a „harctéren” és a „vesztõhelyen” egyaránt. A mûsor végkicsengése az volt, hogy a szabadságvágyat senki és semmi nem korlátozhatja, ezért minden idõben és bármilyen eszközzel harcolni kell. Köszönet a gyerekeknek, a szülõknek, azoknak, akik segítettek kivitelezni a mûsort, és persze a Nagyérdemû Közönségnek, mely fontosnak tartotta megünnepelni velünk a szabadságot, békét, testvériséget. Remélem, jövõre is együtt és békében ünnepelhetünk! A szervezõk nevében Ozsváth Ilona
Kraszna
2002. április
6
TISZTÁZÁS
Egyik szemünk sír... Takács Felícia szerkesztõ „Válasz csakis a magam nevében” címû válaszadására: 2002 márciusában utolsó útjára kísértük: Elöször is, amint a „Tájékoztatoban”, nem nekem lett volna Balog Máriát (szül. Balog), meghalt márc. 8-án, élt 74 évet, hsz. 641 kötelességem MEGKÖSZÖNNI a B.pesti Országos Széchényi Szigyártó Lajost, meghalt márc. 14-én, élt 82 évet, hsz. 158 Könyvtár dolgozójának az utána járást, a kikeresést és, hogy elküldte Sárközi Erzsébetet (szül. Szász), meghalt márc. 14-én, élt 74 évet, segítségünkre a talált anyagot, hanem annak idején annak a Lecsmér 41 személynek aki az anyagot megkapta. Én sok esetben kértem és Dimény Jánost, meghalt márc. 17-én, élt 74 évet, hsz. 100 kaptam anyagokat, nem csak Cserey Farkasról, amiket személyesen Balla Eszter (szül. Szigyártó), meghalt márc. 17-én, élt 69 évet, hsz. 980 vagy levélben megköszöntem. Tóth Gézát, meghalt márc. 21-én, élt 73 évet, Ráton 113 A szóbanforgó anyagot nem Én kértem és kaptam, tehát sem a Kocsis Dánielt, meghalt márc. 26-án, élt 60 évet, hsz. 711 neveben, sem helyettem nem kellett volna senkinek megköszönni, Vincze István Csabát, meghalt márc. 31-én, élt 51 évet, hsz. 556 ezért nem értem, hogy helyemben és nevemben kellett volna Vincze Sándort, meghalt márc. 31-én, élt 74 évet, hsz. 227 valakinek megköszönni és hogy ezért a mulasztásért Én lennék a Pihenésük legyen csendes. elmarasztalva. Tehát értem és helyettem nem volt szükség rá pótolni, Ezúton nyilvánítjuk õszinte részvétünket a gyászoló családoknak. azt amit nem Én mulasztottam el. A „Fözösarok” alá írt megjegyzés kimondottam részemre sértö ...a másik nevet és ironikus. Talán csak a Fözösarokban lett volna hely az ujságban ahova az a pár sor elfért volna??!! 2002 márciusában születtek: Nem bocsánatkérést vártam, talan nem is lett volna hozzá sem Domokos Tibor és Erzsébet fia, Erik Zsolt, márc. 5-én jogom, sem elvárásom, hanem csak tisztázását az utóiratért. Székely Árpád és Erzsébet fia, Szabolcs Zoltán, márc. 9-én Meglehet, hogy a szerkesztöségnek nem is volt és nincs is Nagy Lajos és Ilona lánya, Réka Amália, márc. 12-én szüksége az ehez hasonlo cikkekre, és föleg olyanokra amikben Tóth Miklós és Ilona lánya, Fanni Barbara, márc. 15-én krasznán élt és elfelejtett személyiségekre vonatkozó cikkeket Pap Sándor és Ibolya fia, Sándor Zsolt, márc. 18-án szándékoztam jóhiszemüleg irni. Varga Károly és Mária fia, Zsolt Levente, márc. 21-én Ezek után itálje meg az olvasó közönség, hogy helyes vagy Boldog, hosszú életet kívánunk az újszülötteknek, szüleiknek helytelen volt a cikkem alá irni megkérdezésem nélkül azt a bizonyos pedig erõt, egészséget a nevelésükhöz! UTÓIRATOT, amihez Nekem semmi közöm sem volt. 2002 márciusában esküdtek egymásnak örök hûséget: Tisztelettel, Balla Gyõzõ Márton és Szûcs Klára, márc. 8-án Nagy Károly nyugdíjas
Zárszó Mivel sem szóban, sem írásban nem tudtunk közös nevezõre jutni a tisztázási véleménnyel, véglegesen lezártnak tekintem az ügy kétoldali részét. Eredeti szándékomban sem sértés, sem felelõsség-átruházás nem szerepelt, csupán köszönetnyilvánítás. A többihez nincs hozzáfûznivalóm csak annyi, hogy a felesleges személyeskedés helyett az olvasók számára érdekesebb írások kerülhetnek az újság hasábjaira. Oláh Miklós fõszerkesztõ
Csatorna vagy vízhálózat? Egyelõre még mindig nem dõlt el, hogy a meghirdetett és a Világbank által elfogadott csatornázási pályázat részesül-e a 13 milliárdos támogatásban, vagy a vízhálózat folytatása. A Vidékfejlesztési Alap néven futó pályázati rendszer inkább a vízhálózati támogatást részesíti elõnyben, mivel a csatornázási pályázatokat inkább intézményi szinten támogatják, községi, illetve városi méretben kevésbé. Az új pályázatvezetõ munkacsoport a múlt héten ismerkedett meg a felmerülõ kérdésekkel, a helyszínnel, így a kérdés végleges eldöntése még hátra van. Ha a pályázatirányítók a vízhálózat kiépítése mellett döntenek, akkor a csatornázás megoldása a SAPARD Program terítékre kerülhet, így mindkét égetõen fontos kérdés megoldódhat. Oláh Miklós
Kivonják a forgalomból az 5000-es bankjegyet Az 5000 lejes bankjegyet 2002. június 30-ig lehet fizetõeszközként használni. Június 17. és 30. között csak a bankegységek váltják be a lakosságtól, gazdasági egységektõl és más intézményektõl begyûjtött bankjegyeket. Az érvényességi idõ lejártát követõen csak a jegybank fiókjai váltják be az 5000-es címleteket szeptember 30-ig.
Szász Gyõzõ és Német Mária Edit, márc. 21-én Hosszú, boldog házaséletet kívánunk!
A szociális jövedelempótlékról A szociális jövedelempótlékot szabályozó 416-2001-es törvény értelmében az igénylési kérvények közül a februári hónapban 80 család 96.043.958 lejt, márciusban pedig 106 család 135.345.881 lejt kapott fûtéspótlékkal együtt. Elég sok gondot okoz a havonként kötelezõen ledolgozandó 72 órás munkaidõ letöltése. Az igénylõk közül elég sokan nem töltik le a törvény által elõírt munkaidõt, ami a jövedelempótlék megvonását vonja maga után. E jelenség az olyan családoknál a leggyakoribb, ahol egyik családtag sem dolgozik, azaz nincs állandó munkahelye. Jó tudni viszont, hogy az ilyen családok (személyek) elveszítik az egészségügyi biztosítást is, ami komoly következményekkel járhat. A jövedelempótlék kiutalásához ledolgozandó munkaidõ alatt elvégzett tevékenységek a következõk: - Sánctakarítás Kraszna és Ráton között; a barompiacon 140 m talajvíz-levezetés és a körülvevõ sánc kitakarítása; a Paszuly-sikátor a baloldali sánc, 4 híd kitakarítása; a Mároni út mentén 200 m sánc. - Bokorirtás a faluból kivezetõ utak mentén Kraszna határáig; a Kraszna patak partjain a hídtól mindkét irányban. - Megközelítõleg 100 db. hárs- és nyírfacsemete elültetése a Kraszna árterületén, parkokban és a tömbházak között; 40-nél több fenyõcsemete a polgármesteri hivatal a mûvelõdési ház udvarán és a tömbházak elõtt. - Sáncásás az Alszeg végén, a védõgátba vízlevezetõ zsiliprendszer beépítése; a Kandián felvezetõ hegyi út mellett 50 m sánc kiigazítása. A felsoroltak mellett elég sok munkát fordítottunk a központban lévõ betonsánc és a központ tisztítására. Az elvégzett munkának csupán akkor lesz látszata, ha továbbra is gondozzuk környezetünket és vigyázunk a rendre, megbecsülve az elvégzett faluszépítõ munkálatokat. Dénes Klára szociális ügyintézõ Torma Sándor alpolgármester
7
Kraszna
2002. április
Üzletkötõ központ Krasznán Újabb kezdeményezés folytatásának volt a helyszíne április 7-én, vasárnap a Krasznai Polgármesteri Hivatal. Pop Imre polgármester felkérésének eleget téve a község vendégei között üdvözölhettük a kolozsvári Vállalkozók és Kisvállalkozók Egyesületének elnökét, Gheorghe Ardeleant és fõtitkárát, Petru Tãmaºt, meg a Román Biokertészeti Termelõk Egyesületének elnökét, Albert Imrét, a Netherland Management Cooperation Program (NMCP) romániai irányítóját, Wiet Van Bosbeck urat, és a svájci biotermelõ program irányítóját, Peter Dep urat. A megyei hivatalok részérõl Tiberiu Marc prefektus, Fekete Szabó András és Gheorghe Pop, a megyei tanács két alelnöke, Seres Dénes szenátor és Vida Gyula képviselõ vett részt a Kraszna és környékét összefogó tanácskozáson. A tanácskozás fõ céljai között szerepelt egy olyan vidéki kereskedelmi és üzletkötõi központ létrehozása, mely módot nyújt a kis- és középvállalkozók próbálkozásainak felkarolására, támogatására, és üzleti kapcsolataik elõsegítésére. A holland kapcsolattartási szervezet romániai irányítója, Bosbeck úr szavaiban felvázolta a holland partner céljait, a szervezet támogatási alapelveit, melyek a vegyes és teljes egészében román érdekeltségû magánvállalkozásokra is kiterjednek. Nem támogatnak állami és önkormányzati vállalkozásokat, sem óriásvállalatokat. Látószögükben leginkább a holland modellnek megfelelõ középvállalkozások kerülnek, melyeken keresztül erõsíteni szeretnék a román-holland együttmûködési és üzleti kapcsolatokat. A kolozsvári székhelyû Erdélyi Üzletkötõ Központtal (EÜK) és a Vállalkozók Kolozsvári Egyesületével (VKE) együttmûködve vidéki vállalkozók támogatását és szaktanácsadását igyekeznek elõtérbe helyezni. A kapcsolatteremtés egyik nélkülözhetetlen tartozéka lesz a cégek e-mail vonala, melyen keresztül gyors és közvetlen kapcsolat teremthetõ. Személyes tanácsadás, látogatás idején az ügyfélnek csupán a szállást és ellátást kell biztosítania, az utazási és egyéb költségeket a szervezet fizeti. Tãmaº Petru véleménye szerint Kraszna nagyon alkalmas egy ilyen központ megszervezésére, mely azzal az elõnnyel is jár, hogy közvetlen kapcsolata lesz a brüsszeli központtal. Reményét fejezte ki, hogy a kolozsvári központhoz tartozó 1600 egyesületi cég mellé több krasznai és környékbeli vállalkozó is társul. A központ vezetésében olyan emberekre van szükség, akik képesek eredményes és jó kapcsolatot tartani a község vezetõivel, akik a felmerülõ kérdések megoldásában nem az állandó ellenkezés módszerét választják. E központ munkájának vezetésének folytonosságra kell épülnie, függetlenül a kormányok és politikai erõk változásától. A vendégek meglátogatták a Fibrex, a Brevas Co. (asztalosmûhely), a Darmob (asztalosmûhely), az Aprilia (nõi készruha) cégeket, valamint a Mustang állattenyésztõ farmot. A látogatások alkalmával a tulajdonosok vázolták a a vállalkozás rövid történetét, megvalósításait és egyben jövõbeni elképzeléseiket is. A látogatásokat megelõzõen és azok ideje alatt Peter Dep svájci biotermelési szakértõ és Albert Imre kolozsvári szakértõ tartottak elõadást a környezetvédõ biotermelés lehetõségeirõl és jövõjérõl, amelyet tanulságos eszmecsere követett. A vendégek nagy meglepetéssel és elismeréssel nyilatkoztak a helyi vállalkozók eredményeirõl, valamint fejlesztési elképzeléseikrõl. A találkozó és látogatás kapcsán igéretük szerint a meglátogatott cégeket igyekeznek szaktanáccsal és üzletkötési kapcsolatok könnyítése mellett anyagilag is támogatni. Seres Dénes szenátor szaviban utalt a krasznai vállalkozók erõfeszítéseire, amelyek támogatása nemcsak helyi és megyei érdek, hiszen a kis- és középvállalkozók boldogulása egyben nemzeti érdek is. Szilágy megye gazdasági vonatkozásában a hátrányos megyék soraiba tartozik, ezért nagyon fontosak az ilyen kezdeményezések, amelyek szervesen illeszkednek az RMDSZ állandó jellegû törekvéseihez. Ezt a törekvést érzékelteti a vállalkozásokat
Kérek még „Hazajön a legény, ha megéhezik szegény” (Közmondás)
Kókuszos, csokis, diós gömbök 1/2 kiló darált kekszet, 25 gramm kakaót, 2-3 kávédarálónyi porcukrot, 125 gramm margarint, 2-3 evõkanál lekvárt, 2 kisüveg (25 ml-es) rumesszenciát jól összedolgozunk annyi tejjel, hogy gyúrható legyen. Diónagyságú gombócokat formálunk belõle, majd kókuszos, csokoládé vagy dióreszelékbe forgatjuk. Gyorsan elkészülõ, jóízû nyalánkság lesz belõle, 11-12 évesek is könnyen elkészítik. Ajánlja: Szodorai Tímea Noémi (Budapest)
Bújtatott kolbász 60 deka burgonyából pürét készítünk, de csak nagyon kevés tejjel. Tûzálló tálat vastagon kivajazunk, belenyomjuk a pürét. Rárakunk 25 deka, vékony karikákra vágott füstölt kolbászt. Felverünk 4 tojást 2 kanál tejföllel, sózzuk, és a kolbászra öntjük. Sütõben sütjük, míg a tojás megkocsonyásodik. Maradék burgonyapürébõl is készíthetjük.
Bújtatott szalonna 80 deka burgonyából pürét készítünk. 20 deka húsos, füstölt szalonnát (császárhús) falatnyi darabokra vágva kisütjük, szépen megpirítjuk. Hozzáadunk 1-2 fej, nagyon vékony szeletekre vágott hagymát, kevergetve aranysárgára pirítjuk, majd megszórjuk pirospaprikával. A burgonyapüré felét kivajazott tûzálló tálba nyomjuk, rárakjuk a hagymás szalonnát, meglocsoljuk 2 tojás és 2 kanál tejföl keverékével. Befedjük a többi pürével, erre is locsolunk tojást, és a sütõben pirosra sütjük. Salátával tálaljuk. Jó étvágyat kíván: Takács Felícia szabályozó 133-as törvény kezdeményezése és kidolgozása is. Vida Gyula képviselõ a nagy mammutcégek életképtelenségére hivatkozva jelezte, hogy a figyelem egyre inkább a kis- és középvállalkozások irányába terelõdik. A törvények gyakori változása okozta bizonytalanságra utalva hozott fel egy találó foci-példát: mire a csatár lövõhelyzetbe kerül és a labdába rúg, akkorra a kaput már jobbra vagy balra elmozdították! Így nehéz eredményesen játszani. A pénz- és elõnyös hitelhiány is nehezíti a helyzetet, amin némileg javíthat a 247 milliárdos állami fedezet (garancia) vállalása. A kolozsvári vállalkozók egyesületének elnöke, Gh. Ardelean azt nehezményezte, hogy a kis- és középvállalkozók 90.000 milliárd lejt fizetnek az államnak, és csak kis töredékét, azaz 247 milliárd lejt kapnak garanciaként, a külföldi pénzsegélyek pedig a Kárpátokon kívül maradnak. Marc Tiberiu prefektus üdvözölte a közép-európai viszonylatban áttörõ kezdeményezés folytatását, és azon reményét fejezte ki, hogy a másodikként megalakuló krasznai kereskedelmi központ jól fog mûködni, bürokráciamentes munkát fog végezni. A szegénység szerinte nemcsak anyagi és pénzügyi természetû, de szemléletváltás kérdése is, amihez jól felhasználhatók mások tapasztalatai. 2002. április 7-i keltezéssel Pop Imre polgármester átvehette a kereskedelmi központ alapító okiratát. Reménye szerint a központ tevékenysége hozzájárul majd a helyi és környékbeli vállalkozók és a község gazdasági fellendüléséhez. Záró és köszönõ szavai után a krasznai vendégszeretetnek örömében folytatták az eszmecserét. Oláh Miklós
Kraszna
8
2002. április
Tanácsi beszámoló A helyi tanács 2002. március 26-án megtartott ülésének napirendjén a helyi piacok átszervezésének helyzete, a krasznai tanács mûködésének és megszervezésének törvényes keretei, és más témák szerepeltek. Az elsõ napirendi pontban szereplõ piacok átszervezésérõl Chirila Petru piacfelelõs számolt be. A pénzügyi mérleg alapján ez év kezdetétõl a piacok bevétele 115 millió lej. • megnyitották a vendéglõ mellett az utat, és lezárták a kultúrház mellettit; • sorompókkal zárták le a tömbházakhoz vezetõ bejáratokat; a rendészet megállni tilos táblákat helyezett el az út mellé; • új színt kapott a piacfõnökség irodája is; • 4 táblát helyeztek el a piacon megtalálható termékek árairól; • a barompiac mellett kitakarították a sáncot, és a Mároni úton megállni tilos táblákat helyeztek el; • a piacot kiszolgáló személyzetnek megrendelték az egyenruhát. Pop Imre polgármester megjegyezte, hogy ezek a munkálatok folytatódni fognak. A piacfelelõs bizottság felügyeli a munkálatokat. A következõ napirendi pont a tanács mûködését biztosító törvényes keretek bemutatása volt. A titkárnõ ismertette a polgármesteri hivatal részlegeit. A szabályzatot egyhangúlag elfogadták és megszavazták. Harmadik napirendi pont: különfélék: • javítani fogják a nagyhidat; • az elmúlt évben elnyert világbanki támogatás segítségével április hónap folyamán megkezdõdik a vezetékes ivóvíz infrastruktúrájának kiépítése; • kitértek a szemétdomb helyzetére is. A polgármesteri hivatal szükségesnek tartja és komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de még nem sikerült elfogadható megoldást találni. Tárgyalások folynak szomszéd településekkel egy esetleges közös hulladéktároló létrehozására; • felvetõdött az is, hogy a lakosok nem tartják rendben a lakások elõtti vízlevezetõ árkokat. A polgármesteri hivatalnak nem kötelessége ezeket rendben tartani, mint ahogy egyesek gondolják. A közeljövõben a hivatal büntetések kiszabását is valószínûnek tartja. Fontos a vízlevezetõ árkok tisztántartása, ugyanis egy nagyobb esõzés esetén nem áll a meg a víz a községben, hanem lefolyik, és ez mindannyiunk érdeke. Vékás Albert
Sintérhiány
Tisztelettel felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy minél hamarabb fizessék ki a polgármesteri hivatalban a 2002-es évi adóilletékeket, ismervén az 1043/2001-es kormányhatározatot, melynek értelmében minden adóilleték nem idõbeni befizetésénél a késési kamat 0,1% minden napra. Az adóilletékek (épületadók, jármûvek adója) befizetésének határideje a következõképpen oszlik meg: - elsõ negyedév: március 15; - második negyedév: június 15; - harmadik negyedév: szeptember 15; - utolsó negyedév: december 15.
Gáz és kórház Bár két különbözõ kérdés, mégis a sok évi huzavona eredményeként közös fedél alá került – remélhetõleg a véglegesítés irányába. E két sokat vitatott kérdéskör a kormánypárt és az RMDSZ egyezményének is része. Az ígéretek szerint 5 milliárd lejes indulótõkével júniusban sor kerül a fõvezeték kiépítésének megkezdésére, ami nemcsak Kraszna, de a többi érdekelt település számára is reménykeltõ. A beruházás elkezdése azért is nagyon fontos, hogy a hat éve elindított gázbevezetés helyi szintû tõkegyûjtése ne álljon le teljesen. Jelenleg sokan viszonyulnak bizalmatlanul az ügyhöz, amit a hosszú várakozási idõ mellett a rendszeres tájékoztatás és gyûlések hiánya is erõsít. O. M.
Apró-cseprõ Köszöntõ Minden kedves olvasónknak, aki áprilisban ünnepli születés- vagy névnapját, kívánunk erõt, egészséget!
Megemlékezés, részvét Mint a harmat a napsütésben, Úgy mentél el közülünk, De szorgos kezed, szeretõ szíved, Megmarad örökre nekünk. Szívünkben maradsz egy életen át, És szeretni fogunk míg világ a világ. Fájó szívvel emlékezünk az április 10-én egy éve hirtelen elhunyt BOROS MÓZESRE, a drága jó férjre, édesapára, nagyapára. Örökre emlékezni fogunk: felesége Klára, fia, lánya, menye, veje és három unokája: Dóra, Bernadett és Barbara.
Nemcsak Kolozsváron okoz gondot az elszaporodott kóbor kutyák összegyûjtése és sorsuk megnyugtató rendezése, de Krasznán is. Annak ellenére, hogy rég felszámolták a tömbházak közötti szemét- és hulladékgyûjtõt, mindegyik lépcsõház lakóközössége fedeles szemétkukát vásárolt, a kóbor kutyák mégis a tömbházak közötti területet kedvelik. A harapásveszély mellett nagy gond a kutyák egészségügyi elhanyagoltsága, mert senki nem viszi õket védõoltásra. A felmerült gondok nem újkeletûek, viszont a törvényes állatvédelmi elõírások lehetetlenné teszik a gyors és hatékony beavatkozást. Jelenleg folynak az elõkészületek, hogy az összefogdosott kutyáknak megfelelõ helyet biztosítsanak, és csak Szomorú, fájó szívvel emlékezünk meg az április 4-én két éve azután jöhet a végsõ megoldás: vagy gazdára találnak, vagy eltávozott BOROS BÉNIRE. alvószemre oltják. A jelek szerint nem kis gondot okoz a Emléke legyen áldott, pihenése csendes! kiszámíthatatlan viselkedésû, ismeretlen kutyák összefogása. Az új A család jelenséghez nincs megfelelõ szakember, azaz sintér. Egyelõre marad a módszer iránti érdeklõdés olyan helyeken, ahol már megoldották Eladó jókarban levõ szódatöltõ gép, 11 szénsavas tubus, és egy e kérdést, vagy jelentkezik valaki ezen ideiglenes ebugatta 1000 literes inox tartály. tevékenységre. Oláh Miklós Érdeklõdni Palágyi Ferencnél, Kraszna 1364-es házszámon. Kiadja a PRO CRASNA Alapítvány, Crasna nr. 442. Fõszerkesztõ: Oláh Miklós. A lapszámot összeállították: Oláh Miklós és Takács Felícia. Számítógépes szedés, tördelés: Kállai Katica Szerkesztõség: KRASZNA loc. CRASNA nr. 552 jud. SÃLAJ cod. 4742. E-mail:
[email protected] Internet: www.kraszna.sphosting.com Honlap szerkesztõ: Vékás Albert Nyomtatás: S.C. Color Print S.R.L. 4700 ZALÃU str. 22 Decembrie nr. 66. tel/fax: 060-661752. A névvel vagy névjeggyel ellátott írásokért szerzõik felelnek, azok nem mindig tûkrözik a szerkesztõség véleményét is.
