AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

1

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának éve: 2012. Az intézmény jogelődje: Bátai Általános Művelődési Központ Az alapító neve, címe: Báta Községi Önkormányzat 7149 Báta, Fő u. 147. Intézményt fenntartó és működtető neve, címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Az intézmény típusa: közoktatási intézmény Az intézmény jogállása: A Bátai Hunyadi János Általános Iskola önálló jogi személy, amelyet meghatalmazott igazgató irányít. OM azonosító: 036336 Az iskola épülete és a hozzá tartozó telek tulajdonosa: Báta Község Önkormányzata Iskolánk pedagógiai programjának jogszabályi háttere Törvények: ­ 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ­ 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról ­ 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről ­ 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról ­ 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről Kormányrendeletek: ­ 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról ­ 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról ­ 110/2012(VI.4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Miniszteri rendeletek: ­ 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ­ 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról ­ 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról – 11/1994. (VI. 28.) MKM rendelet (39/D, 39/E §). nevelési-oktatási intézmények működéséről

2

I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

1. 1. Az intézmény értékrendje, alapelvei Ebben a fejezetben intézményi alapelveinket, céljainkat, feladatainkat rögzítjük. Iskolánk: – munkáját a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend, a demokrácia értékei, és a különböző kultúrák iránti nyitottság hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra. – humán és technikai feltételével támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést, amely alapfeladatainak, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat. – munkatársainkat emberi értékeik, a pedagógiai, szervezési tudatosságuk, valamint elért teljesítményük alapján, egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéljük meg. Tevékenységének minden területén érvényesüljön:             

gyermekek személyiségéhez, életkori sajátosságaihoz igazodó pedagógiai módszerek alkalmazása, egyéni sajátosságok figyelembe vétele, differenciált fejlesztése az erkölcsös, önálló életvitelre, önállóságra, önnevelésre és céljaik elérésére való nevelés a szabályzatokban, szabályozókban rögzítettek egységes betartása, betartatása a fenntartható fejlődés szemléletének közvetítése, az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás igényének felkeltése az értéktartó tudás, az „egész életen át tartó tanulás” megalapozása magas színvonalú feladatellátás együttműködési készség fejlesztése külső kapcsolatépítéssel és információáramlással partnerközpontúság, minőségelvűség a nemzeti identitás megőrzése a helyi kultúránk, népművészetünk ápolása, átadása nyitottság és tolerancia más népek, kultúrák és szokások iránt az egymást elfogadó, segítséget nyújtó, támogató családias közösségek kialakítása, a kommunikációs kultúra, az egymás iránti tolerancia és a másság elfogadásának tiszteletben tartása az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség biztosítása

1.2. Az intézmény célja Olyan iskola működtetése, amely a helyi igényekre reagálva összehangolt munkát folytat, a nevelés, az oktatás érdekében.  A gyermekek sokoldalú – az adottságoknak, képességeknek, lehetőségeknek, követelményeknek, elvárásoknak megfelelően – nevelése, oktatása, gondozása  A tanulók képességeinek fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása

3

 A személyes fejlődéshez, helytálláshoz, az egész életen át tartó tanulás megalapozásához szükséges kulcskompetenciák eredményes fejlesztése  Az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereinek elsajátítása  Megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása  A továbbtanulást biztosító szilárd ismeretek kialakítása  A társadalmi értékrendnek megfelelő kommunikációs normák kialakítása  A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek elfogadtatása  Az esélyegyenlőség érvényesítése, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása  A teljes körű integrációval a hátrányok ellensúlyozása, mérséklése  A különleges gondozást igénylő gyerekek: tehetséges, hátrányos helyzetű és SNI tanulók integrált keretek között megvalósuló nevelésének-oktatásának megszervezése  Az egyetemes emberi jogok, különösen a gyermeki jogok tiszteletben tartása  Nemzeti értékeink közvetítése  Az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás iránti igény felkeltése, a fenntartható fejlődés szemléletének megalapozása  Partnereink megismertetése a szolgáltatási kínálataink által modellértékű IPR alapú intézményfejlesztési rendszerünkkel  Referencia intézményi szerepünkből adódóan intézményünk jó gyakorlatainak átadása, más intézmények önfejlesztő tevékenységének támogatása  Pályázati lehetőségek teljes körű kihasználása 1.3. Az intézmény feladatai A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer működtetése az alábbi feladatok megvalósítása érdekében:  Az alapismeretek szilárd elsajátításához szükséges sikeres tanulási helyzetek és a gyerekek önbizalmát növelő szorongásmentes légkör biztosítása  Az integrációs pedagógiai rendszer (IPR), az integrációs fejlesztést megvalósító programok és programelemek működtetése  Lehetőség biztosítása a tanulók számára a választható foglalkozások kínálatával új ismeretek megszerzésére  Az egyéni képességek célirányos fejlesztése  Tehetséggondozás  Felzárkóztatás  Sajátos nevelési igényű tanulók képességeihez alkalmazott feltételrendszer biztosítása  Az oktatás folyamatában a tanulás tanításának hangsúlyozása  A piacképes tudás kialakítása és a fenntartható fejlődés érdekében interaktív módszerek alkalmazása  A sokszínű szabadidős tevékenységek révén az értékek (erkölcsi, tárgyi, művészeti) iránti tisztelet felébresztése

4

 Célzott tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel a tanulók magatartási és kommunikációs kultúrájának javítása  Nemzetiségi oktatás biztosítása  Együttműködési megállapodásokon nyugvó partneri kapcsolatok fenntartása, újak kiépítése  Az intézmény multiplikátor (pedagógusok és pedagógushallgatók felé) szerepének megtartása és folytatása – Ezen pedagógiai program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente intézményszintű tervek készítése. – Az intézményt irányító dokumentumok egységének, tudatos alkalmazásának biztosítása (PP, Házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat) – Az intézmény nyitottságának biztosítása. A felhasználók eligazítását biztosító, érdemi információt nyújtó dokumentumok hozzáférhetővé tétele 1. 4. Nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban megfelelő módon alakítsunk ki egységes képet az őket körülvevő világról. Ennek pedagógiai eszközei a következők: Tanórai keretek: Az óra jellege határozza meg, melyik problémát hogyan, osztálykeretben vagy egyéni foglalkozás keretében dolgozzuk fel. A tanórai keretek életkori sajátosságoknak, egyéni adottságoknak, fejlettségi szintnek megfelelően szerveződnek. Tanórán kívüli tevékenységek:  akadályverseny (szeptember), gyalogtúra (DÖK), sportszakkörök, kerékpártúra és ügyességi verseny, tánc, úszás  erdei iskola, táborok  gyűjtési akciók (papír, vas)  tanulmányi és sportversenyek  kiállítások, pályázatok  „Ügyes kezek” (jeles napokhoz és hagyományos ünnepekhez kapcsolódva) Nem hagyományos keretek:  Projektnapok: az egész iskola részvételével közvetlen környezetünk (természetes és épített), hagyományaink és értékeink, az egészséges életmód és a környezetvédelem területeinek megismerése  Korábbi pályázatok keretében kidolgozott témahét, projektek, moduláris oktatás programjainak lehetőség szerinti megvalósítása, tanórán és tanórán kívüli foglalkozások keretében  Élményközpontú környezeti nevelés, a természetvédelem fontosságának tudatosítása  Kompetencia alapú oktatás alkalmazása  Szociális kompetenciák fejlesztésének összehangolása Eljárások, módszerek Leggyakrabban, legeredményesebben alkalmazott eljárások:

5

 kooperatív tanítási technika  csoport munka  differenciálás  IKT  frontális osztálymunka  szemléltetés  drámapedagógia  projektmódszer  kreatív tevékenységek  művészeti kifejezési módok A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: – írásvetítő – projektor – digitális tábla – számítógép – fali vetítővászon – televízió – CD/DVD lejátszó 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés általános célja a fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, illetve a személyiség teljes kibontakozásának a segítése. Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek:  Anyanyelvi és matematikai kompetenciák  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Természettudományos és technikai kompetencia  Szociális és állampolgári kompetencia  Hatékony, önálló tanulás képessége  Idegen nyelvi kompetencia  Digitális kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A kompetenciaterületek és azok összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók:  általános műveltségét  anyanyelvi kompetenciáit  természettudományos kompetenciáit 6

 világszemléletük, világképük formálódását  erkölcsi ismereteit  ön- és társértékelési kompetenciáit Pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg:  a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása,  valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban, projektek, témahetek megvalósításán keresztül minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek átadása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti képességeinek kialakítására, fejlesztésére. További feladataink:  A bizalom légkörének megteremtése, az intenzív személyi kapcsolatok kialakítása az adott életkori szakaszok jellegzetességeinek figyelembe vételével  A gyermekek sokoldalú megismerése a személyiségfejlesztés érdekében  Differenciált képességfejlesztés, tehetségfejlesztés, a műveltségi hátrányok csökkentését, alkotóképesség fejlesztése  A sikeres pályaválasztás érdekében a helyes tanulási szokások kialakítása, a tanulás tanítása, illetve az élethosszig tartó tanulás képességének kifejlesztése  A tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése  Kommunikációs kultúrára nevelés, digitális kompetencia alkalmazása  Művészeti nevelés keretein belül a művészetek iránti érdeklődés erősítése  A hazaszeretet érzésének erősítése, a haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerésén, a nemzeti hagyományok ápolásán keresztül  Egyértelmű elvárások, követelmények megfogalmazása  Következetes ellenőrzés, útmutató, fejlesztő értékelés A nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola nevelési-oktatási folyamata a személyiségfejlesztés érdekében adjon teret:  az iskolai életnek  a tanulásnak  a játéknak  a munkának. fejlessze:  a tanulók önismeretét,  együttműködési készségét, eddze akaratukat,  testi és lelki egészségre vonatkozó kulcskompetenciáit. járuljon hozzá:  életmódjuk, 7

 szokásaik,  az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, megszilárdulásához;  esztétikai, művészeti tudatosságuk és kifejezőképességük fejlődéséhez. Pedagógiai programunk olyan közös gondolkodást vár el az iskola pedagógusai és az iskolafenntartó részéről, amelyben központi cél a tanulók egész személyiségének fejlesztése. A fenti célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: A személyiségfejlesztést szolgáló tevékenységek:  mérések készítése a képességek, a tudásszint, az értékrend és a közösségben elfoglalt helyzet objektív megismerése érdekében  újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése  megfigyelések tanórai és tanórán kívüli helyzetekben  megfigyelések, információk, mérések elemzése és értékelése,  tervszerű információgyűjtés tanulókkal, szülőkkel, diákközösségekkel folytatott beszélgetések révén  tapasztalatok megbeszélése a szülőkkel és a gyermek nevelésében érintett pedagógusokkal. 3. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek az egészséges életvitelhez. Az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata a gyermek testi-lelki fejlesztése, megóvása. Cél: tanulóink rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében olyan korszerű ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, melyek egészségi állapotuk kedvező irányú változását idézik elő. Kiemelt feladat: bemutatni tanulóinknak az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, valamint az egészségbarát viselkedésformákat, illetve ezeket gyakoroltatni velük Kiemelt kompetenciafejlesztési területek:  Természettudományos kompetencia:  Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése  Szociális kompetencia:  Az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése  Testi, lelki egészség, egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban A tantestület által prioritást élvező területek:  önmaguk és egészségi állapotuk ismerete  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe 8

         

mindennapos testedzés és az egészséges testtartás fontossága egészség-betegség testi és környezeti higiénia egészséges környezet környezeti ártalmak szenvedélybetegségek megelőzése barátság, nemiség fejlődése, párkapcsolat, szexualitás balesetvédelem, elsősegélynyújtás iskolai erőszak megelőzése az idővel való gazdálkodás

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. A területek konkrét tevékenységekben nyilvánulnak meg. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő iskolai programok, tevékenységformák szolgálják:  egészségnevelési projekt  mindennapos testmozgás  szenvedélybetegségek-prevenciós program  fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja  iskolán belüli agresszió megelőzése  szexuális nevelés. A végrehajtás színterei: Kiemelten a következő tantárgyakban jelenik meg az egészségnevelés témaköre:      

környezetismeret, természetismeret, biológia, erkölcstan, testnevelés, osztályfőnöki órák.

Tanórán kívüli foglalkozások:       

napközis foglalkozások, délutáni szabadidős foglalkozások, sportprogramok, sportnapok, egészségnap vagy drog-prevenciós nap, kirándulások, erdei iskola, hétvégi programok (foci, asztalitenisz, kerékpár- és gyalogtúra, néptánc…..),  DÖK programok (DÖK nap),  filmvetítés, 9

 vetélkedők,  kiscsoportos beszélgetések,  előadások,  internethasználat Értékelés: minden program és minden tanév végén. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:  testnevelésórák;  játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;  az iskolai sportkör foglalkozásai;  úszásoktatás;  az iskolaotthonos és napközis foglakozások szabadidejében. Tájékoztatók:  szülői értekezlet (szülők számára)  szakmai tréningek (pedagógusoknak)  osztályszintű tájékoztatók (orvos, pszichológus, rendőr, egyéb szakemberek)  részvétel pályázatokon. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Olyan működő csoportok létrehozása, melyek saját érdekszférájukon belül segítik az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el, és tevékenyen járuljanak hozzá:     

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, a közösségi szokások, normák elfogadásához (erkölcsi értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek:  Szociális és állampolgári kompetenciák  A nemzeti öntudat, hazafiasság, demokrácia és a közjó iránti elkötelezettség  Erkölcsös magatartás  Együttműködő magatartás, konfliktuskezelés  Felelősségvállalás másokért, a környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért  Anyanyelvi kommunikáció  Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség A közösségi nevelés színterei:  

a család az iskola

10

     

tanórák (kiemelten az osztályfőnöki, erkölcstan/hit-és erkölcstan, magyar óra…) tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, tanulószoba, kirándulás) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diákönkormányzati munka) szabadidős tevékenység, ünnepélyek az iskolán kívüli közösségek (Községi önkormányzat, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, óvoda, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, civil szervezetek..)

Valamennyi terület feladata azonos, közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve fejlessze a tanulók személyiségét. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy tanulóink nagy része:  Ismerje meg a társas együttélésnek azokat az alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.  Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.  Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.  Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket.  Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, legyen meghatározó életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés.  Legyen képes társaival és a felnőttekkel is a közösségi normáknak megfelelően kommunikálni.  Legyen képes önkontrollra, mások segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére.  Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A fentiek megvalósítását segítik:  

azok a tantárgyi tartalmak, melyek a fenti ismeretek birtoklásához járulnak hozzá, a módszertani eszköztár (projektek, témahetek, újszerű tanulásszervezési eljárások, az együttműködésre épülő feladatmegoldások: csoportmunka, kooperatív technikák, dramatizálás stb.) amelyben nagyobb teret kap a kérdésfeltevés, a viták kialakulása, a kulturált vita lefolytatása, vélemények - érvek megfogalmazása és ütköztetése,

11

  

 

a nevelés-oktatás folyamatában alkalmazott változatos munkaformák, a diákönkormányzat iskolai és osztályszintű működése, mely kerete és színtere a közösségben és a közösségért végzett tevékenységnek, olyan csoportok működési feltételeinek biztosítása, melyben az eredmény feltétele a közös munka (néptánccsoport, kosárlabda, labdarúgó, asztalitenisz sportcsoportok, stb.) a hagyományok ápolása, ünnepélyekre, rendezvényekre készülés, és az azokon való részvétel IKT alkalmazások szorgalmazásával a közösségi eredmények, események, feladatok elérésének támogatása: iskolai honlap frissítése.

Évenként ismétlődő ünnepélyeink:   

tanévnyitó az október 23-i és a március 15-i ünnepély ballagás



tanévzáró ünnepély

Hagyományos rendezvényeink:           

Hunyadi-nap Mikulás karácsonyi műsor Jótékonysági bál farsangi bál Gyermeknap DÖK napok tanulmányi versenyek tanulmányi és jutalomkirándulás erdei iskola nyári táborok

5. PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

5.1. Pedagógusok helyi intézményi feladatai Gyermekekkel, tanulókkal való törődés – testi-lelki épség megóvása – személyiségfejlesztés – képességfejlesztés – egyéni bánásmód, személyre szabott fejlesztés – hátrányok kompenzálása, felzárkóztatás, tehetséggondozás – együttműködés a pedagógustársakkal – felügyelet.

12

Közösségi munka  tevékenységek megtervezése, megszervezése, lebonyolítása, értékelése (iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése…)  másság elfogadása, elfogadtatása  hátrányos megkülönböztetés megelőzése  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Szülőkkel való kapcsolattartás – lehetőség szerint a gyermek családi hátterének megismerése – szülők rendszeres tájékoztatása (szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok) Saját munka megtervezésének feladatai – helyi tanterv, tanmenet, nevelési terv készítése – pedagógiai programban meghatározott nevelési, fejlesztési feladatok megtervezése – közösségi élet szervezésével, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek meghatározása – a tanítási órákra való felkészülés, – a tanulók dolgozatainak javítása, – a tanulók munkájának rendszeres értékelése, – a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, – ügyviteli feladatok elvégzése Részvétel a nevelési-oktatási intézmény munkájában  részvétel a nevelőtestület munkájában  a nevelőtestület által meghozott döntések végrehajtása  mindazon feladatok teljesítése, melyekkel az intézmény vezetője megbízta Továbbképzésen való részvétel  saját ismereteinek karbantartása, önképzés, life long learning  hétévenként legalább egy vagy több összesen (120 óra) képzésen való részvétel Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 5.2.Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében osztálya tanulóinak nevelése, munkája során maximális tekintettel a személyiségfejlődés jegyeire.



Az osztályban tanító pedagógusok munkájának segítése és koordinálása.



Kapcsolattartás az osztály szülői munkaközösségével.



A tanulók tanulmányi előmenetelének, az osztály fegyelmi helyzetének figyelemmel kísérése.

13



A tanulók magatartásának, szorgalmának minősítése, a minősítési javaslat nevelőtestület elé terjesztése.



Szülői értekezlet megtartása.



A osztályával kapcsolatos ügyviteli teendők ellátása: ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Osztálya kötelező orvosi vizsgálatának segítése és nyomon követése Az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatok ellátása, kapcsolattartás az iskola gyermekvédelmi felelősével. Tanulók rendszeres tájékoztatása az iskola előtt álló feladatokról, mozgósítás azok megoldására, közreműködés a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslattétel a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részvétel az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, a közös feladatok megoldása. Rendkívüli esetekben óralátogatás az osztályában.

  

  

6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

6.1. Hátránykompenzációt segítő tevékenységek A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű beilleszkedési, tanulási és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. A különböző területeken fokozott segítségre és figyelemre szoruló gyermekek fejlesztésében valamennyi pedagógus részt vesz. Fontos szerepe van az osztályfőnöknek, a gyógypedagógusnak és a gyermekvédelmi felelősnek. A személyiségjegyek feltérképezéséhez szülők bevonásával, meggyőzésével, esetenként külső szakember segítségét vesszük igénybe. Az integrációs rendszer építésének folyamatában is olyan helyi programok kifejlesztésén dolgozunk, amely a tanulási nehézségekkel küzdő, a beilleszkedési és magatartási zavarok megelőzését, csökkentését segítik elő. Cél: a beilleszkedési, szocializációs, tanulási, magatartási nehézségek 

kialakulásának megakadályozása



a meglévők csökkentése, enyhítése



a szociális hátrányok enyhítését segítő szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítására törekvés a befogadó pedagógiai kultúra támogatásával,

Fontos:

14





  



a megelőzés érdekében szoros kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs szakértői bizottsággal, a gyermekjóléti szolgálattal, a folyamatos kapcsolattartás (kötetlen és célirányos konzultáció gyerekkel, szülővel, családlátogatás) során annak elérése, hogy a szülők igénybe vegyék a nevelési tanácsadó szakszerű segítségét a kudarcok negatív következményeinek megelőzése, enyhítése érdekében egyéni fejlesztő foglalkozások tartása, alkalmankénti esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok szervezése a pedagógusok körében, a gyermekvédelmi felelős rendszeresen érdeklődése, s az adódó problémák megbeszélése a gyermek nevelésében érintett pedagógusokkal, a tanuló érdeklődésének és képességének megfelelő közösségi feladatok során annak elérése, hogy a különböző tanulói csoportok elfogadják és segítsék a beilleszkedési nehézségekkel küzdő társaikat.

6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség fejlesztésének alapja a szellemi és a speciális képességek megismerése mellett a kreativitás, a divergens gondolkodás és a feladatok iránti elkötelezettség kialakítása, melyet a teljesítmény iránti motivációval, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltésével és fenntartásával, az eredeti megoldások, a szorgalom és a kitartás elismerésével kívánjuk elérni. A tehetséggondozás első, legfontosabb fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségre utaló tulajdonságokat (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, érzelmi, affektív, emocionális, stb.). E feladatot a gyermekekkel közvetlen kapcsolatot kialakító pedagógusok végzik. Az iskolai tehetséggondozást a következő kiemelt területeken végezzük: A képességek fejlesztése dominánsan a tanórákon alkalmazott differenciálással valósul meg, ahol a pedagógus az egyéni/csoportos jellemzők alapján választ adekvát szervezeti formát, módszert, taneszköz-használatot és feladatot, s ezt veszi figyelembe a házi és a kiegészítő feladatok kijelölésénél. A tehetség fejlesztésének egyéb színterei:   



 

egyénre szabott órai differenciálás szaktárgyi és kulturális versenyek igény szerint szakkör formájában első osztálytól az idegen nyelv, és az informatika, felsőbb osztályokban (7. osztálytól) második idegen nyelv oktatása tanórán kívüli foglalkoztatási rendszerben működő intellektuális és speciális képességek fejlesztését szolgáló: szakkörök, foglalkozások (matematika, néptánc, moderntánc, színjátszó kör, sport, diákönkormányzati tevékenység…) a szegedi Nyitott Világ művészeti iskola kihelyezett tagozatának (festészet) működtetése Bajai zeneiskola (Danubia)

15

  

 



a tehetség fejlesztését szolgálja az iskolán kívüli tehetséggondozó foglalkozásokon való részvétel (pl. zeneiskola, labdarúgás) az IPR eszközrendszerének integrációt segítő, tantárgyi képességet fejlesztő elemei kompetencia alapú programok, programcsomagok, újszerű tanulásszervezési technikák, modern pedagógiai módszerek alkalmazása, kulcskompetenciák fejlesztése témahetek, projektek szervezése IKT eszközök és digitális tananyagok alkalmazásával, egyéni feladatadás és személyre szabott differenciálás tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon iskolakönyvtár, múzeum, művelődési ház, tájház, Fekete Gólya múzeum programjainak látogatása.

Fejlesztendő kompetenciaterületek: 





 

Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén: Egyéni tervkészítés, megmérettetés, kockázat felvállalása (versenyek), Digitális kompetencia területén: Önálló információkeresés interneten (előadások készítése, újságszerkesztés) Szociális és állampolgári kompetenciák területén: Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség Önálló tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Feladataink, tevékenységeink a kompetenciaterületek fejlesztése érdekében:        

hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása tanulási technikák, módszerek megismertetése tanulmányi versenyek szervezése versenyekre való felkészítés, a versenyzés etikájának megtanítása önálló kiselőadások készítésének segítése bíztató értékelés differenciált feladatok adása csoportfoglalkozások szervezése, kooperatív munkamódszerek alkalmazása

A könyvtári tevékenység fontos színtere e témának is:   

könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján, kutatómunkák egy-egy téma feldolgozása tanári irányítással, kutatási lehetőségekkel önálló kezdeményezés támogatása (kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia)

16



a könyvtár egyéb lehetőségeinek kihasználása – zenehallgatás, CDROM használata, programok végigjátszása, lexikon-szótár használata  újságírás, újságszerkesztés, riportkészítés – írott formában (magnófelvétellel), videóval, iskolarádió (digitális kompetencia)  egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések (anyanyelvi kommunikáció)  internet-használat kutatómunkához, iskolaújság készítéséhez. (digitális kompetencia) 6. 3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program Az iskolai IPR az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakítását segíti. Iskolánk a bukás-mentességre törekszik, gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni. A fejlesztés, korrekció feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. A kudarc okainak kiderítése, szükség esetén a nevelési tanácsadó segítségének igénybevételével történik. Az óvodából a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk. Ezt a munkát óraadó logopédus segíti, aki folyamatosan foglalkozik a beszédhibák korrekciójával. A problémák korai feltárása érdekében gyógypedagógusunk minden év decemberéig elvégzi a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal. Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos osztályfőnökök esetmegbeszélés keretében „átadják” felső tagozatos kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. Feladataink: a probléma időben történő észrevétele, diagnosztizálása  az okok feltárása  a szükséges intézkedések megtétele  a fejlesztés megtervezése. A megelőzés érdekében a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, a nevelési tanácsadó, valamint a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálat munkatársai segítenek a szülők felvilágosításában, szakmai segítséget nyújtanak a nevelőknek a problémák felismerésében. 

Prevenciót szolgáló tevékenységek: 



szeptemberben bemeneti méréssel kezdődik a fejlesztés irányának és módjának meghatározása. Az első évfolyam első félévében a mérési /DIFER/ eredményekre alapozott, szükség esetén egyénre tervezett képességfejlesztés történik valamennyi tantárgy belépésekor megismertetjük a tanulókkal az adott tantárgy eredményes tanulását segítő módszereket

17

 

havi rendszerességgel az általunk kifejlesztett TAN-TAN programmal tanulási technikákkal és módszerekkel ismertetjük meg a gyerekeket tanórákon és kiemelten az iskolaotthonos és a napközis foglalkozásokon gyakoroltatjuk az önálló feladat megoldási módokat, segítjük a gyermek számára legmegfelelőbb kiválasztását

A tanulási kudarcok csökkentését segítő tevékenységek:   



részképesség hiány esetén, enyhébb esetben egyéni fejlesztő foglalkozás iskolán belül, súlyosabb esetekben szakszolgálat igénybevétele, esetleg egyes tantárgy tanulása alóli felmentés; ismerethiány esetén javító, pótló foglalkozások lehetőségének biztosítása; pszichés eredetű tanulási kudarcok elkerülését egyénre szabott feladatokkal, csoportmunkába bevonással, versenyhelyzetek kiszűrésével segítjük, iskolapszichológus segítségének igénybe vételével oldjuk meg pozitív motivációt igyekszünk biztosítani önbizalmat növelő preferáló eljárásokkal, pl. individuális viszonyítással értékeléskor, azokon a területeken sikerek biztosításával, melyekben nincs elmaradás

Az iskolakezdéstől a befejezésig nagy gondot fordítunk a tanulási kudarcnak kitett, a különleges helyzetben levő, illetve a sajátos nevelési igényű tanulóink felzárkóztatására, egyéni fejlesztésére. Alkalmazzuk a tanulási kudarcnak kitett gyermekek felzárkóztatásának segítése érdekében a kooperatív csoportmunkát, a dramatizálásban rejlő lehetőségeket, a differenciált egyéni munkát. Arra törekszünk, hogy minél több élményhez, motivációhoz jussanak a témaheteken, projekt programokon. IKT eszközök és ismerethordozók alkalmazásával a differenciált tanulásszervezést segítjük. Inkluzív nevelés Intézményünk tartósan képes– a személyi és tárgyi feltételeinket illetően is – a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező – HHH és SNI – gyerekek oktatására-képzésére, az együttnevelésre, megfelelő párbeszéd kialakítására az érintett szülőkkel. Feladataink:  

a hátrányos helyzetből adódó problémák csökkentése a tanulási nehézségek okának feltérképezése, a sérülések korrekciójának és kompenzálásának segítése.

Ezen tanulóink érdekében kapcsolattartás a szakértői bizottsággal és más társintézményekkel, speciális szakemberekkel. Tevékenységrendszer A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében az integrált pedagógiai rendszer további működtetését tervezzük. A sajátos nevelési igénytől függően a fejlesztés többféle formája lehetséges. A fejlesztési formák összefüggést mutatnak az integrálhatóság szintjével. Ezek lehetnek: csoportos vagy egyéni fejlesztési forma.

18

A szakvélemény alapján az eltérő /speciális/ tanterv szerinti nevelésbenoktatásban részesítendő gyermekek számára az előírt tanterv, fejlesztési terv alapján foglalkoznak a pedagógiai szakszolgálat szakmai segítségnyújtásával az érintett pedagógusok. Dokumentáció A HHH tanulókról egyéni fejlesztési tervet készít az osztályfőnök, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődéséről egyéni fejlesztési naplót vezet a gyógypedagógus, logopédus. Az iskolai dokumentumokban jelzés történik a HHH és sajátos nevelési igényű gyermekek státuszáról. Integráció és inklúzió a tevékenységekben Az inkluzív nevelés alapfeltételei:  az iskolába kerülés körültekintő előkészítése: az óvodából az iskolába való átmenet segítése (Suli-váró projekt)  együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése: szülői házzal, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, szakmai és szakszolgálatokkal, középfokú oktatási intézményekkel, nemzetiségi önkormányzattal. 6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen szociális hátrányokban lévő tanulót képességeinek kibontakoztatásában. A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elő:  Anyanyelvi kommunikáció: Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása szóban és írásban  Matematikai kompetencia: Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel  Digitális kompetencia: Információkeresés  Szociális és állampolgári kompetencia: Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodás segítése, frusztráció kezelése, egyéni és közérdek tisztelete. Mivel iskolánkban egyre nő a nehéz anyagi körülmények között élő tanulók száma, programokkal igyekszünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Alapelveinkből fakadóan a hátrányok enyhítése közös kötelesség és feladat. Pályázatokkal, alapítványi támogatásokkal növeljük azon gyermekek táborozási, üdülési esélyeit, akik ezt anyagi helyzetük miatt nem tehetnék meg. Feladataink: 

segíteni azon tanulók

19

 beilleszkedését az iskolai környezetbe  ismeretelsajátítását  egyéni ütemű fejlődését akik – szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek  családi mikrokörnyezet,  családi házon kívüli környezet  iskolai körülményeiket tekintve  csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyermekek) átmenetileg hátrányos helyzetűek 

(új) tanulók

 tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. 6.5. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:       



 

        

a gyerekek egészséges fejlődését biztosító nevelési légkör létrehozása az indulási hátrányok csökkentése egyéni képességekhez igazodó foglalkozások szervezése kudarcok és lemaradások csökkentése érdekében egyéni fejlesztés gyógypedagógiai, logopédiai, gyógy-testnevelési ellátás tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök a kompetencia alapú programok, projektek, témahetek, az újszerű tanulási technikák és pedagógiai módszerek révén a HH, HHH, SNI (BTM, F70) gyerekek integrációjának segítése a pályaválasztás segítése, pályaorientációs program működtetése, szervezése (ld. IPR, JAM, együttműködési megállapodás a középiskolákkal) személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak, szülőknek a családok életvezetési gondjainak segítése, szükség esetén pszichológus, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat szakembereinek igénybevétele drog- és bűnmegelőzési valamint mentálhigiénés programok a nevelők, szülők, gyermeket segítők személyes kapcsolatai, szükség esetén családlátogatások iskolaotthonos, napközis és tanulószobai foglalkozások étkezési lehetőség biztosítása tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások az iskolai könyvtár-, internethasználat a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozáson, szabadidős tevékenységek, versenyek), művészeti oktatásban való részvétel lehetősége

20



kirándulások szervezése, természetjárás, múzeumok, színház, könyvtár programjainak látogatása  szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége  a gyermekek nyári táboroztatásához, erdei iskolához nyújtott támogatás  együttműködés a kulturális intézményekkel  családi életre nevelés, egészséges életmódra nevelés  rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése  minden gyermek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása  helyi, országos támogatások megszerzésének ösztönzése  ösztöndíjak, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Az IPR rendszer elemeinek alkalmazása - helyi mentori rendszer- a szociális hátrányok enyhítése érdekében. 6.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 

A gyermekvédelem az iskolai nevelő-oktató munka, kiemelten az osztályfőnöki tevékenység része. Az osztályfőnökök megfigyeléseikkel, észrevételeikkel aktívan segítik a községben működő gyermekvédelmi felelős tevékenységét, aki munkáját összehangoltan végzi a Bátaszéken működő Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal és a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal. Az intézményre háruló feladatok így közvetettek.

Minden gyermekre kiterjedő feladataink:    

a gyermeki jogok teljes körű biztosítása, betartása és betartatása biztonságos és védelmet nyújtó intézményi környezet kialakítása az iskolában tartózkodás ideje alatti felügyelet megszervezése megismertetés a szenvedélybetegségekkel és azoktól való megóvás  balesetvédelmi oktatás és az alapvető közlekedési szabályok elsajátítása és gyakoroltatása A különböző veszélyeknek fokozottan kitett tanulókra vonatkozó feladataink:     

a veszélyeztetettség konkrét formájának és okainak felderítése naprakész lista vezetése a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról az érintett tanulók közösségbe való beilleszkedésének segítése: osztálykeretben, napközis foglalkozási formákban a gyermekvédelmi felelős segítő tevékenysége, rajta keresztül folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal a szülőknek nyújtott tanácsadással, ügyintézéshez nyújtott segítséggel folyamatos együttműködés kialakítása

21

Az IPR-ben együttműködési megállapodásokat, partneri kapcsolatokat alakítunk ki a következő szervezetekkel, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok megoldására:  Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal  szakmai és szakszolgálatokkal  középfokú oktatási intézményekkel  Roma Nemzetiségi Önkormányzattal  civil szervezetekkel. 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

A Közoktatási törvény szerint a diákönkormányzat (DÖK) kötelező feladata a tanulók, azok közösségeinek érdekképviselete. Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy minden olyan kérdéssel foglalkozzanak, ami a tanulókat érinti. Tehát a diákönkormányzat döntésétől függ, hogy az érdekképviseleti tevékenységen kívül milyen feladatokat vállal fel. A DÖK-nek többféle jogköre van: döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörrel is rendelkezik. Az iskolai szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) szabályozza a diákönkormányzat és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formáját és rendjét. A diák-önkormányzati SZMSZ pedig konkrétan magában foglalja a DÖK működésével kapcsolatos információkat. Emellett minden tanévben munkaterv készül, amely a megvalósítandó programokat tartalmazza. A diákönkormányzat működése A diákönkormányzat tagjai iskolánk azon tanulói, akik önkéntesen elfogadják a diákönkormányzat működési szabályait. Minden osztály 2-2 tanulót delegál a diáktanácsba, akiknek a megválasztása az osztályban egyszerű javaslattétel és ezek után titkos szavazással történik. A küldött megválasztásához és későbbi visszahívásához is egyszerű szavazattöbbség szükséges. A megbízatás 1 tanítási évre szól. A diáktanács tagjai önmaguk közül nyílt jelöléssel, titkos szavazással diáktanács-elnököt választanak, egyszerű szavazattöbbséggel. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá

A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

Az iskola, mint az nevelő-oktató munka színtere, csak akkor működhet eredményesen, ha a gyermek érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői elvárásokat, igényeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejleszté-

22

sének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése. Intézményünk működésében részt vesznek mindazok a csoportok, gyermekek, pedagógusok, szülők, illetve ezek demokratikusan választott képviselői, akik valamilyen szerep vagy funkció révén az intézménnyel szoros kapcsolatban vannak, és akiket ezért a szabályozás közvetlenül érint. A pozitívumokról, eredményekről rendszeresen híreket adunk az intézmény honlapján /www.iskola.bata.hu/ A problémákat a keletkezés helyén, az érintettek közreműködésével oldjuk meg. Az előforduló hibák okait feltárjuk, majd megtesszük a megfelelő lépéseket az ismételt előfordulások elkerülése érdekében. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. A megvalósulás formái:  kölcsönös támogatás  koordinált pedagógiai tevékenység feltétele:  kölcsönös bizalom  tájékoztatás  őszinteség eredménye: családi és iskolai nevelés egysége kedvezően fejlődő gyermeki személyiség Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük: A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákra támaszkodunk:  aktív részvétel az intézmény rendezvényein,  őszinte véleménynyilvánítás,  együttműködő magatartás,  nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása,  családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése,  érdeklődő-segítő hozzáállás,  szponzori segítségnyújtás. Iskolánk (pedagógusok) – a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:  előre tervezett, ill. rendkívüli szülői értekezletek  fogadóórák, nyílt napok, nyílt órák szervezése  szervezett szülői értekezlet célzott csoportoknak  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a gyermekek tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról (háromhavonta értékelő hét)  változatos témájú foglalkozások, szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat 23

   

előadások szervezése (logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember meghívása) pályaválasztási tanácsadás családlátogatás (szükség esetén) közös kirándulások

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái, feladatai: Az együttműködés színterei:  Szülői értekezlet: a szülők tájékoztatása, a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülői kérések, javaslatok összegyűjtése, továbbítása az igazgatóság felé.  Fogadóóra: szülő és pedagógus személyes találkozása, a gyermekkel kapcsolatos problémák feltárása, lehetséges megoldások közös keresése.  Nyílt nap: a szülő betekintést nyerhet az iskola nevelő-oktató munkájába.  Háromhavonkénti kompetencia alapú értékelés: tájékoztatás az IPR-ben résztvevő gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról.  Írásbeli tájékoztató: a szülők tájékoztatása a tanulókat érintő eseményekről, programokról.  Személyes megbeszélés: a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.  Családlátogatás: indokolt esetben.  Programok, rendezvények: szívesen vesszük programjainkon, rendezvényeinken a szülői segítséget, támogatást, részvételt, melyekről tájékoztatást adunk. Szülői képviseleti fórum: A szülői szervezet, közösség  saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,  tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője jogszabályban meghatározottak szerint tanácskozási joggal részt vehet a gyermekek nagyobb csoportját érintő nevelőtestületi értekezleteken. Szülői Szervezet - működéséről részletesen az SZMSZ-ben rendelkezünk. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:  osztály-család hétvége túrázással egybekötve  családi játékos vetélkedő, sportfoglalkozások  közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével A szülők a tanév eleji és félévi szülői értekezleten megkapják az intézmény munkaterve alapján készült havi bontású, az adott félévre szóló ütemtervet.

24

Az alapdokumentumok módosításának tartalmáról, új nevelési-oktatási elemek bevezetéséről, azok megkezdése előtt a szülőket tájékoztatni kell az őket érintő részletekről. Az új oktatás- és tanulásszervezési eljárások /pl.: projekt, témahét, tantárgyi integráció, stb./ tartalmi elemeit a szülőkkel ismertetni kell. A tanulók tájékoztatásának fórumai, a kapcsolattartás formái:     

Diákközgyűlés: évente egyszer, igazgatói, tanulói tájékoztatás. Diákönkormányzat ülései. Az eltelt időszak eredményeinek kihirdetése, problémák megbeszélése, tájékoztatás a programokról, eseményekről. Osztályfőnöki óra: tájékoztatás (hetente). Kompetencia alapú értékelés (IPR)

Kiemelt fontosságú a diákönkormányzatot támogató pedagógusi munka. Az osztályfőnökök felkészítik a tanulókat a fórumokon való eredményes munkára, illetve irányítják őket a feladatok megvalósításában. Intézmény partnerei  Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat  szakmai -és szakszolgálatok  PTE és a PTE Illyés Gyula FK  középfokú oktatási intézmények  Roma Nemzetiségi Önkormányzat  civil szervezetek. Kapcsolattartás formái Az intézmény partnereivel a feladatra kijelölt felelős (igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, gyógypedagógus, stb.) veszi fel és tartja a kapcsolatot hivatalos levélben, telefonon vagy személyesen. 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI 9.1. A továbbhaladás és évismétlés eljárása 1-8. évfolyamokon:  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a kerettantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Amennyiben nem nyújt megfelelő teljesítményt, abban az esetben meg kell ismételne az adott évfolyamot.  Az első évfolyamon a tanulók abban az esetben utasíthatók évfolyamismétlésre, ha nem nyújtottak megfelelő teljesítményt, azaz nem teljesítették az előírt követelményeket.  A tanuló részére szülői kérelemre engedélyezhető az iskola első évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló.  Ha a tanuló az első évfolyamon nem tesz eleget az előírt követelményeknek, de tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte 25

 



 

– munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait újra az első évfolyamon folytathatja. Szülő kérésére a magasabb évfolyam is legfeljebb egy alkalommal megismételhető. Az idegen nyelv tanulásának első tanévében /4. évfolyam/ elégtelen osztályzat esetén a tanuló évfolyamismétlésre nem kötelezhető. 2-8. évfolyamon a tanulók az iskola magasabb évfolyamába akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyam minden tantárgyából teljesítették. Ezt a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve megszerzett érdemjegyei alapján bírálják el. A továbbhaladáshoz évfolyamonként az egyes tantárgyak tanterveiben a pedagógiai szakaszokhoz a kerettantervben előírt minimális követelményeket kell alapul venni. Ha a tanuló a 2. évfolyamtól a tanév végén 1 vagy 2 tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító, vagy osztályozó vizsgát tehet. Ha a tanuló a 2. évfolyamtól a tanév végén három vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, kötelező évfolyamot ismételnie. Ha a javító vagy osztályozó vizsgán valamely tantárgyból elégtelen az eredménye, az évfolyamot ismételni köteles. Továbbhaladás

Csúsztatott iskolakezdés (6-7 éves korig) 1-. évfolyamon

2-8. évfolyamokon

Előkészítő évfolyam (6-7 éves korig, egy alkalommal) Egyéni továbbhaladás

Egyéni továbbhaladás, követelmények teljesítése

Szakvélemény javaslatára: mentesítés egyes tantárgyak látogatása/értékelése alól.

Évismétlés

nem teljesítette a követelményeket, hiányzás miatt vagy szülői kérésre

nem teljesítette a követelményeket vagy hiányzás miatt vagy szülői kérésre

9.2.Osztályozó vizsga A magasabb évfolyamra lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie akkor, ha: – magántanuló volt, – az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, – az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, – egy tanítási évben 250 óránál, vagy valamely tantárgy éves óraszámának 30%-t meghaladó óránál többet mulasztott, a követelményeket sem teljesítette, emiatt nem osztályozható, – ha tanév közben más iskolából érkezik, és ott az adott tantárgyat nem teljesíti. Az osztályozó vizsga tantárgyai:

26

1. évfolyamon:

magyar nyelv és irodalom, matematika

2-4. évfolyamon:

magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret

5-6. évfolyamon:

magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, természetismeret magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia, informatika.

7-8. évfolyamon:

9.3. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. 9.4. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. 9.5. Pótvizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Független vizsgabizottság előtt A köznevelési törvény értelmében a tanuló joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó- és javítóvizsga. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatárgyak követelményrendszere (lsd. Helyi tanterv) Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. 10. FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI Iskolánk minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.  

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, akinek szakértői bizottság javasolja, további egy évig az óvodában részesül ellátásban,

27







Szakértői bizottság véleménye alapján a gyermek szülő kérelmére, az Oktatási Hivatal engedélyével korábban is megkezdheti tankötelezettsége teljesítését Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek személyi azonosítóját, lakcímet igazoló hatósági igazolványt  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:   



a tanuló személyi azonosítóját, lakcímkártyáját az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

11. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI

TERV

Bevezetés Az iskolai elsősegélynyújtásnak ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő elemi szintű ismeretekre tegyenek szert sérült embertársaik ellátásában. Cél Az elsősegélynyújtás alapvető céljai: megmenteni az életet, megakadályozni a további egészségkárosodást, elősegíteni a gyógyulást. Az elsősegélynyújtás iskolai oktatásának célja, hogy a diákok megismerjék az elsősegélynyújtás alapvető szabályait, illetve képesek legyenek megfelelő segítséget kérni. Felelős Az elsősegélynyújtás oktatása az érintett tantárgyakat tanító pedagógusok, illetve az iskolaorvos, a védőnő és egyéb egészségügyi szakemberek feladata. A végrehajtás színterei Kiemelten a következő tantárgyakban jelenik meg az elsősegélynyújtás témaköre: környezetismeret, természetismeret, fizika, biológia, kémia, testnevelés. Tanórán kívüli foglalkozáson: félévente egészségnap keretében. Követelmény A tanuló tudjon sérültet, beteget alapvető elsősegélynyújtásban részesíteni, ismerje a segítségnyújtás alapvető formáit, illetve a segítségkérés módjait.

28

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉS Iskolánk az Oktatásfejlesztő és Kutatóintézet (OFI) kerettanterve alapján készült Mozaik-, Nemzedékek Tudása-, Apáczai-, Klett Tankönyvkiadók ajánlatainak segítségével dolgozta ki helyi tantervét. A kerettanterv ajánlásai mellett a helyi tantervben megjelenik az iskolánkban kifejlesztett nevelési-oktatási formáknak, a partneri (fenntartói, szülői, tanulói) igényeknek és a hagyományoknak megfelelő tananyagtartalom és fejlesztési követelmény is. 2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

Iskolánk 8 osztályos iskola, évfolyamonként egy-egy osztály működik. Tanulóink számára általános tantervű képzést kínálunk. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:  HT2004 - a 2003-ban felülvizsgált és a 2007-ben módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv.  HT 2013 – a 2012-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv A kerettanterv bevezetési üteme

TANÉV

1. 2. Bevezető szakasz

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztő szakasz

20132014

HT2013 HT2004 HT2004 HT2004 HT2013 HT2004 HT2004 HT2004

20142015

HT2013 HT2013 HT2004 HT2004 HT2013 HT2013 HT2004 HT2004

20152016

HT2013 HT2013 HT2013 HT2004 HT2013 HT2013 HT2013 HT2004

20162017

HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013

TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1

4 1

4 1

29

4. évf. 6 2 4 1

Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 2 2 1 5 2 25

1 2 2 1 5 2 25

1 2 2 1 5 3 25

1 2 2 1 5 3 27

Az általunk kiegészített helyi tanterv óraszámai Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Roma nemzetiségi népismeret* Nemzetiségi oktatással együtt SNI-s tanulók habilitációs/rehabilitációs tanórái foglalkozásai Tervezhető további időkeret (egyéb fogl.) Tehetséggondozás, felzárkóztatás * választható

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+1

4+1 1 1 2 2 1 5

4+0,5 1 1 2 2 1+0,5 5

2 25 2 27

2 25 2 27

4+1 1 1 2 2 1 5 1 3 25 2 27

4. évf. 6+1 2 4 1 1+0,5 2 2 1+0,5 5 1 3 27 2 29

3

3

3

3

22 1

22 1

22 1

23 1

Szabadon tervezhető órakeret felhasználása  Az 1. osztályban a szabadon tervezhető órakeretből 1-1 órával a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyak óraszámait növeltük meg. 2. osztályban 1 órát kapott a magyar nyelv és irodalom, 0,5 órát pedig a matematika tantárgy. Az életvitel és gyakorlat tantárgyat a szabadon választott órakeretből 0,5 órával bővítettük ki - iskolánkban már korábban bevezetett és tanított - JUNIOR Achievement (JAM) program tantervével.  A 3. osztályban a szabadon tervezhető órakeretből 1 órával a magyar nyelv és irodalmat, 1 órával a matematikát növeltük meg, 1órában informatikát tanítunk. 4. osztályban 1-1 órával a magyar nyelv és irodalom, amellett az informatika, 0,5 órával a környezetismeret tantárgyak óraszámát növeltük meg. Az 30

életvitel és gyakorlat tantárgyat a szabadon választott órakeretből 0,5 órával bővítettük a JUNIOR Achievement (JAM) programmal.  A heti öt testnevelés órát délelőtt tantárgyi óra keretében, délután szakköri, illetve az ISK keretein (asztalitenisz, atlétika, foci, kosárlabda, tenisz) belül biztosítjuk. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3

7. évf. 3 3 3

8. évf. 4 3 3

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1 5 1 3 28

1 1 5 1 3 31

1 5 1 3 31

1 1 1 1 5 1 2 28

Az általunk kiegészített helyi tanterv óraszámai Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan

5. évf. 4+1 3 4

6. évf. 4+1 3 3+1

7. évf. 3+1 3 3+1

8. évf. 4+1 3 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2+1

1

1

2

1

31

Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Roma nemzetiségi népismeret* Nemzetiségi oktatással együtt SNI-s tanulók habilitációs/rehabilitációs tanórái foglalkozásai Tervezhető további időkeret (egyéb fogl.) Tehetséggondozás, felzárkóztatás

1 1 1 1 1 5 1 2 28 2 30

1 1

2 1 1+0,5 1 1

1+0,5 2 2 1 1

1 1 5 1 3 28 2 30

1+0,5 1 5 1 3 31 2 33

1+0,5

3

3

4

4

18 1

18 1

19 1

19 1

5 1 3 31 2 33

* választható

Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Az 5. osztályban a szabadon tervezhető órakeretből 1 órával a magyar nyelv és irodalmat, 1 órával a matematikát növeltük meg. 6. osztályban 1-1 órával megnöveltük a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a természetismeret tantárgy óráinak számát. A 7. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom és a matematika tantárgyat 1-1 órával,a földrajz és informatika tantárgyat 0,5 -0,5 órával bővítettük. A szabadon tervezhető órakeret terhére 8. osztályban 1 -1 órával a magyar nyelv és irodalom valamint a matematika tantárgy, 0,5-0,5 órával a fizika és informatika tantárgy óraszámát növeltük meg. Alsó és felső tagozaton a magyar nyelven történő roma nemzetiségi oktatás választható tantárgy, a népismeret tananyag tartalmának elsajátítására. A roma nemzetiséghez nem tartozó tanulóinkkal a roma kultúrát, az IPR eszközrendszer elemeként megjelenő multikulturális projekt keretei között ismertetjük meg. A tanórán kívüli időkeret és többletidő felhasználása A tanórán kívüli időkeretet és a többlet időt 1-3 fős kiscsoportban történő fejlesztésére használjuk fel. a tehetségkibontakoztatás, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása SNI-s és a BTM rendellenességgel bíró tanulók differenciált foglalkoztatására. A többletidőből 10 órát a magántanuló fejlesztésére fordítunk. A tanórán kívüli időkeret felhasználása  1-4. évfolyamokon – „iskolaotthon”/egész napos iskola  5-8. évfolyamokon – napközi, igény szerint

32



5-8. évfolyamokon tanulószoba

Az iskola pedagógiai munkájának szerves részét képezik a speciális programok – Gyermeklánc program – Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelési programja – Roma nemzetiségi program – Integrációs Pedagógiai Program A sajátos nevelési igényű tanulóink számára habilitációs órák keretében, a tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóinkat egyéni, logopédiai foglalkozásokkal, korrepetálással, órai differenciálással zárkóztatjuk fel. Fejlesztő foglalkozást, egyéni fejlesztést elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink hátránykompenzációja érdekében szervezünk a tanulók számára. A roma nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók önálló tantárgyként a roma népismeretet tanulják. A programon belül a kulturális tevékenység heti 2 órában - projekt formában folyik. Az eltérő családi háttérrel, különböző képességgel és fejlettséggel rendelkező gyerekek együttnevelése céljából az integrációs pedagógiai rendszert működtettünk









A kötelező óraszámon belül a hagyományostól eltérő foglalkozási formákat és speciális helyi programokat alkalmazunk:  projektmódszer  könyvtári foglalkozás  múzeumpedagógiai foglalkozás  tanulmányi kirándulás  erdei iskola Tehetséges tanulóinknak tanórán kívüli egyéni foglalkozásokat, tehetséggondozó foglalkozást, szakkört a jelentkezők érdeklődése és száma függvényében szervezünk.  Igény szerint: tantárgyi szakkör  1-2. osztályban informatika  1-3. osztályban idegen nyelvet  7-8. osztálytól második idegen nyelvet  5-8. osztálytól közlekedés ismeretet és ROBOTIKÁ-t  művészeti szakkörön belül magyar és roma néptánc  iskolai sportkör /ISK/ keretein belül ajánlunk. A felső tagozatban igény szerint belép második idegen nyelvként az angol Művészeti oktatás: –

a Szegedi Nyitott világ Művészeti Iskola és a Bajai Danubia Zeneiskola kihelyezett tanszakai:  festészet  népzeneoktatás 33

Pedagógiai szakmai szolgáltatás: A TÁMOP 3.3.3 pályázat fenntartása idején - bemutató óra, hospitációs tréning, szakmai műhely, hallgatói gyakorlat keretében - az integrált pedagógiai rendszer (IPR) elemeinek prezentálása történik gyakorló pedagógusok és hallgatók számára. A TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntartása idején – 2015 júniusáig – tanórán kívüli programjaink: témahetek, három hetes projektek. A kompetencia alapú nevelés-oktatás implementációja Intézményünkbe a 2009/2010. tanévtől bevezettük a 3.1.4. pályázat révén a kompetencia alapú nevelés-oktatatást, szövegértés-szövegalkotás, matematikai logika kompetencia területeken. Gondoskodunk 2015 júniusáig a fenntartásról. Az indikátormutatók teljesítésének ütemezését a következő táblázat mutatja: módszerek, módok

szervezési

évfolyam 1

tantárgytömbösítés projektoktatás műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés három hetet meghaladó projekt témahét moduláris oktatási programok önálló intézményi innováció

2 X

3 X

4 X

5

6 X X

X

7 X X

8 X

X

az éves munkaterv szerint X

X

X

X

X

X

X

X

X X intézményi szinten

CÉLOK, INDIKÁTORMUTATÓK Implementáció éve 2009/2010

Fenntarthatóság 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

Teljes MAGYAR tanórai lefedettséget biztosító programcsomag 1. osztály 2. o. 3. o. 4. o. 5. o. 5. osztály 5. o. 5. o. 5. o. 6. o. 6. o. 6. o. 6. o. Egy MATEMATIKA választott kulcskompetencia területi programcsomag 2. osztály 1. o. 1. o. 1. o. 1. o. 5. osztály 3. o. 2. o. 2. o. 2. o. 5. o. 4. o. 3. o. 3. o. 6. o. 5. o 5. o. 4. o. 6. o. 6. o. 5. o. 6. o.

34

2014/2015 5. o. 6. o.

1. o. 2. o. 3. o. 4. o. 5. o. 6. o.

Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (%)

5 Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 1. osztály 2. o. + + + Digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %) 25 25 25 25 A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása X X X X Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, (%) 50 50 50 50 Önálló intézményi innováció megvalósítása X X X X Jó gyakorlatok átvétele X X

+ 25

25 X

X

50

50

X

X

A fenntartás biztosítása az intézmény tantárgyi programjainak módosítását is szükségessé tette. Az intézményi tantárgyi és a pályázati elvárásnak megfelelően készített programok, projektek terjedelmük miatt elektronikus formában – CD-n , az iskola honlapján találhatók /www.altisk-bata.sulinet.hu/

3. AZ

OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

 Az általános iskolánkban oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, melyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.)  Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a munkaközösség, ill. az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján figyelembe véve a tankönyvrendelet által megfogalmazott szempontokat.  Adjanak lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre. 

Az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap, lehetőség szerint e-tananyag a megerősítés, a gyakorlás, a tanulók önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett, a nevelők számára kézikönyvet kínáljon.  A taneszközök tartalmukban, információikban, ábravilágukban igazodjanak a tanulók szükségleteihez, ne legyenek túl zsúfoltak, legyenek jól olvashatóak, jól áttekinthetőek,  A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) az iskola tájékoztatja. A Szülői Szervezetnek véleményezési joga van, amit a szervezet vezetője ír alá. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a pedagógiai munkaközösség a következő szempontokat veszi figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

35

 

  

Az egyes taneszköz kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában a stabilitásra törekszik: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. A taneszközök segítsék, támogassák a kompetencia alapú oktatás, nevelés eredményességét. Jelenjenek meg bennük az új tanítási-tanulási formákhoz igazodó feladattípusok. Törekszünk a digitális taneszközök beszerzésére, azok minél több tantárgy során történő használatára.

Az iskola egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók - a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó nevelő javaslata alapján - ingyenesen használhatják. 4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban Nat) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. Célja továbbá, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességeket. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. – törekszünk az egyén tanulás iránti motivációjának megőrzésére – fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; – formáljuk az iskolai és a tanulási szokásrendszert, az iskolai fegyelmet és kötelességérzetet; – a mozgásigény kielégítésével fejlesztjük a mozgáskultúrát, a mozgáskoordinációt, a ritmusérzéket és a hallást; – megalapozzuk a koncentráció és a relaxáció képességét; – megteremtjük a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapjait a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; – fokozatosan kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat – fejlesztjük az önértékelés és az együttműködés képességét a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; 36

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. – törekszünk az egyén tanulás iránti motivációjának megőrzésére – mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; – megteremtjük a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapjait a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; – fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; – továbbfejlesztjük az önértékelés és az együttműködés képességét a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  törekszünk az egyén tanulás iránti motivációjának megőrzésére  megalapozzuk a kulcskompetenciákat, az együttműködési készség fejlődését, a tanulói tudást  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szerepet szánunk az életkori jellemzőknek; az ismeretek tapasztalati megalapozásának és az ismeretszerzés deduktív útja bemutatásának,  fejlesztjük a kreativitást;  törekszünk az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára; a tanulók egészséges terhelésére,  érési folyamatuk követése, az önismeret alakítása érdekében személyre szóló, fejlesztő értékelést alkalmazunk  törekszünk a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatására; a mentális képességek célirányos fejlesztésére; az önálló tanulás és az önművelés megalapozására;  továbbfejlesztjük az együttműködés képességét a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesz-

37

tése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. –

törekszünk az egyén tanulás iránti motivációjának megőrzésére

–

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megszilárdítjuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

–

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

–

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA Intézményünkben a mindennapos testnevelés 1-2. és 5-6. osztályban az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint valósul meg. Mindennapos testmozgás 3.-4. osztályban: Játékos, egészségfejlesztő testmozgás, mindennapi testedzés szerves része az iskola egészségnevelési programjának. Kiegészíti a kötelező testnevelési foglalkozásokat. Célja: az egészséges életmód kialakítása, ezen belül pedig az állóképesség fokozott növelése, a mozgásszervek fejlődése, a helyes testtartás kialakítása, és a fokozott mozgás igény kielégítése. Szabályai: A heti három testnevelés órán túl a játékos testmozgás keretei Helye: minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelés óra. Időtartam: naponként min. 30 perc, amelyet több, legalább 15 perces foglalkozás keretében is meglehet tartani. Módszer: A módszer kidolgozásánál figyelembe kell venni a tanuló életkorát és fejlettségi szintjét. 6. VÁLASZTHATÓ

TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI





Szakkör formájában – 1-3. osztályban igény szerint választható foglalkozásként 1-1 órában idegen nyelvet és informatikát ajánlunk. – A felső tagozatban igény szerint belép második idegen nyelvként az angol. A roma nemzetiségi oktatás választható program. A roma nemzetiséghez nem tartozó tanulóinkkal a roma kultúrát az IPR eszközrendszer elemeként megjelenő multikulturális projekt keretei között ismertetjük meg.

38

A pedagógusválasztás szabályai: A választható tantárgyat és szakkört a szakos tanár, vagy megfelelő műveltségterületi képesítéssel rendelkező tanító oktathatja. Az informatika tantárgy tanítását alsó tagozaton ECDL vizsgával rendelkező tanító végzi. A roma nemzetiségi oktatást roma szakvizsgával rendelkező pedagógus, kulturális foglalkozás esetén roma származású legalább érettségivel rendelkező személy tarthat. 7. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A pedagógiai értékelés funkciói meglehetősen sokrétűek. Az értékelés funkciója alapján az értékelési eljárások három alapvető típusát nevelőtestületünk is alkalmazza: – – –

A diagnosztikus értékelés célja a helyzetfeltárás A formatív értékelés a visszacsatolással segíti a diákok tanulási tapasztalatszerzés A szummatív értékelés egy nevelési szakaszt lezáró minősítés

Az önellenőrzésre épülő tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom ellenőrzése, értékelése azonban csak akkor éri el célját, ha az ismert, a közösség által elfogadott kritérium rendszeren alapul, tervszerűen és folyamatosan működik, ahol a motiváció, a dicséret és az elismerés hangsúlyos szerepet kap. Alapelveink a tanulók ellenőrzése, értékelése során:  Az ellenőrzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamatnak szerves része. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzésben és az értékelésben ugyanazoknak az elveknek kell érvényesülniük, mint a nevelés-oktatás folyamatának más területén.  Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére. Az értékelési rendszereknek a tanulók személyiség fejlődését kell szolgálnia.  Figyelembe vesszük fejlődésük jellemző vonásait, életkori sajátosságaikat és a közösségben elfoglalt helyüket. Mindezt megbeszéljük a tanulókkal, így válik az ellenőrzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamat szerves részévé.  Figyelünk arra, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett szaktárgyi tudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük.  Minden pedagógusnak törekednie kell arra, hogy minél több adattal rendelkezzék a tanulókról, fejlődésükről, problémáikról. Ebből következik az ellenőrzés, értékelés módszereinek sokfélesége.  A tanulók teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelését nemcsak a tanárok és diáktársak végzik, hanem fontos szerepet kap az önellenőrzés, önértékelés.  Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört biztosítunk. Az ellenőrzés nem folyhat „félelemmel terhes”, feszült légkörben.  Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés eszköze.

39



A rendszeresen előforduló hiányosságok, pontatlanságok a gyerekek szorgalom jegyében jelenjenek meg.

Az ellenőrzés, értékelés célja: Megbízható információk szerzése a tanuló előmeneteléről, felkészültségéről, szorgalmáról, a munkához való viszonyáról, társas kapcsolatairól, magatartásáról. Ahhoz, hogy ezek az alapelvek, célok megvalósulhassanak világosan, megfogalmazzuk és a tanévek elején a tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit. Az egységes követelményrendszert minden tanár köteles betartani. Az ellenőrzés, értékelés területei:  tanítási órák (tanórai foglalkozások)  tanórán kívüli foglalkozások  tanulmányi és sport versenyek  rendezvények  DÖK tevékenység  egyéb (bármely iskolai élethez és iskolán kívüli tevékenység) Az ellenőrzés, értékelés irányul:    

önmagához viszonyított fejlődésre, előrehaladásra követelményekhez viszonyított teljesítményre szorgalomra iskolán belüli, azon kívüli az intézmény hírnevét javító, vagy rontó magatartásra

Az ellenőrzés, értékelés formái: szóbeli

írásbeli

gyakorlati IKT eszközök használatával

Önértékelés, társak munkájának értékelése, beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, csoportmunka esetén összefoglaló előadása stb. feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, házi feladat, házi dolgozat, füzet, munkatankönyv, munkafüzet, IKT eszközökkel készített tanulói prezentációk, képgyűjtemények. felhívó plakátok, hírek, képek készítése, gyűjteménybe rendezése stb. munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény, mérési gyakorlat előadás, kiállítás stb, Tesztek, digitális tananyag bemutatása, prezentáció készítése

Témahét, projekt értékelése: Gyűjtőmunka, előzetes feladatok, csoportmunkában részvétel, csoportfeladat elvégzésének segítése, a projekt produktumának minősége. IKT eszközök használata, digitális tananyag készítése

7.1. A tanulók tantárgyi munkájának értékelése 1. évfolyamon és 2. évfolyam félévéig a törvényi szabályozásnak megfelelően minden tantárgyat, magatartást, szorgalmat szövegesen értékelünk. 2. évfolyam második félévétől 8. osztályig az ötfokú rangskála alapján kerül értékelésre a tanuló tudása. Kimagasló szaktárgyi tudás esetén, év végén kitűnő (d) értékelést kap.

40

Az ellenőrzés, értékelés sajátosságai:  Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.  A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;  Az SNI tanulók szakvéleményét figyelembe véve történik az értékelésük.

 





A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. SNI A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak (kivétel a választható tantárgy) esetében a következők szerint történik: A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:    

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

A legalacsonyabb minősítést elért tanulót az iskola a szülő bevonásával értékeli. Feltárják a tanulmányokat akadályozó tényezőket és meghatározzák a sikeres továbbhaladáshoz szükséges intézkedéseket.) 

Témahét, három hetet meghaladó projekt, cigány népismeret során a tanuló értékelése a PP szerint történik.



Az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében a tanulók munkáját év közben a tantestület által kidolgozott mondatbank, félévkor az osztálynapló szöveges minősítése alapján értékeljük. Első osztály év végén a Junior értékelő program segítségével minősítünk.



A második évfolyam második félévétől és harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

41



 

     

Teljesítményvizsgálatok esetében előre ismertetjük tanulóinkkal a követelményeket, a minimum szint eléréséhez szükséges ismereteket, optimális körülményeket biztosítunk. Értékelési rendszerünk a tanítás - tanulás folyamatára irányul, tanulóink lehetőséget kapnak a javításra. Nemcsak matematikai átlagot számolunk, meghatározó az előző módon szerzett érdemjegyek értéke, sorrendisége, romló vagy javuló tendenciája. A teljes szorgalmi időszakban szerzett érdemjegyekből alakuljon ki az év végi osztályzat. Egy tanítási napon egy osztállyal legfeljebb két témazáró, félévi és év végi felmérő dolgozat íratható. A dolgozatokat két héten belül, kijavítva kapják vissza tanulóink, és nem maradhat el a tapasztalatok megbeszélése. Dicséretről, elmarasztalásról szövegesen, írásban is tájékoztatást adunk. Az értékelő napló és az ellenőrző két havonkénti egyeztetése az osztályfőnök feladata. A tanuló egyéni teljesítményét a szülő kérésére, fogadó óra, egyéni megkeresés - szóban értékeljük.

Az alábbiakban részletezett feladatok megfelelő teljesítéséhez is elengedhetetlen a gyermek és környezete pontos ismerete és megértése, melyekhez kapcsolódó tevékenységeket a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos rész tartalmazza. A különböző területeken fokozott segítségre szoruló gyermekekről folyamatos tájékoztatást ad az osztályfőnök és/vagy a gyermekvédelmi felelős. A fejlesztő munkában valamennyi pedagógus részt vesz. Az érdemjegyre történő átváltás Az osztályozás során a következő - %-ban kifejezett - teljesítményeket tekintjük az érdemjegyre váltás alapjául: – A témazárókat, felmérőket százalékosan is kimutatjuk. – Az egyes tárgyakhoz készült központi témazáró feladatlapoknál az abban javasolt ponthatárokat alkalmazhatjuk. – Minimumszintű felmérés esetén: 80 % alatt elfogadhatatlan (elégtelen) a teljesítmény. – Témazáró felmérések esetén: 40 % alatt elfogadhatatlan (elégtelen), 40 %– 59 % -ig elégséges, 60 %-79 %-ig közepes, 80%-89 %-ig jó, 90 %-100 %-ig jeles a teljesítmény. Tantárgyi ellenőrzés, értékelés rendszeressége:  A tanórai értékelés egész évben folyamatos

42







Háromhavonta az (11/1994 MKM rendelet 39/D (7) pontjában megfogalmazottaknak megfelelően) az IPR-ben résztvevő tanulók kompetencia alapú értékelése (ld.: IPR ) 2. évfolyam félévtől a tanulók előmenetelét, teljesítményét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, 2. osztály év végén, 3. évfolyamtól félév és év végén osztályzattal minősítjük.  A tanév során lehetőleg minden hónapban érdemjegyet adunk tanulóinknak tantárgyanként. Az igazgató a Köznevelési törvény 56.§-a alapján felmentheti a tanulót az értékelés alól egyes tantárgyaknál, ha a tanuló fogyatékosságát szakértői vizsgálat támasztja alá. (képességzavar, dyslexia, dyscalculia )

Az érdemjegyszerzés módjai:  szóbeli felelet  írásbeli munkák (feladatlap, témazáró, teszt, füzetvezetés, stb…)  csoportmunka  órai teljesítmény  kiselőadás, prezentáció  tanulói kísérletek  anyaggyűjtés  részvétel versenyeken, rendezvényeken Választható tantárgyból a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. Kötelezően választható: Hit-és Erkölcstan tantárgyakból Nem kötelezően választható tantárgy: Nemzetiségi népismeret 1-8. o. Minősítése:    

Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Nem felelt meg

Tantárgyi osztályzatok: Jeles (5)

Jó (4)

ha a tanuló a helyi tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, és tudja a tananyagot, ismereteit alkalmazni képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. A szabályokat saját szavaival is vissza tudja adni, érti és alkalmazni tudja azokat. A tananyagot szabadon, önállóan elő tudja adni. Ismereteit önállóan is képes gyarapítani. ha a tanuló a helyi tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget. Csak apró bizonytalanságai vannak,

43

Közepes (3)

Elégséges (2)

Elégtelen (1)

kisebb hibákat vét előadásában, a definíciókat tudja, ha nem is képes saját szavaival megfogalmazni. ha a tanuló helyi tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. Nevelői segítségre többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, a tananyagot önállóan előadni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát, kifejezésmódja, egyszerű, fogalmazása pontatlan. ha a tanuló a helyi tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat ismer, de nem ért, az összefüggéseket részlegesen látja át. Nem képes önálló feladatvégzésre. ha a tanuló a helyi tantervi követelményeknek nevelői segédlettel sem tud (akar) eleget tenni. A minimum követelményeknek sem tesz eleget, továbbhaladása nem biztosított

Az érdemjegyek bejegyzésének módjai: Az osztálynaplóban a különböző típusú értékelések során szerzett érdemjegyeket különböző színekkel jelöljük.  felmérő dolgozatok, témazárók – piros,  szóbeli, írásbeli feleletek - kék  egyéb teljesítmények (kiselőadás, gyűjtőmunka stb.) – zöld, fekete Ezeket nem egyenlő mértékben vesszük figyelembe a félévi és az év végi értékelésnél. A témazáró dolgozatokat súlypontozva számítjuk be. Az érdemjegyeket aláírásunkkal hitelesítjük az ellenőrzőben és egyidejűleg az osztálynaplóba is bejegyezzük. A felelés témáját az ellenőrző könyvben az érdemjegy előtt szövegesen jelöljük. Az iskolában írt dolgozatokat, feladatlapokat, témazárókat kérésükre a szülőknek fogadóórák, szülői értekezletek alkalmával megmutatjuk, tanév végéig megőrizzük. Osztályzat, az ami az év végi bizonyítványba kerül, összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, minősíti a tanuló tudását, tükrözi az esetleges fejlődést is. Az év végi osztályzatról az osztálytanító, szaktanár dönt, döntését az osztályozó értekezleten ismerteti a nevelőtestülettel. Mind a tantárgyi, mind a magatartás, szorgalom értékelésénél figyelembe vesszük, hogy a legutóbbi és a jelenlegi értékelés között mennyit fejlődött, illetve hanyatlott a tanuló. 7.2. Magatartás és szorgalom értékelése A tanulók magatartását és szorgalmát legalább negyedévente az osztályfőnökök a szaktanárok észrevételeit figyelembe véve – a gyerekekkel megbeszélve, minden hónap végén szóban és az osztálynaplóba, tájékoztató füzetbe vagy ellenőrzőbe rögzítve értékelik. A szorgalom és magatartás félévi és év végi osztályzatára az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – a tanulók jutalmazási és fegyelmezési fokozatának figyelembe vételével - tesznek javaslatot, majd a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten. A tanulók magatartásának értékelésekor fontos szerepet játszik a házirend szabályainak betartása:

44

       

egymás megbecsülése, felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, a kulturált szép magyar beszéd általánossá válása, a durvaságtól mentes kapcsolatokra való törekvés, étkezés és higiéniai szokások betartása, a környezet rendje, tisztasága, közösség tulajdonának védelme öltözködésükben legyenek mérték tartóak, ruházatuk alkalomhoz illő /ünnepi öltözék, testnevelési felszerelés........./

A tanuló magatartására, szorgalmára 1. osztályban és 2. évfolyam félévéig szöveges értékelést kap, 2. évfolyam félévétől negyedévenként és félévkor számszerűen, év végén szöveggel (pl: példás) kerül értékelésre. A magatartás és szorgalom értékelésének fokozatai Magatartás: Szorgalom:

Példás (5) Példás (5)

Jó (4) Jó (4)

Változó (3) Változó (3)

Rossz (2) Hanyag (2)

A tanulók félévi és év végi minősítése a negyedévi értékeléséből alakul ki, az osztályközösség véleményének figyelembevételével, az osztályfőnök javaslata, az osztályban tanító nevelők döntése alapján, oly módon, hogy az egyén számára nevelő hatású legyen. Ha a tanulóknak az adott időszakban bármilyen dicsérete vagy büntetési fokozata van a javasolthoz képest jobb vagy gyengébb lehet. A tanulókat illetve a szülőket a negyedévi értékelésről értesíteni kell. (ld.: IPR kompetencia alapú értékelés) Magatartás: A minősítés vegye figyelembe a tanuló életkori sajátosságait és az intézmény közösségeihez való viszonyát. A minősítés elvei azonosak az iskola minden színterén. Példás:

Jó:

Változó:

házirend szabályait betartja és társait is erre ösztönzi, képességeit alkotó módon használja fel, feladatot vállal, megbízatásait teljesíti, a közösségi munkában aktív, segíti társait az iskolai élet, különböző területein, a szervezett rendezvényeken készségesen részt vesz, önként vállal megbízást. felnőttekkel, társaival szemben kulturáltan viselkedik, az értékelt időszakban nem volt igazolatlan mulasztása, a közösség vagyonát védi, és környezetét tisztán tartja a házirendet betartja, tevékenységével, magatartásával segíti a közösséget, nem kezdeményező, de a közösségi munkában becsülettel részt vesz, a rábízott feladatokat elvégzi, viselkedése ellen általában nincs kifogás, felnőttekkel, társaival szembeni magatartása egy-két esetben kívánnivalót hagy maga után, környezetét tisztán tartja. a házirend ellen vét, csak részben, figyelmeztetéssel tartja be, viselkedésével szemben kifogás merül fel, képességeit nem hasznosítja, megbízatásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre végzi, a rá bízott feladatokat hiányosan teljesíti, az őt körülvevő környezet esztétikumának, rendjének megtartására fel kell

45

hívni a figyelmét, felnőttekkel, társaival szemben tanúsított magatartása kifogásolható, az iskolába és órára késve érkezik, mulasztását nem tudja igazolni (legfeljebb 5 nap) a házirend ellen tudatosan, rendszeresen és súlyosan vét, felnőttekkel, társaival szemben erősen kifogásolható a viselkedése, képességeit bomlasztó tevékenységre használja fel, felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez, nem vállal, a közösségi munkából kivonja magát, környezete rendjére, tisztaságára rendszeresen figyelmeztetni kell.

Rossz:

Szorgalom: A minősítés az egyéni képességek alapján kifejezi a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. Példás:

Jó:

Változó:

Hanyag:

tanulmányi munkájában igényes, megbízható, óra alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, a feladatok végzésében önálló, rendszeres, képességeihez mérten vesz részt a csoportmunkában és az önálló munkában, munkája eredményes, társai munkáját is elősegíti, érdeklődése a tanórákon kívüli információkra is kiterjed, szorgalmával példát mutat, serkent, ellenérzést nem kelt társaiban tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos, óra alatt figyel, spontán aktivitással vesz részt, ösztönző hatásokra önállóan dolgozik, önellenőrzése jó, csoportmunkában képességeihez mérten igyekszik részt venni, a tananyag iránt érdeklődik csupán tanórákra való felkészülése rendszertelen, óra alatt figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat, feladatait felszólításra, ellenőrzés mellett végzi el, érdeklődése megmarad a tananyag keretein belül, felszerelése hiányos, tanszereit nem hozza magával rendszeresen feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, kötelességtudata, önellenőrzése gyenge vagy nincs, az órai munkában legtöbbször passzív, félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kap valamelyik tantárgyból, képességeihez viszonyítva jóval gyengébb teljesítményt nyújt

8. CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Iskolánkban a tanulók alacsony létszáma miatt nem lehetséges a csoportbontás A egyéb foglalkozások, tevékenységek A közoktatási törvény értelmében az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. Céljuk minden esetben egybeesik az iskola céljával, sajátos eszközeivel jól kiegészíthetik, erősíthetik azokat. Népszerűek a tanórán kívüli tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások, szakkörök, melyeket intézményünkben évente a jelentkezők érdeklődésének és számának függvényében indítunk. A különböző képességű tanulók egyéni fejlesztését elsősorban a szociális hátrányok enyhítése céljából, a hiányzás, lemaradás miatt szervezzük a tanulók számára.

46

A tanórán kívüli egyéb foglalkozások Célja :       

önálló tanulásra nevelés hátránykompenzálás tehetséggondozás életszokások kialakítása, szinten tartása társas kapcsolatok irányítása egészséges életmódra nevelés szabadidő önálló felhasználására nevelés

     

önálló munka feltételeinek megteremtése önálló tanulási technikák elsajátíttatása tanulási képességek, készségek fejlesztése önellenőrzés képességének kialakítása szokások szinten tartása, továbbfejlesztése mintaadás a szabadidő hasznos eltöltésére

Feladata:

Szervezés szempontjai és feltételei:   

tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés előző tanév végén május 20.) a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve a tanulói leterheltséget mérlegelve.

Iskolánk az alábbi szervezeti formát és egyéb foglalkozásokat kínálja:   

„iskolaotthon”/ egész napos iskola /1-4. évfolyam napközis foglakozások / tanuló szoba/5-8. évfolyam sportkör/1-8. évfolyam/

Speciális, egyéni képességeket, készségeket fejlesztő egyéb foglalkozások:    

gyógytestnevelés logopédiai foglalkozás rehabilitáció/habilitáció iskolapszichológusi szolgáltatás

Diákkörök, szakkörök  néptánc (Békalencse és Vadvirág)  számítástechnika  matematika  nyelvi szakkör  honismeret Versenyekre felkészítés  tanulmányi: helyi, területi, megyei, regionális országos szintű Házi versenyekre történő felkészítés  tanulmányi  kulturális 47

 Diáknap   

sport DÖK-nap „Csere-bere” börze (lehetőség szerint) Gyereknap

Színházlátogatás, múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulások, tanulmányi séta / iskolai- és osztályszintű szervezésben / A TÁMOP 3.1.4/08 pályázat fenntartása idején – 2015 júniusáig – tanórán kívüli programjaink az intézményünkben: témahetek, három hetes projektek A TÁMOP 3.1.4/12 pályázat fenntartása idején – 2018 júniusáig – tanórán kívüli programjaink az intézményünkben: a pályázatba foglalt programok 9. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG

Intézményünk működteti az Integrációs Pedagógiai Rendszert, amelynek fontos eleme a multikulturális tartalom megjelenése a pedagógiai gyakorlatban, ennek egyik lehetséges formája a projekt módszerrel szervezett oktatás. A projekt közvetlen célja a különböző népcsoportokhoz, nemzetiséghez tartozó népek kulturális értékeinek megismertetése a bátai iskola valamennyi tanulójával. A tanulók megismerkedtek kihalófélben lévő hagyományokkal, mesterségekkel. Megismerik a cigányság kulturális értékeit, gasztronómiáját, életmódját. Rendezvények alkalmával a fellépők által bepillantást nyernek a cigányság zenei- tánckultúrájába. A projektek leírása (tananyagtartalom) megtalálható az igazgatói irodában, a lefűzött dokumentumok között, valamint elektronikus formában is tároljuk. 10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanulók fizikai állapotának mérése  A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal április, május hónapban.  A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket öszszehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.  A mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok a tanulók fizikai állapotának minősítését szolgálják. Módszerek „A tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez” a Dr. Fehérné Dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett módszertani szakanyagot fogadtuk el. 11. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK 11.1.Az egészségnevelés fogalma Az egészségnevelés a WHO meghatározása szerint olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, 48

amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, amelynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia. Az egészségnevelési elvek Olyan szemlélet kialakítása, amely képessé teszi a tanulót saját egészségi állapotának nyomon követésére, a külső és belső környezeti tényezők megváltozásából fakadó egészségi állapotot érintő hatások kivédésére, az egészség megőrzésére és a veszélyeztető hatások csökkentésére. 11.2. A környezeti nevelés alapelvei: A tanulókban olyan környezettudatos magatartás, ökológiai szemlélet kialakítása, a környezetért felelős életvitel elősegítése és a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása, amely a fenntartható fejlődést, globális összefüggések megértését segíti elő. A környezeti nevelési program megvalósításának területei Hulladék elhelyezés, tárolás Cél: A lehetőségek szerint áttérni a szelektív hulladékgyűjtésre. Megismertetni tanulóinkkal a hulladékok újrahasznosításának és a szakszerű tárolásának módjait. Bevonni őket és veszélyes hulladékok gyűjtésébe (szárazelemgyűjtés) önállóan, ill. bekapcsolódva más környezetvédelmi programokba. Víz- és villamos energiatakarékosság: Cél: A csapok csak a használatukkor adják a vizet, ne csöpögjenek! Csak a szükségleteknek megfelelően használjuk az elektromos áramot (pl. ne maradjon égve lámpatest, ha nem tartózkodunk a helyiségben.) Közlekedés: Cél: A gyalogos- és kerékpáros közlekedés szabályainak megismertetése. Természet, levegő, víz, talaj és zajvédelem: Cél: Még hatékonyabb természetvédelmi munka (partnerek bevonásával). A természetvédelem jeles napjainak ismerete, a különböző természetvédő akciókban aktív részvétel: fásítás, parkosítás. A környezetkárosító hatások megismerése és lehetőség szerinti kiszűrése. Fogyasztóvédelem: Cél: A helyes értékrend alakítása a fogyasztói szokások tekintetében. Tanulmányi kirándulások: Cél: A tanulók biológia, földrajz, környezetvédelmi stb. ismereteinek bővítése, hazánk nevezetességeinek megismerése, kultúrtörténeti értékeink felkutatása. 12. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK  

Részvétel az esélyegyenlőséget szolgáló pedagógus továbbképzéseken Az esélyegyenlőtlenségre utaló jelekkel rendelkező gyerekek kiszűrése

49

        

Kiemelt figyelem a tanórákon és egyéb foglalkozásokon a különleges gondozású gyerekekre Fejlesztések szaktanár, illetve a szakszolgálat munkatársa segítségével IPR eszközrendszerének lehetőség szerinti folyamatos bővítése Szabadidős tevékenységek: napközi, táborok, erdei iskola, kirándulás Az egész napos nevelés- oktatás fokozatos bevezetése Támogatások biztosítása: étkezési, tankönyv, stb. Pályázati lehetőségek kiaknázása (Erzsébet tábor, Útravaló program, TÁMOP projektek…) Az iskola tanulóit támogató helyi Gyermeklánc Alapítvány segítségének igénybevétele Partnerekkel történő együttműködés

13. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK Egyént, csoportot és osztályközösséget is lehet jutalmazni. Alapelvek:  a jutalom kiemelkedő teljesítményért adható  a jutalom legyen megérdemelt, serkentő és fejlesztő hatású,  a jutalom legye arányban a teljesítménnyel  A dicséret, jutalmazás formái és fokozatai: Formái:  dicséret, oklevél, szabadnap  könyvjutalom, jutalomkirándulás  anyagi hozzájárulás tanulmányi kiránduláshoz, üdüléshez Fokozatai:  osztályfőnöki, szaktanári /szóbeli, írásbeli / dicséret  igazgatói /szóbeli, írásbeli / dicséret  nevelőtestületi dicséret  szaktanár:- kiemelkedő - iskolai, megyei, országos - tantárgyi, sport eredményért  szakkörvezető:- kiváló szakköri szereplésért, eredményekért Kiemelkedő teljesítményért a nevelőtestület javaslata alapján a fokozatok betartása nélkül is adható jutalom. Jutalmazás alkalmai:  dicséretek - folyamatosan  egyéb- iskolagyűlésen  meghirdetett versenyeinken

50

 diák-önkormányzati napon  tanévzáró, ballagási ünnepélyen Magatartás: A minősítés vegye figyelembe a tanuló életkori sajátosságait és az intézmény közösségeihez való viszonyát. A minősítés elvei azonosak az iskola minden színterén. Szorgalom: A minősítés az egyéni képességek alapján kifejezi a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnökök a szaktanárok észrevételeit figyelembe véve – a gyerekekkel megbeszélve, alsóban havonta, felsőben negyedévente szóban és az osztálynaplóba, tájékoztató füzetbe vagy ellenőrzőbe rögzítve értékelik. A szorgalom és magatartás félévi és év végi osztályzatára az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – a tanulók jutalmazási és fegyelmezési fokozatának figyelembe vételével - tesznek javaslatot, majd a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten. A tanulók magatartásának értékelésekor fontos szerepet játszik a házirend szabályainak betartása:  egymás megbecsülése,  felnőttek iránti tisztelet, udvariasság,  a kulturált szép magyar beszéd általánossá válása,  a durvaságtól mentes kapcsolatokra való törekvés,  étkezés és higiéniai szokások betartása,  a környezet rendje, tisztasága,  közösség tulajdonának védelme  öltözködésükben legyenek mérték tartóak, ruházatuk alkalomhoz illő /ünnepi öltözék, testnevelési felszerelés/

51

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM

52

1. sz mellékelt A könyvtár- pedagógiai programja az alábbi jogszabályok alapján készült  2011. évi CXC. Törvény A nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend.  3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet Az iskolai könyvtár működtetési feltételei Az iskolai könyvtárban a községi könyvtár kb. 2000 kötetes letéti és kb. 2000 kötetes saját állomány áll rendelkezésre az iskola pedagógusai és a tanulói számára. A terem, berendezése új, esztétikus. Kiscsoportos foglakozások – könyvtári órák, szabadidős tevékenységek stb.- színteréül jól szolgál. Az itteni, SULINET által biztosított ingyenes internet használat segíti az oktatónevelő munkát, a tanulók tájékozódását. A technikai eszközök közül egy hordozható számítógép, egy könyvtári szoftver és egy rádiós-CD-s magnó áll rendelkezésünkre A könyvtár feladata, szolgáltatásai Szolgáltatásai:  Az oktató-nevelő munkához szükséges könyveket és folyóiratokat biztosítja, feltárja, használatukat megszervezi.  Tanulók olvasásra és könyvtárhasználatra való nevelését elősegíti a könyvtár játékaival, vetélkedőivel, rendezvényeivel.  A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek átadása, ehhez biztosítja a helyet és a szükséges tankönyveket.  Tanórák és aktuális feladatok segítése, az önálló kutatómunka, gyűjtőmunka és a versenyekre való felkészülés biztosítása.  Ingyenes INTERNET hozzáféréssel bővíti a tanulók ismeretszerzési lehetőségét.  A helyi programok megvalósítását sajátos szakmai eszközeivel szolgálja.  Az etnikai helyi program folyamatosságát segíti a megfelelő szakirodalmak és tankönyvek beszerzésével.  A könyvtár nyitva tartásának lebonyolítása  Könyvek, tartós tankönyvek kölcsönzése Szolgáltatások típusai: Alapszolgáltatások:  Egyéni és csoportos helyben használat  A könyvtári állomány kölcsönzése  Tájékoztató szolgálat-olvasószolgálat  Irodalomajánlás  Közérdekű tájékoztatás  Más könyvtártípusok megismertetése  Könyvtárközi kölcsönzés

53

Az iskolai könyvtár tájékoztató tevékenységének legfontosabb területe a tanulmányi munka szolgálata. A tanulóval együttműködő, a tanulót a tájékozódás folyamatába bevonó, közös keresési stratégiát kialakító pedagógiai szándék érvényesítése. Kiegészítő szolgáltatások  Dokumentumok másolása, új ismerethordozók összeállítása, ill. előállítása.  Muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemények  Kiállítások Az iskolai könyvtár helyszínei, színterei:     

könyvtárterem osztályterem egyéb külső helyszín tanóra tanórán kívüli foglalkozás  előadás A könyvtárhasználat oktatásának céljai és feladatai az általános iskolában Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljainak megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy (számítástechnika és könyvtárhasználat) és az iskolai élet egészét átható informatikai (könyvtárhasználatra) nevelés biztosíthatja. A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár „forrásközpontként” való felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, ezért cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, feldolgozás és felhasználás etikai szabályait is. A könyvtárhasználat oktatásának eszközei, eljárások és módszerek:     

egyéni és csoport munka vetélkedő kiállítás rejtvények könyvismertetés

Nemzeti alaptantervre épülő, kerettantervnek megfelelő iskolai könyvtári ismérvek:

54

A könyvtárhasználat oktatása során a tanulók olyan eszköztudást sajátítanak el, melyet a teljes tanulási folyamatban és azon túl is bármely ismeretszerző és –feldolgozó tevékenységük során alkalmazni tudnak. Az ismeretkör két jellegzetes szegmensből áll. Egyik eleme egy világosan elkülöníthető alapozó ismeret együttes, amely a könyvtárra, mint információtároló és szolgáltató egységre, a dokumentumokra, mint forrásokra és az elérésüket biztosító tájékoztató eszközökre vonatkozik. Olyan tartalomtudásról van itt szó, amely nélkül az önálló ismeretszerzés nem lehet hatékony. A könyvtárhasználati tananyagnak ez a része az informatika tantárgy kerettantervébe épült be oly módon, hogy az évfolyamonként megjelenő órakeretek minden esetben magukban foglalják a könyvtári informatikai ismeretek és műveletek tanítására fordítandó időt is. Megtanításukra elsősorban a könyvtárostanár vállalkozhat, hiszen ő rendelkezik az ismeretkör szakszerű átadásához nélkülözhetetlen könyvtár szakos felkészültséggel. De olyan megoldás is elképzelhető, hogy más szaktárgyat tanító pedagógus kapja meg a könyvtárhasználat oktatását feladatul, ha megfelel a szükséges képesítési követelményeknek. Az ismeretek elsajátításához és gyakorlásához nélkülözhetetlen a törvény előírásainak megfelelő iskolai könyvtár, a megfelelő összetételű, elrendezésű és feltártságú könyvtári állomány. (A könyvtár állománya napjainkban nem szorítkozik a hagyományos nyomtatott dokumentumokra, bármely formában, illetve technikával rögzített információt gyűjt, és hozzáférést biztosít a különböző funkciójú CD-ken található forrásokhoz, valamint a számítógépes hálózatok adatbázisaihoz is. A könyvtárosképzés programjaiban már szerepel a könyvtári informatika, a most végzők ismerik az új információs technológiákat, a továbbképzések pedig a korábban végzettek számára biztosítják a szükséges ismeretek megszerzését.) A másik elem a fellelt információ feldolgozása. A NAT-ban ezt az ismeretegyüttest a szellemi munka technikája elnevezés foglalja össze. A kerettantervekben a könyvtárhasználati ismeretkörnek ez a része a magyar nyelven belül jelenik meg. A kerettanterv táblázatai az adott évfolyamokra előírt teljes órakeretet közlik, nem különítik el a befogadott ismeretkörre fordítandó órákat. Tájékoztatónkban ezért a könyvtárhasználat időkereteinek tervezhetősége érdekében mindkét befogadó tantárgy táblázataiban javaslatot teszünk a könyvtári ismeretkörök elsajátításához szükséges órakeretekre. Az információ megjelenési formája általában természetes nyelvű szöveg, amelyből csak megfelelő szövegértelmező, illetve-feldolgozó képességgel tud a tanuló ismereteket szerezni. Akár grammatizáló, akár kommunikáció-központú anyanyelvi oktatás valósul meg, a szöveg – mint alapvető nyelvi egység – megjelenik a tananyagban. Sokoldalú vizsgálata, ismerete vezet el az önálló információ-feldolgozáshoz, ahhoz a képességhez, hogy a szóbeli vagy írásbeli közlések valamely problémának megfeleltetett lényegét felismerjük, kiemeljük, saját szempontjaink szerint rendszerezzük és új közlést hozzunk létre, tehát az információt saját tudásunkká transzformáljuk. Ebben az értelemben oktatása során a tanulás tanítása valósul meg. A tananyag alapozó jellegű, elsajátítása során eszközzé alakul, lehetővé teszi bármely tantárgy aktív elsajátítását, ha az azokat tanító kollégák tudnak tanulóiknak erről a képességéről és alkalmazzák tantárgyuk tanítása során. Ilyen értelemben a könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt. A könyvtárhasználati tananyag megtanításának/megtanulásának órakerete

55

A használói képzés alapozását szolgáló – befogadó tárgyakba (informatika, magyar nyelv) illesztett – könyvtárismereti elemek, valamint az osztályfőnöki nevelés programjába szervesen beépíthető témakörök elsajátításához szükséges időkeretek nem haladják meg az évi 8-10 tanítási órát. Az általános iskolai képzésben 45 tanítási óra keretében oldható meg a könyvtárhasználat alapjainak megtanítása, megtanulása. 1–4. és 5–8. évfolyam 1–4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2+5+5+6= 18 magyar összesen: 18 óra

5–6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Informatika 5+5=10 magyar

7–8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Informatika 5+4= 9 magyar

0+3=3 informatika

2+3= 5 informatika

Összesen: 10/3 óra

Összesen: 9/5 óra

Táblázatban összefoglaló jelleggel jelenik meg az egyes évfolyamokon tervezett könyv- és könyvtárhasználati órák éves óraszáma. A kerettanterv követelményrendszerét figyelembe véve a könyvtári órák az egyik befogadó tantárgy, a magyar órák terhére kerültek betervezésre, amelyet a könyvtáros tanár tart. Tudnunk kell, hogy noha az alapozás a könyvtárostanár dolga, az önálló információszerzés, tanulás képességének kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése a nevelőközösség, az egész iskola feladata. A táblázat tartalmazza az informatika órákba is betervezett óraszámot. Is. Az informatika órákon szakos tanár feladata a számítógéppel olvasható vagy a hálózaton hozzáférhető dokumentumokhoz, illetve adatbázisokhoz, a forráshoz, és a benne foglalt információhoz való eljutás folyamatának megismertetése a tanulókkal. A könyvtárra épülő szaktárgyi órák száma a kerettantervi követelmények alapján tantárgyanként 2-3 óra éves szinten. Ilyen esetben a könyvtáros is aktív részt vevője a tanórák szervezésének, igény esetén a lebonyolításának.

56

2. sz. melléklet

Helyi tanterv (A Bátai Hunyadi János Általános Iskola könyvtár használati helyi tantervét a mellékelt CD/ DVD tartalmazza

57

Záró rendelkezések

PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Az Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete 2013. március 27. napján tartott ülésén elfogadta és az igazgató jóváhagyta. Kelt: Báta, 2013. március 27. …………………………… igazgató

Az Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat 2013. március 26. napján tartott ülésén véleményezte. Kelt: Báta, 2013. március 26. …………………………………… DÖK vezetője

Az Pedagógiai Programot a Szülői Szervezet 2013. március 26. napján tartott ülésén véleményezte. Kelt: Báta, 2013. március 26. …………………………………… Szülői Szervezet elnöke

Az Pedagógiai Programot a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetősége 2013. március 26. napján tartott ülésén véleményezte.. Kelt:. Báta, 2013. március 26. …………………………………… RNÖ vezetője

Ellenjegyezte: P.H. ………………………………… Tankerületi igazgató

58