68 KERTGAZDASÁG 2011. 43. (1)
ÖKONÓMIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS
AZ INTENZÍV SZABADFÖLDI PAPRIKATERMESZTÉS HELYZETE ÉS LEHETÊSÉGEI KELET-EURÓPÁBAN, KOSZOVÓ ÉS MAGYARORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL SKENDER KACIU1, OMBÓDI ATTILA2 1. Prishtinai Egyetem, MezĘgazdaság- és Állatorvostudományi Kar, Növény- és Zöldségtermesztési Tanszék 2. Szent István Egyetem, Kertészeti Technológiai Intézet KULCSSZAVAK: versenyképesség, termésátlag, költséghatékonyság, kiszámíthatóság A jelenlegi európai kereskedelmi és piaci viszonyok új kihívások elé állították a kelet-európai térség zöldségtermesztĘit, fokozatosan háttérbe szorulnak a hagyományos termesztéstechnológiát alkalmazók. A versenyképesség fenntartása érdekében elkerülhetetlennek tĦnik az intenzív technológiai elemek egyre szélesebb körĦ használata. Jó példa erre a folyamatra a magyarországi szabadföldi étkezésipaprika-termesztés technológiájának fejlĘdése, a termésátlagok nagyarányú növekedése. Napjainkban már a termesztĘterület több mint 70%án használnak intenzív technológiát. Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés azonban nagy beruházási és üzemeltetési költségĦ, ezért addig, amíg a hagyományos termesztési mód is nyereséges volt, a kistermelĘk vonakodtak a bevezetésétĘl. A magas költségek miatt a módszer elterjedéséhez különösen fontos a hitelezést is felvállaló integrátorok megléte. Koszovóban ma még kevésbé érvényesülnek azok a folyamatok, amelyek Magyarországon már kikényszerítették az intenzív technológiai elemek nagymértékĦ használatát. Jelenleg még a hagyományos termesztési mód is kellĘ jövedelmet biztosít a családi gazdaságok számára. Ezért annak ellenére, hogy gazdasági elemzések szerint intenzív termesztési móddal a nyereség három és félszer nagyobb, egyelĘre vonakodnak az új termesztési módszereket alkalmazni. ValószínĦsíthetĘ azonban, hogy amint Koszovót is elérik a Magyarországon már lezajlott piaci és gazdasági változások, akkor az ottani paprikatermesztĘk is csak akkor maradnak versenyképesek, ha modernizálják a termesztéstechnológiát.
AZ INTENZÍV MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK OKAI A kereskedelmi láncok nagymérvĦ térnyerése a zöldség-gyümölcs kereskedelemben és az Európai Unió szinte teljesen szabad versennyel jellemezhetĘ zöldség-gyümölcs piaca új kihívások elé állította a kelet-európai térség zöldségtermesztĘit. Csak a költséghatékonyan termelĘ, magas termésátlag mellett kiemelkedĘ minĘséget produkáló gazdaságok tudnak hosszú távon is versenyképesek maradni. Ezen kívül napjaink kereskedelmi viszonyai között alapkövetelménnyé vált a termesztés idĘzítése, tervezhetĘsége, kiszámíthatósága és az elĘállított áru egyöntetĦsége. A szabadföldi zöldségtermesztésben annak ellenére kell megfelelni ezeknek a követelményeknek, hogy a klímaváltozás következtében jól érezhetĘen egyre szélsĘségesebbé válik az idĘjárás. A hagyományos termesztéstechnológiát alkalmazó termesztĘk nem tudnak megfelelni e kihívásoknak, elvesztik versenyképességüket. Ezért a jelenlegi gazdasági, kereskedelmi és éghajlati körülmények között a szabadföldi zöldségtermesztésben az intenzív technológiai elemek jelentĘsége egyre nagyobb lesz, és ez a tendencia a jövĘben várhatóan csak fokozódni fog. Az integrátori szerepet játszó cégek is annál biztonságosabbnak ítélik meg a hitelkihelyezést, minél intenzívebb termesztést folytat az adott gazdaság (OMBÓDI, 2008). Jó példa a fentebb ismertetett folyamatok érvényesülésére a magyarországi szabadföldi étkezésipaprikatermesztés technológiájának folyamatos fejlĘdése, átalakulása. Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés alapelemei a hibridek, a földkockás (leginkább tálcás) palánták, a csepegtetĘ öntözĘrendszer, a tápoldatozás és a mĦanyag fóliával takart kiemelt ágyások alkalmazása. Ezeken kívül mind gyakoribb a kisalagutas fóliatakarás, a vándorfóliás termesztés, a kordonozás és az integrált növényvédelem használata. Egyes gazdaságokban új elemként megjelent már a mikroszórófejes öntözés, a termésritkítás és a segédgépes betakarítás is (TÖRÖK, 2007; OMBÓDI, 2009). Kísérleti adatok alapján intenzív termesztéstechnológiát alkalmazva a paprika termésátlaga egymástól gyökeresen eltérĘ idĘjárású években is hasonlóan alakult (OMBÓDI et al., 2006). Ez a termesztési mód tehát kiszámíthatóbb és megbízhatóbb paprikatermesztést eredményez, megfelelve ezzel a kereskedelmi követelményeknek.
ÖKONÓMIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS
KERTGAZDASÁG 2011. 43. (1) 69
Gazdaságos azáltal lesz, hogy a korábbi szedéskezdet, a nagyobb termésátlag és a jobb termésminĘség következtében jóval nagyobb bevételĦ és általában költséghatékonyabb, mint a hagyományos termesztéstechnológia (OMBÓDI, 2009). Intenzív termesztéstechnológiát használva a biológiai érettségben betakarított típusokkal 50–60, a fehér termésĦ fajtákkal 70–80, de akár 100 t/ha-os termésátlag is elérhetĘ, ami jobb években (a töltenivaló típusnál 100 Ft/kg-os értékesítési átlagárral számolva) akár extraprofitot is eredményezhet. TermesztĘi vélemény szerint megfelelĘ idĘjárás mellett az intenzív szabadföldi paprikatermesztés jövedelmezĘbb, mint a fĦtetlen fólia alatti termesztés (LEDÓNÉ, 2007). Mondhatjuk erre, hogy jövedelmezĘbb, de azért nagyobb kockázatú. Természetesen az intenzív termesztés igen drága, 2009-es árakon számolva a kisalagutas változat hektáronkénti önköltsége a kápia és a paradicsom alakú típusoknál akár a 4 millió, a töltenivaló fajtáknál pedig akár a 4,5 millió forintot is elérheti (KITE adat). Ezek pedig jóval nagyobb értékek, mint az AKI által a tesztüzemi rendszer meghatározó árutermelĘ gazdaságai átlagában 2008-ra megadott 1,4 millió forintos termelési költség (BÉLÁDI és KERTÉSZ, 2009). Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés tehát nagy beruházási és üzemeltetési költségĦ, és ennek következtében anyagi értelemben magas kockázatú termesztési mód. A hagyományos termesztéshez képest a modern technológiákkal ugyan általában csökken az egységnyi termésmennyiség elĘállítására jutó önköltség, de olyan években, amikor a piaci ár ez alá az érték alá csökken (pl. 2006-ban a paradicsom alakú paprika esetében), vagy elemi kár esetén a termesztĘnek nagyobb lehet a vesztesége, mint az alacsonyabb költségĦ tradicionális módszerek használatával (TÖRÖK, 2007). A SZABADFÖLDI PAPRIKATERMESZTÉS HELYZETE KOSZOVÓBAN A paprikát a törökök terjesztették el Koszovóban a XVII. században. Az öntözĘrendszerek kialakításának következtében az 1960-as és ’70-es években növekedett meg igazán a termesztĘterület. A belsĘ jugoszláv piac jó értékesítési lehetĘségeket nyújtott a ’70-es és a ’80-as években, elsĘsorban a tengerparti területekre szállítottak koszovói paprikát. Koszovóban a paprika számít a legfontosabb zöldségnövénynek mind termesztési, mind táplálkozási szempontból. Friss fogyasztása és feldolgozása is jelentĘs mértékĦ, a koszovói konyha lényeges eleme. Jelenleg a 14 500 hektáros szabadföldi zöldségtermesztĘ terület 30%-án, közel 4500 hektáron termesztenek paprikát. A legfontosabb termesztĘkörzetek a Dukagjin völgyben, a Fehér-Drin folyó mentén helyezkednek el. Az egy termesztĘre jutó terület általában 1-2 ha. A hajtatás viszont elenyészĘ jelentĘségĦ, a kereskedelmi célú paprikahajtató felület mindössze 2 hektárnyi fóliasátor. A nagy felületĦ szabadföldi termesztés ellenére Koszovó nettó importĘr paprikából. Az évi 800 tonna exporttal szemben 8000 tonna import áll. Paprika importjára elsĘsorban a koszovói betakarítási periódust megelĘzĘ május-júliusi idĘszakban szokott sor kerülni, zömében Törökországból és Macedóniából. Az export az augusztusi-októberi idĘszakra korlátozódik, és fĘleg Montenegróba és Szerbiába irányul. A belsĘ piaci árak a környezĘ országokénál magasabbak, a nagykereskedelmi ár még a legrosszabb évek augusztusában és szeptemberében sem megy 0,2 euró alá, míg a kiskereskedelmi árak még a júliusi-októberi idĘszakban is 0,5 euró felett maradnak. TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA A Koszovóban jelenleg általánosan alkalmazott paprikatermesztési technológia nemzetközi összehasonlításban meglehetĘsen elavultnak minĘsíthetĘ, a termésátlagok kifejezetten alacsonyak. Szinte kizárólag szabad elvirágzású fajtákat termesztenek, a ’Somborka’ (a ’Bogyiszlói’-hoz hasonló típus), a ’Kurtovska Kapia’, a ’Duga Bella’ és a ’Soroksári’ (helyi írásmóddal ’Shorok Shari’) a vezetĘ fajták. A ’Duga Bellá’-t csak frissen fogyasztják, a másik három fajta feldolgozóipari célokat is szolgál. Hektárra vonatkoztatva 1–1,2 kg magot használnak fel a szaporításhoz. A magvakat fóliaalagutakkal takart melegágyakba vetik, és gyakran törköllyel takarják. Ilyen körülmények között a palánták lassan fejlĘdnek, csak a magvak kicsírázása 20–25 napig tart. A 4–6 leveles szálas palántákat május során ültetik ki kézzel, hektáronként 100–160 ezres tĘszámot alkalmazva. A tápanyag-utánpótlás a tapasztalatok alapján történik, talajvizsgálatot szinte sosem végeznek. A termesztĘk 30–40%-a alkalmaz szerves trágyázást. Indítótrágyaként 600–800 kg/ha összetett (15:15:15) mĦtrágya kijuttatása az általános gyakorlat. A termesztĘk egy része már elkezdett komplex és káliumtúlsúlyos mĦtrágyákat is hasz-
70 KERTGAZDASÁG 2011. 43. (1)
ÖKONÓMIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS
nálni. Két-három alkalommal fejtrágyáznak, összességében 100–200 kg/ha nitrogén hatóanyagnak megfelelĘ nitrogén mĦtrágyával. Az Anadrini régióban esĘztetĘ berendezésekkel öntöznek, másutt továbbra is inkább a barázdás öntözést használják. A csepegtetĘ öntözés alkalmazása még ritkaságszámba megy. Egyes körzetekben gyakori a túlöntözés, ami komoly növényvédelmi problémákat okoz, tovább nehezítve a monokultúrás termesztés következtében amúgy sem könnyĦ helyzetet. A gyomirtáshoz a termesztĘk fele használ fel herbicideket. A legfontosabb kórokozók a Phytophthora capsici, a Fusarium sp., a Verticillium albo-atrum és a Xanthomonas campestris. A kártevĘk közül a levéltetvek és a pattanóbogarak okozzák a legnagyobb problémát. A betakarítási idĘszak július végétĘl szeptember végéig, október elejéig tart. A termésátlag a legjobb termesztĘk esetében eléri a 20–25 t/ha-t, de átlagosnak a 10–15 tonnás eredmény számít. Gyakori a háztól történĘ direkt eladás, illetve a kispiaci értékesítés. A fĘszezonban a termésmennyiség körülbelül felét vásárolják fel nagykereskedĘk. A kereskedelmi láncok részaránya a zöldség-gyümölcs kereskedelembĘl jelenleg 10% körüli. A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ INTENZÍV TERMESZTÉS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KOSZOVÓBAN Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés fontosabb technológiai elemei természetesen Koszovóban is ismertek. Például nemzetközi projektek keretében megvalósított kisebb parcellákon a termesztĘk is megismerkedhetnek velük. Árutermesztésben való alkalmazásuk azonban meglehetĘsen ritka. A kevés meglévĘ termesztĘi tapasztalat alapján azonban állítható, hogy hibridek, tálcás palánta, hektáronkénti 40–60 ezres tĘszám, kisalagutas takarás, csepegtetĘ öntözĘrendszer és tápoldatozás alkalmazásával koszovói körülmények között június 20-ai szedéskezdetet, 45 t/ha-os termésátlagot és jobb minĘséget is el lehet érni. Természetesen az intenzív technológia nagyobb beruházási igényĦ és nagyobb önköltségĦ a hagyományosnál, a különbség körülbelül kétszeres (1. táblázat). Talán kicsit meglepĘ, de 280 Ft/eurós árfolyammal számolva a koszovói termelési költségek nem sokkal maradnak el a magyarországitól. Koszovóban az input anyagok ára kicsit magasabb, mint a környezĘ országokban, és az azokat forgalmazó cégek még nem fejtenek ki túl nagy aktivitást az országban. A korábbi szedéskezdet, a magasabb termésátlag és a jobb minĘség következtében azonban a bevétel is jóval nagyobb az intenzív termesztésben, közel két és félszerese még a legjobban sikerült hagyományos termesztésének is (1. táblázat). Ennek következtében az intenzív termesztés tiszta nyeresége három és félszer nagyobbnak adódik. A termesztĘket egyelĘre elég nehéz rávenni ezen új technológiák alkalmazására. Hiányzik az e módszerek alkalmazásához szükséges szakmai tudásuk, ráadásul nem hiszik el, hogy megtérülnek a nagyobb beruházási és üzemeltetési költségek, és ezért félnek felvállalni azokat. Kevés hiteles információ jut el hozzájuk a technológiákról, hiányzik a megfelelĘ promóció. Nincsenek 2-3 éves idĘtartamú demonstrációs programok, ahol a termesztĘk a saját szemükkel folyamatosan meggyĘzĘdhetnének e módszer elĘnyeirĘl, életképességérĘl. Még nem alakult ki egy olyan integrátori kör (többféle input anyag forgalmazásával foglalkozó nagykereskedĘk, feldolgozók, termelĘi szervezetek), amely segíthetné ezen eljárás meghonosítását. TermelĘi szervezetek alakítására nemzetközi segítséggel már voltak ugyan próbálkozások, de e téren hosszú távú, tartós sikereket még nem sikerült elérni. A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ INTENZÍV SZABADFÖLDI PAPRIKATERMESZTÉS 1. táblázat JÖVEDELMEZÊSÉGE KOSZOVÓBAN, 1 HEKTÁROS CSALÁDI GAZDASÁGRA SZÁMÍTVA (FORRÁS: KACIU, 2008) GAZDASÁGI MUTATÓK
HAGYOMÁNYOS (1)
INTENZÍV (2)
Termésátlag (t/ha) (3)
22,5
45
Értékesítési átlagár (euró/kg) (4)
0,25
0,30
Bevétel (euró/ha) (5)
5500
13 500
Termesztési költségek (euró/ha) (6)
4481
9806
EbbĘl a család munkaerĘköltsége (euró/ha) (7)
2146
3501
Nyereség (euró/ha) (8)
1019
3694
Nyereség a családi munkaerĘ költség beszámítása nélkül (euró/ha) (9)
3165
7195
KERTGAZDASÁG 2011. 43. (1) 71
ÖKONÓMIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS
AZ INTENZÍV SZABADFÖLDI PAPRIKATERMESZTÉS TÉRHÓDÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
terület (1)
2010
2009
0
2008
Termésmennyiség (ezer t) (2)
10
2008
1000
2007
20
2007
2000
2006
30
2005
3000
2004
40
2003
4000
2002
50
2001
5000
2000
60
1999
70
6000
1998
7000
1997
80
1996
8000
1995
7HUPĘWHUOHW KD
A rendszerváltást követĘen a magyarországi szabadföldi paprikatermesztés a kisüzemekben csak kicsit volt magasabb színvonalú, mint a jelenlegi koszovói gyakorlat. A statisztikai adatok alapján az országos termésátlag 15 t/ha környékén mozgott, tehát az 1960-as évekhez képest semmit sem javult. Ugyanezen idĘszak alatt a hajtatási paprika termésátlaga a négyszeresére nĘtt Magyarországon, és más szabadföldi zöldségkultúrákban (pl. étkezési paradicsom, konzervuborka, görögdinnye) is megjelentek az intenzív technológiai elemek. Egyre több szakember és kutató vetette fel, hogy valamit tenni kell, mert ha nem történik változás, akkor a magyarországi szabadföldi paprikatermesztés teljesen teret fog veszíteni, csak az intenzív technológiai elemek széleskörĦ alkalmazásával tehetĘ újra versenyképessé (MOÓR és HORVÁTH, 2001). Pár, a technológiai fejlesztésben élenjáró üzem és a jövĘt szem elĘtt tartó integrátor (pl. a Róna és a Havita szövetkezetek, a KITE, az Univer) felkarolták ezt a termesztéstechnológiát, hozzájárultak a módszer hazai viszonyokhoz történĘ adaptálásához, segítették elterjedését. Ezeket a kezdeményezéseket látva a magyar felsĘoktatási intézményekben is egyre több kutatást végeztek e témával kapcsolatban. Ezen erĘfeszítések ellenére az intenzív szabadföldi paprikatermesztés kezdetben csak lassan terjedt Magyarországon, elsĘsorban magas költségigénye miatt. Eközben 1996-tól 2006-ig a termĘterület és a termésmennyiség is a felére csökkent, miközben az országos termésátlag továbbra is a 15 t/ha-os érték körül ingadozott (1. ábra). Az egyre keményebb piaci körülmények és a 2006-os alacsony értékesítési árak azonban fordulópontot hoztak. Ez volt az az év, amely az alacsonyabb színvonalon termesztĘ gazdákat válaszút elé állította – vagy végleg felhagynak a szabadföldi paprikatermesztéssel, vagy a nagyobb beruházási és üzemeltetési költségeket vállalva intenzifikálják termesztésüket. A következĘ négy év során a termĘfelület tovább csökkent, 3000 hektárról 1200 hektárra (1. ábra). A megújulásra képtelen termesztĘk felhagytak a termesztéssel, miközben a még talpon maradt társaik között folyamatosan nĘtt az intenzív termesztéstechnológiát alkalmazók aránya. 2008-ban a töltenivaló típust már a terület felén e módszerrel termesztették (GYÚRÓS, 2008). 2009-ben az akkor 1400 hektáros szabadföldi paprikatermesztĘ
0
termésmennyiség (2)
30 20
termésátlag (3)
1. ÁBRA. A magyarországi szabadföldi étkezésipaprika-termesztés termĘfelületének, termésmennyiségének és termésátlagának alakulása az elmúlt 15 évben (Forrás: FRUITVEB)
2010
2009
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
0
1996
10
1995
TermásátODg (t/KD) (3)
40
72 KERTGAZDASÁG 2011. 43. (1)
ÖKONÓMIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS
területnek mindössze kevesebb mint az egyharmadán (400 ha, 29%) alkalmaztak hagyományos termesztést. A csepegtetĘ öntözéssel felszerelt, félintenzívnek nevezhetĘ terület 25%-kal (350 ha), a talajtakarással is ellátott felület 33%-kal (470 ha), míg a kisalagutas technológia 13%-kal részesedett az összes felületbĘl (KITE adatok). Az intenzív termesztés arányának növekedése miatt a termĘfelület csökkenése ellenére a termésmennyiség 2009-ig nem mérséklĘdött tovább. A folyamat eredményeképpen az országos termésátlag pedig megduplázódott, 2009-ben elérte a 34 t/ha-t (1. ábra). A termésátlag ráadásul annak ellenére növekszik, hogy az elmúlt években a kisebb terméspotenciálú piros termésĦ fajtakörök (pritamin és kápia) átvették az uralmat a töltenivaló fajtáktól, 2008-ban már 60% fölötti volt a területi arányuk. A rettenetes idĘjárású 2010-es év elĘzetes adatai jól mutatják, hogy azért természetesen ez a technológia sem mindenható, ebben az özönvízszerĦ esĘkkel, jégkárokkal és nagy hĘingadozásokkal jellemezhetĘ évben az országos termésátlag épphogy meghaladta a 22 t/ha-t. Hasonló extrém idĘjárási körülmények között szabadföldön csak a vándorfólia alkalmazása eredményez megfelelĘ termésbiztonságot. Nem véletlen, hogy a vezetĘ hazai termesztĘk egyre nagyobb felületen létesítenek ilyen berendezéseket. A zömében biológiai érettségben betakarított pritamin és kápia paprikák esetében különösen fontos tényezĘ a tenyészidĘszak megnyújtása, amire szabadföldi körülmények között az idĘleges növénytakarás és a mĦanyag fóliás talajtakarás nyújt lehetĘséget. Jól érzékelhetĘ tendencia, hogy az intenzív termesztéstechnológia magas beruházási igénye egyre több termesztĘt késztet arra, hogy a bevételek fokozása érdekében növelje a korai terméshányadot, és ennek érdekében idĘleges takarást is alkalmazzon. TÖRÖK (2007) konkrét termesztĘi példát mutatott arra, hogy az alacsony árakkal jellemezhetĘ 2006-os évben a kisalagutas takarás eredményezte korábbi szedéskezdet volt az a tényezĘ, amely egyáltalán gazdaságossá tette a paradicsomalakú paprika intenzív termesztését. KÖVETKEZTETÉSEK A jelenlegi európai kereskedelmi és piaci viszonyok következtében elkerülhetetlennek látszik, hogy a kelet-európai szabadföldi paprikatermesztĘk is áttérjenek az intenzív termesztéstechnológia alkalmazására. A kereskedelmi láncok egyre növekvĘ részaránya és a nyílt európai uniós piac következtében Magyarországon az elmúlt négy év során nagyon felgyorsult ez a folyamat, és már a felület több mint 70%-án használják ezt a technológiát. A változás a termesztĘterületek drasztikus csökkenésével és a termésátlagok nagyarányú növekedésével járt együtt. Az intenzív technológia térhódításának egyik elĘfeltétele volt, hogy szakemberek, integrátorok és kutatók több mint 10 éve fáradoztak e módszer elterjesztésén, és a technológia már úgymond teljesen készen állt a váltást felvállaló termesztĘk számára. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy amíg a hagyományos termesztéstechnológia alkalmazása még kecsegtetett néminemĦ nyereséggel, addig a kisebb volumenĦ termelĘk vonakodtak felvállalni a jóval nagyobb költségĦ intenzív termesztéstechnológiát. A nagy költségek miatt kiemelt fontosságú a hitelezést is felvállaló integrátorok szerepe, valamint a viszonylag stabil piaci viszonyok megléte. Várható, hogy a jövĘben a többi, paprikatermesztéssel régóta foglalkozó kelet-európai országban (Bulgária, Románia, volt jugoszláv tagköztársaságok) is hasonló folyamatok fognak lejátszódni. Emlékeztetve kissé a rendszerváltás környéki magyarországi viszonyokra, Koszovóban még nem jellemzĘ a kereskedelmi láncok uralma a zöldség-gyümölcs kereskedelemben, és a viszonylag kedvezĘ piaci árak ellenére még az importnyomás sem akkora, mint Magyarországon. Tehát Koszovóban ma még kevésbé érvényesülnek azok a folyamatok, amelyek Magyarországon már kikényszerítették az intenzív technológiai elemek nagymértékĦ használatát a szabadföldi paprikatermesztésben. Jelenleg még a hagyományos termesztési mód is kellĘ jövedelmet nyújt a családi gazdaságok számára, és a hagyományos kereskedelmi csatornák útján is megoldható az áru értékesítése. ValószínĦsíthetĘ azonban, hogy amint Koszovót is elérik az említett piaci és gazdasági változások, akkor az ottani paprikatermesztĘk is csak úgy tudnak majd versenyképesek maradni, ha modernizálják a jelenleg alkalmazott termesztéstechnológiát. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzĘk ezúton szeretnének köszönetet mondani Svájc koszovói együttmĦködési irodájának és Dánia külügyminisztériumának a koszovói állapotok felméréséhez nyújtott anyagi segítségért, valamint a KITE MezĘgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.-nek a magyarországi paprikatermesztésrĘl összegyĦjtött adataiért.
ÖKONÓMIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS
KERTGAZDASÁG 2011. 43. (1) 73
PRESENT SITUATION AND FUTURE POSSIBILITIES OF INTENSIVE OPEN FIELD SWEET PEPPER CULTIVATION IN EASTERN-EUROPE BASED ON THE EXAMPLES OF KOSOVO AND HUNGARY KACIU, S.1, OMBÓDI, A.2 1. University of Pristina, Faculty of Agriculture and Veterinary, Department for field crops and vegetables 2. Szent István University, Institute of Horticultural Technology KEYWORDS: competitiveness, yield, cost efficiency, calculability SUMMARY The actual European trading and market circumstances present new challenges for the Eastern-European vegetable growers. Farmers applying the conventional growing methods are gradually losing ground. For maintaining their competitiveness adopting the best agricultural practice is seems to be inevitable. A good example for this process is the development of the Hungarian open field sweet pepper production technology during the past years. Presently intensive production methods are used on more than 70% of the total production area. However, this method has high costs of investment and operating expenses. That is why as far as profit was produced even by the conventional growing method small scale growers were hesitated whether they should adapt the intensive technology or not. Because of the high costs the activity of integrator companies ready to deal on credit is vital for the dispersal of this production method. Tendencies which forced the substantial use of best agricultural practice in the Hungarian open field sweet pepper industry are not strongly present at the moment in Kosovo, since now even the conventional production method can result adequate income for small family farms. Therefore despite of the fact that according to exact economic calculations the intensive method can result in three and a half times bigger profit growers are reluctant to change their production technology. However, it is likely that as the economic and market situation will change also in Kosovo according to the general European tendencies, Kosovarian sweet pepper farmers could remain competitive just by modernising their growing methods. TABLES AND FIGURES TABLE 1. Economic calculations for conventional and intensive open field sweet pepper productions in Kosovo, for a 1ha family farm (source of data: Kaciu, 2008) (1) conventional, (2) intensive, (3) yield, (4) price, (5) revenue, (6) variable costs, (7) from that the family labour, (8) income, (9) income together with the family labour FIGURE 1. Evolution of area, quantity and yield of open field sweet pepper production in Hungary during the last 15 years (source of data: FRUITVEB). (1) area (ha), (2) quantity (thousand t), (3) yield (t/ha) IRODALOMJEGYZÉK 1. BÉLÁDI K., KERTÉSZ R. (2009): A fĘbb mezĘgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete a tesztüzemi adatok alapján 2008-ban. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. 161. 2. FRUITVEB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (1995–2010): A zöldség és gyümölcs ágazat helyzete Magyarországon. Magyar Kertészeti Tanács, Budapest. 3. GYÚRÓS, J. (2008): Paprikatermesztésünk 2008. évi tapasztalatai. Gyakorlati Agrofórum 19. (11.): 54-56. 4. KACIU, S. (2008): Study of the current situation of pepper production in Kosovo. Horticultural Promotion in Kosovo. Pristina. 5. LEDÓNÉ DARÁZSI H. (2010): Versenyképes lehet az intenzív szabadföldi paprikatermesztés a nyári, fólia alatti termesztéssel. Zöldség- gyümölcs Piac és Technológia, 14. (10): 20. 6. MOÓR J., HORVÁTH S. (2001): Újra sikeres a szabadföldi paprikatermesztés. Gyakorlati Agrofórum, 12. (1.): 17–20. 7. OMBÓDI, A., KERTÉSZ, K., HOREL, J., HORVÁTH, A., DIMÉNY J. (2006): Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés értékelése négy év adatai alapján. Kertgazdaság, 38. (3.): 10-15. 8. OMBÓDI A. (2008): Az intenzív zöldségtermesztés technológiai alapjai. Egyetemi jegyzet, Szent István Egyetem, GödöllĘ. 102. 9. OMBÓDI A. (2009): Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés egyes technológiai elemeinek vizsgálata. Habilitációs értekezés, Debreceni Egyetem Agrár és MĦszaki Tudományok Centruma, Debrecen 10. TÖRÖK J. (2007): Intenzív szabadföldi paprika termesztéstechnológiája. Zöldségtermesztés, 38. (4.): 12–15.
