Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által képviselt tagvállalatok szerepe a magyar gazdaságban

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által képviselt tagvállalatok szerepe a magyar gazdaságban 2013. augusztus

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló ................................................................................................................... 1 Bevezetés ................................................................................................................................... 9 Adatforrások......................................................................................................................... 10 Hozzájárulás a magyar gazdaság teljesítményéhez, a foglalkoztatáshoz és a költségvetéshez11 Az IGYE tagvállalatai által előállított bruttó hozzáadott érték alakulása ............................. 12 Közvetett és indukált nemzetgazdasági hatások ............................................................. 14 A tagvállalatok munkahelyteremtő és -támogató szerepe .................................................. 17 A tagvállalatok költségvetési hozzájárulásai ........................................................................ 21 A tagvállalatok árnyék-hozzájárulásai a gazdaság egyes területeinek teljesítményéhez ........ 24 Az árnyék-hozzájárulások összesített értéke ....................................................................... 24 Az árkedvezmények alakulása .............................................................................................. 25 Az egészségügyi intézmények működésének közvetlen támogatása .................................. 27 Az orvosok továbbképzésére költött tagvállalati források................................................... 28 A tagvállalatok kutatás-fejlesztési kiadásai .......................................................................... 29 A kormányzati intézkedések várható hatásai a vezetői kérdőívek alapján ............................. 32 A tagvállalatokhoz kapcsolódó hozzáadott érték várható alakulása ................................... 34 A cégek foglalkoztatásának várható alakulása ..................................................................... 35 A tagvállalatok költségvetési befizetéseinek várható alakulása .......................................... 36

Vezetői összefoglaló A tanulmányban az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) által összefogott tagvállalatok

nemzetgazdasági

hozzájárulásának

összesítését,

szerepének illetve

a

felmérését szektort

és

értékelését,

árnyék-

érintő

kormányzati

lépések

hatásvizsgálatát végeztük el. A nemzetgazdaságban játszott szerepüket a következő aspektusok mentén vizsgáltuk meg:  



a vállalatok által megtermelt összes hozzáadott érték a vállalatok nemzetgazdaságba való integráltságukból származó multiplikatív hatásuk: o a hozzáadott érték teremtésére o a munkahelyteremtésre hozzájárulásuk az államháztartási befizetésekhez

A tagvállalatok árnyék-hozzájárulását a következő tényezők segítségével elemeztük:    

árkedvezmények az egészségügyi intézmények, patikák és nagykereskedők részére; az egészségügyi intézmények támogatása gyógyszer-, eszköz- és pénzadományokkal; az orvosok továbbképzésére költött források; a kutatás-fejlesztési célú kiadások.

A szektort érintő kormányzati intézkedések hatásainak vizsgálata során a tagvállalatok nemzetgazdaságban játszott szerepük alakulására készítünk előrejelzést.

Hozzájárulás a nemzetgazdaság hozzáadott értékéhez A tagvállalatok magyar gazdaságba illeszkedését jól mutatja, hogy az általuk előállított 100 forintnyi hozzáadott értékhez a nemzetgazdaság más területein további 109 forintnyi hozzáadott érték adódik. Az IGYE tagvállalatok közvetlenül és a tovagyűrűző hatások révén együttesen 204,8 milliárd forint hozzáadott értéket állítottak elő 2012-ben. Ez a magyar gazdaságban előállított teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték (GVA) 0,9 százalékának felelt meg. (1. ábra) A vizsgált tagvállalatok közvetlen hozzájárulása 2012-ben 98,1 milliárd forint volt. A közvetlen hatáson túl azonban a nemzetgazdasághoz való teljes hozzájárulásuk ennél lényegesen magasabb, melyet multiplikátor segítségével tudunk megbecsülni. A multiplikatív hatásokat is figyelembe véve a vállalatok által előállított 100 forintnyi hozzáadott érték a nemzetgazdaság más területein további 109 forintnyi hozzáadott érték

1

létrejöttét támogatja, azaz 2012-ben 98,1 milliárd forintra további 106,7 milliárd forint jutott. 1.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K M U LT I P L I KÁTO R SEG Í T SÉ G É V E L SZ Á M Í TOT T T E L JE S

HOZ Z Á JÁ R U LÁ SA A N E M Z E TG A Z DA SÁG BA N E LŐÁ L L Í TOT T HOZ Z Á A D OT T É RT É K HE Z

(2008-2012) 400 350

0,91% 0,79%

0,96%

0,86% 0,94%

0,8%

milliárd forint

300 250 200 150 100

50

1,0%

Σ 222,3 Mrd Ft Σ 212,1 Mrd Ft Σ 207,4 Mrd Ft Σ 204,8 Mrd Ft Σ 180,8 Mrd Ft 0,5% 45,4 43,3 42,3 41,8 36,9 70,5 67,2 65,7 64,9 57,3 0,3% 86,6

101,6

99,4

106,5

98,1

2008

2009

2010

2011

2012

0,0%

0

Indukált hozzájárulás Közvetett hozzájárulás Közvetlen hozzájárulás Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely)

A tagvállalatok a nagykereskedői profiljuk mellett szorosan integrálódtak a magyar gazdaságba, partneri kapcsolataik révén erős tovagyűrűző hatásokkal bírnak a gazdaság más szereplőire. A tagvállalatok fejlődése vagy esetleges hanyatlása ennek megfelelően a cégek közvetlen szerepénél erőteljesebb hatással jár a gazdaság egészére.

A tagvállalatok nemzetgazdaságba való integráltságukból származó foglalkoztatási multiplikatív hatása A tagvállalatok magyarországi foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatásuk is jelentős, a tagvállalatoknál létesülő 10 munkahely további 5 állás létrejöttéhez/megtartásához járul hozzá a magyar gazdaságban. Így a 2044 foglalkoztatotton túl további 1045 magyar család megélhetéséhez járulnak hozzá. (2. ábra) A tagvállalatoknál magasan kvalifikált, túlnyomó többségében felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalót foglalkoztatnak, továbbá a kutatás-fejlesztésben dolgozók aránya nemzetgazdasági szinten is kiemelkedően magas. A multiplikátor úgy értelmezhető, hogy az IGYE tagvállalatainál létesülő minden második állás nemzetgazdasági szinten további egy munkahely létrejöttét/fennmaradását támogatja. Vagyis a tagvállalatoknál létrehozott állások a beszállítói/partneri kapcsolatok

2

révén, valamint a munkavállalói jövedelmek elköltésének hatására 0,51 újabb munkahely létesítését/megtartását támogatják. 2.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K N A K M U LT I P L I KÁTO R SE G Í T SÉG É V E L SZ Á M Í TOT T T E L JE S FOG LA L KOZ TATÁ SI HATÁ S A

4 000 3 500 3 000

Σ 3 699 állás

Σ 3 674 állás

(2008-2012)

Σ 3 609 állás

553

549

539

699

694

682

2 500

Σ 3 466 állás 518 655

Σ 3 089 állás 462 584

2 000 1 500 1 000

2 447

2 431

2 388

2 293

2008

2009

2010

2011

2 044

500 0

Közvetlen foglalkoztatás

Közvetett foglalkoztatás

2012

Indukált foglalkoztatás

A tagvállalatok munkavállalói állományába összesen 2044 fő tartozott 2012-ben. Nemzetgazdasági szinten a cégekhez kapcsolódó foglalkoztatás a multiplikatív hatások miatt ennél jóval jelentősebb. Az elemzésbe bevont társaságok összesen 3089 munkahely létrehozásában/megtartásában játszottak szerepet. A tagvállalatok foglalkoztatásában jelentős változások történtek 2012-ben, 2008-hoz viszonyítva a versenyszférában alkalmazottak létszáma 6,9 százalékkal csökkent, a vizsgált vállalatoknál ennél jelentősen nagyobb csökkenés volt, 16,5 százalékos. Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottak negyede rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2012-ben, míg ez az arány a tagvállalatok esetében megközelítette a 90 százalékot, ami rendkívül magas. Emellett dolgozóik 10 százaléka kutatás-fejlesztési területen tevékenykedett, ami szintén kiemelkedően magas.

A tagvállalatok hozzájárulása az államháztartási befizetésekhez A tagvállalatok magyarországi tevékenységük révén összességében 66,5 milliárd forinttal gyarapították 2012-ben a költségvetés bevételeit, ami 6,5 milliárd forinttal meghaladja a 2008-as befizetéseket. (3. ábra) A vizsgált időszakban az egyes befizetések nagysága a változó gazdasági és jogi környezetnek megfelelően módosult. (3. ábra)

3

2011-ben a 84,5 milliárd forintos összes befizetésben az ágazati különadók növekedtek meg rendkívüli mértékben, míg a személyi jövedelemadóból származó bevételek a jogszabályi környezet változása és a leépítések miatt jelentősen csökkentek. 3.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K Á L LA M H Á Z TA RTÁ SI B E FI Z E T ÉSE I R É SZ LE T ES B ONTÁ SBA N

(2008-2012) 90 80 70 milliárd forint

60 50 40

Σ 84,5 Mrd Ft 7,1 Σ 73,1 Mrd Ft Σ 70,5 Mrd Ft Σ 66,5 Mrd Ft 6,5 6,1 6,8 Σ 60 Mrd Ft 5,7 51,0 35,9 33,1 24,9 36,3

30 20 10 0

13,1

13,5

13,2

9,7 6,7

11,2

11,3

6,5

2008

2009

13,3

12,4

6,3

6,0 7,1

5,2 5,8

2010

2011

2012

Egyéb befizetések (társasági adó, iparűzési adó, stb.) Ágazati különadók

Társadalombiztosítási járulékok Személyi jövedelemadó Nettó áfa befizetés

2012-ben az új finanszírozási technika bevezetése, a támogatás-volumen szerződések felülvizsgálata és a gyógyszerkassza megvágása (2012-es teljesítése 61,4 milliárd forinttal elmaradt a 2011-estől) következtében jelentősen csökkent a vállaltok különadó befizetése. A létszámleépítés miatt pedig a bérekhez kapcsolódó befizetések (személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok) csökkentek.

A tagvállalatok árnyék-hozzájárulásai Az árnyék-hozzájárulásokkal a tagvállalatok az ellátórendszer folyamatos működését segítik. Az árkedvezményekkel, az adományokkal és támogatásokkal a kórházak, a gyógyszer-nagykereskedők és a patikák terheit csökkentik, a továbbképzésekl, rendezvények szervezésével és az aktív kutatás-fejlesztési tevékenységükkel az ellátórendszer humánerőforrásának szakmai felkészültségéhez és itthon tartásához járulnak hozzá. A tagvállalatok árnyék-hozzájárulásai fokozatosan növekedtek, 2012-ben már 40,5 milliárd forintot tettek ki, mely az összesített árbevétel 11,4 százaléka. (4. ábra) Az árkedvezmények mértéke a vizsgált öt év alatt megtriplázódott, az ellátórendszer számára nyújtott kedvezmények mértéke 2012-ben meghaladta a 10 milliárd forintot. (4. ábra) 2011-ben a tagvállalatok bruttó kibocsátásuk 3,2 százalékát, arányaiban a nemzetgazdasági átlag közel hatszorosát fordították kutatás-fejlesztési célokra. (5. ábra) 4

A tagvállalatok különböző csatornákon teljesített árnyék-hozzájárulásai a vizsgált időszakban folyamatosan növekedett, összesített értéke 2012-ben elérte a 40,5 milliárd forintot. Ez az összeg a vizsgálatba bevont cégek összesített árbevételének 2008–2009-ben 8,5; 2010–2011-ben 10, 2012-ben már 11,4 százalékát tette ki. Eleinte a kutatás-fejlesztési kiadások nőttek jelentősen, míg az árkedvezmények a vizsgált időszakban megtriplázódtak. A gazdasági válság idején a nagyobb arányú árkedvezmények különösen számottevő segítséget jelenthettek a gyógyszer-nagykereskedők, a patikák és az ellátórendszer számára. Még 2012-ben is az árkedvezmények fele az ellátórendszerben jelentkezett, ennek mértéke már 10,6 milliárd forint, az öt év alatt közel háromszorosára nőtt nominál értéken számolva. A támogatásba fogadott patikai készítmények árához nyújtott kedvezmény is a vizsgált időszak alatt megtriplázódott, 2012-ben már 6,7 milliárd forintot tett ki. 4.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K Á R NY É K - HOZ Z Á JÁ R U LÁ S A I NA K Ö S SZ ES Í T E T T É RT É KE

Σ 40,5 Mrd Ft

milliárd forint

40 30 20 10

Σ 36,0 Mrd Ft Σ 29,1 Mrd Ft

11,9

Σ 30,8 Mrd Ft 16,8

12,8

14,6

4,1 4,5

4,2 3,2

7,6

8,8

Σ 35,5 Mrd Ft

4,6 3,2 11,4

11,5 4,8 3,0 16,1

4,0 2,6 22,0

0 2008

2009 2010 2011 2012 Kutatás - fejlesztés Orvos-továbbképzések, szakmai rendezvények, prevenció támogatása Adományok és pénzbeli támogatások egészségügyi intézmények részére Árkedvezmények

A kutatás-fejlesztés kiadások a kutatásokban részt vevő orvosok hazánkban tartását segíti, mivel a klinikai vizsgálatok vezetése szakmai presztízst, új ismereteket és nem utolsósorban többletjövedelmet biztosít a doktorok számára. Továbbá sokszor az állam helyett végzik az orvosok tovább-képzését, támogatnak szakmai rendezvényeket, az erre költött összes forrás 4 és 5 milliárd forint között mozgott a vizsgált időszakban.

5

5.

ÁBRA:

E GY ES

N E M Z E TG A Z DA SÁG I Á G A K K U TATÁ S - FE J LE SZ T É SI R Á FOR D Í TÁ SA I A

SZ E KTOR B R U T TÓ K I B O C SÁTÁ SÁ NA K SZ Á Z A L É K Á BA N

(2011)

IGYE tagvállalatok

3,2%

Vegyi anyag, termék gyártása és gyógyszergyártás

2,6%

Szolgáltatási szektor

0,7%

Nemzetgazdasági átlag

0,6%

Feldolgozóipar

0,5%

Számítógép, elektronikai, optikai termék, villamos berend., gép, gépi berend., közúti jármű, egyéb jármű gyártása

0,4%

Mezőgazdaság

0,1%

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása

0,1%

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás és vízellátás, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

0,0%

0%

1%

2%

3%

4%

A cégek bruttó kibocsátásának (értékesítés nettó árbevétele és az aktivált saját teljesítmények összege) arányában mért kutatás-fejlesztési ráfordításaik nemzetgazdasági összehasonlításban kiemelkedően magasak. A vizsgált vállalkozások 2011-ben bruttó kibocsátásukhoz viszonyítva 3,2 százalékot, a nemzetgazdasági átlag közel hatszorosát fordították kutatás-fejlesztési célokra.

Kormányzati intézkedések várható hatásai Tekintve, hogy a jövőbeni Kormányzati döntésekről nem rendelkezünk elegendő információval, azok hatásai nehezen becsülhetők. A bejelentett kormányzati döntések hatására a tagvállalatok várakozásai alapján becsült hozzáadott érték 2012-höz képest várhatóan kismértékben csökken (6. ábra). A foglalkoztatottak száma a vezetői beszámolók alapján további 40 fővel csökken – de nem kizárható ennél drasztikusabb mértékű csökkenés sem –, a multiplikatív hatást is figyelembe véve nemzetgazdasági szinten legalább 60 munkahely megszűnésére lehet számítani (7. ábra). A tagvállalatok államháztartási befizetései várhatóan 63–65 milliárd forint körül alakul az elkövetkezendő években (8. ábra). A tagvállalatok adatszolgáltatásaiból nyert információk alapján várható hatások figyelembe vételével a 2012-es adatokat továbbvezettük a 2013–2014-es üzleti évekre, majd becslést készítettünk a cégekhez köthető hozzáadott érték alakulásáról. A várt árbevétel-kiesés, valamint az ennek hatására meghozott költségcsökkentő intézkedések miatt a tagvállalatok

6

együttes hozzáadott értéke már 2012-ben is számottevően csökkent, és várhatóan kismértékben tovább csökken majd az elkövetkezendő években. 6.

ÁBRA:

A Z IGYE

TAG VÁ LL A LATA I NA K M U LT I P LI KÁTOR O K S EG Í T SÉ G É V E L SZ Á M Í TOT T

T E L JE S HOZ Z Á JÁ R U LÁ SA A N E M Z E TG A Z DA SÁ G BA N E LŐÁ LLÍ TOT T HOZ Z Á A D OT T É RT É K HE Z

-

A V E Z E TŐ I KÉ R D Ő Í V A D ATA I B Ó L SZ Á M Í TOT T VÁ R HATÓ PÁ LYA

300

milliárd forint

250

0,96%

Σ 180,8

150

36,9

50

0,94%

0,79%

200

100

0,91%

Σ 212,1

Σ 207,4

43,3

42,3

67,2

65,7

101,6

99,4

57,3 86,6

Σ 222,3

(2013-2014) 1,0%

0,86%

0,82%

0,77% 0,8%

Σ 204,8 41,8

Σ 202,6 41,3

Σ 202,7 41,3

0,6%

70,5

64,9

64,2

64,2

0,4%

106,5

98,1

97,1

97,1

45,4

0,2%

0

0,0% 2008

2009 2010 2011 2012 2013 2014 Indukált hozzájárulás Közvetett hozzájárulás Közvetlen hozzájárulás Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely)

A tagvállalatok adatai szerint 2012-ben közel 250 fős létszámleépítést hajtottak végre. Ezen felül a vezetők adatszolgáltatása alapján további 40 fő elbocsátása várható 2014 végéig, a multiplikatív hatást figyelembe véve közel 60 munkahely került veszélybe. 7.

ÁBRA:

A Z IGYE

TAG VÁ LL A LATA I NA K M U LT I P LI KÁTOR O K S EG Í T SÉ G É V E L SZ Á M Í TOT T

T E L JE S FOG LA LKOZ TATÁ S I HATÁ SA

-

A V E Z E TŐ I KÉ R D ŐÍ V A D ATA I B ÓL SZ Á M Í TOT T

VÁ R HATÓ PÁ LYA

4 000 3 500 3 000

(2013-2014)

Σ 3 699 553

Σ 3 674 549

Σ 3 609 539

Σ 3 466 518

699

694

682

655

2 500

Σ 3 089 462

Σ 3 083 461

Σ 3 030 453

584

583

573

2 044

2 040

2 005

2012

2013

2014

2 000 1 500 1 000

2 447

2 431

2 388

2 293

2008

2009

2010

2011

500 0 Közvetlen foglalkoztatás

Közvetett foglalkoztatás

7

Indukált foglalkoztatás

Az adatok frissítését követően 2013-ra és 2014-re vonatkozóan is kisebbre becsülhető az államháztartási befizetések. Az áfa a csekély mértékű változásának hátterében a belföldi értékesítés nettó árbevételének mindössze 0,6 százalékosra becsült változása áll. A személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok csökkenését a létszámleépítés indokolja. Az ágazati különadók alakulását a várt támogatott gyógyszerek értékesítésének és az orvoslátogatók számának várható csökkenése magyarázza. 8.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K Á L LA M H Á Z TA RTÁ SI B E FI Z E T ÉSE I R É SZ LE T ES B ONTÁ SBA N

V E Z E TŐI KÉ R D ŐÍ V A DATA I B Ó L SZ Á M Í TOT T VÁ R H ATÓ PÁ LYA

90 80

milliárd forint

70 60

Σ 70,5 6,1 Σ 60,3 5,7

50 40

Σ 73,1 6,5

33,1

35,9

Σ 84,5 7,1 Σ 66,5 6,8

-

A

(2011-2013) Egyéb befizetések (társasági adó, iparűzési adó, stb.)

Σ 65,2 Σ 63,0 6,8 6,8

Ágazati különadók

35,2

Társadalombiztosítási járulékok

51,0

24,9

36,3

34,9

30 20 10 0

13,1

13,5

13,2

9,7 6,7

11,2

11,3

6,5

2008

2009

13,3

12,4

12,2

6,3

6,0 7,1

5,2 5,8

5,2 5,8

10,9 4,6 5,8

2010

2011

2012

2013

2014

8

Személyi jövedelemadó Nettó áfa befizetés

Bevezetés Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) 25 nemzetközi hátterű, innovatív készítményeket fejlesztő és előállító gyógyszergyártó cég hazai leányvállalatait fogja össze. Ezek a vállalatok jelenlétükkel, tevékenységeikkel részt vesznek a magyar nemzetgazdaságban keletkező jövedelmek és hozzáadott érték előállításában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy munkahelyeket biztosítanak, árukat és szolgáltatásokat vásárolnak a hazai gazdaság más szereplőitől, így közvetve további munkahelyek létrejöttét, megtartását támogatják. A hozzáadott érték gazdasági értelemben nem más, mint a cég által az adott időszakban értékesített termékek, valamint a készletváltozások pénzbeli értékének összege csökkentve az anyagjellegű ráfordításokkal. Egyszerűbben fogalmazva a bruttó hozzáadott érték az adott időszakban megtermelt/értékesített áruk és szolgáltatások közvetlen anyagjellegű költségein felüli többlet. Ez a többlet nyújt fedezetet a munkavállalók jövedelmeinek kifizetésére, a működés fenntartásához szükséges eszközök pótlására, valamint a cégek tulajdonosainak profitja is e forrásból származik. A hozzáadott érték terhére kifizetett, a munkavállalókat és a tőketulajdonosokat illető jövedelmek egy részét vonja el az állam különböző adók, járulékok és egyéb befizetési kötelezettségek formájában. Látható tehát, hogy a hozzáadott érték alakulása kulcsfontosságú mind a munkavállalók, mind a tőketulajdonosok, mind az állam számára, hiszen jövedelmeik tartósan nem szakadhatnak el a közvetlen termelési költségeken felüli többlet értékétől. Ha a gazdasági szereplők (munkavállalók, tőketulajdonosok, állam) mégis huzamosabb időn keresztül a megtermelt hozzáadott értéket megközelítő vagy annál nagyobb összeget vonnak ki a cégből, akkor megkezdődik a vagyonvesztés, a termeléshez használt eszközök fokozatos felélése. Ennek következtében a vállalatok működésük fenntartása érdekében idővel pótlólagos tőkebevonásra kényszerülhetnek vagy ennek hiányában megszűnhetnek. A fenti érvelés fonalát követve építettük fel kutatásunk eredményeinek frissítését 2011. és 2012. évek tekintetében, illetve készítettünk becslést 2013. és 2014-re. A frissített kutatás eredményeinek ismertetését a tagvállalatok által ismételten kitöltött adatlapokra, kérdőívekre, valamint a vállalati beszámolókra alapozzuk. A kutatásunkból azon tagvállalatok, amelyek korábban még nem voltak tagjai az egyesületnek (2 vállalat) kimaradtak, illetve azon vállalatok, amelyek régebben sem vettek részt a kutatásba, és most is jelezték, hogy továbbra sem kívánnak egyedi adatokat szolgáltatni (2 vállalat). Az első fejezetben 23 IGYE-tagvállalat auditált éves beszámolóiból származó adatok felhasználásával becslést készítünk a cégek közreműködésével a magyar gazdaságban létrejövő hozzáadott érték összegéről, a multiplikátorokkal számítva. Emellett figyelmet fordítunk az IGYE-tagvállalatokhoz köthető foglalkoztatásra, valamint összegezzük a cégek által különböző jogcímeken teljesített költségvetési befizetéseket. A vállalatok működésének teljes nemzetgazdasági hatásáról is becsléssel szolgálunk, amihez az angolszász országokban 9

elterjedt hatásvizsgálati módszertant alkalmazzuk. Az elemzés e szakaszában a 2008–2012 közötti időszak tényadatait vizsgáljuk, amiket a fentiekben leírt becslésekkel egészítünk ki. Az elemzés második fejezetében a tagvállalatok körében végzett adatgyűjtésre alapozva ismertetjük a 21 gyártó szerepét az egészségügyi rendszer fenntartásában, a gyógyszerellátási láncban, valamint a hazánkban megvalósuló gyógyszeripari kutatásfejlesztés területén. A felsorolt csatornákat összességében a tagvállalatok nemzetgazdasági árnyék-hozzájárulásainak nevezzük. Az elnevezést az indokolja, hogy a kimutatott kiadások jelentős hányada ugyan tartalmilag a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulást jelent, ám a hivatalos statisztikák ezeket egyáltalán nem vagy csupán részben képesek megragadni. A záró részben pedig az újonnan kitöltött vezetői kérdőívek segítségével két elemzési feladatot mutatunk be. Egyrészt pillanatképet alkotunk arról, hogy a vállalatvezetők miként értékelik cégük jelenlegi helyzetét. Másrészt a várakozásokra vonatkozó kérdések segítségével felmérhetők a kormányzati intézkedések hatásai. A kormányzati intézkedések valószínűsíthető következményeit az első fejezetben vizsgált gazdasági mutatókra nézve számszerűsítjük (hozzáadott érték, foglalkoztatás, költségvetési bevételek).

Adatforrások A tanulmány elkészítése során hivatalos, nyilvánosan is elérhető statisztikai adatokra, valamint az IGYE tagvállalatainak körében lebonyolított adatgyűjtés eredményeire támaszkodtunk. A 25 tagvállalat közül 19 cég adatait vettük figyelembe, azon vállaltok adataira alapoztuk az elemzést, amik a korábbi felmérésben is részt vettek. Mivel gyakorlatilag a teljes tagvállalati kör eleget tett adatszolgáltatási felhívásunknak, ezért a hiányzó vállalatok adatait a mintából becsült értékekkel helyettesítettük azokon a területeken, ahol erre szükség és lehetőség nyílt. A főbb felhasznált adatforrások: -

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat – Elektronikus beszámoló a vállalatok 2008-2012. évi beszámolói.

-

A Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Adatbázisában közzétett gazdaságstatisztikai adatok.

-

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerforgalmi adatai.

-

Frissített vállalati adatgyűjtés az IGYE tagvállalatainak körében.

Ezen adatforrásokon kívül következtetéseink megalapozásához, megerősítéséhez további nyilvánosan elérhető adatokat is igénybe vettünk, melyekre felhasználásuk helyén lábjegyzetben hivatkozunk. 10

Hozzájárulás a magyar gazdaság teljesítményéhez, a foglalkoztatáshoz és a költségvetéshez E szakaszban a vállalati adatszolgáltatásokra, valamint a tagvállalatok nyilvános éves beszámolóiból származó adatokra támaszkodva értékeljük a cégek hozzájárulását a nemzetgazdaság teljesítményéhez. Az elemzés során elsődlegesen a magyar gazdaságban keletkező bruttó hozzáadott érték (Gross Value Added – GVA) számszerűsítésére koncentráltunk, mivel ez a mutató a gazdasági teljesítmény nemzetközileg leginkább elfogadott mércéje, és ez képezi a bruttó hazai össztermék (Gross Domestic Product – GDP) számításának alapját is. Gazdaságstatisztikai fogalmakkal leírva a bruttó hozzáadott érték nem más, mint a termelést végző egységek bruttó kibocsátásának és folyó termelőfelhasználásának különbözete. Mind a bruttó kibocsátás, mind a folyó termelőfelhasználás megfeleltethető a vállalatok szokásos eredménykimutatásából bizonyos soroknak, e megfeleltetéseket a számítás lépéseit leíró táblázatban kapcsos zárójelek jelölik. + Bruttó kibocsátás – Folyó termelőfelhasználás

+ Értékesítés nettó árbevétele + Aktivált saját teljesítmények – Anyagjellegű ráfordítások

= Bruttó hozzáadott érték (GVA) + Termékadók/-támogatások egyenlege (fogyasztási adók) = Bruttó hazai termék (GDP) A bruttó hozzáadott értéket megnövelve az adott vállalat által a költségvetésbe befizetett fogyasztási jellegű adók (általános forgalmi adó, jövedéki adó, egyéb fogyasztást terhelő adók) összegével becslést nyerhetünk a céghez kapcsolható bruttó hazai össztermékre. Hangsúlyozandó, hogy bár számításaink során a hivatalos statisztikai szolgálat által alkalmazott módszertant1 követtük, a vállalati szintű adatokból számított hozzáadott értéket mégis nyers becslésként szükséges kezelni. Ennek oka, hogy megfelelő információk hiányában nem állt módunkban azokat a korrekciókat elvégezni, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai alkalmaznak a GVA és a GDP számítása során. Összességében ennek ellenére úgy véljük, hogy hivatalos statisztikák hiányában az IGYE tagvállalatainak igen heterogén csoportjára vonatkozóan az általunk alkalmazott eljárás a lehető legjobb becslést biztosítja.

1

Központi Statisztikai Hivatal [2009]: GNI Inventory 2.1 Magyar nyelvű változat. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/modsz/gni_inventory_ver2.1hun.pdf (letöltve: 2011. május 18.).

11

Az IGYE tagvállalatai által előállított bruttó hozzáadott érték alakulása A tagvállalatok és kapcsolódó cégeik a vizsgált időszakban jelentős értékkel járultak hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez. A cégek által közvetlenül előállított hozzáadott érték nominál értéken 100 milliárd forint körül stabilizálódott, de 2010-es áron számolva a 2012-es 98,1 milliárd forintos bruttó hozzáadott érték mindössze 92,3 milliárd forintnak felel meg, ami 7,2 százalékos csökkenés reálértéken. 9.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K KÖZ V E T LE N HOZ Z Á JÁ R U L Á SA A NE M Z E TG A Z DA SÁG BA N E LŐÁ LLÍ TOT T B R U T TÓ HOZ Z Á A D OT T É RT É K HE Z

400 350

304,5

359,2

351,0

328,9

milliárd forint

300 250

217,9

251,6

227,3

(2008–2012) 351,3

252,7

253,2

200

150 100

101,6

86,6

106,5

99,4

98,1

50 0

2008 Bruttó kibocsátás

2009

2010

Folyó termelőfelhasználás

2011

2012

Bruttó hozzáadott érték (GVA)

Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján

Az IGYE-tagvállalatok a vizsgált öt évben mért közel 100 milliárd forintos közvetlen hozzájárulásukkal (nominál értéken) a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 0,4– 0,5 százalékát állították elő (10. ábra). Ez a hozzáadottérték-tömeg nagyságrendileg megfelel a textil-, ruházati- és bőrtermékgyártás által megtermelt többletnek. A vállalatoknál keletkező bruttó hozzáadott érték elsődlegesen a munkavállalók és a tőketulajdonosok között oszlik meg, az elemzés e szintjén eltekintünk az állami újraelosztás hatásaitól. Ennek megfelelően a 10. ábrán a munkavállalói és tőkejövedelmek az adók, járulékok és egyéb elvonások előtti bruttó értékeket jelölik. A bruttó munkavállalói jövedelem összege nominál értéken 2011-ig jelentősen nem változott, majd 2012-ben csökkent. A hozzáadott érték kezdeti növekedése a tőkejövedelem emelkedésében csapódott le. E hipotetikus kép alapján úgy tűnhet, hogy a vállalatok nyereségessége a hozzáadott érték növekedésével párhuzamosan javult. Ám ez valójában téves következtetés, mivel a 10. ábrán bemutatott bruttó értékek nem tükrözik az állam által végrehajtott elvonásokat.

12

10.

ÁBRA:

A

M EG T E R M E LT B R U T TÓ HO Z Z Á A D OT T É RT É K E L S ŐD LE G E S E LOS Z TÁ SA

0,46%

160 140

milliárd Ft

0,5%

0,45%

0,41%

0,38%

120 100

0,43%

Σ 101,6 Mrd Ft Σ 99,4 Mrd Ft Σ 106,5 Mrd Ft Σ 86,6 Mrd Ft

80

42,9

60

0,4%

Σ 98,1 Mrd Ft 0,3%

56,5

53,6

62,5

45,2

45,8

44,0

59,6

40

43,7

20

0,2% 0,1%

38,6

0

0,0% 2008

2009 2010 2011 2012 Bruttó tőkejövedelem Bruttó munkavállalói jövedelem Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely)

Forrás: KSH, Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján

Az állami újraelosztás az elsődleges jövedelemelosztás fent leírt képét jelentősen módosítja. Ha a bruttó hozzáadott értékhez hozzáadjuk az államot illető termékadókat (jelen esetben a tagvállalatok nettó áfabefizetéseit), akkor megkapjuk a cégek által előállított bruttó hazai termék (GDP) értékét. A termékadók mellett állami bevételt jelentenek a munkavállalói és a tőkejövedelmeket érintő elvonások is. Ezt a két tételt figyelembe véve látható, hogy az állam a tagvállalatok által a hazai gazdaságban megtermelt bruttó hozzáadott érték jelentős részét, míg 2010-ben közel 70 százalékát, addig 2011-ben már 74,4 százalékát központosította. A gyógyszerkassza 2012-es csökkentése, valamint a gyártók reakciója miatt (leépítés) 2012-ben az állami bevételek már csak 64 százalékát adták GDP-nek (11. ábra). 11.

ÁBRA:

A

M Á SOD L AG OS J ÖV E D E LE M E LO SZ TÁ S LE V E Z E T ÉSE

(2012)

21 Mrd Ft 20%

38,6 Mrd Ft 39%

66,5 Mrd Ft 64%

59,6 Mrd Ft 61%

16,5 Mrd Ft 16%

Nettó munkavállalói jövedelem Nettó tőkejövedelem Állami bevételek

Bruttó munkavállalói jövedelem Bruttó tőkejövedelem

Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján

13

Megfigyelhető, hogy az állami elvonás aránya 2008. és 2011. között a vállalatokhoz közvetlenül kapcsolódó bruttó hazai termékből fokozatosan emelkedik, ennek következtében nominál értéken 2010-ig a nettó tőkejövedelem és a nettó munkavállalói jövedelem gyakorlatilag stagnált, majd 2011-ben drasztikusan lecsökkent a nettó tőkejövedelem az állami bevételek növekedése miatt (12. ábra). 2012-ben az állami bevételek aránya 2011-hez képest lecsökkent, ennek következtében a nettó tőkejövedelem megemelkedett, míg a nettó munkavállalói jövedelem a létszámleépítések hatására csökkent. A nettó munkavállalói jövedelem 2008-ban és 2012-ben is nominál értéken 21,0 milliárd forint volt, ugyanakkor reálértéken vizsgálva a 2012-es érték 11,4 százalékkal alacsonyabb, mint a 2008-as. A nettó tőkejövedelem esetében nominál értéken tapasztalt 4,2 milliárd forintos növekedés, pedig 18,8 százalékos növekedésnek felel meg 2008 és 2012 összehasonlításában. Ugyanakkor az állami bevételeknél a 2008-es és a 2012-es adatokban tapasztalt 6,5 milliárd forintos növekedés reálértéken 1,8 százalékos csökkenésnek felel meg. 12.

ÁBRA:

A

T E R M É K A D Ó K É S TÁ M OG ATÁ SO K EGY E NLE G É V E L M E G N ÖV E LT B R U T TÓ

HOZ Z Á A D OT T É RT É K ( VAG Y I S A

GDP)

M Á SOD L AG O S E LOS Z TÁ SA

140 120

milliárd Ft

100 80 60

Σ 108,2 Mrd Ft Σ 105,6 Mrd Ft

Σ 113,6 Mrd Ft Σ 104,0 Mrd Ft

Σ 93,3 Mrd Ft 70,5 Mrd Ft 65,2%

73,1 Mrd Ft 69,3%

84,5 Mrd Ft 74,4%

66,5 Mrd Ft 64,0%

12,3

17,2

11,1

4,4

16,5

21,0

20,5

21,3

24,6

21,0

2008

2009

2010

2011

2012

60,3 Mrd Ft 64,6%

40 20 0

Nettó munkavállalói jövedelem

Nettó tőkejövedelem

Állami bevételek

Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján

Közvetett és indukált nemzetgazdasági hatások Az eddigiekben a tagvállalatok éves beszámolóiból származó adatok segítségével értékeltük a cégek hozzájárulását a nemzetgazdaság teljesítményéhez, ezt a csatornát közvetlen hatásként értelmezve. Ám a közvetlen hatás nem ragadja meg teljes mértékben a vizsgált cégek tényleges nemzetgazdasági szerepét. Ennek oka, hogy a vállalatok a magyar gazdaság szerves részét képezik azáltal, hogy működésükhöz hazai vállalkozásoktól vásárolnak árukat és szolgáltatásokat, illetve munkavállalóik belföldön költik el jövedelmük jelentős részét. A teljes kép biztosításához ezért figyelembe kell vennünk a vállalatok között fennálló gazdasági 14

kapcsolatok útján jelentkező közvetett, valamint a jövedelmek belföldi elköltésével realizálódó indukált hatásokat is. Alkalmazott módszertanunk az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában kormányzati döntés-előkészítésre használt makrogazdasági 2 hatásvizsgálatok eljárásait követi. Ezek alapját a statisztikai hivatalok által egységes módszertani alapelvek felhasználásával elkészített input-output táblázatok (magyar elnevezéssel ágazati kapcsolatok mérlege) képezik, melyekből a közgazdasági Nobel-díjjal elismert Vaszilij Leontyev eljárásával számíthatók az egyes gazdasági ágazatokra jellemző multiplikátorok. A multiplikátorok az input-output táblázatok pontos tartalmától függően nagyon rugalmasan alkalmazhatók különböző gazdasági hatások értékelésére. Elemzésünk során a lehetséges hatásokat két csatornán keresztül vettük figyelembe. A közvetett (indirekt) hatások a vállalkozások közötti beszállítói, partneri kapcsolatokon keresztül realizálódnak. Az IGYEtagvállalatok költségei más hazai vállalkozások számára bevételt biztosítanak, amelyeknél ezen összeg anyagjellegű ráfordításokon felüli része szintén hozzáadott értékként jelentkezik. A megtermelt hozzáadott értékből ezek a cégek is bért fizetnek alkalmazottaiknak, beruháznak, adóznak és profitot termelnek a tőketulajdonosok számára. Emellett a magyar gazdaságra gyakorolt teljes hatás számítása során figyelembe vettük azon indukált hatásokat is, melyek azáltal jönnek létre, hogy az IGYE-tagvállalatok munkavállalói jövedelmük jelentős részét belföldön költik el. A munkavállalók fogyasztási kiadásai jórészt belföldi cégek bevételét és hozzáadott értékét gyarapítják, ami munkahelyek létesülését/megtartását, valamint az állami adóbevételek növekedését teszi lehetővé. A közvetlen, közvetett és indukált hatások a multiplikátorok adatforrását képező táblázatok részletezettségének megfelelően minden nemzetgazdasági ágazatra kiszámíthatók és összegezhetők. A multiplikátor értéke e három hatás összege, így megmutatja, hogy az adott ágazatban megtermelt egységnyi hozzáadott érték átlagosan milyen tovagyűrűző hatásokkal jár, melyek következében a nemzetgazdasági szintű hozzáadott érték végül egységnyinél többel emelkedik meg. Más szavakkal, a multiplikátor értéke azt fejezi ki, hogy az egy adott ágazatban előállított egységnyi hozzáadott értékhez milyen mértékben kapcsolódnak a nemzetgazdaság más ágazatai és ezekben mekkora hozzáadott érték létrejöttét támogatja a vizsgált szektor. Az IGYE-tagvállalatok változatos működési jellemzői és statisztikai besorolásai miatt nehéz pontosan meghatározni, hogy mely ágazat értékei a leginkább jellemzőek e cégcsoportra. A cégek hazai tevékenységét, gazdasági funkcióit és statisztikai célú besorolásait megismerve úgy véljük, hogy a vállalkozások profilja rengeteg pozitív externális hatásuk (kutatás-fejlesztés, egészségi állapot javításán keresztül elért jóléti hatások) mellett tartalmilag leginkább a nagykereskedelmi tevékenységhez áll közel. A 2

A leghasznosabb példa: The Scottish Government [2011]: Input-Output Methodology Guide Version 1 May 2011. The Scottish Government Input-Output team, Edinburgh. http://www.scotland.gov.uk/Resource/Doc/919/0116738.pdf (letöltve: 2011. május 18.). A multiplikátorok értelmezése: http://www.scotland.gov.uk/Topics/Statistics/Browse/Economy/Input-Output/Mulitipliers (letöltve: 2011. május 18.).

15

hozzáadott értékre gyakorolt közvetett és indukált hatások számszerűsítéséhez ezért a nagykereskedelmi ágazat multiplikátorait használtuk fel. A multiplikátorok kiszámítása során alapadatként a Központi Statisztikai Hivatal által publikált legfrissebb, 2008-as input-output táblázatokra támaszkodtunk. A táblázatokból számított értékek az adatok vonatkozási ideje ellenére is reális becslést biztosítanak, mivel a korábbi hivatalos publikációkkal való összevetés tapasztalatai szerint az ágazati kapcsolatok szerkezete 5-6 éves időtávon csupán kismértékben változik. Szemléltetés és az ágazatok összehasonlítása céljából bemutatjuk a számított multiplikátorokat a versenyszféra korábban ismertetett foglalkoztatottjainak ágazati példáján keresztül (13. ábra). 13.

ÁBRA:

A

N E M Z E TG A Z DA SÁG KOR Á B BA N B E M U TATOT T FOG LA LKOZ TATOT TJA I ÁG A Z ATÁ N A K

GVA

M U LT I P LI KÁTOR A

(2008)

3,7 2,1

2,1

2,1

Mezőgazd. és vadgazd. termékek és szolg.

2,1

Kiskeresk. járműkeresk. nélkül

2,0

Nagykereskedelem

3

Szárazföldi és csővezetékes szállítás

4

Máshova nem sorolt gépek, berendezések

2,2

2,5

2 1

Közvetlen hatás

Közvetett hatás

Élelmiszerek és italok

Szálláshelyszolg., vendéglátás

0 Építőipari tevékenység

GVA multiplikátor értéke

5

Indukált hatás

Forrás: KSH, Századvég-számítás

A hozzáadott érték multiplikátor 2,1-es értékét tehát úgy értelmezhetjük, hogy az IGYEtagvállalatok 1 milliárd forintnyi hozzáadott értéke összesen 2,1 milliárd forintnyi hozzáadott érték létrejöttét segíti elő nemzetgazdasági szinten. Vagyis az e cégeknél megjelenő 1 milliárd forint hozzáadott érték átlagosan további 1,1 milliárd forint hozzáadott érték keletkezéséhez járul hozzá a magyar gazdaság más ágazataiban. Az IGYE-tagvállalatok nem személyi jellegű kiadásainak meghatározó része az ingatlanok és egyéb eszközök bérlése formájában, valamint rezsiköltségként, illetve kutatás-fejlesztési, szakértői és marketingszolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan merül fel. Gazdasági kapcsolataik révén a tagvállalatok tehát elsősorban az e területeken működő vállalkozások értékteremtését támogatják. A tagvállalatok által megtermelt 98,1 milliárd forintos

16

közvetlen hozzájáruláshoz, további 64,9 milliárd forint a közvetett és 41,8 milliárd forint az indukált hozzájárulás adódott 2012-ben (összesen 106,7 milliárd forint). 14.

ÁBRA:

A Z IGYE

TAG VÁ LL A LATA I NA K M U LT I P LI KÁTOR SEG Í T SÉG É V E L SZ Á M Í TOT T T E L JE S

HOZ Z Á JÁ R U LÁ SA A N E M Z E TG A Z DA SÁG BA N E LŐÁ L LÍ TOT T HOZ Z Á A D OT T É RT É K HE Z

400 350

0,91% 0,79%

0,96%

0,86% 0,94%

0,8%

milliárd forint

300 250 200 150 100 50

1,0%

Σ 222,3 Mrd Ft Σ 212,1 Mrd Ft Σ 207,4 Mrd Ft Σ 204,8 Mrd Ft Σ 180,8 Mrd Ft 0,5% 45,4 43,3 42,3 41,8 36,9 70,5 67,2 65,7 64,9 57,3 0,3% 86,6

101,6

99,4

106,5

98,1 0,0%

0 2008

2009

2010

2011

2012

Indukált hozzájárulás Közvetett hozzájárulás Közvetlen hozzájárulás Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely) Forrás: KSH, Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján

Ennek következményeképp minden, a cégeket érintő pozitív és negatív gazdasági változás, gazdaságpolitikai döntés számottevő tovagyűrűző hatással járhat más vállalkozásokra, azok foglalkoztatási képességére és a tőlük származó adóbevételekre is. A szektor fejlődését ösztönző és gátló lépések reális megítéléséhez tehát elengedhetetlenül szükséges a közvetlen hatásokon túlmenően a tovagyűrűző hatások figyelembevétele is.

A tagvállalatok munkahelyteremtő és -támogató szerepe Mint korábban bemutattuk, a vállalkozásokban létrejövő bruttó hozzáadott érték képezi a tőkejövedelmek, a bérfizetés és ezeken keresztül az állami adóbevételek alapját. Láthattuk, hogy ebből a hozzáadott értékből a tagvállalatok munkavállalóinak közvetlenül több mint 20 milliárd forint nettó jövedelme származik, melynek túlnyomó részét a magyar gazdaságban költik el. A következőkben a multiplikátorok már bemutatott módszertanát alkalmazzuk a foglalkoztatási hatások felmérése érdekében. A becslés keretében összegezzük a tagvállalatok közvetlen foglalkoztatását, a számukra árukat szállító és szolgáltatásokat nyújtó partnercégeknél támogatott álláshelyeket, valamint az alkalmazottak jövedelmének elköltése által támogatott munkahelyeket. A tagvállalatokhoz kapcsolódó tovagyűrűző foglalkoztatási hatásokat a hozzáadott értéknél bemutatott indoklásnak megfelelően e

17

szakaszban is a nagykereskedelmi ágazat multiplikátorával számszerűsítjük. A 15. ábra szemlélteti a foglalkoztatási multiplikátorok frissített (2008-as) értékét. 15.

ÁBRA:

A

N E M Z E TG A Z DA SÁG T Í Z L EG N AGYO B B FOG LA L KOZ TATÓNA K SZ Á M Í TÓ ,

V E RSE N Y SZ FÉ R A Á LTA L D OM I N Á LT ÁG A Z ATÁ NA K FOG LA L KOZ TATÁ SI M U LT I P LI KÁTOR A

2,0

2,0

2,1

Máshova nem sorolt gépek, berendezések

Mezőgazd. és vadgazd. termékek és szolg.

Szálláshelyszolg., vendéglátás

1,5

1,9

Élelmiszerek és italok

1,5

1,9

Szárazföldi és csővezetékes szállítás

1,4

Építőipari tevékenység

2

Nagykereskedelem

3

1

0 Kiskeresk. járműkeresk. nélkül

foglalkoztatási multiplikátor értéke

(2008)

Közvetlen hatás

Közvetett hatás

Indukált hatás

Forrás: KSH, Századvég-számítás

A tagvállalatok munkahelyteremtő és -támogató szerepét számszerűsítő 1,5-ös foglalkoztatási multiplikátor elmarad a korábban alkalmazottól, akárcsak a többi ágazaté. A multiplikátor úgy értelmezhető, hogy a vizsgált cégeknél létesülő minden állás nemzetgazdasági szinten 1,51 munkahely létrejöttét/fennmaradását támogatja. Vagyis a tagvállalatoknál létrehozott két állás a beszállítói/partneri kapcsolatok révén, valamint a munkavállalói jövedelmek elköltésének hatására nagyságrendileg egy újabb munkahely létesítését/megtartását támogatják. A multiplikátor ismeretében a tagvállalatok auditált beszámolóiban szereplő statisztikai létszámadatok, valamint az egyedi vállalati adatszolgáltatásokból származó információk segítségével értékelhetjük a nemzetgazdasági szinten jelentkező foglalkoztatási hatást. Eredményeink szerint az IGYE-tagvállalatok munkavállalói állományába körülbelül 2400 fő tartozott 2010-ben, addig az utóbbi két vizsgált évben jelentős leépítéseket hajtottak végre a vállalatok, így 2012-ben a foglalkoztatottak száma nem érte el a 2050 főt. Nemzetgazdasági szinten a cégekhez kapcsolódó foglalkoztatás a multiplikatív hatások miatt ennél jóval jelentősebb, az elemzésbe bevont társaságok összesen 3089 munkahely 18

létesülésében/megtartásában játszottak szerepet. Miközben a nemzetgazdaságban átlagosan 6,9 százalékkal csökkent az alkalmazottak létszáma 2008-ról 2012-re, addig a tagvállalatok körében, az utolsó két év hatására ennél jóval nagyobb, 16,5 százalékos mértékű leépítés valósult meg, melynek multiplikatív hatásai is voltak. 2010-hez képest 2012-re 344 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma (14,1 százalékos csökkenés), ennek hatására a közvetett és az indukált foglalkoztatás 176 fővel csökkent. 16.

ÁBRA:

A Z IGYE

TAG VÁ LL A LATA I NA K M U LT I P LI KÁTOR SEG Í T SÉG É V E L SZ Á M Í TOT T T E L JE S FOG LA L KOZ TATÁ SI HATÁ SA

4 000 3 500 3 000

Σ 3 699 állás

Σ 3 674 állás

Σ 3 609 állás

553

549

539

699

694

682

2 500

Σ 3 466 állás 518 655

Σ 3 089 állás 462 584

2 000 1 500 1 000

2 447

2 431

2 388

2 293

2008

2009

2010

2011

2 044

500 0

Közvetlen foglalkoztatás

Közvetett foglalkoztatás

2012

Indukált foglalkoztatás

Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján

A foglalkoztatási hatások megítélése szempontjából fontos kiegészítő információ, hogy a vállalati adatgyűjtés eredményei szerint a válaszadó cégek munkavállalóinak közel 90 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett (17. ábra). Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottak körülbelül negyede bír felsőfokú végzettséggel, a tagvállalatok körében mért 90 százalékos arány ehhez képest rendkívül magas. Látható, hogy a gyógyszeripar általános sajátosságainak megfelelően a cégek elsősorban magasan képzett, speciális tudású munkavállalókat alkalmaznak. Emellett dolgozóik több mint 10 százaléka kutatás-fejlesztési területen tevékenykedett, elsősorban az új gyógyszerek fejlesztését szolgáló klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódóan. A KSH 2011-es adatai szerint a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó munkavállalók létszáma a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 1 százalékát sem érte el. Ez a tény felhívja a figyelmet arra, hogy a tagvállalatok kereskedelmi tevékenységükön túl a nemzetgazdasági átlagnál jóval intenzívebb kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek, hiszen arányaiban a nemzetgazdasági átlagnál tízszer több munkavállalójuk dolgozik ezen a területen.

19

17.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K M U N KAVÁ L LA LÓI N A K V É G Z E T T SÉ G ÉS M U N KA KÖ R SZ E R I N T I M EG O SZ LÁ SA

(2012) 0,6%

0,2% 10,7%

37,4% 51,5% 89,2% 10,5% Értékesítés Kutatás-fejlesztés Admin. feladatok, egyéb Termelés, szállítmányozás

Alapfokú Középfokú Felsőfokú

Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján

Szintén a tagvállalatok foglalkoztatásra gyakorolt hatásához tartozik, hogy az innovatív gyártók hazai leánycégei által forgalmazott termékekhez kapcsolódik a betegek gyógyszerellátását biztosító nagykereskedők és patikák árréstömegének jelentős része (2012-ben a két csoportnál összesen 22,7 milliárd forint; 2010-ben még 29 milliárd forint volt). Mivel a nagykereskedők és patikák hozzáadott értékét az árréstömeg jelenti, ezért ennek változása hatással lehet foglalkoztatásuk és nyereségességük szintjére, ezen keresztül pedig adófizetésükre is. A gyógyszerek legfőbb értékesítési csatornája hazánkban a patikai hálózat (a gyógyszerforgalom körülbelül 80 százaléka patikákon keresztül bonyolódik le, a fennmaradó nagyjából 20 százalék az egészségügyi intézmények felhasználása), és ezen belül is meghatározó a támogatott készítmények részesedése. A támogatott készítményeken realizált nagy- és kiskereskedelmi árrésről pontos adatokkal szolgálnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár patikai gyógyszerforgalomra vonatkozó statisztikái, melyek feldolgozásával becslést készítettünk az IGYE-tagvállalatok termékein realizált nagykereskedői és patikai árréstömegre (18. ábra). Látható, hogy a degresszív árrésrendszer ellenére a támogatott patikai árréstömegnek már csak a 32 százaléka kötődik az IGYEtagvállalatok készítményeihez (2010-ben még 40 százalék volt). Feltételezhető, hogy a patikák foglalkoztatása szorosan összefügg az elért árréssel, ezért ha az IGYE-tagvállalatok által forgalmazott gyógyszereken realizált kiskereskedelmi árréstömeggel arányosítjuk a patikai alkalmazottak számát, akkor reális képet nyerhetünk a tagvállalatok ez irányú foglalkoztatási hatásáról. A patikai alkalmazottak létszáma a KSH adatai szerint 2012-ben összesen 10 391 főt tett ki, ennek 32 százaléka nagyjából 3300 munkahelyet jelent, melyek fenntartásában szerepet játszottak az IGYE-tagvállalatok által forgalomba hozott termékek. 20

Ha az IGYE-tagokhoz köthető gyógyszerforgalom a generikus helyettesítés, valamint az árcsökkentések hatására visszaesne, akkor e 3300 állás egy része bizonytalanná válhat. 18.

ÁBRA:

A 2012.

É V I TÁ M OG ATOT T GYÓGY SZ E R FO R G A LOM NYOM ON KÖV E T É SE A

GYÓG YS Z E R E LLÁTÁ SI LÁ N C M E NT É N , A Z EGY E S SZ I NT E KE N J E LE NT KE ZŐ Á R B E V É T E L / Á R R ÉS M EG B ONTÁ SA A F OR G A LM A Z ÓK CS OP O RTJA I SZ E R I NT

( M A G I SZ T R Á LI S

KÉ SZ Í T M É NY E K NÉ LKÜ L )

Gyógyszergyártók (belföldön előállított készítmények) Gyógyszergyártók hazai képviseletei/leányvállalatai IGYE tagvállalatok

Termelői áron 332,4 Mrd Ft forgalom.

40%

Egyéb innovatív gyógyszergyártók Generikus gyártók

47% 13%

Gyógyszer-nagykereskedők IGYE tagvállalatok Egyéb innovatív gyógyszergyártók Nagykereskedelmi árrés összesen 18,4 Mrd Ft

43%

44%

Generikus gyártók

13%

Gyógyszer-kiskereskedők IGYE tagvállalatok

32%

Egyéb innovatív gyógyszergyártók Kiskereskedelmi árrés összesen 46,3 Mrd Ft

57%

Generikus gyártók

11%

Gyógyszerfogyasztók Forrás: OEP, Századvég-számítás

A készítményeket terhelő áfa összesen 19,9 Mrd Ft.

A tagvállalatok költségvetési hozzájárulásai A magyar gazdaságban előállított bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás bemutatása során ismertettük, hogy a tagvállalatok hozzáadott értékhez viszonyított adóterhelése hazai viszonylatban kifejezetten magas. A tagvállalatok államháztartási befizetéseit részletezi a 19. ábra, melyen mind a tőkét, mind a munkát terhelő adókat összegeztük. Az adózási jellemzők kapcsán kiemelhető, hogy a gyógyszeripart érintő különadó-befizetések (támogatásarányos befizetés, támogatásvolumen-szerződések, orvoslátogatói díjak, nagykereskedők befizetési kötelezettségei) meghatározó részét az IGYE tagvállalatai teljesítik. A tagvállalatokhoz 21

kapcsolódó hozzájárulások értékét két példával szemléltetjük. A 2012. évi, összesen 66,5 milliárd forintra becsült éves befizetés az államháztartás kiadási oldalát tekintve nagyságrendileg megfelel a rendvédelmi szervek és a honvédség egykori dolgozói részére fizetett szolgálati nyugdíjak teljes összegének (61 milliárd forint 2012-ben), illetve az E. Alap speciális finanszírozású fekvőbeteg-ellátás kiadásaival (63 milliárd forint). Bevételi oldalról vizsgálva a tagvállalatok állami befizetési a gyógyszergyártók és forgalmazók befizetéseinek 88,5 százalékának felel meg, illetve a rehabilitációs hozzájárulás éves előirányzatával megegyezik (65 milliárd forint). 19.

ÁBRA:

90

80 70 milliárd forint

60 50 40

A

TAG VÁ L LA LATO K Á L LA M H Á Z TA RTÁ SI B E FI Z E T ÉSE I R É SZ LE T ES B ONTÁ SBA N

Σ 84,5 Mrd Ft 7,1 Σ 73,1 Mrd Ft Σ 70,5 Mrd Ft 6,5 Σ 66,5 Mrd Ft 6,1 6,8 Σ 60 Mrd Ft 5,7 51,0 35,9 33,1 24,9 36,3

30 20 10 0

13,1

13,5

13,2

9,7 6,7

11,2

11,3

6,5

2008

2009

13,3

12,4

6,3

6,0 7,1

5,2 5,8

2010

2011

2012

Egyéb befizetések (társasági adó, iparűzési adó, stb.) Ágazati különadók

Társadalombiztosítási járulékok Személyi jövedelemadó Nettó áfa befizetés

Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján

A jogszabályi környezet változásának hatására 2011-re jelentősen megnőttek az ágazati különadókból származó bevételek (15,1 milliárd forinttal), mely a következő tételek növekedéséből adódnak össze: 

a támogatás arányos befizetések 7 milliárd forinttal;



az orvoslátogatók után befizetendő díjtételek 5 milliárd forinttal;



támogatás-volumen szerződések utáni befizetések 3 milliárd forinttal.

A személyi jövedelemadó csökkenése hátterében is a jogszabályi környezet változása, valamint a megkezdett létszámleépítések állnak. A gyógyszerkassza 2012-es megvágása, illetve a tételes elszámolású hatóanyagok elnevezésű finanszírozási technika rendszerszerű bevezetése és a támogatás-volumen szerződések felülvizsgálata áll a gyártói befizetések csökkenésének hátterében. Az adatok alapján megállapítható, hogy 2012 az alkalmazkodás éve volt, azaz a gyógyszergyártók a számukra negatív hatású jogszabályi változásoknak (gyógyszerkassza csökkentése, a forgalom arányos 22

befizetés és az orvoslátogatók után fizetendő díjtétel megemelése, valamint az ún. spanyol adó bevezetése) megfelelő döntéseket hozták meg, tovább csökkentették a létszámukat, illetve az orvoslátógatói állományt is jelentősen redukálták, ezen döntéseik következménye, hogy az állami bevételek nagy mértékben csökkentek, összesen 18 milliárd forinttal. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezett vállalatvezetők a gazdasági környeztet és az állami szabályozást is kiszámíthatatlannak tartják. A válaszadók 94 százalék jelölte meg vállalkozása további fejlődésének egyik akadályaként az állami szabályozás kiszámíthatatlan változásait, és 87,5 százalék a nehezen kiszámítható gazdasági környezet változását. Többen jelölték nehezítő tényezőként egyéb finanszírozási tényezőket, valamint az új gyógyszerek befogadásának hiányát, az extraadókat és az árfolyamváltozást. Ezzel párhuzamosan a hazai leányvállalatok pozícióját az anyavállalati forrásokért, beruházásokért folyó versenyben általában igen gyengének értékelik. 50 százalékuk már cége jelenlegi helyzetét is jóval kedvezőtlenebbnek látja az anyacég környező országokban működő leányvállalataihoz képest, és a vállalatvezetők 70 százaléka szerint a magyar leánycég pozíciójában változás nem várható.

23

A tagvállalatok árnyék-hozzájárulásai a gazdaság egyes területeinek teljesítményéhez A vállalati adatgyűjtések egyik fontos célja volt, hogy a cégek által szolgáltatott adatok alapján reális képet alkothassunk a szektor gyakran hangsúlyozott, a hivatalos statisztikai adatgyűjtések által fel nem mért vagy csupán részben kimutatott nemzetgazdasági hozzájárulásairól. A vizsgált cégekhez köthető ilyen teljesítményeket a tanulmányban összefoglaló néven árnyék-hozzájárulásoknak nevezzük, tekintettel arra, hogy felmérésükre eddig nem történt egységes módszertannal átfogó kísérlet. Habár a külső szemlélők számára nem mindig nyilvánvaló, a tagvállalatok több csatornán keresztül is hozzájárulnak a gyógyszerellátási lánc és az egészségügyi intézményrendszer működtetéséhez, fejlesztéséhez, valamint az orvosok szakmai továbbképzéséhez és a kutatás-fejlesztés előmozdításához. Felmérésünkben alapvetően négy területről gyűjtöttünk információkat, ezek képezik összefoglaló nevükön a tagvállalatok árnyék-hozzájárulásait: 

árkedvezmények az egészségügyi intézmények, patikák és nagykereskedők részére;



az egészségügyi intézmények támogatása gyógyszer-, eszköz- és pénzadományokkal;



az orvosok továbbképzésére költött források;



a kutatás-fejlesztési célú kiadások, különös tekintettel a klinikai vizsgálatokra.

Korábban is készültek ugyan becslések az egyes csatornákon keresztül érkező hozzájárulások értékéről,3 ám Magyarországra vonatkozó, egységes szerkezetű, vállalati adatokra alapozó értékelésről nincs tudomásunk. Az árnyék-hozzájárulások volumenét a tagvállalatok által teljesített adatszolgáltatás aggregált eredményeinek segítségével becsültük.

Az árnyék-hozzájárulások összesített értéke A tagvállalatok különböző csatornákon teljesített árnyék-hozzájárulásainak összesített értéke 2012-ben elérte a 40,5 milliárd forintot, ami jelentős növekedés a korábbi évekhez viszonyítva (20. ábra). Ez az összeg a vizsgálatba bevont cégek összesített árbevételének 11,4 százalékát tette ki 2012-ben, az arány enyhe növekedése mellett az elmúlt években is hasonló szinten alakult (2008–2009: 8,5; 2010–2011: 10 százalék volt). Az árnyékhozzájárulások értékének emelkedése 2010-re alapvetően két tételnek, a kutatás-fejlesztési kiadások, valamint az árkedvezmények jelentős növekedésének volt köszönhető, majd a 3

Például Dr. Antal et al. [2010]: A nemzetközi klinikai vizsgálatok helyzete és hozadéka Magyarországon. IME, IX. évfolyam 1. szám 2010. február, illetve Állami Számvevőszék [2007]: Jelentés az állami és önkormányzati kórházak gyógyszergazdálkodásának ellenőrzéséről. Állami Számvevőszék, Budapest. http://www.asz.hu/jelentes/0707/jelentes-az-allami-es-onkormanyzati-korhazak-gyogyszergazdalkodasanakellenorzeserol/0707j000.pdf (letöltve: 2011. július 13.).

24

kutatás-fejlesztés kiadásai csökkentek és az árkedvezmények megduplázódtak. A gazdasági válság idején a nagyobb arányú árkedvezmények különösen számottevő segítséget jelenthettek a gyógyszer-nagykereskedők és a patikák számára, akik költségeik folyamatos, szigorú kontroll alatt tartásával biztosíthatták túlélésüket a nehéz időkben. 20.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K Á R NY É K - HOZ Z Á JÁ R U LÁ S A I NA K Ö S SZ ES Í T E T T É RT É KE

Σ 40,5 Mrd Ft

milliárd forint

40 30 20 10 0

Σ 36,0 Mrd Ft Σ 29,1 Mrd Ft 12,8 4,1 4,5 7,6 2008

Σ 30,8 Mrd Ft 16,8 14,6

4,2 3,2 8,8

4,6 3,2 11,4

Σ 35,5 Mrd Ft

11,5 4,8 3,0 16,1

11,9 4,0 2,6

22,0

2009 2010 2011 2012 Kutatás - fejlesztés Orvos-továbbképzések, szakmai rendezvények, prevenció támogatása Adományok és pénzbeli támogatások egészségügyi intézmények részére Árkedvezmények

Forrás: Századvég-számítás vállalati adatszolgáltatások alapján

Az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő egészségügyi intézmények, elsősorban a kórházak számára szintén nagy jelentőséggel bírt az árkedvezmények ilyen fokú bővülése, illetve a kapott gyógyszer-, eszköz- és pénzadományok. Ezek hiányában a gyógyszerköltségek az intézmények szűkös forrásainak jóval nagyobb részét kötötték volna le, illetve bizonyos fejlesztések elmaradhattak volna. A K+F kiadások a kutatásokban részt vevő orvosok hazánkban tartását segíti, mivel a klinikai vizsgálatok vezetése szakmai presztízst, új ismereteket és nem utolsósorban többletjövedelmet biztosít a doktorok számára. Eközben a vizsgálatokba bevont betegek a lehető legmodernebb készítményeket kaphatták egészségük helyreállítása érdekében, kezelésüket pedig teljes mértékben a vizsgálatokat megrendelő cégek finanszírozták, nem az E. Alap.

Az árkedvezmények alakulása Az árkedvezmények teljes volumene exponenciálisan növekedett a vizsgált 2008–2012-es időszakban, ami egyszerre utal a gyógyszeriparban folyamatosan éleződő versenyre, valamint a cégek azon erőfeszítésére, hogy megrendelőiket a válságos időkben se veszítsék el. Az adatot szolgáltató vállalatok a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott termelői árhoz viszonyított kedvezményeket tüntették fel a támogatott patikai készítmények és az intézményi felhasználásra rendelhető gyógyszerek esetén, míg az OTC és a nem támogatott készítmények körében a cég listaáraihoz viszonyított rabattokat összegezték. A 21. ábrán látható, hogy a kedvezmények összetételében a vizsgált öt évben jelentős 25

változások történtek. Az OTC, egyéb nem támogatott termékek nominális értéke 2011-ig azonos volt, majd 2012-re megduplázódott. Az intézményi felhasználású készítmények után adott árkedvezmények először 2010-ben növekedtek jelentősen, majd 2012-ben, így részarányuk még mindig az 50 százalékhoz közeli. A támogatott patikai készítményekhez nyújtott kedvezmények 2011-ben nőttek meg drasztikusan, részarányuk megközelítette a 45 százalékot, míg 2012-re csökkenés volt tapasztalható. Így 2012-re az árkedvezmények több mint fele a gyógyszer-nagykereskedőknél jelentkezett, amelyek a kapott kedvezményt részben továbbadhatták a tőlük vásárló patikák számára. 21.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K Á LTA L NY ÚJTOT T Á R KE DV E Z M É N Y E K A LA KU LÁ SA

25

Σ 22,0 Mrd Ft

milliárd forint

20

Σ 16,1 Mrd Ft

15

10 5 0

Σ 7,5 Mrd Ft 3,7; 49,4% 1,7 2,1 2008

Σ 8,8 Mrd Ft 4,9; 55,5% 2,2 1,7

Σ 11,4 Mrd Ft 6,8; 59,7% 2,3 2,3

6,4; 39,5% 2,5 7,2

2009 2010 2011 Támogatásba fogadott patikai készítmények OTC, egyéb nem támogatott Intézményi felhasználású készítmények

10,6; 48,0% 4,8 6,7 2012

Forrás: Századvég-számítás vállalati adatszolgáltatások alapján

Az egészségügyi intézmények számára biztosított kedvezmények értéke rendkívül dinamikusan nőtt a vizsgált időszakban. Miközben az adatot szolgáltató tagvállalatok intézményi felhasználású készítmények értékesítéséből származó nettó árbevétele 2010-ben már stagnált, azt követően pedig jelentősen csökkent. Tehát az intézményeknek összesen 10,6 milliárd forint megtakarítást jelentő, egyre jelentősebb rabattok miatt is a cégek realizált árbevétele nem növekedhetett. A 22. ábra érzékelteti, hogy a tagvállalatok az intézményi gyógyszereladások értékéhez viszonyítva egyre nagyobb arányú kedvezményeket kínáltak e termékkörben. Ha arra a kérdésre kívánunk válaszolni, hogy átlagosan milyen mértékben változna a kórházak gyógyszerköltsége, ha teljes árat kellene fizetniük a felhasznált készítményekért, akkor az árkedvezmények mellett a gyógyszeradományokat is figyelembe kell vennünk. A rabattok jelentőségét mutatja, hogy változatlan ellátási szükségletek mellett, kedvezmények nélkül a kórházaknak jelentősen magasabb árat kellene fizetniük a felhasznált innovatív készítményekért (22. ábra világoskék oszlopa). A vizsgált időszak elején még csak 8,7, 2010ben már 14,8, míg 2012-ben 28,9 százalék lett volna az árkülönbség mértéke. Ha az árkedvezmények mellett a következő szakaszban részletezett, a kórházak számára térítés nélkül juttatott gyógyszeradományokat is figyelembe vesszük, akkor még magasabb értéket 26

kapunk eredményül, 2012-re összességében mintegy 34,3 százalékkal emelkedtek volna meg a kórházak innovatív gyártóktól származó gyógyszereinek költségei változatlan felhasználás esetén. Látható, hogy a kórházi működésben komoly problémákhoz vezethetne az árkedvezmények és a gyógyszeradományok visszaesése, ezek pótlása állami források bevonását igényelné. Ugyanakkor az is látszik, hogy 2012-ben nem csak az intézményeknek kellett volna többet fizetniük, ha eltűntek volna a rendszerből a kedvezmények, hanem az OTC és nem támogatott termékek esetében is jelentős emelkedés történt, azaz a betegterhek drasztikus növekedését ilyen módon kompenzálták a gyártók. 22.

ÁBRA:

AZ

Á R KE DV E Z M É N Y E K S Z E R E P E

–

ÁT LAG O SA N M I LY E N M É R T É K B E N

E M E LKE D E T T V O LN A A Z E GY ES T E R M É K KAT E G Ó R I Á K B E SZ E R Z É S I Á R A KE DV E Z M É NY E K HI Á NYÁ BA N ?

34,3

35

28,9

30 25 20

17,7

16,3

15 5

1,2

4,8 1,0

0

2008

17,0

14,8

10,6 6,5

8,7

10

23,6

20,3

6,3 1,3

6,7 3,7

13,0 3,9

2009 2010 2011 Támogatott patikai készítmények OTC és nem támogatott termékek Intézményi felhasználású készítmények Intézményi felhasználású készítmények adományokkal együtt

2012

Forrás: Századvég-számítás vállalati adatszolgáltatások alapján

Az egészségügyi intézmények működésének közvetlen támogatása Az intézmények részére nyújtott árkedvezmények mellett a már említett, térítés nélkül adott gyógyszerminták/adományok, valamint egyéb eszköz- és pénzadományok is eljutottak a tagvállalatoktól az ellátórendszerhez. A rabattok mellett ezeket a csatornákat is figyelembe véve kötelező befizetéseiken felül a cégek összesen több mint 13,2 milliárd forinttal járultak hozzá az egészségügyi intézményrendszer fenntartásához 2012 folyamán. Ez az összeg a tárgyévi adatok szerint az Egészségbiztosítási Alapból szakellátásra fordított összes kiadás 2,2 százalékát tette ki.

27

23.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K EG É SZ S ÉG Ü GY I I NT É Z M É NY R E ND SZ E R HE Z KÖZ V E T LE NÜ L E L JU TÓ TÁ M OG ATÁ SA I NA K A L A KU LÁ SA

10,6

2012

2,0

6,4

2011

2,5

6,8

2010

2,5

4,9

2009

0

3,8

3 Árkedvezmények

0,5 Σ 9,4 Mrd Ft 0,7

Σ 10,1 Mrd Ft

0,6 Σ 8,1 Mrd Ft

2,6

3,7

2008

0,6 Σ 13,2 Mrd Ft

0,7 Σ 8,3 Mrd Ft

6 milliárd forint 9 12 Gyógyszeradományok Intézményi eszközbeszerzések támogatása

15

Forrás: Századvég-számítás vállalati adatszolgáltatások alapján

A 23. ábrán látható, figyelemre méltó tendencia ugyanakkor, hogy a vállalatok gazdasági helyzetének romlásával párhuzamosan csökkent az adományként juttatott gyógyszerek/eszközök értéke, mely 2012-ben ismételten jelentősen csökkent. Az e csatornán jelentkező kiesést viszont jelentősen túlkompenzálja az árkedvezmények növekedése.

Az orvosok továbbképzésére költött tagvállalati források A tagvállalatok az egészségügyi ellátórendszer közvetlen támogatása mellett az egészségügy humánerőforrás-problémáinak enyhítésében is fontos szerepet játszanak. Az IGYE-tagok évente összesen 4–4,8 milliárd forint körüli összeget költenek orvostovábbképzések támogatására, nagyon változatos formákban (például külföldi konferenciákon való részvétel támogatása, kötelező továbbképzések finanszírozása, stb.). 24.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K ORV O ST OVÁ B B KÉ PZ ÉS R E FOR D Í T OT T K I A DÁ SA I

milliárd forint

5

4 3

Σ 4,6 Mrd Ft

Σ 4,1 Mrd Ft

Σ 4,2 Mrd Ft

1,8

1,8

2,3

2,4

2,7

2008

2009

2010

1,9

2 1

Σ 4,8 Mrd Ft

1,5

Σ 4,0 Mrd Ft 1,3

3,2

2,7

0

Összesen

2011

2012

Egyéb orvos-továbbképzést elősegítő kiadások (céges konferenciák szervezése, szakmai események, tájékoztató anyagok) Forrás: Századvég-számítás vállalati adatszolgáltatások alapján

28

Az összeg a nagyságrendjének érzékeltetéshez, az akkreditált orvostovábbképzések adatait rögzítő OFTEX-adatbázist használtuk. Az adatbázis a 2012-ben meghirdetett közel 2400 akkreditált, döntően belföldi tanfolyam, képzés, szakmai rendezvény adatait tartalmazza, a továbbképzések átlagos részvételi díjára ebből az adathalmazból készítettünk becslést. Az ingyenes kurzusokat figyelmen kívül hagyva egy átlagos képzés díja 30 ezer forint körül alakult, azonban a jellemzően magasabb kreditű képzések díja inkább 50 ezer forint körül mozgott. Ez utóbbival kalkulálva a 2012-ben 4 milliárd forintot kitevő tagvállalati kiadások nagyjából azzal egyenértékűek, mintha a cégek a több mint 35 ezer praktizáló hazai orvos mindegyikének kettő ingyenes továbbképzési lehetőséget biztosítottak volna.

A tagvállalatok kutatás-fejlesztési kiadásai Az orvostovábbképzések támogatása mellett az egészségügyi ellátórendszer működéséhez való fontos hozzájárulást jelent a cégek Magyarországon folytatott K+F tevékenysége is. Kiemelendő, hogy Magyarországon az IGYE-tagvállalatok a leginkább innovációorientált vállalkozások közé tartoznak. A cégek bruttó kibocsátásának (értékesítés nettó árbevétele és az aktivált saját teljesítmények összege) arányában mért kutatás-fejlesztési ráfordításaik nemzetgazdasági összehasonlításban kiemelkedően magasak. A vizsgált vállalkozások 2011ben bruttó kibocsátásuk 2009-hez képest kismértékben csökkent, így is 3,2 százalék, arányaiban a nemzetgazdasági átlag közel hatszorosát fordították kutatás-fejlesztési célokra. 25.

ÁBRA:

E GY ES

N E M Z E TG A Z DA SÁG I Á G A K KU TATÁ S - FE J LE SZ T É SI R Á FOR D Í TÁ SA I A

SZ E KTOR B R U T TÓ KI B O C SÁTÁ SÁ NA K SZ Á Z A LÉ K Á BA N

(2011)

IGYE tagvállalatok

3,2%

Vegyi anyag, termék gyártása és gyógyszergyártás

2,6%

Szolgáltatási szektor

0,7%

Nemzetgazdasági átlag

0,6%

Feldolgozóipar

0,5%

Számítógép, elektronikai, optikai termék, villamos berend., gép, gépi berend., közúti jármű, egyéb jármű gyártása

0,4%

Mezőgazdaság

0,1%

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása

0,1%

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás és vízellátás, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

0,0% 0%

1%

2%

3%

4%

Forrás: KSH, Századvég-számítás vállalati adatszolgáltatások alapján

Hazánkban a tagvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége elsősorban klinikai vizsgálatok lebonyolítására koncentrálódik, azonban akad példa az alapkutatásra is. Az új gyógyszerek 29

szabályozó hatóságok általi jóváhagyását/piaci bevezetését megelőző klinikai vizsgálatok célja a gyógyszer biztonságosságának és hatásosságának felmérése. A klinikai vizsgálatok keretében a részt vevő orvosok megismerik az egyes betegségek legmodernebb kezelési lehetőségeit, így komoly tudástranszfer történik a szakemberek felé, akik munkájukért természetesen díjazásban részesülnek. A klinikai vizsgálatokra fordított vállalati kiadások jelentős része az orvosok mellett az egészségügyi intézményeknél és a vizsgálatokat szervező vállalkozásoknál jelentkezik bevételként, így az intézményrendszer az orvosok naprakész ismeretei mellett közvetlenül is profitál a klinikai kutatásokból. A vizsgálatokban részt vevő páciensek pedig a legmodernebb, más úton nem elérhető gyógyszeres terápiákban részesülhetnek, amelyek időnként sajnos gyógyulásuk egyetlen reményét jelentik. Eközben e betegek kezelési költségeit a vizsgálatokat megrendelő tagvállalatok állják, így esetenként jelentős terhektől mentesítve az Egészségbiztosítási Alapot. 26.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K KU TATÁ S - FE J LE SZ T É SI KI A DÁ SA I NA K A LA KU LÁ SA

16

598

14

600

512

milliárd forint

12

10 8 6

400

14,1

12,5

10,8

300

0

9,7

9,5

4 2

500

392

361

310

2,1 0,04

2,1

2008

2009

1,0

700

2,6

1,9

200

2,0 0,7

2,2 0,9

2011

2012

100 0

2010

Klinikai vizsgálatok ráfordításai Egyéb K+F tevékenység Igénybevett K+F kedvezmények Az adott évben folyamatban levő klinikai vizsgálatok száma Forrás: Századvég-számítás vállalati adatszolgáltatások alapján

A 26. ábrán látható, hogy a tagvállalatok hazánkban igen intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységet folytattak, klinikai vizsgálataik száma dinamikusan nőtt az elmúlt öt évben. A Magyarországon végzett klinikai vizsgálatok száma az időszakban majdnem megduplázódott, míg a hazai leányvállalatoknál a kapcsolódó források fokozatosan lecsökkentek. Ennek hátterében vélhetően az áll, hogy az anyavállalatok közvetlenül finanszírozták a Magyarországon végzett vizsgálatokat a leányvállalatokat kihagyva a folyamatból. 2012-ben már közel 600, a cégek által koordinált klinikai vizsgálat zajlott Magyarországon, melyhez kapcsolódóan a leányvállalatoknál összesen 9,7 milliárd forintos ráfordítást számoltak el, melyet kiegészít az anyavállalatok által finanszírozott kutatások költségei, melynek pontos mértékéről nem rendelkezünk információval. Annak oka, hogy a vizsgálatok egy részét az anyavállalatok közvetlenül finanszírozzák az lehet, hogy az anyavállalatok körében 30

költségoptimalizálási szempontok miatt egyre elterjedtebb gyakorlat a klinikai vizsgálatok kiszervezése. A kiszervezett klinikai vizsgálatokat koordináló szakosodott cégek pedig közvetlenül a vállalati központtal állnak kapcsolatban és a helyi leánycégektől függetlenül működnek, amelyek emiatt gyakran nem értesülnek az anyavállalat minden, helyben zajló klinikai kutatásának költségeiről. A hazai leányvállalatok kutatás-fejlesztésre elszámolt költségeiknek csökkenésével párhuzamosan az igénybe vett kutatás-fejlesztési kedvezmény mértéke is jelentősen csökkent.

31

A kormányzati intézkedések várható hatásai a vezetői kérdőívek alapján Jelen fejezetben a kitöltött vezetői kérdőívek tapasztalatait összegezve kívánjuk bemutatni a kormányzati intézkedések várható hatásait a tagvállalatok gazdasági teljesítményére. A kérdőívekből kalkulált eredményekkel továbbvezettük a korábban bemutatott indikátorokat, hogy 2013-ra és 2014-re vonatkozóan becslést nyerhessünk a hozzáadott érték, a foglalkoztatás és a költségvetési befizetések alakulásáról. A kérdőívet kitöltők véleményei alapján, az Európai Bizottság ajánlásait4 figyelembe véve elkészítettük a tagvállalatok elkövetkező egy évre vonatkozó gazdasági várakozásait bemutató konjunktúraindexet. A gazdasági hangulatindex névre keresztelt konjunktúramutató három részindexből tevődik össze, melyek mindegyike a kérdőív egy-egy kérdésére adott válaszokból számítható a javulást váró pozitív, és a romlást valószínűsítő negatív válaszok arányának különbségeként. A három részindex a magyar gazdaság, a gyógyszeripar, illetve a válaszadó által vezetett vállalkozás következő 12 havi gazdasági helyzetének megítélésére vonatkozik. Mind a részindexek, mind a teljes konjunktúraindex értéke –100 és +100 között változhat, a kedvező várakozásokat pozitív értékek jelölik. 27.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K G A Z DA S ÁG I HA NG U LAT I N D E XE É S A N NA K R É SZ I ND E XE I

100

pont

50 0

-6 -50

-44

-50

-33

-100 1 helyzetének alakulása A magyar gazdaság következő 12 havi A belföldi gyógyszeripar következő 12 havi helyzetének alakulása A vezetett vállalkozás következő 12 havi helyzetének alakulása A tagvállalatok gazdasági hangulatindexe Forrás: Századvég-számítás a vezetői kérdőívek felhasználásával

A hangulat index alapján úgy ítéljük meg, hogy a tagvállalati vezetők lényegesen változtattak korábbi álláspontjukon, sokkal pozitívabban látják mind a magyar gazdaság, mind a belföldi gyógyszeripar következő 12 havi helyzetének alakulását, viszont az általuk vezetett 4

European Commission Directorate-General for Economic and Financial Affairs [2007]: The Joint Harmonised EU Programme of Business and Consumer Surveys. User Guide updated 4 July 2007. http://ec.europa.eu/economy_finance/db_indicators/surveys/documents/userguide_en.pdf Letöltve: 2011. 07. 03.

32

vállalkozásukkal kapcsolatosan nem ennyire optimisták (27. ábra). A magyar gazdaság növekedési lehetőségeit vizsgáló részindex értékére –6 (korábban 25) volt , a gyógyszeripar egészének helyzetére vonatkozóan egyetlen válaszadó sem várt javulást, válaszolók fele szerint nem várható változás, a másik fele negatív várakozásaiknak adtak hangot, így alakult ki a részindex –50-es értéke (korábban –85 volt). A saját cégekre vonatkozó kérdésnél egyetlen vezető várt javulást, heten stagnálást, míg a többi nyolc vezető negatív változást várt, ezt tükrözi a részindex –44-es érték (korábban –55 volt), mely a korábbi képet egy kicsit árnyalta. A fenti három részindexből egyenlő súlyozással számított tagvállalatok gazdasági hangulatindexe javult az előző felmérés óta, mely értéke most –33 (korábban –55 pont volt), ez a vállalatvezetők még mindig negatív várakozásait tükrözi az elkövetkező egy év gazdasági folyamataival kapcsolatban. 28.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K B E V É T E LE I NE K É S K I A D Á SA I NA K A L A KU LÁ SA A V E Z E TŐI

KÉ R D ŐÍ V E K A LA PJÁ N ( SZ Á Z A LÉ KO S VÁ LTOZ Á S

2014- I G

A

2012- ES

SZ I NT HE Z KÉ P E ST )

5,0% 2,5%

3,5%

0,0% -2,5%

-0,6%

-3,9%

Belföldi értékesítés nettó árbevétele

Átlagos értékesítési ár

-5,0% Értékesítési volumen

5,0% 0,0%

-5,0%

-5,5%

-5,5%

-3,4%

Anyagjellegű ráf. (kiv. ELÁBÉ + közv. szolg.)

Árkedvezmények, adományok

Beruházások, K+F kiadások

-13,1%

-10,0% -15,0% Személyi jellegű ráf.

Forrás: Századvég-számítás a vezetői kérdőívek felhasználásával

A korábban jelzett kedvezőtlen várakozások továbbra is megmaradtak, de jelentősen javultak az előző felmérés óta, és a cégek várható gazdasági teljesítményében is tükröződnek. A vezetők szerint cégeik nettó árbevétele 2014-re 0,6 százalékkal esik vissza a 2012-es szinthez képest. Az értékesített készítmények átlagos termelői ára ennél jobban csökkenhet (–3,9 százalék). A forgalmazott gyógyszermennyiségben ismételten minimális növekedést várnak +3,5 százalékot. E hatások erodálják a vállalkozások árbevételét (lásd a 28. ábra felső diagramját), amit a vállalatvezetők számottevő költségoldali megtakarítással kísérelhetnek meg ellensúlyozni (28. ábra alsó diagramja). A tagvállalatok bértömege a kiadáscsökkentő lépések hatására eddig is jelentősen mérséklődött, mely a várakozások 33

szerint a 2012-es szinthez képest további 13,1 százalékkal csökken 2014-ig. A vásárolt szolgáltatásokon és árukon (ide nem értve az értékesítési céllal vásárolt gyógyszereket) átlagosan 5,5 százalékos megtakarítást terveznek 2014-ig, korábban ehhez képest sokkal jelentősebb csökkentést prognoztizáltak. Eközben a beruházások, a K+F kiadások, valamint az árkedvezmények és az adományok éves értéke esetében továbbra is optimistábban számolnak, mint a többi tényezővel, de a korábban bemutatott költségcsökkentések 2014-ig folytatódni fognak.

A tagvállalatokhoz kapcsolódó hozzáadott érték várható alakulása A kérdőívekből nyert információk alapján várható hatások figyelembe vételével a cégek 2012-es adatait továbbvezettük a 2013-2014-es üzleti évekre, majd az egyedi adatokat összegezve és a tagvállalatokra kivetítve becslést készítettünk a cégekhez köthető hozzáadott érték alakulásáról. A becslés során a korábban használt multiplikátorokkal kalkuláltunk a tovagyűrűző hatások számszerűsítése érdekében. 29.

ÁBRA:

A Z IGYE

TAG VÁ LL A LATA I NA K M U LT I P LI KÁTOR O K S EG Í T SÉ G É V E L S Z Á M Í TOT T

T E L JE S HOZ Z Á JÁ R U LÁ SA A N E M Z E TG A Z DA SÁ G BA N E LŐÁ LLÍ TOT T HOZ Z Á A D OT T É RT É K HE Z

-

A V E Z E TŐ I KÉ R D Ő Í V A D ATA I B Ó L SZ Á M Í TOT T VÁ R HATÓ PÁ LYA

300 250

0,96%

milliárd forint

150 100 50

0,94%

0,79% Σ 212,1

200

0,91%

Σ 180,8

Σ 207,4

86,6

45,4

43,3

42,3

67,2

65,7

70,5

101,6

99,4

106,5

36,9 57,3

Σ 222,3

(2013-2014) 1,0%

0,86%

0,82%

0,77% 0,8%

Σ 204,8

Σ 202,6

41,8

41,3

Σ 202,7 41,3

0,6%

64,9

64,2

64,2

0,4%

98,1

97,1

97,1

0

0,2% 0,0%

2008

2009 2010 2011 2012 2013 2014 Indukált hozzájárulás Közvetett hozzájárulás Közvetlen hozzájárulás Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely)

Forrás: Századvég-számítás vállalati adatszolgáltatások és a vezetői kérdőívek felhasználásával

Az előző felméréseknél tapasztalt negatív hangulatban előrejelzett GVA, a mostani, kedvezőbb várakozások miatt nem csökken olyan mértékben, mint ahogy azt korábban vártuk. A vizsgált cégekhez közvetlenül köthető bruttó hozzáadott értékben (GVA) stagnálásra számítunk. A tovagyűrűző hatások miatt a közvetlen hatáson felül további mintegy 2,1 milliárd forintnyi hozzáadott érték került veszélybe a gazdaság más területein (29. ábra). E kedvezőtlen folyamatok hatására a tagvállalatokhoz kötődő hozzáadott érték 34

részesedése a teljes magyar gazdaság hozzáadott értékéből két év alatt 0,86 százalékról 0,77 százalékra csökkenhet. 30.

ÁBRA:

-

A

M EG T E R M E LT B R U T TÓ HO Z Z Á A D OT T É RT É K E L S ŐD LE G E S E LOS Z TÁ SA

A V E Z E TŐ I KÉ R D Ő Í V A D ATA I B Ó L SZ Á M Í TOT T VÁ R HATÓ PÁ LYA

120

Σ 106,5

Σ 101,6

Σ 99,4

56,5

53,6

62,5

43,7

45,2

45,8

2008

2009

2010

100

(2013-2014)

Σ 98,1

Σ 97,1

Σ 97,1

59,6

59,0

63,1

44,0

38,6

38,1

34,0

2011

2012

2013

2014

milliárd forint

Σ 86,6 80 60

42,9

40 20 0

Bruttó munkavállalói jövedelem

Bruttó tőkejövedelem

Forrás: Századvég-számítás vállalati adatszolgáltatások és a vezetői kérdőívek felhasználásával

A tagvállalatok által közvetlenül létrehozott bruttó hozzáadott érték állami elvonások előtti megoszlását bemutató 30. ábrán megfigyelhető, hogy a GVA kismértékű csökkenése mind a tőketulajdonosokat, mind a munkavállalókat érintheti 2013-ban, mely 2014-re változik és a tőkejövedelmek részarányának növekedése várható. A bruttó tőkejövedelmek két év alatt a 2011-es szintre visszaállnak nominál értéken számolva, míg a bruttó munkavállalói jövedelmek elsősorban az elbocsátások miatt közel 12 százalékkal eshetnek vissza két év alatt.

A cégek foglalkoztatásának várható alakulása A csökkenő hozzáadott érték negatív foglalkoztatási hatásokkal járt már 2011 és 2012 folyamán is. A frissített kérdőíves adatgyűjtés összesített eredményei szerint a vállalatok 2011-ben és 2012-ben együttesen közel 350 fős létszámleépítést hajtottak végre adóterheik emelkedése, valamint az üzleti környezet további kedvezőtlen változásai miatt. Ezen felül mintegy 40 fő elbocsátása várható 2014 végéig.

35

31.

ÁBRA:

A Z IGYE

TAG VÁ LL A LATA I NA K M U LT I P LI KÁTOR O K S EG Í T SÉ G É V E L SZ Á M Í TOT T

T E L JE S FOG LA LKOZ TATÁ S I HATÁ SA

-

A V E Z E TŐ I KÉ R D ŐÍ V A D ATA I B ÓL SZ Á M Í TOT T

VÁ R HATÓ PÁ LYA

4 000 3 500 3 000

(2013-2014)

Σ 3 699

Σ 3 674

Σ 3 609

553

549

Σ 3 466

539

518

699

694

682

655

2 500

Σ 3 089

Σ 3 083

Σ 3 030

462

461

453

584

583

573

2 044

2 040

2 005

2012

2013

2014

2 000 1 500 1 000

2 447

2 431

2 388

2 293

2008

2009

2010

2011

500 0 Közvetlen foglalkoztatás

Közvetett foglalkoztatás

Indukált foglalkoztatás

Forrás: Századvég-számítás vállalati adatszolgáltatások és a vezetői kérdőívek felhasználásával

A frissített vezetői kérdőívek alapján a tagvállalatok munkavállalóinak létszáma tehát összesen körülbelül 40 fővel csökkenhet két év alatt. A közvetlen foglalkoztatási hatások mellett azonban a gazdaság más területein jelentkező negatív következményei miatt nagyjából további 20 munkahely kerülhet veszélybe. Összesen tehát nagyjából 60, többségében magasan képzett munkaerőt igénylő, nemzetgazdasági összevetésben igen magas bérrel jellemezhető bejelentett munkahely szűnhet meg az eddigi 600-on felül az egészségpolitika és a gazdasági környezet hatására. Mindez természetesen a kieső munkát terhelő adókon és járulékokon keresztül közvetlenül is negatív hatással jár a költségvetésre.

A tagvállalatok költségvetési befizetéseinek várható alakulása A következő elemzés tükrözi mind a visszaeső foglalkoztatás hatását, mind pedig a gyártói befizetések (’spanyol’ adó), valamint az orvoslátogatói díj emelését. Az általunk használt forgatókönyv azon feltételezések mellett készült, hogy a tagvállalatok elbocsátott munkavállalóinak arányos része orvoslátogató lesz, a támogatásvolumen-szerződések alapjául a 2012. évi befizetéseket vettük, a személyi jövedelemadó valamint a járulékfizetés szabályai a jelenleg hatályos rendszer szerint alakulnak.

36

32.

ÁBRA:

A

TAG VÁ L LA LATO K Á L LA M H Á Z TA RTÁ SI B E FI Z E T ÉSE I R É SZ LE T ES B ONTÁ SBA N

V E Z E TŐI KÉ R D ŐÍ V A DATA I B Ó L SZ Á M Í TOT T VÁ R HATÓ PÁ LYA

90 80

milliárd forint

70 60 50 40

Σ 70,5 6,1 Σ 60,3 5,7 33,1 24,9

Σ 73,1 6,5

13,1

13,5

13,2

9,7 6,7

11,2 6,5

2008

2009

Σ 84,5 7,1 Σ 66,5 6,8

Σ 65,2 Σ 63,0 6,8 6,8

-

A

(2013-2014) Egyéb befizetések (társasági adó, iparűzési adó, stb.) Ágazati különadók

51,0

35,9

36,3

35,2

11,3 6,3

13,3 6,0 7,1

12,4 5,2 5,8

12,2 5,2 5,8

10,9 4,6 5,8

2010

2011

2012

2013

2014

34,9

Társadalombiztosítási járulékok

30 20 10 0

Személyi jövedelemadó Nettó áfa befizetés

Forrás: Századvég-számítás vállalati adatszolgáltatások és a vezetői kérdőívek felhasználásával

Az adatok frissítését követően 2013-ra és 2014-re vonatkozóan is kisebbre becsülhető az államháztartási befizetések. Az áfa a csekély mértékű (–33,3 millió forint) változásának hátterében az áll, hogy a vállaltvezetők 2014-ig mindössze 0,6 százalékosra becsülték a belföldi értékesítés nettó árbevételének változását. A személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok csökkenésének (összesen 2078 millió forint) hátterében a 40 fős várható létszámcsökkentés áll. Az ágazati különadók alakulását (–1398 millió forint) a várt támogatott gyógyszerek értékesítésének és az orvoslátogatók számának várható csökkenése magyarázza. 33.

ÁBRA:

A

T E R M É K A D Ó KK A L M EG NÖV E LT B R U T TÓ H OZ Z Á A D OT T É RT É K ( VAGY I S A

M Á S OD L AG O S E LO S Z TÁ SA

–

A V E Z E TŐI KÉ R D ŐÍ V A D ATA I B Ó L SZ Á M Í TOT T VÁ R HATÓ PÁ LYA

120

milliárd forint

100

Σ 108,1

Σ 105,6

70,5

60

73,1

12,3

17,2

21,0 2008

(2013-2014) Σ 113,6 Σ 104,0

Σ 102,9

Σ 102,9

84,5

66,5

65,2

63,0

11,1

4,4

16,5

17,0

21,4

20,5

21,3

24,6

21,0

20,7

18,5

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Σ 93,3

80

60,0

GDP)

40 20 0 Nettó munkavállalói jövedelem

Nettó tőkejövedelem

Állami bevételek

Forrás: Századvég-számítás vállalati adatszolgáltatások és a vezetői kérdőívek felhasználásával

37

A csökkenő hozzáadott értékkel párhuzamosan csökkennek az adóterhek is (33. ábra). 2010ben a tagvállalatok által megtermelt GDP közel 70 százaléka került különböző csatornákon az államhoz, ez az arány 2012-re a 64 százalékra csökkent, mely 2014-re várhatóan további 3 százalékponttal csökken. Az elsődleges jövedelemelosztásból az állami elvonások figyelembe vételével levezetett másodlagos jövedelemelosztás szerint a tagvállalatok összesített nettó tőkejövedelme 2012-t követően nominál értéken ismét emelkedhet, míg a nettó munkavállalói jövedelem csökkenése várható. A meghozott intézkedések (személyi állomány jelentős csökkentése, költségek lefaragása) következtében a 2011-ig tulajdonosként tapasztalt negatív tendenciák megváltozni látszanak.

38