Az ingyenes előadás összefoglalója:

Kedves Óvodavezető Kolléga! Bizonyára tudod, hogy 2013. szeptember 1-jétől   

az Új Óvodai Alapprogram szerint az óvoda pedagógiai programjában szerepelnie kell a (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésének és szervezésének. az óvodai csoportnaplónak tartalmaznia kell a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét és a fejlesztési feladatokat a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően az óvodapedagógusnak az óvodás gyermekek fejlődését (kiemelt figyelmet igénylő gyermekek vonatkozásában is) folyamatosan nyomon kell követni és írásban rögzíteni kell a fejlesztésről és a fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni köteles.

Természetesen ismered, hogy a Köznevelési Törvény     

nagy hangsúlyt fektet a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre meghatározza, hogy már az óvodában is támogatni kell a tehetségek felismerését, kiteljesedését és ennek érdekében az óvodapedagógusnak egyéni fejlesztési tervet kell készíteni kiemeli, hogy az óvodapedagógus a munkáját szakszerűen kell, hogy megtervezze és e szerint kell, hogy végezze meghatározza, hogy az óvodapedagógus a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt, valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse. rögzíti, hogy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az óvodában is három szintre terjed majd ki, az óvodapedagógus ellenőrzésére, az intézményvezető ellenőrzésére, az intézmény-ellenőrzésre, továbbá meghatározza, hogy az ellenőrzés módszere a foglalkozások egységes szempontok szerinti megfigyelésére és az óvodapedagógus mindennapi nevelőmunkáját megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálatára is kiterjed

Bizonyára tudod, hogy a 2013.március 31-ig felül kell vizsgálni az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát és ennek tartalmaznia kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, amelynek része az adminisztrációs rendszer ellenőrzése.

Az ingyenes előadás összefoglalója: A köznevelési intézmény ellenőrzése lehet a) pedagógiai-szakmai, b) törvényességi, c) hatósági ellenőrzés.

1

Az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét. Ennek keretei között a köznevelési intézményben folyamatos pedagógiai-szakmai ellenőrzést szervez, amely intézményenként ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést a hivatal szervezi a kormányhivatal közreműködésével. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen  az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés,  az interjú  a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. (legalább 3 évet tekintenek át, a trend vizsgálat miatt!) Az intézmény ellenőrzését legalább három, a jogszabályi feltételek szerint kijelölt köznevelési szakértőből álló csoport végzi. A szakértői csoport, intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatát jegyzőkönyvben rögzíti.

TÁMOP-3.1.8: Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban A projekt megvalósítója: Oktatási Hivatal A projekt megvalósítási ideje: 2011. november 15.–2013. augusztus 15. A megvalósítás költsége: 2 046 000 000 Ft A projekt célja: A közoktatási szolgáltatások szakmai elszámoltathatóságának biztosítása, a központi és helyi oktatásirányítás szereplői tevékenységének támogatása. Az országos mérések és vizsgák adataival, továbbá a helyi és országos minőségértékelési információkkal támogatott intézményi szervezeti tanulás, illetve az azon alapuló iskolafejlesztés támogatása, különös tekintettel az iskolafenntartók megalapozott információkkal történő tájékoztatására.

2

Pórba értékelések lesznek, minta jelleggel Az óvoda pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és szabadon megtekinthessék.  Az óvoda vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.  Az intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Módosult a Köznevelési Törvény! (óvodai létszámhatárok 20%-kal túl lehet lépni, de 2nm /gyereknek meg kell lennie!) ALAPÍTÓ OKIRAT  SZMSZ  HÁZIREND  PEDAGÓGIAI PROGRAM  Az óvodavezető éves munkaterve A pedagógiai munka belső ellenőrzésének terve dokumentum ellenőrzés + foglalkozáslátogatás /előre meghatározott szempontrendszer alapján/  Felvételi előjegyzési napló  Felvételi mulasztási napló  Óvodai törzskönyv  Óvodai szakvélemény  Gyermeki fejlődés nyomon követő dokumentáció  a működés rendjét  a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét  a tagintézménnyel való kapcsolattartás rendjét  a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást  az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat  a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében 3

 az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,  az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú, nyomtatvány típusú óvodai dokumentumok  Óvodai csoportnapló  Gyermeki fejlődés nyomon-követő dokumentáció Kinyomtatást követően oldalszámmal kell ellátni, le kell pecsételni és az óvodavezető kézjegyével ellátni és össze kell fűzni.  Az intézmény pedagógiai munkájának belső ellenőrzésének megszervezéséért, hatékony működéséért az óvodavezető a felelős.  Az óvodavezető ellenőrzési rendszert dolgoz ki és működtet az intézmény pedagógiai kulcsfolyamatait érintő területeken.  Az óvodavezető elkészíti az Intézmény ellenőrzési folyamatainak leírását.  Az intézményvezető felelős a pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvégzéséért és dokumentálásáért. Az óvodai nevelőmunka ellenőrzése:  Az ellenőrzést az óvodavezetője, helyettese és a szakmai munkaközösség-vezető, az éves munkatervben foglaltak szerint végzik.  Az ellenőrzés során a szakmai segítségnyújtás és az ösztönzés kerül előtérbe, hogy elősegítse a pedagógiai programban meghatározott tevékenységek teljesülését.  Az észlelt hibákról és a kijavításuk érdekében intézkedési terv készül.  Belső ellenőrzési terv Az óvodai munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék, az óvodai szülői szervezet, közösség véleményét is.

4

Az óvodai nevelési év helyi rendjében kell meghatározni  az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,  a szünetek időtartamát,  az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,  az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,  az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját,  minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést:  A pedagógiai belső ellenőrzés konkrét megvalósítását!

Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ. A pedagógiai programot:  a nevelőtestület fogadja el  és az intézményvezető hagyja jóvá.  a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Meghatározza az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, 5

a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket a) különleges bánásmódot igénylő gyermek  aa) sajátos nevelési igényű gyermek  ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek  ac) kiemelten tehetséges gyermek (kiemelten tehetséges gyermek) az a különleges bánásmódot igénylő gyermek  aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik  és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, a) felvételi előjegyzési napló, b) felvételi és mulasztási napló, c) óvodai csoportnapló, d) óvodai törzskönyv, e) a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai szakvélemény), f) a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció.  a) a gyermekek nevét és óvodai jelét,  b) a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három-négyéves, a négy-ötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak,  c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét,  d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket,  e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet, napi bontásban f) nevelési éven belüli időszakonként fa) a nevelési feladatokat, fb) a szervezési feladatokat, 6

fc) a tervezett programokat és azok időpontjait, fd) a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit, fe) az értékeléseket, g) a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt, h) a feljegyzést a csoport életéről. (egyéni lap helyett)  A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.  Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.  A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.  Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,

7

c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény tartalmazza: a) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, b) az állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az intézmény ba) a gyermeknek az általános iskola első évfolyamára való felvételét, bb) a gyermek további óvodai nevelését, bc) a gyermek iskolaérettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát, vagy bd) javasolja, c) a szakvélemény kiállításának helyét és idejét, az óvodavezető aláírását, d) a szülőnek a szakvélemény megismerését igazoló aláírását. A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, 8

valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, óvodás gyermek esetén az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.  Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti.  Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.  Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti.  Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét fejlődésének ütemét a differenciált nevelés irányát.

A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza a) a gyermek anamnézisét, b) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, 9

e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.  Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy  a) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg;  b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be;  c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.  Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző – köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot, vagy saját pedagógiai programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz.

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 10

Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása helyett Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

11

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.

A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.

12

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.  Ének, zene, énekes játék, gyermektánc  Mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A külső világ tevékeny megismerése Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. 13

Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire Helyett Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás lehetséges formái az óvodában: – az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, – a spontán játékos tapasztalatszerzés; – a játékos, cselekvéses tanulás; – a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; – az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; – a gyakorlati problémamegoldás.

VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. HELYETT A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. 14

A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése az óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy  nevelő munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,  a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkózását elősegítse,  segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését  előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,  egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,  a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek - bevonásával,  a gyermekek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,  az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, szakszerűen megtervezve végezze  részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, 15

 a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse  pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,  határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,  megőrizze a hivatali titkot,  hivatásához méltó magatartást tanúsítson,  a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. a)felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, b)önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt.  a) a pedagógiai munkáért,  b) a nevelőtestület vezetéséért,  c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,  d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,  e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,  f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,

16

 i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,  j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. Látható, hogy az óvodának feltétlenül szükséges, hogy az Új jogszabályok figyelembe vételével elkészített egységes dokumentációs rendszere legyen, amelyben kiemelt helyen szerepel a gyermekek egyéni, differenciált fejlesztése, adminisztrációja és amelyben nagy hangsúlyt kap az iskolára való felkészítés!

Ehhez a feladathoz nyújt segítséget a RAABE Kiadó óvodavezetők számára kidolgozott ajánlata, mely segítségével az törvényeknek és jogszabályoknak való megfelelés és az ennek megfelelő dokumentációs rendszer sem jelenthet gondot! A komplex rendszer elemei: 1. A középsősöknek szóló Oszkár, a kistigris az óvodában foglalkoztató füzetsorozat és 3 szintű differenciálást tartalmazó, évszakokra (ősz, tél tavasz, nyár) épülő projekt rendszerű módszertan. 2. Nagycsoportosoknak szóló Oszkár, a kistigris iskolába megy foglalkoztató (6 füzetből álló) füzetsorozat és a drámajátékokra épülő és 3 szintű differenciálást tartalmazó óvodai foglalkozásokat tartalmazó módszertan  A füzetsorozat segítségével a gyermek egyéni fejlődését nyomon lehet követni és segíti a szülők tájékoztatását.  A módszertan támogatja a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztését és az óvodai foglalkozások megtervezését. 3. Az új jogszabályoknak megfelelő csoportnapló és gyermekek fejlődést rögzítő lap 4. 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés Mit tud a füzetsorozat?  Írás-mozgás koordináció  Elemi számolási készség17

 Számkép felismerés (dominó, kéz ujjai)  Tájékozódás-térben-síkban- Reláció szókincs  Környezettudatos nevelés  Egészséges életmódra való nevelés  Cselekvéses tanulás lehetősége  Kísérletezés lehetősége Folyamatosan nehezedő feladatok, egymásra épülő tematika Azonnal dokumentált képet kapunk a gyermekek az egyéni képességeiket figyelembe vevő differenciált fejlesztéséről és a szülők tájékoztatásáról Érzelmi nevelés (kedves szerethető figurák, bábok) Motiváció Fejlécben kis történetek-anyanyelvi nevelés-kommunikációs képességek fejlesztése-fantázia Szlogen: Heti 1x foglalkozz velem! A foglalkoztató füzethez a játékokra épülő és 3 szintű differenciálást tartalmazó óvodai foglalkozásokat tartalmazó módszertan tartozik Üdvözlettel Lóczi Tünde közoktatási szakértő, drámajáték-vezető, óvodapedagógus Az Oszkár a kistigris óvodai komplex módszertan és foglalkoztató füzetsorozatok kidolgozója Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. Cím: 1134 Budapest, Klapka u. 11. E-mail: [email protected] Honlapok: www.raabe.hu www.intezmenyvezetes.hu www.ovonok.hu www.pedagogusklub.hu www.felvesznek.hu www.facebook.com/oszkárkistigris

18