AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA.
Domainnév használat jogi kérdései.
ALAPFOGALMAK • A tartomány névrendszer (Domain name System (DNS) biztosítja a hálózati címek egyediségét. • A domain önálló internettartomány, az internet címek halmazához nevet rendelő adatbázis. • A domainnév egy alfanumerikus karakterekből álló műszaki azonosító, amelyet az IP címek helyett használnak.
DOMAIN NÉVRE VONATKOZÓ FORMAI KÖVETELMÉNYEK • A domain név legalább 2 és legfeljebb 40 karakterből állhat. (Ajánlott a legalább 5, de legfeljebb 10 karaktert tartalmazó domain név választása.) • A domain névben használható karakterek • a) a latin abc ékezet nélküli kisbetűi (a-z), továbbá • b) a magyar ékezetes kisbetűk (á,é,í,ó,ö,ő,ú,ü,ű), továbbá • c) a numerikus karakterek (0-9), továbbá • d) a kötőjel (-) • A domain név elején és végén csak betű vagy numerikus karakter állhat. A domain név nem tartalmazhat két egymást közvetlenül követő kötőjelet.
ELJÁRÁS SZEREPLŐI • Regisztrátor: A Nyilvántartó által felhatalmazott szolgáltató szervezetek valamelyike, amely a domaint igénylő vagy használó ügyfél szabad választása és megbízása alapján az ügyféllel szerződéses viszonyban állva a domain delegálással, regisztrálással és domain-fenntartással kapcsolatos ügyeket intézi. • Domain-igénylő: Valamely domain delegálására igényt benyújtott szervezet vagy természetes személy. Amennyiben az általa igényelt domain számára delegálásra kerül, domainhasználóvá válik. • Domain-használó: Szervezet vagy természetes személy, akinek számára a domain delegálásra került. • Nyilvántartó: A közdomainek kezelője (őrzi, fenntartja, hozzáférhetővé teszi a közdomainek alatt delegált domainekkel kapcsolatos adatokat).
A DELEGÁLÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI • Domain delegálás igénylésére az arra a Nyilvántartóval szerződés alapján jogot szerzett Regisztrátor jogosult, aki a domain igénylő erre vonatkozó megbízása alapján jár el. • A delegálás előfeltétele, hogy a domain-igénylő valamelyik, általa kiválasztott Regisztrátorral írásban delegálás-igénylési szerződést kössön. Az igénylést a Regisztrátor rögzíti a Nyilvántartásban. • Az igénylés érvényességének előfeltétele, hogy a domainigénylő az Igénylőlapon a valóságnak megfelelően, formailag és tartalmilag helyesen, az összes kötelező adatot megadja, továbbá az adatokat és a nyilatkozatokat az Igénylőlapon aláírásával hitelesítse.
A szoftverek, adatbázisok szerzői joga.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR • 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról • 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről • 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
SZERZŐI JOG FOGALMA • A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). • Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
SZERZŐI JOGI VÉDELEM TÁRGYA Szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Így például: •az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, •a nyilvánosan tartott beszéd, •a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, •a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, •a zenemű, szöveggel vagy anélkül, •a rádió- és a televíziójáték, •a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, •a fotóművészeti alkotás, •a térképmű és más térképészeti alkotás, •az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, •a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.( Az a gyűjtemény, amely tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű )
SZERZŐI JOGOK CSOPORTOSÍTÁSA • Személyhez fűződő- és a vagyoni jogok • Személyhez fűződő jogok jellemzője: • nem ruházható át, • azok másként sem szállhatnak át • a szerző nem mondhat le róluk.
• A vagyoni jogok jellemzője: • örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet. • A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek. • A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző – a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
• • • •
A mű nyilvánosságra hozatala A név feltüntetése A mű egységének védelme A személyhez fűződő jogok gyakorlása
VAGYONI JOGOK • Fogalma: A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. • a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. • A mű felhasználásának minősül különösen: • a többszörözés • a terjesztés • a nyilvános előadás • a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként • a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése • az átdolgozás • a kiállítás
A SZÁMÍTÓGÉPI PROGRAMALKOTÁS (SZOFTVER) • A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók • Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más módosítására – ideértve a hiba kijavítását is –, valamint ezek eredményének többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi. • A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges. • Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje.
ADATBÁZIS • Fogalma: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye,.amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni. • Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is. • Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált szoftverre. • Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. • Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
A SZERZŐI JOG MEGSÉRTÉSÉNEK POLGÁRI JOGI KÖVETKEZMÉNYEI Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: • követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; • követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; • követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; • követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról; • követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését; • követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. • A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET • Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő szakértő testülettől. A testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki. • A testület szakvéleményét három- vagy öttagú tanácsban, szótöbbséggel alakítja ki. • A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben. • Ha bíróság vagy más hatóság kér szakvéleményt a szerzői jogi szakértő testülettől, az ügy érdemében hozott határozatról – egy példányának megküldésével – a testületet értesíteni kell.
