Az immunszervek kórbonctana

Immunszervek kó kórbonctana • Csontvelı – A csirkék (a tyúk) vérzéses betegsége

Az immunszervek kórbonctana

• haemorrhagiás szindróma

– Fertızı (vírusos) csirkeanaemia

• • • •

A tyú tyúk vé vérzé rzéses betegsé betegsége • kórok: tenuazon-sav- és alternariatoxicosis – a tenuazon-sav az Alternaria ssp. egyik anyagcsereterméke – tenuazon-savat- és alternariatoxinokat leggyakrabban az Alternaria longipes termeli – az Alternaria ssp. más anyagcseretermékei: • alternariol • alternariol methyl-észter • altertoxin

Magzatmirigy (thymus) Fabricius-tömlı Lép Egyéb immunszervek

A tyú tyúk vé vérzé rzéses betegsé betegsége heveny kórforma • Vérzések – – – –

a váz-, és a szívizomzatban a mirigyesgyomorban a máj állományában és a bır alatti kötıszövetben

• A tenuazon-sav- és alternaria toxinok hatása – vérérfal-károsodás – csontvelıkárosodás • nem termelıdnek többek között vérlemezkék sem

– a kórképet sikerült kiváltani klórtetracyclin és chloramphenicol (Chlorocid) több napon át történı adásával is • fehér leghorn fajtában

Fertı Fertızı (ví (vírusos) csirkeanaemia


• Kórokozó: csirkeanaemia-vírus (CAV)

• Fogékonyság: minden korú állat fogékony

– Circoviridae család, Gyrovirus nemzetség – 15-20 nm, nem burkos, circularis, egyszálú DNS

• a vírus csak a tyúkra nézve patogén – Gallus domesticus

• a vírussal való fertızıdés: – vertikális (tojás útján) • a vírussal a tojásban fertızıdött néhány csirke fertızötten/betegen kikel

– horizontális (a bélsár szerepe jelentıs)

– a csirkék az elsı héten a legfogékonyabbak – a fogékonyság az 1-3 hét között még kifejezett – ezt követıen az életkor elırehaladtával a fogékonyság egyre csökken • a csirkék fertızıdnek, de a betegség klinikai tünetekben nem jelentkezik

• korral járó rezisztencia nincs! • a fogékonyságban az állat immunállapotának lényeges szerepe van – immunszuppresszált állatban a fogékonyság ideje kitolódik!

1

Fertı Fertızı (ví (vírusos) csirkeanaemia Kórfejlıdés: • kísérleti körülmények között – az elsı szövettani elváltozások a fertızés után 8 nappal észlelhetık – az elsı klinikai tünetek a fertızés 10-14. napja után figyelhetık meg – az elhullások a 12-14. napon kezdıdnek

• gyakorlati esetekben

Fertı Fertızı (ví (vírusos) csirkeanaemia Kórfejlıdés: (folyt.) • a szervezetbe került vírus – a csontvelıben a haemopoetikus ıssejteket – a thymusban a thymus ıssejteket támadja meg

• a fertızött sejtek a fertızés után 6-8 nap múlva apoptosis következtében elpusztulnak • a csontvelı bántalmazottsága miatt: – anaemia (panmyelophtisis) – thymus (és Fabricius-tömlı) sorvadás

– a klinikai tünetek megjelenése a 3.-4. hétre is kitolódhat – függ az állatok immunológiai állapotától

• T- (és B-) sejtes immunszuppresszió



• klinikai tünetek…

Veszteségek • közvetlen elhullások • másodlagos fertızések miatti elhullások megjelenik/-het az immunszuppresszív állapotra jellemzı fertızöttség

– az immunszuppresszió olyan mértékő lehet, mintha az állatok fertızı bursitisen estek volna át!!!

– Indexbetegség (pl. cryptosporidiosis)

• kórbonctani elváltozások…. – atrophia • csontvelı, thymus, Fabricius-tömlı, lép

– a máj zsíros elfajulása – testszerte vérzések (viraemiás szakaszban) • mirigyes gyomor nyálkahártyájában, a bır alatti és az izmok közötti kötıszövetben

– anaemia jelei • a vér világospiros, hígan folyó, az izmok viaszsárgák

• • • •

a beteg állatok fejlıdése megtorpan az állomány szétnı megemelkedik az elhullás gyakoriak lesznek a másodlagos fertızések – baktériumos • banális baktériumok okozta vérfertızés • gangrénás dermatitis stb.

– vírusos • sejtzárványos hepatitis • átoltható (vírusos) mirigyesgyomor-gyulladás

Felvételek: Dr. Dobos-Kovács Mihály


2

Felvétel: Dr. Dobos-Kovács Mihály

A FabriciusFabricius-tömlı mlı kórbonctana

Fertı Fertızı bursitis • kórokozó: Birnaviridae család, Birnavirus genus

• Fertızı bursitis – gumboroi betegség – infectious bursal disease (IBD) – rendkívül ragályos vírusos fertızı betegség

– infectious bursal disease virus (IBDV) – 60 nm átmérıjő, enveloppal nem rendelkezı, dupla szálú RNS-vírus – 1-es és 2-es szerotípusa ismert • az 1-es szerotípus patogén a csirkére • a 2-es szerotípust pulykából izolálták, és csirkére avirulens

Az 1-es szerotípusú vírus változatai • klasszikus virulens vírustörzs (vIBDV) – nálunk a 70-es évek közepétıl fordul elı

• Circovírus-fertızés

• nagyvirulenciájú vírustörzs (vvIBDV) – új, 1990-tıl nálunk is elıfordul

• ezeken kívül vannak • szubklinikai vírustörzsek • variáns törzsek • csökkentett virulenciájú vírustörzsek

Fertı Fertızı bursitis

Fertı Fertızı bursitis

• Patogenezis: – a vírussal szemben a csirkék 4 hónapos korukig fogékonyak – legfogékonyabb idıszak: 3-6 hét

• Fertızıdés

• a vírust a csirkék… szájon át veszik fel /orofecalis típusú fertızıdés/

– horizontalisan, per os

a vírus célszerve: a Fabricius-tömlı • célsejtjei: a folliculusok dentritikus (dajka-)sejtjei – a betegség során a Fabricius-tömlıben dajkasejtek hiányában a kompetenciájukat elnyert és transzformálódó B-lymphocyták elpusztulnak és kiürülnek

a bélcsatornában, majd a májban szaporodik, viraemia /célszerve a Fabricius-tömlı/

• lymphoklasia és lymphocyta depletio

3

Fertı Fertızı bursitis • Emiatt elsıdlegesen: – a humorális immunkapacitás (immunválasz-adás) károsodik

• másodlagosan: – a csontvelı károsodása miatt a T-sejtes immunválasz-adás képessége is alászáll

• a betegség kártétele:

Fertı Fertızı bursitis • klasszikus (hagyományos) vírustörzs (vBDV) okozta kórképek – klasszikus kórkép (savós bursitis), immunszuppresszió – az elhullási arány 15-20%

– a viraemia miatt elhullás – a túlélt állatokban elsıdlegesen a humorális immunválasz – majd a sejtes immunválasz károsodik • immunhiányos állapot jön létre

• kórbonctani elváltozások: – kórformától függıek • klasszikus (hagyományos) vírustörzs okozta kórképek • nagy virulenciájú vírustörzs okozta bántalmak – szubklinikai vírustörzs okozta bántalom – variáns vírustörzsek okozta betegség – csökkentett virulenciájú vakcinavírusok kártétele

– életkortól függıek • 3 hetes életkor alatti csirkék betegsége • 3. hét után kialakuló betegségforma






Fertı Fertızı bursitis • nagy virulenciájú vírustörzs (vvBDV) okozta bántalmak – vérzéses-elhalásos bursitis – kifejezett immunszuppresszió – magas (30-50%-os) elhullási arány

4

CircovirusCircovirus-fertı fertızés • Kórokozó: circovírus – aprók (15-20 nm), nem burkosak – egyszálú DNS-ük a két végén összekapcsolódik, kört képez (circo…)

• Elıfordulás: – galambban – libában

• a betegség lényege: – a fertızött (beteg) állatok a fejlıdésben elmaradnak egészséges társaiktól – tollasodásuk (tollváltásuk) zavart szenved – lesoványodnak – végül elerıtlenednek és még felállni sem tudnak • galambok nem tudnak repülni


CircovirusCircovirus-fertı fertızés • a circovirusok a beteg állat sok szervébıl kimutathatók – pl. lép, máj, Fabricius-tömlı, csontvelı

• a Fabricius-tömlıben a vírusok a nyiroktüszık reticulumsejtjeiben, a cytoplasmában szabálytalan alakú, terjedelmes (ún. botrioid-) zárványokat képeznek • ezekben a zárványokban a vírusok vagy örvényszerő formációkban, vagy sorokba rendezıdve, parakristályos szerkezetet mutatva, esetleg szabálytalan elrendezıdésben fordulnak elı


CircovirusCircovirus-fertı fertızés • a vírusok egy-egy állatban huzamosabb ideig (hetekighónapokig) jelen lehetnek – élethosszig tartó fertızöttség? – a folyamatos vírus-jelenlét és -szaporodás miatt áll le az állatok fejıdése és lesz zavart a tollasodásuk – immunrendszer károsodása miatt a beteg állatok védekezıkészsége csökken

• a terhelt állományokban – elıforduló más betegségek a megszokottnál nagyobb veszteségeket okoznak – nem ritkák a halmozott kórképek sem (több betegség egyidejő elıfordulása)

• a legnagyobb veszteség: – a felnevelt beteg libák továbbtartásra – tömésre való alkalmatlansága


5

Szeptikaemiá Szeptikaemiával já járó kórké rképek általá ltalános patoló patológiá giája

A lé lép kó kórbonctana Szeptikaemiával járó kórképek általános patológiája

• • • • • • •

Pasteurella multocida Borrelia anserina Salmonella gallinarum (S. pullorum) Salmonella enteritidis, S. typhimurium, S. anatum Salmonella arizonae Campylobacter jejuni Riemerella anatipestifer

• • • • • • •

E. coli baktérium Streptococcus ssp. Staphylococcus ssp. Enterococcusok Erysipelothrix rhusiopathiae Pseudomonas aeruginosa Listeria monocytogenes stb.

Szeptikaemiá Szeptikaemiával já járó kórké rképek általá ltalános patoló patológiá giája • A baktériumok egy része minden madárfajban, más része csak bizonyos madárfajokban okoz vérfertızést • A baktériumok egy része minden életkorban okoz szeptikaemiát • A baktériumok egy része elsısorban fiatal korban okoz szeptikaemiát, de idısebb korban nem

Szeptikaemiá Szeptikaemiával já járó kórké rképek általá ltalános patoló patológiá giája • A szeptikaemia – lehet gyorsan lezajló – lehet elhúzódó (lassabban lezajló) – és lehet idült

A kórokozó • vagy obligát patogén • vagy fakultatívan patogén – ebbe az utóbbi esetben a kórokozó csak a hajlamosító körülmények egyidejő fennállása mellett okoz megbetegedést

• a hajlamosító körülmények lehetnek – részben specifikusak (pl. valamely más baktérium és/vagy vírus okozta betegség okozta ellenálló-képesség csökkenés) – részben nem specifikusak (a megkívánttól negatív irányban eltérı tartási és takarmányozási körülmények okozta stresszorok káros hatása)

• A baktériumok egy csoportja fiatal korban nem, csak növendék és felnıtt korban okoz vérfertızést

Szeptikaemiá Szeptikaemiával já járó kórké rképek általá ltalános patoló patológiá giája A szeptikaemiák bonclelete: • heveny lépgyulladás • heveny savós májgyulladás • heveny hurutos vékony- és vakbélgyulladás – nem egy esetben, csak heveny hurutos duodenitis

• •

a testüregi savóshártyák és a savóshártyazsákok heveny savós- fibrines gyulladása az elızıeken túlmenıen – a májban és a lépben tőszúrásnyi-gombostőfejnyi és nagyobb gyulladásos gócok – a bélben egyes esetekben proliferatív gyulladás is elıfordulhat

•

a szeptikaemiák egy részében – fıként növendék és felnıtt madarakban – a máj és a lép állományában, a szív külsı hártyája alatt diapedesises vérzések • éles határú tőszúrásnyi vagy szétfolyó

• •

általánosságban elmondható, hogy fiatal madarakban a szeptikaemia során a vérzéses jelleg nem jellemzı kórokozótól függıen a szeptikaemia során elıfordulhat – savós-fibrines ízület- és ínhüvelygyulladás – savós-fibrines-gennyes lágyagyburok-gyulladás – belsı szemgyulladás

Szeptikaemiá Szeptikaemiával já járó kórké rképek általá ltalános patoló patológiá giája Colibacillosis Streptococcosis Staphylococcosis Enterococcosis Sertésorbánc Pseudomonas aeruginosa okozta szeptikaemia • Listeriosis • • • • • •

6

Colibacillosis • madárpatogén Escherichia coli baktériumok okozta megbetegedések (kórformák) közös neve E. coli baktériumok – – – –

az E. coli baktériumok patogenitását bizonyos virulencia faktorok is befolyásolják • madarakban pl.

rövid pálcika alakúak, Gram-negatívok nem spórásak, csillósok fakultatívan patogének ill. saprophyták bizonyos törzseik a normál bélflóra tagjai (Enterobacteriaceae)

• sok törzsük ismert – O somatikus antigének (173) • meghatározóak • bizonyos kórképekben egyes O szomatikus antigénekkel rendelkezı törzsek vesznek részt (O1, O2, O35, O78)

– – – –

Colibacillosis

– – – – –

az E. coli baktériumok esetében • a patogenitásban lényeges szerepet játszik…. – a megtámadott szervezet állapota – az életkor – a fertızési kapu is

K burokantigének (80) H csillóantigének (56) F pilusantigének (18) az antigének szabadon kombinálódnak

Colibacillosis E. coli baktériumok fertızési kapui • embriók fertızıdése

Colibacillosis kórké rképek • köldökgyulladás (omphalitis) – E. coli baktériumok okozta köldökgyulladás

– transzovariális, tojáshéjra tapadt kórokozók • a fejlıdı embrió és magzat vérfertızés miatt elpusztul/elhal • esetleg beteg, kelésgyenge állatként kikel • vagy a kikelt csirke, csökkent vitalitású lesz!

• szeptikaemia • bacteriaemia – E. coli baktériumok okozta vérfertızés – szervi elváltozások is

– fázékonyak, tolluk borzolt, étvágytalanok – sokat isznak, szánalmasan csipognak, sok húgysavat ürítenek

• pericarditis, peritonitis, salpingitis • synovitis, arthritis, osteomyelitis, panophtalmitis

• inhalációs fertızés – keltetıgépben, rossz higiénéjő istállókban – fıleg ha a nyálkahártya fogékonyságát vírusok, mycoplasmák jelenléte növeli

aerobactinek, colicinek termelése bizonyos fimbriák hordozása K1, K80 antigén jelenléte komplement elleni rezisztencia meghatározott külsı membránproteinek stb.

• légzıszervi betegség – chronic respiratory disease, CRD – duzzadt-fej (swollen head)

• bırsérülések – cellulitis, általános fertızés

• per os – fiatal kor, masszív fertızés, nagy inváziós készség

E. coli bakté baktériumok okozta vé vérfertı rfertızés coli-szeptikaemia • Házityúkban minden életkorban kialakulhat – embriótól-felnıttig

• Madarakban – primer - alapbántalom nélkül kialakuló • fıleg fiatal csirkékben

• bır alatti kötıszövet gyulladása (cellulitis) • coli-granulomatosis

E. coli bakté baktériumok okozta vé vérfertı rfertızés Kórbonctani elváltozások: • 1-2 hetes állatokban: – heveny szeptikus lépgyulladás – heveny savós májgyulladás • elhalásos gócokkal, esetleg zöldes elszínezıdéssel

– másodlagos - elızetes alapbántalom teremti meg a feltételeket • immunszuppresszív állapotot elıidézı ágensek, betegségek

• Formái: – köldökfertızés eredményeként – emésztıcsıbıl kiindulóan • a bél nyálkahártya fellazulásával járó betegségek esetén • dysbacteriosis, amit vérfertızés követhet

– légutakból kiindulóan • napos korban aerogén fertızés esetén (primer) • egyes légzıszervi betegségek esetén a légutakban kialakuló elváltozások területérıl

– – – – – –

heveny fibrines szívburok- és hashártyagyulladás heveny bélhurut savós-fibrines légzsákgyulladás savós-fibrines salpingitis savós-fibrines-gennyes ízületgyulladás savós-fibrines belsı szemgyulladás

– egyéb helyekrıl (pl. bırsérülésbıl) kiindulóan

7

E. coli bakté baktériumok okozta vé vérfertı rfertızés Kórfejlıdés: • növendék csirkékben: – vagy virulens E. coli baktériumtörzs okoz vérfertızést – vagy szövıdményként alakul ki szeptikaemia

• tojótyúkokban: – – – – –

a legfontosabb hajlamosító ok maga a tojástermelés az istálló mikroklímájának romlása mycotoxin-tartalmú takarmány etetése légúti vírusfertızés, mycoplasma-fertızés stb.

Kórbonctani elváltozások: • életkor szerint változóak • növendék állatokban: – lásd a fiatal egyedeknél elıforduló elváltozásokat – ezen kívül foltokban kialakuló cellulitis

• tojótyúkokban: + foltokban cellulitis


E. coli bakté baktériumok okozta légzı gzıszervi betegsé betegség



E. coli bakté baktériumok okozta légzı gzıszervi betegsé betegség • Kórfejlıdés növendék csirkékben:

• embrióban/magzatban: – E. coli baktériumok okozta önálló savós-fibrines tracheitis és bronchitis, valamint légzsákgyulladás

– savós-fibrines légzsákgyulladás – ha önállóan E. coli baktérium okozta: • légzsákbetegségnek (air sac disease) mondják

• napos kori inhalációs fertızés: – szintén önálló légúti folyamatok

• kis- és növendék csirkék esetében: – általában másodlagos az E. coli baktériumok szerepe – a folyamat jellegét megváltoztatják és az elváltozásokat súlyosbítják • elızetesen légúti vírusok, mycoplasmák által károsított légúti nyálkahártyákon


8

E. coli bakté baktériumok okozta duzzadtduzzadt-fejfej-betegsé betegség

ColiColi-granulomatosis • Hjärre-disease

• a légutak nyálkahártyájában különféle kórokozók telepedhetnek meg • herpesvírus, coronavírus, metapneumovírus, adenovírus stb. • mycoplasmák, ornithobactériumok, bordetellák, pasteurellák stb. • a felsı légutak nyálkahártyájában is – orr és melléköblei

• a károsodott nyálkahártyákban/on az E. coli baktérium is megtelepedhet…….

• a granulomák elıfordulhatnak – máj állományában – bél falában • gyakran a vakbélben

– mesenteriumban – légzsákok falában

• a lépben: nem!!!

Felvétel: Dr. Balka Gyula

Streptococcosis Elıfordulás: • tyúkban a streptococcusok okozta kórképek ritkán fordulnak elı • libában, kacsában, pulykában – fiatal és idısebb korban is

• kórokozók: – Lancefield-C-csoportba tartozó baktériumok – Str. zooepidemicus (korábban Str. gallinarum) – más Sreptococcusok (Str. bovis, Str. dysgalactiae stb.)

• a kórokozók fakultatívan patogének • a kórokozók egy része: saprophyta • fertızıdés: – per os – aerogen

• hosszú ideig akár tünetmentes baktériumhordozás alakul ki

9

Streptococcosis

Streptococcosis A kórokozók széles körben elterjedtek • elıfordulnak – a madarak száj-garatüregében – emésztıcsatorna más szakaszaiban – légutakban – nemi utakban – tojásban

a streptococcosis patológiája: • helyi folyamat – – – – –

• gyakori a vegyes (Staphylococcus sp., E. coli) fertızés • bacteriaemia – – – –

• kórformák: – helyi folyamat – bacteriaemia – szeptikaemia

köldökfertızés-köldökgyulladás tolltüszıgyulladás bırgyulladás bélgyulladás petevezetı-gyulladás

cellulitis csontvelıgyulladás ízület- és ínhüvelygyulladás endocarditis thromboulcerosa

• szeptikaemia – fiatal csirkében – immunszuppreszált idısebb állatokban

Streptococcosis vérfertızéses forma • heveny vérfertızéses alak – heveny szeptikus lépgyulladás – heveny savós májgyulladás • elhalásos gócokkal

– heveny bélhurut – savós-fibrines perihepatitis – leptomeningitis



Staphylococcosis

Streptococcosis vérfertızéses forma • elhúzódó vérfertızéses alak – idült forma

• kórokozók: • a Staphylococcus-genusba kb. 20-30 faj tartozik • ubiquiter baktériumok – Staphylococcus aureus • 5 biotípusa (A, B, C, D, E) ismert

• a heveny alaknál is láthatókon kívül – savós-fibrines-gennyes izület- és ínhüvelygyulladás – gennyes-elhalásos osteomyelitis – savós-fibrines-gennyes salpingitis – savós-fibrines pericarditis – elhalásos myocarditis (multiplex gócos) – endocarditis thromboulcerosa

– – – –

• • • •

St. epidermidis St. gallinarum St. hyicus stb.

gram-pozitív coccus alakúak a kórokozó törzsek általában koaguláz-pozitívak gennyes folyamatokat okoznak

10

Staphylococcosis A kórokozó baktériumok megtalálhatók • a környezetben mindenütt • az állatokban – a bırön – a nyálkahártyákon – a légutakban, az emésztıcsatornában, a nemi szervekben stb.

járványtan: • egészséges állományokban ritkán okoz betegséget – csak genetikailag érzékeny vonalakban – ellenálló-képességükben csökkent állományokban

• többféle formában fordul elı: – a fertızıdés módjától – az állatok korától – az ellenálló-képességet gyengítı tényezık intenzitásától függıen

Staphylococcosis Immunszuppresszív állapotért felelıs betegségek csirkeállományokban: – – – – –

fertızı bursitis fertızı /vírusos/ csirkeanaemia Marek-betegség reticuloendotheliosis reovírus-fertızöttség stb.

• betegségre hajlamosít még: – – – –

zsúfolt tartás levegıtlenség magas páratartalom gyakori sebzések

Staphylococcosis • fertızıdés módjai: – – – – –

tojáson át köldöknyíláson át belélegzés útján bırsebzések per os

• elıfordulás: – házityúkban, pulykában • csirkekorban • növendék korban • felnıtt korban

– libában • fiatal korban

Staphylococcosis a streptococcosis patológiája: • a szervezetbe kerül kórokozó okozhat • helyi folyamatot – bırgyulladás – bélgyulladás? – légutak gyulladása?

• bacteriaemiát – Bacteriaemia bárhonnan kiindulhat: • • • • • • • •

a csontállomány gennyes gyulladása gennyes csontvelı-gyulladás gennyes-elhalásos íngyulladás az ínhüvelyek és a nyálkatömlık gennyes gyulladása !!! gennyes ízületgyulladás a sinus infraorbitalis gennyes gyulladása belsı gennyes szemgyulladás májban, tüdıben gennyes tályogok stb.

• szeptikaemiát

Staphylococcosis • szeptikaemia: • fiatal korban – tojáson belül – köldökfertızés, sziktömlıgyulladás

• növendék- és felnıtt korban is – immunszuppresszív állapotban és társfertızések egyidejő elıfordulásakor

• szeptikaemia kórbonctana: • lásd általános rész – a májban mikrotályogok képzıdése – a májban, a lépben thrombusképzıdés – és következményes infarktusok


11

Enterococcosis madarakban • kórokozók: • a korábban a Lancefield-D-csoportba tartozó baktériumok – Enterococcus fecalis, E. fecium, E. durans, E. avium, E hirae

• a baktériumok a normális bélflóra tagjai • Kórformák: – a csirkeembriókban/magzatokban • a tojáshéj pórusain át a tojásba került kórokozó végzetes szeptikaemiát okoz

– a kikelı csirkékben • kelésgyengeséget és szeptikaemiát Felvétel: Dr. Dobos-Kovács Mihály

Enterococcosis madarakban • az aerogén úton és per os fertızıdött csirkékben és a bırön át fertızıdött tyúkokban – szeptikaemia

• a per os fertızıdött csirkékben és tyúkokban – bacteriaemia – és a bacteriaemia következtében endocarditis thromboulcerosa

• a per os fertızıdött növendék pulykákban – májgranulomák

• csirkékben ezen kívül – az E. fecalis (E. faecium) okoz amyloid arthritist

Enterococcosis madarakban • kórformák: – – – –

• vérfertızéssel járó esetekben csirkében – a vérfertızés általános jelein kívül – ophtalmitis

• különleges kórforma: – barna tollú tojóállományokban – a felnevelés során és növendék korban – ízület-amyloidosis

Serté Sertésorbá sorbánc madarakban • kórokozó: – a Laktobacillaceae családba tartozó – Erysipelothrix rhusiopathiae (E. insidiosa)

• jellemzıi: – – – –

gram-pozitív baktérium 0,8-2,5 µm hosszú, 0,2-0,4 µm széles finom pálcika alakúak hosszú fonalakban is látható

• a bántalomban megbetegedı gazdasági madárfajok: – pulyka, csirke, kacsa, liba, mosusz kacsa

• fertızıdés: – más állatfajoktól (sertés, ember) – saját állatfajtól

• közvetítı közeg: gyakorta iszap • a kórokozó felvétele: szájon át

bacteriaemia endocarditis ízület- és ínhüvelygyulladás amyloid-arthropathia (csirkében)

Serté Sertésorbá sorbánc madarakban A betegség kialakulásához hajlamosító tényezık szükségesek • pulykában: – – – –

nyári nagy meleg zsúfolt tartás tojásrakás megindulása bakokban a veszekedés

• libában: – tolltépés – tolltépés utáni megázás, megfázás – hideg idı

• A bántalom kórformái: – heveny vérfertızés – elhúzódó vérfertızés – lezajlott vérfertızések utáni állapot

12

Serté Sertésorbá sorbánc madarakban kórbonctan: • heveny vérfertızés – – – –

heveny szeptikus (hyperaemiás) lépgyulladás heveny savós májgyulladás testszerte 1-2 vérzés enyhe savós-fibrines hashártyagyulladás

• elhúzódó vérfertızés – kórbonctani elváltozások a heveny vérfertızésnél megfigyelteken túl – a májban apró elhalásos gócok – kifejezettebb savós-fibrines hashártyagyulladás – savós-fibrines ízület- és ínhüvelygyulladás

• lezajlott vérfertızések utáni állapot – endocarditis thromboulcerosa – sajtos-fibrines ízület- és ínhüvelygyulladás

Pseudomonas aeruginosa okozta szeptikaemia • A kórokozó jelen van – a keltetıkben és az állattartó telepen is • a megbontott vakcinákat, eszközöket kontaminálja • a keltetıi tömegoltások során sok madár fertızıdik

• A kórokozó kezdetben a beadás helyén szaporodik el – helyi gyulladás (savós-vérzéses-elhalásos) – majd szeptikaemia alakul ki

Kórbonctan • a helyi folyamatokon túlmenıen a bır alatti kötıszövetben vérzések heveny szeptikus (hyperaemiás) lépgyulladás a savóshártyák savós-fibrines gyulladása a májban savós gyulladás és multiplex elhalásos gócok a tarsometatarsalis, a talpi ízületekben és környéki ínhüvelyekben savós-fibrines-gennyes gyulladás – savós-fibrines leptomeningitis

– – – – –

• az idısebb madarakban ezen kívül – savós-fibrines-gennyes kötıhártya-gyulladás is

Pseudomonas aeruginosa okozta szeptikaemia

Listeriosis • Késıbb adunk hozzá anyagot!

13

Az immunszervek kórbonctana

Recommend Documents